A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 8. szám, 2013. október 11.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Bólyi melléklet

Megalakult a Zsolnay Céh Pécsettw w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Több mintporcelán!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Gondozók felkészítése – uniós pályázat révén – német nyelvterületre, ingyenesen.

Cégünk, a Pflege Team24 Kft. 2012-ben a „Programm für lebenslanges lernen” keretében uniós pályázatot nyert. Az alábbi informá-

ciók átadásával kívánjuk segíteni a német nyelvterületre induló munkavállalókat.

A Németországban és Ausztriában élô idôs emberek gondozását egyre gyakrabban Kelet- és Közép-Európából, mindenekelôtt Bulgá-

riából, Romániából, Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról érkezô személyi gondozók – gondozóintézeti,

valamint háztartási alkalmazottak, 24 órás gondozók – látják el. A gondozók ugyan rendelkeznek német nyelvi ismeretekkel, de szaknyel-

vi és interkulturális kompetenciáik hiányosak, ezért a gondozó és a gondozott, ill. annak hozzátartozói között sokszor nehézkes az inter-

akció. A „BID – gondozók felkészítése németül” címû projekt célja idegen nyelvi tananyagok elôállítása és információk közvetítése a

németországi és ausztriai munkavégzésrôl. A tananyagok egyrészt segítik a gondozókat a német nyelvi ismereteik tökéletesítésében, más-

részt jogi és szakmai ismereteket is tartalmaznak, hogy a németországi és ausztriai munkavégzést megkönnyítsék. A tananyagok nem ha-

gyományos nyelvi és nyelvtani gyakorlatok, hanem a hétköznapi szókincsre fókuszálnak.

Minden, a projekt során elôállított tananyag – szintfelmérôk, tematikus modulok, információs dossziék –

a késôbbiekben a http://www.idial4p-center.org/ honlapon lesz elérhetô.

Pflege Team24 Kft.

www.pflegeteam24.eu

E-mail: info@pflegeteam24.eu

Kamara a YouTube-on!A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra médiapartnereivel a PécsTv-vel és a Pan-non Televízióval közösen számos gazdaságitémájú mûsort készít, melyek az említett csa-tornákon adásba is kerülnek hónapról-hónap-ra. A rendszeres mûsorokon kívül készülnekmég egyszeri, rendezvényekhez kapcsolódóanyagok, illetve a megye gazdasági értékeitbemutató kisfilmek.Aki ezeket nem tudja, vagy elszalasztja meg-tekinteni a televízióban, bármikor megnézhetikamaránk Youtube csatornáján!

http://www.youtube.com/pecsikamara

Kövesse kamaránk tevékenységét a Facebookon!Rendezvények, pályázatok, tanfolyamok, tudósítások, beszámolókelsô kézbôl, azonnal kamaránk Facebook oldalán!

http://www.facebook.com/pecsikamara

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–5Megalakult a Zsolnay Céh Pécsett

Társasági élet 6–8Kerti parti, ahol a gazdaság és kultúra találkozott

Kamarai hírek 9–10

Marketing 11„A Facebookot nem szeretni kell,hanem használni!”

Kamara Kupa Teniszverseny 12–13

A hónap üzletembere: Seres László 14

Bôvül a Hauni Hungaria Pécsett 15

Bólyi melléklet 16–17

Nemzetközi projektek 18–19

Vállalkozói hitelek a kamara 20–22segítségével

Innováció 23–25

Mesterképzés – Brázay és Társa Kft. 26–27

Tanulószerzôdés – Erb László 26–27

Önindító 27–28

NAV / Nyomtató 29

DíjazottakMerk József 30Jakab Józsefné 31

Új tagjaink 32Profit Holding Hungary Kft.Xavin Kft.

Enterprise Europe Network 33

Autóteszt: Toyota Corolla 1.4D-4D 34–35Lounge – Somfai Gábor

Múltunk nagyjai: gróf Batthyány KázmérMindig voltak történelmünknek olyan nagyjai, akik fôúri szárma-

zást, vagyont, befolyást, addigi tradíciókat fölrúgva, ha kellett, a Ha-

za ügye mellé álltak minden erejükkel, nem nézve a következménye-

ket. Ezek sorába tartozott gróf Batthyány Kázmér is, akinek baranyai

kötôdései letagadhatatlanok, és áldhatjuk szerencsénket, hogy ilyen

férfiú jutott nékünk.

Pozsonyban született 1807. június 4-én. A történelmi nevet vise-

lô, származására oly büszke család Örs vezérig vezette vissza család-

fáját. Ha a család több évszázados történetét vizsgáljuk, kétféle vo-

nulatot fedezhetünk föl. Az egyik – a nagyobb létszámú csoport – él-

te az arisztokraták mindenkori életét, feltétlen udvarhûnek számított, és a legmagasabb mél-

tóságokat töltöttek be. A másik, kisebbik csoport fejlett szociális érzékkel rendelkezett, nem

mindenek fölött állónak tekintette a hatalmat, a vagyont, helyzetüket a társadalom jobbítá-

sára használták föl. Ezek sorába tartozott hôsünk is.

Ifjú korában semmi sem mutatta késôbbi énjét. Nyugat-Európát járta be, mint annyian

kortársai közül, nagy hatással voltak rá az ott tapasztaltak. Magyarul is csak késôbb tanult

meg. A reformkorban robbant be a politikai életbe. Az 1839/40-es országgyûlésen már a fô-

rendi tábla egyik vezére az ellenzék részérôl. Demokratizmusára jellemzô, hogy bátyjával,

Gusztávval együtt az elsôk között kötött birtokainak településeivel örökváltság-szerzôdést,

emellett óvodákat, iskolákat állított, a jórészt nagyapja, Tódor által gyûjtött rohonci könyv-

tárát az MTA-nak adományozta. Bátyjával és Károlyi Lajos gróffal ugyanitt gazdasági tan-

intézetet alapított. Még inkább radikalizálódott nézetrendszere az 1843/44-es országgyûlé-

sen, ekkor már Kossuth hívévé és feltétlen támogatójává szegôdött. Az 1844-ben létrehozott

Védegyletnek elnöke lett, amikor Kossuth lett az igazgató. A Magyar Gazdasági egyesület-

nél pályázatot hirdetett a mezôgazdasági viszonyokat elôsegítô tanulmányok írására. Jó ba-

rátságba került például Teleki Lászlóval, Vörösmartynak pedig évdíjat juttatott. Pécs dísz-

polgára lett 1845-ben. A forradalom és szabadságharc idején elôbb Baranya fôispánja, majd

a délvidék polgári és katonai biztosa, majd a Szemere-kormány külügyminisztere lett. Vilá-

gos után követte Kossuthot Vidinbe, Sumlába, Kiuthaiába, majd Párizsban telepedett le. Em-

lékiratot írt, amikor 1854. július 12-én elragadta a halál. Hamvait a magyar állam és Siklós

városa 150 év múltán hazahozatta, jelenleg a siklósi várban nyugszik. Iskola és utca ôrzi em-

lékét baranyai birtokai hajdani központjában.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Autóteszt: Somfai GáborToyota Corolla 1.4D-4D Lounge

Kerti parti, ahol a gazdaság és kultúra találkozott

Vállakozói hiteleka kamara segítségével

6-8. oldal

34–35. oldal

20-22. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

Zsolnay porcelánnal díszített pécsikesztyû, a porcelánmanufaktúra általgyártott kandallóhoz illeszkedô ková-csoltvas eszközök – ilyen és ehhez ha-sonló termékek születhetnek a jövôbena Pécsett megalakult Zsolnay Céhben.A szervezôdés a Zsolnay Porcelánma-nufaktúra Zrt., a Kreatív Ipari Klaszter,valamint a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara összefogásával jöttlétre azzal a céllal, hogy támogassa amagas minôségû kézmûves termékekpiacra jutását a világhírû porcelángyár,valamint kézmûvesek együttmûködéserévén.

A Zsolnay márkanév több mint 150 éve

a hagyomány, az egyediség, a mûvészi

érték és az állandó megújulás jelképe.

Az innováció újabb szép példája a most

létrejött Zsolnay Céh, amely a márka-

név tartalmának kibôvítését, megújítá-

sát tûzte ki célul. A porcelánmanufaktú-

ra elôször helyi, késôbb pedig országos,

de akár külföldi kézmûvesek jelentke-

zésére számít, akik a klasszikus kézmû-

ves tevékenységek valamelyikét ûzik és

kreatív ötleteikkel, magas színvonalat

képviselô termékeikkel új perspektívát

nyithatnak a Zsolnay brand elôtt. A Ma-

nufaktúra a Zsolnay Céh tagjai számára

rendelkezésre bocsátja kereskedelmi

csatornáinak használatát, ezáltal támo-

gatva ôket hazai piacaik bôvítésében és

a nemzetközi színtérre lépésben. A Kre-

atív Ipari Klaszter a Céh menedzsment

szervezeteként biztosítja az egységes

marketing tevékenység kialakítását és

folyamatos fejlesztését, valamint a Ma-

nufaktúra és a Céh tagok értékesítési

csatornáinak összehangolását.

— A Zsolnay Céh létrejötte hármas

összefogás eredménye – mondja VajdaLászló, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra

Zrt. cégvezetôje. — Többször átbeszél-

tük az ötletet, hogy mindannyian egy-

formán gondolkodunk-e róla, mert azt

szeretnénk, hogy valóban úgy mûköd-

jön, ahogy megterveztük. A Zsolnay

Gyár jelenleg – mint ahogy a nevében is

benne van – manufaktúraként mûködik,

tehát kiemelkedô a kézmûvesség jelen-

tôsége. A mai porcelánpiacon az ismert

kínai tömeggyártással szemben ez az

egyetlen mód és piaci szegmens, ahol

talpon lehet maradni. Az európai piaco-

kon is csak azok a porcelángyárak tud-

nak ma is létezni, amelyek a kézzel ké-

szült termékekre alapoztak. Ezért is tar-

tom jó ötletnek, hogy összegyûjtjük a

térség kiváló kézmûveseit és a Zsolnay

gyár a maga lehetôségeivel együttmû-

ködik velük.

A Zsolnay Céh a hagyományos cé-

hek szerint mûködik majd, csak szigorú

pályázati rendszeren keresztül lehet be-

jutni. Régen a céhek vigyáztak arra,

hogy ne legyen túl sok tagjuk és nagyon

figyeltek a minôségre is. Olyan kézmû-

veseket várunk, akik magas minôségû

terméket tudnak elôállítani, és amit a

Zsolnay az ô kapcsolatrendszerével tá-

mogatni tud. A kamara szerepét abban

látom, hogy segítségünkre tud lenni a

kézmûvesek, cégek megtalálásában. El-

sô körben a helyi, környékbeli vállalko-

zásokra gondoltunk, de nem zárjuk ki az

országos és a nemzetközi szintet sem.

Olyan terméket szeretnénk létrehoz-

ni, ami eddig még nem volt. A Pécsi

Kesztyû Klaszterrel már túl vagyunk

több megbeszélésen, jelenleg is tervezés

alatt vannak azok a kis díszítôelemek,

amelyek a pécsi kesztyûkre kerülnek.

De már egy spanyol cipôgyár is beje-

lentkezett, hogy együttmûködne velünk.

Ha a Zsolnay Céh szervezett formában

tudja kezelni ezeket a megkereséseket,

ha képes a kézmûveseket bevonni, tá-

mogatni, remek lehetôség kínálkozik

mindannyiunk számára – nyilatkozta

Vajda László.

A leendô Céh tagok kiválasztásáért a

Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara és a Kreatív Ipari Klaszter által

felkért kuratórium felel. A kiválasztás

két körben történik, melynek során a pá-

lyázatra benyújtott termék, vagy ter-

mék-portfólió mellett a kuratórium fon-

tos termelési és értékesítési kritériumo-

kat is figyelembe vesz, úgymint a vál-

lalkozás termelési kapacitása, látvány-

mûhely kialakításának lehetôsége, szer-

számozottság, gépesítettség, saját eladá-

si csatornák, a célközönség és kialakult

vásárlókör.

Elsô körben a benyújtott pályázatok

alapján kiválasztják azokat a jelölteket,

akik tagságáról egy személyes interjú

keretében a kuratórium által delegált bi-

zottság dönt majd.

Szeptember 30-án zárult a pályázat,

amelyre a kézmûvesek jelentkezését

várták. Mint Keresnyei János, a Kreatív

Ipari Klaszter elnöke lapunknak el-

mondta, élénk érdeklôdés mutatkozott a

felhívás iránt, ötvösök, kovácsok, aszta-

losok, bôrösök, kesztyûsök látnak fantá-

ziát az együttmûködésben.

— A következô feladatunk a zsûri

összeállítása lesz, a grémium összetéte-

le egyelôre titok, de természetesen

mindhárom résztvevô szervezet delegál

egy-egy tagot a zsûribe – tájékoztatott a

klaszterelnök. — A minôség nyilvánva-

lóan fontos lesz az elbírálásnál, hogy

kik is kerülhetnek be a Zsolnay Céhbe.

Ha már megvannak a tagok, a zsûrizés

után el kell készülnie az arculati ele-

meknek, majd kiadjuk a tagsági bizo-

nyítványokat és tervezünk egy munka-

megbeszélést is. Azután elkezdjük

összeállítani a kollekciót azokról a ter-

mékekrôl, amelyek bekerülnek a kíná-

latba, ebbôl készítünk egy portfoliót. A

cél, hogy létrehozzunk egy kiállítóter-

met, egy értékesítô helyet, egy outletet.

Terveinkben szerepel, hogy a külföldre

jutást is segíti ez az együttmûködés, a

Megalakult a Zsolnay

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

Zsolnay Porcelánmanufaktúra értékesí-

tési csatornáit használja majd a céh.

— Milyen szempontok alapján dönta zsûri?

— Mûvészeti, vállalkozási és gazda-

sági szempontok alapján. Egyelôre min-

denki csak a saját termékét állítja elô,

késôbb dolgozunk majd a termékfej-

lesztésen. Szeretnénk valamilyen közös

terméket létrehozni egy közös termék-

fejlesztést követôen.

Azt lájuk, hogy a kisvállalkozások

számára a legnagyobb problémát a piac

szûkössége és kiszámíthatatlansága je-

lenti. Az, hogy a Zsolnay gyár megnyit-

ja az értékesítési csatornáit, mint egy

nagy vonat maga mellé kapcsol egy-két

szerelvényt és viszi a külföldi piacokra,

hatalmas lehetôség a térség vállalkozá-

sai számára. Nem kell külföldre költöz-

niük, elhagyniuk az országot, sôt, azt a

falut sem, ahol termelnek, hiszen abból

a közegbôl építkeznek. Aki itt alkot,

nem kell átlépnie az országhatárt, még-

is eljuthat a Zsolnayval Kínába, Omán-

ba, Oroszországba. Ez egy remek lehe-

tôség arra, hogy „iparosan” gondolkod-

janak a kreatív alkotók, a kézmûvesek,

ne csak a saját önkifejezésük, a saját kis

piacuk szerint, hanem tartósan, magas

minôséget termeljenek. Hiszen ez az el-

várás mutatkozik meg a Zsolnay felé is

az igényes piacokon, és ha erre képesek

lesznek a kézmûvesek, itt fognak jól él-

ni. Szeretnénk létrehozni egy outletet,

ami magában is azt jelenti, hogy gyári

kiárusítás, tehát kihagyni a kereskedel-

mi láncokat és közvetlen termelôi kiáru-

sításon értékesíteni a termékeket. Ez a

fajta bolt turisztikai vonzerô lehet Pé-

csett. Az emberek nagyon szeretnek vá-

sárolni, ha van pénzük, és a minôséget

keresik. Nyilvánvalóan ezeknek a ter-

mékeknek olyan színvonalúaknak kell

lenniük, amelyek értékállóak.

— A kamara rögtön az ötlet mellé

állt – tudtuk meg dr. Síkfôi Tamástól, a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara titkárától. — Ahogy a klasztere-

ket, úgy más együttmûködéseket is tá-

mogatunk, hiszen a kamara – az agrár-

kamarával karöltve – felelôsséggel tar-

tozik az egész gazdaságért. A megye

gazdaságfejlôdésében akkor van san-

szunk, ha teljes humánerô-forrásunkkal

és anyagi lehetôségeinkkel mellé állunk

a már meglévô és jól mûködô vállalko-

zói együttmûködéseknek. Pláne abban a

válságban, ami most is jellemzi a gazda-

sági helyzetet, rendkívül fontos a haté-

konyság miatt az erôforrások koncent-

rálása és a fô csapásirányok meghatáro-

zása. Ezért is támogatjuk ezt a céhet a

tízegynéhány klaszter mellett, mert egy-

értelmûen segíti a helyi gazdaság fejlô-

dését.

Jól szemlélteti egy hasonlat, hogy

mire kell gondolni a Zsolnay Céhet ille-

tôen. A Tchibot hozhatnánk példának,

ami egy komoly márkanév lett. Magam

is megdöbbentem azon, hogy komoly

pécsi kesztyûs cégek kezdtek el kesz-

tyût gyártani a Tchibonak, hiszen a pé-

csi kesztyû legalább olyan márkanév,

mint a Zsolnay. Ugyanolyan magas mi-

nôséget képvisel és ha már Swarowski

kristály díszíthet egy pécsi kesztyût, ak-

kor miért ne ékíthetne Zsolnay kerámia

is? Az is piacképes lehet, fôleg a feltö-

rekvô orosz piac lehet nagy felvevô.

Egymás támogatásával mód nyílik az új

termék piacra vitelére. A Tchibo szorti-

mentje is folyamatosan változik. A

Zsolnay Céh és márkanév ebben a te-

kintetben egy magasabb kategóriát fog

képviselni. Néhány éve rendeztük meg

A kézmûvesség ezer éve c. kiállítást itt,

Pécsett és már azon látszott, hogy kéz-

mûvesekben nincs hiány, széles a vá-

laszték, csak össze kell hozni ôket.

A Zsolnay Céh létrehozói azt terve-

zik, hogy a jövôben évente egy-két al-

kalommal kézmûves expót rendeznek

Pécsett, ami amellett, hogy bemutatja az

együttmûködés során létrejött terméke-

ket, növelheti a turisztikai vonzerôt is.

Külföldi tapasztalatok azt mutatják,

hogy a most létrejött céhhez hasonló

együttmûködések inspirálólag hatnak a

benne résztvevôkre, közvetve pedig

gazdaságélénkítô hatásuk is van.

A Zsolnay Céh megalakítása a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

valamint a Kreatív Ipari Klaszter közös

„CMC – Klaszterek és a kultúra

találkozása” nevû projektje keretében

jön létre.

Céh Pécsett

TÁRSASÁGI ÉLET6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

A gazdaság és a kultúra találkozása je-gyében a Pécs-Baranyai Kereskedelmiés Iparkamara és a Zsolnay Örökség-kezelô Nonprofit Kft. hagyományterem-tô céllal Kerti Partit szervezett.

Az eseményen a baranyai gazdasá-gi és kulturális élet szereplôi vettekrészt. A közel háromszáz vendég az es-te során a Pécsi Kesztyû Klaszter divat-bemutatóját láthatta sportolók közre-mûködésével (a Mohácsi TakarékbankKozármisleny kézilabdás lányai, aPVSK-Füszért vízilabdázói és a PMFC-MATIAS labdarúgói színesítették a mû-sort), majd a Mecsek Táncegyüttes be-mutatója után közös táncra invitálta azösszegyûlteket.

A Pécsi Kesztyû Klaszter kézmûvesfoglalkozásán bárki kipróbálhatta kéz-ügyességét. A kézmûves sátraknál pe-dig megismerkedhettek a Boltok utcá-jának kínálatával. Hangulat felelôs aNew Day zenekar volt.

Kerti ahol a gazdaság és

TÁRSASÁGI ÉLETDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

parti, kultúra találkozott

TÁRSASÁGI ÉLET8 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

Az ételrôl és italról a Teleky Catering, a Siklós Borbarátnôk, a Pécsi Sörfôzde

Zrt., valamint a Tettye Forrásház Zrt. gondoskodott kiváló minôségben.

Fotók: Tóth László

Az esemény támogatója:

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

30 üzletemberbôl álló magyar delegáció tettlátogatást 2013. szeptember 2-5. között Török-országban. Az MKIK Magyar-Török Tagozataés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara ezúttal az Izmiri Nemzetközi vásár idejé-re idôzítette a látogatást azzal a céllal, hogyüzleti és személyes kapcsolatok épüljenek, ésfeltérképezésre kerüljön a török piac. Egy –földrajzilag – távolabbi országgal történô bár-milyen gazdasági kapcsolat elôtt érdemes atárgyalási szokásokat megismerni, helyi prak-tikákat ellesni.

A 81. alkalommal megrendezett izmiri vásár „la-kossági jellegénél fogva” nem hozta a remélt üz-leti kapcsolatokat. Török „baráti” szeretettel fo-gadták azonban delegációnkat Izmirben azEBSO (az Égei-tengeri Régió Iparkamarája), azIzmiri Kereskedelmi Kamara (IZTO) és a hazafe-lé vezetô úton az Isztambul Iparkamarájánálszervezett kétoldalú üzleti találkozókon, ahol ahelyi Enterprise Europe Network irodák is résztvettek a partnerek felkutatásában.

