A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 7. szám, 2015. szeptember 11.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Eger és térsége mellékletKomlói melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Hajtani kell!Duális képzés

elméletgyakorlat

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–9Indul a tanév!

Kamarai hírekEnterprise+ 10Hálózat erôsítés, hatékony megoldások 10Ismét beindult a DesignPécs! 11

IdegenforgalomMit hoznak a konyhára a fesztiválok?12–13

A hónap üzletembere 14Varga Zsolt

Enterprise Europe Network 15

Komlói melléklet 16–17

Tudás-ParkTudás-Park projekt a régió 18–21innovációjáért

Mesterképzés: Rudán József 22A kárpitosság volt az élete

Tanulószerzôdés: Iron-Tech Zrt. 23A tanmûheny az üzemcsarnokban kapott helyet

GasztronómiaKis pécsi gasztrokörkép I. 24

Enterprise Europe Network 25

Ötletbörze: Répás Balázs 26

Önindító 27Vállalkozói sarok 27

Autóteszt 28–29Bazsali Gábor– Mercedes-Benz GLE Coupe 350 d 4MATIC

Eger és térsége melléklet 30–31

Mit hoznak a konyháraa fesztiválok?

12-13. oldal

Autóteszt:Bazsali Gábor– Mercedes-BenzGLE Coupe 350 d 4MATIC

Rudán József

MesterképzésA kárpitosság volt az élete

22. oldal

A hónap üzletembere:Varga Zsolt

14. oldal

Képünk az Europa Cantaton készült

28–29. oldal

KERNER KERESKEDÔHÁZCsapágy, csavar széles körû választéka.

Köracél 10-200 mm-ig, igény szerint darabolva.Vascsövek, zártszelvények különleges méretben is.

MEZÔGAZDASÁGI ÉKSZÍJAK, VILLANYKAPCSOLÓK,380-AS VILLANYMOTOROK, KIPUFOGÓBILINCS,GUMIPERKLI, KÖTÖZÔZSINEG...

Szigetvár, Petôfi u. 9.Telefon/fax: 73/413-001 • 06-30/994-0656Nyitva: H–P 8-16, Szo 8-12 www.kerner.addel.hu

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

— Az új szakképzési rendszer vár-

hatóan azt is orvosolja, amellyel elége-

detlenek voltak a munkáltatók az elmúlt

két évtizedben, jelesül a képzésbôl ki-

áramló friss szakmunkások szakmai fel-

készültségével – mondja JANOVICS

LÁSZLÓ, a Pécs-Baranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara

Szakképzési Osztá-

lyának vezetôje. —

Hiszen a duális

szakképzés beveze-

tésével a munkálta-

tók kapták meg azt a

lehetôséget, hogy

maguk, a saját elvá-

rásaikat is figyelem-

be véve folytassák a

gyakorlati képzést.

A cégek ezzel egyér-

telmûen felelôsséget

vállalnak a jövô

szakmunkásainak képzésében. Ez a fe-

lelôsségvállalás mondhatni létszükség-

letté válik, mivel csökken a gyereklét-

szám, így szûkül az a réteg is, amely a

szakképzésbe áramlik. Már látható,

hogy bizonyos szakmákban óriási ver-

seny van a tanulókért, ma már nem a

cég választ a legjobb gyerekek közül,

hanem a fiatal dönt arról, hogy melyik

céghez megy tanulni. Abban is nagyon

nagy a cég felelôssége, hogy miként

foglalkozik a tanulóval: egyrészt a leg-

szélesebb spektrumú ismeretanyagot

kell kínálnia, korszerû eszközöket és

magas színvonalú oktatást. Hiszen a

vállalkozások csak így tudják biztosíta-

ni munkaerô-utánpótlásukat, ha a leg-

jobb képességû fiatalokat magukhoz

vonzzák.

— Talán az egyik legfontosabb

döntés a gyerekek életében a pályavá-

lasztás, hogy az

általános iskolá-

ból a nekik leg-

megfelelôbb úton

induljanak el. A

pá lyavá lasz tás

idôszaka hagyo-

mányosan az ôsz.

— A jó pálya-

választási döntés

egy háromlábú

székhez hasonlít-

ható, mindhárom

lábának erôsnek,

élônek és igaznak

kell lennie. Az egyik láb az érdeklôdés:

fontos, hogy olyan szakmát vagy terüle-

tet válasszon a gyerek, ami érdekli, ami-

rôl el tudja képzelni, hogy hosszú távon

azzal foglalkozik és szívesen is csinálja.

A másik láb a képesség. Ezalatt a meg-

felelô önértékelést értem, hogy a gyerek

tudja, mire képes és mire egyáltalán

nem. Segíteni kell neki, hogy ne tûzzön

ki maga elé irreális célokat, ugyanakkor

ne is értékelje alul magát. Tehát ne je-

lentkezzen az orvosi egyetemre az, aki-

nek nincs meg hozzá a képessége vagy

a szorgalma. A szék harmadik lába pe-

dig a munkaerô-piac. Mire van szüksé-

ge a munkaerô-piacnak, milyen munká-

val lehet jó fizetést kapni, mivel lehet

helyben elhelyezkedni? Ha a szék vala-

melyik lába hiányzik, felborul, azaz

nem lehet csak két területtel jó döntést

hozni.

I n d u l a t a n

A 2011. évi szakképzési törvény 92. § (17) értelmében 2015. szeptember 1-je után csak olyan személy alkalmazhatógyakorlati oktatóként a gyakorlati képzést folytató szervezetnél, aki mestervizsgával rendelkezik (vagy vállalja, hogymegszerzi azt). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál tavaly nyár óta számos mestervizsgára felkészítô kép-zést szerveztek különbözô területeken (6 képzés befejezôdött és 17 folyamatban van), ezek iránt igen élénk érdeklôdésmutatkozott a leendô oktatók részérôl. A törvény rendelkezik a 3 éves duális képzésrôl, amelynek az a lényege, hogyaz elméleti képzést a szakképzô iskola, a gyakorlatit pedig a vállalkozások folytassák. Az átalakított hazai szakképzé-si rendszerben jelentôs szerep hárul a kamarákra, mivel ezek a szervezetek tartják nyilván és ellenôrzik a gyakorlatiképzést végzô vállalkozásokat, hogy megfelelnek-e a tárgyi, személyi és balesetvédelmi feltételeknek.

Újdonságok a szakképzésben, új feladatok

Indulj a jó

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

— Mi történik akkor, ha valaki

nem ennyire tudatos és nem ismeri

fel, hogy milyen pályát kellene válasz-

tania?

— Gyakran elôfordul, hogy valaki a

szakképesítést igazoló bizonyítvány

vagy a diploma megszerzése után jön rá,

hogy olyanba fektetett be több évet, amit

nem is akar igazán. Jobb esetben csak

csalódás éri a fiatalt, pályát módosít és

új szakmát tanul. A mostani törvényi

változás már lehetôvé teszi, hogy az ál-

lam nem csak az elsô, hanem a második

szakma megszerzését is garantálja, az el-

sôt nappali képzésben, a másodikat pe-

dig esti vagy levelezô formában, de min-

den esetben ingyenesen. Sôt, a második

szakmára is köthetô tanulószerzôdés.

é v ! és lehetôségek

Suli-iránytû az SNI tanulók szak-

maválasztásához – diákoknak és

szülôknek (szeptember)

Építs biztos jövôt! – ismerkedés az

építôipari szakmákkal (október)

Merre tovább? – pályaválasztási tájé-

koztatás szülôknek (október-no-

vember)

Töltsd le a jövôd! – elôadássorozat az

informatikai pályáról középisko-

lásoknak (október-november)

Jöttem, láttam... kipróbálnám! –

rendezvénysorozat, ismerkedés

szakmacsoportokkal — gépipar,

informatika, elektrotechnika-elekt-

ronika, szociális szolgáltatások,

egészségügy, könnyûipar, vendég-

látás-turisztika, stb. (október-de-

cember)

Önismereti tanácsadási napok (ok-

tóber-december)

Gép-Ésszel Baranyában gépipari

szakmaismereti verseny (decem-

ber-március)

Állandó programok:

Nyitott kapuk üzemlátogatások

(egész tanévben)

Tájékoztató és önismereti elôadások

osztályfônöki órákon (egész tan-

évben)

Pályaválasztást segítô tájékoztatás

iskolai szülôi értekezleteken

(egész tanévben)

A kamara által szervezett pályaválasz-

tást segítô rendezvényeken való rész-

vétel ingyenes, de minden esetben elô-

zetes jelentkezéshez kötött. Iskolai

csoportok és egyéni érdeklôdôk jelent-

kezését is várják.

Pályaválasztással kapcsolatos ismeretek, ôszi menetrend, lehetôségekA kamara 2015/2016-os tanévre tervezett pályaválasztási rendezvényeiirányba!

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

Színvonalas mestervizsgák Baranyában

A hegesztés-technikai cikkek, gépek,

illetve e profilhoz tartozó korszerû

anyagok, berendezések forgalmazá-

sával foglalkozó komlói MIG-TIG

Kft. ügyvezetôje, BARTA SÁNDOR

évek óta jelentôs szere-

pet vállal a szakképzés-

ben, a közelmúltban zaj-

ló gépipari szakmák

mestervizsga-bizottsá-

gának elnöke volt nem-

csak Baranyában, de

más megyében is.

— Mintegy 25 éve kí-

sérem figyelemmel a ha-

zai szakképzés változását,

így azt látom, hogy amit

duális képzésként veze-

tünk be a szakképzésbe,

az már 25-30 évvel ezelôtt ragyogóan

mûködött Magyarországon. Akkor ma-

gas színvonalú volt a tanulóképzés az

iskolákban és a cégeknél egyaránt. Azt

gondolom, hogy nagyon jó, ha vissza-

jön ez a képzési forma, de vannak olyan

meg nem oldott, egyelôre kiforratlan

momentumok, amelyekre esetleg még

nem is gondoltak azok, akik kidolgoz-

ták. Ilyen például az, hogy miként fog-

nak 3 év után vizsgára menni azok a di-

ákok, akik az utolsó két évet csak ter-

melôüzemnél töltötték. Minden egyes

termelôüzemnek van valamilyen speci-

ális szakiránya, nyilvánvalóan abban

képzik erôteljesebben a tanulókat, mert

az a cél, hogy a diákokban megtalálják

késôbbi munkatársaikat, ez teljesen ért-

hetô. Ám a tanulónak a szakma egészét

kellene elsajátítania, nem csak azt, amit

adott cégnél abból használnak, mûköd-

tetnek. Ezért, ha a képzést végzô vállal-

kozásnál nincs lehetôség az összes is-

meret elsajátítására, akkor kapcsolatba

kell lépniük más cégekkel és teljesítési

megbízással kihelyezhetik a tanulót

máshová. Ezért a kamarai szakértôknek

a köztes ellenôrzéseknél sokkal na-

gyobb figyelmet kell arra fordítaniuk,

hogy pontonként végignézzék: ami a

kerettantervben szerepel, azt tényleg

meg tudja-e tanítani a vállalkozás. A fi-

atalok vizsgára indításában a korábbinál

sokkal nagyobb felelôssége lesz a cé-

geknek, és ez nem mindig egyezik a cé-

gek érdekeivel.

— Milyen tapasztalatokat szerzett

a mesterek képzése, vizsgáztatása so-

rán?

— A PBKIK ipari gépész, gépi for-

gácsoló és hegesztô mestervizsga bi-

zottságainak elnöke voltam, így magá-

val a mesterképzéssel, a vizsgáztatással

kapcsolatban is nagyon sok jó tapaszta-

latot szereztem. Azt gondolom, fontos,

hogy kiváló szakember legyen az, aki a

tanulókat oktatja, de ennek nem biztos,

hogy kötelezôen a mesterképzéshez kel-

lene kötôdnie. Vagy ha már ehhez kötô-

dik, akkor célszerû lenne egy egységes

színvonalú mesterképzést létrehozni az

egész országban. Nagyon jó gyakorlatra

példa a PBKIK által folytatott mester-

képzés, hogy végigkísérhettük magát az

oktatást, beleláthattunk abba, hogy mit

és miként tanulnak a leendô mesterek.

Mint említettem, az alapvetô, hogy a

tanulókat oktató mesterek jól ismerjék a

szakmájukat, ám emellett kiemelt fi-

gyelmet kell fordítani a pedagógiára is.

Érteni kell a gyerekek nyelvén, meg kell

hallgatni ôket, kommunikálni kell ve-

lük, oktatni, motiválni, nevelni. Számos

olyan tudással fel kell vértezni ezeket a

szakmunkás mestereket, amelyek által a

mester szerepében pedagógussá is vál-

hatnak. Maguk a hallgatók jelezték fe-

lém, hogy pedagógiából sokkal többet

kellett volna tanulniuk, kevés volt a 20

óra pedagógiai ismeret, mert ma sok a

hátrányos gyermek, az SNI-s vagy vala-

milyen részképesség-zavaros, akikkel

Az országban elsôként kezdte meg ta-

valy nyáron a pincér- és szakácsmeste-

rek képzését a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara. Azóta 6 mester-

képzés fejezôdött be, 17 pedig folya-

matban van. vagy éppen az indulás

elôtti fázisban. Novemberig várhatóan

200 mester veszi át mesterlevelét 17

szakmában Pécsett. 2015 áprilisában

54 pincér- és szakácsmester kapta meg

a mesterlevelet, a gépipari és az autó-

ipari szakmák képzései és mestervizs-

gái június közepén fejezôdtek be. 48

gépipari mestert (ipari gépész, gépi

forgácsoló, hegesztô) szeptember vé-

gén avatnak, csakúgy, mint 48 autóipa-

ri mestert (autószerelô, autóelektroni-

kai mûszerész, karosszérialakatos). 19

gázfogyasztó-berendezés- és csôháló-

zat-szerelô szintén szeptember végén

A mester cím rangot jelent!

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

egyedileg kellene foglalkozni. Ha azt

mondom egy szakmunkásnak, hogy

diszlexiás egy gyerek, részletesen el

kell magyaráznom, hogy miként tudja

ôt speciálisan segíteni.

— Milyen tanácsokat lehetne adni

azoknak a vállalkozásoknak, ame-

lyeknél gyakorlati képzés folyik, hogy

mostantól kezdve mire kell különös-

képpen figyelniük e területtel kapcso-

latban?

— Az egyik, amit mindenkinek

ajánlhatok, hogy figyelje a PBKIK hon-

lapját, ahonnan a szakképzésrôl, külö-

nösen a mostani változásokról nagyon

pontos, naprakész, azonnali információ-

kat szerezhet, olyanokat, amiket esetleg

a NAV egy ellenôrzés során számon

kérhet. Az írások a felelôsségeket, de a

lehetôségeket is tárgyalják. Emellett ér-

demes figyelmet fordítani arra, hogy

amikor a cégen belül kidolgozzák a kép-

zéssel kapcsolatos feladatokat, akkor

olyan rendszert hozzanak létre, amely-

bôl egyértelmûen kiderül, hogy a szak-

képzéssel kapcsolatban kinek mi a köte-

lessége és a feladata.

veheti át ünnepélyes keretek között

mesterlevelét. Nyáron elindult a cukrá-

szok, kômûvesek, bútorasztalosok, va-

lamint újabb pincérek és szakácsok

mesterképzése, a jármûfényezôk és

fogtechnikusok nyáron ültek be az is-

kolapadba – két utóbbi szakmában több

mint 10 éve volt utoljára vizsga, mes-

terképzés pedig egyáltalán nem volt

még Baranyában.

A gyakorlati oktatásban közremû-

ködôk számára elôírt mestervizsga-kö-

telezettséget a szakképzésrôl szóló

2011. évi CLXXXVII. törvény 31.§-a

szabályozza, amely további rendelke-

zésekkel egészült ki: eszerint a mester-

vizsga letételének követelménye alól

meghatározott – életkori vagy felsôfo-

kú végzettséggel, illetve szakmai gya-

korlattal összefüggô – feltételek telje-

sülése esetén mentesítik a gyakorlati

oktatót a mesterlevél megszerzése alól.

Ezen túlmenôen azon gyakorlati okta-

tók számára, akik nem rendelkeznek

mestervizsgával, de le kívánják tenni,

egy évvel meghosszabbodott a mester-

vizsgára bejelentkezés törvényi határ-

ideje. A gyakorlati képzésben olyan

személy is részt vehet, aki 2015. au-

gusztus 31-ig nyilatkozatban vállalta,

hogy legkésôbb 2016. szeptember 1-jé-

ig megkezdi a kamara által szervezett

mesterképzést. A PBKIK ál-

tal szervezett mesterképzése-

ken résztvevôk összességében nagyon

elégedettek a képzésekkel – ez derült ki

a végzett mesterek körében lezajlott

felmérésbôl. A legelégedettebbek a

képzések gyakorlati részeinek oktatói-

val, valamint a kamara – a képzés meg-

szervezésével összefüggô – tevékeny-

ségével voltak.

Mesterképzések – jogszabályi változások, könnyítések

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Gondolok például a tanulók baleseti

oktatására. Tudomásul kell venni, hogy

ôk még gyerekek, talán még azt is meg

kell mondani nekik, ha kilép az ajtón,

bármikor jöhet egy targonca, amire fi-

gyelni kell. Hozzá kell tennem, hogy a

mai gyerekeknél sok esetben szociális

neveléssel is kell foglalkozni, mert so-

kuknál egyedül ôk járnak dolgozni a

családból.

Kamarai garanciavállalás

— A kamarai garanciavállalás fogal-

ma alatt azt értjük, hogy a megyei ka-

mara biztosítja az adott szakmában kép-

zendô tanulók számára a munkáltatók-

nál a megfelelô számú gyakorlati kép-

zôhelyet – mondja VÁRSZEGI GYU-

LA, a PBKIK szakképzési alelnöke. —

A kamarai garanciavállalás célja – a

gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés

elsôdlegessége mellett – az, hogy meg-

erôsödjön a duális képzés, jelentôs mér-

tékben növekedjen a tanulószerzôdések

és a minôségi oktatást végzô cégek szá-

ma is. A közös munka eredményeként

kitágul a tanulók munkavállalási lehetô-

sége, jelentôsen növekedhet a foglal-

koztatási és társadalombiztosítási rend-

szerbe beemeltek száma, hosszú távon

pedig biztosított legyen a szakképzett

munkaerô-utánpótlás.

Cél, hogy a szintvizsgával rendelke-

zô tanulók vállalkozásoknál sajátítsák el

a szakma gyakorlati ismereteit. Szint-

vizsgát annak a szakiskolai tanulónak

kell tennie, aki nappali rendszerû okta-

2015-16

Tanulószerzôdés kötés

Új tanulószerzôdéses jogviszony léte-

sítésekor körültekintôen kell eljárnia a

gazdálkodóknak annak érdekében,

hogy a tanulók gyakorlati képzésüket

szabályozott keretek között, idôben

megkezdhessék. A képzôhelynek az

adott szakképesítésre érvényes kama-

rai határozattal kell rendelkeznie.

Tanulószerzôdés csak államilag tá-

mogatott tanulóval köthetô, akár nap-

pali, akár esti, akár levelezô képzésben

tanul. A megkötött tanulószerzôdést az

aláírás napjától számítva 5 munkana-

pon belül a feleknek be kell juttatniuk

a kamarához ellenjegyzésre 4 eredeti

példányban. A tanulószerzôdéses tanu-

lók biztosítási jogviszonyának kezdete

minden esetben egybe kell, hogy essen

a tanulószerzôdésben meghatározott

kezdô dátummal. Egy tanuló egyszerre

egy gazdálkodóval állhat tanulószer-

zôdéses jogviszonyban. Tanulói kép-

zôhely-váltás esetén a fogadó félnek

meg kell bizonyosodnia arról, hogy új

tanulóját az elôzô gazdálkodója már

kijelentette a NAV-tól.

A tanulószerzôdéses jogviszony lé-

tesítésekor a gazdálkodónak gondos-

kodnia kell arról, hogy legkésôbb a

gyakorlati képzés elsô napjáig átadja a

tanulónak a szükséges munkavédelmi

és egyéni védôeszközöket, munka-,

baleset-, és tûzvédelmi oktatásban ré-

szesítse, valamint a tanuló rendelkez-

zen érvényes foglalkozás-egészség-

ügyi igazolással. A gazdálkodók – a ta-

nuló által okozott, de a tanuló által

meg nem térített károk fedezetére – fe-

lelôsségbiztosítást kötelesek kötni.

Foglalkozási napló vezetése

A gyakorlati képzést folytató szerveze-

tek kötelesek a tanulók gyakorlati kép-

zésérôl foglalkozási naplót vezetni. A

foglalkozási napló vezetésének kötele-

zô tartalmi elemei: a szakmai tevé-

kenységek tantárgyanként, az ezekre

fordított idô, a tanuló értékelése, rész-

vétele és mulasztása a gyakorlati kép-

zés során.

A gyakorlati képzôk azon szakképe-

sítésekben, amelyekben a Magyar Ke-

reskedelmi és Iparkamara már kidol-

gozta a Szakképzési Kerettantervek

alapján a gyakorlati oktatásokkal kap-

csolatos, az oktatók által vezetendô fog-

lalkozási naplót, úgy azok letölthetôk a

www.isziir.hu honlap fôoldalán a „Le-

tölthetô dokumentumok/foglalkozási

naplók” menüpontban. Az elôre össze-

állított foglalkozási naplók nagy része

már mind a két szakképzési évfolyamra

elérhetô a gazdálkodók számára.

Azon szakképesítések vagy évfo-

lyamok esetében, amelyekre egyelôre

nincs elkészített, központilag megha-

tározott foglalkozási napló, úgy a gya-

korlati képzôk a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara honlapjáról a

www.pbkik.hu / Letölthetô dokumen-

tumok / szakképzés aloldalról tölthet-

nek le üres, vezetendô foglalkozási

naplót.

Kapcsolattartás az iskolákkal

A képzôknek a havi gyakorlati munka

értékelését, az érdemjegyeket és az

összesített igazolt/igazolatlan napok

Tanév eleji teendôk az iskolákban és a cégeknél

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

tásban vesz részt és nem rendelkezik

érettségi végzettséggel. A szintvizsga

azt méri, hogy a tanuló elsajátította-e az

irányítás melletti munkavégzéshez

szükséges kompetenciákat. Iskolai tan-

mûhelyben csak olyan tanulók képzése

folyhat, akik még nem rendelkeznek

szintvizsgával, vagy teljesítményük in-

dokolja az iskolai keretek között folyó

elôkészítô oktatást. Ugyancsak iskolai

tanmûhelyi körülmények között fognak

gyakorlati tudást szerezni azok a tanu-

lók, akik számára a kamara a gazdaság-

ban nem talál képzésre alkalmas gya-

korlati képzôhelyet. Errôl igazolást ad

ki a képzô intézmény részére. Törekvés,

hogy minél több tanuló a duális képzés-

ben tudjon a szakma gyakorlására felké-

szülni.

Az oktatási intézményektôl bekért

adatok alapján a múlt tanévben 9. évfo-

lyamon tanuló diákok gyakorlati mun-

kahelyekre történô kihelyezése összes-

ségében nem jelentett problémát. A gaz-

daságban rendelkezésre álltak, állnak

azok a tanulói gyakorlóhelyek, melyek-

re a sikeres szintvizsgát követôen meg-

történt a tanulók kihelyezése, a tanuló-

szerzôdések megkötése. Ismert tény,

hogy az oktatás személyi feltételei a

most induló tanévtôl szigorodnak, a

képzôhelyeken tanulók gyakorlati okta-

tójaként csak olyan személy foglalkoz-

tatható, aki mestervizsgával vagy a jog-

szabályban meghatározott végzettség-

gel rendelkezik.

A gyakorlati munkahelyek minôsíté-

se, a képzési engedély kiadása szigorú

feltételek alapján történik, független

szakmai szakértô, valamint az oktatás-

ban érintett iskola képviselôje által, a

kamara szervezésében. Csak olyan

munkahelyekre történhet a tanulók ki-

helyezése, ahol rendelkezésre állnak az

oktatás feltételei. Az iskolának az okta-

tás folyamán lehetôsége van a munka-

helyektôl bekérni a foglalkozási naplót,

meggyôzôdni arról, hogy az oktatás

szakmai tartalma az elôzetesen kiadott

oktatási tematikának, a kerettantervi

elôírásoknak megfelel-e – tájékoztat a

Szakképzési Bizottság elnöke.

2015-16

számát legkésôbb minden hónap elsô

munkahetében meg kell küldeniük az

iskolai kapcsolattartónak.

Az iskolák szeptember folyamán

meg kell, hogy küldjék a képzôknek a

tárgyévi tanév rendjét, valamint szak-

mánként a helyi programokat. A kép-

zôk e dokumentumok alapján vezetik a

képzési dokumentációt – a foglalkozá-

si- és a tanulói munkanaplót – és érté-

kelnek.

Tanulószerzôdéses tanulók bére,

félévváltás, évismétlés

A tanulószerzôdés alapján a gazdálko-

dó szervezetek tanulóik részére pénz-

beli juttatást kötelesek fizetni, mely-

nek mértéke a vonatkozó jogszabály

alapján meghatározott százalék.

A tanulmányi kötelezettségének

eredményesen eleget tett tanuló pénz-

beli juttatását a szakképzési évfolyam

további féléveiben – a tanulószerzô-

désben meghatározott szempontok fi-

gyelembevételével – az elôzô félévre

megállapított tanulói pénzbeli juttatás-

hoz képest emelni kell.

Amennyiben a tanuló elégtelen ta-

nulmányi eredménye miatt évismétlés-

re köteles, pénzbeli juttatásának havi

mértéke a megismételt szakképzési év-

folyam elsô félévében az elôzô félévre

megállapított pénzbeli juttatás fele. Ez

esetben ezen tanulók tanulószerzôdé-

sét a gazdálkodóknak módosítaniuk,

hosszabbítaniuk szükséges.

Új tanulószerzôdés nyomtatvány

A szakképzési törvény június elején

életbe lépett módosításai alapján a Ma-

gyar Kereskedelmi és Iparkamara át-

dolgozta a tanulószerzôdés nyomtat-

ványt. Minden, 2015. június 12-én

vagy azt követôen megkötött tanuló-

szerzôdés esetében már csak az új

nyomtatvány alkalmazható, a korábbi

nyomtatványon beküldött szerzôdése-

ket a kamara nem fogadhatja be.

A tanulószerzôdés nyomtatványon

új elem, hogy jelölni kell a tanuló isko-

lai oktatásának munkarendjét, melyrôl

a tanuló diákigazolványa tartalmaz

adatot (iskolarendszerû nappali vagy

felnôttoktatás nappali, esti, levelezô).

A TSZ 6. pontja követi a második

szakma tanulásának ingyenességét

(Szt. 29. §). Mivel most már a második

szakma is ingyenes mindenki számára,

a tanuló eddig megszerzett szakképesí-

tése rész ki lett egészítve a második

szakképesítés rögzítésére alkalmas

résszel. A 13. pontban szerepel az a

változás, hogy most már a törvény

mondja ki: a tanulói pénzbeli juttatást

utólag, a tárgyhót követô hónap 10.

napjáig kell kifizetni.

Amennyiben a gyakorlati képzés-

hez teljesítési megbízott bevonására

kerül sor, a TSZ- Teljesítési megbízot-

tal sablont kell használni. Teljesítési

megbízott esetén szerepeltetni kell a

teljesítési megbízott szervezet megne-

vezését, székhelyén vagy telephelyén

lévô gyakorlati képzési helyszínét

vagy helyszíneit, adószámát, képvise-

lôjének nevét, a tanuló teljesítési meg-

bízotthoz történô átirányításának idô-

tartamát. (Szt. 48. § (1) j)) Fontos,

hogy a teljesítési megbízott esetén an-

nak minden egyes képzôhelyére vonat-

kozóan meg kell adni a képzôhelyekre

általánosan érvényes adatokat is (kép-

zésért felelôs adatai, határozat- vagy

tanúsítványszám stb.)

N.T.

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A szeptember 14-17. közötti alapozó tré-ning keretein belül tehetségkutatók ésmentorok képzésére kerül sor 2-2 napon.

A tehetségkutatók szerepe, hogy fel-

ismerjék a vállalkozói kompetenciákat.

Ôk lesznek azok, akik megfigyelik a

gyerekeket és felmérik – egy, a német

partnerek által kifejlesztett játékos mód-

szer alapján – a vállalkozási képessége-

ket. A gyerekek értékelést kapnak, mely

alapján fókuszáltan fejleszthetik erôssé-

geiket és gyengeségeiket.

A tehetségkutatók elsôsorban taná-

rok, akik úgy tudják megfigyelni a gye-

rekeket, hogy ne váltsanak ki belôlük

szereplési vágyat, stb., normális visel-

kedést biztosítva. Bár érdekes tapaszta-

latokhoz vezethet a külsô megfigyelôk

bevonása is, így szeretnénk, ha lenne

olyan résztvevô a tréningen, aki nem az

iskolák képviseletében érkezik.

A mentorok szerepe pedig, hogy ta-

nácsokkal támogassák a vállalkozóvá

válást. A mentorok gyakorlattal rendel-

kezô vállalkozók vagy vállalkozási is-

meretekkel rendelkezô szakértôk, akik a

gyakori hibákra és buktatókra hívják fel

a figyelmet, míg tapasztalataikat meg-

osztják a fiatalokkal. A képzés a pontos

szerepkörük meghatározása mellett, a

gyerekekkel való kommunikációt segíti

elô. A képzéseken való részvétel térítés-

mentes, de jelentkezéshez kötött. A je-

lentkezôk részt vehetnek mindkét kép-

zésen, ha érdeklôdnek mindkét tan-

agyag iránt.

Késôbb, ha részt vennének az isko-

lák gyakorlatain, arra is van lehetôség,

de a részvétel nem kötelezô jellegû.

Az program célja, hogy létrehozzuk

egy nemzetközi, közös és mûködô gya-

korlatot a vállalkozói kompetenciák fej-

lesztésére, mely alkalmazható lesz vala-

mennyi országban az önálló vállalkozás

alapítás területén.

A képzésekrôl és az Enterprise+ pro-

jektrôl Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu) és

Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu) nyújta-

nak bôvebb tájékoztatást.

Az Enterprise+ projekt finanszírozá-

sa az Európai Bizottság támogatásával

valósul meg. Jelen közlemény tartalmá-

ért kizárólag a szerzô tartozik felelôs-

séggel; a Bizottság nem áll jót a benne

foglaltak felhasználásáért.

Az Indító – a vállalkozói tehetség

profilvizsgálata projekt a hamburgi

Joachim Herz alapítvány anyagi támo-

gatásával valósult meg.

Hálózat erôsítés,hatékony

megoldásokA Duna Menti Kamarák szövetsége

2010. június 30-án alakult és 2010.

szeptemberében az elsô nemzetközi

találkozást – alakuló konferenciát

Pécsett szervezte meg.

A szövetség célja a Duna Stratégia

mentén a kamarai hálózat erôsítése, a

vállalkozások számára a szakképzés,

innovációs és kereskedelmi területe-

ken hatékony megoldások fejlesztése

és biztosítása.

2015. júniusban Linzben a Duna

Stratégiával kapcsolatos fórumon

részt vett Hirth Olivér a kamarai nem-

zetközi bizottság tagjaként és RabbSzabolcs a kamara innovációs osztály-

vezetôje is.

Hirth Olivér elmondta, hogy a

szakmai egyeztetés a kamara és az ál-

tala vezetett Kontakt-Elektro Kft.

szempontjából is érdekes és hasznos

volt. Az osztrák és német kollégák

örömmel segítenek a céges kapcsolat-

építésben is, amely az export tevé-

kenység alapja.

Rabb Szabolcs a Duna Stratégia

programban megjelenô pályázati ki-

írások alakítására hívta fel a figyel-

met, hiszen a számtalan projekt ötlet

közül a legfontosabbak kiválasztását

követôen jó kiírásokat, az ötleteket és

célokat támogató programokat kell ta-

lálni a finanszírozás elôsegítésére.

Az egyeztetésen megállapodás

született a Duna Stratégia megnyíló

programokban való közös részvételre,

elsôként egy a szakképzést és a duális

képzést fejlesztô innovatív módszerta-

ni együttmûködés keretében.

A pályázati projekt kialakítása már

elindult, szeptember végén Budapes-

ten a Duna Stratégia nyitó konferenci-

án a szövetség tagjai között a végsô

egyeztetések és a pályázatkészítési fo-

lyamat is lezárul.

További információ:

www.dcca.eu

Enterprise+szakértôi képzés indul szeptemberben

Az Enterprise+ programmal a fiatalkori munkanélküliségre keressük az újgenerá-ciós munkalehetôségeket. Ezért feladatunk, hogy felmérjük és felismerjük a fiata-lok vállalkozói kompetenciáit és támogassuk a vállalkozói kezdeményezéseket.Ezt a program keretein belül két közgazdasági vonallal rendelkezô középiskolá-ban tesszük meg, egy – egy hetes képzés, vállalkozói csoportok létrehozása ésversenyeztetés (workshop) formájában.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Üzleti környezetSvájcban

A zürichi székhelyû Svájci-Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara 22 éves

múltra tekint vissza. 2013 év végétôl

hivatalos, akkreditált partnere a Ma-

gyar Kereskedelmi és Iparkamará-

nak. Célja, a svájci cégek, illetve a

magyar KKV-k piacra segítése mind

Svájcban, mind Magyarországon. A

kamara üzleti szemináriumokat, wor-

shopokat és kétoldalú üzletember ta-

lálkozókat szervez, elôsegítve a kap-

csolatépítést, illetve az eltérô piacra

lépési feltételek megismerését.

A Svájci-Magyar Kereskedelmi

és Iparkamara több nagyvárosban is

kapott bemutatkozási lehetôséget. Az

Enterprise Europe Network Pécsi

irodájának meghívására Pécsett,

2015. szeptember 17-én 14.00-16.00

óra között kerül sor a Svájc gazdasá-

gi hátterét, szociális biztosítási rend-

szerét, piacra lépési tudnivalóit be-

mutató szemináriumra.

Elôzetes jelentkezés:

ahendinger@pbkik.hu

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Mû-

vészeti és PMMI Kara, valamint a Kreatív Ipari Klaszter, Pécs várossal együtt-

mûködésben idén ismét részt vesznek a Design Hét Budapest programsoroza-

ton DesignPécs elnevezéssel 2015. szeptember 25. és október 4. között.

A jelentkezési idôszak augusztus elsô hetében lezárult. A kamara húsz partnerrel

összefogva kezdte meg a programsorozat elôkészítését, megvalósítását.

A pécsi csapat – a budapesti partnerekkel együttmûködve – a Design Hét Buda-

pest programfüzetben való megjelenés kidolgozását, majd az együttmûködési pro-

filok weboldalra való feltöltését tekinti elsôdleges feladatnak.

A designpecs.hu weboldal fontossága kiemelkedô, hiszen ezen keresztül tájéko-

zódhat a nagyérdemû a programokról és a részletes információkról.

Érdemes a hírfolyamot fi-

gyelemmel kísérni a face-

book.com/designpecs oldalon

is, hiszen idén kisebb, de garan-

táltan izgalmas programokkal

várja a programsorozat az ér-

deklôdôket.

Beton, textil, bútor, 3D, cso-

magolástervezés, fotókiállítás,

kovácsmûhely, ékszer, divat,

design vásár, köztéri installá-

ció, Okostojás bajnokság – ez a

DesignPécs!

A program védnöke dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere;

dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora; valamint dr. Kéri István, a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Ismét beindult a DesignPécs!

IDEGENFORGALOM12 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az Europa Cantat esetében jelen-

tôs hozadék, hogy Pécs neve is-

mét bekerült a zene iránt ér-

deklôdök tudatába – mondja

VÉTEK Jánosné turiszti-

kai szakember, a pécsi

Tensi Utazási Iroda veze-

tôje. — Érdemes lenne ezt

kihasználni és nagyon ütôs

nemzetközi, különleges

programokat kitalálni a jövô

évre. Általánosságban úgy gondo-

lom, igazán csak az a rendezvény vonz

vendégeket, amely egyedi. Ahhoz vi-

szont, hogy ismert és látogatott legyen,

nagyon profin felépített marketing kell,

hogy idôben tudomást szerezzenek róla

az érdeklôdô turisták és valóban ebbôl

az apropóból jöjjenek Pécsre. Látható,

hogy az egész országban jobbnál jobb

fesztiválokat rendeznek. Ha ide szeret-

nénk csábítani sok vendéget, akkor

olyat kell nyújtanunk, amit a többiek

nem tudnak. Célszerû lenne egy szeg-

mensben elindulni és arra felépíteni a

fesztiválokat. Ehhez az Europa Cantat

biztosan jó alapot adhat.

— Mint egy utazási iroda vezetôje

miként látja: a beutazók nyitottak-e

az önök által ajánlott programokra?

— Sajnos utazási irodaként már nem

nagyon tudunk beleszólni a beutazásba,

jelentôsen megváltoztak az utazási szo-

kások a korábbiakhoz képest. Nagyrészt

egyéni vendégek érkeznek, a csoporto-

kat pedig a buszvezetôk és az idegenve-

zetôk szervezik. Ôket kell idôben elérni

a vonzó programokkal.

— Mi a véleménye, milyen jellegû

rendezvényekkel, programokkal, fes-

ztiválokkal lehetne Pécsre, Baranyá-

ba vonzani az embereket?

— Lehet, hogy érdemes lenne a

nagy tapasztalattal rendelkezô fesztivál-

szervezôknek kicsit a múltból is meríte-

ni. Pl. igen sikeresek voltak a Pécsett

rendezett felnôtt bábfesztiválok. A mar-

ketingben színes, változatos, figyelem-

felkeltô elemeket alkalmaznék azzal a

céllal, hogy a csapból is a rendezvény

folyjon. Talán jobban lehetne

építeni a borra, a kulturált

borfogyasztásra, például el

tudom képzelni, hogy egy

nagy nemzetközi som-

melier versenyt hozza-

nak Pécsre.

— A jelentôsebb kultu-

rális rendezvények, fesztivá-

lok természetesen érzôdnek szállo-

dánk forgalmán is – mondja a 220 férô-

helyes, három – illetve négy-

csillagos pécsi Laterum

Hotel tulajdonos-vezetô-

je, GYENIS Lászlóné.

— Éppen most vontam

mérleget az Europa

Cantatról, illetve egy

nagyobb volumenû te-

niszversenyrôl, amikor

ezek zajlottak, teltház volt

a szállodában.

— A honlapjukon önök is feltünte-

tik az éppen aktuális fesztiválokat,

rendezvényeket és ezekhez kapcsoló-

dóan kínálják szállásaikat, nem egy-

szer csomagban. Ezek szerint van er-

re kereslet.

— Igen, figyelünk minden rendez-

vényt – nemcsak a városban, hanem a

környéken is – és ezekre felhívjuk a fi-

gyelmet ajánlatainkban. Mert elôfordul-

hat, hogy valaki egyébként is tervez

Pécsre egy kulturális jellegû utat, de ha

tájékoztatást is tudunk adni, hogy láto-

gatása idôpontjában milyen rendezvé-

nyek vannak, az mindenképpen segíti a

vendéget. Semmit nem hagyunk ki a

csomagjainkból, és éppen ezért is újítot-

tuk meg a honlapunkat, hogy minél

könnyebben lehessen tájékozódni, mi-

nél szélesebb körû információval tudjuk

ellátni a hozzánk érkezôket.

— Kivel, illetve milyen szerveze-

tekkel tartják a kapcsolatot, miként

értesülnek arról, hogy milyen feszti-

válok, rendezvények lesznek a város-

ban és környékén?

— Ebbe a tevékenységbe nagyon

sok energiát fektetünk. Az értékesítési

vezetô és a marketinges kollégák folya-

matosan kapcsolatban vannak azokkal a

szervezetekkel – pl. TDM, Magyar Tu-

rizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális

Igazgatósága –, amelyek tudnak a prog-

ramokról. Megszerzik a turisztikai kiad-

ványokat, ezekbôl szintén sok informá-

ciót nyerünk, és itt nem csak Pécsrôl be-

szélek, hanem a környezô települések-

rôl is, legyen az Harkány, Villány, Sik-

lós, Abaliget, Szigetvár, Orfû, stb.

Több szolgáltatót mi magunk ke-

resünk meg – ilyen például a

Bükkösdi Ökopark –, hogy

mûködjünk együtt az él-

ményérték növelése érdeké-

ben. Azon dolgozunk, hogy

ha valaki kivesz nálunk 2 éj-

szakát (3 napot) vagy 3 éjsza-

kát 4 nappal, akkor a legmaga-

sabb élményértéket nyújtsuk, le-

gyen választása. Például mi is vettünk

kerékpárokat, hiszen külön kaland ven-

dégeink számára, ha kimehetnek Orfûre

biciklivel, és grillezhetnek, bográcsoz-

hatnak, vízibiciklizhetnek, csónakáz-

hatnak vagy éppen áttekerhetnek Aba-

ligetre.

Jelentôs kutatást végeztek kollégá-

im, hogy milyen irányba induljunk el,

még mit lehetne tenni a szállodai bevé-

tel növelése érdekben, hiszen nem vár-

hatjuk karba tett kézzel a javulást. Azt

láttuk, hogy a gyerekes családok számá-

ra is érdemes programokat ajánlanunk,

Mit hoznaka konyhára a fesztiválok?

Az idei év kiemelkedô kulturális eseményeaz európai kórusok találkozója, az EuropaCantat volt Pécsett. A város szinte összesszálláshelyét lefoglalták az egy hetes ren-dezvényre, amelyre negyven országbóltöbb mint négyezer énekes érkezett. Apezsgô kulturális életû Baranyában számosfesztivált, koncertet, rendezvényt is tarta-nak 2015-ben, de hogy ezek milyen ven-dégforgalmat generálnak, egyáltalán mi-lyen érdeklôdés mutatkozik irántuk a turis-ták körében, ennek jártunk utána néhányturisztikai szakembert megkérdezve.

IDEGENFORGALOMDél-Dunántúli Gazdaság 13

ezek fel is kerültek a honlapunkra. Szál-

lodánk nagy elônye, hogy wellnessrész-

legünkön is el lehet tölteni az idôt tartal-

masan, de látjuk, hogy szeretnek kimoz-

dulni vendégeink, keresik a kulturális és

szabadidôs tevékenységeket.

— Milyen típusú programokra

jönnek szívesen a turisták Pécsre?

— Mint említettem, legutóbb az

Europa Cantat volt a legsikeresebb

program, már több mint egy évvel ez-

elôtt felajánlottuk szálláshelyeinket a

szervezôknek. Igénybe is vették a teljes

kapacitásunk 100%-át, külföldiek és

magyarok egyaránt. Úgy hallottam,

hogy ebben az idôszakban Pécsett nem

is lehetett szállást szerezni, ez a rendez-

vény teljesen lekötötte a pécsi szállás-

kapacitást. Azt, hogy melyik program a

legvonzóbb, nehéz megmondani. Nyil-

ván, ha egy család jön ide, akkor ôk a

számukra érdekes programokat keresik,

ez függ az érdeklôdési körtôl, az anyagi

helyzettôl, stb. Mi igyekszünk széles

programkínálatot biztosítani, a Pécsi

Filharmonikusoktól kezdve a Zsolnay

Negyed által szervezett fesztiválokig

mindent ajánlunk. Sajnos Pécsre nem

jellemzô, hogy nyáron sok a vendég, ha

most nem lett volna az Europa Cantat,

akkor kevés helyen lett volna teltház.

— Meg kell említeni, hogy a

Laterumban sok konferenciát, ren-

dezvényt tartanak.

— Valóban, vendégeink jelentôs ré-

sze esküvôkre, konferenciákra érkezik.

Sok konferenciát rendeznek nálunk és

igény van a programot látogatók elszál-

lásolására. Ha viszont a város szervez

valamilyen rendezvényt, keresik hozzá

a megfelelô szálláshelyeket, így árban

és színvonalban olyat kell nyújtani,

hogy az megfeleljen a vendégeknek.

Július végén rendezték a három na-

pos 22. Harkányi Fürdô Fesztivált a

kedvelt baranyai fürdôvárosban.

A sport-, kulturális-, zenei és

gyermekprogramokkal tele-

tûzdelt rendezvény mind a

családoknak, mind a baráti

társaságoknak remek szóra-

kozást jelent minden évben.

HEGYI Ákostól, a Harkányi

Gyógyfürdô Zrt. vezérigazgatójától

azt kérdeztük, hogy akár a fürdôfeszti-

vál, akár más, a városban rendezett fesz-

tivál, illetve jelentôsebb program érzé-

kelhetôen több látogatót vonz-e a fürdô-

be, mint a „hétköznapok”?

— Alapvetô meggyôzôdésem, hogy

ha egy zenei fesztivál, vagy egy kiegé-

szítô program a fürdô területén kiugró

többletforgalmat hoz, akkor nagy baj

van az alapszolgáltatással. Egy fürdô-

nek leginkább az idôjárással kell meg-

birkóznia és azon kell dolgoznia, hogy

esô vagy szél esetén milyen fürdési

vagy egyéb alapszolgáltatási lehetôsé-

get tud biztosítani. Harkány nem rendel-

kezik fedett strand- vagy élménymeden-

cével, ez rányomja a bélyegét a vendég-

forgalomra, nekünk ebben kell elôre

lépni. Az is bebizonyosodott, hogy ha

esik és hidegre fordul az idôjárás, a leg-

jobb programkínálat mellett sincs ér-

deklôdés és a rendezvények ilyenkor

gazdaságilag nem elônyösek. Ugyanak-

kor azt is el kell ismernem, hogy kedve-

zô idôjárási viszonyok esetén egy jól

elôkészített fesztivál – ide sorolhatnám

az idei 22. Harkányi Fürdôfesztivált –

új, korábban nem fogadott közönséget

is vonz, jó hatással van az ismertség nö-

veléséhez, hozzájárul a törzsvendégek

megtartásához. Az is egyértelmû, hogy

ma egy szép, árnyékos, nagy területen

elterülô, jó alapszolgáltatásokat biztosí-

tó fürdô önmagában már nem vonzó,

szükség van kiegészítô programokra,

sokszor már az extremitásra is. A városi

rendezvények már más kategóriába tar-

toznak, azoknak sokkal nagyobb a von-

zerejük, igaz a költségvetésük is, és

azok települési szinten fontosak.

— Vannak-e olyan vendégeik,

akik kifejezetten a fürdô kínálta

programok miatt választják a Harká-

nyi Gyógyfürdôt?

— Igen, idén nagyon sokan válasz-

tottak minket a nagy számú és szín-

vonalas sportrendezvények,

a baba-mama parkunk

kreatív foglalkozásai,

vagy egy színvonalas

tánc- illetve énekes

mûsor kedvéért. Azt is

ki kell emelnem, hogy

a pécsi kötôdésû Halott

Pénz koncertje, de több

ismert fiatal énekes kon-

certje sok fiatalt vonzott délutá-

nonként és esténként a fürdô nagyszín-

padához. Igyekeztünk számos marke-

tingcsatornán keresztül felhívni a fi-

gyelmet programjainkra a Dél-Dunántúl

több településén, így sokan kötötték

össze a szabadságukat, a programokat

és a fürdôzés élményét.

— Milyen elvárásai, igényei van-

nak a vendégeknek a programokat il-

letôen? Gondolok például a családok-

ra, amelyek elôszeretettel látogatják

az önök intézményét.

— Az igények egyre nônek, egyre

tágabb spektrumot ölelnek fel. Ez egy-

értelmû, hiszen amíg az én gyerekko-

romban 2-3 fürdô volt, ami közül vá-

lasztani lehetett a környéken, addig ma

a régióban 25-nél több színvonalas für-

dô versenyez a vendégek kegyeiért, rá-

adásul több új építésû, modern, élmény-

elemekkel tarkított. Harkányban igyek-

szünk maximálisan megfelelni a higié-

niai elvárásoknak, tisztán tartani a kö-

zösségi tereket, virágosítani a zöld felü-

letet, sorban felújítani a medencéket és

bôvíteni a gyerekeknek szóló progra-

mokat. A cél persze az, hogy elkészül-

jön a csúszdapark a 2016. évi szezon-

nyitásra, fejleszteni tudjuk a szauna-

parkunkat, de a legfontosabb, hogy a

gyógyászathoz kapcsolódóan meg tud-

junk újulni, hiszen ez a részlegünk a

legerôsebb, legkihasználtabb, az év 365

napján üzemel. Kezelôhelységeink egy

részét már elláttuk légkondicionálóval,

nemrég pedig a legmodernebb elektro-

terápiai eszközöket vásároltuk meg.

— Kikkel, milyen intézményekkel

mûködnek együtt azért, hogy több ér-

dekes programmal várhassák a ven-

dégeket?

— Szakemberek, szakosodott vállal-

kozások, PR-cégek, rendezvényszerve-

zôk, rádió, hirdetési felületek – ezek

mind rendelkezésre állnak a megyében

és a régióban. Együttmûködünk számos

intézménnyel, hivatallal, beutaztató

céggel, a többi fürdô vezetôjével, de ide

kell sorolnom a fürdô bérlôit is, hiszen

egy fesztivál elôkészítése hónapokat

vesz igénybe, a programot nagyon sok

külsô tényezô befolyásolja. A legfonto-

sabb, hogy érzékeljük: mire nyitott a

közönség, mit tart érdekesnek, melyik

az a program, ami a környéken nem is-

métlôdik. N.T.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE: Dél-Dunántúli Gazdaság14

— Ketten alapítottuk a vállalkozást és

mindkettônk sikere az, ahol ma tartunk –

mondja a cégvezetô-tulajdonos . — Infor-

matikusként dolgoztunk és kollégák vol-

tunk az egykori Mecseki Szénbányáknál,

és nagyon sokan hozzánk fordultak segít-

ségért: milyen számítógépet érdemes

megvenniük, milyen egységeket rakassa-

nak bele, egyáltalán hol érdemes vásárol-

ni. Egy idô után azt gondoltuk Tóbiás La-

cival: mennyivel egyszerûbb lenne, ha mi

magunk végeznénk el ezt a munkát, sze-

relnénk össze a gépeket. Így 1996 decem-

berében üzleti keretek közé szervez-

tük a tevékenységet és meg-

alapítottuk a bt-nket. Ele-

inte számítógépek

összeszerelésével és

értékesítésével, ta-

nácsadással foglal-

koztunk, az isme-

rôsi kört sikerült

komlói cégekkel

bôvíteni. Ebben az

idôben a városban

nem volt más alter-

natívája a számítás-

technikai szolgáltatás-

nak, így szépen tudtunk

fejlôdni.

1997 decemberében már nyitni

tudtunk egy üzlethelyiséget és alkalma-

zottakat vettünk fel. 2001-ben úgy érez-

tük, hogy tovább kell lépnünk, létrehoz-

tuk a TF Center Kft.-t, a forgótôkénket

pedig a vállalkozásba visszaforgatva új

üzletágat építettünk. Cégekhez jártunk

számítógépeket szerelni, és arra gondol-

tunk, hogy szívesen vennék, ha a szüksé-

ges nyomtatványokat, papírárukat is ház-

hoz vinnénk. Késôbb már az általános

tisztítószereket is mi szállítottuk és a bol-

tunkat is feltöltöttük papíráruval, iskola-

szerekkel. Ma már egy nagyobb, saját üz-

lethelyiségben mûködünk Komló belvá-

rosában, és nôtt a szolgáltatási körünk is:

fénymásológépek üzemeltetésével, szer-

vizelésével, rendszergazda szolgáltatással

is foglalkozunk. Tóbiás László révén az

utóbbi években számos gyengeáramú ki-

vitelezésben is részt vehettünk, például

mi végeztük a sikondai termálfürdô teljes

gyengeáramú szerelését a wifi-hálózattól

kezdve a tûzjelzô rendszerig.

— Úgy tûnik, hogy az egykori vál-

lalkozás a bizalomra épült. Ma melyek

azok az alapértékek, amelyeknek men-

tén menedzselik a kft-t?

— Mindig a folyamatos szol-

gáltatást tartottuk szem elôtt.

Ha sikerül partneri stá-

tuszba kerülnünk egy

vállalkozásnál, ak-

kor az a legfonto-

sabb, hogy azt

meg is tartsuk.

Ennek néha az az

ára, hogy mini-

mális nyereség-

gel zárunk egy-

egy projektet, de

továbbra is azt sze-

retnénk, ha bíznának

bennünk és ebben – a

visszajelzések ezt igazolják

– jó úton járunk. Sajnos elmond-

ható, hogy Komló gazdasági helyzete

nem éppen a legjobb, nem könnyû talpon

maradni egy ilyen környezetben. A mi

szolgáltatásaink zöme vállalkozások felé

irányul, nem a lakosság irányába, ezért is

tudunk mûködni.

— A valamikori kétfôs cég 11 fôsre

nôtt. Miként tudták követni ezt a válto-

zást?

— Jelenleg 11 állandó alkalmazot-

tunk van, akik iránt felelôsséggel tarto-

zunk. Az egyik, amit a cégvezetés fontos-

nak tart, az az, hogy jó legyen a hangulat

a mindennapokban. Bátran mondhatom,

hogy a kollégák egyben barátok is. Figye-

lünk egymásra, most szerveztünk például

családi napot, de el szoktunk menni céges

vacsorára is. A 11 fôs létszám még nem

olyan nagy, amikor markánsan meg kelle-

ne változtatnunk folyamatokat, a belsô

mûködést. A bizalom azonban minden-

képpen fontos, hiszen a feladatokat át kell

tudnunk adni a kollégáknak, ez pedig bi-

zalom nélkül nem megy.

— Eddig egy sikeres vállalkozás ké-

pét rajzolta meg. Mégis, mik az összete-

vôi ennek a sikernek?

— Az egyik a több mint 25 éves szak-

mai gyakorlatunk, és nem elég csak a fel-

színt ismerni, alapos szakmai tudásra van

szükség, amikor például komplett hálóza-

tokat kell bevizsgálni vagy kiépíteni,

webszervert üzemeltetni, netán honlapo-

kat építeni – tehát a megfelelô szakérte-

lem feltétlenül fontos. A másik összetevô

talán az, hogy elég korán sikerült a piac-

vezetô szerepet megszerezni Komlón,

most is arra törekszünk, hogy ezt meg is

tartsuk. Remélem, partnereink is úgy

gondolják, hogy megérdemeljük ezt a bi-

zalmat, hiszen évek óta velünk dolgoztat-

nak.

— Merre lehet megrajzolni a vállal-

kozás jövôjét?

— Vannak konkrét elképzeléseink, a

kezdeti lépéseket meg is tettük már. Két

fô irányt határoztunk meg: az egyik maga

a szolgáltatások további fejlesztése, kol-

légáink szakmai tudásának magas szinten

és napra készen tartása az IT szektor dina-

mikus fejlôdése ellenére. Rengeteg ener-

giát fordítunk a cégek informatikai biz-

tonságának kialakítására az adatbizton-

ság, internet biztonság, internetes adatfor-

galom-szûrés terén. A másik fô cél pedig

az internetes, webalapú kereskedelem to-

vábbépítése. Azt szoktam mondani, hogy

megpróbáljuk a lehetetlent elérni.

N.T.

Varga Zsolt, a TF Center Kft. tulajdonosa

„Megpróbáljuk a lehetetlent elérni”Két fôs vállalkozásból 11 fôs céget építettek, éves árbevételük tavaly meghaladta a 250 millió forintot és ha még azt is hozzá-

tesszük, hogy abban a gazdaságilag nem éppen virágzó, egykori bányászvárosban, Komlón érték el mindezt, ahol üzletek

nyitnak és zárnak be igen rövid idô alatt, akkor igazán figyelemre méltó a teljesítmény. A TF Center Kft. fô profilja a számí-

tástechnikai berendezések forgalmazása, szervizelése, emellett számos kiegészítô tevékenységet folytat a Komlón és vonzás-

körzetében mûködô nagyvállalatok, vállalkozások kiszolgálására. Varga Zsolt ügyvezetô úgy beszél a vállalkozásról, mintha

cégtulajdonos társa, Tóbiás László végig mellette ülne.

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 15

A kamarai munkatársak sok idôt töltenek a ta-gok megismerésével annak érdekében, hogymegfelelô hazai és külföldi üzleti lehetôségekettudjanak számukra kínálni.

A több mint 20 000 baranyai vállalkozást termé-szetesen nem ismerhetjük meg olyan részletesen,ahogyan szeretnénk, de az alapvetô információkatkinyerhetjük a Kamarai Regisztrációs Rendszerbôl– már ha a vállalkozás megadja ezeket.

A termékeiket és szolgáltatásaikat tudatosanhirdetô cégek kihasználnak minden lehetôséget,így például – ha már úgyis regisztrálni kell a kama-ránál, akkor – pontosan feltöltik a saját tevékeny-ségeiket is, hogy megtalálhatók legyenek egy-együzleti ajánlat kiközvetítésénél.

A vállalkozásuk érdekében ennél többre ishajlandó vezetôk pontosan megfogalmazzák, mikell ahhoz, hogy sikeresen mûködjenek, és ezt leis írják, tehát stratégiát alkotnak. Ha pedig ehhezpartnerekre van szükség, akkor azt is tudják, hogytôlük mit várnak.

Üzleti, technológiai és kutatás-fejlesztési(K+F) pályázati együttmûködési profilok

Mi a különbség? Leegyszerûsítve:● Üzleti: ha kulcsrakész terméket (szolgáltatást)

adnánk el vagy vennénk● Technológiai: ha partnerekkel együttmûködés-

ben kell dolgozni (fejleszteni) egy kulcsrakésztermék (szolgáltatás) elôállítása érdekében

● K+F pályázati együttmûködési: ha pénzt (tá-

mogatást) kapunk [például az Európai Uniótól]azért, hogy partnerekkel együttmûködésbenkifejlesszünk egy kulcsrakész terméket (szol-gáltatást).

Kinek van a legtöbb esélye, hogy jól mûködôpartnerkapcsolatot építsen ki?

Azok, akik már rendelkeznek nemzetközi együtt-mûködési tapasztalatokkal, természetesen elôny-ben vannak. Fontos, hogy a cég munkatársai be-széljék az adott célpiacok nyelvét, vagy legyenekbármikor bevethetô szakértôk.

Minden piaci szereplô azt akarja, hogy minélnélkülözhetetlenebbül beépülhessen a társadalmi-gazdasági rendszerbe. Ehhez a terméke, szolgál-tatása iránti igény ad esélyt, illetve fontos, hogy azelôállításhoz és terjesztéshez szüksége van-epartnerekre.

Mire kell figyelni, mielôtt üzleti jellegû partner-kapcsolatot létesít a vállalkozás?

Az adott területen elvárható szakértelmet alapulvéve, azon felül és egyebek mellett fontosak azalábbiak:● Nyitottság és óvatosság. Egy megállapodás

aláírása elôtt érdemes körbejárni a leendôpartnert, és meggyôzôdni megbízhatóságáról.Saját referenciái mellett a kamara, illetvenemzetközi szinten annak Enterprise EuropeNetwork irodája tud plusz információkkal szol-gálni.

● Védelem. Általánosságban véve minél kidol-

gozottabb egy termék, technológia, annálkönnyebb a védelmérôl gondoskodni. A szer-zôi jogi és iparjogvédelmi intézkedések meg-elôzhetik a késôbbi jogvitákat. Az üzleti titkokfeltárása elôtt legalább egy titoktartási megál-lapodás kell írni, illetve a kollégák munkaszer-zôdéseit is ennek figyelembe vételével kellmegfogalmazni.

● Stratégiai gondolkodás. A fejlesztések és pi-

acra lépés sorvezetôje. Ha a cégvezetô látja,hogy „merre van az elôre”, és ezt meg is oszt-ja a munkatársakkal, ôk is könnyebben köve-tik a sokszor rögös úton. A marketing, innová-ciós és iparjogvédelmi stratégiákat folyamato-san aktualizálni kell, de a kooperációk kialakí-tását megkönnyíti.

● Minôség és szabvány szerinti mûködés. Bizal-

mat ébreszt és minôséget garantál, bár a nyu-gati exportra törekvô vállalkozások nem ritkánazzal szembesülnek, hogy a drágán kialakítottrendszerük mellett beszállítói audittal is megkell birkózniuk.

● Kommunikáció. Online, és lehetôleg többnyel-

vû. Ha a vállalkozásnak csak egy statikusweblap kialakítására futja is csak, akkor is en-nek az elsô lépések között kell lennie. A sze-mélyes tárgyalás a weboldalon közölt valóstartalmat kell, hogy visszatükrözze.

Mit kell végiggondolni a keresett partnerrelkapcsolatban?

● Milyen típusú partnerrel dolgoznánk szíve-

sen? Gyártóval? Forgalmazóval? Ügynökötkeresünk? Fejlesztô kell? Kutatópartnerre vanszükségünk? Számít a cég mérete, vagy be-vételének nagysága?

● Milyen területen legyen aktív a keresett part-

ner? A vállalkozásét kiegészítô rokon terület-hez, vagy új piaci szektorhoz kötôdjön?

● Tudjuk-e, hogy mi lenne a partner pontos fel-

adata? A partnerség jellegétôl függôen jó, haa menedzsmentnek van egy elôzetes képe ar-ról, hogy mennyire szoros megállapodást köt,milyen közel engedi a leendô társat. Egy jointventure (közös vállalkozás) esetében példáuláltalában sokkal részletesebb kidolgozásravan szükség, mint egy ügynöki megbízásnál.

● Különleges-e a termékünk / technológiánk /

szolgáltatásunk? Miben és hol? Hol lehetneka célpiacaink? Ha innovatív, akkor mitôl az?Ha elônyös, miért az? Versenytáraink ismere-te segít ennek eldöntésében.

● A partner segíthet-e a továbbfejlesztésben?

...ha erre szükség van.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaramunkatársai – személyes tárgyalás keretében –szívesen áttekintik a fentieket a vállalkozások ér-dekében.

További információ és idôpont egyeztetés:eenpecs@pbkik.hu CsG

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Együttmûködési profilok– miért és hogyan érdemes külföld felé nyitni ezzel a módszerrel?

AKTÍV – az Enterprise Europe Network Pécs

külpiaci, külgazdasági hírlevele

Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállal-kozásfejlesztési hálózat 8 éve mûködik immár 63országban. Tanácsadóink, a kereskedelemfej-lesztés, az üzleti partnerkeresés, az innováció ésa K+F területén elsôsorban a KKV szektornaknyújtanak segítséget.

A tapasztalatok szerint azok tudják a legjob-ban saját vállalkozói céljaik érdekében használnia hálózat ingyenes szolgáltatásait, akikproAKTÍVak és nyitottak. Ehhez ad aktuális külpi-aci és külgazdasági információkat a hírlevél.

Augusztus 12-én „indult útnak” az elsô AK-TÍV hírlevél azzal a céllal, hogy kéthetente bemu-tassa a vállalkozókat érintô legfontosabb híreket,sikertörténeteket, ízelítôt adjon a soron következôrendezvényekrôl és partnerkeresési ajánlatokrahívja fel a figyelmet.

Az online híreket elsô körben azoknak a vál-lalkozók kapták meg, akikkel a hálózat indulásaóta a munkatársak kapcsolatba kerültek. Az AK-TÍV hírlevéllel kapcsolatos információkat azeen@pbkik.hu e-mail címen várják.

KOMLÓI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság16

A hagyományos programok sem maradnak el, országosan iselismert zenekarok – szeptember 4-én Anna and the Barbies,szeptember 5-én Keresztes Ildikó Band, míg szeptember 6-ánHobo Blues Band – érkeznek Komlóra, koncertjeiket ingyene-sen hallgathatják meg rajongóik. Elôttük-utánuk szintén jól is-mert zenekarok, így a CS.Í.T, a Rocktorock vagy a CarlosAcoustic lépnek fel.

Persze most sem maradnak el a bevált, megszokott ese-mények sem, mint a Police Road Show, Ízek Utcája, kiállítás,utcaszínház, táncbemutató, kerekasztal-beszélgetés, ünnepitestületi ülés, kézmûves vásár, utcabál és a zárónapon a tûzi-játék. Folytatódik az elmúlt esztendôben nagy sikert aratottpálinka- és pogácsamustra is. A Magyarország legszebb kony-hakertjei felhívásra beérkezett pályázat komlói gyôzteseit is aKomlói Napok keretében hirdetik ki.

A Komlói Napok kiemelt rendezvénye már lassan két év-tizede a Komlóért Expo. Az idén szeptember 4-6. között im-már tizenhetedik alkalommal megrendezésre kerülô vásáronközel ötven cég, intézmény, szolgáltató mutatkozik be. A ki-állítás területén kerül sor a Baranya Megye Szépe, Felnôtt Kö-zépdöntôre is.

— Az eltelt évekhez képes a kiállítók összetétele kicsitváltozott, ugyanis a környezô települések – Mánfa,Hosszúhetény, Magyarhertelend, Kárász – is önálló standdaljelentkeznek – mondja Ferenczy Tamás, a Fair-Expo Kft. ügy-vezetôje. — A kulturális és turisztikai értékeik bemutatásamellett, a helyi ízekre, a kézmûvesek által elôállított helyi ter-mékekre helyezik a hangsúlyt. A mánfaiak például a közelgôSzüreti Fesztiváljukra igyekeznek a vásárlátogatók figyelmétfelhívni, míg a hosszúhetényiek a település fennállásánakezeréves évfordulójához kapcsolódó eseményeket emelik ki.

A Komlóért Expón évrôl évre bemutatkoznak a város je-lentôs cégei – a Lakics Kft., a TeGaVill Kft., a Mig-Tig Kft. –

idén e sor kibôvül a MOM komlói gyáregységével, valaminta kôbányát üzemeltetô Kô-Ka Kft.-vel. E mellett a hagyomá-nyokhoz híven a város középfokú intézményei is megjelen-nek, valamint külön standon állít ki a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara, ami a nyitás napján, péntek délután pá-lyaválasztási tanácsadással is várja az érdeklôdôket.

— A helyi cégek a kezdetektôl fontosnak tartották, hogyrészt vegyenek a Komlóért Expón, megismertessék a tevé-kenységüket – folytatja Ferenczy Tamás. — A vásár háromnapja alatt a mérnökeik mutatják be a kiállított gépeket, ter-mékeket, ezzel is felkeltve az érdeklôdést a mûszaki pálya ésaz egyes szakmák iránt. A helyiek mellett egy napelemeketgyártó pécsi cég is bemutatkozik, amelyik a vásár ideje alattárusítja is majd a termékeit.

Számos újdonság várja a komlóiakatÉvrôl évre érdeklôdôk ezreit vonzza a hét dombra épültváros szeptember elején megrendezésre kerülô esemény-sora, a Komlói Napok és Bányásznap. A már hagyomá-nyosnak számító programok mellett idén újdonság is várjaa résztvevôket, a Komlói Napok ugyanis Testvérvárosi Na-pokká bôvül ezúttal, ahol a város külföldi partnereivel, kul-túrájával is megismerkedhetnek az érdeklôdôk.

KOMLÓI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

Az eltelt egy évtizedben a Komlói Városgazdálkodási NonprofitZrt. jelentôs változáson ment át. Míg jogelôdje a Komlói Város-gazdálkodási Vállalat tevékenysége klasszikus városgazdálkodásifeladatokat látott el, a jelenlegi cég már hulladékgazdálkodástfolytat.

A kommunális hulladék gyûjtése és szállí-tása – amelyet Komlón és Hosszúhetény-ben, valamint a tulajdonos Dél-Kom Kft.megbízásából további 43 településen, öt-venötezer embernek nyújtva végez – mel-lett a tevékenységi körük kiterjed konténe-rek bérbeadására, a város önkormányzatiútjainak síkosság-mentesítésére, valaminttermelô tevékenységet is folytatnak,Biomass Microkomplex Komló névenkomposzt elôállításával is foglalkoznak.

— Ma már nem hulladékszállítást, ha-nem a hulladékgazdálkodást folytatunk – mondjaFolkner Károly, a Komlói VárosgazdálkodásiNonprofit Zrt. cégvezetô. — Hulladékátrakót, kom-posztáló üzemet üzemeltetünk, szelektív hulladék-gyûjtést folytatunk, építési hulladékok begyûjtésévelis foglalkozunk. Évente 1200–1800 tonna hulladékfelhasználásával komposztot állítunk elô, amelynekhárom fô alkotórésze a zöld hulladék – közterülete-

ken, családoknál keletkezô –, a Baranyavíz Kft. komlói telephelyénpréselt szennyvíziszap, a biomassza-erômû fahamuja. Ezt azElmolight Bt. által forgalmazott oltóanyaggal oltjuk be, s szigorútechnológiai folyamat segítségével komposztáljuk. Ezt a termékün-ket ömlesztve, rostáltan és rostálatlanul, valamint zsákos kiszerelés-

ben áruljuk, nagy népszerûségnek örvenda Komló környéki kiskertek tulajdonosai-nak, valamint a szántóföldi növényter-mesztést folytatók körében.

Szólt arról is, Biomass MicrokomplexKomló néven forgalmazott termékükkel aszennyvíziszap felhasználása miatt úttörôszerepet is játszanak. Kitért arra is, a szán-tóföldeken is jó eredményeket értek el ve-le, ugyanis a növények fejlôdéséhez nél-külözhetetlen mikroelemeket, humuszt ésbioaktív anyagokat is tartalmaz, jelentôsrészben nitrogént, ami a föld savanyo-

sodásának megakadályozásában játszik jelentôs sze-repet. Használatával növekednek a termésátlagok,emelkedik a növények tápanyagértéke, mindeköz-ben pedig csökkennek a mûvelési költségek.

Komlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt.7300 Komló, Bem J. u. 24.

Tel.: 72/483-866 • www.komloivgzrt.hu

Hulladékgazdálkodás felsôfokon

A Komlói Napok részekéntmegrendezésre kerülô testvérvá-rosi találkozó work-shopjainakis helyet ad a kiállítás, amelynekkeretében az egyes településekkulturális, gazdasági értékeiketmutatják be.

— Minden évben a város ésa kiállítást rendezô Fair-Exposzámos módon ismeri el a vásárrésztvevôit – emeli ki FerenczyTamás. — Idén elsô alkalommalaz ünnepi megnyitó alkalmávalkülön köszöntjük és díjat adunkát azoknak a szervezeteknek, szervezôknek, akik az elmúltegy évben sikeres közösségi rendezvényeket bonyolítottak lea városban, valamint sokat tettek azért, hogy messze vigyék

Komló hírnevét. Többek közötta Kolbásztöltô Fesztivál szerve-zôjének, az Országos Polgárôr-nap megrendezésében kiemel-kedô szerepet játszó Deák Im-rének a komlói Polgárôr Egyesü-let vezetôjének, a POSZT-talpárhuzamosan idén elsô alka-lommal megrendezett KASZTházigazdájának Fajcsi Ferenc-nek, a Súgólyuk Színház rende-zôjének, a Komló TV vezetôjé-nek, Lassan Zoltánnak,Pongónak, aki sikerrel állította

fel a leghosszabb egyéni maratoni fitnesz-edzés magyarorszá-gi rekordját, valamint világjáró komlói kerekesnekSzinyákovics Bélának, aki 8000 kilométert tett meg.

TUDÁS-PARK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Konzorciumvezetô: PTE Szentágothai János Kutatóközpontja

A Tudás-Park fô bázisa a PTE Szent-

ágothai János Kutatóközpontja. Dr.

KOVÁCS L. Gábortól, a

kutatóközpont elnökétôl, a

projekt szakmai vezetôjétôl

azt kérdeztük, hogy milyen

szerepet vállalt a projektben

az egyetem?

— A Pécsi Tudomány-

egyetem a Tudás-Park pro-

jektben konzorciumvezetô-

ként vesz részt a PBKIK és a

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.

mellett. Amellett, hogy az egyetem ellát-

ja a projektmenedzsment tevékenységet,

elsôsorban az intézménynél meglévô

K+F kapacitás becsatornázásával, a vál-

lalkozások és befektetôk igényeinek

megfelelô tudás közvetítésével, az inno-

vációs potenciállal bíró szellemi tôke ha-

tékony hasznosítása útján kívánja elôse-

gíteni a projektcélok elérését.

— Hol tart jelenleg a projekt meg-

valósulása?

— A projekt szakmai megvalósítását

áprilisban megkezdtük, de a támogatási

szerzôdés csak a napokban kerül aláírás-

ra, így az érdemi munka nagyobb része

sajnos egy nagyon rövid – szeptembertôl

novemberig tartó – idô alatt kell, hogy

megvalósuljon.

— Milyen elônyei származnak a

Pécsi Tudományegyetemnek a projekt-

bôl?

— Az egyetem – mint a régió legje-

lentôsebb tudásbázisa – a projekt által

szeretné kutatás-fejlesztési és innovációs

kapacitásait nyitottabbá tenni a piac felé,

a Szentágothai János Kutatóközpont

(SZKK) nyugat-európai szintû kapacitá-

sait a régió gazdaságának fellendítése ér-

dekében felhasználni és a korábbinál

gyorsabban, jobban és hatékonyabban re-

agálni a piac ilyen irányú igényeire. A

projekt által terveink szerint az SZKK

egy vállalkozásfejlesztési és innováció

központtá fejlôdik majd, és a tervezett ré-

giós „tudáspark” centrumává válik.

— Az egyetem korábban zajló pro-

jektjeihez képest miben új a Tudás-

Park, vannak-e benne olyan kapcsola-

tok, probléma megoldási módszerek,

amelyek eddig nem jellemezték a futó

projekteket?

— Mindenképp jelentôs különbség a

korábbi projektekhez képest,

hogy a régió három jelentôs

szereplôje, a város, a kamara

és az egyetem szoros együtt-

mûködésérôl van itt szó. A

projekt jelentôségét az adja,

hogy e három szereplô erôfor-

rásait, tudását, kapacitásait

egy közös cél – egy innováci-

ós ökoszisztéma kialakítása és

mûködtetése – érdekében integrálja.

— Miként vonhatók be a vállalko-

zások az egyetemen zajló kutatásokba

illetve azok megvalósításába? Egyálta-

lán milyennek érzik a vállalkozók haj-

landóságát, aktivitását e területen?

— A Pécsi Tudományegyetem szá-

mos formában választ tud adni a helyi

kis- és középvállalkozások, vagy akár az

országos nagyvállalatok igényeire, értve

ez alatt konkrét fejlesztési feladatokat, la-

borkapacitás vagy szakembereink tudá-

sának biztosítását, közös pályázatokon

való részvételt, netán szakmai tanács-

adást, oktatást, képzést. Amiért a való-

ságban a verseny- és az akadémiai szféra

mégis oly távol marad egymástól, az az,

hogy „nem beszélik egymás nyelvét”.

Szükség van egy tolmácsra, aki közvetít,

aki egyaránt ismeri a gazdasági szféra

igényeit és az egyetem kapacitásait, és e

kettôt megfelelô helyen, módon és for-

mában engedi találkozni. Tapasztalataink

szerint a vállalkozások sokszor azért ma-

radnak távol az egyetemtôl, mert nem

pontosan tudják, milyen támogatást is

várhatnának egy-egy konkrét piaci igény

jelentkezése esetén. Jellemzô az is, hogy

ha egy K+F kooperáció létrejön, azt

újabb és újabb követi, és az együttmûkö-

dés a felek megelégedésére, hosszú távon

fennmarad.

— Mit várnak a projekt többi sze-

replôjétôl, a várostól, a kamarától a si-

keres projekt érdekében?

— A projekt megvalósítása verseny-

futás lesz az idôvel, így arra számítunk,

hogy novemberig sikerül megalapozni

Tudás-Park projekt a régió innovációjáért

A régió innovációs szereplôinek együttmûködé-sén alapuló Tudás-Park projektet indított a Pé-csi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valaminta Pécsi Városfejlesztési Zrt. (PVF Zrt.). A projektlétrejöttét az indokolja, hogy bár az egyetemitudásbázis jelentôs K+F+I potenciállal rendel-kezik és a gazdasági szereplôk számos szol-gáltatásra tartanának igényt, a felsôoktatási-vállalati együttmûködések száma jelenleg alul-múlja a kívánt léptéket. Ennek oka sok esetbenaz, hogy az egyetemi kutatások nem a piaciigényeknek megfelelô irányba haladnak, míg avállalatok kutatás-fejlesztési igényei nem jut-nak el a kutatócsoportokhoz. Ezért a most indí-tott projekt egyik célja, hogy a régióban tovább-fejlessze a tudástranszfer tevékenységet, elô-mozdítsa a Dél-Dunántúli régió gazdasági-tár-sadalmi fejlôdését, bekapcsolja a régió szerep-lôit a nemzetközi tudományos és gazdaságivérkeringésbe, valamint a régióbeli társadalmi-gazdasági problémák megoldása felé irányítsaa Pécsi Tudományegyetem kutatási, innovációstevékenységeit. A Tudás-Park projekt lehetôséget teremt azegyetemi – versenyszféra – állami szféra – civiltársadalom közötti együttmûködés erôsítéséreannak érdekében, hogy a tudományos kutatá-sok választ adhassanak a valós társadalmi-gaz-dasági problémákra, kihívásokra. A régiós gaz-daság élénkítése érdekében a szereplôk erôsí-teni kívánják a cég-cég/kutató-kutató/kutató-cég közötti együttmûködéseket, hidat képezvea piaci igényeken alapuló termék- és szolgálta-tásfejlesztés és a kutatói szféra között, elôsegí-tendô a vállalatok nemzetközi versenyképessé-gének növelését. A konzorciumi tagok célkitû-zései között szerepel a vállalkozói, vállalkozá-si kapacitás, készségek és képességek bôvíté-se, fejlesztése az inter-, és multidiszciplináriskutatások, innovációk, újítások feltárása, fej-lesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosu-lása érdekében. A projektben megfogalmazottcélok és részcélok teljesülése esetén a várhatótársadalmi és gazdasági elôny mindenekelôttaz innovációs láncok kidolgozásában és fej-lesztésében, a tudástranszfer erôsödésében ésa kutatói-vállalati kapcsolatok bôvülésében je-lentkezik. Igen fontos további társadalmi elônya gazdasági, munkaerô-piaci szereplôkkel valókapcsolattartás intenzitásának növelése és afelsôoktatás tudományos közeghez való csatla-kozása. Az intézményi technológia transzferszolgáltatásrendszerének fejlesztése gazda-ságélénkítô hatásával hozzájárul a hosszú távúfoglalkoztatási célok megvalósításához.

TUDÁS-PARKDél-Dunántúli Gazdaság 19

egy olyan hosszú távú együttmûködést a

partnerek között, amelyet a késôbbiekben

– a régió versenyképességének fellendí-

tése érdekében – tovább tudunk majd

építeni.

A gazdaság képviselôje: Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara

— A kamara egy mátrix szerkezetû

tevékenység csomagot állított össze,

amelyek jelentôs része az egyetem kuta-

tásait és kutatási irányait támogatja, má-

sik része pedig stratégiai célokat szolgál,

mint a technológia transzfert segítô kö-

zös innovációs ügynökség elôkészítése,

tervezése – foglalja össze a PBKIK pro-

jektben betöltött szerepét ÁMAN Mi-

hály, a kamara innovációs al-

elnöke. — A mátrixban fon-

tos szerepet kap a kkv-szek-

tor kutatási irányainak és ka-

pacitásainak felmérése is, hi-

szen ez alapján lehet majd az

ipari szereplôk érdekeit és

céljait az egyetemi kapacitá-

sok mellé rendelni. A legfon-

tosabb kamarai feladatok az

ipari szereplôk és a PTE kutatási irányai-

nak összehangolásán keresztül a haté-

kony és rugalmas együttmûködési rend-

szer kialakítása, amely a kölcsönös elô-

nyök mentén szolgálja a régió fejlôdését.

A kamara a projektben számos szak-

értôi feladatot vállalt, ezek a következôk:

egyetemi kutatási irányokra és konkrét

kutatásokra technológiai profilok elké-

szítése és menedzselése az Innoportfólió

hazai és az Enterprise Europe Network

nemzetközi rendszerében, kkv-kutatói

kapacitások és irányok felmérése, a tava-

lyi Innovációs Paktum alapján egyetemi-

kamarai közös innovációs ügynökség

elôkészítése, a lehetséges feladatok és

szerepek elemzése. Emellett a PTE-n

mûködô ipari tanácsadó testület munká-

jának segítése, technológia transzfer fo-

lyamatok támogatása, egy kétszintû Mér-

nökadatbázis elkészítése, az egyetemi

kutatási projektek formatervezési és de-

sign lehetôségeinek feltárása, valamint

egyetemi stratégiai kutatási irányokban

nemzetközi trendelemzések elkészítése,

amelyek egyaránt szolgálják a kutatókat

és ipari szereplôket: smart, 3D és ageing

területek. A projektben a Kamara az In-

novációs Bizottsággal és a kiválasztásra

került szakértô stábbal együttmûködve

dolgozik.

— A projektet elôkészítése április-

tól folyamatos, a nyár folyamán min-

den szereplô elindította a saját fejlesz-

tési projektjeit a szakértôk segítségé-

vel. Milyen konkrét vállalkozói kapaci-

tások vonhatók be a projektbe?

— A baranyai vállalkozói K+F+I ka-

pacitásai az országos átlag alattiak. Leg-

erôsebb a biotechnológiai, gé-

pipari-elektronikai ipari és

ICT fejlesztô cégek jelenléte.

Rájuk kell építenünk, illetve

fel kell térképeznünk az élel-

miszeripari fejlesztésben érin-

tett vállalkozásokat. A folya-

mat kettôs. A rendelkezésre ál-

ló céges kapacitást – ha lehet-

séges – össze kell rendelni az

egyetemi kutatásokkal. Az egyetemi ku-

tatások mellé új fiatal kutatókat és kuta-

tással foglalkozó cégeket kell felzárkóz-

tatni, harmadik szerepünk-feladatunk pe-

dig az, hogy segítsük (divatos szóval a

start-up cégeket) az induló kutatási és fej-

lesztési tevékenységet is felvállaló cégek

indulását, tevékenységük eredményessé-

gét. Azt lehet mondani, hogy megyei

szinten nagyjából 100-150 releváns, fej-

lesztéssel is foglalkozó vállalkozást lehet

a projektbe bevonni, 40-50 kkv-t konkrét

kutatási-fejlesztési terveivel együtt.

— Milyen elônyei származnak a

kamarának a projektbôl?

— A kamara soha sem ön-

magára optimalizált. Leg-

fontosabb feladatunk a

versenyképes gazdasá-

gi környezet megte-

remtése, a vállalko-

zások fejlesztése. Ebbe a munkába bele-

tartozik a kutatási központokkal, a Pécsi

Tudományegyetemmel és a várossal

folytatott közös fejlesztési munka is. Cé-

lunk a versenyképes Pécs és Baranya

megteremtése, a helyi vállalkozások fej-

lesztési munkájának támogatása – külpi-

aci megjelenésük segítése, a képzési

problémák megoldása. A projekt legfon-

tosabb elônye a szakmai párbeszéd és az

egyetem valamint az ipari szereplôk

konkrét és hatékony együttmûködésébôl

származik majd.

— A projekt miként segítheti a me-

gyei, régiós innovációs tevékenység

elôremozdulását?

— A megye innovációs potenciálja

erôsen egyetem központú. Az egyetem

erôs gazdasági környezetfejlesztô ipari

vállalkozások hiányában nem lehet képes

hatékonyan piaci fejlesztéseket végezni,

kevéssé tud kutatási eredményeibôl nem-

zetközi sikereket építeni. Ha a technoló-

gia transzfer folyamatok tényleges piaci

igényeken és a szereplôk együttmûködé-

sén alapulnak, úgy a vállalkozások üzleti

eredményessége növekszik, az egyetemi

kutatások piacra kerülnek és ezzel a me-

gyei gazdaság erôsödik.

— Mit várnak a projekt többi sze-

replôjétôl, a várostól, az egyetemtôl a

sikeres projekt érdekében?

— Legfontosabb az, hogy az együtt-

mûködés ne a projekt idôtartamára szól-

jon, hanem a kialakított struktúrákat

együtt menedzseljük tovább, a megyére,

Pécs városra, Baranya megyére és a régi-

óra optimalizáljuk tevékenységeinket,

hogy abból majd mindenki profitálhasson.

„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010

TUDÁS-PARK Dél-Dunántúli Gazdaság20

RABB Szabolcs a PBKIK

innovációs osztályvezetôje,

a projektben a kamara

operatív vezetôjét kérdez-

tük a projekt szakmai tevé-

kenységérôl és a várható

eredményekrôl.

— Mi lehet a projekt

kézzelfogható eredménye?

— A kamara szempont-

jából a legfontosabb eredmény a helyi

kkv-k kutatási kapacitásainak és igényei-

nek feltérképezése és az egyetemi kutatá-

sok nemzetközi kiajánlása lesz. A kkv

igények és az egyetemi kapacitások

összelinkelése egy öngerjesztô gazdasági

folyamatot indít el, amely segítségével

helyben maradhatnak fejlesztési forrá-

sok, egymás folyamatait segíti a két fél

együttmûködése, gazdasági eredményes-

ség-fejlesztési projektek eredményei jut-

nak el helyi és nemzetközi piacokra. Ha

ez az együttmûködés elindul, akkor abból

minden szakmai szereplô profitál, a gaz-

dasági szempontú utolsó helyezésünket

lassan is de javíthatjuk.

— Mondana egy konkrét példát?

— Helyi gépipari cég a gyártási fo-

lyamatainak megfelelô automatizált

rendszert fejlesztett és gyártatott Néme-

tországban. A projekt hatására hasonló

fejlesztések helyben valósulnak meg, az

egyetem kutatói-mérnökei és a cégek

együttmûködésében. Fejlesztési források

helyben hasznosulnak, hozzáadott érté-

ket teremtünk. Ezek évente a milliárdos

összeget is elérhetik, meghaladhatják.

— Milyen az együttmûködés a ka-

mara és az egyetem között?

— A mi szintünkön, azaz operatív

szinten nagyon jó, évek óta szoros szak-

mai kapcsolatban állunk; közös projekte-

ket valósítottunk meg az elmúlt években

a Technológia Transzfer Irodával, Mû-

szaki Karral, Közgazdaságtudományi

Karral. A Kutató Központ munkájába is

belelátunk, a kutatási csoportok céljait is-

merjük, azokat saját eszközeinkkel

igyekszünk is segíteni.

— Hogy lehet az együttmûködést

javítani, még fejleszteni?

— Kompetenciák mentén szükséges a

szakmai feladatokat meghatározni és azo-

kat egyeztetni. Párhuzamos feladatvégzé-

sekkel rengeteg energiát és idôt veszí-

tünk, ráadásul a hatékonyság is csökken.

A projektben az egyetem és a kamara kez-

deményezésére Közös Innová-

ciós Ügynökség létrehozását is

megvizsgáljuk, akár a Város

bevonásával. Ez az ügynökség

alkalmas lehet a híd szerep és

specifikus feladatok ellátására;

a kompetenciák és természete-

sen az érdekek mentén.

Pécs képviselôje: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.

— Társaságunk mint konzorciumi

partner feladata elsôsorban Pécs Megyei

Jogú Város Önkormányzatának szakmai

képviselete, illetôleg a városi érdekek ér-

vényesítése a térségi innovációs stratégi-

ák és beruházások terén – foglalja össze a

pécsi oldal szerepét a projektben

MERZA Péter, a Pécsi Városfejlesztési

Nonprofit Zrt. vezérigazgató-

ja. — Fontos tudni, hogy a

Tudás-Park pályázat alapvetô

célja megteremteni az egyes

szektorokban (úgy a képzési,

mint a beruházási és innováci-

ós szerkezet vonatkozásában)

azokat az alapfeltételeket,

amelyek révén javulnak a tô-

kefogadás kondíciói Pécsett,

ennek eredményeként pedig nô a térségi

foglalkoztatottak száma. A Pécsi Város-

fejlesztési Nzrt. konkrét feladata egy té-

teles, a helyi ingatlanok mûszaki állapo-

tát, fôbb adatait tartalmazó felmérés elké-

szítése és egy erre alapozott online befek-

tetôi adatbázis kialakítása hatékony be-

fektetôi döntéstámogatással. A pályázat

keretében továbbá sor kerül egy, a város-

térség egészét újraértelmezô tudásme-

nedzsment stratégia és egy rendkívül ala-

pos befektetôi igényfelmérés elkészítésé-

re.

— Milyen szakaszban van jelenleg

a projekt, melyek az aktuális teendôk

ezzel kapcsolatban?

— A Támogatási Szerzôdés megköté-

sére 2015 augusztusában került sor, ezt

követôen azonnal megindult a kapcsoló-

dó közbeszerzési eljárások lebonyolítása.

A tudásmenedzsment stratégia készítése

már folyamatban van, a további eljárások

lebonyolítását követôen a már említett

többi feladat ellátását is haladéktalanul

megkezdjük a kiválasztott szakértôk be-

vonásával. Az elôírt szerzôdéses határ-

idôig, azaz 2015. október 31-ig természe-

tesen minden vállalásunkat sikeresen tel-

jesíteni fogjuk.

— Milyen elônyei származnak a

PVF Nzrt-nek illetve a városnak a pro-

jekt sikeres megvalósulásából?

— A Magyar Tudományos Akadémia

és az IBM 2011 nyarán publikált mélyre-

ható, alapvetôen a hazai nagyvárosok in-

novációs képességét vázoló kutatási je-

lentése Pécs vonatkozásában rendkívül

árnyalt képet mutat. Míg az ún. „humán

alrendszerben” (amit például a diplomá-

sok számában, az orvosi ellátás minôsé-

gében is vizsgálnak) a baranyai megye-

székhely elôkelô helyen szerepel, addig

az ún. „üzleti alrendszerben” (amely töb-

bek között a mûködô vállalkozások szá-

mát, az egy lakosra jutó K+F ráfordítást

vizsgálja) a nagyvárosok rangsorában

csak Miskolcot és Kôszeget elôztük meg.

A közlekedés alrendszerében

és a városi szolgáltatások

rendszerében közepes érték-

kel vizsgáztunk, ami jól mu-

tatja az önkormányzatnak az

innováció irányába tett eddigi

hatékony lépéseit.

Fel kell ugyanakkor is-

mernünk, hogy a korábbiak-

nál még hatékonyabban kell

támogatni a vállalkozások Pécsre telepe-

dését, ez pedig csak akkor történhet

hosszú távon is eredményesen, ha szoros

összefogás jön létre a város, a PTE és a

kamara részvételével. A Tudás-Park egy-

értelmû célja, hogy a város innovációs le-

hetôségeit felmérje, azokra célokat és lé-

péseket fogalmazzon meg, ennek alapján

pedig a korábbiaknál jelentôsebben sike-

rüljön a tôke Pécsre vonzása. A legvégsô

cél természetesen a pécsi munkahelyek

számának markáns növelése, hiszen ez

biztosítja a lakosság megtartását, az élhe-

tôség javítását is.

— Jelenleg milyen lehetôségeik

vannak a vállalkozásokkal való együtt-

mûködésre az innovációt tekintve?

Egyáltalán ez a terület miként van je-

len Pécs életében?

— A Pécsi Városfejlesztési Nzrt. ké-

szítette a pécsi járás gazdaságfejlesztési

programját és ennek során számos vállal-

kozás vezetôjével értekeztünk az ágazati

problémákról, a kkv-k igényeirôl és lehe-

tôségeirôl. Szinte egyöntetû vélemény

volt, hogy erôsíteni kell a pécsi vállalko-

zások beszállítói szerepét és hatékonyab-

TUDÁS-PARKDél-Dunántúli Gazdaság 21

ban kell kiaknázni az itt lévô tudást –

ezekhez ugyanakkor ide érkezô tôke is

szükséges. Ismerjük tehát a vállalkozá-

sok problémáit, konkrét elképzeléseink

vannak a helyi gazdaság erôsítésére,

amik többek között ebben a projektben is

tetten érhetôk. A hazai kutatási eredmé-

nyek és saját tapasztalataink alapján is

látszik, hogy meg kell teremteni azt az

erôs alapszerkezetet, amely javítja a vá-

ros tôkevonzó képességét, ebben pedig

az egyetemnek, valamint a kamarának is

fontos szerepe van.

— Mit várnak a projekt másik két

szereplôjétôl, a PTE-tôl és a PBKIK-

tól annak érdekében, hogy sikeres le-

gyen a projekt?

— A 2014–2020-as fejlesztési ciklus-

ra Pécs elsôdleges stratégiai célja az

„okos-zöld-termelô város” megteremtése

– mindez nemcsak az intelligens szolgál-

tatások bevezetésére vonatkozik, hanem

a tudásigényes, kreatív iparágak ide tele-

pítésére is. A városi önkormányzatnak és

a PVF Nzrt-nek (mint az önkormányzat

városfejlesztési társaságának) ebben pri-

mer szerepe van. A hatékony fejlesztô

munka ugyanakkor nem képzelhetô el a

tudást és annak pótlását biztosító Pécsi

Tudományegyetem, valamint a helyi

kkv-k összefogását, mentorálását sikere-

sen végzô Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara tevékeny közremûködése

nélkül. Látni kell ugyanis, hogy széles-

körû összefogás nélkül nem lehet sikeres

városfejlesztés.

Szakértôk a projekt sikeréért

HERBÁLY István, a pécsi RG Net Kft.

ügyvezetôje, a kamara Inno-

vációs Bizottságának tagja

szakértôként vesz részt a

Tudás-Park projektben.

— Az, hogy szakértôként

vagyok jelen a Tudás-Parkban,

azt jelenti, hogy a projekt kere-

tein belül Enterprise Europe

Network technológiai profilo-

kat készítünk az egyetem kuta-

tási portfóliója alapján. Ennek lényege,

hogy az egyetemi kutatásokat a piac felé

is nyitottá és elérhetôvé tegyük. Az EEN

hálózatába feltöltve a rendelkezésre álló

portfóliót nagyon széles kör ismerheti

meg az egyetemen folyó munkát, és lehe-

tôség nyílik rá, hogy azok gyorsan, a pia-

con hasznosuljanak.

A kis- és középvállalkozások számá-

ra az lehet a projekt legnagyobb elônye,

hogy általa az egyetem egyre több piaci

folyamatba kerül be, megismeri a piac és

a cégek mûködését, tapasztalatot szerez

ezen a területen is. Ez igaz az egyetem

menedzsmentjére és a kutatókra is. Ezen

tanulási folyamat után pedig a baranyai

kkv-k már egy olyan egyetemmel tudnak

együtt dolgozni, aminek konkrét piaci ta-

pasztalatai vannak, nem ôk lesznek, akik

a tanulási folyamat „árát” meg kell, hogy

fizessék. Illetve kikerülhetnek a profilo-

kon keresztül az egyetemrôl olyan tech-

nológiák, amelyeket a vállalkozások köz-

vetlenül is tudnak hasznosítani.

OPAUSZKI László, a PBKIK tanács-

adója, a kamara Kisvállal-

kozásfejlesztési Bizottságá-

nak tagja szintén szakértô

a projektben, amelynek új-

szerûségérôl a következô-

képpen vélekedik:

— A projekt újszerûsége

az egyetem oldaláról abban

mutatkozik meg, hogy felis-

merte, a vállalkozói szféra

bevonása nélkül hosszú távon nem finan-

szírozható magas színvonalú kutatói bá-

zis. Életképes, eladható, a gazdaságban

érvényesülô kutatási feladatokat kell el-

látni, melyeket a vállalko-

zások megfinanszíroznak

a késôbbi haszon re-

ményében. A gaz-

daság oldaláról

abban újsze-

rû, hogy a

vállalko-

zásokat

k é p v i -

selô Kereskedelmi és Iparkamara bevo-

násával valósul meg a projekt. Ez azért

fontos, mert a kamara közvetlen informá-

ciókkal rendelkezik a vállalkozások igé-

nyeirôl, koncentráltan, hangsúlyozva

tudja a fejlesztési igényeket és az ehhez

tartozó kutatói szükségletet megfogal-

mazni, hiszen külön Innovációs Osz-

tállyal is rendelkezik, továbbá a szerve-

zeti felépítésébôl adódóan a mûködését

meghatározó testületekben vállalkozók

képviselik a gazdaságot.

A kisvállalkozások esetében a mére-

tükbôl adódó alapproblémára, az erôfor-

rások szûkösségére adhat megoldást. Be-

kapcsolódhatnak a projektekbe vagy

összefogva akár a kamara „moderálásá-

val” közös fejlesztéseket indíthatnak el.

— Mi a feladata a projektben?

— A projekt része egy üzleti terv el-

készítése, melyben személyesen veszek

részt. Ebben az üzleti tervben fogjuk át-

világítani a két szervezet eddigi, a pro-

jekthez kapcsolódó tevékenységét.

Összehasonlításokat készítünk más kül-

földi vagy akár hazai példákkal, melyek

hasonló célt fogalmaztak meg

maguknak. Meghatározzuk az

elérendô stratégiai és operatív

célokat, megfogalmazzuk az

ehhez szükséges eszközöket.

Különös tekintettel a mûködés

formájára, szervezeti felépíté-

sére és gazdasági alapjaira.

Természetesen itt nem csak

egyetlen megoldás, forma le-

hetséges, ezért törekszünk alternatívák

felvázolására is.

„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Szigetváron Batka Ferenc kárpitos-

mesternél voltam tanuló, aki az unoka-

testvérem volt, velem egy idôben tanul-

ta ki nála a szakmát a pécsi Pataki Sán-

dor is – idézi fel a kezdeteket az idôs

kárpitosmester. — Miután 1943-ban

visszatértem Budapestrôl Szigetvárra,

náluk laktam. Bejártam segíteni a mû-

helyébe, s megtetszett ez a kézmûves

mesterség, mert láttam, meg lehet belô-

le élni.

A háború utolsó évében a 6. osztály

után kezdte el Rudán József Szigetvá-

ron az ipari iskolát, s 1948-ban Rumli

István kárpitos, kocsi-gyártó, királyi

udvari kocsifényezônél tett sikeres vizs-

gát, s mint segéd egy darabig még az

unokatestvérénél dolgozott.

— Nagyon sokat tanultam tôle, na-

gyon szerette a szakmáját és nagy tudá-

sú ember volt – emeli ki Rudán József.

— Kilencven évesen is még pontosan

emlékezett arra, hogy a mestervizsgáján

milyen írásbeli és szóbeli feladatok vol-

tak, s mi volt a mesterdarabja.

Aztán amikor elvitték katonának,

akkor az élete újabb fordulatot vett,

ugyanis a repülôsökhöz került, ahol ki-

tanulta a repülôk kormányszerkezeté-

nek kárpitozását is. Miután leszerelt,

Szigetváron a konzervgyár üzemi tûzol-

tóságánál helyezkedett el. Innen veze-

tett az útja Szentlôrincre, ahol kiváltotta

az iparengedélyét, ugyanis akkoriban –

1955-ben – a településen nem volt kár-

pitos. Az Erzsébet utcában Kovács And-

rás bognár-mester – aki az önállósodás-

ban sokat segített neki – nagyobbik mû-

helyében kezdhette meg a tevékenysé-

gét. Késôbb aztán saját mûhelyt nyitott

a közelében egy üresen álló üzletben,

amelyet egy kereskedôtôl vett bérbe.

— Hét évig voltam iparos, s ez idô

alatt még tanulóm is volt, aki a végzést

követôen Pécsre ment, s jármûkárpitos-

ként dolgozott – folytatja tovább. —

Aztán amikor létrejöttek a szolgáltató

szövetkezetek, leadtam az ipart, s Pé-

csett helyezkedtem el, a Vegyesipari

Szövetkezetnél, mint kárpitos. Ott

együtt dolgoztam Léderer Vilmossal és

Pataki Sándorral – sajnos Léderer Vil-

mos már egy éve nincs közöttünk – va-

lamint Rácz Károllyal, a Rácz Bútorház

tulajdonosával. Innen kerültem 1972-

ben a Pécsi Bútorgyárba, amikor a szö-

vetkezet megszûnését követôen az asz-

talos és kárpitos mûhelyt átvették, és az

ô nevük alatt mûködtünk tovább.

S, mint mondja, a bútorgyárban, már

mint mester került, ugyanis a Vegyes-

ipari Szövetkezetnél 1966-ban lehetô-

ség volt arra, hogy a mestervizsgát

letegyék.

— Mindössze né-

gyen vállalkoztunk

rá, a volt tanulóm

és én, valamint

még két mun-

katársam –

mondja. — A

gyakor l a t i

felkészíté-

sünk Koch

Ferenc kár-

pitos-mes-

ternél volt.

Az elméleti

képzés hely-

ben és a

KIOSZ Pécsi

Szerveze téné l

zajlott. Nagyon so-

kat tanultunk a Ve-

gyesipari Szövetkezet

kárpitos szakoktatójától,

Makk Istvántól, aki helyben foglalko-

zott velünk. Ennek is köszönhetô, hogy

mi sikerrel vettük az akadályokat,

ugyanis a mestervizsga-bizottság elnö-

ke Hoffmann Gyula a szigorúságáról

volt híres. S mint mindig, a feleségem,

akivel több mint öt évtizede kötöttük

össze az életünket, sokat segített nekem,

fôleg azzal, hogy türelmes volt mindig

hozzám.

Szólt arról is, hogy ô akkor azért is

vállalkozott arra, hogy mestervizsgát te-

gyen, mert szeretett volna eggyel fel-

jebb lépni. E mellett azért is, mert se-

gédként nem volt lehetôsége külföldre

menni, s úgy gondolta itt a lehetôség

arra, hogy fejlessze a tudását.

Kitért arra is, hogy ugyan fizetésben

nem igazán jelentett többletet, hogy

mester lett, de a munkáját mind jobban

elismerték. A bútorgyárban a sorozat-

gyártásra kerülô garnitúrák mintadarab-

jainak, vagy a BNV-re – Budapesti

Nemzetközi Ipari Vásár és Kiállítás -–

készülô bemutató-darabok elkészítésé-

vel is többször ôt bízták meg. Ké-

sôbb pedig – Makk István

betegsége idején – a ta-

nulók gyakorlati ok-

tatásában is részt

vett. Arra külö-

nösen büszke,

hogy a Mohá-

cson megren-

dezett me-

gyei verse-

nyen is részt

vettek a ta-

nulói közül

többen, s az

egyikük az

elsô helyen

végzett, aki

késôbb az or-

szágos versenyen

szintén eredménye-

sen szerepelt, mente-

sült a szakmunkásvizsga

alól.

Harminc éven át járt Baranya szék-

helyére dolgozni, egészen nyugdíjba

vonulásáig 1991-ig. Ezt követôen ismét

önállósította magát, mellékfoglalkozású

iparos lett. A mûhelye a házuk mellék-

épületében kapott helyet.

— Nem tudtam volna egyik pillanat-

ról a másikra abbahagyni, az életem volt

a kárpitozás. Nagyon szerettem csinál-

ni, amíg az ízületeim hagyták, egészen

2002-ig. Ez idô alatt az ipartestület tag-

ja voltam, majd 1995-tôl választott

tisztségviselôként is tevékenykedtem,

pénzbeszedô aktíva voltam. Mindeköz-

ben a munkában soha nem nyugodtam

Szentlôrincen, a vasútállomástól nem messze található utcában él RUDÁN JÓZSEF kárpitosmester. Hatvan évvel ez-elôtt választotta állandó lakóhelyének ezt a baranyai kisvárost, a katonaság után itt nyílott lehetôség arra, hogyönálló vállalkozásba kezdjen.

A kárpitosság volt az élete

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Idén elôször tanmûhelyben fogad ta-

nulókat az Iron-Tech Zrt. Szigetvá-

ron. Az egyebek mellett autóalkatré-

szek gyártásával foglalkozó cégnél

közel a tényleges munkafolyamatok-

hoz alakították ki a tanmûhelyt, ame-

lyet új esztergagépekkel és munka-

padokkal szereltek fel.

— Folyamatosan fejlesztjük a céget,

az elmúlt esztendôkben újabb és újabb

üzemcsarnokkal bôvültünk, jelenleg há-

rom helyen folyik a termelés – mondja

BOCSKOR TIBOR, a cég tulajdono-

sa, miközben végigjárjuk azt az üzem-

csarnokot ahol az autóalkatrészek gyár-

tása folyik. Az egyik oldalon egymás

mellett sorakoznak a nagy teljesítményû

berendezések, míg a másikon az alap-

anyagok és a késztermékek elhelyezésé-

re szolgáló polcok. — A fejlesztésekkel

egy idôben folyamatosan növeltük a lét-

számunkat, azonban egyre inkább azzal

szembesültünk, hogy nem találunk

olyan szakembert, aki megfelel az elvá-

rásainknak.

A fémmegmunkálással, lakatosipari

tevékenységgel foglalkozó cégnél egye-

bek mellett vasúti fékekhez, személy-

gépkocsikhoz alkatrészeket, a jármû-

iparnak emelô berendezéseket gyárta-

nak, valamint a lakatos üzemükben au-

tóemelôket és centírozó berendezéseket

készítenek. Három telephelyükön több,

mint kétszáz embernek adnak munkát.

A kisszériás gyártás mellett, vannak

olyan termékeik is, amelybôl több ezer

darabot is készítenek.

— Nagy autóipari cégek beszállítói

vagyunk, amelyek megkövetelik a mi-

nôségi és nagy pontossággal végzett

munkát – folytatja tovább beszélgeté-

sünket, miközben megállunk egy, szá-

mítógép vezérelte, több mûvelet elvég-

zésére alkalmas, a szerszámokat auto-

matikusan cserélô CNC forgácsoló gép

mellett, ami éppen nagyobb alkatrészt

készít. — A dolgozóink magasan kép-

zett szakemberek, akiknek sok minden-

hez kell érteniük, hiszen a megadott

adatok alapján maguknak kell a gépeket

beprogramozniuk, s a megfelelô szer-

számokat, az elôírás szerinti sorrendben

a berendezésben elhelyezniük, ahhoz,

hogy valakibôl jó beállító legyen sokat

kell tanulni. A tanulók képzésére is ép-

pen ezért vállalkoztunk. Idôben szeret-

nénk felkészülni a szakember-utánpót-

lásra, mert néhány év és nem lesz, akit

ezek mellé a gépek mellé állíthatnánk.

Mint mondja, ugyan korábban nem

foglalkoztak tanulóképzéssel, de a mun-

katársaik között van olyan, aki a kezde-

tek óta a cégnél dolgozik, s belsô képzé-

sek során tanulta ki a szakmát, s lett jól

képzett beállító. Ez egy hét-nyolc fôbôl

álló csapat, a szakembergárda magját

képezik.

Szólt arról is, annak, hogy most be-

levágtak elôzménye, hogy az elmúlt

években rendszeresen jöttek a szigetvá-

ri és a környékbeli általános iskolákból

a gyerekek üzemlátogatásra. Többet is

megfogtak közülük a látottak, meg az,

hogy amikor végigvezették ôket az

üzemcsarnokokon nemcsak az ott folyó

tevékenységet és a gépek mûködését

mutatták be, hanem arra is felhívták a

figyelmüket, hogy egy jó szakember

elôtt nagy jövô áll, jól megélhet a kétke-

zi munkájából. Szeptembertôl tizenöt

forgácsoló – esztergályos, marós tanuló

gyakorlati képzése kezdôdik meg ná-

lunk, akik már a duális rendszerû kép-

zésben vesznek részt. Az elsô évben he-

tente egy napot lesznek a cégnél, ami-

kor is a tanmûhelyben sajátítják el a

szakma alapjait.

— Az eltelt években jelentôs fejlô-

désen ment át a forgácsoló szakma, az

új technológiák magas színtû tudást fel-

tételeznek. Ahhoz, hogy valaki jó szak-

munkás legyen, hatékonyan mûködtesse

ezeket a korszerû, számítógép vezérelte

berendezéseket, fontos, hogy tisztában

legyen az alapokkal, meg kell tanulnia

hagyományos gépeken forgácsolni, esz-

tergálni, marni, az alapjaival is tisztában

kell lennie, biztosan kell tudnia, hogy

melyik szerszám mire való. A terveink

között szerepel, hogy a legjobbakat a

végzést követôen továbbfoglalkoztat-

juk, s velük az utolsó évben külön szer-

zôdést is kötünk a tanulószerzôdésen

felül. E mellett foglalkozunk azzal a

gondolattal is, hogy jövôre ismét tanu-

lókat fogadunk – zárja beszélgetésünket

a már elkészült és új eszterga- és mun-

kapadokkal, szerszámokkal felszerelt

tanmûhely elôtt. Sz.K.

A tanmûhely

meg addig, amíg nem olyan lett a szék,

a kanapé, vagy a fotel huzata, amilyen-

nek én elképzeltem. Ismertek a kör-

nyékben, tudták, hogy csak olyan mun-

kát adok ki a kezem közül, amivel ma-

gam is elégedett vagyok, ezért mind

többen hozták hozzám a felújításra

szánt bútoraikat. Azt nagyon sajnálom,

hogy ez a kézmûves mesterség is lassan

kihal. Magam jó szívvel tudom ajánlani

a fiataloknak, mert a jó szakemberre, fô-

leg egy olyan kárpitosra, aki mester

szinten tudja a szakmáját, mindig szük-

ség lesz. S, hát egy szék, egy ágy vagy

egy fotel kárpitozásához a szaktudás

mellett – ismerni kell egy-egy darab fel-

építését, faszerkezetét – mûvészi érzék-

re is szükség van. Arról az örömrôl nem

is beszélve, amit akkor érez az ember,

amikor egy-egy régi ismerôs azzal di-

csekszik, hogy a bútorait sok-sok évvel

ezelôtt én újítottam fel – zárja beszélge-

tésünket Rudán József kárpitos mester.

Sz.K.

az üzemcsarnokban kapotthelyet

GASZTRONÓMIA Dél-Dunántúli Gazdaság24

Ha a vendég szemével figyeljük a közelmúltvendéglátással kapcsolatos történéseit, azértmégiscsak akad néhány fix pont (pl. egy-egy újszemlélettel rendelkezô étterem, kávézó meg-nyitása, vagy néhány elismerés), amik segít-ségével megpróbálhatnánk körülhatárolni,hogy honnan is számíthatjuk a helyzet javulá-sát. Persze, ehhez azt is el kell ismerni, hogyvoltak (és vannak is) gondok.

Az biztos, hogy az országban, de elsôsor-ban mégiscsak Budapesten, a 2000-es évekelején kezdôdött el egyfajta mozgolódás, ami aKulináris Charta megszületésében csúcsoso-dott ki. Vendéglátósok, szakácsok, cukrászok,borászok, újságírók, írók nyilvánították ki, hogyelég a ködösítésbôl: a világhírû magyar kony-ha csak Magyarországon világhírû. Ritka azolyan politikai árkokon túlívelô akaratnyilvání-tás, mint amilyet a silány alapanyagok, rossztechnológiák, és az idejét múlt szemlélet elleniküzdelem tudott összehozni. Ugyanis a ma-gyar gasztronómia több mint másfél évtizeddela rendszerváltás után is romokban hevert, ésnem nagyon látszott a megújulás lehetôsége.És a fôvároson kívül még sokkal rosszabb volta helyzet. A 2007-es kiáltványt és a mögötteálló mozgalmat azonnal, és azóta is folyamato-san rengeteg, sokszor jogos kritika is érte, dea problémafelvetés helyénvalóságát kár volnatagadni.

Nagyjából ugyanerre az idôszakra tehetôa gasztroblogok kivirágzása, a lakáséttermekmegjelenése, a kézmûves termékek, a biogaz-dálkodás erôsödése is. A külföldi sztárszaká-csok – tévémûsoraik, könyveik – pedig továbberôsítették a változásokat.

Bisztrókonyha, fine dining

Érdekes, hogy nálunk valahogy mindig for-dítva indul meg a fejlôdés: a tisztességes ala-pokra, minôségi alapanyagokra építkezô hét-köznapi konyhák, kifôzdék, kisvendéglôk tö-mege helyett, inkább a magasabb árkategóriá-jú helyek voltak a változás kezdeti motorjai.És, ahogy általában a divathullámok, úgy ezek

a folyamatok is néhány év csúszással érték elPécset.

Megjelent néhány olyan étterem, amit márországos szinten is jegyezni kezdtek, és ame-lyek már nem a hatalmas, de rossz minôségûrántott húsokkal, barnás árnyalatú uborkasalá-tával és olajban áztatott sült krumplival szálltakringbe a vendégek kegyeiért. Ugyan igazi finedining étterem, vagy haute cousine soha nemvolt a városban – nem ilyen idôket élünk Pécsés a régiója gazdaságában – de egyre látha-tóbbak lettek a korszerû technológiák, ezzelegyütt az igényesebb alapanyagok iránti ke-reslet, és a már-már mûvészi tálalás is hódíta-ni kezdett. Amin természeten nem az aszpikkalleöntött hidegtálat értjük.

A fine diningra hajazó éttermek csak na-gyon ritkán nyereségesek önmagukban, ígyaztán nem kellett sokáig várni, hogy a megfe-lelô ár-érték is fontos szempont legyen egy újhely nyitásokor. Ezt a szemléletet a bisztró-konyha tudja a világon a legjobban képviselni,nem is csoda, hogy bisztró láz söpört végig kishazánkon is. Sajnos Budapesten is nagyonsokszor teljesen félreértelmezett szemlélet jel-lemezte ezeket a helyeket, így nem kell na-gyon csodálkozni, hogy sok pécsi vendéglátó-hely is hasonló csapdába esett. Ma már tucat-nyi bisztrónak, azaz bisztrónak elnevezett kép-zôdménynek ad otthont a város, de ezek közülcsak kevés felel meg a viszonylag könnyen kö-rülírható, nem túl bonyolult követelményeknek.Azaz, ahol a középpontban a jó alapanyagokfelhasználásával készült friss, magas minôsé-gû ételek vannak, kötetlenebb, lazább formá-ban tálalva, otthonos környezetben, és mindezjó ár-érték arány mellett. Szerencsére azértegyre könnyebb ilyen helyeket találni Pécsett,de zavaró is tud lenni, ha egy lángosozó neve-zi magát éppen bisztrónak.

Hamburger, lángos

Bár az úgynevezett utcai kaják (streetfood) kategóriáját még a bisztrókonyhánál isnehezebb meghatározni, mégis mindenki felis-

meri, ha meglátja. Úgy tûnik ezt a korábban le-nézett, és alaposan el is hanyagolt szegmenstis végre elérte a lassú gasztroforradalom. Pe-dig lehet, hogy mégiscsak innen kellene épít-kezni?

Hamburgerben, ami az utcai kaják legem-blematikusabb darabja, a színvonal javulása,és a nemzetközi vagy akár a budapesti tren-dekhez való felzárkózás, éveken át tartó, aligészrevehetô folyamat volt. Jó minôségû bur-ger eleinte a pécsi éttermek kínálatában jelentcsak meg, és éveket kellett várni, amíg egy-egy hely állandó étlapján is szerepeltetni kezd-te a szendvicsek királyát. Azóta már egyretöbb helyen nagyon jó burgerekbe harapha-tunk bele.

De milyen is a jó burger? A hozzávalókfrissek, a hús nincs agyonsütve, a zsemlenincs túlméretezve. Összhang van. A rosszhí-rû büféket és jó elôre legyártott, majd meg-mikrózott hamburgereiket persze még nem si-került kiûzni, ahogy a rosszul sütött lángosokis egyelôre többségben vannak.

Azonban a magyaros street foodba is sike-rült többeknek némi lendületet vinnie, ami alángos esetében nem is nagyon áll másból,mint tisztességes alapanyagok használatából,illetve a technológiák jó alkalmazásából. Pél-dául nem a legolcsóbb, legsilányabb liszt kerüla tésztába és az olaj sincs agyonhasználva, vi-szont pont kellô hômérsékletû. Apróságnak tû-nô dolgok ezek, de mégis versenyelônyhöz jut-tatják az alkalmazójukat.

A sült kolbász, ami az utcai kaják másikverhetetlen királya lehetne, viszont továbbra ishiánycikk, és nem volna baj, ha megfelelô mi-nôségben bukkana fel a városban. Akár egy ki-fejezetten ennek az ételnek dedikált helyen.Persze, nem kifejezetten tisztünk új vendéglá-tóhelyek nyitásához tippeket adni, de minden-esetre elgondolkodtató, hogy miért girosz illatatelít el belvárosi utcarészeket, és miért nem asült kolbászé?

Gûth ErvinA következô részben kávé-, bor- és

sörfronton is körülnézünk.

Szinte lehetetlen megtalálni azt az idôpontot, ami kijelölhetné, hogy mikor is kezdett javul-ni Pécs gasztronómiája. Az viszont vitathatatlan, hogy jobb, színesebb és érdekesebb, mintaz elmúlt évtizedekben bármikor.

Kis pécsi gasztrokörkép I.

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 25

Az európai exportôrök a hagyományos import-vámokon túl gyakran diszkriminatív elôírásokkalés aránytalanul szigorú követelményekkelszembesülnek a világpiacon. A kereskedelmikorlátok megszüntetése az EU stratégiájánakrészét képezi: a cél a kivitel növelése, valaminta növekedés és a munkahelyteremtés elôsegí-tése Európában. Ennek megvalósítását szemelôtt tartva hozta létre az Európai Bizottság a pi-acra jutást segítô online adatbázisát (MarketAccess Database – MADB).

Az adatbázist továbbra is csak kevés euró-pai cég ismeri és használja, pedig az akár egypiackutatói felméréssel is felér! Itt egy helyenmegtalálható minden hivatalos dokumentum ésinformáció, amely egy adott termék exportjáhozelengedhetetlen. Az adatbázis segítséget nyújt-hat az exportálni kívánt termék versenyképesárának meghatározásában, a potenciális piacméretének és a piacon jelen lévô versenytársakfelmérésében.

A díjmentesen elérhetô és folyamatosanfrissített adatbázis naprakész és konkrét infor-mációkkal szolgál: pontosan kideríthetô, hogyegy adott országban adott termékre mekkora azimportra kivetett vámok és adók mértéke, mi-lyen okmánykövetelményeket ír elô az adottharmadik ország és milyen kereskedelmi aka-dályokkal, helyi sajátosságokkal kell szembe-néznie a kereskedônek. Ezen túlmenôen pedig

statisztikai adatokhoz, valamint számos tanul-mányhoz is hozzá lehet férni. Az adatbázis 108országra vonatkozó behozatali adatokat tartal-maz.

Az adatbázis rendkívül felhasználóbarát ésjól áttekinthetô, néhány kattintással megjelenít-hetôek a kívánt adatok. Egy magyar nyelvûhasználati útmutató is rendelkezésre áll a ma-gyar cégek számára, amely lépésrôl-lépésrenyújt segítséget ahhoz, hogy az exportôr meg-találja a számára releváns információkat.Link:http://madb.europa.eu/userguide/HU_def.pdf

A rendszerben a termékre vonatkozó har-monizált áruleíró és kódrendszer szerinti ter-mékkód (Harmonised System – HS) alapján le-het keresést indítani. Amennyiben ez nem állrendelkezésünkre, a termékkatalógus segítsé-gével vagy a termékünket jellemzô kulcsszóalapján megtalálhatjuk azt. Ezek után kiválaszt-juk a célországot, és rögtön megkapjuk az adotttermékre és országra vonatkozó adatokat.

Mennyi vámot és adót kell fizetni az EU-nkívüli országokba exportált termékek után?

Tegyük fel, hogy egy európai cég napernyôtkíván exportálni Jamaicába. Az vámokról szóló„Tariff” címû részben tájékozódhat a fizetendôvámokról és adókról. A célország, vagyis Jama-

ica kiválasztása után a napernyô kódjára vanszükség. Ezt vagy a keresô funkcióval, vagy atermékkategóriák lépcsôzetes kiválasztásávaltaláljuk meg (a napernyôre a 6601-es termék-kód tartozik). Ez alapján az adatbázis megmu-tatja a várható exportköltségeket (vám és adóil-leték). A kapcsolódó megjegyzések („relatednotes”) fülre kattintva a napernyô exportálásravonatkozó egyedi információk találhatók.

Mely dokumentumokra van szüksége ésmely eljárásokat kell követnie, ha exportálniszeretne?

A vámkezeléshez szükséges eljárásokkalés a kitöltendô dokumentumokkal kapcsolatostudnivalókat a „procedures and formalities” (el-járások és alaki követelmények) rovat tartal-mazza. Az összes szükséges okmány megtalál-ható itt. A napernyô exportálására Jamaicábapéldául az alábbi általános követelményeket ír-ja elô: árunyilatkozat, import nyilatkozat, vámér-ték nyilatkozat, elô számla, fuvarlevél, szárma-zási bizonyítvány stb.

Ki mit adott el, hol és milyen mennyiség-ben?

A „statisztikai adatok” rész áttekintést nyújtaz uniós és a nem uniós országok közötti keres-kedelmi forgalomról termékek szerinti lebontás-ban. Az itt szereplô adatok segítségével piacielemzések végezhetôk az EU vagy az egyesországok szintjén. A statisztikai adatbázisbanszereplô adatok Excel-táblázatba konvertálha-tók, ami megkönnyíti a számítást és az elem-zést.

Melyek a kivitel elôtt álló legfôbb akadályok?A „kereskedelmi akadályok” rész ismerteti

azokat a konkrét kereskedelmi akadályokat,amelyekkel az uniós exportôrök szembesülneka világ különbözô országaiban. Böngészni lehetaz egyes országok hatályos intézkedései közöttország vagy gazdasági ágazat szerinti bontás-ban, de a keresési ûrlap segítségével konkrétintézkedés is megtalálható. Ha egy cég olyankereskedelmi akadályba ütközik, amely mégnem szerepel a listán, arról beszámolhat a piac-ra jutási adatbázisban elérhetô online forma-nyomtatvány használatával.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Piacra jutási adatbázisaz uniós cégek számára

Terminológia

Vámok: a fizetendô importvámok és belföldi adók ország és termék szerinti lebontásban.Eljárások és alaki követelmények: vámügyi eljárások és követelmények, ideértve a kitöltendô

formanyomtatványok mintáit.Statisztikai adatbázis: adatok az EU és harmadik országok közötti kereskedelmi forgalomra

vonatkozóan.Kereskedelmi akadályok: azok a kereskedelmi akadályok, amelyekkel az uniós exportôrök

szembesülnek külföldön.SPS: Állat- és növényegészségügyi akadályok.Származási szabályok: segít megállapítani, hogy az exportált termékre vonatkozik-e prefer-

enciális vámtarifa.Hírek: naprakész tájékoztatás a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó elôírásokról, változá-

sokról, újdonságokról, módosításokról.Panasz: lehetôség az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel, illetve az ezen országokban tör-

ténô befektetések útjában álló akadályok bejelentésére.

ÖTLETBÖRZE Dél-Dunántúli Gazdaság26

Az O és R Építôipari, Kereskedelmi és Szolgálta-tó Kft. 1995 óta mûködik Sellyén, mára a térségépítôiparának meghatározó szereplôje lett. Ge-nerálkivitelezôi tevékenységet végeznek, a cégállandó dolgozói létszáma 130-140 fô. Sikerespályázatoknak köszönhetôen bôvült gép- és esz-közállományuk, eredményességük fokozása ér-dekében folyamatosan képezik szakembereiket.

— Az az elsôdleges számunkra, hogy minô-ségi munkát végezzünk – mondja Répás Balázs.— Amivel kapcsolatba kerülünk, amihez csatla-kozunk, azt megpróbáljuk a legmagasabb embe-ri és szakmai színvonalon kiszolgálni. Ez ma ön-magában nem elég, szükséges törekednünk ahatékonyság növelésére is, itt elsôsorban cégünkmûködtetésére gondolok. Ezért vezettünk be egyvállalatirányítási rendszert, ami átláthatóbbá,egyértelmûbbé tette vállalkozásunk mûködését,tisztázódtak a feladatok, a posztok, a hozzájukrendelt felelôsség. Megszûntek a duplikációk, aszemélyekhez vagy feladatkörökhöz kapcsolódótúlerôltetett folyamatok, ezek mind a mûködéshatékonyságát növelték. A vállalatirányítási rend-szer bevezetése elôtt és azóta is fontos szá-munkra, hogy megfelelô szinten képezzük kollé-gáinkat. Emellett több pályázati forrásból moder-nizáltuk gépparkunkat – ez is az életben mara-dást szolgálja, amihez még elengedhetetlen azodaadás, az emberi és szakmai alázat is.

— Az önök cége számos olyan épület lét-rehozásában, felújításában közremûködött,amely székhelyük, Sellye körzetében találha-tó. Gondolom, az évek alatt kiépített kapcso-latrendszer teszi lehetôvé, hogy önöket nyer-jék meg a munkákra.

— Korábban cégünk a megbízások 90%-átközbeszerzési eljárással nyerte el, ez az arányeltolódott a magánmegrendelések felé, így mostfele-fele arányban van jelen vállalásainkban a kétoldal. Ami a közbeszerzéses munkákat illeti, aztgondolom, hogy az az egyik rákfenéje a dolog-nak, hogy jelenleg 150 millió forintos értékhatárigmeghívásosak a munkák. Tehát nem jelennekmeg a felhívások a Közbeszerzési Értesítôben,mert nem nyílt eljárásúak. Véleményem szerintez nem jó irányba vitte el a közbeszerzéseket.Azzal a szándékkal egyetértek, hogy a megren-delô kiválaszthatja, kivel/mivel szeretne dolgoz-tatni, de ez a helyzet a valóságban abszolút mó-don visszaélésre ad okot. Most is számos közbe-szerzési eljáráson veszünk részt, ám gazdasá-gossági okokból törekszünk arra, hogy a munká-ink helyszíne egy kb. 100 km-es sugarú körbenlegyen.

— Az építôiparban elterjedt, hogy bizo-nyos munkákat alvállalkozókkal végeztetnekel, tehát fontos a kapcsolatrendszer.

— A kapcsolatrendszer két irányban is jólkell, hogy mûködjön: egyrészt a megrendelôiirányba, hiszen sok múlik azon, hogy a vállalko-zás miként talál megrendelô partnert, de ugyan-ilyen fontos a másik irány is, amikor a vállalkozássaját teljesítményét a bejáratott alvállalkozókonvagy társvállalkozókon keresztül tudja fenntarta-ni. A mi alvállalkozói körünk állandó, szinte min-dig ugyanazokkal a megbízható, magas színvo-nalon teljesítô partnerekkel dolgozunk.

— Egy olyan neurotikus gazdasági kör-nyezetben, mint amit az Ormánság képvisel,önök miként tudnak talpon maradni?

— Az O és R Kft. több mint húsz éve mûkö-dik. Munkavállalóink jelentôs része a környezôtelepüléseken lakik, többüket a munkaügyi köz-pont támogatásával tudtuk alkalmazni. Bérezé-sünk teljesen piaci alapon mûködik, számunkrafontos, hogy meg tudjuk tartani az embereinket,mert ma a munkavállalók mobilabbak, mint ko-rábban. Másfelôl rengeteget pályázunk, gépekre,eszközökre, technikákra, emellett mûködésünkreegyfajta üzleti gondolkodás jellemzô, ami nem-csak egy évre, hanem hosszabb távra határozzameg az utat és ehhez igazítjuk az életünket. Na-gyon takarékosan, gondosan, hatékonyan végez-zük a dolgunkat. Az üzleti gondolkodáshoz hoz-zátartozik a stabil banki háttér is, ami nagyon fon-tos a finanszírozás szempontjából.

— Mit gondol, miért ajánlotta önt ebbe arovatba az Ötletbörze elôzô szereplôje,Cserkúthy László?

— Azt gondolom, ô is hasonlóképpen gon-dolkodik, mint mi. Ôk is használják a vállalatirá-nyítási rendszert, amellyel cégük hatékonyságáterôsítik. Ma csak úgy lehet sikeresen mûködtetniegy vállalkozást, ha nem feledkezünk meg azemberi vonatkozásokról sem. Elsôdleges az em-beri odaadás és a tisztesség, hogy ezeket szemelôtt tartva akarjuk a munkánkat végezni. Termé-szetesen nem hanyagolható el a megrendelô el-várásainak való megfelelés, a kor kihívásaira va-ló reagálás pl. a technológiai színvonalat illetôen.Fontos a vállalati struktúra mûködtetése, amely-ben meg kell találni az egyes szereplôk helyét.Végül pedig a mi cégünk egy olyan cég, aholmég nagyon sokat számít az emberi arc: hogy kiaz ügyvezetô, a fômérnök, az építésvezetô. Aztgondolom, hogy a GLT Delta és az O és R Kft.együttmûködése jó példa lehet a kis- és közép-vállalkozások számára, hogy nem egymássalszemben, hanem a másikkal együttmûködve si-keresebbek lehetünk a piacon.

N.T.

A Dél-Dunántúli Gazdaság korábbi számában indított rovatban olyan ötleteket, elgondo-lásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáérttenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg. A múlt hónapban Cserkúthy Lászlót, a GLTDelta Kft. ügyvezetô-tulajdonosát kérdeztük, aki szerint régióban kellene gondolkodni agazdaság szervezését illetôen és megfelelô információs rendszerrel kellene bírniuk avállalkozásoknak ahhoz, hogy tudják, mi történik a környezetükben. Cserkúthy LászlóRépás Balázsnak, a sellyei O és R Kft. fômérnökének gurította tovább a labdát, aki arrólosztotta meg tapasztalatait, hogy egy olyan gazdaságilag depressziós környezetben,mint az Ormánság, miként tud sikeresen mûködni egy vállalkozás.

„Csak úgy lehet sikeresen mûködtetni egy vállalkozást, ha nem feledkezünk meg az emberi vonatkozásokról”

Répás Balázs, az O és R Kft. mûszaki vezetôje

ÖNINDÍTÓ / VÁLLALKOZÓI SAROK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Idén is elindul a nagysikerû Önindító

munkaerô-piaci program, amely a krea-

tív iparban és a turizmus területén vál-

lalkozni kívánó álláskeresôket támogat-

ja. A program megvalósításában a Bara-

nya Megyei Kormányhivatal, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara,

a Kulturális Innovációs Kompetencia

Központ Egyesület, a Magyar Turizmus

Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marke-

ting Igazgatósága, Pécs Megyei Jogú

Város, valamint a Baranya Megyei Vál-

lalkozói Központ vesz

részt.

A korábbi két Önin-

dító program alkalmá-

val összesen 38 fô vett

részt az 500 órás komp-

lex vállalkozói képzé-

sen, amely elméleti és gyakorlati mo-

dulból épült fel. Az itt megtanultak

alapján elkészítették üzleti tervüket,

amely alapján további támogatásokat

igényelhettek.

A program sajátossága a keresztszü-

lôk – a saját szakmájukban sikeres vál-

lalkozók – részvétele, akik a program

során szakmai, személyes, egyénre sza-

bott tanácsokkal segítik, támogatják a

leendô vállalkozókat.

A várhatóan októberben induló

program az elôzô évekhez hasonló te-

matika szerint valósul meg:

● 500 órás komplex vállalkozóvá vá-

lási képzés

● keresetpótló juttatás a képzés idô-

szaka alatt

● 6 havi minimálbérrel megegyezô

összegû vállalkozástámogatás az in-

kubációs idôszak alatt

● 2 millió Ft vissza nem térítendô tô-

kejuttatás

A pályázati kiírásokat és informáci-

ókat folyamatosan figyeljék a

baranya.munka.hu weboldalon, a Bara-

nya Megyei Kormányhivatal honlapján,

illetve az Önindító program Facebook

oldalán.

Ingyen – vagy mégsem?

Hallotta már azt a kifejezést, hogy Freemium? Igen, az összetétel a Free és a Premium: azaz ingyen és prémium szavakból fakad. mit is jelent, mire jó?

Ha találna egy olyan szolgáltatást, ami hasznos, praktikus, ráadásul ingyenes, használná? Esetleg terjesztené, ajánlaná is másoknak?Nos, erre épül a Freemium üzleti modell.

Adott egy (többnyire digitális) szolgáltatás, ami alap funkcióiban ingyenes. Ez az alap is jól használható, sok mindenre alkalmas ésvalóban ingyenes. Tömegek használják, terjesztik.

