dél-dunántúli gazdaság xviii. évfolyam 5. szám

36
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 5. szám, 2016. június 3. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Nyárindító melléklet www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara Klaszter Egy irányba húzni!

Upload: pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara

Post on 01-Aug-2016

224 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 18. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.

TRANSCRIPT

Page 1: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 5. szám, 2016. június 3.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Nyárindító melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Klaszter

Egy irányba húzni!

Page 2: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Több száz milliárd forintnyi uniós fejlesztési forráshoz

juthatnak hozzá a kis- és közepes vállalkozások 2018-ig, a

források jelentôs részének közvetítésében többek között a

Szigetvári Takarékszövetkezet is részt vesz. A következô

hónapokban folyamatosan nyílnak meg a különbözô típu-

sú támogatási lehetôségek a kkv-k számára, amelyek kö-

zül az elsô egy 0%-os kamatozású hitel lesz. Az új hitelter-

mék könnyített biztosítéki rendszerének köszönhetôen

azok a kkv-k is forráshoz juthatnak, amelyek eddig kevés-

bé voltak hitelképesek. Csak egy igazán jó tervre és némi

saját forrásra van szükség.

— A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

(GINOP) keretében meghirdetett programokon belül közvetí-

tünk a jövôben támogatási lehetôségeket, amelyek közül az

elsô termék kifejezetten vállalkozásoknak szól: egy 0%-os ka-

matozású hitel, amelyet termelôeszközök, beruházások és já-

rulékosan forgóeszközök beszerzésére lehet felhasználni. – tá-

jékoztat Csányi Zsolt, a Szigetvári Takarék vállalkozói hitel

üzletágvezetôje, aki 24 éves banki, döntôen vállalkozói terü-

leten szerzett tapasztalattal a közelmúltban érkezett a pénzin-

tézethez. — Akár 600 millió Ft hitelösszeg is igénybe vehetô

ebben a konstrukcióban, minimálisan 10%-os önrész mellett,

legfeljebb 15 éves futamidôvel – tér vissza az új lehetôségre

Csányi Zsolt. — A visszatérítendô pénzügyi eszköz támogatás

igénybevételének menete sokban hasonlít egy hitelkérelem-

hez, a vállalkozás a pozitív hitelbírálat és a szerzôdés megkö-

tése után juthat hozzá a megítélt összeghez.

— Mi a különbség egy banki hitel és az EU-s támoga-

tásként kapható hitel között?

— Egy banki hitel bírálatánál nagyobb súlya van a vállal-

kozás múltjának, ennél a konstrukciónál azonban elsôsorban a

cég jövôképe és lehetôségei számítanak a döntésnél. A

könnyített biztosítéki rendszer miatt most olyan cégek is lehe-

tôséget kaphatnak, amelyek eddig nem vagy csak nehezen ju-

tottak banki hitelhez.

— Mikortól igényelhetik a vállalkozások a 0%-os ka-

matozású hitelt?

— A Magyar Fejlesztési Bank május 20-ától országszerte

folyamatosan alakítja ki az uniós forrásokat közvetítô új érté-

kesítési pontjait, az egyik elsô úgynevezett MFB Pont a Szi-

getvári Takarék pécsi belvárosi bankfiókjában nyílt meg. A

közeljövôben további MFB Pontokat nyitunk Szigetváron,

Komlón, Siófokon, Barcson, Harkányban, Kozármislenyben,

Tabon és Balatonföldváron. MFB Pontjainkon munkatársaink

azokat a vállalkozásokat várják, amelyek egy jól kidolgozott

ötlet, egy elképzelés megvalósításához keresnek kedvezô

pénzügyi lehetôséget. Az igényelt MFB forráson túl szeret-

nénk partnereinknek átfogó szolgáltatást nyújtani, segítve ez-

zel jövôbeli elképzeléseiket. Javaslom, hogy személyesen ér-

deklôdjenek az MFB Pontokon, hiszen nemcsak tájékoztatást,

hanem személyre szóló tanácsadást is nyújtunk számukra akár

a hitelkérelem kitöltésével kapcsolatban, akár azzal, milyen

feltételekkel vehetik igénybe a viszonylag gyorsan elérhetô

uniós fejlesztési forrást.

0%-os kamatozású hitellehetôségkis- és középvállalkozásoknak

MFB Pontok nyílnak a Szigetvári Takarékszövetkezetnél

CSÁNYI ZSOLTVállalkozói hitel üzletágvezetô

A közel 25 éves banki, vállalati finanszírozási tapasztalattal rendelkezô szakember a közelmúltban csat-lakozott a Szigetvári Takarékhoz. Csányi Zsolt azért kötelezte el magát az 58 éves múlttal rendelkezô, 27fiókot mûködtetô regionális bank mellett, mert a takarékszövetkezet jellegébôl adódóan, kreativitását al-kalmazva, jellemzôen a vállalkozások speciális, helyi igényeihez jobban igazodó konstrukciókkal, rugal-masan tudják ügyfeleik igényeit kiszolgálni.

Pécsi fiók

Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

Tel.: +36 72 514-200

E-mail: [email protected]

Szigetvári fiók

Szigetvár, József Attila u. 19.

Tel.: +36 73 514-094

E-mail: [email protected]

Komlói fiók

Komló, Városház tér 5.

Tel.: +36 72 582-260

E-mail: [email protected]

Page 3: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

32–33. oldal

Autóteszt:Urbán Ernô –Mercedes-Benz C350e

A jó szakmafelér egy

diplomával

8. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Most érdemespályázni uniós támogatásra

10–11. oldal

Page 4: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

A kamara klaszterfejlesztô tevékenysége

Egy régió gazdasági növekedéséhez

nagyban hozzájárulhat a vállalkozások,

szervezetek közötti szinergia elônyei-

nek kihasználása. Az exporttevékenység

fokozásának egyik kulcsa a klaszterek

és a régió nemzetközi láthatósága, amit

jelentôsen segíthet a klaszterek üzleti

potenciáljának megjelenítése. A kamara

egyik fô célja tudatosítani a gazdaság

szereplôiben: a klaszterek léte és tevé-

kenysége a kitörési pont, szinte az

egyetlen lehetôség a talpon maradásra a

közép-európai régió számára. Ezért a

kamara számos, klaszterfejlesztéssel

foglalkozó dokumentumot, tanulmányt,

fejlesztési módszertant készített az el-

múlt idôszakban – köszönhetô az évti-

zedes saját tapasztalatnak, valamint a

nemzetközi klaszterprojekteknek – ab-

ból a célból, hogy egyaránt helyzetbe

hozhassa a megye, a régió jól mûködô

és fejlôdô klasztereit. A kezdeményezé-

sek sikerét mutatja, hogy az itt kidolgo-

zott módszerek és legjobb gyakorlatok

elismerést arattak az EU különbözô or-

szágaiban élô partnerek körében.

Hamar László, a kamara klaszterfej-

lesztési menedzsere évek óta segíti a

klasztereket, tapasztalatai alapján el-

mondható, hogy a pályázati forrás nél-

kül is mûködôképes klaszterek a fenn-

tartható klaszterek, hiszen ôket elsôsor-

ban nem a forrásszerzés motiválja. „A

nemzetközi klaszterek sokrétû finanszí-

rozási lábai elônyt jelentenek a szakmai

munka elvégzéséhez, Magyarországon

is ez lenne a cél” – mondja a szakember.

„A kamara 10 éves klaszterfej-

lesztési munkája közvetve a helyi gaz-

daság túléléséhez is hozzájárul, hiszen

az együttmûködô cégek és szervezetek

segítik egymást, valamint a hasonló

ágazatban dolgozó cégeket is” – ezt már

Rabb Szabolcs innovációs

osztályvezetô állítja, és hoz-

záteszi: „az innovációs lán-

cok klaszterben történô szer-

vezése hatékony és gyors re-

agálást biztosít a piaci K+F

tevékenységek során. A ha-

zai klaszterek szervezése és

fenntartása egy szûk kör el-

tökéltségén alapul, így eb-

ben Pécs mellett Székesfehérvár, Sze-

ged, Debrecen és Gyôr városok, az itt

mûködô kamarák és klaszterfejlesztési

szervezetek, valamint természetesen a

klaszterek kiemelt szerepet vállalnak.”

A kamara számos platformon,

együttmûködésben, pályázatban vett

részt az elmúlt években azért, hogy

emígy is segítse a megye klasztereinek

mûködését.

A Baross Gábor–Innomark pályázat

a dél-dunántúli régió klasztereinek fej-

lôdését, hálózatba kapcsolódását támo-

gatta, mindezt testre szabott innovációs

szolgáltatások nyújtásával.

A Cluster and Network Cooperation

for Business Success in Central Europe

(CNCB) programban kamaránk hét to-

vábbi ország klaszterfejlesztô szerveze-

tével fogott össze a klaszterek vezetése,

optimalizálása és nemzetközi láthatósá-

gának javítása érdekében. A

Baross pályázatban elért

eredményeket 2012 márciu-

sában a gyakorlatba ültettük

át: a CNCB klaszterfej-

lesztési projekt keretében

hat ország 70 klasztere talál-

kozott Pécsett.

Az NGM és az MKIK

társfinanszírozásában kez-

detben tíz dél-dunántúli klaszter kapott

lehetôséget saját innovációs portfólió

elkészítésére és közreadására. A projekt

során elkészült a portfólió összeállításá-

nak módszertana, melyet tréning során

ismerhettek meg a klaszterek vezetôi.

Az elkészült portfóliók közreadására új

honlap indult www.klaszterportfolio.hu

címen.

A Clusters Meet Culture (SEE) pro-

jekt öt uniós tagország (Olaszország,

Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ma-

Klaszterek2 0 1 6

Az elmúlt évtizedben megnôtt Ma-gyarországon a klaszteralapításikedv, de a létrehozás után még soka bizonytalanság. Nincs kapcsolataz egyes szereplôk között, nemszületik meg a közös stratégia, le-maradnak a pályázati forrásokról,mivel nem ismerik a lehetôségei-ket. Az „egyedül nem megy” alter-natívája csak akkor lehet aklaszter, ha a tagok felismerik aszinergiát biztosító együttlét erôsí-tô szerepét és elkötelezôdnek a kö-zös célok megvalósítása érdeké-ben. Összeállításunkban sikeresenmûködô baranyai klasztereket isbemutatunk.

A kamarával együttmûködô klaszterekAlkalmazott Földtudományi Klaszter

Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter

BaranyaLand Turisztikai Klaszter

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Kék Gazdaság Innovációs Klaszter

Kreatív Ipari Klaszter

Ökoturisztikai Klaszter

Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter

Pécsi Kesztyû Klaszter

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Page 5: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

gyarország) kulturális turizmusának fej-

lesztését tûzte célul, a partnerrégiók te-

rületén mûködô klaszterek legjobb gya-

korlatának megismerésével és közrea-

dásával, valamint három EKF-város ez-

zel kapcsolatos tevékenységeinek és

eredményeinek megismerésével.

A kamara számos klaszter létrehozá-

sa fölött bábáskodott. A régió elsô akk-

reditált klasztereinek példáján a Dél-

Dunántúli Gépipari Klaszter nemcsak a

hazai akkreditációt szerezte meg, ha-

nem az európai minôsítést fémjelzô

ESCA Bronz fokozatát is. Utóbbi minô-

sítéssel további klaszterek is rendelkez-

nek a megyében.

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

(menedzsment szervezet: PBKIK) most

lett öt éves, a klaszter fô célja a szerve-

zeten keresztül a gépipar sikeres mûkö-

désének elôsegítése, illetve a tagoknál is

jelentkezô eredmények elérése az üzlet-

fejlesztés feladataitól a jogszabályi kör-

nyezet lehetôség szerinti formálásáig. A

jelenleg 25 tagú szervezetet 17 alapító

tag hozta létre, de idén tovább bôvül a

létszámuk. A régió legnagyobb ipari

összefogása a klaszter, közel 4000 fô

munkavállalóval és 100 MRD Ft árbe-

vétellel.

— 2014-ben a klaszter egyik pro-

jektje külsô szakmai elismerésben ré-

szesült, de az országos klaszterszintû

minôsítés ugyanúgy a sikeres mûködést

jelzi, mint a jelenleg is

zajló nemzetközi minô-

sítés – kezdi a klaszter

eredményeivel kapcso-

latos kérdésre adandó

válaszát dr. Hüse Istvánelnök. — Az alapítás

elôtt és az elsô három

évben végzett munká-

nak, valamint a tagok

elkötelezettségének kö-

szönhetôen a rövid távú célok elérésétôl

a hosszú távú célok megvalósításáig

megalapozott és lépésrôl lépésre terve-

zett fejlôdési úton halad a Dél-Dunántú-

li Gépipari Klaszter. Kiemelendô, hogy

sikeresen zárult a DDOP-projekt mene-

dzselése, eddig 30 alkalommal tartot-

tunk benchmarking rendezvényt a belsô

kohézió és tapasztalatcsere érdekében.

Említhetem az üzletfejlesztést, a közös

termékeket, projekteket és beszerzése-

ket, a közös marketingtevékenységeket

vagy az intézményes kapcsolati háló ki-

alakítását és mûködtetését különbözô

klaszterekkel, szervezetekkel, intézmé-

nyekkel, cégekkel, önkormányzatokkal.

A szakképzés fejlesztésére együttmûkö-

dünk a duális közép- és felsôfokú okta-

tás, valamint a duális gépészmérnök-

képzés kialakításában a PTE-vel, szak-

köröket indítunk és fejlesztünk a szak-

képzés lobbitevékenysége érdekében.

Ezért klaszterünk megkapta a „Szak-

képzési Díj 2013”-t innováció kategóri-

ában és képzésfejlesztési stratégiánk be-

jutott az ország öt legjobb projektje kö-

zé. Megszereztük az „Akkreditációs In-

novációs Klaszter” címet, ami különö-

sen fontos az új, 2014-2020-as pályáza-

ti periódusban. Tavaly Bronz Label mi-

nôsítést szereztünk az European

Secretariat for Cluster Analysis

(ESCA) of VDI/VDE Innovation+

Technik GmbH szervezet által lefolyta-

tott vizsgálata alapján, emellett a

klaszter megkapta a „Szakképzési Díj

2014” fôdíját kooperáció kategóriában.

Ezeken felül külön kiemelem a klaszter

tagjainak sikerességét, hiszen rendsze-

resen részesülnek országos, regionális

elismerésekben.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a

DDOP-projekt keretén belül mintegy

kétéves idôtartamban 22 millió Ft pályá-

zati támogatást nyert, ez is jelentôsen

hozzájárult a szervezet sikerességéhez.

Mint a klaszterelnök megjegyezte, a tá-

mogatási idôszak után olyan (országos

viszonylatban is kiemelten magas) mérté-

kû tagdíjat határoztak meg, amire alapoz-

va biztonsággal folytathatják a munkát.

— A klaszter már megalakulásakor

meghatározta jövôképét, azóta is ehhez

igazítjuk a mûködésünket. A fenntartás

záloga a tagság által fontosnak tartott

célok megvalósítása érdekében végzett

tevékenység – amiben a tagok készek

tevôlegesen és anyagiakkal is részt ven-

ni. A fejlesztés fontos eleme a klaszter-

menedzsment létszámának és aktivitá-

sának növelése, ahogy szintén fontos,

hogy az alapítás céljainak megvalósítá-

sa mindig összhangban legyen az aktuá-

lis lehetôségekkel, kihívásokkal.

Külön kiemelem a most indult mun-

kaerô-toborzó programunkat. Ennek ke-

retében az állami felzárkóztató progra-

mokra reflektálva, saját források fel-

használásával kísérelünk meg egy –

közvetlen igényekre alapozott, helyi bá-

zisra épülô, rugalmas és költség-

hatékony – alternatív megoldást megva-

lósítani, remélve, hogy mérhetô és költ-

ségeiben megtérülô eredményt érünk el.

Természetesen törekszünk pályázati

források elérésére is a GINOP keretében

– foglalja össze a klaszter jövôbeni el-

képzeléseit dr. Hüse István.

Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Az Információmenedzsment Innovációs

Klasztert 2008-ban 9 helyi szereplôvel

alapították azzal a céllal, hogy mind ter-

mékpiacaikon, mind a munkaerôpiac

vonatkozásában elôsegítsék tagvállal-

kozásaik egységes technológiaorientált

fejlesztését, valamint fokozzák a hazai-

és nemzetközi szintû versenyképessé-

güket. A klaszter a versenyképesség fo-

kozását két kulcsterületen tartja a legin-

kább szükségszerûnek: egyrészt a belsô

versenyképességet a munkaerô-megtar-

tási, munkaerô képzési képesség fej-

lesztésével, másrészt a külsô versenyké-

pességet a termék-, illetve szolgáltatási

piacokon történô versenyképesség fo-

kozásával. Ezen célok mentén kíván a

klaszter tagjai, illetve a csatlakozó vál-

lalkozások számára hozzáadott-érték

növelô szolgáltatásokat nyújtani.

— A klaszter mûködése során szá-

mos, kooperációban kifejlesztett termék

került a piacra, a néhány tízmilliós fej-

lesztéstôl a közel egymilliárd forintból

kifejlesztett technológiáig rendkívül

széles a spektrum. Több tagvállalatot

volt szerencsénk a külföldi piacokra lé-

pés rögös és lassú útján támogatni,

2012-ben állítottunk ki elôször közösen

a CEBIT-en, 5 tagvállalatunkkal. Azóta

rengeteget tanultunk a piacra lépés mi-

kéntjérôl illetve kivitelezésérôl, azon-

ban a számok beszédesebbek: míg az

alapításkor elvétve volt a tagoknak ex-

port árbevételük, ma már a tagság árbe-

vételének mintegy 20-30%-át az export-

tevékenység teszi ki, és a helyzet csak

azért nem kedvezôbb, mert a magyar pi-

Page 6: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

ac is pezseg az utóbbi néhány évben –

foglalja össze klaszter megalakulása óta

elért sikereket Brachmann Ferencklasztermenedzser.

— Most elsôsorban

a munkaerô-piaci hely-

zet javításán dolgo-

zunk, mivel tagjaink

számára az utóbbi 2-3

évben a legégetôbb

probléma az utánpótlás

biztosítása. Szükséges

növelni a régióban –

sôt, az országban, Eu-

rópában, de az egész világon – az infor-

matikát tanulók számát, számtalan ren-

dezvényen népszerûsítjük ezt a jól fize-

tô, rugalmas munkavégzést lehetôvé te-

vô, hosszú távú megélhetést biztosító

szakmát. Középiskolákban és hallgatói

rendezvényeken tartunk népszerûsítô

elôadásokat, valamint a diákok, hallga-

tók számára nyújtunk munkalehetôséget

a duális képzés, illetve az egyetem mel-

lett végezhetô munkalehetôségek formá-

jában.

A klaszter több alkalommal is igény-

be vett pályázati lehetôséget, azonban

tanulságként szolgált számukra, hogy a

pályázati források lassúsága behatárolja

a pénz hasznosítási lehetôségét, annak

erejét. Így igyekeznek olyan nagy volu-

menû, hosszú távú beruházásokra össz-

pontosítani, amelyek csak ilyen eszkö-

zökkel fejleszthetôk.

— Víziónk, hogy tagjaink a jelenle-

gi évi 10-15% körüli növekedési ütemü-

ket képesek legyenek fokozni. Ez jelen-

leg csupán a szükséges humán-erôforrás

mennyiségén és minôségén múlik, a nö-

vekedési potenciált kiaknázó stratégiai

beruházásokra kész terveink vannak,

így a következô 5 évben ennek végre-

hajtásával szeretnénk támogatni a nem-

zetgazdaság ezen ágának növekedését –

ismerteti a klaszter jövôre vonatkozó

terveit Brachmann Ferenc.

Magyar Környezettechnológiai Gyártóés Fejlesztô Klaszter

A Magyar Környezettechnológiai Gyártó

és Fejlesztô Klaszter 2013-ban alakult

azzal a céllal, hogy tagjai erôforrás-haté-

kony városüzemeltetést szolgáló eljárá-

sokat, eszközöket fejlesszenek ki és vi-

gyenek gyártásba. A fejlesztési kapacitá-

sok optimális felhasználása érdekében

szoros együttmûködést kívánnak megva-

lósítani a gyártók, a beszállítók és a ke-

resleti oldalt megtestesítô közszolgáltató

vállalkozások között. A termékpaletta le-

fedi a kommunális ágazatban szükséges

eszközök zömét: települési szilárd és fo-

lyékony hulladék szállítására alkalmas

eszközök, útkarbantartó és síkosság

mentesítô berendezések, vízi közmû

fenntartásához szükséges jármûvek, pla-

tós és ponyvás áruszállító felépítmények

is megtalálhatók a kínálatban.

— A legnagyobb sikerként könyvel-

jük el azt a tényt, hogy tagjaink közvet-

len beszállítói lehettek regionális lépté-

kû környezetvédelmi beruházásoknak,

ami annak tükrében válik jelentôs elôre-

lépéssé, hogy a korábbiakban külföldi

cégek alvállalkozóiként, részegységek

gyártóiként lehettek csak jelen a hazai

kommunális piacon. 2014-ben 26 kiállí-

tóval rendeztünk szakvásárt Pécsett, a

hozzá kapcsolódó fórumot százas nagy-

ságrendû résztvevô látogatta

– válaszolja dr. Kiss Tiborklaszterelnök arra a kérdés-

re, hogy melyek voltak a

legfontosabb események, si-

kerek a klaszter életében.