A 10 baranyai cég közül van, aki komoly kap-csolatokat tudott építeni már a kint töltött rövid idôalatt, van, aki ajánlatot adott/kért, ezek sikereinem mérhetôek azonnal. A kiutazó delegációkeredménye sok esetben közép-, hosszabb távonrealizálódik. Gazdasági, üzleti szempontból azsem elhanyagolható, hogy a legértékesebb kap-csolatok általában a hazai vállalkozók között köt-tetnek.

Törökország – gazdasági híd az EU és Ázsia között

75 milliós belföldi piac; növekvô népesség –csökkenô munkanélküliség; 10 év alatt meghá-romszorozódott GDP (jelenleg 10 504 USD); 152Mrd. dollár export; 236 Mrd. dollár import. Isztam-bul – 15 milliós fôváros, amely a kereskedelem2/3-át bonyolítja. Határozott elképzelések, dina-mikus fejôdés.

Mely szektorok a legesélyesebbek az exporttekintetében?— elektronika (monitorok, telefonok)— élôállat— gépgyártás (alkatrészek mezôgazdasági,

autó, hajó stb.)— mûanyagipar (fröccsöntô gépek, szerszá-

mok)— orvos/biotechnológia— környezetvédelem (víztisztítás)

A 2013 februári miniszterelnökök közötti találko-zón kitûzött cél, miszerint a két ország közötti ke-reskedelmi forgalom elérje az 5 milliárd dollárt,bíztató. Önmagában ez csupán egy szám. Azeredményhez szükség van a KKV-k aktív közre-mûködésére is.

Ehhez tettük meg az elsô, kis lépést a Nem-zetgazdasági Minisztérium és a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara által anyagilag is tá-mogatott program keretében.

Törökország nyitott a gazdasági kapcsolatokra

Az Európai KKV hét keretében a Nevelôk Há-za Egyesület, a Fivosz Baranya megyei szer-vezete és az Enterprise Europe Network társ-szervezésében került megrendezésre szep-tember 20-án az I. CSR Baranya Konferenciaa Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaradísztermében. A rendezvény egy, a helyi ön-kormányzat, a munkaügyi központ, a non-pro-fit szervezetek és a for-profit szereplôk bevo-násával készülô, a Dél-dunántúli régióra vo-natkozóan kidolgozásra kerülô régiós CSRstratégia egyik induló konferenciája volt.

A konferenciát dr. Farkas Ferenc, a NevelôkHáza Egyesület elnöke, a PTE KTK Gazdálko-dástudományi Intézet professzora nyitotta megköszöntôjével. Ezt követôen elôadásokat hallhat-tak az érdeklôdôk. Dr. Pavluska Valéria a PTEKTK egyetemi docense a vállalati társadalmi fele-

lôsségvállalás elméleti megközelítését ismertettenéhány gondolatban. Vendler Balázs, a MarConCsoporttól a FORNETTI egészséges életmód je-gyében készült országos kampányát mutatta be.Kôvári János önkormányzati és parlamenti képvi-selô elôadása a pécsi civil pályázatokban rejlô le-hetôségekre, valamint a városkooperáció szere-pére hívta fel a figyelmet. Tóth Bálint, az ÉszakiTámpont Egyesület elnöke az ALDI Magyaror-szág Kft.-vel és a Helyiérték Egyesülettel közösenkidolgozott egyszerûsített pályázati rendszer me-chanizmusát mutatta be, melyen keresztül támo-gatást nyerhetnek a civil szervezeteket. Az elô-adásokat követôen a Piactéren a társadalmi fele-lôsségvállalás megvalósulása érdekében az üzle-ti szektor (6 cég) és a civilszektor (11 civil szerve-zet) képviselôi találkoztak, és a beszélgetésekmentén közös együttmûködések kezdôdtek el.

I. CSR Baranya Konferencia

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

110 szakember vett részt azon a konferencián,amelyet az Enterprise Europe Network Pécstársszervezésében az Európai MunkavédelmiÜgynökség Nemzeti Fókuszcsoportja és aMUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség rendezett a kamará-ban.

A délelôtti szekció a munkavédelem terüle-tén felmerülô új kockázatokat vette górcsô alá,különösen két témát a „nano-anyag-expozíciómegelôzését” és a „modern munkavégzés ergo-nómiai kockázatait” hangsúlyozva.

A rendezvényt Hendinger Anita, az EnterpriseEurope Network regionális vezetôje nyitotta meg,kiemelve a vállalkozásfejlesztési hálózat szolgál-tatásai közül azoknak az információs fórumok-nak, rendezvényeknek a jelentôségét, amelyekaz európai piacon mûködô vállalkozások számá-ra szolgálnak naprakész tudnivalókkal.

Balogh Katalin a Nemzeti Fókuszpont veze-tôje az Európai Munkavédelmi Ügynökség szere-pét és tevékenységét ismertette. Elôadásában ki-tért a munka- és egészségvédelem szerepére,hangsúlyozva azt, hogy a megelôzés sokkal ha-tásosabb és egyszerûbb, mint a gyógyítás. AzÜgynökség folyamatosan készít elemzéseket, in-terjúkat és az eredmények alapján próbáljaösszehasonlítani az európai országokat. A mun-kabalesetek számát tekintve enyhén csökkenô atendencia Európa szerte. Magyarországon apszicho-szociális kockázatok kezelésétôl elte-kintve a munkavédelem viszonylag jónak mond-ható.

A nagy cégek megengedhetik maguknak,hogy akár külön részleg foglalkozzon a munka-és egészségvédelemmel, a kkv szektorban azon-ban kevés a tapasztalat, a pénz és az információ.Különös jelentôséggel bírnak tehát a pontos tájé-koztatást célzó, gyakorlati tapasztalatokat is fel-vonultató rendezvények.

A délutáni szekció elôadásai a MUFOSZSzakmai napja a keretében a munkavédelemre,a munkabiztonságra fókuszáltak.

A Baranya megyei munkavédelmi tapaszta-latokról, a hatóság ellenôrzési gyakorlatáról és ajogszabályi változásokról Puszti Tibor, a BaranyaMegyei Kormányhivatal, Munkavédelmi és Mun-kaügyi Szakigazgatási Szervének igazgató he-lyettese tájékoztatta a rendezvény résztvevôit.

Az elméleti ismeretanyag mellett a konferen-cia résztvevôi a saját szakterületüket érintô jógyakorlatokról és követendô, megvalósítható pél-dákról is tájékozódhattak.

Együtt a kockázatok megelôzéséért– fókuszban a munkavédelem és a munkabiztonság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ésa kamara mellett mûködô Megyei Fejlesztési ésKépzési Bizottság kezdeményezésére kerekasz-tal beszélgetésre gyûltek össze mindazok, akik amegyei pályaválasztási szakmai munkában érin-tettek.

A baranyai gazdasági és munkaerô-piacihelyzet, a szakképzés területén tapasztalhatónehézségek, az intézményi átalakítások együtte-se miatt sürgetôvé vált egyfajta szemléletváltás,erôsítés a pályaorientáció területén, hogy össze-hangolt és egységes munka valósuljon meg. Akamara célja a szereplôk összefogásával egykoncentrált pályaválasztási aktivitás megvalósí-tása. Ennek érdekében a témában saját honlapotés facebook oldalt is üzemeltet a kamara:

www.facebook.com/palyavalasztasbaranyawww.palyavalasztasbaranya.hu

Elôtérben a pályaválasztás

MARKETINGDél-Dunántúli Gazdaság 11

Magyarország lakosságának szinte fele,

4,6 millió ember tagja a hazánkban leg-

népszerûbb internetes közösségi oldal-

nak, a Facebooknak, Baranya megyé-

ben 2-300 ezer aktív felhasználója van,

Pécsett is több mint 100 ezer. Ezek a

számok azt jelzik, hogy ha egyszerre

sok embert akarunk elérni rövid idô

alatt – akár üzleti szempontból – szinte

kihagyhatatlan ez a csatorna. Arra a kér-

désre, hogy kimaradhatunk-e belôle, rö-

vid a válasz: akkor is épül, ha nem va-

gyunk ott. A Facebookot nem szeretni

kell, hanem használni! – hangzott el a

„Facebook szüret” elnevezésû, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

által szervezett marketing konferencián.

— Ma naponta átlagosan 166 percet

töltenek a felhasználók a Facebookon, a

16 évesek több, mint 200-at, ezért az in-

formáció szerzéshez és átadáshoz szinte

megkerülhetetlen ennek a virtuális tér-

nek a használata – mondta elôadásában

Lévai Richárd közösségi marketing

specialista, a facebooktippek.hu blog

írója, a Közösségi kalandozások címû

Facebook marketing könyv

szerzôje. Véleménye szerint a

közösségi oldal a folyama-

tokról szól, üzletszerzés fo-

lyamata a Facebook-hirdetés-

sel kezdôdik, folytatódik a

FB-oldallal, a rajongó szer-

zéssel, az adatbázis építéssel

és befejezôdik a vásárlással.

Ma a közösségi oldal használata szóra-

kozási lehetôséget jelent a felhasználók-

nak, ezért az üzleti ajánlatokat, hirdeté-

seket, nyereményjátékokat, információ-

átadásokat élményszerûen célszerû el-

juttatni a célcsoportokhoz. Ha érzéseket

ébresztünk a facebookozókban (akár

cuki kis állatok, helyes kisbabák fény-

képével), már felfigyelnek ránk, a pozi-

tív töltetû kommunikációval rengeteg

megosztást és lájkot kaphatunk, a nega-

tív érzéseket keltô közlendôvel pedig a

hozzászólások

dömpingjét indít-

hatjuk el. A szak-

ember szerint

hasznos informá-

ciókat kell továb-

bítanunk termé-

künkrôl vagy

szolgáltatásunk-

ról a felhaszná-

lóknak, a hasznosságot úgy becsoma-

golni, hogy az érdekes, kívánatos le-

gyen számukra.

Egy hazai felmérés szerint sokan

csatlakoznak egy üzleti FB-oldalhoz, ha

az egyedileg dizájnolt, emellett hasznos

információkat tartalmaz, érdekes, nyere-

ményjátékot ígér, vagy a csatlakozással

kedvezmény érhetô el. Lévai Richárd

azt mondja, ha valaki a közösségi olda-

lon kívánja megosztani az információ-

kat a termékérôl, szolgáltatásáról, akkor

minél többször és változatosan tegye

azt: napi 2-3 bejegyzés éppen megfele-

lô. Ezeket akár valamilyen napi hírhez

is köthetjük. Ha nyereményjátékot indí-

tanánk a közösségi oldalon –

természetesen a rá vonatkozó

szabályok betartásával –,

amellett, hogy érdekes a já-

ték, célszerû olyan nyere-

ménytárgyat (több kisebbet,

mint egy nagyot) felkínálni,

amely a megcélzott leendô

vásárlói csoportnak szól (pl.

egy vendéglô vacsorázási lehetôséget

sorsoljon ki, ne horgászfelszerelést). A

marketing szakember véleménye az,

hogy a közösségi oldal csak az egyik le-

hetôség az információk tovább adására,

de más marketing eszközöket: a

weboldalt, a hírlevelet, a nyomtatott

prospektusokat is ugyanúgy érdemes

használni, mint eddig, hiszen így na-

gyobb az esély új vevôk szerzésére.

— A közösségi oldalak ugyan ingye-

nesek, de a rajtuk való kommunikáció

már nem – ezt a konferencia másik elô-

adója, Erôs Gábor, az RG Stúdió Kft.

stratégiai marketing tanácsadója állítot-

ta, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy

a közösségi kommunikáció megtérülése

nem azonnal várható. Tapasztalatai sze-

rint akkor érdemes ezzel a csatornával

foglalkoznia egy vállalkozásnak, ha

megvan a dolgozókban (így a menedzs-

mentben is) az elkötelezettség és az el-

szántság, van koncepciójuk, hogy mit és

kinek akarnak üzenni, rendelkeznek a

megfelelô financiális háttérrel és a szer-

vezet felkészült a kommunikáció ered-

ményeként elôállt helyzet kezelésére.

A FB ingyenessége kicsit csalóka el-

sô látásra, de mindig elôállnak olyan

költségek a közösségi oldalon való

kommunikációval kapcsolatban, ame-

lyekkel elôre nem számolnak a cégek.

Ilyen például a grafikai tervezés, a fo-

lyamatosan igénybe vett emberi erôfor-

rás (hiszen az információkat rendszere-

sen továbbítani, frissíteni kell), az alkal-

mazás bérlésének vagy a hirdetésnek a

költsége, a nyeremény és ajándéktár-

gyak díja. Arra is fel kell készülni, hogy

ha elindítja a közösségi kommunikációt

egy vállalkozás, miként kezeli a meg-

növekedett érdeklôdést, a forgalom

emelkedését. Erôs Gábor szerint nagyon

fontos, hogy minél pontosabban hatá-

rozzuk meg a célcsoportot, amelynek

szeretnénk eljuttatni az üzeneteinket, hi-

szen így nagyobb lesz az esélye a sike-

res kommunikációnak.

N.T.

A közösségi oldalak és az üzletszerzés

„A Facebookot nem szeretni kell, hanem használni!”

Lévai Richárd elôadását tartja

TÁRSASÁGI ÉLET12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Tenisz, napsütés, jó hangulatKiváló hangulatban zajlott, hatalmas küzdelmeket hozott a 15. Kamara Kupa.Minden résztvevônek gratulálunk!

TÁRSASÁGI ÉLETDél-Dunántúli Gazdaság 13

Dr. Szabó Arcfiatalító Központwww.arcfiatalitas.com

Mûtét nélküli arcfiatalítás, a hámlasztó kezelésektôl a legmodernebb bio-szálas lifting kezelésig, mind egy helyen!

Újdonság a régióban:Hyamatrix Injekciómentes Hyarulonplasztika.

Kövessen minket a www.facebook.com/arcfiatalitas oldalon!

Elérhetôségeink:Sóstai Szilvia vezetô asszisztens – 06/30 480-2455

A 15. Kamara Kupa

hivatalos végeredménye

Férfi páros, profi

1. Gelb Gábor – Pálmai Péter

2. Jagicza Gábor – Varga Tamás

3. Oláh András – Gyenis Szilárd

3. Varga Tamás (Bóly)

– Varga Krisztián

Férfi páros, amatôr

1. Magyar Attila – Sütô János

2. Kaszás Endre – Kulcsár László

3. Simon Mihály – Takács Tibor

3. Minor Levente – Rácz Attila

Nôi páros

1. Cseténé May Zsuzsanna

– Horváthné Vojtek Andrea

2. Nemes Fanni – Sütô Fanni

3. Bobuláné Bódi Dalma

– Dr. Falusi Mihályné

3. Mitterhuber Mónika

– Simon Mihályné

Vegyes páros

1. Katona Petra – Varga Tamás

2. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd

3. Dr. Tárnai Márta – Schmalz József

3. Dolgos Katalin – Oláh András

A rendezvény támogatói:

Dr. Szabó Arcfiatalító Központ, Pécs

• Pannon Filharmónikusok Zenekar •

Fókusz Étterem (MM Catering Kft.) •

Hétfô Kft.

K ö s z ö n j ü k !

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14

Talán ez az a kijelentés, amely meghatározzaa Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft. tulajdo-nos-ügyvezetôje, Seres László egész életútjátés azt a jövôt is, amit a ma 23 éves, teljes egé-szében magyar tulajdonú vállalkozás számáraelképzel. A kommunális gépjármû felépítménygyártással, valamint hidraulika- és gépszerviztevékenységgel foglalkozó 65 fôs cég elsôembere 60 évesen is a folyamatos tanulásról,az alázatról, a közös munkáról és céljairól be-szél, pedig már eddig is sok mindent letett azasztalra.

— 1990-ben alapítottam mûszaki vállalkozá-somat, ebbôl lett 1996-ban a Seres Kft. – mond-ja Seres László. — Maga a cég szinte a nullárólindult, kezdetben alkatrész-kereskedelemmelfoglalkoztunk. Ez onnan adódott, hogy elôtte ti-zenöt évig egy gépgyártó cégnél voltam üzemve-zetô, amikor ezt a céget felszámolták, a romjainkialakult néhány vállalkozás. Én a kommunális-gép-felépítmény gyártást folytattam tovább, mertez állt hozzám a legközelebb. Mivel akkor nemvolt adott a lehetôség a gépgyártásra, hiszen hi-ányoztak a megfelelô anyagi feltételek, elôszöralkatrész-kereskedelemmel foglalkoztam, és azebbôl képzôdô profitot forgattam vissza a vállal-kozásba. Kezdetben egy kis mûhelyben javításo-kat, felújításokat végeztünk és csak 1996-ban in-díthattuk el a gépgyártást. Egyszerûbb alkatré-szeket, gépeket gyártottunk, majd újabb és újabbmûhelyeket építettünk, berendezéseket vásárol-tunk, technológiai fejlesztéseket hajtottunk végre.A gyártmányfejlesztés azóta is folyamatos és tö-retlen, hiszen csak így tudtunk piacon és talponmaradni. A gépgyártás zöme ma is a barcsi telep-helyen folyik, de 10 évvel ezelôtt megépítettük apécsi telephelyet az ipari parkban, ahol kisebbrészegységeket állítunk elô, valamint itt zajlik ahidraulika- és gépszerviz is. Gépeinket az országkülönbözô pontjain vásárolják olyan cégek, ame-lyek környezetvédelemmel, szállítással, hulla-dékgyûjtéssel, -ártalmatlanítással foglalkoznak.

— Az ember valahogy úgy képzeli el,hogy ezeket a nagy autókat, mint pl. a kukás-autókat a személygépkocsikhoz hasonlóanhatalmas gyárakban hozzák létre. Mégis, mi-ért van egy közepes vállalkozáshoz bizalma amegrendelôiknek?

— A kukásautókat nem autógyárakban gyárt-ják, ott csak a speciális alvázat készítik. Megvá-sároljuk az alvázat, amelyre mi gyártjuk az egészfelépítményt, Magyarországon egyedüliként.Szinte minden autó más, egyedi igényeknek kellmegfelelniük. A nagy autógyáraknak ez nem érimeg. A kis- és közepes vállalkozások – mint a mi-énk – abban is elônyt élveznek, hogy sokkal ru-galmasabbak, mint a nagy vállalatok. Nálunknem kell igazgatótanácsot összehívni, hogy el-döntsünk valamit. Leülök 2-3 kollégával és meg-határozzuk, hogy milyen feladatot kell végrehaj-tani – ebben a mintegy 40 évnyi tapasztalatomsegít. A mi szakmánkban nagyon fontos a biza-lom, a partnereim régóta ismernek engem és acéget. Ár-érték arányban mindig olyan gépeketadtunk el, amelyekben nem kellett csalódnia avevôknek.

— Miként lehet ebben a szakmában fej-lôdni?

— Tagadnám, ha nem néznénk mások ter-mékeit és nem vennénk át a jó megoldásokat. Deaz egyik legfontosabb, ami elôrevisz, az az üze-meltetô véleménye, a tapasztalat, amit megosztvelünk. A terméket mindig mi magunk visszük ela vevôhöz és az átadás után figyelemmel kísér-jük a gép sorsát. Ha valamit tökéletesíteni kell,megtesszük. Törôdni kell ezekkel a dolgokkal,mert így egyre jobb termékeket tudunk elôállítani.A másik dolog pedig a felhasznált alapanyagokminôsége, folyamatosan követni kell az alap-anyaggyártók fejlesztését.

— 23 éves a cég, jelenleg 65 ember dolgo-zik a Seres Kft.-ben. A szakmai tudás mellettmi kell még ahhoz, hogy sikerrel irányítsa acéget?

— Természetesen szükség van jó szakem-berekre úgy a fizikai állományra, mint a középve-zetôkre. Sok kollégával évtizedek óta együtt dol-gozom, de szükséges fiatalítani is. Addig kell ôketbevonni ebbe a munkába, amíg az idôsebb szak-ember át tudja adni a tudását, tapasztalatát.Emellett oda kell figyelni a szakmunkás-képzésreis, mivel sajnos ma ezzel hadilábon állunk. Van-nak jó kezdeményezések, de nagy a felelôsségés nem lehet egymásra mutogatni. Az államnak

is, a cégeknek is felelôsséget kell vállalni-uk. Nálunk is folyik szakmunkás-képzés,igaz a 4-5 fiatalból általában egy, ha meg-marad. Manapság nem sikk lakatosnakvagy hegesztônek lenni, pedig mi olyanéletpályát tudunk biztosítani, hogy a fiatalakár nyugdíjas koráig is itt dolgozhat, hi-szen a gépgyártásnak mindig van jövôje.

Az átlagnál kicsit jobban meg tudjuk fizetni amunkatársainkat, emellett olyan körülményeket,olyan technológiát kell biztosítani, ahol szívesendolgoznak. Számomra fontos, hogy a munkatár-saknak jó legyen a komfortérzetük és reggel jókedvvel jöjjenek be dolgozni, ne unottan. Emellettbüszkék legyenek arra, amit csinálnak – és úgylátom, azok is.

— A Seres Kft. tagja a Dél-dunántúli Gépi-pari Klaszternek. Ezek szerint nem küzdenekúgymond „magányos farkasként” a minden-napokban.

