A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 4. szám, 2015. május 8.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Bács-Kiskun megyei melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Mûködôötletek

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Befejezôdött a Terra Ungheria Kft.

kerámiagyártó üzemének bôvítése

Sikeresen befejezôdött a „Terra Ungheria Kft. kerámiagyártó

üzemének bôvítése” címû DDOP-1.1.1/D-14-2014-0019 azonosí-

tó számú projekt.

A pécsváradi Terra Ungheria Kft. 14,59 millió forintos uniós tá-

mogatást kapott kerámiagyártó üzemének bôvítésére az Új Széche-

nyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programjának keretén belül.

A beruházásnak köszönhetôen a vállalkozás rendelkezésére áll

egy nagyobb gyártóterület, melyben új munkahelyek teremtését is

vállalta.

A Projekt célja az új üzemcsarnok felépítése, a gyártó terület bô-

vítése volt, mely által a megnövekedett, rövid határidejû, nagy darab-

számú projekt megrendeléseit kívánja kiszolgálni. Ezek a megrende-

lések rövid gyártási határidôvel érkeznek, általában extra nagymére-

tû, 100-150 cm átmérôjû és magasságú kerámia edények megrende-

lése. A megrendelési határidô a legtöbb esetben rövid, mert kerámiá-

it már az ingatlan beruházások határideje elôtt le kell szállítani. A

nagyméretû kerámiák Kína Hyatt szállodaláncában és a Maldív-szi-

geteken már sok-sok szállodát

díszítenek.

TERRA UNGHERIA Kft.

7720 Pécsvárad, Ipartelep 1.

Tel.: +36 72 565-055

e-mail: leemans.tu.hu

www.tu.hu

Hogyan válasszunk alvállalkozót?A legutóbbi, kiszervezésrôl szóló cikk után felmerült egy kérdés: hogyan válasszam ki a megfelelô alvállalkozót?Mivel egy jól kiszervezett tevékenység komoly terheket tud levenni a cég válláról, így ehhez szeretnék néhányszempontot adni.

Szakmai megfelelôség, referenciákEgyértelmûnek tûnik, de a gyakorlat során sokszor ez sem könnyû kérdés. Egy-egy feladatra sok alvállalkozót is találhat. Melyikük a legjobb? Elôször is ismerkedjen meg néhány jelölttel. Nézze meg a weboldalát, eddigi munkáit. Ebbôl két dolgot tud leszûrni:1. Mennyire jó szakmailag? Eléri-e azt a színvonalat, amelyre Önnek szüksége van? Ha nem biztos az eredményben, akkor beszéljen a

legjobb jelöltekkel. Ez fontos lépés, hiszen sokáig dolgoznak majd együtt.2. Mennyire megfelelô a stílusa, munkamódszere? Lehet, hogy szakmailag jó, de nem illeszkedik az Ön cégéhez, stílusához, munkamód-

szeréhez. A tipikus hiba: ismerôs ismerôse legyen a kiválasztott. Természetesen nem az ismerôs ajánlásával van a baj. Sôt elônyt jelent a megbízha-tó referencia, tehát számba kell venni. Csupán annyit érdemes megtenni, hogy egy piaci kitekintéssel ellenôrizze az ajánlott alvállalkozó fel-tételeit. Ezután biztos lehet abban, hogy jól döntött.

Az összhangA szakmai szempontokon túl ott az a bizonyos kémia. Röviden: tud-e együtt dolgozni a kiszemelt céggel, vállalkozóval? Megértik-e egymást egy egyez-tetésen? Azonos nyelvet beszélnek-e?Elsô ránézésre ez is egyszerûnek tûnik, de sokszor elôfordul, hogy egyébként szakmailag jó szakemberek között nem mûködik a közös munka, egysze-rûen más a stílusuk, egyéniségük. Ha ezzel áll szemben, döntenie kell: megéri-e a sokkal több egyeztetés, esetleg feszültség, vagy inkább keres mást?Az íratlan szabály itt is az, mint például egy ruhánál. Ha már elgondolkodik azon, hogy kell-e ez Önnek, akkor ez a kétség megér egy alaposabb átgon-dolást, esetleg érdemes más lehetôséget is keresni.

Harman Tibor

Vállalkozói sarok

!

Pécsi Kereskedelmi KözpontTélen, nyáron kulturáltan!

Bérelhetô irodákKonferencia terem • Étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–9Innováció = jövô

Mesterképzés 10–11Pincér- és szakácsmestereketavattak

Pályaválasztás 12–13

Kamarai hírek 14–15

DíjazottakBaranya Megyei Idegenforgalmi Díj 16

Hella ’91 Kft.Kiváló Kamarai Munkáért Díj

Opauszki LászlóAz Év Kereskedôje Díj 17

Szabó ZsoltSzakképzési Díj 18

Pál István, Rendeczki LajosLiszácz Mihály 19

Az Év Kézmûvese Díj 19Zsoldos Dezsôné

Bács-Kiskun megyei melléklet 20–21

A hónap üzletembere: Miszler Miklós 22

Vállalkozás 23

Kreatív ipar 24–25

Önindító 26–27

Mesterképzés – Gondos János Attila 28

Tanulószerzôdés – Nemeskéri Réka 26

Ötletbörze 29

Munkavédelem 30–31

Autóteszt 32–33Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+

Új tagjaink 34

Idegenforgalom 35

Enterprise Europe Network 36

NAV 37–38

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Gaál Dóra

Suzuki Vitara 1.6 GL+

Pincér- és szakácsmestereket avattak10–11. oldal

A hónap üzletembere:Miszler Miklós

Innovációs elismerés a Strauss

Metal Kft.-nek

Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére

a 2015–2016-os évekre

15. oldal

22. oldal

29. oldal

32–33. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

ÁMAN Mihály, a kamara

innovációs alelnöke folytatja

a sort, hogy még milyen te-

vékenységet végeznek az in-

nováció területén:

— H2020 pályázati ta-

nácsadást tartunk, az immá-

ron beadott baranyai H2020

SME Instrument segítségé-

vel. Iparjogvédelmi közpon-

tunkban heti 2-3 tanácsadást

indítunk szellemi eszközme-

nedzsment, iparjogvédelem

témákban a helyi cégek szá-

mára. Aktívan dolgozunk az

egyre nehezebb makro-környezet és a

folyamatosan romló baranyai gazdasági

helyzet mellett. Az innovációs fejleszté-

sek alapja egy megbízható és prosperá-

ló gazdasági ökoszisztéma, amely saj-

nos Baranyában már évtizede hiányzik.

A kkv-k helyzete nehéz, az innovációs

fejlesztések sokszor szükségességük el-

lenére is a döntési rangsor hátulján he-

lyezkednek el, de a kamara és az inno-

vációs csapat – kiegészítve a testületi

tagvállalkozásokkal – töretlenül dolgo-

zik a helyi kutatás-fejlesztés eredmé-

nyességének javításán.

— Milyen a vállalkozások aktivi-

tása az innovációt tekintve? Melyek a

buktatói ennek a tevékenységnek?

— Ha a gazdaságfejlesztés eszköze-

it és területeit egy piramisban ábrázol-

nánk, akkor a legszélesebb rész a szak-

képzés lenne, hiszen majdnem minden

vállalkozást érint, viszonylag egyszerû-

ek a szempontok és keretek, a második

sorban a kereskedelemfejlesztés és az

exportösztönzés és legfelül a legtudás-

intenzívebb terület, az innováció he-

lyezkedne el. Az innováció, a KFI tevé-

kenységek összetettek, mechanizmusai-

kat tekintve komplexek, hatásuk nem

azonnali. KFI tevékenységet kezdeni tô-

ke, kreativitás nélkül nem lehet. A vál-

lalkozások jelentôs része fejleszt, még

ha nem is a technológiai innováció terü-

letén. A fejlesztés szerves következmé-

nye a fejlôdni

akarásnak, az

örökös vállalko-

zói attitûdnek,

amely a haté-

konyság és a ma-

gasabb árbevétel

célokat követi.

Baranyában a

kamara látókö-

rében 100-200

olyan kkv van,

amely fejleszt,

t e c h n o l ó g i a i

és/vagy szolgál-

tatás innovációt végez. Ôk vagy tudás-

intenzív ágazatokban dolgoznak, vagy

versenyképességük alapjaként kezelik

az innovációt. Ezt a vállalkozói kört a

kamara igyekszik szolgáltatási rendsze-

rével támogatni, sok esetben a PTE be-

vonásával.

Fontos felhívni a figyelmet egy álta-

lános, a helyi innovációt érintô kérdés-

re. A helyi egyetemi innovációs fejlesz-

tések évtizede az orvosi területre fóku-

szálnak, amelynek helyben a kkv-bázisa

rendkívül szûk, így a helyi gazdaság-

élénkítésben játszott szerepe is csekély.

Meg kell próbálni a helyi adottságokra

épülô kutatás-fejlesztési stratégia men-

tén a helyi projektekre fókuszálva ope-

ratív tevékenységeket kezdeni a gép-

ipar, elektronikai ipar, ICT, kreatív ipar

és környezetipar bázisán is. Az említett

ágazatok helyi kkv-bázisa erôs, a kuta-

tási projektek indítása élénkíti a helyi

kkv-k gazdasági tevékenységét is.

Saját cégem példájára alapozva azt

mondhatom (a TeGaVill Kft. – amely-

nek vezetôje vagyok – 2014-ben Inno-

váció Nagydíjas lett), hogy minden fej-

lesztéshez rendkívül komoly szakmai és

fejlesztési tevékenységet kellett végez-

ni, amelybôl mi is és más cég is sokat

tanulhat. A munkaszervezés, az innová-

ciós vállalati kultúra, a fejlesztési mik-

rokörnyezet, a kreativitás mind-mind

szükséges elôfeltétele egy sikeres inno-

vációnak. A lényeg pedig a piac. Az a

fejlesztés, amely nem társadalmi szük-

ségletet támogat és elmarad a piaci be-

vezetése, az nem fejlesztés (ha a pályá-

zati és a vállalkozói szempontokat te-

kintjük). Egy cég a kutatás-fejlesztési

tevékenységét is árbevétellel, új piacok-

kal, export-tevékenységgel méri. Itt je-

gyezném meg, hogy a megye innováci-

ós szempontból erôs, hiszen ebben az

évben a Strauss Metal Kft. is Innováci-

ós Nagydíjat nyert el.

— Az Innovációs Bizottság milyen

megoldási javaslatokat fogalmazott

meg az innovációs tevékenység élén-

kítésére?

— Az innovációval, KFI rendszerrel

kapcsolatos vállalkozói nehézségeket és

problémákat évek óta elemezzük. A leg-

fontosabbak és megoldási javaslataink:

1. Az innováció alapja az ötlet.

Egy ötlet kidolgozása – ter-

mék és/vagy szolgáltatás gyártása (akár

prototípus) és piaci bevezetése forráso-

kat igényel. A források hiányoznak. Az

uniós és hazai pályázati források a piaci

bevezetésig tudják segíteni az ötletgaz-

dát, a piaci bevezetés elôtt a projektek

megtorpannak. A kockázati befektetôk

nem segítik a korai stádiumban lévô öt-

letek piacra vitelét. Nincs jelenleg iga-

zán mûködô magvetô tôke Magyaror-

szágon, a banki hitel – kockázati tôke

Az országos kamarai innovációsrendszer és az Enterprise EuropeNetwork nemzetközi aktivitásaimellett a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara igyekszik a helyivállalkozási igényeknek megfelelô-en szakmai tanácsadásokat nyújta-ni, innovatív projektek elindulásátsegíteni. A közeljövôben indul a Fej-lesztôk Fóruma, amely remek terepelesz a kkv-k innovációs fejlesztéseiegyeztetésének. A kamara folyama-tosan együttmûködik az egyetemmelaz Innovációs Paktum alapelveimentén és egy pályázati program, aTudáspark keretében. Ez utóbbi cél-ja az egyetemi KFI-rendszer dinami-zálása, a kutatói projektek ipari fel-használásának elôsegítése és nem-zetközi piacok teremtése.

Innováció =

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

nehezen elérhetô a kkv-k számára. Cél-

kitûzés lehet a hazai tôkén alapuló fi-

nanszírozási rendszer kialakítása. A

Széchenyi Kártya sikerére alapozva egy

Innovációs Széchenyi Kártya kialakítá-

sa javasolt (prioritásoknak megfelelô

feltételrendszerrel és adminisztrációs

háttérrel).

2. A kiemelkedô innovációk je-

lentôs része start-up vállalko-

zásoktól érkezik. Vállalkozások indulá-

sát kell segíteni, akár (2-3 éves) adóked-

vezménnyel, bér- és járuléktámogatás-

sal, kedvezô hitelkonstrukciókkal. Cél-

kitûzés: hároméves adókedvezmény

rendszer bevezetése az ötlettel rendel-

kezô start-up vállalkozásoknak.

3. Hazánkban az innováció

alapvetô szervezeti kultúrája

is hiányzik. A vállalkozások és egyete-

mek is a szellemi eszközeik értékelése

nélkül dolgoznak, ami nemcsak a cégér-

téket csökkenti, de az ötletek rendszere-

zésének hiánya okán veszteségeket

okoz. Szükséges szellemieszköz-me-

nedzsment bevezetése és a szellemi ja-

vak értékelése során a Basel3-as elvek

mentén a hazai pénzügyi rendszer bevo-

násával az értékelt és könyvekben is

megjelenô szellemi eszközök piaci be-

vezetését segítô kockázati tôke – hitel –

pénzügyi finanszírozás bevezetése és

elterjesztése. Célkitûzés: törvényi hát-

térrel mûködô szellemieszköz-me-

nedzsment rendszer(ek), amelyek szel-

lemi eszköz portfóliókat képeznek.

4. Az egyetemek ipari fókuszú

KFI tevékenysége gyenge.

Célkitûzés: Dinamizálni szükséges az

egyetemek technológia-transzfer tevé-

kenységét, ipari fókuszúvá kell alakíta-

ni. Közös egyetemi-kamarai innovációs

cégeket kell létrehozni, ahogy ezt a

PBKIK és a PTE is tervezi.

— A kamara miként, miben tudja

támogatni a vállalkozások innovációs

tevékenységét?

— Az innovációs osztályon évente

közel 300 ügyfél számára nyújtunk in-

novációs, forrásokkal kapcsolatos ta-

nácsadást. A Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara országos innovációs rend-

szerét is segítjük, fejlesztjük, ezzel or-

szágos tapasztalatokra és fókuszra szert

téve.

Innovációs osztályunk saját erôfor-

rásaival, valamint hazai és uniós forrá-

sok segítségével a megyei és régiós in-

A Horizont 2020 (H2020) az Európai

Unió finanszírozási programja, amely-

nek keretében támogatást nyújt a tag-

országok számára, hogy elérjék a kö-

zösen kitûzött stratégiai célokat, illetve

megôrizzék Európa versenyképességé-

nek vezetô szerepét. Az Európai Unió a

jelenlegi támogatási idôszakban

(2014–2020) kiemelten fontosnak tart-

ja a kkv-k támogatását, ezért számukra

kedvezô, több pillére épülô lehetôsége-

ket kínál a H2020 programban. A

H2020 az Unió kutatás-fejlesztési és

innovációs politikáját tehát a követke-

zô 7 évben meghatározó program,

amely minden eddiginél nagyobb, kö-

zel 79 milliárd eurós költségvetéssel

gazdálkodik.

Milyen területekre fókuszál

a H2020?

A H2020 három kezdeményezést (FP -

Kutatási Technológiafejlesztési és De-

monstrációs Keretprogram; CIP – Ver-

senyképességi és Innovációs Keret-

program; EIT – Európai Innovációs és

Technológiai Intézet) foglal magában

és a korábbi keretprogramoknál egy-

szerûbb adminisztrációt, valamint új,

innováció-orientált szemléletet vezet

be. A Horizont 2020 program kiválósá-

gi alapon, nemzetközi versenyben,

közvetlenül Brüsszelbôl elnyerhetô pá-

lyázati forrásokat jelent, vagyis a ren-

delkezésre álló pénzügyi keretbôl

mindegyik tagállam annyit hasznosít,

amennyire képes.

A pályázatok brüsszeli elbírálásá-

nál döntô szempont a kiválóság, a ma-

gas szakmai szintû és jól menedzselt

konzorcium, illetve az uniós szinten is

mérhetô hatás.

Melyek a H2020 program

fô pillérei?

1. Kiváló tudomány – az EU-nak a tu-

dományos kiválóság terén világvi-

szonylatban betöltött vezetô szere-

pének megerôsítését célozza.

2. Vezetô ipari szerep – Európa veze-

tô szerepét hivatott megalapozni a

kutatás-fejlesztés és innováció te-

rületén, amit a kulcsfontosságú

technológiák támogatásával, a tô-

kéhez való szélesebb körû hozzáfé-

rés biztosításával, valamint a kis-

és középvállalkozások segítésével

terveznek elérni.

3. Társadalmi kihívások – az Európa

egésze számára kihívást jelentô tár-

sadalmi kérdések megoldásához kí-

ván hozzájárulni az egészségügy,

élelmezésbiztonság és fenntartható

mezôgazdaság, az energia, a közle-

kedés, az éghajlatváltozás és kör-

nyezetvédelem, valamint az

inkluzív, innovatív és biztonságos

társadalmak területein.

Mit kell tudni a KKV eszközrôl

(SME Instrument),

mint pályázati lehetôségrôl?

A KKV eszköz, mint a H2020 keret-

program új elemének fô célja, hogy az

ötlettôl egészen a piacra vitelig támo-

gassa egy projekt megvalósítását.

A támogatás három fázisban történik:

1. fázis: „Az ötlet” – innovatív elkép-

zelés és megvalósíthatósági tanul-

mány elkészítése (50 000 euró áta-

lánytámogatás)

2. fázis: K+F tevékenység, demonst-

ráció, piaci minta elkészítése (0,5

millió-2,5 millió euró támogatás,

70% intenzitással (kivéve Health –

Egészség/orvoslás – felhívás alatti

KKV eszköz, ott: 100%)

3. fázis: Piacosítás (coaching, mentor-

ing, tréningek)

jövô

H o r i z o n t 2 0 2 0 finanszírozási program

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

novációs potenciált erôsíti és fejleszti.

Számos K+F+I szolgáltatással, gazda-

ságfejlesztô tevékenységgel állunk a

vállalatok rendelkezésére, úgy mint:

szellemitulajdon-védelem, szellemi esz-

köz menedzsment, technológiai auditok

és technológia transzfer, nemzetközi

szintû technológiai profilok készítése

ötletekre/kutatási eredményekre, és

azok piaci hasznosításának segítése (az

Enterprise Europe Network több mint

50 országban 600 irodával rendelkezik).

Emellett forráskutatás és tanácsadás,

pályázati partnerkeresés, Fejlesztôk fó-

ruma: „innovátorok” közösségének ki-

alakítása, klaszterek létrehozása és fej-

lesztése, rajtuk keresztül piaci informá-

ciók elemzése és továbbítása, valamint

hazai és uniós innovációpolitika és kez-

deményezések elemzése, véleményezé-

se, közreadása is szerepel tevékenysé-

geink között. E szolgáltatások mellett

segítünk pályázatok felkutatásában,

megoldást kínálunk a vállalkozások

energiaköltségeinek csökkentésére

(energiaközösség szervezése), szellemi-

tulajdon-védelmi info pontot mûködte-

tünk, folyamatos tájékoztatást adunk a

környezetvédelmi jogszabályok válto-

zásáról (fórumok, hírlevelek). Közbe-

szerzési referens és egyéb tanfolyamo-

kat szervezünk, újraindítottuk a régiós

innovációs díj és megvalósítható ötletek

pályázatát. Jelenleg is bôvítjük a

klaszterek innovációs portfólióját be-

mutató honlapot, továbbá nemzeti inno-

vációs portfóliót építünk. Menedzsment

szolgáltatást biztosítunk a Dél-Dunán-

túli Gépipari Klaszternek és a Magyar

Környezettechnológiai Gyártó és Fej-

lesztô Klaszternek, segítjük további

klaszterek elindulását. Közremûködé-

sünkkel valósult meg az Önindító és a

Bekapcsoló program a munkanélküliek

vállalkozóvá válásának segítése érdeké-

ben. Design és Formatervezési klubot,

munkavédelmi klubot mûködtetünk.

Ezek mind-mind fejlesztô fórumok,

ahol a cégek egymással is megismer-

kedve bôvítik tudásukat.

— Milyen forráslehetôség kap-

csolható az innovációs tevékenység-

hez, ennek megszerzéséhez tud-e se-

gítséget nyújtani a kamara?

— Jelenleg a H2020 EU programban

találnak a cégek KFI tevékenységet se-

gítô forrásokat. A hazai GINOP fejlesz-

tési csomag elindulása ôszre várható.

— Milyen lehetôségek kínálkoz-

nak a következô uniós pályázati cik-

lusban a baranyai vállalkozások szá-

mára innovációs tevékenységük tá-

mogatására?

— A közeljövôben is megjelenô for-

rások, EU-támogatások egyik legfonto-

sabb alapelve a partnerség lesz, tehát

mind a vállalkozások, mind a kutatási és

tudásközpontok (egyetemek) egymásra

lesznek utalva a források megszerzését

tekintve. Olyan pályázati programokkal

lehet pályázni, amelyekben a partnerek

közösen hajtanak végre valós piaci

szempontból is mérhetô KFI tevékeny-

séget. A kamara segíti a partnerségek

létrehozását, közös innovatív projektek

alapítását és menedzselését.

Az innovációval emelkedhet ki egycég a többi hasonló közül

A komplett gyengeáramú rendszerek

tervezésével és kivitelezésével foglal-

kozó pécsi RG Net Kft. innovációs te-

vékenysége sokoldalú: dolgoztak már

információközvetítô projekten, ún. em-

bertest szkenner kabinon, de kifejlesz-

tettek egy olyan egyedi megoldást,

amely mikrohullámú, illetve mûholdas

adatátvitellel mûködtetett rendszerek al-

ternatív energiával történô üzemelteté-

sét teszi lehetôvé. Elnyerték a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara In-

novációs Díját is. HERBÁLY István

ügyvezetô azt mondja,

az innováció az RG

Net alapításától kezdve

meghatározza a cég

mindennapjait.

— Már akkor volt

olyan fejlesztésünk,

mely egyedülálló volt

az országban (vezeték

nélküli beruházás-

megfigyelô kamera),

azóta pedig eljutottunk

oda, hogy a cég bevéte-

leinek 90%-a a K+F+I

projektekbôl szárma-

zik. Az innovációt széleskörûen értel-

mezzük, így nem csak a fejlesztô cé-

günk, hanem például a mûholdas inter-

netet szolgáltató RG NetWorks is inno-

vatív a maga területén. Rajta kívül sen-

ki nem tud Magyarországon 100%-os

lefedettséget biztosítani, ô rendelkezik

egyedül ezzel a technológiával, melyet

elsôként hozott be az országba.

— Milyen tapasztalatokról tud be-

számolni az innovációs tevékenységet

illetôen? Milyen nehézségekbe ütkö-

zik?

— Éveken keresztül nagyon jó fi-

nanszírozási forrást biztosított a fejlesz-

tésekhez a cégek innovációs járuléka.

Amióta megszûnt ennek a saját célú fel-

használása, és ezzel egy idôben a K+F

pályázatok is szinte eltûntek, érezhetôen

nehezebb a partnereket rávenni arra,

hogy innovációba fektessék pénzüket.

— Miért fontos egy vállalkozás

életében az innováció?

— Az innováció biztosíthatja a fo-

lyamatos versenyelônyt a konkurenci-

ákkal szemben, ez nyújthatja azt a

pluszt, amellyel egy cég kiemelkedhet a

többi hasonló közül. Mivel mindenki ki

szeretne tûnni, így aki nem folytat inno-

vációs tevékenységet, az elôbb-utóbb

lecsúszik.