— Az elsô, nagy nyilvá-

nosság elôtti bemutatkozá-

sunkat követôen a tagok kö-

zötti együttmûködésre kon-

centráltunk, ami több termék továbbfej-

lesztését eredményezte. Pl. az RG Net

speciálisan a kommunális szakma szá-

mára készített flottakövetô rendszere

számos új funkcióval bôvült, javult a

megbízhatósága és pontossága, jelenleg

az új hardver- és szoftvermegoldások

tesztüzeme zajlik a BIOKOM Nonprofit

Kft.-nél. A Seres Kft. új konténeres és

tömörítôs felépítményeket készített,

ezeket is a pécsi városüzemeltetésben

tesztelik. A közelmúltban pedig közös

szakmai úton vettem részt Pécs polgár-

mesterével Siráz városában, Iránban,

ahol bemutattam klaszterünket és tár-

gyaltam a városüzemeltetési megoldá-

sainkat érintô együttmûködési lehetôsé-

gekrôl.

— Milyen a klasztertagok aktivitása?

— Tagcégeink a mindennapokban is

egymással dolgoznak és információt

osztanak meg, ami különösen fontos

ma, amikor intenzív átalakulásban van a

szakma és a kommunális piac. Legin-

kább a közös termékfejlesztéseknél

nyilvánul meg az a kedvezô szinergikus

hatás, ami a fejlesztô és a felhasználó, a

kínálati és a keresleti oldal együttmûkö-

désébôl származik, hiszen a fejlesztési

ciklusok lerövidülése miatt a termék

megbízhatósága csak úgy szavatolható,

ha a végleges piacra vitelt megelôzôen

valós körülmények között történik meg

a tesztelése.

A klaszter alapítása óta nem volt

olyan hazai pályázati felhívás, ami in-

duló klaszter menedzselését támogatta

volna, ezért a mai napig a tagdíjak biz-

tosítják az alapfeladatok ellátását. A jö-

vôre vonatkozóan a klaszter egyértelmû

célja a belsô és külsô kooperációk fej-

lesztése és az akkreditáció megszerzése.

Ennek aktualitást ad az is, hogy éppen

most vált taggá az Electromega Kft.,

amely elsôként fejlesztett ki Magyaror-

szágon elektromos hajtású hulladék-

gyûjtô jármûvet. A klaszter

alapító tagja, a Seres Kft. ké-

szítette hozzá a felépítményt,

és várhatóan júniusban meg-

kezdôdik a tesztüzeme a

BIOKOM-nál.

— Továbbfejlôdésünket az

EU új szakpolitikája alapoz-

za meg, mely a körkörös

gazdaság kialakítását céloz-

za. Ez a kommunális szakma és a tele-

pülésüzemeltetés számára új kihíváso-

kat jelent, ami további lehetôségeket és

esélyeket teremt klaszterünk tagjainak

arra, hogy új termékeket és továbbfej-

lesztett technológiákat vigyenek a nem-

zetközi piacra – mondja a jövôrôl dr.

Kiss Tibor.

BaranyaLand Turisztikai Klaszter

A BaranyaLand Turisztikai Klasztert

2013 végén alakította a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara 12 önkén-

tes tagja. Elsôdleges céljuk az volt,

hogy a szektor szereplôi ne egymástól

izoláltan és öncélúan szervezzék tevé-

kenységüket – legyen szó rendezvé-

nyekrôl, fesztiválokról vagy más aktivi-

tásról –, hanem közösen, programcso-

magokat összeállítva növeljék a térség

Page 7: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

vendégéjszaka-számát. Ehhez hiányzott

a turisztikai vállalkozók, szereplôk kö-

zött a kommunikáció, az együttmûkö-

dés, melynek eredményeképp nem volt

közös, egész megyét átfogó termék,

amit kínálhatnának az ide látogató ven-

dégeknek.

— A klaszter megalakulása óta elké-

szült a www.gyeredelre.hu honlap, ahol

a tagok folyamatos megjelenési lehetô-

séget kapnak, és itt tehetik közzé prog-

ramajánlataikat is annak érdekében,

hogy a többiek rászervezhessenek saját

akciót, csatlakozhassanak valamilyen

ajánlattal. Ehhez egy Facebook csoport

kapcsolódik, ami a személyes kapcso-

latrendszeren keresztül még nagyobb

láthatóságot biztosít. Fontosnak tartot-

tuk azt is, hogy a tagok minél jobban

megismerjék egymás kínálatát, hiszen e

nélkül nehéz ajánlaniuk tagtársukat az

ideérkezôknek. Így eddig szinte minden

megbeszélésünk valamelyik klaszter-

tagnál zajlott, az összejövetel szerves

része az adott hellyel kapcsolatos – kife-

jezetten jobbító szándékú – tanácsadás.

Kell néha egy „külsô

szem”, ami olyat is ész-

revesz, amit mi, akik

benne élünk, már nem

látunk meg. Ebbôl több

új akció, program, ér-

dekes megoldás szüle-

tett – ismerteti a

klaszter eddigi sikereit

Arnold Antal klaszterel-

nök. — Tavaly több utazási kiállításon

részt vettünk, hol standdal, hol látogató-

ként. Jelentôs eredménynek tartom,

hogy a klaszter segítségével egy 6 or-

szág konzorciumából álló pályázatot

nyertünk az idôskorúak fôszezonon kí-

vüli utaztatására. Ebben utazási csoma-

gokat alakítunk ki a hozzánk beutazó

55+-os korosztály igényeire alapozva,

amit a szlovén partner „tesztcsoportja”

próbál ki októberben egy hatnapos út

keretében. Ugyanez lezajlik mind a 6

országban, amibôl kialakítunk egy

konkrét csomagajánlatot. Ennek a pro-

jektnek is egyértelmûen a vendégéjsza-

ka-szám növelése a célja, ráadásul a tu-

risztikai holtszezonban.

A klaszter elsô, egyben sikeres pá-

lyázata az említett SORT-pályázat volt,

de a magyar-horvát határmenti IPA-

pályázatokban is van turisztikai célú le-

hetôség, amelyre szintén beadja pályá-

zatát a klaszter.

— Egy ilyen klaszterközösség mû-

ködése úgy látom, hogy egy öngerjesz-

tô folyamat. Ha csináljuk, amit elkezd-

tünk, és az sikereket hoz egyenként va-

lamint a közösségnek is, akkor a közös

munka és a tagok is fejlôdnek. Azon

dolgozunk, hogy ez a folyamat ne álljon

meg. A régió 2017-es évi nagy lehetôsé-

gének tartom turisztikai szempontból is

a Pécsi Tudományegyetem 650 éves ju-

bileumi rendezvénysorozatát. Ehhez

tagjaink is csatlakoznak majd saját akci-

ókkal, programokkal, sportrendezvé-

nyekkel annak érdekében, – hogy ki-

használva a szinergiát – az idelátogatók

több idôt töltsenek nálunk, és megis-

merve vitathatatlan adottságainkat ké-

sôbb viszontláthassuk ôket turistaként,

diákként – fogalmazta meg a klaszter

jövôre vonatkozó terveit, irányait Ar-

nold Antal klaszterelnök.

Biotechnológiai Innovációs BázisKlaszter

A dél-dunántúli Biotechnológiai Inno-

vációs Bázis Klaszter együttmûködési

megállapodását 2005-ben írta alá 10

alapító tag, majd 2008-ban elsô alka-

lommal 16 taggal szerezte meg az akk-

reditált innovációs klaszter státuszt. Az-

óta immár harmadszor akkreditált

klaszterré vált és jelenleg 28 tagjával

negyedik alkalommal a cím újbóli el-

nyerésére készül. Célja a nemzetközi

láthatóság, a fejlôdés, a tagvállalkozá-

sok piaci versenyképességének növelé-

se. A klaszter szakterülete az egészség-

ipar-, orvosi biotechnológia, ezen belül

az in vitro diagnosztikus (IVD) orvos-

technikai eszközök fejlesztése, gyártása

és forgalmazása. A klasztertagok tevé-

kenységük során törekednek a minél

teljesebb termékcsaládok hasznosításá-

nak megteremtésére, az egyes termékek

közötti magas szintû szinergiát a

klaszterszintû együttmûködés biztosítja.

A termékfejlesztések kifejezetten kkv-

orientáltak, melyhez a klaszter tagi

összetétele tökéletesen igazodik. Több

új termék, termékcsalád fejlesztése si-

kerrel befejezôdött, ezek belföldön és

külföldön egyaránt keresett termékek

közé tartoznak.

— 2011-ben klaszterünk sikeresen

elnyert egy klaszterfejlesztési pályáza-

tot, amelybôl kialakítottuk az in vitro

diagnosztikumokat elôállító biotechno-

lógiai kisüzemünket – ez az akadémiai

szféra és a helyi kisvállalkozások

együttmûködését hivatott szorosabbá

fûzni. A kisüzem feladata többrétû: egy-

részt a régió biotechnológiai kisvállal-

kozásainak teremti meg azt a technoló-

giai platformot, ami a nemzetközi pia-

cokon meg tudja erôsíteni az eddigi po-

zícióikat, ill. új területeket nyerhetnek.

Másrészt a frissen végzett biológus,

orvos-biotechnológus és más diplomá-

sok számára infrastruktúrát biztosít, ha

„start-up”, ill. „spin-off” vállalkozáso-

kat kívánnak létrehozni a saját innová-

cióik megvalósítására. A harmadik ele-

me a tervezett tevékenységnek a bér-

munkában végzett termelés, hiszen a

korszerû felszereltség és a minôségbiz-

tosítás keretei közt végzett munka lehe-

tôvé teszi, hogy a régión kívüli megbízá-

sokat is teljesíteni tud-

junk. A tavalyi év leg-

fontosabb eseménye a

fent említett biotechno-

lógiai kisüzem átadása

volt, amelynek üzemel-

tetése, termelésének el-

indítása az idei év fel-

adata lesz – foglalja

össze a klaszter elmúlt

évben elért sikereit Hoffbauer József, a

klaszter elnöke.

A klaszter 2012-ben elérte, hogy

nemzetközi tanúsítással is rendelkez-

zen, elnyerte az Európai Klaszter Me-

nedzsment Kiválósági Minôsítés bronz

fokozatát.

— A klaszter jövôképe miként fo-

galmazható meg?

— A klaszter a jövôben továbbra is

az elindított vonalon kíván haladni. A

klasztermenedzsment szervezete a Pécsi

Egészségipari Innovációs Központ Zrt.

ezen felül a technológiai inkubációs te-

vékenység irányába is kíván nyitni, a

start-up és spin-off cégek elindulását és

fejlôdését kívánja elôsegíteni. Ennek

megvalósítása érdekében a jelen pályá-

zati ciklusban is ezen az irányvonalon

kíván elôrelépni. Kis Tünde

Page 8: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREK8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Több száz európai uniós pályázat jelenikmeg idén – hazánk mintegy 2000 milliárdforintnyi összeget hívhat le –, a vállalkozá-sok sikeres részvételét akár a SzéchenyiKártya Program által nyújtott kedvezményeshitellehetôségek is támogatják – hangzott ela KAVOSZ Gazdasági Fórumán a kamará-ban. Az ingyenes szakmai rendezvényen azérdeklôdô vállalkozások vezetô piaci szakér-tôktôl kaptak gyakorlati útmutatást az euró-pai uniós támogatások leghatékonyabb fel-használásáról.

A 2014–2020-as uniós ciklus pályázatai-

nak elsôdleges célja a vállalkozások fejlô-

désének támogatása, ahhoz azonban, hogy

a támogatásokat le tudják hívni az érintet-

tek, felkészült intézményrendszerre és fel-

készült vállalkozókra van szükség –

mondta elôadásában Szép Zoltán, a

KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója, aki

arról is beszélt, hogy most olyan forduló-

ponthoz érkeztünk, amikor lehetôség adó-

dik újraindítani a gazdasági válság miatt

elhalasztott beruházásokat és pótolni az

elmaradt termelôeszköz-beszerzéseket. A

támogatások igénybe vételéhez szükséges

önerô biztosítása és a támogatás elôfinan-

szírozása azonban kihívás elé állítja a cé-

geket, ezért ezek megoldásához új típusú

eszközöket kell igénybe venni.

A hazai vállalkozások finanszírozását

14 éve támogató Széchenyi Kártya Prog-

ram például az évi nettó 0,55%-os kamat-

tal elérhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô

Hitellel segíti az európai uniós pályázati

források sikeres felhasználását, így a meg-

alapozott tervekkel rendelkezô kkv-k ele-

gendô saját önrész hiányában is belevág-

hatnak beruházási céljaik megvalósításá-

ba. A hitel automatikusan az adott pályá-

zathoz kapcsolható, amennyiben a vállal-

kozás a pályázat összeállításakor már kal-

kulált ezzel a pótlólagos finanszírozási

igénnyel .

Megoldást

jelenthet a

Széchenyi

T á m o g a -

tást Megelôlegezô Hitel is, amely jellem-

zôen csak a projekt befejezését követôen

folyósított vissza nem térítendô állami tá-

mogatások elôfinanszírozására szolgál, és

az éves nettó kamata mindössze 0,05%.

Ebben az esetben is automatikusan meg-

valósulhat a hitel adott pályázathoz törté-

nô igénylése. Szép Zoltán felhívta a fi-

gyelmet arra, hogy a támogatás lehívása

elôtt minden esetben érdemes pályázati ta-

nácsadókkal konzultálni az önerô összeté-

telét illetôen, hiszen sokszor éppen amiatt

hiúsul meg a pályázat, mert rosszul kalku-

lálta ezt a forrást a vállalkozó.

Január 1-jétôl egyébként a Széchenyi

Kártya Programban még kedvezôbb felté-

telekkel juthatnak hitelhez a vállalkozá-

sok. A Széchenyi Forgóeszközhitel ka-

mattámogatása 3%-ra emelkedett, a Szé-

chenyi Kártya Folyószámlahitelhez bizto-

sított kezességi díjtámogatás már a teljes

hitelösszegre jár 25 millió forint feletti hi-

telek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi

Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerô Ki-

egészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást

Megelôlegezô Hitel Konstrukciókhoz

nyújtott 5%-os kamattámogatás és a ke-

zességi díjtámogatás már a teljes futam-

idôre jár.

Egyre több mezôgazdasági vállalko-

zás él az Agrár Széchenyi Kártya nyújtot-

ta lehetôségekkel. Jó hír számukra, hogy a

jégkárt szenvedett – és a jogosultsági fel-

tételeknek megfelelô agrárvállalkozások

részére – az állam az Agrár Széchenyi

Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és ke-

zesi díjtámogatáson felül további, teljes

körû támogatást is biztosít a költségek át-

vállalása mellett. Érdemes tudni, hogy a

Földmûvelésügyi Minisztérium meg-

hosszabbította a jégkár sújtotta mezôgaz-

dasági termelôk részére az ASZK-ban biz-

tosított magasabb összegû támogatás

igénybevételi határidejét. A konstrukció

keretein belül a korábbi 2016. március 31-

i határidô helyett 2016. június 30-áig van

lehetôség akár teljes hiteldíj-támogatást

biztosító hitelszerzôdés megkötésére, il-

letve a hitelszerzôdés hatályba léptetésére.

További kedvezô változás, hogy a jogo-

sultsági feltételeket tartalmazó rendelet

kibôvítette a településlistát to-

vábbi kb. 160 új településsel.

A Széchenyi Kártya Program az

ország leghatékonyabban mûkö-

dô klasztere – ezt már dr. KériIstván, a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara elnöke

mondta a gazdasági fórumon.

Arról is szólt, hogy Baranya megyében az

elmúlt 10 hónapban a Széchenyi Kártyá-

hoz kapcsolódó szerzôdéskötések száma

elérte a 12 000-t, a kihelyezett hitel össze-

ge 76 milliárd forint volt, ez pedig az elô-

zô idôszakhoz képest 34%-os emelkedést

jelent.

Épít a helyi vállalkozásokra Pécs ve-

zetése, a településre elkészített új gazda-

sági koncepció mind a foglalkoztatási

szint növelésében, mind a helyi gazdaság

erôsítésében számít a városban mûködô

kkv-kra és nagyvállalatokra – errôl beszélt

dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a bara-

nyai megyeszékhely gazdasági helyzeté-

rôl és fejlesztéspolitikájáról szóló elôadá-

sában. A polgármester szólt arról is, hogy

egyre erôsebb a gépipar jelenléte a város-

ban, de megemlítette a Pécsi Tudomány-

egyetem külföldi hallgatói létszámának

növekedésével járó pozitív gazdasági ha-

tásokat is. A jövôben több európai uniós

és más forrásokból 300 milliárd forintnál

nagyobb összeget használhat fel Pécs töb-

bek között iparterületeinek, turizmusának,

közlekedésének fejlesztéséhez.

Az uniós pályázati lehetôség nem

mentôöv a fuldokló vállalkozásoknak,

azoknak szól, akik a fejlôdésükre tudják

fordítani a támogatásokat – fogalmazott

Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisz-

térium GINOP projektmenedzsere. Mint

mondta, folyamatosan jelennek meg a ki-

írások, a kormány szándéka szerint 2017.

júliusáig valamennyi pályázat elérhetô

lesz, 2018-ig pedig támogatásban részesí-

tik a megítélt pályázatokat. Már most lát-

ható, hogy igen élénk a vállalkozások pá-

lyázási kedve, jelentôs a túligénylés, úgy-

hogy érdemes folyamatosan figyelemmel

kísérni a kiírásokat.

A gazdasági fórumon az MKB Bank

Zrt., az Eximbank valamint a Justitia Zrt.

szakemberei tájékoztatták a vállalkozá-

sok képviselôit a gazdaságfejlesztéssel,

az exportélénkítéssel valamint a hitelké-

pesség javításával kapcsolatos tapasztala-

taikról és vállalkozás-finanszírozási lehe-

tôségeikrôl.

Most érdemes pályázni uniós támogatásra – a kisvállalkozásokat is segítik

Page 9: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

A sikeres konferencia után új célok kellenek

A klubösszejövetel fô témája az április

13-i konferencia értékelése volt.

Humán Konferencia 2016

(Átlag pontszám)Mennyire ítéli aktuálisnak a rendezvény

témaválasztásait? 5,00

Milyen volt a rendezvény szervezése,

technikai lebonyolítása? 4,67

Milyennek találta a rendezvény helyszí-

nét? 4,79

Összességében mennyire volt hasznos

az ön számára a rendezvény? 4,63

Rólunk mondták

Néhány idézet – egyelôre név nélkül – a

vélemények közül.

„Köszönjük a tegnapi konferenciát!

Nagyon jól éreztük magunkat, tele

vagyunk új és hasznos infókkal, a meg-

hívott elôadók nagyon hitelesek és

meggyôzôek voltak és a szervezés is na-

gyon profi volt. Várjuk a következôt!”

„Nagyon klassz volt a rendezvény. A

régió gazdasági fejlôdésének egyik kul-

csát feszegettük ezen a napon és biztos

vagyok benne, hogy bizonyos pontokon

segítettük a kkv-szektor vezetôinek fej-

lôdését. Köszönöm, hogy ilyen megtisz-

telô szerepet kaptam ebben, és gratulá-

lok mindenkinek!”

„Nagyon köszönöm a meghívást a

konferenciára, nagyon inspiráló volt a

számomra!”

Nyílt nap

A klub nyílt napot szervez ôsszel. Az el-

sô téma maradjon még titok – annyi biz-

tos, hogy szûkebb körben, de aktuális

lesz a téma.

Következô klubülés – klubNAP

Menetrend szerint 2016. június 14. ta-

lálkoznak újra a tagok – ám kialakuló-

ban van egy külsô helyszínen, csapat-

építô jelleggel megtartandó esemény,

mely átírhatja a menetrendet.

Zlatics József a klub új tagja.

Rövid bemutatkozása a

http://www.pbkik.hu/hu/human-klub

weboldalon érhetô el. Cs.G.

A vezetôi coaching sajátosságai

A vezetôi coaching munkában nélkülöz-

hetetlen a rendszerszemlélet alkalmazása,

hisz a fejlesztésben résztvevô vezetô a

szervezet integráns része. A szervezet és

annak minden változása hatással van az

azt irányító vezetôre; ugyanakkor a vezetô

viselkedésének, gondolkodásmódjának,

vezetési stílusának változása ugyanúgy hat

a szervezeti környezetre. E hatásmecha-

nizmust azért is kell különösen figyelem-

mel kísérnie a fejlesztô szakembernek, mi-

vel a vezetôi coaching igénye alapvetôen

két formában jelentkezhet. Egyik formája,

amikor a szervezet felsô vezetése, vagy

emberi erôforrás fejlesztéssel foglalkozó

szakembere javasolja, hogy a szervezet va-

lamely szintjén lévô vezetô vegyen részt

egy fejlesztési folyamatban. A másik for-

mája, amikor a vezetô maga kéri a coach-

ing folyamatot a saját fejlesztésére. Az el-

sô esetben különös gondot kell fordítani

arra, hogy ilyen esetben egy háromoldalú

szerzôdés jön létre: a szervezet, mint meg-

bízó, a vezetô, mint ügyfél és a coach kö-

zött. Ebben az esetben a fejlôdés iránti va-

lódi motiváció akkor jön létre, ha az egyé-

ni vezetôi célok összhangban állnak a

megbízó szervezet céljaival és igényeivel.

A vezetôi coaching végsô célja az

egyéni vezetôi teljesítmény növelése – a

tudatosság és a felelôsségvállalás erôsíté-

sével. Ez biztosítja hosszú távon a szerve-

zeti hatékonyságot. A vezetôk fejlesztésé-

nél nehézséget jelenthet azonban, hogy

ezek a vezetôk érezhetik úgy, hogy mivel

nincs más irányú visszajelzésük a munká-

jukról, ezért ôk biztosan jól teszik a dol-

gukat. Az Arbinger Intézet munkatársai

„Vezetôk a dobozban” címû könyvükben

a szervezeti hatékonyság kérdését az ön-

ámítás aspektusából közelítik. Úgy vélik,

hogy akik az önámítás csapdájában élnek,

azok úgy viselkednek, mintha egy

„doboz” tartaná fogva ôket. Vakok a körü-

löttük lévô valóság iránt, ez pedig aláássa

mind a saját teljesítményüket, mind a töb-

biekét. A probléma viszont épp abban rej-

lik, hogy a dobozba zártan nem észlelik,

hogy ôk maguk gyengítik a teljesítményt.

