A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 5. szám, 2015. június 5.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Nyári programok a Dél-Dunántúlon • Szigetvári melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

ForráshiányFotó

: Tót

h Lá

szló

Összefogásravár az

idegenforgalom

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

KonferenciateremIGÉNYESEKNEK!

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôsZsolnay konferencia terme igényes bel-sôépítészeti kialakítással, a híresZsolnay eozin díszítô elemekkel és tel-jes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtérA helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a kü-lönbözô rendezvényszervezési igényeket. Akonferenciaterem hangszigetelt, mobil fal-rendszerrel két kisebb teremre választható,de mindkét részben a felsorolt technika önál-lóan is alkalmazható.

A konferenciaterem mellett étterem álla résztvevôk rendelkezésére, mesterszaká-csaink hagyományos éttermi kiszolgálással,és fogadással is várják a vendégeket. Lehe-tôség van hideg büfé, kávé és ital szervíro-zására is.

További tárgyalók segítik a konferenci-ák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszige-telt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) szá-mítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhe-lyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–9Összefogásra vár az idegenforgalom

Kamarai hírekÉs lôn világosság 10Formatervezés gombnyomásra? 10SNI tanulók lehetôségei ... 11Csehországban tárgyalnak ... 11

SzakképzésSzakszervezeti javaslat, hiányszakmák,ösztöndíj 12–13

A hónap üzletembere 14–15Polgár Katalin

Klaszter 15

Nyári programok a Dél-Dunántúlon 16–18

Szigetvári melléklet 19–21

DíjazottakAndrássy Zoltán, Széplábi András 22Götzerné Páva Mária, Bernhardt Béla 23

Pályaválasztás„Mindenekelôtt az EMBERT 24–25tekintem a legfontosabb értéknek!”Sokat tanultak és fejlôdtek ... 25–26

Mesterképzés: Radnai Péter 27

TanulószerzôdésOrszágosan elsô helyen végzett 28a tanulójuk

ÖnindítóKözéppontban a kézmûvesség 29–30

SzakképzésKülönleges tetôszerkezeti elemeket ... 30

Enterprise Europe Network 31

Ötletbörze: Renczes László 32–33

Autóteszt: Schnell Rajmund 34–35– Mercedes-Benz B180 CDI

34–35. oldal

A hónap üzletembere:Polgár Katalin

14-15. oldal

Autóteszt:Schnell Rajmund– Mercedes-Benz

B180 CDI

Bognár JózsefSomapak Kft.

28. oldal

24. oldal

TanulószerzôdésOrszágos elsô helyen végzett a tanulójuk

Radnai Péter

MesterképzésAz alma nem esett messzea fájától

Pályaválasztás„Mindenekelôtt

az EMBERT tekintem a legfontosabb értéknek!”

Janovics László

Bôsz Richárd

27. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

— Az elmúlt negyedévben több

mint 10%-kal emelkedett a Magyaror-

szágra látogató turisták

és az itt töltött éjszakák

száma.

Örvendetes, hogy Ba-

ranyában is növekedett

ez a szám, de sajnos el-

maradt az országos átlag-

tól – osztja meg velünk a

kedvezô hírt ARNOLD

Antal, a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparka-

mara idegenforgalomért

felelôs alelnöke, a kama-

rai BaranyaLand Turisz-

tikai Klaszter elnöke. —

Véleményem szerint a turizmus szem-

pontjából Baranya és Pécs továbbra is a

lehetôségek városa. A 2014–2020-as

évekre vonatkozó fejlesztési tervekben

ugyan szerepel a turizmus, de megítélé-

sem szerint lényegesen nagyobb hang-

súlyt kellene kapnia, mert sokkal gyor-

sabban lehetne külsô forrást hozni a me-

gyébe.

— Mit tekinthetô külsô forrásnak?

— Azt, amit máshol megkeresnek és

nálunk költenek el. Ehhez szükséges,

hogy jelentôs mértékben növekedjen a

turisztikai szolgáltatás színvonala, de

ennek érdekében nagyon keményen kell

dolgozni. Vannak újabb lépések, meg-

említeném a Pécsi Marketing és Média

Központot, amely júniustól egy kézbe

veszi a város turizmusának, valamint

Pécs saját cégeinek marketingjét és új

marketingterv mentén alakítja ki a város

turisztikai koncepcióját, új arculattal.

Céljuk az is, hogy a sokszínû termékkí-

nálat elôtérbe helyezésével ne csak mint

kulturális úticélra gondoljanak Pécsre.

Korábban és most is azon a véleményen

vagyok, hogy Pécsnek, Baranya megyé-

nek a turisztikai ágazat akkora lehetôsé-

get jelent, hogy ebbôl egy új nagyipart

lehetne létrehozni. Legalább annyi

munkahely létesülhetne általa, mint az-

zal, amikor külsô forrásokat bevonva

vállalkozások telepednek meg. A me-

gye gazdasága szem-

pontjából nagyon

fontos a munkahely-

teremtés, hiszen az-

zal jövedelem kelet-

kezik és élénkíti az

itteni vállalkozások

mûködését.

— Másfél évvel

ezelôtt alakult meg

a BaranyaLand Tu-

risztikai Klaszter

azzal a céllal, hogy

Baranya megyében

javítsa a turisztikai

szolgáltatások igénybevételét, von-

zóbbá tegye az itt található mûemlé-

keket, rendezvényeket, látnivalókat,

természeti kincseket. Miként lehet ér-

tékelni a klaszter munkáját?

— A klaszterben dolgozó vállalkozások

pozíciója javult az elmúlt hónapokban,

ez elmondható a múlt évrôl is, amikor

elindultak a kedvezô változások. A siker

meglátszik abban is, hogy az utóbbi idô-

ben rendkívül nehéz összefogni a

klasztert. Amíg baj volt, addig minden

tagban munkálkodott a „csináljuk

közösen” késztetés, de azt veszem ész-

re, hogy amint kint van a vízbôl a fejünk

és már nem fuldoklunk, lazul az együtt-

mûködés és mindenki magára figyel. Én

nagyon fontosnak tartom az összefo-

gást, a közös programcsomagok ajánlá-

sát, az együttmûködést, nem csak Pécs

város, hanem Baranya megye valamint

a régió szempontjából.

Július végén rendezik Pécsett az

Europa Cantatot és nem érzem még en-

nek a nagy rendezvénynek az elôszelét,

pedig alig néhány hét választ el bennün-

ket tôle. Biztatom a vállalkozásokat,

hogy keressék a kapcsolatot a szerve-

zôkkel, hiszen ez nem csak egy kulturá-

lis rendezvény, hanem piac is! Egy fo-

gyasztói piac, amibôl hasznot kell sze-

rezni azért, hogy azt visszaforgathassuk

a kultúrába. Az ilyen programokra fel

lehetne fûzni több eseményt, ehhez len-

ne szükséges a már említett összefogás.

— Vannak a megyének olyan terü-

letei, ahol nem lehet panasz az ide-

genforgalomra, említhetjük például

Villányt. A kamara miként tudja tá-

mogatni a turisztikai ágazatban mû-

ködô vállalkozásokat? Egyáltalán mi-

re lenne szükség a megyében ahhoz,

hogy több vendég látogasson ide?

— Hosszú távon Pécs, de az egész

megye a turisztikai és gasztronómiai

adottságait összehangoltan, közösen el-

adva jelentôs növekedést érhet el bevé-

teleiben. Ki kell emelnem Harkány je-

lentôségét, ahol én komoly fejlesztést és

növekvô vendégforgalmat várok.

A régió legkeresettebb vára a siklósi

Magyarország egyik legkeresettebb tu-

risztikai vonzereje az ország kultúrája, a

mûemlékek, a népszokások, a turizmus

szempontjából pedig az egyik legfonto-

sabb az épített örökség. A Siklósi vár a

További információ: www.pbkik.hu

Összefogásra vár az idegenforgalom

Jól indult az idegenforgalmi sze-zon idén Baranyában, ez a ven-dégéjszakák számában is meg-mutatkozik, a szolgáltatók pedigbizakodók. Számos látványosság,program közül választhatnak amegyébe látogatók, legutóbb pél-dául az Ormánság természeti, kul-túrtörténeti értékeit, a helyi gaz-dálkodási hagyományokat bemu-tató, európai uniós támogatássalfelépült Ôs-Dráva Látogatóköz-pontot adták át Szaporcán. Az ide-genforgalmi szakemberek abbanegyetértenek: ki kell szolgálni amegyébe, Pécsre látogató vendé-geket. Hogy hogyan, egyáltalánmit lehet tenni a turisták számá-nak növeléséért, errôl kérdeztünkmeg néhány neves turisztikaiszakembert.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

dél-baranyai térség egyik legjelentô-

sebb és legimpozánsabb mûemléki épü-

lete és egyben legnagyobb történelmi

látnivalója. Építészeti sajátosságai

egyedülállóak a térségben. Gótikus ká-

polnája az ország egyik legszebb várká-

polnája, a közelmúltban felfedezett ima-

fülke pedig egyedülálló Magyarorszá-

gon. Az utolsó felújítás során elôkerült

festett fájdalmas Krisztus szobor, amely

a 15. században a kápolnát díszíthette,

szintén ritkaságnak számít hazánkban.

Az impozáns kastély körül futó magas

középkori várfalak és a fal-

szorosban található Kanizsai

Dorottya rózsakert mind-

mind lenyûgözik az ideláto-

gató vendégeket. A múzeum-

ban megtekinthetô kiállítások

több témát ölelnek fel, hogy

mindenki találjon igazán ked-

vére való látnivalót.

— Büszkén mondhatjuk,

hogy a Siklósi vár a régió leg-

keresettebb vára – állítja

KREITER-MODER Brigit-

ta, a történelmi helyet mû-

ködtetô Siklósi Várszínház

Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetôje,

aki rövid történeti visszatekintéssel is

szolgál: a Siklósi várról szóló elsô emlí-

tés 1294-bôl való, mikor a Soklyósiak

tulajdonában állt. Késôbb Zsigmond ki-

rály elkobozta birtokukat és a

Garaiaknak adományozta. Ezt követôen

1515-ben a Perényiek tulajdonába ke-

rült, a nádor második felesége, Kanizsai

Dorottya temettette el a mohácsi csata

áldozatait, róla nevezték el a várban ta-

lálható rózsa- és fûszerkertet „Dorottya-

kert”-nek. Itt található mellszobra. A

százötven éves

török uralom

után 1686-ban a

vár felszabadult,

majd Caprara

osztrák császári

tábornok kapta

meg. A Batthy-

ány-Strattmann

család 1728-tól

lett a tulajdono-

sa, a vár utolsó

birtokosa pedig

a Benyovszky

család volt.

— A vár mint látnivaló mellett

számos programot és szolgáltatást kí-

nálnak a vendégek számára. Milyen

az érdeklôdés irántuk?

— Igyekszünk vendégeink számára

érdekessé és széppé tenni a múzeumi ki-

állításokat, és élménnyé alakítani a vár-

ban töltött idejüket. A múzeumi szár-

nyakban jelenleg számos kiállítás: vár-

börtön, kínzókamra, reneszánsz bútor-

kiállítás, középkori fegyver- és hadtör-

téneti kiállítás, vártörténeti kiállítás, a

Tenkes kapitánya panoptikum, Istó-

kovits Kálmán és Simon Béla festômû-

vészek kiállítása látható. Emellett több

idôszakos kiállítás is megtekinthetô.

A centenáriumra kiírtunk egy I. vi-

lágháborús pályázatot is, ennek kereté-

ben létrehoztuk az új hadtörténeti kiállí-

tást, aminek roppant nagy sikere van,

ezt alátámasztják a vendégkönyvi be-

jegyzések is. A hadtörténeti kiállítás

nem csak az I., hanem a II. világháborút

is bemutatja.

— Mit tesznek a vendégek számá-

nak növeléséért és még mit lehetne

tenni a helyi és a baranyai idegenfor-

galom fellendüléséért?

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

— A vár- és kastélyturizmuson belül

kiemelten fontos megismerni a piacot, a

nyújtott szolgáltatásokat (programkíná-

latot). Törekszünk programjaink kiala-

kításánál arra, hogy megkülönböztethe-

tô, attraktív és egyedi legyen a térség

váraihoz képest.

A turisztikai fôszezonban számos

színes programmal kedveskedünk láto-

gatóinknak. Színházi elôadásokat, kö-

zépkori várjátékot, nemzetközi tárogató

hangversenyt, fúvószenekari találkozót

(50 éves a Siklósi Fúvószenekar), a

Dolce Hegedûegyüttes koncertjét, vala-

mint számos érdekes programot kíná-

lunk. Reméljük, hogy a tavalyi évhez

hasonlóan eredményesen zárjuk nyári

programsorozatunkat, ahol könnyedebb

és fajsúlyosabb darabokat is bemuta-

tunk.

— Honnan érkeznek javarészt a

vendégek és milyen programokat ke-

resnek?

— Látogatóink az ország egész terü-

letérôl érkeznek, sôt egyre magasabb

számban keresnek fel bennünket külföl-

diek: oroszok, németek, olaszok, horvá-

tok, szlovákok, csehek, angolok. Öröm-

mel tapasztaljuk, hogy vendégeink je-

lentôs része nyugdíjas, diák és fogya-

tékkal élô. A tárlatvezetéseknél ügye-

lünk arra, hogy az adott korcsoportnak

megfelelô elôadást halljanak és kipró-

bálhassanak egyes kiállítási tárgyakat.

Célkitûzéseink között elsô helyen az is-

meretek átadása szerepel.

— Kikkel, milyen szervezetekkel,

intézményekkel mûködnek együtt

azért, hogy növeljék a látogatók szá-

mát, hogy szolgáltatásuk magasabb

színvonalú legyen?

— Több szervezettel, intézménnyel

felvettük a kapcsolatot, akik komoly

forgalmat generálnak az idegenforgalmi

szezonon kívül is az egyénileg érkezô

látogatóink mellett. Ezzel a szezonalitás

hatását kívánjuk kiküszöbölni, azaz az

elô- és ún. utószezonban lényeges láto-

gatószám-emelkedés várható. Bevétele-

ink közel 3/5-ét a turisztikai fôszezon

képezi (májustól októberig).

— Milyen fejlesztések zajlottak az

utóbbi években a várban és még mi-

lyenek várhatók? Nyílik-e újabb pá-

lyázati lehetôség a további munkála-

tokra?

— Az ezredfordulót követôen EU-s

forrásoknak és a Norvég Alapnak kö-

szönhetôen nagymértékû felújítási mun-

kálatok kezdôdtek a Siklósi várban,

ezek során 2010 márciusa és 2011 szep-

tembere között a vár déli és keleti szár-

nyát újítottuk fel, majd a barbakán, a

felhajtóhíd, a Dorottya-kert és a várká-

polna belsô tereinek rekonstrukciója

történt meg. Kívül pedig az egykori par-

koló helyén egy modern látogatóköz-

pontot alakítottunk ki.

Az elmúlt két esztendô ismét teret

adott a fejlesztésnek, így 2013 áprilisá-

ban egy újabb uniós pályázat-

nak köszönhetôen kezdetét ve-

hette a vár rekonstrukciójának

III. üteme. A munkálatok leg-

fôbb célja az volt, hogy a meg-

lévô kiállítások mellett nôjön a

vár épületének teljes alapterü-

letébôl a rendelkezésre álló te-

rek kihasználása, hogy mindig

megújuló kiállításokkal, terek-

kel tudjuk fogadni a látogató-

kat. Így többek között kialakí-

tásra került egy lovagterem,

mely egyben modern techniká-

val felszerelt konferenciahely-

szín is. Emellett létrejött egy innovatív

technológiával felszerelt kiállítótér és

egy elegáns, századfordulós hangulatot

idézô kávézó. A projekt keretében lehe-

tôség adódott a híres, siklósi születésû

Istókovits Kálmán festômûvész képzô-

mûvészeti alkotásainak tudományos fel-

dolgozására is. A vár elsô három ütemé-

nek felújítására Siklós Város Önkor-

mányzatának, mint a mûemléki épület

vagyonkezelôjének 2 Mrd Ft pályázati

forrást sikerült fordítania.

Bízunk benne, hogy újabb pályázati

lehetôség nyílik a fejlesztésekre, hiszen

a vár felújítása még korántsem fejezô-

dött be. Visszavan az egykori szálloda

és pinceétterem renoválása, ami teljessé

tenné a vár rekonstrukcióját és egyben

növelné a város turisztikai szolgáltatá-

sának színvonalát.

Hagyomány, harmónia, Harkány

A Harkányi Gyógyfürdô Zrt. 1823 óta a

Dél-Dunántúl legnagyobb, Magyaror-

szág egyik legismertebb kiemelt gyógy-

fürdôje. Harkány Baranya megye, az or-

szág és Európa meghatározó fürdôváro-

sa, világhírû gyógyvize és a hozzá kap-

csolódó kezelések számos – elsôsorban

mozgásszervi, bôr- és nôgyógyászati –

betegségben szenvedô hazai és külföldi

vendég panaszait enyhítette és enyhíti

ma is.

— A Harkányi Gyógyfürdô Zrt.

missziója, hogy meghatározó szerepet

töltsön be a balneoterápia, az elektrote-

rápia és a gyógyászati kezelések terüle-

tén elsôsorban a mozgásszervi betegsé-

gek megelôzésében és kialakulásuk

után a panaszok enyhítésében, gyógyí-

tásában – fo-

galmazza meg

röviden legfon-

tosabb felada-

tukat HEGYI

Ákos vezér-

igazgató. —

Bôrgyógyásza-

ti és nôgyógyá-

szati panaszok-

kal rendelkezô

v e n d é g e i n k

egészségi álla-

potának javítá-

sában, munka-

végzô képességének megtartásában

nyújtunk segítséget, emellett kellemes,

biztonságos és egészséges környezetben

biztosítunk strand- és élményfürdôzési

lehetôséget a család minden tagja szá-

mára.

A fürdô 13,5 hektáros, arborétum-

hoz hasonlítható területének legna-

gyobb részét az öt, különbözô méretû,

mélységû és funkciójú strandmedence

teszi ki a hozzájuk kapcsolódó étter-

mekkel, boltokkal, kiegészítô épületek-

kel. A legkisebb korosztály számára vi-

zes élményelemekkel tarkított gyerek-

medence is rendelkezésre áll, az úszást

kedvelôknek ajánljuk a versenyek meg-

rendezésére is alkalmas sportmedencén-

ket és terveink között szerepel csúsz-

dánk csúszdaparkká bôvítése, hogy még

több élményelem egészítse ki a fürdô-

zés örömét. A gyógyfürdô területén

egész évben egy fedett, egy nyitott és

egy félig fedett, félig nyitott, több mint

2000 m2 alapterületû gyógyvizes me-

dence várja a 34-38°C-os gyógyvizével

vendégeinket.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

— Honnan érkeznek a látogatók

és milyen szolgáltatásokat vesznek

igénybe?

— Vendégeink mintegy 60%-a ma-

gyar, a külföldiek túlnyomó többsége

Csehországból, Németországból érkezik,

de vannak osztrák, svéd, svájci, szlovák,

horvát, szerb, stb. vendégeink is.

A nálunk megfordulók többsége

nem pihenni, szórakozni jön, hanem

gyógykezeltetni magát. Több napos

gyógykúrán vesznek részt, ahol a

gyógyvíz használata és orvosi felügye-

let mellett számos kezelést vehetnek

igénybe a masszázstól kezdve az iszap-

pakoláson keresztül a víz alatti gyógy-

tornáig. A pihenni, kikapcsolódni vágyó

vendégeink frissítô- és wellness szol-

gáltatásokkal kényeztethetik magukat.