— Ez csak néha fordul elô, pl. amikor 100%-os magyar tulajdonú cégként azért kell küzde-nünk, hogy magyar terméket vásároljanak azosztrák vagy szlovén céggel szemben, holott azár-érték arány tökéletes – ezt az ember azértelég nehezen tûri. Pláne akkor, ha nem állnakmellé olyanok, akiknek ez lenne a dolguk. Egyéb-ként jó kapcsolataink vannak más vállalkozások-kal, említhetem pl. a pécsi Kontakt-Elektro Kft.-t,amely a berendezéseinkhez gyárt közösen kifej-lesztett elektronikai berendezéseket. A gépipariklaszter által megismertünk sok olyan céget,amelyek itt dolgoznak Pécsett, folyamatosan ke-ressük az együttmûködési lehetôségeket.

Tele vagyok tervekkel, még mindig nagy cél-jaim vannak, bár a barátaim azt mondják, hogyjobb lenne, ha takarékra állítanám magamat.Még nem érzem, hogy ennek itt lenne az ideje.Tavaly építettünk egy üzemcsarnokot, már mostazon töröm a fejemet és keresem hozzá a forrá-sokat, hogy szükség lenne még egy csarnokraBarcson és Pécsett is. Talán már a hét szûk esz-tendô vége felé járunk és abban bízom, hogyegyre nagyobb igény lesz a gépeinkre és a szol-gáltatásainkra.

N.T.

„Fontos, hogy a kollégáimbüszkék legyenek arra, amit csinálnak”

A hónap üzletembere: Seres László

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15

Berendezések szerelését, valamint kész

gépek, berendezések csomagolását és

raktározását végzi a szeptember elején

avatott 4200 m2 alapterületû új üzem-

csarnokában a Hauni Hungaria Gép-

gyártó Kft., amely dolgozói létszámát

mintegy 100 fôvel növeli 2013-ban. A

1,5 milliárd forintos beruházást –

amely a csarnok építésén kívül modern

lemezmegmunkáló gépek beszerzésére

is kiterjedt – dr. Cséfalvay Zoltán, par-

lamenti képviselô és gazdaságstratégi-

áért felelôs államtitkár, valamint dr.

Páva Zsolt, Pécs város polgármestere

avatta fel.

A beruházással a fôként dohányipari

berendezések, alkatrészek elôállításával

foglalkozó, a német Körber Konszern ér-

dekeltségébe tartozó Hauni Hungaria

Gépgyártó Kft. termelésbe vont beépített

területe elérte a 45 ezer négyzetmétert,

míg a foglalkoztatottak száma az ezer fôt.

Az új csarnok kapacitásbôvítés céljából

épült, amely lehetôséget teremt további –

fôleg lemeztechnológiát igénylô – termé-

kek szerelésére. A pécsi vállalkozás mint-

egy 100, döntôen magyar tulajdonú al-

vállalkozóval, beszállítóval áll kapcsolat-

ban, amelyek azon túl, hogy a termelési

volumen 15 százalékát adják, további

munkahelyeket is jelentenek.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági

Minisztérium gazdaságstratégiáért fele-

lôs államtitkára az ünnepélyes esemé-

nyen kiemelte: a Hauni Hungaria jó pél-

dája annak, hova juthat el egy cég, ha

megtalálja az ország, illetve egy-egy vá-

ros által kínált lehetôségeket. A politikus

szólt arról is, hogy a német kapcsolat erô-

södését mutatja a rendszerváltás óta be-

áramló 20 milliárd eurónyi német mûkö-

dô tôke. valamint annak hozadékaként az

éves szinten hasonló nagyságrendû ter-

melési érték.

— A Hauni a kezdetektôl nagy hang-

súlyt fordít a szakemberképzésre – hang-

súlyozta Jakabucz Ildikó ügyvezetô

igazgató a cég bemutatása során. Az

utánpótlás biztosításának fontos lépése

volt, amikor a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamarával, valamint több

ágazati céggel karöltve létrehoztak egy

úgynevezett „kamara gépipari osztályt”,

amellyel a kvalifikált szakmunkások

képzését, gyakorlati felkészítését segítik.

Az ügyvezetô újdonságként számolt be

arról, hogy a Hauni tárgyalásokat folytat

a Pécsi Tudományegyetem illetékeseivel

a közeljövôben, a felsôfokú szakember-

utánpótlás biztosítására létrejövô együtt-

mûködés kialakítására. A Hauniban évek

óta dolgozik egy mintegy 60 fôs konst-

rukciós csoport, amelynek mérnökei be-

kapcsolódnak az egyedi elôállítású, kis-

szériás munkadarabok, gépelemek,

komplex berendezések tervezésébe is. Az

alkatrészgyártás évente mintegy 20 ezer-

féle alkatrészt állít elô, ezek fele évente

csak egyszer fordul elô, ezért szükséges a

magas szintû szaktudás.

Még alpolgármesterként lehetett ta-

núja a Hauni érkezésének és letelepedé-

sének Páva Zsolt, Pécs jelenlegi polgár-

mestere, aki a csarnokavató esemény

kapcsán elmondta: a városnak óriási

szüksége van az ilyen, stabilan és kiszá-

mítható higgadtsággal fejlesztô cégekre,

ezért az önkormányzat mindent megtesz,

hogy a Hauni további beruházásaihoz

szükséges igényeket kielégítse. Ebben a

témában már a közeljövôben egyeztetés-

be kezdenek a cég vezetôivel. Páva Zsolt

szerint ugyanis csak ilyen módon, a

Haunihoz hasonló befektetôk bevonzásá-

val érhetô el, hogy Pécs újra elnyerje azt

a gazdasági súlyt, amit a mûködô bányák

idején betöltött.

A Hauni tulajdonosai még 1994-ben

vásárolták meg az akkor felszámolás

alatt álló Sopiana gépgyárat, a cég 10

ezer négyzetméternyi fedett csarnokban,

mintegy 210 fô foglalkoztatásával kezdte

meg a termelést. Fejlôdésével a társaság

felelôs foglalkoztatóként nemcsak a helyi

munkaerôpiac egyik kiemelten fontos bá-

zisa lett, hanem fokozatosan kapcsoló-

dott be a pécsi, baranyai közösségi és tár-

sadalmi élet támogatásába is.

A cég kiemelt fontossággal kezeli

szakképzett munkavállalóit, hiszen sike-

reit nekik is köszönheti. „Abban hiszünk,

hogy befektetések nélkül egyetlen vállal-

kozás sem tud hosszú távon fennmaradni,

és számunkra az egyik legfontosabb be-

fektetés a munkaerô képzése. Képzési

rendszerünkben nagy hangsúlyt fekte-

tünk a helyi szakképzô iskolákkal és a

helyi egyetemek mûszaki karával való

együttmûködésre” – mondta Jürgen

Spykman, a Hauni AG igazgatóságának

tagja.

Dale A. Martin, a Német-Magyar

Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a

német vállalatok jelentôségét hangsú-

lyozta: „Ez a beruházás kiváló példa arra,

hogy a német vállalatok stratégiai part-

nerként tekintenek Magyarországra.

Nemcsak munkahelyet teremtenek és ter-

melô tevékenységet folytatnak, de szere-

pet vállalnak a magas színvonalú képzés-

ben és a kutatás-fejlesztésben is.”

A Hauni AG a jövôben is számít magyar-

országi telephelyére, ezért további fej-

lesztéseket tervez a következô években –

ezek elôkészítése már elkezdôdött.

A Hauni Maschinenbau AG-rólA Hauni Maschinenbau AG a nemzetközi do-hányipar világszerte vezetô technológiai gyár-tója, amely mûszaki szolgáltatásokat és ta-nácsadást is kínál. Szerte a világon jelen lévôtelephelyeivel a Hauni a dohányfeldolgozás-ban, ill. a filter- és cigarettagyártásban nyújt tá-mogatást vevôinek. A Hauni AG világszerteközel 4000 dolgozót foglalkoztat.

A Körber-csoportrólA Körber-csoport több mint 40 nemzetközi ve-zetô technológiai vállalatot egyesít a dohány-ipar, szerszámgépek, gyógyszeripari csoma-golórendszerek papír zsebkendô, levelezésimegoldások, intralogisztika és automatizálásterületén. A Csoport közel 10.000 dolgozójávalévente 2 milliárd euro árbevételt ér el.

Új üzemcsarnok, jövôbeni munkahelyek:bôvül a Hauni Hungaria Pécsett

Jakabucz Ildikó

BÓLYI MELLÉKLET16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet több mint fél évszáza-dos múltra tekint vissza. Fennállása alatt az egyszerû betét-gyûjtéstôl a korszerû technikával és infrastruktúrával mûkö-dô, banki termékek széles skáláját forgalmazó hitelintézettéfejlôdött. Üzletpolitikájának legfontosabb eleme a prudencia,a biztonságra való törekvés.

A Takarékszövetkezet a teljes körû bankszámla szolgáltatásmellett korszerû betéti termékeket nyújt a szabad pénzeszkö-zök gyarapításához és számos hitellehetôséget biztosít lakos-sági ügyfelek, vállalkozások és ön-kormányzatok részére. A Takarékszö-vetkezet biztosítási és közvetítettmegtakarítási termékekkel is várjameglévô és leendô ügyfeleit.

A Bóly és Vidéke Takarékszövet-kezet társadalmi szerepvállalásában ahagyományos értékekre és a folyama-tos jó kapcsolatokra épít. Évek óta tá-mogatója a zenei kultúrának, a mûkö-dési területén lévô önkormányzatokiskoláinak, illetve a hátrányos helyze-tû gyermekeknek. Hasonló együttmû-ködés köti össze az elsôsorban vako-

kat és gyengénlátókat segítô Elsô Pécsi Lions Club nevû társa-dalmi szervezettel. A Takarékszövetkezet kiemelt figyelmetfordít a helyi kultúrára, így Bólyban többek között az évek ótamegrendezésre kerülô fuvolatábor, valamint a helytörténetikönyvsorozat élvezett támogatást.

A siker egyik legfontosabb feltétele a korszerû termékekenés a társadalmi szerepvállaláson túl, hogy a munkatársak a Ta-karékszövetkezet valamennyi ügyfelét személyre szóló, barát-ságos kiszolgálásban részesítik és így várják a leendô ügyfele-ket is.

Elérhetôségek:Bóly, Hôsök tere 8/c., 69/569-981 Szederkény, Pécsi út 40/b.,

69/554-931Pécs, Király u. 75., 72/518-149Kozármisleny, Orgona u. 18.,

72/801-541Kozármisleny, Pécsi út 1/1.,

72/570-016

Honlap: www.bolytksz.hu

Töretlen fejlôdés az építôiparban

Cégünk az SCH BauPlan Kft. a nehéz gazdasági környezetellenére a jövôben bízva komoly beruházásokat indított aBólyi Ipari Parkban. 5000 m2-es telephelyünkön új transz-portbeton üzem építését fejezzük be december elejére,amellyel ki tudjuk szolgálni a térségben épülô nagyberuhá-zásokat, illetve a kisebb akár családi építkezések betonigé-nyét. Az SCH BauPlan Kft. évrôl évre növelni tudta a kivite-lezési megrendeléseinek számát és volumenét, amelynekmotorja, hogy az építkezô egyre inkább minôségi munkátvár a kivitelezôtôl. Nálunk a minôség alapkövetelmény,amelyet versenyképes áron biztosítunk megrendelôinkszámára.

A kivitelezési tevékenységgel párhuzamosan mérnökiszolgáltatást nyújtunk megrendelôinknek. A beruházásokelôkészítésének érezhetô növekedésével egyre nagyobbaz igény cégünknél az építészeti tervezésre, illetve a meg-kezdett beruházások mûszaki el-lenôrzésére, amelyet jellemzôenipari, mezôgazdasági, illetve lakos-sági megrendelôink vesznekigénybe. Természetesen ezen be-ruházások jelentôs hányada vala-milyen pályázati forrásból épülôprojekt.

7754 Bóly, Ybl M. u. 9.Tel.: 69/716-026 Mobil: 20/917-3245

E-mail: schbauplan@boly.hu

Jól mûködô gazdaság, fejlôdô település

Gyarapodó népesség, mûködô gazdaság, folyamatosan fejlôdô telepü-lés. Emellé csak ráadás a most megújított belváros Bólyban. A jelenleg3880 lakosú kisváros szemben a baranyai, hazai települések jelentôsrészével évrôl évre gyarapodik, folyamatosan nô a betelepülôk száma,ugyanis a város önkormányzata mindent megtesz az új munkahelyekmegteremtéséért.

Az ipari parkba betelepült cégek – a már két ütemben is bôvült gazda-sági övezetben a vállalkozások száma megközelíti a harmincat – közel 800embernek adnak munkát. Az önkormányzat nagy figyelmet fordít arra is,hogy a vállalkozások munkaerôigényének figyelembe vételével folyjon aképzés. Nemcsak a helyi szakemberképzést tartják fontosnak, hanem nagyhangsúlyt helyeznek arra is – saját ösztöndíj-rendszert dolgoztak ki ennekérdekében –, hogy minél többen tanuljanak tovább felsôfokú oktatási intéz-ményben.

A jól mûködô vállalkozások jelentôs szerepet játszanak abban, hogy aváros fejlôdik, folyamatosan gyarapodik. A jól mûködô gazdaság erôsítésesok mindenre nyújt megoldást, ugyanis a helyi adóbevételek újratermelik afejlesztési forrásokat, s megteremtik feltételeit a pályázatokon való sikeresrészvételnek.

A fejlôdés másik záloga, hogy Bóly az utóbbi években átállt a részbenmegújuló energiaforrásokra. Termálvízzel fûtik már évek óta a közintézmé-nyeket. Kis naperômûvekkel termelik meg az általános iskola és a tanmû-hely évi energiaigényének 95 százalékát, így 5-6 millió forintot takarítanakmeg. A LED-es fénycsöveknek köszönhetôen pedig felére esett vissza az is-kola áramszámlája. Az összes beruházást figyelembe véve tehát az önkor-mányzatnak évente csaknem 80 millió forint marad a kasszájában.

BÓLYI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 17

— Egy olyan technikai meg-oldást kerestünk, s ajánlot-tunk fel, amely segítségévellecsökkenthetôk a beruhá-zási költségek, az energiaigény, és az üzemeltetésiköltségek – mondja TóthLajos a cég ügyvezetô igaz-gatója. — Az elavult számí-tógépek a megoldás révénúj esélyt kapnak arra, hogykorszerû eszközökként se-gítsék a vállalkozásokat cél-jaik elérésében. Az erreszületett, általunk alkalma-zott módszerrel a meglévôgéppark, a csereérett szá-mítógépek élettartama akárhárom, négy évvel is meg-hosszabbítható. A megol-dás eredményeként aklasszikus Green IT valósul-hat meg ténylegesen kéz-zelfogható – forintosíthatóelônyökkel. Az alacsonyvagy nulla beruházássalmegnövekedett szolgáltatá-si szint érhetô el csökkenôenergia és üzemeltetésiköltség mellett. Az így kiala-kított rendszerekben csak alegszükségesebb elemekmaradnak meg, amelynekeredményeként csökken ahibalehetôségek száma is.Az átalakításnak, s a rend-szerek újjászervezésénekköszönhetôen nem kell arégi gépeket sûrûn cserélni,így kevesebb @-hulladékkeletkezik.

A számítógépek rend-szerét újraszervezik, a las-

súakat felgyorsítják, úgyne-vezett vékony kliens tech-nológiát alkalmaznak. En-nek a lényege, hogy az álta-luk mûködtetett gépekbennincsenek diszkek, csakmemóriát és hálózati kártyáttartalmaznak, minden másegy központi egységben ta-lálható. Ennek köszönhetô-en a végfelhasználói gépekcsak terminálként mûköd-nek. Kevés energia felhasz-nálásával teszik elérhetôvéa szervert. Így a régi gépekis alkalmazhatóak modernkörnyezetet igénylô alkal-mazások „futtatására”.

A megoldás másik hatal-mas elônye, hogy az adat-biztonság jelentôsen meg-növekszik. Az így felépítettrendszerek elemeinek ello-pása nem okoz jelentôskárt, hiszen a készülék pár

ezer forintért pótolható ésadatvesztéssel egyáltalánnem jár. E mellett elônyt je-lent az is, hogy a központiegység segítségével azadatvédelmet tûzfal, vírus-keresô is biztosítja, a rend-szer virtuális magánhálóza-ton keresztül érhetô el, ígyakár otthonról be lehet lépniaz irodai környezetbe. Azüzemeltetés is központosí-tott. A centralizált informati-kai rendszer lehetôvé teszi,hogy hiba esetén a köz-pontból is végig tudják kö-vetni a rendszer elemeit, stávolról is meg tudják állapí-tani, hogy hol a hiba, s ezena módon korrigálni is tudjákazt.

— A megrendelôink el-sôsorban kisvállalkozások,kereskedelmi cégek, köny-velô irodák, valamint köz-

üzemi szolgáltatók. Miutána rendszer távolról is mû-ködtethetô, gyakorlatilag azország egész területén van-nak partnereink. – folytatjaa Compulend Kft. ügyveze-tôje. — A legtávolabb lévôcég, amellyel kapcsolatbanállunk az Ôrségben találha-tó. Szolgáltatási területünkBaranya, Somogy, Tolna,Zala és Vas megyére terjedki. S miután a piac folyama-tosan zsugorodik, a vállal-kozások mindinkább le kell,hogy szorítsák a költségei-ket, a szolgáltatásaink árátis ennek megfelelôen igyek-szünk megállapítani. Ígysem egyszerû feladat meg-gyôzni ôket arról, hogy azáltalunk ajánlott lehetôsé-gekkel olcsóbban mûködtet-hetik a számítógépparkju-kat.

Természetesen klasszi-kus informatikai problémák-kal is foglalkoznak, informa-tikai rendszereket létesíte-nek, üzemeltetnek, bérbeadnak eszközöket, alkalma-zásokat fejlesztenek ki. Avállalkozás egy érdekes, újterületen is megjelent, te-metôk és sírkertek térinfor-matikai nyilvántartására fej-lesztenek ki egy komplexrendszert. Ezzel szeretné-nek megjelenni a külföldi pi-acokon is, elsôként Romá-niában, Erdélyben, ahol mármegkezdôdött az elsô pro-jekt elôkészítése is.

A Green IT takarékos és környezetbarát megoldásA bólyi székhelyû Compulend Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fô piaci tevékenységét a gazdasági vál-ság által meghatározott piaci környezet kihívásának köszönheti. Alapítói mindinkább azzal szembesül-tek, hogy a vállalkozásoknak egyre másra csökkennek a fejlesztésre fordítható forrásai, s ezzel együtta lehetôségei, hogy lépést tartsanak az informatikában bekövetkezô folyamatos változásokkal.

7756 Bóly, Dobó István u. 23.

info@compulend.hu

Telefon: +36 30 226 9454

NEMZETKÖZI PROJEKTEK Dél-Dunántúli Gazdaság18

2013. szeptember 19-én Bécsben az

EVLIA nemzetközi workshop szak-

emberei vizsgálták meg több szem-

szögbôl a szellemi termékek piacosí-

tásának, fedezetként történô felhasz-

nálásának lehetôségét.

A résztvevôk elsôként több szakértô

elôadását és véleményét hallgathatták

meg a témával kapcsolatosan, majd is-

mertetésre került az EVLIA projekt fel-

mérésének eredménye. Ezt követôen a

szakértôk két kisebb csoportban, csalá-

dias hangulatban folytattak eszmecserét

a témáról.

A szellemi eszközök könyvekben

való szerepeltetése, forintosításának

kérdése minden szakértô szerint még

gyerekcipôben jár Európában. A szaba-

dalmak, védjegyek, know-how-k stb.

hitelfedezetként történô felhasználása

megosztja a szakértôket. Ahogy Leonor

Pires, az Európai Bizottság Kutatási és

Innovációs Igazgatóság munkatársának

elôadásából kiderült az Unió hosszú tá-

vú célja, hogy megteremtse a jelenleg

hiányzó piacot a szellemi eszközök szá-

mára. A bankszektor – amelyet az elô-

adók közül Ingo Rollwagen, a Deutsche

Bank senior elemzôje képviselt két

szemszögbôl közelíti meg a témát. Ami-

kor egy kis- és középvállalkozás hitel-

hez fordul a bankokhoz, elsôsorban a

számszerûen kimutatható eredményekrekíváncsiak (árbevétel, megtérülés stb.).

Azonban sok esetben segítségükre len-

nének olyan minôségi kritériumok, me-

lyek használatával könnyebben dönthe-

tik el, hogy az adott vállalkozás

mennyire lesz sikeres, vissza fogja-e

tudni fizetni a hitelét. A bankok hitelbí-

rálati rendszerében jelenleg is vannak

ilyen minôségi kritériumok, de minden

banknál más és más jelentôséget tulaj-

donítanak nekik. Egy egységes külsô ér-

tékelési rendszer azonban megkönnyíte-

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnaykonferencia terme igényes belsôépítészeti ki-alakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô ele-mekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözôrendezvényszervezési igényeket. A konferencia te-rem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebbteremre választható, de mindkét részben a felso-rolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a részt-vevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyo-mányos éttermi kiszolgálással, és fogadással isvárják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé,kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szek-ciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszerzárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóte-rem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes par-kolóhelyet tudunk biztosítani.