Következésképpen sem ôk, sem az ered-

ményeik nem változnak. Valójában a szer-

vezeti vezetôk idejük jó részét a dobozba

zártan töltik. Pontosan ez a valódi gyöke-

re a legtöbb teljesítményt gátló problémá-

nak, holott ez a felszínen sokszor vezetôi

vagy kommunikációs kérdésként, a csa-

patszellem, az elkötelezettség vagy a mo-

tiváció gyengeségeként jelenik meg.

A coaching munkában komoly figyel-

met kell fordítani erre a jelenségre: hogy a

fejlesztési cél a valós helyzetekbôl fakad-

jon, és a vezetô képes legyen kitekinteni a

dobozból, felismerve saját erôsségeit,

gyengeségeit, lehetôségeit.

A vezetôi coaching munka szemlélete

megoldás-orientált. A problémák, elaka-

dások azonosítása után a probléma megol-

dására és a problémákból kivezetô lépé-

sekre fókuszál. Alapvetôen nem is problé-

mákról kell, hogy szóljon a folyamat, ha-

nem a célokról, a lehetséges megoldások-

ról, a korábbi eredményekrôl és a konkrét

lépésekrôl. Ez egy alapvetô szemléletvál-

tást igényel a vezetô, mint ügyfél részérôl,

hisz sajnos nagyon sok szervezetben még

mindig az a gyakorlat, hogy a megoldások

helyett a szervezeti problémák okait, gyö-

kereit vizsgálják; elemzik, hogy miért ke-

letkeztek, annak reményében, hogy a

problémák elemzése, feltárása során a le-

hetséges megoldásokra is rábukkannak –

ahelyett, hogy arra koncentrálnának, ho-

gyan lehet a leghatékonyabban megoldani

ôket.

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuálistémákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyekinspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalko-zások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egyrövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb,irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik azemberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, aszervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Page 10: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági és

Nemzeti Fejlesztési Minisztériumokkal közösen ebben az eszten-

dôben kilencedik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Ta-

nulója versenyt az általa felügyelt negyven szakmában – közöttük

négy új informatikaiban – nappali tagozatos szakiskolások és

szakközépiskolai tanulók részére. Az országos döntôt Budapesten

a Hungexpo Vásárközpontban és egyes szakmákban Esztergom-

ban rendezték meg. A végsô megmérettetésen 214 diák vett részt

az ország 110 oktatási intézményébôl, Baranyából öt iskolából ki-

lenc szakmában tizenketten versenyeztek a kitüntetô címért, s

azért, hogy a jó eredmény jutalmaként felmentést kapjanak a

szakmai záróvizsga alól.

Pécsrôl, Baranyából közel ötszáz pályaválasztás elôtt álló fiatal is

részt vehetett a döntô eseményein. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara ingyenesen tette számukra lehetôvé, hogy a helyszínen is-

merkedhessenek meg az egyes szakmákkal.

A baranyai versenyzôk ebben az esztendôben is ott voltak a legjobbak

között. A képzeletbeli dobogó legfelsô fokára hárman állhattak fel

Spolár Judit bôrdíszmûves, Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai rend-

szerszerelô, valamint Rostás Zoltán Ádám ipari gépész.

A bôrdíszmûvesek között az elsô helyen végzett SPOLÁR Juditot, a

Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolájának tanulóját

a szakma rejtelmeibe a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél vezették be.

— Mindig is szerettem a különleges

anyagokat, amilyen a bôr is, ezért ami-

kor részt vettem az iskola nyílt napján,

s beszéltem az ott tanító tanárokkal,

szakoktatókkal, megfogott a bôrdísz-

mûvesség sokszínûsége – idézi fel,

hogy miért e szakmára esett annak ide-

jén a választása. — Emlékeim szerint

piciként is folyamatosan varrtam, a ba-

báimnak ruhát, késôbb meg magam-

nak, mindent amire csak szükségem

volt, ezért is gondoltam, hogy olyan

szakmát választok, amelyben a varrás-

nak nagy a szerepe.

Mint mondja, a szakmát két gyakorlati helyen sajátította el. Fél

évet a kesztyûket készítô Bene Kft.-nél töltött, nagyobb részt azonban

a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél töltötte a tanulóidejét, ahol Ulrich Be-atrix bôrdíszmûves mester volt a gyakorlati oktatója, aki nagyon so-

kat segített neki a versenyre való felkészülésben is. Megmutatta mi-

ként kell a technológiai leírásokat olvasni, s arra is felhívta a figyel-

mét, hogy az egyes bôröknél mire figyeljen nagyon. Az iskolában

Zoltány Éva tanárnô volt az, aki az elméleti részhez való felkészülés-

ben segített sokat.

Kitért arra is, hogy a bôrös szakma mind a két területét szereti, de

nem igazán lehet a kettôt összehasonlítani. A bôrdíszmûvesség során

nagyobb léptékben kell gondolkodni, míg sok apró lépésbôl áll, mire

a nagyon finom krómcserzett bôrbôl kesztyû lesz.

„Az üzlet házhoz jön”– nemzetközi üzletember találkozó Pécsett

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara,

valamint az Enterprise Europe Network szakér-

tô hálózat aktív, komoly nemzetközi tapasztalat-

tal rendelkezô magyar vállalkozásokkal együtt-

mûködve 2016. szeptember 19-21. között Pécsett

szakmai konferenciával kísért üzletember talál-

kozót szervez.

A résztvevôk között külföldrôl Németország,

Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, BIH,

Románia, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Len-

gyelország és Észak-Olaszország gépipar, beszállí-

tói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), kör-

nyezetipar és ICT szektorban mûködô, gazdasági

együttmûködés keresô, kínáló vállalkozóit, klasz-

tereit várjuk.

Az Open4Business rendezvény kitûnô helyszíne

formális és informális találkozóknak, jó gyakorla-

tok megosztásának, hazai és nemzetközi gazdasági

és projektpartnerségek alakításának.

Az esemény külön honlapja http://open4busi-

ness.talb2b.net minden információt tartalmaz, a re-

gisztráció megkezdôdött. Az eddig együttmûködést

keresô profilt feltöltött magyar cég mellett, román,

cseh, szerb és horvát cégek is jelentkeztek. Az an-

gol nyelvû platformon történik a regisztráció mel-

lett az üzletember találkozón részt venni kívánó

vállalkozások együttmûködési profiljának feltölté-

se is.

A hatékony üzletember találkozó szervezésére

kidolgozott szoftveres háttér segít abban, hogy min-

den vállalkozás a maximumot hozza ki tárgyalásai-

ból. Tanácsadóink a rendezvény elôtt segítik a re-

gisztrációt, a tárgyalási profilok megfogalmazását,

a végleges tárgyalási napló összeállítását és a felké-

szülést.

Mit várhatunk az üzletember találkozótól? Ott a

helyszínen 20 perc van „eladni” terméket, szolgál-

tatást, tehát ez egy jó tárgyalási gyakorlat; növeli az

ismertséget, nemzetközi partnerekre tehet szert

minden regisztrált vállalkozó. Piactesztelési mód-

szer, amennyiben valaki nyitott a módosító javasla-

tokat „meghallani”; új ötleteket szerezni, trendeket

érzékelni – konkurenciát felmérni.

Érdeklôdés: [email protected]

A jó szakma felér

Page 11: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

— Mind a kettô nagy odafigyelést és egyben szárnyaló

fantáziát kíván – folytatja tovább. — Az országos versenyen

is ezt várták el tôlünk. Ugyan a magam részérôl hiányoltam,

hogy a gyakorlati feladatnak csak kis részét képezte, amit bôr-

bôl kellett elkészíteni. Nagyobb részt textillel dolgoztunk, eb-

bôl kellett egy megadott leírás alapján táskát, kesztyût varr-

nunk. A díszítésüket azonban nekünk kellett megterveznünk,

amit a kulcstartóhoz hasonlóan bôrbôl készíthettünk el. Az

igazi nagy kihívást az jelentette, hogy mindezt textilvarró

géppel kellett megcsinálni. Nagyon jó volt a verseny hangula-

ta, szinte mintha csak egy nyílt napon vettünk volna részt,

ugyanis miközben dolgoztunk folyamatosan érkeztek az isko-

lás csoportok. Az különösen tetszett, hogy mindenki segítette

a másikat, a vizsgabiztosok is segítôkészek voltak. Emellett

lehetôségünk volt barátokat, ismerôsöket szerezni. Nagyon

felszabadult hangulatú volt a verseny maga is.

S, hogy miként képzeli el a jövôjét? Annyi biztos, hogy le-

érettségizik, s miután sok minden érdekli, lehet, hogy a szak-

májában, vagy ahhoz hasonló területen tanul tovább. Arra is

gondolt már, hogy talán saját céget alapít. Az is elképzelhetô,

hogy a Bene Kft.-nél folytatja tovább, de az is lehet, hogy a

nagybátyjának, aki órás készít majd óraszíjakat.

A hûtô- és légtechnikai rendszerszerelôk versenyében

BALUKA Patrik végzett az elsô helyen, aki szintén a Pécsi

SZC Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolájába járt, a

szakma alapjait pedig a Mecsek Klíma Kft.-nél sajátította el.

— Annyira nem volt nehéz a

verseny, de könnyûnek sem

volt mondható, a magam részé-

rôl nagyon élveztem – ad han-

got véleményének. — Split klí-

mát kellett telepíteni, meg alul-

kasírozott habszivacsból lég-

csatornát készíteni ventilátor-

hoz, mindezt négy óra alatt. A

légtechnikával egy kicsit meg-

gyûlt a bajom, mert a megadott

szögben a fordulót nehéz volt

kialakítani. Ugyan mindannyi-

an a feladatra koncentráltunk,

de nem egyszer szó nélkül segítettünk egymásnak, ha valaki

valahol elakadt.

Mint mondja, a felkészülésében az iskolában is sokat segí-

tettek, a tanmûhelyben gyakorolhatott. A gyakorlati helyén

pedig mindig más mellé osztották be, hogy minden egyes

részterülettel tisztában legyen, megismerje a legújabb eljárá-

sokat.

Nyolcadik után a PSzC Zipernowsky Mûszaki Szakközép-

iskolában kezdte meg tanulmányait, azonban úgy érezte nem

jól választott, ezért átjelentkezett a Simonyi Károly Szakkö-

zép- és Szakiskolába. S miután akkoriban a családjában majd-

nem mindenki klímát szereltetett fel, ezért úgy döntött hûtô-

és légtechnikai rendszerszerelônek tanul. S, hamar kiderült jól

döntött. A gyakorlati helyén elégedettek vele, különösen azért,

mert hamar megállapítja a hiba okát és helyét.

— Már csak a szakmunkásvizsga szóbeli része van hátra –

mondja. — Aztán nyáron még diákként a Mecsek Klímánál

dolgozom, majd ismét beülök az iskolapadba, mert szeretnék

leérettségizni. A terveim között szerepel, hogy másodszakma-

ként megszerzem az autószerelô szakmunkás-bizonyítványt.

A végcél, hogy autóklíma szerelôként dolgozzam, ugyanis az

egyik ismerôsömnek jól jönne a segítség. S, ha ez mégsem

jönne össze, akkor sincs gond, a Mecsek Klímánál visszavár-

nak, ott megvan a helyem.

Az ipari gépészek versenyében az országos elsô helyet

ROSTÁS Zoltán Ádám a Pécsi SZC mohácsi Radnóti

Miklós Szakképzô Iskolájának tanulója szerezte meg, aki

a Hauni Hungária Gépgyártó Kft.-nél töltötte a gyakorla-

ti idejét.

— Kiskorom óta szerettem

szerelni, a szétszedés az ment,

de az újra összeszerelés az már

nem – avat be a kezdetekbe,

miért is esett választása annak

idején erre a szakmára. — Az

érettségi után géplakatosnak,

ipari gépésznek jelentkeztem, a

szakmai gyakorlatot pedig Pé-

csen a Hauni Hungária Kft.-nél

töltöttem. A versenyre való fel-

készülésben mind a két helyen

sokat segítettek, a gyárban kint

dolgoztam a gyártósoron, hogy

minél jobban begyakorolhassam az egyes mûveleteket.

Mint mondja, a balesetveszély miatt, az ô szakmájukban

az országos döntôre nem Budapesten, hanem Esztergomban

került sor.

— Jó hangulatú volt a verseny, s érdekesek voltak a fel-

adatok is, ahol tudtam segítettem a többieknek, nem gyôzni

mentem, hanem inkább azért, hogy felmentést kapjak a szak-

munkás-vizsga alól – folytatja tovább. — A vizsgabiztosok is

nagyon segítôkészek voltak, ha nem találtunk meg egy szer-

számot hoztak, vagy ha valamit nem értettünk, vagy hirtelen

nem jutott eszükbe a megoldás, rávezettek bennünket.

Az elôválogatóban rajz alapján kellett egy alkatrészt ké-

szíteni. A döntôben pedig egy asztali fúrógép fúróorsóján kel-

lett csapágyat és zéger gyûrût cserélni, majd ismét üzemképes

állapotba kellett helyezni. A döntôbe öten jutottunk be, jó han-

gulatban zajlott a verseny, utána is sokat beszélgettünk.

Miután nem a gyôzelemért ment, nagyon meg is lepôdött,

amikor kiderült, ô végzett az elsô helyen. Szeptemberben az-

tán ismét iskolapadba ül, a PSzC Zipernowsky Károly Mûsza-

ki Szakközépiskolában gépgyártás technológiai technikus

vizsgát tesz, utána pedig a tervei szerint Dunaújvárosban foly-

tatja tovább tanulmányait a fôiskolán a szakoktatói diploma

megszerzése ugyanis a végcél. Sz.K.

egy diplomával

Page 12: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

DÍJAZOTTAK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiváló Kamarai Munkáért Díj:dr. Bodnár József

Országosan is elismert a Baranya Megyei Békéltetô Testület munkája

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:a Fishing on Orfû rendezvény

A Fishing „emberközpontú és barátságos hangulatú” fesztivál

2008-ban indították útjára a Mecsek

árnyékában a Fishing on Orfû feszti-

vált, ahol a hazai alternatív zenekar-

ok színe-java fellép. Az elmúlt évek

alatt a megye emblematikus rendez-

vényévé nôtte ki magát, és számos fi-

atalt vonz a megyébe. A fesztivál 9000

vendéget fogad naponta, így a rendez-

vény nagymértékben hozzájárul a

környék szállásadói és vállalkozásai

gazdasági eredményéhez. A PBKIK a

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj-

jal ismerte el a fesztivált szervezôk

munkáját.

— A Fishing kulcsa, hogy látogatói-

nak teljes kikapcsolódást nyújt négy na-

pon keresztül. A közkedvelt zenekarok-

Tíz évig, 2005 és 2015 között elnöke,

elôtte pedig – a megalakulását követô öt

évben – elnökhelyettese volt a kamara

mellett mûködô Baranya Megyei Békél-

tetô Testületnek dr. Bodnár József. A jo-

gász végzettségû szakember részt vett a

fogyasztóvédelmi jogszabály-alkotási

munkálatokban, elnöki ténykedése

alatt javult a fogyasztóvédelem haté-

konysága és ezáltal a testületet mûköd-

tetô kamara eredményessége. A kamara

Kiváló Kamarai Munkáért Díjat ado-

mányozott dr. Bodnár Józsefnek.

— A békéltetô testületek feladata a

fogyasztói jogviták a bírói útnál rugal-

masabb, gyorsabb tárgyalása, ám amíg a

bíróság ítélete jogerôs és kötelezô a fe-

lekre nézve, addig a békéltetô testület

döntése, határozata csak abban az eset-

ben az, ha a vállalkozás aláveti magát a

testület határozatának – foglalja össze

röviden a testület mûködésének lényegét

dr. Bodnár József. — Ezen kívül a bé-

kéltetô testület – mint ahogy a nevében

is benne van – békéltet, azaz a meghall-

gatás során hivatalból köteles egyezsé-

get létrehozni a felek, a fogyasztó és a

vállalkozás között. Az elmúlt 15 évben

nagyon sok ügyet tudtunk egyezséggel

megoldani. A kezdeti csekély ügyszám

ugrásszerûen megnôtt az évek során,

mára elérte azt a plafont, amin már nem

nô túl, úgy 380-400 üggyel foglalkoz-

tunk éves viszonylatban.

— Mi jelentett a legnagyobb kihí-

vást a békéltetô testület számára az

elmúlt években?

— A legnagyobb problémánk az el-

múlt években az, hogy a pénzügyi tá-

mogatás, amit a költségvetés biztosít a

megyei békéltetô testületek számára,

már nem elég az ilyen magas ügyszám

letárgyalására. A hozzánk beérkezô

ügyek csak mintegy 2/3-át tudjuk vé-

gigvinni, a többit át kell vinnünk a kö-

vetkezô esztendôre.

— Mennyiben segítette a kamara

a békéltetô testület munkáját?

— Mivel a békéltetô testület nem

önálló személy, így nem lehet címzettje

a költségvetésbôl érkezô támogatásnak,

tehát ahhoz, hogy mûködni tudjon, kell

egy befogadó. A jogszabály annak ide-

jén úgy döntött, hogy a megyei kereske-

delmi és iparkamarák legyenek a befo-

gadók, ôk gondoskodjanak a mûködés-

hez szükséges feltételekrôl. A Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara

mindent megtett annak érdekében, hogy

a Baranya Megyei Békéltetô Testület jól

végezze a munkáját, ez is hozzájárult

ahhoz, hogy országosan is elismerik a

tevékenységünket.

— A legutóbbi elnökválasztáson

nem indult. Miért?

— A kezdet kezdete óta tagja va-

gyok a békéltetô testületnek, az elsô né-

hány évben mint elnökhelyettes, azt kö-

vetôen pedig 2016. január 1-ig mint el-

nök. Az elnöki pozíciót választással le-

het betölteni 4 éves ciklusidôben, és én

erre az új ciklusra már nem vállaltam a

jelölést. 71 éves vagyok, jöjjenek a fia-

talok, de természetesen mint tag válto-

zatlanul dolgozom a testületben.

Page 13: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 13

ból álló zenei kínálaton túl számos

sport- és szabadidôprogramot szerve-

zünk, de talán a legfontosabb a helyszín:

a Pécsi-tó valamint a Panoráma kemping

rendkívüli szépsége és hangulati adott-

ságai, valamint Orfû vendégszeretete

nagyban hozzájárul a hozzánk érkezôk

elvarázsolásához. Ezen túl természete-

sen igyekszünk egy izgalmas zenei ren-

dezvényt szervezni évrôl évre, ami em-

berközpontú és barátságos hangulatú –

mondja Egyedi Péter sajtófônök.

— Miként illeszkedik Baranya

idegenforgalmába ez a rendezvény:

kiket kapcsol magához?

— Fôként lokális vállalkozásokkal

dolgozunk együtt, az építkezésektôl

kezdve a vendéglátáson át a különbözô

szolgáltatókig. A Borfaluban például

leginkább a helyi borászatok képviselte-

tik magukat, míg ha valaki egy jót reg-

gelizne a fesztiválon, nem multicégek

ételpultjaival, hanem kis helyi vállalko-

zások standjaival találja szembe magát.

— A helyi lakosokat ill. a fogya-

tékkal élôket külön figyelemben ré-

szesítik a fesztiválon. Miért?

— Fontos számunkra az esélyegyen-

lôség, hogy azok is jól érezhessék ma-

gunkat nálunk, akik esetleg egy na-

gyobb fesztiválon már kevésbé tudná-

nak komfortosan szórakozni. Orfû lako-

saival szemben pedig alapvetôen a há-

lánkat szeretnénk leróni: rendkívül tá-

mogató és befogadó ez a közösség, na-

gyon örülünk, hogy itt jött létre ez a

fesztivál.

— Miként értékelik a fesztivál-

szervezôk, hogy megkapták ezt az el-

ismerést?

— Rendkívül fontos számunkra,

hogy a közönség visszajelzésein túl a

szakma is értékeli a munkánkat. Ösz-

tönzônek találjuk, hogy a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara figyelem-

mel kíséri a regionális vállalkozások

munkáját, ráadásul díjazza, elismeri

azokat. Ezúton is köszönjük a díjat, és

megígérjük: továbbra is az eddigi el-

szántsággal és lelkesedéssel végezzük

munkánkat!

Az Év Kereskedôje Díj:Liszácz Mihály, az Autócity Kft. ügyvezetô igazgatója

„Stratégiánk az ember- és ügyfélközpontú gondolkodásmódra épül”

Tavaly volt 20 éves az új VW sze-

mélygépkocsik, kishaszon-jármûvek,

valamint a használt gépkocsik érté-

kesítésével, szervizelésével foglalko-

zó, Pécsett és Szekszárdon telephe-

lyet mûködtetô AutóCity Kft. A vál-

lalkozás 2000-ben az Év Volkswagen

márkakereskedôje, 2004-ben pedig

az Év Volkswagen márkaszervize

lett. Az AutóCity két évtizede kiemelt

szerepet vállal a szakképzésben. A

vállalkozás tavalyi teljesítményét a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Az Év Kereskedôje Díjjal is-

merte el.