— Kitôl, mitôl számíthat segítség-

re, támogatásra az innovátor vállal-

kozás?

— Azt gondolom, hogy a PBKIK

nagyon erôs innovációban, országos ka-

marai szinten is ismert és elismert ez

irányú tevékenysége. Ennek megfelelô-

en mind az innovációs osztály, mind az

innovációs bizottság támogatni tudja az

innovatív vállalkozásokat, ha hozzájuk

fordulnak. Pályázati le-

hetôségek minden bi-

zonnyal lesznek ebben

a témában, de ezekrôl

egyelôre csak annyi in-

formáció van, hogy

mindig egy hónappal

késôbbre ígérik a meg-

jelenésüket.

— Ön lett a kama-

ra Fejlesztôk fórumá-

nak vezetôje. Mivel

foglalkozik ez a cso-

port, kik lehetnek a

tagjai és miért érde-

mes csatlakozni hozzá?

— A Fejlesztôk Fóruma egyértelmû-

en a piacot és a piac fiatal szereplôit cé-

lozza meg, azokat, akik valóban tenni

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

szeretnének valamit saját ötletük megva-

lósítása, piacra vitele érdekében. Akinek

ilyesfajta gondolat jár a fejében – és még

az sem kell, hogy önkéntes kamarai tag

legyen –, annak várjuk a jelentkezését,

ha hasonló gondolkodású emberekkel

szeretne megismerkedni, projekteket ge-

nerálni, tapasztalatokat szerezni, meg-

osztani. Már elsô alkalommal is szeret-

nénk érdekes programmal bemutatkoz-

ni, és a további tervek is ambiciózusak.

Kutatáshasznosítás és technológia-transzfer a PTE-n

A Pécsi Tudományegyetem a magyaror-

szági felsôoktatási intézmények sorában

az elsôk között ismerte fel, hogy az

egyetemi tudásvagyon hatékony azono-

sítása, védelme és piacra juttatása érde-

kében szükség van egy saját technoló-

gia-transzfer szervezet felállítására. En-

nek eredményeképpen alakult meg

2005-ben a PTE-n a Kutatáshasznosítá-

si és Technológia-transzfer Központ.

— Küldetésünk, hogy

egyetemünk tudásbázisát

hatékonyan bekapcsoljuk

az innovációs folyamatok-

ba, ezáltal a kutatás-fejlesz-

tési eredmények, találmá-

nyok a gazdaság és a társa-

dalom számára valódi érté-

ket képviselô innovációkká

válva hasznosuljanak – fog-

lalja össze KOTTÁSZNÉ

DR. VASS Orsolya a Pécsi

Tudományegyetem Kuta-

táshasznosítási és Techno-

lógia-transzfer Osztályának

mb. osztályvezetôje feladatukat. — A

klasszikus értelemben vett technológia-

transzfer folyamat (szellemi alkotásból

piaci siker) menedzselésével párhuza-

mosan fontos feladatunknak tekintjük a

gazdasági szereplôkkel kötendô kuta-

tás-fejlesztési együttmûködések generá-

lását, valamint K+F+I szolgáltatási

portfoliónk kiajánlását.

— Hol tart ma a pécsi egyetemen

a technológia-transzfer tevékenység?

— A PTE 10 karán szinte vala-

mennyi tudományterületen születnek je-

lentôs potenciállal bíró szellemi alkotá-

sok, a Szentágothai János Kutatóköz-

pont (SZKK) pedig az orvos-biológiai,

természettudományi, mûszaki-informa-

tikai kutatások területén nyújt a régió-

ban kiemelkedô, magas színvonalú tu-

dományos teljesítményt. Mindemellett

az SZKK célja, hogy kutatási profilját

közelítse a gazdasági és társadalmi igé-

nyekhez, elômozdítsa a gazdasági szfé-

ra-egyetem közötti együttmûködéseket,

széleskörû szolgáltatásokat, modern la-

bor- és mûszerkapacitást biztosítson.

— Az innováció területén miként

rajzolható meg a PTE és a PBKIK

szakmai kapcsolata? Hogyan tudják

bevonni a baranyai vállalkozásokat az

egyetemi innovációs tevékenységbe?

— A PTE és a PBKIK az innováció

területén szoros kapcsolatot épített ki az

elmúlt idôszakban. Jelenleg több közös

innovációs pályázat megvalósításában

és fejlesztésében dolgozunk együtt, de a

több szakmai szálon futó együttmûkö-

désünk sorából kiemelném az

Enterprise Europe Network útján törté-

nô partnerkeresést, valamint a régió vál-

lalkozásai számára nyújtott iparjogvé-

delmi és szerzôi

jogi tanácsadást. A

szoros szakmai

kapcsolat jegyé-

ben egyik kollé-

gánk tagként vesz

részt a PBKIK In-

novációs Bizottsá-

gának munkájá-

ban. Számunkra

kiemelten fontos,

hogy a régió gaz-

dasági szereplôi-

nek igényeit meg-

ismerjük, és az

egyetemi K+F+I profilt lehetôség sze-

rint ezen igényeknek megfelelôen ala-

kítsuk. Az ilyen típusú igények felméré-

sében és közvetítésében szintén jelentôs

szerep jut a PBKIK-nak.

A befektetôket a kész prototípus érdekli és a gyors megtérülés

Számos szabadalom, újítási ötlet van

DITTRICH Ernô, a Hidro Consulting

Kft. ügyvezetôje, tervezôje, a PTE-

PMMIK Környezetmérnöki Tanszéké-

nek oktatója háta mögött. Mint mondja,

egyáltalán nem egyszerû az ötlettôl a

megvalósulásig eljutni ma Magyaror-

szágon.

— Napenergetikai területen van egy

szabadalmam, szennyvizes és zöldener-

getikai területen legalább 10-12 van

elôkészítés alatt, várom az új innováci-

ós pályázatokat, hogy el tudjunk indulni

ezekkel. Ha olyanok lesznek a feltéte-

lek, akkor pályázunk. Emellett a gyö-

kérzónás szennyvíz-tisztítás területén

van egy közös egyetemi-céges fejleszté-

sünk, illetve dolgozunk egy olyan szoft-

veren, ami a közép-európai szennyvi-

zekre biztosít méretezést a tervezôknek.

Egy fejlesztésünk eredményeit éppen

most fogadták be egy neves nemzetközi

folyóiratba, erre a cikkre alapozva pró-

bálunk indítani egy nemzetközi kuta-

tást, aminek az lenne a végcélja, hogy

egy, a világon már ismert szakmai szoft-

ver még jobban mûködhessen. Vízvári

Zoltán kollégámmal dolgozunk egy im-

pedancia-méréses fejlesztésen, most

már ott tartunk, hogy belelátunk a fákba

2 dimenzióban, meg tudjuk mondani,

hogy milyen a fa állapota belül roncso-

lás nélkül. De ez csak a kezdet, mert ezt

tovább szeretnénk fejleszteni mozgókö-

zegekre is, melybôl 3D-s áramlástani

kép kirajzolása lesz a várható eredmény.

Más jellegû fejlesztés például, hogy a

Pollack laborba terveztem egy olyan kí-

sérleti berendezést, ami egy köbméter

kútvízbôl meg tudja mondani az opti-

mális vízkezelési technológiát.

— Hogyan keletkeznek az ötletek

és az eredményig való eljutás folya-

matában mi vagy ki tud segíteni?

— Ebben van tapasztalatom bôven,

fôleg az akadályokat tekintve. Az ötlet

biztos mindenkinél másképp születik.

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Engem 14 éves korom óta folyamatosan

foglalkoztatnak a szakmai megoldások,

szakközépiskolába jártam, onnan egye-

temre mentem, ahol ezt tanultam, és az-

óta folyamatosan 3 munkahelyemen is

ezekkel foglalkozom. Rengeteg idôt ál-

doztam erre, imádom is a szakmámat.

Oktatom, kutatom, tervezem és így

összeállt jól a szakma a fejemben, hi-

szen ezek a tevékenységek egymást erô-

sítik. Nagyon sok tanulás és munka van

a mögött, amikor az ember eljut arra a

szakmai szintre, hogy nem a tanköny-

vekbôl, a szabványokból olvassa, hogy

mit kell csinálni, hanem megtalálja a ré-

seket, és azokat a kérdéseket, amik ki-

forratlanok, meg tudja válaszolni. Azt

gondolom, hogy ilyen emberek képesek

innovatív technológiákat kidolgozni.

Sok olyan feltalálót ismerek, akinek át-

lagos tudású gépészmérnökként van egy

elsô látásra brilliánsnak tûnô ötlete, de

nem tudja kiszámolni és a rendszer mö-

gé tenni a tudományos szakmai tartal-

mat. Ezért is segítettem már több felta-

lálónak mûködôvé tenni az ötletét.

Mivel tervezôként és szakértôként is

dolgozom, ezért látom, hogy a piacon

mire van igény. Hol van olyan piaci rés,

amit semmilyen cég semmilyen termé-

ke nem old meg, amire egyedileg kell

valamit kitalálni. Néha egy-egy ilyen

igény továbbgondolásából jön az, hogy

jé, ebbôl termék is lehetne! Ez hozza

nálam az újabb ötleteket. Jelenleg több

mint 30 tétel szerepel az ötletjegyzéke-

men. Nyilván ezek mindegyikébôl nem

lesz találmány, mert rengeteg idôbe és

pénzbe kerülne kiforralni és levédetni.

Tôlünk nyugatra a jó ötleteket felkarol-

ják, nálunk ez még nem mûködik meg-

felelôen, mert szinte semmire sincs

pénz.

— A piac miként reagál az újdon-

ságokra?

— Minden cég nagyon óvatos, csak

akkor érdekli ôket, ha van bizonyítottan

mûködô, kész prototípus. Ha ez meg-

lenne, akkor sok ötletemre tudnék be-

fektetôt találni, azt gondolom, az összes

feltaláló így van ezzel. A mérésekkel,

akkreditált jegyzôkönyvekkel leigazolt

prototípusokig eljutni sok idô és nagy

pénz, fôleg magánszemélyként vagy kis

cégként. Odáig senki sem segít. Vannak

ugyan pályázatok – ilyen volt az iparjo-

gi pályázat, ami megszûnt, általa 98%

körüli támogatás-intenzitással magán-

személyként szabadalmaztatni lehetett

az ötleteket. Az egyetlen levédett szaba-

dalmamat innen tudtam finanszírozni. A

másik lehetôséget a start-up pályázatok

jelentik, ezeken csak akkor lehet pá-

lyázni, ha egy inkubátorház, inkubátor-

cég felkarolja a projektet. Ezzel az a baj,

hogy elméletileg csak egyetlen egy in-

kubátorcég foglalkozik a környezetvé-

delmi területtel Magyarországon. Tár-

gyaltunk velük, de valójában ôket is –

ahogy az összes magyar inkubátorcéget

– csak az informatikai fejlesztések ér-

deklik és csak akkor, ha két éven belül

megtérülnek. A környezetvédelmi fej-

lesztéseknél már gyors megtérülésnek

számít a 8-10 év. Több találmány-ötle-

tem is elbukott úgy, hogy bementem

olyan szakcéghez, amely forgalmazná,

beépítené, de ha 3 évnél nem rövidebb a

megtérülés, akkor nem foglalkozik vele.

— Külföldi befektetôk keresése

nem lehet megoldás az ön találmá-

nyaira?

— De igen, most egy francia cég-

csoporttal tárgyalok a Kamara innováci-

ós osztálya által menedzselt kapcsola-

ton keresztül (EEN) levédett találmá-

nyommal kapcsolatban. Ôket nagyon

érdekli, de ha velük nem valósul meg az

üzlet, akkor az arabok is érdeklôdést

mutatnak. A többi ötletem megvalósítá-

sára egyelôre nincs energiám, mert köz-

ben a munkahelyeimen is dolgozni kell.

Több feltalálót is ismerek, akinek rá-

ment a vagyona a találmányaira, hiába

kapott díjakat, okleveleket az innováci-

óért, ha senkinek sem kellett végül a ta-

lálmány és nem került piacra. Én nem

áldozom fel az életem többi részét ezért,

elôször befektetôt keresek, pályázatot.

Legfeljebb 10-20% önrészt tudok bele-

fektetni a fejlesztésekbe, többet sajnos

nem. Az EU-s pályázatoknál a legki-

sebb összeg is igen nagy számunkra és

általában 50%-os támogatás-intenzitás

van csak. Több tízmillió forintról beszé-

lünk, ez nem az én nagyságrendem.

— Az egyetem mint oktatási intéz-

mény és háttérbázis mennyiben tudja

támogatni, segíteni az innovációs ötle-

teket és azok kidolgozását?

— Az egyetemi innovációs bizottság

tagja vagyok. Két lehetôsége van az

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

egyetemi oktatónak, ha kutatási tevé-

kenységet folytat. Az egyik, ha egyete-

mi kutatási pályázatból jön ki az inno-

vatív eredmény, akkor az kötelezôen az

egyetem részleges tulajdona. Ha viszont

az oktató maga találja ki, nem munka-

köri kötelességébôl fakadóan, akkor

vagy maga védi le a találmányait vagy

pedig felajánlja az egyetemnek mint

egyetemi szabadalmat. Ilyenkor az

egyetem a jogvédelem teljes díját állja,

cserébe kb. 15%-ot kér a szabadalom

tulajdonjogából. A jelenlegi egyetemi

innovációs bizottság alaposan megvizs-

gálja, hogy milyen piaci potenciálja van

a kutatásnak. A bizottsághoz már úgy

érkezik az elôterjesztés, hogy ugyan mi

döntünk, de már elô van készítve a sza-

badalmi ötlet: milyen piaci potenciállal

rendelkezik. Jelenleg az orvosi fejlesz-

tések vannak többségben a PTE-n. A sa-

ját találmányaim közül még egyet sem

raktam be az egyetemi „közösbe”, de

gondolkodom rajta, hogy megpróbálko-

zom vele.

Az innováció – nem kérdés, hogy megéri-e: kötelezô

— A Gépszer Kft. munkavégzésére – te-

vékenységünk jellege miatt – a folya-

matos, viszont nem látványos, általános

érvénnyel nem hasznosítható innováció

a jellemzô – válaszolja dr. HÜSE Ist-

ván, a Gépszer Kft.

ügyvezetôje, a kamarai

menedzsmenttel mû-

ködô Dél-Dunántúli

Gépipari Klaszter el-

nöke arra a kérdésre,

hogy milyen szerepet

játszik az innováció a

vállalkozás életében.

— Egyedi feladatok

egyedi megoldásait

kell a mindennapok-

ban – sokszor ad hoc –

megvalósítani, az in-

nováció nálunk a meg-

oldásban, az elsôre nem, vagy csak je-

lentôsebb idô-energia ráfordítással

megvalósítható kihívásnak való megfe-

lelésben van. Mondok egy példát: tech-

nológia-telepítés során derült ki, hogy a

4,5 tonnás, összetett geometriájú beren-

dezést a már meglévô épületbe úgy kel-

lene bevinni, hogy csak 15 mm-el na-

gyobb a nyílás, mint a gép. Bontás, da-

ruzás (a határidôk miatt) szóba sem jö-

hetett, órák alatt kellett kitalálnunk és

nagyon gyorsan megvalósítanunk azt a

segédszerkezetet, amivel sikeresen

megoldottuk a problémát. Ez lehet,

hogy máshol, „megfogó, buktató, fordí-

tó és mozgató berendezés tervezése és

kivitelezése” címmel innováció lett vol-

na – mi erre „nem értünk rá” – így ma-

radt „csak” egy munkánk része.

— Milyen tapasztalatokról tud be-

számolni az innovációs tevékenység-

gel kapcsolatban? Milyen nehézsé-

gekbe ütközik?

— A szó szoros értelmében vett in-

novációval kapcsolatban személyes ta-

pasztalatom az, hogy bármely jó megol-

dás kidolgozását a magyar beszállítók

részérôl nagyon nehezen fogadja el, és

még nehezebben fizeti meg a piac.

Nincs meg az a megrendelôi kultúra –

sokszor ott sem, ahol az „anyavállalat”

életében, „otthon” ez természetes –,

amely értékelné az innovációt, befekte-

tésnek tekintené és finanszírozná. Ha

nagy szükség van rá, a cég (külföldi)

központjában keresnek szakértôket, bíz-

nak meg teameket – vállalva a tudottan

nagyobb költséget és a hosszabb idôrá-

fordítást. Senkit nem fog meglepni, ha a

következô nehézségként a szakemberhi-

ányt hozom fel.

A komolyabb,

összetettebb innováci-

ók kidolgozásának,

megvalósításának je-

lentôs akadálya a tôke-

erô mértéke (hiánya) –

gyakorlatilag saját erô-

bôl, piaci mûködéssel

az ilyenek költsége

nem termelhetô ki.

— Miért fontos

egy vállalkozás – jele-

sül az önök vállalko-

zásának – életében az

innováció?

— Mert ha csak egy pillanatra is

megállunk, máris lemaradtunk. Ez egy

folyamatos üzem, csak egyetlen oldalról

megközelítve: a piac egyrészt állandó

hatékonyság-növelést és ezen keresztül

versenyképesebb árakat, terméket vár,

másrészt pedig a minôség, a jövedelmek

növekedését, ami viszont árnövelô. Ez

paradoxonnak tûnik, hiszen a folyamat

gyakorlati oldalról korlátosnak látszik,

de sokszor magam sem értem hogyan,

mégis mûködik. A rendszer szabályai-

hoz való alkalmazkodás, az annak törté-

nô megfelelés egyik legfontosabb eleme

az innováció.

— Honnan számíthat segítségre,

támogatásra az innovátor vállalko-

zás?

— Vannak intézményi lehetôségek,

EU-s és kormányzati források – ez a fi-

nanciális oldal. Hatékonyságának, cél-

szerû dedikáltságának elemzése nem fér

ennek a cikknek a terjedelmébe. Min-

den rendszernek vannak hibái, és min-

dig vannak olyanok is, akik tehetsége-

sek abban, hogy a hibákat lehetôségként

használják. Érdekes szám lenne – ha lé-

tezik, én nem ismerem –, hogy az álla-

mi, EU-forrásokból támogatott innová-

ciók milyen mértékben realizálódtak

gazdasági eredményként, szabadalom-

ként, bárhogy. Látszólag (általam érzé-

kelhetôen) az aktuális pályázati

„szlenget” kiválóan értô és alkalmazó

hivatásos innovátorok pontosan tudják,

mivel és hol számíthatnak segítségre,

mert mindig arra a területre fókuszálják

az innovációt, ahol eleve tudják, hogy

lesz segítség. Ennek a folyamatnak van

intézményi formája is, és ha tágan értel-

mezzük, ez is innováció: kitalálni vala-

mit, ami kapcsán olyan forrásokhoz ju-

tunk, melyek fedeznek más, egyébként

szükségszerû költségeket is. Sajnos a

források végesek – és a „hivatásosok”

sokkal ügyesebbek, mint a termelés,

gyártás feladataival is foglalkozók.

— Miért éri meg mégis egy vállal-

kozásnak ezt a tevékenységet folytatni?

— Ugyanazért, amiért fontos az in-

nováció – nem kérdés, hogy megéri-e:

kötelezô. Hívhatjuk fejlôdésnek vagy

entrópiának, de biztosan kijelenthetô,

hogy a világ mindig változik és új kér-

dések merülnek fel. A kérdésekre pedig

választ kell adni, és mindig lesz, aki tud

is adni. Innentôl már csak egy kérdés

marad: én azok között leszek-e, akik vá-

laszt tudnak adni, vagy sem. Ha a vá-

laszt jobban, korábban, gyorsabban, ha-

tékonyabban, olcsóbban tudom megad-

ni, mint mások, akkor helyem van a pi-

acon, ha nem, akkor nincs. N.T.

MESTERKÉPZÉS10 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az országban elsôként Baranyában fe-jezték be a 180 órás mesterképzést apincérek és a szakácsok. A sikeresvizsgát tett 24 pincér- és 29 szakács-mester ünnepélyes keretek között ve-hette át mesterlevelét. A jeles esemé-nyen mindannyian az éttermük egyen-ruhájában vettek részt.

Ez év szeptemberében lép életbe az a

jogszabály, ami elôírja, hogy tanulókkal

a gyakorlati képzôhelyeken csak mes-

terlevéllel rendelkezô oktató foglalkoz-

hat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara segítséget nyújt e cél meg-

valósításához. A Társadalmi Megújulás

Operatív Program projekt keretében el-

nyert támogatás felhasználásával 145-

en vehetnek részt a mesterképzésben, s

tehetik le a vizsgát, e mellett további

110 fô bevonására is lehetôség nyílott,

újabb források bevonásával, így az év

végéig 255-en tehetnek mestervizsgát.

A mesteravató fôvédnöke NAGY

Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés

elnöke is,

aki egyebek

mellett arra

hívta fel a

megjelentek

figyelmét, a

kamara a kö-

telezô fel-

adatai mel-

lett, számo-

sat azonban

önként vállal

fel, ilyen

többek között, hogy olyan uniós pályá-

zaton vesz részt, mint a mesterképzés

támogatásához kapcsolódó. — A ha-

zánkba érkezô külföldi turisták ma már

nem csak a kulturális, történelmi és ter-

mészeti értékeinkre kíváncsiak, hanem

egyre inkább a gasztronómiai mint él-

mény is ott szerepel a célpontjaik között

– hangsúlyozta Nagy Csaba. — A ven-

dég és a szakácsok közötti kapcsolatot

pedig a pincérek jelentik. A magyar fel-

szolgálók egész Európában elismertek

párját ritkító hozzáállásuknak, szakma-

szeretetüknek és kulturált viselkedésük-

nek köszönhetôen.

— A most felavatott mestereknek

egyik fontos feladatuk, hogy az évek

alatt felhalmozott tudásukat átadják az

utódoknak, a jövô szakembereinek –

emelte ki köszöntôjében VÁRSZEGI

Gyula, a

Pécs-Ba-

r a n y a i

Kereske-

delmi és

I p a r k a -

m a r a

szakkép-

zési alel-

nöke. —

M i n d -

annyian

mostanra

szakmájuk legmagasabb fokára jutottak,

ezentúl mindig a legmagasabb színvo-

nalon kell teljesíteniük. A mestervizsgá-

ra való felkészülés során pedig azt is

megtapasztalhatták, hogy milyen inspi-

rálóan hat a fejlôdésükre, ha részt vesz-

nek egy-egy gasztronómiai versenyen,

amire a fejlôdéshez és erre a baranyai

konyhamûvészetnek, vendéglátásnak

most nagy szüksége van. E mellett fon-

tos, hogy a mesterek összetartsanak,

mert csak akkor érhetnek el változáso-

kat, vívhatják ki a szakmák megbecsü-

lését.

— Családi vállalkozásban mûködte-

tünk egy éttermet, s már öt évvel ezelôtt

Pincér- és szakács

MESTERKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11

megfogalmazódott bennem, hogy tanu-

lókkal foglalkozom – mondja a frissen

pincér mesterré avatott NAGYPÁL Ni-

kolett. — Jelenleg is tizennyolc tanu-

lónk van – pincér, szakács, vendéglátós

– azonban szeptembertôl már csak ak-

kor foglalkozhatok velük, ha mesterle-

véllel rendelkezem. Éltem a lehetôség-

gel, s jelentkeztem a kamara által meg-

hirdetett támogatott képzésre.

Mint mondja, a felkészítô tanfolyam

során sok új ismerettel lett gazdagabb.

Sok volt közöttük az olyan pincér, aki

már 30-40 éve van a pályán, sok fogást

átadtak, egyebek mellett, miként kell a

pezsgôt felszolgálni, vagy koktélt készí-

teni, vagy számos asztali mûvelet.

— Jó lenne ezt a megszerzett tudást

a jövôben is kamatoztatni, továbbfej-

leszteni, hiszen a pincér szakma folya-

matosan változik, fejlôdik, akár egy

Mesterklub keretében is – ad hangot vé-

leményének.

A villányi Gere Hotel Mandula Étter-

mének fiatal szakácsa, BEDEGI And-

rás László is az elsôk között szerezte

meg a mesterlevelét.

— Nem volt könnyû a mestervizsgá-

ra felkészítô tanfolyam, a szakmai része

volt a kevésbé nehéz, de hát érthetô, hi-

szen mindannyian gyakorló szakácsok

vagyunk – mondja. — A fáma szerint én

már nyolc évesen kijelentettem, szakács

leszek. Vallom, ezt a szakmát csak szív-

vel, lélekkel lehet mûvelni, s csak na-

gyon magas színvonalon érdemes. A

villányi Gere Borhotelben olyan embe-

rekkel dolgozhatom együtt, akik állan-

dóan képezik magukat, keresik az újabb

és újabb kihívásokat, akár csak én. Már

évek óta foglalkoztam a gondolattal,

hogy mestervizsgát teszek, de nem volt

meg hozzá az anyagi hátterem, ezért is

örültem, amikor rátaláltam a kamara ál-

tal meghirdetett, támogatott mestervizs-

ga lehetôségre. Sz.K.

mestereket avattak

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság12

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara kiemelt feladatai közé tartozik

az általános iskolások pályaválasztásá-

nak elôsegítése. Napjainkban a gépipar

komoly kihívással küzd, melyet a meg-

felelôen képzett munkaerô hiánya okoz.

A helyzet javítása érdekében a megyé-

ben számos vállalkozás nagy hangsúlyt

fektet a saját munkaerô kinevelésére. A

cél érdekében jól mûködô összefogás

van a kamara és a gépipari vállalkozá-

sok között, így a kamarai pályaválasztá-

si rendezvények is évek óta nagy támo-

gatást kapnak, sokan állnak a gépipar

megismertetésével kapcsolatos kezde-

ményezések mellé.

Az 5. alkalommal megrendezett ver-

seny a korábbi gyakorlatnak megfelelô-

en 3 fordulóból állt.

Az elsô fordulóban egy szakmais-

mereti totó online kitöltése volt a fel-

adat. A totót helyesen megoldó csapatok

a második fordulóban üzemlátogatáso-

kon vettek részt. Minden helyszínen be-

pillanthattak a gépipari üzemek napi te-

vékenységébe, megismerkedhettek a fé-

mes szakmákkal, az alapanyagokkal, a

munkafolyamatokkal és megnézhették a

kész termékeket. A második forduló fel-

adata az adott üzemlátogatásról – egy

elôre összeállított szempontsor szerint –

látogatási napló készítése volt.

Az üzemlátogatások alkalmával

megszerzett ismeretek és élmények se-

gítséget nyújthatnak a pályaválasztás-

hoz. A munkaerô-piaci igények alapján

jó döntést hoz az a diák, aki valamely

gépipari szakmát szeretné választani. A

korábbi évekhez hasonlóan a 2015–16-

os tanévre meghatározott ösztöndíjjal

támogatott hiányszakmák között is sze-

repel a gépi forgácsoló, a hegesztô, va-

lamint az ipari gépész szakma is.

(Az indulók között akad olyan, aki

már eldöntötte, hogy a gépipar valamely

területén szeretne továbbtanulni, ôk az

üzemlátogatások alkalmával képet kap-

hattak arról, hányféle munkakört céloz-

hatnak meg, milyen tudást kell megsze-

rezniük a tanulóévek alatt. Azok a diá-

kok, akik még bizonytalanok a pályavá-

lasztást illetôen, az üzemekben szerzett

ismeretekkel és élményekkel segítséget

kaphattak a döntéshez.)

Az 5. Gép-Ésszel Baranyában ver-

seny döntôjét március 27-én pénteken

rendezte meg a kamara. A 2. forduló

üzemlátogatásairól elkészített látogatási

naplók alapján (valamint az 1. forduló

eredményeivel) a legjobbnak bizonyuló

12 csapat tagjai vehettek részt a döntôn,

ahol az ügyességi feladatok megoldásá-

hoz a céglátogatások során elsajátított

ismeretek mellett a logikát, a kézügyes-

séget és a csapatmunkát is be kellett vet-

ni. Idén már másodszor, a versenyt tá-

mogató vállalkozások is képviseltették

magukat a döntôn. A verseny 12 állomá-

sán szakemberek irányították a verseny-

feladat megoldását, akik nem csak az

értékelést végezték, hanem új ismere-

tekkel, tanácsokkal is ellátták a verseny-

zôket.

A verseny végeredménye

1. helyezett: Bólyi Általános Iskola

és Alapfokú Mûvészeti Iskola

Csapatnév: Borsók

Csapattagok: Insperger Krisztián,

Somogyvári Valentin, Csillik Máté

Felkészítô tanár: Auth Szilvia

2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály

Gimnázium, Szakközépiskola

és Szakiskola, Általános Iskola és

Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai

Dorottya Általános Iskolája

Csapatnév: Tenkes

Csapattagok: Bosnyák Bence, Gyenis

András, Tihanyi Patrik

Felkészítô tanár: Heidfogelné Seregé-

lyes Edit

3. helyezett: Hosszúhetényi Általános

Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola

szakmákkal ismerkedtek a fiatalok

A gépipari szakmák megismertetése a célja annak a versenynek, amelyet immár 5. alka-lommal rendezett meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A Gép-Ésszel Bara-nyában címet viselô, szakmaismereti megmérettetésre a Baranya megyei általános isko-lák 6., 7., és 8. osztályos tanulói jelentkezhettek, 3 fôs csapatokat alkotva. Az idei évbenminden eddiginél több, 150 diák nevezett a versenyre.

Gépipari

1. helyezett: Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola 2. helyezett: Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskolaés Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola, Kanizsai Dorottya Általános Iskolája

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13

Csapatnév: AAAAAAAA (8.A)

Csapattagok: Ignácz Sándor, Nagy

Gergô, Sárközi Gyula

Felkészítô tanár: Nagyné Schäffer Kin-

ga. A helyezés értékét növeli, hogy har-

madik társuk betegsége miatt ketten ér-

ték el a kiváló eredményt.

4. helyezett: Szentlôrinci Általános

Iskola Zsigmond Király Általános

Iskola Tagintézménye

Csapatnév: Rezes banda

Csapattagok: Fehér Dominika, Orsós

Dávid, Orsós Milán

Felkészítô tanár: Szücs Katalin

5. helyezett: Szederkényi Általános

Iskola

Csapatnév: Robot trió

Csapattagok: Szabó Tamás, Szalai

Kevin, Bedô Enrike

Felkészítô tanár: Turi Zsófia

6. helyezett: Sásdi Általános Iskola

és Alapfokú Mûvészeti Iskola

Csapatnév: VasSasok

Csapattagok: Gyenes-Jónás Marcell,

Katona Luca, Vass Áron

Felkészítô tanár: Lelovics Mária

7. helyezett: Gödrei Körzeti

Általános Iskola

Csapatnév: A 3 gépÉSZ

Csapattagok: Balogh Dániel, Kereszte-

si Ádám, Orsós Richárd

Felkészítô tanár: Renner Eszter

8. helyezett: Mecsekaljai Általános

Iskola Köztársaság Téri Általános

Iskolája

Csapatnév: Hegesztôk

Csapattagok: Horváth Krisztián,

Lôrincz Richárd, Gorjanácz Zsolt

Felkészítô tanár: Somos Judit

9. helyezett: Munkácsy Albert

Általános Iskola (Kémes)

Csapatnév: Gépészek

Csapattagok: Deli Patrik, Csór Ferenc,

Kiss László Vilmos

Felkészítô tanár: Keresztesi Imréné

10. helyezett: Kenderföld-Somági

Általános Iskola (Komló)

Csapatnév: „csavaros” kenderföldiek

Csapattagok: Orsós Attila Márk, Jónás

Tamara Kitti, Körmendi Kinga Bianka

Felkészítô tanár: Steiner Jánosné

11. helyezett:. Zrínyi Miklós Közép-

iskola Istvánffy Miklós Általános

Iskolája (Szigetvár)

Csapatnév: CSAVAROK-2

Csapattagok: Csonka Károly, Fülöp

Fanni, Vargha Lázár

Felkészítô tanár: Schierer Mária

12. helyezett: Egyházasharaszti Kör-

zeti Általános Iskola

Csapatnév: Vasököl

Csapattagok: Balogh Péter, Pápai Dá-

vid, Jovánovics József

Felkészítô tanár:

Borbándiné Szôcs Zsuzsanna

Felkészítésen vettek részt a vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok

A tavalyi évhez hasonlóan, április 28-án ismét megrendezésre került kama-

ránkban a vizsgaelnökök és tagok számára tartott komplex vizsgáztatásról

szóló felkészítés.

Az idei évben csak azok számára szervezte meg kamaránk a tájékoztató elôadást,

akik tavaly februárban nem tudtak részt venni a felkészítésen.

A felkészítés célja, hogy a szakmai záróvizsgákon csak olyan szakember lás-

sa el a vizsgaelnöki és tagi feladatokat, aki a jogszabályi elôírásokat ismeri, al-

kalmazni és betartatni tudja. Fontos tudni azt is, hogy a felkészítésrôl kiállított

igazolás megléte feltétele a további vizsgaelnöki és tagi tevékenységnek.

Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô elôadásában a felkészítésen részt ve-

vô mintegy 50 fô tájékoztatást kapott a komplex vizsgáztatás jogszabályi hátteré-

rôl, a háttér informatikai rendszer használatáról, valamint az elmúlt egy év ta-

pasztalatairól. Elôadásában összehasonlította a modulos és a komplex vizsgázta-

tás különbségeit, valamint taglalta a bizottság tagjainak feladatait.

A felkészítést teszt zárta, melynek kiértékelését követôen a sikeres tesztet írt

elnökök számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a tagok számára pedig

a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara állítja ki a felkészítésrôl szóló iga-

zolást, melynek átvételérôl az érintettek késôbb e-mailben kapnak értesítést.

A rendezvény támogatói:

Bock Panzió Kft., Forsz Kft., Hauni Hungária Gépgyártó

Kft., Hidrot Kft., Iron-Tech Zrt., Kadia Bt., Kálóczy Kft.,

Kecskés Fémipari Kft., Komlói Fûtôerômû Zrt., Lakics Gép-

gyártó Kft., Matro Kft., Max Blank Hungária Kft., Mig-Tig

Kft., Pécsi 500.sz. Angster József Szakképzô Iskola, Seres

Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Biztonságtechnika

Kft., Terex Cranes Hungary Kft., Uni-System Bau Kft.3. helyezett: Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola

KAMARAI HÍREK14 Dél-Dunántúli Gazdaság

A vállalkozások minden év elején szembesül-nek a számukra kötelezettséget elôíró jogsza-bály változásokkal. A kamara szakmai fórumokszervezésével segíti az együttmûködést a hi-vatalok és a vállalkozások között, hogy megfe-lelô információt, tájékoztatást adjon az új elô-írásokról, elôsegítve azok gyakorlati megvaló-sítását.

A kamarai Munkavédelmi klub létrehozá-sával is az volt a célunk, hogy naprakész infor-mációval elkerülhetôk legyenek az ellenôrzé-sek során a szankciók, melyek nehéz helyzet-be hozhatnak egy kisvállalkozást. Az áprilisiklubülés témája a tûzvédelmi jogszabályokváltozása volt, az elôadók a Bara-nya Megyei KatasztrófavédelmiIgazgatóság vezetô szakértôi voltak.

Az OTSZ 2015 évi változásamellett tucatnyi egyéb kiegészítô,tûzvédelemmel foglalkozó jogsza-bály is életbe lépett. Arról, hogy ezekaz aktuális jogszabályváltozások agazdálkodó szervezetek életére mi-

lyen kihatással vannak Fischer And-rás tûzoltó fôhadnagy, hatósági szol-gálatvezetô és Arató Gábor tûzoltó fô-

hadnagy, hatósági kiemelt fôreferens tartottelôadást.

Az elôadók általános ismertetôt tartottakaz új OTSZ-rôl, szó volt tûzvédelmi oktatásról,a gazdasági szervezeteknél elôírt tûzvédelmiszakképesítésrôl, a tûzvédelmi szabályzatról,a tûzriadó tervrôl és a tûzvédelmi Megfelelôsé-gi kézikönyvrôl is. A változások, melyeketirányelvek, rendeletek szabályoznak, folyama-tosan beépülnek majd az új tûzvédelemrôlszóló szabványokba is.

Az elôadásokat követô fórumot Karsa Ró-bert alezredes, a BMKI igazgató helyettesemoderálta.

Fejlesztôk fóruma, HR klubAz Innovációs Bizottság, a Kisvállalkozási Bizottság, az Ipari Tagozat elnökségének és aKözszolgáltató Tagozat elnökségének összevont testületi ülésére került sor Királyegyhá-zán, az önkéntes kamarai tag LAFARGE Cement Magyarország Kft. székhelyén.

Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra és megszavazásra.1. Fejlesztôk Fóruma. Az innovációs és technológia transzfer tevékenység erôsítésére és társa-

dalmasítására az Innovációs Bizottság keretein belül, Herbály István vezetésével, havi rend-szerességgel megrendezendô tematikus események.

2. HR Klub: a Kisvállalkozási Bizottság kezdeményezésére, a humánerôforrás-fejlesztési szak-emberek eszmecseréjét lehetôvé tévô kamarai eseménysorozat.

3. Kamarai elégedettség- és igényfelmérés. Az önkéntes kamarai tagok fókuszcsoportos, repre-zentatív felmérésére, illetve a regisztrált vállalkozások megkérdezésére ad majd módot a Kis-vállalkozási Bizottság kezdeményezése.

A fejlesztési témákat követôen a ne-gyedéves beszámolók is bemutatás-ra és elfogadásra kerültek.Dr. Síkfôi Tamás és dr. Kéri István agazdaságot, a kamarai üzleti közös-séget és a kamarai munkaszerveze-tet érintô stratégiai kérdésekrôl, és akamara 2015. évi szakmai terveirôltartottak elôadást, amelyet követôenkötetlen szakmai beszélgetésselfolytatódott az ülés.A hivatalos program a gyárlátoga-tással zárult. Hoffmann Tamás ke-

reskedelmi vezetô áttekintô elôadását követôen a gyárigazgató mutatta be a hatalmas létesít-mény mûködését, az óriási betonépületek tartalmát és szakmai rendszerét.

Középpontbana hegesztés- technológiaA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (me-nedzsment szerve: PBKIK) 21. Bench-marking Klubülése áprilisban került meg-rendezésre, melyen házigazdaként a DDGKTagja, a MIG-TIG Kft. mutatkozott be.

A MIG-TIG Kft. hegesztôgép értékesítésével,ipari gázok forgalmazásával, munkavédelmieszközök értékesítésével, mûszaki szakta-nácsadással és oktatással, valamint hegesztô-gép szervizzel foglalkozik, melynek megfelelô-en a klubülésen a hegesztés-technológia ke-rült középpontba.

A rendezvényen a kft. partnere, az ESAB,demo autóján attraktív hegesztési eljárásokatmutatott be, valamint a SAPIO innovatív gáz-palackokkal ismerkedhettek meg a klaszter-tagok. A klubülés egyik legizgalmasabb ese-ménye a klasztertagok közötti „Hegesztôverseny” volt, melyet a MÍG-TIG Kft. oktató vir-tuális hegesztôgépével teljesíthettek a tagok.

A kft. telephelyén készült bográcsos ételelfogyasztása után a klasztertagok fórumté-maként a hatósági kapcsolataikat elemezték,és osztották meg egymás között pozitív és ne-gatív tapasztalataikat, mely újabb kiindulásialapot és témaköröket adott a klaszter közöslobbi tevékenyégének folytatásához. (A DDGKa napokban juttatta el lobbi levelét a Nemzet-gazdasági Minisztériumba, melyben a szak-képzési hozzájárulás elszámolás szabályai-nak módosítását, kiegészítését kéri.)

Az értékes eszmecserét követôen a „He-gesztô verseny” eredményhirdetésével és díj-kiosztással zárult a program.

Elkerülhetô szankciók

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 15

DesignPécs 2015A kamara – együttmûködve a Kreatív IpariKlaszterral, egyeztetve a Pécsi Tudomány-egyetemmel, valamint Pécs várossal –megkezdte a DesignPécs rendezvénysoro-zat szervezését, mely 2015. szeptember 25.és október 4. között kerül megrendezésre,kapcsolódva a Design Hét Budapest ren-dezvénysorozathoz.

A tavalyi eredményeknek és tapasztala-toknak hála, ebben az évben fókuszáltabbprogrammal várják az érdeklôdôket a szerve-zôk. A rendezvények legnagyobb újítása az,hogy a programok idén nagyobb hangsúlytfektetnek az iparra és gazdaságra, valamint atechnológia fontosságára. Így elôre láthatóanaz egyik központi kiállítás a Baranyában mû-ködô – fôleg kreatív ipari – iparágak technoló-giáinak bemutatására fókuszál majd.

Jelenleg az arculatfrissítéssel, a weboldalmegújításával és az együttmûködô partnerekkeresésével foglalkoznak a szervezôk, vala-mint folyamatos egyeztetéseket folytatnak aPTE és a Design Hét Budapest projektirodamunkatársaival. A körvonalazódó rendezvé-nyek sok érdekességgel és izgalmas ese-ménnyel várják majd idén is a design szerel-meseit.

Innovációs elismerésa Strauss Metal Kft.-nek

A XIII. Magyar InnovációsNagydíj bíráló bizottságakiemelt elismerésben ré-szesítette kamaránk és akamara által menedzseltDél-Dunántúli GépipariKlaszter tagját.

A díjat a tavalyi évbentöbb területen is megjele-nô jelentôs innovációértkapta a vállalkozás. A díjatStrausz János ügyvezetôvette át.

Fotó: Boltresz Attila és Feith Sándor

Kézzel fogható a megújuló energiaA kamara Marketing klubja az országbanegyedülálló élményt kínáló, a pécsi erômûtörténetét, technológiáját és tüzelôanyaga-it interaktív és játékos formában bemutatólátogatóközpontot tekintette meg.

Pécs legújabb turisztikai látványossága is-kolás csoportoknak, civil és szakmai érdeklô-dôknek egyaránt kellemes kikapcsolódás és in-formációforrás egyben. Mindezt ráadásul ingye-nesen és a belvárostól alig néhány percnyire.

A Pannonpower Magyarország legna-gyobb biomassza-erômûvét üzemelteti Pé-csett, ennek köszönhetôen ez az elsô olyanhazai nagyváros, ahol teljes egészében meg-újuló forrásból származik a távfûtés hôenergi-ája. Ezt a forradalmi újdonságot mutatja be aZöld Zóna gyerekeknek és felnôtteknek egy-aránt érdekességeket rejtô kiállítása. Testkö-zelbôl, tapinthatóan fedezhetôk fel a különfélebiomassza-tüzelôanyagok, kipróbálható azerômû és a távhôrendszer mûködô modelljeés egy szobabiciklivel saját magunk is termel-hetünk energiát. Emellett animációk, érintô-képernyôs eszközök, virtuális erômûbejárás,kvízjáték, makettek és modellek is színesítik atárlatot.

A Zöld Zóna ideális helyszíne rendhagyótermészettudományos óráknak és tökéletescélpontja az osztálykirándulásoknak is. A cso-portlétszámtól függôen 60-70 perces programsorán a gyerekek játékosan tanulhatják meg abiomassza-alapú energiatermelés és atávhôrendszer mûködésének alapjait és tesz-telhetik természettudományos ismereteiket is.

A Zöld Zóna látogatása ingyenes és elôze-tesen bejelentkezett csoportok számára lehet-séges. További információk és bejelentkezés ahttp://www.pannonpower.hu/kapcsolat/eromu-latogatas weboldalon, és a kommunikacio@pannonpower.hu címen.

Zöld Zóna bemutatóterem7630 Pécs, Edison u. 1.Tömegközlekedéssel megközelíthetô a

20, 21, 21A és 121 jelû helyi járatú buszokkal.

A 3D technológiagyakorlata a Formatervezésiklubban A kamara szervezésében megrendezésrekerült a Formatervezési klub május 6-án.

A Pick-Form Bt. vezetô mérnöke BazsaliGábor tartott rendhagyó elôadást Formater-vezés gombnyomásra? címmel a 3D tech-nológiákról.

Az elôadónkról fontos információ, hogya technológiának olyan mestere, hogy magais épített egy Prusa-Mendel gépet, mely mû-ködôképes. Ennek a gépnek a technológiá-ja alkalmas prototípus készítésére, haszná-lati tárgyak, ajándéktárgyak, készség fej-lesztô játékok elkészítésére is.

A Pick-Form Bt. vezetô tervezôje az elô-adáson a prototípusgyártásról, a jelenleghasználatos technológiákról és az ingyene-sen használható szoftverekrôl is beszélt.

Az elôadást követôen a résztvevôknekalkalmuk nyílt átbeszélni a hallottakat éskérdéseiket feltenni.

A rendkívüli bemutató mellett a kreatívtalálkozó célja az volt, hogy a részvevôk öt-leteikkel támogassák a DesignPécs rendez-vénysorozat szervezést és nyilatkozzanakrészvételi szándékukról.

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16

Példa nélküli sikert tudhat magáénak

KOLLÁR László, aki néhány év alatt je-

lentôs idegenforgalmi cél-

ponttá tette a korábban tu-

risták által alig látogatott

baranyai települést, Bikalt.

A Hella’91 Kft. által mû-

ködtetett bikali Puchner

Kastélyszálló 90%-os telí-

tettséggel, ötféle szálláshan-

gulatban várja a kikapcsoló-

dásra várókat, akik 60%-a

törzsvendég. A Pécstôl

mindössze 50 km-re lévô

kis faluban álmodta meg

Kollár László a kastély mel-

lett Magyarország elsô te-

matikus élményparkját, amely egyedülál-

ló módon idézi fel és kelti életre a közép-

kori Magyarországot: mesterek, színé-

szek, harcedzett lovasok és íjászok, gya-

korlott madarászok közremûködésével a

környék falvaiban élô kézmûveseknek is

munkalehetôséget teremtve. E tevékeny-

séget a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Baranya Megyei Idegenfor-

galmi Díjjal honorálta. Hogy mi a siker

titka, Kollár László így fogalmaz:

— A sikerhez nagyfokú elkötelezett-

ség kell egy hosszú távú ügy iránt, ha ez

nincs meg, akkor alapjai-

ban sérülhet a dolog. Emel-

lett nagyon fontos, hogy ki

kell jelölni magunknak az

irányt, fôképp egy olyan te-

rületen, mint az idegenfor-

galom, hiszen ez egy na-

gyon hosszú távon – akár

generáción átívelô –

megtérülô befektetés. Ha

tehát van egy koncepciónk,

akkor azt tûzön-vízen át

kell vinni. Így tudtunk az

ország 16. leghátrányosabb

kistérségében három „elsô”

terméket létrehozni: a miénk volt az or-

szág elsô kastélyszállója, az ország elsô

wellnesse 1998-ban és 2010-ben az or-

szág elsô tematikus parkja, az élménybir-

tok. A sikeres mûködéshez hozzátartozik

az is, hogy folyamatosan keressük a vá-

laszt a kinek, mit? kérdésekre. Számos

elôadáson elmondtam már, nem tudunk

fejlôdni, ha nincs meg bennünk az alázat,

hogy megtudjuk: a vásárlóink mit vásá-

rolnának. A multik folyamatosan nézik a

statisztikát és azokat a termékeket értéke-

sítik, ami a legjobban fogy. Mindig kere-

sem az újdonságot, az egyedit, így hoz-

tam Bikalra például a lovas színházat,

ami eddig csak Budapesten és az északi

határ mellett néhány helyen volt látható.

Most erre építjük az elkövetkezô 3-5 év

nyári koncepcióját. 6 szállástípusunk van,

ezekben olyan élményprogramokat kíná-

lunk, amelyek más-más vendégek érdek-

lôdését kelthetik fel.

— Az önök által nyújtott idegenfor-

galmi szolgáltatás miként illeszthetô be

Baranya megye turizmusába?

— Erre nem egyszerû válaszolni, én

úgy gondolom, hogy minden mindent szí-

nesít. Nagyon lényeges a sokszínûség,

ehhez Baranya megyében is jó adottságok

vannak. Ott van például a medvehagyma

Orfûn és környékén, Siklóson rendbe

hozták a várat és sorolhatnám tovább. Ám

ha sokkal erôsebb lenne ezeknek a he-

lyeknek az imázsa, a marketingje, akkor

egy jó megyei koncepcióval a jelenlegi

idegenforgalomnak a többszörösét lehetne

elérni. Itt nem másról beszélek, csak koor-

dinációról. Ha megnézzük a multikat, ak-

kor láthatjuk, hogy semmi mással, csak

koordinációval szereznek meg piacokat. E

tekintetben érdemes tôlük tanulni.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:

Hella’91 Kft.„A siker titka a nagyfokú elkötelezettség”

Számtalan kamarai szakmai rendezvé-

nyen és programban vesz részt aktívan,

tanácsadó az Önindító programban, a ka-

marai ingyenes pénzügyi tanácsadó na-

pok egyik szervezôje, és mint pályázati

szakértô is nagyban hozzájárul a megyei

vállalkozások pénzügyi kultúrájának fej-

lesztéséhez. Emellett a kamarai Kisvállal-

kozás-fejlesztési Bizottság tagja

OPAUSZKI László, akinek 2014-ben

végzett munkájáért Kiváló Kamarai Mun-

káért Díjat adományozott a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara. Ezt az

elismerést az a természetes személy kap-

hatja meg, akinek munkája nyomán az

adott kamarai szervezeti egység vagy a

kamara egészének eredményessége, haté-

konysága javult.

Opauszki László 2006 óta mûködteti

saját könyvelôirodáját. A könyvelés mel-

lett tanácsadással, pályázatírással, okta-

tással is foglalkozik.

— Mintegy 7 éve veszek részt a ka-

mara munkájában, a közbeszerzési refe-

rens képzés oktatójaként kezdtük az

együttmûködést – mondja a díjazott. —

Harmadik éve vagyok a Kisvállalkozás-

fejlesztési Bizottság tagja, a kamara vál-

lalkozói tanácsadásában is részt vettem.

Második alkalommal mint oktató és ke-

Kiváló Kamarai Munkáért Díj:

Opauszki László„Az én felelôsségem a szakszerû és idôben történô tájékoztatás”

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 17

Nem volt teljesen biztos abban, mi is

szeretne lenni, ezért egyik lehetôségként

jelölte meg a kereskedelmi iskolát annak

idején SZABÓ Zsolt és nem bánta meg

választását. Az autószerelô szakmával

szemben azért gyôzött az eladó, mert itt

nem kellett összepiszkolnia a kezét. A ma

Siklóson mûszaki boltot

vezetô és tulajdonló ke-

reskedô családjában töb-

beknek ez volt a hivatása,

így a fiatalember tudta,

mivel jár az, ha valaki a

pult mögött áll. Azt

mondja, aki megszereti,

marad is a szakmájában.

Üzlete 1994 óta várja a

vásárlókat, Szabó Zsolt a

folyamatosan változó kö-

rülményekhez igazodó

kereskedelmi-vezetési

stratégiájával biztosítani

tudta, hogy a nagy kon-

kurenciaharc mellett és ellenére ne csak

fennmaradjon az üzlet, hanem fejlôdjön

is. Sikerét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara Az Év Kereskedôje Díjjal

ismerte el.

— Az iskola elvégzése után 1977-ben

kezdtem a pályámat a Baranyakernél.

Utána Pécsett, a Király utcában dolgoz-

tam, amikor is jött a privatizáció és meg-

szûntek a kis üzletek, akkor lettem egyé-

ni kereskedô. Azóta itt vagyok, Siklóson

– foglalja össze röviden pályafutását Az

Év Kereskedôje. — Egy saját, 18 m2-es

helyiségben kezdtük az árusítást, utána

béreltünk egy nagyobb üz-

letet, és most egy szintén

saját tulajdonú 200 m2-es

üzletben várjuk a vevôket.

Akik nemcsak Siklósról,

hanem a környezô telepü-

lésekrôl is visszatérnek

hozzánk.

— Mi a sikerének a

titka?

— Ami pénz bejött az

évek alatt, azt visszafor-

gattuk a vállalkozásba:

árura, az épületre, a

dizájnra, hogy jobban

menjen az üzlet. Emellett

folyamatosan figyelni kell a piaci, vásár-

lói igényeket, a konkurenciát, hogy mit és

mennyiért árulnak. Ma a legnagyobb kon-

kurencia egyébként az internet. A mi elô-

nyünk az internetes és a multinacionális

kereskedôkkel szemben a személyes kap-

csolat. Nagyon sokat jelent a vevôinknek,

ha a nevükön szólítjuk ôket, ha tudjuk,

mire van szükségük. Természetesen az

sem mindegy, hogy hogyan szolgálják ki

az embert. Fontos a személyes kontaktus,

a szakértelem, hogy el tudjuk mondani,

miért kerül az egyik tûzhely 50 ezer fo-

rintba, a másik pedig 80 ezerbe, még ha

elsô látásra nincs is különbség közöttük.

Emellett mindig szem elôtt tartottam azt,

hogy nem szabad hazudni a vevônek. Ha

egy készülék nem tudja azt a bizonyos

funkciót, amit a vevô keres, akkor ezt

meg kell mondani neki. És ezt a törôdést

meghálálják a vásárlóink, hiszen számos

visszatérô vásárlónk van.

— Mitôl jó kereskedô a kereskedô?

— Azt tudom elmondani, én hogy csi-

náltam. A pályafutásom alatt mindig a ve-

vôkért voltam. Úgy végeztem és végzem

a dolgomat, ahogy a lelkiismeretem dik-

tálja. Fontos a termékek jó minôsége, er-

re mindig figyelmet fordítottam, gagyit

soha nem árultam. Az üzlet fennállásának

húsz éve alatt összesen talán ha kétszer

hoztak vissza árut valamilyen probléma

miatt. A vevôk érdeke és az üzlet között

kell megtalálni a középutat, mindkét fél

megelégedésére. A vevô elégedettsége

nagyon fontos, mert akkor biztosan

visszatér vásárolni.

Az Év Kereskedôje Díj: Szabó Zsolt„Aki megszereti, marad is a szakmájában”

resztszülô tevékenykedem

a kamara, a munkaügyi

központ és a KIKK Egye-

sület által indított Önindító

programban.

— Mit tart munkájá-

ban a legfontosabbnak,

milyen elvek, értékek

mentén dolgozik?

— Az ügyfeleknek

alapvetôen nem kell érte-

niük a pénzügyekhez vagy

a könyveléshez, ezért ve-

szik igénybe szakember

munkáját. Viszont fontos

hangsúlyozni, hogy ôk fe-

lelnek a vállalkozásukért,

ezért – véleményem szerint – elengedhe-

tetlen egy minimális tudás ezen a terüle-

ten. Az én felelôsségem a szakszerû és

idôben történô tájékozta-

tás, információnyújtás.

Pl. pályázat esetében

nem csak a támogatás

nagyságára, hanem a vál-

lalásokra is felhívom a fi-

gyelmet. Nem egyszer

elôfordult már, hogy le-

beszéltem a vállalkozót

egy pályázat benyújtásá-

ról. A könyvelésnél is az

idôben nyújtott informá-

ció a legfontosabb. Alap-

vetô elvárás magammal

szemben, hogy határidô

elôtt, illetve egy gazdasá-

gi esemény megtörténte

elôtt tájékoztassam az ügyfeleimet olyan

mértékben és nyelvezettel, amit laikus-

ként is megértenek.

— Miben szorulnak leginkább tá-

mogatásra, segítségre a vállalkozások?

Ön mit tapasztal, hogy mit várnak a

kamarától?

— Ebben a felgyorsult, rohanó világ-

ban, ahol mindenki fut a munka után,

nincs idô az adminisztrációra és sajnos

nem is érzik ennek a súlyát. Ezen túlme-

nôen egyre gyakrabban változik a vállal-

kozások mûködését meghatározó jogsza-

bályi háttér is. Mindezek alapján egyre

nagyobb érték az idôben megszerzett,

korrekt információ. Úgy látom, hogy a

korrekt tájékoztatásra van legnagyobb

szükségük a kisvállalkozásoknak. Ha ve-

szik a fáradságot és elolvassák a kamarai

hírlevelet vagy megnézik a PBKIK hon-

lapját, akkor hozzá is juthatnak ezekhez

az információkhoz.

Opauszki László

DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Évtizedek óta foglalkozik tanulók kép-

zésével PÁL István villanyszerelô-

mester, aki tevékenysé-

ge elismeréseként Szak-

képzési Díjat vehetett át

a kamarától.

— Meglepôdtem, s

nagyon jól esett az elis-

merés – mondja. — Na-

gyon régóta részt ve-

szek a tanulóképzésben,

egy évtizede úgy is,

mint a Szakképzési Bi-

zottság tagja. Mindig is

fontosnak tartottam az

utánpótlás nevelését, az

utóbbi idôben azonban

azt kellett tapasztalnom, hogy egyre ke-

vesebben választják ezt a szakmát, egy-

re nagyobb, szakemberhiány ezen a te-

rületen. Kiemelt a szerepe éppen ezért a

tanulóképzésnek, ugyanis anélkül ez a

szakma nem marad meg. A villanysze-

relést nem lehet automatizálni, fontos

része a kétkezi munka,

amihez kézügyesség

kell, e mellett az elméle-

ti háttér pontos ismerete

is elengedhetetlen. A

korszerû, intelligens

rendszerekkel felszerelt

lakások mellett, még na-

gyon sok a hagyomá-

nyos módon épített háló-

zatokkal rendelkezô.

Ezek üzemeltetésére,

fenntartására, valamint

javításához sok, a szak-

máját jól ismerô szak-

emberre lenne szükség.

Mint mondja, úgy látja az utóbbi

idôben, amióta a kamarához került a

szakképzés és mind nagyobb teret nyer

a duális képzés, változott a helyzet.

Fontos mérföldkô az is, hogy szeptem-

bertôl már csak mesterek foglalkozhat-

nak a tanulókkal, valamint, hogy több

idôt töltenek el a gyakorlati képzôhe-

lyeken, s a tényleges munkába bevonva

sajátítják el a szakmát.

Pál István a Zipernowsky Károly

Mûszaki Szakközépiskolában végzett

villamossági szakon, majd fôiskolán ta-

nult tovább. A végzést követôen a BÉV-

hez került, ahol végigjárta a ranglétra

összes fokát. Csaknem három évtized-

del ezelôtt tett mestervizsgát, négy évti-

zedes kivitelezôi gyakorlattal rendelke-

zik, s jelenleg is mûszaki ellenôrként te-

vékenykedik. Vallja, jövôképet kell adni

a fiataloknak, ugyanis a kézmûves szak-

mákra mindig szükség lesz, mert van-

nak olyan tevékenységek, amelyeket

nem lehet számítógéppel megcsinálni,

falakat csak ember tud felhúzni, vezeté-

ket is csak egy villanyszerelô tud kiépí-

teni.

Szakképzési Díj

Jövôképet kell adni a fiataloknak

Hosszú évtizedeken át foglalkozott

RENDECZKI Lajos mesterfodrász a

tanulókkal, vállalt sze-

repet a mesterképzés-

ben és a fodrászok ver-

senyekre történô felké-

szítésében. Tevékenysé-

gét Szakképzési Díjjal

ismerte el a kamara.

— Nagyon megle-

pett a díj, s nagyon jól

esett – mondja Ren-

deczki Lajos fodrász-

mester. — Mindig is

nagyon fontosnak tar-

tottam, hogy a tudáso-

mat átadjam. Sok tanu-

lóm volt, közülük töb-

ben sikerrel szerepeltek a versenyeken

is. A mai napig dolgozom, de úgy dön-

töttem lassítok egy kicsit, több szabad-

idôt adok magamnak.

Télen elmegyek síelni,

nyáron meg Orfûn va-

gyok sokat, vitorlázom a

tavon, meg tanítom a

gyerekeket.

Rendeczki Lajos a

szülei példáját követve

lett fodrász, s választotta

azt egy életre szóló hiva-

tásnak. A mestervizsgát

pedig az édesapja inspi-

rációjára tette le, negy-

ven éve. A szülei voltak

a mesterei, de nyaranta

Budapesten szélesítette

tudását, többek között a

neves fodrásznál, Tárnoki Lászlónál is

tanult. Mesteriskolába járt Németor-

szágban is. Éveken át versenyzett, majd

a versenyzôk felkészítésében vállalt ak-

tív szerepet. Tanulói közül sokan ma is

fodrászként dolgoznak. A berlini világ-

bajnokságon közülük az egyik, Wéber

Viktor a százhúsz versenyzôbôl álló me-

zônyben az elsô harmincban végzett.

Éveken át volt a fodrász-mestervizsga-

bizottság elnöke.

Bejárta Európát, mint tréner, jelen-

leg pedig mint a nemzetközi fodrászver-

senyek zsûrijének tagja. Hesz Jánossal

karöltve szervezték meg a Pécsett meg-

rendezett országos és nemzetközi verse-

nyeket. Vendégei közül sokan a kezde-

tek óta hozzá járnak, nagymamáról,

anyáról, hagyományozódik tovább a ne-

ve.

Szakképzési Díj

Fontos számomra, hogy átadjam a tudásomat

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 19

A kamarai Az Év Kézmûvese Díjat eb-

ben az esztendôben a pécsi ZSOLDOS

Dezsôné vehette át. A délutáni órákban

a nap vidám táncot jár a

tükrökön Pécsett a Fe-

rencesek utcai fodrász-

mûhelyen. Zárás elôtt ta-

lálkozunk itt, egy kicsit

várnom kell, mert az

utolsó vendég haján iga-

zítani szeretne egy kicsit.

— Nagyon megle-

pôdtem, amikor megtud-

tam, hogy ebben az esz-

tendôben nekem ítélték

Az Év Kézmûvese Díjat

– kezdi beszélgetésün-

ket. — Nagyon jól esett,

hogy ezen a módon is elismerik a mun-

kámat, amit nagyon szeretek. Nincs is

annál jobb érzés, mint amikor a vendég-

nek tetszik az elkészült frizura.

Annak idején, a nagymamája javas-

latára jelentkezett fodrásznak, neki volt

egy ismerôse, aki beajánlotta ôt a Bara-

nya Megyei Fodrász Szövetkezethez.

— A Zsolnay szobornál

lévô fodrászüzletben

kezdtem, oda vettek fel

tanulónak – mondja. —

Késôbb Hesz János keze

alá kerültem, amikor a

Jókai téri üzletbe helyez-

tek át, akivel a végzést

követôen együtt is dol-

goztam hosszú éveken át.

Sokat köszönhetek neki,

egyebek mellett azt is,

hogy versenyezni kezd-

tem. Ô biztatott.

Mint mondja, hosszú

éveken át dolgoztak együtt, aztán az

1990-es években, amikor szinte min-

denki vállalkozásba fogott egy kozme-

tikus és fodrász ismerôsével összefog-

va, ôk is önállósították magukat, akkor

nyitották meg hárman a Ferenciek utcá-

jában a fodrász üzletüket.

— Schwarcz Szalonnak neveztük el

– folytatja tovább. — Tudniillik az én

leánykori nevem, Fekete Mária és Hesz

János mindig Schwarcznak szólított.

Ennek már huszonöt esztendeje, azóta

itt fogadjuk a vendégeinket, ma már

ugyancsak ketten fodrászok, mert a har-

madik társunk külön vált tôlünk, máshol

dolgozik. Negyedszázad nagy idô, a

szakmunkás-bizonyítványomat is negy-

ven esztendôvel ezelôtt szereztem meg,

s arra különösen büszke vagyok, hogy a

vendégeim között vannak olyanok is,

akik a kezdetektôl hozzám járnak, de

van olyan is, ahonnan a család minden-

egyes nôtagjának, már az unokának is

csinálom a frizuráját.

Harminc évvel ezelôtt tette le a mes-

tervizsgát, hosszú éveken át foglalko-

zott tanulókkal, közülük többen ma is a

szakmában vannak.

A P-AutóCity Kft.-nél több mint húsz

éve foglalkoznak tanulók gyakorlati

képzésével, folyamatosan emelkedô ta-

nulói létszám mellett. Tanévenként ti-

zenöt és harminc közötti azon fiatalok

száma, akiknek gyakorlati képzése ná-

luk folyik, jól felkészült szakemberek

irányítása mellett. Az

idei esztendôben magas

színvonalú tevékenysé-

gük elismeréseként Szak-

képzési Díjat vehettek át

a kamarától.

— Az elsô gondolat

az örömé volt – mondja a

P-AutóCity ügyvezetôje,

LISZÁCZ Mihály. —

Régóta foglalkozunk ta-

nulóképzéssel, az eltelt

húsz évben sokan sajátí-

tották el nálunk a szak-

ma alapjait. Jelenleg is

van a munkatársaink között olyan, aki

egykor a tanulónk volt. Nem kis büsz-

keséggel tölt el bennünket az is, hogy

más mûhelyekben is örömmel fogadják

azokat, akik a gyakorlati idejüket ná-

lunk töltötték el.

Az oktatóik szakmai felkészültsége

valamint a cég korszerû

tárgyi feltételei jelentik a

biztosítékot arra, hogy a

tanulóik a kor színvona-

lának megfelelô kiemel-

kedô minôségû gyakor-

lati képzésben részesül-

jenek. E mellett szerepet

vállaltak az autós szak-

mák duális rendszerben

történô oktatásához a he-

lyi tantervek kidolgozá-

sában is.

Mint mondja, a leg-

nagyobb számban autó-

szerelôk képzésével foglalkoznak, de a

többi autósszakmában – autóvillamos-

sági-szerelô, karosszéria-lakatos, fénye-

zô – is vannak a tanulóik. E mellett

részt vesznek a technikus, valamint a

másodszakmás képzésben is, több tanu-

lójuk is élt ezzel a lehetôséggel.

— A tanulóikkal eddig is mesterek

foglalkoztak, ugyanis a munkatárasaik

közül hétnek van mesterlevele. Örö-

münkre, azonban a támogatás igénybe-

vételével többen is vállalkoznak rá,

hogy ismét iskolapadba üljenek és mes-

tervizsgát tegyenek – emeli ki.

Az AutóCity Kft. 1995 óta foglalko-

zik Volkswagenek értékesítésével, s

mûködik annak márkaszervizeként.

Komplex szolgáltatást nyújtanak, a javí-

tástól a mûszaki vizsgáztatáson, a mû-

szeres diagnosztikai beállításokon át

egészen a karosszéria javításig és fé-

nyezésig.

Szakképzési Díj

Keresettek a náluk végzettek

Az Év Kézmûves Díj — Negyven éve fodrász

BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság20

Turisták kedvelt célpontja,Kalocsa és Hajós

Kalocsa és Baja mellett egyre inkább bekerül a köztudatba egyharmadik Bács-Kiskun megyei város, Hajós, amelynek pincefa-luja országosan jelentôs turisztikai vonzereje mellett a gazda-sági életben is fontos szerepet tölt be.

Hajós neve elválaszthatatlanul összefonódottaz országos és európai viszonylatban isegyedülálló pincefaluval, a kiemelkedômagas löszpart peremén sorjázó fehérremeszelt falú, 1200 kis présházával. Alöszfajba vájt, a termô szôlôtôkék alatthúzódó 20-50 méter hosszú pinceala-gutakban pedig ott sorakoznak a vörös-és fehérbort rejtô hordók. A pincefaluhozkötôdik Hajós népünnepélye is, a minden évmájusának utolsó hétvégéjén megrendezett, sokezres tömeget vonzó Orbán-napi Borünnep. Ilyenkoreljönnek a távol élô rokonok, barátok, hogy a hajósiakkal együtttisztelegjenek a borászok védôszentje, Szent Orbán elôtt ésemelik poharaikat a majd 300 éve ideérkezett elsô szôlôter-mesztôk egészségére.

A település rendezvényeinek sokasága – a Szüreti Fesztivál,Sváb borút, Alkotótábor, Ír tánctábor, Grund Ifjúsági Fesztivál,barokk stílusú, a turizmus szolgálatába állított hajósi kastély,amelyet uniós forrásból állítottak helyre 2008-ban – az országegész területérôl vonzzák a látogatókat.

A külföldi és hazai turisták kedvelt célpontja a magyar állami-sággal egyidôs, a fûszerpaprikájáról, a népmûvészetérôl – pingá-lás, hímzés – nevezetes érseki székhely, Kalocsa.

A Kalocsai Sárköz az 1700-as évek eleje óta az ország egyiklegjelentôsebb fûszerpaprika termesztô körzete. Az 1917-benalapított Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson újfajták elôállításával és a termesztési technológiák fejlesztésévelfoglalkoztak. Itt hozták létre az 1920-as évek végén a csípôsség-

mentes fûszerpaprikát, amely Kalocsáról indult világhó-dító útjára.

A Kalocsáról 1898-ban levált közösségek-ben élô parasztmûvészetbôl indult hódító

útjára a XIX. század utolsó harmadában ama is ismert kalocsai népmûvészet. Vi-lághírûvé a pingálás és a hímzés tette.

A település számos látnivalóval vár-ja a turistákat. Ezek közül is kiemelked-

nek az Érseki Kincstár állandó és idôszakikiállításai, az Érseki Palota szimmetrikus

barokk kertje, valamint a FôszékesegyháziKönyvtár mûvészi ízléssel berendezett barokk ol-

vasóterme. E mellett sok látogatót vonz a világhírû – akibernetikus szobrászatot létrehozó – képzômûvész NicolasSchöffer szülôházában helyet kapott gyûjteményes tárlata.

A vizek és a kultúra városaBaja halászléfôzô fesztivállal szerzett, határainkon átnyúló hír-nevének további növelése érdekében négy éve a város vezetôigondoltak egy merészet, s életre hívták a Csodálatos Baja ren-dezvény sorozatot.

A májustól októberig tartó eseménysor a Nepomuki Szent Já-nosról – a vízen járók védôszentje – való megemlékezéssel, Já-noska-eresztéssel veszi kezdetét, valamint ekkor mérkôznekmeg a város és a környék legnagyobb halfôzôi is.

A nyári programok sorát a Motorcsónak EB és VB, valaminta Vízi Parádé és Strandfesztivál színesíti, a sokak által várt Hal-fôzô Fesztivál elôtt, amit idén immár 20. alkalommal rendeznekmeg, s amelyre már nem csak az ország különbözô pontjairól,de a világ számtalan országából is érkeznek turisták, hogy része-sei legyenek e hamisítatlan magyaros nyári fiesztának.

Immár negyedik alkalommal nyitja meg kapuját a szabadté-ri színház a város fôterén. Ebben az esztendôben a Budapesti

Egész évben várjukkikapcsolódni vágyókedves vendégeinket!Rendezvényeklebonyolítását 40 fôig vállaljuk.

Két Gólya Fogadó

6300 Kalocsa, Móra Ferenc u. 12. Tel.: 78/462-259

BÁCS-KISKUN MEGYEI MELLÉKLET 21Dél-Dunántúli Gazdaság

Operettszínház augusztus 21-22-én a Szentivánéji álom worldmusicalt, míg augusztus 28-29-én az idén 100. születésnapjátünneplô A Csárdáskirálynô címû operettet mutatja be esténkénta Szentháromság téren 4000 nézô elôtt.

Arról, hogy az ôsz se múljon el programok nélkül, a GemencZrt. és a Hajós-Bajai borvidék borászai közösen gondoskodnak.Évek óta egyre nagyobb népszerûségnek örvend a Bajai ÚjborFesztivál és a Gemenc természeti napok nevet viselô rendez-vénysorozat, amelynek minden év szeptemberében a belvárosad helyet.

Mindemellett a vizek városa azoknak is tartogat látnivalókat,akik nem a kulturális rendezvényekre érkeznek. Az elmúlt évek-ben megújult a szabadstrand, karabineres Sugó-csúszkapályánlehet átkelni a Sugovicán a víz felett. A Nagy-Pandúr szigetre aPetôfi-szigetrôl átívelô új, gyalogos-kerékpáros híd vezet, ahol aPandúr Ökoparkban a környék állat- és növényvilágának megis-merése mellett bográcsozásra és sütögetésre is lehetôség van.

Az aktív kikapcsolódást kedvelôket, a vízi-túrázókat, a ke-rékpárral érkezôket is szívesen látják Baján. Az elmúlt évekbenmegújultak és több kilométerre kibôvültek a város és környékekerékpárútjai, a Duna-híd lábánál pedig Gemenc vándorpontothoztak létre, ahol nemcsak megpihenhetnek, de kerékpárjaikat ismegszerelhetik a két keréken érkezôk. A vízen hajóval, kajakkal,kenuval a városba látogatóknak, valamint víz szerelmeseinek pe-dig a gemenci holtágak, valamint az ismét teljes hosszában ha-józható Rezéti Holt-Duna nyújtanak páratlan élményeket.

A horgászoknak is kitûnô választás Baja. A város fôterétôlcsupán néhány méterre folyik a Sugovica, a környéken találha-tó a Kék-tó, a Duna völgyi-fôcsatorna, valamint a Duna holtágaiés a Türr kilátó alatt folyó Duna, amelyek mind-mind számos le-hetôséget teremtenek a horgászatra a pecázóknak.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Közgazdászként végeztem, a

marketing, s a turizmus volt a fô szakte-

rületem – kezdi beszélgetésünket. —

Voltam a Regionális Fejlesztési Ügy-

nökség vezetôje, ahol a pályázatkezelés,

a projektek figyelemmel kísérése volt a

feladatom, de foglalkoztam hosszú idôn

át turizmussal is. A gasztronómia min-

dig is érdekelt, s a korábbi munkáim so-

rán egy pécsi hotelben a vendéglátás is

hozzám tartozott.

Az elsô jelentôs változás

az életében akkor következett

be, amikor a Pécsi Kereske-

delmi Központban mûködô

éttermet megvásárolta a fele-

ségével közösen.

— A cél itt elsôsorban az

épületben mûködô vállalkozá-

sok, szervezetek dolgozóinak

ellátása, valamint külsô ven-

dégek menüztetése, a rendez-

vények lebonyolítása volt –

folytatja tovább. — Legutóbb

a mestervizsga részeként tar-

tott gálavacsorák menüit ké-

szítették el a jelöltek a kony-

hánkban. Az évek során jó

kapcsolatot alakítottunk ki a

Baranya Megyei Gasztronó-

miai Szövetséggel is, amely-

nek ugyan nem vagyunk tag-

jai, de rendszeresen helyet

adunk a rendezvényeiknek.

Az étterem mellett, azon-

ban mindig is szeretett volna

egy cukrászdát nyitni. Több

helyszínt is megnézett, azon-

ban egy olyant keresett, amelyet a saját

elképzeléseinek megfelelôen alakíthat.

Így esett a választása az Árkádra, ott is

az Interspar elôtti területre.

— A helyszín mellett elsôsorban az

szólt, hogy a bevásárlóközpontban na-

ponta 30.000-35.000 ember fordul meg,

sikerült egy hosszú távú megállapodást

kötnünk, s már van itt egy üzletünk –

fûzi tovább gondolatait. — Négy hónap

alatt alakítottuk ki a cukrászdát, amit

április közepén nyitottunk meg. A cuk-

rászmûhely a Fókusz Étteremhez tarto-

zó konyha alsó szintjén kapott helyet.

A többitôl újszerû kínálatával és fia-

talos megjelenésével eltérô cukrászdá-

ban három fajta süteménykollekcióból

választhatnak a vendégek. Az elsôbe az

úgynevezett hagyományos tortafélesé-

gek, mignonok, krémesek tartoznak, a

másodikba az amerikai jellegû, színes,

látványos sütemények, mint a chips

cookies, vagy a brownie, cookie, míg a

harmadikba a gourmand-okat megcél-

zók tartoznak, ez utóbbinál szorosan

együttmûködnek Szabó Rékával, a

Yokka Kézmûves Cukrászmûhely tulaj-

donosával, a Yokka sütemények készí-

tôjével.

— A hagyományos süteményeket is

egy kis csavarral kínáljuk, például a

mignonokra neveket írunk, vagy egyéb

más, a szokásostól eltérô módon kerül

rá díszítés, így akár ajándékként is szol-

gálhatnak jeles ünnepeken – folytatja

tovább. — A hagyományos és a kifino-

multabb vonalat szeretnénk egyaránt

megjeleníteni, ugyanis az Árkádban

széles vásárlóréteg jelenik meg nap, nap

után.

A cukrászdában olasz alap-

anyagból, olasz fagylaltgé-

pen készült lapátos fagylalt

gazdagítja a kínálatot. Tizen-

két féle fagylalt közül lehet

választani, amelyek között

számos különleges is szere-

pel, mint például a pisztácia,

vagy az ibolya, vagy akár a

Mozart fantázia nevet viselô,

ami nem egyéb, mint egy

mandula fagylalt pisztáciá-

val és csokival.

— A sütemények a saját

cukrászmûhelyünkben ké-

szülnek, ahol jelenleg négy

cukrász dolgozik. Fontosnak

tartjuk, hogy a vendégeinket

olyan élményhez juttassuk,

mintha otthon készültek vol-

na a süteményeink, éppen

ezért csak természetes alap-

anyagokat használunk, vajat,

állati tejszínt, növényi színe-

zôanyagokat. Mindemellett

már folynak az elôkészületei

annak is, hogy cukor- és

gluténmentes, valamint nyers alap-

anyagokból készülô süteményekkel is

bôvülhessen a kínálat. Ôsztôl pedig, ha

lehetôség lesz rá tanulókat is fogadnak,

a mûhely vezetôje vállalkozott rá, hogy

mestervizsgát tesz – ad hangot zárás-

ként terveiknek.

Sz.K.

Miszler Miklós, az MM-Catering Kft. ügyvezetôjének útja a vendéglátás területére számos kitérô

után vezetett. Elsô ilyen jellegû vállalkozásának színhelyén, a Pécsi Kereskedelmi Központ Fókusz

éttermében ültünk le e nem igazán szokványos életútról beszélgetni.

Étterem után cukrászda

VÁLLALKOZÁS 23Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara részvételével zajló Enterprise+ projektcélja, hogy fiatal 15 és 25 közötti fiatalokat ké-szítsen fel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénz-ügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, avállalkozói lét buktatóit bemutatva. A program ré-sze a jelentkezôk attitûd vizsgálata és irányba ál-lítása. Hazánkban, tekintettel a fiatal munkanél-küliekre, a 25 év alatti, de már valamilyen vég-zettséggel rendelkezô, munkanélküli fiatalok ké-pezhetik a projekt célcsoportját, de a startup cé-gek és a KKV-k is opciót jelentenek.

A projekt két lépésben zajlik. Az elsô lépéskeretében egy Németországban, az esseni egye-tem szakértôi által kifejlesztett módszertannalmérik fel a fiatalok vállalkozói készségét. Enneksorán a résztvevôk csoportokban dolgozva, azötlettôl a megvalósításig végigkísérik saját üzletitervüket. A folyamat során képzett megfigyelôkkísérik és támogatják a résztvevôk munkáját.

A második lépésben már képzett tanácsadóksegítségével nyílik lehetôség valósághû környe-zetben a vállalkozásalapítás modellezésére is. Arésztvevôk itt saját üzleti tervet készítenek, me-lyet tapasztalt vállalkozók értékelnek. Mindezek

közben fontos vállalkozói és gazdasági ismerte-ket sajátítanak el a résztvevôk.

Május 19-én és 20-án az érdeklôdôk infor-mációs napok keretében a kamarában tudhatnakmeg többet az eddigi német tapasztalatokról, va-lamint a projekt hazai magvalósításáról. A projektelsôdleges célcsoportjai a középfokú oktatásbanrészt vevô diákok és a fiatal munkanélküliek.

Mi az InnoKenn módszer?Egy német diagnosztikai módszer és eszköz, me-lyet több ezer kis- és középvállalkozás esetén ve-tettek be a vállalati kultúra és képességfejlesztésérdekében. A módszer fejlesztése során azonosí-tották azokat az akadályokat 4 fô dimenzióban(stratégia, folyamatok, szervezeti felépítés, szer-vezeti kultúra/munkatársak), melyekkel meg kellküzdeniük a vállalkozásoknak.

A módszert egy évvel ezelôtt a fejlesztôszakemberek segítségével ismerhették meg avállalkozások, az igazán „merészek” pedig mársaját bôrükön is kipróbálhatták.

A május 21-22-én német és magyar szakem-berek részvételével megrendezendô szakmai fó-rumon a résztvevôk megismerhetik az elsô ered-ményeket és tapasztalatokat, valamint szó leszaz innovációirányítási szabványsorozat –CEN/TS 16555 – legújabb részeirôl.

Ami a Pécs-Bara-nyai Kereskedel-mi és Iparkamaráta leginkább moti-válja a rendezvény megszervezésében, az a vál-lalkozások számára nyerhetô elôny. Ezért a kö-zeljövôben arra kívánunk választ kapni, hogy mi-lyen pozitívumokkal járhat például egy pályázatsorán, ha valaki az innováció menedzsment terénelismert eredményekkel rendelkezik.

A rendezvényt a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara szervezi az Európai Bizottságáltal társfinanszírozott InnoWeit projekt kereté-ben.

Innovatív vállalkozás– „az enyém is az”?

Az InnoKenn névre hallgató németországi módszer, melyet itthon, magyar vállalkozások kö-rében is tesztelt a kamara, választ adhat erre a kérdésre. 2015. május 21-22-én interaktívworkshopon várjuk az érdeklôdôket a Pécsi Kereskedelmi Központban.

Enterprise+,avagy hogyan indíts sikeres vállalkozást fiatalon

A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen avállalkozói szféra bevonása, hiszen az elmé-let mellett a gyakorlatnak is fontos szerepevan egy sikeres vállalkozás mûködésében.Ezért a kamara rendhagyó szerepet szán aziskolai oktatók mellett a megyei vállalkozók-nak is, akiknek gyakorlati tudása és tapasz-talatai segíthetik a jövô vállalkozói generáci-ójának kiépülését.

Exportálok,de mehetne

jobban isNemzetközi partnerkeresô tréningünkkaposvári állomásán ismét komoly ex-port potenciállal rendelkezô cégekkel ta-lálkoztunk. Közös problémájuk volt azelhúzódó gazdasági válság kapcsán,hogy piacuk beszûkült, export tevékeny-ségükben csak 1-2 állandó külföldi part-nerük van, ami hosszú távon kockázatoslehet.

Az Enterprise Europe Network nemzetközivállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodájanegyedévente tart Baranya, Somogy ésTolna megyék térségében olyan tájékoztatófórumot és tréninget, ahol a hálózat ingye-nes nemzetközi partnerkeresés szolgáltatá-saival ismertetjük meg a résztvevôket. Egyúj piac megismerése és termékünk/szolgál-tatásunk ottani piaci helyzetének szem-pontjából nagyon fontos, hogy a rendsze-rünk használatával rengeteg információt tu-dunk szerezni. Ki kell azonban hangsúlyoz-nunk, hogy nagyon munkaigényes feladat-ról van szó.

A képzés során a résztvevôk részletestájékoztatást kaptak a pécsi iroda nemzet-közi partnerkeresô adatbázisának – POD –alkalmazásáról, használatának módjáról,mely 52 ország üzleti partneri ajánlatainaknaponta bôvülô rendszerét mutatta be.Nagy hangsúlyt fektettünk a partnerkere-sésre alkalmas ajánlati/keresési profil meg-írására, ezzel kapcsolatos fontos tudniva-lókra.

A rendszer alkalmas marketing, piacku-tatási és termékfejlesztési tapasztalatokszerzésére anélkül, hogy bármiféle anyagikockázatot vállalna a vállalkozás.

A képzés és az adatbázis ingyeneshasználatának lehetôsége egy résztvevôvéleménye szerint piaci rést tölt be azokszámára, akik saját cégük külpiaci stratégiá-ját saját maguk akarják irányítani. Nagybanszélesíti látókörüket és megkönnyíti a tájé-kozódást a nemzetközi rendezvények ésüzleti partnerségi ajánlatok sokaságában.

A képzésen bemutatott prezentációk ésaz adatbázisban való megjelenéshez szük-séges kitöltendô adatlapok a kamara hon-lapjáról letölthetôek: www.pbkik.hu

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/regionalis-innovacios-centrum/rendezvenyek/innoweit-szak-ertoi-workshop-11002

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/rendezvenyek/enterprise-hogyan-indits-sikeres-vallalkozast-fiatalon-10981

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság24

A 2007-ben alakult klaszter nem kisebb célokattûzött ki maga elé, mint a versenypiacon valósikeres mûködés feltételeinek megteremtését,a kulturális innovációs hálózat és innovatívágazati szereplôk koordinált együttmûködésé-nek megteremtését, a kulturális termékkínálatregionális marketingjének tervezését és szer-vezését. De említhetjük a megfelelô képzésirendszer kialakítását a kulturális ágazat fejlô-dési irányainak megfelelôen, ami magába fog-lalja szakmai és továbbképzések szervezését,vagy a nemzetközi kapcsolatok építését is. Aklaszter alapítását a kamara is támogatta, agazdasági környezet egyik vezetô ágazatánaksegítését felvállalva.

A Kreatív Ipari Klaszter mûködése mára si-kertörténetté vált, elnökével, KERESNYEIJánossal arról beszélgettünk, hogy az elteltévek alatt honnan hová jutott el a ma 44 ta-got tömörítô dél-dunántúli szervezôdés.

— Az alapítók által kitûzöttcélok, mondhatni, mit semváltoztak a klaszter létrejötteóta – mondja az elnök. — Te-hát alapvetô célunk, küldeté-sünk, hogy fokozzuk aklasztertagok jövedelemter-melô képességét. Ez több fé-le módon történhet: egyrészta kompetenciák fejlesztésé-vel, úgy gondoljuk, hogy aklasztertagok együttmûködé-sét és jövedelemtermelô ké-pességük növekedését a ver-senyképesség fejlesztésével le-het elérni. A cél tehát nem változott, elérésénekútvonala viszont annyiban módosult, hogy fel-erôsödött a nemzetközi kapcsolati háló kialakí-tása és a lehetô legtöbb klasztertag transznaci-onális és internacionális piacra való léptetésé-nek igénye. (Az EU-ban a transznacionális je-lentése: EU-n belüli.) Ez egy nagyon nagy fel-adat és a megvalósításnak még csak az elejénjárunk. Ehhez is fejlesztenünk kell aklasztertagok kompetenciáját, hogy aki ki akarlépni az uniós színtérre, annak legyen angolnyelvû honlapja, kompetens, angolul beszélômunkatársa és olyan terméke, amit ki tud vinni.Az is célunk, hogy közös klasztertermékethozzunk létre, amibôl már most is több van: akreatív iparban számos rendezvény a klasztertöbb tagjának együttmûködésével valósul meg.Nem is egy olyan projektet említhetek, amiben

a klasztertagok együtt dolgoznak, és az az ér-dekes, hogy ez annyira természetes és magá-tól értetôdô, hogy sokszor nem is tudatosulbennünk ez a tény.

Az a tervünk, hogy ilyen együttmûködések-bôl egyre több jöjjön létre és közösen jelenjünkmeg más piacokon. Fontosnak tartjuk a horvát-országi irányultságot, fôként amiatt, hogy Hor-vátország az EU tagja és hamarosan a schen-geni egyezmény tagja is lesz, így azzal, hogyeltörlik a határt, még nagyobb lehetôségek nyíl-nak meg számunkra. Ezért arra gondoltunk,hogy fölélénkítjük és megpróbáljuk egy kreatívrégióvá szervezni az Eszék-Pécs régiót ésmegtölteni tartalommal, élettel, visszaállítani avállalkozások együttmûködését, ami nagyon-

nagyon nehéz feladat. Azt lát-juk, hogy a szándék mindkétrészrôl megvan, hiszen azértez mégiscsak egy régió. Amásik irány pedig, amerre el-indulunk, Délkelet-Európa ésa Duna-menti együttmûködé-sek, amelyek az új 2014-2020-as EU-s projektekbenvannak.

— Ha a klasztertagokösszetételét, létszámát te-kintjük, az mennyit válto-zott az induláshoz képest?

— Amikor elindultunk, na-gyon sokan voltunk. Senki nem tudta, mi az aklaszter, mit lehet benne csinálni, hogy mûkö-dik, így néhány év múlva a tagság passzivitásaés inaktivitása miatt újraszerveztük a szerveze-tet. Azóta viszont szervesen és organikusanépül, mert többnyire nem mi hívunk cégeket aklaszterbe, hanem maguktól jelentkeznek az újtagok.

— Az alapító tagok között volt intéz-mény és volt vállalkozás is.

— Igen, mindkettôre szükség van egyklaszterben, hiszen egy tudásszervezet, amiáltalában az egyetem, jelentôsen hozzájárulhata mûködés sikeréhez. Most az egyetem belsôszabályai miatt nem klasztertag az intézmény,de a Közgazdaságtudományi Kar, a Pollack Mi-hály Mûszaki Kar és a Mûvészeti Kar szorosanegyüttmûködik velünk.

— Mik a tapasztalataik, miért lépnek bea vállalkozások a klaszterbe?

— Egy komoly felmérésünkbôl kiderül,hogy elsôsorban anyagi megfontolásból lépnekbe tagjaink, mert mindenki azt reméli, hogyklasztertagságának köszönhetôen több lesz ajövedelme. Most már eljutottunk oda, hogy atagok nem azt várják el tôlünk, hogy üzletethozzunk, mert ezt mi nem vállaljuk. Képessé-gek fejlesztésével, üzletember-találkozók létre-hozásával igyekszünk nekik segíteni, és mostmár ez is az elvárásuk. Több tudás legyen,hozzáférjenek a pályázatokhoz, profibban tud-ják tenni a dolgukat – ezért a CrudusSolutionnal együtt most kifejlesztettünk egyEgyedi Növekedési Programot számukra,amelyben tizenkét vállalkozás vett részt és na-gyon pozitív visszajelzéseket kaptunk tôlük.

A Dél-Dunántúlkulturális iparáthang-, fény- ésszínpadtechniká-val magas színvo-nalon kiszolgálópécsi ERLA Soundand Light számta-lan helyszínen,számtalan prog-ram lebonyolításá-ban vett részt azelmúlt években.Tapasztalataik isközrejátszottak abban, hogy a Kreatív IpariKlaszter tagjává váljanak, sôt, URBÁN Ernôcégvezetô a klaszter vezetôségi tagjaként ismûködik. Mint mondja, már eddig is számoselônyét élvezték a tagságnak.

— Kapcsolatrendszer tekintetében sokathozott számunkra, hogy a klaszterhez csatla-koztunk, talán azt is mondhatnám, hogy aklaszter egy laza szövetségben az egymássaldolgozó, egymást segítô vállalkozások összes-sége – foglalja össze röviden a cégvezetô. —Nagyon jónak értékelem a Bekapcsoló progra-mot, ami a kultúrára fókuszáló cégeket támo-gatta, például ez által tudtunk felvenni egy kol-légát a cégbe, illetve nagyon sokat segített amunkaerô-megosztásban is. Van egy olyan

Akik megrajzolták a Dél-Dun

Ha valaki vállalkozna a pécsi székhelyû Kulturális Ipari Klaszter elmúlt nyolc évének megírására, biztosan nem egy vékony füzet,hanem egy könyv lenne a végeredmény. Olvasható lenne számos program, pályázat, projekt leírása, a klasztertalálkozók, a nem-zetközi összefogások, események, klaszter reggelik összefoglalója és egyértelmûvé válna az olvasóban: a lelkes, összetartó tag-ság valami olyasmit vitt végbe eddig is, amire méltán lehetnek büszkék nem csak ôk, hanem az egész Dél-Dunántúl.

Keresnyei János

Urbán Ernô

KREATÍV IPARDél-Dunántúli Gazdaság 25

klasztertagunk, akivel meg tudjuk osztani egy-más között a munkaerôt. Vagy például nagyonjól tudjuk szervezni egymás között a klaszter-ben a kapacitás-elosztást. Elôfordul, hogy el tu-dok hozni úgy egy munkát, hogy a megvalósí-

tásba bevonok egy programszervezôt, máskorépp a programszervezô tudja úgy elvállalni amegbízást, hogy a mi technikánkkal is számol.Tehát a klaszter kapacitását így optimálisan kitudjuk használni, hogy egy felületként jelenünkmeg. Ezt persze a megrendelô fejében is rend-be kell tenni, hogy amikor egy klasztert lát, ar-ra tulajdonképpen ernyôszervezetként tekint-sen, ami alatt több vállalkozás mûködik. Szá-mos elônyöm volt már abból, hogy a klasztertagja vagyok, nagyon szívesen járok a külön-bözô programjaikra, ahol igazán jó beszélgeté-sekre is lehetôség nyílik. Itt említhetem aklasztertalálkozókat, a klaszter reggeliket vagyaz új tagok bemutatkozását, szeretem meghall-gatni mások sikersztoriját is, amibôl sokat ta-nulhatunk.

— Mit lehetne erôsíteni a kreatív ipar te-rületén a klaszter mûködése által?

— Talán az elfogadottságát. Klaszter min-denhol mûködik a világban, tehát ez egy na-gyon jó szervezeti forma, még akkor is, ha abenne levô cégek esetleg konkurensei egy-másnak. Lehet, hogy egy-egy munkát nem tu-dunk egyedül elvégezni, de együtt igen! Sze-retném, ha magasabb szintû lenne a klaszterelfogadottsága, gondolok itt arra, hogy akár vé-leményformáló szerepe is lehessen. A klasztervezetôjével, Keresnyei Jánossal vesszôpari-pánk a filmes vonal, amely nagyon jó katalizá-tora lehetne a helyi gazdaságnak. Ugyanismegvan hozzá minden, nem kell építenünk,sem bontani semmit, megvan hozzá a szakem-bergárda jelentôs része, szálláskapacitás, azépített örökség: csak valamilyen módot kellenetalálni arra, hogy felfedezze a filmes világ aDél-Dunántúlt, hogy számoljanak velünk minttényezôvel.

Nem véletlen, hogy az Európa-szerte is elis-mert, legnagyobb hazai orgonaépítô cég, aPécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. is tagjaa Kreatív Ipari Klaszternek, hiszen munkáju-kat a kiváló minôség mellett a folyamatosinnovatív gondolkodás és a kreatív megva-lósítás jellemzi. DOBAY Balázs ügyvezetôitanácsadó képviseli a neves vállalkozást aklaszterben.

— Lelkesen veszünkrészt a klaszter által szerve-zett programokban, hiszenolyan értékeket kapunk, me-lyekbôl profitálhatunk – mond-ja Dobay Balázs. — Ezek kö-zött a nemzetközi üzletembertalálkozótól a klasszikus kép-zésen keresztül a CMC(Clusters Meet Culture)promóciós anyagában valómegjelenésig több mindenvolt, nem beszélve az EgyediNövekedési Program címen futóbelsô tanácsadási tevékenységrôl.

— Milyen elônye származik a vállalko-zásnak abból, hogy klasztertag?

— Több elôny is megfogható ebben a kör-ben. Van a klasztertagságnak egy nyilvánvalóüzleti hálózatépítési funkciója, amely a nemzet-közi környezetre is kiterjed, de nem hanyagol-ható el a klaszter által felkutatott lehetôségek-bôl származó elônyök megszerzése sem. Aklaszter kiváló kapcsolati tôke.

— Milyen tapasztalatokkal szolgál aklasztertagság, a többi vállalkozással valóegyüttmûködés?

— Az orgonaépítés rendkívül egyedi éskreatív feladat. Ilyen mûködés mellett számoselônye van annak, hogy felmérhetjük és meg-oszthatjuk a lehetôségeket olyan vállalkozásokképviselôivel, melyek mûködésükben hasonló-ak. A klaszteren keresztül ingyenesen, vagyrendkívül kedvezményesen férhetünk hozzáazokhoz az elônyökhöz, amelyekért más eset-ben akár jelentôs összegeket is ki kellene ad-nunk.

— A klasztertagok miként tudják támo-gatni egymást?

— Mint említettem, kiemelt fontosságú akapcsolati tôke. Másrészt azoknak, akik egyeditermék gyártásával foglalkoznak, kétségkívülszükségük van ebben olyan partnerekre, akiktudnak az egyediségben gondolkodni. Akár új,akár restaurált orgonáról beszélünk, annakminden része aprólékos kézi munkát, és ebbena körben (is) megfelelô minôségû beszállítókatigényel.

2012-ben jött létre a pécsi Bolko Group cég-csoport tagjaként a kreatív üzletágat képvi-selô Bolko Design Kreatív Ügynökség,amely a márkaépítés teljes spektrumát lefe-di, legyen szó logótervezésrôl, arculat ésweboldal kialakításról, termékfotózásról,kisfilmek készítésérôl vagy marketing és ér-tékesítési kampányok lebonyolításáról. ABolko Design Kft. ügyvezetôje, PAPP And-rás rendszeresen részt vesz a Kreatív Ipari

Klaszter rendezvényein,mert az együttmûködésszámos elônyét megta-pasztalta már.

— Egyrészt eleinte akapcsolati tôkét találtamhasznosnak, és utólag be isbizonyosodott, hogy olyancégekkel tudtunk kapcsolatotteremteni, amelyekkel azótatöbb projektben is együtt dol-goztunk akár alvállalkozó-ként, akár társcégként. A

klaszterhez tartozás másik elô-nyét abban látom, hogy maga a klaszter olyanpályázatokon vesz részt, amelyek számunkrais hasznosak, így kitûnô lehetôségeket nyitottmeg elôttünk, amire nekünk nem lett volna al-kalmunk pályázni. Gondolok itt például egymunkaerô-felvételre, ami a klaszteren keresz-tül történt meg. A klasztertalálkozókon olyankapcsolatok születnek, amelyekbôl tovább tu-dott lépni minden cég, így a miénk is.

— Melyek voltak azok a klaszter általszervezett programok, amelyeken részt vet-tek?

— Említhetem a havonta megrendezendôklaszter-reggeliket, ahol kötetlen üzleti beszél-getések zajlanak, ezeken többször részt vet-tünk már. De ott van a Szentlôrinci Lobbi Parti,amelyen önállóan talán nem jelent volna megcégünk. Emellett ott vagyunk a klaszter-találkozókon is, ahová meghívást kapnak azérintett helyi cégvezetôk is, és így sokkal köz-vetlenebbül lehet egyeztetni egymással.

— A klasztertagok milyen módon tudjáktámogatni egymást?

— Mivel a klaszteren belül hatványozottanérvényesül maga a kreativitás, ezért a különbö-

zô szakterü-leteken fel-ha lmozó -dott tudásaz egyiklegértéke-sebb elôny.Gondolokitt például aC r u d u sSo lu t ionsüzleti ter-vezô cég„ E g y e d i

NövekedésiProgramjára” melyen a cégem is részt vett,vagy a klaszter segítségével történt H2020 re-gisztrációs szolgáltatásra.

N.T.

nántúl kreatív iparát

Papp András

Dobay Balázs

ÖNINDÍTÓ Dél-Dunántúli Gazdaság26

Idén Önindító2014 néven zajlik az a

munkaerô˙piaci projekt, amely egye-

dülálló lehetôséget kínál a kreatív

iparban vállalkozást indítóknak.

Pályázatírás, üzleti terv készítés köti

le most szinte minden idejüket a tanfo-

lyam résztvevôinek. Nem könnyû éppen

ezért a találkozót megszervezni. Vég-

szóra érkezem, KOLLER Eszter már

minden fontos információt

begyûjtött az üzleti terve

elkészítéséhez.

— Formaterve-

zô mûvészként

végeztem Sop-

ronban, csoma-

golástervezés

szakon – kezdi

beszélgetésün-

ket. — Papírral

dolgozom leg-

szívesebben, kü-

lönleges élmény,

amikor egy sík lap-

ból térbeli forma jön

létre. Dobozaimat hajtoga-

tással, lehetôség szerint ragasztó

nélkül készítem.

A diploma megszerzését követôen a

kaposvári mûvészeti szakközépiskolá-

ban számítógépes grafikát tanított, mi-

közben Pécsett is dolgozott egy grafikai

cégnél.

— Az Önindítóra, mint lehetôségre

az elôzô csapatban résztvevô, illetve az

iparkamarában dolgozó barátnôim hív-

ták fel a figyelmemet. Jelentkeztem, s

nagy örömömre sikerrel vettem az aka-

dályokat. A lehetôség a lehetô legjobb-

kor talált meg – folytatja tovább – kibil-

lentett egy reménytelennek látszó hely-

zetbôl. Dobozka Manufaktúra néven ad-

tam be a pályázatomat, megterveztem a

logót, s az arculatot.

Mint mondja a tanfolyam ideje alatt,

számos dologgal szembesült. Egyebek

mellett rájött, inkább tervezéssel, s nem

gyártással szeretne foglalkozni, s nincs

is szüksége a digitális stancoló gépre,

melyet magáénak akart tudni.

— A keresztszülôi prog-

ram keretében Kállai

Sándor több kör-

nyékbeli nyomdá-

ba is elvitt, He-gyi Zsuzsa, a

Dél-Dunántúli

R e g i o n á l i s

M a r k e t i n g

Igazgatóság

vezetôje pe-

dig a helyi ter-

melôkkel is-

mertetett meg. A

Hart Wedding köz-

remûködésével meg-

jelenési lehetôséget kap-

tam az Esküvô Classic maga-

zinban, illetve megbízást esküvôi kö-

szönôajándék doboz tervezésre – sorol-

ja a tanfolyam hozadékait.

Helyeslôen bólogat az utolsó sza-

vakat éppen elcsípô SZIPL

Mara, aki 19. századi,

klasszikus Teddy Bear mac-

kók mellett természetes

alapanyagú, növényi fes-

tékkel festett biomed-

véket készít. Az Önindí-

tóra, egy régi öníndítós,

Tanó Móni hívta fel a fi-

gyelmét.

A Kaposvári Egyetem

Mûvészeti Karán végzett

rajz, vizuális kommunikáció szakon.

E mellett öltözék és textiltervezô képe-

sítéssel rendelkezik, amellyel párhuza-

mosan fotózást is tanult.

Újpetrén a nagymamája varrodájá-

ban nôtt fel, az ott megszerzett tudását

késôbb az édesanyja mellett tökéletesí-

tette.

— Több mint három éve folyamato-

san építgetem a vállalkozásomat, a cé-

lom, hogy egyedi, növényi festékkel

festett, természetes alapanyagból ké-

szült játékokat készítô családi manu-

faktúrává fejlesszem – mondja. — Az

Önindító ennek megvalósításához nyújt

segítséget, ugyanis lehetôséget teremt a

már megszerzett ismereteim rendszere-

zéséhez. E mellett egyértelmûvé tette

számomra, ez az én utam, ehhez van

igazán tehetségem. S egy utolsó lökést

adott ahhoz, hogy ténylegesen elindít-

sam a vállalkozásomat.

Harmadik beszélgetôtársam az óbányai

Teimel fazekas dinasztia tagja, a kera-

mikus TEIMEL Cintia, aki a hagyo-

mányos fazekasmesterség megôrzését

tûzte ki célként, modern, formatervezett

tárgyak készítése mellett, véletlenül ta-

lált rá az Önindító programra.

— Gyakorlatilag a fazekas mûhelyben

nôttem fel – avat be

a kezdetekbe.

Egy vállalkozói kézikönyv nagy segítséget jelentene

MESTERKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 27

— A nagyapámnál, aki híres óbányai fa-

zekas volt, az elsô utam a mûhelyébe

vezetett. A fazekasság az örökségem, a

gyökereimhez köt, ezért is szeretnék

Óbánya és Mecseknádasd között lát-

ványmûhelyt létrehozni, amelyben egy

bolt is helyet kapna, meg a nagyapám

és a dédapám által készített tárgyakat is

kiállítanánk benne.

Mint mondja, a Pécsi Tudomány-

egyetem Mûvészeti Karán végezett ke-

rámiatervezô szakon, ahol a mûvész-

képzésen volt a hangsúly, arra, hogy mi-

ként adják el az alkotásaikat nem kaptak

semmiféle útmutatást, pedig nagyon

fontos lett volna, mert nem mindenkit

kap fel egy galéria.

Kitért arra is, hogy az Önindító pont

ezt a hiányzó tudást pótolja, segítséget

nyújt ahhoz, miként kell egy-egy mû-

tárgy árát megállapítani, eladni, s ez

utóbbiban a reklámnak mekkora a sze-

repe.

Azzal mind a hárman egyetértenek,

hogy nagyon jó csapat jött össze, ko-

moly kapcsolati tôkével lettek általa és a

keresztszülôi rendszernek köszönhetôen

gazdagabbak. Emellett abban is, ahhoz,

hogy a vállalkozásuk sikeres legyen

gazdasági és jogi ismeretekkel is fel kell

vértezniük magukat. Sz.K.

A mester cím nemcsak rangot, hanemtöbblet tudást, egyfajta emberi tartást is je-lent. A mai mesterekkel szemben ugyankorunk már más követelményeket állít,azonban egyetlen dolog ma is érvénybenvan, az e címmel rendelkezôk magas szak-mai és etikai normák szerint végzik tevé-kenységüket.

— Mindig is tetszett a pincérek munkája,olyan elit szakmának láttam, a mûvelôi szépenkiöltözve dolgoztak egész nap – kezdi beszél-getésünket GONDOS János Attila, a Harká-nyi Hotel Thermál étteremvezetôje, aki a ka-mara által meghirdetett támogatott mesterkép-zésben vett részt, s avattak az elsôk közöttpincér-mesterré. — Nyolcadik után ezért is je-lentkeztem a szekszárdi Vendéglátó-ipariSzakiskolába.

A végzést követôen számos helyen dolgo-zott. Elsôként a volt gyakorlati helyén, a HotelDombóvárban helyezkedett el. Majd néhányévre az útja másfele vezetett, több éves kitérôután, amikor 2002-ben visszatért a pályára,Hôgyészen, az akkor fénykorát élô GrófApponyi Kastélyszállóban helyezkedett el,mint pincér. Innen vezetett az útja az akkori-ban nagy fejlôdésnek indult Puchner Kastély-szállóba, Bikalra.

— Amikor Bikalon elkezdtem dolgozni, öt-ven szobás volt a szálloda, rá hamarosan nyíltmeg a francia udvarház újabb harminccal –folytatja beszélgetésünket. — Ahogy nôtt aszobák száma, s a szolgáltatások köre, egyretöbb vendéget vonzott a kastélyszálló. Már akezdeti idôben is folyamatosan volt tíz, tizen-két tanuló a kezem alatt, s mellettük felnôtt-képzés is folyt. A kamara már abban az idôbenis fontosnak tartotta, hogy legyen a cégnél egyember, aki a tanulókkal foglalkozik. Rám esetta választás, mint az étterem vezetôjére. Márakkor gondolkodtam azon, hogy mestervizsgátteszek. Szerettem csinálni, élveztem, hogymindig történik valami, csak nagyon messzevolt a munkahelyem az otthonomtól.

Ekkor érkezett egy újabb lehetôség,ugyanis megnyílt Gunarason a GunarasResort Spa a lakóhelyétôl alig néhány kilomé-terre, oda hívták étteremvezetônek. Alig egyév után, azonban a gunarasi szálló volt igaz-gatójának, dr. Kovács Tibornak csábításánakengedve – aki közben Thermal Hotel Harkány

vezetôje lett – követte ôt a baranyai fürdôvá-rosba.

— A szálloda éttermét vezetem, s mellettetanulókkal is foglalkozom – mondja. — E mel-lett, miután két pályázaton is sikerrel szerepelta hotel – végzett tanulók továbbfoglalkoztatá-sára, valamint pályakezdôk alkalmazásáhoznyert el támogatást – az ebben részt vevônégy fiatal mentora is én lettem. S miután ôsz-tôl az idén végzô egy tanulónk helyett hatotszeretnénk fogadni, ezért is jött jól a lehetô-ség, hogy támogatás felhasználásával szerez-hettem meg a mesterlevelet, ami már régóta aterveim között szerepelt, csak hiányoztak hoz-zá a feltételek. A szálloda vezetésétôl is soksegítséget kaptam, vállalták a rám esô rész ki-fizetését, s a tanfolyamon is rendszeresenrészt vehettem, úgy alakították a beosztáso-mat.

Mint mondja, nagyon sok új dolgot tanult akamara által szervezett mestervizsgára felké-szítô tanfolyam során. Sok neves szakemberérkezett Budapestrôl, akik az új trendekkel, te-rítési módokkal ismertették meg ôket.

— Bizonyítani szerettem volna magam is,hogy képes vagyok arra, hogy megszerezzema mesterlevelet, meg a tanulók miatt is, mertaz egyfajta presztízst jelent, hogy mester fog-lalkozik velük – zárja beszélgetésünket, mertkezdôdik az ünnepélyes mesteravató.

Sz.K.

Jókor jött a lehetôség, a támogatott mestervizsga

TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28

— Elsôsorban pincér és szakács ta-

nulókat foglalkoztatunk – kezdi beszél-

getésünket a tanulók gyakorlati képzé-

sét koordináló NEMESKÉRI Réka,

sales manager. — Je-

lenleg nyolc pincér és

hat szakács tanuló gya-

korlati képzése folyik

nálunk, siklósiak több-

ségben, de vannak kö-

zött oldi, tésenfai, újpe-

trei, alsószentmártoni

is. Az elméleti képzé-

sük Siklóson, valamint

Pécsett a József Nándor

Szakképzô Iskolában,

a Kereskedelmi, Ide-

genforgalmi és Vendég-

látó-ipari Szakközép-

és Szakiskolában folyik.

Mint mondja, a tanulók képzése egy

140 órás nyári gyakorlattal veszi kezde-

tét, amit két év gyakorlati idô követ,

amelynek során a tényleges munkába

bevonva ôket sajátítják el a szakmai is-

mereteket, a tanmenetben meghatározott

tematika szerint. A szakácstanulók a leg-

korszerûbb konyhatechnikával ismer-

kedhetnek meg, valamint nagy hang-

súlyt helyeznek arra is, hogy helyben vá-

sárolt alapanyagokból fôznek, az egész-

séges táplálkozás jegyében a négy év-

szakos étlapjaikhoz a zöldséget, gyü-

mölcsöt, a félpanziós ellátáshoz a son-

kát, szalámit a helyi – siklósi és a kör-

nyéken, valamint az ormánsági falvak-

ban gazdálkodó – termelôktôl vásárol-

ják. Nyáron egyedi ajánlattal is szélesí-

tik a választékot, attól függôen, hogy ép-

pen melyik zöldség,

gyümölcs érik, jelenik

meg a piacon. A csalá-

dosokra gondolva gyer-

mekmenü is része a na-

pi kínálatuknak.

— A vendégekkel

azonban csak akkor ke-

rülhetnek kapcsolatba a

pincértanulóink, szol-

gálhatnak fel, amikor

úgy látjuk, hogy erre

készen állnak, a napi

gyakorlás során elsajá-

tították az ehhez szük-

séges ismereteket – folytatja tovább. —

A tanulóképzéssel az elsôdleges célunk,

nemcsak az, hogy kineveljük a munka-

társainkat, hanem az is, hogy olyan

szakemberek kerüljenek ki tôlünk a

végzést követôen, akik a dél-dunántúli

régió, valamint az ország szállodáiban,

vendéglátó helyein is megállják a he-

lyüket. Szállodánkban magas színvona-

lon, minôségi környezetben, tapasztalt

kollégák segítségével szerezhetik meg

azt a tudást, amelyet akár négy-ötcsilla-

gos budapesti hotelekben is kamatoztat-

hatnak. A kiemelkedôen teljesítô tanuló-

inkat késôbb mi is szívesen foglalkoz-

tatjuk, erre jelenleg is van példa.

Mint mondja, majdnem egy éve fog-

lalkozik tanulókkal, elsôsorban a képzé-

sükhöz kapcsolódó papírmunkával, he-

tente ellenôrzi azt, összekötô kapocs a

tanulók és a gyakorlati képzést végzô

munkatársai között.

— Szerencsés helyzetben vagyunk,

mert a hotelen belül minden egyes rész-

legen a tanulók képzésével foglalkozó

munkatársunknak van mesterlevele –

folytatja tovább. — Mindannyian ma-

gas színvonalon végzik a munkájukat,

mindannyian nagy hangsúlyt helyeznek

arra, hogy megszerettessék a vendéglá-

tós szakmákat, s azáltal, hogy a tanulók

a mindennapi tevékenység részesei,

nemcsak közvetlen tapasztalatokat sze-

reznek, hanem egyben azt is megfigyel-

hetik, mitôl válhatnak jó szakácsokká,

figyelmes pincérekké.

Az ötezer négyzetméter alapterületû,

negyvennégy szobás hotel az egykori

malom helyén, a termálfürdô tôszom-

szédságában, a vár alatt épült fel. A kívül,

belül impozáns épület különlegessége az

egykori malom köveinek felhasználásá-

val készült, középen elhelyezkedô, az ét-

termeket, biliárd és mozi szobát, bárt ma-

gában foglaló torony, amelyet a hotel-

szárny szinte körülölel. A szobákhoz kör-

folyosó vezet, ahonnan egészen a fogadó

szintig belátni a belsô teret.

Nyári gyakorlattal indul a tényleges képzésA baranyai kisváros, Siklós életében

kiemelt szerepet játszik a turizmus,a vendéglátás. A négycsillagos HotelCastello nagy népszerûségnek ör-vend nemcsak országon belül, de ahatárokon túl is. Annak érdekében,hogy az általuk nyújtott szolgáltatá-sok színvonala mind magasabbszintre emelkedjen, s az évek soránmegszerzett tapasztalataikat továbbadják, szinte a kezdetek óta foglal-koznak tanulók képzésével is.

Hotel Castello – Siklós

Sz. K.

ÖTLETBÖRZE 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Elemezve egy régió gazdaságának struktúráját,egy egészséges gazdaság fejlesztésének lehetô-ségeit és irányítottságát, az alábbi megállapítá-sokra jutottam:

1. Az a régió, amelyben a helyi reálszférá-

ban mûködô termelôvállalkozások a nem-

zeti össztermék régióra esô hányadának leg-

alább 25-30%-át képesek elôállítani, a gazdago-

dó régiók közé tartoznak. (Gyôr, Székesfehérvár,

Bóly, Tatabánya, Kecskemét, Hatvan, stb.) Isme-

reteim szerint Baranya megye 12% körüli ered-

ménnyel büszkélkedhet.

2. Valamennyi régió számára kiemelt fontos-

ságú a befektetôk letelepítése. Ezt nem

lehet vitatni, hiszen jelentôs helyi beruházásokkal

és munkahely-teremtéssel jár együtt. A befektetô

fejlett technológiát, munkakultúrát telepít úgy,

hogy igyekszik jól megfizetni az alkalmazottakat,

ezáltal növekednek a TB-járulék- és adóbefizeté-

sek, emelkedik a helyi vásárlóerô, a cégek társa-

dalmi felelôsségvállalása. A régió szempontjából

fontos, hogy a befektetôk beszállítói hálózatukat

minél nagyobb hányadban a helyi vállalkozások

közül építsék ki. Ezt akár ildomos rögzíteni a tá-

mogatási szerzôdésekben is. Emiatt el kell fo-

gadnunk, hogy az állam támogatja a befektetôk

beruházásait. Annak viszont mindenki számára

világossá kell válnia, hogy egy befektetô kizáró-

lag az elérhetô maximális profit megtermelése ér-

dekében fogja végrehajtani beruházását, a meg-

termelt profittal pedig kénye-kedve szerint fog

gazdálkodni. Fejleszt, vagy miután az eredmé-

nyét leadózta, az utolsó fillérig hazaviszi saját

céljaira. A munkaerô foglalkoztatásának szempontjá-

ból viszont érdemes mérlegelni, elemezni, hogyaz optimális arányok érdekében mekkora hánya-dát foglalkoztassák a kívülrôl érkezô befektetôk,

illetve a helyi tulajdonlású vállalkozások. (A mér-legelés-elemzés a megtermelt profit arányos, ré-gióban maradásának érdekében szükséges.)

3. A régió gazdaságának fejlesztésére az

alábbi javaslattervet dolgoztam ki:

Támogatandó célcsoport: az 5-50 fôt foglalkoz-tató helyi (elsôsorban családi tulajdonú) vállalko-zások.

Célok: 1. újraiparosítás!2. munkahelyek teremtése és megôrzése3. beruházások ösztönzése4. az adófizetôk számának és a helyi adóbevé-

telek növelése5. termelékenység növelését szolgáló technoló-

giai fejlesztések6. a szakképzés minôségének emelése7. a frissen végzett diplomásoknak több helyi

munkahely biztosítása8. a társadalmi felelôsségvállalás növelése

Mérlegelendô: Egy átlagos pécs-baranyai kis-és közepes vállalkozás kb. 3 havonta nyeri vis-sza egy adott munkájába (megrendelése teljesí-tésére) befektetett eszközeit (vásárolt anyagokés szolgáltatások, saját munkadíja, stb.). Becsültárrése (nyeresége) legyen 8-10%, mely éventehalmozottan kb. 30-40%-os hozamot jelenthet!Ezen megtermelt érték helyben kerül elköltésre.

Hol érdemes tehát befektetni? Eszerint nyil-vánvaló, hogy a helyi vállalkozásokba. Miutánezek a vállalkozások helyben vannak és itt is ma-radnak, emellett valamennyien ismerjük. Emiatt alegfontosabb gazdaságpolitikai feladat: megte-remteni az említett vállalkozások fejlôdéséhez,növekedéséhez szükséges piaci és szabályozásifeltételeket. A támogatásokat nem kell ingyen ad-ni. Szigorú feltételekkel, de egyértelmû ösztön-zéssel lehetséges a vállalkozásokat növekedésreserkenteni.

Támogatható: építési- és gépberuházások, pia-ci, technológiai és termékfejlesztések, stb., me-lyek árbevétel- és munkavállalói létszám növeke-déssel járnak. Lényeges szempont, hogy a szak-képzéshez szükséges gyakorlati képzôhelyekdöntô többségét az említett kis- és közepes vál-lalkozásaink biztosítják, melyek ezáltal is segítika kiképzett munkaerô helyben maradását.

Jó példa: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter(döntôen pécsi és baranyai vállalkozások) mint-egy 30 tagvállalata 2014-ben kb. 3000 munkavál-lalót foglalkoztatva mintegy 70 milliárd Ft árbevé-telt produkált!

Támogatandó szektorok

Építôipar: kômûvesek, magas- és mélyépí-tôk, földmunkagépeket üzemeltetôk, vasszerke-zet-építôk, betonvas-gyártók, festôk és mázolók,szigetelôk, víz-, gáz- és központi fûtés szerelôk,(épületgépészek), villanyszerelôk, klímaszerelôk,üvegesek, asztalosok, ácsok, faipar és bútor-gyártók, tetôfedôk, kerámiaipar, útépítôk, stb.,

Gépipar: gépi forgácsolók, gép- és berende-zésgyártók, lakatosok, öntészet, szerszámkészí-tôk, mûanyagipar, finommechanika, orvosi mûsz-ergyártás, jármûipar, stb.

Könnyûipar: nyomdászat, bôr- és kesztyû-gyártás, ruhaipar, stb.

Mezôgazdaság és élelmiszeripar: állatte-nyésztés, hús- és hentesáru-készítôk, tejipar, bo-rászat, gyümölcsfeldolgozás és konzervipar, ker-tészeti termékek, növénytermesztés, takarmány-gyártás, méhészet, baromfifeldolgozás, stb.

Elektronika: készülék- és berendezésgyár-tók, fejlesztôk, mechatronika.

A program kidolgozására javaslom a PTE Köz-gazdaságtudományi Kar kompetens szakértôitmegbízni a végzés elôtt álló hallgatók bevonásá-val, akik ezt egyben szakdolgozati témául is vá-laszthatnák.

A fejlesztési program koordinálására és vég-rehajtására a kamara rendelkezik a szükségeskompetenciákkal.

Hirth Ferenc

Új rovatunkban olyan ötleteket, elgondoláso-kat, terveket, javaslatokat adunk közre, ame-lyeket a Baranya megye gazdaságáért tenniakaró vállalkozók fogalmaztak meg. Elsô-ként HIRTH Ferenc, a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. alapító-ügyvezetôje osztja meg aDél-Dunántúli Gazdaság olvasóival felveté-seit.

Javaslat Pécs város gazdaságának fejlesztésére a 2015–2016-os évekre

(Elsôsorban a reálszférában mûködô, terméket gyártó, építés-szerelési tevékenységet folytató és nemáltalános szolgáltató vagy közösségi célokat szolgáló beruházók részére)

— Mi a legfôbb probléma a munkavéde-lem területén?

— A probléma ott kezdôdik, hogy a legtöbbkisvállalat úgy gondol a munkavédelemre, mintszükséges rosszra. Ezen kívül ambivalens azalaphelyzet. A kiindulási pont az, hogy sok cégve-zetô biztosítja ugyan a védôeszközt, de a dolgo-zó nem mindig használja. Ezért a cégek legin-kább csak a legszükségesebb dolgokat akarjákbeszerezni. Ha baj van, akkor egyértelmûen acégvezetôt marasztalják el. Magyarországon isvan arra lehetôség, hogy a munkavállaló megta-gadja a munkát, ha a munkavégzése védôeszkö-zök nélkül nem biztonságos, vagy károsodástokozhat számára. De az a tapasztalat, hogy nem

teszik meg, mert féltik amunkahelyüket. 22-escsapdája.

— Mivel lehetne ki-törni ebbôl a jelenlegihelyzetbôl?

— A nyugati rendszerhasználható megoldásnaktûnik. Ott bonus-malus be-sorolással teszik motivált-

tá a cégeket, illetve a dolgozókat. A balesetmen-tes munkavégzést jutalmazzák, a kár-, vagy abalesetokozást büntetik. Ha a dolgozó a beszer-zett eszközök ellenére nem használja, akkor bün-tetô pontokat kaphat. Így kvázi önmotiváló esz-közként mûködik.

— Védôeszköz, egy termék a sok közül?— Másik fô problémakör a beszerzések kér-

dése. A munkavédelmi tanácsadó elkészíti a koc-kázatértékelést a cégnek, akik ez alapján megvá-sárolják a felírt védôeszközöket. Egy baj van, akereskedô már nem nézi, hogy mire kell, mirefogják használni, egyáltalán alkalmas-e a termékaz adott feladatra, csak kiszolgálják a vásárlót.Nagyon fontos lenne olyan szakértôk bevonása,

akik naprakészek a szektort érintô területeken,és megfelelô gyakorlati tapasztalattal is rendel-keznek.

Fontos még megemlíteni, hogy sokszor abírság elkerülése miatt vásárolnak a cégek védô-eszközt, nem pedig a megfelelô védelem megte-remtése miatt. A zuhanásbiztonság területén ezmég hatványozottabb probléma, itt ugyanis em-beri életekrôl van szó. A magasban végzett tevé-kenység kiemelten veszélyes munka, itt nemszabadna csupán a jogszabályok betartásárakoncentrálni, elengedhetetlen lenne az igazi,életmentô védelem bevezetése.

— Kinek a feladata a védôeszközök kivá-lasztása?

— Úgy gondolom, hogy a cégvezetô felada-ta a megfelelô védôeszköz kiválasztása. Egyikprobléma oka az, hogy költségnek tekintik, és azthiszik, hogy nem tudják kitermelni. Ha mindenkimásként nézne rá, nem költségként, hanem lét-fontosságú megelôzési eszközként, akkor min-denki ki tudná termelni.

A másik nehézséget az okozza, hogy a cég-vezetôk sokkal szívesebben költenek példáulolyan eszközre, ami reklámhordozó is egyben.

Április 28. a munkavéde-lem világnapja. Ebbôl azapropóból készült interjúBOGOS Csabával, zuha-násbiztonsági specialis-tával. A cikk rávilágít amunkavédelem problémáira és azegyik legelhanyagoltabb területére,ahol a hiányosságok súlyos balese-tekért és halálesetekért felelôsek. Aleesés elleni védelem, más néven azuhanásbiztonság nehézségeirôl ésannak megoldásairól lesz szó a to-vábbiakban.

MUNKAVÉDELEM30 Dél-Dunántúli Gazdaság

A munkavédelem 22-es csapdája. Hogyan törhet ki belôle egy kisvállalkozás?

MUNKAVÉDELEM 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Például a munkaruházat. Ezt meg lehet érteni, hi-szen a munkaruhával ellátott dolgozó jobb be-nyomást kelt az ügyfelekben is. Ez azért érde-kesség, mert a munkaruha nem kötelezô, csakadható kategória. A védô lábbelik kérdése pedigel van hanyagolva, pedig a megfelelô védô láb-beli kötelezô, és sokkal nagyobb szükség is len-ne rá, mint a ruházatra. Persze az lenne az ideá-lis megoldás, ha mindkettôt biztosítaná a munkál-tató.

— A dolgozók gyakran panaszkodnak: avédôeszközök kényelmetlenek. Valóban?

— A védôeszközök nagy része tényleg ké-nyelmetlen. De ez azért van, mert általában nemminôségi terméket vásárolnak.

Mondok egy példát. Van egy komlói üzem,ahol a dolgozóknak a munkavégzéshez védô-maszkra van szükségük. Amíg gyenge minôségûvédômaszkot választottak, az összes fér-fi arcánkipattogtak és begyulladtak a szôrtüszôk. Kény-telenek voltak jó minôséget választani. Azótanincs ilyen gondjuk. Az a jó munkavédelmi esz-köz, ami nem csak véd, hanem megfelelô kom-fort fokozatot is nyújt.

— Mi lenne a megoldás?— Szemléletváltásra van szükség. Mint min-

dent, valószínûleg ezt is már az iskolában kell el-kezdeni. Pénzügyi kultúrát fejlesztô kampányokmár indultak az általános iskolákban, Európaiuniós törekvésre. Ennek mintájára jó lenne felvi-

lágosítás és tájékoztatás a munkavédelem terü-letén is, hogy tudatosan beépüljön a gondolkodá-sukba.

Gondoljunk csak bele, magánéletünkben isvan számos veszélyes élethelyzet. Akár hobbyte-vékenység során, barkácsolás, kertészet, méhé-szet, stb. Ha már az iskolában oktatjuk, akkor agyerek már tudatos lesz és figyelni fog rá, esetlegrászól a szülôre, vezetôre, és hiányolja a védô-eszközök meglétét. Sokkal kevesebb egészség-ügyi probléma lenne, ha odafigyelnénk a megfe-lelô védelemre.

— Önök mit tesznek a védelem népszerû-sítése érdekében?

— 2014-ben létrehoztuk az elsô Zuhanásbiz-tonság Akadémiát, melynek keretein belül már elis kezdtük a felvilágosító munkát. A szakiskolák-ban van ugyan oktatás, de nagyon kevés idôtszánnak rá a tananyagban, nem tudnak mélyre-hatóan foglalkozni vele. Felvilágosító, oktató te-vékenységünkkel cégeknek, szakiskoláknak,munkavédelmi tanácsadóknak kívánunk hatha-tós szakmai segítséget nyújtani, amit szerencsé-re egyre többen vesznek igénybe. Következô in-gyenes szakmai rendezvényünket pont a Munka-védelem Világnapján, április 28-án tartjuk Buda-pesten, a Barázda centerben.További hasznos információ zuhanásbiztonságtémakörében itt található:

www.zuhanasbiztonsag.hu

7700 Mohács, Ete János u. 6., 3. emelet 20.

Tel.: 06 (20) 383-1090Email: mt-profi@tolna.net

Web: www.munkatuzvedelem.hu

Munkavédelem, tûzvédelem,

környezetvédelem.Teljes körû

szolgáltatás.

MT-Profi Munka- és TûzvédelmiSzolgáltató Kft.

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu

Az FX Autóház új Suzuki Vitara tesztau-tóját a siklósi szôlôhegyre vittük. ABrunyai Családi Pincészetbe vezetôúton a szürke szabadidôautó már az el-sô métereken jó hasznát vette emelthasmagasságának. Gaál Dóra rutino-san foglalt helyet a vezetôülésben,mert több magyar gyártású Suzukit isvezet.

— Édesanyámtól örököltem azt az

elsô generációs Swiftet amit most hasz-

nálok, a kocsi utódját, anyukám Ignisét

is szívesen vezetem, és akkor sem jövök

zavarba, ha a Ford Rangerünkkel indu-

lunk útnak.

— A Vitara külsején tetten érhetô

az elôdök vonalvezetése?

— Nagyon szép lett a Vitara. Diva-

tos, praktikus, épp olyan mint a Swift,

vagy az Ignis volt amikor megjelentek.

Érezhetô rajta a régi Vitarák hangulata

is, de sokkal könnyedebb a terepjárós

hatás. Szép a tesztautó színe, a szürke

felnik és a szürke karosszéria együtt na-

gyon jól mutat. Láttam a katalógusban a

kétszínû festéseket, azokkal igazi kis

ékszerdoboz lesz a Vitara.

— Amikor megbeszéltük a próba-

utat, azt kérdezte, hogy mehetünk e

terepre is. A négykerékhajtású válto-

zat lenne az igazi?

— Átlagos igényekhez, szerintem

elég a kétkerékhajtás is. Ebbe belesoro-

lom a nálunk található kavicsos dûlô-

utakat is, itt a lényeg inkább az emelt

hasmagasságon van, ha nem akad fent a

kocsi, meglepôen sok helyre el lehet jut-

ni két hajtott kerékkel is. Van olyan bir-

tokrészünk is, ahová erdôn keresztül ve-

zet az út, arrafelé már inkább az össz-

kerekes verzióval indulnék.

— Ha Suzuki akkor örök élet és

még egy két nap, tartja a magyar au-

tós hiedelemtár. A Vitarában is benne

van ennek ígérete?

— Az elsô benyomásom minden-

képpen ezt sugallja. Ugyan látszik,

hogy könnyû építésû autó, de mégis úgy

érzem, ez is nagyon jól bírja majd. Az

utastérben is ott az a japános masszív-

ság mint az elôdökben, a kárpitok stra-

pabírónak tûnnek, és a kapcsolókon is

érezhetô, hogy jól kipróbált szerkezet

van mögöttük. A törésteszt eredményt

nem tudom, de biztosan nem lett rossz,

mert ott az ezt hirdetô matrica a tesztau-

tó oldalán.

— A kategóriában elsôként 5 csil-

lagos lett.

— Ez mindenképpen megnyugtató,

és nagyon fontos. Régebben volt egy

komoly balesetem, azóta még jobban

odafigyelek a biztonságra. Hamarosan

bôvül a családunk, három gyerekkel a

fedélzeten még inkább felértékelôdnek

a biztonsági berendezések. Láttam,

hogy tele van légzsákokkal az autó, sôt

az új biztonsági berendezésekbôl is na-

gyon sok rendelhetô. Olyan felszerelé-

sek is fontos biztonsági extrák, mint

például a LED-es fényszórók.

— A kényelmi extrák nem olyan

fontosak?

— Ami nekem igazán kell, már az

alapmodellekben is benne van. A leg-

jobb választás talán mégis a tesztautó

felszereltsége, itt már van tempomat,

ami nagyon hasznos, és a klíma is auto-

mata. Ezzel el is mondtam mindent, ami

nekem lényeges. Hasznos kiegészítô a

tolatókamera is, én ugyan megtanultam

tükörbôl tolatni, de sokaknak lehet nagy

segítség egy színes képet adó hátsó ka-

Autóteszt: Gaál Dóra – Suzuki Vitara 1.6 GL+AUTÓTESZT32 Dél-Dunántúli Gazdaság

mera. Nem vagyok autórajongó, nekem

a kocsi használati tárgy, így beérem

ennyi extrával is. Azt láttam, hogy az

ínyencek, egy 21. századi extrákkal fel-

szerelt Vitarát is vásárolhatnak, és ez

nagyon jó. Sikerült egy olyan autót ké-

szíteni a Suzukinak, amiben mindenki

megtalálhatja azt a felszereltséget, ami-

re szüksége van. A csúcsmodell adaptív

tempomatja például érdekesen hangzik,

egyszer szívesen kipróbálnám azt is.

Legjobban mégis egy napelemes tetô-

nek örülnék.

— A környezetvédelem miatt?

— Igen. Ezt tanultam az egyetemen,

és nagyon figyelek rá, hogy így éljünk,

így gazdálkodjunk. A pincészetünk is a

karbonsemleges mûködés mellett tette le

a voksát, sôt még a weboldalunk káros-

anyag-kibocsátását is ellentételeztük.

Tetszik, hogy a Vitarában is odafigyeltek

a környezetre, ott van például a start-

stop rendszer a kocsiban. Persze a leg-

többet az alacsony fogyasztással lehet

tenni, de ahogy nézem a fedélzeti számí-

tógépet, itt sem áll rosszul a Vitara, a 6,8

literes érték nagyon jónak tûnik.

— Fôleg úgy, hogy alig futott a

tesztautó, késôbb ez még csökkenni

fog. Az 1,6-os benzinmotor mennyire

illik a kocsihoz?

— Szerintem ez egy optimális vá-

lasztás ehhez az autóhoz. Éppen elég

erôs, nagyon csendes, és ahogy említet-

tem, szinte dízelesen keveset fogyaszt.

Nem értek az autók motorjához, de az

feltûnt, hogy nagyon finom szerkezet,

és alig hallani a hangját. A váltó is feltû-

nôen könnyen jár, és nagyon pontos, de

úgy tudom ezek is hagyományos Suzu-

ki erények.

— Az utastér mérete elegendô?

Alig több mint négy méter a kocsi, el-

fér benne egy család?

— Abban, hogy három gyerekülés

elfér e benne egymás mellett, nem va-

gyok biztos. De ez nem is ennek a kate-

góriának a feladata. Négy utas viszont

kényelmesen utazhat, elég a hely hátul

is, és a fejeknek is bôséges tér jut. Meg-

néztem a csomagtartót is, abban is el le-

het férni, sôt a variálhatósága is dicsére-

tes. Az áthelyezhetô alsó polc, illetve a

kivehetô oldalsó határolók ötletesek, a

12 voltos csatlakozó pedig hasznos.

— Menet közben hogyan viselke-

dett a Vitara?

— Kifogástalanul. Csendesen, ké-

nyelmesen, takarékosan és biztonság-

ban lehet vele utazni, azt hiszem sok au-

tósnak több nem is kellene. A magas

üléshelyzet miatt könnyû a beszállás, és

a forgalom is jól áttekinthetô. Az emelt

hasmagasság pedig nem csak a mi dûlô-

inkben hasznos, hanem a városi kátyú-

tengerben is jól jön.

— Divatos kategóriában indul a

Vitara, de ezeknek a kis szabad-

idôautóknak általában az árát is meg-

kérik a gyártók. A Suzuki, hogy áll az

árversenyben?

— Úgy láttam, az FX Autóházban

most akciós az új Vitara. A 3.79 milliós

alapárat értékarányosnak gondolom, azt

pedig mindenki eldöntheti, hogy

mennyire és mennyiért szeretné felsze-

relni az autóját.

T.R.

Lökettérfogat: 1586 cm3

Maximális teljesítmény: 120 LE 6000/minMaximális nyomaték: 156 Nm 4400/minSaját tömeg: 1075 kgCsomagtér: 375 lMaximális sebesség: 180 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 5.3 lA tesztautó ára metálfényezéssel: 4 200 000 FtA fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, elsô, ol-dal, függöny és térdlégzsákok, sebességhatároló,tempomat, tolatókamera, automata klímaberende-zés, könnyûfém keréktárcsa, érintôképernyôsaudiorendszer, ülésfûtés

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

BLÁZSOVICS Edina kis- és közepes

vállalkozások vezetôinek segít abban,

hogy hatékony, sikeres szervezetet mû-

ködtessenek, ahol mindenki a helyén

van, minden cselekvés egy közös irány-

ba mutat. Az interaktív HR-szakértô

több évi, HR-es vállalati alkalmazotti és

felsôvezetôi tapasztalatával tavaly hoz-

ta létre önálló vállalkozását, a Beugrót,

hogy szakértelmével, tudásával támo-

gathassa a kkv-vezetôket szervezetük

fejlesztésében, a felmerülô nehézségek

leküzdésében.

— A Beugrót azért hoztam létre, mert

hiszek benne, hogy kifizetôdô a HR-

szemléletû vezetés a hazai tulajdonú kis-

és közepes vállalatoknál is. A HR-orien-

tált szemléletmód beengedésével felerô-

síthetôk a szervezeti szinergiák, felszínre

kerülnek a konfliktusok, láthatóvá válnak

a problémák, melyek megoldása így haté-

konyabb lesz.

— Miként zajlik maga a folyamat?

— A folyamat minden esetben egy be-

szélgetéssel indul, ahol képet kaphatok a

szervezetrôl, és a felmerülô igényekrôl.

Majd közösen meghatározzuk az elérendô

célt, a megoldandó problémákat. Az

együttmûködéshez bizalmi kapcsolat

szükséges és fontos a titoktartás. A megfe-

lelô információk birtokában elkészítem az

együttmûködés tervezetét, amelyet közö-

sen megvitatunk. Ebben megállapodunk a

lépésekrôl, a bevonni kívánt emberekrôl,

az együttmûködés idôtartamáról, intenzi-

tásáról és egyéb feltételekrôl. Majd pro-

jekttervet készítek, és az együttmûködés

során folyamatosan dokumentálom az el-

végzett munkát, végül beszámolok az

eredményekrôl. A jelenlétem intenzitása

minden esetben segít, hogy több oldalról is

képet kapjak a szervezetrôl, és információt

a hierarchia minden szintjérôl. Szükség

esetén természetesen menet közben is mó-

dosíthatunk az együttmûködés részletein.

— Miért döntött úgy, hogy a kama-

ra önkéntes tagja lesz?

— A kamarába való belépésnek több

oka is volt. Szeretnék hozzájárulni a régió

fejlôdéséhez a HR- szemlélet terjesztésé-

vel, és ehhez jó kapcsolódni a megye vál-

lalkozásait összefogó kamarához. Egyfaj-

ta kapcsolatrendszert és szakmai konzul-

tációs lehetôséget is látok, és várok a tag-

ság által. A kamara bemutatkozási lehetô-

séget biztosít számomra, és elôsegíti a le-

endô ügyfelekhez való kapcsolódást.

— Ön azon sikeres vállalkozók egyi-

ke, aki már a vállalkozás elindításához

nyert egy EU-s pályázatot.

— Igen, a Fiatalok vállalkozóvá válá-

sának támogatása a konvergencia régiók-

ban c., TÁMOP-2.3.6.B-12-1/5-2014-0049

számú pályázatomat március 31-én zártam.

A pályázat célja új mikrovállalkozás indítá-

sát tervezô fiatalok támogatása volt. A pá-

lyázati lehetôség egyrészt segített meghoz-

ni a döntést, hogy saját lábra álljak, más-

részt egyfajta alapbiztonságot adott a kez-

deti, felfutási idôszak alatt.

N.T.

Minden cégvezetô szeretne eredménye-

sen dolgozó munkavállalókat foglalkoz-

tatni. Sok esetben azonban problémát

jelent a megfelelô jelöltek elérése, felvé-

tele, fôként olyan vállalkozásoknál,

ahol nem áll rendelkezésre külön szak-

ember erre a feladatra. A pécsi

Jobcapital Kft. nekik tud segíteni, hi-

szen teljes körû személyzeti szolgálta-

tást nyújt, legyen szó akár munkaerô-

közvetítésrôl és -kölcsönzésrôl, elôszû-

résrôl, „fejvadászatról”, valamint fog-

lalkoztatási tanácsadásról.

— Iparágtól függetlenül nyújtunk se-

gítséget mind a kis- és középvállalkozá-

soknak, illetve multinacionálisvállalatok-

nak a megfelelô személyzet összeállításá-

hoz – mondja PAPP Zoltán Péter cégve-

zetô. — Számunkra elsôdlegesek az em-

berek, a munkavállalók és álláskeresôk,

akiket az elsô naptól támogatunk céljaik

elérésében. Folyamatosan bôvülô és nap-

rakész állásajánlatainkkal, szakmaiönélet-

rajz-készítési tanácsadással, illetve állás-

interjúra való felkészítéssel is szolgálunk.

Tanácsadóink felsôfokú szakirányú vég-

zettsége, több éves tapasztalata a garancia

arra, hogy partnereink és a munkavállaló-

ink számára is minden igényt kielégítô

szakmai szolgáltatást nyújtsunk.

— Miként tudnak reagálni a mun-

kaerô-piac állandó változásaira?

— A gyorsan változó körülményekhez

elengedhetetlen a folyamatos fejlôdés.

Feladatunk pontosan az, hogy megoldást

nyújtsunk a munkaerô-piac igényeire. Ter-

vezhetô, kreatív, de egyszerû folyamatok-

kal segítünk a munkáltatóknak, hogy

megtalálják a megfelelô munkatársat cé-

gük számára. A munkavállalóknak pedig

folyamatosan bôvülô álláslehetôségeket

kínálunk, ami segíti ôket, hogy kihasznál-

ják a bennük rejlô lehetôségeket. Szá-

munkra a siker kulcsa az ügyfeleinkkel

történô teljes körû együttmûködés.

— Milyen elônyei lehetnek a kama-

rai tagságnak az önök számára?

— Hosszú távú terveink között szere-

pel a stratégiai partnerkapcsolatok kiala-

kítása, amihez egyértelmû elônyt jelent a

kamarai tagság. Eddig egy kamarai ren-

dezvényen vettünk részt, az összevont tes-

tületi ülésen Királyegyházán. Ez is és a

többi tapasztalatunk is pozitív a kamará-

val kapcsolatban, sok támogatást és segít-

séget kaptunk és kapunk a kérdéseinket il-

letôen.

N.T.

„Az embereken múlik minden!”

Jobcapital – A személyzeti munkatárs

ÚJ TAGJAINK34 Dél-Dunántúli Gazdaság

A pályázók tájékoztatására turisztikai

régiónként információs napokat szer-

veznek, amelyeken az érdeklôdôk meg-

ismerhetik a pályázat hátterét, konkrét

céljait és információkat kaphatnak an-

nak elkészítéséhez. A Dél-Dunántúli ré-

gióban Szigetvár adott a rendezvénynek

helyet, amelynek elôadója MártonnéMáthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt.

belföldi igazgatója volt.

Mint elmondta, a résztvevôk által

elhozott és bemutatott helyi termékek

igazolták, hogy jó döntés volt a hely-

szín, a Dél-Zselic, valamint az Észak-

Mecsek települései gazdag gasztronó-

miai választékkal rendelkeznek.

Kitért arra is, a helyi gasztronómia

egyre inkább az utazási élmény közpon-

ti elemévé válik, építeni lehet ezekre a

helyi értékekre, ugyanis az emberek

hajlandóak messzirôl is elutazni azért,

hogy megkóstolják egy-egy tájegység-

re, kistérségre jellemzô népi ételeket,

végigjárják a borászatokat. A pályázók-

nak e lehetôségekbôl kell egy úgyneve-

zett étlapot összeállítaniuk, amelyekkel

az adott térségbe csábítanák a turistákat.

Szólt arról is, csak azok pályázhat-

nak, akik már legalább két éve létezô,

saját helyi gasztronómiára alapozott,

speciális turisztikai kínálattal várják a

vendégeket. Nehezíti a jelentkezést,

hogy csak olyan térségi összefogások

pályázhatnak, amelynek tagja legalább

3 települési önkormányzat és három tu-

risztikai szolgáltató és egy, a turizmus-

hoz vagy gasztronómiához kapcsolódó

civil szervezet. A jelentkezôknek 3-4

napos turisztikai csomagot kell összeál-

lítaniuk, évszakonkénti bontásban.

Az EDEN pályázat keretében meg-

valósítandó projekt célja, hogy felhívja

a figyelmet az európai turisztikai deszti-

nációk értékeire, sokszínûségére, továb-

bá, hogy a turisztikai fejlesztéseiket a

társadalmi, kulturális és környezeti

fenntarthatóság elvei mentén végzô

desztinációk promócióját támogassa.

Magyarország eddig valamennyi pá-

lyázaton sikeresen szerepelt. Ezúttal is a

maximális, 75 százalékos –

ötvenezer eurós –

uniós támogatás

felhasználás

m e l l e t t

kerül-

het sor a

projekt ma-

gyarországi le-

bonyolítására.

A most elôször meghirde-

tett Magyarország legízletesebb ven-

dégváró úti célja címet viselô, a gaszt-

ronómiát középpontba helyezô pályázat

célja egy olyan, európai szinten is ver-

senyképes úti cél kiválasztása, amely a

saját, helyi gasztronómiájára alapozza

kínálatát. Az idei pályázat címe: „Egy

csipet Magyarország”, témája a helyi

gasztronómia, mint turisztikai motivá-

ció. Az elsôdleges cél egy olyan, euró-

pai szinten is versenyképes úti cél kivá-

lasztása, amely a saját, helyi gasztronó-

miájára alapozott kínálatával elnyerheti

a „Magyarország legízletesebb vendég-

váró úti célja” címet. A nyertes a Kivá-

ló Európai Desztináció címet viselheti

majd. A cím elnyerésével együtt a hazai

térség marketingeszközeinek fejleszté-

séhez a Magyar Turizmus Zrt. kétmillió

forint értékben járul hozzá.

A pályázat tematikája idôszerû,

ugyanis a Turisztikai Világszervezet

(UNWTO) szerint a gasztronómia egyre

inkább az utazási élmény központi ele-

mévé válik. A gasztronómiai turizmus

mára a turizmus egyik legdi-

namikusabban fejlô-

dô és legkreatí-

vabb szeg-

mensévé

vált. A

nemzet-

közi kuta-

tások szerint a

gasztronómiai tu-

risták színvonalas élet-

módjuk részeként, eredeti környezet-

ben, kellemes élményeket keresnek,

amelyeknek része a magas minôségû

helyi termékek fogyasztása. A gasztro-

nómiai élményeket keresô utazók ér-

deklôdésének középpontjában elsôsor-

ban az élelmiszer-termelôk, a gasztro-

nómiai fesztiválok, az élelmiszeripari

kiállítások és rendezvények, a termelôi

piacok, fôzôbemutatók és a különleges

ételek kóstolója áll. S ami a turizmusra

általában igaz, fokozottan érvényes an-

nak speciális ágára, a gasztronómiai tu-

rizmusra: munkahelyeket és megélhe-

tést teremt a közösség számára, miköz-

ben a helyi gazdaságot és agráriumot is

serkenti.

Az Európai Bizottság 2015-ben már kilencedik alkalommal írt ki pályázatot az úgynevezett ,,Kiváló EurópaiDesztinációk” (EDEN) témában. Az idei címe: „Egy csipet Magyarország”, témája pedig a helyi gasztronómia,mint turisztikai motiváció.

Egy csipet Magyarország! Keresik az EDENkert magyar ízeit!

IDEGENFORGALOM 35Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság36

A vállalkozások az Európai Unió egész területénalapíthatnak céget, forgalmazhatnak termékeket,nyújthatnak szolgáltatást és köthetnek üzletet,azonban az uniós jog eltérô értelmezésébôl, vala-mint információhiányból fakadóan idônként nehézérvényesíteni jogaikat.

Elôfordulhat például, hogy egy magyar cégDániában nem részesülhet állami támogatásbanarra hivatkozva, hogy a támogatás csak a dániairegisztrációs számmal (CVR-számmal) rendelkezôcégeknek jár, vagy, hogy környezetvédelmi elôírá-sok miatt megtagadják mûködési engedélyénekmeghosszabbítását, annak ellenére, hogy a dánminisztérium korábban már engedélyezte a vállalattevékenységét.

A SOLVIT ingyenes problémamegoldó szol-gáltatása azt tûzte ki célul, hogy segítsen az unióspolgároknak és vállalkozásoknak gyors és gyakor-lati megoldást találni belsô piaccal kapcsolatosproblémáikra. A SOLVIT ugyan már 2002 óta mû-ködik, mégis csak nagyon kis számú magyar vállal-kozás veszi igénybe egyre fejlôdô szolgáltatásait.

A SOLVIT hálózat harminc központból áll. Anemzeti közigazgatási rendszerek részeként – deaz Európai Bizottság támogatásával – minden eu-rópai uniós tagállamban, és Izlandon, Liechten-steinben valamint Norvégiában mûködnek közpon-tok. Rajtuk keresztül kérhetnek segítséget a vállal-kozások minden határon átnyúló ügyintézésben,az EU-jog helytelen alkalmazása miatt felmerülôproblémákban, illetve bármely nemzeti, regionálisvagy helyi szintû hatóságot érintô ügyben.

A SOLVIT nem foglalkozhat:● bírósági eljárás tárgyát képezô ügyekkel,● cégek közötti vagy cégek és magánszemélyek

közötti vitákkal, illetve● fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben,● kártérítési ügyekben,● a nem az egységes piac jogszabályait érintô

ügyekkel

Tehát a SOLVIT elé kerülô ügyek:● magánszemély vagy vállalat és egy másik tagál-

lam hatósága közötti viták lehetnek, amelyek● még nem képezik bírósági eljárás tárgyát, és● az EU egységes belsô piacának szabályait érin-

tik. (A személyek, az áruk, a szolgáltatások és atôke szabad áramlása.)

Belsô piaci problémákHogyan mûködik a SOLVIT?A vállalkozásoknak a hazai SOLVIT központot kellmegkeresnie, ennek több módja van: emailben, te-lefonon vagy az internetes panaszbejelentô nyom-tatvány elküldésén keresztül: http://ec.europa.eu/eu-rights/enquirycomplaint-form/home?languageCode=hu&origin=solvit-web

A probléma megoldásán két SOLVIT központmûködik együtt: az, ahová a kérés befut (hazaiSOLVIT központ), és egy másik, ami abban az or-szágban van, ahol az adott kérdés felmerült (illeté-kes SOLVIT központ).

A panasz beérkezése után a hazai SOLVIT köz-pont elôször ellenôrzi, hogy a probléma valóban abelsô piaci szabályok helytelen alkalmazásából fa-kad-e, majd beviszi az ügyet egy on-line adatbázis-rendszerbe, amely automatikusan továbbítja azt azilletékes SOLVIT központba.

Az illetékes SOLVIT központ egy héten belülértesíti a panasz benyújtót, hogy elvállalja-e azügyet. Ezt követôen utánanéz az ügyintézéshezszükséges dokumentumoknak és jogi tanácsok-nak, felveszi akapcsolatot az érintett hatóságokkal,majd maximum 10 héten belül megoldást javasol aproblémára.

A SOLVIT eddig a következô területekkel foglalko-zott:● Termékek és szolgáltatások piacra jutása● Letelepedés önálló munkavállalóként● Közbeszerzés● ÁFA- visszatérítési nehézségek● A tôke szabad mozgása● Határellenôrzés● Cégalapítási nehézségek● Jogtalan adminisztratív követelmények● Adózás● Tôke vagy fizetési mûveletek szabad áramlása● Szakképesítések és diplomák elismerése● Vezetôi engedélyek● Gépjármû nyilvántartásba vétel

Ha a SOLVIT erôfeszítései ellenére az ügyetnem lehet megoldani a hálózat segítségével, a he-lyi SOLVIT központ megpróbál más megoldási mó-dot is javasolni.● A fogyasztók és vállalkozások közötti vitás

ügyek rendezéséhez segítséget jelenhet az Eu-rópai Fogyasztói Központok hálózata/ECC-Net:http://ec.europa.eu/consumers/solving_con-sumer_disputes/non-judicial_redress/eccnet/index_en.htm

● Határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokkalkapcsolatos panaszok esetén a FIN-Net kínál-hat megoldást: http://ec.europa.eu/internal_market/fin-net/how_en.htm

● Az EU intézményeivel kapcsolatos panaszokesetén az Európai Ombudsmanhoz lehet fordul-ni: http://ombudsman.europa.eu/

● Tanácsadás vállalkozások számára:http://een.ec.europa.eu/

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j aProblémamegoldás vállalkozások számára a belsôpiacon – SOLVIT Az Európai Unió belsô piacán rengeteg európai uniós jogszabály segíti a vállalkozások mûködését,azonban a cégek gyakran éppen e jogszabályok helytelen alkalmazása miatt szembesülnek prob-lémákkal a határon átnyúló tevékenységeik során.

SOLVIThttp://ec.europa.eu/solvit/index_hu.htm

Egységes Piac Belsô Információs Rendszer (Internal Market Information Sytem /IMI)http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/index_hu.htm

Single Market Scoreboardhttp://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/index_en.htm

Európa Önökért (Your Europe)Gyakorlati útmutató vállalkozásoknakhttp://europa.eu/youreurope/business/index_hu.htm

Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat(Your Europe Advice /YEA)http://europa.eu/youreurope/advice/index_hu.htm

Az online pénztárgépbe

rögzített adatokat beis kell vallani

Az ellenôrzési tapasztalatok alapján a

bevétel eltitkolásának megakadályo-

zása az egyik legnehezebb adóhatósá-

gi feladat, ennek hatékony eszköze a

bevételek kötelezô rögzítésének ki-

kényszerítése.

Az online pénztárgépek bevezetésé-

vel az adóhatóság naprakész informáci-

óval rendelkezik a pénztárgép használa-

tára kötelezett adózók tevékenységérôl,

forgalmáról. Az ebbôl nyert információ-

kat alapul véve elemzés végezhetô arra

vonatkozóan, hogy a pénztárgépben

rögzített bevétel bevallásra került-e, az

adózók eleget tettek-e általános forgal-

mi adó kötelezettségüknek.

Az elmúlt idôszakban több adózó

esetében tapasztalta az adóhivatal, hogy

a bevallási kötelezettség elmulasztása

miatti bírságolást elkerülendô a társasá-

gok és egyéni vállalkozók ugyan be-

nyújtották adóbevallásaikat, de azt 0-ás

adattartalommal, nem pedig a tényleges

gazdasági eseményeknek megfelelôen.

Az adózók az ellenôrzés megkezdé-

sét, tehát az arra vonatkozó megbízóle-

vél átvételét követôen már nem korri-

gálhatják a bevallási adataikat, ekkor a

be nem vallott adót már a revízió álla-

pítja meg és jelentôs összegû adóbírság

is kiszabásra kerülhet.

Az adóhivatal nem fogadja el kont-

rollálatlanul az online pénztárgépbe

rögzített adatokat sem. Forgalomszám-

lálások, illetve próbavásárlások útján

rendszeresen vizsgálja azt is, hogy a be-

vételek teljes körûen rögzítésre kerül-

tek-e a pénztárgépben.

A gazdaság kifehérítése érdekében

bevezetett, az adóhivatal és a pénztárgé-

pek közötti online adatkapcsolat a költ-

ségvetési bevételek növekedését indí-

totta el. Mindez a kockázatelemzési le-

hetôségekkel párosulva kiszûri a csalárd

módon az adózást elkerülôket, ezzel

csökkentve a tisztességesen mûködôk

versenyhátrányát.

A rendelkezés érvényességének feltétele

az adó határidôben történô megfizetése.

A magánszemély külön-külön nyilat-

kozatban rendelkezhet befizetett adó-

jának

— 1%-áról egy elôzetesen regisztrált

civil kedvezményezett (pl. egyesü-

letek, alapítványok, közalapítvány-

ok), valamint további

— 1%-áról egy technikai számmal

rendelkezô, bevett egyházi ked-

vezményezett vagy kiemelt költ-

ségvetési elôirányzatként megha-

tározott cél („Nemzeti Tehetség

Program”) javára.

A kedvezményezhetô civil szervezetek

listáját a NAV honlapján (www.nav.

gov.hu) található, „Regisztrált civil

kedvezményezettek 2015” elnevezésû

nyilvántartás tartalmazza.

A kedvezményezhetô szervezetekre

vonatkozó jogszabályok tavalyi válto-

zása alapján a 2015. rendelkezô évi 1%-

os felajánlásokra igényt tartó szervezet-

nek 2014. szeptember 30-ig az adóható-

ságnál kellett elôzetesen regisztrálnia és

igazolnia a kedvezményezetté válás

jogszabályi feltételeit, valamint bejelen-

teni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A

civil szervezetek a sikeres regisztráció

folytán válhattak kedvezményezetté és

kerülhettek a NAV által közzétett nyil-

vántartásba. Az adóhatóság honlapján

közzétett – az adóhatóság által folyama-

tosan frissített – nyilvántartás tartalmaz-

za az adott rendelkezô évben felajánlás-

ra jogosult kedvezményezettek adószá-

mát, nevét, székhelyét.

A kedvezményezettnek a kiutalás

idôpontjában is meg kell felelnie a ked-

vezményezetti feltételeknek, érvényes

regisztrációval kell rendelkeznie.

Nem lehet érvényesen rendelkezni

azon civil kedvezményezett javára,

amelyet az adóhatóság jogerôs határo-

zatával kizárt a 2015. rendelkezô évi

felajánlásokból történô részesedésbôl.

Ezen civil kedvezményezettek adatai

szintén elérhetôek a NAV honlapján

(„Kizárt civil kedvezményezettek

2015” elnevezésû lista).

Rendelkezô nyilatkozatában a ma-

gánszemély (ôstermelô, egyéni vállal-

kozó) összevont adóalapja adójának

az adókedvezmények, továbbá az ön-

kéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat

és a nyugdíj-elôtakarékossági nyilat-

kozat szerinti átutalások levonása

után fennmaradó része 1+1%-áról

rendelkezhet.

A rendelkezô nyilatkozat a bevallá-

si nyomtatvány részeként („EGY-

SZA” elnevezésû lapon), illetve adóbe-

vallás elektronikus úton történô benyúj-

tása esetén, az elektronikus ûrlapon,

illetve önállóan, lezárt, az adózó adó-

azonosító jelével ellátott postai borí-

tékban személyesen, postán vagy

elektronikus ûrlapként elektronikus

úton is eljuttatható az adóhatósághoz.

Munkáltatói adómegállapítás esetén

a munkáltató útján is benyújtható a

rendelkezô nyilatkozat: ebben az esetben

a magánszemélynek legkésôbb 10 nap-

pal a 2015. május 20-i határidôt megelô-

zôen lezárt, az adóazonosító jelével

ellátott, ragasztott felületére átnyú-

lóan, saját kezûleg aláírt borítékban

Tudnivalók az 1+1%-os felajánlásokról

A magánszemélyek 2015. május 20-áig benyújtott rendelkezô nyilatkozataik-

ban az idei évben is változatlanul jogosultak 1+1%-os felajánlás megtételére. A

rendelkezô nyilatkozat benyújtásának határideje jogvesztô, ennek megfelelôen

a határidô elmulasztása esetén a rendelkezés nem teljesíthetô.

NAV 37Dél-Dunántúli Gazdaság

kell a munkáltató részére átadnia nyi-

latkozatát.

Új szabályozás teszi lehetôvé, hogy

a magánszemély rendelkezô nyilatkoza-

tán az idei évtôl úgy is rendelkezhet,

hogy nevét és postai, illetve elektroni-

kus levelezési címét a civil kedvezmé-

nyezettel közölheti az adóhatóság. A

magánszemély a hozzájárulását az erre

a célra szolgáló kódkocka kitöltésével

jelölheti, adatait a nyilatkozatán megad-

hatja.

A magánszemély által megadott

adatokat az állami adóhatóság a civil

szervezet kérésére közli, a kedvezmé-

nyezett az ily módon rendelkezésre álló

adatokat kizárólag a közhasznú tevé-

kenységével kapcsolatban a magánsze-

méllyel történô kapcsolatfelvételre, tá-

jékoztatás nyújtására használhatja fel,

és az adatokat kizárólag az adatszolgál-

tatást követô 5 évig kezelheti.

Az említett adatok kitöltése, az

adatkezelési hozzájárulás megadása

csak választható lehetôség, ezáltal

nem feltétele az érvényes rendelkezés-

nek!

Az adóhivatal eljárása során jellemzôen

bevallásban foglalt, illetve határozatban

megállapított kötelezettségek behajtásá-

ra intézkedik, azonban elôfordulhat,

hogy külsô behajtást kérôk megkeresése

alapján folytat végrehajtási eljárást.

Amennyiben egy magánszemély el-

len végrehajtási eljárás indul hulladék-

gazdálkodási díj meg nem fizetése mi-

att, továbbá az adóhivatal határozattal

kötelezi ôt betéti társasága tartozásának

megfizetésére is és az adózó egyikkel

sem ért egyet, úgy lehetôsége van jogor-

voslati kérelem elôterjesztésére. Fontos

szabály, hogy az adóhivatal az adók

módjára behajtandó köztartozások ese-

tében a behajtást kérô nyilatkozatai

alapján jár el, így a hulladékgazdálko-

dási díj összegével kapcsolatos panasz

elbírálására nem jogosult, azt továbbíta-

ni köteles a behajtást kérô részére, aki a

beadvány elbírálásának eredményérôl

az adóhivatalt tájékoztatja.

A kötelezô határozat ellen fellebbe-

zés nyújtható be, melyet az irat kézhez-

vételét követô 15 napon belül kell meg-

tennie. Ez történhet szóban, de akár sze-

mélyesen is felkeresheti a határozatot

hozó hivatalt, ahol fellebbezését jegyzô-

könyvbe foglalják. Nem szabad elfelej-

teni, hogy a hivatalos irat átvételének

megtagadása, illetve az irat „nem ke-

reste” jelzéssel történô visszaküldése

egyenértékû az irat átvételével, így ez a

határozat jogerôre emelkedésének nem

akadálya.

A fellebbezés jelentôsen megterhel-

heti a pénztárcát, hiszen benyújtásával

egyidejûleg illetéket kell fizetni, mely-

nek összege 5000 és 500.000 forint kö-

zött mozoghat a vitatott összeg nagysá-

gától függôen.

A benyújtott fellebbezést az adó-

igazgatóság a felettes szervéhez továb-

bítja, aki az abban foglaltakat 30 napon

belül megvizsgálva többféle döntést

hozhat. Vagy helybenhagyja a határoza-

tot, amennyiben a fellebbezésben fog-

laltakkal nem ért egyet, ha azonban a

fellebbezésben foglaltakkal részben

vagy egészben egyetért úgy a megtáma-

dott határozatot megsemmisíti, vagy

megváltoztatja.

Ha az adózó jogorvoslati lehetôségét

kimerítette és a felettes szerv a határo-

zatot helybenhagyta, még 15 napos fize-

tési határidôn belül lehetôség van az ön-

kéntes fizetésre. Amennyiben ez a ha-

táridô eredménytelenül eltelik, úgy az

adózó ellen megindulhat a határozatban

foglalt kötelezettségek behajtása, mely-

nek során az adóhivatal végrehajtási

cselekményt (ingó, ingatlan foglalás, jö-

vedelem letiltás, inkasszó stb.) fogana-

tosít.

Amennyiben ezeket a cselekménye-

ket is vitatja, úgy igénybe vehet egy

speciálisan végrehajtási eljárásban al-

kalmazható jogorvoslatot a végrehajtási

kifogást, amit a sérelmezett cselek-

ményrôl való tudomásszerzést követô 8

napon belül lehet benyújtani. Ez a jog-

orvoslati forma kevésbé költséges, hi-

szen az illetékfizetési kötelezettség

minden esetben 5000 forint.

Jogszabály által biztosított mentes-

ség, hogy a végrehajtási kifogás elbírá-

lásáig további végrehajtási cselekményt

az adóhivatal nem foganatosíthat, kivé-

ve ha a végrehajtási kifogás ismételt,

vagy az árverés kitûzését nem vitató ki-

fogást az árverés kitûzését követôen

nyújtják be.

A végrehajtási kifogást az adóigaz-

gatóság felettes szerve 15 napon belül

bírálja el, melynek eredményeként a sé-

relmezett cselekményt helybenhagyja,

megváltoztatja, vagy megsemmisíti, at-

tól függôen, hogy a kifogásban foglal-

takkal egyetért-e vagy sem.

A végrehajtási kifogást elbíráló vég-

zés ellen a NAV Elnökéhez címzett

önálló fellebbezéssel lehet élni a kéz-

hezvételtôl számított 15 napon belül,

10.000 forint illeték megfizetése mel-

lett. A NAV Elnökének végzése a kézbe-

sítéssel jogerôs, ellene már további fel-

lebbezésnek helye nincs.

Ugyan jellegét tekintve nem minô-

sül jogorvoslatnak, de garanciális jelen-

tôsége van a végrehajtási igénypernek,

mely a lefoglalt vagyontárgyak tulajdo-

ni viszonyának tisztázására szolgál.

Ezen polgári peres eljárás alperese az

adóhatóság, felperese pedig nem az

adós, akivel szemben a végrehajtás fo-

lyik, hanem az, aki a lefoglalt dologra

igényt tart. A gyakorlatban elôforduló

tipikus eset, mikor a házastárs különva-

gyonába tartozó dolog kerül lefoglalás-

ra. Ebben az esetben a házastárs kerese-

tet nyújthat be az adóhivatal ellen a va-

gyontárgy foglalás alóli feloldása iránt.

Amennyiben a házastárs a tulajdonjo-

gát, a dolog különvagyoni jellegét iga-

zolja, úgy a lefoglalt dolgot a bíróság a

foglalás alól feloldja. Igényper bármi-

kor indítható, azonban ha azt a foglalás-

tól számított nyolc napon belül indítvá-

nyozzák, úgy a lefoglalt vagyontárgy

csak az igényper jogerôs lezárását köve-

tôen értékesíthetô.

Jogorvoslati lehetôségek az adóvégrehajtásbanNAV Dél-Dunántúli Gazdaság38