KonferenciateremI G É N Y E S E K N E K !

Több szem többet lát, avagy szakértôi workshop Bécsben

NEMZETKÖZI PROJEKTEK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

né a munkájukat, mivel „elôszûrné” a

vállalkozásokat. Másrészrôl a jelenlegi

európai szabályozás korlátok közé szo-

rítja a bankokat: meghatározza, hogy

mit fogadhatnak el fedezetnek. A szelle-

mi eszközök önmagukban általában

nem elegendôek erre a célra, vagyis a

törvényi háttér változtatására is szükség

lesz a jövôben.

Az USA gyakorlata sok mindenben

különbözik az európaitól, melynek rész-

leteit a workshopon Maria Loumioti, az

USC Marshall School of Business ad-

junktusa ismertette. A szellemi eszkö-

zök könyvekben való szerepeltetése az

amerikai vállalkozásoknak sokkal fon-

tosabb, mint az európaiaknak, fontos

szerepet tölt be a cégértékben.

A Velencei Kereskedelmi és Iparka-

mara nemrégiben egy kísérleti projektet

indított el, melyrôl Sara Giordani tartott

elôadást. A projekt célja az volt, hogy

egy kritériumrendszeren keresztül

„minôségi” értékelést hajtsanak végre

szabadalmakkal, vagy más szellemi esz-

közökkel rendelkezô cégeken, vagyis

elôzetesen felértékelték a cégeket, me-

lyek hitelhez szerettek volna jutni, sôt

segítettek nekik az üzleti terveik meg-

valósításban. Amennyiben egy cég át-

ment az elôzetes szûrôn, úgy a bankok

felkeresésében is segítséget nyújtottak

számára. Az elôzetes értékelés eredmé-

nyeit a finanszírozók szívesen fogadták

és a hitelfelvétel is könnyebb volt a vál-

lalkozások számára.

A workshop eredményeként a szak-

értôk megállapították, hogy egy haté-

kony, mindenki számára elfogadható ér-

tékelô rendszer kidolgozása, valamint

az ehhez kapcsolódó törvényi háttér

megteremtése nem elegendô a szellemi

eszközök hitelfedezetként történô alkal-

mazásához. Meg kell teremteni az ilyen

jellegû eszközök számára a piacot és

közvetítôket kell bevonni egyrészt a cé-

gek értékelésébe, másrészt az értékesí-

tésbe.

A projekt nemzetközi felmérése an-

gol nyelven hamarosan elérhetô lesz a

www.evlia.eu és a www.pbkik.hu

weboldalakon.

A CMC projekt növelni kívánja a

projektben résztvevô országok, tu-

risztikai helyszínek vonzerejét azál-

tal, hogy fejleszti a kapcsolódó

klaszterek szolgáltatását és kapacitá-

sát, olyan specifikus tevékenységeken

keresztül, amelyek a turizmus, a ter-

melés és a kultúra összekötésére hív-

ják fel a figyelmet és ehhez fejlesztik

az erôforrásokat.

Az öt ország – Szlovénia, Szlovákia,

Románia, Olaszország és Magyarország

– együttmûködésében kerül megrende-

zésre a maribori partnertalálkozó, ahol a

projekt eddigi eredményeit és további

céljait térképezik fel a résztvevôk.

Hazai oldalról a legfontosabb ered-

ményünk egy nemzetközi módszertani

könyv, mely bemutatásra és megvitatás-

ra kerül a kamara és a projekt másik ma-

gyar partnere a KIKK Egyesülettel által

a konferencia nyitónapján, október 3-án.

A találkozót követôen az angol nyel-

vû módszertani könyv a honlapon elér-

hetôvé válik.

A kétnapos rendezvényen egyeztetésre

kerülnek a további feladatok és kitûzik

az elsô képzések idôpontjait is.

A projekt ötödik munkacsomagjá-

nak célja „Shopping tréner” és „területi

termékmenedzser” elnevezéssel új

szakmai szerepek létrehozása, a környe-

zô termelôi területek turisztikai lehetô-

ségeinek bôvítéséért. Ezekre a szakmai

szerepekre képzi ki a Szlovák Kereske-

delmi és Iparkamara a szakembereket az

elôre kifejlesztett módszertan alapján.

A képzést megelôzôen a projekt

partnerek jóváhagyják és értékelik a

képzési módszertant, valamint részt vál-

lalnak az IT platform fejlesztésében

(internetes platform, mely összeköti a lá-

togatókat a kulturális ipari termékekkel,

az ehhez kapcsolódó klaszterekkel és te-

rületekkel), mely Rimini Tartomány

szakmai feladata. Emellett értékelik a

Maribori Fejlesztési Ügynökség munka-

csomagjának „termékét” a „Hogyan fej-

lesszünk magán és közszféra közötti

kapcsolatokat a kulturális és termelôi

klaszterek között a közép-kelet európai

régió területén” címû kézikönyvet.

A projekt a Dél-kelet Európai

Transznacionális Együttmûködési Prog-

ram keretében, az EU Társfinanszírozá-

sával valósul meg.

További információ, valamint a projekt

letölthetô angol/olasz nyelvû prospektu-

sa megtalálható a www.cmc-project.eu

weboldalon.

Ôszi CMC szakmai találkozóMariborban

HITELEK Dél-Dunántúli Gazdaság20

1. Mindennapi likviditási problémák rendezéséhez:

SZÉCHENYI KÁRTYA

FOLYÓSZÁMLAHITEL

A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel a már mûködô mikro-,

kis- és középvállalkozások (KKV-k) részére kialakított, ked-

vezményes kamatozású, állami kamat- és kezességi díj-támo-

gatásban részesített hitelkonstrukció, amely a legkedvezôbb

lehetôség egy vállalkozás átmeneti pénzügyi gondjainak meg-

oldására.

Elônyei:

● kedvezô kondíciójú, hiszen pl. az ügyleti kamat mértéke –

az állami támogatásnak is köszönhetôen – havi 0,5% körül

alakul,

● gyors és egyszerûsített a hitelbírálat, már 3 hét alatt akár

25 millió Ft hitelhez juthat,

● akár ingatlanfedezet nélkül,

● használható átutalás révén, illetve a MasterCard üzleti

bankkártyával készpénzfelvételre.

A Széchenyi Kártya Programba tartozó hiteltermékeket min-

den olyan KKV igényelheti, amely egyéni vállalkozóként vagy

egyéni cégként, illetve gazdasági társaságként vagy szövetke-

zet formájában legalább egy éve, (ill. 10 millió Ft feletti hitel-

keret igénylése esetén két éve) mûködik. Igénylési feltétel to-

vábbá, hogy a vállalkozásának ne legyen lejárt köztartozása,

hiteltartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kártya Prog-

ram Üzletszabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek.

A Széchenyi Kártya hitelkerete 500 000 Ft, vagy 1 millió

Ft és 25 millió Ft között egymilliónként emelkedô összegû le-

het. Hitelkeretének módosítása a futamidô alatt is kérhetô.

A hitel futamideje 1+1 év, mely a gyakorlatban azt jelenti,

hogy a hitelszerzôdés az aláírásától számított 1 év múlva le-

jár, azonban a felülvizsgálati kérelem határidôben történô be-

nyújtása és a bank pozitív bírálata esetén további egy évre au-

tomatikusan meghosszabbodik. A második év leteltekor a fo-

lyószámlahitel újabb 1+1 évre igényelhetô.

A hitelkeret megnyitásakor a hitelkeret nagyságától függô

„kártyadíjat” és a kezességi díj állami támogatáson felüli ré-

szét kell kifizetnie. Mindkét díj mértéke függ a Kártya keret-

összegtôl. A kártyadíj 15 000-160 000, a kezességi díj

3000–150 000 Ft. A „kártyadíj” minden induló költséget tar-

talmaz, egyéb (bírálati, számlanyitási stb.) díjak nincsenek.

Kamatot csak a ténylegesen igénybevett összeg után kell

fizetni, melynek mértéke a mindenkori egy havi BUBOR,

mint alapkamat és 4% kamatfelár. Ezt is 1%-os állami kamat-

támogatás csökkent. Jelenleg a BUBOR értéke nem éri el a

3,5%-ot, így a tényleges kamat 6,5% alatti.

Az igényléshez szükséges adatlapok és a részletes kondí-

ciós lista megtalálható a www.pbkik.hu web-oldalon a Szé-

chenyi Kártya menüpont alatt.

Vállalkozói hiteleka kamara segítségével

Talán sohasem hirdették magukat és termékeiket a különbözô bankok, hitelintézetek, hitelközvetítôk és más szervezetek olyan

mennyiségben, mint manapság. A gyorshiteltôl az MNB Növekedési Hitel Programjáig, a mikrohitelektôl az államilag támoga-

tott vállalkozói hitelekig se szeri, se száma a lehetôségeknek. Sikeres hitelügyletekrôl mégis alig lehet olvasni. Panaszkodnak

a hitelnyújtók és közvetítôk a feltételeknek megfelelni nem képes vállalkozói körre és fordítva, a vállalkozások a teljesíthetet-

len követelményekre és a konkrétumokat csak ritkán tartalmazó ajánlatokra.

A fenti ellentmondás okait nem kívánjuk vizsgálni. Azt tudjuk, hogy egy fejlôdô gazdaságnak – melyhez reményeink sze-

rint Baranya megyének is tartoznia kell – ténylegesen igénybe vehetô hitelre van szüksége. Hitelre a mindennapi mûködéshez,

a beruházások megvalósításához és tevékenység bôvítése esetén a többletforgóeszköz finanszírozásához. Olyan hitelre, amely-

hez nem kell a hitel összegét többszörösen meghaladó jelzálog biztosításával a hitelnyújtó kockázatát minimalizálni – miköz-

ben a múltban már megterheltek minden ingatlant, sôt a komolyabb ingóságokat is. És olyan hitelre, amely igazodik a vállal-

kozás igényeihez és lehetôségeihez.

A kamarák 2002 óta olyan termékcsomagot dolgoztak ki, amelyek igazodnak a leírt kritériumokhoz. A hiteltermékeink több-

sége a kormány által biztosított kamattámogatás és hitelgarancia rendszer által ma is versenyképes.

HITELEKDél-Dunántúli Gazdaság 21

2. Fejlesztések, beruházások megvalósításához:

SZÉCHENYI BERUHÁZÁSI HITEL

A Széchenyi Beruházási Hitel legfeljebb 50 millió Ft összeg-

ben, akár 10 éves futamidôre is igényelhetô, államilag támo-

gatott, a vállalkozás beruházásai, fejlesztései megvalósítását

segítô hitel, mely hosszú távon szolgálja vállalkozása mûkö-

dését, versenyképességét, törlesztésével pedig alkalmazkodik

a beruházás megtérüléséhez.

A Széchenyi Kártyához hasonlóan a hiteltermékeket min-

den olyan KKV igényelheti, amely egyéni vállalkozóként

vagy egyéni cégként, illetve gazdasági társaságként vagy szö-

vetkezet formájában legalább két éve mûködik. Igénylési fel-

tétel továbbá, hogy a vállalkozásának ne legyen lejárt köztar-

tozása, hiteltartozása, valamint megfeleljen a Széchenyi Kár-

tya Program Üzletszabályzatában meghatározott egyéb felté-

teleknek.

Az igényelhetô hitel összege minimum 1 millió Ft, majd

100 000 forintonként emelkedô összegû lehet egészen 50 mil-

lió Ft-ig. Az igénylônek a tervezett beruházás összköltsége

minimum 20%-ának megfelelô saját erôvel szükséges rendel-

keznie.

A hitel futamideje minimum 12, maximum 120 hónap,

ezen belül a maximum 18 hónapos rendelkezésre tartási idô

alatt bármikor – akár több részletben is – lehívható.

A hitel folyósítása a beruházáshoz kapcsolódó beszerzé-

sekre vonatkozó számla alapján történik. A vállalkozás a tôke

törlesztésére a beruházás megtérülésétôl függôen akár 2 éves

türelmi idôt is kaphat, így a tôketörlesztést csak a türelmi idô

letelte után kell megkezdenie havi, vagy negyedéves gyakori-

sággal.

A kamat mértéke a mindenkori egy havi BUBOR, mint

alapkamat és 4,5% kamatfelár. Ezt 5% állami kamattámogatás

csökkenti, így az éves kamat megközelítôleg 3%. További

költségként merül fel egy egyszeri 1,5%-os szerzôdéskötési

díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 15 000 Ft

jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

A hitel fô biztosítéka a garanciaintézményi és a magánsze-

mély kezességvállaláson kívül alapesetben a beruházás tárgya

(de a Bank a hitelbírálat függvényében attól eltérô ingóságot,

illetve ingatlanfedezetet is kérhet).

3. Pályázati projektek megvalósításához:

SZÉCHENYI ÖNERÔ KIEGÉSZÍTÔ HITEL

és SZÉCHENYI TÁMOGATÁST

MEGELÔLEGEZÔ HITEL

Mindkét hitel az Új Széchenyi Terv pályázatai keretében meg-

valósuló fejlesztések megvalósításához vehetô igénybe. A

Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel az Európai Uniós pályáza-

ti források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megala-

pozott üzleti és fejlesztési tervekkel rendelkezô KKV-k ele-

gendô önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik

megvalósításába. A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hi-

tel jellemzôen a projekt befejezését követôen folyósított visz-

sza nem térítendô állami támogatások elôfinanszírozására

szolgál.

Az igénybevevôk köre azonos az elôzô termékeknél leír-

takkal.

Az igényelhetô hitel összege mindkét terméknél minimum

1 millió Ft, majd 100 000 forintonként emelkedô összegû le-

het egészen 50 millió Ft-ig. Az Önerôhitelnél az igénylônek a

tervezett beruházás összköltsége minimum 20%-ának megfe-

lelô saját erôvel, a Támogatást megelôlegezô hitel esetében pe-

dig a projekt által elôírt saját erôvel szükséges rendelkeznie.

A hitel futamideje minimum 12, az Önerô hitelnél maxi-

mum 120 hónap, a Támogatást megelôlegezô hitelnél 60 hó-

nap. A maximum 18 hónapos rendelkezésre tartási idô alatt

bármikor – akár több részletben is – lehívható.

A kamat mértéke az egy havi BUBOR +4,5% kamatfelár

az Önerô hitelnél (+4% a Támogatást megelôzô hitelnél), me-

lyet 5% állami kamattámogatás csökkent. További költség a

0,5%-os hitelbírálati díj, egy egyszeri 1%-os szerzôdéskötési

díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 15 000 Ft

jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

4. Forgóeszköz finanszírozáshoz:

SZÉCHENYI FORGÓESZKÖZHITEL

A konstrukció akár 36 hónapos futamideje miatt kifejezetten

forgóeszközök (alapanyagok, árukészletek) finanszírozására

alkalmas, mellyel vállalkozása egy egyszerûen elérhetô és ru-

galmasan használható, államilag támogatott hitelhez juthat.

HITELEK Dél-Dunántúli Gazdaság22

Az igénybevevôk köre azonos az elôzô termékeknél leír-

takkal.

A futamidô minimum 1, maximum 3 év lehet, ezen belül

Ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális fu-

tamidôt, így szabadon tervezheti vállalkozása pénzügyeit.

Az igényelhetô hitel összege 1 millió Ft-tól maximum 25

millió Ft-ig 100 000 forintonként emelkedô, így rugalmasan

alkalmazkodik vállalkozása finanszírozási igényeihez. Egy

vállalkozásnak egy idôben akár több Forgóeszközhitele is le-

het, de maximum 25 millió Ft összegben.

A kamat mértéke a mindenkori egy havi BUBOR, mint

alapkamat és 5% kamatfelár. Ezt 1% állami kamattámogatás

csökkenti, így az éves kamat megközelítôleg 7,5%. További

költségként merül fel egy egyszeri 1,5%-os szerzôdéskötési

díj, évi 0,8%-os kezelési költség, folyósításonként 10 000 Ft

jutalék, valamint a Garantiqa készfizetô kezességvállalási díja.

5. Speciális ügyletekhez:

ÚTDÍJ HITELPROGRAM

Az Útdíj Hitel egy államilag támogatott rulírozó jellegû, azaz

visszafizetés esetén ismételten, akár többször is igénybe vehe-

tô forgóeszközhitel. A konstrukció segít az érvényes közúti

áruszállítási igazolvánnyal, vagy árutovábbítási engedéllyel

rendelkezô vállalkozások számára áthidalni az úthasználat

elôtt fizetendô útdíj és az akár 90 nappal késôbb befolyó fu-

vardíj megérkezéséig tartó, likviditási nehézségeket okozó

idôszakot.

Az Útdíj hitelt olyan e-útdíj fizetésre kötelezett, az Állami

Autópálya Kezelô Zrt.-nél regisztrált devizabelföldi kis- és

középvállalkozások igényelhetik, amelyeknek nincs lejárt hi-

tel- és köztartozásuk, megfelelnek a rendezett munkaügyi

kapcsolatok követelményeinek, nem állnak csôd-, felszámolá-

si vagy egyéb megszüntetésre irányuló eljárás alatt, nem szá-

mítanak tartósan veszteségesnek, valamint megfelelnek az Út-

díj Hitelprogram Általános Szerzôdési Feltételekben (ÁSZF)

foglalt egyéb feltételeknek.

A hitel kizárólag az autópályák, autóutak és fôutak hasz-

nálatáért fizetendô, megtett úttal arányos díjról szóló 2013.

évi LXVII. törvényben meghatározott útdíj finanszírozására

fordítható az ÁSZF-ben foglaltak szerint. A KAVOSZ Vállal-

kozásfejlesztési Zrt. az ügyfél megbízása szerinti összeget, az

általa kitöltött Lehívó Levél alapján az Útdíj Hitelbôl átutalja

az ügyfél Állami Autópálya Kezelô Zrt-nél nyilvántartott fo-

lyószámlájára, feltöltve ezzel annak egyenlegét.

A hitel összege a hiteligénylô által üzemeltetett, útdíj kö-

teles gépjármûvenként minimum 200 000 Ft, maximum:

1 000 000 Ft. Az ügyfél egy idôben több útdíj köteles gépjár-

mûre is jogosult hitelt igényelni.

A hitel futamideje 1 év, mely meghosszabbítható újabb hi-

telszerzôdés megkötése révén. A hitelszerzôdések megkötésé-

re 2015. július 1-ig van lehetôség.

A hitel kamata: 1 havi BUBOR+1,5% kamatfelár, melyhez

az állam a évi 4% kamattámogatást biztosít, melynek összegét

a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. megelôlegezi, így az

ügyfélnek a futamidô alatti havonkénti kamatfizetési esedé-

kességi idôpontokban az állami kamattámogatással csökken-

tett, ún. nettó kamatot kell megfizetni.

A hitel törlesztése a Hitelszerzôdés alapján fennálló tôke-

tartozás megfizetése a futamidô végén egy összegben esedé-

kes. (A Vállalkozásnak lehetôsége van a Hitel rulírozó jellege

miatt a futamidô alatt bármikor, választása szerinti összeget

visszafizetni és azt újra igénybe venni).

A hitel biztosítékai:

● az állam 80%-os készfizetô kezessége (melyek éves díja a

hitelösszeg garantált hányadának 0,5%-a)

● a szerzôdött hitelösszeg 20%-a + 3 havi ügyleti kamatának

együttes összegével megegyezô mértékû óvadék (saját

forrásból vagy az igényelt útdíj hitelkeret terhére)

● felhatalmazó levél az ügyfél bankszámláira.

AGRÁR SZÉCHENYI KÁRTYA

Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgazdasági szektorban dol-

gozó, valamint erdô-, vad- és halgazdálkodással kapcsolatos

tevékenységet végzô gazdasági társaságok, szövetkezetek,

egyéni vállalkozók, valamint családi gazdálkodók, ôsterme-

lôk részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerû, álla-

mi kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített hitelkonst-

rukció. Részletes feltételei megtalálhatók a kamara honlapján.

A Széchenyi Kártya Program valamennyi termékének

igényléshez szükséges adatlapok és a részletes kondíciós lis-

ták megtalálhatók a www.pbkik.hu web-oldalon a Széchenyi

Kártya menü pont alatt.

6. További hiteltermékeink:

Kamaránk foglalkozik az Új Széchenyi Hitel Programok ter-

mékeinek, az Új Széchenyi Forgóeszközhitel és Új Széchenyi

Beruházási Hitel forgalmazásával is. E termékek feltételei

azonosak a Széchenyi Kártya Program keretében bemutatott

hasonló nevû hitelek feltételeivel. Egyetlen lényeges eltérés,

hogy az Új Széchenyi Forgóeszközhitel igényelhetô maximá-

lis összege 50 millió Ft. További információ a www.pbkik.hu

web-oldalon az Új Széchenyi Hitelprogram menü pont alatt

található.

