az egészségkárosodással élők munkaerő-piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága

Az egészségkárosodással élők munkaerő-piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága

A TÁMOP 5.4.1-08/1-2009-002 SZ. KIEMELT PROJEKT V. KUTATÁSI PILLÉRÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT „C” és „D” KUTATÁS EREDMÉNYEIBŐL

Bernát Anikó, Gábos András és Tátrai Annamária

Egészség és munkaerőpiac - Szirák, 2011. november 5.

1. A kutatásról

2. Egyéni munkaerő-piaci helyzet és foglalkoztathatóság

3. A háztartás anyagi helyzetének főbb mutatói

1. A kutatásról



C - akadályozottak D - egészségkárosodottakA kutatás célja: esélyegyenlőségi szempontból kedvezőtlen helyzetű csoportok életmódjának

megismerése

Célcsoport: 18-62 éves magánháztartásokban élő személyek,

akiknek saját bevallásuk szerint van olyan, legalább 6 hónapja fennálló testi vagy pszichés

problémájuk, amely akadályozza őket mindennapi tevékenységeik ellátásában

akik rendelkeznek orvosszakértői bizottság által meghatározott munkaképesség-csökkenést vagy

egészségkárosodást megállapító határozattal

A célcsoport megtalálása: véletlensétás módszer

véletlensétás módszer a 18-62 éves népesség területi eloszlása alapján rétegezve (KSH 2006)

(szűrőkérdőív)

véletlensétás módszer az ONYF adatai alapján (kor alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők és

megváltozott munkaképességűek) (szűrőkérdőív)+ ajánlásokkal segített kérdezés

A településminta kialakításamegye és településtípus szerint rétegzett, PPS minta

2049 fő (19410 felkeresett háztartásból) 2045 fő (18419 felkeresett háztartásból)

Az elemzés témái1. Bevezetés: a kutatás indíttatása, a mintavétel és az adatfelvételi folyamat2. A népesség fő társadalmi-demográfiai és élettörténeti jellemzői3. Akadályozottságbeli helyzet és egészségi állapot: szubjektív egészségi

állapot, akadályozottság, fogyatékosság, adminisztratív minősítés 4. A társadalmi kirekesztettség anyagi vetülete: munkaerő-piaci helyzet,

jövedelem és szegénység, anyagi depriváció, EU2020 szegénységi cél5. Jóléti ellátások szerepe és az állammal kapcsolatos attitűdök6. Foglalkoztathatóság: munkaképesség, szándék, a munkakeresés, az

aktívak helyzete a munkaerőpiacon7. A társadalmi kirekesztettség nem anyagi vetülete: kapcsolatok, aktivitás,

elégedettség, attitűdök, diszkrimináció

• Nem volt kontrollcsoport• Helyette: külső források

– TÁRKI Omnibusz 2010. november – 2011. Január– TÁRKI Háztartás Monitor– TÁRKI Gazdaság és kultúra– Eurostat EU – SILC

MEF, Életünk Fordulópontjai

1. A kutatásról



Gazdasági aktivitás

Egyéni gazdasági aktivitás

Nem foglalkoztatott

85%

Vállalkozó1%

Teljes munkaidőben

alkalmazott6%

Részmunkaidőben alkalmazott

6%

Alkalmi munkából él

2%

Forrás: „D” kutatás 2010, N=2045

• A foglalkoztatottság növelésének egyik célcsoportja• Négy feltétel a munkaerőpiacra való visszatéréshez:

i. Széles értelemben vett munkaképességii. Elhelyezkedési szándékaiii. Piacképes tudás, tapasztalativ. Munkaerő-kereslet

A munkába állás feltételei

Munkaképesség és szándék

El tud-e képzelni olyan munkakörülményeket, munkavégzési formát, amely mellett hajlandó lenne dolgozni?

33% 67%

Testi vagy pszichés problémája nem teljes mértékben korlátozza a munkavállalásban?

23% 77%

Szeretne Ön munkát vállalni, elhelyezkedni? 27% 73%

Az elmúlt két évben keresett munkát? 18% 82%

Jelenleg keres munkát? 12% 88%

Nem foglalkoztatottak között Igen Nem

Szerepel a munkaügyi központok nyilvántartásában? 9% 91%


A munkaképesség megítélésének magyarázatára

(logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között)• Függő változó: 1 - el tud képzelni olyan munkakörülményeket…• Szocio-demográfia:

– nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus• Etnikai identitás• Egészségi állapot

– egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot• Élettörténet

– 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával– Milyen életkorban szembesült akadályozottságával?

• Háztartásjellemzők– anyagi depriváció– akadályozott személyek száma a háztartásban

Nem tartja magát

képesnek a munkára, nem akar dolgozni

60%

Szeretne dolgozni, de nem keres

munkát15%

Aktív álláskereső

12%

Képesnek tartja magát a munkára, de nem szeretne

dolgozni13%Forrás: „D” kutatás 2010, N=1720

A nem foglalkoztatottak elhelyezkedési szándéka

17

13

12

12

3

12

24

12

11

19

16

13

15

14

20

15

17

14

15

10

15

12

14

13

55

54

58

65

67

62

42

60

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Felsőfok

Érettségi

Szakmunkásképző

Max. 8 általános

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

80%+

50-79%

<50%

EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

Nem foglalkoztatottak

Aktív álláskereső Szeretne dolgozni, de nem keres munkátKépesnek tartja magát a munkára, de nem szeretne dolgozni Nem tartja magát képesnek a munkára, nem akar dolgozni


8

16

18

22

12

12

12

10

18

25

24

14

17

15

13

12

15

10

13

13

13

70

54

42

44

61

58

60

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

55-62 éves

50-54 éves

40-49 éves

18-39 éves

ÉLETKOR

Nő

Férfi

NEM

Nem foglalkoztatottak

Aktív álláskereső Szeretne dolgozni, de nem keres munkátKépesnek tartja magát a munkára, de nem szeretne dolgozni Nem tartja magát képesnek a munkára, nem akar dolgozni


Az elhelyezkedési szándék magyarázatára (logisztikus regresszió a nem foglalkoztatottak között)

• Függő változó: 1 – aktív keresők, szeretne dolgozni, de nem keres• Szocio-demográfia:

– nem, életkor (40-49, 50-54), iskolai végzettség, településtípus (megyeszékhely)

• Etnikai identitás• Egészségi állapot

– egészségkárosodás mértéke, szubjektív egészségi állapot

• Élettörténet– 15 éves kora eltelt idő hány százalékát töltötte fizetett munkával– milyen életkorban szembesült akadályozottságával?

• Háztartásjellemzők– anyagi depriváció, háztartás munkaintenzitása, akadályozott személyek száma a

háztartásban

• Alkalmasnak ítéli-e magát a munkavállalásra

A keresés akadályai - a nem foglalkoztatott, nem aktív keresők között

Igen Nem Nem tudja

Egyáltalán nincsenek munkalehetőségek a környéken 48% 50% 2%

Nem ismer szükségleteinek megfelelő állásokat 45% 54% 1%

Elveszítené jelenlegi jövedelme egy részét, vagy teljes jövedelmét ha munkába állna

28% 66% 6%

Elvesztené jelenlegi támogatásai egy részét vagy minden támogatást, ha munkába állna

21% 73% 6%

Családja vagy barátai nem támogatják 21% 77% 2%

Úgy érzi, iskolázottsága, képzettsége nem megfelelő 19% 79% 1%

Nincs megfelelő közlekedési lehetőség 17% 82% 1%

Családi kötelezettségei miatt nem teheti meg 8% 90% 1%

Attól tart, munkatársai elszigetelnék 10% 88% 2%

Diszkrimináció áldozata volt 6% 93% 2%

• Foglalkoztatási programok egy kiemelt célcsoportja lehet, akik…szeretnének dolgozni, de nem keresnek munkát

• Az általuk említett akadályok struktúrája más– Képzettségüket nem érzik megfelelőnek (60%)– Álláslehetőségek hiányára hivatkoznak (60%)

Akadályok

1. A kutatásról



A háztartás gazdasági aktivitása: aktív háztartástagok száma (%)

- 100-ból 26 akadályozott és 52 egészségkárosodott háztartásában egyáltalán nem él foglalkoztatott.

- Ugyanez az arány egy átlagos 18-62 éves felnőtt esetében 20%.

- A szintek és a lejtő-mintázat azonos a hasonló egészségkárosodással élők körében, függetlenül a mintától

- A 18-62 évesek és a szubjektíve akadályozottak esetében pozitív kapcsolatot találunk, a szintek azonban különböznek

A munkanélküli háztartásban élés kockázata (%)

- Átlagosnál jobban érintettek az egyedülállók, az alacsonyan képzettek, a romák, az Észak-Magyarországon élők - Önálló hatások: iskolázottság, háztartás-összetétel (egyedülálló), fogyatékkal élő személyek száma, roma származás, - Az adminisztratív minősítés növeli a kockázatot, de a D minta 50%-nál alacsonyabb károsodással rendelkező tagjai esetében nincs önálló hatás

Munkanélküli háztartásban él-e?

Nem Igen N=

C-kutatás, összesen 62,1 37,9 1.999

C-kutatás, nem papíros 73,9 26,1 1.102

C-kutatás, papíros <50% 60,8 39,2 176

C-kutatás, papíros >50% 44,4 55,6 721

D-kutatás, összesen 47,6 52,4 2.005

D –kutatás, <50% 58,7 41,3 344

D-kutatás , >50% 45,1 54,9 1.661

Összesen 54,7 45,3 4.004

18-62 évesek (TÁRKI Háztartás Monitor 2009) 79,4 20,6 3.049

A háztartás gazdasági aktivitása: munkaintenzitás (%)

- A 18-62 éves népesség 16%-a él tartósan munkanélküli háztartásban- Akadályozottak: 26%, egészségkárosodottak: 52%- A C és D mintabeli egészségkárosodottak adatai nem térnek el számottevően egymástól - A szubjektíve akadályozottak MI szerinti megoszlása a 18-62 éves népességéhez hasonló, de „inaktívabb”

Munkaintenzitás (EUROSTAT):

- az aktív korú (18-62 éves) ht tagok az elmúlt 12 hónapban mennyit dolgoztak

- a háztartás a teljes elvi kapacitását mennyire tudja kihasználni a munkaerőpiacon

Jövedelmi helyzet: egyéni és háztartásjövedelem

- Az akadályozottak egyéni jövedelme 10-, az egészségkárosodottaké 25%-kal marad el a 18-62 évesekétől

- Az egy főre eső háztartásjövedelem és az OECD2-skálával számított ekvivalens jövedelem alapján ezek az elmaradások kisebbek, különösen az egészségkárosodottaknál

C

kutatás

(1)

D

kutatás

(2)

Teljes

nép.

(3)

(1)/(3) (2)/(3)

Egyéni jövedelem - medián (Ft) 72.000 59.000 86.097 0,84 0,69

Egyéni jövedelem - átlag (Ft) 78.852 63.122 86.221 0,91 0,73

A háztartás havi nettó jövedelme 161.072 140.688 186.741 0,86 0,75

Átlagos, egy főre eső háztartásjövedelem (Ft) 68.643 62.780 72.449 0,95 0,87

Ekvivalens háztartásjövedelem - medián (Ft) 84.819 80.000 90.713 0,94 0,88

Ekvivalens háztartásjövedelem - átlag (Ft) 93.599 83.509 101.505 0,92 0,82

Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat Nem szegény Szegény N=

C-kutatás összesen 80,3 19,7 1999

C-kutatás nem papíros 82,7 17,3 1102

C-kutatás papíros <50% 69,2 30,8 176

C-kutatás papíros >50% 79,4 20,6 721

D-kutatás összesen 78,6 21,4 2005

D –kutatás, <50% 71,8 28,2 344

D-kutatás , >50% 79,8 20,2 1661

Összesen 79,4 20,6 4004

18-62 évesek (TÁRKI Omnibusz 2010. nov.-dec.) 85,3 14,7 1336

18-62 évesek (TÁRKI Háztartás Monitor 2009) 84,9 15,1 2826

- Szegénységi küszöb forrása: a TÁRKI 2010. november-decemberi Omnibusz vizsgálata- Szegénységi küszöb: az OECD2-skálával számolt ekvivalens mediánjövedelem 60%-a: 54 ezer Ft

Jövedelmi helyzet: szegénységi kockázat

- Az akadályozottak szegénységi kockázata közel 20%-kal, az egészségkárosodottaké 40%-kal magasabb, mint a 18-62 éveseké

- Az egészségkárosodottak körében a szegénység kockázata csökken az egészségkárosodottság mértékével, mintától függetlenül; ezt az eredményt a regressziós vizsgálat is megerősíti

- Feltételezett okok: a háztartás-összetétel (több eá., kevesebb gyerekes), illetve a jóléti ellátások színvonalának különbségei; további elemzést igényel

- Magas szegénységi kockázatú csoportok: egyedülállók, gyermekes családokban élők, legfeljebb általános iskolát végzettek, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön élők, romák

- Regressziós elemzés: az iskolázottság önálló hatása nagyon erős, erősebb mint a munkanélküli háztartásban élésekor becsült, a háztartás-összetételé viszont gyengébb

Az anyagi depriváció elemi indikátorai

Kilenc elemi indikátor (Guio 2009, Eurostat, Social OMC)

1. A háztartás nem képes arra, hogy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezzen.2. Az elmúlt évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudták befizetni a lakbért, lakástörlesztést, közös

költséget, közüzemi díjat, pénzkölcsön törlesztő részletét

A háztartásban élők anyagi okokból nem engedhetik meg, hogy… 3. évente legalább egy hétre elmenjenek nyaralni 4. legalább minden második nap húst egyenek 5. lakásukat megfelelően fűtsék 6. automata mosógépük legyen 7. színes televíziójuk legyen 8. telefonjuk (vezetékes vagy mobil) legyen 9. személyautójuk legyen

Az anyagi depriváció elemi indikátorai

- Az egészségkárosodottakat minden tétel esetében lényegesen depriváltabbak, mint a 18-62 évesek vagy a szubjektíve akadályozottak- Utóbbiak azonban a fizetési késedelem és az autótulajdon hiánya tekintetében az egészségkárosodottakhoz hasonlóak- A magyarok leginkább az egyhetes nyaralást nélkülözik és hiányoznak a pénzügyi tartalékaik - A főbb szocio-demográfiai háttérváltozók szerinti deprivációs kockázatok mintázata hasonló a szegénység esetében megfigyelttel

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Tévé

Telefon

Mosógép

Megfelelő fűtés

Fizetési késedelem

Autó

Megfelelő étkezés

Váratlan kiadás

Legalább egy hét nyaralás

D-kutatás C-kutatás papíros C-kutatás nem papíros 18-62 éves népesség (TÁRKI Monitor 2009)

Az anyagi depriváció aggregált indikátorai

- A súlyos anyagi depriváció az egészségkárosodottak több mint kétötödét érinti, mintától függetlenül - Az akadályozottak kockázata azonos a 18-62 évesekével, közel egyharmados- Hasonló mintázat a súlyos anyagi depriváció esetében is, eltérő szint mellett

Anyagi depriváció- 3+ elemi indikátor szerint depriváltSúlyos anyagi depriváció- 4+ elemi indikátor szerint deprivált

(EUROSTAT)

0 10 20 30 40 50 60 70 80

D-kutatás

C-kutatás papíros

C-kutatás nem papíros

18-62 éves népesség (TÁRKIMonitor 2009)

Az anyagi depriváció elsődleges indikátora A súlyos anyagi depriváció indikátora

Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága

- A szubjektíve akadályozottak körében a súlyos anyagi depriváltság elterjedtsége lényegesen kisebb, mint az egészségkárosodottak körében, hasonló a 18-62 népességével- Az egészségkárosodottak depriváltsága nem mutat számottevő eltérést az egészségkárosodottság szintje szerint

Nem deprivált

Deprivált N=

C-kutatás összesen 64,1 35,9 1999

C-kutatás nem papíros 70,9 29,1 1102

C-kutatás papíros <50% 55,1 44,9 176

C-kutatás papíros >50% 56,2 43,8 721

D-kutatás összesen 57,9 42,1 2005

D –kutatás, <50% 57,0 43,0 344

D-kutatás , >50% 58,3 41,7 1661

Összesen 61,1 38,9 4004

18-62 évesek (TÁRKI Háztartás Monitor 2009) 67,7 32,3 2829

Az egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága

- A súlyos anyagi depriváltság az átlagosnál magasabb azok körében, akik - egyedülállók- a háztartásban a legmagasabb iskolai végzettség a legfeljebb általános iskola- Észak-Magyarországon élnek - Romák

- Regressziós elemzés az önálló hatások elkülönítésére - iskolázottság- háztartás összetétele- roma származás

- A D mintába tartozó egészségkárosodottak súlyos anyagi depriváltsága statisztikailag nem nagyobb, mint a C kutatás orvosszakértői határozattal nem rendelkező almintájába tartozóké

az egészségkárosodással élők munkaerő-piaci (in)aktivitása és foglalkoztathatósága

Documents