bakacsi gyula_stratégiai emberi erőforrás management

7/23/2019 Bakacsi Gyula_Stratégiai Emberi Erőforrás Management

http://slidepdf.com/reader/full/bakacsi-gyulastrategiai-emberi-eroforras-management 1/33

Bakacsi Gyula – Bokor Attila – Császár Csaba – Gelei András – Kováts Klaudia – TakácsSándor: Stratégiai emberi er!orrás management

"#$ old$: A %&v 'aradigmá%a ala'veten az em'o(ermentre ala'ozott menedzsment!iloz)!ia:az &nmegval)s*tásra t&rekv+ kezdeményez és !elelsséget vállal) munkavállal)

!el,atalmazása és !e%lesztése$

-#$ old$: A,,oz+ ,ogy a munkavállal)k egy adott szervezet+ vállalat val)ban sratégiaier!orrásai legyenek+ nem elegend 'usztán megtalálnia le,etséges %elentkezket éskiválasztani k&z.l.k a legmeg!elelbbet$ Sz.kséges+ ,ogy dolgoz)ink a szervezet érdekébenakar%ák kibontakoztatni mindazt a !izikai és szellemi energiát+ ké'ességet és tudást+ amivelrendelkeznek$ /nnek el!eltétele viszont+ ,ogy a dolgoz)k talál%ák meg munká%ukban azértelmet és a ki,*vást+ !ontossá vál%on számukra mind a szervezeti cél+ mind a na'i !eladat$

01$ old$: A tec,nol)gia és az ember o'timális illeszkedését szociotec,nikai megk&zel*tésnek

nevezz.k$ A munkavégzési rendszerek kialak*tásakor a szociotec,nikai szemlélet egyarántt&rekszik a tec,nol)giai ,atékonyságra valamint a munka érdekessé és motivál)vá tételére 2amegk&zel*tés ,*vei ennek gyakorlati megval)s*tására általában az &nirány*t)+ illetve auton)mmunkacso'ortokat %avasol%ák3$

0#$ old$: Az ala'vet emberi sz.kségletek kielég*tése szem'ont%áb)l !ontos !izikai biztonsággarantálását és a meg!elel munka!eltételek megteremtését t&rvény *r%a el$/mberi egészséget mentális4'szic,ol)giai oldalr)l káros*t) tényezk:A stressz tula%donké''en a !eladatokb)l származ) igények és az ember válaaszad)4ké'essége2tudása+ ké'ességei3 k&z&tti egyens5lytalanságra utal$ A 'ontos de!in*ci)k és,atásmec,anizmusok mellzésével annyi ki%elent,et+ ,ogy sem a t5l magas+ sem a t5lalacsony igénybevétel nem !elel meg az ember sz.kségleteinek$Az egyik végletet a minden változatosságot nélk.l&z monot)nia %elenti+ amely unalmat+!áradtságérzetet és álmosságot okoz 2s ezzel n&veli a balesetveszélyt is3$ 6ossz5 távon 'ediga'átiát+ k&z&nyt és a munkát)l val) elidegenedést sz.l+ egyben cs&kkenti a munkavállal)&nmagába vetett ,itét és &nértékelését$ A másik végletet az emberi ka'acitást meg,alad)igénybevétel+ a tel%es*t,etetlennek észlelt !eladat %elenti$ /kkor a biztonságérzetet a meg nem!elelés+ a ,elyzet !eletti kontroll elvesztése+ a ,ibázást)l val) !élelem vált%a !el+ szélsségesesetben 'ánik is kialakul,at$ 7lyenkor is cs&kken az egyén &nértékelése+ tel%es*tménye 'edigradikálisan visszaesik$ A t5lzott igénybevételbl !akad) stressz ma ti'ikus8menedzserbetegség9$ A szervezetek karcs5s*tására és radikális ,atékonyságn&velésre é'.l –

az aut)i'arban széles k&rben alkalmazott – 5n$ lean4konce'ci)t t&bben a stressz általi vezetés28management by stress93 elvének nevezik$Az ala'vet emberi sz.kségletek kielég*tése+ a !izikai és 'szic,ikai biztonságérzetmegteremtése azonban nem elegend a magas tel%es*tmény,ez$ 6erzberg k.l&nbséget tesz ak.ls %utalmak 2,igiénás tényezk3 és a bels %utalmak 2motivátorok3 k&z&tt$ éleményeszerint csak az ut)bbi tényezkkel 2'éldául elismertség+ !elelsségvállalás+ személyes!e%ldés3 le,et val)di motiváci)t elérni+ amelyek nagy része viszont k&zvetlen.l amunkavégzésbl származik$ A szervezet iránti elk&telezettség k.ls motiváci)s eszk&z&kkelis megteremt,et$ + A val)di+ bels motiváci),oz és elk&telezettség,ez ennél t&bb kell: azcsaka munkáb)l magáb)l származ,at$ alakit akkor nevez,et.nk bel.lrl motiváltnak+ ,a8azért !ord*t !igyelmet a munká%ára+ mert 'ozit*v bels érzései sa%át %) tel%es*tményébl

származnak+ nem 'edig k.ls tényezkbl 2mint 'éldául a tel%es*tményéért %ár) bér vagy a!n&k dicsérete39$ (Herzberg, F. R.: Még egyszer:hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat?



In: E!"#$%R &ibor (szerk.': zem)szi*hol+gia. özgaz-asgi és /ogi öny0kia-+,1234'Bels motiváci) esetén a munka kedvéért akarunk egyre %obban dolgozni+ munkánkkalazonosolunk+ szinte a 8,obbinkká9 válik$ A s'ortol)k vagy a m;vészek kézen!ekv 'éldáiennek+ de ,asonl) elk&telezettség elér,et a szervezetek világában is$ /,,ez azonban a

munkavégzési rendszert 5gy kell kialak*tani+ ,ogy a munkavégzés mozg)s*tsa a magasabbszint; sz.kségleteket+ illetve azok kielég*tése magáb)l a munkavégzésbl származ,asson$<ás szakirodalmi !orrások az 5n$ =&vekedés sz.kséglet szere'ét emelik ki$ A n&vekedésisz.kséglet az egyén &náll) tel%es*tmény!elmutatására és személyes !e%ldésre vonatkoz)vágyát !e%ezi ki$ Akinél ez nagy+ annál a munka válozatosabbá tétele+ a !elelsség n&velés ésaz &nirány*tás !okozása n&veli a bels motiváci)t$ 6a azonban a n&vekedési sz.kségletalacsony+ a munkavállal) az el*rt !eladatok végre,a%tását 're!erál%a+ elutas*t%a munkak&rénekgazdag*tását+ és nem sz*vesen vesz részt &nirány*t) vagy auton)m munkacso'ortokban$A n&vekedési sz.kséglet nagyságának megálla'*tására s'eciális kérd*v áll rendelkezés.nkre+de vezetként a mindenna'okban a dolgoz)kkal val) beszélgetés vagy a tl.k érkezvissza%elzések 2'éldául 'anaszok+ munkával ka'csolatos sikerélmények+ ne,ezebb !eladatokra

val) reagálásuk és a munká,oz val) ,ozzáállásuk3 is sokat elárul,atnak igényeikrl$ /nnélazonban sokkal 'ontosabb ké'et ka',atunk a tel%es*tményértékel4!e%leszt beszélgetések+vagy idrl idre elvégzett attit;d!elmérések eredményeibl$>ontos+ de egyértelm;en nem megválaszolt kérdés+ ,ogy az egyén n&vekedési sz.kséglete!e%leszt,et4e+ és ,a igen+ milyen idtávon és milyen mértékben$ a%on az alacsonyn&vekedési sz.kséglet elssorban a korábbi kedveztlen munkata'asztalatokb)l+ é''en amerev és beszabályozott munkavégzésbl származik4e+ mert ebben az esetben a keretekmegváltoztatása a n&vekedési sz.kséglet ers&dését eredményez,eti$ A ma divatosem'o(erment konce'ci) 'éldául arra a meggyz&désre é'.l+ ,ogy a változatosabb munkaszeretete és a !elelsségvállalás vágya tanul,at) és tan*t,at)$ 6a azonban erre nincs idnkvagy le,etség.nk+ akkor az elk&telezettségre és !elelsségvállalásra é'.l munkavégzésirendszert meg!elelen kiválogatott+ már eleve magas n&vekedési sz.kséglettel %ellemez,etmunkavállal)kkal – 'éldául z&ldmezs beru,ázásként – kell létre,oznunk$a%on minden esetben a bels motiváci)ra kell4e t&rekedn.nk dolgoz)inknál? A munka irántilelkesedés ,elyett nem elég4e+ ,a dolgoz)ink a biztos állás és meg!elel !izetés !e%ében azel*rásoknak meg!elelen+ korrekt m)don végre,a%t%ák az el*rt !eladatokat?A válasz !.gg a szervezet verseny,elyzetétl+ stratégiá%át)l+ 'ro!il%át)l és tec,nol)giaiadottságait)l+ s a dolgoz)k motiváci)i sem egy!ormák$ Sok m5lik azonban a vezetk&n is:olyanná teszik4e a munkát+ amely kielég*ti a dolgoz)k értelmes munkavégzés iránti –általános – igényét+ vagy nem$ >ontosnak tart%ák4e azt is+ ,ogy a dolgoz)k munká%ukb)lsikerélmények,ez %ut,assanak+ ,ogy n&vel,essék &nbecs.lés.ket+ ,ogy kibontakoztat,assák

ké'ességeiket? /nnek le,etnek ,umánus ind*tékai 2az ember,ez mélt) munka igénye+ amunkavállalk személyes !e%ldésének &szt&nzése3+ de nagyon célracionális indokai is$ Adolgoz)k t&bbségénél ugyanis kedvez ,atása lsz ,ozzáállásukra és tel%es*tmény.kre2elégedettség+ elk&telezettség+ akt*v 'roblémamegoldás+ kezdeményezkészség+ tenni4 és!e%leszteniakarás+ innovativitás+ %) minség; és megb*z,at) munkavégzés3$ Az ilyenmunka,ely egyben vonz)bb is a ki,*v) munkát keres és !e%ldni vágy) munkavállal)kszámára$ <indez !ontos a tudásintenz*v i'arágakban+ és a rugalmasságot és innovativitástigényl versenyszituáci)ban is$<ég az éles verseny k&r.lményei k&z&tt sem sz.kségszer; azonban+ ,ogy a munkavégzésrendszere a dolgoz)i elk&telezettségre+ a magasabb szint; bels motiváci)ra é'.l%&n$ =emegy régi)nkban megtele'edett multinacionális vállalat gyakorlata az+ ,ogy bár a vezetk

kulcs!ontosság5 munkatársak esetében az elk&telezettségre és bels motiváci)ra é'*tenek+ a



termelésben dolgoz) nagyobb t&meg; olcs) munkaert vagy az adminisztrat*v állományts'ecializált rutinmunka el*rásszer; elvégzésére alkalmazzák$A stratégiai kérdés te,át az+ ,ogy a munkavégzési rendszer kialak*tásával – az ala'vetsz.kségletek kielég*tésén t5l – mennyire &szt&n&zz.k a magasabb szint; emberi sz.kségletekkielég*tését is+ és ennek nyomán mennyire k*vánunk é'*teni a munkavállal)k bels

motiváci)%ára$ >ontos eld&nten.nk azt is+ ,ogy e tekintetben k.l&nbséget tesz.nk4e+ és ,aigen+ mi ala'%án tesz.nk k.l&nbséget az egyes munkak&r&k+ illetve munkavállal)k k&z&tt$0@ old$: Bár a taylori rendszerben a munkásokat elssorban a ,atékonyságn&velés szándékamiatt zárták ki a munkával ka'csolatos d&ntésekbl+ 5gy t;nik+ ,ogy még viszonylagalacsonyan ké'zett munkaer esetén is nagyobb ,atékonyságot ér,et.nk el+ ,a a d&ntések egyrészét delegál%uk$ A munkavállal)k ké'zetségi szint%ének na'%inkra %ellemz n&vekedése+valamint a !elelsségvállalás és az &náll) d&ntés,ozatal iránti n&vekv igény biztos tala%t

%elent,et a %ogk&r&k és a !leelsség !okozott átadásá,oz$ /nnek eredményeként 'ediggyorsabb és %obb d&ntéseket+ nagyobb munkavállal)i elk&telezettséget+kezdeményezkészséget és innovativitást+ valamint la'osabb+ te,át olcs)bb strukt5rát ka'unk+nem beszélve az egyéni és szervezeti tanul)ké'esség n&vekedésétl$

Auton)mia mértéke é''5gy !.gg a tec,nol)giai le,etségektl és korlátokt)l+ mint aszervezet !ormális strukt5rá%át)l vagy a kult5rát)l$ A munkavállal)k esetében k.l&n&senn&vekedési sz.kséglet.k és szakmai ké'zettség.k szint%e+ a munkacso'ort 2itt: munkacso'ortalatt a szervezetben adott munka!eladatok ellátására létre,ozott álland) vagy tart)san!ennmarad) cso'ortot ért%.k3 esetében a szakmai tudás mellett a cso'ort !e%lettségi szint%elényeges$A munkavállal)i belesz)lásnak+ az &nirány*tásnak eltér szint%ei vannak$<inél nagyobb auton)miát adunk munkatársainknak+ annál !ontosabb+ ,ogy a megval)s*tásne ,irtelen váltással+ ,anem lé'ésrl lé'ésre t&rtén%en$ <unkavállal)k és vezetkelk&telezettsége lass5 !olyamatban teremt,et meg+ melynek során !el kell kész*teni ketmegváltozott szere'eikre$ >ontos az is+ ,ogy a munkavállal)k számára minél inkább&nkéntessé tegy.k a részvételt+ ,iszena k&telez %elleg ellentmond az &nrendelkezés elvének+s a kényszer ellentétes ,atást+ komoly ellenállást sz.l,et$ ##" old$: T&bb!éle magatartási tényez le,et alkalmas arra+ ,ogy kivál) tel%es*tményelre%elzésére szolgál%on: a motiváci)+ személyes és 'szic,ikai %ellemzk+ személyes&nké'.nk+ tudásunk+ ké'ességeink és készségeink$ Az észlel,etség és !e%leszt,etségszem'ont%áb)l e t*'usok két cso'ortba sorol,at)k: a készségek4ké'ességek és a tudáskonkrétan észlel,et %ellemzk és !e%lesztés.k is k&nnyebb+ m*g a másik ,árom %ellemz csakindirekt m)don+ a magatartáson kereszt.l értékel,et és !e%lesztés.k is ne,ezebb+ st agyakorlatban sokszor adottságként értelmezik ket$<otiváci)k: A motiváci)k meg,atározott irányokba terelik a magatartást$ A tel%es*tmény által

motivált emberek ki,*vást %elent célokat t;znek maguk elé és !elelsséget vállalnak a célokelérésére+ ami 'éldául az értékes*tési 'oz*ci)kban dolgoz) munkatársak k*vánatos %ellemz%e$Az intellektuális k*váncsiság+ a mélyebb &ssze!.ggések !eltárásának vágya a kutat)i+ !e%leszti

%elleg; !eladatok ellátásá,oz le,et sz.kséges kom'etencia$Személyes !izikai és 'szic,ikai %ellemzk: bizonyos !izikai és 'szic,ikai adottságokelenged,etetlenek egy !eladat %) elvégzésé,ez$ A monot)nia t;rése t&bb!éle ,elyzetben is!ontos le,et: a !ut)szalag mellett dolgoz)k esetében ugyan5gy+ mint a ,osszadalmask*sérleteket végz gy)gyszer!e%lesztknél$A gyors reakci)id és d&ntési ké'esség 'éldául elenged,etetlen a,,oz+ ,ogy valakibl %)

bere'.l'il)ta vagy akár v*zilabdaka'us legyen$nké': 7de tartoznak az attit;d&k+ értékek és egy ember sa%át magár)l kialak*tott &nké'e$ Az

&nbizalom ala'vet ,it abban+ ,ogy valaki ké'es megbirk)zni bizonytalan ,elyzetekkel is+enélk.l alig,a le,et valakibl ,ossz5 távon sikeres !els vezet$



Tudás: endszerezett in!ormáci)k birtoklása valamilyen szakter.letrl$ Az ország5tonszolgálatot tel%es*t Sárga Angyalok szerelinek ismerni.k kell az elter%edt gé'kocsit*'usokalkatrészeit+ m;k&dési elveit és azt+ melyiket mivel le,et ideiglenesen ')tolni$ Az aktuálisanérvényes ala'szabályok 'ontos és kimer*t ismerete 'edig az ad)tanácsad) vagy ak&nyvvizsgál) !eladatainak sikeres ellátásá,oz sz.kséges$

Ké'ességek és készségek: alamilyen tevékenységre+ tel%es*tményre val) testi4lelki adottság2ké'esség3+ illetve tanult gyakorlat 2készség3$/gy be!ektetési elemz t&bb adatsor&ssze,asonl*tásával ké'es trendek és bels &ssze!.ggések !eltárására$ A >orma4#4es szerelzu,og) esben is ké'es másod'ercen bel.l kicserélni a versenyaut) kerekét$#"D$ old$: A munkak&r változatosságának n&velése: munkak&rbv*tés+ rotáci)+ keresztirány5ké'zésA munkak&rbv*tés+ a rotáci) és a keresztirány5 ké'zés arra a !eltételezésre é'.l+ ,ogyn&velni kell a !eladatok változatosságát+ és bv*teni kell az igénybe vett ké'ességek éskészségek k&rét+ ezzel cs&kkent,et a monot)niáb)l !akad) elégedetlenség és n&vel,et amunka iránti érdekldés$A munkak&rbv*tés 2%ob enlargement3 esetében a munkavállal)knak a korábbi sz;k

!eladatk&r,&z ké'est t&bb !eladatot kell elvégeznie$ A s'ecializált !eladatk&r&k&sszevonásával szélesebb+ &sszetettebb !eladatk&r %&n létre$ <ivel a t&bb!éle !eladatellátásá,oz a munkavállal)nak változatosabb ké'ességeit és készségeit kell mozg)s*tania+cs&kken a munka egy,ang5sága+ unalmassága$ A munkak&r&k &sszevonása révénegyszersmind tel%esebb munka!olyamatokért válik !elelssé+ ami tovább n&veli motiváltságát$A termelésben 'éldául egy munkak&rbe von,at) &ssze egy munkagé' beáll*tása+ kezelése éskarbantartása$A rotáci) 2%ob rotation3 lényege az+ ,ogy a munkavállal)k bizonyos rendszerességgel as'ecializált munkak&r&k k&z&tt mozognak ,eti+ na'i+ vagy akár né,ány )rás ciklusban$ Egynem csak a munka monotonitása cs&kken számukra+ de idrl idre más készségeiket éské'ességeiket mozg)s*t%ák$ /gy nagykereskedelmi egységben 'éldául a dolgoz)k le,etnekegy ideig a raktárban+ ma%d a 'énztárban és az értékes*tésben is$Keresztirány5 ké'zésrl 2cross4training3 akkor beszél.nk+ ,a a vezetés tudatosanszorgalmazza+ ,ogy a dolgoz)k tanul%ák meg munkatársaik munkak&rét$ /z nemcsak aváltozatosság miatt %) a munkavállal)knak: az 5%abb és 5%abb !eladatok,oz sz.kségeskészségek elsa%át*tása !olyamatos ki,*vást és !e%ldési le,etséget %elent$ ACorning cégnél2FSA3 'éldául minden munkavállal) munkaide%e százalékát 5% készségek elsa%át*tásávalt&lti$A bemutatott tec,nikák a munkak&r változatosságának n&velésén és a készségek bv*tésén t5la munkavállal)k számára azért is elny&sek+ mert a munka!olyamat nagyobb szeletére leszrálátásuk+ ami n&veli ellé'tetési esélyeiket$ A szervezet ,aszna 'edig a ,iányzásb)l vagy

!luktuáci)b)l !akad) gondok mérsékldése$ Az eredmények mégis ellentmondásosak$ Arotáci)nak kevés a val)di motiváci)s ,atása+ ,a csak az unalmas munkak&r&k k&z&tti mozgást %elenti+ st munkaszervezési4,atékonysági 'roblémák,oz is vezet,et$ 2H3 A munkak&rbv*tésés a keresztirány5 ké'zés sem !eltétlen.l motivál)+ ,iszen a munkavállal)k z&ménekelk&telezettségét inkább a d&ntésekbe val) nagyobb belesz)lási %oggal le,et megszerezni$ssze!oglalva: a munkak&r változatosságát célz) megoldások ,asznosak ugyan+ de nemérintik a munkavégzési rendszer t&bb lényeges elemét$#"$ old$: <unkak&r4gazdag*tás:a munkak&r motiváci)s ké'ességének tényleges n&veléseA munkavégzési rendszerek ,agyományos megoldásaival nem siker.lt elérni a munkavállal)k magasabb motiváci)s szint%é,ez k&td elégedettségét+ &náll)+ ,atékony és %) minség;munkavégzés.ket$ /bben a munkak&r4gazdag*tás %elentett komoly elrelé'ést$

<unkak&r4gazdag*tás 2%ob enric,ment3:



A munkak&r olyan átalak*tása+ amely révén a munkavállal) azonosul a munká%ával+ ,iszen amunkavégzés révén magasabb szint; 2'éldául n&vekedési+ &nirány*tási3 sz.kségleteitelég*t,eti ki$ A munkak&r4gazdag*tás te,át a dolgoz)k bels motiváci)i,oz k&tdik$A munkak&r4gazdag*tás elméleti megala'ozása a 6ackman4Ildman szerz'áros,oz !;zdik+

bár sokan azt 6erzberg motiváci)s elméletéig vezetik vissza$

A munkavállal)k elégedettségét és motiváltságát ,árom 5n$ kritikus 'szic,ol)giai álla'ot,atározza meg:• A munka értelme+ átélt %elentsége: az egyénnek az az érzése+ ,ogy az általa végzett

munka valamilyen szem'ontb)l értelmes+ !ontos+ lényeges 2az szám*t+ ,ogy amunkavállal) milyennek észleli magát3$

• A munka eredményéért érzett !elelsség: az a munkavállal)ban kialakul) érzés+ ,ogyer!esz*téseinek eredménye ra%ta m5lik$

• A munkavégzés eredményeinek ismerete: annak ismerete+ ,ogy mennyire kielég*tm)don végezte el !eladatait$

/ ,árom kritikus 'szic,ol)giai álla'ot megléte esetén a munkavállal)ban 'ozit*v érzés alakul

ki mind magával+ mind munká%ával ka'csolatban+ és lesz kedve !olytatni azt$ /nnek kedvez,atás lesz mind a személyre+ mind a munkavégzésre: magas szint; bels motiváci)+kiemelked minség; munkavégzés+ magas szint; elégedettség+ kevés ,iányzás és alacsony!luktuáci) lesz az eredmény$A szerzk a munkak&r &t k&z'onti dimenzi)%át azonos*t%ák+ amelyekkel megmér,et egymunkak&r motiváci)s ere%e+ és az adott munkak&r ezek változtatásával gazdag*t,at)$

#$ A !eladat változatosságaAnnak mértéke+ ,ogy a munkak&r,&z tartoz) munka!eladatok ellátása mennyireigényli+ ,ogy a munkavállal) sa%át ké'ességeinek és készségeinek minél szélesebbk&rét vegye igénybe 2'éldául a termék4eláll*tás mellett ki!inomult minségbiztos*tási!eladatok ellátása3$

"$ A !eladat azonos*t,at)ságaAnnak mértéke+ ,ogy a munkak&r ellátása mennyire ny5%t le,etséget amunka!olyamat 8tel%es9 – a kezdetektl a be!e%ezésig t&rtén – elvégzésére+ lát,at)eredménnyel 2mint 'éldául egy reklámkam'ány tel%es megszervezése és lebonyol*tása+egy .gy!él tel%es .gyintézése3$

D$ A !eladat !ontosságaAnnak mértéke+ ,ogy a munkak&r milyenlát,at) ,atást gyakorol mások életére ésmunká%ára+ akár a szervezeten bel.l+ akár azon k*v.l 2 az orvos+ a re'.lgé'szerelvagy a szervezeti tanácsad) munká%a 'éldául ilyen szem'ontb)l !ontosnak nevez,et3$

$ Auton)miaA munkavállal) munkak&r által biztos*tott szabadsága+ !.ggetlensége és &náll)sága

munká%ának .temezésében és a munkam)dszerek meg,atározásában 2'éldául egyértékes*tési munkatárs auton)miaérzése általában %)val nagyobb+ mint egy ,asonl)szint; számviteli munkatársé3$

$ issza%elzésAnnak mértéke+ ,ogy a munkavállal) mennyi in!ormáci)t ka' sa%át munkavégzésénekminségérl+ arr)l+ ,ogy munkak&ri !eladatait milyen %)l lát%a el$ Annak van alegnagyobb ere%e+ ,a a vissza%elzés k&zvetlen.l a munkáb)l származik$ 2K&zvetlen avissza%elzés 'éldául+ ,a a termelésben dolgoz) munkás munkak&rének része aminség4ellenrzés+ vagy ,a a tanár ,allgat)it)l visszacsatolást kér3$



A munkak&r4gazdag*tás modell%e

>orrás: 6ackman4Ild,am4Janson4urdy+ #0@L Cummings4Morley+ #00D$

Az els ,árom dimenzi) mindegyike k.l&n4k.l&n is n&vel,eti a munka átélt %elentségét+ de amunkavállal) akkor !og%a igazán értelmesnek érezni munká%át+ ,a munkak&re mind,áromdimenzi) mentén kedvez+ azaz egy mondatban &ssze!oglalva: ,a %)l azonos*t,at) és !ontos!eladatk&rének ellátásá,oz készségeinek és ké'ességeinek minél szélesebb k&réretámaszkodnia$ /zért ezeket a munka értelmét+ átélt %elentségét be!olyásol) tényezkneknevezz.k$ Az auton)mia a munka eredményéért érzett !elelsséget+ a vissza%elzés 'edig amunkavégzés eredményeinek ismeretét meg,atároz) dimenzi)$A munkak&r4gazdag*tás nem egy!ormán ,at minden munkavállal)ra$ Azok+ akiknek nagy an&vekedési sz.kséglete+ a munkak&r4gazdag*tást sz*vesen !ogad%ák és az %)l !og m;k&dni$Akiknél viszont ez az igény alacsony+ a t5lzott munkak&r4gazdag*tás akár káros is le,et$

A munkak&rk&z'onti dimenzi)i

Kritikus 'szic,ol)giai

álla'otok

A !eladatváltozatossága

A !eladatazonos*t,at)sága

A !eladat

!ontossága

A munkaértelme+ átélt

%elentsége

<agas szint; belsmotiváci)

Kiemelked minség;munkavégzés

A munkával val) magasszint; elégedettség

Auton)miaA munkaeredményéértérzett !elelsség

issza%elzés A munkavégzéseredményeinek

ismerete

Kevés ,iányzás+alacsony!luktuáci)

/gyéni k.l&nbségek A dolgoz) n&vekedési sz.kségleteA munkavállal)i készségek szint%eA szervezeti k&r.lmények értékelése

A személyt és amunkát érinteredmények



Az egyéni igények és a munkak&r4gazdag*tás mértékének &ssze!.ggése

A munkakör-gazdagítás vágya (növekedési szükséglet)magas alacsony

magas

A munkakör-gazdagításmértéke

alacsony

• J) tel%es*tmény• /légedettség• Alacsony ,iányzás+

!luktuáci)

• T5lter,eltség+ stressz• Alacsony tel%es*tmény• 6iányzás+ !luktuáci)

• Fnalom+ alacsonyelégedettség

• <agas !luktuáci)+,iányzás

• K.ls eszk&z&k+!izetés motivál

• <agas tel%es*tményle,et

>orrás: Manous+ J$ $: M,o (ants %ob enric,ment? S$ A$<$ Advanced <anagement Journal+

Summer #0@N+ #4""$ old$ 7n: 7vancevic,4Glueck+ #0-N$+ #0-N$+ #"$ old$

Bár egyes kutatások szerint az alacsony n&vekedési sz.kséglet !e%leszt,et+ 6ackman ésIld,am ta'asztalatai szerint csak a már eleve magas n&vekedési sz.kséglettel rendelkezmunkavállal)k !ogad%ák sz*vesen a munkak&r4gazdag*tást$ Azaz a magas n&vekedésisz.kséglettel rendelkez munkavállal)kban nagyobb eséllyel alakulnak ki kedvez érzésekmunká%ukr)l+ és ,amarabb !og mindez tel%es*tmény.kben is megmutatkozni$ A n&vekedésisz.kségletben ta'asztalt egyéni k.l&nbségek két m)don be!olyásol%ák a munkak&r4gazdag*tássikerét:

• A munkak&r ob%ekt*v %ellemzinek észlelésén kereszt.l 2a munkak&r k&z'ontidimenzi)i – kritikus 'szic,ol)giai álla'otok ka'csolatban3+

• A kritikus 'szic,ol)giai álla'otok tel%es*tményre gyakorolt ,atásán kereszt.l 2kritikus 'szic,ol)giai álla'otok – személyt és munkát érint eredmények ka'csolatban3$

További ta'asztalatok azt mutat%ák+ ,ogy a n&vekedési sz.kségleteken t5l a munkavállal)készségeinek és kom'etenciáinak szint%e+ valamint egyéb szervezeti tényezk 2'éldául&szt&nzési rendszer+ vezetési st*lus+ munkatársi ka'csolatok3 is be!olyásol%ák a munkak&r4gazdag*tás sikerességét$ Az a munkavállal)+ aki nem rendelkezik a gazdag*tott munkak&relvégzésé,ez sz.kséges készségekkel+ vagy aki nem elégedett !izetésével+ nem !og tágabb!eladat4 és !elelsségi k&rének &r.lni$#"@$ old$: A munkak&r4gazdag*tás kialak*tásának ala'tec,nikái6elyzet!elmérés:

Bármilyen változás eltt ala'os diagn)zissal kell alátámasztani+ ,ogy val)ban a munkak&rgazdag*tására van4e sz.kség$ 6ackman és Ild,am kidolgoztak egy kérd*vet 2JOS – %obdiagnostic survey3+ amely k.l&n4k.l&n méri az &t munkak&ri dimenzi)t+ a munkak&r tel%esmotiváci)s ké'ességét+ valamint az egyén n&vekedési sz.kségletét$<unkak&rtervezés:A munkak&r gazdag*tása érdekében konkrét munkak&r4tervezési %avaslatokat is meg le,et!ogalmazni$ /zek a k&vetkezk:

#$ A !eladatok kombinálása$ A munkak&rbv*tés elveinek meg!elelen az eltér !eladatok &sszevonásával+ a !eladatk&r bv*tésével változatosabbá és azonos*t,at)bbá te,et%.k amunkát$

"$ Természetes munkaegységek kialak*tása$ A !eladatok olyan cso'ortos*tása+ melynek

révén olyan meg,atároz) munkaegység %&n létre+ mellyel a munkavállal) azonosulnitud$ A természetes munkaegység kialak*tására 'élda+ ,a egy egyetemi tanszéken a



titkárnk !eloszt%ák egymás k&z&tt a !eladatokat és !elelsségeket+ és azokat ezek után8magukénak érzik9$

D$ Pgy!élka'csolatok kialak*tása$ A legt&bb munkavállal) so,a sem találkozik azokkal+akik az általa eláll*tott terméketQszolgáltatást ,asznál%ák$ /gyes ,azai szám*t)gé'esrendszer!e%leszt cégeknél viszont már az a szokás+ ,ogy az .gy!élnek maguk a

!e%lesztk 'rezentál%ák a rendszert$$ ertikális !elelsség$ A vertikális !elelsség a munkak&r4gazdag*tás elvei k&z.l aleg!ontosabb: a 'uszta végre,a%táson t5l megn a munkavállal) ,atás4 és !elelsségik&re$ A gazdag*tott munkak&rben olyan d&ntéseket ,oz,at+ melyeket korábban más,ozott meg 2'éldául sa%át munkavégzés .temezése+ munkam)dszerek kiválasztása+zavarel,ár*tás+ !e%lesztés3+ és a korábbiaknál nagyobb lesz a !elelsségi k&re is 2'éldáulminségbiztos*tás+ k&ltséggazdálkodás3$ A nagyobb vertikális !elelsség n&veli amunkavállal) &nirány*tását+ !elelsség4érzetét+ ezáltal motiváltabb és kezdeményezbblesz$ /z az elv motiváci)s t&ltetén t5l elny&s a szervezetnek is+ gyakran mégsemalkalmazzák: sokszor a munkásoknak )rákig kell várniuk a karbantart)kra+ 'edigk&nnyedén meg tudnák %av*tani a meg,ibásodott berendezést+ csak é''en nem

ny5l,atnak ,ozzá$$ issza%elz csatornák$ 7gen sok le,etség van arra+ ,ogy a dolgoz) in!ormáci)t ka'%on

munká%a minségérl+ de a leg,atékonyabb+ ,a – szemben a k.ls+ vezetivissza%elzéssel – maga a munka ny5%t számára k&zvetlen visszacsatolást$ /z !okoz,at%akontrollérzését+ azt+ ,ogy munká%át irány*t%a$ A szám*t)gé' megk&nny*ti amunkavállal)k in!ormáci),oz %utását$

N$ A munkak&r4gazdag*tási tec,nikák munkak&rre gyakorolt ,atását a k&vetkez ábramutat%a:

A munkak&r4gazdag*tási tec,nikák ,atása a munkak&r k&z'onti dimenzi)ira

>orrás: 6ackman4Ild,am4Janson4urdy+ #0@$L Beer et al$+ #0-$

Munkakör-tervezési javaslat

A munkakör központidimenzija

A !eladatokkombinálása

Természetes munkaegységek

kialak*tása

Pgy!élka'csolatokkialak*tása

ertikális !elelsség

issza%elz csatornák

A !eladat változatossága

A !eladat azonos*t,at)sága

A !eladat !ontossága

Auton)mia

issza%elzés



A munkak&r4gazdag*tás választ ad,at arra a k.l&n&s %elenségre+ ,ogy nagyvállalatokk&z'ont%ában dolgoz) magasan ké'zett 2és sokszor vezeti szint;3 munkatársak gyakran %)valelégedetlenebbek munká%ukkal és szervezet.kkel+ mint az alacsonyabb ,ierarc,ikus szintenlév ter.leti dolgoz)k$ /nnek az le,et az oka+ ,ogy – szemben 'éldául az értékes*tésimunkatársakkal – a k&z'ontiak k&zvetlen.l nem érzik sa%át munká%uk !ontosságát+ és nem

ka'nak rendszeres vissza%elzést az .gy!elektl sem$ agy egyáltalán nincsenek .gy!eleik+vagy vannak ugyan bels .gy!eleik+ de tl.k semmi!éle 2elismer vagy negat*v3 vissza%elzéstnem ka'nak munká%uk minségérl$ R''en ezért !ontos+ ,ogy a k&z'ontiak tel%es*tményét isrendszeresen értékel%ék+ és arr)l idrl idre ka'%anak visszacsatolást$ A tel%es*tmény,ezk&t&tt %utalmazás is n&veli a motiváci)t+ azonban a %utalmakkal a bels .gy!eleknek ny5%tottszolgáltatások minségét kell értékelni+ mivel a k&z'ontban lévk szere'e elssorban ater.leten lévk támogatása$#"-$ old$: A munkak&r4gazdag*tás korlátaiA munkak&r4gazdag*tás sikeres alkalmazását t&bb szervezeti tényez gátol,at%a+ ezek!elismerésé,ez seg*tséget ny5%t a munkavégzési rendszer modell%e$A munkavégzés tec,nol)giá%a ,atárt szab,at a munkak&r4gazdag*tási le,etségeknek+ 'éldául

a !ut)szalag r&gz*ti a munka!olyamatot$ A szigor5 biztonsági el*rások miatt elké'zel,et azis+ ,ogy nem ker.l,et sor lényeges !eladat4 és ,atásk&r&k átadására$ <ivel ilyen esetekben amunkak&rt nem le,et gazdag*tani+ a munkavégzés k&rnyezetés gazdag*t%ák 2contetenric,ment3$ A k&rnyezet gazdag*tásá,oz tartoznak az alternat*v munkaidrendszerek is$ /zek azonban nem tekint,etk val)di munkak&r4gazdag*tásnak$ /l!ordul az is+ ,ogy atec,nol)giáb)l !akad)an annyira kom'le a munkak&r+ ,ogy nem le,et – de nem is lenneérdemes – azt tovább gazdag*tani$A munkavállal)k alacsony n&vekedési sz.kségletei mellett a lényeges készségek éskom'etenciák ,iánya is akadály$ 7lyenkor elbb !el kell kész*teni a munkavállal)kat amegváltozott munkak&rre+ és csak azután ker.l,et sor a munkak&r4gazdag*tásra$Autokratikus+ a kontrollt ne,ezen átad) vezetési st*lus mellett sem a d&ntési %ogk&r&k+ sem alényeges in!ormáci)k nem !ognak el%utni a munkavállal)k,oz$ A vezetk sokszor elevetartanak att)l+ ,ogy a munkavállal)k nagyobb d&ntési %ogk&rt kérnek+ vagy a kibv.lt!eladatk&r és !elelsség mellé magasabb !izetést várnak+ ezért nem kezdeményeznekmunkak&r4gazdag*tást$Az //4rendszerek 2'éldául a munkak&ri+ %avadalmazási+ oktatási és &szt&nzési+tel%es*tményértékelési rendszer3 merevsége szintén gát%át %elent,eti a munkak&rátalak*tásának$<indezek a ta'asztalatok is visszaigazol%ák+ ,ogy a munkavégzési rendszerek sikeres2át3alak*tásá,oz – *gy a munkak&r4gazdag*tás,oz is – egy.tt kell kezelni a munkavégzésirendszer valamennyi részét$

#"0$ old$: A munkak&r4gazdag*tás értékeléseA 6ackman4Ild,am4!éle munkak&r4gazdag*tási modell érvényességét és gyakorlati,asznál,at)ságát számos kutatás bizony*t%a$ A kutat)k egyrészt igazolva látták+ ,ogy amodellben %elzett ka'csolatok léteznek a !bb változ)k k&z&tt$ <ásrészt+ a megval)s*tottmunkak&r4gazdag*tási 'rogramok t&bbsége mind a szervezeti+ mind a munkavállal)inéz'ontb)l 'ozit*v eredményt ,ozott+ bár a kutatások egy része a termelékenység és aminség nagyobb %avulását ta'asztalta+ mint a munkavállal)i elégedettségét$A munkak&r4gazdag*tás kritiká%át az alábbi 'ontokban le,et &ssze!oglalni:

• Kizár)lagos ,angs5ly az egyéni munkak&r&n$ <aguk a modell alkot)i is elismerik+,ogy a munkak&r4gazdag*tás modell komoly ,iányossága+ ,ogy semmi!éle tanácsotnem ad a cso'ortos munkavégzésre$



• A kontetuális tényezket !igyelmen k*v.l ,agy%a$ A modell elssorban az egyén ésmunkak&re k&z&tti ka'csolatot elemzi+ a személyk&zi+ tec,nol)giai és szituáci)stényezket eredeti !ormá%ában sem+ és késbb is csak érintlegesen kezeli$

• A munkavállal)kat nem von%a be a munkak&r4gazdag*tás !olyamatába$ Számosalkalom k*nálkozik erre 2'éldául in!ormáci)gy;%tés a munkak&rrl+ a munkak&r

dimenzi)inak 5%ragondolása3+ a dolgoz)k akt*v részvételére mégis alig ker.l sor$/bben a kevés esetben a részvétel tovább n&velte a 'rogram sikerességét$

#D0$ old$: Alternat*v munkaidrendszerek A munka tartalmasabbá tételét sokszor szervezeti4tec,nol)giai adottságok gátol%ák$ /zértnemcsak a munka rendszerének ki4+ illetve átalak*tására kell gondolnunk+ ,anem a munkaidmegszervezésére is$ A munka természetét érint változtatásokat %)l támogat,at%a a munkaidrendszerének meg!elel átalak*tása is$ /gyáltalán nem biztos ugyanis+ ,ogy a standard&tna'os+ !i kezdés; és vég; 2'éldául reggel 04tl délután 4ig tart)3 munkana' alegmeg!elelbb a rendelkezésre áll) id+ energia és er!orrások ki,asználására$ <a aszervezeti és egyéni érdekek mindinkább k&zel*tenek abban+ ,ogy a munkaidrendszereknektámogatniuk kell a munka és a magánélet illeszkedését+ e,,ez viszont sz.kséges+ ,ogy amunkavállal)k nagy rugalmassággal+ &náll)an és minél ,atékonyabban szervez,essékmunkával t&lt&tt ide%.ket$ /zt részben a tradicionális családmodell !elbomlása és a nk!okozott munkába állása kényszer*ti ki+ részben 'edig a dolgoz)k !okoz)d) igénye arra+ ,ogy!ormális vagy in!ormális keretek k&z&tt tovább ké'ezzék magukat$ Oe szervezeti néz'ontb)lis egyre kevésbé a munkaid és az adminisztrat*v szem'ontok+ sokkal inkább a munkavégzéseredménye szám*t 2magatartáskontroll ,elyett eredménykontroll3$A rugalmas munkaid az alternat*v munkaidrendszerek talán legismertebb megoldása+melynek t&bb változata létezik$ Az ala'munkaid ide%én mindenki k&telezen a munka,elyéntart)zkodik+ egyébként a munkakezdés és be!e%ezés egyéni el,atározás kérdése$ /gy ,éten

bel.l változ,at a munkana'ok ,ossza is+ st esetenként megválaszt,at) a munkavégzés ,elye

is$ Az ala'munkaid regisztrálására ,asználatos a blokkol))ra+ amely azonban ellentéteskulturális .zeneteket k&zvet*t,et: a rugalmas munkavégzés eszk&zeként %elent,eti amegn&vekedett munkavállal)i auton)miát+ de a ta'asztalatok szerint sokszor a vezetikontroll egy ki!inomult eszk&zének tekintik$A r&vid*tett 2általában na'os3 munka,ét a na'i unka)rák számainak n&velésével válikle,etvé$ /z azoknak elny&s+ akik valamilyen ok miatt szeretnének maguknak !elszabad*taniegy tel%es munkana'ot$<unkak&rmegosztás esetén két !állás5 munkavállal) oszt%a !el a munkak&rt egymás k&z&tt

'éldául 5gy+ ,ogy az egyik.k déleltt+ a másikuk délután dolgozik+ de ez a ,ét na'%ai szerint isváltakoz,at$ 7lyenkor nemcsak a munkak&rt+ de a !izetést is megoszt%ák$A távmunkára és az ott,oni telekommunikáci)s munkavégzésre a tec,nol)gia+ a

szám*tástec,nika és a multimédia !e%ldése 2mobiltele!on+ tele!a+ e4mail+ internet+ ké'tele!onés telekon!erencia3 ad le,etséget+ !leg a szolgáltat)+ és még inkább az in!ormáci)ra éstudásra ala'ul) ágazatokban+ de ter%ed az intenz*v .gy!élka'csolatra é'.l munkavégzésre is+

'éldául a 8la'to'4os9 .zletk&tk és .gy!élgazdák esetében$ A 6e(lett4ackardnál már egy#0-N4os !elmérés is az .gy!elekkel t&lt&tt id "@4os és a tel%es !orgalom #14osn&vekedését észlelte az in!ormáci)tec,nol)gia alkalmazásának k&vetkezményeként$ Aklasszikus értelemben vett munka,ely megsz;nésének ugyanakkor vannak ,átrányai is2'éldául a munkatársi ka'csolatok megsz;nése+ k&zvetlen egy.ttm;k&dés és tudásmegosztás,iánya3$Az alternat*v munkaidrendszerek a ta'asztalatok ala'%án n&velik az elégedettséget s ezáltalcs&kkentik az indokolatlan ,iányzások arányát és a !luktuáci)t+ ugyanakkor %obb a munka

minsége$ A t5l)rák visszaszor*tásával cs&kken a munkaerk&ltség+ a munkavégzés,atékonyabbá válásával n a termelékenység$ A vezetknek ,átrány viszont a ne,ezebb



tervez,etség+ de az .gy!élka'csolatokban is zavart okoz,at ez a rendszer$ =e,ezen 2vagynem3 alkalmaz,at) ott+ a,ol a munka ritmusát a tec,nol)gia szab%a meg 2'éldául atermelésben3$ Az elny&k és ,átrányok mérlegelésekor látnunk kell azt is+ ,ogy az alternat*vmunkaidrendszerek csak korlátozott auton)miát %elentenek+ és nem ')tol,at%ák a munkagazdag*tására és a munkavállal)k !el,atalmazására irányul) er!esz*téseket$

#1$ old$: <unkavégzési rendszerek a %&vben: az elk&telezettségen ala'ul) rendszer <int azt az elz !e%ezetben !elvázoltuk+ a %&vben egyre inkább az alkalmazkod)ké'esség+ arugalmasság+ az innovativitás+ a szervezeti tanulás és a szervezeti tudás lesz aversenyké'esség el!eltétele$ /,,ez olyan elk&telezett munkatársakra lesz sz.kség+ akik atec,nol)gia adta le,etségekkel maimálisan tudnak élni+ és maguk is ké'esek a változásra+ a!olyamatos meg5%ulásra$A munkavállal)val szemben támasztott elvárás ,agyományosan az volt+ ,ogy !eladataitel*rásszer;en ,a%tsa végre+ dolgozzon ,atékonyan+ késbb ez kiegész.lt a sa%át munkatovább!e%lesztésének k&vetelményével is$ <a viszont a ,atékony é %) minség; munkavégzésmellé számos 5% elvárás !ogalmaz)dik meg: legyen elk&telezett munká%a és a szervezet irántL a!elmer.l 'roblémákat maga old%a megL sa%át munká%ában és a szervezetben keresse a

!e%lesztési le,etségeket és azokat val)s*tsa megL legyenek 5%+ innovat*v &tletei és megoldásaiLm;k&d%&n egy.tt munkatársival és támogassa ketL sa%át személyes tudását ossza megmásokkal és az egész szervezettelL !okozott mértékben legyen &náll) és vállal%on !elelsségetL!olyamatosan !e%lessze &nmagát$Az ilyen munkavállal)i ,ozzáállást és magatartást azonban csak ennek meg!elelmunkavégzési rendszer támogat,at%a$

A munkavégzési rendszer eltér modell%ei

!onnan"#!agyományos munkavégzési rendszer$

!ová"#%lkötelezettségre alapul munkavégzésirendszer$

• Sz;ken de!iniált és stabil munkak&r&k • S'ecializált+ egyszer; egyéni munkak&r&k • Sz;k d&ntési %ogk&r és !elelsség• K&zvetlen vezeti irány*tás és ellenrzés• A vezet !n&ki szere'ben• A munkavállal)i érdekldés!)kuszában csak a

sa%át munkak&r+ alacsony szint; 'artici'áci)szervezeti kérdésekben

• Az egyéni tel%es*tményt a k&zvetlen !elettesértékeli

•

Kom'enzáci) a munkak&r 2esetlegtel%es*tmény3 ala'%án• Csak vezeti továbbké'zések • A tec,nol)giai adottságok által meg,atározott

rendszer

• Tág és változ) munkak&r&k+ rotáci)• Gazdag*tott munkak&r&k+ cso'ortmunka• =agy ,atásk&r+ tel%es !elelsség egy

azonos*t,at) !eladatértQ!olyamatért• A munkavégzés &náll) megszervezése+

&nellenrzés 2egyéni em'o(erment+&nirány*t) és auton)m munkacso'ort3

• A vezet támogat)4!e%leszt szere'ben• 8tel%esebb ké'9+ belesz)lás munkaszervezési+

szervezeti és stratégiai kérdésekbe•

n4 és munkatársi értékelés is+ DN1 !okosértékelésL cso'ortos értékelés• Kom'enzáci) a birtokolt

készségekQkom'etenciák ésQvagy atel%es*tmény ala'%ánL cso'ortos &szt&nzés+nyereségrészesedés

• <inden munkavállal) !olyamatos ké'zése4!e%lesztése

• A tec,nol)giai és emberi szem'ontok k&z&s!igyelembevételeL az elk&telezettségenala'ul) m;k&dést támogat) tec,nol)giaimegoldások

Természetesen a !enti két modell elvont+ tiszta 2ideálti'ikus3 megoldást mutat+ a modellek agyakorlat k.l&n!éle megoldásain kereszt.l keverednek$



egy.k számba ezek után az elk&telezettségen ala'ul) rendszer el!eltételeit+ illetvele,etséges korlátait$

#$ Támogat) vezeti szere'!el!ogás és magatartás7ndoklást sem k*ván) el!eltétel a munkavállal)k 8U9 emberké' szerinti észlelése$ /zenala'ul az a vezeti magatartás+ amely le,etségek teremtésével &szt&nzi a munkavállal)i

részvételt 2%ogk&r&k delegálása+ a sz.kséges in!ormáci) biztos*tása+ a munkavállal)i &tletek!elkarolása3$ Szintén !ontos+ ,ogy a munkavállal)k bels motiváltságáb)l származ)t&bbletenergiát a szervezeti célok irányába tud%a terelni 2'éldául ki,*vást %elent célok k&z&smeg!ogalmazásával+ vissza%elzés adásával+ értékrendszer megteremtésével ésel!ogadtatásával+ stb$3$al)di továbblé'ést az %elent+ ,a a vezet ké'es támogatni az egyéneket és munkacso'ortokataz egyre nagyobb !ok5 &nirány*tásban is$ /,,ez viszont a vezetnek magának is meg!elelenérettnek és motiváltnak kell lennie+ és rendelkeznie kell a sz.kséges kom'etenciákkal$nirány*t) és auton)m munkacso'ortok esetében ennek két része van:

• /gy!a%ta tréneri4mentori szere'ben seg*tenie kell a cso'orttagok &náll)munkavégzését+ !e%lesztenie kell ket egyénileg és cso'ortként$ 7de tartozik 'éldául a

cso'ortos &nelemzés és &nértékelés támogatása+ az &náll) célkit;zés seg*tése vagy a bels %utalmazás kult5rá%ának kialak*tása$

• <ásrészt a !els vezetéssel és a társegységekkel val) egyeztetés révén biztos*taniakell+ ,ogy a cso'ort a bels k&rnyezeti szervezettel szemben meg tud%a rizni&nrendelkezését$ A vezetk ide%.k nagy részét ilyen ka'csolatá'olással kell+ ,ogyt&ltsék$

Az &nirány*t) munkacso'ortok létre,ozásával leginkább a korábbi k&zé'vezetk 2m;vezetk+cso'ortvezetk+ osztályvezetk3 !eladatai alakulnak át$ /z nem %elenti !eltétlen.l a korábbivezeti 'oz*ci) elvesztését+ de sok esetben az als)4 és k&zé'szint; vezetés !ormálisan is ateamek k.ls vagy bels !e%leszt4tanácsad)%ává válik$ >ontos+ ,ogy a vezetés megértse

megváltozott szere'k&rét+ azonosulni tud%on azzal+ és a mindenna'okban el is tud%a azt látni$"$ <unkavállal)i elégedettség+ motiváltság+ meg!elel kom'etenciák Az egyéni n&vekedési sz.kséglet !ontos szere'érl és az &nirány*tás,oz sz.kségeskom'etenciák !ontosságár)l a korábbiakban már volt sz)$ <ost csak azt emelnénk ki+ ,ogynagyon sok m5lik az 5% rendszer bevezetésének miként%én$ A részvételi elv; tervezés ésmegval)s*tás mellett !ontos !igyelembe venni az egyéni sz.kségletek+ ké'ességek éskészségek terén %elentkez k.l&nbségeket$

D$ Támogat) emberi er!orrás rendszerek Az elk&telezettségre é'.l munkavégzést seg*t,eti 2nem meg!elel kialak*tás esetén 'ediggátol,at%a3 az ebben a k&nyvben tárgyalt &sszes //4rendszer$

• Toborzás+ kiválasztás: !ontosak a cso'ortos munkavégzés,ez sz.kséges készségek+ és

nélk.l&z,etetlen a kezdeményez és !elelsségvállal) attit;d$ A vezetknél 'edig amásokat motivál)+ támogat) és !e%leszt készség d&nt$ =agyon !ontos tisztánkommunikálni az elvárásokat a %elentkezk !elé$

• Irientáci): az 5% belé'ket !el kell kész*teni a megn&vekedett !elelsségvállalásra+ amegszokott)l eltér kult5rára$

• Ké'zés4!e%lesztés: a ké'zés és tréning a szakismereteken t5l egy.ttm;k&dési+ 'robléma4megoldási és &nvezetési készségek !e%lesztésére irányul$ / rendszerneklényeges szere'e van a vezetk átké'zésében is$

• Tel%es*tményértékelés: amelynek a vezeti értékelésen t5l része az &nértékelés és amunkacso'ortok bels tel%es*tményértékelése is$ A tel%es*tményértékelés leg!ontosabb

8kimenete9 a készségekQkom'etenciák !olyamatos értékelése és !e%lesztése+ &nirány*t)munkacso'ortnál k.l&n ideértve a cso'ort számára !ontos



készségeketQkom'etenciákat$ A vezet tel%es*tménye – az .zletágQvállalat számbave,et eredménye mellett – a cso'ort !e%ldésével 2érésével3 mér,etL és a vezetértékelésébe a cso'ort tag%ai is belesz)lnak$

• Kom'enzáci): a kom'etenciák bv*tésén t5l nyereségrészesedés és résztula%donlás is %ellemz$ Rrett munkacso'ortra ráb*z,at%ák a bels kom'enzáci)s d&ntéseket+ de ez

le,et a cso'ort vezet%ének ,atásk&re is$• Karriermenedzsment: a ,orizontális mozgás révén a munkavállal)k változatos munkát

végeznek+ s a lényeges készségekQkom'etenciák széles k&rét sa%át*t%ák el$ Amunkacso'ort minden tag%ának van le,etsége kiemelkedni és karriert be!utni$

• A munka,ely biztonsága két szem'ontb)l is !ontos: egyrészt a sokoldal5an ké'zettmunkavállal)kat ne,éz ')tolni+ másrészt az elk&telezettség.k,&z nekik is érezni.kkell+ ,ogy ,ossz5 távon szám*tanak rá%uk$

$ Tec,nol)gia<int arr)l már volt sz)+ a munkavégzés tec,nol)giá%a ,atárt szab,at mind a munkak&r4gazdag*tási le,etségeknek+ mind a cso'ortmunkának$ Az egyre rugalmasabb és kom'leebb

tec,nol)giai megoldások+ valamint a szám*t)gé'ek viszont nem,ogy gátolnák azelk&telezettségen ala'ul) rendszert+ é''en ,ogy támogatni tud%ák azt: nagyobbváltozatosságot és rugalmasságot biztos*tanak a munkábanL a d&ntések,ez sz.kségesin!ormáci)t igény szerint+ gyorsan és meg!elel !ormában el%uttat%ák a munkavállal)k,ozL és!olyamatos vissza%elzés révén le,etvé teszik az &nellenrzést és az azonnali &nkorrekci)t$ Atec,nol)gia ilyen értelemben a nagyobb mérték; munkavállal)i auton)mia eszk&zévé vál,at$Az elektronikus+ szám*t)gé'es és multimédiás eszk&z&k emellett a cso'ortmunkát istámogat,at%ák+ amit %)l mutat az ilyen eszk&z&k megnevezésére k.l&n kialakult8grou'(are9!ogalom$

$ Tágabb szervezeti !eltételrendszer Az elk&telezettségre é'.l munkavégzés természetesen a szervezet oldalár)l is komoly

változásokat igényel: la'os+ organikus strukt5rát+ a cso'ortmunka k&ré szervezdteamszervezetet+ valamint a !okozott !elelsségvállalást és &nirány*tást támogat) szervezetikult5rát és légk&rt$ /zekben a szervezetekben el,alványulnak a státuszk.l&nbségek2nincsenek 'éldául !enntartott 'arkol),elyek+ és mindenki k&z&s étteremben étkezik3$ Atisztaság és a munkabiztonság els szám5 'rioritás+ a munkak&rnyezet meg!elelkialak*tásával és igyekszenek n&velni a munkavállal)k elégedettségét és tel%es*tményszint%ét$A berendezések kialak*tásakor 'edig ergon)miai szem'ontokat is mérlegelnek$ Az é'.letekk&rnyezetét is igyekeznek minél szebbé !ormálni+ m*g az é'.leteken bel.l+ azaz az irodákk&z&tt vagy az irodák és az .zem k&z&tt lebont%ák az átlát,atatlan és sokszor sz) szerint8át,atol,atatlan9 !alakat+ és leg!el%ebb .veg!allal ,elyettes*tik azokat$ Az .zemet 5gy alak*t%ák ki+ ,ogy egyrészt minden munkacso'ortnak legyen sa%át tere+ másrészt legyen le,etség a

mozgásra+ másokkal val) interakci)kra$K.l&n ki,*vást %elent+ ,a az elk&telezettségen ala'ul) munkavégzési rendszert egy,agyományos értékek és elvek ala'%án m;k&d nagyobb szervezet valamelyik &náll)egységében 2div*zi)ban+ .zemben+ szakter.leten3 vezetik be$ A legnagyobb ne,ézségetilyenkor a meg!elel szervezeti beillesztés+ azaz a más egységekkel val) ka'csolat kialak*tása+illetve a tágabb rendszertl val) el,atárolás+ az &náll)ság ,ossz5 táv5 !enntartása %elenti$

N$ A nemzeti kult5ra és a társadalmi ,áttér be!olyásol) szere'eA nemzeti kult5ra %ellemzi is be!olyásol%ák az elk&telezettségre ala'ul) munkavégzésirendszer sikerességét$ Az #$ !e%ezetben rámutattunk arra+ ,ogy <agyarországon csak részbenteremtdtek meg a !eltételei a nagyobb dolgoz)i &náll)ságra é'.l munkavégzésirendszereknek: nagy a bizonytalanságérzet+ magas az észlelt ,atalmi távolság+ és alacsony a

%&vorientáci) is$ /zek a tényezk mind a vezetk+ mind a munkavállal)k ellenállása miatt,átráltat%ák az elk&telezettségre é'.l rendszer elter%edését$ Fgyanakkor a k*vánatos értékek



k&z&tt é''en ezen %elenségek ellens5lyozásának vágya ta'asztal,at)+ *gy a vezet és a beosztott k&z&tti ,atalmi távolság cs&kkentése+ a k&lcs&n&s bizalom megteremtése+ akollektivista értékek és a ,umánorientáci) ers&dése$ /zek az elvárások értelmez,etk 5gy+,ogy egy irányba mutatnak az elk&telezettségre é'.l rendszerekkel$ Az ugyanakkor lát,at)+,ogy a munkaélet minségének %av*tási szándéka még na'%ainkban is sok esetben csak az

állásbiztonságra és a !izetések n&velésére ter%ed ki$ A korszer; vállalatok+ szervezetekazonban már ma is tudatosan kezelik a munka meg!elel kialak*tását+ és alkalmazzák azelk&telezettségre ala'ozott rendszer számos elemét$ A !iatal és ké'zett munkaert csak azértelmes+ ki,*v) és &náll) munka le,etségével le,et megtartani$ A korábbi és mai 'ozit*v,azai 'éldák is azt mutat%ák+ ,ogy az általános nemzeti kulturális sa%átosságok ellenére vanle,etség a munkavállal)k nagyobb &náll)sága és !elelsségvállalása !elé t&rténelmozdulásra – ennek motor%a az adott$$???##$ old$: 2H3 Századunk végén az egyén számára a maslo(4i motiváci)s ,ierarc,iábanalacsony szinten talál,at) igények már nem motivál)ak$ A 8%elen9 'aradigma emberének amotiváci)%ában az elismertség+ a státusz+ nem ritkán a ,atalomra val) t&rekvés dominál+ a8%&v9 'aradigmá%ában 'edig egyre inkább a munkáb)l származ) siker+ az &nmegval)s*tás

válik !ontossá az egyén számára+ és olyan munka,elyet és 'oz*ci)t választ+ amelyben eztmegtalál%a$/mberi er!orrás4áramlás !olyamatának ala'modell%ei

• Rlet,osszig tart) alkalmazás modello A modellben a munkavállal)t a ,ierarc,ia legals) szint%ére veszik !el+ és

minden magasabb szint; 'oz*ci)t bels er!orrásb)l t&ltenek beo K.ls gazdasági+ 'iaci k&r.lmények ,atására nem+ csak a tel%es*tmény %elents

cs&kkenése esetén sz.ntetik meg a munkaviszonyt• 8>el vagy ki9 modell 2>K3

o <unkavállal) !elvétele a legals)bb szintre t&rténik és a karrier!e%lesztési

rendszer m;k&désével minden magasabb 'oz*ci)t bels er!orrásb)l t&ltenek beo Klasszikus 'iramis+ melyben a magasabb szintek !elé ,aladva egyre sz;k.l a

vezeti létszámo 6a valaki ké'telen elrelé'ni+ annak elbb4ut)bb el kell ,agynia a szervezetet

• ugalmas 8be vagy ki9 modell 2BK3o <unkavállal)k !elvétele a szervezet ,ierarc,iá%ának bármelyik szint%ére

t&rtén,eto Szervezetbl val) kilé'és okai &ssze!.ggésben le,etnek a gyenge

tel%es*tménnyel+ a gazdasági !eltételek változásával+ vagy illeszkedési 'roblémákkal is

• egyes modell#$ old$: /lk&telezettség+ bizalomAz élet,osszig tart) alkalmazást !olytat) cégeket a ,ossz5 táv5 gondolkodás %ellemzi$ Azalkalmazás biztonsága !e%ében a munkavállal)k el!ogad%ák a lassabb elmenetelt és azesetleges idszakos kitérket is$ Az >K4rendszer nagy le,etségeket k*nál a !iatalabbmunkavállal)knak+ ezért k nagyon motiváltak és elk&telezettek$ Az idsebb kollégáknálugyanakkor !ennáll a kiégés veszélye$ A BK és vegyes modell nem támogat%a a ,ossz5 táv5elk&telezettséget+ az alkalmazás viszonylagos bizonytalansága miatt a r&vid táv5 érdekekker.lnek eltérbe$#$ old$: Kom'etenciakészlet

Az alkalmazotti !e%ldés,ez val) ,ozzá%árulás ala'veten n&veli a munkavállal)elk&telezettségét és megváltoztat%a a munkavállal) és a munkáltat) k&z&tti ka'csolatot+



egyben !e%leszti a munkavállal)i kom'etenciákat is$ A BK4modellben a !elvételre,elyezdik a ,angs5ly és – ,a a !elvétel és az elbocsátás nem %ár magas k&ltségekkel – aké'zés és !e%lesztés ,áttérbe szorul$ 6a az elbocsátásnak a t&rvényi el*rásokb)l k&vetkezenmagasak a k&ltségei+ akkor a ké'zés ka' nagyobb szere'et$ Az élet,osszig tart) alkalmazásmodellben és az >K4modellben a ké'zés és a kom'etencia!e%lesztés k&z'onti szere'et

%átszik+ ,iszen mindkét modellben csak a bels !orrásb)l t&ltik be a meg.resed 'oz*ci)kat$#N$ old$: 2Karriermenedzsment3 A bels munkaer'iac ka'csán a k&z'onti stratégiaiválasztást %elent kérdés a k&vetkez: ,ogyan teremt,et egyens5ly az alkalmazottikarrierigények 2motiváci)3 és a szervezeti elvárások k&z&tt$#N$ old$: 2Karrierutak+ a karrier!e%lesztés irányai VA karrier tula%donké''en nem más+ mint amunkavállal) élete során bet&lt&tt 'oz*ci)k sora – &ascio' ayne *+ managing ,umanresources+ productivity' uality o. /ork li.e' pro.its3W3A ,ierarc,ikus strukt5rák egyiktermészetes k&vetkezménye+ ,ogy az elmenetel le,etsége mintegy t&lcsérszer;en cs&kken+lévén a magasabb ,ierarc,ikus szinteken egyre kevesebb a vezeti 'oz*ci)$ Az álland)anváltoz) szervezetekben azonban !olytonosan %&nnek létre 5% 'oz*ci)k+ munkak&r&k2munkavégzési rendszerek3+ amelyek ugyancsak vonz) karrierle,etséget %elent,etnek a

munkavállal)knak$ 6asonl)an motivál) le,et a munkak&r4gazdag*tás+ vagy a rotálás+ másmunkak&r&kbe val) átker.lés$A karrier!e%lesztési rendszer ala'veten két!éle irányba k*nál,at 'ers'ekt*vát$ Xe,et:

• ertikális !elé'*tés;+ amelynek elsdleges cél%a az elmély.lt+ ala'os szakmai tudássalrendelkez szakemberek !e%lesztése+ elssorban az adott !unkci)n bel.li ,ierarc,ikuselre,aladással$ /zt nevez,et%.k szakmán bel.li karrier5tnak is 2!unkcionáliss'ecializáci)3L

• 6orizontális !elé'*tés;+ amelynek elsdleges cél%a széles lát)k&rrel rendelkezszakemberek ké'zése+ !e%lesztése elssorban !unkci)k k&z&tti át%árás biztos*tásával$/zt nevez,et%.k szakmak&zi karrier5tnak is 2kereszt!unkcionális s'ecializáci)+

mobilitás3$A !unkcionális strukt5rával rendelkez szervezetekben a vezetk 2az els szám5 vezettkivéve3 elssorban a sa%át szakter.let.k&n tá%ékozottak+ a div*zionális és mátri strukt5rákbana !els vezetkkel szemben meg!ogalmazott elvárás+ ,ogy rendelkezzenek t&bb !unkci)tát!og) szaktudással$A lassan n&veked vagy stagnál) cégeknél sokkal kevesebb a meg.resed 'oz*ci)+ a,agyományos értelemben vett karrier!e%lesztési rendszer le,etségei be,atároltak$ /zekben aszervezetekben a munkak&r4gazdag*tást és a rotálást alkalmazzák a munkaer motiválására+ez a gyakorlat egyben k&ltségcs&kkentési célokat is szolgál$A szakmak&zi karrier5t általában és r&vid távon k&ltségesebb+ ,iszen a munkavállal) egyszakmai szem'ontb)l 5% ter.leten kevéssé tud é'*teni a ár megszerzett gyakorlatára+ *gy a

betanulási idszakban nagyobb a ,ibázás val)sz*n;sége$A választott karrier!e%lesztési rendszernek a szervezeti versenyké'esség tényezire gyakorolt,atása:

• állalati kult5ra: a szakmak&zi karrier5t a szervezeti egységek k&z&tti át%ár,at)ságn&velésével %obban támogat%a az ers szervezeti kult5ra kialakulását+ ,iszen ,ozzá%árula szervezeti egységek k&z&tti ka'csolatok ers*tésé,ez$ A szakmai karrier5t ezzelszemben csak egy4egy !unkcionális szervezeti egységen bel.li kult5rát ers*ti$

• Szervezeti tanulás: a ,orizontális 2szakmak&zi3 karrierutak %obban támogat%ák aszervezeti tanulást$ Az 5% 'oz*ci)+ 5%szer; k&rnyezet+ más t*'us5 !eladatok elseg*tik akom'etenciák !e%lesztését+ a !elmer.l 'roblémák más szemlélet; megk&zel*tését+ *gytámogat%ák a munkavállal)ik !olyamatos tanulását$



• Kom'etencia4készlet: a szakmak&zi karrier5t %obban támogat%a a kom'etencia4készletn&vekedését+ ,iszen mindegyik szakter.letnek más a kom'etencia4igénye+ és t&bbter.let 'ár,uzamos átlátása szinergikus elny&kkel %ár$

#-$ old$: 2Az elmenetel gyorsasága+ amely megmutat%a+ ,ogy munkavállal)k milyengyakran váltanak munkak&rt akár ,orizontális+ akár vertikális irányban$ /z a szám általában a

vezeti munkak&r&kben alacsonyabb+ %ellemzen "4D év+ más ,ivatali+ illetve !izikaimunkak&r&kben magasabb+ %ellemzen 4#1 év k&z&tt mozog$3 A gyorsabb elmeneteláltalában a k&ltségek n&vekedését is maga után von%a+ ,iszen nnek a tréningk&ltségek+átlagosan r&videbb ideig dolgoznak a munkatársak az adott munkak&rben+ emiatt kevéssé,atékonyak és t&bbet ,ibáznak$ Fgyanakkor nagyon elk&telezettek és motiváltan végzik amunká%ukat+ ennek k&vetkezménye viszont a munkavállal)i motiváltság+ az eredményesség ésaz elk&telezettség n&vekedése$ Az alkalmazottak elk&telezettsége+ motiváltsága+ bizalma a karrier!e%lesztés gyorsaságávalegyenes arányban változik+ te,át a gyorsaság n&vekedésével n a bizalom és azelk&telezettség$#0$ old$: A %elents mérték; leé'*tésnek számos negat*v k&vetkezménye le,et$ A cs&kken

alkalmazotti biztonság negat*v ,atással van az alkalmazottak elk&telezettségére és atermelékenységre+ ezek a ,atások aláás,at%ák az egyébként %)l m;k&d ké'zési és !elvételirendszer sikereit$#@$ old$: Kulcs!ontosság5 ember esetén a cél a megtartás és a motiváci) !elkeltése$<egoldást ny5%t,at+ ,a bevon%ák valamilyen k.l&nleges !eladatba+ 'ro%ectbe+ vagy le,etségetka' a rotáci)ra+ ki'r)bál,at%a magát más munkak&rben$ Yltalánosságban ,asonl) 'roblémáravállalati szinten megoldást ny5%t,at a !olyamatos !e%ldés+ tanulás+ illetve a le!elé irányul)vagy ,orizontális karrier támogatása$#-#$ old$: A visszacsatolás és az értékelés 2vagy é''en annak ,iánya3 nagyon !ontos szere'ett&lt be az ember életében$ Tel%es*tményértékelési rendszer alatt legszélesebb értelemben aszervezeti tel%es*tmény,ez t&rtén egyéni+ cso'ortos és szervezeti egység szint;,ozzá%árulások mértékének és m)d%ának tervezésére+ mérésére és értékelésére vonatkoz)//<4'olitikákat+ személyzeti irányelveket+ m)dszertani eszk&z&ket+ tec,nikákat+ illetve aszervezet által alkalmazott gyakorlatot ért%.k$"#$ old$: A vállalat kom'enzáci)s irányelvei+ konkrétan a munkaér4'iaci konkurenciá,ozviszony*tott !izetési sz*nvonal ugyanakkor érzékenyen meg,atározza az elvár,at) átlagostel%es*tményszintet$"#$ old$: Az eredmények nyilvános kommunikálása ugyanakkor elismerés a nagyon %)ltel%es*tknek$ /rre általában s'eciális elismerési 'olitikákat 2recognition3 alak*tanak ki: egy,osszabb idszak vagy a ,étk&zna'ok kiemelked tel%es*tményét a szervezeti kult5rá,ozilleszked azonnali+ kisebb vagy nagyobb anyagi érték; megers*téssel nyilvánosan is

elismerik$"#N$ old$: A tel%es*tménymenedzsment rendszerek A ,agyományos értékelési rendszerek kritikái"#@$ old$: ssze!oglal)an megálla'*t,at)+ ,ogy a tel%es*tményértékeléssel ka'csolatos kritikásvagy a rendszer m;k&dtetésé,ez sz.kséges vezeti készségek ,iányára+ !e%letlenségére 2azértékelk és értékeltek nem ka'tak meg!elel ké'zést és !elkész*tést3+ vagy a !elek meg!elel,ozzáállásának ,iányára vezetik vissza a 'roblémát$ Az ut)bbi attit;d&kre irányul) b*rálatokkét eltér logikán ala'ulnak$ Az egyik szerint az érintettek a bevezetés során val)sz*n;legnem ka'tak meg!elel belesz)lási le,etséget+ s 5gy érzik+ ,ogy a rendszer nem t.kr&zi az cél%aikat$ A másik magyarázat arra vezeti vissza az elégedetlenséget+ ,ogy olyasmit!eltételeztek a rendszer kialak*tásakor+ ami nagyon távol áll a ténylegesen k&vetett

gyakorlatt)l: a tel%es*tményértékelési rendszer &ssze.tk&zésbe ker.lt a szervezet vagy azi'arág kulturális el!eltevéseivel+ normáival$ 6a az át,idaland) kulturális szakadék t5l nagy+



akkor nem vár,at%uk az értékelési rendszertl+ ,ogy bármit is megváltoztasson: az értékeléscsak egy 8évente egyszer vagy kétszer megrendezett rituálé9+ melyben inkább az érintettekmagán%elleg; cél%ai dominálnak$ A meg,irdetett értékelés célok ,elyett látens m)don é''en amegváltoztatni k*vánt viszonyok !enntartása válik dominánssá+ ,iszen a ténylegesen k&vetettmagatartás eltér att)l+ mint ami értékként meg!ogalmazásra ker.lt$ A legne,ezebben kezel,et

'robléma+ ,ogy maguk a célok és a m&g&tt.k meg,5z)d) értékek és el!eltevések semmindig tudatosak$ /miatt nagyon sokszor csak menet k&zben dl el+ ,ogy a rendszerm;k&dése milyen mértékben seg*ti vagy gátol%a az érintettek ! célkit;zését$A tel%es*tménymenedzsment rendszerek %ellemziTel%es*tménymenedzsment rendszernek a tel%es*tményértékelési rendszerek azontovább!e%lesztett változatait tekint%.k+ amelyek kik.sz&b&lik a ,agyományos értékelésirendszerek+ illetve az <bI 2magyarul a <egegyezéses /redménycélokkal t&rtén ezetés+</3 ,iányosságait+ 'roblémáit$ Az <bI rendszerek t5lságosan merev+ 8elre gyártott9rendszernek bizonyultak é inkább a b.rokratikus+ leszabályozott szervezetek kult5rá%á,ozilleszkedtek+ a számszer;s*t,et célokat t5l,angs5lyozták a minségi szem'ontok rovására+ ésmindez gyakran a szervezeti egységek szét,5zásá,oz vezetett$ /zen okok k&vetkeztében a

személyzeti s'ecialisták és nem a vonalbeli vezetk voltak a rendszer 8tula%donosai9 2akik arendszert magukénak érezték+ alak*tották és ,asználták volna3$ A szisztematikus célkit;zéseksok esetben !ormális rituálékká váltak+ melyeknek kevés k&z.k volt a vezetk na'imunká%á,oz$ Az alábbi táblázat azokat a leg!ontosabb k.l&nbségeket !oglal%a &ssze+ melyek atel%es*tménymenedzsment+ illetve a ,agyományos értékelési rendszerek és az <bI k&z&ttkimutat,at)k$

Az <bI+ a ,agyományos tel%es*tményértékelés és a tel%es*tménymenedzsment k&z&ttik.l&nbségek

<bI Tel%es*tményértékelés Tel%es*tménymenedzsment• /lre gyártott

rendszer • ezetkre

alkalmazzák • 6angs5ly az

egyéni célokon• 6angs5ly a

számszer;s*t,ettel%es*tménymutat)kon

• Rves értékelés• >el.lrl le!elé

m;k&d rendszer+értékel skálákkal

• =incs !eltétlen.lk&zvetlen.l,ozzáka'csolva a!izetés,ez

• Xeszabályozottrendszer

• Ter%edelmesdokumentáci)

• Yltalában testreszab,at)

• <indenalkalmazottra

• Az egyéni célokrészét ké'ez,etik

• =é,ány kvalitat*vtel%es*tménymutat)is szere'el,et

• Rves értékelés• >el.lrl le!elé

m;k&d rendszer+értékel skálákkal

• K&zvetlen.lka'csol)dik a!izetésirendszer,ez

• Xeszabályozottrendszer

• Ter%edelmes

dokumentáci)• Személyzeti

• Testre szabott rendszer • <inden alkalmazottra• 6angs5ly a vállalati+

cso'ortos és egyéni célokintegráci)%án

• Kom'etenciak&vetelmények és számszer; célkit;zésekegy.tt

• >olyamatos nyomonk&vetés Z né,ány !ormálisalkalom

• Kétirány5 !olyamat+ azértékel skálák ,asználataritkább

• =incs !eltétlen.lk&zvetlen.l ,ozzáka'csolvaa !izetés,ez

• ugalmas !olyamat• A dokumentáci) minimális• onalbeli vezetk

8tula%dona9



• onalbeli ésszemélyzeti osztályk&z&s 8tula%dona9

osztály 8tula%dona9

Armstrong és Baron 2#00-3$A tel%es*tménymenedzsment !iloz)!ia azon a vezetk által gyakran ,angoztatott érven ala'ul+

,ogy ,a egész évben a tel%es*tmény menedzselése t&rténik+ mi sz.kség van kam'ányszer;éves értékelésre$ / rendszerek leg!ontosabb m;k&dési %ellemzi az alábbiakban !oglal,at)k&ssze:

• endszeresen a szervezet egészére meg!ogalmazott célkit;zésekbl levezetett 5%egyéni és szervezeti egység szint; célkit;zéseket ,atároznak meg$

• <inden alkalmazottat tá%ékoztatnak a kit;z&tt célokr)l$• A célkit;zések és a szervezeti célok mér,etek$• A rendszer a célok elérését !elmérni ,ivatott !ormális értékel megbeszéléseket !oglal

magába$• Az értékelés egyaránt célozza a %utalmazást 2kom'enzáci)t3 és a ké'zési4!e%lesztési

igények azonos*tását$• A rendszer !ontos része a tel%es*tmény tervezése és !olyamatos nyomon k&vetése$• A !els vezetk !izetésének egy részét a tel%es*tmény,ez ka'csol%ák$• <agát az értékelési !olyamatot is értékelik és sz.kség esetén m)dos*t%ák$

A tel%es*tménymenedzsment rendszer arra t&rekszik+ ,ogy a szervezet tag%ai az elérendcélokat azonosan értelmezzék és a sz.kséges támogatással az egyéneket+ cso'ortokat és aszervezetet ké'essé tegyék a célok elérésére$ A rendszer két ala'!eltevésen nyugszik$ Az elsszerint az emberek minden tl.k tel,ett megtesznek a célok elérése érdekében+ ,a résztvettek e célok kialak*tásában+ tud%ák és értik+ ,ogy mit várnak el tl.k$ A második !eltevésszerint a célok elérése az egyének és cso'ortok ké'ességén+ a vezeti támogatáson és a

szervezeti !olyamatok+ er!orrások és rendszerek minségén m5lik$A tel%es*tménymenedzsment leg!ontosabb célkit;zései a k&vetkezk:• !olyamatosan !e%leszteni a szervezeti tel%es*tményt+• a változások révén tel%es*tményorientált szervezeti kult5rát teremteni+• n&velni az alkalmazotti motiváci)t és elk&telezettséget+• !e%leszteni az egyéni ké'ességeket+ ezáltal le,etvé tenni a munkáb)l !akad)

elégedettség kitel%es*tését az egyén és a szervezet ,asznára+• !e%leszteni a cso'ortm;k&dést és a cso'orttel%es*tményt+• !olyamatos dial)gus keretében ny*lt és konstrukt*v munkaka'csolatot kialak*tani a

beosztottak és vezetik k&z&tt+•

le,etséget k*nálni az egyéneknek arra+ ,ogy ki!e%ez,essék munká%ukkal ka'csolatoselvárásaikat és %&vbeni terveiket$"#0$ old$: A tel%es*tménymenedzsment !olyamataA tel%es*tménymenedzsment !olyamata szervesen illeszkedik a szervezet .zleti tervezésiciklusába$ A ciklusonként ismétld !olyamat nyolc elk.l&n*t,et !ázisra bont,at)+kom'etenciáikat az alábbi ábrán lát,at%uk$ A k&vetkezkben tekints.k át r&viden+ ,ogy mit&rténik az egyes !ázisokban+ mi indokol%a+ ,ogy az adott !ázisban é''en az eml*tett vezetikészségekre és kom'etenciákra ,elyezdik a ,angs5ly$



A tel%es*tménymenedzsment !ázisai és az egyes !ázisok kritikus vezeti készségei

Mér0eszközök és sztenderdek kialakításaStratégiai gondolkodásAz értékelt munkak&r ismereteErásbeli kommunikáci)Sztenderdek !eláll*tásaKom'etenciák meg,atározásaCélkit;zésrioritások áll*tása

1* Az elvárások kommunikálásaerbális kommunikáci)Akt*v !igyelemTárgyalás/m'átia<egálla'odásk&tes

2* A teljesítmény tervezéseXeaders,i'

TervezésO&ntés,ozásroblémamegoldásSzervezésK&ltségvetés4kész*tés

3* A teljesítmény nyomon követéseroblémamegoldás<eg!igyelésTámogatás+ tan*tás7ránymutatás

Sz)beli kommunikáci)issza%elzésadás+ 4!e%lesztésA munkak&r ismerete/llenrzés

4* 5rtékelés<eg!igyelés>elidézésAdatelemzésKiértékelés+ *téletalkotásErásbeli kommunikáci)

6* 7isszajelzésAkt*v !igyelem/m'átiaroblémamegoldásTervezés

Tárgyalás<egegyezésKon!liktuskezelésKonszenzus elérése

8* 9zemélyzeti döntések O&ntés,ozatal

Xeaders,i'rioritások meg,atározásaA személyzeti 'olitikák

ismereteStratégiai gondolkodás

:* ejlesztésTervezés és

szervezésKé'zésTámogatás+ tan*tásTanácsadásKreativitás



>orrás: Sc,neier+ Beatty és Baird 2#0-N3$

Az els lé'és a méreszk&z&k és sztenderdek kialak*tása$ Az értékelési !olyamat ezen a 'onton szorosan ka'csol)dik a stratégiá,oz és az .zleti tervezés,ez$ 7tt val)sul meg aszervezeti egység cél%ainak egyénekre és munkak&r&kre val) lebontása 2amit ma%d részben a

kontrolling rendszer is nyomon k&vet3$ A vezet !eladata a tel%es*tménysztenderdekmeg,atározása és az egyéni célok kit;zése$ /,,ez ismernie kell az .zleti le,etségeket éscélokat+ a munkak&r&k 2munkavégzési rendszerek3 tartalmát+ és az elz értékelési ciklusta'asztalatait$Az értékelési rendszer megtervezése ,árom tényez mérésére irányul$

#$ égeredmény: mi az+ amit a munkatársak+ beosztottak meg tudnak val)s*tani+ mivár,at) el tl.k+

"$ <agatartás: mit és ,ogyan csinál%anak+ és vég.lD$ Személyiség%ellemzk: 8milyenek9 a beosztottak$

<ivel a tel%es*tmény ebben az értelemben t&bbdimenzi)s+ mind,árom !enti dimenzi)ban megkell ,atározni az elvárt tel%es*tményszintet+ illetve az egyes dimenzi)k relat*v !ontosságát$

A !e%lett rendszerek mind,árom néz'ont egy.ttes !igyelembevételét a kom'etenciákalkalmazásával érik el$ Az eredményszemlélet azáltal érvényes.l+ ,ogy a kom'etenciákmeg,atározásánál a kimagasl)an tel%es*tket ,asonl*t%uk &ssze az átlagos+ vagy annálgyengébb tel%es*tményt ny5%t)kkal$ R'*tenek az egyén mélyebben !ekv személyiség%egyeire+motiváci)ira és ké'ességeireL és az egyén ezekrl alkotott &nké'ére$ A kom'etenciákmagatartásmintákban+ konkrét+ meg!igyel,et cselekvésekben !ogalmaz)dnak meg+ *gy azelvárások egyértelm;en kommunikál,at)ak az érdekeltek !elé$A !olyamat talán legkritikusabb lé'ése a második: az elvárások kommunikálása$ =agyon!ontos+ ,ogy a vezet+ egyértelm;en !ogalmazza meg elvárásait és meggyzd%&n arr)l+ ,ogyaz értékelt megértette és el!ogadta azokat$ Annak érdekében+ ,ogy ide%ében !elismer%e atel%es*tménysztenderdek s5lyozásáb)l és értékelésébl származ) kon!liktusokat+ a vezetnektárgyalási és megálla'odási készségekre van sz.ksége$ /lssorban a vezet %&vbeniviselkedésére és a beosztott támogatására irányul) megálla'odásokat kell k&tnie+ továbbáebben a !ázisban célszer; megegyezni a munkak&r.lményekrl és a tec,nikai !eltételekrl is+,ogy k.ls tényezk ne gátol,assák a tel%es*tményt$A ,armadik lé'és a tel%es*tmény megtervezése: a vezet a beosztott%aival k&z&sen stratégiákatés terveket dolgoz ki a tel%es*tményelvárások tel%es*tésére+ továbbá – konkretizálva az elz!ázis végén k&t&tt megálla'odásokat – gondoskodnak a sz.kséges er!orrásokr)l+ itt azonbana szélesebb er!orrás4elosztás keretében !igyelembe kell venni a célok elérésének másegységekre gyakorolt ,atását is$ / szakasz lezárását a terveknek a konkrét cselekvési tervekre+k&ltségvetésre+ ,atárids !eladatokra val) konkretizálása %elenti$

A negyedik 2,osszabban el,5z)d)3 lé'és a tel%es*tmény nyomon k&vetése+ atel%es*tménymenedzsment leg!ontosabb !ázisa$ A vezet !olyamatosan !igyelemmel k*sérimunkatársai tel%es*tményét+ &sszeveti az elzetesen kommunikált elvárásokkal és le,etlegazonnali 'ozit*v vagy negat*v vissza%elzéseket ad a !e%ldés érdekében$ Xeg!ontosabbsz.kséges ké'ességek: a tel%es*tmény'roblémák mélyebb okainak !eltárása és a támogat)+!e%leszt tanácsadás+ magatartás ala'5 vissza%elzés$Az &t&dik lé'és a tel%es*tmény értékelése+ amely a tel%es*tményre vonatkoz) meg!igyelések ésaz *téletalkotás teendit !oglal%a magába$ Az in!ormáci)!eldolgozás és a d&ntés az e,,ezsz.kséges ké'ességek$ /bben seg*tenek a konkrét+ magatartási ala'5 skálák+ a %)lkommunikál,at) sztenderdek+ a meg!elelen dokumentált évk&zi tel%es*tmények és azérzékenység!e%leszt 2T4grou'+ sensitivity training3 értékeli tréningek+ amelyek nemcsak az

értékel la'ok kit&ltésé,ez+ ,anem a személyk&zi készségek !e%lesztésé,ez is,ozzá%árul,atnak$



A ,atodik lé'és a vissza%elzés$ Bár a tel%es*tménymenedzsment !olyamatos visszacsatolással %ár+ sz.kséges egy !ormális beszélgetés 2inter%53 is+ amelyben a vezet kommunikál%a ésrészletesen megindokol%a az értékelés végeredményét$ =agyon lényeges+ ,ogy ezen a

beszélgetésen a vezet csak a lát,at)+ meg!igyel,et 2a tel%es*tményelvárásoknak nemmeg!elel3 magatartásokra koncentrál%on és elvonatkoztasson sa%át k&vetkeztetéseitl 2lásd

táblázat 'éldáit alább3$ A beszélgetés az egyik leg!ontosabb cél%a az+ ,ogy a vezet megértseaz adott magatartás okait+ és ez ala'%án 5% megálla'odásokat k&ss&n az értékelttel+ amelyek aciklus végére ,ozzáseg*tik a tel%es*tmény %avulásá,oz$ /zért ker.lend+ ,ogy a vissza%elzésvédekez magatartást váltson ki az értékeltbl$

<iben k.l&nb&zik a magatartási vissza%elzés a k&vetkeztetésektl?Magatartási visszajelzésA konkrét eseményrl sz)l$<eg!igyel,et és igazol,at)$K&nnyebb megegyezésre %utni r)la$Cselekv igéket tartalmaz$

ilágosan di!!erenciál$konkrétQs'eci!ikus+ nem ,asznál %elzket$Rrtéksemleges$

=em tartalmaz oksági tula%don*tásokat$

;övetkeztetések <ásokra gyakorolt érzelmi ,atásr)l sz)l$

=em meg!igyel,et és igazol,at)$A megegyezés k&r.lményes$assz*v szerkezeteket tartalmaz$

égletesen !ogalmaz$Yltalános és elvont$Rrték*téletet ,ordoz+ mins*t$Ikokat tula%don*t$

<éldák Szleng ki!e%ezéseket ,asználsz az.gy!elekkel$A tanulmány végén r&vid+ lényegre t&r&ssze!oglal) szere'elt+6avonta ,at késés nem megenged,et$A m5lt ,avi %elentésbl kritikus in!ormáci)k,iányoztak$

<éldák Az .gy!éllel udvariatlan voltál$Szé' munka volt$Xusta vagy$So,a nem vagy itt+ amikor sz.kségem lennerád$Sokkal lelkiismeretesebbnek kellene lenned$Gondatlanul !ogalmazol$

9egít0 meg.ogalmazások 8A 'rogramoz)knak rengeteg t&bbletmunkátokoztál a k)dolási ,ibáid által$98Itt ,agytad mérgesen és megbántva+ miutánazt mondtad neki+ ,ogy nem elég okos a,,oz+,ogy részt vegyen a tárgyaláson$9

=em segít0 meg.ogalmazások 8>igyelmetlen vagy a szám*t)gé' ,asználatasorán$98=agyon durva és taktikátlan vagy a

beosztott%aiddal$9

>orrás: Sc,neier+ Beatty és Baird 2#0-N3$

A ,etedik lé'ésben a vezet meg,ozza a sz.kséges személyzeti d&ntéseket$ Az értékelés

eredményét a meg!elel emberi er!orrásrendszerekbe becsatornázva ,oz,at%uk meg azellé'tetésre+ átké'zésre+ más munkak&rbe ,elyezésre+ intenz*v !e%lesztési 'rogramban val)részvételre+ !izetésemelésre vagy akár elbocsátásra irányul) d&ntés.nket+ att)l !.ggen+ ,ogymitl vár,at%uk a tel%es*tmény%avulást$ Xát,at)+ ,ogy a tel%es*tménymenedzsment !olyamataezen a 'ontos ka'csol)dik a legintenz*vebben a t&bbi emberi er!orrás menedzsmenttevékenység,ez és 'rogram,oz$ /zért ezeknek a d&ntéseknek nagyon egyértelm;+ átlát,at)elveken kell nyugodniuk és a t&bbi rendszer,ez val) ka'csol)dás %)l !elismer,et és világoskell legyen+ mert ez a kulcsa a tel%es*tménymenedzsment és az //< szervezeti ,itelének ésel!ogadottságának$A tel%es*tménymenedzsment &nmagába visszatér ciklusának utols)+ nyolcadik lé'cs%e atel%es*tmény !e%lesztése$ /bben a szakaszban kell !eltárni a munkavégzési rendszerben re%l

korlátokat+ el%utni az egyén számára legne,ezebben változtat,at) 2mélyen a személyiségbeágyazott+ adottság %elleg;3 %ellemzkig+ és beilleszteni a kivál) tel%es*tmény ,iányz)



láncszemeit$ A vezet+ az értékelt és kiváltké''en az //4s'ecialisták nagy !elelsséggeltartoznak azért+ ,ogy az egész !olyamat sikere maimális legyen$ /z egyben az 5% cikluskiindul)'ont%a is$Az egyes !ázisok k&z&tt természetesen nem le,et éles ,atárvonalakat ,5zni+ st+ az átmenetáltalában t&bbsz&r&s iteráci)ban val)sul meg$ Az egyes lé'ések konkrét megval)sulása !.gg

az adott szervezet %ellemzitl$""D$ old$: <agyar ,elyzetké'r&kl&tt minták és gyakorlatA -14as évek végének és a 014esévek ele%ének tel%es*tményértékelési gyakorlata a korábbiredisztrib5ci)s elven m;k&d+ át'olitizált és ,iánygazdasági %ellemzkkel tark*tott társadalmi4gazdasági rendszer nyomait viselte magán$ /gyes szerzk a 8szabályok nélk.li9 28ala(!ul93vagy 8személyk&z'onti9 28'erson4based93 %utalmazási rendszer megnevezést ,asználták atel%es*tményértékelési gyakorlat le*rására+ melynek lényege+ ,ogy nagy anyagi &szt&nz ertké'visel %utalmakat meg,atározatlan+ bizonytalan+ t&bb!éleké''en is értelmez,et28ambiguous93 és egyénre szabott kritériumok ala'%án osztanak el az egész rendszerben$ AC,ild4!éle konrollti'ol)gia szerint ez személyes+ k&z'ontos*tott kontroll$

A személyk&z'ont5 %utalmazási rendszerben az elosztás 'oz*ci)%ában .lk leg!ontosabbszemélyes érdeke a ,atalom megtartása és sa%át ,atalmi 'oz*ci)ik megers*tése$ Az8alattval)k9 engedelmességét azáltal ké'esek biztos*tani+ ,ogy az irányukba ,;séget éslo%alitást tan5s*t) k&rnek %uttatnak az általuk kontrollált er!orrásokb)l$ /nnek a rendszernektovábbi lényeges %ellemz%e+ ,ogy !okozottan !ennáll a kontraszelekci) veszélye+ azaz nem!eltétlen.l azokat %uttat%a kedvezményezett ,elyzetbe+ akik a leg%obb tel%es*tményre lennénekké'esek+ ,anem azokat+ akik a legkevésbé veszélyeztetik a vezet 'oz*ci)%át$ /bben arendszerben a személyes tisztelet és bizalom %elenti a %utalmak elosztásának leg!ontosabbkritériumát+ még akkor is+ ,a ez az adott munkára val) alkalmatlansággal %ár egy.tt$<ivel ez nem legitim kritérium+ a nyilvánosság eltt mindig más !ormát &lt+ t&bbértelm;véválik vagy egyszer;en kiker.l a !igyelem k&zé''ont%áb)l$ A gazdaság 5%raelosztásos és,iánygazdasági %ellege miatt egyébként sem ,atároz,at) meg egyértelm; gazdaságosságivagy !ogyaszt)i elégedettségre vonatkoz) kritérium$ /zt a 'roblémát a tervgazdálkodásideol)giai korlátai miatt sa%nos vizsgálni sem igazán le,etett$ A %utalmak %elents &szt&nzere%érl szintén a ,iánygazdasági %elleg és a 'olitikai és ideol)giai korlátok gondoskodtak$/zek az &szt&nzk rendszerint azok számára ny*ltak meg+ akik elég magasra emelkedtek avállalati 2ésQvagy államigazgatási+ 'olitikai3 ,ierarc,iában+ az ellé'tetés te,át k&z'onti

%elentségre tett szert$ /zzel tel%essé váltak a 8személyk&z'ont5 %utalmazási rendszer9 ! %ellemzi$/nnek az észlelt el%árásbeli igazságtalanságnak t&bb érzelmi ,atását le,et kimutatni$ /gyrésztaz alkalmazottak sokkal negat*vabban *télik meg az egész értékelési és %utalmazási rendszert+

és ezen kereszt.l a t&bbi emberi er!orrás menedzsment tevékenységetL másrészt ,asonl)annegat*v érzelmi t&ltet %ellemzi a vezetk,&z és kollégáik,oz !;zd viszonyukat is$ <iveláltalában nem világos+ ,ogy 'ontosan ki vagy mi okozza az igazságtalanságot+ eltérszituáci)kban és eltér személyes %ellemzk mellett mindig másra vet.l ki az átérzettigazságtalanság$ /rre vezet,et vissza a vezetk és beosztottak k&z&tti általános negat*v

beáll*t)dás és az ebbl !akad) bizalom,iányos álla'ot is$Az érzelmi reakci)k egy másik cso'ort%a a tanult te,etetlenség elméleté,ez 26iroto+ O$ S$ –Seligman+ <$ /$ $: Generality o! learned ,el'lessness in man$ Journal o! ersonality andSocial syc,ology D#$ 2#0@3 ''$ D##4D"@$3 k&tdik$ Az elmélet azt magyarázza+ ,ogy mikéntvezetnek !ásultság,oz és de'resszi),oz a kellemetlen és az egyén által be!olyásol,atatlan2vagy legalábbis annak észlelt3 események$ Az egyik érzelmi reakci) a munka,elyi

szituáci)k,oz k&td átélt szorongás magasabb szint%e+ ami az elmélet szerint a 'szic,ol)giaiértelemben biztonságot %elent világos el%árások és szabályok ,iányával magyaráz,at)$



Szintén az érzelmi %elleg; válaszok k&zé sorol,at)+ ,ogy a személyk&z'ont5 %utalmazásirendszerek alanyai alacsonyabb &nértékeléssel és &nbizalommal rendelkeznek+ a személyes,atékonyságuk átérzett szint%e egyéni és szervezeti szinten egyaránt sokkal alacsonyabb$/nnek egyértelm;en az az oka+ ,ogy az alkalmazottak nem ka'nak meg!elel vissza%elzéseketarr)l+ ,ogy mely cselekvéseik ,atékonyak és melyek nem$ 86a %utalmat ka'tak+ nem tudták

megmondani+ ,ogy 'ontosan miért ka'ták$ 6a nem ka'tak+ akkor sem le,ettek biztosakabban+ ,ogy az általuk ny5%tott rossz tel%es*tmény miatt vagy 'edig valamilyen ismeretlen+k.ls eseménysorozat eredményeké''en alakult *gy a ,elyzet$9 2earce+ J$ – Branyiczki 7$ –Bakacsi Gy$: erson4based re(ard systems: a t,eory o! organisational re(ard 'ractices inre!orm communist organisations$ Journal o! Irganizational Be,avior+ ol$ #$ 2#003 "N0$ o$3A !ent bemutatott negat*v lrzelmi reakci)kra adott ért,et magatartási válasz a %utalmakértt&rtén 8alkudozás9+ az álland) ellenszeg.lésé tiltakozás$ A vezetk kezében lév %utalmak 2ésa 'otenciális b.ntetések3 miatt a nyilvános ellenszeg.lés ugyan ritkán !igyel,et meg+ degyakran találkoz,atunk az in!ormáci)4visszatartás k.l&nb&z !ormáival 2munkacso'orton

bel.l+ vezettl3$ A k&rnyezeti változások,oz val) alkalmazkodást %elent kom'le+egy.ttm;k&dést igényl !eladatokat elker.lik+ ,iszen ezek rendk*v.l bonyolult tárgyalási

,elyzeteket %elentenének$ Az alku során !el,asznál,at) er!orrások sz;k&ssége ezt egyébkéntis eleve kizár%a$ Szintén meg!igyel,et+,ogy gyakrabban szegik meg a szervezeti szabályokatés kevésbé engedelmeskednek az utas*tásoknak+ ami szélsséges esetben a 8vállalati tula%doneltula%don*tásában9 ér,et tetten$További %ellemz%e a rendszernek+ ,ogy meg,atároz) %elentsége van a magasabb 'oz*ci)banlév személlyel kialak*tott %) ka'csolatoknak$ /bbl k&vetkeznek azok a taktikák+ amelyek a

beosztott sa%át személyének a magasabb 'oz*ci)ban lévvel val) 8megkedveltetésére9irányulnak+ a beosztott igyekszik a !n&ke+ vagy annak !n&ke kegyeit elnyerni+ ami ebben azesetben ti'ikusan személyes s*kon és nem a magasabb tel%es*tmény !elmutatásával val)sulmeg$ Az ilyen magatartás!ormák 2a !n&knél val) 8bevág)dást9 biztos*t) a'r) sz*vességek+ aszellemeskedés és ,*zelgés3 talán még ma sem ismeretlenek$/zek a m5ltbeli %ellemzk a 014es évek ele%ének kutatásai szerint még lényegesen

be!olyásolták a vezetk és beosztottak magatartásmintáit$ K.l&n&sen %)l meg!igyel,etk ak.l&nbségek nemzetk&zi &ssze,asonl*tásban 2Kovac,+ $ C$: <atc,ing assum'tions toenvironment int ,e trans!er o! management 'ractices$ 7nternational Studies o! <anagementand Irganisation+ ol$ "$ 2#003 ''$ -D400$ [ szintén a 014es évek ele%énekmagyar vzetiértékelési gyakorlatát vizsgál%a$ /,,ez az angolszász tel%es*tményértékelési rendszerek

%ellemz el!eltevéseibl kiindulva az alábbi 'ontokban ,atározta meg az angolszásztel%es*tményértékelési rendszerek leg!ontosabb el!eltevéseit:

• Az emberek k&z&tt k.l&nbségek vannak a szervezet cél%ainak elérésé,ez t&rténegyéni ,ozzá%árulásaik mértékében$ /zt a k.l&nbséget – legalábbis ennek egy

bizonyos részét – az alkalmazottak egyéni ké'ességeiben é motiváci)iban2er!esz*téseiben3 !ennáll) k.l&nbségek okozzák$• Az értékelést végzk ké'esek és ,a%land)k az egyéni er!esz*téseknek+ illetve a

tel%es*tményre ,at) k.ls tényezknek 2a munkaeszk&z&k minségének+ az elvégzendmunka mennyiségének stb$3 tula%don*t,at) tényezk ,atása k&z&tti k.l&nbségtételre$Az alkalmazottakat azok ala'%án a kritériumok ala'%án !og%ák értékelni+ amelyek azok

be!olyása alatt állnak$• Az értékelt egyén cél%a+ ,ogy %av*tsa %&vbeni tel%es*tményét+ ezért %&vbeni

magatartását a m5ltra ala'ozott és %elentben ka'ott in!ormáci)kra !og%a ala'ozni$• A visszacsatolás !ogad)%a 2az értékelt3 a vissza%elzésekre ob%ekt*v és racionális m)don

reagál+ ,a%land) el!ogadni az értékelést és ebbl sa%át munkavégzésérek&vetkeztetéseket levonni+ azaz a tel%es*tmény,iányt nem igyekszik minden áron k.lstényezk ,atásának tula%don*tani$3



A magyar és az angolszász értékeli gyakorlat k.l&nbségei a k&vetkez 'ontokban!oglal,at)k &ssze$Az értékelk 2vezetk3 magatartását az alábbiak %ellemzik:

#$ A magyar vezetk részletes utas*tásokkal lát%ák el a beosztott%aikat+ azazmegmond%ák+ ,ogy szerint.k mit kellene tenni.k – szemben az

angolszászokkal+ akik csak az elérend célt t;zik ki$"$ A magyar vezetk gyakrabban !olyamodnak negat*v visszacsatolás,oz2b.ntetések,ez+ annak ,angs5lyozásá,oz+ ,ogy mit csinált %)l a beosztott+mennyiben tért el a szabályokt)l3$

D$ A magyar vezetk általában elodázzák a kon!liktusokat+ illetvekon!liktus,elyzetekben ,ivatalos eszk&z&k,&z 2szabályzat+ dokumentáci)3!olyamodnak$

$ Gyakori a kivételezés+ ne'otizmus+ amikor a %utalmazás ala'%a nem atel%es*tmény,ez val) ,ozzá%árulás+ ,anem valamilyen más szem'ont$

$ A vezetési st*lus 'aternalista+ a szemlélet r&vid táv5+ és a vezetk sokkalkevesebb kockázatot vállalnak+ ami abban is megmutatkozik+ ,ogy nem

sz*vesen delegálnak$A magyar beosztott ti'ikus viselkedési %egyei:

#$ A tel%es*tményrl azt tart%ák+ ,ogy nincs a sa%át kontroll%uk alatt$"$ /bbl k&vetkezik+ ,ogy nem sz*vesen vállal%ák a megn&vekedett !elelsséget+

igyekeznek azt másokra ,ár*tani$ A d&ntést a vezetktl vár%ák$D$ 6a valami nem siker.l+ azt igyekeznek a k.ls k&r.lményekkel magyarázni

2ala'vet attrib5ci)s ,iba3$ Yltalában a k*v.lrl irány*tott személyiség ti'ikus %egyeit mutat%ák$

$ A beosztottak eleve bizalmatlanok az értékelkkel szemben+ negat*v azértékelés,ez val) ,ozzáállásuk$

""N$ old$: A magatartási és tel%es*tménykontroll !eléA rendszerváltás és gazdasági átmenet idszaka után !elvet,et a kérdés: va%on a gazdaság ésa 'olitikai rendszer strukturális %ellemzinek megváltozásával változnak4e a !ent bemutatottmagatartási minták? A !ent le*rt magatartási minták és érzelmi+ beáll*t)dásbeli %ellemzk nem5% kelet;ek+ te,át nem is kizár)lag a megelz 1 év tervgazdálkodási rendszerénekkontraszelekt*v kiválasztási és %utalmazási mec,anizmusai ,*vták életre ket$ Azigazságtalanság+ bizalmatlanság+ szorongás+ alacsony &nértékelés és te,etetlenség érzéseval)sz*n;leg nem is sz;nik meg már)l ,olna'ra$/bbl a szem'ontb)l val)sz*n;leg kritikus szere'e van a vezetk tel%es*tményértékelés sorántan5s*tott magatartásának: a személyk&z'ont5 rendszer tel%es*tményértékelési vezetigyakorlatát leginkább a !ormális értékelési tevékenység ,iánya %ellemezte$ A rendszer

8szemérmes+ titkol)dz)9 m;k&désébl !akad)an az alkuk a ,áttérben k&ttetnek+ az értékeléseredményét nem kommunikál%ák egyértelm;en+ az csak a végeredményeiben ragad,at) meg$A korábban bemutatott magatartásminták veszélye+ ,ogy vezeti és beosztotti szere'ekk&lcs&n&sen !elers*tik egymást$ <indkét szere' és magatartásminta ertel%es érzelmitényezk&n ala'szik: a vezet részérl sa%át 'oz*ci)%ának !éltése+ %) ka'csolat kié'*tésére val)t&rekvése a !elettesével és emellett beosztott%ai !eltétlen.l sz.kséges lo%alitása iránti igénye$ A

beosztott részérl alacsony személyes ,atékonysága és &nértékelése+ továbbá a vezetszakmai kom'etenciá%ának vagy vele szembeni seg*t szándékának megkérd%elezése2bizalmatlanság3+ egy5ttal tle val) !.ggése 2szorongás3$ /z ala'%án ne,éz lenne egykezdeményez+ kockázatvállal)+ tanulásra és !e%ldésre motivált beosztotti magatartástelké'zelni$

A magatartási válaszok ezek ala'%án mindkét !él részérl ért,etek ugyan+ de egy5ttal,ozzá%árulnak sa%át létala'%uk !enntartásá,oz is$ Természetesen a !enti ,atásmec,anizmus



csak egy a le,etséges &ners*t k&r&k k&z.l és bizonyos értelemben a le,et legrosszabb!orgat)k&nyvet mutat%a be+ ,iszen szinte bármelyik 'ontosan elindulva &nbetel%es*t

'r)!éciaként m;k&dik: a bizalmatlanság eleve meggátol%a a vissza%elzés ,atékonyságát$ /bbena rendszerben sem az a !eltevés nem áll !enn+ ,ogy a vezett ,iteles !orrásnak tekintik+ semaz+ ,ogy a vezet is érdekelt abban+ ,ogy val)s tartalm5+ !e%lesztési célzat5 és %)l idz*tett

vissza%elzéseket ad%on a beosztott%ának$A !ent le*rt 8&rd&gi k&r9 elker.lésé,ez két tényeznek van kulcs!ontosság5 szere'e:#$ a vezet legyen abban érdekelt+ ,ogy beosztott%ai minél %obb tel%es*tményt

ér%enek el 2a %&vbeni tel%es*tménycélok relat*ve %elents s5lya3+"$ ne %elentsen számára !enyegetést+ ,a beosztott%ai te,etségesek 2kontraszelekci)

esélyének kizárása3$Az els !eltétel &szt&nzési és kontrolling rendszer kérdése$ A célkit;zési és tervezési !olyamat2tel%es*tménymenedzsment3 gondoskodik arr)l+ ,ogy a vezetnek %obban megér%e a

beosztott%ait nagyobb tel%es*tményre késztetni+ mint a kényelmes munkatem') éskon!liktusmentes légk&r$ A második !eltétel a karriermenedzsment témak&rébe tartozik$/gyrészt a vezet4kiválasztási rendszer gondoskodik arr)l+ ,ogy csak azok ker.l%enek vezeti

'oz*ci)ba+ akik már bizony*tottak és val)ban alkalmasak erre a !eladatra+ te,át nem k&nny; %obbat találni náluk$ /mellett a korábbi szakmai tel%es*tmény védi is a vezett$ A szervezetszemélyzeti irányelvekben kinyilván*t,at%a+ ,ogy ,a valaki ké'es bet&lteni egy vezetimunkak&rt+ még akkor sem ker.l sor a cserére+ ,a magánál te,etségesebbet nevel ki$ Szinténután')tlás4tervezés és élet'álya4menedzsment kérdése+ ,ogy a szervezet 2le,etlegszervezeten bel.l3 megtalál%a azokat a megny*l) 'oz*ci)kat+ a,ol meg!elel ki,*vást 2és!izetést3 tud biztos*tani a te,etségeknek$6asonl) !eltételeket az érdekelt szem'ont%áb)l is talál,atunk:

#$ Az egyik+ ,ogy anyagi értelemben legyen tét%e az értékelésnek 2aki %)ldolgozik+ ka'%on nagyobb %utalmat+ mint amennyit a társas ka'csolatokromlása miatt vesz*t3$ <agyar munkavállal)k esetében ma még sokszor sa%nosaz ala'vet sz.kségletek sincsenek kielég*tve+ te,át az anyagi &szt&nzk igenlényegesek$

"$ A korábbiakban bemutatott érzelmi %ellemzk miatt az értékelésnél k&nnyenvédekez mec,anizmusok indul,atnak be: emiatt érdemes 'ozit*vmegers*téssel+ !e%leszt cél5 vissza%elzésekkel ind*tani atel%es*tménymenedzsment !olyamatát$

A tel%es*tményértékelés %elenlegi ki,*vását %)l %ellemzi+ ,ogy a !enti két !eltétel r&vid távonigen ne,ezen elég*t,et ki egyszerre a már korábban bemutatott értékeli versus !e%leszticélok .tk&zése miatt$ /miatt igen ne,éz a korábban eml*tett negat*v érzelmi és magatartásik&vetkezmények 5%ratermeldésének megsz.ntetése$

ég.l az egyéni szint mellett érdemes le,et a cso'ort szint; értékelésrl is e%teni né,ány sz)t$A személyk&z'ont5 %utalmazási rendszer munka,elyi cso'ort%ainak ma%dnem általánosanelter%edt %ellemz%e a tel%es*tmény4visszatartási norma %elenléte$ A magyartel%es*tményértékelési gyakorlatot a b.rokratikus kontrollnak meg!eleltevékenységszemlélet+ az elvásások minimális szint%ének r&gz*tése %ellemezte$ Azeredményorientált vállalatoknál is általában a szervezeti egységek+ maimum a cso'ortokszint%e az+ ameddig a tel%es*tménymérés le,atolt+ itt is gyakori az egyoldal5an 'énz.gyimutat)kra é'*t megk&zel*tés$A tel%es*tmény4visszatartás kom'le+ nagy val)sz*n;séggel k&lcs&n&sen &ssze!.gg !eladatokcso'ortos végre,a%tása során alakul ki+ amikor nem le,etséges az egyéni tel%es*tménymeg!igyelése$ A munkavégzési rendszerekrl sz)l) !e%ezetben sz)ltunk arr)l+ ,ogy a

k&rnyezeti változékonyság és kom'leitás egyre inkább eltérbe ,elyezi a cso'ortos



munkavégzést+ a %&vben te,át vár,at)+ ,ogy a cso'ortos értékelés szere'e nni !og$ /miattk.l&n&sen !ontos+ ,ogy megérts.k+ ,ogyan be!olyásol,at) a cso'ortos tel%es*tmény$izsgál%uk meg k&zelebbrl a társas l)gás kialakulásának 2a tel%es*tménynormák !okozatosvisszaesésének3 mec,anizmusait\ A tel%es*tménynormák természetébl ad)d)an mindigakadnak olyan cso'orttagok+ akik !eszesnek tart%ák a normát+ amelyet mások k&nnyen

tel%es*tenek$ K.l&n&sen kényessé válik ez a kérdés+ ,a esik a cso'ort tel%es*tménye$ Acso'ortos tel%es*tményt általában a cso'ortos tevékenység végeredményének mérésévelszokták mérni$ A végeredmény azonban csak ut)lagos vissza%elzés a tel%es*tményrl+ ,olott atel%es*tmény cs&kkenését már menet k&zben is le,et észlelni+ és a beavatkozásra is ekkorlenne sz.kség$ <ég a m;k&d tel%es*tményértékelési rendszereknél is el!ordul+ ,ogy arendszer nem azt a magatartást méri+ értékeli és ismeri el+ ami a cso'ort alkalmazkodásaszem'ont%áb)l a leg,asznosabb$ 7lyenkor ers bels elégedetlenség+ !esz.ltség alakul,at kiegyes cso'orttagokban$ /bben a ,elyzetben érzékeny kérdés+ ,ogy melyek a lényegestel%es*tménydimenzi)k+ és ezek mentén ,ol talál,at)k a cso'orttagok+ illetve a cso'ortvezet%ének egyéni sztenderd%ei$ A kon!liktus tula%donké''en a sztenderdek k&r.l alakul ki$A d&nt kérdés az+ ,ogy a cso'ortnak siker.l4e megoldania a !enti kon!liktust$ A korábban

bemutatott kon!liktusker.l normák miatt ennek ,agyományosan kicsi az esélye$ /kkorviszont minden !eltétel !ennáll a,,oz+ ,ogy a cso'ortban tel%es*tmény4visszatartásk&vetkezzen be$ <inden cso'orttag alternat*v megoldásokat keres+ a cso'orttagok egyénit5lélsi stratégiákat alak*tanak ki$ A tel%es*tmény4visszatartás egy id eltelte után a cso'ortnormá%ává válik és egy nem4koo'erat*v individualista kult5ra ,onosodik meg$ /z amagyarázat egybevág az /arly4!éle társas l)gás magyarázattal$ 6a a cso'ortban nincs meg ameg!elel &sszetartás 2ko,ézi)3 és érzelmi elk&telezdés 2az egyén számára nem !ontos ak&z&sség+ a cso'ort,oz tartozás3+ 5gy azon t5l+ ,ogy eleve nem !ontos a cso'ortosan elértsiker+ annak az esélye is %)val kisebb+ ,ogy siker.l megoldani a sztenderdekkel &ssze!.ggkon!liktusokat$6a cso'ortos &szt&nzési rendszer is ka'csol)dik a tel%es*tményértékelésé,ez+ mégertel%esebb &szt&nzk ,atnak a társas l)gás !enntartására$ 7lyenkor a munkacso'ort olyantel%es*tménynormát alak*t ki+ amellyel az átlagos cso'orttag t5lzott er!esz*tés nélk.lel!ogad,at) !izetést ér,et el$ A t5lzott er!esz*tés és a kiugr) egyéni tel%es*tmény 2az 5n$normarombol) magatartás3 az egyént ugyan5gy szembeáll*t%a a cso'orttal+ mint a 'otyautazás$A 'otyautas ugyanis a t&bbiek er!esz*téseinek eredményeibl részesedik sa%át ,ozzá%árulásán!el.li mértékben+ a M9normagyilkos+ szta,anovista9 viszont a t&bbiek norma szerintitel%es*tményét értékeli le+ bebizony*tva+ ,ogy a norma t5l laza$ /z a magatartás a szinteegyetlen k&z&sen vallott egyéni érdek ellen ,at: változatlan er!esz*tés mellett ne cs&kken%ensenkinek a !izetése$

=agy szám5 és változatos eszk&z áll a cso'ort rendelkezésére+ ,ogy elér%e tag%ai

alkalmazkodását a normá,oz$ Az in!ormális tel%es*tményk&vetelmények,ez nem igazod)kk&nnyen a cso'ort 'eri!ériá%án talál,at%ák magukat+ a legne,ezebb munkákat ka'%ák+munkaeszk&zeik elt;nnek+ t&nkremennek+ stb$ Az ilyen magatartást gyakran a cso'ort vezetisem támogat%ák+ mert n&veli a cso'orton bel.li s5rl)dásokat és ellentéteket+ ezáltalveszélyezteti a cso'ort egészének maradék tel%es*tményét is$ égeredményben gyakorlatilagmegszilárdul a tel%es*tmény4visszatartási norma$""-$ old$: A vezet szere'e az értékelésbenA munka,elyi vezet te,át !ontos szere'et %átszim az in!ormális szenderdek kialak*tásában+,iszen azok rendszerint a cso'orttagok és a vezet+ illetve a cso'orttagok egymással !olytatotttárgyalásának eredményeké''en %&nnek létre és változnak$ <it te,et a vezet annakérdekében+ ,ogy a cso'ort elker.l%e a !enti csa'da,elyzetet? 6ogyan seg*t,eti el a

sztenderdekre vonatkoz) kon!liktus megoldását?



/zekre a kérdésekre a tel%es*tményértékelés szem'ont%áb)l keress.k a választ$ <ivel a 'roblémának érzelmi és magatartási &sszetevi is lényegesek+ ebben az al!e%ezetben a vezetértékelési magatartásának oldalár)l igyeksz.nk k&r.l%árni a kérdést$ A vezeti 2tágabbértékeli3 magatartás egy világos elvekre é'*tett+ átlát,at) értékelési rendszer lenyomatát+ugyanannak az éremnek a másik oldalát kell+ ,ogy ké'ezze$ A vezet magatartása ugyanolyan

!ontos+ mint a tel%es*tmény meg*télésére alkalmas dimenzi)k részvételi elv; meg,atározása+vagy a !eláll*tott sztenderdek és az elvárt tel%es*tmény szint%ének a k.ls és belsméltányosság k&vetelményeivel t&rtén &ssz,angba ,ozása a !izetési rendszeren kereszt.l$""0$ old$: Az értékel inter%5 t*'usaiAz irodalom az értékel beszélgetések 2inte%5k3 ,árom ideált*'usát k.l&nb&zteti meg+5gymint: !izetési értékelés 2re(ard revie(s3+ 'otenciálértékelés 2'otential revie(s3 éstel%es*tményértékelés 2'er!ormance revie(s3 2andell4ackard4Slater: Sta!! a''raisal$ Xondon7nstitute o! ersonnel <anagement+ #0-3$ Az elnevezésbeli k.l&nbségek az értékeléscél%ában megragad,at) k.l&nbségekre utalnak$ /ltér beszélgetésre kell te,át szám*tanunk azala'%án+ ,ogy valakinek a !izetését 2!izetésemelésének mértékét3 kell megálla'*tanunk+

%&vbeni ellé'tetési le,etségeirl+ a %elenleginél nagyobb !elelsséggel és más elvárásokkal

%ellemez,et munkak&r&kre val) alkalmasságár)l szeretnénk d&nteni vagy a %elenlegimunkak&rben t&rtén !e%ldési le,etségeit szeretnénk k&z&sen tisztázni+ !e%ldésicélkit;zéseket meg!ogalmazni+ motiválni és egy ,osszabb távra sz)l) támogatási !olyamatala'%ait lerakni$ A legt&bb ,asznot ettl a ,armadik 2!e%leszt3 t*'us5 beszélgetéstlremél,et%.k$izsgál%uk meg a !e%leszt inter%5nak+ minta tel%es*tményértékelés vezeti kommunikáci)seszk&zének ,árom !a%tá%át$

#$ Az értékelést el!ogad) 28tell and sell93 inter%5 akkor alkalmaz,at)+ ,a a vezet %)l ismeri az értékelt munkak&rét és az értékelt tel%es*tménye az adott ter.letenmég nem éri el az elvárt szintet$ 7lyenkor a leg!ontosabb vezeti készség azalkalmazott meggyzése arr)l+ ,ogy milyen irányban változtasson aviselkedésén$ /z a vezet részérl elssorban a k.l&nb&z motiváci)seszk&z&k és meggyzési stratégiák készségszint; alkalmazását k&veteli meg$

"$ A !igyelem!el,*v) 28tell and listen93 és kon!liktuskezel inter%5 az &náll)bb+ demég !e%lesztésre szorul) beosztottak értékelésére alkalmas$ /z az inter%5t*'usarra a !eltevésre é'*t+ ,ogy a !rusztráci) ki!e%ezésének le,etsége seg*t,et anegat*v érzések kik.sz&b&lésében$ Az inter%5 els szakaszában a vezetneknagy !igyelmet kell !ord*tania az ers és gyenge 'ontok kommunikálására$ Azinter%5 második !elében a vezet igyekszik az értékeltben kiváltott érzéseket!eltárni és minél %obban megérteni: továbbra is az értékel szere'ében marad+de a !eladata sokkal inkább arra !igyelni+ ,ogy a beosztott miben nem ért egyet

az értékeléssel+ ,ol vannak a mélyebb szint; kon!liktusok$ Anélk.l+ ,ogyvisszavonná vagy !el.lb*rálná eredeti értékelését+ a vezet igyekszik !eloldania védekez mec,anizmusokat+ ,ogy ezáltal ele%ét vegye a védekezmagatartás!ormák kialakulásának$

D$ A 'roblémamegold) inter%5 során sz.kséges készségek annyiban megegyeznek az elz t*'ussal+ ,ogy itt is !ontos az akt*v oda!igyelés+ a másik érzéseinekel!ogadása és az azokra t&rtén reagálás$ A 'roblémamegold) inter%5 azonbanegy lé'éssel tovább megy+ amennyiben a !elmer.l 'roblémák+ &tletek éselégedetlenséget okoz) tényezk !eltárásával igyekszik elérni a beosztott!e%ldési sz.kségleteinek !elkeltését$ Amennyiben ez sikeresen megval)sul+ azinter%5 további részében a konkrét !e%lesztési akci)k és megoldási %avaslatok

megbeszélése k&vetkezik$



A !enti inter%5t*'usokat természetesen a megbeszélés tárgyát)l és az értékelt reakci)it)l!.ggen ugyanazon értékelés keretén bel.l kombinálni is le,et$ A !entiekben bemutatottkészségek mellett a vállalatok gyakran %avasol%ák vezetiknek a k&vetkez táblázat elveit asikeres értékel inter%5 lebonyol*tásá,oz$

Yltalános érvény; értékelési inter%5 ala'elvei

"D1$ old$: A tel%es*tmény nyomon k&vetéseA tel%es*tmény nyomon k&vetésének az év során !olyamatosnak kell lennie+ és nem szabad

'usztán az évk&zi !e%leszt beszélgetésekre korlátoz)dnia$ A tel%es*tménymenedzsmentciklusának bemutatása során kitért.nk a vezet leg!ontosabb tevékenységeire és a sz.kségeskészségek bemutatására$ A 'roblémamegold) inter%5 ka'csán rámutattunk+ ,ogy a vezet

leg!ontosabb szere'e az értékelt !e%ldési vágyának !elkeltése és a !e%ldés,ez sz.kséges!eltételek megteremtése$ A tel%es*tmény azonban nemcsak az értékel vezet+ ,anem az

Csak semmi megle'etés\ – A tel%es*tmény !olyamatos nyomon k&vetése miatt amunkavállal)nak tudnia kell+ ,ogy mire szám*t,at$ A tel%es*tményértékelés ers*tsemeg+ ,iteles*tse és !oglal%a &ssze a !olyamatos vissza%elzést$<eg!elel .temezés és menetrend – A vezet elre t;zze ki a találkoz) id'ont%át+,ogy a munkavállal)nak legyen ide%e !elkész.lni$ A megbeszélés le!olytatásáraáltalában egy4két )rát kell biztos*tani+ megszak*tás nélk.l$észtvev egy.ttm;k&dés\ – A megbeszélés kétoldal5 interakci) legyen+ s nemegyoldal5 monol)g a vezet részérl$ A megbeszélés seg*tse az eredményekel!ogadását+ csak5gy mint az értelmes k&vet akci)kat$ A vezet &szt&n&zze a

munkavállal) akt*v bevon)dását$>e%lesztésorientáci)\ – Az értékelés mellett !oglalkozzon a beosztott !e%ldésételseg*t kérdésekkel+ kérdezze meg a munkavállal) véleményét arr)l+ ,ogy milyentámogatást igényel$A viselkedést változtasd+ ne a személyt\ – Ala'elv+ ,ogy nem a személy a 8rossz9+leg!el%ebb azok a viselkedés!ormák+ amiket mutat$ ]vakodni kell a személyes vonásokmegváltoztatását célz) %avaslatokt)l+ e,elyett a tel%es*tés m)d%ára sz.kségeskoncentrálni$6armadik személyrl ne beszél%.nk\ – Az értékelés általában két személy k&z&ttza%lik$ 6a a tel%es*tmény nagy mértékben valaki más tel%es*tményén is m5lik+ akkor neaz illet ,áta m&g&tt+ ,anem az bevonásával t&rtén%en az értékelés$

Erásbeliség – Az inter%5 végén mindig gyzd%.nk meg arr)l+ ,ogy mindkét !élugyan5gy érti4e a megálla'odásokat$ /nnek leg%obb eszk&ze a leg!ontosabbmegálla'*tások *rásba !oglalása$^avartalanság – A beszélgetés zavartalansága érdekében célszer; kika'csolni atele!onokat és kizárni az inter%5 vendégek+ .gy!elek+ munkatársak általi!élbeszak*tásának le,etségét$K&vetkezetesség – <inden értékelés az elz évi értékel la'+ munkak&ri le*rás ésegyéb megálla'odások+ célkit;zések áttekintésével kezdd%&n$ <i változott+ miben

%avult vagy nem %avult az értékelt$Bizalom – Az értékel megbeszélésen el,angzottakat kezel%.k bizalmasan$ Az ottel,angzottak csak az értékelre és az értékeltre tartoznak+ kivéve természetesen azt+ami az értékel la'ra is ráker.l$



értékelt munkavállal) !elelssége is+ annak !olyamatos nyomon k&vetésénél neki é''en 5gyad)dnak !eladatai+ mint a vezetnek$ Az alábbi táblázat a <IX t$ Tel%es*tményértékelésirendszerének részeként az alábbi 'ontokba gy;%t&tte &ssze a két !él !eladatait$

Az értékel és az értékelt !eladatai a tel%es*tmény nyomon k&vetése során

Az értékel vezet !eladatai Az értékelt munkavállal) !eladatai• Gyakori in!ormális vissza%elzés

ny5%tása+ amely elismeri a %)tel%es*tményt+ a cél alatti tel%es*tést

'edig a célok elérése !elé mozd*t%a$• A !e%lesztend és %av*tand) ter.letek

meg,atározása$• Az 5% le,etségek k&zlése+ amelyek

,atással le,etnek a munkavállal)munká%ára$

•

A !olyamatos tanulás+ !e%ldés,atékony támogatása$• A kom'etenciák !e%lesztése$

• >elelsségvállalás az egyénitel%es*tmény !olyamatos %av*tásáért ésa !e%ldésért$

• A vezettl vissza%elzés kérése$• Az értékel vezet tá%ékoztatása arr)l+

,ogy ,ol tart a kom'etenciákmegval)s*tásában és a célokelérésének !olyamatában$

• Azoknak a 'roblémáknak vagy

le,etséges 'roblémáknak a %elzése+amelyek ,atással le,etnek azeredményekre$

>orrás: A <IX t$ Sz*ves engedélyével

A nyomon k&vetés során ,asznál,at) akci)tervekrl ny5%t áttekintést a k&vetkez táblázat+amelyet a <ATY t$ értékelési rendszere ala'%án áll*tottunk &ssze$ <aga az értékelésirendszer ezeknek a tec,nikáknak a gyakorlati alkalmazását két!éleké''en is igyekszikelseg*teni$ /gyrészt a tel%es*tményértékelésbe bevont vezetk részére konkrét mutat)k,ozk&t&tt eredménycélokat t;znek ki+ melyek 2#3 a 'énz.gyi mutat)k+ 2"3 az .gy!élk&z'ont5ság+2D3 a minség4 és 23 ,atékonyság%av*tás mellett 23 a munkatársak !e%lesztését is magukba

!oglal%ák$ <ásrészt minden vezet részére személyes !e%ldési célokat is kit;znek$

A tel%es*tmény nyomon k&vetésének le,etséges akci)tervei



>orrás: A <ATY t$ Sz*ves engedélyével

"D"$ old$: Rrtékelési csa'dák és ,ibák Az értékelési rendszerek értékelésének ,agyományos kritériuma az volt+ ,ogy az értékelés

mennyire mentes k.l&n!éle észlelési torz*tásokt)l+ illetve értékelési ,ibákt)l 2szigor5+ k&zé're,5z) vagy elnéz értékelés3$ A k&zkelet; !el!ogás szerint az egész értékelési rendszer nemsokat ér+ ,a az értékelés nem k&vet egy megk&zel*tleg normális elosztást$ /nnek aszemléletnek a %egyében alkalmazzák még ma is sok szervezetben a kényszer*tett eloszlás2!orced curve3 m)dszerét+ melynek lényege+ ,ogy a szervezet meg,atározott egységeirekins*tési kateg)riánként+ vagy százalékosan elzetesen meg,atározzák+ ,ogy azértékeléseknek milyen eloszlást kell k&vetni.k$Az eddigiekben bemutatott modell szerint nagyon sok 8értékelési ,ibát9 tudatosan k&vetnekel+ ami alkalmazkodási !olyamatot t.kr&z$ A 'ontosság ,angs5lyozása tel%esen %ogos abban azesetben+ ,a arra vagyunk k*váncsiak+ ,ogy az értékelk mennyire ké'esek 'ontosan meg*télniaz értékelt tel%es*tményét$ A tel%es*tmény mins*tése azonban nemcsak az értékel

érték*téleteit t.kr&zi+ ,anem annak a kommunikáci)s !olyamatnak a %ellemzit is+ amikoré''en az értékel egyéni meg*télésével ellentétes .zenet le,et a leg,asznosabb: azérttartalmaznak torz*tásokat+ mert a vezet azt szeretné+ ,ogy az értékelési rendszer %obbanm;k&d%&n$égezet.l a k&vetkez táblázatban k&zreadunk egy csokorra val)t azokb)l az észlelésitorz*tásokra visszavezet,et értékelési ,ibákb)l és csa'dákb)l+ amelyek az érték*téletalak*tása során !ellé',etnek$ A !e%ezetben alkalmazott kognit*v megk&zel*tés ala'%án ezek atorz*tások az értékelési rendszer és az érintettek cél%ainak egymásra ,atásá,oz ké'estalárendelt szere'et %átszanak$ /zeknek a ,ibáknak a le,etségére mégis azért tar%ukérdemesnek !el,*vni a !igyelmet+ mert ,asznos seg*tséget ny5%t,atnak az értékelk ésértékeltek értékelés során tan5s*tott magatartásának tudatos*tásá,oz+ az egyéni érték*télet

kialak*tása !olyamatának megismerésé,ez és a vezeti &nismeret !e%lesztésé,ez$

A munkak&rrel ka'csolatos le,etségek izsgál%on !el.l egy elavult !olyamatot vagy el%árást+ kész*tsen megoldási %avaslatot$

An*tsa be munkatársát egy olyan ter.leten+ amiben kom'arat*v ersségei vannak$Ké'visel%e !elettesét valamilyen megbeszélésen+ .nne'ségen vagy tá%ékoztat)n$

Kész*tse el 'rezentáci)%át vagy beszédét$ezessen egy 5% 'ro%ektet vagy bizottságot$Oolgozzon egy.tt k.ls vagy bels tanácsad)kkal$

Tanulás munkán k*v.li ta'asztalatokb)lSzakmai kon!erenciákon+ test.letek munká%ában val) részvétel$észvétel nemzetk&zi csere'rogramokban$Társadalmi szere'vállalás keretében szervezett 'rogramok szervezése 2'l$ sz'onzorálás+

%átsz)téré'*tés stb$3$<ások magatartásának másolása>edezze !el sa%át !e%lesztést igényl ké'ességeit+ magatartásmintáit$>igyel%en meg kom'etensnek tartott személyeket$

Kérdezze meg ket+ ,ogyan kezelnek bizonyos ,elyzeteket$r)bál%a ki &tleteiket egy nem munka,elyi szituáci)ban$Beszél%e meg vel.k 'r)bálkozásait+ kér%e ki vélemény.ket$



Ti'ikus észlelési torz*tások és csa'dák Az én4mérce csa'dá%a 6a az értékel valamely szakter.let kivál)

szakért%e+ vagy korábban az értékeltmunkak&rében kivál) tel%es*tményt ny5%tott+el!ordul,at+ ,ogy az értékelés,ez ,asznált

sztenderdet nem az elvár,at)normatel%es*tmény,ez igaz*t%a+ ,anem egysokkal szigor5bb mércét alkalmaz$

Az els benyomás csa'dá%a A szervezetbe 5%onnan beker.lk esetébengyakran el!ordul+ ,ogy munkatársr)l adottértékelést az értékelben ,agyott els 'ozit*vvagy negat*v benyomás ,atározza meg$

86alo4,atás9 Tendencia le,et+ ,ogy az értékel mindentényezt magasra vagy alacsonyra értékelvalamely más+ az értékel számárakiemelkeden !ontos egyéni %ellemz 'ozit*v

vagy negat*v észlelésének meg!elelen$ l$,a az értékelnek !ontos a 'ontosság+ akkorel!ordul,at+ ,ogy a kivál)an tel%es*t+ dekésésre ,a%lamos munkavállal)t a t&bbiértékelési szem'ont mentén is elmarasztal%a$

K&zé''onti vonzás K&zé''onti vonzás általában akkor !ordulel+ ,a az értékelk vonakodnak kimagasl)anmagas vagy alacsony értéket adni$

Attrib5ci)s ,ibale,etségek A kutatások két torz*tást találtak ezzelka'csolatban:

•

6a a vezet a munkavállal) gyengébbtel%es*tményét bels okoknaktula%don*t%a 2vagyis azt gondol%a+,ogy az illet tel%es mértékben

be!olyásolni tud%a tel%es*tményét3+akkor a meg*télés szigor5bb+ mint ,augyanazt az alacsony tel%es*tménytk.ls tényezkkel magyarázná$

• 6a az értékelt tel%es*tménye kielég*t+akkor a vezet kedvezbben *télimeg+ ,a azt az értékelt sa%át

er!esz*tésének tula%don*t%a+ mint ,ak.ls ernek$

Kontraszt ,iba Akkor k&vetkezik be+ ,a egy munkavállal)ttényleges tel%es*tményén alul vagy !&l.lértékelnek a k&zvetlen.l eltte értékeltszemély,ez ké'est mutatott %elentstel%es*tményk.l&nbség ,atására$

A cs5cstel%es*tmény csa'dá%a /nnek a csa'dának a lényege+ ,ogy %elentsmennyiség; id elteltével is az értékeltszemély kiemelkeden %) 2vagy rossz3tel%es*tménye ,atározza meg a r)la kialakultké'et$

86ozzám ,asonl)9 ,iba Akkor k&vetkezik be+ ,a az értékelk



elt5lozzák 2általában 'ozit*v irányba3 annak aszemélynek értékelését+ aki valamiben,asonl*t rá%uk$ l$ ,a a vezet és a beosztottugyanoda %ár teniszezni+ akkor a vezetnekakaratlanul is kedvezbb benyomása le,et az

illetrl$Szim'átia és ellenszenv Az értékel személy !ell megnyilvánul)

személyes szim'átiát vagy ellenszenvet so,anem le,et kizárni az értékelésbl$ /zek azérzések tudat alatt be!olyásol,at%ák azértékelés végeredményét$

K.l&nb&z értékeli tendenciák egy.ttélése A tel%es*tmény értékelését torz*t,at%a azértékel sa%át értékrendszere$ /z nem is lenne

'robléma+ ,a a szervezetben mindenkit egyszemély értékelne: ugyan lenne ,iba!aktor+de az azonos m)don be!olyásolná

mindenkinek a tel%es*tményét$ A ne,ézségakkor %elentkezik+ ,a k.l&nb&z értékelkk.l&nb&z irányba torz*tva értékelnek$ l$Kovács és <olnár ugyanazt a munkak&rtt&ltik be és tel%esen azonos tel%es*tménytny5%tottak+ de k.l&nb&z !elettesek alattdolgoznak$ 6a Kovács !elettese elnézértékelést ad+ <*g <olnáré szigor5t+ akkor

%elentsen eltér meg*télés lesz avégeredmény$

"D0$ old$: Kom'enzáci)s és %avadalmazási rendszerek A kom'enzáci) és a %avadalmazás !ontossága kiemelt mind a !els vezetés tevékenységében+mind az //<4ben+ ,iszen az .zleti vállalkozások k&ltségeinek %elents részét a bér a,,ozka'csol)d) egyéb k&ltségek teszik ki$ A kom'enzáci) mindmáig a leginkább kon!liktusokkalés bizonytalansággal tel*tett //4ter.let$Az egyéni és a szervezeti célok &ssze,angolásának &r&k vezeti !eladványamegker.l,etetlen.l k&tdik a kom'enzáci),oz$ A szervezeti célok megval)s*tása érdekébenmeg!elel !elkész.ltség; és motiváltság5 embereket kell a szervezetbe vonzani+ és ket ottmegtartani$ / cél elérésében a kom'enzáci)s rendszernek kulcsszere' %ut$"1$ old$: Kom'enzáci)+ %avadalmazás+ &szt&nzés: !ogalmi tisztázás

A kom'enzáci) része minden olyan anyagi és nem anyagi %elleg; ellenszolgáltatás+ amelyet amunkavállal)k a szervezeti tagságukért és munká%ukért ka'nak$ 7de ért%.k a nem anyagi %elleg; bels motiváci)s tényezket+ mint 'éldául az érdekes és ki,*v) munkát vagy aszemélyes !e%ldés le,etségét is$Az //4ter.let szem'ont%áb)l megragad,at)sága+ tervez,etsége és be!olyásol,at)ságaszem'ont%áb)l kiemelkedik az anyagi %elleg; kom'enzáci)s elemekbl kialak*tott

%avadalmazási rendszer+ mely a szervezeti bevételek egy részének a szervezeti tagok számárat&rtén transz!ormálása+ szétosztása+ ami elssorban k.ls motiváci)s tényezként

be!olyásol%a a munkavállal)k d&ntéseit és viselkedését$égezet.l a %avadalmazási rendszeren bel.l meg,atározzuk az &szt&nzés+ illetve&szt&nzésmenedzsment !ogalmát$ szt&nz rendszernek+ illetve &szt&nzésmenedzsmentnek

nevezz.k a tel%es*tmény ala'5+ %&vbeni tel%es*tménycélokat kit;z és azok elérését ,onorál)kom'enzáci)s megoldásokat$ annak+ akik ezt a !ogalmat tágabb értelmezésben ,asznál%ák



2akár a %avadalmazás+ akár a kom'enzáci) meg!elel%eként3+ mi az &szt&nzés !ogalmátki!e%ezetten a tel%es*tmény ala'5 kom'enzáci)knak tart%uk !ent$<eggyzdés.nk+ ,ogy né,ány év m5lva az &szt&nzés ala'veten a munkavállal)k!e%ldésé,ez !og ka'csol)dni 2a %&v 'aradigma értelmezésének meg!elelen3+ !okozatosan,áttérbe szor*tva a tel%es*tmény ala'5 kom'enzáci)t$ <a még azonban ez !ogalmi és tartalmi

értelemben is zavart és keveredést okozna+ *gy megmaradunk a !enti+ tel%es*tmény ala'5értelmezésnél$A munkavállal)k elégedettségét+ motiváltságát és elk&telezettségét nem csak a !izetésicsomag+ vagy az elmeneteli le,etségek+ ,anem a kom'enzáci)s le,etségek további szélesk&re be!olyásol%a$ A !izetés a munkavállal)k által észlelt %)val tágabb visszacsatolási és&szt&nzési rendszerbe ágyaz)dik be$ /z a nagyon szerteágaz) tevékenységi k&r – amelyetnem k&nny; egységes !iloz)!ia ala'%án+ integráltan m;k&dtetni – szervesen ka'csol)dik az&sszes t&bbi //4tevékenység,ez$A k&r.ltekinten megtervezett és bevezetett %avadalmazási rendszer illeszkedik akom'enzáci)s rendszer t&bbi elemé,ez+ a kom'enzáci)s 8csomag9 egésze 'edig a szervezetkult5rá%á,oz és bizalmi szint%é,ez$ Az 5%onnan kialak*tott %avadalmazási rendszer támogat%a a

szervezeti változtatásokat+ !e%lesztési !olyamatokat+ ám &nmagában ritkán ké'esmegváltoztatni a szervezet viszonyrendszerét+ a szervezeti tagok levárásait+ az észlelését+magatartási sémáikat+ értékrendszer.ket$A kom'enzáci)s rendszer elemeit t&bb!éle szem'ont szerint cso'ortos*t,at%uk+ *gy 'éldául:

• Anyagi és nem anyagi %elleg; kom'enzáci)+• K.ls és bels motiváci)n ala'ul) kom'enzáci)+• endszeres és eseti kom'enzáci)s !ormák+• /gyéni+ cso'ortos és szervezeti szint; kom'enzáci)s elemek+• énzbeli és természetbeni %uttatások+• alamint az elosztás ala'%át ké'ez elvek szerint: munkak&r és egyén ala'5

kom'enzáci)s rendszereket+ mely ! cso'ortokon bel.l még továbbimegk.l&nb&ztetések is le,etségesek$

Az //< szakirodalma ,agyományosan az anyagi %elleg; k.ls motiváci)t tárgyal%a+ éskevésbé !oglalkozik a nem anyagi+ illetve a bels motiváci)t %elent kom'enzáci)s elemekkel$Az //4ter.leten dolgoz)k a kom'enzáci)s rendszer elemzésekor ugyanakkor nem ,agy,at%ák !igyelmen k*v.l a nem anyagi bels motiváci)kat+ mert ,atásuk a szervezet eredményességére

%elents 2%)lle,et ezek ne,ezebb be!olyásol,at)ságuk miatt nagyobb ki,*vást %elentenek avezetknek3$ 7tt ismét utal,atunk a munkavégzési rendszerek és a kom'enzáci) témak&rénekszoros ka'csolatára+ ,iszen a munkavégzési rendszerek %elents mértékben be!olyásol,at%ák aszervezeti tagok motivál,at)ságát és elk&telezettségét$<ás //4rendszerek is k&zvetlen.l be!olyásol,at%ák a kom'enzáci)s rendszer ,atását+ *gy amunkavállal)k nem anyagi %elleg; kom'enzáci)s elemként észlelik azokat$ A karriertervezési+a ké'zési4 !e%lesztési+ a tel%es*tményértékelési és a munkavégzési rendszer is kom'enzáci)selemként %elen,et meg – a szervezet kult5rá%át)l és a munkavállal)k egyéni %ellemzitl!.ggen$ 2Az els kett kom'enzáci) %elleg; ,atása nyilvánval)$ A tel%es*tményértékelésnél avisszacsatol)+ elismer ,atás+ a munkavégzési rendszereknél 'edig a nagyobb!elelsségvállalás+ illetve az érdekesebb+ nagyobb ki,*vást %elent munkak&r&k kialak*tása+ amunkak&rbv*tés vagy gazdag*tás tekint,et kom'enzáci)s elemnek$3 A kom'enzáci)scsomag kialak*tása során !igyelembe kell venni az e rendszerek,ez val) illeszkedés.ket+ és

bels kommunikáci) lévén tudatos*tani kell a munkavállal)kban ezek kom'enzáci)s értékét$

bakacsi gyula_stratégiai emberi erőforrás management

Documents