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Tevékenységeink:

● Ipari Tagozat és Közszolgáltató Tago-zat elnökségek munkájának elôkészíté-

se és támogatása

● Innovációs Bizottság és Kisvállalko-zás-fejlesztési Bizottság munkájának

elôkészítése és támogatása

● Szellemitulajdon-védelmi Információs

Pontja vagyunk a Szellemi Tulajdon

Nemzeti Hivatalnak, éves szinten 80

vállalkozás számára nyújtunk iparjog-védelmi tanácsadást a védjegytôl a sza-

badalomig

● Enterprise Europe Network program

innovációs felelôseiként hazai techno-

lógiai profilokat menedzselünk techno-lógiai transzfer folyamaton keresztül

55 országban a piaci hasznosítás érde-

kében. Innovációs portfóliónk 40 inno-

vatív ötletet tartalmaz jelenleg.

● Pályázati tanácsadást nyújtunk vállal-

kozások számára hazai, uniós és hazai

(GOP-1) források elérése érdekében.

● Klaszterfejlesztési központunk európai

klaszterfejlesztési program keretében

15 régiós klaszterrel együttmûködés-

ben és 6 ország bevonásával készítünk

képzési, fejlesztési és nemzetköziesí-

tést elôsegítô módszertant klaszterek

számára.

● Menedzseljük a régió legnagyobb

klaszterét a Dél-Dunántúli GépipariKlasztert, (marketing kommunikációs

feladatok, közös fejlesztési projekt me-

nedzselése, nyelvi képzési program,

szakképzés fejlesztés, benchmarking

klub üzemeltetése, adatbázis építés,

közös beszerzési projekt menedzselé-

se).

● Innovációs nemzeti portfóliót építünk

Pécs, Szeged, Debrecen és Gyôr kama-

rái és a helyi egyetemek segítségével.

● Nemzeti klaszter portfóliót építünk,

amelynek célja a klaszterekben rejlô

kapacitások bemutatása és kiajánlása.

● Segítjük az egyetemi és a SzentágothaiJános Kutató Központ innovációs fej-lesztéseit, kutatásaik piaci megjelené-sét, Áman Mihály IB elnök tagja a PTEipari tanácsadó testületének.

● Kamarai energiaközösséget menedzse-lünk, hogy a vállalkozások energia

költségeit csökkentsük.

● Elkötelezett támogatói vagyunk a szel-lemi eszközmenedzsment rendszerek-nek. A szellemi eszközmenedzsment a

vállalkozások innovációs potenciáljá-

nak fejlesztését és értékelését segíti.

Uniós projektünkben 32 partnerrel 10országból dolgozunk együtt egy euró-

pai módszertan kifejlesztésén, amelyet

validáltatunk a bankrendszerrel.

● Uniós projekt segítségével turisztika –

klaszterek és kreatív ipar összekötésé-

vel turisztikai innovációs folyamatot

generálunk a kulturális alapú várostu-rizmus fejlesztése érdekében.

● Régiós Innovációs díjat menedzselünk

és alapítottunk a Pécsi Tudományegye-

tem, Dél-Dunántúli Regionális Innová-

ciós Ügynökség, Magyar Tudományos

Akadémia, Somogyi Kereskedelmi és

Iparkamarával együtt.

● Kapcsolati hálónk segítségével gyor-

san és eredményesen elérjük a kutató-

helyeket, egyetemeket és országos ha-

táskörû szerveket is. Támogatjuk a vál-

lalkozások egymás közti innovatív

együttmûködését, az Enterprise Europe

Network által biztosított szolgáltatások

keretében több tudományterületen

nyújtottunk eddig tanácsadást (techno-

lógiai kereslet és ajánlat, üzleti partner-

keresés, stb.).

● Szakmai innovációs rendezvényeket,fórumokat szervezünk a klaszterfej-

lesztésen át az P7 pályázatokig az ipar-

jogvédelemtôl a technológiai transzfer

területekig.

● Elindítottuk az Önindító és Bekapcsolóprogramokat, amelyben 20 fôt munká-

hoz segítettünk, 20 fôt vállalkozásindí-

tásra készítünk fel a Kreatív Iparban.

● Tagszervezés.

Rendezvényeink:

● Környezetvédelmi termékdíj(2013.02.04.).

● C2C Klaszter fórum Velencében(2013.02.13).

● Innoklinika tréningek (2013. február -

március).

● Közszolgáltató tagozat elnökségi ülés(2013.02.20).

● Kisvállalkozó Bizottsági ülés(2013.02.21) KKV bizottság célkitûzé-

sei, stratégiai céljai. Munkaterv 2013-

as évre és stratégiai irányok megfogal-

mazása került napirendre, valamint a

elfogadásra került a 2013. évi operatív

program.

● Energiaközösség a Pollack Expón(2013.02.28).

● Innovációs bizottsági ülés (2013.03.06.)

Innovációs bizottság célkitûzései, stra-

tégiai céljai. Munkaterv 2013-as évre

és stratégiai irányok megfogalmazása

került napirendre, valamint a elfoga-

dásra került a 2013. évi operatív prog-

ram.

● Klaszter fórum (2013.03.12.) régiós

rendezvény.

● Klaszter és kultúra találkozása – szak-

mai rendezvény (2013.04.09).

● Szellemi eszköz menedzsment –

EVLIA workshop (2013.04.18.).

● CMC EU projekt 3 napos workshopPécsett 5 ország szakértôivel(2013.05.13-15.).

● Pollack Mihály nyílt nap (2013.05.14.)

Kamara PTE PMMK közös szervezé-

sû, régiós kiterjesztésû rendezvény, 45

vállalkozás, 4 tanszék bemutatkozása.

● Paks II. – Tanulmányút (2013.06.03.) a

PBKIK testületi és bizottsági tagjai,

valamint innovatív vállalkozások veze-

tôi számára szervezett szakmai prog-

ram.

● Innovációs képzés (2013.06.19-21.)

MKIK szervezés, országos kiterjeszté-

sû rendezvény.

● Egész félévben folyamatosan GépipariKlaszter Benchmarking ülések.

● 2013. májustól Önindító tanácsadásoka kamarai keresztszülôkkel.

A vállalkozások innovációs tevékenysé-

gét segítô, kis- és középvállalkozások

számára nyújtott szolgáltatásaink:

1. Az Enterprise Europe Network.

2. A vállalkozás-fejlesztés támogatása.3. A technológia-transzfer támogatása.4. Az EU kutatás-fejlesztési programjai-

ban való részvétel támogatása.5. Szellemitulajdon-védelmi információs

Pont mûködtetése.

6. A kamara klaszterfejlesztési tevékeny-

sége.

Kamaránknál a vállalatok innovációs tevékenységét segítendô feladatokat jelenleg a nyolc fôs innovációs osztály munkatársaival és egy külsô szakértô segítségével végezzük.

Innovációs tevékenység

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság24

A területi kamarai rendszer innovációs

szolgáltatásainak egységes megteremté-

sét fontosnak tarjuk, mert:

● Magyarországon hiányzik a vállala-

ti/ipari szféra számára hatékonyan

szolgáltatni képes innovációs rend-

szer, hálózat.

● Az innováció értelmezése során

nemcsak magas technológiai inno-

vációra gondolva, hanem akár egy

mikrovállalkozás életében jelentôs

szervezeti/kommunikációs/mûködés

szervezési innovációt menedzselve a

hazai KKV-k nagy része bevonható

az innovációs folyamatokba.

● Az uniós célkitûzések 2014-2020

között alapvetôen innováció orien-

táltak, a kamarai rendszer számára

ez nemcsak kihívás, de lehetôség is.

● Az ipari kapcsolatok jelentôsége fel-

értékelôdik a szakképzés, képzés,

kereskedelemfejlesztési kamarai ak-

tivitások során. Az innováció a ma-

gas minôségû hozzáadott értékével

támogatja fenti folyamatok sikereit.

● Az egyetemek és kutatási központok

ipari/KKV-s kapcsolatok hiányában

nem képesek kapacitásaikat és tudá-

sukat eredményesen és hatékonyan a

gazdaság számára hasznosítani. A

kamarai innovációs rendszer áttörést

érhet el az egyetemek belsô és külsô

innovációs folyamatainak fejleszté-

se területén.

● A területi kamarák innovációs mun-

katársai rendkívül jól képzettek

(mérnök, közgazdász, középfokú

iparjogvédelmi szakértô... stb.), a te-

rületi kamarák innovációs szolgálta-

tási rendszerei jelenleg is alapszin-

ten kiterjedtek.

● A kamarai rendszer területi lefedett-

ségével a vállalkozások egyszerûen

tudnak személyesen innovációs

ügyet intézni. A személyes ügyinté-

zés innovációs területen jelentôs

arányt képvisel, hiszen itt a kutatók-

kal, fejlesztô mérnökökkel kell

egyeztetni szabadalmi/kutatási/tech-

nológia transzfer ügyekben.

● A MKIK támogatásával a www.

innoportfolio.hu és a www.klaszter-

portfolio.hu oldalak tartalommal töl-

töttek és eredményesen tudják támo-

gatni a hazai innovációs rendszert.

● A kamarák szoros kapcsolatot ápol-

nak a klaszterekkel, több kamara

klaszter ügynökségként is dolgozik.

A klaszter tagvállalatok innovációs

igényeit is lehet szolgálni.

● A befektetôk szervezése is fontos

Kamarai munka. A befektetôk Ma-

gyarországra vonzásának egyik fon-

tos aspektusa egy adott régió/város/

terület innovációs kapacitásainak

bemutatása. Egységes innovációs

rendszer megteremtésével a befekte-

tô szervezés is hatékonyabb.

Az MKIK-NGM támogatásával elindult

szakmai munkát a kamaránk tovább

folytatja, megkezdôdik a területi kama-

rai rendszer alapszintû innovációs szol-

gáltatási rendszerének fejlesztése és ki-

alakítása.

Elemzési munkaA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan elemzi a fejlesztési stratégiákat, tervezési elképzeléseket.

Elemzési munka során az innovációs bizottság arra a következtetésre jutott 2012 év végén, hogy a kamarai egységes in-

novációs rendszer megteremtése a KKV-k érdekét szolgálja.

Kamaránk az egyéni és mikrovállal-

kozások számára pénzügyi tanács-

adási napot szervez, ahol a következô

kérdésekre kaphat választ:

Kezdô vállalkozásoknak

● Segítség a megfelelô vállalkozási

forma kiválasztásához,

● információk a vállalkozás indításá-

hoz szükséges alapvetô jogi és pénz-

ügyi feltételekrôl,

● aktuális finanszírozási és támogatási

lehetôségek kezdô vállalkozóknak.

Mûködô vállalkozásoknak

● Aktuális adózási információk,

● a vállalkozás, mint munkáltató, az

alkalmazottak utána adó-, és járu-

lékterhek,

● lehetôségek a Cafeteria rendszerben,

● a vállalkozások fejlesztéséhez igény-

be vehetô pénzügyi források, hitelle-

hetôségek,

● pályakezdô fiatalok, tartósan állás-

keresôk, 50 év felettiek foglalkozta-

tásának kedvezményei,

● igénybe vehetô szociális hozzájáru-

lási adó kedvezmények,

● kinek éri meg a KATA, a KIVA?

● megéri-e még az EVA-ban maradni?

● átalakulással kapcsolatos tanácsadás,

● tudja, hol, és mit kell ellenôriznie

egy cégrôl, mielôtt szerzôdést köt

vele, vagy befogad tôle egy számlát?

● tudja, melyek azok a fontos nyilván-

tartások, amiket saját maga érdekében

nagyon ajánlott naprakészen vezetni?

● tudja, milyen adónemek esetén, hogyan

lehet adófizetési könnyítést kérni?

● tudja, hogyan, milyen várható költ-

ségek ismeretében választható ki a

megfelelô adózási mód?

● MT változások, távolléti díj,

● pénzügyi-adózási kérdése van?

Tanácsadóink 2013. november 7-én

várják Önt Pécsett és Komlón a kamarai

irodákban (7625 Pécs Majorossy u. 36;

7300 Komló, Városház tér 8.).

Tanácsadók: Takácsné Hojcska Ilona,

Komló; Farkas Gyôzô, Pécs; Opauszki

László, Pécs.

Elôzetes bejelentkezés szükséges,

amelynek részleteirôl a www.pbkik.hu

oldalon tájékozódhat.

Ingyenes pénzügyi tanácsadás a kamarában

INNOVÁCIÓ 25Dél-Dunántúli Gazdaság

A klaszter adatbázisokat készít

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

(DDGK) összefogja a Dél-Dunántúli

Régió 18 gépipari vállalatát, melyeknek

egyrészt termék és szolgáltatás palettája

rendkívül heterogén és színes, másrészt

a vállalatok méretében, típusában is kü-

lönbözôségek figyelhetôek meg, ennek

ellenére azonban számos hasonló cégin-

formációs igény merül fel az operatív

mûködés során. E közös igényt szolgál-

ja a szeptemberben elindított „Közös

adatbázis létrehozása” címû projektjük,

melynek során feltérképezésre kerül a

Dél-Dunántúli Régióban fellelhetô ipari

szellôzési, fûtéstechnikai és festékipari

vállalkozások, mérnöki tanácsadók,

szolgáltatók, egyedi és eseti lakatosipa-

ri/gépi forgácsolási munkákra képes

vállalkozások, gépipari kereskedelem-

mel foglalkozó cégek, valamint a beren-

dezésgyártók. Az adatbázis felépítése

ôsz végére be is fejezôdik, melyet köve-

tôen a DDGK tagok önállóan, vagy a

klaszter menedzsment szervezete (Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara)

segítségével már könnyen és hatéko-

nyan tudnak használni.

A klaszter a Brno-i gépipari kiállításra készül

2013. október 7-én indul Csehország-

ban az a nagyszabású gépipari kiállítás

(MSV 55.), melyen a Dél-Dunántúli

Gépipari Klaszter is részt vesz, tervek

szerint mind a 21 klasztertag együtt uta-

zik ki a kiállításra. A kiállítás megtekin-

tését és a potenciális üzleti partnerekkel

folytatott megbeszéléseket követôen

Brno-ban tartják meg 9. Benchmarking

Klubülésüket, mely remélhetôen az

egyik leghatékonyabb, legszínesebb

ülés lesz a rendezvénysorozatukban. Az

év vége közeledtével a Klaszternek a

következô évi feladatait, céljait is meg

kell határozni, melyre kitûnô alkalom-

nak mutatkozik a tervezett mindkét ese-

mény.

Ausztriai piacfeltáró úton a DDGK

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara szeptember elején pályázatot

hirdetett gépipari vállalkozásoknak

ausztriai piacfeltáró úton való részvétel-

re. A 2013. november 11-13. között

megrendezésre kerülô linzi üzletember

találkozó során ausztriai gépipari vállal-

kozások és a magyar gépipari vállalko-

zások ismerkedhetnek meg egymással.

A program elsô napján Linzben, az Ex-

port Napon az üzletember találkozót kö-

vetôen a résztvevô külföldi vállalatok

Magyarországról, mint befektetôi kör-

nyezetrôl kaphatnak általános képet,

majd az „Exportôrök Estjén” már kötet-

lenebb formában folytathatják megbe-

széléseiket a partnerek. A program sze-

rinti második nap céglátogatásokkal

folytatódik, valamint terv szerint a Dél-

Dunántúli Gépipari Klaszter megismer-

kedik az ausztriai Mechatronikai és az

Autóipari Klaszter érdeklôdô tagválla-

lataival is.

A 337 tagvállalatot számláló osztrák

Mechatronikai Klaszter összes munka-

vállalójának száma mintegy 59 000 fô,

éves árbevétele pedig 11 462 millió

EUR, tagjai között éppúgy megtalálha-

tó az eszköz és készülékgyártók, gép-

gyárak, mint a szolgáltatók és a képzô-

helyek.

A kiutazó klaszter tagvállalatok:

Aquacut Kft., Büttner Kft., Gépszer

Kft., Knipl Kft., Kontakt-Elektro Kft.,

Lakics Kft., Matro Kft., Míg-Tig Kft.,

Profi Metál Kft., Strauss Metál Kft.,

Tegavill Kft.

Merza-Szabó Berta

KKV képzésA kamara Kisvállalkozásfejlesztési bizottsága a stratégiájában célként tûzte ki egy kezdô vál-lalkozásokat segítô képzési rendszer kialakítását. A tervezett képzés elsô tematikája elkészült,a közeljövôben megkezdôdik a képzési struktúra felépítése és képzés indítása. A k é p z é s i t e r v :

Tantárgy Óraszámelmélet gyakorlat

Bevezetés 4 1Gazdálkodási alapismeretek 12 3Innováció menedzsment 8 2Hálózatok, üzleti rendszerek 8 2Vállalkozások adminisztrációja 8 2PR alapismeretek 8 2Arculat, design és on-line marketing eszközök 16 4(web és közösségi média)Tárgyalástechnika tréning 8 2Vállalkozói attitûd-fejlesztô tréning 8 2Projektmenedzsment 16 4Üzleti tervezés 24 6Összesen 120 30

További információ: www.pbkik.hu

A gépipari klaszter hírei

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság26

A mesterképzés a céhek megalakulásá-

val fonódik össze. A kézmûves szak-

mákban mindig is jelen volt a mester-

ségét magas színvonalon mûvelô, tudá-

sát nemzedékrôl nemzedékre tovább-

adó szakember. A mester cím nemcsak

rangot, hanem többlet tudást, egyfajta

emberi tartást is jelent. Egykoron az

iparengedély kiváltásának feltétele

volt a szakma csúcsát jelentô mesterle-

vél megszerzése.

Az 1980-as évek végén az egykori

BÉV dolgozói közül több mint tízen úgy

döntöttek, hogy a saját lábukra állnak, s

létrehozták 1989-ben a Brázay Építôipari

céget.

— Az apósom, Brázay János alapítot-

ta a céget, amelyet 1994 óta a feleségem-

mel, Brázay Katalinnal, családi vállalko-

zásban mûködtetünk – mondja Stecher

László, a Brázay és Társa Kft. tulajdonos

ügyvezetôje. — Komplett kivitelezési

munkákat végzünk. Önálló tervezést –

épületek építési terveinek elkészítését –

is vállalunk, ezt a területet ifj. Brázay Já-

nos építészmérnök, vezetô tervezô fedi

le. Elsôdlegesen mûemléki jellegû épüle-

tek felújításával foglalkoznak, azonban

az építôipar jelenlegi helyzete miatt szin-

te mindennel. Számos nagyobb cég, töb-

bek között a Pécsi Építô és Tatarozó Zrt.

alvállalkozójaként tevékenykednek. A

nevükhöz fûzôdik a Zsinagó-

ga, a Tejbisztró, a szentegáti

kastély, vagy a budapesti

Dohnányi Ernô Zeneiskola

felújítása, de a megrendelôik

sorában ott található a NAV, a

rendôrség is. A sellyei rendôr-

ôrs átalakítására is ôket kérték

fel.

A cég mindent megtesz a

minôségi munka érdekében.

Munkatársaik szinte kivétel

nélkül magasan képzett szak-

emberek. A saját dolgozóik

mellett, nyolc – ács, burkoló,

kômûves – tanulót is foglalkoztatnak,

ugyanis szeretnék a saját utánpótlásukat

kinevelni. A tanulókkal kômûves mester

foglalkozik, de az alkalmazottaik közül

többen is tervezik, hogy a saját szakmá-

jukban megszerzik ezt a címet.

— Annak idején egy ismerôs által ke-

rültem a céghez – mondja Mihalek Béla

kômûves mester. — Azt hogy engem vá-

lasztottak a jelentkezôk közül, nagyban

szerepet játszott építész-technikus vég-

zettségem, valamint a mesterlevelem.

Véletlenül került erre a pályára, a

szülei ajánlották neki, hogy legyen kô-

A bólyi egykori malom aljában kiala-

kított ABC-ben már kora reggel nagy a

forgalom. Egyre másra érkeznek a

környékbeli házakból, vállalkozások-

tól, intézményektôl a vásárlók. Ki csak

reggelit vesz magának, más a napi be-

vásárlását intézi. Kiszolgálásukban

nemcsak a bolt dolgozói, de a tanulók

is részt vesznek.

— Annak idején a sors úgy hozta,

hogy a magunk lábára kellett állnunk –

kezdi a beszélgetésünket Erb László, az

Erb és Társa Kft. egyik tulajdonosa. A

családi vállalkozás több boltot is üzemel-

tet a környékbeli településeken.

Elsôként Versenden a Bólyi Áfész

egyik üzletét vették bérbe a feleségével.

Ma már Szajkon, Lánycsókon, Pécsvára-

don, Versenden és Bólyban két helyen is

van boltjuk. Mindegyik a saját tulajdo-

nunkban van, s franchise szerzôdéssel

csatlakoztak a CBA üzletlánchoz is ve-

lük. Két és fél éve pedig már egy saját

pékséggel is rendelkeznek. Szederkény-

ben vásárolták meg a sütödét, annak ér-

dekében, hogy ezzel is tovább bôvítsék a

kínálatukat. Jelenleg az üzleteikben öt-

ven embernek adnak munkát, a pékség-

ben pedig húsznak.

— Saját magunk szerezzük be az áru-

készlet jelentôs részét, elsôsorban a gyü-

mölcsöt és zöldséget, valamint a húské-

szítményeket, mert ez jelenti a garanciát

arra, hogy mindig friss áru kerüljön a

polcainkra – hangsúlyozza Erb László.

— Mindig törekedtünk arra, hogy minél

kevesebb legyen a közbülsô elem, teljes

rendszerben gondolkodunk, ugyanis ez-

zel tudjuk az árainkat szinten tartani.

Emellett pedig folyamatosan fejlesztünk,

mert valljuk, befektetni akkor kell, ami-

kor a gazdaság lemenô ágban van,

ugyanis a gyümölcsét a fellendülés idô-

szakában hozza meg.

Az üzlethálózat fejlesztése mellett fi-

gyelmet fordítanak az utánpótlás neve-

lésre is. Szinte a kezdetektôl foglalkoz-

nak tanulókkal.

— A boltjaink megnyitásával szinte

egy idôben egyre másra érkeztek hoz-

zánk a szülôk azzal a kéréssel, hogy a

gyerekeik nálunk lehetnek-e tanulók –

folytatja tovább Erb László. — Mi meg

úgy gondoltuk, hogy a szakmához hozzá-

tartozik a tanulóképzés, ezért igent

mondtunk. Általában három, öt tanuló

van az üzleteinkben, de volt olyan idô-

szak is, amikor tízen is voltak. A megvál-

tozott szakképzési rendszer elônyei, hát-

rányai ugyan még nem láthatók igazán,

de annyi igen, hogy a 10. osztályt köve-

tôen érkezett tanulókkal könnyebb volt.

A 14 éves még nagyon gyerek, éppen

ezért még jobban oda kell figyelni rá,

mint azokra, akik 16 esztendôsen kezdték

nálunk a tanulóéveiket.

Azért is fontosnak tartották az után-

pótlás nevelését, hogy a valami ok miatt

kiesô dolgozóik helyébe olyanok lépje-

A mesterlevél a szakmai elômenetelegyik fontos eleme

Már a legelején meglátszik, kibôl lesz jó kereskedô

Mihalek Béla és Stecher László

MESTERKÉPZÉS / TANULÓSZERZÔDÉS / ÖNINDÍTÓ 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Hárman együtt képzelik el

a jövôjüketKülönleges képzési program indult útjára azelmúlt hónapokban Pécsett. Az Önindító ne-vet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kí-nál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.A Baranya Megyei Kormányhivatal Munka-ügyi Központja a KIKK Egyesülettel és aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamará-val közösen dolgozta ki ennek szellemi hátte-rét, amelyet a Baranya Megyei VállalkozóiKözponttal és a Dél-Dunántúli IdegenforgalmiNonprofit Kft.-vel együttmûködve valósítmeg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület szék-helye a KOHÓ ad helyet.

Igazán színes a résztvevôk köre, L. MolnárEdit például meséket ír, vagy a programban szin-tén részt vevô, Steiner Lídia illusztrációkat ké-szít, Mayer Zsófi már kidobásra ítélt bôrruhákbóltáskákat varázsol, míg Fabinyi Nóra a fotózásratette fel az életét. Ôk négyen több ponton isegyütt képzelik el a jövôjüket.

L. Molnár Edit eleinte csak magának írt,majd úgy döntött elküldi egy kiadónak azokat,szinte azonnal elfogadták a kéziratát, azóta mártöbb könyve is meg-jelent, a Mese a kis-lányról, aki nemakart felnôni, a Me-se a kisfiúról, akimindig mindent fél-behagyott, valaminta Csika manó ott-honra lel. A legújab-bat a Könyvhétenvehették kezükbe akisgyerekek és szü-leik.

— Kevés a jómese – ad hangotvéleményének. — Aszülôk egy része ál-talában elfelejti – ugyan nagyon fontos –, hogy amese nem feltétlenül attól jó, ha fejlesztésre, ok-tatásra való, hanem attól, ha humora van, vidámés élvezhetô a szövege.

Az elsô könyvei az óvódásoknak szólnak, la-pozgathatók, sok bennük az illusztráció. A Könyv-hétre megjelent már inkább a kisiskolásokat

mûves. Nagyon szigorú mester mellett, a

berkesdi Kati Jánosnál tanulta ki a szak-

mát, aki megkövetelte a pontosságot, a

szép és minôségi munkát. A szakmun-

kás-bizonyítványát az akkor még az Épí-

tôk útján lévô 506-os számú Szakmun-

kásképzô Intézetben szerezte. Ezt köve-

tôen leérettségizett, majd a kis Pollack-

ként ismert építôipari szakközépiskolá-

ban technikus-vizsgát tett, ahol késôbb

szakoktatóként is tevékenykedett. A

mestervizsgát a Hanns Seidel Alapítvány

és a kamara által közösen szervezett né-

met rendszerû mestervizsga keretében

tette le.

— A mesterlevél egy magasabb

szakmai szintet jelent – vallja Mihalek

Béla. — Egy állomás, a szakmai elôme-

netel egyik fontos eleme. A technikusi

vizsga kevés lett volna például ahhoz,

hogy felelôs mûszaki vezetô lehessek

egy építkezésen. A mai gyorsan változó

világban pedig fontos, hogy az ember fo-

lyamatosan képezze magát, kövesse a

változásokat, ezért is tartottam fontos-

nak, hogy megszerezzem a mesterleve-

let.

Mint mondja, a német rendszerû

mestervizsga részeként tanulmányúton

is részt vettek Németországban, egy ot-

tani képzôközpontban ismerkedtek a

legújabb technológiákkal, eljárásokkal.

Kitért arra is, számára a felkészítô tanfo-

lyam részét képezô pedagógiai és a vál-

lalkozói ismeretek jelentettek többletet,

valamint a gyakorlati részben az új tech-

nológiák és anyagok, valamint azok az

akkoriban nem, de az épületeken egyre

inkább visszatérô elemek – boltozat, dí-

szítôvakolat, kôburkolat – készítése volt.

— Szeretnénk, ha a dolgozóink kö-

zül többen is megszereznék a mesterle-

velet, lenne is jelentkezô, azonban az

építôipar jelenlegi állapota miatt még

nem mernek belevágni – veszi vissza a

szót Stecher László. — Bízunk abban,

hogy egyszer csak kikerül a gödörbôl ez

a gazdasági ágazat, ezért folyamatosan

elôremenekülünk. Ennek részeként be-

mutatótermet hoztuk létre Pécsett a bel-

városban a megújuló energiák alkalma-

zási lehetôségeinek megismertetésére. A

beruházás megvalósítására az elmúlt

esztendôben a telephely fejlesztésre kiírt

pályázaton uniós forrásból kilenc millió

forintos támogatást nyertünk el. Várha-

tóan már ebben az esztendôben fogadni

tudjuk itt is az érdeklôdôket.

nek, akik már ismerik az általuk támasz-

tott követelményeket, akiket nem kell

már betanítani, hanem szinte azonnal

munkába állíthatók. Az utóbbi idôben

egyre többször kerülnek ilyen helyzetbe.

A dolgozóik közül mind többen mennek

külföldre dolgozni, ôket pótolják a ná-

lunk végzett tanulókkal.

— Rövid idôn belül pedig már nem

csak azok helyére kell, hogy újak lépje-

nek, akik nem itthon képzelik el a továb-

biakban az életünket, hanem azokat is

pótolnunk kell, akik velünk együtt kezd-

tek, ôk ugyanis rövid idôn belül elérik a

nyugdíjas korhatárt. Szeretnénk, ha tô-

lük a staféta botot is a tanulók közül

mind többen vennék át – hangsúlyozza.

A tanulóik a környezô településekrôl

érkeznek, s Mohácsra járnak Radnóti

Miklós Szakközép- és Szakiskolába. A

mind magasabb színvonalú gyakorlati

képzésük érdekében, a Decentralizált

Alapra nyújtottak be a pályázatot, egye-

bek mellett vonalkódos pénztárrendszer,

valamint hûtôk beszerzésére.

A tanulóikat az elsô pillanattól kezd-

ve a tényleges munkába vonják be, a ki-

szolgálástól, a polcok feltöltéséig min-

dent végeznek. Vallja, ez azért is jó, mert

már a legelején meglátszik, hogy kibôl

lesz jó kereskedô, ki alkalmas erre a pá-

lyára, s ki nem. Az eltelt másfél évtized-

ben több mint negyvenen – többségében

lányok – lesték el a kereskedô szakma

alapjait az üzleteikben. Néhányan közü-

lük ma is velük együtt dolgoznak, de a

legtöbben máshol helyezkedtek el, de

szép számban akadnak olyanok is, akik

ma már nem kereskedôként keresik a ke-

nyerüket.

Erb László

ÖNINDÍTÓ Dél-Dunántúli Gazdaság28

célozza meg. S a kiadóknál már ott sorakozik to-vábbi kiadásra váró öt kötet.

— Nagyon lassan jut el egy könyv addig, mígaz olvasók a kezükbe vehetik – folytatja tovább.— Nem egyszer egy, két év is eltelik mire napvi-lágot lát, ezért is örültem az Önindító program-nak, mert eredetileg az volt a tervem, hogy sajátkönyvkiadót alapítok.

Aztán rövid idôn belül rá kellett jönnie, akiírással foglalkozik, nem biztos, hogy kiismeri ma-gát a vállalkozók világában, az üzleti életben.Mint mondja, nagy segítséget jelentett neki aprogram abban, hogy ne így legyen. Az eltelt hó-napokban szerzett ismeretek segítségével mármost jobban tudja képviselni az érdekeit a könyv-kiadókkal folytatott tárgyalásokon.

— Speciális az én területem, de miutánegyénre szabott maga a program, ezért sokolyan információhoz jutottam, ami rádöbbentettarra, hogy a saját könyvkiadó létrehozása túlnagy falat, ezért úgy döntöttem, hogy egy web-shopot hozok létre. Ebben az internetes áruház-ban a könyvek mellett játékokat is árulok, ugyan-is azok tervezésével is foglalkozom, olyan kártyá-kat készítek, amelyek akár a nemzetközi piaconis eladhatók. E mellett könnyen lefordítható rövidmesék, valamint mások könyveinek eladásábanis gondolkodom – ecseteli jövôbeni terveit.

Szinte végszóra lépbe Steiner Lídia,akivel örömmel üd-vözölték egymást aprogram nyitányán,ugyanis több közösmunkájuk volt már,több mese megjele-nésén dolgoztakmár együtt.

— Még a ta-vasszal érlelôdöttmeg bennem, hogysaját vállalkozásbakezdenék, ezért be-mentem a Vállalko-zói Központba, ahol

annak igazgatónôje Sigora Irma ajánlotta, hogyjelentkezzem az Önindító programra – mondjaSteiner Lídia – Edittel a Zsolnay Mûvészeti Pia-con találkoztunk, aztán elkezdtünk ismerkedni,és beleszerettünk egymás stílusába, ezért na-gyon könnyen megy a közös munka, az különö-sen nagyszerû, hogy mindezt online is megtud-juk tenni. Jelenleg is több magyar és külföldi ki-adóval fut közös munkánk Edittel, mint a várha-tóan decemberre elkészülô, az ausztrál Bóbita

Kiadóval közös könyvünk, amelynek elsôdlegescélja, hogy az ott élô magyar családokhoz eljut-hasson a kortárs gyerekirodalom.

Steiner Lídia akvarelleket fest. A többi e-könyvvel ellentétben az általa készített illusztráci-ók nem digitálisan, hanem hagyományos eljárás-sal készülnek. Az elsô általa illusztrált elektroni-kus mesekönyv – L. Molnár Edit meséje, a Törté-netek a gyerekszobából címû elsô része tavalydecemberben jelent meg angolul és magyarul. Amásodik rész pedig néhány hete elérhetô azinterneten keresztül.

— Eleinte csak hobbi volt a festészet, az il-lusztrációk készítése, azonban, amikor a kislá-nyom megszületett mind jobban ezt éreztem azélethivatásomnak – folytatja. — Aztán idén ta-vasszal végleg elhatároztam, hogy a biztos eg-zisztenciát hátrahagyva a saját lábamra állok. Acsaládom is támogatott ebben. A mesekönyv il-lusztrációk mellett gyerekeknek szóló kiadvány-okhoz, mint például a Tudásközpont olvasásranevelô sorozatához, de szervezeteknek, cégek-nek is készítek grafikákat, egyedi karaktereket.Dolgozom egy saját márkás termékcsoport kiépí-tésén, melyet elsôsorban a külföldi piacra szá-nok. Ehhez jelenleg keresem a partnereket –nyomdát, egyéb kivitelezôt –, hiszen nagyszerûlenne, ha ehhez Pécsen találnék megfelelôt. Azthiszem, az Önindító program jövôbeli sikerét azhozná meg, ha a lehetséges helyi üzleti partne-rek egymásra találnának és hosszú távú, kölcsö-nös megelégedésre szolgáló együttmûködésekalakulnának ki.

S, már érkezik is harmadik beszélgetô part-nerem, Mayer Zsófia, akivel Lídia ma már közö-sen bérel egy alkotó teret. Zsófi hosszú utat tettmeg, mire megtalálta az igazi hivatását, bôrdísz-mûves lett.

Angol tagozaton érettségizett, majd PTE Böl-csészkarán filmelmélet, filmtörténet szakon vég-zett, innen az útja a Mûszaki Karra vezetett, aholfelsôfokú szakképesítést akart szerezni televíziósmûsorgyártóként. Azonban egy idô után rájött,hogy ezekbôl nem él meg. Ekkor döntött úgy ki-tanulja a bôrdíszmûvességet. Szerencséje volt,mert éppen volt még egy hely akkor induló cso-portban. A szakmunkásvizsgát tavaly december-ben tette le. Szerencsésnek is mondhatta magát,mert lett otthon saját mûhelye, varrógépe. Min-den feltétel adott volt ahhoz, hogy megvalósítsaaz álmait.

— Miután nem volt pénzem, ezért a magamtervezte táskákat hulladékbôrök felhasználásávalkészítettem el, s az Aszpik Piacra vittem ki ôket –idézi fel a kezdeteket. — Tetszett az emberek-nek, egyre többen kezdték felajánlani a régi bôr-ruháikat, hogy készítsek nekik is belôle hasonló-kat. Izgalmas dolognak tartottam velük közösenmegtervezni azokat. Az Aszpik Piacon találkoz-tam Lídiával is. Tôle hallottam az Önindító prog-ramról, ô mondta, hogy próbáljam meg.

A pályázatát az utolsó pillanatban adta be, snagyon meglepôdött, hogy bekerült a programba.Mint mondja, az eltelt hónapokban sok új isme-rettel gazdagodott. A vállalkozói gondolkodásugyan még kicsit távol áll tôle, de arra is ötleteketkapott miként kapcsolja rá át az agyát.

— Az ismeretségbôl, szakmai kapcsolat islett, Lídiával ma már közösen bérelünk egy helyi-séget, ami kvázi munkahelyként mûködik, amikeretbe foglalja a napjainkat – folytatja tovább. —S miután folyamatosan arra hívták fel a figyel-münket, hogy legalább két, három dologgal kellegy idôben foglalkoznunk ahhoz, hogy sikereseklegyünk. Ennek szellemében a célunk egy olyankomplex hely létrehozása, amelyben egy helyenmegtalálható a bôrdíszmûves, a fotós, az illuszt-rátor, de mûtermekhez kapcsolódna egy kávézó,meg egy design bolt.

Fabinyi Nóra, szinte a csapat negyedik tagjais lehetne. Annak idején azért jelentkezett fény-képésztanulónak, mert nem igazán tudta, hogy agimnázium után mi is legyen. Aztán a hobbija, azélethivatása lett, mert a fotózás nagyon megtet-szett neki. Már több egyéni és csoportos kiállítá-son is láthatók voltak a képei.

— A nôvéremmel volt egy közös vállalkozá-sunk, azonban nemrég úgy döntöttem, egyedülfolytatom tovább, saját mûtermet hozok létre –mondja. — Az Önindító programra is ezért jelent-keztem, atámogatássegítségé-vel szeret-ném a mû-termembea hiányzófelszerelé-seket meg-venni. Ap r o g r a mrészekéntbetekintéstkapok agazdaságiügyekbe ésmegerôsí-tést abban, jó úton járok. Szerencsés helyzetbenvagyok, mert már rendelkezem egy olyan kap-csolati tôkével, amelyet a többieknek most kellmajd kiépíteniük.

Mint mondja, nagyon jó kis csapat jött össze.Vannak olyanok, akikkel a késôbbiekben szeret-ne együtt is dolgozni. Neki a legjobbkor jött ez alehetôség, mert az új mûterme még nem készültel, az elôzô pedig, ahol dolgozott már megszûnt.A jövôben több divat és reklámfotót szeretne ké-szíteni, illetve cégek reklámkampányaihoz képe-ket. Bízik benne, ha minden összejön, akkor mégtöbb újság kér majd tôle képeket. A mûvészi én-jét sem adja fel. Vallja, egy különleges, meghök-kentô divatfotó már maga egy mûalkotás.

Napjainkban a kisvállalkozásoknak kevés vidámság adatik meg. Így vannakezzel a nyomtatót javító kollegák is, de azért néhány apróság idônként mo-solyt fakaszt az arcukon. Például az, hogy mi minden is rejtôzhet el egy tinta-sugaras nyomtatóban?

A perselyA nyomtató gazdája kissé idegesen hívott fel, mert a nyomtatója akkor mondta fel aszolgálatot, amikor éppen szükség lett volna rá, kérte, hogy gyorsan javítsuk meg.A hiba: a nyomtató nem húzza be a papírt. A gépet szétszedtük és hibás görgô he-lyett egészen mást találtunk benne: egy tíz forintos érmét a fogaskerekek között. A gép visszakerült a gazdájához a tízforintossal együtt, de alig egy hónap múlva új-ra telefont kaptunk: a gép már megint nem hajlandó rendesen mûködni. Természetesen visszavittük a masinát és ... meglepetésünkre most már egy két-száz forintos érme került elô belôle. Szakmailag javasoltuk a felhasználónak, hogy a nyomtató feletti polcról tegye el azaprópénzt és kíváncsian vártuk, hogy legközelebb milyen címletet találunk a gép-ben? Szerencsére a gép azóta rendben mûködik.A gép becsületére vált az a teljesítmény, hogy az elôször beszorult tízforintost egykissé még meg is hajlította, de maga mûködôképes maradt. A kétszázast már nemtudta meghajlítani...

A mûgyûjtô nyomtatóSürgôs bejelentést kaptunk, ami szerint az iroda tintasugaras faxkészüléke elrom-lott a hét végén: elakad benne a papír és fontos faxot várnak. Ráadásul titokzatosmódon pénteken még mûködött, a hét végén pedig senki nem dolgozott a géppel.A sürgôsségre tekintettel soron kívül megnéztük a gépet, fôként a papírtovábbítómechanikát, keresve benne a kopott vagy törött alkatrészt. Törés vagy kopás helyett viszont itt is meglepetést tartogatott a gép: egy mûvészi-

en elkészített, gemkapcsokból fûzött lánc csücsült a gép belsejében, alaposan el-rejtve. Mint kiderült, a hét végén látogató volt az irodában és az illetô kislánya unat-kozott, amíg a felnôttek beszélgettek. A gép és a lánc is visszakerült a jogos tulajdonosához.

Az eltûnt alkatrészA lakásirodában üzemelô nyomtató szintén papírgyûrési problémával került hoz-zánk. Elsô ránézésre nem láttunk benne rendellenességet, tehát alkatrész törésretippeltünk, alkatrészt viszont ahhoz a típushoz egyáltalán nem lehet beszerezi.A szervizes munkatársunk kíváncsiságból a szokottnál is jobban szétbontotta a gé-pet, hogy megtalálja a hiba konkrét okát, a törött apró alkatrészt. Meglepetésére az egyik alkatrész alatt nem törést talált, hanem egy laptopról szár-mazó, kicsi, lapos, fekete billentyût. Mint kiderült, az illetô laptop már több hónapjanem üzemel, javíthatatlan hibája miatt. A billentyû tehát hetekig vándorolt a gépben,amíg végül „talált” olyan helyet, ahol megállapodhatott, észrevétlenül elbújhatott. Szerencsére a gép nem sérült, tehát visszakerülhetett az asztalra.

A maciA legkedvesebb esetünk egy nyugdíjas úr otthoni nyomtatójához kapcsolódik.A hibajelenség: gép elakadt, nem mozdult benne a fej. Éppen sok munkánk volt, így betettük a masinát a polcra, amíg sorra került. A meglepetés a szétszedéskor ért bennünket. A gép belsejében akkurátusan beszo-rítva egy játék mackó majdnem ökölnyi mûanyag fejét találtuk meg. Az biztos, hogymi nem vállaltuk volna azt a macifejet betenni a gép belsejébe, de az úr unokája ki-tartó munkával és nagy kézügyességgel megoldotta ezt a nehéz feladatot.A gép csodával határos módon megúszta a mûtétet.

Ezek a gépek sokszor lakásban üzemelnek ezért érdemes figyelni arra, hogy netudjon beleesni semmi a nyitott réseikbe, például ne apróságokkal teli polc alatt he-lyezze el ôket.

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

A nyomtatószerviz vidám percei

A Dél-dunántúli Régióban az elôzô évhez ha-sonlóan több mint 350 ezer db személyi jöve-delemadó bevallás került benyújtásra, mely-nek 41 százaléka Baranyából (142.690 db), 34százaléka Somogyból (118.997 db), 25 százalé-ka Tolnából (88.389 db) érkezett. A beérkezettbevallások száma közel 9 ezerrel kevesebb,mint tavaly.

Egyre népszerûbb és egyre szélesebb adózóikörben terjedt el az elektronikus kitöltés és küldéslehetôsége. Ügyfeleink a bevallások közel 60 szá-zalékát már elektronikusan töltötték ki és több mint25 százalékát elektronikusan is küldték meg hiva-talunk részére, megspórolva ezzel az ügyfélszol-gálati illetve a postai sorban állást. Az elektronikusküldés aránya az elôzô évhez viszonyítva másfél-szeresére nôtt.

A jelentôs arányú elektronikus kitöltés ellené-re, beérkezéskor még a bevallások ötöde hibásvolt, de augusztus közepére már csak a bevallá-sok 0,4 százaléka maradt hibás. A javítások folya-matosan zajlanak.

A legjellemzôbb hibák még mindig az aláírás,utalási cím/bankszámlaszám hiánya, kedvezmé-nyek téves számolása, adóazonosító elírása, anem megfelelô önkéntes pénztári rendelkezések,valamint a bevallás duplasága (munkáltatói M29és 1253-as bevallás egyidejû benyújtása). Az ideiév típushibája, a tavalyihoz hasonlóan a munkálta-

tó/kifizetô által levont adóelôleg összegének tévessorban történô szerepeltetése volt.

Az egyszerûsített bevallás lehetôségét ez év-ben több mint 31 ezren választották a Dél- dunán-túlon (Baranya: 14.156 db, Somogy: 10.779 db,Tolna: 6.090 db). Az új szabályozás még egysze-rûbbé tette a bevallási kötelezettség ilyen formá-ban történô teljesítését. Ennek köszönhetôen 6ezerrel többen választották ezt a bevallási formát.

A bevallások elkészítése során leggyakrab-ban a lakáshitel (Baranya: 904 fô, Somogy: 601 fô,Tolna: 579 fô), és a súlyos fogyatékos (Baranya:3673 fô, Somogy: 2075 fô, Tolna: 2252 fô) adóked-vezményt vették igénybe az adózók.

Az adóalapot csökkentô családi kedvez-ménnyel több mint 80 ezer adózó élt a régióban(Baranya: 33.440 fô, Somogy: 26.330 fô, Tolna:20.669 fô) 75 milliárd forintot meghaladó összeg-ben (Baranya: 32 milliárd forint, Somogy: 24 milli-árd forint, Tolna: 20 milliárd forint).

Egy adózó átlagosan 938 ezer forint adóalap-kedvezményt érvényesített.

Az összesen 3 milliárd forintos (Baranya: 1.3milliárd forint, Somogy: 0.9 milliárd forint, Tolna:0.8 milliárd forint) szja visszaigénylést 87 ezer

adózó (Baranya: 37.924 fô, Somogy: 27.497 fô,Tolna: 21.772 fô) kérte, ez egy fôre számítva 34ezer forintot jelent. A visszaigényelt összeg jelen-tôsen eltér a tavalyi 5 milliárd forinttól, amelyet 146ezer adózó igényelt vissza. Az egy fôre jutóösszeg nem változott.

Az idei évben 13 Baranya, 21 Somogy, és 11Tolna megyei adózó vallott száz millió forintotmeghaladó összevont és elkülönülten adózó jöve-delmet. Az összevont jövedelmet vallók közül csakheten haladták meg a száz milliós határt (Baranya:1, Somogy: 4, Tolna: 2).

A régióban, Somogyban vallották be a legma-gasabb összegû összevont jövedelmet, amely 253millió forint volt (Baranya: 177 millió forint, Tolna:135 millió forint). A legnagyobb elkülönülten adózójövedelmet is egy somogyi adózó vallotta be, 483millió forintot (Baranya: 384 millió forint, Tolna: 432millió forint).

A régióban összesen 289 ezer darab civil ésegyházi rendelkezô nyilatkozatot rögzítettek a hi-vatal munkatársai, többet, mint az elmúlt évben!

A preferált területek továbbra is a gyermek-egészségügy és az állatvédelem. Az érintett szer-vezetek szeptember elejéig kapják meg a tájékoz-tatást a részükre felajánlott összegrôl.

A bevallás benyújtását elmulasztókat levélbenszólítja fel a hivatal a kötelezettség teljesítésére.Amennyiben a felszólítás ellenére sem teljesít azadózó, 200 ezer forintig bírságolható a mulasztás.

Kevesebbet kértek vissza – 3 milliárd forint az adózóknak!A régióban 7 magánszemély vallott 100 millió forint feletti összevont jövedelmet, a top-jövedelem 483 millió forint volt 2012. évben.

NAV / NYOMTATÓ 29Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben az évben Merk József vehette

át a Komlói Szakképzési Díjat. Az el-

ismerés indoklásában kiemelten sze-

repelt, hogy a szakember, a komlói

Lakics Kft. gyakorlati oktatás egyik

felelôs vezetôjeként – a helyi szakkép-

zô iskolával, valamint a komlói gép-

gyártó üzemekkel együttmûködve –

építette fel a gépi forgácsoló képzést,

kezdve mindezt az alapoktól. Merk

József az elismerést elsôsorban a

Lakics Kft.-nek, illetve a komlói gép-

gyártó üzemeknek köszönheti.

A kamara legutóbbi összegzése szerint

az elmúlt tanévben az általuk felsorolt

tíz hiányszakmán belül hangsúlyosan

szerepel a gépi forgácsoló szakma is.

Bár a helyzet ma már némi javuló ten-

denciát mutat, hiszen amíg hat évvel ez-

elôtt például csupán hét fô tanult gépi

forgácsolónak, ez a szám napjainkban

megtöbbszörözôdött. Ez a kedvezô fo-

lyamat köszönhetô egyrészrôl a kamara

kellô aktivitásának, hiszen a gazdasági

testület illetékes szakmai csoportja a hi-

ányszakmákról például közvetlenül in-

formálta a pedagógus társadalmat is.

Másrészrôl azoknak a szakembereknek,

akik az elméleti és gyakorlati oktatást

végzik ezen a szakterületen. A hazai,

krónikussá vált szakember hiány okai-

ról nagyjából egyetértenek azok, akik

megpróbálják a trendet megfordítani.

Ezek közül az egyik döntô probléma,

hogy a fiatalok többsége még mindig

felsôoktatási intézményben jelentkezve,

diplomásként képzeli el a jövôt. Egyes

vélemények szerint megoldás lehetne,

ha a szakmunkásképzés visszakaphatná

a korábbi renoméját. Éppen ezért állít-

ják egyre több szakmai tanácskozáson,

hogy a munkaerô-piaci szereplôk leg-

fontosabb feladata éppen az lenne, hogy

az úgynevezett trendi szakmák felôl a

hiányszakmák felé tereljék a fiatalokat.

Sôt, hasonlóképpen kellene eljárni a

már idôsebb, munkanélküliek átképzé-

sénél is. Merk Józsefet arról kérdeztük,

miként látja ô a szakképzés mai helyze-

tét.

— Nos, Komlón mi a helyzet a gé-

pi forgácsolók szakmai képzésével

kapcsolatban? Jelenleg mi az a lét-

szám, amely az ön által koordinált

képzésben részt vesz?

— Az elmúlt két tanévben, a Lakics

Kft.-nél végzett forgácsoló tanulók szá-

ma, 7 fô volt. 2012-ben 4 tanuló végzett

nálunk, közülük hárman már a kft. al-

kalmazásában tevékenykednek. Ebben

az évben három fô szerezte meg a szük-

séges szakképesítést, egy fô pedig úgy-

szintén nálunk dolgozik már. A 2013-

2014-es tanévben 4 tanuló szakmai (el-

méleti és gyakorlati) oktatását végez-

zük. Fontos még kiemelnem, hogy a

Lakics Kft. egyéb szakmákban is folytat

szakképzést, jelenleg 26 fô tanul ná-

lunk.

— Véleménye szerint milyen moti-

vációval lehet vonzóbbá tenni ezt a

szakmát?

— Megítélésem szerint a képzést je-

lentôsen segítené, ha azok a szakmun-

kások, akik nap mint nap közvetlenül is

részt vesznek a tanulók oktatásában,

anyagi elismerést kaphatnának a mun-

kájukért. Meggyôzôdésem ugyanis,

hogy a szakképzésben részt vevô okta-

tóknak, az eddigieknél nagyobb megbe-

csülése jelentôs színvonal emelkedést

hozhatna. Emellett kívánatos lenne még

a mesterképzés beindítása is.

— Mit jelentett az ön számára az

elismerés?

— Természetesen jólesett és köszö-

nöm azoknak a segítôimnek és támoga-

tóimnak, akik javasoltak a díjra. Mindez

megerôsít abban, hogy az eddigi tevé-

kenységemet tovább kell folytatnom.

E.É.

Komlói Szakképzési Díj:

Merk József

Télen, nyáron

kulturáltan!

Konferenciaterem, étterem

B é r e l h e t ô i r o d á k

DÍJAZOTTAK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsi Kereskedelmi Központ7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

A kamara Komló városi elnökségének

döntése alapján idén Jakab Józsefné

tevékenységét ismerte el a szakma a

Komlói Idegenforgalmi díjjal. Az

évente kiosztott elismerést azok a

szakemberek vehetik át, akik saját

városaikban, vagy annak szûk kör-

nyezetében kiváló munkát végeznek.

A kitüntetés indoklásában hangsú-

lyosan szerepel, hogy Jakab Józsefné,

Komló és szülôfaluja, Hosszúhetény

helytörténeti kutatása során kimagasló

eredményeket ért el. A pedagógus szak-

mával rendelkezô helytörténeti kutató, a

szóban forgó települések múltját bemu-

tató kiadványokat írta és szerkesztette,

emellett lelkiismeretesen irányította a

helyben zajló gyûjtéseket, melyek nyo-

mán rendszeresen szervezett kiállításo-

kat is. Az idei díjazott szakmai tevé-

kenységével jelentôs mértékben hozzá-

járult az elmúlt években Komló és kör-

nyéke idegenforgalmi vonzerejének nö-

veléséhez, a helyi értékek igényes be-

mutatásához.

Ipolyi Arnold, besztercebányai, majd

nagyváradi püspök, régész, mûvészet-

történész megfogalmazása szerint „az a

nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja,

az a saját síremlékét készíti és az veszte-

sége az egész emberiségnek”. E gondo-

lat remekül összefoglalja a helytörténet,

honismeret célját és jelentôségét azok

számára is, akik nem igazából járatosak

e gyönyörû hivatás rejtelmeiben, lényegi

kérdéseiben. Ide kapcsolódó érdekes

tény még: amíg a 19. században történé-

szeink szinte kivétel nélkül helytörténeti

kutatással is foglalkoztak, a 20. sz elejé-

tôl már egyre élesebbé vált a határ a tör-

ténész és a helytörténeti kutatói szakma

között. Mindez sajnálatos módon oda

vezetett, hogy az utóbbi hivatás egyre

nagyobb nehézségekkel, jelentôs hátrá-

nyokkal küzd. Így van ez annak ellenére

is, hogy történészek elismerik: maga a

helytörténeti kutatás nem alacsonyabb,

hanem mélyebb szintû tevékenységet

igényel. Jakab Józsefné kutatóval be-

szélgettünk.

— Annak ellenére, hogy a helytör-

téneti kutatás – meggyôzôdésem sze-

rint – még mindig nincs a méltó he-

lyén, mégis egyre több településrôl

jönnek a hírek, hogy a korábbi idô-

ponthoz képest fokozódik az érdeklô-

dés a helytörténet iránt. Mit gondol

errôl?

— Lehet, hogy meggyôzôdése nem

alaptalan. Talán ezért is fogadtam értet-

lenkedve a kitüntetés hírét, hiszen elis-

merést nem várva csak azt tettem, ami

szûkebb pátriámnak, s nekem örömöt

jelentett. Szerencsére mindig olyan kö-

zegben éltem, dolgoztam, ahol becsüle-

te volt a múltnak, a hely történetének.

Követendô példát jelentettek tanítóim,

tanáraim. Aztán én magam is beloptam

óráimra a helytörténetet, a hagyomány-

ápolást. Múzeumi munkám pedig igé-

nyelte, megkövetelte, és teret is nyitott

ehhez a tevékenységhez. Elidegenedô,

útkeresô, zilált világunkban talán azért

fokozódik az érdeklôdés a helytörténet

iránt, mert kapaszkodókat, igaz értéke-

ket, járt, célba érô, emberi léptékû uta-

kat keresünk.

— Mi szükséges ahhoz, hogy vala-

ki elkötelezett helytörténeti kutatóvá

váljon?

— Szükséges valami belsô, mélyrôl

jövô indíték, kíváncsiság, a múltból, a

tapasztalatokból építkezés igénye.

Szükséges elfogadni Vörösmarty Mi-

hály útmutató gondolatát, „A múltat

tiszteld, s a jelent kösd vele a jövôhöz!”

Szükségesek a példaképek. A készsége-

sen segítô, sok mindent megélt, át- és

túlélt hosszúhetényi, komlói emberek,

az adni akaró, elfogadni tudó emberi

kapcsolatok. Fontos kölcsönös, közös

örömünk egy-egy élményt nyújtó, emlé-

keket idézô kiállítás, rendezvény, meg-

jelent írás kapcsán.

— Idén ön vette át a Komlói Ide-

genforgalmi Díjat. Miként vélekedik,

egy-egy kitüntetés, díj, elismerés meny-

nyiben ösztönöz a tevékenység további

folytatására?

— A díj rendkívül megtisztelô és kö-

telez. Remélem lesz idôm, alkalmam,

módom most már szülôfalum múltját

faggatni, mert bizony Bogádi Kis

Györggyel szólva „...Kicsúszott alólunk

gyerekkorunk tarka világa, ez a mostani

valahogy nem akar színesedni. Csak lár-

másabb lesz, ...nem érint embert, szót,

arcot, kezeket.” Tevékenykedem. Gyûj-

töm a helybeliek emlékeit, a régi fény-

képeket, segítem a tájház élôvé tételét.

Igyekszem „embert érinteni”. A múlt, a

jelen, a jövô emberét egyaránt.

E.É.

Komlói Idegenforgalmi Díj:

Jakab Józsefné

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság32

Napjainkban az adottságok és a lehetôségektárháza kimeríthetetlen esélyt ad arra, hogy aDél-dunántúli régió idegenforgalma, és az ah-hoz kapcsolódó vendéglátás képes legyenfelzárkózni akár a legfejlettebb uniós orszá-gok mellé is – állítják azok a szakemberek,akik évtizedek óta, fáradhatatlanul dolgoznaka kívánt eredményekért. Nemrég egy olyankft. csatlakozott a kamarához, amelynek veze-tôje a saját vállalkozásában sokat tett azért,hogy a nemzetközi hírû fürdôváros, Harkánynevét tovább vigye. Az új tagunk, a Xavin Kft.vezetôjét, VÉGI János igazgatót kérdeztük.

— A Harkány szívében fekvô szállodájuk– amelyben a közelmúltban jelentôs fejlesz-tés is zajlott – majd két évtizede várja a pi-henni, gyógyulni vágyó vendégeket. Mi azamit kínál ez a neves hotel?

— Igaza van, hiszen a családi vállalkozá-sunk már 1998-ban indult, s célja azóta is válto-zatlan: a szállodánkba érkezô vendégek – megfi-zethetô áron történô – minôségi kiszolgálása.Számunkra ugyanis a legnagyobb elismerés az,ha a vendég elégedetten távozik, majd rendsze-resen vissza is tér hozzánk. A kérdés másik felé-re azt tudom elmondani, hogy a Harkányi Gyógy-és Strandfürdôtôl mindössze egy kellemes sétá-nyi távolságra fekvô Xavin Hotel 34 szobából áll,

melybôl 22 ebbenaz évben teljesenmegújult. A szobák

mindegyikéhez tartozik erkély, vagy terasz, zu-hanyzó, klíma, telefon, hûtô, ingyenes WIFIInternet csatlakozási lehetôség. A földszinten ta-lálható exkluzív kialakítású éttermünkben pediggarantáltan mindenki megtaláljaaz ízlésének megfelelô ételkü-lönlegességet. A korszerû, min-den igényt kielégítô konyhánkonkészülnek ugyanis a tradicionálisételeken kívül a mediterrán ésreform jellegû menüsorok is. Aztazért fontosnak tartom itt kiemel-ni, hogy azoknak a vendégeink-nek, akik a harkányi szállodánk-ba jönnek pihenni, a helyi, euró-pai fürdôn kívül kiváló kikapcso-lódási lehetôséget biztosít mégegy-egy közeli kirándulás betervezése. Harkány-tól ugyanis egy bakugrásnyira van a szintén gyö-nyörû természeti környezetben fekvô Villány,ahol az igényes borok kóstolására nyílik lehetô-ség.

— Akik jártak már az ön szállodájában, el-mondták: a nagyszerû és szívélyes kiszolgá-láson kívül a hotel wellness részlege példáulegészen különleges atmoszférával bír...

— Igen, a jacuzzink, a gôz és aromakabi-nunk valóban különleges, keleties hangulatot köl-csönöz, s e mellé szakképzett masszôrök bizto-

sítják – igény szerint – a teljes ellazulást. AWellness-részleg egyébként reggel 9 órától este9-ig áll a vendégeink rendelkezésére.

— Három éve kapta meg a „BaranyaTurizmusáért” díjat, amelynek indoklása sze-rint kimagasló szakmai tevékenységet végzetta turizmusmarketing területén.

— Az említett szakmai díjnakelsôsorban azért örültem, mertaz elismerés minden esetbenegy fajta üzenetet is közvetít an-nak, aki azt kapja. Ez az üzenetpedig egy megerôsítés volt szá-momra, miszerint az eddigi erô-feszítéseink igenis célba értek,nem volt hiábavaló a rengetegmunkánk. Úgy gondolom tehát,hogy jó úton haladunk, hiszen atevékenységünket, a sikereinketészrevették, és el is ismerték. A

kitüntetések tehát mindig új erôt adnak azokhoza küzdelmekhez, melyeket minden vállalkozásszinte naponta megvív.

— Mit vár az új kamarai tagságtól?— A kamara közbejárásával egy intenzívebb

és összehangoltabb együttmûködést remélünk aszakma és a szakmai szervezetek között. A szak-képzésben való részvételt nagy kihívásnak, deegyben óriási lehetôségnek is érezzük. Hiszen,ezáltal nem csak tanulókat nevelünk ki, hanemutánpótlást is biztosítunk a vállalkozásunk szá-mára. E.É.

A Pannon Holding cégcsoport számos szol-gáltatással áll a piac rendelkezésére. A cso-port tagjaként a Profit Holding Hungary Zrt.két fô szolgáltatásának létrejöttét a tulajdono-sok sok éves tapasztalata motiválta, kifejezet-ten a vállalkozásoknak szól, kifejezetten a vál-lalkozókért fejlesztették. A cég vezérigazgató-ja, VÁSÁRHELYI Balázs segített abban, hogymegismerjünk e két kuriózumnak számítószolgáltatásukat.

— A szolgáltatásaikat kí-náló web-oldalukból egyértel-mûen kitûnik, hogy vállalko-zásbarát pénzügyi tevékeny-séget végeznek. Ha rövidenössze kellene foglalni, me-lyek azok a szolgáltatások,amelyek a cég kínálati listájánszerepelnek, milyen fontos-sági sorrendet állítana fel?

— A sort mindenképpen aPROFITFOX szolgáltatásával kezdeném. Évekalatt a mi cégcsoportunk is megtapasztalta, hogymekkora gondokat okoznak a kintlévôségek, ésnem találtunk egyetlen olyan megoldást sem,

amivel elejét vehettük volna a kialakulásnak. Sa-ját magunknak kellett kézbe venni az ügyet. Minem a felületet kezelgetjük, hanem a gyökeréighatolunk a gondoknak. Két éve kezdtük meg arendszer kifejlesztését, és a végeredmény egyonline számlamenedzsment, kintlévôség meg-elôzô és kezelô, ügyviteli rendszer lett, amellyelnem kevesebb volt a célunk, minthogy végre va-lós megoldás szülessen a hazai piacon a kintlé-

vôségek kialakulásának megaka-dályozására. Jelenleg egyedülál-lóan komplex szolgáltatási rend-szert hangoltunk össze, amelyetaz egyéni vállalkozóktól a nagyvállalatokig bárki hatékonyanhasználhat. Az eddigi eredmé-nyek lenyûgözôek, cégcsopor-tunkban van olyan cég, ahol 30%-ra tudtuk csökkenteni a kintlévô-ségek mértékét 5 hónap leforgásaalatt.Innovatív hozzáállásunk, mint pá-

lyázati szolgáltatásunkat – PROFITSYSTEM – isegyedivé tette a piacon, hiszen online pályázat-keresô és pályázat figyelési rendszereink újdon-ság számba mennek, hatékonyságuk pedig kö-

vetendô példa. Megpróbáltuk on-nan megközelíteni a pályázati kér-dést, hogy nem „megírjuk”, hanem

konstruktívan felépítjük a vállalkozói igényeknekmegfelelô megoldásokat.

— Miért döntöttek úgy, hogy csakis a vál-lalkozások gazdasági mûködéséhez kínálnakpénzügyi kapaszkodókat?

— Mi is vállalkozók vagyunk, és a hosszúévek alatt mi is megtapasztaltuk azt a rengetegproblémát, amire csak látszatmegoldásokat kínál-nak a piacon. Kézbe vettük sorsunk irányítását ésenergiáink jelentôs részét a fejlesztések felé fordí-tottuk. Sikeres kintlévôség megelôzési kultúráttudtunk teremteni, amit szeretnénk megosztaniminden hazai vállalkozóval. Bebizonyítottuk, hogyjól átgondolt fejlesztésekkel a pályázati sikeressé-get is jelentôs mértékben növelni lehet. Tapaszta-latainkat és eredményeinket elsôként azokkal avállalkozásokkal akarjuk megosztani, akik hason-ló cipôben járnak, mint jártunk mi is.

— A kamarai csatlakozástól mit vár a Pro-fit Holding Hungary Zrt.?

— Azt, hogy így is megtudhassa a hazai vál-lalkozói piac, hogy igenis van remény, és ki tu-dunk evickélni közösen a bajból, mert mindazo-kat az eredményeket, amiket mi és ma már többfelhasználó elért, bárki megtapasztalhat a vállal-kozói mindennapokban. E.É.

Új tagunk szolgáltatása a vállalkozásoknak szól

Új tagunk a harkányi Xavin Kft.

Az Európai Unió kohéziós politikájának keretébena 2007-2013 közötti idôszakban teljes költségve-tésének 35%-át, összesen 346 milliárd eurót fordí-tott támogatásra az Európai Regionális FejlesztésiAlapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon(ESZA) és a Kohéziós Alapon keresztül.

A strukturális reformokat és növekedést ösz-tönzô intézkedéseket magába foglaló kohéziós po-litika a makrogazdasági és a költségvetési stabili-tás legfontosabb eszköze, jelentôs mértékbenhozzájárul a gazdaság fellendítéséhez és a foglal-koztatás javításához Európában.

Az alábbiakban az Európai Bizottság 2013 jú-liusában kiadott, kohéziós politikáról szóló háttér-tanulmányát foglaljuk össze.

A kohéziós politika egyszerre konkrét kifejezésea szolidaritásnak és fô hajtóereje a gazdasági fellen-dülésnek. A tagállamok társfinanszírozásával együtt akohéziós politika az európai közberuházások jelentôsrészét képviseli, számos tagállamban több mint felét.A válság miatt szükségszerû költségvetési megszorí-tások idején a kohéziós politika jelentôs mértékbenhozzájárul Európa jólétének növeléséhez és az Euró-pa 2020 célkitûzések eléréséhez. A kohéziós politikacélja, hogy olyan strukturális változtatásokat támogas-son, amelyek igazodnak a tagállamok szükségleteihezés kapacitásaihoz.

A három alap (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) for-rásait nemzeti és regionális szintû programokon ke-resztül használják fel a tagállamok. A fô cél a struktu-rális szerkezetváltás elérése olyan széleskörû befek-tetési prioritásokon keresztül, amelyek együttesen biz-tosítják a közép és hosszú távú növekedést (innová-ció, kutatás-fejlesztés, finanszírozáshoz való hozzáfé-rés javítása, kiemelt infrastruktúrákba történô beruhá-zás, befektetés a humán tôke fejlesztésébe, munka-erô-piaci reformok támogatása, fenntartható fejlôdés,energiahatékonyság, esélyegyenlôség és társadalmiintegráció, jó kormányzás támogatása és az intézmé-nyi kapacitás erôsítése).

A jelenlegi nehéz gazdasági környezetben kétprioritás kulcsszerepet kap: a foglalkoztatás növelése– különös tekintettel a fiatalokra –, valamint a KKV-kés az innováció támogatása.

A jelentések alapján 2,4 millió ember talált mun-kát a támogatást követô 6 hónapon belül az EurópaiSzociális Alap projektjeinek köszönhetôen. 700.000fô, fôként köztisztviselô kapott továbbképzést, vagyrészesült intézményi kapacitásépítésben. Az ESZAprojektek résztvevôinek több mint fele (52%) nô, melyhozzájárul a nôi esélyegyenlôség terén kitûzött célokeléréséhez. Az ERDF emberi erôforrás területre fóku-száló projektjeinek köszönhetôen 2011 végéig400.000 új munkahely született. 53.160 kezdô vállal-kozás részesült ERFA támogatásban, kiemelkedôszámban Magyarországon és Lengyelországban.Több mint 5000 közlekedési projekt valósult meg,melynek jól látható bizonyítéka 460 kilométernyi új út,

és 334 kilométernyi újonnan épült vasútvonal a TEN-Tprojekteknek köszönhetôen. 19.000 oktatási infrast-rukturális projekt részesült támogatásban, melyek fej-lesztéseibôl és elônyeibôl 3.4 millió diák részesülhe-tett.

Üzleti támogatás és innováció a növekedésértAz innováció és a kis- és középvállalkozások tá-

mogatásai kulcsfontosságú befektetési területeknekszámítanak a tagállamokban, melyeket a StrukturálisAlapok támogatnak, elsôsorban az Európai RegionálisFejlesztési Alap (ERFA). A KKV szektora közvetlen üz-letfejlesztési támogatásokon kívül más, az EU kohézi-ós politikája által finanszírozott projektekbôl is profitál.

A KKV-k közvetett hasznaAz Európai Bizottság szerint a teljes közbeszer-

zési költségvetés hozzávetôleg egyharmadában voltközvetlenül, vagy alvállalkozóként KKV nyertes. A ko-héziós alap által finanszírozott közbeszerzésekbôl 50milliárd euró értékû megrendelés jutott KKV-khoz.

A KKV-k közvetlen támogatásaA jelenlegi programokban közel 70 milliárd euró,

a teljes kohéziós politikára szánt forrás 20%-a közvet-len támogatás, úgymint vállalati támogatások, üzletiszolgáltatások, hitelek, garanciák vagy tôkerészese-dések. ■ Innováció, K+F és IKT az üzletben: 26,3 milliárd

euró (a kohéziós alap teljes keretének 7,7%-a)fôként olyan, ERFA támogatású regionális ésnemzeti kutatás-fejlesztési programok alakját ölti,melyeket kifejezetten KKV-knak szántak (techno-lógiatranszfer, öko-fejlesztések, internetes keres-kedelem). Ide tartoznak még az ESZA (EurópaiSzociális Alap) és az ERFA üzletindítási támoga-tásai is.

■ További KKV és üzleti támogatás 30,7 milliárdeuró (a teljes összeg 8,6%-a) az ERFA kereté-ben, melynek elônyeit fôleg KKV-k élvezhetik. El-sôsorban regionális fejlesztéshez, környezetvé-delemhez, és finanszírozáshoz jutáshoz kapcso-lódó projekteket támogat.

■ Munkaerôpiac a cégeknél: az alap hozzávetôleg12,7 milliárd euróval (a teljes összeg 3,7%-val)elsôsorban az ESZÁ-ból támogatja azokat a pro-jekteket, melyeknek célkeresztjében a munkahe-lyi képzések, az átszervezések, és innovatívmunkahelyi gyakorlatok állnak.

Egyéb lehetôségek a KKV-k finanszírozására A pénzügyi eszközök (pl. kölcsön, garancia és tô-

kerészesedések) különösen költséghatékony módonállítják a kohéziós politika forrásait a munkahelyterem-tés és a növekedés szolgálatába. Jelentôségük a2007-13-as programidôszakban folyamatosan növe-kedett, mára már a teljes ERFA erôforrás közel 5%-átteszik ki, az ERFA összes üzleti támogatásának több

mint 10%-át. 2011 végére a kohéziós politika program-jainak támogatásából nagyjából 8,9 milliárd euró jutottel vállalkozásokhoz (elsôsorban KKV-khoz) pénzügyieszközök formájában. Ebbôl az összegbôl hozzávetô-leg 3,6 milliárd euró (40%) került ténylegesen kifize-tésre a vállalkozásoknak beruházás-finanszírozás for-májában tôkerészesedés, kölcsön vagy garancia, illet-ve egyéb kockázatcsökkentô eszközök formájában. Afennmaradó 5,3 milliárd euró holdingalapokban vagyspeciális alapokban érhetô el.

Kohéziós politika 2014-20A következô programozási idôszak Európai

Strukturális Befektetési Alapjainak (ESIF) prioritásaierôs összhangban lesznek az Európa 2020 célkitûzé-seivel. A támogatási programok törekedni fognak azeredményorientált megközelítésre, tematikus koncent-rációra, átláthatóságra és kiszámíthatóságra, valaminta partnerségi szellem megerôsítésére és az admi-nisztratív terhek csökkentésére. Különös hangsúlytkapnak a pénzügyi eszközök, nagyobb flexibilitással acélterületek tekintetében. A támogatások idôben törté-nô felhasználásának biztosítása érdekében az Euró-pai Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy minélhamarabb kezdjék meg elôkészíteni az alapok nemze-ti szintû felhasználásának kereteit. Ennek érdekébena Bizottság kész elôzetes, informális párbeszéd elindí-tására a tagállamokkal, a felhasználási szabályok EUszintû véglegesítését megelôzôen is.

Az Európai Bizottság a jelenleg elôkészítés alattálló Partnerségi Megállapodások keretében külön kitérarra, hogy Magyarország esetében a kkv-k vidéki gaz-dasághoz történô hozzájárulásának növelése és amezôgazdasági ágazat versenyképességének elôse-gítése kiemelt szempont. A közös stratégiai keretheztartozó alapoknak prioritást kell biztosítaniuk a mezô-gazdasági ágazat és a vidéki területek szereplôi általvégrehajtott, a munkahelyteremtést központba állító,innovatív projektek (például gazdaságok, erdôgazdál-kodók és kkv-k) támogatásának.

A jövôre nézve kiemelt ajánlás még a kutatási be-ruházások és a K+F kiválósági központok beruházá-sainak támogatása, valamint a K+F eredmények átvi-telének elôsegítése a kkv-k felé. Emellett fontos sze-repet kell kapnia a vállalkozások innovációjának (bele-értve az IKT-t) és nemzetközivé válásának projektreszabott finanszírozási eszközök segítségével. A jelen-legi programozási idôszakhoz képest nagyobb mér-tékben van szükség arra, hogy fejlett üzleti tanácsadá-si szolgáltatások is elôsegítsék a kkv-k nemzetközivéválását, integrációját a globális értékláncba. Magyar-országnak továbbá javasolt támogatnia a vidéki terü-letek helyi szereplôinek IKT képzését.

Fontos cél olyan projektek támogatása Magyar-országon, amelyek a modern infrastruktúrák létreho-zását célozzák meg közlekedés, energia, ivó- ésszennyvíz, hulladékgazdálkodás területén.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j aAz EU kohéziós politikája a KKV-k szolgálatában

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 33Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság34

A munka és tûzvédelmi tanácsadássalfoglalkozó Somfai Kft. ügyvezetôje, azNS Autóház legújabb Toyota modelljét,a Toyota Corollát próbálta ki.

— A munkámból kifolyólag sok cé-

get látogatok, ezért rengeteget kell au-

tóznom, átlagosan évi 60-70.000 kilo-

métert vezetek. Jórészt az országhatár-

okon belül, a Dél-Dunántúltól, Észak-

kelet-Magyarországig mindenfelé meg-

fordulok. Nekem egy autóban a legfon-

tosabb a megbízhatóság. A Toyota és a

megbízhatóság nálunk szinte szinoni-

mák. Én is azt gondolom, hogy az egyik

legmegbízhatóbb márka, és a Corolla a

Toyota világában is fogalom. Vannak

Toyotás tapasztalatok a családban, apó-

som egy Yaris-szal jár, az a kocsi is az

elvárásoknak és a hírének megfelelôen

teljesít.

— Ha az autó munkaeszköz, ak-

kor az is fontos, hogy a szervizben töl-

tött idô is minimális legyen.

— Igen, a stabil szervizháttér is fon-

tos a választásnál, és az is, hogy a szer-

vizköltségek is kedvezôek legyenek.

Az pedig szóba sem kerül, hogy ne Pé-

csen vásároljak autót, azért, hogy ne le-

gyen kiesés a szervizbe járás miatt.

— Eddig milyen autói voltak?

— Sokféle autóm volt, Ford, Volks-

wagen, és többféle Opel, Kadett, Ome-

ga, Zafira, Vectra is megfordult nálam.

— Ezek nem a tipikus megbízható

autók.

— Éppen ezért lett a legfontosabb

választási szempontom a megbízható-

ság. Most két koreai autóm van, elége-

dett vagyok velük. Azt hiszem ma már a

távol keletrôl származó autók jelentik

ezen a területen a mércét. A tesztek sze-

rint pedig a Toyota a távol-keletiek közt

is a legmegbízhatóbb.

— Választásnál, a tesztekbôl is tá-

jékozódik?

— Rendszeresen vásárolom az autós

lapokat, próbálom követni az újdonsá-

gokat. Az új Corolláról is olvastam már,

de nem gondoltam, hogy ilyen hamar ki

is próbálhatom. Az érdeklôdésem rész-

ben szakmai, gépjármûipari technikus-

ként végeztem a Széchenyi Gimnázi-

umban. Az egyik tantárgyunk gépjármû

szerkezettan volt, ebbôl kifolyólag érde-

kel az is, ami a lemezek alatt van.

— Ha már a lemezek szóba kerül-

tek, tíz országban gyártják a Corol-

lát, a világon szinte mindenhol kap-

ható, ehhez képest mennyire szól a

forma az európai vásárlóknak?

— Nem irigylem a formatervezôket,

mert gyökeresen eltérô ízléseknek és

kultúráknak kellett tetszetôs autót ter-

vezni. Európai szemmel ez jól sikerült.

Az orr rész lett e legszebb, ennek moz-

galmassága új elem a Corollán. A lám-

patestek és az azokba benyúló dísz-

Autóteszt: Toyota Corolla 1.4D-4d Lounge –

AUTÓTESZT 35Dél-Dunántúli Gazdaság

csíkok különösen jól mutatnak. Oldalról

a legegyszerûbb a forma, de itt is van

néhány karakteres vonal, ami egyénisé-

get ad a kocsinak. Itt leginkább az tûnik

fel, hogy hatalmas a tengelytáv, mégis a

hátsó túlnyúlás csökkenése miatt, ki-

sebbnek, zömökebbnek hat a kocsi.

— A csomagtér 452 literes, ez csa-

ládi használatra is elég?

— A mérete megfelelô, a nyílás mé-

rete viszont kicsi. Ez nem a Corolla hi-

bája, hanem a karosszéria sajátossága.

Családi használatra én az új kombi

Aurist választanám. Cégautóként sokan

vásárolnak Corollát, erre a szerepre tö-

kéletesen megfelel a rakodótér.

— A nagy tengelytáv tágas utaste-

ret sejtet, fôként úgy, hogy a kerekek

közti távolság eléri az Avensis hason-

ló értékét.

— Kipróbáltam a hátsó üléseket, ott

is hatalmas a tér. Ráadásul ezek a bôr-

szövet kombinációjú ülések nagyon ké-

nyelmesek. Finom anyagokból építke-

zik a Corolla belseje, az egyetlen fájó

pont az ajtópaneleken levô elektromos

ablakemelô vezérlô gombok alapleme-

ze. Ezek érthetetlen módon, nagyon

egyszerû mûanyagból készültek. Érde-

kes a mûszerfal formaterve, a japánokra

jellemzô, szamurájkard szerûen elhúzott

vonalakból építkezik, nagyon szép.

Egyedi a kialakítás, ami a mai egyen vi-

lágban nagy szó. Tetszik az érintôképer-

nyôs hifirendszer, egyértelmûen ez a jö-

vô útja.

— Ez a jól felszerelt csúcskivitel,

van olyan kiegészítô amit még meg-

rendelne?

— Ó, nekem már ennyi minden is

túlzás. A tolatókamera nagyon tetszik,

mert biztonságot ad, de az extrák egy

része nekem felesleges. Amiben nem

kötök kompromisszumot az a biztonság,

szerencsére itt nem is kell aggódni emi-

att, a hét légzsák nagyon megnyugtató.

Talán még a hifi minôsége fontos, álta-

lában hangosan szól a zene, amíg uta-

zok.

— Az autópályát preferálja?

— Ha sietek, vagy ha messzire uta-

zok, akkor mindig autópályán megyek.

Viszont sokszor indulok Pécsvárad

vagy Szekszárd felé, az M6-os kissé át-

gondolatlan vonalvezetése miatt.

— Az 1.4-es dízel 90 lóereje elég az

autópályára?

— Az én vezetési stílusommal tulaj-

donképpen elegendô. Persze nem egy

lóerôgyár, de a szabályos, vagy fogal-

mazzunk úgy, hogy a hatóságok által

még tolerálható tempót betartva, megfe-

lelô ez a kis dízel. A dinamizmusbeli

hátrányért a pénztárcánkon keresztül

nyújt vigaszt a Corolla, a jócskán 5 liter

alatti átlag nagyon kedvezô. Láttam az

árlistán egy 4 liter alatti átlagfogyasztá-

sú változatot is. Ez a hihetetlen érték jól

demonstrálja, hogy hol tart ma az autó-

ipar, teljes értékû autó, miniautós fo-

gyasztással, elképesztô. A másik ütôkár-

tyája a Toyotának a csendesség, a motor-

hangot szinte nem is hallani. El tudom

képzelni, hogy a benzines mennyire

csendes, ha már a dízel is szinte néma.

— A rugózás is komfortosra han-

golt?

— Egy ilyen jellegû autónál szerin-

tem fontos a kényelem. A Corollában

nincs ok a panaszra, még a pécsi utakon

is jól teljesít. Ugyanakkor a stabilitás is

rendben van, ésszerû tempónál hibátla-

nul teljesít, igaz gyorsabban nem is pró-

báltam. A kormányzást még kiemelném,

nagyon könnyed, de pontos, hasonlóan

a váltóhoz, ami igazi japános szerkezet.

— Mindez ebben a felszereltség-

ben 6.7 millió.

— Az elnyûhetetlenség ígéretével

együtt ez korrekt ár, de még inkább az,

a számomra már kellôen felszerelt alap

dízel 5.3 milliós ára.

T.R.

Somfai Gábor

Lökettérfogat: 1364 cm3

Maximális teljesítmény: 90 LE 3800/minMaximális nyomaték: 205 Nm 1800-2800/minSaját tömeg: 1195 kgGyorsulás (0-100 km/h) 12.5 sMaximális sebesség: 180 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 4.1 lKedvezményes ár (1.4D-4D, Longue): 6 700 000 FtKedvezményes finanszírozás: THM:3,99% (5 év/160 000km kiterjesztett garanciával)A fontosabb alapfelszerelések (Lounge): ABS +EBD+BA, VSC menetstabilizáló, 7 légzsák, hazakí-sérô fény, lejtmenet elindulási rendszer, ülésfûtés, in-telligens kulcs, esôérzékelôs ablaktörlô, tolatókame-ra, Toyota Touch 2, bôr-szövet ülés

A TESZTAUTÓ ADATAI:

EGÉSZSÉGIPAR Dél-Dunántúli Gazdaság36

Felmérések szerint az emberek több mint 50%-ának

szüksége lenne valamilyen látás korrekcióra, ám leg-

fontosabb érzékszervünk álla-

potával érdemtelenül keveset

foglalkozunk. A gyakori fejfá-

jás, a rossz közérzet kiváltó

oka sok esetben visszavezethe-

tô az éleslátás hiányára, vagy

arra, hogy nem a megfelelô lá-

tásjavító eszközt használjuk.

Szemüvegbôl és kontaktlen-

csébôl – a modern technológi-

ának és anyagoknak köszönhe-

tôen – szinte minden helyzetre

és állapotra van megoldás, de

ahhoz, hogy megtaláljuk a leg-

ideálisabbat, elengedhetetlen

az orvosi vizsgálat és szaktu-

dás. Napjainkban a szemüveg

már nem csupán egyszerû lá-

tásjavító eszköz, hanem meg-

jelenésünk egyik legmarkánsabb kiegészítôje, divat-

cikk. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ké-

nyelmesebb a kontaktlencse, az új generációs len-

csék ultravékonyak, lágy anyaguknak köszönhetôen

maximális kényelmet és kivá-

ló látásélességet biztosítanak.

Október évtizedek óta a Látás

Hónapja. A Magyar Látszerész

Szövetség és az optikai szak-

ma által közösen létrehozott

kampány a magyarországi lá-

táskultúra fejlesztését szolgál-

ja. Arra kívánják felhívni a fi-

gyelmet, hogy minél többen

vegyenek részt egy térítés-

mentes látásellenôrzésen a

kampányban résztvevô üzle-

tekben, ahol szakmai tanács-

adásra is lehetôség nyílik. A

szakmai szervezetek szerint ez

mindannyiunk közügye, mert

megfelelô látásélességgel biz-

tonságosabban közlekedhe-

tünk, kényelmesebben végezhetjük a munkánkat és

teljesebb életet élhetünk.

Alátáshónapja

EGÉSZSÉGIPAR 37Dél-Dunántúli Gazdaság

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás.

www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos,

kardiológus, belgyógyász szakorvos

Október 11-tôl november 1-ig!