Hol ebben az üzlet?Ott, hogy a használók néhány százaléka többet, jobbat szeretne és elôfizet egy nagyobb tudású csomagra, amiben az ingyenes-

nél többet kap, immár valóban pénzért. Gondolhatná, hogy a sok „ingyenélôbe“ bele lehet bukni, elviszik a cég hasznát. A gyakorlat vi-szont éppen az ellenkezôjét bizonyítja. Az ingyenes alapszolgáltatás akkora reklámot jelent és olyan gyors terjeszkedést, hogy ezzel amódszerrel már valódi sikertörténetek születtek.

Mekkora sikerek? Ismeri a Dropbox szolgáltatást? Esetleg a Skype neve ismerôsen cseng? Talán a Prezi.com szolgáltatásáról hallott már? Rengeteg más mellettezek a cégek is ezzel a módszerrel mûködnek és lettek dollár milliárdokat érô vállalkozások, a semmibôl, néhány év alatt. Tudom, könnyû nekik Amerikában nagy üzletet csinálni, próbálnák meg itthon! Nos, a három felsorolt cég közül kettô: a Prezi és a Dropbox például magyar fejlesztés, itthonról indult és innen ért el világsikert. Miért tartottam mindezt fontosnak? Két okból. Egyrészt a freemium szoftverek, szolgáltatások valóban nagyon jók, rengeteg ember életét könnyítik meg, a fenti hármat magam is használom.Másrészt jó látni, jó elmondani, hogy egy jó ötletbôl itthonról is lehet szó szerint világsikert elérni. Hátha a jó példa ragadós lesz.

Harman Tibor

Vállalkozói sarok

!

Harmadik alkalommal

is elindul az Önindító program

A 3D nyomtatással, formatervezéssel,dizájnnal és termékfejlesztéssel fog-lalkozó PICKform Bt. ügyvezetôje aPappas Auto új Mercedes Benz GLECoupéját próbálta ki, és elsôként azautó méretére csodálkozott rá.

— Mikor megláttam az autót a szûk

pécsi utcákon, megdöbbentôen nagynak

tûnt. Aztán közelebbrôl már inkább a

harmónia jutott eszembe. A Mercedes-

nek sikerült egy olyan kupé karosszéri-

ás szabadidô autót alkotnia, ami inkább

pozitív érzéseket kelt a szemlélôben.

Sportos, elegáns és nagyon-nagyon mo-

dern, ezek jutnak elsôként eszembe, ha

kívülrôl nézem a GLE-t. Nagyon tetszik

az új hûtômaszk, a LED technikás intel-

ligens fényszórókról pedig sugárzik a

csúcstechnika érzés. Külön erénye,

hogy nemcsak okos, hanem nagyon

szép is a lámpa. Láttam már néhány

megoldást, ahol a LED lámpa formater-

ve nem lett túl szerencsés. Gondolom

ezen a téren is számít, hogy a Mercedes-

nek már komoly tapasztalatai vannak az

ilyen világítótestek fejlesztésében.

— A lényeg mégis inkább hátul

van, a Mercedesnél újdonság ez a ka-

rosszériaforma.

— A hátsó rész is jól sikerült, érez-

hetôen egységes a formatervezési kon-

cepció. Nehéz feladat egy nagy SUV-ot

sportkupésítani, jó munkát végeztek a

tervezôk. Talán hátul látszik leginkább,

hogy mennyire letisztult a forma. Az au-

tó tele van izgalmas részletekkel, de az

összkép mégis nagyon világos.

— A tesztautó utasterét a kézzel

varrott bôrülések uralják, mennyire

kényelmesek?

— Éppen annyira, mint amennyire

látványosak. A világos bôrt nem könnyû

tisztán tartani, de ha sikerül, akkor való-

ban az autó ékeivé válnak. Látszik raj-

tuk, hogy minôségi kézimunkával ké-

szültek, ezeket a bonyolult varrásokat

nem lehet gépekkel megcsinálni. A ké-

nyelmük pazar, hûthetôk, fûthetôk, és

minden irányban elektromosan állítha-

tóak az elsô fotelek, igazi Mercedes mi-

nôség.

Nemcsak az ülések borítása ilyen

minôségi, gyakorlatilag az utastérnek

azon részei, amelyek érintkezhetnek az

utasokkal, mind bôrrel, vagy puha plüs-

sel borítottak.

— A mûszerfal és a középkonzol

kezelési koncepciója is nagyon érde-

kes, ugyanazt a funkciót többfélekép-

pen is el lehet érni.

— Elsôre úgy tûnt, hogy a mérnökök

biztosra mentek, és nem akartak dönteni,

melyik megoldás mellett tegyék le a

voksukat. A középsô kezelôszerv na-

gyon intuitív, ösztönösen oda tettem a

kezem, ahová kell. Nagyon érdekes a

touchpad-szerû kezelôfelület, de tetszik

a forgatógomb is. Aki viszont idegenke-

dik az új megoldásoktól, a középkonzol

hagyományos gombjain át is eléri a fon-

tos funkciókat. Eleinte kicsit sok volt az

információdömping, a rengeteg állítási

lehetôségben könnyû volt elveszni, de

ahogy szaporodtak a kilométerek, egyre

jobban látszott a rendszer logikája, ha-

mar meg lehetett ismerni.

Az például megdöbbentô volt, hogy

a különféle külsô és utastéri világításo-

kat is milyen széleskörûen személyre

lehet szabni a GLE Coupéban.

— Az extrafelszerelések és az

asszisztensek kezelése mennyire bo-

nyolult?

— Szerencsére úgy ültem bele a ko-

csiba, hogy nem tudtam pontosan mi-

lyen felszerelések vannak benne, mert

ijesztô lett volna a lista hossza. Így vi-

szont az volt érdekes élmény, hogy sor-

ra jelentek meg újabb és újabb funkci-

ók, amik magától értetôdôen mûködtek,

nem jelentett gondot a kezelésük. Példá-

ul a sávtartó asszisztens nagyon fino-

man megrázza a kormányt, ha irányjel-

zés nélkül érintjük az elválasztó vona-

lat. Mindezt olyan hihetetlen természe-

tességgel és pontossággal teszi, mintha

az autózás kezdete óta ott lenne a ko-

csikban ez az egyébként roppant hasz-

nos extra.

Autóteszt: Bazsali Gábor – Mercedes

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

A kocsi felszereltségén és kidolgo-

zásán is látszik, hogy a Mercedes odafi-

gyelt arra, hogy a kupésággal járó ma-

gasabb színvonal megjelenjen a belsô

tartalomban is.

— A klasszikus autós funkciókban

milyen a GLE Coupé? Például, hogy

tetszett a kilenc fokozatú automata-

váltó?

— Még nem volt automataváltós ko-

csim, így egy kicsit tartottam tôle. A fo-

kozatok száma is meglepetés volt, mert

a váltások zökkenômentesek, és mindig

ott a hatalmas erô, így nem is fontos há-

nyadik fokozatban van a váltó. Gondo-

lom a motor nyomatéka és ereje miatt

elég lenne 4 vagy 5 fokozat is, de így

gazdaságosabb és környezetkímélôbb

az autó.

— A 3 literes dízel nyújt olyan tel-

jesítményt, amit az autó külseje su-

gall?

— Félelmetesen el tud indulni a

GLE. Olyan mintha fel akarná tépni az

aszfaltot, jóval erôsebbnek érezni, mint

258 lóerô. Mellé pedig ott a hathengeres

morajlás, ami annyira izgalmas, hogy

legszívesebben kivennék néhány zaj-

csillapító elemet a kocsiból. A fogyasz-

tása is elfogadható, a 10 liter körüli át-

lag dicséretes egy 2 tonna feletti autótól.

— A kupékról köztudott, hogy a

szépség árát a hátsó üléseken és a cso-

magtartónál kell megfizetni. A GLE

Coupe is szûkös hátul?

— Én is azt vártam, hogy kevés lesz

a fejtér, fôleg mivel a tesztautóban ott a

hatalmas, elhúzható üvegtetô. Ennek el-

lenére nem lehet panasz a hátsó ülések-

re. A térdeknek is bôven jut hely, a ter-

metesebb vezetô mögött is elférnek a

magasabb utasok. Nagyon tetszett, hogy

hátul is szabályozható a klíma, sôt nem-

csak középen, hanem a B oszlopokon is

van légbefúvó.

A csomagtartó is megdöbbentôen

nagy, a 650 liter, ami egy klasszikus

nagy szabadidô autónak is becsületére

válna. Szép a kárpitozása is, de mégis itt

találtam meg az autó egyetlen gyenge

pontját. A kalaptartó megoldása túlságo-

san egyszerû, kilóg az autó általánosan

nagyon magas színvonalából.

— A kardánalagúton van egy kü-

lönleges kezelôszerv, ami az autó ka-

rakterét változtatja meg. Mennyire

érzôdik a különbség az egyes üzem-

módok közt?

— Mintha egy másik autót kapnánk.

Komfort módban szinte siklik a kocsi,

nagyon kényelmes, igazi utazó limuzin

hangulata van. Sport módban aztán

megtáltosodik, feszesebb lesz a kor-

mányzás, a váltó visszakapcsol, és a ru-

gózás is felkészül a gyorsabban vett ka-

nyarokra. Érdekes, hogy még ekkor is

igazi Mercedes marad a GLE, a sportos

üzemmódban sem lesz rázós, nem a

komfort tûnik el, hanem a plusz stabili-

tást kapunk mellé.

Remek ötlet a két információs mód a

középsô monitoron. Követhetjük a mo-

tor által leadott teljesítményt és nyoma-

tékot, sôt ami még fontosabb, azt is lát-

juk, mikor lesz üzemmeleg a motor. A

másik képernyôn pedig a kerekek állás-

szögét, a rugók és a gázpedál állapotát

figyelhetjük, és az autó aktuális hasma-

gasságát is látjuk. Ez akkor lehet hasz-

nos, ha terepre tévedünk a kocsival.

Az is nagyon tetszett, hogy a mérnö-

kök tisztában voltak a GLE méreteivel,

ezért remek tolatókamerát építettek be, és

elsôrangúan jeleznek a kocsi radarjai is.

— A 20 milliós alapár behatárolja

a célközönséget, de mégis kinek az

autója lehet a GLE? Akár a fiatalabb

korosztályt is megszólíthatja?

— A Mercedesnek nagyon vagány

autói vannak mostanában, így számom-

ra nehéz lenne a döntés. Ez a kocsi illik

egy fiatal vállalkozóhoz is, és az idô-

sebb korosztálynak is megfelel. Az biz-

tos, hogy egy ilyen autó a sikerességet

mutatja, az választja ezt a kocsit, aki az

üzleti életben is sikeres.

T.R.

-Benz GLE Coupe 350 d 4MATIC

Lökettérfogat: 2987 cm3

Maximális teljesítmény: 258 LE 3400/minMaximális nyomaték: 620 Nm 1600/minSaját tömeg: 2250 kgCsomagtartóméret: 650 lMaximális sebesség: 226 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7.0 sÁtlagfogyasztás: 7.2 lAlapár: 20.742.480 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térd-és oldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP,összkerékhajtás, elektromos ablakemelôk, elektro-mos és fûthetô tükrök, adaptív távfény asszisztens,tempomat, elektromosan állítható ülések, könnyûfémkerék, adaptív féklámpa, 9G TRONIC kilencfokozatúautomataváltó, ütközésveszélyre figyelmeztetô rend-szer, éberségfigyelô rendszer, PRE SAFE rendszer,tolatókamera, aktív motorháztetô, guminyomás fi-gyelô, ECO start-stop, integrált szerviz csomag

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

EGER ÉS TÉRSÉGE MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság30

A Csillagvidék turisztikai desztináció Eger térségét öleli fel.Aki hozzánk látogat, az kipróbálhatja 7 fürdônk egyikét(vagy mindegyikét), páratlan bor gasztronómiai élmények-ben lehet része, egyedülálló természeti kincseinket csodál-hatja meg, vagy akár kulturális örökség részese is lehet egyidôre.

Fürdô és wellnessTérségünkben minden kedves vendégünk megtalálhatja a

számára megfelelô összetételû gyógyvizet, az egész családpedig élményekkel teli napot tölthet el fürdôinkben.

A Gyógyvizek völgye igazi ne-vezetessége az Egerszalókon feltö-rô termálforrás és a lefolyó víz általlétrehozott sódomb. A 65-68 °C-osásványi anyagokban gazdaggyógyvízbôl kiváló sók folyamato-san építik az impozáns látványtnyújtó, csipkézett, fehér képzôd-ményeket. A demjéni Hegyeskô-völgyében található termálfürdô azország legújabban feltárt gyógyvi-

ze. A gyógyfürdô és a wellness részleg mellett már barlangfür-dô is várja a látogatókat, mely Közép-Európa leghosszabbbarlangfürdôje. Az Egerbe érkezô turisták ezrei látogatják szí-vesen a termálfürdôt. Itt még a mozgásszervi panasszal szen-vedôk is enyhülést találnak problémáikra. A tizenegy meden-ce közül a legkisebbektôl a legidôsebbekig mindenki megta-lálja a számára megfelelôt. A termálfürdô közvetlen közelé-ben találhatjuk a Török fürdôt, mely 6 medencével és magasminôségû wellness szolgáltatásokkal várja a pihenni ésgyógyulni vágyó vendégeket. A Zsóry Gyógy- és StrandfürdôMezôkövesd üdülôterületén 21 medencével várja vendégeit.

A 70 éves fürdô 72°C-os kéntartalma Magyarországon azegyik legmagasabb. A kikapcsolódásra vágyókat egy nyakdö-gönyözôs, pezsgôágyas élménymedence várja, melybe a fe-dett uszoda és gyógymedencék épületébôl lehet kiúszni. A100 méter átmérôjû körmedencét élményelemek és hullám-medence színesíti. A kicsik gyermek élménymedencébenpancsolhatnak, míg a szülôk a wellness részlegben kényeztet-hetik magukat. A Bükk-hegység lábánál található üdülôfalu-ban, Bükkszéken a SALVUS gyógyvíz lehet segítségünkre.Ivókúra keretében a gyomrunkat, vércukorszintünket és ve-sénk mûködését javítja. Belélegezve a légútjainkat tisztítja ésgyógyítja. Fürdôkúra esetén a reumás, bôr- és nôgyógyászatimegbetegedést kezeli, jól hat a vérkeringésre és bizonyosszembetegségekre is. A fürdô felújítva várja a gyógyulni, pi-henni és szórakozni vágyókat. A Bogácsi Termálfürdô a pi-henni és gyógyulni vágyó vendégeket egész évben fogadja. Afürdô területén 6 gyógyvizes medence (melyek közül egy fé-lig fedett-, egy gyermekmedence, vízi játszótér és egy feszítettvíztükrû úszómedence) áll a vendégek rendelkezésére, emel-lett pedig 3 óriáscsúszda biztosítja a felhôtlen szórakozást.2001-ben nyilvánították a bogácsi termálvizet gyógyvízzé,mely ásványianyag-tartalma szerint a kénes gyógyvizek cso-portjába tartozik.

Bor gasztronómiaA Bükk-hegység lankái re-

mek lehetôséget adnak a szô-lôtermesztésre. Nincs még egyolyan vidék, ahol ilyen színesborpalettát ismerhetnénk meg.Az ország legnemesebb boraitízlelheti meg az, aki bejárjaborútjainkat.

Az Egri Borút Egyesület 17települést és 6000 hektár szôlôültetvényt foglal magába. Az ország ezen csodálatos részénekjellegzetes borait és gasztronómiáját feltétlenül meg kell is-mernie. A borút tagjai közt olyan borászok találhatók, akik el-nyerték az „Év bortermelôje” kitüntetést. Név szerintThummerer Vilmos, Gál Tibor, Vincze Béla és Dr. LôrinczGyörgy borászok. Bükkaljai Borút Egyesület: a Bükk alja sem-mihez sem hasonlítható adottságait, a táj harmóniáját, bar-langlakásokat, kaptárköveket, a népi lakóházakat, múzeumo-kat, néphagyományokat, népi mesterségeket, régi étkeket,

★★

★

★★

EGER ÉS TÉRSÉGE MELLÉKLET 31Dél-Dunántúli Gazdaság

gyógy- és termálstrandokat és nem utolsó sorban a jó borokatÖnnek, családjának, barátainak is feltétlenül látni, kóstolni ésélvezni kell.

Természeti kincsekA természeti környezetünkbenbarangolva számtalan olyankincsre bukkanhat, amely azországban egyedülálló.

A Bükk kapuja Szilvásvá-rad, ahol Magyarország 7 cso-dája közül egyet megtalálha-tunk: ez a Szaljka-völgyben ta-lálható Fátyol-vízesés. A völ-gyet kisvasúttal is és gyalogo-san is bejárhatjuk, miközben

élvezhetjük a csodás környezetet, a friss, tiszta levegôt, a nyu-galmat, az erdôk csendjét és a patakok zúgását. A Bélkô-hegylábánál található Bélapátfalva. Barangolhatunk a Bükk meséstájain, felejthetetlen erdei túrákon vezetünk részt, pihenhe-tünk a gyönyörû tó partján, és a lenyûgözô szépségû apátsá-gi templomot is megtekinthetjük, ezzel színesítve az itt eltöl-tött idôt. A Kaptárkô Természetvédelmi és Kulturális Egyesü-let szakemberei elsôsorban a Bükkben és Bükk alján kalau-zolják az ide látogatókat. Az egyesület által létrehozott Kô-útmentén az ideérkezôk megismerhetik az egyedülálló helyiépítészeti kultúrát, a természeti értékeket és a települések kul-túrtörténeti nevezetességeit. A Csillagvidék csodás természetiadottságoknak örvend, melyek közül az erdônek az Egererdô

Zrt. a gondos gazdája. Nap, mint nap azon dolgoznak, hogymegôrizzék ezt a kincset a jövô nemzedéke számára. Aki ka-landra vágyik vagy tudását szeretné növelni, szeretettel várják.

Kulturális örökségünkA matyó örökség a kultúránk ré-

sze, melynek központja Mezôkö-vesd. Itt kereshetjük fel a népmûvé-szetet bemutató Matyó Múzeumot is.

A matyó hímzés legjellegzete-sebb motívuma a „matyó rózsa”,melynek számtalan formája ismert.A mezôkövesdi matyó népviseletnépszerûségét elsôsorban annak kö-szönheti, hogy rendkívül elegáns, ki-emeli a test szépségét. Egészen egye-di a csavarintós kendô, amelyen hatalmas pompon-szerû dí-szek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak fehér ingjének dí-sze a rendkívül bô ujj, melyet széles hímzéssel és horgoltcsipkével gazdagítanak. A mezôkövesdiek nem csak a ruhátdíszítették, hanem a bútorokat is. A kelengyét festett matyó lá-dában tartották, ilyen „tulipános láda” nélkül nem adták férj-hez a leányt. A matyó örökség 2012-tôl az „UNESCO szelle-mi kulturális világörökségek” listáján szerepel.

Ha térségünk felkeltette érdeklôdését, ne habozzon felke-resni honlapunkat sem, ahol színes, mindig aktuális program-lehetôségekkel, széles szálláskínálattal, akciós csomagajánla-tokkal várjuk kedves vendégeinket!

www.csillagvidek.hu