— Kikkel vagy milyen szerveze-

tekkel mûködnek együtt azért, hogy

növeljék látogatóik számát?

— A fürdô kapcsolatban áll utazási

vállalkozásokkal, pl.: utazási irodákkal,

szállodákkal, a Magyar Turizmus Zrt-

vel, szakorvosokkal, háziorvosokkal, a

Baranya Megyei Mozgáskorlátozottak

Egyesületével, nagyobb hazai cégekkel,

a helyi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdô-

kórházzal. Fontosak számunkra ezek a

kapcsolatok.

— Milyen fejlesztéseket terveznek

a fürdôben a közeljövôben?

— Terveink között szerepel mind a

medencék, mind a fürdô épületeinek tel-

jes megújítása, a mai kornak megfelelô

átépítése. Emellett szeretnénk lefedni és

átalakítani az egész évben látogatható

strandmedencét, gyermekmedencét lé-

tesíteni a fedett részen és a már említett

csúszdapark is kialakításra vár.

— Számos programmal színesítik

a Harkányi Gyógyfürdô kínálatát.

Emellett mit tesznek a vendégek meg-

tartásáért és még mit lehetne tenni,

hogy Harkány jó híre eljusson sok

helyre?

— Véleményem szerint legfonto-

sabb a sok elégedett vendég, aki elviszi

Harkány jó hírét a világba, mert ennél

jobb és olcsóbb reklám nem létezik. Eh-

hez magas színvonalú fejlesztéseket

kell végezni és a megteremtett színvo-

nalat meg is kell tartani. Állandó meg-

újulásban kell tartani a fürdôt, minden, a

fürdôs és a nálunk használható gyógyá-

szati iparban megjelenô újdonságot le-

hetôleg az elsôk között kell bevezetni,

hogy azt kipróbálhas-

sák vendégeink. Nem

csak a saját szolgálta-

tásainkat kell a lehetô

legmagasabb színvo-

nalon bemutatni, ha-

nem a fürdôben talál-

ható összes egységet,

még ha azok nem is

saját üzemeltetésûek.

Az üzemeltetôket ösz-

tönözni kell arra, hogy

idônként ôk is meg-

újuljanak, szépüljenek,

hogy a fürdô összhatá-

sa is tükrözze a törekvéseinket. Mivel

területünk nagysága jelentôs, több olyan

szabadidôs tevékenységet kell telepíte-

ni, amely a fürdések közötti szüneteket

hivatott kitölteni, pl. felnôtt játszótér,

mászófal stb.

— A BaranyaLand Turisztikai

Klaszter tagjaként milyen elônyeik

származtak a klasztertagságból, egy-

általán mi a véleménye a klaszterbe

szervezôdésrôl?

— Mivel nem régen vagyok a fürdô

vezetôje, így még nincs pontos rálátá-

som arra, hogy a BaranyaLand Turiszti-

kai Klaszterbeli tagság milyen elônyö-

ket jelent vagy jelentett cégünk számá-

ra. Az a véleményem, hogy az azonos

szakmai szervezeteknek szükségük van

valamiféle tömörülésre, de az nem vezet

eredményre, ha sok az ilyen szervezet,

és azok nem megfelelôen mûködnek.

Legyen egy vagy kettô, de azok profi

módon lássák el képviseletünket.

Üzletemberek, külföldiek a pécsi Corso Hotelben

A Corso Hotel Pécs**** a város leg-

újabb és legmodernebb négycsillagos

szállodája, amely tökéletes kiinduló-

pontot jelent az üzleti utazók és a város-

látogató turisták számára egyaránt. A

butikhotel közvetlenül kapcsolódik a

történelmi belvároshoz, 81 db otthonos,

különbözô stílusú szobájával pedig ké-

nyelmes pihenést garantál minden ked-

ves vendégének. Konferenciák és egyéb

típusú céges összejövetelek számára

modern kialakítású és technikailag jól

felszerelt konferenciatermek állnak ren-

delkezésre. A hotel Á

la carte étterme min-

dennapi, és események-

hez kötött étkezések

színvonalas és hangula-

tos helyszínét kínálja.

Hogy Baranya megye

hoteljei között miként

pozicionálható a Corso

és milyen sajátosságok-

kal vonzza a vendége-

ket, errôl MONTVAI

Ádám stratégiai és fej-

lesztési munkatárs a

következôket mondja:

— Szállodánk a maga nemében

egyedülálló, a város legújabb szállodá-

jaként fôként üzleti partnereket szolgál

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

ki, kényelmes szobáival, központi elhe-

lyezkedésével. A legjobban felszerelt

konferenciatermekkel és az épület egye-

dülálló stílusával, dizájnjával tudjuk

megszólítani vendégeinket.

— A vendégek javarészt honnan

érkeznek, hány éjszakát töltenek

önöknél? Miért választják az önök

szállodáját?

— A vendégek összetétele rendkívül

széleskörû, de talán városi szinten szál-

lodánkban fordul meg a legtöbb külföl-

di származású üzletember és turista. Ki-

magaslóan sok német és osztrák vendég

jelentkezik be recepciónkon. Az eltöl-

tött éjszakák száma az utazás céljától

függ. Míg egy turistacsoport általában

egy éjszakát tölt el szállodánkban, egy

üzletember akár több napra, hetekre is

igénybe veszi szolgáltatásainkat.

— Milyen mértékû az érdeklôdés

a hivatásturizmus iránt, hiszen konfe-

renciatermek is találhatók a szállodá-

ban?

— A városban a legjobban felszerelt

konferencia- és rendezvénytermekkel

várjuk vendégeinket. Szerencsére el-

mondható, hogy e speciális termeink jól

kihasználtak, több nagy, neves rendez-

vénynek is helyszínéül szolgáltunk már,

reméljük, ez a jövôben is így lesz.

— Kikkel, milyen szervezetekkel,

intézményekkel mûködnek együtt

azért, hogy növeljék a vendégek szá-

mát, hogy magasabb színvonalú szol-

gáltatást tudjanak nyújtani?

— Csak néhányat említek a sok kö-

zül: Irány Pécs, BaranyaLand Turiszti-

kai Klaszter, Magyar Turizmus Zrt., stb.

A BaranyaLand Turisztikai Klaszter

azért jött létre, mert példaként kívánt

szolgálni a jól szervezett, összehangolt,

kistérségi szinten együttmûködô turisz-

tikai modellre. A Corso Hotel az alapító

tagok egyike. Mivel a klaszter fôként

marketing célokat,

együttmûködési lehe-

tôségeket kínál, így

minden ilyen irányú

kezdeményezésre nyi-

tottak vagyunk. Az

alapító tagok között

egyébiránt kölcsönös

az együttmûködésre

való törekvés.

— Az együttmû-

ködések mellett mit

tesznek a vendégek

számának növelésé-

ért és még mit lehetne tenni a pécsi,

baranyai idegenforgalom fellendülé-

séért?

— Erre meglehetôsen nehéz választ

adni. Igyekszünk minden tôlünk telhetôt

megtenni azért, hogy minél több turistát

szállodánkban, illetve szeretett váro-

sunkban üdvözölhessünk. Amit mi is

problémaként élünk meg, hogy hiányzik

a városban egy összefogott turisztikai

marketingszervezet és a városmarketin-

get is jelentôsen kellene javítani.

Évek óta csökkenô forgalom

Nem fest túl rózsás képet a helyi ide-

genforgalomról a pécsi TENSI Utazási

Iroda vezetôje, VÉTEK Emi turisztikai

szakember. Az 1983

óta mûködô, az ország-

ban elsô magánkézben

levô utazási irodaként

bejegyzett vállalkozás

mára már a magyar

utazási piac egyik leg-

tôkeerôsebb, legdina-

mikusabban fejlôdô

utaztatójává vált,

amely egyedülállóan

komplex szolgáltatás-

csomagot, az idegen-

forgalom összes szeg-

mensében széles választékot nyújt

egyéni és csoportos utasai, valamint

vállalati ügyfelei számára.

— Évek óta csökkenô forgalomról

beszélhetünk, ez sajnos a térség gazda-

sági helyzetével magyarázható. Törzs-

utasaink az elôzô évekhez hasonlóan

már az év elején jelentkeztek az általuk

kiválasztott utakra, sok esetben igénybe

vették az elôfoglalási kedvezményeket.

Az úticélok esetében sincs nagy válto-

zás, talán a hajós utasaink közül többen

vannak, akik egzotikus úticélokat vá-

lasztanak. Az iskolai szünethez köze-

ledve pedig megnôtt az üdülôprogra-

mokra jelentkezôk száma. Továbbra is

népszerû Törökország, Görögország,

Bulgária, Olaszország, horvát szomszé-

dainkhoz nagyon sokan önállóan szer-

vezik útjukat.

Sajnos, továbbra sem erôsödött a be-

utazás. Van néhány szakmai beutazó

csoportunk, de például az orosz beuta-

zás mértéke jelentôsen visszaesett. A

városban látható külföldi buszos vendé-

gek programját nagyrészt nem utazási

irodák szervezik.

— Pécs és a megye látnivalói, az

„új” fejlesztések milyen vonzerôvel

bírnak az idelátogatók számára?

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

— Egyértelmûen látszik, hogy ezek

a beruházások jót tettek a városnak, pél-

daként említhetem a Zsolnay Negyedet,

amely egyre vonzóbb célpont.

— Több klaszter is megkezdte

mûködését a turisztika területén az

elmúlt években, az ô munkájuk ered-

ménye érezhetô-e, látható-e?

— Nincs rálátásom a munkájukra,

de azt elmondhatom, hogy mint utazási

iroda nem érzünk pozitív változást

munkájuk nyomán.

— Idén a kevés számú kiállító je-

lentkezése miatt elmaradt a pécsi uta-

zási kiállítás, egyre inkább interneten

érdeklôdnek, keresnek, végzik a fog-

lalást az utazók. Ez a tendencia mi-

ként érinti az utazási irodákat?

— Az utazási kiállítás résztvevôi

nagyrészt támogatásoknak köszönhetô-

en voltak jelen. Tudtommal a támogatá-

sok ebben az évben elmaradtak vagy

késtek, saját erôbôl nem tudtak részt

venni a kiállítók. Az utazási irodák je-

lenléte elenyészô volt ezen a rendezvé-

nyen, mi például évek óta nem vettünk

már részt, mert sajnos nem hozta a vásár

az elvárt eredményt. Az internet való-

ban egyre nagyobb teret nyer, persze

amikor rossz tapasztalatot gyûjtenek az

utazók, akkor sokan ismét hozzánk for-

dulnak. Internet segítségével bárki tud

utazást foglalni, de a személyes tapasz-

talatokat, tanácsokat semmi sem pótol-

ja. Arról már nem is beszélek, hogy mi-

lyen nehézkes, ha pl. módosítani kell az

utazást, vagy esetleg le kell mondani.

De találkoztunk már olyan esetekkel is,

hogy kiderült: a szép honlap mögött

csalók voltak. Begyûjtötték a pénzt és

nem szolgáltattak.

— Milyen lehetôségek megterem-

tésére, milyen jellegû összefogásra

lenne szükség ahhoz, hogy a baranyai

idegenforgalom prosperálóbb legyen,

hogy többen érdeklôdjenek a megyei

látványosságok iránt?

— Egységes, jól átgondolt marke-

tingtevékenységre lenne szükség és ah-

hoz rendelt pénzeszközökre. Úgy gon-

dolom, az összefogás csak nagyon szûk

körben valósul meg, a többség csak

hangoztatja a szükségességét, de tenni

nem sokat tesz az érdekében. Sôt!

N.T.

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A LED IT BE képzés után joggal mond-hatják a mini duális képzésen résztve-vôk: jóval világosabban, tisztábban ésérthetôbben tekinthetnek a LED világításrejtelmeibe, köszönhetôen a kiemelkedô-en érdekes és gyakorlatias elôadások-nak.

A pécsi kamara innovatív képzési

ötletének folytatásaként – a nagysikerû

gépipari és 3D képzés után – ezúttal a

világítástechnika rohamos gyorsasággal

fejlôdô ága, a LED világítás körüljárása

volt a képzés célja, és aki eljött, nem

csalódott.

Dr. Német Béla ny. docens, a

Tegavill Kft. tanácsadója adott átfogó

elméleti rátekintést a világítástechnika,

azon belül a LED képzés történetérôl,

minden szükséges fizikai és optikai tör-

vényszerûség bemutatásával, vizuálisan

is gazdag prezentáció keretében.

Az önkéntes kamarai tag, a Tega-

LED Kft. ügyvezetôje, Szabó Gábornem csak a sikertörténet okait, de a ha-

gyományos világítást gyakorlatilag

minden területen kiváltó technológia

gyártási részleteit, és a világításkorsze-

rûsítési projektek gazdasági elônyeit is

bemutatta.

A tucatnyi résztvevô között volt a

városi közvilágításért felelôs mûszaki

szakember, az otthoni felhasználás

módját firtató kisvállalkozó és a több

mûszakban termelô üzemcsarnok felújí-

tásában gondolkozó cégvezetô megbí-

zottja is – az értékelôlapok gyors

összegzése alapján mindannyian választ

kaptak kérdéseikre.

A Tega-LED Kft. saját fejlesztésû

bemutató standján biztosított lehetôsé-

get a hagyományos (izzós, nátriumlám-

pás, fénycsöves) világítás és a LED

technológia egymás melletti megtekin-

tésére, melybôl minden esetben az utób-

bi került ki gyôztesen: van ahol

tizedakkora fogyasztással, van ahol je-

lentôsen megnövelt fényerôvel.

Nem meglepô módon, a pécsi közvi-

lágítás korszerûsítésével foglalkozó

kérdésre nem az elôadók, hanem a város

közvilágítási szakembere adott választ.

Utóbbinak szintén meglepetést okozott,

hogy ez a vállalkozás rendelkezik rend-

szerengedéllyel a saját maga által

(Szekszárdon) gyártott termékek forgal-

mazására és üzembe helyezésére.

A pécsi vállalkozás önkormányza-

tok, intézmények, vállalkozások számá-

ra egyaránt biztosítja a tanácsadást,

megrendelés esetén pedig olyan pénz-

ügyi konstrukciókat, melyek által a be-

ruházás a világítási költségek megtaka-

rításából is finanszírozható, hiszen ezek

a beruházások egy-két éven belüli meg-

térést biztosítanak.

A vállalkozás hamarosan elkészíti és

közreadja azt a tájékoztató anyagot,

melybôl a laikusok is megtudhatják: mi-

lyen típusú és jellemzôjû LED világítás

válthatja ki a hagyományos világítási

eszközöket, izzókat, illetve hol lehet

megvásárolni azokat.

És lôn világosság

A kamarai Formatervezési klub összejö-vetelén ismét találkoztak azok a cégek,melyek a formatervezést mindennapjaik-ban szervesen alkalmazzák és a designiránt érdeklôdnek.

A PICKform Bt. vezetô tervezôje,

Bazsali Gábor nyújtott átfogó és fel-

használóbarát képet a összes létezô, va-

lamint a PICKform Bt. által használt 3D

technológiákról. Felhívta a figyelmet a

régióban megtalálható többi technológi-

ára, illetve a saját alkalmazott technoló-

gia sajátos jegyeire. Mindeközben a

klubban megjelentek figyelemmel kí-

sérhették annak a 3D nyomtatónak a

mûködését, amit az elôadó épített és

használ a mindennapokban.

Az elsô pont, mely lefektetésre ke-

rült, hogy bár vonzó a lehetôség, nem a

formatervezés történik gombnyomásra,

hanem maga a tárgyalkotás.

Az izgalmas és emberkö-

zeli elôadást kérdések követ-

ték, ahol a költségektôl, a

3D szkennelésig minden-

féle problémafelvetés el-

hangzott. A 3D makettek

körbeadása és elemzése

szintén a program részét

képezte.

A félórás elôadás kelle-

mes közegben zajlott és a

kötetlen beszélgetésen is

sokan tették fel kérdései-

ket.

A találkozó közelebb hozta a 3D

technológiát a megjelentekhez és remél-

hetôen megoldást kínált a megbeszélt

problémákra. Így talán a jövôben több

szakterülen is nagyobb bizalommal tá-

maszkodnak erre – a nem az egyéb tech-

nológiák helyettesítésére, ha-

nem segítésére szolgáló –

iparágra.

Formatervezés gombnyomásra?

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Suli-iránytû az SNI tanulók szakmavá-lasztásához elnevezéssel pályaválasztásirendezvényt szervezett április végén akamara szakképzési osztálya.

A sajátos nevelési igényû (SNI) ta-

nulók pályaválasztásának támogatásá-

hoz mind a szülôk, mind tanáraik nagy

odafigyelése és széleskörû tájékozottsá-

ga szükséges annak érdekében, hogy a

gyermek minél sikeresebb legyen, ké-

pességeihez mérten a legmegfelelôbb

pályát, késôbbi megélhetést biztosító

szakmát válasszon.

A program keretében a meghívott 6-

7. évfolyamos diákok játékos feladatok-

kal próbálhatták ki magukat egy-egy

szakmacsoportra jellemzô gyakorlati te-

vékenységben. Mindenki megtapasztal-

hatta, hogy mely területen érezte jól ma-

gát és mozgott biztonsággal, melyik

szakmacsoportban érdemes gondolkod-

nia a továbbtanuláskor, illetve hogy me-

lyek voltak azok a készségek és képes-

ségek, amelyeket fejleszteni érdemes. A

játékok közben a szülôk és tanárok

megfigyelhették a gyerekeket, valamint

információt is kaphatnak a szakmákról,

a sajátos nevelési igényû tanulók szá-

mára elérhetô képzésekrôl, iskolákról,

valamint a törvényi elôírásokról és ar-

ról, hogy mely rész-szakképesítések

esetén kaphatnak ösztöndíjat a tanulók.

A délelôtt során lehetôség nyílt

egyéni tanácsadásokra, szakmai beszél-

getésekre is a szakiskolák és speciális

szakiskolák megjelent képviselôivel,

SNI tanulók szakmai képzését segítô

szakemberekkel.

A Suli-iránytû ôsszel ismét megren-

dezésre kerül azon 6-8. évfolyamos SNI

tanulók számára, akik errôl a rendez-

vényrôl lemaradtak. Bôvebben:

www.palyavalasztasbaranya.hu

SNI tanulók lehetôségei a szakképzésben „Gondolkozzanak,tervezzenek, számoljanak és pályázzanak”A kis- és középvállalkozások aktuálisgazdasági kihívásai címû fórum nagy ér-deklôdésre tartott számot a WTS Klientcégcsoport, a kamara és az EnterpriseEurope Network Pécs szervezésében,mely az új GINOP pályázat lehetôségeitrészletezte.

Idén elôször került Pécsett megrende-

zésre egy olyan komplex tájékoztató

rendezvény, melynek keretében az új

KKV pályázati kör mondhatni minden

szereplôje bemutathatta saját területét,

az adótanácsadótól a pályázatíráson ke-

resztül a finanszírozási formákig és le-

hetôségekig.

Milos Katalin fôosztályvezetô, a

Nemzetgazdasági Minisztérium Gazda-

ságfejlesztési Programok Végrehajtásá-

ért Felelôs Helyettes Államtitkárság

képviseletében ismertette a most nyíló

GINOP pályázati rendszerét, annak pri-

oritásait, és felhívta a figyelmet arra,

hogy a ciklus elején a rendszer még

sokkal rugalmasabb, nagyobb keret-

összeg áll rendelkezésre, nem kell sen-

kinek kapkodnia: „Ez nem egy beadási

verseny. Ki nyomja meg elôbb a gom-

bot a kitöltôprogram végén.”

Vonnák Balázs a Magyar Nemzeti

Bank igazgatója az MNB Növekedési

program finanszírozási eszközeirôl tájé-

koztatta a résztvevôket.

Baldauf Csaba senior manager,

WTS Klient Adótanácsadó Kft. és cég-

csoport partnerei Lambert Zoltán és

Gyányi Tamás valós esettanulmányon

keresztül mutatták be az EU-s pályáza-

tok hasznosulásának legjobb gyakorla-

tát.

A címben szereplô mondattal össze-

gezte Kresz Erika, a kamara Kisvállal-

kozás fejlesztési Bizottságának elnöke,

a Kresz és Fiedler Kft. ügyvezetôje a

rendezvény tanulságait, melynek min-

den elhangzott elôadása letölthetô a ka-

mara honlapjáról.

Az Európai Unió Horizon 2020-as kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) pályáza-ti felhívásait nagy érdeklôdés övezi. Azegyüttmûködésben megvalósuló projek-tek partnerségének kialakítása céljábólidén második alkalommal szervezik megjúnius 11-én, Ostravában azt a találkozót,melynek célja a konzorciumok építése.Természetesen más – de jellemzôen

K+F+I – pályázatok iránt érdeklôdôk is

megjelenhetnek a díjmentes rendezvé-

nyen. A módszer egyszerû, néhány lépés:

■ regisztráció

■ céges és együttmûködési profil fel-

töltése

■ a tárgyalópartnerek kiválasztása elô-

re, online, a profilok alapján

■ személyes tárgyalások az esemény

napján.

A csehországi rendezvény honlapja:

https://b2bharmo.com/OSTRAVA2015/.

A kamara Enterprise Europe Network

projektjében sok ehhez hasonló rendez-

vényt szervez, melyekrôl a

http://pod.pbkik.hu

weboldalon lehet informálódni.

Humán klubA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és IparkamaraHumán klubjának indító megbeszélésén a jelen-lévô szakemberek megvitatták a klub céljait, té-maköreit, célcsoportját, javaslatot tettek a mû-ködésre. A résztvevôk mind egyetértettek ab-ban, hogy csak a szakmai alapokon nyugvó kö-zös munka teheti sikeressé és mások számárais vonzóvá a közösséget. Kamarai javaslat a Humán Klub vezetôjénekszemélyére: Ódorné Kovács Ildikó.

Információ: Rabb Szabolcs Tel.: 72/507 118E-mail: szrabb@pbkik.huCsászár Gergely Tel.: 72 507 186E-mail: gcsaszar@pbkik.hu

Csehországban tárgyalnak a magyar cégek

❰❰

SZAKKÉPZÉS12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Megyei Fejlesztési és Kép-

zési Bizottság 2012 októbere óta mûkö-

dik a kamara mellett konzultációs, véle-

ményezô, javaslattevô és tanácsadó tes-

tületként. A bizottság feladata, hogy

közremûködjön a munkaerô-piaci infor-

mációk, a foglalkoztatási, foglalkoztat-

hatósági adatok és prognózisok alapján a

nemzetgazdasági igények és a szakkép-

zés fejlesztésének összehangolásában.

— A munkaerôpiac régóta jelzi,

hogy nincsenek megfelelô szakembe-

rek, például a gépipar te-

rületén is nagyon nehéz jó

képességû, motivált mun-

kaerôt találni, ezért szük-

ség van a munkaerô terve-

zésére – mondja KLEISZ

Zoltán, a BMFKB elnöke.

— Tudvalevô, hogy túl so-

kan mennek gimnáziumba

és viszonylag kevesen je-

lentkeznek a szakképzés-

be, ôk is inkább gyenge képességûek.

Ma számos olyan szakma létezik, amit

ugyan el lehet sajátítani iskolai képzés-

ben, de nincs munkaerô-piaci értéke.

Nagyon gyorsan változott az elmúlt 5-

10 évben a munkaerôpiac szerkezete és

a munkáltatók igénye. Elôtérbe kerültek

az úgynevezett „soft” képességek, a

csoportban való dolgozás, az alkalmaz-

kodás, a motiváltság. Emellett megvál-

tozott a szakma technikai, technológiai

tudástartalma is, a most tanuló diákok-

nak 21. századi kihívással kell megküz-

deniük, fôleg a gépész és az elektronikai

szakmákban. Mindez arra késztette a

kormányzatot, hogy végiggondolja a

munkaerô-piaci tervezést, ezért született

meg a Megyei Fejlesztési és Képzési

Bizottságok gondolata. A kamara mel-

lett mûködô testületben a területi gazda-

sági kamarák, a kormányhivatal, a mun-

kaadói és munkavállalói oldal képvise-

lôi vannak jelen.

— Milyen eredményekrôl számol-

hat be a bizottság hároméves mûkö-

dését tekintve?

— A megye helyzetét ismerve a

munkaerô-piaci igények alapján a bi-

zottság egy részletes kutatás-felmérés

alapján határozta meg, hogy milyen

szakmákban lenne szükség szakmai

képzésre, milyen létszámban – ez az

úgynevezett „irány-arány” döntés. De a

bizottság döntött arról is, hogy melyik

hiányszakmákban kapnak ösztöndíjat a

tanulók. Ez a rendszer most módosul a

szakképzési törvény tervezetében: a

kormányhivatal átalakulása miatt a hét

tagú bizottság a következô ciklustól

várhatóan öt taggal mûkö-

dik. Nagy örömünkre szol-

gált, hogy növelték az ösz-

töndíjas szakmák számát,

az eddigi 10 helyett már 25

lesz. És nemcsak az általá-

nos iskola, hanem az érett-

ségi után tanulható szak-

mai képzésekbôl is lehet

választani. Nagy segítséget

jelentett az ösztöndíj, mert

számottevôen megnövelte Baranyában

a tanulók érdeklôdését a gépipari szak-

mák iránt: megtízszerezôdött a számuk

az elmúlt hét évben a pályaválasztás te-

rén kifejtett tevékenységnek, illetve az

ösztöndíjas rendszernek köszönhetôen.

Kiemelném a bizottsággal kapcsolatban

a kamara elôkészítô munkáját, a szak-

képzés, a munkaerô-piac, illetve a vál-

lalkozások piaci, vállalkozói ismeretét,

mert ezek az adatok nagyban segítik a

bizottság pontos munkáját.

A bizottság határozza meg azokat a

hiányszakmákat a megyében, amelyek

elsajátításhoz a tanulók iskolai ösztön-

díjat, a képzô intézmények állami támo-

gatást kapnak, és dönt arról, hogy me-

lyek lesznek azok a szakmák, amelyek

képzéséhez egyáltalán nem vehetnek

igénybe állami támogatást az iskolák. A

2014-es évtôl ez a hatáskör kiterjed a

felnôttképzésre (beleértve a munkaügyi

központos képzéseket is) és minden ál-

lami pályázatra is. A döntés minden

olyan iskolát, képzôintézményt érint –

tehát az egyházi iskolákat és alapítványi

iskolákat is –, amelyek állami támoga-

tást kapnak a szakképzés után. Az állam

így szabályozza azt, hogy csak azokban

a szakmákban indulhasson oktatás,

amelyekre igény van a munkaerô-pia-

con, tehát a végzett szakmunkások vár-

hatóan el is tudnak helyezkedni.

— A javaslatté-

telt minden esetben

komoly szakmai

elôkészítô munka

elôzi meg – mondja

FÜLÖP Attila, a

BMFKB program-

koordinátora. — Az

elôkészítés része-

ként a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi

és Iparkamara, mint a bizottság munka-

szervezete, széles körben kutatást foly-

tatott, ennek elsôdleges célja a megyé-

ben mûködô vállalkozások várható

szakemberigényének felmérése volt. A

kérdôíves kutatás mellett a kamara több

fórumon is egyeztetett ágazati képvise-

lôkkel, szakértôkkel. Annak érdekében

vizsgáltuk a megyei fejlesztési terveket,

hogy felmérjük a következô években

megvalósuló beruházások várható szak-

emberigényét. Az elôkészítô munka so-

rán további munkaerô-piaci és álláskere-

sési adatok, valamint a várható demog-

ráfiai helyzet alakulásának elemzésére is

sor került. Ez alapján tett javaslatot a ka-

mara szakképzési bizottsága a megyei

szakképzést érintô beiskolázásra.

— A szakmaszerkezeti javaslatté-

tel, az „irány-arány” döntés a Bara-

Szakmaszerkezeti javaslat, hiányszakmák, ösztöndíj – a BMFKB javaslata a következô tanévreÉrdekességként említhetô, hogy a

nôi szabó szakma is bekerült a Bara-nya Megyei Fejlesztési és KépzésiBizottság (BMFKB) által meghatáro-zott hiányszakmák közé, amelyekesetében a diákok tanulmányi ösz-töndíjra jogosultak a 2015/2016-ostanévre. Számos változás, újdonságjellemzi a szakképzést, ezeket is fi-gyelembe veszi munkája során a ka-mara mellett mûködô Baranya Me-gyei Fejlesztési és Képzési Bizottság(BMFKB).

❰

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13

nyai megyei iskolai rendszerû szakis-

kolai és szakközépiskolai képzéseket

érinti, de vonatkozik-e az iskolarend-

szeren kívüli képzésekre, tehát a fel-

nôttképzésre?

— Igen, mind a két szegmensre vo-

natkozik. A bizottság az iskolai rendsze-

rû képzésekkel kapcsolatban arra tesz

javaslatot, hogy a beiskolázás melyik

képzések esetében történhet költségve-

tési hozzájárulással, azaz állami támo-

gatással, és ezt melyik képzéseknél nem

támogatja. A támogatott képzések tekin-

tetében a BMFKB arra is javaslatot tesz,

hogy az adott szakképesítés esetében

korlátlan beiskolázás valósulhat-e meg,

vagy költségvetési hozzájárulás csak bi-

zonyos keretszám erejéig lehetséges. A

felnôttképzés vonatkozásában keretszá-

mok nem kerülnek meghatározásra, itt a

javaslat csak arra vonatkozik, hogy in-

dulhat-e az adott képzés állami támoga-

tással vagy nem. Nem támogatott kate-

góriába került szakképesítések, ameny-

nyiben van rájuk kereslet, csak önkölt-

séges formában indíthatók.

— A bizottság évente javaslatot

tesz a tanulmányi ösztöndíjra jogosí-

tó szakképesítésekre, úgynevezett hi-

ányszakmákra is. Ezekbôl eddig tízet

határozott meg.

— Korábban 10 szakképesítést lehe-

tett ebbe a kategóriába sorolni, a

2015/2016-os tanévben már 12 szakma

minôsül hiányszakmának, a 2016/2017-

es tanévtôl pedig várhatóan 25 szakké-

pesítés esetén lesznek jogosultak a diá-

kok ösztöndíjra a tanulmányaik ideje

alatt. Az ösztöndíjas szakmák körének

számbeli bôvítése mellett újdonság az

is, hogy 2016 szeptemberétôl már érett-

ségire épülô szakképesítések is bekerül-

hetnek ebbe a körbe, az aktuális bizott-

sági javaslatban 5 ilyen képzés szerepel

(ezek a technikusi képzések és a gya-

korló ápoló).

— A hiányszakmák esetében a diá-

kok tanulmányi ösztöndíjra jogosultak

abban az esetben, ha közoktatási intéz-

mény nappali rendszerû iskolai oktatá-

sában, szakképzési évfolyamon, szakis-

kolai képzésben vesznek részt tanulói

jogviszonyban – sorolja az ösztöndíjas

rendszer feltételeit CSÉFALVAY Ág-

nes, a kamara Szakképzési Osztályának

vezetôje. — Az ösztöndíj folyósítása

független a tanulónak más jogcímen fi-

zetett egyéb juttatásoktól, mértéke az el-

sô szakképzési évfolyam elsô félévében

tanulónként egységesen 10.000 Ft ha-

vonta, de az elsô szakképzési év máso-

dik félévétôl kezdôdôen a tanulmányi

átlageredmény függvényében emelked-

het. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok

családnak nehézséget okoz a gyerek ta-

níttatása. Ehhez jelentôs segítséget ad-

hat a tanulószerzôdéses rendszer, hiszen

a tanulók a minimálbér 15%-át megkap-

ják annál a cégnél, ahol a tanulóidejüket

töltik és ha ehhez jön még az iskolai

ösztöndíj-rendszer, ahol egy 4-es tanuló

akár 25.000 forintot is kaphat havonta,

akkor a tanuló a diákévei alatt akár 40-

50.000 forint, vagy kiemelt szakmáknál

ennél több juttatást is hazavihet. Továb-

bi elônye a rendszernek, hogy ha a tanu-

lóévek alatt megismeri egymást a cég és

a tanuló, a vállalkozás szívesebben al-

kalmazza az általa kiképzett és a szerve-

zetéhez illeszkedô munkatársat.

— Az MFKB mindig egy évvel ko-

rábban hozza meg a döntését, ez mi-

ként hat a kamara pályaválasztási

munkájára?

— Idén márciusban megszülettek az

„irány-arány” és a hiányszakmákra vo-

natkozó döntések, a szeptembertôl indu-

ló tanévben az a feladat, hogy a pálya-

választási tájékoztatókon és minden

más lehetôséget megragadva felhívjuk a

figyelmet ezekre a szakmákra, infor-

máljuk a szülôket, diákokat és a pálya-

választásban érintett tanárokat. Nem-

csak a szakmaszerkezetrôl, hanem

azokról a munkaerô-piaci elvárásokról,

gazdasági trendekrôl is, amik várhatók.

A tapasztalatunk az, hogy nagyon kevés

információ van a pályaválasztást segítô

tanárok birtokában a gazdaság mûködé-

sérôl és a munkaerô-piaci igényekrôl.

Szülôi érte-

kezleteken,

osztályfônö-

ki órákon,

tantestületi

értekezlete-

ken tájékoz-

tatjuk az

érintetteket

arról, hogy

milyen gaz-

dasági irányok vannak, mely irányokban

érdemes tanulni, mik a kiemelt területek

Baranyában, vagy az országban, melyik

iskolában lehet a szakmákat megtanulni,

hol vannak a gyakorlati képzôhelyek.

Azt szeretnénk, hogy a tanulók figyelme

azokra a szakmákra fókuszáljon, ame-

lyek fontosak a gazdaság szempontjá-

ból, és amelyekben nagy valószínûség-

gel el tudnak helyezkedni. N.T.

Kormányrendeletben meghatározottösztöndíjas szakmák a 2015/2016-ostanévre Baranyában:

1. Ács2. Eladó3. Gazda4. Gépi forgácsoló5. Hegesztô6. Húsipari termékgyártó7. Ipari gépész8. Kômûves és hidegburkoló9. Mûanyag-feldolgozó

10. Nôi szabó11. Vájár12. Villanyszerelô

A Bizottság által a 2016/2017-es tanévrejavasolt ösztöndíjas szakmák Baranyá-ban:

1. Gépi forgácsoló2. Hegesztô3. Ipari gépész4. Villanyszerelô5. Nôi szabó6. Gépgyártástechnológiai technikus7. Elektronikai mûszerész8. Gyakorló ápoló9. Épület- és szerkezetlakatos

10. Kertész11. Víz-, csatorna- és közmû-rendszer-

szerelô12. Húsipari termékgyártó13. Ács14. Kômûves és hidegburkoló15. Központifûtés- és gázhálózat rend-

szerszerelô16. Mechatronikai technikus17. Elektronikai technikus18. Laboratóriumi technikus19. Gazda20. Cipôkészítô21. Bádogos22. Mûanyagfeldolgozó23. Mezôgazdasági gépész24. Vájár25. Bôrdíszmûves

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14

Amíg beszélgettünk a villányi Polgár

Pincészet egyik alapítójával, a borba

máig szerelmes Polgár Katalinnal,

közben érkezett a hír, hogy Bor-

deaux-ban, a 39. alkalommal megren-

dezett Challenge International du Vin

borversenyen ötezer bor közül a pin-

cészet 2011-es évjáratú ELIXÍR bo-

ra ezüstérmet szerzett. Ennél jobb bi-

zonyíték nem is kell ahhoz, hogy Pol-

gár Katalint A hónap üzletembere-

ként mutassuk be.

A Polgár Pincészet neve immár 25 éve

jelent egyet a minôségi borok termelé-

sével. A Polgár család hitvallásának leg-

fontosabb eleme a tradíciók tisztelete a

szôlôfajták kiválasztásától a borkészíté-

sig. A Pécsi Tudományegyetem analízi-

sei tanúsítják, hogy a Polgár-borok elô-

állítása során semmiféle, élô szervezet-

re káros anyagot nem alkalmaznak, a

nemes italok klinikailag bizonyítottan

pozitív hatással bírnak az élô szervezet-

re. Az optimális termôhely kiválasztásá-

val, terméskorlátozással, gondos szüret-

tel és a legkorszerûbb feldolgozással a

pincészet kimagasló minôséget ér el.

Ennek elismeréseként Polgár Zoltánt1996-ban az „Év Bortermelôjévé” vá-

lasztotta a Magyar Bor Akadémia és a

szakmai közvélemény.

— Mindenki jó bort készít Villány-

ban és aki konyhát vezet, jó ételeket fôz.

De ennél sokkal többet kell adni a ven-

dégeknek: családias hangulatot – foglal-

ja össze röviden Katalin, mi az egyik

legfôbb sajátossága a Polgár Pincészet-

nek. — Nálunk a vendégek mindig ta-

lálkozhatnak valakivel a családból, mert

mindig a panzióban van valamelyikônk,

így tudunk közeli kapcsolatot kiépíteni.

Fontos a személyes törôdés, ezt az is

igazolja, hogy vendégeink kb. 60%-a

visszatér hozzánk. Férjem, Zoltán álta-

lában heti két alkalommal tart bemuta-

tót szerte az országban, valamint Er-

délyben és a Felvidéken, ezek felkeltik

borunk iránt az érdeklôdést. De nagy

hangsúlyt fektetünk arra is, hogy étele-

ink helyi alapanyagból készüljenek,

hogy helyi ízeket varázsoljunk a vendé-

gek asztalára.

Nálunk a borbemutatás nemcsak ab-

ból áll, hogy kitöltjük a bort és három

mondatot mondunk róla, hanem részle-

tesen, játékosan, vidáman, ha kell,

anekdotázva mesélünk, hogy rávezes-

sük a kóstolókat a bor szeretetére, a bor

igazi ízére és értékére.

— Mik a sajátosságai a Polgár-bo-

roknak?

— Nagyon sokat építünk a tradíci-

ókra. Fontos a hagyományaink ápolása,

és a borainkban benne van a szakértel-

münk. Az utánunk jövô generáció is

mindenféle szakmai tudással fel van

vértezve: fiúnk, Ifj. Polgár Zoltánugyanazon az egyetemen diplomázott

szakmérnökként, ahol mi, az egykori

Kertészeti Egyetem jogutódján, a vôm,

Kapronczai Balázs szintén elvégezte a

szakmérnöki szakot a Corvinus Egyete-

men, a lányunk pedig a Budapesti Gaz-

dasági Fôiskola után marketinget tanul

a PTE közgazdasági karán. Tehát folya-

matosan tanulni és tanítani. A kollégáin-

kat is állandóan képezzük, hogy minél

magasabb színvonalon tudják ellátni a

feladataikat. Emellett számos progra-

mot kínálunk a vendégeinknek: már az

elsô délután szakmai vezetést kapnak a

pincében. De lehetôség van traktorral,

terepjáróval, vagy gyalog bejárni bizo-

nyos dûlôket szakmai vezetéssel, mind-

eközben bemutatjuk a borvidék történe-

tét, történelmét is.

— Mire kíváncsiak a vendégek?

— Mindenre! Roppant nyitottak és

szerencsére több generáció jön el hoz-

zánk. Nagy figyelmet fordítunk a csalá-

dokra, a gyerekekre. A legkisebbeket

játszótér, játszósarok várja, külön tv

DVD-kkel rossz idô esetére, emellett

kisállatokat simogathatnak, régi magyar

háziállatokkal ismerkedhetnek, családi

napokon mézeskalácsot süthetnek, régi

kézmûves mesterséget tanulhatnak,

hogy a szülôk is nyugodtan kikapcso-

lódhassanak.

— Milyen feladatok hárulnak ön-

re ebben a vállalkozásban, miként ér-

zi magát mint nô ezen a férfias szak-

területen? Egyáltalán milyen a kap-

csolata magával a borral?

— Én nagyon szeretem a bort! Mint

italt tisztelem, hisz több ezer éves kultú-

rához kötôdik, megjelenik az ember

minden pillanatában, a születéstôl az

életbôl való távozásáig, végigkísérve az

egész emberi életet. Én egy bigott bor-

és szôlôhívô ember vagyok. Nagyon

fontosnak tartom, hogy megosszam és

továbbadjam másoknak ezt a hitet. Le-

het, hogy nagyképûen hangzik, de a mi

családunkban egyfajta küldetéstudat

uralkodik a borral kapcsolatban, mi is

úgy voltunk nevelve, hogy a szôlô egy

roppant fontos növény a számunkra. Ha

csak arra gondolunk, hányféle ásványi

anyagot és vitamint tartalmaz a szôlô és

a bor.

Nem tartom férfias foglalkozásnak a

borászkodást, amikor én ebbe belecsöp-

pentem, többen diplomáztunk lányok.

Korábban a férfiak nehezen tûrték meg

a nôket ezen a területen, de ma már egy-

re több a hölgy, aminek nagyon örülök.

Én most már tulajdonosként veszek

Polgár Katalin„Ahogy egy bölcs embernek, a bornak is mindig van

valami mondanivalója”

A HÓNAP ÜZLETEMBERE / KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 15

részt a vállalkozásunkban és egyfajta

senior szaktanácsadóként. Próbálom te-

relgetni a fiatalabb kollégákat és termé-

szetesen a gyermekeimet is. Három és

fél évvel ezelôtt átadtuk a vezetést a kö-

vetkezô generációnak, természetesen

nem vonultunk ki az üzletbôl, minden-

féle támogatással ott vagyunk a hátuk

mögött.

— Lehet még tanulni valamit a

borról?

— Amíg élünk, mindig lehet új dol-

gokat tanulni róla. Legalább annyira

komplex, mint maga az ember, az élet.

Mindig mást mond és ahogy egy bölcs

embernek, a bornak is mindig van vala-

mi mondanivalója, amit érdemes meg-

hallgatni, csak meg kell tanulni odafi-

gyelni rá, ugyanúgy, ahogy a társunkra

vagy más emberekre.

— Miért csinálja, mi hajtja még?

— Ez egy nagy-nagy szerelem. Sze-

retni kell a bort, mert ez egy izgalmas

dolog. Jó dolog jó bort csinálni és jó do-

log megosztani másokkal, hiszen a bor

nem egy egyszemélyes ital, a bor barát-

ságokat hoz létre és összeköt. Rengeteg

barátunk lett azáltal, hogy borbemutató-

kat, borkóstolókat, elôadásokat tartunk.

— Idôrôl idôre megmérettetik

magukat különbözô versenyeken. Ép-

pen most kapta a jó hírt, hogy Bor-

deaux-ban második helyezést értek el

egy világversenyen, de nemrégiben

egy Szent György-napi borversenyen

is nagy aranyérmet nyertek. Miért

fontosak ezek a versenyek?

— Egy kicsit önigazolás is, hogy jó

úton járunk. Nagyon fontos számunkra,

hogy ezt tudjuk. Egyébként az mindig

lutri, hogy a legjobb bort vittem-e el, az-

zal a borral neveztem-e, amelyik egye-

zik a zsûri döntésével, ízlésével? Min-

den borverseny egy kicsit szubjektív,

megméretjük magunkat, hogy szeretik-e

a borunkat. A bírálók szakemberek, és

ha ott vagyunk az élmezônyben, az

nagy öröm számunkra. N.T.

Ünnepélyes keretek között Prágában kerültaláírásra a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter(DDGK) és a Cseh Gépipari Klaszter stratégi-ai megállapodása. A ceremóniára Szijjártó Pé-ter magyar külgazdasági és külügyminiszter,valamint Jan Mládek cseh ipari és kereskedel-mi miniszter jelenlétében került sor.

A dokumentumot Ladislav Mravec, a CsehGépipari Klaszter ügyvezetôje és Dr. Hüse Ist-ván, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke ír-ta alá.

A miniszterek beszédeikben kiemelték, hogyCsehországot és Magyarországot kulturálisan ésgazdaságilag is szomszédos országoknak tekin-tik és látják a gazdasági fejlôdés közös lehetôsé-geit, melynek egyik pillére a vállalatok közvetlenegyüttmûködése, melyhez mindkét ország kor-mánya támogatást biztosít.

A klaszterek stratégiai együttmûködése a szak-képzéstôl a tapasztalatcserén át a piaci lehetôsé-gek bôvítéséig terjed.

A DDGK-t Kleisz Zoltán elnökségi tag (továb-bá a kamara mellett mûködô Megyei Képzési ésFejlesztési Bizottság elnöke, a Matro Kft. ügyve-zetôje) és Rabb Szabolcs, a klaszter menedzs-ment szervezete, a Pécs-Baranyai Kereskedelmiés Iparkamara innovációs osztályvezetôje képvi-selte.

Szakképzés-fejlesztésiegyüttmûködés indul a gyôri Professio klaszterrel

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) 2011-es megalapításakor egyik legfontosabb célkitû-zése volt a szakképzésfejlesztés a gépipari szak-mákban, annak érdekében, hogy több, képzet-tebb, és munkaerôpiaci szempontból alkalma-sabb gépipari szakember kerülhessen a vállalko-zásokhoz. A gépipari szakmákban a jelenlegfennálló munkaerôhiány nemcsak a Dél-dunántú-li régió gépipari vállalkozásait sújtja, hanem azország más térségeit is, ezért a gyôri szakkép-zés-fejlesztési célokat megvalósító ProfessioFémipari és Szakképzési Klaszter (Professio) ésa DDGK ez irányú céljai, elvei, feladatai számosponton találkoznak, melyek megvalósítása közösérdek. A DDGK és Professio májusban a szak-képzés fejlesztési együttmûködésrôl tárgyalt,melynek eredményeképpen több területen körvo-nalazódott együttmûködési lehetôség, mind a kö-zépfokú és felsôfokú gépipari pályaorientáció-ban, mind a képzésfejlesztésben.

A kamaráknak – így a DDGK-tag és me-nedzsment szervezet Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamarának (PBKIK) is – egyik ki-emelt feladata az általános iskolások pályavá-lasztásának elôsegítése, melynek érdekébenszámos rendezvénnyel orientálják a tanulókattöbbek között a gépipari szakmák kitanulása felé.

A DDGK Pályaorientációs stratégiája –, me-lyet a PBKIK-val összehangoltan valósít meg – agyôri példák alapján gazdagodhat, kiegészülheta jövôben, ugyanúgy, ahogy a Klaszter is meg-osztja tapasztalatait a Professio Klaszterrel,amely együttmûködés mindkét felet hatékonyab-bá teheti céljaik elérésében.

A Szerb Gépipari Klaszter és a Dél-Dunántúli GépipariKlaszter találkozója ÚjvidékenKözös együttmûködési lehetôségekrôl tárgyalt májusban Szerbiában a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter(menedzsment szerve: PBKIK) és a szerb Vojvodina Metal Cluster. A Szerb Gépipari Klaszter 116 szer-teágazó profilú tagjával, 300 millió EUR összes árbevételével, 6300 alkalmazotti létszámával értékespartnere lehet a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek. A klaszterek közötti egyeztetésen elôtérbe kerül-tek az üzletfejlesztési, együttmûködési lehetôségek, valamint a közös pályázási lehetôségek.

Az Újvidéken megrendezett 82. Nemzetközi Mezôgazdasági Kiállítás Üzletember találkozóján szá-mos elôremutató, klasztertagok közötti tárgyalás is megvalósult. A DDGK-t a klasztertalálkozón CsirkeBalázs (DDGK elnökségi tag, Sampo Kft. HR vezetô) és Szabó Berta (DDGK klasztermenedzser) kép-viselte.

Stratégiai megállapodás a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterés a Cseh Gépipari Klaszter között

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLON Dél-Dunántúli Gazdaság16

Dél-Dunántúl nemcsak számos fürdôhellyel, de egyéb látványos-sággal is várja a régióba látogatókat. Ebben az esztendôben is szá-mos meglepetést tartogat a természet szerelmeseinek, legyenazok úti célja az Ormánság, a Zselic, vagy éppen Kaposvár, ta-vasszal három látogatóközpont is megnyitotta kapuit.

A Fekete István Látogatóközpont a somogyi megyeszékhelytôlészakra, a Deseda-tó partján található, a hajót formázó épület fôlátványeleme az azt teljes magasságában kitöltô tölgyfa. A fa körülés rajta a vízpartok, a mezôk és az erdôk élôvilága elevenedikmeg. Egy hatalmas akváriumban pedig a Deseda jellegzetes nö-vényevô és ragadozó halait csodálhatják meg az érdeklôdôk. Ahozzá kapcsolódó külsô bemutatóhelyek akár biciklivel is bejárha-tók. E mellett kellemes kikapcsolódást kínál a desedai arborétum ésparkerdô, valamint a Gombás parkerdô területén létrehozott ka-landerdô, több korosztálynak is szóló játékaival, tanösvényeivel.

A Zselici Csillagpark területén multifunkcionális csillagvizsgálóvárja egy 25 méter magas kilátóval, az éjszakai túrák útvonalát adótanösvénnyel a természet szerelmeseit. A kilátóból jó idôben a Ba-laton-felvidék tanúhegyei, a Mecsek és a horvátországi Papuk-hegy-ség is látható.

Baranyában is újabb elemmel bôvült a természeti értékeket be-mutató látogatóközpontok sora, megnyílt az Ôs-Dráva bemutató-központ az Ormánságban, Szaporca közelében, ahol a térség ter-mészeti és kultúrtörténeti értékeit, hagyományait bemutató temati-kus kiállítás mellett a térségre egykor jellemzô régi magyar háziál-latokat tartó major is helyet kapott.

A hegy levének kedvelôit a borutak mellett az akadálymentesszekszárdi Garay ÉlményPince, míg a gyógyulni vágyókat gyógyvi-zes és termálfürdôk egész sora várja.

Újabb öko-turisztikai látogatóközpontok nyíltak

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLONDél-Dunántúli Gazdaság 17

NYÁRI PROGRAMOK A DÉL-DUNÁNTÚLON18 Dél-Dunántúli Gazdaság

SZIGETVÁRI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 19

Az 57 éves múlttal rendelkezô Szigetvári

Takarék mára a Szövetkezeti Hitelintéze-

tek Integrációjának legnagyobb takarék-

jaként, egy erôs regionális bankká nôtte

ki magát, teljes körû banki szolgáltatást

nyújtva vállalati, önkormányzati, non-

profit és lakossági ügyfelei részére. A fo-

lyamatos fejlôdésnek köszönhetôen fiók-

hálózata évrôl évre bôvült, jelenleg 28 fi-

ókkal áll ügyfelei rendelkezésére Bara-

nya, Somogy és Bács Kiskun megyében,

amelyek közül legújabb a 2015. május

11-én megnyílt Barcsi fiók.

A Szigetvári Takarék regionálisan

mindig is kiemelt szerepet töltött be a

mikro-, a kis- és középvál-

lalatok életében, biztosítva

a gördülékeny mûködésé-

hez szükséges pénzügyi

hátteret – emelte ki BuzásiLászló, a Szigetvári Taka-

rék Ügyfélkapcsolati Igaz-

gatója. A Barcsi fiók meg-

nyitása is jól példázza,

hogy amíg a hazai bank-

szektorban nem egy pénzin-

tézet fokozatosan racionali-

zálja fiókhálózatát, addig a

Szigetvári Takarék a helyi

jelenlétben továbbra is piaci

lehetôséget lát és folytatja mûködési terü-

letének kiterjesztését.

Több mint 8600 egyéni vállalkozó-

nak, kis- és középvállalatnak nyújtunk

teljes körû banki szolgáltatást a számla-

vezetéstôl, a befektetési lehetôségeken

keresztül, a számukra legkedvezôbb, akár

személyre szabott finanszírozási konst-

rukciók kidolgozásáig.

Az elmúlt évben a vállalati hitelállo-

mányunk a pénzpiaci tendenciákkal el-

lentétben stabilizálódott és ügyfeleink

számlaforgalma továbbra is növekvô

trendet mutatott. Megítélésünk szerint a

sikeres mûködésünk kulcsa egyrészrôl,

hogy aktívan hitelezünk és keressük a

vállalható kockázatú üzleti lehetôségeket.

Másodszor a banki átlaghoz képest lénye-

gesen gyorsabban és jellemzôen helyi

kompetenciában döntünk a beérkezett hi-

telkérelmekrôl. Alapvetô fontossággal bír

számunkra, hogy ügyfeleinkkel szemé-

lyes kapcsolatot alakítsunk ki – akár dön-

téshozói szinten is – és minden esetben

törekszünk egy kiszámítható, kölcsönö-

sen elônyös, hosszú távú partneri kapcso-

lat kialakítására. Segítünk ügyfeleink szá-

mára a legkedvezôbb finanszírozási

konstrukciók kialakításában, a Takaré-

kunknál elérhetô számos

kedvezményes kamatozású

hitelkonstrukció alkalmazá-

sával, ezzel is egy hozzá-

adott értéket adva az üzleti

kapcsolatainkhoz. Termé-

szetesen az ügyfél elégedett-

ség nem lenne teljes a ver-

senyképes banki kondíciók

alkalmazása nélkül, az átlát-

ható és meglepetések nélkü-

li kondíciós listák biztosítá-

sával mind a hitelezés, mind

a számlavezetés terén.

Az elmúlt idôszak nega-

tív pénzpiaci eseményeire tekintettel nem

feledkezhetünk meg arról, hogy jelentô-

sen felértékelôdött a bankszektorba vetett

bizalom és a biztonság igénye az ügyfele-

ink részérôl. Örömmel jelenthetjük, hogy

2014 december 10-én 121 takarékszövet-

kezet, a Takarékbank Zrt. és a SZHISZ

részvételével létrejött a takarékok új ga-

ranciaközössége, ami a piacon egyedülál-

ló módon kettôs betétvédelmi rendszert

biztosít ügyfeleink részére. Az OBA vé-

delmén felül a garanciaközösség tagjai-

nak közel 300 milliárd forintnyi tôkéje is

védi betéteseink megtakarításait.

Az idei évben is, a 2014-es évhez ha-

sonlóan az MNB Növekedési Hitelprog-

ram II. szakasza keretében nyújtható

2,5%-os kamatozású hitel a legnépsze-

rûbb termék ügyfeleink körében. A ked-

vezményes kamatozású hitellehetôségek

közül a kisvállalkozásoknak kiemelten

ajánljuk a Széchenyi Kártya Program ter-

mékeit (Széchenyi kártya, Széchenyi be-

ruházási hitel, Agrár Széchenyi kártya),

valamint az Új Széchenyi hitelt.

A 2015-ös évben az agrárszektorban

tevékenykedô ügyfeleink részére kiemel-

ten ajánljuk a Nemzeti Agrárgazdasági

Kamara és Szövetkezeti Hitelintézetek

Integrációja stratégiai együttmûködésé-

nek keretében a kamarai tagok számára

kidolgozott, kedvezményes számlaveze-

tési és finanszírozási konstrukciókat.

A vállalatok mellett Takarékunk to-

vábbra is elkötelezett partnere az önkor-

mányzati szektornak és a jövôben is ko-

moly üzleti lehetôséget látunk a kapcsola-

taink fejlesztése, bôvítése irányában. Ki-

emelten fókuszálunk az önkormányzatok-

ra, a szektor holdudvarába tartozó egyesü-

letekre és alapítványokra, valamint a tár-

sasházakra is. Minden olyan termékkel

rendelkezünk, amely egy önkormányzati

ügyfél számára – beleértve az önkormány-

zatokhoz kapcsolódó egyesületeket és ala-

pítványokat is – igényként felmerülhet, a

számlavezetés, a befektetések és a külön-

bözô finanszírozási megoldások terén (ön-

erô finanszírozás, támogatás elôfinanszíro-

zás, beruházási hitel és folyószámlahitel).

A fentiekben bemutatott, széleskörû

szolgáltatásoknak köszönhetôen nálunk

mindenki megtalálja – reális költségszint

mellett – a saját igényeihez illeszkedô ter-

méket, személyre szabott tanácsadással.

Bízunk benne, hogy hamarosan az

Ön vállalkozását is ügyfeleink között

tudhatjuk!

Pécsi fiókjaink Szigetvári fiók Komlói fiókPécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Pécs, Páfrány u. 2/a Szigetvár, József Attila u. 19. Komló, Városház tér 5.

Tel.: +36 72 514-200 Tel.: +36 72 552-282 Tel.: +36 73 514-094 Tel.: +36 72 582-260E-mail: bajcsy@szigetvaritakarek.hu E-mail: pafrany@szigetvaritakarek.hu E-mail: szigetvar@szigetvaritakarek.hu E-mail: komlo@szigetvaritakarek.hu

Szigetvári Takarék: „Stratégiai partnerként tekintünk a vállalati és önkormányzati ügyfélkörre!”

Buzási Lászlóügyfélkapcsolati igazgató

SZIGETVÁRI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság20

Szigetváron a legnagyobb jelentôsége a feldolgozóiparnak

van, amelyre épülve létrejöttek újabb iparágak, a fafeldolgo-

zás és a hordógyártás. A fém és a mûanyag termékek gyártása

is jelen van a piacon. Ahhoz, hogy a város és a térség ipara

fejlôdjön, megfelelô minôségû infrastruktúrával ellátott terü-

letre lenne szükség, ami ösztönözné a nagyobb cégeket is ar-

ra, hogy telephelyet létesítsenek.

— A legnagyobb gondot az jelenti, hogy kevés a valódi

munkahely Szigetváron és a térségben – kezdi beszélgetésün-

ket. — A közmunkaprogramba ugyan sok pénz folyik be, de

az ebben részt vevôk tényleges értéket nem állítanak elô. A

mûködô vállalkozásokban ez a forma nem igazán alkalmazha-

tó, mert az ilyen módon alkalmazottak csak ritkán állják meg

helyüket. Egy dologban azonban hasznos, hogy létezik, az

emberek segítségével rájönnek arra, dolgozniuk kell, ha meg

akarnak élni. A vállalkozókkal a korábbinál szorosabb kapcso-

latot szeretnék kiépíteni, annak érdekében, hogy felpezsdüljön

a gazdasági élet a városban.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy Szigetvár és

térségében a gazdasági fellendülés egyedül a mezôgazdaság-

tól várható, a földek újraelosztásával, családi gazdaságok lét-

rehozásával. Azonban, hogy ez valóban így lesz-e, csak az élet

A Suzuki Szigetvár szolgáltatásai

● Újautó értékesítés, tesztvezetési lehetôség

● Használtautó értékesítés, vétel, beszámítás, gépjármû átírás

● Hitelügyintézés hozott gépkocsira, tehergépkocsira is

● Eredetiségvizsgálat

● Biztosítási kárügyintézés, casco és kötelezô biztosításkötés

● Jégkáros autók fényezés nélküli javítása

● Mûszaki vizsgáztatás (személy, teherautó, motorkerékpár, quad,

lassú jármû)● Garanciális és garancián túli egyéb márkák javítása

● Autódiagnosztika, olajcsere, futómû állítás, gumiszerelés,

centírozás● Fényezés, színkeverés, karosszéria lakatos részleg húzató paddal

● Antibakteriális klímatisztítás, javítás, feltöltés

● Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak Suzukihoz

● Kenôolajak, akkumulátorok, gyári és utángyártott kiegészítôk

● Új kézi és gépi autómosó, teherautó és kamionmosó, kozmetika,

polírozás● Bérautó szolgáltatás

SUZUKI SZIGETVÁR márkakereskedés és márkaszerviz 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (Mol kút mellett)

Tel.: 06-73/456-789, mobil: 06-20/450-5000Nyitva: h.-p. 8-17-ig, sz. 9-12-ig v. zárva.

www.suzukiszigetvar.hu

Szigetvár polgármestere, dr. Vass Péter fél éve áll a városélén. Ugyan a közéletben most elsô alkalommal vállalt ve-zetô szerepet, azonban vezetôi tapasztalatoknak nincs hi-ányában, megyei fôállatorvosként tevékenykedett hosszúéveken át, részt vállalt cég alapításában, s már évtizedekóta e baranyai kisvárosban él.

Az autópálya

SZIGETVÁRI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 21

adja meg a választ. Egyelôre sok a nyitott kérdés, többek kö-

zött, hogy mekkora területen gazdálkodnak majd ezek a csa-

ládi gazdaságok. S hát az is, hogy mivel, mert akik eddig nem

gépesítették a gazdaságukat, már nem fogják megtenni, mert

nincs meg hozzá az anyagi hátterük. E mellett az igazi gond a

megtermelt áru értékesítésével lesz, mert ahány termelô,

annyiféle minôség és mennyiség, s néhány száz kilogramm

terményt senki nem vesz majd át tôlük.

— A térség gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy kevés a

termelô üzem – folytatja tovább. — Néhány még tartja magát,

a Schenk és társa Kft. tulajdonában lévô konzervgyár, négy-öt

kisebb cipômanufaktúra is mûködik. Azonban mindegyik a

korábban e területeken foglalkoztatottak alig egynegyedének,

egyötödének jelent munkát. Az egyik igazán fejlôdô cég az

Iron-Tech Zrt., amelyik jelenleg is egy újabb üzemcsarnokot

épít, ahol újabb nyolcvan-kilencven embert tud majd foglal-

koztatni. A tavalyi fejlesztésekkel együtt így már csaknem

250 embernek adnak munkát. Sajnos, vannak olyanok is, mint

például a Sziget-Hús Kft., ahol folyamatosan kénytelenek

csökkenteni a dolgozóik számát.

Kitért arra is, a térség gazdasági fejlôdésének egyik leg-

fôbb hátráltatója az M6-os és M60-as kálváriája, aminek meg-

hosszabbítása évek óta húzódik, s ennek hiányában a térség

változatlanul szinte megközelíthetetlen. A turizmus is ennek

köszönhetôen nem olyan mértékben fejlôdik, ahogy ez egyéb-

ként megtörténhetne.

— Az idegenforgalom fellendítése érdekében a strandon

szükség lenne egy szabadtéri wellness részre, meg egy minô-

ségi szálloda is jól jönne. A már meglévô létesítmények gaz-

daságosabb mûködtetése azonban jelenleg a legfontosabb fel-

adat. Bízom benne, hogy az ennek az érdekében hozott intéz-

kedések – a strand, a kúria, a szálloda és a camping egy kéz-

be került – eredményeként talán ebben az esztendôben a

gyógyfürdô már legalább nem növeli tovább a veszteségeit –

hangsúlyozza zárásként.

hiányahátráltatja a fejlôdést

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság22

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara Mohács Városi Elnöksége ebben az

esztendôben tevékenységének elismerése-

ként a Mohácsi Szakképzési Díjat Andrássy

Zoltánnak ítélte oda.

— Nem tudtam, hogy jelöltek erre a díj-

ra – mondja Andrássy Zoltán, a Radnóti

Miklós Szakképzô Iskola és Kollégium

gyakorlati oktatásért felelôs igazgató-he-

lyettese. — Kaptam egy meghívót az ünne-

pi közgyûlésre, s ott derült ki, hogy az én

nevem is szerepel a díjazottak között. Nagy

meglepetés volt, s nagyon örültem neki.

Mint mondja, minden díj egy visszajel-

zés, a hosszú évek óta tartó szakmai munka,

az eredmények elismerése.

— Immár a tizennyolcadik tanévemet

töltöm a mohácsi szakközépiskolában, fa-

ipari mérnökként az asztalosok elméleti és

gyakorlati képzését végzem – folytatja to-

vább. — A Mohácsi Szakképzési Díj át-

adását követôen sokan gratuláltak, s még

ma is elôfordul, hogy az utcán egykori ta-

nítványok megállítanak, hallották, vagy ol-

vastak róla, idén a Mohácsi Szakképzési

Díjat nekem ítélték oda. Jó érzés ez a fajta

visszajelzés, elismerés, hiszen nem könnyû

eleget tenni, a tanuló, a gazdálkodók, a ka-

mara – akin keresztül a tanulószerzôdések

megkötésre kerülnek –, valamint a szülôk

által támasztott elvárásoknak megfelelni.

Mindezek ellenére nem bántam meg egy

pillanatra sem, hogy a tanulóképzéssel

kezdtem el foglalkozni, annak ellenére,

hogy egyre nehezebb az általam tanított

szakmára jelentkezôket találni. Sz.K.

Mohácsi Szakképzési Díj:

Andrássy ZoltánNem tudtam, hogy jelöltek a díjra

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara Komlói Városi Elnöksége évrôl évre

szakmai díjjal ismeri el a szakember-után-

pótlás nevelésében jelentôs szerepet válla-

lók tevékenységét. Idén a Komlói Szakkép-

zési Díjat Széplábi András, a Szakképzô Is-

kola igazgató-helyettese vehette át.

— Nagyon meglepôdtem, amikor meg-

tudtam, hogy nekem ítélték oda a díjat,

mert az utóbbi tíz évben – tudomásom sze-

rint – szakképzô iskola vezetôje nem volt a

díjazottak között – mondja Széplábi And-

rás. — Ebben az esztendôben azonban, a

kamara több városi elnökségének kitünte-

tettjei között is szerepeltek. Magam csak

néhány esztendeje veszek részt ebben a

munkában, ez a díj csak részben a személyemnek szól, elsô-

sorban az intézményben folyó munkát ismerték el vele.

Mint mondja, Karácsony László, a korábbi igazgató-he-

lyettes nevéhez fûzôdik a duális-rendszer bevezetése, hogy a

gyakorlati képzés valós céges környezetben történjen. Ezt a

megkezdett munkát szeretné maga is foly-

tatni. Kitért arra is, hogy Komlón mindig is

hagyománya volt ennek, ugyan voltak tan-

mûhelyek, de a tanulók mindig is a tényle-

ges termelésben vettek részt.

— Mint korábban, most is nem az az el-

sôdleges szempont, hogy melyik tanár ma-

radjon meg, hanem az, hogy a térségben

mûködô cégeknek milyen szakemberre van

szükségük. Ebben az esztendôben például

annyi gépi-forgácsoló tanulót veszünk fel,

amennyire Komló és térségében igény je-

lentkezett – hangsúlyozza. — A tanulók áll-

nak a középpontban, hogy legyen gyakorla-

ti helyük, s a végzést követôen el tudjanak

helyezkedni. A szakmaválasztás meg-

könnyítése érdekében pedig az általános is-

kola tanulói, hatodikos koruktól kezdve óralátogatásokon ve-

hetnek részt – akár a szüleikkel közösen –, valamint szeptem-

bertôl novemberig Baranya összes települését felkeressük,

hogy megismertessük az ott élôkkel az iskola nyújtotta lehe-

tôségeket. Sz.K.

Komlói Szakképzési Díj:

Széplábi AndrásTanulóképzés a cégek igénye szerint

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 23

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Komló Városi Elnöksége Ide-

genforgalmi Díjjal ismerte el Bernhardt

Béla, a Magyarhertelendi Termál Fürdô

vezetôjének a térség turisztikai vonzere-

jének növelésében elért eredményeit.

— Örültem, s meg is lepôdtem,

hogy mások is jónak tartják mindazt,

amit az elmúlt években elértünk, a fo-

lyamatosan végrehajtott fejlesztéseket –

ad hangot véleményének Bernhardt Bé-

la. — A beruházások eredményeként

nemcsak új munkahelyek létesültek, de

jelentôsen megnôtt a fürdôvendégek

száma is, elsôsorban a fedett élmény-

parknak, a kültéri árnyékos strandnak és

a szauna-parknak köszönhetôen. Ami-

kor megvettük a fürdôt

évente nyolcezren keresték

fel, ez a szám mára elérte a

száznegyvenezret.

Mint mondja, országo-

san is egyedülálló az álta-

luk létrehozott és elkülöní-

tett textiles és textilmentes

szauna. Az elkövetkezen-

dô idôben további fejlesz-

tések következtében egy

40 fô befogadására alkalmas szauna ké-

szül el, felette pedig pihenôk kerülnek

kialakításra. A bôvített szauna park

ôsszel készül el.

— A szauna-kultúra bölcsôje lett

Magyarhertelend, ma már az ország

egész területérôl érkeznek

hozzánk a vendégek, ami-

ben jelentôs szerepet ját-

szanak a kitûnô szauna-

mestereink, akik nemcsak a

hazai, de a külföldi verse-

nyeken is szép eredménye-

ket érnek el – mondja

Bernhardt Béla. — Elsô al-

kalommal két esztendôvel

ezelôtt adtunk helyet az or-

szágos szaunamester bajnokságnak, ami

már akkor messze vitte a hírünket, ma

már egyre többen tudják, hogy merre ta-

lálható Magyarhertelend. Hétvégéken

szinte mindig megtelnek ennek köszön-

hetôen a környék szálláshelyei. Sz.K.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Komló Városi Elnöksége Jánosi

Engel Adolf díjjal ismerte el Götzerné

Páva Mária, a város gazdasági fejlôdé-

sét elôsegítô tevékenységét. Húsz évvel

ezelôtt, mint alkalmazott kezdett Kom-

lón a munkaügyi központban, aminek

2004 óta a vezetôje.

— Nagyon meglepôdtem, amikor

megtudtam, hogy engem jelöltek erre a

díjra, – mondja Götzerné Páva Mária, a

Baranya Megyei Kormányhivatal Kom-

lói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztá-

lyának vezetôje. — Az alapfeladataink

közé tartozik a munkavállalók és a mun-

káltatók kiszolgálása, s az, hogy csök-

kenjen a városban, s a hozzánk tartozó

két térségben a munkanélküliség. Ennek

érdekében a várossal közösen munkál-

tatói fórumokat tartunk, a munkáltatók-

kal napi kapcsolatban állunk, de ezt

mindig is a munkánk természetes részé-

nek tartottam.

Mint mondja, komlói járás mellett,

a hegyháti és pécsváradi járás 62 önkor-

mányzata tartozik hozzájuk. S az, hogy

jelentôsen csökkent a munkanélküliek

száma, nemcsak az ô, hanem az egész

kollektíva sikere.

— A munkáltatók és a munkát kere-

sôk igényeit is figyelembe véve keres-

sük meg az egyes munkaterületekre a

legalkalmasabb embert, igyekszünk hu-

mánusan eljárni – emeli ki Götzerné Pá-

va Mária. — A közfoglalkoztatásban a

teljes illetékességi területünkön résztve-

vô több mint kétezer, Komló városban

pedig közel ezer fô nemcsak parkgon-

dozással foglalkozik, hanem tényleges

értékteremtô munkát végez, egy részük

a város által létrehozott tésztagyártó

üzemben dolgozik, vagy gombát ter-

meszt, mezôgazdasági kertet mûvel, a

megtermelt terméssel a komlói közin-

tézmények konyháit látják el, továbbá a

betonelemet gyártanak, utakat, járdákat

újítanak fel, mindezt városunknak Köz-

foglalkoztatási Díjjal ismerték el. S hát

ennek eredményeként, míg korábban a

regisztrált munkanélküliek közül soka-

kat törölni kellett, ma már egyre többen

jelentkeznek, hogy szeretnének a köz-

foglalkoztatásban részt venni. Igyek-

szünk a kollégáimmal tisztességes kap-

csolatot ápolni mind a munkáltatókkal,

mind pedig az önkormányzatokkal. E

mellett a lehetôségekhez mérten a na-

ponta nagy számban megjelenô ügyfe-

lek problémáira is megkeressük a vá-

laszt, próbálunk minden tekintetben ele-

get tenni az elvárásaiknak. Sz.K.

Jánosi Engel Adolf Díj:

Götzerné Páva MáriaMindkét oldal igényeire odafigyelnek

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj:

Bernhardt BélaA szauna-kultúra bölcsôje lett a Magyarhertelendi Termál Fürdô

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság24

— A kamarával való együttmûködé-

sünk jó 20 évvel ezelôtt, a pályaválasz-

tási rendezvények megszervezésével

kezdôdött – mondja Janovics László. —

A munkaügyi központnak és a kamará-

nak külön-külön is önként vállalt fel-

adata volt, hogy koordinálja és segítse a

pályaválasztást a megyében. Alapeset-

ben a munkaügyi központ feladata az,

hogy a munkanélküli embereket segítse.

De amikor elmegyünk az iskolába és el-

mondjuk a gyerekeknek, hogy mit lenne

érdemes tanulni, melyek azok a szak-

mák, amelyekben el lehet he-

lyezkedni, hogyan és milyen

kompetenciákat kell fejleszte-

ni, akkor az egy preventív

munka. Nagyon sok energiát

fektettünk a pályaválasztásba,

amiben mindig partnerünk volt

a kamara. Ez a kapcsolat a mai

napig fennáll. De a közelmúlt-

ból említhetem a kamarával

közös Önindító programot,

amely a vállalkozóvá válást se-

gítette komplex módon. Azt mondtuk:

mivel Pécsett sok értelmes, tehetséges,

okos, kreatív fiatal van, akik nem vé-

geznek egyetemet, de van ötletük és ab-

ban van fantázia, nézzük meg, hogy al-

kalmasak-e egy vállalkozás vezetésére.

Ha igen, nyújtsunk nekik olyan támoga-

tást, ami egy sikeres vállalkozói léthez

szükséges. Kerestünk hozzá partnert,

amit a kamara által menedzselt Kreatív

Ipari Klaszterben találtunk meg, és most

már a második ciklusát éli a program.

— Nyilvánvalóan nagyon nehéz

lehet ezt a munkát számokkal mérni.

— Valóban, mint minden preventív

dolgot nehéz mérni. Mint ahogy azt is,

hogy ha a gyerekek nevelésébe invesz-

tálunk, rendes ember lesz belôlük. Egy-

szerûen hiszünk benne, hogy az ember-

be való befektetés hosszú távon megté-

rül. Gyakran felteszik a kérdést, hogy

miként mérem annak a hatékonyságát,

amit csinálok. A végsô érvem mindig

az, hogy ez egyszerûen hit kérdése. Azt

gondolom, hogy a tudásra, az alkalmaz-

kodóképességre és ezekhez hasonló ké-

pességek fejlesztésére kell, kellene mi-

nél több energiát fordítani.

— Mind a munkaerôpiac, mind a

szakképzés sokat változott az elmúlt

15-20 évben. A szülôk, akiknek a

gyermeke pályaválasztás elôtt állt

vagy áll, mennyire tudnak ehhez iga-

zodni? Belátják-e, hogy egy szakma

tanulásával sokkal többet érnek el a

gyerekek, mint egy 1. vagy 2. diploma

megszerzésével?

— Azt gondolom, hogy vannak ered-

mények, de még nagyon sok a teendô

ezen a területen is. Egyrészt tájékozot-

tabbá kell tenni a szülôket. Van például a

jó szakmával rendelkezô, jól szituált, si-

keres vállalkozást vezetô szülô, aki

annyira el van foglalva a saját ügyeivel,

hogy nincs ideje a gyerekére, aki azért

kallódik el, mert nem volt megfelelô

szülôi irányítás. Aztán ott van a másik

véglet, ahol a szülô maga is munkanél-

küli, vagy közfoglalkoztatott és nem tud

pozitív példaként állni a gyereke elé,

hogy egy jó szakmaválasztással sikeres

lehet. Mert vagy nincs szakmája és sem-

milyen végzettsége, vagy ha van is, az-

zal nem tud elhelyezkedni. Ezeknek a

gyerekeknek valamilyen külsô segítség-

re van szükségük, amit a családtól nem

kapnak meg. Ilyenkor merül fel az isko-

la szerepe és felelôssége. Én azt gondo-

lom, hogy sokkal többet kellene elvár-

nunk az iskolától pályaorientációban,

pályairányításban. Egy jó pedagógusban

megvan a belsô késztetés arra, hogy a rá-

bízott gyerekekbôl legyen valaki.

Én potenciális erônek tekintek min-

den embert, minden gyereket, akibôl

adófizetô polgár lehet. Ha az osztályban

vannak olyanok, akik verekednek, ne-

veletlenek, nem oda valók, kirakják

ôket az iskolából. Nem végzik el az ál-

talános iskolát, nem lesz szakmájuk,

elôbb-utóbb a bûnözés útjára lépnek.

Börtönbe kerülnek, és amikor kijönnek,

elmennek a munkaügyi központba,

hogy itt vagyok 6 általánossal, szak-

mám nincs, adjanak munkát. Milyen

esélye van ezeknek az embereknek? És

itt jön a prevenció! Ennek a gyereknek

akkor kellett volna elmagyarázni, hogy

nem szabad kimaradnia az iskolából,

célt, motivációt adni neki és utat mutat-

ni! Erre építettük részben a kamarával

együttmûködve közösen azt a mentor-

tanár programunkat, amely munkanél-

küli pedagógusokat foglalkoztatott, a te-

vékenységük pedig arra irányult, hogy a

lemorzsolódással veszélyeztetett gyere-

keket benntartsa az iskolarendszerben.

Ez a projekt már 8-9 éve mûködik Bara-

nya megyében, én minden fórumon ki-

álltam azért, hogy folytatódjon, mert ez

fontos lenne a jövô szempontjából.

— Baranya gazdaságának jelen-

tôs részét képezi a munkaerô-piac.

Miként jellemezhetô a baranyai vál-

„Mindenekelôtt az EMBERT tekintem a legfontosabb értéknek!”

Mindig is ez a hozzáállás jellemezteJanovics László munkáját. A közelmúl-tig a Baranya Megyei KormányhivatalMunkaügyi Központjának igazgatója-ként dolgozó munkaügyi szakembertevékenységének sikerét az is bizo-nyítja, hogy a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara (PBKIK) közigaz-gatási szervezetek körében végzett,2014-ben publikált felmérése szerint amunkaügyi központ az állampolgárok(az ügyfelek) véleménye szerint mindaz ismertség, mind az elismertség te-kintetében az elsôk közé tartozik.

JANOVICS László 2011-2012-ben a Dél-dunántúliRegionális Fejlesztési ésKépzési Bizottság elnökevolt, 2012 óta a kamaraáltal mûködtetett Bara-nya Megyei Fejlesztésiés Képzési Bizottság tag-ja. Munkásságát idén aBelügyminiszter minisz-teri oklevéllel ismerte ela közfoglalkoztatási

programok tervezésében, koordináció-jában nyújtott kimagasló teljesítmé-nyéért. A munkaügyi szervezetben el-töltött mintegy 25 évrôl, a PBKIK-valközös munkáról beszélgettünk.

PÁLYAVÁLASZTÁSDél-Dunántúli Gazdaság 25

lalkozások és a munkaügyi központ

kapcsolata?

— A munkaügyi központ feladata a

mindenkori kormány foglalkoztatáspo-

litikájának helyi megvalósítása. Kormá-

nyoktól függetlenül ennek a tevékeny-

ségnek két fô iránya volt az elmúlt 20

évben. Az egyik a foglalkoztatás bôvíté-

se, ami azt jelenti, hogy olyan rendsze-

reket, olyan ösztönzôket alakítsunk ki,

ahol a munkáltatók abban érdekeltek,

hogy minél több embert foglalkoztassa-

nak. A foglalkoztatás bôvítése hihetetle-

nül fontos, mert nem mindegy, hogy va-

laki befizetôje a rendszernek vagy eltar-

tottja. Ezért a vállalkozásokkal kapcso-

latos támogatásaink, a bérszubvenció-

ink, munkahelyteremtô támogatásaink

stb. jelentôs része ezt szolgálta. Tevé-

kenységünk másik nagy területe, iránya

a foglalkoztathatóság fejlesztése. Ez egy

laikus számára legegyszerûbben a kép-

zést jelenti, és nagyon sokáig ez volt az

egyetlen eszköze a munkaügyi szerve-

zetnek. De hamar rájöttünk arra, hogy a

foglalkoztathatóságnak vannak egyéb

összetevôi is: pszichológiai, szociológi-

ai, mentális, motivációs képességbeli és

egyéb aspektusai, amelyeket ugyanúgy

figyelembe kell venni. Ekkor jöttek azok

a komplex munkaerô-piaci programok,

amelyek ezt próbálták megragadni.

— Melyek a legnagyobb kihívások

most a munkaügy területén Baranya

megyében?

— Az mindig cél volt, hogy munkát

adjunk a hátrányos helyzetû emberek-

nek, hol a megváltozott munkaképessé-

gûek élveztek prioritást, hol a tartósan

munka nélkül lévôk, a nôk vagy az 50

éven felüliek. Az utóbbi években a köz-

foglalkoztatás van a fókuszban. Most

aktuálisan az új programozási ciklusban

az Európai Unió a 25 év alatti fiatalokat

tartja a legfontosabb problémának, hi-

szen a 2008-as gazdasági válság legin-

kább a fiatalok munkaerô-piaci helyze-

tét rontotta. Ez nagyon fontos cél, de

meggyôzôdésem szerint a prevenció en-

nél fontosabb. Ez egy hosszú távú be-

fektetés, aminek az eredménye nem fog

látszani a projekt vagy a részprojekt be-

fejezése után három hónappal, hanem

annál sokkal késôbb, viszont úgy kell

felépíteni a programot, hogy abba érté-

ket vigyünk. A legnagyobb érték az,

amit az emberbe fektetünk, elsôsorban a

gyerekeinkbe. Azon is kell gondolkod-

nunk, hogy a mai fiatalok között nagy

arányú a cigányság jelenléte, és az idô

elôrehaladtával ez növekedni fog. Ha

erre a kihívásra nem tudunk jó válaszo-

kat adni, akkor ez sorskérdés lesz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, va-

lamint a Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamara 2015-ben nyolcadik alkalom-

mal rendezte meg a szakmai tanulmányi

versenyeket és a hozzájuk kapcsolódó

rendezvényeket összefogó Szakma

Sztár Fesztivált Budapesten, a Hung-

expo területén. A nemes vetélkedésre

ebben az esztendôben mintegy ötezer-

ötszázan jelentkeztek, a területi kama-

rák közremûködésével lebonyolított

írásbeli elôdöntôkön közülük csaknem

4600 versenyzô indult el.

A Pécsi Simonyi Károly Szakkö-

zép- és Szakiskola hûtô- és légtechnikai

rendszerszerelô tanulói

közül az országos verse-

nyen az elsô helyen a

Hidason élô KAJTÁR

Márió végzett, aki érett-

ségi után választotta ezt

a szakmát. Mint mondja,

az elsô évben a gyakor-

lati idejét a Mecsek Klí-

mánál töltötte, s csak a

távolság miatt váltott, s

helyezkedett el egy

bonyhádi cégnél.

— A régi és az új

gyakorlati helyemen is

sokat segítettek a felké-

szülésben, sokat gyako-

rolhattam. Magukkal

vittek a cégek által, a

klímaszerelôknek szer-

vezett tanfolyamokra,

hogy a legújabb beren-

dezéseket, technológiá-

kat is megismerhessem

– mondja.

Annak a véleményé-

nek is hangot adott,

hogy a legnehezebb fel-

adat a középdöntôben a

csôszerelés volt, amikor

többféle anyagból – réz

és acél – készült csövet

kellett egybe építeni.

Meg az, hogy az egyik

legjobb barátja,

Schaffler Béla is az el-

lenfele volt, ô harmadik

lett.

— Véletlenül lettem

hûtô- és légtechnikai

szerelô – veszi át a szót

SCHAFFLER Béla. —

Egy ismerôsöm keresett

tanulót, néhányszor el-

mentem vele nyáron dol-

gozni, s megtetszett,

ôsszel már nála kezdtem.

A tanulmányi eredmé-

nyeim alapján elsôsként

részt vehettem a Szakma

Sztár programjaiban,

már akkor elhatároztam,

indulok rajta magam is.

Nem volt egyszerû a fel-

Sokat tanultak és fejlôdtek a verseny ideje alatt

A kamarai Szakma Sztár Fesztiválonebben az esztendôben harmincki-lenc szakmában mérték össze tudá-sukat a szakmunkástanulók, akik kö-zül százkilencvenketten jutottak adöntôbe. A versenyen elért eredmé-nyük alapján 82 százalékuk teljesítet-te a szakmunkás vizsga feltételeit, ésmentesült a záróvizsga alól. A bara-nyai versenyzôk ebben az esztendô-ben is szép eredményeket értek el,többen közülük ott voltak a legjob-bak között, s állhattak fel a dobogóvalamelyik fokára, nem is kevesen alegfelsôn foglalhattak helyet.

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság26

készülés, mert a gyakorlati helyem

Szekszárdon volt, csak iskolába jártam

Pécsre. A versenyre Kajtár Márióval kö-

zösen is készültünk, sokat gyakorol-

tunk. A döntôben egyébként Split Klí-

maberendezés szerelése, valamint egy

légcsatorna-rendszer kiépítése volt a

feladat.

A pécsi Rét utcai Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi

Szakközép- és Szakiskola tanulója, a

lánycsóki LINDER Krisztián a mûsza-

ki cikk kereskedôk ver-

senyében az elsô helyet

szerezte meg.

— A felkészülésben

sokat segítettek a tanára-

im, meg a gyakorlati

képzôhelyemen, a Sikló-

si úti Intersparban is,

ahol például beülhettem

a pénztáros mögé, vagy

megnézhettem mi törté-

nik a fôpénztárban –

mondja. — A verseny-

ben az egyik feladat

pont ezekhez kapcsolódott. A döntô is

sok érdekességet tartogatott, egyebek

mellett magyarul és németül kellett el-

adnunk, valamint díszcsomagolást ké-

szítettünk, a polcokra kitett árukhoz ter-

mékismertetôket írtunk. A kereskede-

lemben szeretnék elhelyezkedni, a ter-

veim között szerepel, hogy továbbkép-

zem magam, elvégzem az üzletvezetôi

tanfolyamot. Szeretem a kihívásokat,

álmon, hogy nagy multicég elsô embere

lehessek.

A gépi forgácsolók

versenyében a dobogó

legmagasabb fokára a

pécsi BÔSZ Richárd

állhatott fel, aki annak

idején az érettségi után

azért választotta ezt a

szakmát, s jelentkezett a

Pécsi Angster József

Szakképzô Iskola kama-

rai gépipari osztályába,

mert az egyik barátja az volt, s azt

mondta neki, nagy lehetôségek rejlenek

a gépiparban.

— A felkészítô tanárom ajánlatára

jelentkeztem a Somapak Kft.-hez tanu-

lónak, ami jó döntés volt, a verseny

elôtt is sokat gyakorolhattam, meg az

egyes fordulók között is az egyes mun-

kafolyamatokat, az iskolában pedig az

elméleti részhez kaptam sok segítséget,

e mellett számos anyagvizsgálatot, mé-

rést végeztünk. Nekem a harmadik for-

duló volt a legnehezebb,

ugyanis a korábbi évek-

nél sokkal összetettebb

volt a feladat, több mun-

kadarabot kellett ugyan-

is elkészíteni.

Mint mondja, egy

évig még a Somapak

Kft.-nél marad, leteszi a

CNC gépkezelôi szak-

munkásvizsgát, de a ter-

vei között szerepel, hogy

elvégzi a gépészmérnök

szakot. Szólt arról is,

hogy a felkészülés során egyre jobban

megszerette a mûszaki pályát, amelyet

az édesapja korábban is ajánlott neki,

azonban akkoriban ôt inkább a biológia

érdekelte. Nagyon sokat

fejlôdött és tanult a felké-

szülés és a verseny során.

Az iskola másik tanuló-

ja, a pécsi BÍRÓ Ramóna

pedig a nôi szabók verse-

nyében lett harmadik. Ôk

rövid ujjú

blézert ké-

s z í t e t t e k ,

v a l a m i n t

edényaláté-

tet és

edényfogót,

kis evôeszköztartót, va-

lamint kötényt varrtak.

— Már akkor, ami-

kor elkezdtem az iskolát,

tudtam, hogy indulni

szeretnék a Szakma Kiváló Tanulója

versenyen – mondja. — Minden vá-

gyam az volt ugyanis, hogy kitanuljam

ezt a szakmát, hogy el tudjam készíteni

az általam megálmodott ruhákat. A gim-

náziumot is azért hagytam abba, hogy

még mielôtt megszûnne a nôi szabó

képzés szakmunkás-vizsgát tegyek,

érettségizni ugyanis bármikor lehet.

Szólt arról is, hogy abban az eszten-

dôben, amikor ô az iskolát kezdte, a

végzôsök szép eredménnyel végeztek a

Szakma Sztár versenyen, s az elsô hely-

nek köszönhetôen nem kellett vizsgáz-

niuk, megkapták a szakmunkás-bizo-

nyítványukat. Kitért arra is, hogy ilyen

sikeresen szerepelhetett, abban nagy

szerepe volt a gyakorlati oktatójának,

Rapp Józsefnének és az elméleti tárgya-

kat tanító Ropoli Juditnak.

Abban mindannyian egyetértettek,

hogy nagyon jó hangulatú volt a ver-

seny, folyamatosan segítették egymást,

s a felkészülés, valamint az egyes fordu-

lók során sokat fejlôdtek.

A verseny közönsége a szakmai ér-

deklôdôkön és a széles közvéleményen

túl, azok a pályaválasztás elôtt álló fia-

talok voltak, akik az

egyes szakmák után-

pótlását jelentik. Szá-

mukra jelentôs moti-

váció, hogy a helyszí-

nen láthatták verseny-

zô társaikat, akiket

majd követhetnek. A

versenyzôk pedig több

ezer látogató elôtt mu-

tathatták meg tudásu-

kat, szerezhettek di-

csôséget önmaguk,

szüleik, tanáraik,

szakmájuk és iskolájuk számára. A pé-

csi kamara közel 500, a pályaválasztás

elôtt álló tanuló részére biztosította a le-

hetôséget, hogy megismerkedjenek a

szakmákkal a döntô helyszínén. Sz.K.

További helyezettek: Czeglédi Dalma ruházati eladó – 4. helyezett – gyakorlati képzôhely: Momo-Fashion Kft., Tóth Gergelygépi forgácsoló – 4. helyezett – Hauni Hungária Gépgyártó Kft., Barbér László József gépi forgácsoló – 5. helyezett – Somapak

Kft., Andrásfalvy Kristóf Péter gépi forgácsoló – 6. helyezett – Somapak Kft. A gépi forgácsoló tanulók a kamarai gépipari osz-

tály diákjai.

MESTERKÉPZÉS 27Dél-Dunántúli Gazdaság

— Már gyerekkoromban, a nyári

szünetekben együtt jártam dolgozni

édesapámmal, aki ácsmester – kezdi be-

szélgetésünket. — Aztán az élet úgy

hozta, hogy egy teljesen más területen

kezdtem el a tanulmányaimat, s érettsé-

giztem le. Azonban az a szakma egyál-

talán nem tetszett, mindig is ács szeret-

tem volna lenni.

Az érettségi után, amint lehetôség

nyílt rá beiratkozott Pécsett a regionális

képzô központ OKJ-és képzésére, ahol

a gyerekkorában megszerzett tudását

Ilijin Petár ácsmester keze alatt bôvítet-

te, mélyítette el. Ezzel párhuzamosan

elvégzett egy vállalkozói tanfolyamot

is, nagyon fiatalon, húsz évesen egyéni

vállalkozó lett.

— Mindig szerettem volna a magam

ura lenni, ezért, az OKJ-s vizsga letéte-

lét követôen úgy döntöttem kiváltom az

egyéni vállalkozói engedélyemet – foly-

tatja tovább. — Munkám szinte az elsô

pillanattól kezdve volt, az édesapámat

ismerték a környéken, s tudták azt is,

hogy éveken át segítettem neki.

Aztán szép lassan kialakult a saját

megrendelôköre, egyre több, s egyre

összetettebb feladattal bízták meg. Je-

lenleg is Alsómocsoládon egy 18 és fél

méter magas kilátót épít, ami, mint

mondja, nem kis kihívást jelent. Koráb-

ban szintén ezen a településen a Prakti-

kák Házához tartozó csillagvizsgáló

ácsolatát készítette el.

— Nagyon szeretem a szakmámat,

mindig is igyekeztem a legújabb eljárá-

sokat elsajátítani, a mestervizsgát is

ezért tettem le, ahogy meglett az ahhoz

szükséges kötelezô öt évem – emeli ki.

— Már akkor szerepelt a terveim kö-

zött, hogy tanulókkal foglalkozom,

akiknek átadhatom a tudásomat, mert

fontosnak számomra, hogy ne haljon ki,

legyen, aki továbbvigye. A kisebbik

öcsém is nálam tanulta ki a szakma

alapjait, ugyan egy baleset miatt jelen-

leg csak a munkákat felügyeli.

Kitért arra is, hogy az igazsághoz az

is hozzátartozik, hogy egyre több mun-

kával bízzák meg, amihez elkelne a se-

gítség. S, hát szeretné a maga szájíze

szerint kinevelni a leendô munkatársait.

— Az utóbbi idôben különösen nagy

hasznát veszem, hogy már akkor a mes-

tervizsga-tanfolyam része volt a peda-

gógia, mert egyre nehezebb feladat

eredményesen együtt dolgozni azokkal

az alkalmazottainkkal is, akik nem a

kezdetek óta vannak velünk – ad hangot

véleményének. — A mestervizsgára tör-

ténô felkészülés során szakmailag is sok

újat kaptam, nemcsak a már meglévô is-

mereteimet frissíthettem fel, hanem kor-

szerû eljárásokkal is megismerkedhet-

tem. S, hát a mesterdarabról nem be-

szélve, ami igazi kihívás volt számom-

ra, ugyanis csapolásokkal teli kútkorona

elkészítése volt a feladat.

Mint mondja, az építôipar folyama-

tosan változik, újabb technológiák,

anyagok és gépek jelennek meg a pia-

con, éppen ezért rendszeresen részt vesz

a cégek által szervezett szakmai napo-

kon, mert nem szeretne lemaradni, fon-

tosnak tartja a folyamatos megújulást.

Szólt arról is, hogy támogatások felhasz-

nálásával igyekszik a gépparkját a leg-

korszerûbb berendezésekkel bôvíteni,

nemrégiben pályázati úton elnyert forrá-

sok segítségével telephelyet vásárolt,

ahol egyebek mellett egy mûhely is he-

lyet kap majd. Néhány éve már kft. for-

májában mûködteti a cégét, amelyben

hatan dolgoznak, két ács és négy segéd.

— Szeretem a fa illatát, s nagyon jó

érzés látni, amikor elégedetten szemléli

a megrendelô a szép tetôt. Azonban az

utóbbi idôben miután kevés új ház épül,

évente ha egyet, kettôt készítünk, in-

kább csak felújításokra kapunk megbí-

zást. Néhány szép munka is megtalál

bennünket, többek között felkérnek ar-

ra, hogy egy templom tetejét készítsük

el. Soha nem kellett hirdetnem még

azért, hogy munkám legyen. Szájhagyo-

mány útján terjed a hírünk, a kezünk

alól kikerülô munka reklámoz bennün-

ket – fejezi be beszélgetésünket, mert

mennie kell, várják már egy következô

megbeszélésen.

Sz.K.

A mágocsi RADNAI Péter ácsmester esetében elmondható, hogy az alma nem esett messze a fájától, miután egy ki-

sebb kitérôt követôen, édesapja nyomdokaiba lépve evvel a szakmával jegyezte el magát. S ha ehhez még azt is hoz-

zátesszük, hogy mindegyik testvére az építôiparban tevékenykedik, a nagyobbiknak saját építôipari cége van, s tôle

kapja a megrendelései jelentôs részét, a kisebbik pedig szintén ácsnak tanult.

Az alma nem esett messze a fájától

„...szeretné a maga szájíze

szerint kinevelnia leendô

munkatársait.”

TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28

— Az évek során a cég több lépcsô-

ben a család tulajdonába került. Elôször

az alapítók közül a bank, majd a buda-

pesti külkereskedelmi cég, a Sopianae

Gépgyár és végül a balkáni válság ide-

jén az olasz partner adta el a részét.

1995 közepén már az édesapám volt

a fô tulajdonos – idézi fel a kezdeteket

BOGNÁR József, a

Somapak Kft. egyik

ügyvezetôje. — Az-

óta a cégnek édes-

apám mellett a test-

vérem és én va-

gyunk a tulajdono-

sai. Jelenleg ketten

vezetjük Balázzsal,

aki gépészmérnök,

magam pedig gé-

pész-informatikus

vagyok, de mind a

ketten közgazdász

végzettséggel is rendelkezünk.

A Somapak Kft. a csomagolástech-

nikai berendezések mellett egyedi gépe-

ket és alkatrészeket is gyárt, fontosnak

tartják ugyanis a több lábon állást.

Negyven embernek adnak munkát,

akiknek jelentôs része a gépek gyártásá-

ban, tervezésében vesz részt.

— Elsôsorban egyedi gépek gyártá-

sával foglalkozunk, amelyet minden al-

kalommal megelôz a vevôvel való kö-

zös megbeszélés, együtt gondolkodás, s

amikor körvonalazódnak az elvárások,

akkor kezdôdhet meg a tervezési folya-

mat maga, figyelembe véve az adott te-

lephely sajátosságait – folytatja tovább.

— S mikor már szinte minden sínen

van, akkor szembesülünk a legtöbb

esetben azzal, hogy ugyan lesz, aki

megtervezi a berendezést, azonban egy-

re kevesebben tudják majd legyártani,

mert nincs hozzá szakember, s az elké-

szült berendezések karbantartását sincs,

aki elvégezze. Ma már egyre többször

fordul elô, hogy a cégek bennünket kér-

nek fel az általunk gyártott berendezé-

sek folyamatos szervizelésére. Ezt látva

döntöttünk úgy, hogy gépi forgácsoló

tanulók képzésével kezdünk el foglal-

kozni.

Két évvel ezelôtt fogadták az elsô

tanulót már a duális képzés keretében,

aki jelenleg is náluk dolgozik. Tavaly

már hármat vállaltak, a

következô tanévben a

terveik szerint pedig is-

mét kettôt fogadnak.

— Mindegyik ta-

nulónk a Pécsi 500.

számú Angster József

Szakképzô Iskolába jár

– folytatja tovább. —

Akiket a következô tan-

évben szeretnénk fog-

lalkoztatni szintén in-

nen érkeznek, s a 9.

osztály befejezését kö-

vetôen nyári gyakorlaton vesznek majd

nálunk részt, s amennyiben megfelel-

nek, ôsztôl is folytatjuk képzésüket.

Azonban egyelôre kérdés, miként való-

sulhat meg ez a tervünk, ugyanis amikor

elkezdtünk tanulókkal foglalkozni még

nem volt kitétel, hogy csak mester fog-

lalkozhat velük. A cégünknél nagyon

sok, magasan képzett szakember dolgo-

zik, többen mérnökként, de mestervizs-

gája közülük senkinek sincs. A jelen

helyzetben annyi biztos, hogy a jelenle-

gi tanulóink a szakmunkás-bizonyít-

vány megszerzéséig továbbra is nálunk

maradhatnak.

A cégnél folyó tanulóképzést mi

sem jellemzi jobban, mint hogy az

egyik tanulójuk Bôsz Richárd a kamarai

Szakma Kiváló Tanulója verseny orszá-

gos döntôjében az elsô helyet szerezte

meg, s másik kettô is ott volt a legjob-

bak között, ôk az ötödik és a hatodik he-

lyen végeztek.

— Amikor elhatároztuk, hogy tanu-

lókkal foglalkozzunk a fontos szem-

pontok között szerepelt az is, hogy a

képzés segítségével a saját elvárásaink

szerint nevelhetjük ki a szakember után-

pótlásunkat. Eddig jó tapasztalatokat

szereztünk, sôt inkább vissza kell fog-

nunk a tanulóinkat, mert türelmetlenek,

minél gyorsabban a tényleges munká-

ban szeretnének részt venni. Azonban

csak akkor engedjük ôket a gépeken

dolgozni, ha már az alapismeretekkel

tisztában vannak, például azt is meg kell

tanulniuk, hogy az egyes munkadarabok

elkészítéséhez mennyi anyagot kell fel-

használniuk. Igyekszünk bennük egy-

fajta szakmai alázatot kialakítani. S

amikor már a fontos dolgokkal tisztában

vannak, azt követôen kezdenek el éles-

ben dolgozni. Valós feladatokat kapnak,

amelyet felügyelet mellett végeznek el,

s ezt a változatosságot, meg hogy tény-

legesen részesei egy-egy berendezés el-

készítésének, nagyon élvezik. Igyek-

szünk a gépi forgácsolás sokszínûségét

– darabolás, marás, esztergálás, köszö-

rülés – is megmutatni nekik. Miután fô-

leg egyedi gépgyártással foglalkozunk,

egyedül az alkatrészgyártásnál fordul

elô, hogy egy termékbôl nagyobb széri-

át, legfeljebb, ha száz darabot készítünk

– ad hangot zárásként véleményének.

Sz.K.

Országos elsô

A Somapak Kft. ezelôtt közel harminc esztendôvel kezdte meg mûködését Pé-csett, olasz-magyar vegyesvállalatként, s fôleg az akkori KGST piacra gyártottakcsomagolás-technikai gépeket. A kezdeti idôkben a Sopianae Gépgyár – az Árkádhelyén álló – egyik régi csarnokában tevékenykedtek, majd amikor azt lebontot-ták, hozták létre a jelenlegi telephelyüket az Edison úton.

helyen végzett a tanulójuk

ÖNINDÍTÓ 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Rendhagyó módon minden

egyes szereplôvel az általa in-

dított vállalkozás helyszínén

beszéltünk meg találkozót.

Mindinkább kezd a köz-

tudatba bekerülni, a Pécsett a Király ut-

ca, Kazinczy sarkon az egykori BÁV

helyén mûködô Total Art Egyesület ki-

állítóterme, ahol a Pécsi Animáció Tör-

ténete címû kiállítás látható.

— Hosszú éveken át dolgoztam Pé-

csett a rajzfilmstúdióban – kezdi beszél-

getésünket LEHÔCZNÉ Kardos

Andrea, a leendô animációs

mûhely elôterében.

— Két évvel ezelôtt

hoztam létre a kiállítást,

azért, hogy ne menjen fe-

ledésbe a filmmûvészet

ezen ága. Már a kiállítás-

sal egy idôben megfogal-

mazódott bennem a gondo-

lat, hogy a hagyományos rajz-

filmkészítést valamilyen módon újra-

élesztem, amelynek a múltja Pécsett

negyven évre nyúlik vissza.

S ekkor jött a lehetôség, ismét meg-

hirdették az Önindító programot.

— Már az elsô Önindítóra is szeret-

tem volna benyújtani a pályázatomat,

ugyanis, a Total Art Egyesület, amely-

nek egyik alapítója vagyok, tagja a

KIKK-nek, valamint a klaszternek is,

ezért eljutott hozzám a híre, de akkor

idô hiányában erre nem került sor –

folytatja tovább.

Annak a véleményének is hangot

adott, hogy a programhoz kapcsolódó

féléves képzés neki személy szerint

nagy segítséget jelentett ahhoz, hogy

miként kell egy vállalkozást elindítani,

az elôadók segítségével sikerült belelát-

ni magába a mûködésbe.

— A keresztszülô rendszer pedig ki-

mondottan jó dolog volt, mert volt kivel

az egyedi problémáinkat megbeszélni –

emeli ki. — E mellett az Önindítónak

köszönhetôen tovább tudtam bôvíteni

azok körét, akik az elképzeléseim meg-

valósításában segítségemre lehetnek.

Így találkoztam össze egy pécsi PR

cég tulajdonosával, valamint

egy szakmai nap során egy

fiatalokból álló csapattal,

akik az animációt szeret-

nék projektjeikbe beépíte-

ni. Vállalkozásomban

ugyanis a rajzfilmes szak-

mában eltöltött több évtize-

des tapasztalatomat kívánom

kamatoztatni. Egy olyan mû-

hely életre hívását tervezem, ahol a

hagyományos rajzfilmkészítésre alapo-

zott, a modern technikával kombinált

rövidfilmek készülnek.

Volt aki arra vállalkozott, hogy kö-

zösségi teret hoz létre. A Létra ma már

egyre több fiatal alkotónak ad helyet.

— Az egykori kesztyûgyár épületé-

ben hoztuk létre a közösségi teret,

amely az igények szerint folyamatosan

alakul, formálódik – kezdi beszélgeté-

sünket TÓTH Márton. — Már

megszületett a gondolat, ami-

kor a baráti körömbôl,

akik az elsô Önindítón

részt vettek, ajánlották,

hogy induljak el, mert a

vállalkozói háttér meg-

teremtéséhez, a szüksé-

ges ismeretek elsajátításá-

hoz jó lehetôség. Azonban

az eltelt fél évben, amint egyre

jobban beleláttam abba, miként is mû-

ködik egy vállalkozás, egyre inkább azt

éreztem egyelôre nem szabad belevág-

nom. Az általam elképzelt közösségi tér

ilyen módon nem mûködtethetô, s ma-

gam sem vagyok eléggé felkészült arra,

hogy önálló vállalkozásba kezdjek. A

Létra jelenleg egyesületi formában mû-

ködik, a folyamatosan alakuló kulturális

tér társadalmi, mûvészeti, mentális és

fizikai fejlôdést segítô programoknak és

kiállításoknak, valamint állandó mûhe-

lyeknek ad helyet. Egy találkozási pont-

ként mûködik fiatal alkotók és a város

lakói között. A házban folyó munkát pe-

dig az a közös szellemiség határozza

meg, amelynek alapja a minôség, nyi-

tottság és együttmûködés.

A Létrától, alig néhány utcányira

VINCZE Judithoz ve-

zetett az utam, aki

Kaposváron a

K é p z ô m û v é -

szeti Iskolában

végzett kerá-

mia szakon, s

már akkor meg-

fogalmazódot t

benne, hogy egy-

szer saját mûhelye lesz.

A végzést követôen több kerámia mû-

helyben is dolgozott Szekszárdon és Pé-

csett.

— Szükségem volt tapasztalatokra,

minél többet szerettem volna tudni a

szakmáról, s meghatározó volt a szek-

szárdi kerámia mûhely ahol a szerb

szobrászokkal és keramikusok-

kal közös alkotó munkában

vehettem részt – kezdi be-

szélgetésünket. — Amikor

Pécsre kerültem, alkalmam

volt, néhány újabb mûhely-

ben hasznos ismereteket sze-

rezni, és más-más technikai

tudásra szert tenni. Néhány évet

külföldön töltöttem, és hazatérve

család és otthon alapítása következett.

Középpontban a

kézmûvesség

Önindító2014 néven indult ismét útjára az egy esztendôvel ezelôtt sikerrel zá-

rult egyedi képzési program. A munkaerô-piaci projektnek, amely egyedülálló

lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak, a szellemi hátterét

a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Kormányhi-

vatal Munkaügyi Központja, valamint a KIKK Egyesület közösen dolgozta ki,

s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi

Non-profit Kft.-vel és a várossal együttmûködve valósít meg. A hozzá kacsoló-

dó tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

ÖNINDÍTÓ / SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság30

Hosszú kitérô után, szeretett volna, újra

visszatérni a szakmához. Lehetôsége

nyílt arra, hogy a Zsolnay Kulturális

Negyedben, egy interaktív múzeumpe-

dagógiai programban, mint keramikus

részt vegyen. Ezt követôen a családi há-

zukban mûhely kialakításába fogott és

kerámia mûhelyfoglalkozásokat tartott,

amit egyre nagyobb érdeklôdés övezett.

— S ekkor hallottam az Önindító

programról, nagyon figyelemre méltó

volt az elképzelés, és az ügy, hogy lehe-

tôséget adnak egy pályázat során, krea-

tív területen megvalósítható ötleteknek

– folytatja tovább.

Mint mondja, miközben írta a pályá-

zatát egyre több ötlet fogalmazódott

meg benne, a két fô irány egyfelôl to-

vábbra is a kerámia termékek készítése,

tervezése csak kicsit másképp: új szí-

nek, formák, hangulatok kikísérletezé-

se, az elegancia egy kis bohémsággal

fûszerezve. Használati és lakásdekorá-

ciók mellett, fôként a kerámia lámpák,

hangulat, és dekor lámpák,

függesztékek állnak az új tervei elôteré-

ben, s egyedi ékszerek készítésébe is

fogott egy barátnôjével.

A másik irány a kerámiagyártás

megismertetése gyerekekkel, felnôttek-

kel, évközben workshopok, nyáron

gyermektáborok lebonyolítása. Mindez

nem áll tôle távol, ugyanis évek óta tart

kézmûves szakkört gyerekeknek. Ez

utóbbinál a fô hangsúly a nyitott mûhe-

lyen lenne, ahol minden eszközzel,

technológiával és leginkább a szabad al-

kotás örömével is megismerkedhetnek a

gyerekek és felnôttek egyaránt.

Abban mind a hárman egyetértet-

tek, hogy nagyon jó csapat jött össze,

segítették egymást, s az elmúlt fél évben

számos kreatív ötlet született.

Sz.K.

A Tetô Építôk Egyesülete, a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamarávalés a pécsi Pollack Mihály MûszakiSzakközép- és Szakiskolával közösenács szakmai napot tartott SchifterParty Roadshow 2015. elnevezéssel.

Az egész napos program keretében a ki-

vitelezôk a tetôablak beépítésével, a te-

tôtér szigetelésével kapcsolatos, vala-

mint a tetô évszázadáról szóló elôadáso-

kat hallgathattak meg, e mellett kôpala

tetôfedési gyakorlati bemutatón vehet-

tek részt. Az intézmény utolsó éves ács

tanulói pedig dr. Hantos Zoltána Skills Hungary ács szakértôjé-

nek irányítása mellett különle-

ges tetôszerkezeti elemeket ké-

szítettek.

— Három esztendôvel ez-

elôtt indult útjára a program –

mondja Piltman Miklós nagy-

vázsonyi ácsmester, az országos szak-

mai továbbképzés elindítója. — Az ötlet

az ÉVOSZ által szervezett bajorországi

tanulmányúton látottakból származik,

ugyanis 2010-ben ott mutatták be, ho-

gyan képezik tovább roadshow-k kere-

tében az ácsokat, az ács tanulókat, s az

oktatóikat, s miként készítik fel ôket

egyben arra, hogy eredményesen szere-

peljenek a nemzetközi versenyeken. Az

elsô ilyen továbbképzést a saját mûhe-

lyemben, Nagyvázsonyban tartottuk,

azóta évente egyet-egyet rendezünk az

országban öt helyszínen. Az eddig meg-

tartott roadshow-k résztvevôi közül ke-

rültek ki azok is, akik részt vettek és si-

kerrel szerepeltek a Euro Skills és a

Word Skills versenyeken. Most is egy

ilyen ácstanuló utazik Sao Pauloba.

Mint mondja, a Szakképzési Díj

2014. különdíját elnyert Schifter Party

nevet viselô szakmai nap elsôdleges

célja – amelynek idei elsô helyszíne

Pécs, majd Szeged, Debrecen, Gyôr és

végül Budapest –, hogy megmutassa a

jövô szakembereinek, milyen magas

szintre juthatnak el ebben a szakmában.

Egyben az is, hogy létrejöjjön egy olyan

mag az ács tanulókból, akik felkészült-

ségük révén részt tudnak venni a 2018-

ban hazánkban megrendezésre kerülô

Euro Skills szakmunkás versenyen.

— Azt tapasztaljuk, hogy népszerû-

ek a tanulók körében ezek a szakmai na-

pok, mert ilyenkor együtt készíthetik az

oktatóikkal a munkadarabot, ami általá-

ban egy bonyolultabb tetôszerkezeti

elem – emeli ki Piltman Miklós.

— Nagyon fontos szerepet tölt be a

szakmai nap az ácstanulók szakmai fel-

készítésében, e mellett, egy nemes célt

is szolgál, összefogja az ács szakma

szereplôit – ad hangot véleményének

Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara szakképzési al-

elnöke. — A Tetô Építôk Egyesülete öt

évvel ezelôtti megalakulásakor elsôdle-

ges célként tûzte ki maga elé az építô-

ipar megromlott szakmai és erkölcsi

megbecsülésének visszaszerzését. En-

nek egyik lehetôségét a szakképzésben

látták, ezért is csatlakoztak a Piltman

Miklós ácsmester által elindított kezde-

ményezéshez.

A szakmai napon részt vett IlijinPetár ácsmester is, aki mindehhez a kö-

vetkezôket tette hozzá, azért tartja jónak

a Schifter Partyt, mert azokat a szer-

kesztési módokat, amit ilyenkor

bemutatnak sokszor még az ok-

tatók sem ismerik. Ma a legtöbb

ács el sem tudja képzelni, hogy

otthon is le lehet szabni egy te-

tôt, és a helyszínen csak össze

kell állítani, ugyanis nem ismeri

a zsinórpadot, vagy csak halvá-

nyan emlékszik rá.

Szólt arról is, hogy a mûemlékeknél,

mûemlék jellegû épületeknél, vagy ne-

tán gyalult kivitelû tetôknél különösen

fontos a szakma mély ismerete.

Kitért arra is, hogy a pécsváradi vár-

ban látható egy 150 darabból álló fakö-

tés mintasor, amelyet ô maga készített,

de ez csak töredéke annak amit ismer,

éppen ezért a kiállítási tárgyak sorát a

tervei szerint a jövôben még zsinórpa-

dokkal és régi szerszámokkal is bôvíti,

ezen a módon is szeretné felkelteni az

érdeklôdést ezen ôsi szakma iránt.

Sz.K.

Különleges tetôszerkezeti elemeket

készítettek a tanulók

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

A 2015. május 1. és október 31. között Milánóban megrendezésre kerülô világkiállítás alkalmából az Európai Bizottság–- az Európai Kereskedelmi ésIparkamarák (Eurochambres) közremûködésével – magas szintû nemzetköziesítési rendezvényeket és üzletember-találkozókat szervez uniós és har-madik országok cégei között. Az üzletember-találkozók szervezésébe az Enterprise Europe Network is bekapcsolódott, így a B2B lehetôségek össze-sen 7 térség cégeinek bevonását teszik lehetôvé.

A világkiállításon a mezôgazdaságé a fôszerep, az esemény címe: „A bolygó táplálása, energia az élethez“. Az esemény a nemzetközi közösségegyik legfontosabb stratégiai kérdését járja körül: hogyan biztosítható minden ember számára elegendô, biztonságos és egészséges élelmiszer, miköz-ben a környezeti, társadalmi, valamint a mezôgazdasági és élelmiszeripari szektor gazdasági fenntarthatóságát is garantálni kell. A világkiállításon 140-nél is több ország vesz részt, és a rendezvénysorozat tekintélyes mennyiségû befektetést és új munkahelyet generálhat: a kapcsolódó beruházásokkalegyütt mintegy kétszázezer új munkahely létrejöttét remélik a szervezôk.

A nemzetköziesítési kezdeményezés minden térségre vonatkozóan egy másfél napos programot ölel fel, amely két fô részbôl áll: kezdôdik egy fél-napos konferenciával, amelynek keretében bemutatják az adott harmadik ország ipari és gazdasági együttmûködési kereteit, valamint a létezô kereske-delemfejlesztési és piacra lépési eszközöket. Majd B2B találkozók következnek cégek, klaszterek, kutatási központok ésmás üzleti szereplôk számára.

A dátumok és tematikák a következôk:

1. EU - Mediterrán országok & Törökország – 2015. május 6-7.Tematika: Agrár (élelmiszeripari) üzletember-találkozó

https://www.b2match.eu/expo2015-agrofood

2. EU – Kína – 2015. június 9-10.Tematika: agrár-élelmiszeripar, ûralkalmazások, egészségügyi biotechnológia, borturizmus

Regisztráció és program: http://www.euexpo2015-china.talkb2b.net

3. EU – Latin-Amerika és Karibi Államok Közösségének országai (CELAC) – 2015. június 12-13.Tematika: Kreativitás és innováció, agrár-élelmiszeripar

Regisztráció: www.b2match.eu/expo2015

4. EU – Japán – 2015. július 10-11.Tematika: agrár-élelmiszeripar, biotechnológia, kreatív ipar, turizmus

Regisztráció: http://www.euexpo2015-japan.talkb2b.net

5. EU – Szubszaharai Afrika – 2015. szeptember 18-19.Tematika: agrár-élelmiszeripar, élelmiszerbiztonság, vízügy, ûralkalmazások, energia

Regisztráció: http://www.euexpo2015-africa.talkb2b.net

6. EU – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének országai (ASEAN) – 2015. szeptember 29-30.Tematika: Biotechnológia és egészségiparRegisztráció: www.b2match.eu/expo2015

9. EU – USA & Kanada – 2015. október 6-7.Tematika: Agrár (élelmiszeripari) szektor környezethatékony menedzselése

Regisztráció: www.b2match.eu/expo2015

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Milánói VilágkiállításKKV nemzetköziesítési rendezvények és B2B lehetôségeka magyar vállalkozásoknak

Miért érdemes részt venni?

● Az üzletember-találkozók teljesen díj-

mentesek.● Minden egyes esemény több mint 100

cégnek nyújt ismerkedési lehetôséget.● A megbeszéléseket megelôzôen lehetô-

ség van felkészítô „tréningre“, hogy a le-hetô legtöbbet hozza ki a cég a kétoldalútalálkozókból.

● Lehetôség az uniós piacra lépést támo-

gató eszközök részletes megismerésére.● A világkiállításon való részvétel.

További információk:expoeuevents@mi.camcom.it

Hivatalos honlap: http://www.euex-po2015.talkb2b.net/

ÖTLETBÖRZE Dél-Dunántúli Gazdaság32

— Alapvetôen a legnagyobb problé-

mának azt látom a helyi viszonyokat fi-

gyelembe véve, hogy nincs kellô párbe-

széd a helyi társadalmi vezetés és a gaz-

daság szereplôi között. Azok – így mi is

–, akik a kisvállalkozói körhöz tartoz-

nak, ezt fokozottan élik meg. Nincs

megfelelô információáramlás és tájé-

koztatás az ún. állami pénzekbôl meg-

valósuló beruházásokra vonatkozóan,

ezért az ezekben való részvétel az elô-

készítés fázisában elmarad. Nem ismert

a helyi kapacitás mibenléte, így annak

igénybevételi módjáról, lehetôségérôl

sem tudható pontos információ. Hiá-

nyolom azokat a szervezôdési formákat

– önkormányzatok és gazdaság szerep-

lôi közt –, amelyek az ország egy-két

megyéjében fellelhetôk és látható, hogy

általuk jobban mennek a dolgok, mint

Baranyában. Ott komolyan gondolják és

komoly feladatnak tekintik, hogy erôsít-

sék a helyi vállalkozások pozícióját. Ez

sajnos csírájában sem érhetô tetten Ba-

ranya megyében, Pécs városában pedig

fôként nem!

— Mégis mi lenne a megoldás, mi

lenne megnyugtató a vállalkozások

számára?

— Régóta kezdeményezzük, hogy

maga az önkormányzat – a pécsi és a

megyei is – hozzon létre olyan koordi-

náló csoportot vagy személyt, akivel a

gazdaság szereplôi napi kapcsolatban

vannak, amely által el lehet juttatni a

társadalmi vezetéshez a vállalkozások

problémáit, kéréseit, javaslatait. De ez a

napi kapcsolat nem él. Pedig ezen a szá-

lon keresztül létre tudnának jönni azok a

fórumok – 1 vagy 2 hónapos gyakori-

sággal –, ahol nyíltan beszélhetnénk a

napi gondjainkról és amely segíthetné,

elôremozdíthatná az elôttünk álló fel-

adatok teljesítését. Ez lenne a legfonto-

sabb dolog!

A másik javaslatom pedig az, hogy a

kisvállalkozásokat méginkább elôtérbe

kellene helyezni. A rendszerváltást kö-

vetôen „garázsvállalkozások” alakultak,

és ha a város nyitottabb lett volna a vál-

lalkozások felé, módja és lehetôsége lett

volna ingatlanokkal, pénzeszközzel is

segíteni ôket, akár olyan bázist létrehoz-

va, ahová be lehetett volna telepíteni a

kézmûves ipart. Ezekkel az intézkedé-

sekkel az önkormányzat nagy mérték-

ben elô tudná mozdítani a vállalkozások

bekapcsolódását a gazdaság vérkeringé-

sébe. Itt fôként a lakossági szolgáltató

iparra gondolok.

— Ez az igény ma is létezik?

— Meggyôzôdéssel állítom, hogy

igen, erre ma is nagy igény lenne. Ma fo-

lyamatosan ipari parkok fejlesztésén tör-

jük a fejünket, ami jó dolog, de elôbb

azok kihasználtságáról kellene gondos-

kodni és dolgozni. Létrehozott városunk

már több ipari parkot is, amelyek konga-

nak az ürességtôl. Ugyanakkor azok a

kis- és középvállalkozások, amelyek a

fejlesztés irányát választják, képtelenek

betelepülni ezekbe. Ugyanis az itt meg-

vehetô ingatlanokat a városban lévô in-

gatlanpiaci árak fölött kínálják. Még csí-

rájában sem jelenik meg az az attitûd,

hogy támogatjuk a kis- és középvál-

lakozásokat és azok fejlesztési lehetôsé-

geit. Ha pedig központosítottan meg-

épülnek csarnokokkal az ipari parkok,

akkor látható, hogy képtelenek a kisvál-

lalkozások az ott felmerülô rezsiköltség

és járulékos költség megfizetésére. Tehát

az ilyen ipari parkba a jól prosperáló, je-

lentôs eredménnyel mûködô vállalatok

képesek betelepülni és termelô tevékeny-

séget folytatni. Az inkubátor házunkat is

mire használjuk? Oda sem tudunk men-

ni, mert olyan árakat, bérleti díjakat hatá-

roztak meg, ami semmiféle kedvezményt

és támogatást nem tartalmaz.

Egy dolgot azonban nem lehet fi-

gyelmen kívül hagyni, ha a kormány

A Dél-Dunántúli Gazdaság elôzô számában indított ro-vatban olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javas-latokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gaz-daságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg.Elsôként Hirth Ferenc, a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. ala-pító-ügyvezetôje osztotta meg a lap olvasóival felveté-seit Pécs város gazdaságának 2015-2016-os fejleszté-sével kapcsolatban. Hirth Ferenc RENCZES Lászlónak,a Relavill Kft. ügyvezetôjének gurította tovább a labdát.

Több információra és párbeszédre lenne szükségRenczes László az 1995-ben alapított, erôs- és gyengeáramú villamos hálózatok tervezésével, kivitelezésével, berendezésgyártásával és telepítésével foglalkozó vállalkozás vezetôje, egyben a Pécsi Ipartestület elnöke. Gondolatait, véleményét ekét aspektus mentén fogalmazta meg.

ÖTLETBÖRZE 33Dél-Dunántúli Gazdaság

szándékát és a munkahelyteremtést is fi-

gyelembe vesszük: a kis- és középvállal-

kozásoknál foglalkoztatottak száma adja

az összfoglalkoztatás több mint felét. És

pont ez a szegmens az, amelyik kiesik a

támogatottak körébôl – ez látszik a napi

gazdaságpolitikánkból. Holott az egyet-

len módja az lenne az elôrelépésnek, ha

ez a szektor szerephez jutna.

Következô problémaként a már min-

dennapos témává vált szakember-után-

pótlás kérdését említhetem. Tapasztalat-

ból állítom, hogy ma Pécsett a mûszaki

szakmák egyikében sem lehet jó szak-

embert találni. Ha hozzá is jutnánk

szakemberhez, azok döntô többsége

OKJ-s gyorstalpalón végzett. Ahhoz,

hogy munkaképessé tegyük az itt szak-

mát szerzetteket, de a képzô intézetek-

bôl kikerülô szakmunkás bizonyít-

vánnyal rendelkezô embereket is, to-

vábbi 2-3 év gyakorlati és elméleti kép-

zésre van szükségük. Ez a tény jelentôs

anyagi ráfordítást igényel a vállalkozá-

soktól, ehhez pedig nem érhetô el sem-

miféle támogatás. Ugyanakkor a vállal-

kozásoknak oktatási és gyakorlati kép-

zôhelyek kialakításához beruházást kel-

lene végrehajtani, ám ezen a címen

nincs elérhetô támogatás. Holott a tör-

vény azzal sújtja a vállalkozásokat,

hogy a munkavégzésre nem alkalmas,

de szakmával rendelkezô dolgozónak ki

kell fizetni a szakmunkás bért, mert

egyébként törvénysértô módon járok el.

A munkavállalók jelentôs része azonban

a hiányzó szakmai gyakorlat és sok

esetben hiányos elméleti tudás miatt a

minimálbért sem tudja kitermelni.

Ehhez kapcsolódik szorosan a gaz-

dasági szereplôk együttmûködése, az

elôzôleg emlegetett fórumok hiánya,

ahol térségünk vállalkozásai szót tudná-

nak váltani egymással és nem egymás

ellenségei lennének. Nem árlehajtó, ha-

nem árstabilizáló és -felhajtó szerepet

kellene elérnünk, mert a rezsióradíjak

10 évvel ezelôtt kedvezôbbek voltak,

mint most. Ez abból is adódik, hogy a

kormány figyelmen kívül hagyja a köz-

beszerzések során az általa meghirdetett

minimál óradíjakat. Ma lehet úgy köz-

beszerzésen munkát nyerni, hogy 1000

forintos rezsióradíjat ajánlok, holott ha

a törvényi kötelezettségnek eleget aka-

rok tenni, akkor ebbôl nem lehet a dol-

gozónak kifizetni a minimálbért, ha az

összes adófizetési kötelezettségemnek

eleget akarok tenni. Ezért mi úgy dön-

töttünk a szakember-képzés tekinteté-

ben, hogy saját magunkon segítünk: lét-

rehozunk egy olyan oktatóbázist, ahol

meg tudjuk valósítani 10-15 fô folya-

matos gyakorlati képzését az elsô-, má-

sod- és harmadéves évfolyamon. Erre

hajlandók lennénk pénzt áldozni saját

tôkénkbôl, emellett természetesen sze-

retnénk igénybe venni állami pénzesz-

közöket, támogatást is, de erre most

nincs lehetôség. Minden állami támoga-

tás az úgynevezett autó- és egyéb gépi-

pari gyártó tevékenységhez kapcsolódó

üzemek támogatására megy, a háttér-

szolgáltatás nem részesülhet ezekbôl az

összegekbôl. Mi, akik az építôiparban

tevékenykedünk, nem tudunk ilyen –

EU-s – támogatáshoz hozzájutni.

Szorosan összekapcsolódik az ipar

és az agrárágazat helyzetével. valamint

jövôjével az úgynevezett közfoglalkoz-

tatás, ami igencsak negatív hatással van

a vállalkozói tevékenységre. Számos

helyen hallani, hogy micsoda ered-

ményt ér el a kormányzat ezzel a tevé-

kenységével, de sehol nem állítják

szembe azzal, hogy milyen kárt okoz a

vállalkozói körben. Például a mezôgaz-

dasági kistermelôk esetében az ôsterme-

lôk nemcsak a mezôgazdasági kultúrá-

ban megtermelt termények vagy állati

eredetû termékek értékesítésével foglal-

koznak, hanem a magasabban feldolgo-

zott termékek piacra juttatásában is ér-

dekeltek. Ez nem tud érvényesülni, mert

az önkormányzatok kertészkedésbe

kezdtek és megjelennek a piacon a vál-

lalkozó konkurenciájaként. Így az állam

maga gerjeszt egy harmadik piaci sze-

replôt, amely a támogatott állami pénze-

ken keresztül lényegesen olcsóbban ál-

lítja elô a termékét és ezért a piacon is

alacsonyabb áron tud megjelenni. Ha

ennek a rendezése nem történik meg rö-

vid idôn belül, akkor ez óriási problé-

mát fog okozni a vállalkozásoknál. Ren-

geteg kisvállalkozás nem hogy nem fej-

leszt, hanem le fogja építeni a tevékeny-

ségét.

— Már olyan nyilatkozat is el-

hangzott az állam részérôl, hogy nem

akarja hosszú távon fenntartani a

közmunkát...

— Rendben van, ám képzeljük el

azt, hogy lerombolok egy piacot, majd

onnan kilépek és utána nincs helyette

más. Ezek ad-hoc jellegû intézkedések,

ugyanis egy gazdasági tevékenységet

háttértanulmányok megléte alapján le-

het kiszámíthatóvá tenni. Ezek a tanul-

mányok hiányoznak, nem mérték fel,

hogy a folyamatok milyen negatív ha-

tással vannak a gazdaságra, a vállalko-

zásokra.

A környezetbarát öko kályhákat és tûz-tereket gyártó Max Blank Hungária Kft.ügyvezetôje, a Pappas autó megújultMercedes-Benz B-osztályát próbálta ki.

— Ez az a Mercedes, amit szinte

mindenki ismer Magyarországon, hi-

szen ezzel a modellel indult a kecske-

méti gyártás. Úgy látom a karosszéria

nem sokat változott, maradt a praktikus

kompakt egyterû, ami már elsô pillan-

tásra sok helyet ígér az utastérben. Az

autó orrát a márka arculatának megfele-

lôen alakították át, szépek az új lámpák,

sportos a hûtôrács. Persze mindez csak

egyterû összehasonlításban igaz, a má-

sik kecskeméti modell a CLA egészen

más világ. Azt is hozzá kell tenni, hogy

egészen más felhasználói réteggel, az

egyterûeknél sokkal jobban meg van

kötve a formatervezôk keze. Nekem

legjobban a hátulja tetszik, itt kisebb

csodát tettek a formatervezôk. Az autók

hátfalára általában nem marad elég

energia, a B-osztálynál azonban nem

így volt, telitalálat lett a hátfal.

— Azt mondta közel áll önhöz a

márka, mert a termékeiket sokan a

kandallók Mercedesének nevezik. Mi

a közös pont?

— A dizájn és a minôség. Ha ráné-

zünk erre a kocsira, elsô pillantásra lát-

szik, hogy mindkét említett tulajdonság

tekintetében az élvonalhoz tartozik.

olyan minôségérzetet sugároz, ami talán

máshol nem is látható az autóiparban.

Mi is erre fókuszálunk, a kandallóink

nagyon szépek, és óriási hangsúlyt he-

lyezünk a minôségre.

— Ha kinyitjuk az ajtókat, akkor

is megmarad ez a minôségérzet, hi-

szen mégiscsak a modellpaletta aljá-

ról való a B-osztály?

— Több mint száz éve volt rá a már-

kának, hogy eljusson erre a szintre. Lát-

ványos, modern és nagyon jó minôségû

az utastér. Rögtön érezhetô, hogy Mer-

cedesben ülünk, bármihez nyúlunk, bár-

mit érintünk, az kiemelkedik a kategóri-

ában megszokottól. Kényelmesek és

elég nagyok az ülések, finom a kárpito-

zásuk. A mûszerfal nagyon informatív,

és a kezelôszervek is logikusak, még a

márkára jellemzô kombinált kapcsoló-

kart is könnyen

megszoktam. A

szellôzôrostélyok

különlegesek, elképesztô, hogy mennyi-

re finoman kidogozott a mechanikájuk.

— Német cégnél dolgozik, szintén

prémiumterméket gyártanak. Mi a

titok?

— Sok összetevôje van. Nem kö-

tünk kompromisszumot az alapanyag

választásnál. Igyekszünk a fellelhetô

legjobb anyagokkal dolgozni. Úgy lá-

tom a Mercedes is így tesz. Nálunk is

fókuszban van a minôségellenôrzés, a

gyártási folyamatot végigkíséri a kont-

roll. Valamint nagyon fontos az is, hogy

kiváló szakemberekkel dolgozunk,

akiknek igyekszünk versenyképes jöve-

delmet biztosítani. Emiatt vagyok külö-

nösen büszke arra, hogy ezek az autók

is Kecskeméten készülnek, mert ez azt

Autóteszt: Schnell Rajmund AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság34

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

bizonyítja, hogy mi magyarok képesek

vagyunk a világ élvonalába tartozó ter-

mékek elôállítására.

— A B-osztály rendelhetô extrái-

nak sora nyolc oldalt tölt meg, ahogy

ezt megszokhattuk a Mercedestôl. De

mire elegendô az alapfelszereltség?

— Azt hiszem abban is benne van

minden, amire szükség van a mindenna-

pi kényelmes autózáshoz. Persze attól is

Mercedes a Mercedes, hogy mindenki az

egyéniségének megfelelô autót rendelhet

magának. Az állítható színû és fényerejû

belsô hangulatvilágítás segíthet ebben.

Nagyon tetszett, hogy alapáron ad a ko-

csi olyan biztonsági rendszereket, ami

másutt feláras, vagy nem is kapható. Az

ütközésvédelmi rendszert nem mertem

kipróbálni, de az, hogy városi tempónál

megakadályozza az ütközést, nagy tem-

pónál pedig csökkenti a tempót, minden-

képpen megnyugtató. A fáradságfigyelô

is ötletes, sokan elfelejtenek idôben fél-

reállni egy hosszú úton. Ha az autó fi-

gyelmeztet, az életmentô lehet.

— Ha Mercedes akkor automata

váltó, így volt ez régen, de így van ez

ma is?

— Kéziváltós autóval járok, fôként

Babarc, Bóly és Pécs közt közlekedem,

így annyira nem hiányzott az automata,

de kétségkívül könnyû megszokni és

megszeretni. Okos ötlet volt, hogy is-

mét az évtizedekkel ezelôtti helyre ke-

rült a választókar. A kormány mögött

könnyû elérni, és sok hely szabadul fel

az ülések közt. A váltó meglepôen für-

ge, gyorsan pakolja a fokozatokat, és

nagyon finoman kapcsol.

— Elegendô ez a motor ehhez a

karosszériához és az automata váltó-

hoz?

— Szerintem a magyar autósok

nagy részének épp elég. A Bóly környé-

ki mellékutakra és az alkalmi autópá-

lyázásra is megfelelô. Nem próbáltuk ki

teljes terheléssel, de azt hiszem, ha

rendszeresen úgy utaznék Németor-

szágba, akkor az eggyel nagyobb mo-

torral választanám. Úgy láttam, a pros-

pektusban, hogy nemcsak extrából, de

motorokból is nagyon széles a kínálat.

— Ettôl az évtôl mûködik a me-

gyei matricás rendszer, mintha épp

önöknek találták volna ki.

— Észrevehetôen nôtt az autópálya

forgalma, hiszen végre nem kell éves

országos matricát venni, ha valaki csak

Baranyában használja az autópályát.

Gyorsabban, biztonságosabban eljutha-

tunk Pécsre vagy Mohácsra, és a falvak-

ban is csökken a forgalom. Számunkra

ez jó döntés volt.

— Nem beszéltünk még a csomag-

tartóról, ami meglepôen nagy, közel

fél köbméteres.

— A mérete és a kidolgozása is elé-

gedettségre ad okot. Ötletes a cso-

magtérpadló mechanikája, egy mozdu-

lattal lehet módosítani a magasságát. 12

voltos csatlakozó és rakományrögzítôk

is kerültek a raktérbe, így nincs ok a pa-

naszra.

— Milyen autózni a B-osztállyal?

— Amilyennek egy prémiumkategó-

riás autót képzel az ember. Csendes, di-

namikus, masszív. Kitûnô a rugózás,

még a síneken is olyan természetesség-

gel siklik át, mintha csak kisebb úthiba

lenne. A saját kocsimmal jóval lassabb

tempónál is zötyögôsebb egy vasúti át-

kelô. Meglepôen csendes az autó. An-

nak ellenére, hogy magas a karosszéria

és dízelmotor dolgozik az orrában, még

autópálya tempónál sem hangos.

— Prémiumminôség, de prémium

áron?

— Ha a ma divatos ár-érték arány

szerint vizsgáljuk, akkor mindenképpen

arányosnak mondanám a kocsi árát.

Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy

a végsô ár az extrák kiválasztása után

alakul ki, így ha valaki minden földi jó-

val rendeli az autót, akkor elég szép szá-

mok jönnek ki. Ellenben az is igaz,

hogy ebben az esetben olyan extrákat is

kapunk az autóba, amit csak jóval ma-

gasabb kategóriában szokhattunk meg.

Az is nagyon szimpatikus szolgáltatás a

forgalmazótól, hogy négy évig vagy

120.000 kilométerig nem kell karban-

tartásra költeni.

T.R.

– Mercedes-Benz B180 CDIAUTÓTESZT 35Dél-Dunántúli Gazdaság

Lökettérfogat: 1461 cm3

Maximális teljesítmény: 109 LE 4000/minMaximális nyomaték: 260 Nm 1750-2500/minSaját tömeg: 1420 kgCsomagtér: 488 lMaximális sebesség: 190 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 11.6 sÁtlagfogyasztás: 4,2 lAlapár (B180 CDI): 7 903 440 FtFontosabb alapfelszerelések: ESP, fékasszisztens,abroncsnyomás figyelô, éberségfigyelô, balesetmeg-elôzô rendszer, elsô- oldal- függöny- csípô- és térd-légzsák, elektromos ablakemelôk és tükrök, klímabe-rendezés, ECO Start-stop funkció

A TESZTAUTÓ ADATAI: