A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 9. szám, 2013. november 15.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Innováció Baranyában

6ékony 5letek

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Kôolajat kerestek,

ám az aranynál is

értékesebb kin-

cset leltek a föld

méhében kutatók

1961-ben Sárváron: a gyógyvizet, amely

megalapozta Vas megye egyik legszebb kisvárosának gyógy-

hellyé nyilvánítását, sôt, az Európai Királyi Fürdôvárosok

Szövetségének tagságát is. A közel kétezer méter mélységbôl

elôtörô hidrogén-karbonátos és sós hévizek abszolút különle-

gességét az adja, hogy ugyanabban a térségben kétféle gyógy-

víz található. A gyógyvíz kiváló élettani hatását az országban

egyedülálló, világszínvonalú fürdôben élvezhetik a vendégek,

a komplexum gyógyfürdô szárnnyal, családbarát szolgáltatá-

saival, gyermek részlegével folyamatosan vonzza a turistákat.

Mind a fürdôt, mind a környezô zöld területeket, így a 9 hek-

táros tórendszert és az Arborétumot is gyógyhellyé minôsítet-

ték 2012-ben, a település négy-ötcsillagos hoteljei az ország

egyik csúcsszállodájával Magyarország 7. leglátogatottabb te-

lepülésévé tették Sárvárt.

A kisváros másik büszkesége a Nádasdy-vár épületegyüt-

tese, amely nemcsak történelmi szempontból fontos elem: a

város szívében magasodó kaputornyával és a várárkot átívelô

boltíves hídjával a nemzeti örökség része is. A múzeum helyi-

ségeiben tematikus kiállítások (történeti, nyomda- és térkép-

történeti, iparmûvészeti) láthatók, az egyre bôvülô huszár-

gyûjtemény pedig nemzetközi jelentôségû. A vár szomszédsá-

gában lévô nagy múltú Arborétum száznál is több különleges

növényt rejt, de nagyszerû felüdülést nyújt a Csónakázó-tó és

a Vadkert környéke is, ahol a horgászattól a lovaglásig sokfé-

le sport ûzhetô.

Csóréleves, vasi pecsenye, dödölle, prósza, terc, vargá-

nyagombás ételek, tejfölös répafôzelék, béles, gesztenyés kif-

li és almás-gesztenyés palacsinta – aki Sárváron jár, megkós-

tolhatja valamelyik tájjellegû ételt a városka vendéglôiben.

De a környék is számos látnivalót kínál: a Rába hazánk

egyik utolsó szabályozatlan vízitúra útvonala, a várost körbe-

ölelô erdôk várják a gyalogos, kerékpáros és lovas túrázókat,

a környezô falvak pedig számos építészeti és kultúrtörténeti

emléket kínálnak.

Gyógyhely termálvízzel, kultúra, történelem:

Sárvár

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–9Újítások, fejlesztések:innováció Baranyában

Kamarai hírek 10–11

A hónap üzletemberei: 12–13Erôs Gábor és Lévai Richárd

Siker – Pécsi összefogás 13

Innováció 14

Klaszter 15

Példakép 16–17Lengvárszky SzabolcsLakics Péter

Pályaválasztás 18–20

Szakképzés 21–22

Mesterképzés 22Buzás András

Tanulószerzôdés 23Miseta Zoltán

Önindító 24–25Bóbics Dia, Somogyi Éva,Gajcsi Blanka, Kósa Ferenc

Új tagjaink 26EWIGE Consulting Bt., MYTAT Kft.

Díjazottak 27Orlovics Gyula, Baksa Zsuzsa,Herke Attila

Autóteszt: Pfund Róbert 28–29Nissan Note

A hónap témája 30Az egységes hatályú európai

szabadalom

Múltunk nagyjai: Dr. Scipiades Elemér

„Nem mindennapi tehetséggel megáldott, figyelemreméltó búvár-

talentum, akinek minden munkája magán hordja az exact gondol-

kodás, a formai szépség és az értelmi világosság jeleit...” Ezekkel a

gondolatokkal kezdôdött magántanári habilitációja, amelyet meste-

re, Tauffer Gábor professzor terjesztett elô ajánlásában. Ki volt

Scipiades Elemér professzor?

Jászárokszálláson született 1875. augusztus 15-én, iskoláit

Gyöngyösön és Egerben végezte. A fôvárosi Pázmány Péter Tudo-

mányegyetem orvosi karán 1898-ban diplomázott. Gyakornokos-

kodás után, 1900-ban került a II. sz. Szülészeti Klinikára, ahol

1903-tól tanársegéd, 1910-tôl adjunktus lett, és még ugyanabban az évben lett az egyetem

magántanára „A terhességi és szülési pathológia” címû tárgykörbôl. Végiglátogatta a leg-

rangosabb nyugati egyetemeket, az elsô világégés kitörésekor katonaorvos volt 1916-ig,

majd elôbb a Szent Rókus Kórházban, késôbb a Zita Kórházban mûködött helyettes fôor-

vosként, illetve orvosként. Az akkor még a fôvárosban mûködô, Pozsonyból idemenekült

Erzsébet Tudományegyetem szülészeti klinikája vezetôje helyettesítésével bízták meg

1920 októberétôl, innen nevezték ki 1922. január 4-én egyetemi nyilvános rendes tanárrá.

Az egyetem Pécsre kerülésével jött városunkba, s az itt tovább mûködô klinikát haláláig

vezette.

Tudományos érdeklôdési területe szerteágazó volt. A szülészet területén nemzetközi

szintû munkái születtek, foglalkozott még a város és a megye 51 hónapig tartó szülészeti

ellenôrzésének tanulságaival. Ez utóbbival jól kiegészítést adott mestere, Tauffer Gábor

által szervezett, országosan bevezetett „Szülészeti Rendtartás” mûködéséhez. Ezen fölmé-

rések egyedinek számítottak akkor a gyakorlati orvostudományban. Elméleti mûködését

széleskörû klinikai gyakorlattal egészítette ki, iskolát teremtett, munkatársakat, követôket

nevelt. Az országos és a helyi közélet ismert alakja volt.

Nagy tisztelettel övezve hunyt el Pécsett 1944. február 21-én. Szobra – Gecsô Sándor

alkotása – a szülészeti klinika parkjában áll, hirdetvén az utókor megbecsülését, amely

munkásságát ma is mérföldkônek tekinti.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Pályaválasztás:„Nyitott kapuk” üzemlátogatások

A hónap üzletemberei:

Erôs Gáborés

Lévai Richárd12–13. oldal

Autóteszt: Pfund Róbert – Nissan Note

18–20. oldal

28–29. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

Innováció: szakmai fejlesztés, újításlétrehozása, egy új ötlet megvalósulá-sa – a szótár szerint. A hazai vállalko-zások egy része aktív innovációs tevé-kenységet folytat, míg másokban – in-formáció vagy pénz hiányában – felsem merül, hogy az ilyen irányú tevé-kenység jelentôs elôrelépést hozhatnaa cég életében. A Pécs-Baranyai Ke-reskedelmi és Iparkamara számosolyan lehetôséget kínál a vállalkozá-sok számára, amelyek elôsegíthetik,megkönnyíthetik fejlesztéseik, új ötle-teik megvalósulását.

Innováció alulnézetbôl

— Az EU-ban a központi direktívák

végigvonulnak a nemzetállamok doku-

mentációiban, és ma már teljes részlete-

zettséggel jelennek meg a 2014–2020-

as idôszak elképzelései. Ilyenkor még

minden szakszerûnek tûnik – mondja

dr. Kéri István, a

Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkama-

ra elnöke. — Egy év-

tizede abból indultak

ki, hogy a fô célok:

versenyképes gazda-

ság, fenntartható fej-

lôdés, javuló életmi-

nôség, magas hozzá-

adott értékû munkahe-

lyek, egészséges kör-

nyezet–egészséges la-

kosság. Mit tapaszta-

lunk ma? Az EU ver-

senyképessége folyamatosan romlik, a

fenntartható fejlôdés zsákutcába került,

az életminôség egyes társadalmi cso-

portokban javult, a magas hozzáadott

értékû munkahelyek aránya nôtt (mert a

másikak száma drasztikusan csökkent),

az egészséges környezet–egészséges la-

kosság kérdése ugyancsak vitatható. A

World Economic Forum 2012-es tanul-

mánya szerint hazánk a globális ver-

senyképességi index (innováció-7 mu-

tató) rangsorában a visegrádi országok

között „A kutatóintézetek minôségében,

a mérnökök és tudósok száma” kategó-

riában vezet, „Felsôoktatásban az üzleti

iskolák, a matematikai és tudományos

képzés” kategóriában elsô helyezett. Az

oktatók képzésének mértékében le va-

gyunk szakadva. A benchmark kördiag-

ram szerint az innovatív kkv-k aránya, a

vállalati K+F ráfordítások a GDP ará-

nyában, a vállalati innovációs kiadások

a K+F ráfordításokon kívüli összeha-

sonlításban Csehország és Észtország is

jelentôsen megelôz minket.

Tudjuk, hogy statisztikai adatokkal

mindent lehet igazolni, illetve cáfolni.

Mégis, mit mutatnak a másfél évtizedes

innovációra fókuszált gyakorlati tapasz-

talataink? Elôször is azt, hogy egy inno-

vációs stratégia összeállítása erôsen

környezetfüggô, megvalósítása pedig

csapatmunka. A pólus

stratégia elkészülte

utáni (2005. 79 gene-

rált projekttel) idô-

szakban a Gazdasági

Versenyképesség i

Kerekasztal jelentésé-

ben azt állapította

meg, hogy a Dél-Du-

nántúl vállalatai ki-

magasló innovációs

tevékenységet folytat-

nak. Az együttmûkö-

dés szétesése már az

évtized végétôl érez-

hetô és ez a mai eredményeken is meg-

látszik. Talán felpörög a PBKIK és a

PTE közös kezdeményezése a helyi vál-

lalkozások helyzetbe hozására az egye-

temi közbeszerzési kiírásoknál.

Másodszor azt mutatják az innováci-

óra fókuszált gyakorlati tapasztalataink,

hogy az innovációhoz egymástól gyö-

keresen különbözô gondolatok találko-

zása kell. Kamaránk ezt a programot

építette fel, kezdve a helyi érdeklôdôk

egymásra találásával, az országos, majd

a nemzetközi kiterjesztéssel. 5 alapító-

val teljesen új szemléletû innovációs díj

és pályázati kiírást tettünk közzé. Már

az induláskor 15 pályamû érkezett.

Szakembereink pályázatot nyertek a te-

rületi kamarák egységes innovációs

szolgáltatásai módszertanának és a be-

vezetés munkaprogramjának elkészíté-

sére. Az EEN nemzetközi hálózat tagja-

ként szervezzük az innovációs techno-

lógiai profilok üzleti kiajánlásait. Ké-

szülünk a legújabb megmérettetésre, a

DUNA Stratégia keretében meghirde-

tésre kerülô Innocites Project-beli rész-

vételre.

A harmadik tapasztalatunk az, hogy

az innovatív vállalkozói szféra involvál-

ja a K+F-et, nem pedig fordítva. Az in-

novációs potenciál szoros összefüggés-

ben van a méretnagysággal és a külföldi

tulajdoni hányaddal. Pl.: Gyôrben a kül-

földi mûködô tôke 224-szer nagyobb,

mint Baranyában. Az adókedvezmény

és a közvetlen támogatás aránya a nagy-

vállalatoknál 1268,3%, a kisvállalko-

zásoknál 33% (KSH-NAV). Hazánkban

a kkv-szektor 75%-a mûszaki innováció

szempontjából inaktív, 21-23% innova-

tív, 2% kiemelkedô (~2000 db). Elsô-

sorban a külgazdasági kapcsolatokkal

rendelkezôk jeleskednek, ugyanis az in-

nováció elôszobája a kreativitás fejlett-

sége és a motiváltság. Kamaránknak

ilyen környezetben kell hasznosítania

erôforrásait tagvállalatai és regisztrált

vállalatai körében egyaránt.

Végül pedig a negyedik tapasztala-

tunk az, hogy nem segíti a fejlôdést, ha

az innovációs piacot nem szabályozzuk,

hanem osztogatjuk. Az innováció és a

K+F eredményességének mérése tisztá-

zatlan, a transzfer tevékenység gyenge,

az egyetemek és a gazdaság között nincs

átjárás. Sok esetben jogszabályi akadá-

lyai vannak a közös akcióknak. Nem tel-

jes körûen, de a Jedlik Ányos-terv, mint

nemzeti stratégia most már kellô szabá-

lyozást biztosít a szellemi tulajdon vé-

delmére. Ugyanis hazánkban eléri a 8%-

ot a szerzôi jogi ágazatok (kreatív) hoz-

zájárulása a GDP-hez és a foglalkozta-

Újítások, fejlesztések:

innováció

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

táshoz, ezzel a negyedik helyen állunk a

nemzetek rangsorában (WIPO). A tu-

dásalapú vállalkozások piaci értékének

kb. 80%-át a szellemi vagyon adja. Nem

véletlen, hogy egyik tagvállalatunk a

szellemi vagyon menedzsment megho-

nosítója, az értékelés módszertanának

alkalmazója. Kamaránk Szellemi Tulaj-

don Védelmi Infopontot tart fenn,

igénybevétele is jelzi létjogosultságát.

(2012-ben 81 ügyfél, 2013 I. félévében

72 ügyfél fordult hozzánk).

E rövid összefoglalásból is látszik,

hogy milyen komplex feladatrendszeren

keresztül lehet eljutni viszonylag sze-

rény eredményekhez.

Az országos és helyi törekvésekösszhangja

— A Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamara a vezetôje az innovációs fejlesz-

téseknek – kamarai szinten – fogalmaz-

za meg a választ arra a kérdésre Áman

Mihály, a kamara al-

elnöke, az Innovációs

Bizottság elnöke,

hogy mennyiben áll-

nak szinkronban a

PBKIK innovációs tö-

rekvései a Magyar

Kereskedelmi és Ipar-

kamaráéval. — Ka-

maránk mint az inno-

vációs kapacitás te-

kintetében az egyik

legerôsebb területi ka-

mara számtalan inno-

vációs fejlesztés or-

szágos koordinátora

lett, így az Innoportfolio és a

Klaszterportfolió módszereknek is. Idén

az MKIK-val egyeztetve megkezdtük

az országos innovációs alapszolgáltatá-

sok rendszerének kidolgozását, amely

egy hosszú szakmai együttmûködés

kezdô lépése. Az MKIK folyamatosan

segíti tevékenységünket a Nemzetgaz-

dasági Minisztérium támogatásával.

Úgy vélem, a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara felismerte az innovációs ka-

pacitás fejlesztésének pozitív hatását

nemcsak a kamarai rendszerre optimali-

zálva, de ami sokkal fontosabb, a hazai

KKV-kra tekintettel.

— Az Innovációs Bizottság miként

tudja segíteni a vállalkozások innová-

cióval kapcsolatos aktivitását, mun-

káját?

— Az Innovációs Bizottság a Kama-

ra innovációs tevékenységének legfon-

tosabb döntéshozó és monitorozó szer-

vezete, amely összetétele és a tagok te-

vékeny hozzáállása alapján operatív fel-

adatokat is ellát. A bizottság tagjai kö-

zött találunk biotechnológiai kutatót,

fejlesztô programozót, kutató központ

tudományos titkárát is. Tagjai mind jár-

tasak nemcsak a fejlesztésben és kuta-

tásban, de az innováció menedzselésé-

ben is. Bizottságunk folyamatosan tá-

mogatja a kamara

operatív munkáját, fó-

kuszcsoportként is se-

gítjük a fejlesztésre

kerülô módszertanok

kialakítását. Bizottsá-

gi tagjaink vélemény-

formáló véleményve-

zérek, szakmájuk leg-

jobbjai, akik munká-

jukkal pozitív példát

mutatnak a kkv-k szá-

mára.

— Milyen mérték-

ben jellemzô a bara-

nyai vállalkozások

körében, hogy innovációval is foglal-

koznak?

— Minden termelô, szolgáltató vál-

lalkozás életében jelen van az innová-

ció, hiszen az nemcsak termékfejlesz-

tést és kutatást jelent, de akár egy szer-

vezeti folyamatot, kommunikációs stra-

tégia fejlesztését is jelentheti. Több száz

kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó

kkv mûködik Baranyában, az elmúlt

évek uniós kutatás-fejlesztési, innováci-

ós támogatásainak felhasználásából is

több száz baranyai kkv részesült. A ka-

mara iparjogvédelmi kontakt pontja

évente több mint 100 ügyféllel dolgozik

együtt, akiknek védjegyet, mintaoltal-

makat, ötleteik vizsgálatát végzik.

Enterprise Europe Network rendsze-

rünkben közel 40 angol nyelvû techno-

lógiai profilt menedzselünk nemzetközi

szinten. A kamara által menedzselt és

segített klaszterek innovációs kapacitá-

sát is felmértük, 10 klaszter tagvállalat-

nál több mint 1500 szellemi eszköz ta-

lálható. Tehát az innovációban érintett

vállalkozások aránya magas, az innova-

tív ötletek termékké fejlesztése és nem-

zetközi láthatósága jelent még nagy ki-

hívást nemcsak a kkv-k, de az innováció

menedzsmenttel foglalkozó szervezetek

számára is.

Ehhez kapcsolódik, hogy a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a

Magyar Tudományos Akadémia Pécsi

Akadémiai Bizottsága, a Pécsi Tudo-

mányegyetem, a Dél-dunántúli Regio-

nális Innovációs Ügynökség és a Somo-

gyi Kereskedelmi és Iparkamara pályá-

zatot hirdetett idén nyáron INNOVÁCI-

ÓS DÍJ vagy PÁLYÁZAT elnyerésére.

14 pályázat érkezett, amelynek értékelé-

sét 10 értékelô szakértô vizsgálata alap-

ján végezték el az alapítók. A globalizá-

ció folyamatában egyre fontosabb a ki-

sebb térségi társadalom, az életminôség

fejlesztésében a helyi erôforrások koor-

dinált felhasználása, elsôsorban a szel-

lemi alkotásokra és ezek piaci hasznosí-

tására építve. Így az integráló jellegû

projektek megvalósítása erôsíti a térségi

gazdasági potenciált, ami visszaforgat-

ható értéktöbbletével fenntartható fejlô-

dést indukál. Lehetôséget teremtve ah-

hoz, hogy a térség erôforrás adottságai-

nak megfelelôen integrálódhasson a

makroszintû folyamatokhoz. Ezért az

alapítók szándéka, hogy a dél-dunántúli

régióban (az alapítók mûködési terüle-

tén) létrejött jelentôs szellemi alkotás,

illetve azon alapuló termék, eljárás,

szolgáltatás elismerésre, és további me-

nedzselésre kerüljön.

Baranyában www.pbkik.hu/ric

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

A PBKIK és a PTE az innovációért

A Szentágothai Kutató Központ létre-

jöttével megteremtôdött Pécsett annak a

lehetôsége, hogy a Pécsi Tudomány-

egyetem, valamint a megye vállalkozá-

sai szorosabb kapcsolatot építsenek ki

egymás között az innovációt illetôen.

Dr. Lustyik György a PBKIK Innová-

ciós Bizottságának

tagja, egyben a PTE

Tanácsadó Testületé-

ben is tagsági vi-

szonyban áll.

— A kamara Inno-

vációs Bizottsága a

pályázati rendszerek-

kel, a különbözô gaz-

dasági folyamatok ér-

tékelésével és az

ezekre adott válaszok-

kal, véleményekkel

segíti, hogy a jövôben

innovációs folyama-

tok induljanak el. Ja-

vaslatokat adunk például arra, hogy mi-

lyen formában valósuljanak meg a pá-

lyázati rendszerek, egyáltalán milyen

tematikájú pályázatokat indítsanak. A

PTE Üzleti Tanácsadó Testületének –

ami egyben a Szentágothai Kutató Köz-

pont (SZKK) ipari tanácsadó testülete is

– egy kicsit más a funkciója. Az a fel-

adata, hogy az SZKK-ban meglévô, ki-

emelkedôen magas színvonalú mûsze-

rezettséget hozzáférhetôvé tegye a vál-

lalkozások számára. Ez egy elég bonyo-

lult folyamat, éppen most próbálunk raj-

ta egyszerûsíteni, ehhez az Ipari Tanács-

adó Testület valamint a kutatócsoportok

vezetôinek együttmûködésére számítok.

Hiszen már most is vannak nagyon jó

példák az együttmûködésre, fôleg a bio-

technológia és a gyógyszeripar terüle-

tén, ezek már jelentôs megrendeléseket

is hoztak: pl. a Richter Gyógyszergyár

jelentôs kutatási programjai részben a

pécsi kutatóközpontban valósulnak

meg. Azt próbáljuk elérni, hogy inter-

face legyünk a vállalkozások és a kuta-

tócsoportok között. E két szegmens

gondolkodásmódja eltérô, de próbáljuk

ôket egymáshoz közelebb hozni. Most

egy kicsit fordítunk a dolgon: eddig a

vállalkozások jelentkezését várta az

SZKK olyan módon, hogy megmutatta,

milyen lehetôségeket tud biztosítani. A

tudományos megfogalmazás nem min-

dig kelti fel elsô pillanatban a cégek ér-

deklôdését, mert nem közérthetô nyel-

ven fogalmaznak. Most azon dolgo-

zunk, hogy megfogalmazzuk a vállalko-

zások igényeit az SZKK felé, így talán a

kutatók jobban megértik és meg tudják

találni az alkalmas eszközöket az

együ t tmûködés re .

Már most látható,

hogy helyes volt az el-

gondolásunk.

— Az ön vélemé-

nye szerint van itt a

megyében olyan ka-

liberû vállalkozás,

amely tôkeerôs és ér-

demben be tud kap-

csolódni az innovatív

kutatásokba?

— Igen, van né-

hány, nyilván nem

mindegyik vállalko-

zás alkalmas erre. Én

a magam részérôl a biotechnológiát is-

merem jobban, az általam vezetett cég

biotechnológiai, élelmiszeripari bizton-

sági ügyletekkel foglalkozik: vizsgáló

módszerek fejlesztésével, de gyógyszer-

ipari tesztelô vizsgálatokat is vállalunk.

Nekünk azért könnyebb, mert mi ponto-

san ugyanazokkal eszközökkel dolgo-

zunk, amivel az SZKK is. Egy akkredi-

tált klaszter, a Biotechnológiai Innová-

ciós Bázis képviselôi közül többen is

kapcsolatban vannak a kutatóközpont-

tal, ezek jelentôs része az egyetemrôl

indult és olyan témákkal foglalkoznak,

amelyekkel az egyetemi kutatási bázi-

sok is. De említhetek jó példát a gépipar

területérôl is: pl. a Kontakt-Elektro Kft.

hidrogén motorokat gyárt, az ô kapcso-

latuk jelentôs a Pollack Mihály Mûsza-

ki Karral. Úgy tudom, már vannak in-

formatikai együttmûködések is, a

„Smart Cities” program (Élhetô város)

pl. a lakosság számára lehet hasznos.

Tehát létrejött a vállalkozások és az

egyetem közötti kapcsolat, a folyamat –

úgy vélem – egyre nagyobb ütemben

zajlik. Ugyanakkor azt is látni kell,

hogy hasonló helyzetben lévô városok-

ban vannak jobb példák is. Debrecenbe

például odaköltözött a Richter Gyógy-

szergyár, a nemzetközi jelenlét is jelen-

tôsebb, tehát van még mit tennünk. Lát-

hatóbbá kell tennünk magunkat és a je-

lentôségünket növelni országon belül

valamint nemzetközileg is.

Regionális Innovációs Centrum

— A kamara innovációs osztályának

legfontosabb feladatai közé tartozik a

kis- és középvállalkozások innovatív öt-

leteinek segítése és támogatása, a hazai

innovációs kultúra fejlesztése – foglalja

össze munkájuk lényegét Rabb Sza-

bolcs, a PBKIK Innovációs Osztályá-

nak vezetôje. — 2013-ban kezdett mun-

kánk egyik gyümölcse az országos ka-

marai innovációs rendszer lesz, amely-

nek fejlesztésére idén ôsszel kaptunk

megbízást az MKIK-tól. Az október 17-

én tartott innovációs bizottsági ülésen

meghívott külsô szakértôkkel együtt ki-

alakítottuk azt a struktúrát, rendszert,

amely mentén megkezdtük az országos

rendszer kifejlesztését, a protokollok,

folyamatok leírását. Alapvetô cél, hogy

a területi kamarai rendszer teljes orszá-

gos, megyei lefedettségét használva el-

jussunk az induló-innovatív ötletekkel

rendelkezô vállalkozásokhoz és segít-

sük munkájukat, illetve, hogy a már

mûködô kreatív-innovatív vállalakozá-

sok számára termékfejlesztéshez kap-

csolódó, iparjogvédelmi témájú, me-

nedzsment, exportpiaci támogatást

nyújtsunk.

A PBKIK Regionális Innovációs

Centruma számos eredményes projektet

menedzselt a közelmúltban, ezek jelen-

tôs része túlmutat a régión, az országha-

táron:

● A kamara a 2 éves, 45 millió Ft

összegû EVLIA projekt kommuni-

kációs munkacsomagjának vezetôje.

Elkészült a kommunikációs terv, az

arculat, a weboldal, amely saját

intranet felületet biztosít a projekt

számára, emellett a kamara irányítá-

sa alatt – önkéntes tagok bevonásá-

val – megrendezték az elsô work-

shopokat a projektpartnerek orszá-

gaiban. A kamara a projekt szakmai

megvalósításában is részt vett,

melynek eredményeként az osztrák

partner elkészített egy, a környezô

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

országok szellemi eszközértékelés-

sel kapcsolatos felmérést, valamint

részt vett a Bécsben megrendezett,

az eredményeket megvitató szakér-

tôi workshopon. A projekt 2014. év

végén zárul, célja az európai szelle-

mi eszközmenedzsment rendszer ki-

dolgozása.

● A 2 éves, 35 millió Ft-os CMC pro-

jekt októberi maribori konferenciá-

ján a kamara munkacsomagjának fô

eredményként bemutatták a kreatív

ipar és turizmus kapcsolatait vizsgá-

ló módszertani könyvet, valamint a

projekt másik magyar partnere, a

KIKK Egyesület, a kamara és a

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-

vel közösen alapított Zsolnay Céhet.

A projekt 2014. év végéig tart, fô

célja a manufakturális ipar és a tu-

rizmus egységes fejlesztése, Shop-

ping Trainer-képzés fejlesztése és

képzések szervezése.

● A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara támogatásával és mene-

dzselésével 16 klaszter jött létre,

ezekkel folyamatos az együttmûkö-

dés. Kiemelkedô eredményrôl szá-

molhat be a Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter (2 éves, 30 millió Ft-os pro-

jekt), amely már az Akkreditált In-

novációs Klaszter címre pályázik.

Többek között a közös innovációs

projektek keretén belül minden

résztvevô tagvállalat részére és az

azonosított közös projektekrôl tech-

nológiai profilok készülnek, melyek

az EEN hálózatban jelennek meg.

● A kamarai energiaközösség szerve-

zése azért folyik, hogy a vállalkozá-

sok (mikro- és kisvállalkozások, in-

tézmények) minél jobb kondíciókkal

teljesíthessék energia-beszerzésüket.

● A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hiva-

talával együttmûködve igénybe ve-

hetôk a szellemi-tulajdonvédelmi in-

formációs pont tanácsadói szolgálta-

tásai, amelynek alapszolgáltatásait

(tanácsadás, általános tájékoztatás)

díjmentesen nyújtja a kamara az

ügyfelek számára.

● Önindító – Bekapcsoló (2 éves önin-

dító támogatással együtt 60 millió

Ft-os projekt): a kamara Kisvállal-

kozási Bizottsága 7 tagjának ke-

resztszülôi részvételével, a Munka-

ügyi Központ – PBKIK – KIKK

egyesület kezdeményezésére elin-

dult az Önindító és a Bekapcsoló

projekt, amely már létezô, valamint

induló kreatív ipari vállalatok támo-

gatását tûzte ki 3 éven keresztül az

elvándorlás megakadályozására. A

program másik elemeként megvaló-

sul 20 fiatal vállalkozás támogatása

a Kisvállalkozási Bizottság kereszt-

szülôi támogatásával.

● A Magyar Kereskedelmi és Iparka-

mara InnoViz projektjébôl a kamara

megbízásából és menedzselésével

létrejött a dél-dunántúli innovatív

vállalkozásokat valamint klasztere-

ket bemutató film és Prezi bemutató.

— Melyek lesznek a közeljövôben

azok az innovációval kapcsolatos pá-

lyázati lehetôségek, amelyek a bara-

nyai vállalkozások számára is érdeke-

sek lehetnek?

— Az Európai Bizottság, az EU-

tagállamok és az európai cégek több

mint 22 milliárd eurót biztosítanak a kö-

vetkezô hét év folyamán a színvonalas

munkahelyeket biztosító ágazatokban

folyó innovációra. A pénz oroszlánrésze

öt köz-magán partnerség (PPP) tevé-

kenységét finanszírozza majd az inno-

vatív gyógyszerek, a repüléstechnika, a

bioalapú iparágak, az üzemanyagcella-

és hidrogéntechnológia, valamint az

elektronika terén.

A közelmúltban elfogadta az Euró-

pai Bizottság a kkv-k támogatásának

alapjait biztosító, valamint az innováció

fejlesztésére vonatkozó uniós elôter-

jesztéseket. Az elôzô idôszakhoz képest

újdonság, hogy a kkv-kat támogató fi-

nanszírozási eszközök ezentúl nem egy,

hanem két fô programon keresztül lesz-

nek elérhetôek. A jelenlegi Versenyké-

pességi és Innovációs Keretprogram

(CIP) tevékenységeit nagy részben „A

vállalkozások versenyképességéért és a

kis- és középvállalkozásokért program”

(Programme for the Competiliveness of

Enterprises and SMEs/COSME) foly-

tatja tovább, ugyanakkor a kutatást és

innovációt támogató tevékenységek a

„Horizon 2020” új innovációs keret-

programon keresztül jutnak támogatás-

hoz. Megegyezés született az új pénz-

ügyi eszközök feltételeirôl: az EB által

kijelölt 150.000 eurós hitel-hozzáférési

határra vonatkozó szabályt (150.000

euró alatt a COSME-bôl, 150.000 euró

felett a Horizon 2020-ból lehet pénzt le-

hívni) rugalmasabbá tették, így ha egy

vállalkozás 150.000 euró feletti hitelt

szeretne, de nem felel meg a Horizon

2020 elôírásainak, még mindig pályáz-

hat a COSME-ban is. A COSME prog-

ram az Európai Bizottság által javasolt

2.5 milliárd euró helyett 2 milliárd

eurós költségvetésben részesülne a

megállapodás szerint. Ennek 60%-át

pénzügyi eszközökre kell fordítani. Je-

lenleg folyik a nemzeti pénzügyi közve-

títô szervezetek felkutatása, akikkel

még idén, valamint 2014 elején szeretné

aláírni az Európai Bizottság a megálla-

podásokat. A célkitûzések szerint a

program évente közel 40.000 kkv-nak

nyújt majd támogatást és 30.000 mun-

kahelyet teremt.

Az innováció fejlesztését támogató

Horizon 2020 programban két nagy áttö-

rést ért el a Versenyképességi Tanács:

egyrészt a kkv-kra elkülönített költség-

vetést, másrészt az elszámolható bér-

költségeket illetôen. A kutatási progra-

mokban résztvevô pályázók bérelszá-

molásában jelenleg jelentôs területi kü-

lönbségek vannak: a tagállamok bérkü-

lönbségeinek megfelelôen a kelet-euró-

pai és balti országok ugyanazért a kuta-

tási tevékenységért jóval kevesebb

összeget számolhatnak el. Ennek követ-

kezményeként egyre csökkén az EU12

tagállamok kutatóinak részvétele a ku-

tatási programokban. Az EU12 tagál-

lamoknak sikerült elérni, hogy az új

Horizon 2020 programban úgynevezett

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

általános megközelítést alkalmazzanak a

bérköltségek elszámolására vonatkozóan.

A 2014–2020 közötti tervezési idô-

szak hazai pályázatainak fô prioritásait

a Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Operatív Program (GINOP) tartalmaz-

za. A terveket még jóvá kell hagynia a

kormánynak, ezt követôen várhatóan

december végéig készül el az operatív

programok részletes kidolgozása, míg

legkorábban 2014 elsô negyedévben

születhetnek meg az elsô pályázati ki-

írások, programok. A GINOP a rendel-

kezésre álló forrásokat öt fô beavatko-

zási területre koncentrálja. Ezek: a fog-

lalkoztatás növelése és munkahelyte-

remtés, a vállalkozások és a kiemelt nö-

vekedési potenciállal rendelkezô ágaza-

tok valamint térségek versenyképessé-

gének fejlesztése, a K+F+I tevékenysé-

gek ösztönzése és a tudásgazdaság erô-

sítése, az infokommunikációs fejleszté-

sek és az IT gazdaság fejlesztése vala-

mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátá-

sú gazdaságra való áttérés támogatása, a

környezet megôrzése, védelme, és az

erôforrás-hatékonyság elôsegítése.

Innovatív baranyai vállalkozások

Alapvetôen az innováció határozza meg

a komlói székhelyû, autófelszereléseket

gyártó vállalkozás szemléletét. Mint ifj.

Rajnai Attila ügyvezetô mondja, van

egy határozott straté-

giájuk, céljuk, jövô-

képük, ami eredmé-

nyességüket is meg-

határozza. A 2012-ben

a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparka-

mara „Az Év Üzlet-

embere Díj”-ában ré-

szesült cégvezetô

nemcsak a termékek

tekintetében újító

szemléletû: 2012-ben

olyan új telephelyet

hoztak létre, ahol az

épületet nullenergiás, a föld és a nap hô-

jét kihasználó rendszerekkel látták el.

Rajnai Attila szerint a környezettudatos

munkahely inspiráló közeg az innovatív

munkát végzô munkatársai számára.

A Rati Kft. egyre inkább nem

klasszikus termelôcégként, hanem ér-

tékteremtô, innovatív vállalkozásként

határozható meg. Identitásukat úgy pró-

bálják megôrizni, hogy saját márkát épí-

tenek, a maguk ötleteire alapozzák a ter-

mékeiket, amivel egyedülállóak tudnak

lenni a piacon. Termékfejlesztésükben a

praktikum és az esztétikum jelenti a fô

irányt, az autósok igényeinek kiszolgá-

lására törekednek.

— Úgy gondolkodunk, hogy a ter-

mék az autón kívül is használható le-

gyen. Saját fejlesztésû termékünk az au-

tósvállfa, amit az autóból kicsatolva

magammal vihetek a gardróbba vagy a

hotelszobába az öltönnyel együtt. Ha-

sonlóan több funkciós az autós kartáma-

szunk, amelybe beépítettünk egy ma-

gunkkal vihetô, övre csíptethetô kistás-

kát. Könnyen kivehetô, visszahelyezhe-

tô a kartámaszba, amit igényesen és

dizájnosan oldottunk meg. De említhe-

tem a PACKSTER Rollboxot is, ami

egy praktikus megjelenésû mobil táro-

lóeszköz autós és autón kívüli haszná-

latra. Ezekkel a megoldásokkal csak mi

vagyunk jelen a piacon és mind a saját

ötletünk. A Rati Kft. kitalálja és beszál-

lító partnereinél legyártatja a terméket,

a végén az összeszerelést mi végezzük.

— Egyik korban sem volt könnyû

az újítók dolga. A baranyai gazdasági

környezet kedvezô hátteret jelent az

innovációval foglalkozó vállalkozások

számára?

— Ha azt nézzük,

hogy még az ilyen jól

felkészült munkatár-

sakkal is, mint a mie-

ink, hogyan tudunk

ilyen teljesítményt el-

érni, akkor azt mond-

hatom, hogy nincs

könnyû dolgunk. Azt

érzékelem, hogy sok

tehetséges fiatalem-

ber jön ebbe a régió-

ba, ha megfelelô kihí-

vással ide tudjuk csa-

logatni ôket. Mi olyan

lehetôséget kínálunk, amiért szívesen

visszatérnek a kvalifikált, fiatal szakem-

berek is. Egyébként Baranya számára

mindenképpen adhat egy lökést, ha el-

terjed a híre annak, hogy van a megyé-

ben olyan, teljes mértékben magyar tu-

lajdonú vállalkozás, amelynek a mûkö-

dését alapvetôen határozza meg az in-

nováció. Talán mást is felbátorít arra,

hogy hozzánk hasonló szemlélettel le-

gyen az újításokat illetôen.

— Az autóipari szereplôk, ame-

lyeknek a Rati szállít, elvárják-e a be-

szállítóiktól, hogy újdonságokkal áll-

janak elô?

— Olyan beszállító partnerekkel

szeretünk együttdolgozni, akik verseny-

képesek a saját technológiájuk terén, a

magas minôségi követelményeket ter-

mészetesnek veszik, hajlandóak már a

fejlesztés folyamán is szakértôi hátteret

adni fejlesztômérnökeinknek. Folyama-

tosan fejlesztik technológiájukat, képes-

ségeiket és együttmûködésüket.

— Cégvezetôként miért ezt az utat

választotta, azaz miért az innovációra

építi a vállalkozást? Egyébként mi-

lyen a megtérülése az innovációs tevé-

kenységnek?

— Egyszerûen így érzem jól ma-

gam, ez a szemlélet inspirál. Olyan

munkatársakat választottam magam

mellé, akik ugyanígy gondolkodnak és

teszik a dolgukat. Minden innovatív te-

vékenység kockázatos és a megtérülése

bizonytalan. Tehát vannak sikeres,

gyorsan megtérülô és elbukott projektek

is. Minél többet tudunk arról, amit csi-

nálunk, annál nagyobb esélyünk van ar-

ra, hogy csökken az utóbbiak száma.

A 2005-ben alakult pécsi RG Net

Kft. fô profilja kezdetben a számítógé-

pek szervizelése, hálózatok kiépítése

volt. A cég gyengeáramú rendszerekkel

(pl.: megfigyelô és beléptetô rendsze-

rek, ügyfélhívók, stb.) is elkezdett fog-

lalkozni és jelentôs figyelmet fordított

egyedi fejlesztésére, az Írisz rendszerre.

Ezt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Innovációs Díj Elismerô

oklevéllel tüntette ki, az IT Business

szakmai lap pedig 2007-ben az év leg-

ígéretesebb fejlesztésének választotta. A

cég elôrejutásában jelentôs szerepe van

annak, hogy sajátos igényekre egyedi

megoldásokkal válaszol, a magasan

képzett dolgozók belsô késztetése az in-

nováció. A cégvezetô, Herbály István

törekvése emellett az, hogy az RG

Netrôl az innováció jusson az emberek

eszébe.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

— A vállalkozás életében az elmúlt

három évben elôtérbe került a hardver-

szoftver fejlesztés, mára ez az üzletág

adja a bevétel legnagyobb részét. A

Terex Cranes Hungary Kft. számára ki-

fejlesztettünk egy üzemi információs

terminált amely azt a célt szolgálja,

hogy a gyárban dolgozó munkások a

leghatékonyabb módon juttassák el a

vezetôkhöz a termeléssel kapcsolatos

adatokat, információkat. A rendszer ta-

vasz óta mûködik éles alkalmazásban,

nagyon jó eredményekkel. A pozitív

visszajelzések kapcsán más ipari cégek

is érdeklôdnek a megoldás iránt. Egy

másik fejlesztés, egy ún. embertest

szkenner kabin megépítése a Szegedi

Tudományegyetemmel közösen zajlik.

Itt magát a kabint fejleszti az RG Net,

amibe beleállva a berendezés nagy fel-

bontású képeket készít az emberi test-

rôl, melyeket 3D modellre feszít rá a

rendszer.

Ezeken kívül saját és más helyi cé-

gekkel közös pályázati projektjeink is

futnak: a legaktuálisabb egy GOP

1.3.1B pályázat, melynek keretei között

a MarkCon Informatikai Kft.-vel közö-

sen fejlesztünk e-ticketing megoldáso-

kat. A projekt olyan szakaszában van,

hogy hamarosan publikálni is tudjuk az

eredményeinket.

Belsô folyamatok fejlesztése

— A mai gazdasági-piaci helyzetben

alapvetôen két mód

kínálkozik, amely ál-

tal egy kis- és közép-

vállalkozás elôrébb

tud jutni, fejlôdni tud:

az egyik a hálózati

mûködés, klaszterek

és más gazdasági

együttmûködések ál-

tal, a másik pedig az

innováció útja.

Innováció alatt a

folyamat-innovációt

valamint a termék-in-

novációt is értem –

foglalja össze a hazai

vállalkozások innová-

cióval való kapcsolatát Lakics Péter, a

komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyveze-

tôje. — Sokszor úgy érzem, hogy az in-

nováció kategóriáját túlságosan leszû-

kítjük konkrét termékekre vagy fejlesz-

tésekre. Számomra ez a fogalom sokkal

szélesebb spektrumot takar. Minden

olyan változást, amit a vállalkozásban

megvalósítunk, én alapvetôen innováci-

ónak tekintek. Az európai és a világpia-

con nagyon erôs költségcsökkentési és

mûködés-hatékonysági verseny zajlik,

annak érdekében, hogy ebben a kiéle-

zett helyzetben helyt tudjunk állni, köte-

lességünk – és azt gondolom, minden

kis- és középvállalkozásnak is az –,

hogy folyamatosan fejlesszük a folya-

matainkat és párhuzamosan a terméke-

inket is.

Magyarország sajátos helyzetben

van abból a szempontból is, hogy valós

innovációt a kkv-szektor tud megvalósí-

tani, hiszen a nagyvállalatok, a multina-

cionális cégek jobbára nem hazánkban

végzik effajta tevékenységüket. Akik

pedig mégis, a fejlesztések eredményeit

nem Magyarországon érvényesítik.

Ezért nemzetgazdasági szinten is fontos

a kkv-k innovációra való hajlandósága,

de ez a saját jól felfogott érdekük is.

— Milyen termékek, megoldások

jöttek létre saját innovatív törekvése-

ik következtében?

— A mi tevékenységünk középpont-

jában jó ideje már a cég belsô folyama-

tainak fejlesztése áll, ez a folyamatok

standardizálását, átgondolását és a leg-

hatékonyabb mûködési mód kialakítását

foglalja magában. Ahhoz, hogy az elôbb

említett hatékonysági

versenyben helyt tud-

junk állni, szükséges a

belsô folyamatok és

technológiák fejlesz-

tése. Számos olyan

egyedi, speciális tech-

nológiát vásároltunk

és alkalmazunk, ami

nem fogalmazódott

meg konkrét vevôi

igényként, hanem

azok elé menve sze-

reztük be és állítottuk

munkába. De folya-

matfejlesztésként, az-

az innovációként te-

kintek például értékesítési szerveze-

tünk, vevôkezelésünk átalakítására,

vagy például fizikai dolgozóink teljesít-

ményértékelési rendszerének kialakítá-

sára is.

A Lakics Kft. – alapjait tekintve –

egy beszállító vállalkozás, a vevô által

definiált dokumentáció alapján gyártot-

tuk és gyártjuk a termékeinket. Ez a to-

vábbiakban sem változik meg, de dol-

gozunk azon, hogy ezzel a tevékenység-

gel párhuzamosan önálló terméket vagy

termékeket is elô tudjunk állítani, azon

egyszerû felismerésbôl, hogy egy adott

termék értékesítését követôen a profit

jelentôs része nem a termék gyártójánál,

hanem annak tervezôjénél és értékesítô-

jénél csapódik le. Ez is azt mutatja,

hogy a legnagyobb értékteremtô tevé-

kenységet az innováció jelenti. Igyek-

szünk mi is ebbe az irányba lépni és a

közeljövôben – a vevôi megrendelések

alapján gyártott termékekkel kapcsolat-

ban szerzett kompetenciákat felhasznál-

va – meglévô vevôink piacait nem ve-

szélyeztetve olyan terméket elôállítani,

amiben már tapasztalatunk van. Ezek a

háztartási és kisüzemi méretû szélerô-

mûvek, szélgenerátorok lesznek, amik-

kel a jövô évtôl jelenünk meg a piacon.

— Miként reagálnak a megrende-

lôk, ha újításokkal áll elô Lakics Kft.?

— Újításaink egy része a terméke-

ken is megjelenik, nagyobb része azon-

ban a jobb vevôkiszolgálásban, ponto-

sabb szállításban, jobb termékminôség-

ben, rugalmasabb és költséghatéko-

nyabb gyártásban ölt testet. Vevôink

egyre jobban elvárják, illetve lehetôsé-

get biztosítanak számunkra az általunk

gyártott termékek tervezési folyamatá-

ban is a véleménynyilvánításra, tanács-

adásra, ami ugyancsak egy értéknövelô,

kapcsolatot erôsítô szolgáltatás. Tavaly

pl. új festési-szárítási technológiát tele-

pítettünk, ezáltal nemcsak a festési tevé-

kenységünk megbízhatóságát, precizitá-

sát és minôségét javítottuk, hanem a ter-

mékeink esztétikumát is. Sokat áldo-

zunk méréstechnológiánk fejlesztésére,

hiszen a szolgáltatásunk színvonalát be-

folyásolja például, ha precízebben tud-

juk mérni a termékeket. Amennyiben

képesek vagyunk elébe menni a vevôi

elvárásoknak, az késôbb jelentôsen ja-

víthatja az alkupozíciónkat, vagy hozzá

tud járulni a termék hatékonyabb elôál-

lításához. nt

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A tavalyi EXTRA ex-port tréninget sikere-sen elvégzô és azótatermékfejlesztését isbefejezô Attract Kft.képviselôje szerint alegnagyobb segítségszámukra a tréningsorán elôadó szak-emberekkel és a töb-bi résztvevôvel kiala-kult munkakapcsolatvolt. A tanfolyam keretein túl is önzetlen segítsé-get kaptak a termékfejlesztésben, és rajtuk ke-resztül olyan szellemi tôkét találtak meg, melyetnélkülük, és a Kamara nélkül nem ismertek volnameg. A NOSIBOO bababarát orrszívó készülék-kel pár hete Kölnben mutatkoztak be, ahol többvilágmárkával versenyeztek az innovációs díjrajelöltek utolsó körében. Most forgalmazói hálóza-tuk kialakításán dolgoznak, de a termék már kap-ható a webshopukban, melynek kialakításáhozszintén kaptak a tréning ideje alatt segítséget:www.nosiboo.com

Az idei tréning egyikrésztvevôje egy gyere-keknek szánt ebook-kal nyert díjat Ameriká-ban.

A „Történetek agyerekszobából” címûinteraktív mesekönyvelsô része ezüst érmetszerzett a „2013Moonbeam Children’sBook Award” verse-

nyen. A díjat 2007 óta itélik oda az Egyesült Álla-mokban. Idén 1200 nevezô közül 165 kapott ér-met 41 print és 6 e-book kategóriában. Az Egye-sült Államok és Kanada mellett 7 másik országnevezôi versenyeztek.

Érdekesség, hogy a pécsi könyvet JamieLee Curtis könyve elôzte meg a kategóriánkban.A Történetek a gyerekszobából L. Molnár Editírónô, Steiner Lídia illusztrátor és a Webstar Cso-port együttmûködése kapcsán született interaktívkönyvsorozat. Eddig két rész érhetô el a hét ré-szes sorozatból, a „First Colour megérkezik” (en-nek angol verzióját díjazták Amerikában) és a„Panni baba nevet változtat”. A könyv egyelôreiOS készülékeken az iBookstore-ban érhetô el,de még idén elérhetô lesz majd az Amazonkönyváruházban is.

https://www.facebook.com/TalesFromThePlayroom

Baranyai vállalkozók nemzetközi sikerei – akik az EXTRÁKAT is bevállaljákMiközben az idei tréningsorozat résztvevôi a szakmai modulok után a gyakorlati témák tanulmá-nyozását is megkezdték – webes kereskedelem, webáruház üzemeltetése, külkereskedelmi szer-zôdések, coaching –, kamarai tagvállalkozások komoly nemzetközi sikereirôl számolhatunk be.

Exportra fel!Van, aki menekülési, esetleg kitörési lehetô-séget lát benne; van, aki növekedési potenci-álként értékeli, míg mások a versenyképesmagyar termékek hírvivôjeként tekintenek rá.Egy biztos: export mindig volt – ha nem is ígyhívták –, van és lesz.

Az elmúlt két évben kiemelt szerep jutott apécsi kamara külgazdasági tevékenységeinekmegerôsítésére, szolgáltatási portfóliójának szé-lesítésére. Sikeres pályázatainak és a Magyar-Horvát Tagozat újraélesztésének köszönhetôenaz export-érettség bármely stádiumában álló cégszámára kínált és kínál fejlôdési, továbblépési le-hetôséget.

Legnehezebb azt a döntést meghozni, hogyérdemes-e, ha igen merre és milyen eszközökkela nemzetközi piacra lépés. Tanácsadók, egyete-mi oktatók közremûködésével export tervet ké-szítenek azok a kezdô exportôrök, akik elvégzik akamara szervezésében az EXTRA (ExportTraining) tréninget. Tavaly 10 cég „sikeresen vizs-

gázott”, idén október másodikán újabb 15 vállal-kozás kapott lehetôséget arra, hogy felmérje ter-méke/szolgáltatása érettségét.

Közepes és nagyobb exportôrök újabb pia-cokat és új üzleti partnereket keresnek. AzEnterprise Europe Network hálózat – melynek akamara is befogadó intézménye – 52 országban,600 irodával mûködteti kereskedelmi, technológi-ai és K+F adatbázisát, amelyben bárki böngész-het. Azok számára, akik a személyes megbeszé-léseket értékelik hatékonyabbnak, a kiutazó dele-gációkat és az üzletember találkozókat ajánlják.Tavaly Olaszország és Németország állt a figye-lem középpontjában, idén Törökország, Ausztriaés Kína a „célpont”.

Horvátország EU csatlakozása, a határ kö-zelsége, a nyelvi közösség aktív és folyamatosmunkát ad a Magyar-Horvát Tagozatnak. A vásá-rok, üzletember találkozók mellett kiemelten ke-zelt a kapcsolattartás a horvát kamarákkal és in-tézményekkel, melynek köszönhetôen 2013-banHorvátországhoz kötôdik a legtöbb – közremûkö-désünkkel – megkötött kereskedelmi együttmû-ködés.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szin-tén gesztorál tagozatokat, szervez üzletember ta-lálkozókat, ország specifikus rendezvényeket, deezek inkább a távolabbi relációk iránt érdeklôdôk-nek szólnak. Tagozatok, Vegyeskamarák, KárpátRégió Üzleti hálózat, Nemzeti Kereskedôház Zrt.,online megoldások (Export Directory of Hungary2013, online tudástár kezdô exportôrök számá-ra) – gyôzzön tájékozódni, és kiismerni magát azexport szolgáltatások útvesztôjében egy KKV ve-zetôje...

A hatékony nemzetközi üzlet receptje min-den vállalkozás esetében más – az „összetevôk”adottak, munkatársaink segítségével a hatékony-ság is fokozható.

Hendinger Anitakereskedelemfejlesztési osztályvezetô

Piacra jutás OroszországbanAz Enterprise Europe Network Pécs és a Nemze-ti Külgazdasági Hivatal által szervezett gazdasá-gi fórumon Oroszország, Ukrajna és Szerbia kül-gazdasági szakdiplomatái tájékoztatták a megje-lent vállalkozásokat tapasztalataikról és az érin-tett országok sajátos vonásairól. Az általános, amakrogazdasági hátteret és mutatókat is tartal-mazó tájékoztató után lehetôség nyílt személyeskonzultációra is, ahol idôszerû üzleti lehetôségek,gazdasági, befektetési, kereskedelmi aktualitá-sok mellett praktikus, közvetlenül hasznosíthatótanácsokat, kontaktokat kaptak a magyar vállal-kozások, amelyek hozzájárulhatnak a külföldi si-kereikhez.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

A Ferling Webline a kamarai Magyar-HorvátTagozat együttmûködésének keretei közötttalált kaput Horvátország felé, és ez a kapcso-lat a 4 éve alakult dinamikus vállalkozás elôttgyorsan meg is nyitotta a határon túli terjesz-kedés lehetôségét. Az egyedi webes fejleszté-sekkel foglalkozó pécsi vállalkozás a Tagozatsegítségével 2013-ban a horvát MIT (Medi-murje IT Cluster) informatikai klaszterhezcsatlakozott.

A külföldi piacok önmagukban természete-sen nem hoznak senkinek megváltást. A sikerhezott is kemény munkára, innovatív gondolkodásra,a piaci igények felismerésére, idôben történômegérzésére van szükség – mondta el Obra-dovic Ena a Magyar-Horvát Tagozat titkára.

Az elmúlt évek szakmai sikerei azt mutatják,hogy a Ferling Dávid vezette csapat mindezek-ben nem szenved hiányt. A társaság a MagyarMarketing Szövetség népszerû Év honlapja sza-vazásán évrôl évre több munkájával is ott volt alegjobbak között, sôt nevükhöz kötôdik azInternetes Kultúra Fôvárosa díj ötlete és elneve-zése is amelyek mind kiváló referenciát képez-nek a horvát piac sikeres meghódításához is.

Az éveken átnyúló sikerszéria elismerése,hogy a vállalkozás vezetôje idén már nem a ver-senyzôi asztalnál, hanem a zsûriben kapott he-lyett, ráadásul a verseny honlapja is a pécsi„mûhelyben” készült.

Mivel az egyedi fejlesztések világa termé-szetesen messze túlmutat a weboldalakon, a

Ferling Webline a Magyar-Horvát Tagozattalegyüttmûködve már a nemzetközi partnereknekis komplex szolgáltatásokat kínál a webes kom-munikáció, a honlapkészítés és az információtechnológia minden szegmensében.

— A trendek felismerése az, ami idôtállóváteheti a programozói megoldásokat – emelte kiFerling Dávid a cég ügyvezetôje. A világmárkákszámára készített és közösségi oldalakon futószámos népszerû applikációjuk mellett a legna-gyobb figyelemre a Finding Your Information(FYI) elnevezéssel bevezetett online médiumfi-gyelô rendszerük számíthat idehaza és a környe-zô országokban is – ez utóbbi miatt döntöttek úgya Magyar-Horvát Tagozat megalakulásakor, hogyaz elsôk közt nyújtják be felvételi kérelmüket és amásfél éve tartó kapcsolat azóta is eredményesmindkét fél számára.

Az FYI rendszer real time frissességû adat-bázisa nemcsak a szokványos felületeken érhetôel, de akár RSS, akár mobil, akár egyedi fejlesz-tésû (integrálható) hozzáférést is biztosítani tud.Saját fejlesztésû szoftverük különlegességét ésextra szolgáltatásait évtizedes sajtófigyelési ta-pasztalataik biztosítják. A Ferling cégcsoporttöbb mint 10 éve nyújt kiemelkedô szolgáltatástpartnereinek a sajtófigyelés és elemzés terüle-tén. A FYI rendszere már most is több mint 1000online médium (nagyrészt magyar, kisebb résztfrancia, angol, német portálok és a környezô or-szágok fôbb médiumai) valós idejû szemlézéséttudja biztosítani, és adatbázisa napról napraszélesedik.

Nagy sikerrel zárult az idei SASO Nemzet-közi Kiállítás és VásárAz MKIK Magyar-Horvát Tagozata társszerve-zôként idén is B2B Üzletember találkozótszervezett az SASO Fair Vásáron Splitben. AzÜzletember találkozóra 2013. október 25-énkerült sor a vásár keretein belül.

A SASO nemzetközi kiállítás ágazatának leg-nagyobb kiállítása Horvátországban. A vásár min-den évben kiváló lehetôséget nyújt a nemzetközikapcsolatok építésére és új üzleti partnerek meg-ismerésére.

Idén október 23-27. között 18-ik alkalommalmegrendezésre kerülô SASO Nemzetközi Vásá-ron az alábbi ágazatok számos vállalata képvisel-tette magát, köztük 15 magyar vállalkozó is:● Építészet és építôipari kivitelezés● Faipar● Fémipar● Szerszám és felszerelés● Kisvállalatok● Elektromérnöki szolgáltatások, Energiaszol-

gáltatás és Telekommunikáció● ÖkológiaA vásár ideje alatt pedig különbözô speciális prog-ramok szolgálták a látogatók hasznos idôtöltését.● Energia konferencia● Ökológiai nap● Építészeti nap● Építôipari kivitelezôk és mérnökök napja● SASO Fair B2B nemzetközi üzletember talál-

kozó

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 17 tagjaoktóber 7-8-án Brnóba utazott, hogy résztvegyen a híres, Közép-Európa legnagyobbnemzetközi gépipari vásárán, az MSV-n.

A szakkiállításra és üzletember találkozóraa résztvevôk mintegy 60 országból érkeznek,több mint 1500 kiállítóval és 100.000 látogató-val büszkélkedhet a vásár. A klasztertagok cél-kitûzése volt, hogy megismerjék a gépipari újtrendeket, technológiákat, valamint a kiállítástapasztalataira alapozva kijelöljék fejlôdési irá-nyukat. A potenciális üzleti partner megtalálásá-ban a „Contact-Contract” elnevezésû üzletem-ber találkozó adott lehetôséget, melynek kere-tén belül is számos tárgyalást sikerült megvaló-sítani. Több mint 10 külföldi céggel olyan jövô-be mutató kapcsolatfelvétel történt meg a vásáralatt, melynek eredményei a DDGK tagvállala-toknál hamarosan már láthatók is lesznek(együttmûködések, disztribútori megállapodá-

sok, beszállítások, új technológia felhasználá-sok).

A klasztertagok belsô kohézióját továbberôsítette a Brnóban megtartott benchmarkingklubülés is.

Résztvevôk: Ecotech Nonprofit Zrt., Gép-szer Kft., Knipl Kft., Matro Kft., MÍG TIG Kft.,PTE-PMMIK, Profi Metal Kft., Sampo Kft.,Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Kft.,PBKIK, Tegavill Kft.

Kemény munka, innovatív gondolkodás

A Gépipari Klaszter a cseh nemzetközi gépipari szakkiállításon

A HÓNAP ÜZLETEMBERE12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Még nincs két éve, amikor a keresôoptimali-zálást már múltként emlegette Erôs Gábor, azRG Stúdió Kft. kommunikációs tanácsadója,akkor a közösségi médiáé volt a fôszerep, ajövôt pedig a mobilkommunikációnak jósolta.A sorrend azóta sem változott, csak a folya-matban közelebb kerültünk a mobiltelefonokáltal nyújtott, szinte határtalan lehetôségek-hez. A kérdés az, hogy a digitális világ fejlesz-téseit milyen gyorsasággal követi a való élet,a felhasználók – így a vállalkozások is – mi-ként építik be mindennapjaikba az új eszkö-zök kínálta lehetôségeket.

— A jelenben nagyon erôs a közösségi kom-munikáció, mára teljes egészében életszerû lettaz internetes promóció és kommunikáció –mondja Erôs Gábor. — A blog átvette a keresôop-timalizálás szerepét, a Facebook vagy aYouTube kiváló felületet ad az információcserére,ami meghatározó lehet abban, hogy az emberekmilyen szempontok alapján hozzák meg dönté-seiket. A mobil kommunikáció elôretörôben van,hiszen ma a Facebook-os keresések nagy részét– majdnem a felét – mobil eszközrôl indítják a kétévvel ezelôtti néhány százalékkal szemben.(Mobileszközökön nem csupán a mobiltelefontkell érteni, hanem a tabletet stb.) Trendeket lehetmegfigyelni a mobil kommunikációban, 2-3 éven-te van egyfajta technológiai vagy platform torzu-lás, de hogy ez hova fog vezetni, azt egyelôrenem lehet tisztán látni. Szerintem le fog lassulni atempó, hiszen a mobiltelefonnál újabb eszköztegyelôre nem találtak ki, legfeljebb egyre na-gyobb tudású telefonok jönnek ki. Azt gondolom,hogy a következô években finomodik a mobilfel-használói kultúra.

— A közelmúltban roppant izgalmas kép-zést tartottak Lévai Richárd kollégájával a ka-marában a Facebookon történô üzletszerzés-sel kapcsolatban. Egy kisvállalkozó minden-napjaiba miként illeszthetô be, hogy a tényle-ges munkája mellett folyamatosan posztoljon,rajongókat gyûjtsön, a termékét hirdesse?

— Én egyrészt a szemléletben látom a hiá-nyosságot. Mert addig, amíg egy cipész 1500 Ft-ért javít ki 2 óra alatt egy cipôt, addig nem tudmagának félretenni idôt és pénzt, hogy foglalkoz-zon a cége építésével. Ez nem a digitális környe-zet hibája, hanem a cégvezetési, cégépítésiszemléleten kell változtatni. Az online marketin-get tekintve alapvetô tézis, hogy az a termék,amit kommunikálni szeretnék, jó legyen. Ha jótermékem, akkor – egy cipész esetében – azt fo-gom kommunikálni, hogy mitôl jó az én munkám:már 30 éve ülök a kaptafánál, különleges cérnáthasználok, amitôl tartósabb marad a cipô stb. Le-het képeket is felrakni a kész termékekrôl. Nyil-ván ehhez meg kell változni a gondolkodásmód-nak. Régebben szóbeszéd útján terjedtek az in-formációk (pl. a cipész munka után elmondta azivóban, milyen színvonalas munkát végzett a ve-vôi megelégedésére), de ma már akkora a mar-ketingzaj, mert mindenki offenzíven nyomja, hogyez most nem vezet célra. Ráadásul olyan gazda-sági környezetben élünk, hogy már érvényétvesztette a mondás, igenis, kell a jó bornak is cé-gér!

— Erre talán már sokan rájöttek, a vállal-kozások létrehoznak profilokat a Facebook-on, mégsem érnek el átütô sikert az eladások-ban. Hol és hogyan érdemes a virtuális teretmarketingre használni?

— Sokan megkeresnek, hogy segítsünk egyátütô Facebook-kampány lefolytatásában. Mon-dom, hogy nincs semmi akadálya, egy évig belekell invesztálni, 1,5 millió forint a belépô költség.Ezért el kell gondolkodni, hogy adott vállalkozásmiként tudja leghatékonyabban elérni a partnere-it, mert lehet, hogy jó eszköz a szórólap is. Mi in-kább stratégiai tanácsadással foglalkozunk, fi-gyeljük a trendeket, a külföldi piacot. Nemrégibenérdekes dolgokat hallottam egy konferencián,aminek az volt a címe: Ügynökségek 2018-ban.Jelenleg a felállás: van a megrendelô, az ügynök-ség és a piac. A megrendelô megkeresi az ügy-nökséget, hogy van egy nagyon jó gyufám, el kel-lene adni. Az ügynökségen azt mondják, dombo-rítsuk ki a gyufa elônyeit és azt kezdjük el kom-munikálni. Ugyanis a piaccal az ügynökség állkapcsolatban – a közösségi kommunikáció erretipikusan jó eszköz –, ha jól szondázzuk meg, ak-kor tudjuk, hogy a vevôknek csíkos fejû gyufáravan szükségük. Hiába van a megrendelônek pi-ros fejû gyufája, az ügynökség azt kell, hogykommunikálja: tudom, te csíkosat keresel, de ittvan ez a piros és ez nagyon jó, jobb, mint a csí-kos! Ez dupla energia. Az ügynökségnek a ter-

mékfejlesztés felé kell mennie, mert idejekoránsegítséget tud adni, hogy milyen terméket vár apiac. Ehhez meg kell változnia a szemléletnek ésvalamilyen szinten be kell engedni az ügynöksé-get a cégbe.

— Azt tapasztaljuk, hogy az online marketingegyre fontosabb szerepet kap a cégek életében –ez Baranyára is igaz –, egyszerûen azért, mertegyre többen látják be, hogy nagyon sok ember-hez lehet eljutni így, és sokkal költséghatéko-nyabban, mint a hagyományos eszközök hasz-nálatával – mondja Lévai Richárd, az RG StúdióKft. marketing vezetôje, közösségi marketingspecialista. — Egyre többen csoportosítanak át amarketingkeretükbôl ebbe az irányba összege-ket. Viszont az is igaz, hogy sokan csak a látvá-nyos eredményeket várják, de ha nincsenekrendben az egyéb üzleti- és marketing folyama-tok, akkor innen sem fog jönni megváltás. Devannak jó példák. Ismerek olyan cégeket és em-bereket, akik nem tanultak semmilyen onlinekommunikációt, de a természetükbôl és a ta-pasztalatukból adódóan ha leülnek mondjuk aFacebook elé vagy egy weboldal szövegét meg-írni, akkor olyan szavakat, megfogalmazásokathasználnak, ami teljesen jól mûködik. A legjobbaz lenne, ha mindenki maga tudná kezelni ezeketa lehetôségeket, mert a saját cégérôl ô tudja alegérdekesebbeket írni, mint ahogy az ügyfeleinyelvét is ô érti a legjobban. De ez sokszor saj-nos nincs így, ilyenkor szükség van egy szakem-ber segítségére.

A hónap üzletemberei:Erôs Gábor és Lévai Richárd – RG Stúdió Kft.

Mobilkommunikáción innen, keresôoptimalizáláson túl

Erôs Gábor

www.pbkik.hu/a-honap-uzletembere

SIKERDél-Dunántúli Gazdaság 13

— Mit érdemes megfontolniuk azoknak avállalkozóknak, akik hajlanak arra, hogy meg-jelenjenek és kommunikáljanak a virtuális tér-ben?

— Az egyik legfontosabb, hogy a saját üzlet-menetükbe hogyan tudják beilleszteni azokat azaktualitásokat, amit sokan használnak. Vannakolyan trendek, amiknek képesek felülni az embe-rek, egyszerûen azért, mert külföldön milyen jólmegy! Ennek nem mindig szabad hinni. Mindigelôször a saját ügyfeleink körében kell körülnéz-ni, hogy ôk milyen közösségi térben léteznek. Havalakinek az ügyfelei nincsenek jelen valamelyikcsatornán vagy felületen, akkor fölösleges abbatúl nagy erôforrást fektetni. Nem biztos, hogymindenkinek a Facebook lesz a legmegfelelôbbfelület, lehet, hogy a LinkedIn, esetleg aYouTube. Abba az irányba kell elindulni ahol alegnagyobb siker érhetô el. Az is praktikus, hogyne kezdjünk el egyszerre hat felületen kommuni-kálni, mert bele fogunk fulladni a dologba ésegyik sem lesz tökéletes. Inkább apránként, el-csúsztatva, idôben ütemezve és szépen fokoza-tosan építsük fel a kommunikációt. Nagyon sokesettanulmányt és példát lehet találni, akár a ha-zai Facebook-marketinget vagy egyéb onlinemarketinget tekintve, amibôl jó ötleteket lehetmeríteni. Célszerûbb a hazai példákat keresni,mert a nemzetközi esetek sokszor teljesen más

viszonyok között történtek meg. Pl. a Facebook-nak 1,2 milliárd felhasználója van világszerte, aTwitternek 500 millió, hazánkban ez a szám 4,6millió és 100 ezer. Tehát egészen mások az ará-nyok, ami más fontossági sorrendet jelent. Per-sze tanulmányozni kell a külföldi példákat is, deazokat körültekintéssel érdemes csak alkalmaznia hazai viszonyok között.

A közösségi felületeken szinte minden jó ter-méket, illetve szolgáltatást jól lehet támogatni. Eznem egy játszótér, hanem egy üzleti csatorna,amelyiknek a bevételnövelés a célja. Így érde-mes hozzáállni a jelenlét kialakításához.

Nagyon sok magyar mikro-, kis- és kö-

zépvállalkozás küzd az életben mara-

dással és keresi az utat a fejlôdéshez. A

pécsi székhelyû MarkCon Informatikai

Kft. és a szintén pécsi RGNet Kft. nyi-

tottak voltak a fejlôdésre és az együtt-

mûködésre. A regionális összefogás

alapját egy több éves, jó szakmai kap-

csolat adta, melynek eredményeként

közösen nyújtottak be pályázatot mobil-

technológia segítségével megvalósuló,

innovatív technológia alapú termékfej-

lesztésre. A pécsi cégek felismerték azt,

hogy a mobilfizetés és az elektronikus

jegyértékesítés nemzetközi és hazai

szinten is az egyik legdinamikusabban

fejlôdô terület, ezért egy nyertes pályá-

zat keretében online e-ticketing rend-

szer megvalósításába fogtak. A rendszer

újszerûsége és a kapcsolódó technológi-

ák könnyû elérhetôsége miatt hatalmas

üzleti potenciállal bír. Az ilyen irányú

megoldásokra egyre erôsödô piaci

igény mutatkozik, több vállalat is ér-

deklôdik a témában.

A projekt keretében kifejlesztett

online e-ticketing rendszer célja egy

olyan biztonságos mobiltechnológián

alapuló jegyeladási és jegykezelési

rendszer kidolgozása és az ehhez kap-

csolódó prototípus elkészítése, amely

hosszú távon közvetlen és közvetett gaz-

dasági-társadalmi elônyökkel jár. A ki-

fejlesztett rendszer végfelhasználói esz-

köze a mobilte-

lefon, melynek

elterjedtsége a

magyar lakos-

ság körében

rendkívül szé-

les. A létrejött

rendszer elsô-

sorban olyan

területeken lesz

használható, ahol a jegyvásárlás nem

köthetô feltétlen egy adott helyszínhez

(pl. tömegközlekedésben), de bevezet-

hetô a használata a hagyományos online

jegyértékesítéssel ellátott területeken

(mozijegy, rendezvények) is, ezzel is

hozzájárulva az információs technológia

szélesebb körû elterjedéséhez, az infor-

mációs társadalom kiépítéséhez.

A projekt megvalósítási fázisa két fô

szakaszból állt, a hardver prototípusok

elôállításából, valamint a szükséges

szoftverek kifejlesztésébôl. A hardver

prototípusokkal kapcsolatos munkák

során elkészült a telepített jegyellenôr-

zési eszköz, a mobil jegyellenôrzési

eszköz, valamint elôállításra kerültek az

adatátviteli eszközök. A szoftverfejlesz-

tés során egy komplex, több modulból

(pl.: e-kereskedelmi, jegygeneráló és

ellenôrzési, ügyfélszolgálati modul) ál-

ló termék jött létre.

A temékfejlesztés az utolsó fázisába

lépett. Jelenleg az integráció, illetve a

rendszerbe illesztett alkalmazások, mo-

dulok technikai és funkcionális tesztelé-

se, valamint a felhasználói, oktatási és

üzemeltetési dokumentáció elkészítése

folyik. A termék 2014-ben jelenik meg a

piacon.

A projekt az Európai Unió támogatá-

sával, az Európai Szociális Alap társfi-

nanszírozásával, a GOP-1.3.1-10/B-

2010-0022 sz. projekt keretén belül va-

lósul meg. A

projekt össz-

k ö l t s é g e

139.559.000 Ft.

Az Európai Unió

és a Magyar Ál-

lam által nyúj-

tott támogatás

összege:

83.735.400 Ft.

Lévai Richárd

Pécsi összefogás – Online e-ticketing rendszer megvalósítása uniós támogatásból

Herbály István és Vendler Balázs

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság14

Pécsi szakemberek bevonásával, aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara menedzselésével folyik az or-szágos kamarai innovációs rendszerépítése. A Magyar Kereskedelmi ésIparkamara (MKIK) a pécsi kamara ko-rábbi projektjeinek sikerei alapjándöntött a megbízásról.

Jelenleg a területi kamarai rendszer

szolgáltatásainak minôsége igen külön-

bözô szintû, bár a munkatársak magasan

képzett mérnökök, közgazdászok. Ezért

a pécsi szakemberek feladata, hogy a

kamarai rendszer innovációs tevékeny-

ségének megújításához, az egységes

alapszintû szolgáltatási portfólió kifej-

lesztéséhez, szolgáltatási protokollok

kidolgozásához hozzájáruljon. A cél,

hogy a területi szervezetek a módszer-

tant összevont képzés, képzések kerete-

in belül átvegyék, és minden területi ka-

marai innovációs munkatárs képes le-

gyen legalább az alapszintû innovációs

szolgáltatások biztosítására.

A projektnek elôzményei és ered-

ményei is vannak már. A nyáron

három napos területi kamarai

képzést vezetett le a pécsi kamara

30 kolléga számára. Ennek hatá-

sára elkezdôdött az országos inno-

vációs együttmûködési profilokat

tartalmazó InnoPortfólió (www.

innoportfolio.hu) és a Klaszter

Portfólió (www. klaszterportfo-

lio.hu) kiterjesztése, bôvítése. Az

adatbázisokban az év végére közel

500 együttmûködési profil és

mintegy 50 klaszter profil várha-

tó. Épül az országos innovatôri

adatbázis, és folyik a területi ka-

marai szintû középfokú iparjogvé-

delmi képzés.

A kamarai rendszer területi lefedett-

ségével a vállalkozások egyszerûen tud-

nak személyesen innovációs ügyet in-

tézni. A személyes ügyintézés innováci-

ós területen jelentôs arányt képvisel, hi-

szen itt a kutatókkal, fejlesztô mérnö-

kökkel kell egyeztetni szabadalmi, kuta-

tási, technológia transzfer ügyekben.

Az októberi innovációs bizottsági és

fókuszcsoport ülést követôen az alábbi

szolgáltatási rendszer felépítése kezdô-

dött meg.

A szolgáltatások a vállalkozások életút-

ja alapján kerülnek kialakításra.

a. Induló vállalkozás

b. Mûködô vállalkozás

Általános szolgáltatások:

1. pályázatok – EU és hazai innováci-

ós/fejlesztést támogató, folyamato-

san frissítendô adatbázis

2. Kockázati tôke, start-up finanszíro-

zás, Széchenyi kártya, banki finan-

szírozás lehetôségei, energiaközös-

ségek menedzselése – a költséghaté-

konyság jegyében

3. MKIK Közbeszerzési hírlevelének

feldolgozása és irányított, szûrt ki-

küldése cégeknek

4. Amennyiben egyedül nem megy,

úgy hazai partnerkeresés és partner-

ség-építés a meglévô innovátor adat-

bázisra építve és a www.innoportfo-

lio.hu oldal adataira és rendszerére

építve.

5. Egyetemi és KKV kutatási adatbázis

és kutatási kapacitások felmérése és

kiajánlása

6. Kommunikációs alapcsomag

7. Iparjogvédelem

a. Induló, fejlesztés-orientált vállalko-zások speciális szolgáltatás

1. Mit-hogyan – miért? Vállalkozási

„kiskáté” – fejlesztési/innovációs

fókusszal

2. Ötletelemzés-auditálás/szakértôi

adatbázis

b. Mûködô vállalkozások speciálisszolgáltatások

1. Ötlettôl a termékig – folyamatbe-

mutatás és folyamatmenedzsment

/know-how/

2. Innovációs kapacitás-felmérés –

innovációs alap audit.

Szakértôk: dr. Fedor Ferenc, dr.

Helyes Zsuzsanna, dr. Szekeres

György, Herbály István, ifj. Raj-

nai Attila, Keresnyei János, Orosz

Norbert, Tóth Pördi Zoltán és

Opauszki László.

A projektet a Nemzetgazdasági Minisz-

térium támogatásával a Magyar Keres-

kedelmi és Iparkamara finanszírozza.

Rabb Szabolcs és Császár Gergely

Innovációs Fókuszcsoport ülésa kamarai innovációs rendszerért

KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 15

Az új klaszter elsôdleges célja azerôforrás-hatékony városüzemelte-tést szolgáló eszközök kifejlesztéseés gyártása, ill. eljárások kidolgozá-sa. Szoros együttmûködést tervez-nek gyártók és beszállítók, a keres-leti és kínálati oldal között, bevonvaa hazai, fôként a pécsi kutatóhelyektudásbázisát. A klaszter létrehozá-sának másik fontos célkitûzése amunkahelyteremtés.

A klaszter létrehozásának leg-fontosabb gazdaságpolitikai célkitû-zése a munkahelyteremtés, ugyan-is a baranyai térség a strukturálisváltás egyik nagy vesztese (ld.szén- és uránbányák bezárása), to-vábbá a késôbb betelepült, kb.7000 fôt foglalkoztató nemzetközielektronikai nagyvállalat is meg-szüntette üzemét. A gyártók tevé-kenységének összehangolása lehe-tôvé teszi, hogy a térség az eddigibeszállítói pozíciója helyett teljestermékláncok elôállítója legyen,melynek révén a maximális helyihozzáadott érték beépítésére nyíliklehetôség. Ez nem csak a térség jö-vedelemtermelô képességét javítja,hanem a kutatási eredmények felve-vôjeként a magasan képzett szak-emberek megtartását is elôsegíti.

A környezetipart érintô infra-struktúrába csak Magyarországonkb. ezerötszáz milliárd forintnyi be-ruházás történt az ivóvíz-tisztítási,szennyvíz- és szilárd hulladékkeze-lési projektek során, részben az EUKohéziós Alapjának és Regionális

Fejlesztési Alapjának felhasználá-sával 2000 óta. Ezek amortizációsköltsége, így pótlási igénye is 100milliárdos nagyságrendet jelentéves szinten.

A BIOKOM Nonprofit Kft. dr.Kiss Tibor igazgató vezetésévelPécs polgármesterét kereste meg,elsôsorban a Pécs, Barcs és Komlókörnyéki vállalkozások bevonásaérdekében. Mivel a településüze-meltetés rendkívül összetett, empi-rikus ismereteken nyugvó szakterü-let, szükség van a fejlesztések gya-korlati tesztelésére, kipróbálására,melyekhez tesztüzemként a város-üzemeltetésben résztvevô továbbicégek szolgálnának. A klaszter el-nöke dr. Kiss Tibor.

Az alakuló klaszter részére amenedzsment feladatok ellátását aPécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara vállalta el, az alapítótagvállalkozások felkérése alapján:● AJG Agrogép Jármû- és Gép-

gyártó Kft.● Avermann Horváth Kft.● Barcs Metál Kft.● BIOKOM Nkft.● Ipari Technológia Tanácsadó

Kft.● Kasi Infrared Europe Kft.● Lakics Kft.● PBKIK● PTE PMMIK● PÉTÁV Kft.● Profi-Bagger Kft.● Seres Kft.● Voban Kft.

Alakuló Baranya Turisztikai KlaszterA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a megye turizmusban ér-dekelt piaci szereplôinek részvételével Baranya megyét átfogó turiszti-kai klaszter létrehozását tervezi.

Célja, hogy a régió területén tevékenykedô, turizmusban érintett szerep-lôk (vállalkozások, szervezetek, szolgáltatók) közötti kapcsolatépítést, koor-dinációt és az információáramlást hosszú távon erôsítse. A tagok közös ér-dekeltségére alapozva kívánja segíteni a jövôben a hatékony együttmûkö-dést, a közös termékfejlesztést, mely által megvalósulhat a fô cél, a vendég-éjszakák növelése. Tevékenységével közös projektek generálását szolgálja,melyek eredménye a tervek szerint a menedzsment által megálmodott hon-lapon lesz elérhetô. Az oldalra látogatók könnyen megtalálhatják majd aklaszter tagjairól szóló részletes és friss adatokat, a megyében megrende-zésre kerülô eseményeket, fesztiválokat, és az ebbôl kialakított csomag-ajánlatokat is.

Emellett online kampányok, kiadványok segítségével kívánja az érdek-lôdôk figyelmét a megyére irányítani. A klaszter késôbbi tervei között szere-pel, hogy alakítsa az ágazathoz kapcsolódó képzéseket, ezzel biztosítva azegyenletes és magas színvonalú szakember utánpótlást. Prioritás továbbá ahatáron átnyúló partnerségek kialakítása, mely által átfogó, és egyedi kíná-latot nyújtana az ide látogató vendégek számára.

Magyar KörnyezettechnológiaiGyártó és Fejlesztô KlaszterBaranyából az elmúlt években több kezdeményezés indult el a környe-zetipari szakterületen: a Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, és a Dél-Dunántúli Energetikai Klaszterután megalakult a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és FejlesztôKlaszter, kamaránk aktív támogatásával.

PÉLDAKÉP16 Dél-Dunántúli Gazdaság

LENGVÁRSZKY Szabolcs maga sem gondol-ta, amikor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamarától értesült a pályázati lehetôség-rôl, hogy megfelelhet az elvárásoknak, ámamikor újra elolvasta a kiírást, döntött: pályá-zik.

— Két dolog szólt a pályázat mellett. Egy-részt roppant fontosnak tartom a kapcsolatépí-tést, hiszen eddig is jelentôs szerepe volt a vállal-kozás elôre menetelében, így azt gondoltam,hogy ez egy remek lehetôség erre, illetve a cégszélesebb körben való megismertetésére. Más-részt pedig volt néhány sikerélményem az elmúltévekben itt, a régióban és szerettem volna tudni,hogy egy olyan platformon, egy független bírálóközösség elôtt, ahol nem ismerik a nevemet, ho-vá pozicionálhatom magamat a cégem, illetve asaját magam által elért eredményeknek köszön-hetôen.

— Mit tartalmazott az ön által benyújtottpályázati anyag?

— Meg kellett írni a történetemet: honnan in-dultam, milyen mérföldkövek mentén haladtam,mi alapján számíthatok sikeresnek, (és példaér-tékûnek) hová tudott eljutni az általam vezetettcég. Miután a pályázat személyhez kötött (ésnem vállalkozáshoz), nem csak a cég sikeressé-gérôl számoltam be, hanem bemutattam a pécsi,egyetemi létesítményeket összekötô kerékpárút-hálózat-fejlesztéssel kapcsolatos tervemet is. Etémakörben írtam ugyanis a diplomamunkámat,amit felajánlottam annak idején a pécsi városve-zetésnek, lévén, hogy több díjat is nyertem vele.Találtam egy pályázati lehetôséget is a városnak.Két év után felhívott az alpolgármester úr, hogytaláltak forrást – ahogy én is írtam – és az ötle-tem egy részét meg fogják valósítani egy 300 mil-lió forintos beruházás keretében. (Óriási örömszámomra, hogy ennek jelenleg folyik a kivitele-zése!) A pályázati anyagom tartalmazta azt is,hogy részt veszek egy fiatal vállalkozók indulásátsegítô programban, és hogy szerepet vállalok akamara munkájában is.

— Ennek a pályázatnak az egyik központitémája a példakép. Miért fontos az ön számá-ra, hogy példakép legyen? Egyáltalán törek-szik erre?

— Kifejezetten az, hogy én példakép legyek,nem volt kimondva az életemben. Igyekszemkorrekt módon elérni a sikereimet, sôt, egyáltalána munkával szembeni korrekt hozzáállást tartomcsak elfogadhatónak. Korrektség, alázatosság –azt gondolom, hogy ha valaki ezekkel a tulajdon-ságokkal rendelkezik és e mellett törekvô is, ak-kor sikeres vállalkozást tud építeni. Amióta aPBKIK-ban a Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottságtagjaként tevékenykedem a fiatal vállalkozókért,azóta talán jobban fókuszálok a kommunikációra.Úgy vélem, a még frissen megszerzett tapaszta-lataimat átadhatom az ifjabb vállalkozóknak, mertazt látom, hogy sok ígéretes ötletbôl alakulhatna

potenciális vállalkozás. Mivel Magyarország gaz-daságának jelentôs részét a kkv-szektor teszi ki,ösztönözni kell a vállalkozások megalakulását ésa friss ötletek kamatoztatását. Én ezt támogatomés teszek is érte.

— Volt akár a szakmai pályafutása alatt,akár a magánéletében példaképe, aki ösztön-zôleg hatott önre?

— Igen, azt gondolom, hogy édesapám min-denképpen példaképem, illetve az üzlettársam,az anyavállalatunk ügyvezetôje, aki segített elin-dítani a vállalkozást, és a mai napig többször ki-kérem a véleményét stratégiai kérdésekben. Tag-ja vagyok a Fiatal Vállalkozók Gazdasági Egye-sületének, amelyben hasonló korú, sikeres vállal-kozók vannak, az ember látja a jó példákat. Sze-rintem fontos, hogy kicsit objektívebben nézzükmagunkat, merjünk tanácsot kérni, lássunk többsikertörténetet, hogy más hogyan csinálta és eh-hez tegyük hozzá a saját ötleteinket, mérlegel-jünk, hogy ez a helyes irány vagy sem.

— Miként kamatoztatható az a siker, az azismertség, amit az 50 példakép rangsorolásjelent?

— Hamarosan bemutatnak bennünket, illet-ve a vállalkozásunkat egy kiadványban, ami már

önmagában is egy széles körhöz fog eljutni; ígyaz RG Networks Kft.-t is sokan megismerhetik.Ez számomra azért is fontos, mert a cégem tevé-kenységi köre hiánypótló szolgáltatás Magyaror-szágon. Ezzel az ismertséggel azon tudok javíta-ni, hogy sokan értesüljenek róla, mivel foglalko-zunk. Emellett – mint már említettem – a kapcso-latépítés, a networking is hangsúlyos, ez egyéb-ként az 50, példaképnek választott fiatal elsô ta-lálkozóján is szembeötlô volt. Már akkor megfo-galmazódott, hogy létrehozhatnánk egy hosszabbtávú, akár klub jellegû együttmûködést. Úgy gon-dolom, hogy nagyon sok lehetôség van ebben,amit ki kell aknázni.

— 2014 januárjában hirdetik ki, hogy kilett az év példaképe a közönségszavazatokalapján. Ha megnyerné az 5 millió forintos fô-díjat, akkor mire fordítaná?

— Az összeg jelentôs részét arra fordítanám,hogy segítsem a fiatal vállalkozókat. Erre láttamegy jó példát: részt vettem egy kreatív ipari vállal-kozásokat létrehozó önindító programban, ahololyan álláskeresôk regisztrálhattak, akiknek voltegy kreatív ipari ötletük. A program keretébenmegtanulták, tapasztalt szakemberektôl kaptaktanácsot, hogy miként legyenek vállalkozók. Aztgondolom, nem fontos megvárni azt, hogy valakiálláskeresô pozícióba kerüljön, hanem akár máraz utolsó, iskolában töltött év alatt el lehet kezde-ni felkészülni a vállalkozásra. Egy hasonló prog-ramot szívesen mûködtetnék egyetemistákra,végzôsökre vonatkoztatva. A nyeremény nagy ré-szét erre fordítanám, de úgy vélem, hogy aki be-került az ötvenbe, már mindenki nyert. Ebbe akörbe tartozni pedig rendkívül megtisztelô és fel-emelô érzés!

A Példakép Alapítvány civil kezdeményezés,amely azzal a céllal jött létre, hogy megismer-tesse és elismertesse a nyilvánossággal a si-keres fiatal magyar vállalkozókat. LAKICS Pé-ter, a komlói Lakics Gépgyártó Kft. ügyveze-tôje már részesült hasonló elismerésben:2010-ben ô lett az Év fiatal vállalkozója. Mint afiatal cégtulajdonos-cégvezetô mondja, nemmaga a díj, a cím a legfontosabb számára, ha-nem az, hogy mások is felfigyeljenek azokra

Példaképek BaranyábólAz ország 50 leginspirálóbb fiatal vállalkozója közé választotta a Példakép Ala-pítvány szakmai zsûrije az RG-Networks Kft. ügyvezetô igazgatóját, a kisvállal-kozói bizottság tagját, Lengvárszky Szabolcsot és Lakics Pétert, a Lakics Gép-gyártó Kft. ügyvezetô igazgatóját, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaranemzetközi kapcsolatokért, export-fejlesztésért felelôs alelnökét. A két fiatal„példaképet” az ôsszel megjelenô „Példakép – 50 fiatal magyar vállalkozó” ki-adványban is viszontláthatjuk majd, sôt a közönségszavazáson még az Év Példa-képe cím elnyerésére is esélyesek.

PÉLDAKÉPDél-Dunántúli Gazdaság 17

az értékekre, amelyek ôt is segítik mind az üz-leti, mind a mindennapi életben.

— A pályázatom középpontjába is azokat azértékeket állítottam, amelyeket a nyilvánosságelôtt is szívesen felvállalok, képviselek. Az egyiklegfontosabb a családi vállalkozásokkal kapcso-latos: egy család legalább olyan, vagy nagyobbhatékonysággal tulajdonolhat-üzemeltethet egyvállalatot, mint más „típusú” tulajdonosok, az eb-bôl a tulajdonosi formából jövô esetleges kihívá-soknak is meg lehet felelni, erre jó példát tudunkmutatni mi magunk is, a családon belül. Pozitívértékként tekintek a generációváltásra is a csalá-di vállalattal kapcsolatban: az édesapám által in-dított vállalkozás továbbvitele, a generációváltásmódja, lefolyása mind vezetôi, mind tulajdonosiszempontból pozitívum. Emellett fontos számom-ra az összefogás, ami több módon is megvalósul-hat: lehet gazdasági összefogás, mint például akamara, de egy személyesebb típusú együttmû-ködés is, erre jó példa a FÜGE (Fiatal Üzletem-berek Gazdasági Egyesülete), ami Pécs és Bara-nya megye fiatal vállalkozóit, gazdasági vezetôittömöríti, egy tapasztalatmegosztó és érdekkö-zösségben. Az innováció, vállalatunk folyamat-és termékfejlesztési tevékenysége ugyanilyen ér-tékként jelenik meg az életemben, erre a pályá-zatomban is kitértem: „A Lakics Gépgyártó Kft. jö-vôképe egy technikai-technológiai kiválóságra tö-

rekvô, a megújuló energia szektor térhódításá-hoz hozzájáruló vállalkozást mutat, amely a régi-óban betöltött társadalmi szerepét egyre intenzí-vebben vállalja fel, és innovációs potenciáljánakkihasználásával önálló termékfejlesztést és érté-kesítést folytat.”

— A pályázat központi témája a példaképvolt. Az ön szakmai pályafutásában vagy amagánéletében volt irányadó példakép?

— Édesapám munkája és világszemléletenagy hatással van a gondolkodásomra. Mind-emellett én nem annyira példaképekben, mint in-kább benchmark-okban, összehasonlítási és ta-nulási lehetôségekben gondolkodom. Ilyenszempontból kitûnô kezdeményezés és platformmint a nagyobb magyar tulajdonú cégek tulajdo-nosait tömörítô Családi Vállalkozások Egyesüle-te, sokat tanulok iparági kezdeményezésünk, aDél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjainak életpá-lyájából és tapasztalatából, valamint a korábbanemlített FÜGE Egyesületben is megosztjuk bará-taimmal a gondolatainkat, gondjainkat és ötlete-inket is.

— Miként kamatoztatható az a siker vagyismertség, ami egy ilyen rangsorolásnak kö-szönhetô? Ön már volt 2010-ben az Év fiatalmenedzsere, egy ilyen elismerés miként hat aszakmai pályafutására?

— Nyilván van egyfajta presztízsértéke, decsak vissza tudok utalni, amit már megfogalmaz-tam: vannak értékek, amelyek engem foglalkoz-tatnak, amelyek számomra fontosak és ezeket azértékeket hajlandó vagyok nyilvánosan is képvi-selni. Attól, hogy az 50 példakép között vagyok,sok minden nem változik. Azért vállalom ezt a faj-ta nyilvánosságot, hogy ezek az értékek másokszámára is tudatossá és talán elfogadottabbakkáváljanak.

N.T.

Az ajánlatkéréstôl számított akár pár naponbelül kiépített internetes rendszert használhategy vállalkozás, ráadásul versenyképes áronjuthat hozzá a HARICOMP Kft. által nyújtottszolgáltatáshoz. A 2001-ben alapított pécsivállalkozás felveszi a versenyt a nagy szolgál-tatókkal, hiszen saját tulajdonban lévô távköz-lési hálózatával az egyedi igényekre is vi-szonylag gyorsan képes reagálni. A mára már ismert és elismert inter-netszolgáltató a lakossági ügyfelek mellett három éve a cégek felé isnyitott, megbízható szolgáltatásaival, jól kidolgozott, versenyképesüzleti csomagokkal egyre több Baranya megyei vállalkozást gyôzmeg arról, hogy partnerei között a helyük.

A HARICOMP Wireless Internet rendszere egynagy sebességû, 5,8 és 24 GHz-en mûködô vezetéknélküli adatátviteli hálózat – mely lehetôvé teszi,hogy az ügyfelek telefon és egyéb vezetékes hálóza-tok nélkül is igénybe vehetik a cég szolgáltatásait.

A vállalkozások részérôl alapvetô igényként fo-galmazódik meg, hogy megbízható és egyedi para-méterek szerint, az adott cégre szabott szolgáltatáso-kat kívánnak igénybe venni. A Haricomp munkatár-sai ebben nyújtanak segítséget, felmérve a cég igé-nyeit, egyedi ajánlattal kínálják szolgáltatásaikat. Azüzleti internet szolgáltatás esetében a legfontosabbfeltétel a megbízható mûködés, amelyre nagy hang-súlyt fektet a Haricomp. Online monitoring rendszer

figyeli az üzleti elôfizetôk végpontjait, melyegy esetleges meghibásodás esetén azonnaljelez a technikus munkatársaknak. Így rövididôn belül megkezdôdik a hiba elhárítása. Ed-dig már több ezer elôfizetô, vállalkozás, ésegyéb szolgáltatók veszik igénybe a cég szol-gáltatásait Baranya megye-szerte. A HARI-COMP a szolgáltatásait az otthoni felhaszná-

lótól egészen a kis- és középvállalkozásokig kínálja, megkeresve ez-zel azt a piaci szegmenst, amit a nagyobb távközlési cégek hálózatilefedettség vagy egyéb okok hiányában nem képesek kiszolgálni.

A cég több nagy internet szolgáltatónak is biztosít bérelt vonaliszakaszokat, amely már garancia a minôségre.

A kínálati paletta pedig LAN, WAN, WLAN há-lózatok kivitelezésével, mûholdas tv és internet tele-pítésével, kamera rendszerek kiépítésével, inter-netes web-tárhely szolgáltatással, domain regisztrá-cióval válik teljessé.

A 2013-as év a változások éve volt a Haricompszámára. A nagyszabású fejlesztések mellett fô stra-tégiájuk, hogy a minôség és az elégedettség megtar-tásával megfeleljenek a piaci kihívásoknak és bôvít-sék azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyeknap mint nap igénybe veszik a cég szolgáltatásait. Acégvezetés úgy véli: az üzleti életben nem lehet le-állni, haladni kell elôre, újabb és újabb célokat ki-tûzve, mert aki nem tud megújulni, lemarad.

Internetes megoldások cégek számára!HARICOMP Távközlési Kft.

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság18

Októberben ismét elindult a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara szervezésében

megrendezésre kerülô „Nyi-

tott kapuk” rendezvénysoro-

zat. Az üzemlátogatások so-

rán az érdeklôdô diákok és

tanárok betekintést nyerhet-

nek az egyes szakemberek

mindennapjaiba, megismer-

hetnek szakmákat, meg-

könnyítve ezzel a pályavá-

lasztást. A programhoz egyre

több baranyai vállalkozás

csatlakozik.

Fontos, hogy a pályavá-

lasztás elôtt álló diákok meg-

ismerjék a gazdaság igénye-

it, azokat a szakmákat, ame-

lyekkel a tanulmányaik befe-

jezése után várhatóan el tud-

nak majd helyezkedni. Ezért

a kamara elsôdlegesen a hi-

ányszakmákra, valamint az

ajánlott szakmákat helyezi a

hangsúlyt, de természetesen

emellett más, nagy érdeklô-

désre számot tartó szakmák-

ban is szervez üzemlátogatá-

sokat.

A hiányszakmák közül a gépi-

pari szakmák sokak érdeklô-

dését felkeltették. Az ipari

gépész (régi nevén: géplaka-

tos) és hegesztô szakmákkal a

HB-Kapcsolószekrénygyár-

tó Kft. üzemében ismerked-

hettek a szakmaválasztás

elôtt álló fiatalok. Megismer-

kedhettek a gépiparban hasz-

nált anyagokkal, gépekkel.

Megtekinthették a teljes

munkafolyamatot az alap-

anyagoktól egészen a lefes-

tett, kész termékig.

A gépi forgácsoló szakmát a

Matro Kft., valamint a Forsz

Kft. mutatta be az általános

iskolásoknak. A technológiá-

val és a gépparkkal kapcso-

latban is tettek fel kérdéseket,

miközben kezükbe foghatták

az elkészült termékeket.

A Viva Decor Kft. üzemében

a bútorgyártás lépéseit is-

merhették meg az oda láto-

gatók. A diákok csodálva fi-

gyelték a nagy faipari gépe-

ket, de ennél is nagyobb ér-

deklôdéssel nézték, forgatták

a kézi szerszámokat.

Üzemlátogatásokkal bôvült a pályaválasztási kiállítások programja

A baranyai általános iskolák számára a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az idei évben is megren-

dezte a pályaválasztási kiállítást. A pécsi Szivárvány Gyermekházban megrendezett kiállítás napján a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara azzal bôvítette a programot, hogy három helyszínen biztosított üzemlátogatást.

A Slyven Rendezvényközpontban, valamint a Laterum Hotelben a vendéglátóipari és idegenforgalmi szakmákat, a Viva

Decor Kft. üzemében pedig az asztalos szakmát ismerhették meg az érdeklôdôk. A helyszínekre a kamara által bérelt külön-

járat szállította a diákokat. Így a pályaválasztás elôtt álló diákok a cégeknél betekinthettek a mindennapi munkafolyamatok-

ba, a szakemberektôl választ kaphattak az adott szakmával és betölthetô munkakörökkel kapcsolatos kérdéseikre.

A „Mi a pálya?” rendezvény szigetvári helyszínén a kamara kiállítóként vett részt. A Pályaválasztás Baranya standon a

kamara munkatársai tájékoztattak a szakmaválasztással, hiányszakmákkal, szakmatanulással kapcsolatban, valamint a pá-

lyaválasztási weboldalt még nem ismerôk számára bemutatták a palyavalasztasbaranya.hu honlapot.

„Nyitott kapuk” üzemlátogatásokNyitott kapukkal várják a diákokat a baranyai vállalkozások

Forsz Kft.

Matro Kft.

HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft.

www.palyavalasztasbaranya.hu

PÁLYAVÁLASZTÁS 19Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Orgonaépítô Manu-

faktúra Kft.-nél az orgona el-

készítésének teljes folyama-

tát mutatták be. A mûveletek

nagy részét asztalos szakem-

berek végzik. Munkájukba

betekintve láthatták a szak-

ma iránt érdeklôdô diákok,

hogy a pontosság, precizitás

elengedhetetlen.

A közlekedési szakmákkal a

P’-Autocity Kft. autószerelô

mûhelyében ismerekedhet-

tek a diákok. A számítógépes

hibakeresésbôl, az autószere-

lésbôl, a karosszérialakatos

munkából és a fényezésbôlegyaránt kaptak ízelítôt, akik

az autós szakma választásán

gondolkodnak.

Az üzemlátogatások közül

legnagyobb érdeklôdés a

vendéglátóipari és idegenfor-

galmi szakmák iránt volt. A

Slyven Rendezvényközpont-

ban bepillanthattak egy nagy

létszámú rendezvény elôké-

születeibe, ízelítôt kaptak a

pincérek, szakácsok, cukrá-

szok munkájából.

A PBKIK 2013. évi pályaválasztási aktivitásai

A programban résztvevôk száma– 890 fô diák, tanár, szülô– 116 vállalkozás– baranyai általános iskolák és

középiskolák

Üzemlátogatások– 10 helyszínen– 12 csoport– 200 résztvevô diák, tanár, szülô

Rendezvények– Gép-ésszel Baranyában szak-

maismereti verseny– Szakma Sztár Fesztivál (szer-

vezô: MKIK)– a kamara által szervezett pálya-

választási kiállítás a PécsExpón

– részvétel kiállítóként pályavá-lasztási rendezvényeken

– szülôk, diákok tájékoztatásaszülôi értekezleten, iskolai pá-lyaválasztási napon

– pályaválasztási szakmai fórum

Szakmai fejlesztésPályaválasztás Baranya web-oldal, információs adatbázis– facebook.com/palyavalasztas-

baranya– www.palyavalasztasbaranya.hu

– szakmaválasztással kapcsola-tos információk

– baranyai képzési kínálat– gazdálkodó szervezetek, szak-

képzô iskolák– eseménynaptár: kamarai és

egyéb szervezésû rendezvé-nyek, iskolai nyílt napok, szak-mai napok

– szakmai, szakmaismereti ver-senyek

– szakmabemutató filmek

Viva Decor Kft.

Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.

P’-Autocity Kft

Slyven Rendezvényközpont

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság20

Pécsen a Laterum Hotel, va-

lamint a Corso Hotel, Sikló-

son pedig a Hotel Castello

nyitotta ki kapuit a diákok

elôtt. Mindhárom helyszínen

ámulattal járták körbe a fia-

talok a szállodák épületét a

szobáktól az étteremig, és

hallgatták, hogy milyen szak-

mai elhivatottsággal érdemes

ezt a pályát választani.

Fókuszban a pályaválasztásA szakképzés jelentôs problémája, hogy nem a munkaerôpiac igényei szerint folyik a képzés évek óta. A beiskolázást nagy-

mértékben az iskolák lehetôségei határozták meg. Ez a folyamat a rendszerváltás után alakult ki, melyet a kormányzati intéz-

kedések a duális képzés erôsítésével, a kamarák szakképzést felügyelô szerepével igyekeznek visszafordítani. Ennek a folya-

matnak része, hogy a megyei szakképzés irányítása, a szakmai képzés irányainak és az indítható osztályok számának meghatá-

rozója a kamarai munkaszervezet által koordinált Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság.

A probléma egyre inkább erôsödik azzal, hogy nem csak a mennyiség hiányzik a munkaerô-piacon, hanem a „minôség” is.

Napi probléma a gyenge tanulmányi eredmény, a kikerülô fiatalok munkához való hozzáállása, a gyakorlati tapasztalat hiánya.

A kamara párbeszédet kezdeményezett a szakmájukban mértékadó cégek képviselôivel arról, hogyan lehetne hatékonyab-

ban együttmûködni a pályaválasztásban annak érdekében, hogy jobb képességû tanulókkal is megismertessük és vonzóbbá te-

gyük az egyes szakmákat. Szó volt arról is, hogy mit vállalnak a cégek, és mit tehet még az eredmény érdekében a kamara.

Továbbá arról is, hogy a romló gazdasági helyzet, a szûkülô munkaerôpiac miatt milyen csatornákon lehet eljuttatni a pá-

lyaválasztásban érintettekhez a döntésben fontos gazdasági és szakmai információkat.

Hiányszakmák2014-15-östanév● ács (34 582 01)

● bádogos (34 582 02)

● épület és szerkezetla-

katos (34 582 03)

● gazda (34 621 01)

● gépi forgácsoló (34

521 03)

● hegesztô (34 521 06)

● ipari gépész (korábbi

géplakatos) (34 521 04)

● kertész (34 622 02)

● szociális gondozó és

ápoló (34 762 01)

● villanyszerelô

(34 522 04)

A baranyai gazdaság

szereplôi által kiemelten

keresett további szak-

mák:

● asztalos

● bôrdíszmûves

● CNC gépkezelô

● gyakorló ápoló

● húsipari termékgyártó

● jármûipari fémalkat-

rész-gyártó

● kômûves és hidegbur-

koló

● laboratóriumi technikus

● mechatronikai techni-

kus

● mezôgazdasági gépész

● kerámia, porcelán ké-

szítô

Laterum Hotel

Hotel Castello

Corso Hotel

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21

Összefogása versenyképes képzésimód erôsítéséhez

Kecskeméti mintára a Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara is együttmûködést ké-szít elô a Pécsi Tudományegyetemmel.

A Kecskeméti Fôiskola mûszaki karán tartott I.Duális Felsôoktatási Konferencia kihangsúlyozta,hogy a demográfiai csökkenés miatt szükséges aszakma politikai beavatkozás ahhoz, hogy a cé-gek megfelelô mennyiségû diplomás utánpótlás-hoz jussanak. Az új felsôoktatási koncepció külö-nösen kiemeli a mûszaki, gazdasági és informa-tikai területen végzôk felkészítését az új techno-lógiákra és ezzel párhuzamosan az új menedzs-ment módszerekre.

A Kecskeméti Fôiskola kiemelt feladatánakfogalmazta meg, hogy olyan értéktöbbletet adjondiákjainak, amivel versenyelônyhöz jutnak amunkaerô-piacon. Ez az értéktöbblet pedig egy-értelmûen a gyakorlatorientált képzés. Ebbenlegfôbb partnerük a helyi vállalkozások. Az elmé-let a fôiskolán, a gyakorlat a cégnél történik.

A duális felsôoktatás feladata a széleskörûminôségi képzésben a gyakorlat erôsítése, úgyhogy a hallgatók valós feladatokat oldanak meg acégnél.

Képzôhelyek minôsítéseÜzemlátogatással egybekötött ülést tartott a Szakképzési bizottság Siklóson, a Vasúti Vendéglôben.Tankó Ferenc, a Vasúti Vendéglôt üzemeltetô vállalkozó a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatostapasztalatairól számolt be. Hosszú évek óta tanítja a pincér és szakács tanulókat a szakma gyakor-lati ismereteire. Ezalatt a közel ötven év alatt több mint 100 tanulót képeztek a vendéglôben. A jogsza-bályok sokszor módosultak, hol kedvezôtlen, hol kedvezô változásokat hozva. Pozitívumként emelteki, hogy könnyebbé és viszonylag gyorsabbá vált a pénzügyi elszámolás rendszere. A képzés egyikhátrányaként pedig azt, hogy a duális képzésben még mindig az iskolai képzésben eltöltött idô domi-nál, a gyakorlati képzés rovására.

A Várszegi Gyula alelnök vezetésével ülésezô bizottság áttekintette a további szakképzési aktuá-lis témákat. Így a kamara pályaválasztási aktivitását, a mesterképzést, a gépipari cégek technológiaifelmérését, a decentralizált pályázat aktuális feladatait, eredményeit, az e területeken folyó munkákat.

A vendéglátó szakmákban a minôségi szakemberképzés erôsítése érdekében szükségessé válta tanulók gyakorlati képzését végzô képzôhelyek felülvizsgálata, minôsítése a képzés szempontjából.Ennek érdekében meghatározásra kerülnek azok a minimum feltételek, melynek hiányában a képzô-helyek nem tudnak majd tanulót képezni. A vendéglátó szakma szakembereibôl álló team végzi a ka-tegorizálás alapjainak kidolgozását. A Szakképzési Bizottság egyetértett ennek fontosságával, s egy-hangúan megszavazta ennek a rendszernek a kidolgozását.

A jogszabályi változást követôen megváltozott aszakértôi munka tartalma, így a szakértôk nemcsak ellenôriznek, de szükség esetén módszerta-ni tanácsot is adnak a gyakorlati képzôhelyekszámára. Az új duális képzési formában a gya-korlati képzés jelentôs része a cégeknél történik.Az ellenôrzés nem csak formai, de tartalmi, szak-mai területre is kiterjed. A PBKIK szervezésébenaz MKIK támogatásával 2013. október 15-én el-indult a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését vég-zô kamarai szakértôk módszertani felkészítése.

A támogatás keretében 60 fô kamarai szak-értôi névjegyzékben szereplô szakértô képzésé-re van lehetôség. Idén erre a keretszámra 80 fôjelentkezése érkezett, melybôl 20 fô átcsoporto-sításra került a következô évre. A jelentkezôk ki-választásánál szempont volt, hogy az ellenôrzé-sek tekintetében lehetôleg minden szakmacso-port képviselôje jelen legyen. A felkészítés 35órás, mely 5 tanfolyami napon valósul meg, érint-

ve a jogszabályok, a kép-zôhely ellenôrzés eljárás-rendje és az ahhoz kap-

csolódó dokumentációs háttér (kerettanterv,SZVK, eszközjegyzék, cégek új tárgyi kötelezett-ségei) témakört. A képzés továbbá kiterjed peda-

gógiai és pszichológiai modulra is. A jelenlévôk amegszerzett ismeretanyagról november 11. és12-én a PBKIK és az MKIK közös vizsgabizottsá-ga elôtt adnak számot, melynek sikeres elvégzé-se esetén sorszámozott Tanúsítvány kerül kiállí-tásra.

Szakértôi felkészítés

(Folytatás a 22. oldalon)

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

Az Irgalmasok utcai férfi fodrászat minden szé-kében ül valaki. A sarokban próbafejen egy ta-nuló gyakorol. BUZÁS András fodrászmester-rel a pici öltözôben foglalunk helyet. Ô nem ré-gen érkezett meg egy bemutatóról, amelyet azegyik nagy fodrászkellékeket gyártó cég szer-vezett.

— Annak idején más pályán képzeltem el azéletem – mondja. — Geológiával szerettem volnafoglalkozni, azonban ehhez nem volt elég jó az át-lagom. Azonban nagyon ragaszkodtam az elkép-zelésemhez, ezért Székesfehérvárra, az ottaniszakközépiskolába adtam be a jelentkezési la-pomat. Felvettek, de hamar kiderült, ez a pályanem nekem való.

Nem volt más lehetôség, mint az, hogy szak-mát válasszon. Ugyan fodrásznak akkor is sokanjelentkeztek, de mindenki nôi fodrász akart lenni,férfi fodrász szinte senki. A gyakorlati idejét a Fod-rászipari Vállalat egyik meszesi üzletében töltötte.A fodrász, akihez került nagyon örült annak, hogyfiú és érdekli a szakma.

— A tanulás is jól ment, kémiából – ami a fod-rászoknál a hajfestés miatt nagyon fontos tantárgy– még az országos döntôbe is bekerültem – foly-tatja tovább beszélgetésünket. — A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen kerestem alehetôséget, hogy a város peremérôl beljebb ke-rülhessek. Akkor hívott az egyik kollégám a Kos-suth Lajos utcai üzletbe, ahol külön férfi fodrászatis mûködött.

S itt kinyílott elôtte a világ, meg a szakma. Ek-kor kezdett el versenyezni, s tanulókkal foglalkoz-ni. Az elsô tanulója ma is együtt dolgozik vele. Sott szembesült azzal is, hogy vannak olyan problé-mák, amelyre nem tudja a választ. Például egybalkezes tanulónak miként magyarázza el az ollóhasználatát. Aztán lehetôség nyílt arra is, hogy kü-lönbözeti vizsga letétele után nôi fodrász is lehes-sen. Ezzel megnyílt az út elôtte arra, hogy meg-szerezze a mesterlevelet.

— Az ember gondolkodásában ott kell legyena folyamatos megújulás iránti vágy, ezért is vállal-koztam a mestercím megszerzésére – mondja. –S 1992-ben elsôk között vettem részt a már háromrészbôl álló – vállalkozói és pedagógia ismeretek,szakmai elmélet, gyakorlat – mestervizsgán. Nemvolt könnyû, amit mi sem bizonyít jobban, mint-hogy a tanfolyamot tízen kezdtük, a mester címethatan szereztük meg.

Mint mondja, mindig is fontosnak tartotta,hogy fejlessze a tudását, kezdôként a versenyeknyújtotta lehetôségeket igyekezett mind jobban ki-

használni. Országon belül ugyanúgy, mint kül-földön. Rendszeresen ott volt a legjobbak között.

— Egy-egy versenyen lehetôség nyílott arra,hogy nemcsak egymástól tanuljunk, de a hozzájukkapcsolódó szakmai bemutatókon a nagy cégekmegismertettek bennünket a legújabb vágási, fes-tési eljárásokkal, trendekkel is – emeli ki BuzásAndrás. — Sajnos azonban az utóbbi évekbenezek a lehetôségek beszûkültek. A mesterképzésis elvesztette a jelentôségét, hiszen ma már bárkie nélkül is nyithat üzletet, s igazán a tanulóképzés-ben sincs a helyén. Éppen ezért a mestervizsgarendszerén is változtatni kellene, csak az szerez-hessen mesterlevelet, aki évente legalább egy to-vábbképzésen részt vesz, folyamatosan képzi ma-gát. Hasonló kredit rendszert kellene bevezetni afodrászoknál is, mint ahogy ezt már több szakmá-ban megtették.

Szólt arról is, mindig is igyekezett a tudását to-vábbadni, volt, amikor három, de legalább egy ta-nulója mindig volt, ahogy jelenleg is. Kitért arra is,

(Folytatás a 21. oldalról)

Ezzel a diák kötôdik a céghez, növekszika helyismerete, és késôbbiekben az alkalma-zás során kevesebb energia kell a pályakezdôbetanításához. Az eddigi tapasztalat alapján ahallgatónak munka és szakmai tapasztalatatöbblettudást ad. Már tanulóévei alatt szakmaikapcsolatrendszert tud kiépíteni. Az eddigi ta-pasztalatok alapján a hallgatók elkötelezet-tebbek lesznek, mérhetôen jobb eredménye-ket produkálnak, a tanuláshoz javul a hozzá-állásuk, munkakultúrájuk erôsödik. Az oktatá-si intézmény kapcsolata erôsödik a környezôcégekkel, ami megmutatkozik a K+F együtt-mûködések erôsödésében is.

A kecskeméti polgármester kiemelte,hogy a városvezetés és az egyetem folyama-tosan arra készül, ha jön a lehetôség, egyújabb befektetô, akkor a képzett emberek ren-delkezésre álljanak. Ahol az oktatás verseny-képes helyi munkaerôt ad, ott van fejlesztés.Kihangsúlyozta: a versenyképesség erôsíté-séhez a különbözô szereplôknek össze kellfogniuk. A cégnek érdeke, hiszen jobb szak-mai alappal kerülnek hozzá a friss munkavál-lalók, az oktatási rendszer pedig eredménye-sebb, ha együttmûködik és segíti a cégek fej-lesztését.

A pécsváradi Kresz és Fiedler Kft. elsô-ként kapcsolódott Baranyából a kecskemétikezdeményezéshez. Kresz Erika, a cég ügy-vezetôje hozzászólásában kiemelte a kkv be-kapcsolódásának fontosságát, hiszen a ki-sebb cégeknél komplexebb munkafolyamato-kat lát a hallgató. A cégnek érdeke a mérnökutánpótlás megszerzése miatt a fiatal szak-emberek megnyerése, hiszen más lehetôsé-geket ad egy kkv, mint egy multi, s ezt máridôben meg kell ismertetni a fiatalokkal. A cé-gek motivációja továbbá, hogy nincs mûszakimérnök, az iskolából kikerülôknek a gyakorla-ti tudása kevéssé használható, ezáltal a cég-nél történô betanulási ideje is jóval hosszabb,mint annak aki duális képzésben tanul.

A konferencia összegzéseként megálla-pítható, hogy a duális felsôoktatási rendszererôsítheti az együttmûködést az ipar és a fel-sôoktatás között, fejlesztheti az információcserét. Végeredményben a vevôért történikminden. Azonban jelentôs jogszabályi finomí-tás szükséges ahhoz, hogy a rendszer mûkö-dôképes legyen.

Cséfalvay Ágnesszakképzési vezetô

A mestercím kötelezCsak az szerezhessen mesterlevelet, aki folyamatosan képzi magát

Buzás András

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Folyamatosan népesül be a Pécsi Kereske-delmi Központban a Fókusz Étterem. Egyremásra érkeznek az irodaház dolgozói. MISETAZoltánnal és Miszler Miklóssal egy félreesôasztalnál foglalunk helyet. Míg mi beszélge-tünk, a tanulók a felnôttek felügyelete mellettszolgálják fel az ebédet az asztaltársaságok-nak.

— Elsôsorban az irodaház dolgozói tartoz-nak a vendégkörünkhöz – mondja Miszler Miklós,az MM-Catering Kft. ügyvezetôje. –, de szerepetvállalunk a rendezvények lebonyolításában, azüzleti és partnertalálkozókhoz kapcsolódó állófo-gadások megtartásában. Már egyre többször ér-kezik hozzánk megkeresés egyesületektôl, klu-boktól külsô rendezvények lebonyolítására, deesküvôt is tartottunk már. A környékbeliek szinténkezdik felfedezni az éttermet, már vannak olya-nok, akik nálunk ebédelnek rendszeresen.

Mint mondja, naponta több menü közül lehetválasztani, de arra is van mód, hogy egyedi kéré-seket is teljesítsenek, mellett étlapról is lehet vá-lasztani. Hangsúlyozza, mindennek köszönhetô-en érezhetôen nô a vendégek száma.

Szólt arról is, hogy a jövôben nagyobb hang-súlyt helyeznek az étterem arculatára, több válto-zást vezetnek be, valamint a tervek között szere-pel a konyha technológiai fejlesztése is.

— Egyebek mellett egy tankávéházat szeret-nénk kialakítani, annak érdekében, hogy ne csakebédelni jöjjenek az étterembe az irodaház dol-gozói, hanem az üzleti tárgyalásaik helyszíne islegyen – emeli ki az ügyvezetô.

Szinte végszóra érkezik meg a tanulók szak-oktatója, Miseta Zoltán. Maga 1996-ban végzett,szakács, felszolgáló és cukrász végzettsége isvan. Tanulókkal néhány éve foglalkozik.

— Szívesen foglalkozom a tanulók képzésé-vel, akik nagy segítséget jelentenek – veszi át aszót. — Az éttermünkre jellemzô ugyanis a naponbelüli szezonalitás, s a déli csúcsban nélkülük avendégek gyors kiszolgálását nehezen tudnánkmegoldani. E mellett a rendezvények, állófoga-dások lebonyolításában is jelentôs a szerepük. A

jó képességûek pedig a szakember utánpótlászálogát jelentik, ugyanis egyre többen mennekkülföldre dolgozni. Az idén végzettek ma már amunkatársaink, a gyakorlati idô alatt tanúsítottmunkájuk alapján alkalmaztuk mindegyiket. Nagykönnyebbséget jelent, hogy ôk már az általunktámasztott követelmények alapján szolgálják ki avendégeket, készítik el az ételeket.

Jelenleg harmincnégy, elsô és harmadévesszakács és felszolgáló tanuló sajátítja el náluk aszakmai fogásokat, akik három pécsi – Rét utca,MIOK, Forrás – iskolából, valamint a sásdi ven-

déglátó szakiskolából érkeznek. Sokan vidékrôljárnak be, Pécs vonzáskörzetébôl, valamintKomlóról és környékérôl. — Nagy hangsúlyt he-lyezünk arra, hogy a hagyományos mellett a leg-újabb ételkészítési eljárásokat is elsajátítsák,hogy bármelyik étteremben megállják a helyüketa végzést követôen – folytatja tovább Miseta Zol-

tán. — Ennek érdekében a decentralizált alapbólelnyerhetô pályázati források felhasználásávalszeretnénk fejleszteni a konyhában használatosberendezéseket, korszerû gépeket és eszközö-ket kívánunk vásárolni. A kreativitás fontos a ven-déglátásban, egy-egy ételt többféleképpen el le-het készíteni, ehhez viszont elengedhetetlen akorszerû technológiák ismerete. Sajnos nap, mintnap azt is látnunk kell, hogy egyre kevesebb azolyan fiatal, aki élethivatásként választja, márgyerekként például szakács szeretne lenni, avendéglátós szakmát. A tanulóink között vannak

olyanok, akik nem tudják miért jelentkeztek fel-szolgálónak, szakácsnak, nem érdekli ôket, amia hozzáállásukon, munkájukon is meglátszik.Azonban az ô esetükben is arra törekszünk, hogyaz alapokat elsajátítsák, s megkeressük azokat aterületeket, amelyekben szívesen vesznek részt.Volt olyan szakácstanulónk, aki a süteményekkészítésében lelte örömét, mi úgy döntöttük eztbízzuk rá, legyen ez az ô feladata.

Mint mondja, e mellett számos módon igye-keznek jobb, s minôségi munkára ösztönözni atanulóikat. Aki jól tanul és jól teljesít, annak ma-gasabb az ösztöndíja is. Annak a véleményénekis hangot ad, hogy az utóbbi idôben azt tapasz-talja, felhígult ez a szakma is. A négy iskolábanévente csaknem százan végeznek, a vendéglá-tóhelyek ennyi frissen végzett felszolgálót, sza-kácsot képtelenek alkalmazni. Sokan elhagyják aszakmát, vagy külföldre mennek.

SZ.K.

hogy nyolc évvel ezelôtt, Rendeczki Lajossal kö-zösen a felnôttképzésben is vállalt szerepet, voltolyan tanfolyam, amelyen huszonnyolcan voltak.

— Most ismét változott a szakképzési rend-szer, amelynek vannak jó részei is, például, hogyezentúl már fodrász is csak érettségi után lehetvalaki. Azonban a vizsgáztatási rendszer rosszirányba ment el. Míg korábban minden egyesvizsgabizottsági tag egy pontrendszer alapján,önállóan értékelte a tanuló teljesítményét, most ehelyett százalékban határozzák meg azt, s aki

csak alig haladja meg az ötven százalékot, az isfodrász lehet. A másik nagy gond, hogy fodrászképzés égisze alatt a nôi és férfi fodrászat mel-lett, manikûr, gyógymasszázs, kozmetikus isme-retek is szerepelnek a tananyagban, s e miatt azalapszakmára kevés idô jut. Mindez a késôbbiek-ben a mesterképzésre is visszaüt, ugyanis az abizonyítvány amit majd kapnak, nem jogosítja felôket arra, hogy önállóan dolgozzanak – fejezi bebeszélgetésünket, mert közben megérkezett avendége. Sz.K.

Egyre kevesebb az elhivatott fiatal

(Folytatás a 22. oldalról)

Miseta Zoltán

ÖNINDÍTÓ Dél-Dunántúli Gazdaság24

— Pécsett végeztem az egyetem mû-

vészeti karán, festô és mûvésztanár sza-

kon – kezdi beszélgetésünket Bóbics

Dia. — Dolgoztam a

Janus Pannonius Múze-

umban a képzômûvé-

szeti osztályon, vala-

mint az EKF program-

ban is részt vettem 2009

és 2012. között, egye-

bek mellett a Nyolcak és

a Bauhaus kiállítás lebo-

nyolításában.

Több évig élt kül-

földön is, a leghosszabb

ideig hat évig München-

ben, az ottani Mûvészeti

Akadémián folytatta tanulmányait. Min-

denhol azt látta, a fiatal mûvészek pálya-

kezdését igyekeznek segíteni, Németor-

szágban például számos galéria tartja fel-

adatának.

— Itthon, ez inkább csak azoknak

adatik meg, akik a fôvárosban élnek, vi-

déken kevés a galéria, s az olyan galériás,

aki vállalja a kockázatot – mondja. — A

múzeumi idôszakom alatt kulturális me-

nedzser végzettséget is szereztem, ez, va-

lamint az itthon és külföldön, mint mû-

vész is, szerzett tapasztalataim alapján

határoztam el, hogy olyan vállalkozást

indítok, amellyel a fiatal alkotók munká-

it minél szélesebb körben megismertet-

hetem, ezért is örültem, amikor a testvé-

rem felhívta a figyelmemet az Önindító

programra. Akkor már körvonalazódott

bennem, hogy mit és hogyan szeretnék

ennek érdekében tenni.

Elsôsorban szeretné az alkotásokat

kimozdítani a megszokott környezetük-

bôl. Vendéglátóhelyeken, konferenciá-

kon, szállodákban, különbözô esemé-

nyekhez kapcsolódóan mutatná be azo-

kat. Az is az elképzelések között szere-

pel, hogy egy-egy borkóstoló, gasztronó-

miai rendezvény idejére kikölcsönözné

azokat.

Mint mondja, jó, hogy Pécsett is

megrendezik a Múzeumok Éjszakáját,

amelyre olyanok is elmennek, s megné-

zik a kiállításokat, akik

máskor nem, de ez csak

egy kis szelete a mûvé-

szek és alkotásaik megis-

mertetésének. Ennél

többre van szükség, arra,

hogy a mûvész maga is

beszélhessen arról, hogy

milyen technikát alkal-

mazott, s miért pont azt a

gondolatai kifejezésére.

Emellett az elképze-

lései között szerepel az

is, hogy lízingelné a mû-

vészektôl a munkáikat, amelyeket hote-

lekben, vendéglátóhelyeken állítana ki,

amelyek a bérleti díj helyett mûalkotások

eladásából származó bevételbôl részesül-

nének. Mûvészeti tanácsadással, az igé-

nyes mûvészet iránt érdeklôdôk feltérké-

pezésével, work-shopok, mûvésztelepek

szervezését is tervezi.

— Hogy mindez megvalósulhasson,

az Önindító programtól sok segítséget

kaptam. Olyan ismereteket – jogi, pénz-

ügyi, tárgyalás technikai –, amelyekkel

nem rendelkeztem – mondja. — Emellett

arra is ráirányították a figyelmemet, hogy

a marketingnek mekkora a szerepe ab-

ban, hogy egy vállalkozás sikeres legyen.

Mindezt olyan szakemberektôl, akik évti-

zedes tapasztalattal rendelkeznek. Mi-

közben beszélgetésünk ezen részéhez ér-

kezünk lép be az ajtón következô beszél-

getô partnerem Somogyi Éva, aki pop-up

könyveket ké-

szít.

— Nekem is

ezeken a terü-

leteken adott

sokat a tanfo-

lyam – kap-

csolódik be

b e s z é l g e t é -

sünkbe. — Pé-

csett a Mûvé-

szeti Szakkö-

zépiskolában

érettségiztem, Molnár Tamás grafikus

volt a tanárom, majd Sopronban szerez-

tem diplomát formatervezô szakon. Ott

készítettem az elsô pop-up könyvet Rad-

nóti verseire. A Formatervezôi Díj diák

kategóriában kiadott külön díját nyertem

el vele.

A diploma megszerzése után grafi-

kusként dolgozott, mint szabadúszó. A

megrendelôi között egyaránt volt könyv-

kiadó, de tervezett weblapot, megbízták

mini arculati tervek elkészítésével is.

Azonban mindinkább avval találta szem-

be magát, hogy gyors és nem igazán igé-

nyes munkát várnak el tôle, ezért hatá-

rozta el, hogy létrehoz valami újat, vala-

mi mást, amivel önállóan jelenhet meg a

piacon.

— Megpályáztam a Moholy-Nagy

ösztöndíjat egy a Weöres Sándor születé-

sének századik évfordulójára készítendô

pop-up könyvvel – folytatja tovább. —

Sikeresen szerepeltem, elnyertem az ösz-

töndíjat, s közben Pécsre is visszaköltöz-

tem. S ekkor hallottam az Önindító prog-

ramról is. A programban résztvevôk kö-

zül többeket is ismertem. Bóbics Diával

együtt dolgoztam, egy másik lánnyal pe-

dig korábban együtt laktam. Egyet bizto-

san tudok, van igény a különleges, egyedi

könyvekre, a digitalizálódó világ nem

zárja ki ennek az igényét. Többek között

Nehéz a vállalkozói és a Különleges képzési program indult út-jára az elmúlt hónapokban Pécsett. AzÖnindító nevet viselô projekt egyedül-álló lehetôséget kínál a kreatív ipar-ban vállalkozást indítóknak. A Bara-nya Megyei Kormányhivatal Munka-ügyi Központja a KIKK Egyesülettel ésa Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamarával közösen dolgozta kiennek szellemi hátterét, amelyet aBaranya Megyei Vállalkozói Központ-tal és a Dél-Dunántúli IdegenforgalmiNonprofit Kft.-vel együttmûködve való-sít meg.

A tanfolyamnak a KIKK Egyesületszékhelye, a KOHÓ ad helyet. Beszél-getô társaim mindannyian képzômû-vészek, vagy ahhoz kapcsolódó tevé-kenységet végeznek. Bóbics Dia festô,Somogyi Éva pop-up könyveket, KósaFerenc film- és színházi díszleteket,míg Gajcsi Blanka ezüst ékszereketkészít.

ÖNINDÍTÓ 25Dél-Dunántúli Gazdaság

az olyanokra, mint az általam készített – a

sima felületrôl kiugró formákat, alakokat,

betûket tartalmazó – kiadványokra, úgy

tapasztaltam, hogy érdeklôdnek irántuk.

Nagyon örült a lehetôségnek, hogy

részese lehetett az Önindító programnak,

mert az eltelt hónapokban kialakult ben-

ne egyfajta vállalkozói attitûd, ugyanis az

elmúlt években annyit megtapasztalt,

hogy nem könnyû a mûvészi és a vállal-

kozói énjét összeegyeztetni, az egyen-

súlyt megteremteni, de mindent megtesz

ezért, mert szeretné mûvészként leélni az

életét.

Gajcsi Blankának, aki ezüstbôl készíti

ékszereit úgy tûnik sikerült. Évek óta

rendszeres résztvevôje a

kézmûves vásároknak. A

pécsi Mûvészeti Szakkö-

zépiskolában ötvös sza-

kon végzett, Váradi Ben-

ce ötvös tanítványaként,

majd Pécsett az egyetem

Mûvészeti Karán szob-

rász szakon diplomázott.

— A végzést követô-

en kezdtem el ékszereket

készíteni, mert úgy érez-

tem azok sokkal közelebb

állnak hozzám – mondja.

Azt, hogy jól döntött, mi sem bizonyítja

jobban, minthogy 2007-ben részt vett a

Zoób Kati és a Zsolnay Porcelánmanu-

faktúra közös ékszer-kollekciójának el-

készítésében, kiállításokon vett részt a

maga által tervezett ékszereivel. Az igazi

áttörést azonban az jelentette, amikor há-

rom évvel ezelôtt felvették a budapesti

WAMP designvásár állandó résztvevôi

közé. Az eltelt években számos kreatív

feladattal is megbízták. Egyebek mellett

az ô munkája a Király utcában a Hair

Club fodrászat két kagylólámpája, s a

Concrete recycled and handmade csapat-

tal közösen betonékszereket készített.

Az elsô idôkben Pécsett a vásárokba

járt, késôbb ez a kör kibôvült a WAMP,

designvásárral, amelynek ma már rend-

szeres résztvevôje, de külföldön is voltak

próbálkozásai több kevesebb sikerrel.

— Elôször elmentem, s megnéztem,

hogy mit is kínál a VAMP, megtetszett, s

már harmadik esztendeje, hogy rendsze-

resen részt veszek rajta – folytatja tovább

beszélgetésünket. — Ma már elsôsorban

Budapestre járok az ottani kézmûves vá-

sárokra, meg a WAMP-ra, de a Zsolnay

Kulturális Negyedben a Signo Galériá-

ban, a Nick udvarban, valamint a Meskán

is megtalálhatók az ékszereim. Az Önin-

dító programra az ismerôseim hívták fel a

figyelmemet, ugyanis tudták, hogy fej-

leszteni szeretném a mûhelyemet, precí-

ziós nemesfémöntôvel. A program részét

képezô támogatást erre használnám fel.

Neki a tanfolyam abban nyújtott se-

gítséget, hogy a vállalkozását még tuda-

tosabban tudja megalapozni. Ugyanis ed-

dig nem igazán foglalkozott ezzel, az al-

kotás volt számára a

fontos. Fôleg a pénz-

ügyek és az árképzés

terén kapott ismeretek

jelentenek számára

nagy segítséget, ez

utóbbi mindig is prob-

lémát jelentett neki,

hogy mi alapján hatá-

rozza meg egy-egy ék-

szere értékét.

— A marketing

fontosságával is itt

szembesültem – mond-

ja. — Ugyan eddig is megpróbáltam,

ahol csak lehet megjelenni, hogy minél

inkább megismerjék az általam készített

ékszereket. Ugyan elsôsorban megrende-

lésre dolgozom, az ékszereim megtalál-

hatók az interneten, több web-áruházzal

is felvettem a kapcsolatot.

Utolsó beszélgetô társam Kósa Fe-

renc igazán kalandos körülmények kö-

zött került be a csapatba, s a kreatív ipar

résztvevôi közé. Az érettségi után nem

úgy alakult az élete, ahogy szerette volna,

ezért úgy határozott, a saját lábára áll.

Építôipari vállalkozást alapított, alpin

technikával egyebek mellett a többszin-

tes épületek külsô hôszigetelését végezte.

Húsz alkalmazottja volt. Aztán az egyik,

majd a másik megrendelôje nem fizetett,

kénytelen volt felszámolni a céget. A mû-

vészvilággal akkor került kapcsolatba,

amikor megismerte a feleségét, Varga Ri-

ta festômûvészt.

— Ebben az idôben több mûvésszel

közösen már mûködtették a Közelítés

Mûvészeti Egyesületet, s annak kereté-

ben a Közelítés Galériát, a kiállításaikhoz

készítettem eleinte installációkat, késôbb

már bevontak a nagy projektjeikbe is –

emlékszik vissza a kezdetekre. — Köz-

ben a saját cégemben dolgoztam, s ami-

kor munkanélküli lettem, mert tönkre-

ment a cég, akkor jött mint lehetôség az

Önindító program, amelyben film- és

színházi díszlet készítésével pályáztam.

Az álmaim között szerepelt, hogy galéri-

át nyitok kortárs mûvészeti alkotások be-

mutatására, eladására, azonban errôl egy-

elôre lemondtam, mert az általam elvég-

zett piackutatás azt mutatta, erre egyelô-

re nincs igény.

Ugyan éveken át cégvezetô tulajdo-

nosként vitt egy vállalkozást, az Önindító

program során nemegyszer kénytelen volt

szembesülni azzal, hol kellett volna más-

ként döntenie. Az eltelt hónapokban job-

ban megismerte önmagát is ezeken ke-

resztül, s egyben pótolta a hiányosságait.

— Azonban azt egy kicsit hiányol-

tam, hogy miután a kreatív ipar áll a

program középpontjában a mûvészettör-

ténet nem volt része a programnak –

mondja. — Az eltelt hónapokban elsôsor-

ban a vállalkozással kapcsolatos ismere-

teim bôvültek, valamint kapcsolati tôké-

vel lettem gazdagabb. Egyben az is vilá-

gossá vált számomra, hogy a vállalkozá-

somban mit és hol rontottam el, ha újat

indítok, mire kell majd odafigyelnem.

A programnak tudja be azt is, hogy

mindinkább keresik, egyre több a munká-

ja. Jelenleg ifj. Vata Emillel dolgozik

együtt, akivel egy budapesti színház elô-

adásához készítenek díszletet. A mohácsi

Busó-udvarba életnagyságú állatok – ló,

macska –, valamint négy sokác-ház, Pé-

csett pedig az Árkádba a karácsonyi ün-

nepekhez kapcsolódóan rénszarvasok,

süveghegy elkészítésére kérték fel. E

mellett nagy szerepe van az Önindító

programnak abban is, hogy kimozdította

abból a letargikus helyzetbôl, amelybe a

cége megszûnte után került.

mûvészi én összehangolása

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság26

A pécsi TATUUM üzletet mûködtetô MYTAT Kft.és a PTE Közgazdaságtudományi Kar nemrég –gazdasági szempontból is – érdekes pályázatotírt ki, melynek tárgya a már meglévô marketing-stratégia újragondolása volt. Kíváncsiak voltunkarra, hogy a projekt milyen eredménnyel zárult, il-letve az eredmény beváltotta-e a hozzáfûzött re-ményeket. A MYTAT Kft. üzletvezetôje, UgocsaiZsanett azonban nem csak a pályázatról beszélt,de röpke bepillantást engedett a TATUUM stílusvilágába is.

— Honnan ered a TATUUM márkanév? — A TATUUM egy lengyel alapítású ruházati

vállalkozás, amelynek fô ismérve, hogy jellemzô-en a kkv szektorban mûködik és az anyaorszá-gon kívül számos külföldi versenypiacon –Oroszországban, Litvániában, Csehországban –is jelen van a termékeivel. Hazánkban példáulBudapesten és Pécsett vannak üzletei.

— A márka szlogenje – „Feel good, Feelmood” – kiváló ugyan, de mit takar ez a kedves,figyelemfelkeltô „szójáték” a gyakorlatban?

— A TATUUM márka több mint egy évtizedefémjelzi a kényelemmel kombinált, magas minô-ségû, az apró részletekre is figyelmet fordító ele-gáns és hétköznapi stílust. Az úgynevezett „casu-al” termékvonal egyaránt alkalmas sportoláshoz,társasági megjelenésre, de bátran viselhetô iro-dai környezetben is. A TATUUM kollekcióit azok-nak a nôknek és férfiaknak tervezik, akik az egy-szerû és a praktikus ruhadarabokat keresik azegyéni stílusuk kifejezésére. A kollekciókhoz alegfinomabb természetes anyagokat használja acég. A márka tervezôi pedig a legfrissebb divat-trendeket ötvözik a klasszikus szabásvonalakkal.A színvilág rendkívül széles: a közkedvelt földszí-neken át a tengerészkékig, a pirosig számos ár-nyalat megtalálható. Közülük természetesen nemhiányzik a nagy klasszikus, a fekete-fehér össze-

állítás sem. Azok, akik a megvásárolt ruhada-rabokhoz megfelelô kiegészítôkre vágynak nemkell messzire menniük: az üzletünkben a letisz-tult formavilágú COYOCO kiegészítôk közülkedvükre válogathatnak.

— Mi volt annak a pályázatnak a célja, me-lyet a MYTAT Kft. a közelmúltban hirdetett aPTE Közgazdaságtudományi Karral történôegyüttmûködési megállapodás alapján...

— Az ma már vitathatatlan tény a gazdaságiélet szereplôi között, hogy évek óta meglehetô-sen kedvezôtlen tendencia jellemzi a vállalkozá-sok gazdasági környezetét. Ezért döntöttünk miis úgy, hogy a már meglévô marketingstratégiánkújragondoltatásával egyrészrôl ismertebbé te-

Nemrég csatlakozott a kamarához az EWIGEConsulting Bt., amelynek egyik vezetôje,Kapitányné Légrádi Éva lapunknak elmondta,hogy már a közeli jövôben reményteli, valós al-ternatívát lát a gazdasági szervezettel történôegyüttmûködésben. Az üzletasszony szerint akamara ugyanis nem csak abban segíthet, hogyismertebbé váljék a regionálisan mûködô cég,hanem – többek között, például – a pályázatokrais szélesebb rálátást kínálhat.

— Mikor alakult a cégük, illetve mi a fôprofiljuk?

— Az EWIGE Consulting Bt. immáron hétéve kínálja a termékeit a régióban. Saját márkás,prémium minôségû magyar EWIGE bébi, gyer-mek és felnôtt zoknik forgalmazásával foglalko-zunk. Az elmúlt évek során természetesen folya-matosan bôvítettük az értékesítésre szánt termé-

keink körét. E pozitív tendencia eredményekéntma már minôségi olasz, lengyel és magyar haris-nyák, fehérnemûk, illetve hazai gyártású, kiválóminôségû fürdôruhák színesítik a márkaboltunkkínálati palettáját. A felsorolt termékeken kívül azüzletünkben – a városban mintegy egyedi szol-gáltatásként – zokni-báb készítô foglalkozásokattartunk. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkrendkívül kedvezôek, hiszen a szóban forgó el-foglaltság remek kikapcsolódást biztosít úgy agyermekek, mint a hozzánk betérô felnôtt vásár-lóink számára. Az eddig felsorolt tevékenységikörünkön belül szívesen fogadjuk még a külön-bözô sport egyesületek, klubok, szervezetek éscégek részére megrendelt saját logós zoknikgyártását is.

— Mely az a tevékenységi kör, amely alegerôsebben van jelen a bt.-ben?

— Ahogy az a fent elmondottakból is kitûnik,tevékenységi körünk széles, mindegyiket hason-lóan lelkes intenzitás jellemzi. A zokni-báb készí-tést csak azért említeném meg még egyszer,mert ez nem csak azért kedves nekünk, mert amegvalósítás a saját kreatív ötletünk gyümölcse,de látjuk, hogy szeretik és keresik is a lehetôsé-get a hozzánk betérô vásárlók. Tevékenységünksorán elsôdleges szempontként minden esetbena vásárlóink igényét tartjuk szem elôtt. Ezért acégünk ma már folyamatosan bôvülô utalvány éskártya elfogadó hellyé vált. E szerint a Tüke, illet-ve a Nyugdíjas kártya mellett a Magyar Autóklubtagjai számára is biztosítunk kedvezményeket.

— Mi volt a cél, amikor belevágtak a vál-lalkozás létrehozásába?

— Valójában a cégünk egy családi vállalko-zás, hiszen a férjemmel, Kapitány Gellérttel kö-zösen üzemeltetjük. Így aztán mi voltunk a név-adói és a megálmodói is a márkának és persze acég nevének is. Amikor a tevékenységünket el-kezdtük, azzal a szándékkal tettük, hogy egy faj-ta értéket teremtsünk ebben a különösen nehézgazdasági helyzetben lévô régióban.

— Úgy tudom, saját döntés volt a kamaraitagság...

— Az EWIGE csapatának határozott céljaaz, hogy aktív önkéntes tagja legyen a Pécs-Ba-ranyai Kereskedelmi és Iparkamarának azzal,hogy a testület által szervezett, rendszeres tré-ningeken, a szakmai rendezvényeken részt ve-gyünk. Határozott meggyôzôdésünk ugyanis,hogy ezek az elôremutató, vállalkozásokat segítôrendezvények nagy mértékben elôsegítik majdszámunkra is a már meglévô partneri kapcsola-tok bôvítését, illetve a régió kereskedelmének fel-lendítését.

Miután a cégünknél alapvetôen fontos kitétela folyamatos, innovatív fejlesztés ezért az önkén-tesen vállalt tagságtól azt reméljük, hogy a kama-rától kapott megfelelô tájékoztatások, szakmai in-formációk segítségével növelhetôvé válik cégünkesélye a különbözô pályázatokon való sikeresszereplésben. De, a felsoroltakon kívül ott vanmég a kamara kiterjedt nemzetközi adatbázisa is(Enterprise Europe Network), amelyhez kapcso-lódva úgyszintén reméljük, hogy sikerül majd újgyártókkal, disztribútorokkal kapcsolatot létesíte-nünk. Ezek a lépések – megítélésünk szerint –tovább erôsítik majd a vállalkozásunk hazai pozí-cióját, illetve hosszú távon reális lehetôséget kí-nál számunkra – az országhatárt átlépve – a kül-földi piacokon történô megjelenésünkre is.

Új tagunk az EWIGE Consulting Bt.

„Érezd jól magad, érezd a szeszélyt”

Kapitányné Légrádi Évaés Kapitány Gellért

DÍJAZOTTAK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara Siklós Városi Elnöksége évrôl évreszakmai díjakkal ismeri el a térség gazda-sági életében, a szakember-utánpótlás ne-velésében, valamint az idegenforgalom fel-lendítésében jelentôs szerepet vállalók te-vékenységét.

Ebben az esztendôben a Siklós és térsége gazda-sági fejlôdését elôsegítô munkássága elismerése-ként Than Károly díjat vehetett át Orlovics Gyula,a sellyei O és R Építôipari Kft. ügyvezetôje.

— Harminc eszten-deje vezetôként dolgo-zom, nagyon meglepett,hogy nekem ítélték ezt adíjat – mondja OrlovicsGyula.

Egy évtizeden át aSellyei Víztársulat élénállt, majd megszûnéséiga Harkányi KöltségvetésiÜzemet vezette. Egy volt kollegájával közösenhozta létre 1995-ben az O és R Építôipari céget,amely a mai napig száznegyven sellyei és a kör-nyék huszonhét településén élô embernek admunkát.

— Amikor megszûnt az állami cég, amelyetvezettem, akkor elsôként egy saját bt.-t hoztamlétre – folytatja tovább beszélgetésünket. — Az-tán rá négy évre alapítottuk meg a kft.-t, amely-ben a két megszûnt cég – víztársulat, költségve-tési üzem – dolgozóit foglalkoztattuk tovább, sakik a mai napig együtt dolgoznak velünk. Többenma már nyugdíjba mentek közülük, helyükre fiata-lok érkeztek. Az építôiparban mondhatni ritkaság-nak számít az is, hogy a munkákat a saját szak-embereinkkel végezzük el, s a velünk együttmû-ködô – épületgépész, villanyszerelô – alvállalko-zók is több évtizede a partnereink.

A szakmával nem rendelkezô dolgozóik ré-szére a munkaügyi központtal együttmûködve kô-mûves és ács OKJ-s képzést szerveztek, az eh-hez kapcsolódó gyakorlati oktatás a cégnél folyt.

A Szakképzésért Díjat Baksa Zsuzsának, a har-kányi Thermal Hotel gyakorlati oktatójának ítélték

oda, aki tanulók százait vezette be az eltelt évti-zedekben a klasszikus vendéglátás rejtelmeibe.

— Nagyon örültem a díjnak, nem számí-tottam rá – mondja. — Jóérzés volt, hogy ezen amódon is elismerik amunkámat.

Mint mondja, 1984-ben végzett Pécsett aRét utcai Kereskedelmi,Vendéglátó és Idegen-forgalmi Szakiskolában,mint felszolgáló. A gya-korlati idejét a Misina Étteremben töltötte. Elsômunkahelye Harkányban a Napsugár Szálló volt,ahol nemcsak a hotelben, de az étteremben isdolgozott, de hosszabb, rövidebb idôt eltöltött aBaranya Szállóban is. Innen az útja a Hotel Pla-tánba vezetett, s nyolc éve annak, hogy aThermál Hotelben – az egykori Agro – helyezke-dett el. Tanulókkal egy véletlennek köszönhetôenkezdett el foglalkozni. Látták, hogy szót ért velük.

— Szeretek a fiatalokkal foglalkozni, nekemmagamnak is három gyerekem van – folytatja. —Igyekszem velük ugyanúgy megszerettetni aszakmát, mint az én gyakorlati oktatóim tették. Asaját érdekükben szigorú is vagyok a tanulóim-hoz, ahogy velem is azok voltak a gyakorlati kép-zés vezetôim, mert vallom: nagyon fontos, hogymegbízhatóak legyenek, magas minôségben vé-gezzék a munkájukat. Úgy gondolom a szemé-lyes példa is sokat számít, miután látják, szere-tem a munkámat, a vendégekre mosolygok, ked-ves vagyok hozzájuk, beszélgetek velük, úgy ôkis ezt teszik. Talán ennek is köszönhetô, hogy avégzést követôen sokan a szakmában maradnak,a legjobbak közül többel a mai napig együtt dolgo-zom.

Jelenleg kilenc tanuló sajátítja el a keze alatta felszolgáló szakma fortélyait.

Az Idegenforgalmi Díjat ebben az esztendôbenHerke Attila, a Mecsek Tours ügyvezetôje kapta,aki az 1970-es években a pécsi IBUSZ irodábankezdte pályáját, s kötött örök barátságot a turiz-mussal.

— Könny szökött a szemembe, amikor meg-hallottam, idén én vehetem át ezt a díjat – mond-ja. — Kórházban feküdtem éppen, súlyos problé-mával. S, hát az onkológián mindig jól jön a jó hír!A kemoterápia és a sugárkezelés között tudtammeg, hogy rám esett a választás. S akkor arragondoltam, érdemes élni, nem szabad feladni.Vannak az életnek rossz pillanatai, de azokon to-vább kell lépni.

Három és fél évtizede indult a turizmussal va-ló ismeretsége Pécsett, akkor lépett be elôször azottani IBUSZ iroda ajtaján. A ranglétrán folyama-tosan lépkedve lett elôször irodavezetô Harkány-ban 1981-tôl, amely posztot 1984-ig töltötte be,ugyanis ekkor nevezték ki megyei igazgatónak.Rá három évre már regionális szinten igazgattaaz IBUSZ irodák hálózatát a Dél-Dunántúlon, az-tán egy ideig bankot is vezetett.

Kis kitérôt jelentett az életében, amikor itthonés külföldön biliárdszalonok építésében vettrészt, s a Konzum portfólió igazgatójaként érté-kesítette a felesleges ingatlanokat, s az ebbôl be-folyt összegekkel újabb portfóliókat, befektetése-ket indított útjára. Ennek köszönhetôen került is-mét vissza a turizmus területére a harkányi HotelAgroban megvásárolt üzletrész révén.

A ma már Thermál Hotel névre hallgató négycsillagos szálloda felújítását ô indította el. Résztvett a Mecsek Tours privatizációjában is. Tizen-egy évvel ezelôtt búcsút mondott a Konzumnakés az Agro Hotelnek, a Mecsek Tours ügyvetôjelett. Itteni ténykedése nyomán épült fel a HotelDráva, s újult meg a harkányi kemping.

Mindezek mellett aktív részt vállalt a fürdôvá-ros turisztikai egyesületének megszervezésében,a TDM szervezet létrehozásában, amelynek kere-tében indították útjára – a fürdôvel, szállodákkal,

önkormányzattal közö-sen – a psoriasis progra-mot. Vallja, a gyógyturiz-mus egyik kitörési pontjalehet a térségnek, azilyen céllal érkezô ven-dég hosszú idôt tölt el afürdôhelyen, sokat költ.

Sz.K.

Elismerés a legjobbaknak

gyük a TATUUM-márkát, illetve szerettük volnadinamikusan növelni a törzsvásárlóink számát. Apályázóktól tehát egy újragondolt, hatékonyanmûködtethetô marketing-stratégia kidolgozásátvártuk. A PTE KTK a projektet a Marketing MSChallgatói számára hirdette meg, s a diákok kétfôscsoportokban pályázhattak.

— Mennyi volt a beérkezett pályamunkaszáma, no és persze milyen eredmény szüle-tett a megmérettetés után?

— Az elsô körben több vállalkozó szellemûcsoport is indult, viszont a második kör végéigmár csak kettô lelkes és kreatív fiatal maradt,akik pályázata 50%-ban megfelelt annak, amit el-vártunk. Így, mint második helyezettek tudtukôket díjazni.

— Mûködik-e a gyakorlatban a nyertesprojekt?

— A diákokkal azóta is kiváló kapcsolatotápolunk, segítettek nekünk a szisztematikus

megvalósításban is. Van olyan része a projekt-nek, amit már meg is valósítottunk, például a pá-lyázat keretében támogattuk a pécsi SzívbetegGyermekekért Alapítványt.

— Új tagként csatlakoztak nemrég a ka-marához. Milyen segítséget várnak?

— Elsôsorban együttmûködô partnerek tá-mogatását várjuk tôle, mint például rendezvény-szervezôkét és egyéb divatiparban tevékenykedôvállalkozókét. E.É.

A matracok értékesítésével foglalkozóDialóg Trend Kft. képviselôje, a NyitraiAutóház legújabb Nissan modelljét, aNote családi autót próbálta ki.

— A barátnômnek egy Nissan

Micrája van, nagyon tetszik neki a Juke

is, így én is jól ismerem a Nissanokat.

Nekem eddig német autóim voltak,

most egy Audi A4-essel járok, amely-

nek a motorja közel háromszor akkora,

mint a Note 1.2-es háromhengerese. Ki-

csit tartottam is a kis motortól, de a teszt

végére ôszintén meglepôdtem.

— Sok meglepetést tartogatott a

Note?

— Szinte minden téren mást nyúj-

tott, mint amit vártam tôle. Már a for-

matervezés területén is hatalmas az elô-

relépés. A sziluett hasonlít az elôdhöz,

de sokkal részletgazdagabb, modernebb

a kidolgozás. Az oldalfalon és a hátfa-

lon is megjelentek azok a finom dombo-

rítások, ívek, amelyek izgalmassá teszik

a karosszériát. Az igényes részletek kö-

zül is kiemelkednek a hátsó lámpák lég-

ellenállást javító rései, ez amolyan tech-

nikai csemege is.

A Nissanra jellemzô, hogy nem

használ egyen arcot az autóinál, minden

modelljük külön egyéniség. Így van ez

ennél a Note-nál is, az egyetlen márka-

jegy, a hatalmas és különleges lámpa-

test, nekem ez is tetszik.

— Matracokat forgalmaznak, il-

letve másik vállalkozásában bútor-

gyártókat képvisel, biztosan szakértô

a kényelem területén. A Nissan Note

mennyire kényelmes?

— Helyszûkére biztosan nem lehet

panaszkodni az autóban. Megdöbbentô,

hogy egy ekkora kocsiban, ilyen elké-

pesztô méretû teret lehet nyújtani az uta-

soknak. Elöl természetesen hibátlan a

térkínálat, itt az üléseket emelném ki.

Ebben a méretosztályban nem szoktak

ennyire kényelmes, nagy ülôfelületû,

üléseket építeni az autókba. Egyedül a

karos háttámla állítás nem tetszik, a te-

kerôset jobban kedvelem, bár így is sike-

rült megtalálni a tökéletes üléspozíciót.

Hátul hihetetlen a lábtér, a teljesen

hátratolt elsô ülések mögé is befér egy

magas felnôtt, úgy hogy a térde nem éri

el a támlát. A tesztautóban nem volt

benne a tologatható hátsó pad, viszont

itt bebizonyosodik a létjogosultsága,

mert ha elôrehúznánk az ülést, hogy

megnöveljük a csomagteret, akkor is

kényelmes lenne hátul az autó.

— Apropó csomagtér, 295 liter,

épp a kategória átlaga, elegendô?

— Szabályos a formája, jól pakolha-

tó, ezért szerintem elég. Érdemes meg-

rendelni a mozgatható hátsó ülést, így

hatalmasra növelhetô, ezzel nagyban

növeli az autó használati értékét.

Autóteszt: Pfund Róbert – Nissan Note

Nyitrai Autóház • 7629 Pécs, Schroll J. u. 5. • Telefon: 72 / 215-970 • www.nissannyitrai.hu

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

— Mikor beült az autóba, rögtön

beállította az ülést, és nemcsak ké-

nyelmesre, hanem biztonságosra is.

Útközben amint megcsörrent a tele-

fonja, félreállt telefonálni. Mindig

ennyire biztonságosan vezet?

— Mostanában évi ötvenezer kilo-

métert vezetek, szerencsére komolyabb

incidensek nélkül. Ennek természetesen

örülök, gyorsan le is kopogom, de a ve-

szélyes szituációkban dôl el igazán,

hogy valaki jól vezet-e, tud-e gyorsan és

jól reagálni. Tudom, erre van egy meg-

felelôbb hely, a vezetéstechnikai tré-

ning. Kötelezôvé is tenném mindenki

számára, hogy részt vegyen egy ilye-

nen.

A biztonság nagyon fontos, és ez a

Note kiemelkedô ezen a téren is. A szo-

kásos, ABS, ESP, légzsákok felszerelé-

seken túl, tele van okos, és jól használ-

ható extrákkal. Remek a holttér figyelô

rendszer. A sávelhagyásra figyelmeztetô

hangjelzés akár életmentô is lehet, mert

városban is elôfordulhat, hogy valami

elvonja a vezetô figyelmét, akár a szülô

hátrafordul a gyerekekhez, és átkormá-

nyozza a kocsit a szembejövô sávba.

Ilyen esetben a figyelmeztetés egy fron-

tális ütközést elôzhet meg.

Ami viszont teljesen lenyûgözött, az

kocsi teljes környezetét mutató kamera-

rendszer. Gyerekjátékká teszi a parko-

lást. Láttam már ilyent, de két kategóri-

ával feljebb, tízmillió feletti luxusautók-

ban.

— Ön is olyan sokoldalú a vállal-

kozói életben, mint a Note az extrák

területén. A pécsi Rákóczi úton szolá-

riumot üzemeltet, így a napfénytetôt

biztosan megrendelné, mert a télhez

közeledve fontos a D vitamin után-

pótlás.

— Mindenképpen megrendelném.

Nem olcsó ugyan, de hangulatos, és a

bôséges fejtér miatt nem hiányzik az a

néhány centi, amit igényel a tetôn. Meg-

lepôen jól felszerelt a Note, néha már

sok is a jóból. Az érintôképernyôs köz-

ponti egység is megállná a helyét komo-

lyabb autókban, magyarul kommunikál,

navigál, és a telefonunkhoz kapcsolód-

va hasznos információkat képes gyûjte-

ni az internetrôl. Az is kivételes, hogy

például az alapmodell szériában adja a

tempomatot.

A Stop-Start rendszer nagyon jó,

villámgyors, környezetkímélô, fo-

gyasztást csökkent. Motorzaj nélkül pe-

dig, hihetetlen nyugalmas a lámpáknál

várakozni.

— Annyira zajos a motor?

— Egyáltalán nem az. Hallani

ugyan, hogy háromhengeres, de nem

zavaró. Kicsit féltem, hogy a 3.2 literes

benzines autóm után milyen lesz ez a

kis 80 lóerôs motorka. Versenyezni, sok

ezer kilométert utazni nyilván nem ez-

zel kell, arra ott a kompresszoros válto-

zat, vagy a dízel. Városi, elôvárosi köz-

lekedésre tökéletes, akár egy hosszabb

túrát is be lehet vállalni vele, sôt még a

klímaberendezés sem terheli túl. 4000-

res fordulatszám felett még rátesz egy

lapáttal, és lelkesen forog akár a piros

tartományig. Mindenképpen szívómo-

tor párti vagyok, ezeken sokkal keve-

sebb a meghibásodási lehetôség. A fo-

gyasztás is baráti, a 4.7 literes átlag ked-

vezô, érdekes, hogy az erôsebb komp-

resszoros közel fél literrel takarékosabb.

— A nagy tengelytáv és a ballonos

gumik komfortos futómûvet ígérnek.

— A magyar utakra ilyen kell. A ká-

tyúkon is könnyedén lép át, és amiatt

sem kell aggódni, hogy sérülnek a szép,

könnyûfém felnik. Országúti tempónál

is kellemes, épp a kocsi karakteréhez il-

lô futómûvet hangoltak a japán mérnö-

kök.

— Mennyire japános a Note?

— Az ötletesség és a kidolgozási

minôség a japánokra vall. A megbízha-

tóság majd az évek múlásával fog kide-

rülni, de azt hiszem nem túl merész jós-

lat, hogy itt sem lesz hiba. Az utastérben

egy két helyen tetten érhetô, hogy a ja-

pánok szívesebben költenek a technikai

részletekre, mint a finom anyagokra. A

levegôbeömlôk, és néhány mûanyag

elem kilóg az általánosan jó összképbôl.

A fedélzeti számítógép lapozó gombja

is jobb helyen lenne a kormányon, vagy

az egyik bajuszkapcsolón, mint a mû-

szerfal bal oldalán.

— Az alapár 3.2 millió, a tesztautó

pedig közel négymillió, mennyire jó

az ár érték arány?

— Szerintem korrekt. A pénzünkért

egy családi autónak is megfelelô, taka-

rékos, remekül felszerelt autót ad a Nis-

san, ami ráadásul jól is néz ki.

T.R.

Lökettérfogat: 1198 cm3

Maximális teljesítmény: 80 LE 6000/minMaximális nyomaték: 110 Nm 4000/minSaját tömeg: 1036kgGyorsulás (0-100 km/h) 13.7 sMaximális sebesség: 168 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 4.7 lAlapár (Visia): 3 199 000 FtA fontosabb alapfelszerelések: ESP+ABS, fék-asszisztens, 6 légzsák, tempomat sebességhatároló-val, elektromos ablakemelôk, fedélzeti számítógép,Stop/Start rendszer, ECO kijelzô

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

www.pbkik.hu/autoteszt

A HÓNAP TÉMÁJA30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az egységes uniós szabadalom létrehozása közel tíz évet váratott magára, és a tag-állami érdekellentéteket legyôzve 2012 decemberében végre elfogadták az erre vo-natkozó jogszabályokat az uniós döntéshozók. A vállalkozók így hamarosan – legha-marabb 2014. január 1-jétôl – egy új szabadalmaztatási rendszert is igénybe vehet-nek majd, amely lehetôvé teszi, hogy egy adott szabadalom az egész Európai Unióterületén érvényes legyen. Az uniós szabadalmi rendszer mellett továbbra is lehetô-ség lenne nemzeti, illetve európai szabadalmi kérelmekre, amennyiben a szabada-lomra csak egy, vagy korlátolt számú tagállamban lenne szükség. Mekkora költség-megtakarítást jelent ez az új eszköz a vállalkozások számára, hogyan egészíti ki a je-lenleg is hatályban lévô szabadalmi rendszert, kinek érdemes igénybe venni és mi-lyen elônyt jelent a magyar vállalkozások számára?

Egyszerûsítés és megtakarítás a vállalkozások számára

— 25 ország területén egyetlen hatályosítás cselekménnyel szerezhetô majd olta-lom (nem kell külön-külön országonként eljárni)

— nem kell a hatályosításhoz fordítást benyújtani — több országra kiterjedô hatállyal lehet pereskedni— magyar nyelven benyújtott európai szabadalom bejelentésnél meg fogják téríte-

ni az ESZH valamelyik nyelvére való lefordítás teljes összegét

Az egységes hatályú európai szabadalom újdonsága:költséghatékony megközelítés

Az Európai Unióban a szabadalmi oltalmat jelenleg a tagállamok által kiadottnemzeti szabadalmak, vagy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által kiadott euró-pai szabadalmak nyújtják. Jelenleg a kérvényezônek nemzeti szinten külön hitelesí-tést kell igényelnie minden egyes tagállamban, amelyekben oltalmat kíván biztosítaniszabadalmának. A hitelesítési eljárás adminisztratív és fordítási költségeit mindenegyes alkalommal meg kell fizetni. A jelenlegi európai szintû szabadalmi rendszer te-hát rendkívül bonyolult és drága. A magas fordítási költségek és bonyolult hitelesítésieljárások miatt számos kis- és középvállalkozás dönt úgy, hogy csak néhány tagál-lamban szabadalmaztatja találmányát, így innovatív terméke könnyen veszélybe ke-rülhet. Az egységes hatályú európai szabadalom létrehozásának alapvetô célja aköltségcsökkentés. Egy 13 országban hitelesített európai szabadalom jelenleg 20000 euróba kerül, amelybôl közel 14 000 euró csupán a fordításból adódik. Ezáltalegy európai szabadalom tízszer annyiba kerül, mint egy USA-beli, és hatvanszorannyiba, mint egy kínai szabadalom. Az uniós szabadalom eljárási díja 5000 EUR kö-rül lesz, és e díjnak csupán 10%-a keletkezne fordításból. Az egységes hatályú euró-pai szabadalomnak köszönhetôen a bármely tagállamban bejegyzett és védelem aláhelyezett szellemi termék Budapesttôl Lisszabonig mindenhol elismerésre kerül azegyüttmûködésben résztvevô 25 tagállam területén (Spanyolországot és Olaszorszá-got kivéve).

A nemzeti szabadalmak és az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által közpon-tilag kiállított európai szabadalmak eddig ismert rendszere az új szabályok hatályba-lépését követôen is megmarad. A szabadalmas a „hagyományos” európai szabada-lom megadásától számított egy hónapon belül kérheti majd az ESZH-tól, hogy az eu-rópai szabadalmat egységes hatállyal vegyék lajstromba. Az egységes hatályú euró-pai szabadalmak és fenntartási díjak adminisztrációját továbbra is az ESZH fogja el-látni.

Nyelvi elôírások

A tárgyalások legnagyobb nehézségeit a nyelvvita jelentette. A nyelvi kérdések-rôl szóló rendelet értelmében az uniós szabadalom iránti kérelmet bármilyen nyelvenbe lehet majd nyújtani, és amennyiben a kérelem nyelve nem egyezik meg az Euró-pai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyik hivatalos nyelvével (angol, francia, vagy német),azt továbbra is le kell fordítani annak érdekében, hogy az ESZH elbírálja azt. Az újí-tást az a kompenzációs mechanizmus jelenti, miszerint megtérítik ennek a fordítás-nak a költségeit.

További fordításokra nem lesz szükség, kizárólag jogvita esetén, ekkor azonbana szabadalmasnak az egységes hatályú szabadalom teljes fordítását el kell készíte-nie az állítólagos bitorló lakhelyének, vagy a bitorlás helyének megfelelô tagállam hi-vatalos nyelvére. Mindemellett az ESZH a gépi (automatizált, online elérhetô) fordítá-

soknak egy olyan rendszerét fogja kiépíteni, amely ingyenes hozzáférést biztosít aközzétett szabadalmi bejelentések és a megadott szabadalmak fordításához az EUvalamennyi hivatalos nyelvén. Mindez azonban csupán a „szabadalmi tájékoztatás”céljait fogja szolgálni, a gépi úton elôállt fordítások ugyanis nem rendelkeznek jogha-tással. Olaszország és Spanyolország egészen a végsôkig küzdöttek hivatalos nyel-veik létjogosultságáért, ezzel is blokkolva a döntéshozatalt. Az olasz és a spanyolakadékoskodás mögött az a félelem húzódik meg, hogyha a hivatalos nyelvek közöttnem szerepel az olasz és a spanyol, akkor az egyértelmûen a három nagy országnyelveit jobban beszélô tagállamokat hozza versenyelônybe az olasz és a spanyolvállalatok rovására. Mind az olasz, mind a spanyol fél hajlandónak mutatkozott volnaegyetlen nyelv – az angol – kizárólagos alkalmazását támogatni, ám ez francia vétó-ba ütközött.

Egységes Szabadalmi BíróságJelenleg a szabadalmi jogviták nemzeti hatáskörbe tartoznak, így egy és ugyan-

azon szabadalom körül akár tíz különbözô tagállamban is folyhat per párhuzamosan.Ennek nemcsak magas per- és fordítási költségei vannak, de az eltérô jogrendszereksok esetben különbözô ítéletre jutnak. Az új rendszerben az Egységes SzabadalmiBíróság (ESZB) jár majd el, amelynek határozata valamennyi résztvevô tagállambanhatályos lesz. A hatóság központi hivatala Párizsban kap helyet, míg az egyes rész-egységekért felelôs részlegek megosztva München és London között. Ez utóbbi adotthont a gyógyszeripari, míg München a gépipari szabadalmakkal foglalkozó hivata-loknak. Magyar sikerként könyvelhetô el, hogy az ESZB bírák képzésére felállított in-tézetet Budapesten helyezték el.

Elôny vagy hátrány a magyar vállalkozók számára?Az egységes hatályú európai szabadalom bevezetése elsôsorban azoknak a je-

lentôs K+F tevékenységet folytató magyar vállalkozásoknak kedvezô, amelyek nem-csak Magyarországon kívánnak szabadalmi oltalmat szerezni, hanem külföldön is pi-accal rendelkeznek, és ezért más európai országban is oltalmat igényelnek. Az olta-lomszerzés költségei csökkenni fognak azáltal, hogy nem kell minden országban el-járást kezdeményezni, valamint fordítást benyújtani, továbbá a szabadalom érvényes-ségének fenntartása céljából az oltalmi idô végéig évente fizetendô fenntartási díj isalacsonyabb lesz. Ez rendkívül nagy könnyítést jelent a nemzetközi piacra betörni vá-gyó magyar vállalkozások számára. Látni kell azonban, hogy az elôzôekben felsoroltelônyök mellett néhány hátulütôje is van az új rendszernek, amely versenyhátrányt iseredményezhet a magyar KKV-k számára: egyrészrôl több olyan külföldi szabadalom-mal találják majd magukat szemben Magyarországon, amelyek korlátozni fogják agazdasági lehetôségeiket, másrészrôl szabadalombitorlási per esetén jelentôsenmegdrágulnak a költségek. Míg 2011-ben még a háromezret sem elérô nagyságrend-ben szereztek a Magyarországra is kiterjedô szabadalmat külföldiek, ez a szám azegységes szabadalom bevezetése esetén akár öt-tízszeresére is megnôhet. Az egy-séges hatályú európai szabadalomtól várt költségcsökkentés „nyertesei” döntôen kül-földi – jórészt nem is európai – vállalkozások lehetnek, a megtakarítás meghatározórésze ugyanis a külföldi szabadalmasok oldalán jelentkezik majd. 2011-ben 46 szaba-dalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét),ezzel szemben 2750 új külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarországterületén.

— 1960-as évek: tárgyalások kezdete egy lehetséges uniós szabadalomról— 2007: új lendület a szabadalmi tárgyalásokban— 2009. december 4.: új politikai megállapodás elfogadása— 2010. december: megerôsített együttmûködés kérvényezése— 2011. április: az Európai Bizottság közzé teszi jogszabályjavaslatait— 2012. december 17.: szabadalmi csomag két rendeletének elfogadása— 2013. február: az Európai Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás elfoga-

dása

Mikor lép hatályba?A szabadalmi rezsim leghamarabb 2014. január elsejével léphet életbe. Az egy-

séges uniós szabadalom hatályba lépése az Európai Szabadalmi Bíróság hatálybalépésének függvénye. Ez utóbbi akkor következhet be, ha legalább 13 tagállam (köz-tük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) ratifikációjára van szük-ség. Eddig kizárólag Ausztria írta alá.

Az egységes hatályú európai szabadalom Versenyelôny vagy hátrány a magyar vállalkozások számára?

HIRDETÉS 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Gondozók felkészítése – uniós pályázat révén – német nyelvterületre, ingyenesen.

Cégünk, a Pflege Team24 Kft. 2012-ben a „Programm für lebenslanges lernen” keretében uniós pályázatot nyert. Az alábbi informá-

ciók átadásával kívánjuk segíteni a német nyelvterületre induló munkavállalókat.

A Németországban és Ausztriában élô idôs emberek gondozását egyre gyakrabban Kelet- és Közép-Európából, mindenekelôtt Bulgá-

riából, Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról érkezô személyi gondozók – gondozóintézeti,

valamint háztartási alkalmazottak, 24 órás gondozók – látják el. A gondozók ugyan rendelkeznek német nyelvi ismeretekkel, de szaknyel-

vi és interkulturális kompetenciáik hiányosak, ezért a gondozó és a gondozott, ill. annak hozzátartozói között sokszor nehézkes az inter-

akció. A „BID – gondozók felkészítése németül” címû projekt célja idegen nyelvi tananyagok elôállítása és információk közvetítése a

németországi és ausztriai munkavégzésrôl. A tananyagok egyrészt segítik a gondozókat a német nyelvi ismereteik tökéletesítésében, más-

részt jogi és szakmai ismereteket is tartalmaznak, hogy a németországi és ausztriai munkavégzést megkönnyítsék. A tananyagok nem ha-

gyományos nyelvi és nyelvtani gyakorlatok, hanem a hétköznapi szókincsre fókuszálnak.

Minden, a projekt során elôállított tananyag – szintfelmérôk, tematikus modulok, információs dossziék –

a késôbbiekben a http://www.idial4p-center.org/ honlapon lesz elérhetô.

Pflege Team24 Kft.

www.pflegeteam24.eu

E-mail: info@pflegeteam24.eu