— Azt gondolom, hogy nemcsak a

tavalyi év, hanem az elmúlt évek értéke-

lése is benne van az elismerésben –

mondja örömmel Liszácz Mihály. —

2015-ben 30-40%-os árbevétel-növeke-

dést értünk el a korábbi évekhez képest,

ami messze meghaladta az országos pi-

aci növekedést. A piaci részesedésünk is

jobb volt a márka országos átlagánál, ez

igaz az értékesítésünkre és a vevôszol-

gálati tevékenységünkre is. Ugyan a

gazdasági válság elôtti teljesítményün-

ket még nem értük el, de stabilizáltuk a

helyzetünket, és reméljük, hogy a régió

gazdaságának fejlôdésével együtt vagy

akár azt megelôzôen mi is tovább fo-

gunk növekedni.

— Mit tesznek a sikerért?

— Régóta van egy stratégiánk,

amely az ember- és ügyfélközpontú

gondolkodásmódra épül, így közvetlen,

rugalmas kapcsolat fenntartására törek-

szünk vevôinkkel. Igyekszünk megtar-

tani jelentôs ügyfélkörünket, ôket és új

partnereinket a lehetô legmagasabb

színvonalon kiszolgálni. Nyilván a már-

kahûség nem egyértelmûen a mi érde-

münk, de élünk az elônyével és sokat te-

szünk a fokozásáért. Ez a fajta gondol-

kodásmód és magatartás az alapja a si-

kernek.

— Tavaly Baranya Megyei Szak-

képzési Díjat kapott a vállalkozás a

kamarától. Mi a tapasztalata: van-e

jelentôsége ezeknek az elismerések-

nek a partnerek szemében?

— Személy szerint nem kérdeztem

meg az ügyfelektôl, de nyilván értesül-

tek róla. Sokan gratulálnak, ami jólesik.

Ha értékesítési hozamra szeretném le-

fordítani a díj jelenôségét, akkor nem

gondolom, hogy emiatt vásárolnak tô-

lünk gépjármûvet. Minden elismerés

növeli a bizalmat és a szakmaiságot az

ügyfél szemében. A teljesítmény elsô-

sorban nem az én érdemem, a munka-

társaim munkája áll mögötte, így ez ne-

kik is egyfajta visszajelzést és motiváci-

ót jelent.

Page 14: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Az Év Kézmûvese Díj:Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.„A díj dicséret, új ötletekre motivál és erôt adó elismerés”

A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra

Kft. több mint 20 éve alkot európai

szinten is egyedülálló, nemzetközileg

elismert termékeket. A vállalkozás

aktív tagja a baranyai üzleti közös-

ségnek, komoly szerepet vállal az

utánpótlás nevelésében, és nagy hang-

súlyt fektet a kézmûves hagyomá-

nyok ôrzésére, ápolására. 2015-ben a

restei katolikus templom új orgonájá-

nak megépítéséért átvehették a ka-

marai Magyar Kézmûves Remek dí-

jat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Az Év Kézmûvese Díjjal

ismerte el a manufaktúra tevékenysé-

gét, amelyrôl Budavári Attila tulajdo-

nost kérdeztük.

— Az orgonaépítés hagyományokon

alapuló kézmûves szakma, vagy talán

inkább hivatás. Szerteágazó tevékeny-

ségünk miatt mindenképp használjuk a

régebbi kor technikáját is, hiszen egy

orgonarestaurálás vagy rekonstrukció

alkalmával korhû módon, a régi techni-

kával kell helyreállítanunk egy-egy

hangszer eredeti állapotát, ami a mai

modern módon nem lenne teljesen meg-

oldható – válaszol Budavári Attila a kér-

désre, hogy miként ôrzik a hagyomá-

nyokat, a régvolt technikákat mindenna-

pi munkájuk során. — Ahhoz viszont,

hogy a felgyorsult világ piaci igényei-

nek meg tudjunk felelni, természetesen

szükség van a modern technikára, a

nagy és fejlett gépparkra is.

Hagyományaink az összekötô ka-

pocs jelenünk és múltunk között. Ha

nem ôriznénk és nem ápolnánk ôket, ezt

a köldökzsinórt vágnánk el. Nagy öröm

számomra, hogy olyan szakmában dol-

gozhatom, ami lehetôséget kínál a ha-

gyományok továbbvitelére, megôrzésé-

re és átadására.

— Tavaly a manufaktúra megkap-

ta a Magyar Kézmûves Remek díjat a

restei katolikus templom új orgonájá-

nak megépítéséért. Miben különleges

ez az orgona, ez a munka?

— A feladat a szlovákiai magyarok

lakta település épülô új római katolikus

templomába, annak belsôépítészeti archi-

tektúrájába illeszkedô megjelenésû, új,

mechanikus orgona építése volt, amely

koncertezésre is alkalmas. A kis, ékszer-

doboz-szerû templomba modern, egyedi

megjelenésû hangszert álmodtunk. A to-

ronytestben helyet kapott hangszer nem-

csak a kivétel nélkül megszólaló homlok-

zati sípok madár vagy angyalszárnyat

formáló, formabontó elhelyezése miatt

különleges, de felépítését is úgy álmod-

tuk meg, hogy a torony betonkúpja nem

fogja vissza a hangzását, sôt, kiteljesíti

azt a templomtérben. Hitvallásunk, hogy

az orgona kapocs a föld és a menny kö-

zött. Ez a hangszer nemcsak hangjában,

hanem látványában is szemléltetni hiva-

tott errôl alkotott víziónkat.

— Milyen többletet jelent a manu-

faktúra számára, ha a Magyar Kéz-

mûves Remek díj és az Év Kézmûve-

se Díj tulajdonosa?

— Mindkét díj feltétlenül elismerése

munkánknak, melyrôl így nem csupán

szakmai körben, hanem azon túl is, köz-

vetlen környezetünk, városunk és az

egész ország is tudomást vehet. A díjak

dicséretek, új ötletekre motiválók és

erôt adó elismerések. Hálásak vagyunk

értük!

A mára közel 100 fôs középvállalko-

zássá fejlôdött, gépgyártással, acél-

szerkezet-gyártással és ipari szerelés-

sel foglalkozó komlói UNI-SYSTEM

BAU Kft. szorosan együttmûködik a

helyi és környékbeli kisvállalkozók-

kal és vállalatokkal, az ô segítsé-

gükkel egészítik ki gyártási lehetôsé-

geiket. A vállalkozás alapítóját,

Schillinger Emilt a Komló gazdasági

fejlôdését elôsegítô, a város gazdasá-

gának egészét szolgáló tevékenységért

Jánosi Engel Adolf Díjjal tüntette ki a

kamara.

— Alapvetôen hiszek abban, hogy

egy gazdasági társaságnak felelôssége

van a környezetéért, és nem a környezet

teljes kihasználásával való profit meg-

szerzése a vállalkozás legfôbb célja.

Büszke vagyok arra, hogy a cégünk ál-

tal gyártott termékek a világ szinte min-

den részén beépítésre kerültek és ezeket

Jánosi Engel Adolf Díj:Schillinger Emil,

az UNI-SYSTEM BAU Kft. ügyvezetôje

„Befektetünk a városba, mert ez a jövô”

Page 15: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Komlói Szakképzési Díj:Elmontné Popán Ildikó,

a Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat vezetôje

Az elméleti tudás a gyakorlati tapasztalatokkal teljes

A Pécsi Szakképzési Centrum Kökö-

nyösi Középiskolája a szociális képzés

kezdete óta sok segítséget kap a kom-

lói Családsegítô és Gyermekjóléti

Szolgálattól és annak vezetôjétôl,

Elmontné Popán Ildikótól. Az intéz-

mény és vezetôje is elkötelezett a ta-

nulóik szociális szakmához szükséges

készségeinek fejlesztésében.

Elmontné Popán Ildikó, a kamara

Komlói Városi Elnökségének döntése

alapján Komlói Szakképzési Díj elis-

merésben részesült.

— 2004 óta dolgozom a Családsegí-

tô és Gyermekjóléti Szolgálatnál mint

családgondozó, 2009 decemberétôl pe-

dig mint intézményvezetô. A 2012/13-

as tanévtôl óraadó tanárként segítem a

gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézô

képzést a komlói középiskolában. Fôbb

tantárgyaim a szociális munka elméleti

és gyakorlati területével foglalkoznak,

illetve intézményünk biztosítja a tanu-

lók részére a gyakorlati oktatást – fog-

lalja össze röviden a kitüntetett, miként

segíti a komlói szociális szakképzést.

— Milyen szempontokat tart szem

elôtt a szakképzéshez kapcsolódó

munkája során? A tanulók mely kész-

ségeit kell fejleszteni?

— A legfontosabb szempont szá-

momra, hogy az elméleti tudást gyakor-

lati tapasztalatok alapján, esetelemzések

útján adjam át. Kiemelt figyelmet fordí-

tok az alapvetô módszertani ismeretek-

re, a szakmát érintô jogszabályok tanul-

mányozására és a szociális munka etikai

kódexére. A gyakorlati oktatás során

odafigyelünk a fokozatosságra (a korai

kiégés megelôzése érdekében), a diáko-

kat ösztönözzük az önálló szakmai gon-

dolkodásra, az ismeretek alkalmazására.

Fontosnak tartom, hogy a tanulók a kép-

zettség megszerzését követôen biztos

szakmai tudással rendelkezô munkavál-

lalóként állják meg a helyüket az elsôd-

leges munkaerô-piacon.

— Milyen támogatást, segítséget

igényelnek az ön részérôl a tanulók?

— Kiemelt feladatomnak érzem a

záróvizsgára való felkészítést, így szá-

míthatnak a segítségemre a tételek ki-

dolgozása során, a vizsgahelyzet gya-

korlásában, illetve bármilyen kérdéssel

fordulhatnak hozzám, akár szakmai,

akár magánjellegû az. Idôt fordítok a

prezentációs, kommunikációs készsé-

gek fejlesztésére és a szakmai nyelvezet

elsajátítására is.

a termékeket Komlón és környékén élô

emberek állították elô. Ez mindenkép-

pen komoly eredmény és a város gazda-

sága az évek során több lett a produktu-

munkkal. Mi továbbra is itt tervezzük a

jövôt. Jelenleg is fejlesztjük a kapacitá-

sainkat, speciális felületkezelô üzemet,

üzemcsarnokot építünk és sok új gépet,

berendezést szerzünk be. Befektetünk a

városba, mert ez a jövô – foglalja össze

a vállalkozás komlói mibenlétét

Schillinger Emil.

— A vállalkozás szoros együttmû-

ködésben dolgozik a helyi és környék-

beli kisvállalkozókkal, vállalatokkal.

— Fontos az összefogás, mert ami

nekünk nincs, az másnak van, és ez for-

dítva is igaz, segíteni kell egymást. A

kooperációs munkákkal igyekszünk he-

lyi vállalkozókat megszólítani, az áral-

kuk során figyelembe vesszük, hogy cé-

lunk nem a rövid távú kizsigerelés, ha-

nem a közös munka, amely mindenki-

nek profitot termel. Általában több

munkát vállalunk, mint a maximális ka-

pacitásunk, és beszállítókkal közösen

oldjuk meg a gyártást, ezzel is a komlói

munkahelyeket támogatjuk.

— A vállalkozás jelentôs feladatot

vállal a szakképzésben, ami a munka-

erô helyben tartását segíti.

— A vállalkozások jövôjét a szak-

emberek folyamatos képzése és a szak-

mai területen folyamatosan lezajló ge-

nerációváltások biztosítják. A másik le-

hetôség a technológiai fejlesztés, ezt ko-

molyan vesszük, és sokat fektetünk a

cégünkbe, hogy magasabb bérekkel tud-

juk a munkavállalóinkat helyben tartani.

Ez nemcsak ami érdekünk, hanem a vá-

rosé és végsô soron az országé is –

mondja Schillinger Emil.

Page 16: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság16

Ha az ember becsukott szemmel kóstolnámeg a FruttaMaxból készült szörpöt, azthinné, hogy valódi, 100%-os gyümölcsle-vet iszik. Túl sokat nem is tévedne, hiszena gyümölcsszörp 50%-a tényleg a kertektermésébôl való. Ez az új, prémium kate-góriás termék egy baranyai vállalkozássaját fejlesztése, és nemcsak a beltar-talomra, hanem a külcsíny, valamint akörnyezetvédelemre is figyeltek megal-kotói. A hidasi Yuva Kft. tulajdonosai ésmunkatársai nem most kezdték a „szak-mát”, hiszen több mint tíz éve állítanakelô gyümölcslét és szörpöt, az viszontroppant kalandos, ahogy ez a pályafutásaz egyik tulajdonos, Szabó Zoltán életé-ben elindult.

— Egy barátom bátorítására fogtam a

szörpgyártásba még 2005-ben – kezdi a

történetet az üzletember. — Az általa üze-

meltetett automatákhoz kellett szörpöt

gyártani és ajánlott egy kiadó üzemet, így

belevágtunk. Én elôtte kereskedelemmel

foglalkoztam, illetve HACCP tanúsításo-

kat is csinálok, így nem volt teljesen ide-

gen számomra az élelmiszeripar.

— Mégis, egy teljesen új irányba in-

dult el. Ez azért nagy bátorságra vall...

— Utólag belegondolva, igen, de fiata-

lon az ember azt hiszi, hogy minden sike-

rülhet. Elindultunk és értünk is el sikere-

ket. Az üzem, amit átvettünk, még mûkö-

dött, de a tulajdonos már nem fordított rá

elég energiát, mi viszont úgy gondoltuk,

hogy tudunk vele valamit kezdeni. Néhány

év alatt megháromszoroztuk a vevôi állo-

mányt. Idôközben a barátom kiszállt az

üzletbôl, én viszont folytattam egy új tu-

lajdonossal. Úgy 3-4 évvel ezelôtt észlel-

tük, hogy az a termék, amit addig gyártot-

tunk és sikeresen forgalmaztunk, már nem

szolgálja ki olyan szinten a vevôi igénye-

ket, ahogy azt szerettük volna. Mivel ez

egy olcsó kategóriás termék volt, úgy gon-

doltuk, hogy inkább a minôségi termék fe-

lé fordulunk, így egy budapesti kapcsolat

révén 100%-os gyümölcs- és zöldségleve-

ket kezdtünk gyártani. Mi a termeléssel,

budapesti partnerünk pedig az értékesítés-

sel foglalkozik. Ez a váltás azt jelentette,

hogy bôvíteni kellett a vállalkozást mind

az alkalmazotti létszámot, mind a techno-

lógiai berendezéseket tekintve, így Hida-

son hoztuk létre az új telephelyünket. Je-

lenleg egy 1000 m2-es üzemben 14 alkal-

mazottal dolgozunk.

— A sikertörténet azonban itt nem

ér véget, hiszen az asztalon elôttünk az

eddigi tevékenységek szintézise, egy

gyümölcsszörp áll.

— Szerettünk volna egy saját terméket

létrehozni. Valami olyat, ami újdonságnak

számít Magyarországon. Ez lett a Frutta-

Max BUBBLE 12, egy olyan szörp,

amelynek 50%-os a gyümölcstartalma és

egy fél literes palackból 12 liter gyümölcs-

lé nyerhetô. Az itthon forgalmazott ször-

pök nagy része alma sûrítménybôl és né-

hány százaléknyi névadó gyümölcsbôl áll,

a mi málnaszörpünkben tényleg 50% mál-

na van és nem más gyümölcs. Azzal is fog-

lalkoztunk, hogy megkönnyítsük a szörp

adagolását, így egy mérôpoharat illesztet-

tünk a palackra. Fontos volt számunka a

környezetvédelmi szempont is, hiszen ez-

zel az egy darab fél literes termékkel 12 li-

ter gyümölcslevet tudunk hazavinni, így

nem keletkezik annyi szemét, mint ha

megvettünk volna 6 darab 2 literes palac-

kot. Körülbelül fél éve kezdtük el az érté-

kesítést, már néhány élelmiszerlánc és

több nagykereskedés is forgalmazza a ter-

méket.

— Egy sikeres vállalkozás története

rajzolódott ki elôttünk. Mi a siker titka?

— Talán az a legfontosabb, hogy min-

dig tudni kell megújulni. Nem szabad lera-

gadni egy jól mûködô piacnál sem, mert a

piac is folyamatosan változik, semmi sem

állandó. Egyik pillanatról a másikra jöhet-

nek olyan problémák, amelyekre nem tud

felkészülni a vállalkozás, mégis reagálni

kell, így mindig nyitott szemmel járunk a

világban, hogy meglássuk azt, ami érdekes

lehet számunkra. Ezért kezdtünk bele a

gyümölcslé-gyártásba, ezért lett a szörp,

ezért próbálunk mindig valami újat kitalál-

ni, amivel megjelenhetünk a piacon. Ez

nagyon nehéz, mert egy termék kifejlesz-

tése egyrészt komoly szellemi munka,

másrészt rengeteg pénzbe kerül. Ráadásul

a befektetés nagyon lassan jön vissza.

Volt, aki azt mondta, hogy a piac nem érett

erre a termékre, de ahová bekerült a szörp,

megismerte és elkezdte vásárolni a fo-

gyasztó, ott sikere volt. Onnantól már

egyenes az út, csak odáig kell eljutni.

— Miként rajzolható meg a jövô?

Talán érdemes lenne elindulni a külföldi

értékesítés felé is.

— Már a termékfejlesztésnél gondol-

tunk arra, hogy a szörp exportképes áru-

cikk legyen, a csomagolást is így tervez-

tettük meg. Komoly kilátásaink vannak

külföldön is, ehhez a kamara segítségét is

igénybe vesszük. Sok helyen járt már a

szörp a világban, egyelôre óvatosan kezel-

jük az exportot, mert komoly rizikóval jár.

Egyébként is azt mondom cégvezetô-

ként, hogy mindenben meg kell találni az

egyensúlyt. A vállalkozást is úgy vezetem,

hogy kollégáink találják meg a nekik való

feladatot, nem kell mindenkinek minden-

nel foglalkoznia és belebolondulni a mun-

kába. Viszont érezzék a felelôsségét an-

nak, amit csinálnak. Ezért az üzlettársam-

mal megosztozunk a feladatokon, így lesz

a részekbôl kerek egész.

K.T.

Szabó Zoltán, a Yuva Kft. ügyvezetôje

„Mindig tudni kell megújulni”

Page 17: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

OPEN4BUSINESSDél-Dunántúli Gazdaság 17

Page 18: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

NYÁRINDÍTÓ18 Dél-Dunántúli Gazdaság

A harkányi talán mind közül a legismertebb sok medencéjével,nagy vízfelületével. S azon kevesek közé is tartozik, ahol az Eu-rópában is egyedülállónak számító gyógyvíz és az alkalmazottspeciális módszerek együttese klinikai akkreditá-cióval rendelkezik. Ennek köszönhetôenaz utóbbi években mind nagyobbszámban érkeznek a fürdôhelyreskandináv országokból vendé-gek, akik több ezer kilométertis megtesznek azért, hogyvisszanyerjék egészségüket.

A közel két évszázados ta-pasztalatokon nyugvó, areumatikus betegségeken túl ameddôség és bôrgyógyászati pa-naszok kezelésében is élen jár aharkányi gyógyvíz. E mellett a csont-ritkulás, krónikus nôgyógyászati gyulla-dások, a nyirokkeringés zavarainak javításá-ban, valamint a pikkelysömör (psoriasis) kezelésében isszép eredmények érhetôk el egy-egy harkányi kúra során. A fürdô13,5 hektáros ôsparkjában pedig májustól-októberig szabadtéristrand-medencék, feszített víztükrû uszoda, gyermekmedence éscsúszda várja a családokat, a strandolás szerelmeseit.

A leghûségesebb városban, Szigetváron található gyógyfürdôa magyar történelemben szimbolikus jelentôségûvé vált várszomszédságában épült fel. A nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos hévíz rendkívül kedvezô hatású az ízületi,reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Ma-gas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az idôs-kori csontritkulást, továbbá kiválóan alkalmas csonttörések, nô-gyógyászati és prosztata bántalmak gyógyítására.

A legfestôibb környezetben a természet ölén, a Mecsek lankáiközött fekvô Sikonda legfôbb vonzereje a természet közelsége ésegyedülálló mikroklímája, völgyében ugyanis a levegô negatívionjai vannak túlsúlyban, amelyek nyugtatólag hatnak a szervezet-re. A nagy kiterjedésû erdôknek köszönhetôen a levegô relatív pá-ratartalma is magas, átlagosan eléri 60-80 százalékot. Az itt fel-színre tört alkalikus, lítium tartalmú hévíz eloszlatja az influenzautáni zavarokat, az ízületi bántalmak, a bôrbetegségek és nô-gyógyászati megbetegedések kezelésére kiválóan alkalmas. Magasfluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az idôskoricsontritkulást, sôt a gyermekek fogszuvasodását is gátolja.

A Mecsek-Hegyhát üdülôkörzetben található magyarherte-lendi termálfürdôt két termálkútja tette híressé, amelyek 38 °C-os és 68 °C-os vizet szolgáltatnak. A termálvizek összetétele ked-vezô hatással van a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendsze-ri megbetegedésekre. Országosan elismert szauna mesterei pe-dig a sörös-jeges borzongásról, az eperhabos kényeztetésrôl,vagy akár a citromos testradírról gondoskodnak kívánság szerint.

Az Ormánság egyik büszkesége a 3,2 hektáros parkosított te-rületen létrehozott sellyei termálfürdô, ami kitûnô kikapcsolódá-si lehetôséget nyújt a sportolni, pihenni és gyógyulni vágyóknak.A strandon úszó-, tan-, termál- és egy gyermekmedence áll a für-dôzôk rendelkezésére. A termálmedencét tápláló hidrogén-kar-

bonátos gyógyvíz jól alkalmazható reumás megbetegedések ésízületi gyulladások kezelésére.

Innen a Pécs felé tartók kedvük szerint még betérhetnek azegyedülálló természeti, történelmi környezetben, a Siklósi Vár

szomszédságában található Siklós termálfürdôjébe,ahol a termálvíz jótékony hatása és a wellness szol-

gáltatások teljes palettája mellett egy villányibortúra, egy nagy erdei séta is tálcán kínálja

magát. S a régió többi megyéjében is számos

termálvizes fürdô várja a gyógyulni és ki-kapcsolódni vágyókat. A Dráva fôvárosá-ban, Barcson a tradicionális városközpont-ban kapott helyet a közel három hektáros

területen elterülô gyógyfürdô, amelynek kor-szerû létesítményeiben, szép környezetben pi-

henhetnek, regenerálódhatnak a vendégek. Az1317 méter mélyrôl feltörô nátrium-hidrogén-kar-

bonátos víz gyógyító erejû. Míg az ország legjobb minô-ségû gyógyvize is Somogyban, Igalban található. Tolna megyé-ben pedig Gunaras és Tamási gyógyfürdôi várják a reumatikuspanaszaikat enyhíteni vágyókat, ez utóbbi szolgáltatásait a moz-gásukban korlátozottak is igénybe vehetik, a speciálisan kialakí-tott ability fürdôrészlegben.

Családbarát gyógyfürdôkben gazdag a Dél-DunántúlA Dél-dunántúli régió számos fürdôvel büszkélkedhet. A kiváló minôségû gyógyvizes fürdôk mellett több kisebb, barátságos, fes-tôi környezetben elterülô is található. Kivétel nélkül mindegyik egyedülálló élményt nyújt a térségbe érkezôknek, hiszen a családminden tagjának kikapcsolódást nyújtanak.

Page 19: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

NYÁRINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 19

Page 20: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság20

Hálót adunk, nem halat: önkéntes kamarai tagok segítik

a nemzetközi piacra jutást

A kamara az Enterprise Europe

Network (EEN) nemzetközi vállalko-

zásfejlesztési hálózat keretein belül üz-

letember találkozók szervezésével is se-

gíti a vállalkozások külpiacra jutását. A

külföldi vásárok mellé üzletember talál-

kozókat is szervez, melyeken akár napi

10+ tárgyalás is lebonyolítható – ez igen

hatékony tárgyalásszervezés. A GINOP-

1.3.1-15 pályázat (mikro-, kis- és kö-

zépvállalkozások piaci megjelenésének

támogatása) ezt a tevékenységet forrás-

sal is tudja támogatni. A Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara alapelve és

szlogenje, az „Együtt mûködünk” sze-

rint évekkel ezelôtt létrehozta az önkén-

tes kamarai tagokból álló „Ajánlott

pályázatírók” körét. Az etikusan mûkö-

dô, sikerdíjért dolgozó pályázatírók

most a GINOP-1.3.1-15 pályázatban

rejlô lehetôségekrôl adnak tájékoztatást.

A GINOP-1.3.1-15 pályázat alapadataiBenyújtási határidô: 2017. június 22.

A támogatás formája, mértéke:— Vissza nem térítendô támogatás

— Min. 1,5 millió Ft, max. 20 millió Ft

— A támogatás maximális mértéke az

összes elszámolható költség 50%-a

Támogatható tevékenységek:

— önállóan támogatható:

– külföldi kiállításon vagy vásáron

való részvétel

– külföldi árubemutató szervezése

— önállóan nem támogatható:

– piacra jutás támogatása

– információs technológia-fejlesztés

– tanácsadás igénybevétele

– piackutatás elkészítésének költsége

– szabadalmak és egyéb immateriális

javak megszerzésének, érvényesítésé-

nek és védelmének költsége

– innovációs tanácsadás és innová-

ciós támogató szolgáltatás költsége

Kötelezô vállalások:— Létszámtartás (projekt fizikai befe-

jezési évét közvetlenül követô 2 üz-

leti évben)

— Külkereskedelmi felelôs kijelölése

— Piackutatás elkészítése

— Idegen nyelvû honlap kialakítása

Megkezdôdött a 2016. évi szakközépis-

kolai képzéshez kapcsolódó összefüggô

szakmai gyakorlatok elôkészítése. A ta-

nulószerzôdéssel nem rendelkezô tanu-

lók együttmûködési megállapodással

vesznek részt a nyári gyakorlaton, mely

a szakképzô iskola és a gyakorlati kép-

zésben részt vevô szervezet között jön

létre. A szervezet lehet gazdálkodó szer-

vezet, költségvetési szerv vagy alapít-

vány, egyesület, egyházi jogi személy és

a fenntartásukban mûködô intézmény

is. Az együttmûködési megállapodás a

képzôhely szerinti területi kamara ellen-

jegyzésével válik érvényessé. A 2-4 he-

tes gyakorlati képzés teljesítése nélkül a

tanuló nem léphet a következô évfo-

lyamra. A szakképzô iskola ellenôrzi a

gyakorlati képzés személyi és tárgyi fel-

tételeinek meglétét. A gyakorlati kép-

zést folytató szervezet a tanuló részére

köteles pénzbeli juttatást fizetni, ez mi-

nimum 21.645 Ft/hó, adó- és járulék-

mentes. A szakképzési hozzájárulásra

kötelezett gazdálkodó szervezetek

együttmûködési megállapodással törté-

nô gyakorlati képzés után a befizetési

kötelezettségük terhére a tanulók után

normatívát számolhatnak el. A költség-

vetési és egyéb szervezetek a támoga-

tást nem tudják igénybe venni.

A 9. évfolyamos szintvizsgával ren-

delkezô szakiskolai tanulók a nyári gya-

korlatukat már tanulószerzôdés megkö-

tése mellett teljesíthetik. Június 16-tól

csak úgy tudják majd megkezdeni az

összefüggô szakmai gyakorlatukat, ha a

kamara a tanulószerzôdéseket nyilván-

tartásba vette és ellenjegyezte. A Kama-

rai Garanciavállaláshoz kapcsolódó mi-

nôsítés lényege, hogy a tanulók elsôsor-

ban a legmagasabb, „A” kategóriába so-

rolt gyakorlati képzôhelyekre legyenek

kihelyezve, így képzésük a lehetô leg-

magasabb színvonalon, a szakmai és

vizsgakövetelményeknek, valamint a

kor kihívásainak leginkább megfelelô

képzôhelyeken legyen megszervezve.

A végzôs tanulók tanulószerzôdése a

szakmai vizsga utolsó vizsganapjával

megszûnik, errôl a szakképzô iskola kö-

teles a gazdálkodó szervezeteket tájé-

koztatni.

További információ:

www.pecsikamara.hu

Mesterképzések a hiányszakmákban és a szépségipar területén is!A kamara célul tûzte ki, hogy az év második felében elindítja a hiányszakmás

mesterképzéseit. Várják azon szakemberek jelentkezését a képzésre, akik tudá-

sukat mesterszintre kívánják emelni ács, elektronikai mûszerész, gépi forgácso-

ló, központi fûtés szerelô szakmában. E mellett a szépségipar területén is indul-

nak a vizsgák: kozmetikus, lábápoló, kézápoló és mûkörömépítô szakmákban

várjuk a jelentkezôket. A vizsgákat szakmai konzultáció elôzi meg, mely segít

felkészülni az elméleti és gyakorlati megmérettetésre. Bôvebb információ:

Purger Valéria [email protected] Tel: 72/507-178.

Vizsgák, nyári gyakorlat, együttmûködési megállapodás,

tanulószerzôdés

Page 21: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 21

Miért érdemes összekapcsolni az EEN ál-tal szervezett programokat és a GINOP-1.3.1-15 pályázatot?

A szervezetek számára az összekap-

csolás egy könnyebb, egyszerûbb indu-

lási lehetôséget nyújthat a partnerszer-

zéshez. Az EEN jelenléte révén a részt-

vevôk támogatást is élveznek az elsô lé-

pések megtételéhez, hogy minél sikere-

sebben záruljon a találkozó.

Pályázatíró cég rövid bemutatása + kap-csolati adatok

Az NQS Consulting Kft. közel két

évtizede foglalkozik pályázatírással. A

kis- és középvállalkozások versenyké-

pességének javítására specializálódtak,

így pl. a szervezetek piaci megjelenésé-

nek támogatásában is segítséget tudnak

nyújtani. A pályázat a lapzárta idôpont-

jában fel volt függesztve, újra meghirde-

tését a közeljövôben várjuk.

Kapcsolattartó neve: Katona Krisztina

Mobil: 06 30 255 77 69

Tel.: 06 72 791 975

E-mail: [email protected]

Cím: 7626 Pécs, Major u. 4.

Császár Gergely

A kamara 2004 óta segíti a vállalkozá-

sokat iparjogvédelmi tanácsadással a

Szellemi Tulajdonvédelmi Információs

Pont keretein belül. Az iparjogvédelmi

szolgáltatás tartalma, általános tanács-

adás, védjegykutatás, elôzetes szabada-

lomkutatás, szabadalmak, használati

mintaoltalmi bejelentések esetében az

igénypontok értelmezése, és segítség-

nyújtás az oltalmi formák bejelentési

dokumentációinak elkészítésében. A ta-

nácsadás a kamara Enterprise Europe

Network projektjének is fontos eleme.

A szolgáltatás szakmai támogatói a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzôi Jogi

Egyesület, akik oktatás, tájékoztatás il-

letve a tanácsadók képzésével segítik

munkánkat.

Baranya megye gazdasági struktúrá-

ja meghatározó abból a szempontból,

hogy milyen jellegû szolgáltatásokra

van igény, a gazdaság mely rétege veszi

igénybe a szolgáltatást. A minden év vé-

gén elkészített statisztikai elemzések azt

mutatják, hogy a tanácsadások száma

évrôl évre növekszik, ahogy nô az olta-

lommal lezárt ügyek száma is, melyek

döntô többsége védjegyoltalom. A tulaj-

donosi kör szerteágazó, klaszterek, mik-

ro- és kisvállalkozások, egyéni vállal-

kozók, illetve magánszemélyek.

Védjegyoltalmat szerezni sem egy-

szerû dolog, hiszen a törvény szövegét

szigorúan véve elsô körben sokszor el-

utasító végzést kapnak a vállalkozók.

Az ügy folytatását a Hivatal részérôl a

nyilatkozattételre való felszólítás jelen-

ti, ahol a majdani védjegytulajdonosnak

egyértelmûen bizonyítania kell, hogy a

kért megjelölés hozzá kötôdik, a kör-

nyezet a védjegyet a kérelmezô által

gyártott termékkel, illetve az általa

nyújtott szolgáltatással azonosítja. Az

elmúlt években több ilyen esetben segí-

tettünk vállalkozóinknak, amikor a

többkörös bizonyítás végül sikerrel járt.

Jó példa erre a „Pécsi Csokoládé

Karnevál” szóösszetétel, a FITTBIKE

szóvédjegy, illetve a „30+Buli–harminc

felettiek partija” rendezvény elnevezé-

se.

Az elmúlt évben 12 védjegy és 2

formatervezési mintaoltalom került

lajstromozásra a kamara segítségével.

A tanácsadók mindannyian középfokú

iparjogvédelmi képesítéssel és több év

szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

Tanácsadók:

Gelencsér Lajosné ([email protected])

Rozs Eszter ([email protected])

Császár Gergely ([email protected])

Online üzleti közösség

A kamarai kisvállalkozás-fejlesztési bizottság kezdeményezésére a kamarai ön-

kéntes tagok megjelennek egyenként a www.pecsikamara.hu oldalon. Egységes

módszertan alapján a vállalkozás neve, kitüntetései, kamarai tisztségei, 500 ka-

rakterben a tevékenysége és a weboldalának címe jelenik meg. Cél a kamarai ta-

gok bemutatása és a szakmai együttmûködések indításához szükséges alapinfor-

mációk megadása. A felületen a kamarai tagok bemutatása folyamatos, most a

2015 év végéig csatlakozott tagok kerültek az adatbázisba.

Iparjogvédelemmel a kkv-k szolgálatában

Ötletbôl pénzt! Horizont 2020 KKV Eszköz program

Fázis 2 pályázatra felkészítô konzultáció ôsszel

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Enterprise Europe

Network dél-dunántúli irodája 2016

ôszére Horizont 2020 KKV Eszköz

pályázati rendezvényt tervez.

Miért?Mert a pályázni szándékozók...

... közvetlen visszajelzést kaphatnak a

terület legjobb szakértôitôl

... már most gyakorolhatják ötletük

„eladását”

... projektjét elôminôsítik

... tanulhatnak a prezentációkból és a

kritikákból

... tanulhatnak a többi résztvevôtôl a

szünetekben

... az elôadásokat követôen, személyes

konzultáción kaphatnak útmutatást,

azért, hogy pályázatuk minél jobban

szerepeljen.

A rendezvényen közremûködô szakér-

tôk: H2020 program hivatalos hazai ko-

ordinátorai, az Európai Bizottság által

kiválasztott business coach-ok, nyertes

kkv-k pályázatának megírásában már

közremûködött pályázatírók, pályázók,

akik már támogatást nyertek a program

keretein belül, pályázati bírálók.

Az Enterprise Europe Network kon-

zorciumvezetôje, az MNKH által össze-

állított és több ízben is sikeresen meg-

valósult rendezvényen való részvétel

díjmentes, de regisztrációhoz kötött

lesz.

Elôjelentkezés már most is lehet!

E-mail: [email protected]

Page 22: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

R

JUBILEUM Dél-Dunántúli Gazdaság22

A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben

ünnepli alapításának 650. évforduló-

ját, amely esemény alkalmából jubile-

umi ünnepségsorozatot tervez. Ren-

dezvényeink Pécs városa, Dél-Dunán-

túl és Magyarország számára is jelen-

tôséggel bírnak.

A középkori egyetemalapítások

markánsan kiemelkedô hulláma jelent

meg az 1348–1367 közötti idôszakban

Közép-Európa erôs, felvilágosult, késô-

feudális országaiban: Prága, Krakkó,

Bécs és Pécs járt elöl a világi felsôokta-

tás megteremtésében.

2017. szeptember 1-jén lesz 650

éve, hogy V. Orbán pápa oklevelében

engedélyezte Koppenbachi Vilmos pé-

csi püspöknek és I. Nagy Lajos magyar

királynak a pécsi egyetem megalapítá-

sát. A püspöki székhelyen felállított fel-

sôfokú oktatási intézmény (studium

generale) három fakultással kezdte meg

mûködését, és rövid fennállása dacára

egy új korszak kezdetét jelentette a ma-

gyar mûvelôdésben és oktatásban.

„Magyarország királyának kérésére

rendeljük, hogy Pécs városában legyen

studium generale, amelyben az egyházi

és polgári törvény s minden más nem ti-

los tudomány, a hittudományon kívül,

taníttassék...” (részlet V. Orbán pápa

alapító oklevelébôl)

A középkori pécsi egyetemalapítás

bevonta a magyar szellemi közösséget

az európai felsôoktatás vérkeringésébe,

amely a nemzetköziesedés kiemelkedô

példája kell, hogy legyen a 21. századi

európai egyetemek számára is.

A Pécsi Tudományegyetem 10 kará-

val Magyarország legrégebben alapított

felsôoktatási intézménye, mely orszá-

gos vonzáskörzettel rendelkezik.

Az Országgyûlés a Pécsi Tudo-

mányegyetem, mint az elsô magyar

egyetem alapításának 650 éves évfordu-

lója alkalmából, a Pécsi Tudomány-

egyetem felsôoktatásban betöltött nél-

külözhetetlen szerepe iránti tiszteletbôl

szeptember 1. napját a Magyar Felsôok-

tatás Napjává, a pécsi egyetemalapítás

emléknapjává nyilvánítja.

Célok és együttmûködô szervezetek

A jubileumi ünnepségsorozat, valamint a 2017. szeptemberi díszprogramokon keresztül megvalósuló ünnep alapvetô célja a

magyar felsôoktatás történelmi korokon átívelô nemzetközi úttörô szerepének és a magyar tudásalapú társadalom kialakulásá-

nak tradicionális jellegének hangsúlyozása, továbbá a PTE hazai és nemzetközi presztízsének jelentôs növelése, az egyetemi

identitástudat erôsítése az oktatókban, a dolgozókban, a jelenlegi és a volt hallgatókban.

Az egyetem hírnevének erôsítésén túl kiemelt célként fogalmazódik meg az egyetem teljesítményének növelése hazai és

nemzetközi viszonylatban egyaránt. A jubileumi rendezvénysorozat stratégiai eleme az ünnepi idôszak alatt megvalósuló tudo-

mányos együttmûködések sora.

A kommunikáció szempontjából kiemelten fontos, hogy az egyetem alapításának 650 éves évfordulójának aktivitásai a Pé-

csi Tudományegyetem tervében foglalt stratégiai célokkal, továbbá az újrapozícionált PTE márka kommunikációjával is össz-

hangban legyenek.

A koncepció lényege a partnerség: minél több partner szervezet bevonása az együttmûködésbe, amely tevékenységeket az

egyetem központilag koordinál:

„velünk ünnepel a város” (szoros együttmûködés a várossal)

„velünk ünnepel Magyarország” (kormányzati támogatás)

„velünk ünnepel Európa” (európai uniós kooperáció)

Partneri együttmûködés

Célunk továbbá a kormányzati források kiegészítése külsô céges partnerek támogatásával, elôsegítve a programsorozat le-

bonyolítását és színesebbé tételét. Lehetséges partneri együttmûködési formák:

1. anyagi jellegû támogatás

2. a vállalat saját tevékenységi körének megfelelô szolgáltatás nyújtása, barter együttmûködés

3. a jubileumhoz kapcsolódó maradandó érték létrehozása

További információ

PTE 650 Programok: Dr. Jarjabka Ákos, Farkas Gyöngyvér Csilla, PTE 650 Jubileumi Projektiroda ([email protected]).

Vállalati kapcsolatok, támogatásszervezés: Király Róbert vállalati kapcsolatok menedzsere ([email protected])

Pécsi TudományegyetemJubileumi rendezvénysorozat

Page 23: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

ÖNINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Vége felé közeledik a projekthez kap-

csolódó vállalkozói ismereteket nyújtó

tanfolyam. A résztvevôk az üzleti terve-

iken dolgoznak, egyre nagyobb szerepet

kapnak az egyéni konzultációk. Egy

ilyen alkalommal találkoztam a fotós

Csorba Simon Dalmával, a különleges

kerámiadíszeket készítô Kató Mónivalés a hangszerész Paller Géza Péterrel.

— A zene mindig is része

volt az életemnek, számos

pécsi zenekarban játszot-

tam, másfél évtizeden át

gitároztam, s több évig do-

boltam is – kezdi beszélge-

tésünket PALLER Géza

Péter, aki hangszerkészítés-

sel és -javítással foglalkozik.

Annak idején Pécsett a kis

Pollackon végzett mûemlék és építész

szakon, a technikusi vizsgát is letette,

dolgozott is egy ideig ezen a területen.

Mindig is szeretett fával foglalkozni,

aztán amikor 2010-ben a Zenész Ifjúsá-

gi Otthon önkéntese lett, mint zenész és

építész-technikus, s, mint mindenes

mindennel foglalkozott, még a hangsze-

rek javításával is, akkor ébredt rá, szá-

mára az igazi élethivatást ez utóbbi je-

lenti. S akkor döntötte el, felhagy az

építészettel, kitanulja a hangszerész

szakmát.

— A példaképem Sasvári Gézahangszerész volt, mindig is tetszett,

amit csinált, szívesen figyeltem, ahogy

dolgozik – folytatja tovább. — Aztán

amikor megtudtam, hogy a Zeneakadé-

mián folyik hangszerkészítô képzés, je-

lentkeztem, felvettek, a szakmunkás-

vizsgát vonós-pengetôs szakon 2015-

ben tettem le.

A végzést követôen visszaköltözött

Pécsre, s nem sokkal ezután az egykori

zionosok, meg a testvére hívták fel a fi-

gyelmét az Önindító programra. Meg-

pályázta, s nagy örömére sikerrel vette

az akadályokat.

— Az különösen tetszik, hogy a képzést

arra hegyezték ki, amire egy vál-

lalkozás elindításához szük-

ség van – ad hangot véle-

ményének. — E mellett

kapcsolati tôkét is jelent,

mert a Pasztorek Zoli és a

Soós Márti olyan területen

tevékenykednek, amit én

közvetlenül be tudok építeni

a saját profilomba. A Márti pél-

dául intarziákhoz való elemeket tud

vágni nekem, a Zoli pedig az alapanyag

elôkészítésekben tud segíteni.

S éppen itt tartunk, amikor megérkezik

CSORBA-SIMON Dalma, aki

a fotózást választotta élethi-

vatásának.

— Tinédzser koromban,

14 éves lehettem, amikor

egy fotózással és sminke-

léssel kapcsolatos mûsort

láttam, s akkor határoztam

el, én is ezzel fogok foglal-

kozni – idézi fel a kezdeteket,

amikor a fotózás az életének egyik

fontos része lett. — A PTE Babits Mi-

hály Gimnáziumában érettségiztem lo-

gisztika szakon, majd fényképésznek ta-

nultam. Azóta a hobbim a hivatásom

lett. Mindig is szerettem emberekkel

foglalkozni, a képeimen is a bennük rej-

lô szépséget szeretném megmutatni.

Mint mondja, öt éve foglalkozik ko-

molyabban fotózással. A szakmunkás-

vizsgát követôen a korábbi gyakorlati

helyén a Fotoplusban dolgozott tovább,

azonban mellette már a barátoknak, is-

merôsöknek is készített mûtermi fotókat

a lakásuk nappalijában berendezett stú-

dióban.

— Azonban egyre többen kértek fel

arra, hogy készítsem el a portfóliójukat,

lassan kinôttem a nappaliban kialakított

stúdiót – mondja hangjában nem kis

büszkeséggel. – Szívesen fotózok sza-

badban és mûteremben egyaránt, min-

dig a készítendô kép határozza meg a

helyet. A modellek felkérésére készülô

portfóliók képei mind a két lehetôséget

kihasználva készülnek. Az új stúdiómat

úgy szeretném kialakítani, hogy termé-

szetes fénnyel is tudjak dolgozni. Ah-

hoz, pedig hogy a terveimet valóra vált-

hassam, jó lehetôséget jelent az Önindí-

tó program, amire egy ismerôsöm hívta

fel a figyelmemet, a legjobb pillanat-

ban, ugyanis nem sokkal elôtte szûnt

meg a munkahelyem, s a vállalkozáso-

mat önerôbôl nem tudtam volna felépí-

teni. Ugyan nagyon kevés volt az idôm,

hogy beadjam a pályázatomat, de tud-

tam, mit szeretnék csinálni, ezért könyû-

nyû volt elkészíteni.

Mint mondja, az Önindító arra is jó,

hogy van idô végiggondolni a lehetôsé-

geket. Ugyan az édesanyja vállalkozó,

azt nagyjából tudta, mire kell odafigyel-

nie, azonban a képzés során mindez a

tudás rendszerbe állt össze. E mellett a

többiektôl is sok ötletet kapott.

— A képzés keretében meg-

szerzett tudás nélkül kevésbé

magabiztosan tudnék a sa-

ját vállalkozásomba bele-

vágni – emeli ki. — S,

hát a kapcsolati tôke is

sokat jelent. E mellett a

terveim között szerepel,

hogy a támogatást is igény-

be veszem, amibôl lámpákat,

tárgyasztalt és háttereket, meg a

portfólió, családi és babafotózáshoz

szükséges kiegészítôket veszek.

Az utolsó mondatok közben érkezik

meg KATÓ Móni, aki igazán gazdag

életutat tudhat már maga mögött. Varró-

nônek tanult, több éven át Amerikában

élt, ahol egyebek mellett kerámiakészí-

téssel is foglalkozott.

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendejePécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív ipar-ban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosz-tálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Ba-ranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vál-lalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-velegyüttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ adhelyet.

Az Önindító egy létra, ami segít a magabiztosabb indulásban

Page 24: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

ÖNINDÍTÓ / MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

— Az édesapám igazi

ezermester volt, s engem is

érdekelt minden olyan do-

log, ami kézügyességet

igényelt, ezért is lettem

varrónô – indítja beszél-

getésünket. — Minden

olyant ki akartam próbálni,

ahol varrni, fûzni, vágni lehe-

tett, azonban az is fontos volt,

hogy ne kelljen egy helyben ülnöm. Így

kerültem egy múzeumba is, ott találkoz-

tam fazekasokkal és így kerültem hoz-

zájuk a fazekas suliba. Aztán egy vélet-

len folytán Amerikába kerültem, ahol a

kerámiakészítés egy nálunk kevésbé is-

mert technikáját ismertem meg. Az

agyagból ugyanis nem korongozással

hoztunk létre tárgyakat, hanem fala-

pokon nyújtottuk ki, s ezekre

az agyaglapokra tettük rá a

díszítéseket. Nagyon kre-

atív munka volt, szaba-

don engedhettük a fantá-

ziánkat. Még mozaik fa-

lakat is készíthettem ezzel

a technikával.

Aztán, amikor hazajött

egy fogyatékosokat foglalkozta-

tó kerámia-mûhely vezetésével bízták

meg, majd onnan Mohácsra vezetett az

útja, a Búsó-udvarban lett saját mûhe-

lye, de dolgozott Erzsébeten a Pécsi

Egyházmegyei Karitásznál, jelenleg

Bólyban él, ott van a mûhelye is.

— Jelenleg elsôsorban lakberende-

zési kerámia tárgyakat – ajtó- és egyedi

kapcsolódíszeket, fali-csempéket – ké-

szítek – folytatja tovább. — Az Önindí-

tó, mint lehetôség éppen jókor jött,

ugyanis munkanélküli lettem, s a mun-

kaügyi központba mentem regisztráltat-

ni magam, ott láttam meg a pályázati

felhívást. Nem bántam meg, hogy akkor

így döntöttem, jó csapat jött össze, sokat

tanulunk egymástól, s sok olyan infor-

mációt is kaptam, ami segít a vállalko-

zásom sikeresebbé tételében. Köbli Szil-vivel, aki az agyféltekés írástanítással

foglalkozik közösen szeretnénk a jövô-

ben programokat szervezni, s egy ki-

sebb mûvésztelep létrehozásában gon-

dolkodunk, ugyanis Bólyban az önkor-

mányzat egy mûvészeti házat szeretne

létrehozni, mi is ott kapnánk helyet.

Sz.K.

Egykoron az iparengedély kiváltásá-

nak feltétele volt a mestervizsga meg-

léte. A céhek megalakulásával fonó-

dik össze a mesterségét magas színvo-

nalon mûvelô, tudását nemzedékrôl

nemzedékre továbbadó mesterek

képzése, akik mindig is jelentôs szere-

pet töltöttek be a szakember-utánpót-

lás kinevelésében. Ma már csak e cím

birtokosai vehetnek benne részt.

Az elmúlt év végén több alkalommal is

mestereket avattak Baranya székhelyén.

A Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay-

eosinnal díszített, fával burkolt konfe-

rencia termében huszonhét szakmában

több mint háromszázan vehették át mes-

terlevelüket, közöttük volt a mohácsi

VARGA Zoltán autószerelô-mester is.

— Annak idején, hat évvel ezelôtt,

amikor megszûnt a munkahelyem, egy

volt kollégámmal, Szabó Balázzsal kö-

zösen hoztuk létre a mûhelyünket, amit

családi összefogással, önerôbôl építet-

tünk fel – idézi fel a kezdeteket Varga

Zoltán autószerelô-mester. — A nyitás

óta egyre bôvül a kuncsaft körünk, ami

köszönhetô annak, hogy jó helyen talál-

ható a szervizünk, meg annak is, hogy

nem csak személygépkocsival, hanem

kisteherautókkal is foglalkozunk.

Ô maga, másfél évtizeddel ezelôtt

autóelektronikai mûszerészként végzett

Pécsett a Széchenyiben, majd 2005-ben

a mezôtúri fôiskolán munka mellett au-

tógépész-mérnök oklevelet szerzett, mi-

közben Lánycsókon a Varga Suzukinál

dolgozott.

— Mindig is érdekeltek a gépek, s

miután az autókban egyre több lett az

elektronika, ezért jelentkeztem autó-

elektronikai mûszerésznek – folytatja

tovább beszélgetésünket. — Annak ide-

jén középiskolásként a döntôbe is beju-

tottam az Országos Szakmai Versenyen,

s a fôiskolát is azért végeztem el, hogy

szakmailag mind több tudásra tegyek

szert, meg a talpon maradás zálogát is

ebben láttam. Ennek a szakmának szép-

sége a sok kihívásban van, hiszen na-

ponta kell számos problémát megolda-

ni, a hibák okát kideríteni. S hát ehhez

nemcsak a saját tudásunkat, de a mûhe-

lyünket is folyamatosan fejlesztenünk

kell, hogy versenyben maradjunk a már-

kaszervizekkel.

Nem kis változást jelentett az életé-

ben, amikor megszûnt a munkahelye, s

úgy döntött a jelenlegi tulajdonos társá-

val közösen, saját céget hoznak létre. Az

indulást megkönnyítette, hogy az új he-

lyükre követték ôket a régi kuncsaftjaik.

S miután elégedettek voltak a munká-

jukkal a hírük szájról szájra terjedt, fo-

lyamatosan nôtt a szolgáltatásaikat

igénybe vevôk köre. Az elmúlt eszten-

dôben pedig egy sikeres pályázatnak

köszönhetôen, kétszeresére növelhették

a mûhelyük alapterületét.

— Már korábban is volt alkalmazot-

tunk, azonban a megnövekedett munka

miatt újabbakat is kerestünk, jelenleg

öten vagyunk – mondja Varga Zoltán.

— Tanulókkal pedig három éve foglal-

kozunk egy véletlennek köszönhetôen.

Miután hiába hirdettünk nem találtunk

megfelelô embert, úgy döntöttünk, hogy

kineveljük a saját utánpótlásunkat. Ek-

koriban keresett meg bennünket egy fiú

Továbbra isszeretnének tanulókkal foglalkozni

Page 25: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 25

A tanulóképzés egy lehetôség a cégek,

vállalkozások számára, hogy kinevel-

jék a saját szakembereiket, a nyugdíj-

ba vonulók helyét olyanok vehessék át,

akik már ismerik az általuk támasz-

tott követelményeket. Pécsett az egye-

di gépgyártással foglalkozó Hauni

Hungaria Gépgyártó Kft.-nél is e meg-

gondolások alapján foglalkoznak ta-

nulók képzésével a kezdetektôl.

— A tanulók képzése három helyen

folyik a cégnél – mondja SALAMON-

NÉ MARÁCZI Erika, a tanulók képzé-

sét összefogó szakmai vezetô. — Két kü-

lönálló tanmûhelyben, ahol elsôsorban a

forgácsolók és a hegesztôk, valamint az

ipari gépészek gyakorlati képzése folyik

mesterek irányítása mellett, valamint az

egyik üzemcsarnokban egy elkülönített

területen, itt a tényleges termelésbe tör-

ténô integrálás, valamint a hiányok pót-

lása zajlik. A tanulóinkat a tényleges

munkába vonjuk be, attól a pillanattól

kezdve, hogy elsajátították az ehhez

szükséges ismereteket. Az általuk készí-

tett munkadarabok a minôségi ellenôr-

zést követôen beépítésre kerülnek. A tan-

mûhelyekben egyszerre nyolcan tevé-

kenykedhetnek, a többiek kint a terme-

lésben egy-egy szakmunkás mellett dol-

goznak.

Fontosnak tartják, hogy a tanulóik

mire végeznek, magukénak érezzék az

általuk támasztott elvárásokat. Úgymint,

hogy a munkába pontosan érkezzenek, a

munkaidô reggel hattól délután egy óráig

tart, s ez alatt folyamatosan dolgozni kell.

— Természetesen ez egy hosszú fo-

lyamat eredményeként valósul csak meg,

ugyanis a kezdeti idôben a kötöttségeket

nehezen viselik, s akik nem bírják, ha-

mar le is morzsolódnak. A jókat a vég-

zést követôen, ha mód van, rá alkalmaz-

zuk is – hangsúlyozza Salamonné

Maráczi Erika.

Mint mondja, a tanulók kiválasztása-

kor felkeresik azokat a szakképzô iskolá-

kat – Pécsett, Komlón és Mohácson –,

ahol vasipari szakmákban folyik a kép-

zés, s a lehetôségekhez mérten maguk

választják ki a hozzájuk gyakorlatra ke-

rülôket. Olyanok lehetnek ugyanis náluk

tanulók, akiknek 3,5 felett van a tanul-

mányi átlaga, a gyakorlati jegye legalább

4-es, a szintvizsgán is jól szerepeltek. Je-

lenleg negyvennégy – másod- és har-

madéves – épület- és szerkezetlakatos,

ipari gépész és hegesztô sajátítja el náluk

a szakmai fogásokat.

— A következô tanévtôl szeretnénk

ennél többet foglalkoztatni, ötven feletti-

re emelnénk a számukat – folytatja to-

vább. — Kísérletképpen ebben a tanév-

ben elsôsöket is fogadtunk, az eddig

szerzett tapasztalataink jók. A tanulóink

összetétele vegyes képet mutat, ugyanis

van közöttük olyan, aki nyolcadik után

választott szakmát, de olyan is, aki az

érettségit követôen, de néhányan a felsô-

oktatásban eltöltött hosszabb, rövidebb

idô után döntöttek úgy, hogy mégis in-

kább szakmát tanulnak. Most is van a he-

gesztôk között egy, aki néhány szemesz-

tert elvégzett az egyetemen. Az érettségi-

zettek között többen a végzést követôen

is maradnak, de a dolgozóink között van-

nak olyanok is, akik már a szakmunkás-

bizonyítvány megszerzése után szívesen

maradtak volna, azonban akkor nem volt

hely, de ma már ôk is nálunk dolgoznak,

néhányan több külföldön töltött év után.

Annak a véleményének is hangot

adott, hogy akik náluk végeztek, de csak

késôbb tértek ismét vissza, szinte néhány

napos betanulást követôen fel tudták

venni a ritmust, s könnyedén teljesítették

a cég által támasztott minôségi követel-

ményeket.

— Évente két alkalommal értékeljük

a tanulóink teljesítményét, amelynek so-

rán pontozzuk ôket és az elért pontszám

alapján növeljük az ösztöndíjukat – eme-

li ki Salamonné Maráczi Erika. — Külön

pontozzuk, hogy mennyire tudnak önál-

lóan dolgozni, mennyire vigyáznak a

környezetükre, milyen a tanulmányi

eredményük, kiemelt helyen kezeljük a

gyakorlati jegyüket és a hiányzásaik szá-

mát, ez utóbbival igyekszünk minél in-

kább rászorítani ôket arra, hogy folya-

matosan vegyenek részt a szakmai gya-

korlaton. Az elért pontszám alapján az

alap ösztöndíjuk felett nyolc-, huszon-

négyezer forint közötti összeget is kap-

hatnak, így havonta akár 43.000 forintot

is megkereshetnek, s ha valaki közülük

hiányszakmát tanul, annak az plusz

30.000 forintot jelent. Ebbôl az összeg-

bôl csak a tb-éjüket kell kifizetniük. Két

kizáró ok van azonban, amikor valaki

nem részesülhet ezekbôl a plusz juttatá-

sokból. Az egyik, ha valaki nem éri el a

3,5-es átlagot, a másik pedig az, ha sokat

hiányzott, és a mulasztott napjainak szá-

ma meghaladja a gyakorlati idô 25 szá-

zalékát. Sz.K.

azzal, hogy nem talál Mohácson magá-

nak gyakorlati helyet, nem vennénk-e

fel. Ô lett az elsô tanulónk, majd nem

sokkal késôbb egy másik fiú is csatlako-

zott hozzá. Ôk már végeztek. Jelenleg

három autószerelô és egy mûszerész

gyakorlati képzése folyik nálunk. Szep-

temberben pedig újabb kettô érkezik,

akik már nyáron a szakmai gyakorlatot

nálunk töltik. S miután ettôl a tanévtôl

csak mester foglalkozhat velük, én vál-

laltam, hogy mestervizsgát teszek.

Mint mondja, már zajlott a tanfo-

lyam, amikor módosították a rendeletet,

mely szerint a szakirányú diplomával

rendelkezôk mesterlevél nélkül is fog-

lalkozhatnak tanulókkal, ô azonban úgy

döntött ennek ellenére megszerzi a mes-

terlevelet.

— Egyáltalán nem bántam meg,

hogy így döntöttem, több szempontból

is hasznos volt – hangsúlyozza. — A

felkészítô tanfolyam során több szak-

mabelivel is megismerkedtem, s az ok-

tatókkal is személyes kapcsolatom ala-

kult ki. E mellett felfrissítettem azokat a

szakmai ismereteimet, amelyeket nem

használok nap, mint nap. Több mûhely-

ben is jártam, ahol megnézhettem más-

hol mire helyezik a fô hangsúlyt, szá-

mos tapasztalattal lettem gazdagabb.

Számomra teljesen új ismereteket tartal-

maztak a tanításhoz kapcsolódó, vala-

mint a vállalkozás jogi hátterével fog-

lalkozó elôadások. Sz.K.

Maguk választják ki a tanulóikat

Page 26: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

MI ÚJSÁG? Dél-Dunántúli Gazdaság26

A 150 m2-es faházból egy 2000 m2 alap-

területû, kétszintes épület lett, 12 munka-

társ helyett 29-en dolgoznak az építô-

anyag-, fürdôszoba-szaniter-, festék- és

barkácsárut forgalmazó, a PBKIK TOP

100-as listáján szereplô pécsi Léta-Ker

Kft.-nél, amely látványos fejlôdésen

ment keresztül az elmúlt tíz évben. A

klasszikus nehézépítésû anyagokat ki-

egészítették a lakás- és házfelújításhoz

szükséges termékekkel, amelyhez raktá-

rak, tárolóhelyek épültek. Burkolatot ka-

pott a jelentôs nagyságú telephely terüle-

tének 2/3-a, idén pedig megkezdik a gép-

park frissítését.

— Itt sosincs megállás – fogad

Kisgéczi László, a családi vállalkozás

ügyvezetôje, aki az udvaron álló sátrakat

mutatja az éppenhogy belakott új irodája

ablakából. — Már a 14. Léta-Ker családi

napot rendeztük meg, most is nagy siker-

rel. Sokan jöttek kisgyerekekkel, hiszen

nekik szólt a szórakoztató programok

nagy része. Amellett, hogy természetesen

ezen a módon is szeretnénk minél több

emberrel megismertetni a termékeinket,

vállalati filozófiánk része, hogy azoknak,

akiktôl jövedelmünk nagyobb része szár-

mazik – tehát a város, illetve a környezô

települések lakosságának –, így köszön-

jük meg, hogy minket választanak. Ezt

nevezhetjük társadalmi felelôsségválla-

lásnak is, amibe különbözô kulturális

rendezvények, sportesemények, óvodák

támogatása is beletartozik. Bár számos

információt osztunk meg termékeinkrôl

és azok felhasználhatóságáról az inter-

neten is, a személyes találkozásban és

kommunikációban még mindig sokkal

jobban hiszünk.

— Ahogy az ember körülnéz ebben

az új épületben, szinte okafogyottá vá-

lik a kérdés, hogy mi történt a Léta-

Kerrel az elmúlt években, hiszen szem-

beötlô a változás.

— Négy évvel ezelôtt készült el áru-

házunk egyik szárnya, mára pedig majd-

nem befejeztük a második ütemet is, így

létrejött az a fürdôszobaburkolat- és

szaniter-bemutatóterem, ami régóta nagy

álmunk volt. Szerettük volna, hogy le-

gyen egy olyan hely a városban – tudo-

másom szerint a régióban is a párját rit-

kítja –, amely életképeket, lakberendezé-

si filozófiákat is megjelenít és túlmutat

az egyszerû, hétköznapi fürdôszoba-bel-

sôkön. Emellett az új épületben terve-

zünk egy kisebb barkácsáruházat nyitni

azzal a céllal, hogy mindenki találja meg

az otthoni, ház körüli barkácsoláshoz

szükséges eszközöket, anyagokat. Telep-

helyünk a keleti városrészben található,

ahol abszolút nincs ilyen jellegû vásárlá-

si lehetôség, a Baumax kiesésével egyéb-

ként is szûkült a kínálat Pécsett. Azt gon-

dolom, hogy a „csináld magad”-meg-

oldások egyre inkább elôtérbe kerülnek,

hiszen az állami támogatások következ-

tében élénkülô építési kedv már most

szakember-hiányhoz vezetett. Egy jó kô-

mûvesre vagy burkolóra hónapokat kell

várni, így az emberek rákényszerülnek

arra, hogy maguk végezzék el az apró

munkákat. Ehhez viszont szerszámokra

és egyéb segédanyagokra van szükség.

— Jó adag bátorságra vall, hogy

ilyen mértékû fejlesztésbe fogjanak

akkor, amikor még nem látszott elôre

az építôipar élénkülése, nem?

— A forgalmat tekintve eddig sem

voltak rossz éveink. Az persze tény, hogy

2003/2004-gyel szemben, amikor orszá-

gosan 40 ezer lakás épült, az utóbbi évek-

ben mintegy 5-6 ezer új lakás kulcsát ad-

hatták át tulajdonosának, így megnôtt az

ingatlan-felújítások száma. Ugyan ez egy

másik piac, viszont mi ezen a piacon is

megtaláltuk a számításunkat, mert tud-

tunk alkalmazkodni a megváltozott igé-

nyekhez. Úgy gondolkodtunk, hogy elô-

refelé kell menekülni, mert a helyzet nem

maradhat mindig rossz vagy kevésbé jó.

Lehetôség szerint akkor kell beruházást

indítani, amikor a gödör alján vagyunk,

hogy mire elérkezik a fellendülés, elké-

szüljön az infrastruktúra. Most jól számí-

tottunk, de talán ebben van egy nagy

adag szerencse is.

— Nyilván azért nem ilyen egysze-

rû, hogy eldöntjük: építünk egy áruhá-

zat.

— Mivel vannak jobb és rosszabb

idôszakok egy vállalkozás életében, min-

dig készülni kell a változásra, szükséges

a tervszerû gondolkodás és a tartalékkép-

zés. Az elôzô jó évek nyereségét erre a

beruházásra fordítottuk. Az élet sokszor

produkál váratlan helyzeteket, amelyekre

fel kell készülni.

— Miként tudja magát pozícionál-

ni a Léta-Ker a hasonló vállalkozások-

hoz képest?

— Vásárlóink mást keresnek, mint

néhány éve és más igényeket támaszta-

nak felénk. Tízegynéhány évvel ezelôtt

nem volt elvárás, hogy küldjünk egy

sms-t egy fuvarról vagy készítsünk elszá-

molást, esetleg e-mailen küldjük át a

szállítóleveleket az ügyfélnek. Most már

sokan úgy építkeznek, hogy megbíznak

egy szakembert az összes munkával, be-

szerzéssel, de szeretnének tudni a vállal-

kozó minden lépésérôl. Ezeket az igénye-

ket ki kell tudni szolgálni. Vagy említhe-

tem a kulturált körülményeket, hogy az

idôjárás ne okozzon gondot sem az áru-

ban, sem a kiszolgálásban. Ezért épültek

a tárolóink, ezért fejlesztjük a gépparkun-

kat, autóflottánkat, mert fontosak szá-

munkra azok, akik itt vásárolnak.

Kis Tünde

Kisgéczi LászlóLéta-Ker Kft.

Bátraké a szerencse: látványos fejlôdés a Léta-Kernél

Page 27: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

SPORT ÉS GAZDASÁG 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Egészségügyi vállalkozás vezetôjeként –mondhatnánk – foglalkozásából eredôen kö-telezô sportolnia Lévai Ildikónak, hiszen egypécsi, foglalkozás-egészségügyi szolgálta-tást nyújtó vállalkozás élén példát illik mutat-nia ügyfeleinek, partnereinek. De Ildikó nemezért húzza fel a sportcipôt, a korcsolyát vagya sítalpat, hanem a mozgás szeretetéért, a ki-kapcsolódásért, a feszültség levezetéséért.Mindezt kiegészíti egy egészségterápiás esz-köz alkalmazásával is, így akár két lábon járóreklámja is lehetne az Infra-Mednek.

— Gyermekkorom óta sportolok és sohanem hagytam ki hosszú idôt. Korábban, tanításmellett aerobic órákat is tartottam, ahol esténként70-240(!) hölgy tornázott egy idôben, ez ma márszinte elképzelhetetlen – idézi fel talán egyik leg-nagyobb, testmozgáshoz köthetô élményét LévaiIldikó. — Jelenleg heti 2-3 alkalommal csoportosedzéseken veszek részt kiváló edzôknél. Szere-tek korizni, kirándulni, és minden évben alig vá-rom a síelést, no meg az alkalmakat, hogy táncol-hassak.

— Milyen szerepet játszik a sport az életé-ben? Volt-e hagyománya az iskolában vagy acsaládban?

— Rendkívül fontos a testmozgás, „karban-tartás”, feszültségoldás, kikapcsolódás céljábólnélkülözhetetlen. A sport fura módon egy sikeressportiskolai felvételhez (ahová aztán költözés mi-att mégsem jutottam el), a Bálicsban töltött aktívnyarakhoz, majd a tanítóképzô fôiskolai tesiszakhoz köthetô. Meghatározóak voltak szá-momra a középiskola tanáregyéniségei, a szer-torna edzések és a túraversenyek – akár 30, egy-szer pedig 50 km-es teljesítménytúra – élményei,amelyek kialakították bennem a sportra valóigényt és nyitottságot. Felejthetetlenek a csalá-dommal és a társaságunkkal tartott terem- ésstrandröpi szeánszok, ahogy Bogi hastánc- ésMóni salsaórái is az elmúlt években. Most éppenegy bakancslistás ejtôernyôs tandemugrásra ké-szülök.

— Ez izgalmasan hangzik. Az egészség-ügyi szolgáltatást végzô vállalkozás, amelyet

vezet, olyan terápiát is nyújt, amely pozitívanhat többek között a fizikai erônlétre. Emelletttalán nem is kellene sportolnia, nem?

— Sportolni márpedig kell! Ma, amikor egyrenô a várható élettartam, nagyrészt életmódunkdönti el, hogy az évtizedekig tartó orvoshozjárás-gyógyszerszedés ördögi körére kárhoztatjuk ma-gunkat, vagy meghosszabbítjuk hasznos, aktívéveink számát. Jó volna naponta tennünk azért,hogy a testtudatosság, a fizikai erônlét és önma-gunk mentális fejlesztése lételemünkké váljon.

Szerencsére ma már a tudomány nem csaka gyógyszerkísérletekre, hanem a beavatkozás-mentes technikára is kiterjed. A BEMER fizikai ér-terápia az egészséges ember számára egyedül-álló prevenciós eszköz. Minden családban ottlenne a helye! Sportolók számára – ha csak egyjellemzôjét emelem ki – „legális dopping”, amelyakár 30%-kal hatékonyabbá teszi az oxigénhasz-nosulást, így nô a teljesítmény, késôbb követke-zik be a kifáradás és gyorsabb a regeneráció. A

mikroér-mûködés stimulációja bizonyítottanpozítívan hat a betegekre, valamint segíti a sérü-lések, balesetek utáni gyorsabb felépülést, és azazonnali fájdalomcsillapítást. Nem hagyatkozha-tunk csak az eszközre, nekünk is tennünk kellegészségünkért!

— Milyen többletet ad a sport önnek? — Tartást, fizikai és lelki értelemben is.

Emellett örömforrás és mindennapi szükséglet. — Mit tanult meg a sportolás által, ami az

élete más területére is kihat?— Önismeretre nevel, megtanít másokra és

a környezetemre figyelni, valamint arra, hogynem vagyunk egyformák. A sportban – segítség

nélkül – egy sportmúlttal nem rendelkezô nehe-zen találja meg a magához illô mozgásformát. Azedzôtermek divatból tele vannak hobbisportolók-kal, akik nem értik, miért nem fogynak le vagynem érik el a kitûzött célt. Egy jó szakember se-gíthet a megfelelô mozgásforma kiválasztásá-ban, erre sajnos nagyon kevesen gondolnak,amikor életükben elôször mozgásra szánják elmagukat.

— Miként egyeztethetô össze a munka ésa sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Alapvetôen döntés és igény kérdése. Picigyerekek mellett logisztikai bravúrt igényel, de haa fiamat úszni vittem, az óra alatt a mellette lévôsportpályán kocogtam. A 20 szülôbôl egyedül...Amióta a gyermekeim felnôttek, persze egysze-rûbb. Néha rendkívül nehéz az idôkényszer miatta munkával összeegyeztetni a sportot, viszontennél sokkal nehezebb, ha magammal kell meg-küzdenem egy fárasztó nap után: ejtôzöm-e vagyfelhúzom a futócipôt... K.T.

Sport és gazdaságLévai Ildikó, az Infra-Med Kft. cégvezetôje

Sportolni márpedig kell!– a futócipôtôl a korcsolyáig

Page 28: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

GASZTRONÓMIA Dél-Dunántúli Gazdaság28

Egyáltalán nem megoldhatatlan feladat

tisztességes borfesztivált csinálni. Vagy

legalább olyan fesztivált, ahol a bor

megkapja a kellô tiszteletet. Ezt például

onnan is lehet tudni, hogy másoknak si-

kerül. Valahogy Pécsen – szervezôtôl

szinte függetlenül – mégis évrôl-évre

ugyanazok a problémák bukkannak fel.

És a problémák nem csak a borral kap-

csolatosak.

Pécs a fesztiválok városa. Meg Sze-

ged. Meg Veszprém. Meg Budapest.

Meg még egy csomó település, amelyek

önkényesen – esetleg önkéntelenül –

idôrôl idôre magukra aggatnak valami

nagyon hasonló címet. És a „több mint”

kezdetû szlogeneket talán most hagyjuk

is. Mindenesetre jól látható, hogy hatal-

mas a kínálat és ezek a fesztiválok

(fesztiválozó városok) nem csak régión

belül versenyeznek. Már, aki meg tudja

ugrani azt a szintet, hogy ne csak a saját

városának lakóit vakítsák el egy-egy

pillanatra, hanem minden évben teljesít-

senek egy elvárható szintet. Amire ala-

pozni lehet, mondjuk turisztikailag,

akár. Programok, szolgáltatások terén és

ezek marketingjérôl sem elfeledkezve.

Mindezt következetesen.

Mert, ha az ötlet és a szándék meg is

van, Pécsen a következetesség biztosan

hiányzik. Csak az elmúlt öt évben meg-

számlálhatatlan cég és vezetô szervezett

presztízsfesztivált, alkotott meg új kon-

cepciót, pozícionált újra terméket és

célzott meg közönséget. Volt olyan,

igencsak hektikusra sikeredett féléves

idôszak, amikor a bérlôknek – akik

ugye jó esetben egészéves csomagot

vettek a város összes szabadtéri feszti-

válján való megjelenésre – négy külön-

bözô céggel kellett szerzôdniük. Cseré-

be egy sorsjegyet kaptak, mert ugye a

garantálható vendégszám és fogyasztás

– természetesen a kiállító versenyképes-

ségét megelôzve, de nem felfüggesztve

– csak valamilyen következetességre

alapulhat.

Persze mentegetôzni nem biztos,

hogy illik, de lehet, és szabad. Éppen

ezért tekintsünk el talán például az idô-

járás által okozott problémáktól, mert az

mindig benne van a pakliban. Decem-

berben-januárban – vagyis, amikor a

következô éves fesztiválnaptár összeáll

– még nem lehet sejteni, hogy az idei el-

sô nagyszabású és ingyenes szabadtéri

fesztivált az idôjárás tükrében a köz-

nyelv csak Bor, Zápor, Pécs néven em-

legeti majd. De legalább az emlegetett

fesztiválnaptár lenne! Mert eddig azért

minden év elején ki szokott adni a város

egy ilyet, ami aztán úgyis mindig módo-

sult, de legalább valami alapján lehetett

saccolni. Meg elosztani az egészet egy

kábéval. De idén ilyen fesztiválnaptárt

nem láttam, pedig az idôjárásnál azért

ez kiszámíthatóbb kellene, hogy legyen.

Szóval az egésszel vannak bajok, és

vannak kérdések, amik – tényleg min-

dentôl függetlenül – nincsenek rendez-

ve. Apróságnak tûnô körülmények,

amik mégis profivá tesznek egy rendez-

vényt. Vegyük például a pohár dolgát.

Teljességgel megértem, hogy aki fröcs-

csöt akar inni, annak megfelel a mû-

anyagpohár. Nekem is megfelel. Ugyan

ilyenkor adja magát Maribor példája,

hiszen a nem csak méretében Pécshez

hasonlítható Szlovén város, Európa kul-

turális fôvárosaként egész komoly kis

összeget fordított az ideális fröccspohár

megalkotására 2012-ben. Na, nem va-

gyok telhetetlen, már azzal is elégedett

lennék, ha tisztességes, hagyományos

és tiszta poharat bérelhetne, akinek igé-

nye van rá a pécsi fesztiválokon. Amit

aztán ki is cserélnek, ha egy másik tisz-

ta kell. Ha már egy borvidéki város a

rendezvénye nevében is szerepelteti a

bort, mert az arra utal, hogy fontos neki.

És, akkor most tényleg csak egyet-

len apró körülményrôl volt szó – a kel-

leténél talán részletesebben – és tíz en-

nél még fajsúlyosabb apróságról nem.

Például a kínált borok és ételek minôsé-

Kis pécsi gasztrokörkép VI.

fesztiválMindig csak a fesztivál

Page 29: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

VÁMKÓDEX 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Unió egyik alapja a vám-

unió, melynek egyik igazán jelentôs

mérföldköve a tagállamok addig külön-

külön szabályozott vámeljárásainak az

1992 októberében elfogadott Közösségi

Vámkódexbe történô integrálása volt,

melyet most az Uniós Vámkódex helyez

hatályon kívül.

Az Európai Parlament és a Tanács

952/2013/EU rendelete (2013. október

9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról

(továbbiakban: Vámkódex) az általános

szabályokat és eljárásokat tartalmazza,

amelyek az Unió és az Unión kívüli or-

szágok közötti áruforgalommal kapcso-

latban bevezetett vámtarifa és szakpoli-

tikai intézkedések végrehajtását bizto-

sítják.

Ehhez kapcsolódnak szorosan az

Uniós Vámkódex végrehajtási rendele-

teiben foglalt (a Bizottság (EU)

2015/2446, 2015/2447 és 2016/341 szá-

mú felhatalmazáson alapuló rendeletei)

szabályok, valamint a tagállamok nem-

zeti jogforrásaiban rögzített normái is

(pl: az uniós vámjog végrehajtásáról

szóló 2016. évi XIII. törvény és az uni-

ós vámjog végrehajtásának részletes

szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.)

NGM rendelet).

A Vámkódex új rendelkezései közül

kiemelendô, hogy a vámhatóságok kö-

zötti, továbbá a vámhatóságok és gazdál-

kodók (ide nem értve az utasforgalmat)

közötti információcsere módjaként kizá-

rólag az elektronikus adatfeldolgozási el-

járást írja elô. A kérelmek, engedélyek

minden tagállamban kizárólag azonos

formában, határidôkkel, egyezô feltéte-

lekkel készülhetnek el, biztosítva ezzel a

versenysemlegességet. Az erre alkalmas

elektronikus felületeket 2020. december

31-ig kell majd kialakítani, addig az át-

meneti szabályozás az irányadó.

Lényeges újdonság a vámeljárások

körének és tartalmának változása is. A

különbözô gazdasági vámeljárások (pl.

aktív feldolgozás, vámfelügyelet mel-

letti feldolgozás) esetében az alkalma-

zott vámeljárások nem csak elnevezése

változik (gyûjtônéven „különleges

eljárások”), hanem az is, hogy az aktív

feldolgozás vámeljárás vám-visszatérí-

téses formája, valamint a vámfelügyelet

melletti feldolgozás vámeljárás meg-

szûnik (helyét a némileg más körben al-

kalmazandó meghatározott célra történô

felhasználás veszi át).

Komoly változások fogják érinteni

azokat a gazdálkodókat, akik már ren-

delkeznek Engedélyezett Gazdálkodói

(AEO) tanúsítvánnyal, illetve azokat is,

akik csak a jövôben tervezik megsze-

rezni ezt a státuszt. A változások közül a

legfontosabb, hogy az Engedélyezett

Gazdálkodói státusz megszerzéséhez,

valamint fenntartásához új feltételként a

gazdálkodóknak igazolniuk kell, hogy

az adószabályokat nem sértették meg

súlyosan vagy ismételten, biztosítaniuk

kell az áruforgalmuk szigorú ellenôrzé-

sét és igazolniuk kell, hogy rendelkez-

nek kellô szakértelemmel, vagy szak-

mai képesítéssel.

A már megszerzett AEO tanúsítvá-

nyok nem veszítik el érvényességüket,

ugyanakkor a vámhatóság felül fogja

vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e az

újonnan felállított követelményeknek.

A Vámkódex lehetôséget biztosít az

új típusú vámjogi egyszerûsítésekre is.

Ezek – az önértékelés, a központi vám-

kezelés, valamint a nyilvántartásba való

bejegyzéssel történô árunyilatkozat

adás – engedélyezése csak a vámügyi

egyszerûsítés típusú Engedélyezett

Gazdálkodói tanúsítvány birtokában ké-

relmezhetô. A központi vámkezeléssel a

gazdálkodóknak arra nyílik lehetôsé-

gük, hogy a letelepedési helyük szerint

illetékes vámhivatalnál nyújtsanak be

vámáru-nyilatkozatot olyan árukra vo-

natkozóan, amelyeket egy másik vámhi-

vatalnál állítanak vám elé. Az önértéke-

lés pedig arra biztosít lehetôséget, hogy

bizonyos vámalakiságokat a vámható-

ságok helyett a gazdálkodók végezze-

nek el, például meghatározhatják a fize-

tendô vám összegét, valamint végrehajt-

hatnak olyan ellenôrzéseket, amikre ed-

dig kizárólagosan a vámhatóság volt jo-

gosult.

Aki pedig a vámügyi egyszerûsítés

típusú engedélye mellett vámjogi szem-

pontból megfelelô nyilvántartással

(szoftverrel) is rendelkezik, akkor a

vámhatóság által elérhetô nyilvántartá-

sába bejegyzéssel teljesítheti a vám-áru-

nyilatkozat adási kötelezettségét (nyil-

vántartásba való bejegyzéssel történô

árunyilatkozat adás).

Részben módosultak a vámérték

meghatározásának szabályai is, ugyanis

megváltozott az ügyleti érték fogalma,

annak elemei, és az azt módosító vagy

csökkentô tényezôk is részben újak.

Összefoglalva az Uniós Vámkódex

szemléletében is jelentôs újdonságokat

tartalmaz, melynek egyértelmû célja a

jogszerû kereskedelem megkönnyítése

és a csalás elleni küzdelem az egyszerû,

gyors és egységes vámeljárások és en-

gedélyezési folyamatok biztosításával.

Az Uniós Vámkódex helyes alkalmazásaInformációs nap a kamarábanJelentôs változások után 2016. má-

jus 1-jén hatályba lépett az UniósVámkódex és vele együtt a végre-hajtására kiadott rendeletek, nem-zeti jogforrások is, új kihívások eléállítva a jogalkalmazókat. Fôként a„harmadik országokkal” folytatottexport-import esetén elengedhetet-len a joganyag ismerete. A NAV Ba-ranya Megyei Adó- és Vámigazgató-ság Vám Fôosztályának munkatár-sai az új kódex helyes alkalmazásá-ról tartottak tájékoztatást vállalko-zóknak a kamarában.

gérôl, vagy hogy kézmûves cukorkának

számít-e, ami egy lengyel gyárból gurul

ki kamionszámra. Vagy a mirelitlangalló

kérdésérôl. Vagy arról, hogy az adventi

vásárban (?) 2 dl alatt nem adnak ki for-

ralt bort – ellenben letolás az bizony jár

az érdeklôdônek. Hiszen ki van írva. De

ezek mind-mind orvosolható dolgok, ha

az igény, a szándék és a következetesség

megvan. Reméljük, hogy elôbb-utóbb

meg is lesz.

Gûth Ervin

Page 30: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

ENTERPRISE EUROPA NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság30

Az EU-ban minden évben több mint 250 ezerközigazgatási szerv szerez be árut, illetverendel meg szolgáltatást vagy építési beru-házást. Ezeknek a közbeszerzéseknek azösszértéke az uniós GDP mintegy 14 száza-lékát teszi ki. Sok minden tartozik ide az inf-rastrukturális beruházásoktól kezdve az ál-lam által nyújtott szolgáltatásokhoz szüksé-ges eszközök beszerzéséig. Jelenleg a kis-és középvállalkozások a közbeszerzési szer-zôdések összértékének csak 31-38 százalé-kát „nyerik el”, ami sokkal kevesebb annál,mint amekkora részesedést a gazdaságbanbetöltött összsúlyuk indokolna. Az új uniósközbeszerzési jogszabályok egyik fô célkitû-zése, hogy növelje a kis- és középvállalkozá-sok részvételét az uniós közbeszerzési eljá-rásokban.

2016. április 28-ától minden tagállambankötelezô végrehajtani az Európai Unió új közbe-szerzési szabályait, amelyeket 2014 januárjá-ban fogadott el az Európai Parlament. A tagál-lamoknak a fôszabály szerint 24 hónap állt ren-delkezésükre, arra, hogy az új irányelveketnemzeti jogukba átültessék. A teljes elektroni-kus átállásra a központi beszerzô szervezetekvonatkozásában 36 hónap, más ajánlatkérôkesetében pedig 54 hónap áll rendelkezésre.Magyarországon az új közbeszerzési törvény –az elektronikus eljárásokhoz kapcsolódó kivé-teltôl eltekintve – 2015. november 1-jén lépetthatályba.

A közbeszerzési jogszabály-csomag háromelembôl áll: ■ közbeszerzésekrôl szóló 2014/24/EU

irányelv – korábbi 2004/18/EK irányelvetváltja fel

■ közszolgáltatók beszerzéseire irányadó2014/25/EU irányelv – 2004/17/EK irányel-vet váltja fel

■ a koncessziós szerzôdésekrôl szóló2014/23/EU irányelv – önálló irányelvkénteddig nem szabályozott terület

Az új jogszabályok biztosítani hivatottak,hogy az európai cégeknek ugyanolyan lehetô-ségeik legyenek a közbeszerzés világpiacán,

mint amilyenekkel versenytársaik rendelkeznekEurópában. Az Európai Unióban 2010-benmintegy 420 milliárd euró állt a közbeszerzésiszerzôdéseket megnyerô vállalkozások rendel-kezésére. Ennek az összegnek körülbelül 84százalékáért versenybe szállhatott bármilyencég, a világ bármely országából – egyedül aközüzemi és a védelmi ágazatban voltak korlá-tozások az ajánlattevô származási országát ille-tôen. Az Egyesült Államokban ezzel szemben akülföldi cégek a rendelkezésre álló 556,25 milli-árd eurónak csak a 32 százalékára pályázhat-nak. Japánban ez az arány még ennél is ki-sebb, csupán 28 százalék. A korlátozások olyanágazatokat érintenek, melyekben az európaivállalkozások különösen versenyképesek: azépítôipart, a tömegközlekedést, az orvostechni-kai eszközök ágazatát, az energiatermelést, agyógyszeripart stb.

Az EU – annak érdekében, hogy Európa-szerte egyenlô versenyfeltételeket biztosítsonvalamennyi cég számára – harmonizált mini-mumszabályokat alkotott. Ezeket a nemzeti jog-rendbe átültetett elôírásokat azokra az ajánlat-tételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknekaz értéke meghalad egy bizonyos összeget. En-nek oka az, hogy a nagyobb értékû közbeszer-zések feltehetôen más EU-országok vállalkozá-sainak érdeklôdésére is számot tartanak. Az ér-tékhatárt meg nem haladó értékû közbeszerzé-sekre a nemzeti szabályok irányadók (a tagálla-mi elôírásoknak azonban összhangban kell len-niük az uniós jog alapelveivel). Ezeknek az eljá-rásoknak a lebonyolítása, menete egyszerûbblehet a más EU-országok vállalkozóinak rész-vételével zajló tenderekénél.

Minden közbeszerzési eljárásra érvényes,hogy az ajánlatkérô szerv: — nem alkalmazhat megkülönböztetést egyik

vállalkozással szemben sem azzal az in-dokkal, hogy a cég székhelye egy másikEU-országban van;

— nem utalhat konkrét márkára, védjegyrevagy szabadalomra az általa beszerezni kí-vánt termékek és szolgáltatások jellemzôi-nek leírása során;

— nem hagyhat figyelmen kívül olyan igazoló

dokumentumokat (tanúsítványokat, kép-zettséget igazoló okleveleket stb.), melye-ket egy másik tagállam bocsátott ki,amennyiben ezek az okmányok ugyan-olyan szintû biztosítékot nyújtanak, mint asaját országában kibocsátott dokumentu-mok;

— köteles a tenderekkel kapcsolatos összesinformációt minden érdekelt cég rendelke-zésére bocsátania, függetlenül attól, hogy akérdéses vállalkozást melyik EU-ország-ban jegyezték be.

Ha egy ország rendszeresen hátrányosmegkülönböztetést alkalmaz az európai vállal-kozásokkal szemben, a Bizottság tárgyalástkezdeményezhet a probléma megoldására.Amennyiben ez nem jár sikerrel, az EU korlá-tozhatja a szóban forgó ország cégeinek hozzá-férését az uniós piacokhoz, például egy adottágazatot célzó korlátozásokkal, vagy az ország-ból származó árukra, illetve szolgáltatásokra al-kalmazott büntetô ár kiszabásával.

Értékhatárok, melyek elérése esetén az uniós szabályok érvényesek

Központi kormányzati szervek ≥ 135 000 EUR

Árubeszerzésre irányuló szerzôdések (amia védelem területét illeti, csak a 2014/24/EKirányelv III. mellékletében felsorolt szerzôdé-sek) ≥ 209 000 EUR

A 2014/24/EK irányelv III. mellékletében felnem sorolt védelmi termékek beszerzésére vo-natkozó szerzôdések ≥ 5 225 000 EUR

Minden, építési beruházásra vonatkozószerzôdés

Egyéb közigazgatási szervek ≥ 209 000 EUR

Minden, árubeszerzésre és szolgáltatás-nyújtásra irányuló szerzôdés ≥ 5 225 000 EUR

Minden, építési beruházásra vonatkozószerzôdés

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

Kkv-k számára elônyösebb uniós közbeszerzési jogszabályok

Page 31: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

JÓ HELY / ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

TELEKY Zoltán néhány év alatt a

gasztronómia több szegmensében is

új lendületet hozott Pécsre. Vállalko-

zásának portfóliójában cateringszol-

gáltatás, menüztetés és étterem is sze-

repel. Kihívásokról és lehetôsé-

gekrôl is kérdeztük.

— Szükségszerû elô-

remenekülésrôl, vagy

inkább tervezett fejlô-

désrôl van szó az esete-

tekben?

— A szándék egy

cateringszolgáltatás kialakí-

tása volt, amihez báziskonyhára

van szükség, hogy a mûködtetés folya-

matos lehessen. Ez volt a Teleky Bistro

az Expo Centerben, ami úgy gondolom,

hogy felülmúlta az elvárásainkat, önma-

gát. Komoly mérföldkô volt 2011-ben a

Tudásközpont étkezôjének az üzemelte-

tésérôl szóló pályázat, és utána minden

évben nyitottunk egy egységet. Ez egy

kicsit megelôzött engem is, és utol kel-

lett érnünk magunkat.

— A déli menüztetés

minôségében és választé-

kában is tudtatok újat

mutatni. Nehéz volt ezt

így felépíteni?

— Nem nehéz, én

úgy gondolom, hogy ez szemlé-

letbeli különbség, amit azóta

már mások is követnek. Ez jó

dolog, mert elôrelendíti a

vendéglátást. A szakmával

és önmagammal kapcsolat-

ban is van egy elvárásom. Az

ételeket én így szeretném elké-

szíteni, mert így is enném meg.

— A régió szakemberhiánya

mennyire érint titeket?

— Egyre inkább. Eddig nem volt ez

annyira meghatározó, de például most

már hiába szeretnénk, nem tudunk bô-

vülni, mert nincs munkaerô. Az oktatás-

ban hatalmas problémák vannak. Példá-

ul van 2-3 hely, ahol az összes tanuló le-

csapódik, és a város, a régió más, jó ét-

termeiben meg nincs tanítható ember.

Pedig a szakma érdekében, egy jó szak-

embert kinevelve már te-

hetnénk valamit. Van, aki

azt mondja, hogy nem le-

het jó szakembereket kita-

nítani, de én nem így lá-

tom. Érdekeltté kell tenni a

tanulókat, hogy tanuljanak.

— Összességében milyen

a vendéglátás állapota?

— Nem olyan állapotban van, mint

20 évvel, ezelôtt, azaz nem lehet ezzel

most igazán pénzt keresni. Fôleg, akik

ekkorára nôttek. Folyamatosan a túl-

élésre játszunk, miközben folyamatosan

fejleszteni, megújulni kell. Az áfa-csök-

kentés valóban hozhat elôrelépést.

— Milyen új helynek, változásnak

örülnél a városban?

— Az új vásárcsarnokot nagyon vá-

rom, minden téren nagy fejlôdést hoz-

hat. Örülnék, ha letisztulnának a dol-

gok, mert nagyon sok új hely nyílt, és

szerintem jó irányba haladunk. Talán a

szakmabelieket inspirálja Széll Tamásgyôzelme, a Bocuse d’Or európai dön-

tôjén. Budapest csak kétszáz kilométer-

re van, de mégis hatalmas a különbség.

Örülnék, ha az étterembe látogatás kul-

túrája erôsödne. G.E.

Adminisztratív terhek csökkentése a kkv-k helyzetbe hozásának érdekében

NYILATKOZATI ELV – A gazdasági szereplôk-nek az ajánlatok benyújtásakor igazolások he-lyett a gazdasági szereplô nyilatkozatából állóún. Egységes Európai Közbeszerzési Doku-mentumot (ESPD) kell benyújtania elôzetes bi-zonyítékként a kizáró okok és az alkalmasságigazolására. A tényleges igazolásokat végülcsak a leendô nyertesnek kell benyújtania.

Az Európai Bizottság által kifejlesztett for-manyomtatvány elektronikusan kitölthetô verzi-ója április közepe óta már elérhetô az EurópaiBizottság honlapján:http://ec.europa.eu/growth/single-market/pub-l i c - p r o c u r e m e n t / e - p r o c u r e m e n t / e s p d/index_en.htm

Tekintettel arra, hogy az Egységes EurópaiKözbeszerzési Dokumentum folyamatos fej-

lesztés alatt áll, az online formanyomtatványravonatkozó észrevételeket a Bizottság örömmelveszi.

NAGY ÉRTÉKÛ SZERZÔDÉSEK RÉSZEKREBONTÁSA – A nagy értékû szerzôdéseket azajánlatkérôknek fôszabály szerint részekre kellbontaniuk annak érdekében, hogy a kkv-knak islegyen esélyük a pályázásra. A részekre bontásvégezhetô mennyiségi alapon, amikor is azegyedi közbeszerzések nagyságának meghatá-rozásakor jobban figyelembe veszik a kkv-k ka-pacitását, vagy minôségi alapon, a különbözôérintett ágazatoknak és szakosításoknak meg-felelôen.

BÍRÁLAT EGYSZERÛSÍTÉSE – A bírálat folya-matát könnyíti meg, hogy nyílt eljárás esetén azértékelés és a bírálat sorrendje felcserélhetô,így lehetséges, hogy ajánlatkérô ne végezze elazon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyekaz értékelési szempontokra tekintettel nem le-

hetnek az adott eljárásban legkedvezôbb, vagymásodik legkedvezôbb ajánlatok sem. A leg-kedvezôbbnek minôsített ajánlattevôt 5 munka-napos határidôvel fel kell hívni az igazolásokmegküldésére.

Közbeszerzési Információs Rendszer

A Közbeszerzési és Információs Rendszer(SIMAP portál) európai uniós közbeszerzési el-járásokkal kapcsolatos információkkal várja azérdeklôdôket. A portálon keresztül díjmentesenhozzá lehet férni az uniós közbeszerzések hir-detményeinek adatbázisához (TED – TendersElectronic Daily), amely az EU Hivatalos Lapjá-ban megjelenô összes nagy értékû európai köz-beszerzési felhívás részleteit ismerteti. ASIMAP-on keresztül a tagállami közbeszerzésiadatbázisokat is el lehet érni.

További információk: http://ec.europa.eu

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

Folyamatosan fejleszteni kell

Page 32: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Elsô olyan tesztünkben ahol zöld rend-számos autó a fôszereplô, Urbán Ernô arendezvénytechnikával és digitális tar-talomszolgáltatással foglalkozó ERLAcégcsoport ügyvezetôje a Pappas Autokonnektorról is tölthetô C-osztályosMercedesét próbálta ki. Már az elsôvillanymotorral megtett méterek is kü-lönlegesek voltak.

— Még sosem vezettem elektromos

meghajtású autót, így megdöbbentem,

hogy milyen síri csendben indul el a ko-

csi. Sôt már az elindulás elôtti pillana-

tok is érdekesek, hiszen amikor meg-

nyomom a start gombot, nem indul el a

belsôégésû motor, csak a kocsi kerül ké-

szenléti állapotba.

— Tavaly televíziós autós maga-

zint készített a cége, így a technológia

nem lehet ismeretlen.

— Valóban nem az, tüzetesen körül

jártuk a kérdést, hiszen ma ez az egyik

legizgalmasabb területe az autózásnak.

De egészen más érzés mikor a pécsi ut-

cákon próbálhatom ki ezt a technológi-

át, ráadásul ilyen vonzó köntösben.

— Elsôre kevésnek tûnhet az a 31

kilométer, amit elektromotorral ké-

pes megtenni a C350e, valójában mi-

re elég ez a táv?

— Ha valaki 20 kilométerre lakik a

munkahelyétôl és ott is tudja tölteni a ko-

csit, akkor arra, hogy hétközben akár be

sem kell indítani a benzinmotort. De en-

nél sokkal komplexebb a kép. Szerintem

a legfontosabb, hogy meg kell változtat-

ni a gondolkodásmódunkat, a vezetéshez

való viszonyunkat, sôt ha nem akarjuk

ezt megtenni, akkor is hatással van ránk

az autó. Képesek vagyunk szabályozni

az autó emisszióját, így otthon elindulás-

kor és hazaérkezéskor károsanyag kibo-

csátás nélkül tehetjük meg az utolsó kilo-

métereket. Az üzemmód választó kap-

csolónak van egy olyan állása, ahol tarta-

lékolhatunk elektromos áramot. De gu-

rulhatunk néma csendben például a bel-

városi utcákon, és ez tökéletesen illik is a

Mercedes eleganciájához.

— És ha nem akarunk figyelni a

meghajtásra, akkor hogy viselkedik

az autó?

— Kipróbáltam klasszikus hibrid

üzemmódban is. Lenyûgözô ahogy a

középsô monitoron követhetjük, hogyan

hajt a két motor, hogyan szabályozza a

töltést. Elképesztôen intelligens lehet a

vezérlés, mert villámgyorsan vált az ál-

lapotok közt. Ha egészen hétköznapi

autóként nézzük, akkor pedig a kifino-

multsága és az ereje az ami meggyôzô.

A benzinmotor beindulása után is hihe-

tetlenül csendes marad az autó, és ami-

kor egyszerre hajt a két motor, akkor

úgy megy mint egy sportkocsi.

— Ha eltekintünk a hajtáslánctól,

milyen autó a C350e?

— Elôször is gyönyörû. Ez a fehér

szín, a fekete üvegtetôvel és a nagy ke-

rekekkel kiemeli a formát. A hosszú

motorháztetô és a rövid far klasszikus

recept az autóiparban, dinamikus és ele-

gáns. A Mercedes új formanyelve a far

lágyabb vonalaival pedig nagyon tetszik

nekem. Tökéletesen hozza azt a diszkrét

eleganciát, amit a márkától várok, de a

LED lámpák, az embléma mögötti ra-

dar, a makulátlan kidolgozás és még

számos apróság egyértelmûvé teszi,

Autóteszt: Urbán Ernô – Mercedes Benz C350eAUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32

Page 33: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

hogy a lemezek alatt csúcstechnika ta-

lálható.

A belsô tér pazar, ez a bézs-barna

kombináció éppen olyan amilyen irodát

egyszer szeretnék magamnak. Még az

üléseket is elfogadnám fotelek helyett.

A térkínálat az én magasságommal is tö-

kéletes elöl, még az üvegtetô alatt is van

elegendô fejtér. Hátul már épphogy el-

férek, de ez azt jelent, hogy négy átla-

gos termetû utasnak bôségesen elég a

hely. A kidolgozás tökéletes, az anyag-

választásban is csak egy helyen találtam

hibát, a hátsó beömlôk konzolja lehetne

egy fokkal minôségibb mûanyag. Ez

csak azért tûnt fel, mert másutt csupa

prémium anyagot használt a gyár. És ha

már a hibáknál tartunk, az akkumuláto-

rok bizony helyet foglalnak a csomag-

térbôl, így itt be kell érni a 355 literrel.

— A tesztautó jól felszerelt,

mennyire kedveli az elektronikus ki-

egészítôket?

— Amúgy is kütyümániás vagyok,

aktívan használom a legújabb technoló-

giát. No persze ez szakmai ártalom is, a

színpadtechnikában és a televíziózásban

is igyekszünk naprakészek lenni. Na-

gyon tetszik a szélvédôre vetítô kijelzô,

remek a sávelhagyás figyelô, az aktív

kormányzás pedig már maga a jövô. A

fedélzeti rendszerek kezelése is magától

értetôdô. Többféle koncepció mentén is

mûködik, így mindenki megtalálja a

legszimpatikusabbat, de a legjobb az

egészben, hogy nem uralja az autót. A

háttérben marad a technológia, és meg-

marad az autózás élménye. A hálózati

szolgáltatások is figyelemre méltóak,

egy telefonos applikációval mindent lá-

tunk a kocsiról, a szerviz pedig akár tá-

volról is diagnosztizálhat egy hibát, ez

is a megvalósult jövô.

Fantasztikus az autó hifi rendszere

is. Egyrészt gyönyörû a hangsugárzók

kialakítása, másrészt tökéletes a hang-

zás. A sokezer koncert után aminek mi

végeztük a hangosítását, különösen ké-

nyes vagyok a jó hangzásra, de itt min-

den rendben van, tökéletesek a basszu-

sok, szépek a magas hangok, élmény

hallgatni.

— Menet közben milyen a kocsi,

sportos vagy inkább kényelmes a

hangolás?

— Ezt a sofôr dönti el. Az Agility

Select kapcsolóval kiválasztható, és eh-

hez igazodik minden, a motor reakciói-

tól a rugózásig. A rugózás fantasztikus,

megdöbbentem mikor megláttam, hogy

milyen nagy és peres gumik vannak az

autón. Annyira szépen kezelte a kátyú-

kat, hogy azt hittem valami kicsi ballo-

nos kerék van alatta. A légrugózás ki-

sebb csodát tesz.

— De miért választ valaki Plug-In

Hybridet, ha ott az olcsóbb dízel?

— Én évi 40.000 kilométert autó-

zok, mégis benzinessel járok. Nekem

szimpatikusabb ez a meghajtás. Ráadá-

sul ez a kocsi van annyira nyomatékos

mint egy dízel, de sokkal dinamikusabb,

és persze csendesebb. Környezet-

kímélôen autózni pedig ma már sikkes-

nek számít, mutatja, hogy a vezetô oda-

figyel a környezetére. Ha pedig csak a

gazdaságossági számításokat nézzük, a

városban kifejezetten takarékos a kocsi,

most alig 5 litert mutat a komputer. Ha

a hálózatból töltjük, akkor minimális

költségekkel autózunk, igaz hosszú uta-

kon ez az elôny csökken. Ott vannak vi-

szont a zöld rendszámmal járó elônyök,

nincs parkolási díj, nincs regisztrációs

adó, és nincs cégautó adó sem, így pe-

dig már hamar megtérülhet a magasabb

vételár.

TR

Lökettérfogat (benzinmotor): 1991 cm3

Maximális teljesítmény (összesített): 279 LE Maximális nyomaték (összesített): 600 Nm Saját tömeg: 1550 kgCsomagtér: 355 lMaximális sebesség: 250 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 5.9 sÁtlagfogyasztás: 2.1 l (+ elektromos áram)Alapár: 14 366 240 FtFontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Cso-mag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, Start-STOP rendszer, ESP, Éberségfigyelô, adaptív fék-rendszer, kanyardinamika asszisztens, guminyomásellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- ol-dalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonki-hangosító, Airmatic légrugózás, 7 fokozatú automataváltó, Remote Online, tolatókamera

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 34: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság34

Konferenciaterem

IGÉNYESEKNEK!

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsô-építészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikaiháttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér● szekciótermek● FÓKUSZ étterem

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Page 35: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

HIRDETÉS 35Dél-Dunántúli Gazdaság

A rendezvény, mint marketing és pr csodafegyverA most induló, 4 részes cikksorozatunkban Csíkos

András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendezvény

brand munkatársa segítségével betekintést ka-

punk ebbe a világba. Megtudhatjuk, milyen multi-

funkcionális eszközként illeszkedhetnek a rendez-

vények egy marketingstratégiába, és milyen trük-

köket tudunk bevetni a partnereink figyelmének

felkeltése érdekében.

? ?

A sorozat elsô részében megnézzük, hogy miért is érdemes rendez-

vényekben gondolkodni, amikor egy marketingstratégiát állítunk

össze és annak milyen típusai léteznek.

Miért a rendezvény?Élményt ad

Bármit csinálunk, bárhova megyünk, figyelemfelkeltô reklámok

és motiváló tartalmak tömege zúdul ránk a médiából és a munkahe-

lyi kommunikációs csatornákból egyaránt. Ebben a felfokozott kom-

munikációs zajban nagyon egyedinek és személyesnek kell lennie

annak az üzenetnek, ami átmegy azon a szûrôn, amit mindannyian

kialakítottunk magunkban a saját nyugalmunk érdekében.

Erre lehet megfelelô eszköz a rendezvény, hiszen pozitív élményt

ad és bizonyítottan befogadóbbá teszi az embereket. Így egy ren-

dezvénybe csomagolt üzenet nem csak célba ér, hanem sokkal

mélyebben és tartósabban is raktározódik el.

Személyes

Titkon mindannyian azt szeretnénk, hogy fontosnak érezzük ma-

gunkat, és mi legyünk a középpontban. Velünk foglalkozzon min-

denki, és nekünk szóljon minden ajánlat, amibôl majd mi kiválaszt-

juk a számunkra legmegfelelôbbet. Minden reklám erre épít, ezért ki-

sebb-nagyobb sikerrel a célközönséget próbálja megszólítani, meg-

személyesíteni.

Mi lehet annál személyesebb, amikor szemtôl-szemben szólítjuk

meg a célközönségünket, és ôk akár mind az öt érzékszervüket

egyszerre használva tapasztalhatják meg, hogy, amit ígérünk ne-

kik, az a valóság.

Erôsíti a kötôdést

A megszerzett figyelmet meg is kell tartani. Akár reklámról, akár

pr-üzenetrôl van szó, a cél, hogy erôsítse a fogyasztók márkahûségét

és pozitív hatása legyen a cég hírnevére.

A mélyen elraktározódott élmény rendkívül hatásos marketing-

eszköz, hiszen nem csak a jelenben hoz hasznot, hanem a jövô-

ben is kamatozik, minél emlékezetesebb egy rendezvény, annál

többet. Ugyanakkor egy jó rendezvény nem csak ügyfélszerzésre

alkalmas, az aktív részvétel minden másnál jobb csapatépítô esz-

köz. Ez összekovácsolja a dolgozókat és a tapasztalatok alapján

javuló hozzáállást és erôsödô lojalitást eredményez.

Költséghatékony

Vezet statisztikát arról, hogy hirdetései kapcsán mennyi konkrét

vásárlás vagy személyes kontaktus született? Tudja, hogy a munka-

vállalóknak biztosított, szabadon felhasználható cafeteria juttatások

mennyibe is kerülnek pontosan a cégének? Ha igen, akkor pontosan

tudja, hogy 1 fôre levetítve akár több százezer forint is lehet évente

ez az összeg, és ez nem minden esetben hozza meg a tôle elvárt

hasznot.

Egy rendezvényen célzott és akár azonnal haszonra váltható

megoldásokkal az egyik legköltséghatékonyabb módon tudjuk a

büdzsénket felhasználni. Elmondható, hogy mind az értékesítést

támogató, mind a munkavállalókat ösztönzô rendezvények eseté-

ben jóval olcsóbban elérhetjük a kitûzött kommunikációs vagy

marketingcélokat.

Milyen rendezvényt?Akár szakkönyvekben akár az interneten nézünk utána, milyen céges

rendezvénytípusok léteznek, azt vehetjük észre, hogy számtalan cso-

portosítási mód létezik. Lehet helyszín, jelleg, funkció, eredet, és

még számtalan tulajdonság szerint csoportosítani. Most egy olyan

csoportosítást mutatok be, mely a rendezvény által hozható hasznot

tartja szem elôtt. Ennek alapján a következô rendezvényeket külön-

böztethetjük meg:

Értékesítést támogató rendezvények

Ide tartoznak azok a rendezvények, melyek a termék vagy szol-

gáltatás értékesítésében segítenek. Ilyenek a termékbemutatók, a

vásárok, a roadshow-k, vagy épp a partnertalálkozók.

Munkavállaló-ösztönzô rendezvények

A munkavállaló-ösztönzô rendezvények segítenek az egységes

és összetartó cég kialakításában, a fluktuáció csökkentésében, vagy

épp a jövôkép kialakításában. Ide sorolhatjuk például a családi- és

sportnapokat, az évértékelô vacsorákat vagy a tréningeket.

PR rendezvények

Amennyiben valamilyen fontos információt szeretnénk mások-

kal személyesen megosztani, és a mondanivalónk hitelességét a köz-

vetlen kapcsolattal kívánjuk erôsíteni, abban az esetben van szüksé-

günk PR rendezvényre.

PR rendezvény egy átadó vagy avató ceremónia, egy jubileumi

ünnepség, és egy sajtótájékoztató egyaránt.

Cikksorozatunk következô részében a rendezvényszervezés alapjait

ismerhetjük meg, a sikeres rendezvény 10 legféltettebb titkával.

Page 36: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám