A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 3. szám, 2016. április 1.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Építôipari melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

A magyar áru külföldön

Mi bele?fér

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR Dél-Dunántúli Gazdaság2

Tele vannak a közösségi oldalak kirándulós meg szabad-ban futós képekkel: ennyi és ennyi km-t gyôztem le egynapsütéses napon. Arról azonban már nem írnak más-nap posztot az ismerôsök, hogy alig bírtak felkelni, mertizomlázuk lett, vagy annyira meghúzódott valamelyikizmuk, ízületük, hogy még a konyhába is csak nagy ne-hezen tudták kivonszolni magukat. Okos felkészülésselmindez megelôzhetô.

A tavaszi nap sugarai sokakat csábítanak ki a szabad-ba. A fény, a langymeleg, az ébredô természet, a földbôlelôbújó színes virágok, a jó levegô már nem késztet ott-hon maradásra, ilyenkor felhúzzuk a túra- vagy futócipôtés irány az erdô, a park. Még emlékszünk arra, hogy ôszvégén – tél elején milyen hosszú távokat voltunk képe-sek gyalogolni, futni, így simán betervezünk most isugyanakkora utakat. Indulás elôtt azonban érdemes vé-giggondolni: mennyit mozogtam télen, vállalom-e azesetleges sárral nehezített terepet, ha elfáradnék, mikénttudok hazajutni? És még egy fontos dolog: ha nem sike-rül az elôre eltervezett penzum, miként élem meg, eset-leg kudarcként?

Jó felkészülést követôen élménnyel és energiávaltölthet fel a tavaszi szabadtéri mozgás. Érdemes idôt

szánni bemelegítésre a mozgás elején és nyújtásra a vé-gén. Szakemberek szerint a bemelegítésnek kb. 10, míga nyújtásnak legalább 15 percesnek kellene lennie, ígyelkerülhetôk a késôbbi fájdalmak, a végtaggyengeségek,az ízületi kopások. Ha jó, tiszta levegôn vagyunk, végez-hetünk légzôgyakorlatokat, amely segíti az izmok, egyál-talán az egész test megfelelô oxigénellátását. Kipróbál-hatunk új eszközöket, mozgásformákat, pl. a nordicwalkingot, a görkorcsolyát, vagy az újra divatos hula-hopp karikát.

A jó idô bejöttével sokan kezdik újra a futást vagy akerékpározást. E mozgásformáknál is fontos a fokozatos-ság és a tervezés. Tûzzünk ki valami célt: pl. egy 12 he-tes edzésprogram végére 7-10 km lefutása, 30-40 km le-kerekezése. Ha nincs edzônk, az interneten keressünkedzésprogramot, de okostelefonokra is kifejlesztettekmár letölthetô appokat. Vezethetünk edzésnaplót is (elégnaponta lejegyezni, hogy hány kilométert mennyi idôalatt teljesítettünk), késôbb visszanézve jó motivációt ad-hat a további teljesítményhez.

A legfontosabb az elhatározás és a motiváció, hogytudjuk, miért hajtunk: a mozgás öröméért, az egészsé-günkért.

Tavasz van! Mozgás!

KARDIOLÓGIAI,

BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS,

SZÛRÔKÖZPONT

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok,

arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása,

gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás.

www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos,

kardiológus,

belgyógyász szakorvos

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

34–35. oldal

Autóteszt:Mosonyi Éva –

Mercedes-Benz A160

Pályázati fórum– sok a bizonytalanság

A hónapüzletembere:

Rétházi Csaba,Agro-Boy Kft.

19. oldal

9. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

A feldolgozóipar, kiemelten a gépgyár-tás és a jármûipar exporttevékenységeszép eredményeket könyvelhet el a ba-ranyai cégek vonatkozásában. A part-nerek zöme nyugat-európai, jellemzô-en német nyelvterületen mûködnek. APécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara üzletember-találkozók, üzletidelegációk szervezésével, kiállítások-ra való közvetítéssel, különféle rendez-vényekkel, valamint az EnterpriseEurope Network (EEN) partnereként üz-leti tanácsadással és közvetítéssel se-gíti a megye vállalkozásainak külföldipiacra jutását.

— 2014-ben a feldolgozóipar

71,3%-os arányt képviselt a Baranya

megyei export-értékesítésbôl, de ha a

teljes ipari termelésre vonatkoztatjuk az

értéket, akkor az ipari export aránya kb.

30%, amivel a hazai megyék rangsorá-

ban az utolsók vagyunk – ismerteti a

megye külpiaci statisztikájának egy sze-

letét HENDINGER Anita, a kamara

Kereskedelemfejlesztési osztályvezetô-

je. — A rendelkezésünkre álló kevés

adat az iparra vonatkozik, a mezôgazda-

ság vagy az élelmiszeripar teljesítmé-

nye árnyalhatja a képet. Érdemes ki-

emelni a gépgyártást, a jármûipari be-

szállítókat, hiszen Baranyában ez straté-

giai ágazatnak számít. Számos vállalko-

zás mûködik ezen a területen vagy önál-

lóan, vagy külföldi anyacég leányválla-

lataként. Ezeknél a cégeknél viszonylag

magas az export aránya, amely jellem-

zôen Németország, vagy német nyelvte-

rület felé irányul. Elmondható, hogy az

esetek java részében hosszabb ideje tar-

tó kapcsolatokról van szó, legtöbbjük a

rendszerváltás után indult, és alapítóik

jól beszélték a német nyelvet. Azok a –

kisebb – vállalkozások, amelyek most

szeretnének külföldi piacra lépni, a szál-

lítási költségek miatt elsôsorban a

szomszédos országokban gondolkod-

nak.

— Milyen segítségre számítanak a

kamarától az exporttevékenységgel

kapcsolatban a vállalkozások?

—Van egy réteg, amely szívesen

vesz részt üzletember-találkozón, vagy

egy komolyabb kiutazó delegáció tagja-

Exportra fel!

Szeretik a magyarmunkát, magyar árutkülföldön

export

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

ként akár távolabbi országba, pl. Törö-

kországba vagy Kínába is elmegy.

Ezeknél a cégeknél jellemzôen komoly

csapat foglalkozik a külpiaci kapcsola-

tokkal, vannak külkereskedôik, értéke-

sítôik, sokat fordítanak a személyes

kapcsolatra és proaktívak. A 10 fô alatti

vállalkozások más kérdésekkel és prob-

lémákkal keresnek meg bennünket. Egy

személyes találkozón a beszélgetés mel-

lett egy ún. export-fittséget és export-

készséget felmérô kérdôívet is kitöl-

tünk, megkérdezzük a motivációt, fel-

mérjük a nyelvi készségeket, tehát sze-

retnénk minél szélesebb körû képet kap-

ni az adott vállalkozásról. Ez a jelentke-

zô számára is hasznos, hiszen sokszor

általunk szembesül az esélyeivel, a le-

hetôségeivel és tudatosul benne, hogy a

külföldi piacra jutás komoly felkészült-

séget és tervezést igényel.

A kamara ezekhez az igényekhez al-

kalmazkodva állítja össze fejlesztô szol-

gáltatásait, így például a kiscsoportos

tréninget, amelyen a kapott információk

alapján a vállalkozások megláthatják,

hogy érettek-e az exportra és ha igen,

mely területeken van szükség beavatko-

zásra. A tavalyi Ready for Export soro-

zat keretében a résztvevôk nem csak el-

méleti oktatást kaptak egyetemi oktatók

vagy külsô szakértôk segítségével, ha-

nem meghallgathatták sikeres cégek ta-

pasztalatait: honnan indultak, milyen

buktatókkal, nehézségekkel találták

szembe magukat a nemzetközi piacra

lépés során.

— Nyolc éve mûködik a kamará-

ban az üzleti partnereket közvetítô

Enterprise Europe Network hálózat

pécsi irodája. Miként változtak a

szolgáltatások az elmúlt években?

— Érdekes látni, hogy egyre nô

azoknak a száma, akik komplex szemé-

lyes tanácsadást kérnek. Ez egy felmé-

réssel kezdôdik a kamarában, majd a

cégnél való találkozással folytatódik,

kollégáink a vállalkozás megismerése

után tanácsadással segítenek, amelyrôl

egy írásos összefoglalót is adnak. Ez

egyébként feltétele annak, hogy valaki

bekerüljön az adatbázisba. A rendszer

lehetôséget teremt a más országok vál-

lalkozásaival való kapcsolatfelvételre,

ehhez azonban tudnunk kell, hogy adott

vállalkozás még mire képes. Sokszor

nem is gondolják, hogy a kapacitássuk-

kal akár más terméket is elôállíthatná-

nak, mint amire szakosodtak. Ezeket

feltérképezzük és utána kezdünk el cél-

zott ajánlatokat küldeni a külföldi part-

nerek felé.

— Említette az üzletember-talál-

kozókat. Ma, amikor szinte az egész

életünk az interneten keresztül szer-

vezôdik, van még igény a személyes

kontaktusra?

— Azt kell mondanom, hogy igen.

Bár kamaránk az utóbbi idôszakban jel-

lemzôen társszervezôként tudott részt

venni ilyen alkalmakon, számunkra az

is eredmény, ha a régióból néhány céget

el tudunk juttatni egy ilyen találkozóra.

Korábban egy kedvezô pályázati lehetô-

ségnek köszönhetôen többször utaztat-

hattunk delegációkat vásárok mellett

szervezett üzletember-találkozókra,

nagy volt a mozgás Horvátország irá-

nyába, de vállalkozásaink eljutottak Tö-

rökországba, Kínába, Olaszországba

valamint Ausztriába és Németországba

is. Új formája az üzletember-találko-

zóknak a skype-on szervezett alkalom,

ez egy egészen újfajta megközelítés,

még nincsenek számottevô tapasztalata-

ink vele kapcsolatban.

A kamara is szervez nemzetközi üz-

letember-találkozót, idén szeptemberre

tervezünk egy jelentôsebbet Pécsett,

több szektor számára. A gépipar mellett

elsôsorban a környezetiparban, élelmi-

szeriparban és a kapcsoló IT-megoldá-

sokban gondolkodunk. Ausztria, Né-

metország, Bosznia-Hercegovina, Szer-

bia, Szlovénia, Horvátország üzletem-

bereire számítunk, de szeretnénk kap-

csolódási pontot találni Csehországban,

Szlovákiában, Lengyelországban, Uk-

rajnában és Romániában is. Törökorszá-

got mindenképpen kiemelem, hiszen a

szeptember 8-ai idôpontot úgy válasz-

tottuk ki, hogy igazodjunk a török Köz-

társasági Elnök és az ôt kísérô üzletem-

ber delegáció szigetvári látogatásához.

— Milyen a külföldi partnerek fo-

gadóképessége a baranyai vállalkozá-

sokat tekintve?

— Tapasztalataink szerint sokat szá-

mít, hogy miként fogalmazzuk meg a

kooperációs ajánlatot, amivel meg lehet

találni a közös nevezôt. A magyarorszá-

gi vállalkozásoknak nincs szégyellniva-

lójuk a minôséget tekintve, szeretnek

velük dolgozni, ha ár-érték arányban is

jó az ajánlat, akkor van fogadókészség.

Monitoringozzuk, hogy akiknek a ka-

marán keresztül sikerült üzleti kapcso-

latot kiépíteniük, milyen eredményeket

értek el, így volt olyan vállalkozás,

amely 10%-os exportnövekedést köny-

velhetett el és 5 emberrel többet foglal-

koztat, mint korábban. Azt gondolom,

hogy a sikert az hozza meg számukra,

hogy átgondoltan és egy stratégia men-

tén mennek elôre.

A kisebb vállalkozásoknál sokszor

nincs kapacitás és ember arra, hogy egy

sikeres üzlet után a folyamatos kapcso-

lattartással újabb megrendeléseket sze-

rezzenek, továbbra is gondot okoz a

nyelvtudás hiánya, sok cégnek például

egyáltalán nincs idegen nyelvû honlap-

ja, enélkül pedig nem tudnak velük

kommunikálni.

Az EEN pécsi irodájában tavaly ki-

emelkedôen jó évet zártunk, míg pl.

2008-ban 5-8 komolyabb mûködés jött

létre közvetítéseink által, addig tavaly

már 21. Ezek a kapcsolatok különbözô

tartalmúak voltak, pl. kereskedelmi

együttmûködés, technológia, és van,

amikor pályázatokban hozzuk össze a

feleket. Ilyen pályázatban nyert a Krea-

tív Ipari Klaszter.

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyaiak nyertes pavilonja Európa 10 országában

„Hivatalból” is feladata KERES-

NYEI Jánosnak, a Kreatív Ipari

Klaszter elnökének, hogy – saját vál-

lalkozásával hitelesítve – reklámozza

a vállalkozók között az Enterprise

Europe Network-öt, hiszen a Dél-Du-

nántúlon másodmagával az EEN

brand nagykövete. Mivel is lehetne

meggyôzôbb, mint egy friss sikertör-

ténettel, amely eredményeként Euró-

pa 10 országában ismerhetik meg a

baranyaiak kreativitását.

— Saját vállalkozásunkkal, a Ker-

komédia Kft.-vel rendszeresen igénybe

vesszük az EEN szolgáltatásait, így ta-

láltunk rá a közelmúltban az egyik felü-

leten egy pályázati felhívásra, amelyet

egy pavilon létrehozására írtak ki –

mondja Keresnyei János. — Az Önindí-

tó programra jelentkezett egy fiatalem-

ber, Reiner György, aki egy könnyû,

mobil jurtát tervezett, mi pedig a Krea-

tív Ipari Klaszter tagjaként az Erla

Grouppal együttmûködve elkészítettük

egy Európa 10 országában bemutatandó

tudományos ismeretterjesztô pavilon

tervét és ezzel megnyertük a pályázatot.

A szerzôdést is sikerült megkötni,

így elkezdôdhetett a pavilon tényleges

gyártása. A konstrukciót az Európai Bi-

zottság tudományos kutatásokat és

eredményeket népszerûsítô szervezete,

az ERC rendelte meg, hogy különbözô

digitális és analóg információkat, filme-

ket, interaktív tartalmakat mutassanak

be vele, melyek az Európai Unió tudo-

mányos kutatásainak a népszerûsítésére

szolgálnak.

— Egészen különleges feltételeknek

kellett megfelelni – folytatja a klaszter

elnöke. — Például, hogy szabadtéren,

bírjon egy kis szelet és gyenge esôt,

offline is mûködjön, alig használjon

áramot, de beltéren is felállítható le-

gyen, ezen kívül ne legyen se nagy, se

kicsi. A tömege ne haladja meg a 40 kg-

ot, könnyen lehessen szállítani, kinyitva

legalább 3 méter legyen az átmérôje és

a magassága haladja meg a 2 métert. Mi

egy 2,8 méter magas és 4 méter átmérô-

jû szerkezetet hoztunk létre, és sikerült

beleférnünk a 40 kilogrammos határba a

dobozával együtt. Találhatók benne szá-

mítástechnikai elemek, tabletek, összes-

ségében elmondható róla, hogy a high-

techet képviseli.

— Ez egy igazi sikertörténet, de

mit gondol, miért nincs több ilyen a

megyében?

— Azt nem mondanám, hogy nincs

több ilyen, de alapvetôen két dolog aka-

dályozza meg a pécsi kreatív cégeket az

internacionalizációban: az egyik a nyel-

vi probléma, amit elég nehéz kiküszö-

bölni, de olyan munkatársak alkalmazá-

sával, akik tudnak idegen nyelveket,

azért ez megoldható. A másik nehézség

viszont sokkal kevésbé hidalható át,

mégpedig a kapcsolatrendszer hiánya és

az ebbôl származó önértékelési problé-

mák. Nem személyek, hanem a cégek

önértékelési problémájáról van szó, ar-

ról, hogy a vállalkozás nem hiszi el ma-

gáról – fôleg a kreatív iparban –, hogy

képes világszínvonalú vagy legalábbis

európai piacra alkalmas terméket pro-

dukálni. E két probléma közül a máso-

dik megoldására jó lehetôség az EEN.

Az EEN a világ legnagyobb üzlet-

fejlesztési hálózata, több tízezer ajánlat

közül lehet válogatni. Egyrészt nemzet-

közi láthatóságot biztosít a hálózaton

belül azzal, hogy a cégek profilja és

ajánlata benne van a rendszerben.

Ugyanezen az alapon kereshetôk más

vállalkozások ajánlatai is. Mi minden

nap felmegyünk az EEN rendszerére és

végignézzük a kulcsszavainkra a talála-

tokat. Fontosnak tartom még az úgyne-

vezett B2B találkozókat, amelyek most

már virtuálisan is megszervezhetôk. Te-

exportCÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

hát nem kell elutaznunk sehová, egy

online rendszer összepárosítja a jelent-

kezôket és skype beszélgetésben folyik

a tárgyalás. Így akár brazil, portugál,

egyesült államokbeli és természetesen

európai résztvevôi is lehetnek egyszerre

a megbeszélésnek. Egy ilyen alkalom

egyrészt megteremti a bizalmi légkört,

azonnal lehet tudni, hogy ki mit akar a

másiktól, így meg lehet spórolni a fölös-

leges utazásokat, a kiállításokon való

részvételt, tehát igen hatékony módszer-

rôl beszélünk.

— Tapasztalatai szerint a külföldi

partnerek részérôl milyen a fogadó-

készség a magyar vállalkozások aján-

lata, munkája iránt?

¿ Ma már nem számít, hogy ki, hol

mûködik. Azt nem mondhatnám, hogy

tudom, milyen szempontok dönthetnek,

de az biztos, hogy a munkaerô olcsósá-

ga sokat számít. A magyarok sokkal ke-

vesebbért dolgoznak, mint a nyugat-eu-

rópaiak. Ugyanazt a munkát, amit mi 1

millió forintért végzünk el, 3 vagy 5

millió forint értékben számláznak kül-

földön. Az viszont látszik, hogy Kelet-

Európában már nem vagyunk annyira

olcsók, a lengyelek legalább annyira

versenyképesek, mint mi. Szaktudás-

ban, ötletekben nem gyengébbek a ma-

gyarok, de nálunk nagyon komoly for-

rás- és eszközhiány van, ez nagyban

hátráltatja a versenyképességünket. Ah-

hoz komoly fejlesztésekre van szükség,

hogy a cégek nagyobbat tudjanak lépni

kifelé. Az tény, egy nyugat-európai

megjelenés nagyobb volument jelent, de

sok vállalkozás egyszerûen nem képes

ekkorára nôni, nem mer, nem tud rizikót

vállalni, míg stabil nem lesz a piaca.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy to-

vábbi nehézség az, hogy nem Budapes-

ten vagyunk, mert szinte csak Budapes-

tet ismeri a világ. Magyarország ország-

imázsa Budapestrôl szól, vidéki városok

szinte nem is léteznek. Ez egy ördögi

kör, nem tudunk rendes pénzt fizetni,

hogy itthon tartsuk a tehetségeket, el-

mennek Budapestre, mert a kreatív mû-

fajokban ott azonnal kapnak munkát.

Ezért nincs kellô tehetség itthon, vi-

szont nélkülük nagyon nehéz nemzetkö-

zi színvonalat tartani, így nem tudunk

elég megrendelést szerezni, ezáltal nem

tudjuk eltartani a fiatalokat, akik ezért

elmennek és kész. Mivel minden ügy-

nökség Budapesten van, a megrendelé-

sek nagy része is oda koncentrálódik.

Nekünk azért kell külföldre mennünk,

mert egy külföldinek nagyjából mind-

egy, hogy pécsi vagy budapesti a part-

nere, viszont egy magyar megrendelô-

nek nem.

— Mit javasol azoknak a vállal-

kozásoknak, amelyek az EEN hálóza-

tával szeretnének külföldön érvénye-

sülni?

— Nagyon jó úton járunk ebben az

ügyben, és azt is meg kell mondani,

hogy az országos EEN-hálózat egy na-

gyon barátságos, rugalmas és jól hasz-

nálható rendszer. Az sem mindegy, hogy

miként mûködtetik azt a kamarai pon-

tok, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara ebben élen jár. A szolgálta-

tást viszont azok tudják sikeresen hasz-

nálni, akik folyamatos érdeklôdést tanú-

sítanak iránta. Sikert akkor lehet elérni

általa, ha foglalkoznak vele, ezért érde-

mes megkeresni a kamarát, ahol minden

segítséget megkapnak a vállalkozások.

Azt azért tudni kell, hogy a külföldi

piac építése hosszú távú dolog, 2-3 évbe

is beletelhet, mire valami mozgás elin-

dul. Mi másfél éve kezdtünk ezen dol-

gozni, most már látszik az eredménye,

de ez nagyon kemény munka. Az már

nagy siker, ha a mindennapi hajtás mel-

lett a hosszú távú nemzetközi piacépí-

téssel is tudunk foglalkozni, mert így

lesz jövônk.

Sikeres exportôr: KONTAKT-Elektro Kft.

Volt olyan év, amikor az elôzô évhez ké-

pest 30%-ról 80%-ra nôtt a KONTAKT-

Elektro Kft. exportja. Az 1982-ben ala-

pított magyar tulajdonú cég folyamatos,

minôségi munkájának köszönhetôen az

elektrotechnikai ipar speciális területein

ismert iparvállalatok beszállítójává vált.

Folyamatosan építi nemzetközi kapcso-

latait, az uniós piacon túl a keleti nyitás

politikáját követve megjelent az orosz

és a kínai piacon is. 2013-ban többek

között ezért is adományozta a pécsi cég

számára a Baranya Megyei Export Díjat

a kamara. HIRTH Olivér, a KON-

TAKT-Elektro Kft. ügyvezetôje azt

mondja, sikerükben nagy szerepet ját-

szik a kamara támogatása.

— A kamarán és az általa mentorált

EEN-n keresztül számtalan B2B talál-

kozón vettünk részt sikerrel. Számunkra

ilyenkor elegendô a kapott információ,

annak feldolgozása, értékelése már a mi

feladatunk. A külpiaci jelenléthez is el-

engedhetetlenek a kapcsolatok, ezek ki-

export

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

építése sokszor hónapokig, akár évekig

is eltarthat. Ha információt kapunk egy-

egy üzletember-találkozóról, akkor el-

sô, hogy megnézzük a résztvevôket

(olykor több tíz vagy száz céget kell le-

informálnunk), hogy azok érdekesek le-

hetnek-e számunkra, szolgáltatásaink-

kal, termékeinkkel tudunk-e feléjük va-

lamit nyújtani. A részvétel során kiala-

kított kapcsolatokat pedig igyekszünk

melegen tartani, olykor egy-egy telefon-

hívás vagy e-mailváltás is elegendô le-

het ehhez. Külföldi útjaink során is tö-

rekszünk arra, hogy partnereinket terve-

zetten vagy spontán meglátogassuk.

— Nemcsak termékeket gyárt kül-

földre a cég, hanem Európa különbö-

zô országaiban kinn is dolgoznak a

szakembereik. Ez mennyiben erôsíti a

cég külföldi pozícióját? Mi a cég sike-

rének a titka?

— Magyar kkv-szereplôként mind

itthon, mind külföldön fontos számunk-

ra, hogy elsôdlegesen munkánk minôsé-

ge, a sokszor szûkre szabott határidôk

tartása és a megbízhatóság által ítélje-

nek meg bennünket. Így alakulhatnak ki

olyan helyzetek, amikor egy vezetô au-

tógyártól kapunk úgy megkeresést,

hogy a konkurens autógyárnál ajánlot-

tak bennünket. Ehhez természetesen el-

engedhetetlen, hogy kollégáink gondol-

kodása, értékrendje szinkronban legyen

vállalatunk törekvéseivel. Hiszen ôk a

KONTAKT-Elektro Kft. névjegyei.

— 2013-ban a KONTAKT-Elektro

megkapta a PBKIK Export Díját. El-

indult a cég a keleti piacok, Oroszor-

szág és Kína felé is. A keleti irányú

orientáltság milyen kihívást jelent az

önök számára?

— Egy-egy új piacon való megjele-

nés mindig kihívás számunkra. Új kul-

túra, akár új nyelv, új szabályozások,

stb. Többnyire a megszokott nyugati pi-

acokon vagyunk jelen, de mindig szíve-

sen állunk az újabb kihívások elé. Ezek-

ben az esetekben elsô körben informáci-

ókat kell gyûjtenünk az új ország szabá-

lyozásairól, amiben szintén a kamara

nyújthat segítséget. Számtalan olyan do-

logra kell felkészülni, amire az ember el-

sô körben nem is gondolna. Érdekes mó-

don a legkritikusabb feladatok a szállítás

és logisztika körül csoportosulnak.

— Ön aktív tagja a kamara Nem-

zetközi Kapcsolatok Bizottságának.

Miért fontos ez a jelenlét és milyen si-

kerek fûzôdnek hozzá?

— Bizottsági tagságomra inkább

tapasztalatmegosztási fórumként tekin-

tek. Pécsen és a dél-dunántúli régióban

számtalan sikeres exportôr cég van je-

len, így ha e sok-sok munka árán meg-

szerzett tapasztalatokat összegyûjtjük,

akkor az számomra mindenképpen

hasznos. Ha ezeket sikerül a kamarai

tagság számára is elérhetôvé tenni, ak-

kor éri el végleges célját.

A rendszerváltás óta van egy nagy

adóságunk, amit a mai napig cipelünk

magunkkal. Rengeteg külkapcsolatot

építettünk, sok csodás testvérvárosunk

van, néptánccsoportjaink sok helyen

szerepeltek, de gazdasági kapcsolatok

sajnos csak ritkán születtek, vagy több-

nyire el is haltak. Ezeket kell ismét élô-

vé és mindannyiunk számára hasznossá

tenni. Ezen dolgozni kell. A probléma

egyaránt érinti az egyetemközi, a város-

közi és a kamaraközi kapcsolatokat.

Sajnos mindhárom téren rengeteg meg-

oldandó feladat vár ránk, amelyeket

szükséges szinkronizálni is. Ezért üzlet-

ember-találkozó szervezésén gondolko-

dunk, amelynek célja elsôsorban a pécs-

baranyai belföldi tulajdonú ipari – ter-

melô és szolgáltató – kis- és középválla-

latok nemzetközi kapcsolatainak erôsí-

tése, piacra jutásának fejlesztése kell,

hogy legyen. Minden más szempont

csak másodlagos és sokadik szempont

lehet. K.T.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

A Széchenyi Program Iroda (SZPI) regio-nális igazgatóságának vezetôje és mun-katársai voltak az elôadók azon a szûkkörben megtartott tájékoztatón, melyre akamara hívta meg az önkéntes tagok kö-zül a pályázati tanácsadó cégeket ésazon vállalkozások vezetôit, akik bizo-nyosan pályázni fognak a GINOP ez évretervezett pályázataiban.

A rövid prezentáció után – melybôl ki-

derült, hogy Baranya jó helyen szerepel

az eddigi statisztikákban – a fórum

szakmai kérdezz-felelek rendezvénnyé

alakult át. Szóba kerültek a Vidékfej-

lesztési Program pályázatai is, melyen

csak a kiírásban közétett településeken

élôk pályázhatnak.

A prototípus-fejlesztô pályázattal

kapcsolatban elhangzott, hogy szeret-

nék újraindítani, jelenleg nem állnak

rendelkezésre kiegészítô források eh-

hez. A jelenlevôk nehezményezték az

erre vonatkozó közlemény hiányát – a

sajtóban eddig megjelent információk-

ból nem derül ki, hogy ténylegesen fel-

függesztették-e vagy sem.

Egy kérdezô az „életvitelszerûen”

pályázó szervezetek kiszûrésére kérde-

zett rá: a prototípus pályázaton bizo-

nyosan többen olyan nagy összegre pá-

lyáztak, mellyel sokak elôl elvennék a

lehetôséget. Nagyobb súlya lehet egy

jól megírt pályázatnak, mint amennyi

tényleges gazdasági haszna a prototí-

pusnak. Mivel az SZPI nem közremû-

ködô szervezet, feltehetôen külsô szak-

értôk bevonásával lehetne ilyen esetek-

ben segíteni.

A pécsi iparkamarát is felkérték már

szakértôi vélemény adására, hogy egy

adott pályázatban a pályázónak van-e

esélye támogatásra. Az elôadók kérésre

azt is elmondták, hogy nincs információ

arról, hogy az NKIFH hány K+F minô-

sítést adott ki pályázatokkal kapcsolat-

ban – mint ismeretes, ezen minôsítés

megléte plusz pontokat hozhat értéke-

léskor. A kapacitásbôvítô pályázat újra-

indulásáról nincs további információ.

A képzési centrumok és konzorciu-

mok szerepével, asz OKJ-s és foglalkoz-

tatási pályázatokkal kapcsolatban való-

színûen külön fórumot fognak szervez-

ni, hogy a kereslet-kínálat tudjon talál-

kozni a szakképzésben. A duális képzés-

re 2016-ban nem, a késôbbi években

várható külön pályázat. Kérdésre el-

mondták, hogy ha egy pályázó önhibá-

ján kívül nem tud pl. szakmunkástanulót

felvenni (van ilyen indikátor jelenleg),

akkor állásfoglalást fognak kérni arra,

mi a teendô ilyen esetekben.

A résztvevôk közül többen hiányol-

ták, hogy jelenleg nincsenek projekt

partnerek, mint a korábbi GOP pályáza-

tok esetében, akik érdemi választ tud-

nak adni a pályázóknak a kiírók nevé-

ben. A pécsi igazgatóság munkatársai

azt javasolták, hogy konkrét ügyekben

célszerû a helyi irodát felkeresni, ha va-

lahol elakadnak a pályázati kiírás értel-

mezésében. A VP pályázatok útmutatói

esetében már több megkeresés érkezett.

A pályázatírók ugyanakkor örömmel

látják, hogy szakszerûbb és gyorsabb

válaszokat kapnak kérdéseikre most,

mint az elôzô pályázati idôszakban.

Kérdésre azt is elmondták, hogy

nem várható változás a helyszíni ellen-

ôrzések módjában, lefolyásában és idô-

tartamában, továbbá nincs információ

arról, hogy a GINOP 1.1.3 beszállítói

pályázatot mikor írják ki a jövôben.

A résztvevôk hasznosnak ítélték

meg a programot, bár többen jelezték,

hogy az elhangzott információkat több

esetben kevésnek találják – ez viszont

nem a szervezôk és nem az elôadók

kompetenciája.

Hamar László

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra felkérésére Éreth Attila közbeszerzési ta-nácsadó fórum keretében foglalta össze aközbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. tör-vény a közbeszerzésekrôl) változásait, afôbb elemeit, majd a pályázati szabályok ésközbeszerzési kötelezettségek témákat kö-vetve végigvezette a hallgatóságot a közbe-szerzések útvesztôin.

Hogyan legyünk vállalkozók fiatalon?Az Enterprise+ projekt keretén belül a kamara megszervezte az alapító workshopot a RadnótiMiklós Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak bevonásával. Az üzleti terv elkészítésével is-merkedett négy diákcsapat három napon keresztül. A program németországi alapokon nyugvó módszertan segítségével nyújt kiindulópontot a vállalkozás-alapításhoz. A három nap során a diákok mentorok segítségével végigjárták az üzleti terv elkészítésé-nek útját, az üzleti ötlet kidolgozásától indulva, a piac és a versenytársak felmérésén, a marketing te-vékenységek meghatározásán át egészen a pénzügyi tervezésig. Foglalkoztak a termelés, beszerzésés logisztika, a vállalkozás számára megfelelô jogi forma, és a kockázatelemzés kérdésével is.

A diákoknak nem újdonság az együttmûködés, hiszen december elején részt vettek a kamara ál-tal szervezett vállalkozói kompetenciák fejlôdését elôsegítô Losleger workshopon.

A négy csapatot a kamara munkatársai mellett tapasztalt vállalkozók segítették a három nap so-rán. A programot minden résztvevô sikeresnek és hasznosnak tartotta.

Azért, hogy minél több diák kipróbálhassa magát ezen a területen, a kamara pályázatot hirdetett amegye középiskolái számára.

Az Enterprise+ projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Jelen köz-lemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel; a Bizottság nem áll jót a benne foglaltakfelhasználásáért.

Pályázati fórum – sok a bizonytalanság

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Humán konferencia: célegyenesbenA PBKIK Humán Klub március 8-i ülésén már a célegyenesre készültek a klubtagok: az április 13-i „Elkötelezett mun-

kavállalót! De hogyan?” címû konferencia szervezési feladatainak jó része már megvalósult. Most a jelentkezések foga-

dása mellett a részletek kidolgozása történik.

Ez idáig 32-en regisztráltak, a jelentkezôk fele a Networking eseményen is részt vesz, neveiket folyamatosan töltjük fel a

konferencia weboldalára. http://www.humankonferencia.hu/category/resztvevok/

A klubülésen új résztvevôt is köszönthettünk: a rendezvényeken ezentúl Solti Péter vesz részt a Meló-Diák Dél Iskolaszövet-

kezet és a Dologidô Kft. (a Viapan Group tagjai) nevében.

Bemutattuk Prókai Csaba PBKIK rendszergazdát, aki a www.humankonferencia.hu weboldalt kialakította (a design kiala-

kításáért a designpecs.hu kapcsán már ismert Tislerics Máté felelt).

A jelenlévô témavezetôk tájékoztatást adtak, mikor mi fog történni a konferencián, illetve mivel keltik majd fel a hallgató-

ság érdeklôdését, hogyan érik el annak bevonását. http://www.humankonferencia.hu/#schedule

Van, aki ajándékkal is készül: a „Bezzeg az én idômben” – Nemzedékek egymásra hangolódása a munkahelyen c. téma egyik

elôadója, Schäffer Beáta könyveibôl 1-1 példány felajánlásával gazdagítja a résztvevôk élményeit!

A PBKIK Humán Klub tagjainak marketing megjelenése is biztosított lesz a konferencián, illetve a kamara kommunikáci-

ós kampánnyal támogatja a rendezvényt: a Dunántúli Naplóban és a Dél-Dunántúli Gazdaságban anyagok megjelentetésével,

hírlevelekkel, Pannon televíziós riportokkal, Youtube és közösségi média felületein.

Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?Elsô dél-dunántúli regionális humán erôforrás konferencia

Minden vezetô számára az jelenti a legkeményebb kihívást a mindennapokban,

hogy a munkatársakkal megtalálja a közös nevezôt. A nemzetközi felmérések sze-

rint az elkötelezettség növelése akár 25%-os profitnövekedést eredményezhet!

Ha tudni szeretné...

hogyan találja meg és válassza ki elkötelezett munkavállalóját,

hilyen érzés elkötelezett munkatársakkal együttdolgozni,

hogyan vegye fel és tartsa meg a legjobb szakembereket a szervezetében,

hogyan lehet akár 25%-os profitnövekedést elérni a munkatársak elkötelezôdésével,

...akkor tartson velünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubjának „Elkötelezett munkavállalót! Dehogyan” címû elsô dél-dunántúli regionális humán erôforrás konferenciáján 2016. április 13-án, Pécsett.

Jelentkezzen most az „Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?” konferenciára az alábbi linken található online jelentkezési la-

pon: http://www.humankonferencia.hu/ 48 órán belül visszajelzünk önnek, és számlát küldünk, hogy átutalhassa a konferencia

részvételi díját.

Mit kaphat ön, ha részt vesz a konferencián?

Az elôadásokon információt arról, hogy mi változott meg 2016-ra a munkaerôpiacon.

Új koncepciókat és gyakorlati módszereket kap ahhoz, hogy megtalálja és elkötelezetté tegye munkatársait.

Egy egész napon át személyesen találkozhat és konzultálhat emberi erôforrás szakemberekkel, vezetô coachokkal

és tapasztalt vezetôkkel.

Gyakorlati tapasztalatokat vállalkozóktól, vezetôktôl.

A konferencia helyszíne: Pécsi Kereskedelmi Központ, 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

A konferencia idôpontja: 2016. április 13., szerda

A Humán Klub elsô konferenciáján most a részvétel díj egy fôre csak bruttó 9500 Ft!A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagjai számára különleges kedvezménnyel bruttó 7500 Ft.Adunk még két érvet, ami miatt érdemes a jelentkezés mellett dönteni:

A konferencia ideje alatt a helyszínen meghívjuk önt egy ebédre, amelyet professzionális szakácsok készítenek.

Bemutatjuk önt a 2016-os új partnereinek a „Networking” címû szervezett kapcsolatépítô eseményen: a kamara tapasz-

talt munkatársai 10 perces gyors tárgyalásokat szerveznek önnek az igényei szerinti lehetséges partnerekkel, akik szintén részt

vesznek a konferencián.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

A K O N F E R E N C I A P R O G R A M J A

Idô Terem 1 Terem 2

08.30 – 9.00 Érkezés, regisztráció

09.00 – 09.10 Konferencia aktualitásai. Miért pont most? Miért errôl? Miért itt?

Köszöntô – Dr. Síkfôi Tamás titkár, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

09.10 – 09.30 Plenáris elôadásGondolkodjunk másképp a munkatársakról!

– a kiemelkedô siker kulcsa egy baranyai ipari vállalatnál

ifj. Rajnai Attila ügyvezetô igazgató, Rati Kft.

09.30 – 10.15 Szekció 1 Szekció 2Miért beteg a munkaerôpiac, Toborzás, kiválasztás 2016-ban:

és hogyan jöhetnek ki a vállalkozások Megváltozott a munkaerôpiac – Felkészültél rá?

ebbôl nyertesen? Papp Zoltán Péter cégvezetô, Jobcapital Kft.

Miseta Gábor Senior Recruitment Manager,

Viapan Group

Szabó Viktória HR vezetô, BAHART Zrt.

Moderátor: Tóth Diána Evelin vezetô tréner/coach, Hr Trainer Kft.

Vendég: Kórósi Péter HR Manager, HARMAN International

10.15 – 10.30 Szünet10.30 – 11.15 Szekció 3 Szekció 4

Eredményesebb mûködés Megváltozott toborzási technikák

a társadalmi felelôsség vállalás – avagy: hogyan találjuk meg a hiányzó láncszemet?

(CSR) eszközeivel Feleki Attila cégvezetô, HR-Rent Kft.

Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna cégvezetô,

Humán Innovációs Csoport NKft.,

Földes Csilla személyi aszisztens, marketing+PR, Crestyle Kft.

11:15 – 12.00 Szekció 5 Szekció 6„Bezzeg az én idômben”. Nemzedékek egymásra Mennyibe kerül nekem, ha felmond egy kolléga,

hangolódása a munkahelyen. újat kell találnom és betanítanom?

Schäffer Beáta business coach, Mennyit fordítsak a képzésére és a motiválására?

Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó, Dr. Nemeskéri Gyula ügyvezetô, Ergofit Kft.,

a PBKIK Humán Klub elnöke Zalay Buda Head of Site – Pécs, IT Services Hungary

12.00 – 13.30 Ebédszünet és NetworkingModerátor: Császár Gergely projekt menedzser, PBKIK

Regisztráció: a délelôtti program ideje alatt,

a www.humankonferencia.hu honlapon jelentkezettek számára

13.30 – 14.15 Szekció 7 Szekció 8Szeretné, ha vállalkozása 5 év múlva is Nagy látószög – „Pontok a nézôpontváltásban”.

stabilan mûködne, sôt, fejlôdne? Ön mit tehet ezért Izgalmas eszközt adunk munkatársai fejlesztéséhez!

ma, hogy jövôre nyugodtan aludjon? Dr. Lakner Szilvia ügyvezetô, Lartco Consulting Kft.

Kresz Erika ügyvezetô igazgató, Kresz & Fiedler Kft., Dobay Balázs ACC, a D-LAB Consulting alapítója

Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó,

a PBKIK Humán Klub elnöke,

Blázsovics Edina HR szakértô, „Beugró”

14.15 – 14.45 Workshop 1 Workshop 2Hogyan ment életet a stressz, Ki fog itt dolgozni 20 év múlva?

és hogyan kezeljük a legnehezebb helyzetekben? Janovics László PBKIK szakképzési osztályvezetô,

Dr. Jóbi Anikó szakmai vezetô fôorvos Egyed Mihály HR generalista, Hauni Hungária Kft.

és Lévai Ildikó cégvezetô, Infra-Med Kft.,

Székely Zsófia végzôs marketing szakos közgazdász hallgató

14.45 – 15.15 Plenáris kerekasztal-beszélgetés a konferencia elôadóival és résztvevôivel

Moderátor: Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó, a PBKIK Humán Klub elnöke

15.15 – 15.30 Zárás, értékelés

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A januári elôdöntôket követôen folyta-

tódik a Szakma Kiváló Tanulója ver-

seny, Baranya megye 6 iskolájából 11

szakmában 17 versenyzô jutott tovább a

következô fordulóba. A válogató verse-

nyek február 22. és március 10. között

az ország több pontján zajlottak. A válo-

gató nagyrészt olyan gyakorlati ver-

senyfeladatokból áll, melyek megoldása

a döntô helyszínén nem lehetséges,

vagy nehezen megvalósítható, valamint

alkalmas a versenyzôk gyakorlati felké-

szültségének mérésére. A válogatón leg-

jobb eredményt elérô versenyzôk jutnak

a verseny döntôjébe, ami a korábbi

évekhez hasonlóan a Szakma Sztár

Fesztivál keretében kerül megrendezés-

re 2016. április 18-20. között Budapes-

ten. A verseny közönsége a szakmai ér-

deklôdôkön és a széles közvéleményen

túl azok a pályaválasztás elôtt álló fiata-

lok, akik az egyes szakmák utánpótlását

jelentik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara az idei évben közel 500

hetedikes általános iskolás tanuló in-

gyenes részvételét biztosítja a fesztivá-

lon és szervezi meg az utazást számuk-

ra. Ezeknek a gyerekeknek jelentôs mo-

tiváció, hogy a helyszínen láthatják di-

áktársaikat, akiket majd követhetnek.

A döntôbe jutott versenyzôk névsora

a versenyek hivatalos honlapján, a

www.szakmasztar.hu oldalon megte-

kinthetô. Baranyai sikerekre az idei év-

ben is számíthatunk, hiszen 12 tanuló

biztosan bejutott a döntôbe.

Tanuló neve Szakmája Iskolája Gyakorlati képzôhelye

Spolár Judit bôrdíszmûves Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája Knoch Kft.

Brozovácz Ferenc épület- és szerkezetlakatos Pécsi SZC Kökönyösi Középiskolája, Szakiskolája Hauni Hungaria és Kollégiuma Gépgyártó Kft.

Kereszturi Angéla fodrász Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája Sárközi és Társai Bt.

Radics Dávid Norbert gépi forgácsoló Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája SAMPO Ipari és Szolgáltató Kft.

Matacz Milán gépi forgácsoló Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája Hidrot Kft.

Fáczán Balázs gépi forgácsoló Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája Hidrot Kft.

Folyó Dávid gépi forgácsoló Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája M4-TECH Forgácsoló Kft.

Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája Mecsek-Klíma Kft.rendszerszerelô

Rostás Zoltán Ádám ipari gépész Pécsi SZC Radnóti Miklós Szakképzô Iskolája Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

Gombosi Melánia kereskedô Pécsi SZC Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari iskolai tanmûhelySzakközépiskolája és Szakiskolája

Góczán Katalin magasépítô technikus Pécsi SZC Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskolája, iskolai tanmûhelySzakiskolája és Kollégiuma

Gangel Kamilla nôi szabó Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája iskolai tanmûhely

„A jó szakma felér egy diplomával”– a döntô kapujában

A Job Developer projekt a fiatal

munkanélküliek képességeit tárja fel,

új munkalehetôségek érdekében. A

program keretében a kamara nyílt

információs napot tart 2016. április

14-15-én a helyi munkaerôpiaci szük-

ségletek és lehetôségek feltárása ér-

dekében.

A projekt célja olyan mentorok kép-

zése, akik elôsegítik a munkahely kere-

sés folyamatát, valamint segítik a fiata-

loknak saját képességeik, tehetségük és

érdeklôdési körük

feltárásában, ezzel is

támogatva azt, hogy a lehetô legmegfe-

lelôbb munkát találják meg.

Az ehhez szükséges módszer több –

német projekt partner által kifejlesztett

– tesztet is magába foglal, amelyeknél a

résztvevôk szakmai alkalmassága mel-

lett például a kreativitásukat is vizsgál-

ják. A Job Developer projekt finanszíro-

zása az Európai Bizottság támogatásá-

val valósul meg.

Fiatalok – munkalehetôségek

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által mûködtetett Bara-

nya Megyei Fejlesztési és Képzési Bi-

zottság (BMFKB) 2016. évi elsô ülését

március 1-jén tartotta.

Az új évvel változások vannak a bizott-

ság tagjai sorában. Törvényi módosítás

miatt, a korábbi 7 fôvel ellentétben, a jö-

vôben 5 taggal mûködik a testület. Az új

bizottság tagjainak megbízása 2016. ja-

nuár 1-tôl kezdôdôen 3 évre szól. A

BMFKB elnöke: Kleisz Zoltán, a Matro

Kft. ügyvezetô igazgatója (a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja).

Tagok: Bittnerné Tóth Krisztina, a Peda-

gógusok Szakszervezete Baranya Me-

gyei Szervezetének elnöke (a Szakszer-

vezetek Együttmûködési Fóruma dele-

gáltja), Dr. Kállai Sándor, a Rokána Kft.

igazgatója (a Magyar Iparszövetség de-

legáltja) és Turós Izabella, a Nemzeti

Agrárgazdasági Kamara Baranya Me-

gyei Igazgatóságának igazgatója (a

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dele-

gáltja). A Baranya Megyei Kormányhi-

vatal részérôl az ötödik tag kijelölése fo-

lyamatban van. A testületi tagok mellett

tanácskozási jogú delegáltak és szakér-

tôk is segítik a bizottság munkáját.

Baranya megye gazdaságának jövô-

beni helyzete nagymértékben függ a

megfelelô szakember-utánpótlás bizto-

sításától, ezért kulcsfontosságú feladat a

gazdaság igényeihez igazodó, annak

megfelelni képes szakképzés megvaló-

sítása. A BMFKB legfôbb feladata a

megyei gazdasági szereplôk munkaerô-

igényéhez illeszkedô szakmaszerkezet,

és ennek elérését szolgáló szakképzési

rendszer kialakításában való közremû-

ködés.

A bizottság e feladatkörében eljárva

évente javaslatot tesz a megyei szak-

képzési beiskolázási irányokra és ará-

nyokra, azaz az állami támogatással in-

dítható szakképesítések körére és keret-

számaira, valamint az ösztöndíjas szak-

mákra, azaz a hiányszakmák jegyzéké-

re. A BMFKB feladataival összhangban

évente aktualizálja, szükség esetén fe-

lülbírálja, kiegészíti, Baranya megye

szakképzés-fejlesztésének koncepció-

ját. A testület foglalkozik továbbá min-

den olyan szakképzésre vonatkozó kér-

déssel, amely befolyásolhatja a megye

szakképzés-fejlesztésének elôsegítését.

A BMFKB mûködésérôl további in-

formáció a baranya.mfkb.hu honlapon

érhetô el.

A kamara idén 6. alkalommal rendezi

meg az általános iskolások pályavá-

lasztását segítô, gépipari szakmák

népszerûsítését szolgáló Gép-Ésszel

Baranyában vetélkedô-sorozatot.

A verseny elsô fordulója, ami egy

szakmaismereti totó kitöltése volt, janu-

ár végén lezárult, a februári második

fordulóban a 43 baranyai általános isko-

lás csapat a kamara által szervezett

üzemlátogatásokon vett részt a megye

jelentôs gépipari cégeinél.

Az üzemlátogatás során a résztve-

vôk tapasztalatot szerezhettek a gép-

iparról és fontos információkhoz juthat-

tak a cégnél folytatott tevékenységrôl.

A látogatás után a csapatoknak két

hetük van arra, hogy a kamara által elô-

re megadott szempontsor alapján üzem-

látogatási naplót készítsenek. A naplók

értékelése folyamatos, az eredményhir-

detésre március 21-én kerül sor. Az áp-

rilis 8-i döntôbe a 10 legjobb csapat jut-

hat be.

A versennyel kapcsolatos összes in-

formáció megtalálható a Pályaválasztás

Baranya honlapon.

www.palyavalasztasbaranya.hu

PICKform 3D workshop a kamarábanAz április 6-7. között megrendezésre kerü-lô workshop célja, a technológiai tájéko-zottság megosztása, valamint a gyakorlatiéletbôl vett esettanulmányok bemutatásaés a mérnöki alkalmazhatósági területekgyakorlati feltárása.

A 3D nyomtatás lehetôsége a jelenlegigyártástechnológiát jól kiegészítheti, így pénz,idô és befektetett energia takarítható meg. Arészvételi díj 30 000 Ft + Áfa. Minden regiszt-rált résztvevô egy „start csomagot” kap, melytartalmaz 1 db 3D nyomtatott ajándékot, egy3D kisokos füzetet és egy cégismertetôt, vala-mint egy 10.000 Ff értékû kupont, mely fel-használható a PICKform Bt szolgáltatásaira.

További információ és jelentkezés a pick-form.hu/3dworkshop linken, valamint a kama-ra weboldalán.

Szakmai együttmûködési megállapodástírtak alá az Alkalmazott FöldtudományiKlaszter és a Trade Center of Iran, Europe el-nökei, március 2-án, Pécsett. A megállapodása vállalatközi üzleti kapcsolatok kiépítését,azok támogatását célozza az alkalmazott föld-tudományok területén. A klasztertagok üzletiszolgáltatásai olyan, az iráni ipar számárafontos területekre terjednek ki, mint a szénhid-rogén, vagy bányászati kutatással kapcsola-tos mérések, laboratóriumi szolgáltatások,szakmai továbbképzések.

Az AFK – Közép-kelet Európában egye-düliként – koncentrálja a tudományág ismere-teit, fejlesztéseit, innovációit. Klaszterbe törté-nô tömörüléssel a tagvállalatok teljes körûszolgáltatást tudnak nyújtani az alkalmazottföldtudományok terén. 2015. elejétôl az AFKaktív promóciós tevékenységet folytat külföld-ön. E munka kiemelkedô eseménye a vállala-ti, ipari együttmûködést elôsegítô megállapo-dás aláírása.

Elôtérben a gépipari szakmák

Új év, új bizottság, új lendület

ñ

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Több mint három éve menedzseli társa-

dalmi munkában a régió legnagyobb gépi-

pari összefogását dr. Hüse István a Dél-

Dunántúli Gépipari Klaszter elnökeként.

A klaszter folyamatos operatív és stratégi-

ai munkát folytat és ebben komoly felada-

tai vannak. Az elnök korábban úgy nyilat-

kozott, hogy a klaszterben egy rendkívül

inspiráló, tudásban, tapasztalatban gazdag

társaság szervezôdött és olyan emberek-

kel dolgozhat együtt a klaszter célkitûzé-

seinek megvalósításán, akiktôl minden al-

kalommal tanul, egy olyan közegben, ahol

az összejövetelek tapasztalaton alapuló

értékes véleménycserék. Dr. Hüse István

emellett vállalkozásait is eredményesen

menedzseli. A kamara Baranya Gazdasá-

gáért Díj kitüntetéssel ismerte el tavalyi

munkáját. A legmagasabb rangú kamarai

elismerésben az a természetes személy ré-

szesülhet, aki egy-egy gazdálkodó szerve-

zet vagy szakma érdekeit meghaladó, a

megye gazdaságának egészét szolgáló ki-

emelkedô teljesítményt nyújtott. A kitün-

tetett munkája nyomán értékelhetôen ja-

vult a megye gazdasági teljesítôképessé-

ge, a gazdaság számára fontos fejlesztési

program valósult meg, vagy a gazdaság

mûködési feltételeiben következett be je-

lentôs javulás a megelôzô évben.

— Az elismerés mögött hatalmas

munka van – nyilatkozta a díjátadón dr.

Hüse István. — De azt gondolom, ez nem

egyedül az én munkám, hanem a

klasztertagoké. Ebben az elismerésben az

ô elkötelezôdésük testesül meg, amelyet

én képviselek. A kitüntetést az én nevem-

hez kapcsolták, de ez mindnyájunk telje-

sítményének a visszajelzése. Hatalmas

megtiszteltetés az ô bizalmukkal úgy sá-

fárkodni, hogy ennek eredménye és jó

eredménye van.

— A Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter tevékenysége nem áll meg a

megyehatárnál. Miként tudnak együtt-

mûködni a benne lévô vállalkozások

úgy, hogy földrajzilag szétszórva talál-

hatók?

— Ugyan a kamara kitüntetését tartom

a kezemben, de a klaszter dél-dunántúli

jellege nem véletlen. Nagyon tudatos volt

a szervezés a tagok kiválasztásával, hogy

valóban regionális klaszter legyünk.

Nincs túlsúlyban sem Baranya, sem Pécs,

gyakorlatilag egyenletes a területeloszlás,

így Tolna és Somogy megye is megfelelô

módon reprezentált a klaszterben. A kö-

vetkezô idôszakban a klaszter taglétszá-

mának bôvülése várható. Úgy látom, befe-

jezôdött az alapozás, ezután azoknak az

értékeknek a megtartása mellett folyhat a

további munka, amelyek eddig is jellem-

zôink voltak. Én magam a paksi Gépszer

Kft.-n keresztül vagyok tagja a

klaszternek.

— A Baranya Gazdaságáért Díj új

tulajdonosa milyennek ítéli ma Bara-

nya gazdaságát? Miként lehet ilyen de-

pressziós közegben kiemelkedô teljesít-

ményt nyújtani?

— Ezen nem lehet kívül rekesztenünk

magunkat, hiszen ha Baranya gazdasága

depressziós, akkor a Baranyában élô em-

berek is depressziósak, így a munkaválla-

lóink is, és ezáltal a cégünk is depressziós

lesz. Klaszterünk azt tûzte ki célul, hogy

lehetôségeink szerint változtassunk ezen,

többek között a szakképzéssel. Mondhat-

nám azt is, hogy nem csak Baranya gazda-

ságáért dolgozunk, hanem a gyerekeink

jövôjéért, a saját jövônkért is – annak,

hogy az ennek érdekében végzett felada-

tok sikere egyben Baranya gazdasági ér-

dekét is jelentik, külön örülök.

Amikor azt kérdezik tôlem, hogy sike-

res vállalkozást vezetek-e, minidig azt vá-

laszolom, hogy vezettem, mert csak a

múlt idô igaz. Minden cég életében múlt

idô a siker, ezt a játékot a sírig játsszuk,

csak a nekrológban lehet kijelenteni: sike-

res vállalkozó volt. A státusz bármikor

változhat, nincs olyan helyzet, amikor hát-

ra lehet dôlni, meg lehet nyugodni, mert

már nincs elôttünk teendô, feladat. Igaz az

a közhely, hogy aki megáll, lemarad.

— Hol van az ember pályafutásá-

ban az értéke ennek a díjnak? A partne-

rek szemében mit jelent ez az elisme-

rés?

— Ôszinte leszek, nem tudom! Nem

azt érzem, hogy ezt a díjat én kaptam, úgy

gondolom, hogy a Dél-Dunántúli Gépipa-

ri Klaszter kapta, a tagjaink munkáját is-

merték el vele.

— Milyen felelôsséggel jár a jövôre

nézve, hogy most ön kapta a Baranya

Gazdaságáért Díjat?

— Mindig van felelôsségünk minden-

ben. A mi munkánkban, cégvezetôként és

tulajdonosként nincs olyan, hogy valami-

nek nincs felelôssége. Nem választott

funkcióban vagyunk, így a következmé-

nyeket is mindig viselnünk kell, nem há-

ríthatjuk azokat másra. Döntéseinkkel

nem csak a pozíciónkat, az egzisztencián-

kat, a jövônket, hanem a munkatársaink

egzisztenciáját, jövôjét, és a befektetése-

inket kockáztatjuk. Semmi sincs, amivel

kapcsolatban ne fogalmazhatnám meg a

felelôsséget, és nincs semmi, aminek egy

cégvezetô ne vállalná a felelôsségét. Azt

gondolom, hogy ekkor beszélhetünk cég-

rôl, és nem a pejoratív értelemben vett

vállalkozóról. K.T.

Baranya Gazdaságáért Díj:dr. Hüse István

„Nem csak Baranya gazdaságáért dolgozunk,

hanem saját jövônkért is”

ñ

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Spanyolországtól Dániáig alkalmazzák ál-

latgyógyászati és humán felhasználású

vakcinák elôállításához, valamint diag-

nosztikai és kutatási célra a Prophyl Állat-

egészségügyi Diagnosztikai Kutató és

Szolgáltató Kft. telephelyein elôállított to-

jásokat. Az ún. SPF tojást hazánkban csak

dr. Benyeda János mohácsi vállalkozása

állítja elô. A világszínvonalú, teljesen au-

tomatizált létesítményben az európai

szükséglet 60 százalékát, a globális terme-

lésnek pedig a 15 százalékát biztosítja a

termékük. Dr. Benyeda János kitartó mun-

kájának, fejlesztéseinek eredményeként

világviszonylatban is meghatározó és je-

lentôs vállalkozást hozott létre, ezért a ka-

mara Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el

munkáját. Ezt a kitüntetést a kamara an-

nak a természetes személynek adomá-

nyozza, aki egyes gazdasági szervezetek

piacképességét, eredményes gazdálkodá-

sát jelentôsen javító teljesítményt nyújtott

Baranya megyében.

— Cégünk egyrészt oltóanyag-alap-

alapanyagokat termel, ezek egyike az SPF

tojás, azaz egy minden kórokozótól men-

tes tojás, amelybôl humán- és állatgyó-

gyászati oltóanyagot termelnek vagy az

embrionált tojáson, vagy az abból készült

szövettenyészeten – foglalja össze rövi-

den dr. Benyeda János az általa irányított

vállalkozás különleges tevékenységét. -

Van másfajta tojásunk is, amit nem ilyen

magas higiéniai körülmények között ter-

melünk, de az is mentes bizonyos betegsé-

gektôl. Az SPF tojás általában élô vakci-

nák termelésére alkalmas, emberek vonat-

kozásában többek között influenza, kul-

lancs encephalitis, veszettség elleni, az ál-

latgyógyászati oldalon pedig elsôsorban a

baromfi vakcinák elôállítására.

— Hol értékesíthetôk ezek az alap-

anyagok, termékek?

— Gyakorlatilag Európa minden

olyan országában, ahol állatgyógyászati

vagy humánoltóanyag- termelés folyik, ez

mintegy 16-18 országot jelent, Spanyolor-

szágtól Dániáig, Skóciától Ausztriáig.

— Mi az önök által elôállított tojá-

sok sikerének a titka, hiszen az európai

piac jelentôs részét uralják?

— A siker titka, hogy a mai minôség-

biztosítási, humán- valamint állategész-

ségügyi biztonsági okok miatt csak olyan

tojások használhatók, amelyek nem hor-

doznak semmilyen veszélyt. Sem ember-

re, sem állatra nem jelenthetnek kockáza-

tot, mi pedig képesek vagyunk produkálni

ezt a minôséget. A szigorú elôírásoknak

megfelelô vakcina csak ilyen típusú tojá-

son termelhetô, a tojások elôállításának

pedig nagyon komoly technikai háttere

van: szûrt, steril levegô, steril takarmány,

steril ivóvíz. A dolgozók teljes zuhanyo-

zást követôen, zárt ruházatban mehetnek

be az állatokhoz, tehát a lehetô legszigo-

rúbb körülményeket kell biztosítani. Ezen

kívül vagy 36-féle betegségre ellenôriz-

zük hetente az állományokat. A kockázat

óriási, mert ha akár egy betegséggel meg-

fertôzôdik az állomány, akkor tovább nem

használhatók fel erre a célra a tojások, ak-

kor már nem beszélhetünk SPF tojásokról.

Ennek a terméknek az elôállításához meg-

felelô tudás, ismeret, technikai háttér kell,

és ezt nem vállalják föl gyakran a vállal-

kozások, hiszen óriási buktatói vannak en-

nek a tevékenységnek.

— A kamara Az Év Üzletembere

díjjal jutalmazta tevékenységét. Milyen

teljesítmény áll az elismerés mögött?

— Korábban mint virológus, mikrobi-

ológus megismertem a kórokozói oldalt,

késôbb megtanultam a baromfitenyész-

tést, a baromfi állategészségügyet, a ba-

romfitartást, aztán ezeket a dolgokat öt-

vözve volt bennem kellô bátorság vagy

meggondolatlanság, hogy hozzáfogjak eh-

hez a tevékenységhez. A siker abban mér-

hetô, hogy mûködik. A piac akceptálja ezt

a munkát, csatlakoztunk egy amerikai

céghez, amely az értékesítést végzi. Ilyen

tojás nem minden fán terem, keresik, és az

elérhetôség korlátozott.

A sikerhez az is hozzátartozik, hogy

létre tudtunk hozni egy olyan csapatot,

amely meg is valósítja az elképzelésünket.

Mert gyönyörûen fest bármilyen terv, de

ha nincsenek, akik megvalósítsák, akkor

nem ér semmit. A munkatársaim megér-

tették, hogy mit kell csinálni, hogy a tevé-

kenységnek mekkora és milyen kockáza-

tai vannak – ez egy nagyon komoly össz-

munka.

— Milyen ismérvei vannak a sikeres

üzletembernek?

— Ez egy fura dolog, mert amikor azt

mondják rólam, hogy üzletember vagyok,

akkor feláll a szôr a hátamon. Én mindig

szakember voltam, csak úgy tûnik, hogy

jó dologhoz nyúltunk hozzá és a tevé-

kenység meghozta a sikert. Az üzleti rész,

a vállalati tevékenység jobbára mostaná-

ban erôsödik fel, amikor már olyan mérté-

kû a növekedés, hogy túlhaladott azon,

hogy ez csak egy szakmai dolog legyen.

Most már szükséges átalakítani a vállala-

tot, és másfajta irányítással mûködtetni,

mint korábban. Azt szokták mondani,

hogy a téma az utcán hever, csak fel kell

venni, és ha az szakmailag helytálló, ak-

kor el tud indulni a fejlôdés, amit aztán

üzletileg követni kell.

— Ez az elismerés mire kötelezi

vagy mire predesztinálja önt? Az ön ér-

tékrendjében hol foglal helyet a díj?

— Sok mindent megélt már az ember

idôs korára, megtalálja néhány elismerés.

Nekem mindig az jelent sokat ezekben,

hogy remélem: a munkatársaim úgy érzik,

nagyobbrészt az ô tevékenységüket, mun-

kához való viszonyukat értékelték. Nem

tulajdonítom a magaménak a díjat, inkább

az egész közösségnek, csak általában egy

emberen keresztül kerülhet a nyilvános-

ság elé. K.T.

Az Év Üzletembere Díj:dr. Benyeda János

Világszínvonalú termékek Mohácsról

ñ

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16

Kevés olyan ember van Pécsett és környé-

kén, aki ne tudná, hogy mivel foglalkozik

a Rovitex. És szerencsére egyre többen

hallanak a megye-, sôt országhatáron túl

is errôl a vállalkozásról, amely két évtized

alatt szinte egész Európában ismertté vált

rendkívül széles termékskálájával. A

Romeisz Norbert által 1996-ban alapított

Rovitex Hungária Kft., amely ma Ma-

gyarország legnagyobb lakástextil nagy-

kereskedelmi, többszörös Superbrands-

díjas cége, 7 országban létesített leányvál-

lalatot és több mint száz fôt foglalkoztat.

A cég a jelentôs sikerek ellenére megma-

radt pécsinek és ahogy Romeisz Norbert

mondja, a városban képzeli el a folytatást

is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara 2015-ben Angster József Díjjal

tüntette ki a vállalkozás alapítóját a Pécs

gazdaságának egészét szolgáló kiemelke-

dô teljesítményéért.

— Nagy megtiszteltetés számomra ez

a díj, hiszen 20 év munkája van mögötte –

nyilatkozta meghatottan az ünnepélyes díj-

átadón Romeisz Norbert. — Egy fôs vál-

lalkozásként kezdtem 1996-ban, és ma Pé-

csett és környékén 100 fôt foglalkozta-

tunk, valamint hét országban van leányvál-

lalatunk. Sikerült elindítanunk Pécsrôl egy

nemzetközi céget, amelyre büszke vagyok.

— Mi a jelentôsége a vállalkozás

életében annak, hogy pécsi?

— Pécsett itthon vagyunk. Munkánk-

ban érezzük a város támogató hozzáállá-

sát, hiszen a közelmúltban építettünk egy

új csarnokot a település szélén és a keres-

kedelem mellett elindítottuk a textilgyár-

tást. Ezzel kapcsolatosan szükségünk volt

engedélyekre, és éreztem a hivatali mun-

kában, a pályázatoknál a segítô együttmû-

ködést. A helyi munkaügyi központ is po-

zitívan állt az igényeinkhez, mindez hoz-

zásegítette vállalkozásunkat a siker eléré-

séhez.

— A baranyai gazdasági mutatók

nem a legkedvezôbbek, ez miként hat a

cég mûködésére?

— Ez a tény jelentôsen befolyásolja a

mindennapjainkat, mivel nagyon nehezen

találunk szakképzett munkaerôt, legyen

szó akár raktárosról vagy irodai dolgozók-

ról. Pedig a nyilvántartások szerint nem

kevés az álláskeresô, ennek ellenére egy

meghirdetett pozícióra nem, vagy nem

olyan minôségû munkaerô jelentkezik,

mint amilyenre szükségünk lenne. Ez

okoz némi gondot, ennek ellenére a cég

képes a folyamatos bôvülésre.

— Miért maradt meg mégis Pécsett

a Rovitex?

— Pécsi vagyok, itt születtem és lo-

kálpatriótának vallom magam. Két éve itt

építette fel cégünk az új központját, én

magam új családi házba költöztem a csa-

ládommal, ezzel, úgy érzem, hogy még

jobban megerôsítettük a gyökereinket. Ez

mind amellett szól, hogy Pécsett képzel-

jük el a folytatást is, szeretjük ezt a várost

és hiszünk benne. Rengetegszer utazunk

kollégáimmal külföldre repülôvel, meglá-

togatni a cégeket, ilyen szempontból egy

budapesti központ bizonyára elônyösebb

lenne. De abban az esetben is, ha bármit el

szeretnénk intézni Magyarországon, hi-

szen azt szinte csak Budapesten lehet és

ezért meg kell tennünk 230 kilométert.

Még ezt is vállaljuk, hiszen pécsiek va-

gyunk.

— Láthatóan örül az Angster Díj-

nak. Mire kötelezi, netán mire jogosítja

fel ez az elismerés?

— Úgy vélem, nem jogosít fel semmi-

re, viszont arra kötelez, hogy az ember

ugyanazzal a lendülettel dolgozzon to-

vább, mint eddig, próbáljon meg sikeres

lenni, hogy amikor késôbb ránéz a díjra,

akkor is érezze úgy, hogy még mindig

megérdemli.

— Milyen értéke van az üzleti élet-

ben egy ilyen díjnak?

— Azt gondolom, hogy nagy az érté-

ke, nem csak a magam, hanem a munka-

társaim szempontjából is. Természetesen

jól látható helyre tesszük ki a székházunk-

ban, mert azt szeretném, hogy ne csak én,

hanem a kollégáim is büszkék legyenek

rá. Hiszen az elmúlt húsz évet nem egye-

dül dolgoztam végig, hanem a munkatár-

sakkal, együtt tudtunk fejlôdni évrôl évre.

— A gazdasági szereplôk képvisele-

tét ellátó kamara szavazta meg önnek

ezt a díjat, de még kitôl kap elismerô

visszajelzést a munkájával kapcsolat-

ban a Rovitex?

— Bízom benne, hogy a szûkebb kör-

nyezetem is észreveszi a sikerünket. Ami-

kor a kitüntetettek között ültem és arra

vártunk, hogy felhívjanak a színpadra,

azon tûnôdtem, hogy miként tudnám átad-

ni olyan vállalkozóknak a tapasztalato-

mat, akik ugyanúgy el szeretnének jutni

oda, ahol most mi vagyunk, de még csak

az út elején, vagy út közben vannak. Az

elmúlt 20 év alatt, de kifejezetten az el-

múlt 10 évben nagyon sok mindent meg-

tapasztaltunk az export terén, megfizettük

a tanulópénzt és szívesen segítenék abban,

hogy másnak ne kelljen.

— Mi a siker titka? Mivel lehet ezt a

jó eredményt elérni?

— Elôször is legyenek álmaink, bíz-

zunk magunkban és nagyon fontos a kitar-

tás. Azt gondolom, hogy fontos a kellô és

elégséges önbizalom az emberben, ha

megvan, sokkal könnyebb eljutni bárho-

vá. Célokat kell kitûzni, azokat követke-

zetesen és kitartóan végigvinni, akkor

megjön a siker is. Ilyen egyszerû. K.T.

Angster József Díj:Romeisz Norbert

Európa textiltérképét rajzolja a Rovitex

ñ

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 17

250 dolgozó, 2 gyártó telephely, 16000 m2

gyártási alapterület – ez csak három, de

nagyon fontos szám a Lakics Kft. életé-

bôl. A családi középvállalkozást, amely

nemzetközi piacra dolgozik a szélenergia

ágazatban, Lakics László alapította 30 év-

vel ezelôtt. A Komlón, Kaposváron és

Dombóváron több száz család megélheté-

sét biztosító cég ma már európai szinten is

elismert, saját fejlesztésû termékeivel je-

lentôs piaci sikereket ér el. Lakics László

máig egyik vezetôje a vállalkozásnak, hit-

vallása szerint a piac- és technológiai is-

mereteknek komplex technológiafejlesz-

téssel kell párosulniuk. A kamara Életmû

Díjjal ismerte el több évtizedes áldozatos

munkáját, mert – mint ahogy a díj indok-

lásában szerepel – a szakember munkássá-

gával maradandót, példaértékût alkotott a

gazdaság területén.

A mára sikertörténetté érett krónika az

1980-as években kezdett íródni, amikor

Lakics László otthoni mûhelyében egy

olyan munkadarabot készített el, amely-

nek legyártását senki nem vállalta az or-

szágban. A sikernek híre ment, ami folya-

matos megrendeléseket eredményezett. A

fémiparban dolgozó szakember csak több

ember betanításával volt képes teljesíteni

a felkéréseket, így hamarosan a saját vál-

lalkozás váltotta fel az alkalmazotti létet.

A cég lépésrôl lépésre haladt elôre, jó ér-

zékkel kicsíptek a gépiparban egy olyan

területet, amihez ész, tehetség és ügyesség

kell: a legbonyolultabb forgácsoló gépek,

az ún. horizontok irányát. 1995-ben Kom-

lón vásároltak üzemcsarnokot, 2002-ben

Dombóváron egy céget, 2010-ben pedig

Kaposváron építették fel modern gyárüze-

müket. Mára a Lakics Kft. korszerû he-

gesztett acélszerkezetek gyártásával fog-

lalkozik és több mint 250 család megélhe-

tését biztosítja.

— Nagyon örülök, hogy engem tartott

érdemesnek a kamara az Életmû Díjra, hi-

szen ezzel azt a harminc évet ismerték el,

amelyben szinte a semmibôl építettünk fel

egy középvállalkozást – mondta a díjáta-

dón a meghatódott Lakics László. — 30

éve a garázsban kezdtem egy kis mûhely-

ben, most pedig 250 embernek adunk

munkát, ez engem büszkeséggel tölt el.

Jól esik, hogy ezt észreveszik és megvere-

getik az ember vállát. Ebbôl tanulok is,

mert a kollégáim azt mondják, hogy nem

vagyok egy vállveregetôs, dicsérôs típus,

de amikor engem ismernek el így, akkor

muszáj ráébrednem, hogy bizony szükség

van a pozitív visszajelzésre, a jó szóra,

mert mindenkinek jólesik, ha a lelkét si-

mogatják. A két fiam számára is egyfajta

motivációt jelenthez ez az elismerés. Kö-

szönöm a kamarának, hogy odafigyel a

tagjaira.

— Életmû díjat általában akkor kap

az ember, amikor már egy sikeres életút

áll mögötte. Ha visszatekint a pályafu-

tására, milyennek látja a saját teljesít-

ményét?

— Nagyon nehéz ezt megfogalmazni.

Talán azzal a képpel tudom érzékeltetni,

hogy amikor bemegyek az új kaposvári

gyárunkba, ahol van egy 10 000 m2-es

csarnok és odaállok a közepére, még ma-

gam is meglepôdöm, hogy ezt én hoztam

létre. Mára visszavonultam az operatív

munkától, átadtam a vezetést a két fiam-

nak. Most egy nagyon ütôs dolgon ügykö-

dünk: háztartási méretû szélerômûveket

fejlesztünk, és úgy néz ki, hogy kezd be-

érni a munkánk gyümölcse, mert nagyon

komoly gépeket hoztunk létre. Egy nagy

konszern fejlesztô igazgatója komolyan

érdeklôdik a termék iránt, szeretnének

együttmûködni velünk a fejlesztésben és a

terjesztésben. Nem szeretném még abba-

hagyni a munkát és a fotelban üldögélni,

mert úgy érzem, hogy ahhoz még nem va-

gyok elég öreg.

— A Lakics Kft. sajátos helyzetben

van, hiszen két megyében, Somogyban

és Baranyában van telephelye. Miként

lehet a földrajzi távolságot áthidalni ah-

hoz, hogy sikeresen tudjanak mûködni?

— Volt egy idôszak, amikor a két cég

önálló elszámoló volt és ez gátolta az

összetartozást. Rá kellett jönnöm, hogy

így nem mûködik megfelelôen, ezért

egyesítettük a cégeket, ami eredményre

vezetett. Igyekszünk mindkét telepet

ugyanolyan intenzitással fejleszteni, eh-

hez mindig meghallgatom a kollégáim vé-

leményét. Kaposváron inkább a forgácso-

ló-technikán van a hangsúly, ezért ezt le is

építettük Komlón, mivel a két hely nem

bírja el ugyanazokat a beruházásokat. A

lakatos technológiák viszont Komlón kap-

tak nagyobb hangsúlyt. Szerencsére a

munkaerô is ehhez igazodik, Komlón több

a hegesztôlakatos és viszonylag kicsi az

elvándorlás. De így is komoly szakember-

hiánnyal küzdünk, a magasan képzett

szakemberek rendkívüli módon hiányoz-

nak.

— Mi az az élettapasztalat, életböl-

csesség, amit átad a fiainak?

— Én azt hagyom nekik örökül, hogy

dolgozni, dolgozni és még egyszer dol-

gozni. A vezetô azért van, hogy észreve-

gye a hibákat, azokra reagáljon, javítsa ki.

Akkor is megy tovább az élet, ha nincs ve-

zetô, de csak 50-60%-on. Arra buzdítom

ôket, hogy legyenek ott, lássanak, merje-

nek beleszólni a dolgokba és változtassa-

nak. Járják a világot, nézzék meg, hogy

mások miként csinálják, folyamatosan ta-

nuljanak. Nem féltem ôket, mert idôben

csatlakoztak a céghez, így kellôképpen is-

merik azt. Ha kell, leülünk beszélgetni, de

eddig is bebizonyosodott, hogy tudunk

együtt dolgozni. A cég a családom nélkül

nem lenne ennyire sikeres. K.T.

Életmû Díj:Lakics László

„A cég a családom nélkül nem lenne ennyire sikeres”

ñ

DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Második alkalommal adták ki és 2015-

ben is egy fiatal hölgy, Kiss-Bartos Ré-

ka érdemelte ki a kamarai Az Év Fiatal

Üzletembere Díjat. Ezt az elismerést a

kamara egy 35 évnél nem idôsebb, ki-

emelkedô szakmai eredményeket fel-

mutató, üzletileg eredményes vagy ígé-

retes, a többi fiatal vállalkozó elôtt pél-

daértékû tagjának ítéli oda.

Kiss-Bartos Réka a pécsi Öko-Trade

Kft. ügyvezetôje, a stafétabotot édesap-

jától, Bartos Sándortól veszi át, vezeti

és irányítja a speciális iparágban dolgo-

zó, környezetvédelmi szolgáltatásokat

nyújtó céget. A vállalkozás a környezet-

védelem minden ágában, az ország

egész területén végzi szakmai tevékeny-

ségét. Mint a díjátadón a méltatásban el-

hangzott: Kiss-Bartos Réka fiatal nô-

ként határozott és tervezett életpályát

követve menedzseli saját üzleti projekt-

jeit és az édesapja által alapított környe-

zetvédelmi céget.

Az Év Fiatal Üzletembere közgaz-

dászként végzett, 18 éves kora óta dol-

gozik, a munka mellett végezte a fôis-

kolát is. Már a jelenlegi munkahelye

elôtt ügyvezetôként dolgozott egy nem-

zetközi kereskedelmi cégnél. A vállal-

kozói szférában 10 év alatt jutott el az

ügyvezetôi szintig, végigjárva a külön-

bözô lépcsôfokokat.

— Édesapámtól megtanultam, hogy

az egyenes, korrekt, tiszta elvek a köve-

tendôk. Én is ebben a szellemben dolgo-

zom, a következetességben, a precizi-

tásban és a megbízhatóságban hiszek –

válaszolja a díjazott arra a kérdésre,

hogy milyen elveket tart szem elôtt

munkája végzésekor. — A siker titka ta-

lán a kitartó, következetes magatartás,

ez nálam eddig mindig eredményre ve-

zetett. Meg kell tanulni idomulni a foly-

ton változó gazdasági helyzethez, emel-

lett figyelni az új lehetôségeket, megol-

dásokat. Minden nap tenni kell egy lé-

pést ahhoz, hogy elérjem a végcélt, de

közben nagyon élvezem az odavezetô

utat is.

— Egy korábbi interjúban emlí-

tette, hogy 30 éves korára – születés-

napi ajándékként saját magának – el

szeretné indítani elsô önálló vállalko-

zását a családi cég ügyvezetôi szerepe

mellett. Megvalósult ez a vágya?

— Igen, a vállalkozás megvalósult.

A szintén pécsi székhelyû Tom Market

üzletláncnak lettem partnere és immár

két üzletet üzemeltetünk a férjemmel

együtt, sikeresen. Már további üzletek

nyitását is tervezzük.

— Miért érdemelte ki Az Év Fiatal

Üzletembere díjat, milyen sikereket

ért el 2015-ben?

— 2014 év végén nyitottuk meg az

Öko-Trade Kft. budapesti irodáját. El-

engedhetetlenül fontosnak találtam,

hogy a több mint húsz éve pécsi szék-

hellyel mûködô vállalkozásunk a fôvá-

ros irányába is terjeszkedjen és ezáltal is

hangsúlyosabbá váljon. Ez a lépés

2015-re már érzékeltette hatását, bár

szándékaim szerint a jövôben sem sza-

kadunk el Baranyától és Pécstôl. Erôtel-

jesen dolgozom cégünk szolgáltatásai-

nak külföld felé való kiterjesztésén, leg-

inkább az uniós országokkal, fôként a

Horvátországgal való együttmûködés a

cél. A 2015-ös év szép sikereket hozott

az agrár-környezetvédelem területén ki-

fejtett szolgáltatási tevékenységünkben

is. Aktív tagja vagyok a kamara talaján

alakult FÜGE Egyesületnek, amely fia-

tal üzletembereket tömörít. Az említett

tevékenységek már az én irányításom-

mal és ötleteim nyomán indultak fejlô-

désnek, gondolom, ennek szól a díj.

— Mit jelent az ön számára a díj?

— A díjnak nagyon örülök és rend-

kívül megtisztelônek érzem. Kifejezet-

ten motivál és kötelez is egyben. To-

vábbra is szeretnék saját eszközeimmel

hozzájárulni ahhoz, hogy kiemelkedô

gazdasági eredmények születhessenek

szülôvárosomban, szûkebb pátriámban.

Az elismerés mégsem egyedül engem

illet, hiszen kollégáim, az Öko-Trade

Kft. lelkes fiatal csapata nélkül aligha

érhettem volna el kimagasló eredmé-

nyeket.

— Fiatal üzletemberként melyek

azok a kihívások, amelyekkel szembe

kell néznie és miben jelent elônyt az

üzleti életben a kora?

— A gazdasági életben minden kor-

osztálynak nagy kihívás vállalkozást

vezetni. Egyelôre nem éreztem hátrá-

nyát a fiatalságomnak, nôi mivoltomnak

is csak ritkán. A munkabírás, terhelhetô-

ség, trendkövetési képesség, a lendület

– mind olyan elôny, amit írhatunk a fia-

tal kor számlájára, de bízom benne,

hogy évek múltán is sajátjaim lesznek.K.T.

Az Év Fiatal Üzletembere Díj:Kiss-Bartos Réka

„A siker titka a kitartó, következetes magatartás”

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 19

— Vállalkozásunk az elsô idôszakbanmeghatározóan agrár-külkereskedelemmelfoglalkozott, elsôsorban Horvátországba, Szlo-véniába, Olaszországba szállítottunk mezô-gazdasági terményeket – eleveníti fel a két év-tizeddel ezelôtti történet kezdetét az ügyveze-tô. — Az eltelt 20 év alatt rendkívül nagy válto-zások történtek az EU-s csatlakozással, deezek a piacok továbbra is nyitottak maradtakszámunkra, így számos partnerünkkel szinte akezdetek óta együtt dolgozunk. Ahhoz, hogyegy kereskedelmi vállalkozás sikeres legyen,megbízható vevôkre és áruellátó partnerekrevan szükség, ezt tudtuk már az elején. Emellettfontos a korrekt pénzügyi háttér, amihez az in-duláskor óriási segítséget kaptunk ismerôse-inktôl és vállalatoktól. Hittek bennünk és elfo-gadták azokat a vevôi garanciákat, amelyekkela megfelelô árufedezetet tudtuk biztosítani, ésakceptálták a munkastílusunkat is.

Rétházi Csaba egy pályamódosítás révénkerült a ’80-as évek végén Pécsre a BaranyaCoop külkereskedelmi vállalathoz, ahol megfe-lelô szakmai felkészültséget szerzett a külke-reskedelemben. Közben esti tagozaton elvé-gezte a közgazdaságtudományi egyetem kül-kereskedelmi szakát, mert véleménye szerintegymástól elválaszthatatlan az elmélet és agyakorlat. Közben egy kis magánvállalkozás-nak lett fele részben tulajdonosa, ott számoskapcsolatot sikerült kiépítenie, ezekbôl alakultki az Agro-Boy vevôköre. Abban az idôben,amikor sokkal nehezebb volt a kommunikáció akülönbözô központok és a felrakó helyek kö-zött, rendkívül fontos volt a személyes jelenléta gabonához kötôdô hatósági munka miatt is.Sok múlott azon, hogy ki milyen jártas a szállít-mány szemrevételezésében, meg tudja-e álla-pítani, hogy az áru megfelel az elvárásoknak.Ettôl függött az, hogy az ember mennyire tudbeágyazódni a kereskedelmi láncba. RétháziCsabáék a termelôkkel együtt arra törekedtek,hogy magas minôségû gabonát szállíthassa-nak az igényes szlovéniai piacra. Hozzáállá-suknak volt köszönhetô, hogy megkereste ôket

egy nagy szlovéniai cég megbízottja egy olyanigénnyel, amely nagyságrendekkel nagyobbvolt a vállalkozás akkori kapacitásánál. De abólyiak nem ijedtek meg ettôl, rengeteg mun-kával teljesíteni tudták a megrendelést, ami je-lentôs elôrelépést jelentett a vállalkozás életé-ben.

— Miért tudtak megmaradni a piacon,sôt, fejlôdni az elmúlt húsz évben?

— Mindenekelôtt szükség volt a kereske-delmi tapasztalatra, egy szakmai fertôzöttség-re. Emellett olyan jó emberek kellettek, akik hit-tek a vállalásunkban, hogy azt olyan szintenfogjuk végrehajtani, ami egy közös sikerhezvezet. A kölcsönösség, a garancia, a megbíz-hatóság kulcsfogalmak az üzleti kapcsolataink-ban. Fontos tényezô a szerencse, a tudatos-ság és egy nagyfokú hit. Hinni kell, hogy haazonnal nem is, de a befektetett energia ésmunka, a koncepcionális gondolkodás gyümöl-cse beérik. Úgy kell kezdeni minden napot,hogy hiszek abban: ez a nap is sikeres lesz,meg tudom oldani a jelentkezô feladatokat.Azért is bízom a jövôben, mert ez egy családivállalkozás; a fiam már felkészült üzletember-ként több üzletágat menedzsel, pl. teljes egé-szében ô építette fel a logisztikai üzletágat, alányom a sörárpa integrálásával foglalkoziktöbb mint 10 éve, a feleségem az egész gabo-napiac-export beszerzési és értékesítési port-fólióját igazgatja.

— Mitôl mûködik jól a családi vállalko-zás?

— Azt nem mondom, hogy nincsenek vi-ták, nézeteltérések a vállalkozás irányításá-ban, de az, hogy az ügyeket komplexitásukbannézzük, elôreviszi a dolgokat. Igyekeztünk úgyalakítani a folyamatokat, hogy mindenkinek le-gyen egy önálló területe, és csak azokat a stra-tégiai kérdéseket beszéljük meg, amelyek aközéptávú vagy hosszabb távú döntésekhezszükségesek. De azokat kiérleljük. Néhány évóta van egy kollégánk, akinek az a feladata,hogy elôkészítse ezeket a döntéseket, elemez-ze azt a pénzügyi-közgazdasági környezetet,

amelyben meg akarjuk valósítani a fejlesztése-ket. Fontos tényezô az önállóság, a több évesmunkakapcsolatok révén kialakult egy bizalmiviszony, amelyik lehetôvé teszi, hogy nem kellnapi operatív ellenôrzéseket tartani.

— Miként rajzolható meg a jövô képe azAgro-Boynál?

— A jövô záloga a versenyképesség fenn-tartása. A piaci igények magas szintû kiszolgá-lása mellett keresni kell azokat a kitörési ésstabilizálási pontokat, amelyek hosszú távonbiztosíthatják ennek a családi vállalkozásnak amûködését. Például beilleszteni a profilunkbaegy olyan árukibocsátási lehetôséget, amelyazt feltételezi, hogy rendelkezünk a toxinmen-tes árualap megteremtéséhez szükséges tech-nológiai- és eszközrendszerrel. Éppen mostnyújtottunk be egy ilyen típusú pályázatot. Vál-lalkozásunk másik fejlesztési iránya a nemzet-közi szállítás, valamint a logisztika felé való to-vábbi bôvülés, amit egy bólyi logisztikai köz-pont létrehozásával szeretnénk megvalósítani.Ehhez megvan a területünk, már csak egy pá-lyázati lehetôséget várunk. Ez új perspektívátnyithat az Agro-Boy elôtt. K.T.

Rétházi Csaba, Agro-Boy Kft.

„Hinni kell, hogy a befektetett munka gyümölcse beérik”

Ha ki sem mozdulna az irodájából, akkor is naprakész információi lennének a cég mûködésérôl, az úton lévô jármûvek helyzetérôl, asormási telephelyen történtekrôl. Rétházi Csaba, a gabonakereskedelemmel és szállítással foglalkozó bólyi Agro-Boy Kft. ügyvezetô-tu-lajdonosa ma is rácsodálkozik arra, hogy mivé lett az egykor a családi ház étkezôjébôl elindított vállalkozás. A szinte 0 forintnyi kezdô-tôke mára 2 milliárdra duzzadt, Nagykanizsa mellett, Sormáson kialakítottak egy több mint 10 ezer tonna szemes termény tárolására al-kalmas raktárbázist, Bólyban felépítettek egy komfortos irodaházat, kamionokat vásároltak és még lehetne sorolni az elmúlt két évtizederedményét. Mindezt a cégnél jelenleg dolgozó 22 kollégával érték el.

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság20

Az uniós források elapadásával azépítôiparban is visszaesett a terme-lés. A Központi Statisztikai Hivatallegfrissebb adatai szerint ez 20 szá-zalékos csökkenést jelentett a múltév elsô két hónapjához képest. Azépületeké 12,6, az egyéb építménye-ké 28,5 százalékkal maradt el a ta-valy januáritól. A legnagyobb mér-tékben az út- és vasút-, valamint köz-mûépítéssel foglalkozó cégek terme-lése csökkent. Ezzel a teljesítménnyelsereghajtók vagyunk az unióban,ahol az euró övezetben 6, míg azunió egészében 4,4 százalékkal nôttaz építôipari termelés az egy évvelkorábbi idôszakhoz ké-pest.

Az Építési VállalkozókOrszágos Szakszövetsé-ge, az ÉVOSZ alelnöke, aDunántúli RegionálisKépviselet vezetôje,Peresztegi Imre, a ZÁÉVvezérigazgatója szerintaz elmúlt hónapokbanhozott kormányzati in-tézkedések a lakásépítés fellendítésétszolgálják. A CSOK, és az áfa csök-kentése – 27-rôl 5%-ra – várhatóanpozitív hatással lesznek az ingatlan-fejlesztésekre, lakásépítésekre is.

— A CSOK egyebek mellett a fize-tôképes keresletre, annak növekedé-sére lesz hatással, az áfa csökkentés alakásárakat befolyásolja majd – emeliki a Peresztegi Imre. — Az uniós for-rások csökkenését követôen mindtöbb építôipari cég került nehéz hely-zetbe. Az elmúlt évtizedekben az épí-tôiparban foglalkoztatottak létszámacsökkent, mintegy 80-90 ezer fôvel, aszakemberek egy része külföldön ke-resett munkalehetôséget. Majd az épí-tôipar fellendülését követôen szembetalálkozunk a szakember hiánnyal,amely majdan a projektek megvalósí-tásának korlátját is jelentheti, ezért akülföldön dolgozó szakembereket

vissza kell csábítani, amitmagasabb bérekkel, a re-zsi óradíj növelésével le-het megoldani.

Az elôbb elmondot-tak a fiatalok szakmavá-lasztását is nagyban be-folyásolják. Az építôipariszakmákra jelentkezô ta-

nulók száma csökkent, ugyanis aszakmaválasztást nagyban befolyá-solja, hogy az adott szakmának mek-kora a társadalmi megbecsültsége, sezzel párhuzamosan milyenek a kere-seti lehetôségek.

Kitért arra is, hogy az elmúlt évek-ben a magánbefektetôk beruházásaiis csökkentek, eltolódtak az államiakirányába. A hét éves uniós ciklus be-fejezôdött, az újabb még nem indultel, ezért is szükséges a magánberuhá-zások számának és volumenének nö-vekedése. Szólt arról is, a CSOK je-lentôs elôrelépést hozhat abban, hogymind több család döntsön a lakásvá-sárlás és építés mellett, a Dél-Dunán-túlon például már 20 millióért kapha-tó egy 70 négyzetméteres, új építésûlakás. E mellett a hatósági eljárás fel-gyorsítása – 300 négyzetméter nettóalapterületû ingatlanok esetében – is

kedvezôen befolyásolhatja a lakás-építést. A Modern Városok programkeretében pedig jelentôs beruházásokvalósulnak meg a megyeszékhelye-ken, a megyei jogú városokban, amiszintén kedvezô hatással lesz az épí-tôiparra.

— A legnagyobb gondot azonbanaz építôiparban tapasztalható hullám-zás jelenti, hogy nem folyamatosanállnak rendelkezésre a források a be-ruházások megvalósításához – hang-súlyozza Peresztegi Imre. — Az újabbuniós költségvetési ciklus pályázatiforrásaiból megvalósuló projektekvárhatóan májusban elindulhatnak. Akormányzat szándéka az, hogy az eu-rópai uniós források cca. 60%-a agazdaságfejlesztésre fordítódjon, eb-bôl adódóan az ipari létesítményekkivitelezése fog elôtérbe kerülni.

Az építôiparban fellendülés májustól várható

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 21

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

TANÁCSADÁSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Az innovációs tanácsadást az

Enterprise Europe Network szol-

gáltatásai között térítésmentesen

nyújtja azoknak a kis- és középvál-

lalkozásoknak, illetve nagyválla-

latoknak, akik fejleszteni kívánják

innovációs képességüket és növel-

ni szeretnék versenyképességüket.

A tanácsadás segítséget nyújt ab-

ban, hogy a cégen belül születô öt-

letek megvalósítása sikeres legyen.

Mivel a résztvevô vállalkozás egy

benchmarking riportot kap kézhez

így olyan információhoz juthat,

amely fejlôdésének alapja. A kér-

dôív végeredményeként ugyanis

megtudhatja azt, hogy hol áll a ver-

senytársakhoz képest, mindezt glo-

bális viszonylatban.

Mindehhez egy olyan Innová-

ciós Menedzsment módszert és ah-

hoz tartozó szoftvert vesznek

igénybe, amelyet az Európai Bi-

zottság megbízásából fejlesztettek

ki. Az IMP3rove egy olyan tanács-

adói eszköz, amely egy kérdôív

alapján képes objektív elemzést

készíteni a résztvevô vállalkozás-

ról megmutatva annak erôsségeit

és gyengeségeit az innováció me-

nedzsmenttel összefüggô területe-

ken. Így fény derül arra, hogy a cég

innovációs stratégiája, szervezeti

felépítése és belsô kultúrája és

egyéb anyagi feltételek hogyan se-

gítik, vagy éppen hátráltatják az öt-

letek megvalósulását.

A tanácsadás egy világhírû

nemzetközi tanácsadó cég, az A.T.

Kearney által kidolgozott elméletre

épül, amely öt dimenzió mentén

vizsgálja egy vállalkozás innováci-

ós sikereit. Ezek a megvalósulást

segítô feltételek, az innovációs

életciklus folyamatok, az innováci-

ós szervezet és kultúra, továbbá az

innovációs stratégia. Ez az öt di-

menzió határozza meg, hogy a vál-

lalkozás milyen innovációs ered-

ményeket ér el. A tanácsadás alap-

ját szolgáló kérdôív erre az öt di-

menzióra épül és ehhez kapcsolódó

kérdéseket tesz fel.

A szoftver által generált riport

megmutatja, hogy a cég milyen in-

novációs eredményeket tud felmu-

tatni és azt, hogy hogyan épül fel

egy új termék vagy szolgáltatás

életciklusa. Mindezeket az adato-

kat összehasonlítja a résztvevô ál-

tal kiválasztott hazai vagy külföldi

vállalkozások eredményeivel.

Az IMP3rove adatbázisban je-

lenleg 5000 vállalkozás szerepel,

amelyeknek a fele 25 fônél keve-

sebb foglalkoztatottal rendelkezô

cég. A felmérésen azoknak a vállal-

kozásoknak érdemes részt venni,

amelyek szeretnék tudni azt, hogy

ötleteiket miként tudják a leghaté-

konyabban megvalósítani és piaco-

sítani, továbbá legalább 5 fôt fog-

lalkoztatnak és minimum két lezárt

üzleti évvel rendelkeznek.

A szolgáltatás, amely az Euró-

pai Bizottság finanszírozása révén

jelenleg térítésmentesen vehetô

igénybe, segít a vállalkozásoknak

abban, hogy ötleteiket életre tudják

kelteni és piaci értéket kovácsol-

hassanak az újító gondolatokból.

Ezenkívül a tanácsadás segít felké-

szíteni a vállalkozásokat pályázato-

kon való részvételre és a felmérést

követôen minôsítésként használ-

hatják az IMP3rove kiértékelést.

A tanácsadáson való részvétel-

rôl érdeklôdni az Enterprise

Europe Network regionális irodá-

jának munkatársánál, Rabb Sza-

bolcsnál lehet.

Rabb Szabolcs

Innovációs osztályvezetô

IMP3rove Guide

Tel: +36 72 507 118

E-mail: szrabb@pbkik.hu

Innovációs tanácsadás

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság24

Pollack Expo és a DDGK2016. február 25.-26. között kerültmegrendezése a PTE Mûszaki és In-formatikai Karának Pollack Exporendezvénye, melyen a Dél-Dunán-túli Gépipari Klaszter két tagja aKontakt-Elektro Kft. és a Ziehl-Abegg Kft. mint kiállító vett részt.

Mind két tagvállalat részt vesz a PTE

MIK duális gépészmérnöki BSc képzé-

sében, melyben a klasztertagok a mér-

nökhallgatók számára nyújtják a gyakor-

lati oktatás helyét. A klaszterbôl további

hét tagvállalat vesz részt a duális gépész-

mérnök képzésben, melyek a Büttner

Kft., a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.,

Matro Kft., MIG-TIG Kft., Lakics Gép-

gyártó Kft., Sampo Kft., Seres Kft. és a

Strauss Metal Kft.

A Ziehl-Abegg Kft. és a Kontakt-

Elektro Kft. számára a szakmai utánpót-

lás biztosítása szempontjából eredmé-

nyes volt az Expo, sok érdeklôdô hallga-

tóval találkoztak, akik szakdolgozati té-

mák után, valamint az azt követô idô-

szakra álláslehetôségek után érdeklôd-

tek. A gépipari vállalatoknál mind a kö-

zépfokú gépipari szakmák iránt, mind a

gépészmérnökök iránt szinte állandó a

kereslet. Az Expo adott lehetôséget és al-

kalmat arra, hogy a Kontakt-Elektro Kft.

a PTE Mûszaki és Informatikai Kara kö-

zött ezúttal is egy szorosabb együttmû-

ködés indulhasson el. A Mûszaki és In-

formatikai Kar egy oktatási célokra

használt robotját a Kontakt-Elektro Kft.

számára felajánlotta, annak érdekében,

hogy a Kft. felújítsa, fejlessze, és gya-

korlati körülmények között, valós ipari

applikációk keretében duális és egyetemi

szakképzés céljaira felhasználja a roboti-

ka gyakorlati oktatásában.

Klaszterfejlesztési pályázat – konzultációs nap az NGM-ben

2016. február 25-én az NGM Nem-zetközi és Klaszter Osztály a GINOP1.3.2.-15 Professzionális klaszter-szervezetek minôségi szolgáltatás-nyújtásának támogatása címû pá-lyázattal kapcsolatban országoskonzultációs rendezvényt tartott. ADél-Dunántúli Gépipari Klaszter isrészt vett az eseményen, melyen azországban létezô klaszterek 75%-amegjelent.

A rendezvényen a pályázattal kapcsola-

tos általános információk ismertetése

után egészen részletekbe menô tájékoz-

tatás kaphattak a résztvevôk, mint pl.

kapcsolt vállalkozások minôsítése, pá-

lyázati költségvetés összeállítása, költ-

ségelemek bruttó és nettó elszámolása,

pályázat elektronikus feltöltési felülete, a

pályázat elbírálásának folyamata, egyes

költségelemek pl. utazási költségek el-

számolhatósági módja, bérköltségek és

kiállítások elszámolása.

A GINOP 1.3.2. -15 pályázatok elsô

bírálati napja 2016. május 31. lesz, mely

idôpontig az Akkreditált Innovációs

Klaszter Címmel rendelkezô Dél-Du-

nántúli Gépipari Klaszter is be kívánja

nyújtani a pályázatot.

Az akkreditációs cím megújító pá-

lyázat várhatóan áprilisban fog kiírásra

kerülni az NGM tájékoztatás szerint.

A DDGK akkreditációs címének meghosszabbítása

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterkérelmet adott be a Nemzetgazda-sági Minisztérium illetékes osztá-lyára, hogy a következô AIK pályázatmegjelenéséig a címet használ-hassa.

A klaszter kérelmét az illetékes államtit-

kár-helyettes jóváhagyta és engedélyezte

az új AIK pályázat elsô értékelési határ-

napjáig a cím használatát. Ha a klaszter

új akkreditációs pályázata az elsô értéke-

lési határnapig benyújtásra kerül, a cím

használatára való jogosultság automati-

kusan meghosszabbodik a pályázat elbí-

rálásának idôpontjáig.

DDGK gépipari szakkörök kiter-jesztése

2015/2016 tanévben három általá-nos iskolában indultak el a Dél-Du-nántúli Gépipari Klaszter által támo-gatott gépipari jellegû szakkörök.

Eltelt fél év a szeptemberi indulást köve-

tôen, sok értékes tapasztalattal, véle-

ménnyel és fejlesztési javaslattal rendel-

keznek az iskolák gépipari szakköröket

vezetô tanárai, melyek elfogadásával a

következô 2016/17 tanévben induló

szakkörök minél sikeresebb lebonyolítá-

sát eredményezheti.

2016. március 5-én a szakkörök mû-

ködését egyeztetô megbeszélést hívott

össze a DDGK, melyen a Szieberth Ró-

bert Általános Iskola (Gyárvárosi Általá-

nos Iskola), Bánki Donát Általános Isko-

la és a Kovács Béla Általános Iskola

(Rácvárosi Iskola), valamint az új érdek-

lôdô Szentlôrinci Általános Iskola és a

Mágocsi Általános Iskola képviselôi is

részt vesznek. A DDGK eszközökkel,

alapanyagokkal, gépipari vállalatok

üzemlátogatási lehetôségeivel támogatja

a pályaorientációs célú szakköröket, va-

lamint a DDGK mint katalizátor jelenik

meg a szakköri munka folyamatában.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

várja az érdeklôdô iskolák jelentkezését,

kérjük jelezzék Szabó Berta klaszter me-

nedzser részére, ha a szakkörök támoga-

tásával és indításával kapcsolatban kér-

désük lenne a +36 72 507 156 telefon-

számon vagy a bszabo@pbkik.hu email

címen.

A DDGK a „Magyar AkkreditáltKlaszterek” kiadványban

Megjelent a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium által kiadott Magyar Akk-reditált Klaszterek címû kiadvány,mely 33 db Akkreditált InnovációsKlaszter címmel rendelkezô klasz-terrôl tartalmaz összefoglaló infor-mációkat angol nyelven.

A kiadvány tartalmazza a Dél-Dunántúli

Gépipari Klaszter küldetését, tevékeny-

ségeit és projekt terveit is, Pécsrôl az In-

formációmenedzsment Innovációs Klasz-

ter és a Biotechnológiai Innovációs Bá-

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: PBKIK) februárban is aktívmunka folyt, melyekrôl az alábbiakban olvashatnak a tisztelt érdeklôdôk. Szabó BertaDDGK hírek

KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 25

zis Klaszter szerepel még a kiadványban.

A Magyar Akkreditációs Innovációs

Klasztereket tartalmazó kiadvány és a ta-

nulmány letölthetô a www.klaszterfejel-

sztes.hu oldalon.

Díjazták a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjait

Szívbôl gratulálunk a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara kitün-tetettjeinek, a Dél-Dunántúli Gépipa-ri Klaszter tagjainak!

Baranya Gazdaságáért Díj

A díj kitüntetettje dr. Hüse István

Dr. Hüse István a Dél-Dunántúli Gépipa-

ri Klaszter elnöke, társadalmi munkában

több mint három éve menedzseli a régió

legnagyobb gépipari összefogását. Ko-

moly szakmai munkájának köszönhetô-

en a klaszter folyamatos operatív és stra-

tégiai munkát folytat. Dr. Hüse István

emellett két vállalkozását is eredménye-

sen menedzseli.

Életmû Díj

A díj kitüntetettje Lakics László

Lakics László a Lakics Gépgyártó Kft.

alapítójaként és máig egyik vezetôjeként

30 éves áldozatos munkájának köszön-

hetôen ma már Komlón, Kaposváron,

Dombóváron több száz család megélhe-

tését biztosítja. Életmûve egy családi kö-

zépvállalkozás, amely nemzetközi piacra

dolgozik a szélenergia ágazatban. Hit-

vallása szerint a piac- és technológiai is-

mereteknek komplex technológiafejlesz-

téssel kell párosulniuk. A cég ma már eu-

rópai szinten is elismert, amely saját fej-

lesztésû termékeivel is piaci eredménye-

ket ér el.

Baranya Megyei Szakképzési Díj

A díj kitüntetettje a Hauni Hungaria

Gépgyártó Kft.

A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. több,

mint egy évtizede foglalkozik tanulók

gyakorlati képzésével. Orzsi Bálint a

kezdetek óta csoportvezetôi munkája

mellett az oktatást is magas színvonalon

mûveli. A képzés minôségének folyama-

tos növelése érdekében a termeléstôl el-

különítetten saját tanmûhelyt is kialakí-

tottak, melynek 2013 óta Orzsi Bálint a

vezetôje. A 2015–2016-os tanévtôl a du-

ális felsôoktatási mérnök képzés beveze-

tésében és elindításában is élen járnak.

Benchmarking ülés a SpitzerSilo Pécs Kft.-nél

2016. március 7-én a Dél-DunántúliGépipari Klaszter egyik tagvállalata,a Spitzer Silo Pécs Kft. adott hely-színt az immáron 28. DDGKBenchmarking klubülésnek.

A Spitzer Silo Pécs Kft. alumínium silo-

jármûvek gyártásával foglalkozik, szinte

kizárólagosan a német anyavállalat ren-

delési igényeinek megfelelôen termel. A

silójármûvekben építôanyagipari, élel-

miszeripari, vegyipari, mezôgazdasági

ömlesztett áruk, por- és granulált-, akár

veszélyes (ADR-es) anyagok, takarmá-

nyok szállíthatók. A Klasztertagok elô-

ször 2013-ban vettek részt a cégnél

üzemlátogatáson, azóta sok új fejlesztést

hajtottak végre, többek között a kétéves

kivitelezési munkákat követôen elké-

szült a pácoló üzemük európai uniós tá-

mogatás bevonása nélkül saját forrásból,

banki hitel nélkül.

A fejlesztésre környezetvédelmi szem-

pontból, a jobb minôség, termelékenység

növelése, gazdaságosabb üzemeltetés

miatt volt szükség. A berendezés minden

szempontból zárt technológiájú, nulla

gáz-gôz emisszió, nincs szennyvíz csat-

lakozás. A teljes pácolás körfolyamat,

csak elszállításra és megsemmisítésre

kerülô szennyvízkoncentrátum és desz-

tillált víz keletkezik.

Az üzemlátogatást követôen a

klasztertagok a 2016. évi DDGK felada-

tokat, igényeket és lehetôségeket vitatták

meg, melyek alapjául szolgálnak az éves

költségvetési tervnek és munkának. Ez

évben is a DDGK stratégiai célok meg-

valósulása mentén folyik az aktív mun-

ka, azaz a két fô irányvonal a szakkép-

zésfejlesztés és az üzletfejlesztés lesz.

A DDGK rendezvényén a Spitzer

Silo Pécs Kft. üzemlátogatásán részt vett

Dr. Páva Zsolt Pécs város polgármestere

és Csizi Péter országgyûlési képviselô is.

2016. március 3-án ünnepélyes keretek közötthirdették ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedel-mi Kamara 2016. évi Szakképzési Díjának gyôz-teseit. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagja, aHauni Hungaria Gépgyártó Kft. a Motiváció kate-góriában vehette át a kitüntetést. A Hauni az „ Eza Te pályád! – Pályaorientációs Nyílt nap a HauniHungaria Kft.-nél” címû programjával pályázott adíjra, mely rendezvényt immáron harmadik alka-lommal, az évek során folyamatosan fejlesztveeredményesen valósít meg.

A Nyílt nap célja a gépipari szakmák bemu-tatása a pályaválasztás elôtt álló diákoknak és

szüleiknek. A program keretében az érdeklôdôkbetekintést nyerhetnek a gyár mûködésébe,megismerkedhetnek a CNC forgácsoló, lakatos,hegesztô szakmákkal és kipróbálhatják ügyessé-güket a forgácsoló és lemezmegmunkáló gépe-ken. Szervezett gyárlátogatáson vehetnek részt,valamint beszélgethetnek munkatársakkal és ta-nulókkal a szakma mindennapi kihívásairól. Meg-nézhetik a Hauni Hungaria tanmûhelyét, ahol aziskolai elméleti oktatást kiegészítô gyakorlati ok-tatás folyik.

Két éve a Nyílt nap keretén belül kaphatnakinformációt a duális mérnökképzés iránt érdeklô-dô középiskolások is. A klasztertagok közötti si-keres együttmûködés során a Klaszter több vál-lalata is jelen van a rendezvényeken, akik mintgyakorlati képzôhelyek és potenciális munka-adók mutatkoznak be.

A Hauni Nyílt napját idén is megrendezi no-vemberben, mely díjazott programon ezúttal mégtöbb duális gépészmérnök képzésben részt vevôklasztertag vesz részt és tehet a szakemberutánpótlásuk érdekében. Gratulálunk a díjhoz ésa sikeres rendezvényhez!

2016. évi Szakképzési Díj kitüntetettje a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

KLUBÉLET Dél-Dunántúli Gazdaság26

— A Nôi vállalkozói klubot a kamara önkén-tes tagjai alakították a kamara szervezésében –mondja Kovács Éva. — Hölgytársaimmal mostdolgozunk a konkrét célkitûzés megfogalmazá-sán és én úgy hiszem, hogy egy ilyen lehetôségakkor tölthetô meg kellô tartalommal, ha megta-láljuk a klubtagok közös érdekét, amely mellett ki-alakítható az érdemi mûködés. Miután ez egy nôiklub, vitathatatlanul fontos a szakmai programokés a könnyedebb, a nôk érdeklôdését kiszolgáló,a kikapcsolódást, az érdeklôdést, a szórakozásiigényt kitöltô programok egyensúlya. Az már biz-tosan eldôlt, hogy kéthavonta találkozunk klub-üléseken, amihez a kamara biztosít helyiséget.

Az elsô találkozón mindannyian egyetértet-tünk abban, hogy a nôk másként gondolkodnak,másféle problémamegoldó mechanizmusok ésmás hangsúlyok mentén élik az életüket, mint aférfiak és talán ez a közös vélemény megalapozegy új látásmódot. Mi, klubtagok azt várjuk, hogytanuljunk egymástól, vegyünk át jó gyakorlatokata többiektôl, érezzük jól magunkat együtt, kap-csolódjunk ki, szakmailag töltôdjünk föl.

— A megalakulást követôen mi lesz a kö-vetkezô lépés a klub életében?

— Legközelebb április 12-én találkozunk, ésmint említettem, azt követôen kéthavonta lesz-nek a klubfoglalkozások. Jelenleg az egyik fontoscélkitûzésünk, hogy bôvítsük a taglétszámot,ugyanis el kellene érnünk egy kritikus tömegetahhoz, hogy érdemi munkát tudjunk végezni. Aklub tagságának véleményével összhangban kellkészítünk egy munkatervet, amihez mindenki szí-vesen csatlakozik és eljön a programokra. Úgyképzeljük, hogy változásmenedzsment, protokoll,idômenedzsment, nônek lenni jó, közösségimé-dia-kommunikáció témákban biztosan lesznekszakmai elôadások. A tagságon belül elindult egykérdôíves felmérés, hogy felmérjük ki, milyenkompetenciákkal rendelkezik, mi az, ami a többiklubtag számára is elérhetôvé tehetô, azaz ami-vel helyben is tudjuk egymás munkáját segíteni.

Nagyon fontosnak tartom a hálózatosodást, amiáltal kapcsolatrendszereket és láthatóságot tu-dunk teremteni magunknak és a cégünknek.

— A frissen alakult klubot máris meghív-ták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyrendezvényére, amelyen részt vettek a többimegyei kamara nôi tagozatának, nôi klubjá-nak képviselôi is. Milyen tapasztalatokkalszolgált ez a program?

— Ott láttuk a pécsi lehetôségnek egy sokkaltágabb kontextusát, mivel kiderült, hogy vannakolyan megyei szervezetek, amelyek több évesmûködési tapasztalattal bírnak. Megismertünk ki-fejezetten jó gyakorlatokat, ahol például nôi veze-tôk klubjának nevezik, ezért átgondolandó, hogynôi vállalkozókról, nôi vezetôkrôl vagy ennek ahalmaznak közös metszetérôl érdemes-e a jövô-ben gondolkodni. Az elhangzott elôadások azt istaglalták, hogy ki, milyen érdekek mentén képze-li el a munkáját, mert több klub a pécsihez hason-lóan alakuló fázisban van. Nagyon érdekes gon-dolatok fogalmazódtak meg ennek kapcsán, úgy-hogy a jövôbeni érdemi munkánk szempontjából

hasznosnak tartom a rendezvényen való részvé-telt.

— A pécsi klub milyen szerepet kap a jö-vôben a most megalakult nôi tagozat munká-jában?

— A legfontosabb gondolat az, hogy mikéntés minek mentén tudjuk a mindenki által elismertközös érdeket megteremteni, ugynais ha ez nemlétezik, akkor minden újonnan elinduló kezdemé-

nyezés igen gyorsan ki is fullad. Ha nem találjukmeg, hogy miért érdemes egy ilyen szervezethezcsatlakozni, akkor nem tudjuk azt hosszú távonfenntartani. Márpedig én úgy látom, hogy mi, apécsi klub elindítói elkötelezettek vagyunk, nemöncélúan szeretnénk dolgozni, hanem egyszerû-en egy olyan idôszerû lehetôséget megragadni,amelyben más megyék nôi vállalkozóival mûköd-hetünk együtt. Az MKIK Nôi Tagozata nem vár eltôlünk semmit, a mi érdekünk az, hogy olyan tar-talmas programsorozatot alakítsunk ki, amelyhezminél több pécsi vállalkozónônek vagy vezetônô-nek legyen kedve csatlakozni. Ha így lesz, akkorjól végeztük a munkánkat. K.T.

Talán nem véletlenül éppen Nônapon,március 8-án tartotta alakuló összejöve-telét Budapesten a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamara Kisvállalkozás-fejlesz-tési Kollégiumának Nôi Tagozata.

Az alkalom kiváló lehetôséget te-remtett arra, hogy megismerjék egy-mást a megyei iparkamaráknál mûködôvagy éppen most létrejövô nôi vállalko-zói klubok, mert bizony már szép szám-mal van belôlük az országban. A pécsikamara mentorálásával február végéntalálkoztak elôször a pécsi Nôi vállalko-zói klub tagjai. KOVÁCS Évát, a Kerko-Média Kft. ügyvezetôjét, a klub elnökételôször az új szervezôdés létrejöttérôlkérdeztük.

A pécsiek is csatlakoztak az MKIK Nôi Tagozatához

Üzleti közösség – nôi vállalkozóknakA kamara önkéntes tagi körében nagy számban vannak nôi vállalkozók, akik szívesenmegosztják tapasztalataikat egymással, és mentorálnak fiatal vállalkozó nôket. A nekik létre-hozandó klub tartott elôkészítô megbeszélést a kamarában.

A régi-új klub leginkább a tudásmegosztást és kölcsönös tanulást fogja szolgálni, hiszen olyantapasztalt hölgyeket tudhatnak majd tagi körükben, akik saját „túlélési technikájukat” is megosztjákegymással. A nôi vállalkozói lét, és ennek problémái, illetve potenciális megoldásai mindig is szemelôtt voltak a kamarában. Már 2001-ben megalakult az Üzletasszonyok Klubja, mely az akkor mégújdonságnak számító vállalkozó nôi lét feladataira koncentrált. Közben felnôtt egy generáció, akikszámára ez teljesen általános dolog, de még mindig társulnak hozzá speciális problémák.

A kamara két sikeres, nôk vállalkozóvá válását támogató HEFOP pályázatunkból is tapasztala-tokat szerzett. (Védôháló – a baranyai vállalkozó nôk esélyegyenlôségéért, ÉVA – ÉrvényesüljVállalkozásodra Alapozva) A klub kéthavi rendszerességgel tartja majd összejöveteleit.

Kovács Éva

KLUBÉLET 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyéves múltra tekint vissza a Pécs-Ba-ranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mun-kavédelmi Klubja. Ez idô alatt számosprogramot szerveztek, tanulmányutakonvettek részt.

— Folyamatosan jelentek meg az új

jogszabályok, ezek jelentôs része nehe-

zen értelmezhetô volt, sok ellentmon-

dást tartalmaztak, ezért is fogalmazó-

dott meg, hogy létre kellene hozni egy

klubot munka- és tûzvédelmi szakem-

berek, valamint kamarai tagok részvéte-

lével – idézi fel a kezdeteket Somfai

Gábor a klub vezetôje, aki maga is

munkavédelmi szakemberként dolgo-

zik. — E mellett egy régi hiányosságot

is pótolni szerettünk volna, ugyanis je-

lenleg nem megoldott a munka- és tûz-

védelmi szakemberek után-képzése.

Mint mondja, szinte az elsô pillanat-

tól kedvezô volt a visszhangja a szak-

emberek körében a klubnak, köszönhe-

tôen az elôadóknak, akik a szakmájukon

belül a legmagasabb színvonalat képvi-

selték. E mellett számos olyan téma is

terítékre került, amelyek a jogszabályi

változások miatt jelentôs terhet rónak a

vállalkozásokra.

— Egyebek mellett terítékre kerül-

tek az emelôgépek nyilvántartásával,

kötelezô felülvizsgálatával kapcsolatos

kérdések, kiemelt helyen a gépkezelôi

jogosultságban bekövetkezett változá-

sok, ami arra kötelezi a kis-, közepes- és

nehézgépkezelôket, hogy ismét vizsgát

tegyenek június 30-ig. Megpróbálunk

ez ellen a kamarával közösen fellépni,

jogtalannak tartjuk – emeli ki a progra-

mok sorából az egyik legnagyobb ér-

deklôdést kiváltót.

Az elmúlt évben nyolc alkalommal

találkoztak a klub tagjai, amelynek ke-

retében képzéseken vettek részt, vala-

mint a katasztrófavédelem, a Környe-

zetvédelmi Hatóság, a Baranya Megyei

Kormányhivatal Munkavédelmi Fôosz-

tályának munkatársai elôadásokat tar-

tottak a környezetvédelmi bevallással

kapcsolatos kérdésekrôl, a munkabal-

esetek bekövetkezésének okairól, s arról

miként elôzhetôk meg, az egyéni védô-

eszközökrôl, a kockázatelemzés fontos-

ságáról, a munkaeszközök karbantartá-

sáról, a telephely engedélyezési eljárás-

ról, valamint arról kiknek kell tûzvédel-

mi szakvizsgát tennie. Szakmai tanul-

mányutakon vettek részt melynek során

ellátogattak Bátaapátiba, ahol megte-

kintették a kis- és közepes ak-

tivitású hulladék elhelye-

zésére szolgáló atomte-

metôt, de jártak Kecs-

keméten a Mercedes

gyárban is.

— A klubnak je-

lenleg harminc tagja

van, de volt olyan ren-

dezvényünk, amelyen

ötvenen vettek részt,

mert híre ment, hogy érde-

kes téma kerül terítékre – foly-

tatja tovább Somfai Gábor. — Ettôl az

évtôl azonban már csak a klubtagok szá-

mára ingyenesek, ugyanis a belépés fel-

tétele az önkéntes kamarai tagság, azon-

ban bárki regisztrációs díj ellenében

részt vehet rajtuk.

Ebben az esztendôben is számos ér-

dekes témával várják a munka- és tûzvé-

delmi szakembereket. Az elsô rendezvé-

nyükön februárban a Tûzvédelmi Tör-

vény került terítékre, a bekövetkezett

változásokról a katasztrófavédelem tûz-

védelmi szakértôi beszéltek. Ezen a vál-

lalkozások tûzvédelemmel foglalkozó

munkatársai, az e területen tevékenyke-

dô szolgáltatók mellett nagyon sok tár-

sasházi képviselô vett részt, ugyanis a

bekövetkezett változások elsôsorban

ôket érintik. Márciusban a kéménysep-

résben július elsejétôl bekövetkezô

változásokról volt szó, ami szintén

széles rétegeket érint, ugyanis a

kéményseprôk a Katasztrófavéde-

lemhez kerülnek, s a szolgáltatás a la-

kosság számára ingyenes lesz.

Az idei esztendôben egyebek mellett

szó lesz még a kémiai biztonságról,

kockázatelemzés és az ellenôr-

zések során szerzett ta-

pasztalatokról, amelyrôl

az ÁNTSZ munkatársa

beszél majd, a Bara-

nya Megyei Kor-

mányhivatal Munka-

védelmi Fôosztályá-

nak képviselôje az el-

múlt év súlyos munka-

helyi baleseteivel ismer-

teti meg az érdeklôdôket,

elemzi azok okait. A tervek kö-

zött szerepel több üzemlátogatás is,

egyebek mellett ellátogatnak a

BIOKOM Szelektív Hulladékgyûjtô Te-

lepére.

Somfai Gábor a kamara ipari tago-

zatának elnökségi tagjaként tevékeny-

kedik, s a kamara felkérésére vállalta el

a klub megszervezését, vezetését. Ma-

ga igen színes életutat tudhat magáénak.

Pécsett a Széchenyi István Gimnázium

és Szakközépiskolában végzett gépjár-

mûüzemi-technikusként, de letette a

szakács vizsgát is, dolgozott több éven

át Amerikában, ahol az építôiparban

szerzett tapasztalatokat. Mikor hazatért

a nagybátyja mellett kezdett el dolgoz-

ni, akinek munkavédelemmel kapcsola-

tos vállalkozása volt.

— Több mint másfél évtizede va-

gyok a szakmában. A szakma változa-

tossága fogott meg, sok érdekes dolog-

gal találom nap, mint nap szembe ma-

gam. Az ellenôrzések során folyamato-

san tanulok, tudom például hogyan ké-

szül a jó kenyér, mire kell odafigyelni

az útépítésnél, a sportszereknél, az autó-

szerelôk milyen veszélyeknek vannak

kitéve. A nyelvtudásomnak köszönhetô-

en több uniós cégnek is dolgozom, s va-

gyok a munka- és tûzvédelmi felelôse.

A megelôzést tartom a legfontosabb-

nak, hogy a munkahelyi balesetek ne

következzenek be, ezért is vállaltam el

a klub megszervezését – zárja beszélge-

tésünket. Sz.K.

Egy klub a munkavédelemért

Tûzvédelmi fórum – kémények,társasházak, jogszabályokTöbb mint kéttucat vállalkozás és társashá-zi képviselô vett részt a kamara Munkavé-delmi klubjának rendezvényén, melyet a ka-tasztrófavédelmi igazgatóság tûzvédelmiszakértôje tartott.Ancsin Zoltán tûzoltó hadnagy a tûzvédelmihatóság szemszögébôl vázolta fel a jogszabá-lyi hátteret, melyek nem csak a lakosság, a tár-sasházak, de a vállalkozások számára is jelen-tôs változásokat hoz júniustól.A kéményseprô-ipari közszolgáltatás és a ké-ményseprô-ipari tevékenység átkerült a ka-tasztrófavédelemhez, kéményseprô-ipari kér-désekben a hatósági feladatokat is ôk látják el.

Somfai

Gábor

ÖNINDÍTÓ Dél-Dunántúli Gazdaság28

— Magam 2013-ban vettem részt

egy jobb agyféltekés kreatív írástanfo-

lyamon, ahol olyan élményekben volt

részem, hogy mindjárt utána a tréner-

képzésre is jelentkeztem, s RitArt

Academy tréner lettem, ugyanis egyér-

telmûvé vált számomra, ez bárki számá-

ra elérhetô tudás, hiszem magam is el-

hittem akár író is lehet belôlem – avat

be a kezdetekbe az Erdôsmecskén élô

KÖBLI Szilvia. — Kereskede-

lemben dolgoztam koráb-

ban. Egy éve megszûnt a

munkahelyem, s a mun-

kaügyi központban ke-

restem lehetôséget arra,

hogy milyen irányban

menjek tovább. Egyet

tudtam, nem akarok ismét

boltban dolgozni. Ott aján-

lották, adjam, be a pályázato-

mat az Önindító programra. Az ötlet

adott volt, s a cél is, hogy olyan oktatá-

si központot hozzak létre, ahol bárki ki-

bontakoztathatja a képességeit, mindezt

ötvözve a falusi turizmus nyújtotta lehe-

tôségekkel.

Megpályázta, sikerrel vette az aka-

dályokat, s mint mondja egy olyan csa-

pat tagja lett, amelynek tagjai nagyon

inspirálóan hatnak egymásra, sôt a

gyógytornász Horváth Tündével már

közös projekten is gondolkodnak, nyári

táborokat, work-shopokat szerveznének

több alkotóval összefogva. — A prog-

ram egyik legfontosabb hozadéka szá-

momra a kapcsolati tôke, meg az, hogy

olyan emberek segítenek abban, hogy

sikeres legyek, mint Ódorné Kovács Il-

dikó coach tanácsadó, tréner – emeli ki.

— E mellett már kézzel fogható haszna

is volt magának a tanfolyamnak, a fér-

jemnek már én készítettem el a pályá-

zatát.

Ekkor ér hozzánk következô

beszélgetô partnerem,

HAJNAL Attila.

— A kézmûves dol-

gok mindig is érdekel-

tek, asztalos szerettem

volna lenni, de a szüleim

inkább arra biztattak, vá-

lasszam a férfi szabóságot

– mondja. — Be kell, hogy

valljam, eleinte nem sze-

rettem csinálni, de akkori-

ban – 1975-ben – hetente

kaptam annyi ösztöndí-

jat, mint az osztálytársa-

im havonta, nagy presz-

tízse volt akkoriban en-

nek a szakmának, ez ha-

mar meggyôzött.

Iparosnál volt tanuló,

ahol megszerette ezt a szak-

mát, a végzést követôen is minden

tanfolyamon részt vett, itthon és kül-

földön egyaránt. A felesége is szakma-

beli, ô nôi szabó.

— Az egyik ismerôsömtôl hallottam

az Önindító programról, gondoltam

megpályázom – folytatja tovább beszél-

getésünket. — A képzés mellett, az

igénybe vehetô támogatás keltette fel az

érdeklôdésemet. Magam még a régi

szemléletet sajátítottam el, gondoltam

jó lenne felfrissíteni és modern dolgok-

kal ötvözni azt, hiszen az eltelt évtize-

dekben nemcsak az anyagok, de a tech-

nológiák és az üzleti kultúra is változott,

s ahhoz, hogy még sikeresebb legyek,

fel kell vennem a mai kor ritmusát. A

férfi szabó egy kihaló szakma, szeret-

ném, ha tovább élne. Véleményem sze-

rint az embereknek igényük van a szép,

s kényelmes ruhadarabokra, fôleg a fér-

fiaknak, akik sok esetben egész nap öl-

tönyben vannak, aminek összhangban

kell lenni a személyiségükkel, hogy jól

érezzék benne magukat, e szemlélettel

készítem az öltönyeimet. E mellett egy

új területre is szeretném kiterjeszteni a

tevékenységemet a jövôben mérték után

varrnék ingeket is, egyéni igé-

nyek szerint.

Arra is kitért, hogy e cél

megvalósítása érdekében

élne a támogatási lehetô-

séggel, eszközöket, gé-

peket vásárolna belôle,

többek között gomblyuk

és oldalvarrót, gombbe-

húzót, ollókat. Szólt arról

is, a programtól már eddig is

sokkal többet kapott, mint amire

számított. Az pedig különösen jó, hogy

mindenki pozitívan áll hozzájuk, biztat-

ja ôket, hogy érdemes belevágni, sikere-

sek lesznek.

Az éppen hozzánk lépô ILLÉS Szilvia

egyetértôen bólogat. Ô spe-

ciális lekvárokat ké-

szít, amelyhez

maga termeli

meg a gyü-

mölcsök je-

lentôs részét.

— Annak

idején egy so-

kak által isme-

retlen mirtuszfü-

ge ültetésével kez-

dôdött minden – kezdi be-

szélgetésünket a Mirtusz Kert- és Ötlet-

konyha megálmodója. — A kertészke-

dés eleinte a hobbim volt, majd szép

lassan lételememmé vált. Különleges

növényeket szereztem be, sokat magról

magam neveltem fel, s közben szinte

észrevétlenül a két szenvedélyem, a fô-

zés és a kertészkedés ötvözôdött. Nagy

élvezettel találtam ki új ízeket, hoztam

létre íz-kombinációkat. Ôstermelôként

Romonyán évek óta foglalkozik egzoti-

kus gyümölcsök, egyebek mellett grá-

nátalma, physalis, valamint nemes eper-

fajták – egyedi módon, zsákokban, pol-

cokon egymás fölé helyezve – termesz-

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendejePécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív ipar-ban vállalkozást indítóknak. Az idei Önindító program három résztvevôjével, Hajnal At-tila férfi szabóval, Köbli Szilvi trénerrel, aki egyedi módon tanít írni, s köti mindeztössze a falusi turizmus nyújtotta lehetôségekkel, valamint Illés Szilviával, aki MirtuszKert- és Ötletkonyha kitalálójával, aki speciális lekvárokat készít egzotikus gyümöl-csök felhasználásával a tanfolyamnak helyet adó KOHÓ-ban találkoztam.

Sikerre vagyunk ítélve

TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

A hét dombra épült Komlón nemcsak afémiparhoz kötôdô szakmák voltaknépszerûek, hanem a könnyûipariak is.Míg a férfiak a bányában és az ahhozkapcsolódó szakmákban találtak ma-guknak munkát, addig a lányok, asszo-nyok a varrodákban.

E hagyományokra építve telepedettle városban a Pi-Er Kft. negyedszázad-dal ezelôtt, jött létre, s alakított ki var-rodát Anna-aknán a Hess & PartnersKft. néhány éve. Azonban azzal isszembe kellett nézniük, hogy a könnyû-ipari szakmákban a jó szakemberek fo-gyóban vannak, ezért úgy döntöttek akét cég tulajdonosai, hogy saját magukképezik ki a munkaerô utánpótlásukat.

— Egyre nehezebben találtunk az el-

várásainknak megfelelô varrónôket,

ezért a legnagyobb megrendelônkkel, a

szintén komlói Pi-Er Technical Kft.-vel

közösen arra a döntésre jutottunk, hogy

tanulóképzéssel mi magunk kezdünk el

foglalkozni – avat be a kezdetekbe

SABJÁN László, a Hess & Partners

Kft. ügyvezetôje. — Az utolsó pillanat-

ban vagyunk, mert, lassan nem lesznek

olyan szakemberek, akik még tudnak a

tervezôk által papírra vetett termék alap-

ján szabásmintát készíteni, magas szín-

vonalon szabni, varrni. Egyre inkább ér-

zôdik annak a hatása is, hogy az utóbbi

években nem indult varrónô képzés a

szakiskolákban. E mellett az igazsághoz

az is hozzátartozik, hogy a dolgozóink

átlag életkora 45 és 55 év között van,

közülük sokan rövidesen nyugdíjba

mennek.

Utánanézett, hogy milyen elvárások-

nak kell megfelelniük annak érdekében,

hogy bekapcsolódhassanak a duális

szakképzésbe, gyakorlati képzôhelyként

mûködhessenek. A kamara segítségével,

útmutatása mellett a tanulók oktatásra

alkalmas helyet – egy külön szalagot –

hoztak létre. S, az akkreditációt követô-

en, idén februárban már indulhatott is a

képzés. Jelenleg öten

vesznek részt náluk a

gyakorlati képzésben,

közülük mindenkivel

tanulószerzôdést kötöt-

tek.

— Elsô lépésben

felnôttképzés kereté-

ben folyik majd náluk

a tanulók gyakorlati

oktatása – folytatja to-

vább Sabján László. —

Két év alatt szereznek

szakmunkás-bizonyít-

ványt a résztvevôk.

Hetente három napon

át folyik a képzésük,

ebbôl kettôt az üzem-

ben töltenek, míg az el-

méletet a Pécsi Szakképzési Centrum

Kökönyösi Szakközép- és Szakiskolájá-

ban sajátítják el a szakma alapjaival

egyetemben, amire az intézmény tanmû-

helyében kerül sor. Ezt követôen, a má-

sodik félévtôl már a cég Anna-aknán lét-

rehozott üzemében, a gyártócsarnok

közvetlen közelében kialakított tanuló-

szalagon, ipari körülmények között fo-

lyik tovább a képzésük. Itt ugyanazokon

a modern varrógépeken sajátítják el a

szakmát, melyeket a termelésben is

használnak. A gyakorlati oktatást a több

évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô,

Keszthelyi Tiborné irányítja, aki koráb-

ban a Türr István Képzô és Kutató Inté-

zetben volt szakoktató. A végzettek kö-

zül mindenkit továbbfoglalkoztatunk,

sôt arra is van lehetôség, hogy azok,

akik hamarabb megfelelnek az általunk

támasztott minôségi követelményeket,

már a képzés ideje alatt ténylegesen

munkába állhatnak.

A cég a jövôben

még inkább szeretné

felhívni a figyelmet a

könnyûipari szakmák,

ezen belül is a biztos

megélhetést jelentô

varrodai munka szép-

ségeire. A pályaorien-

tációs program kereté-

ben az elkövetkezendô

idôben felkeresik a

környékbeli iskolákat,

ahol az osztályfônöki

órák keretében bemu-

tatják a cégük tevé-

kenységét. Videót is

készítettek, amelyen

bemutatják, hogy az

általuk gyártott ruhadarabok jelentôs

hozzáadott értékkel, nagy szakértelem-

mel készülnek. Üzemlátogatásokat is

szerveznek, hogy a diákok személyes ta-

pasztalatokat szerezhessenek a teljesen

megújult szakmáról. Ezen a módon is

szeretnék a régi sztereotípiákat lebonta-

ni, ami a varrodákban dolgozók munká-

ját jelenleg körülveszi. Már az is meg-

fordult a fejükben ötletként, hogy a

szakma megnevezésén is változtatni kel-

lene, igazodva a kor követelményeihez,

a férfi és nôi szabók helyett egyöntetûen

textilipari operátor megnevezést kellene

használni. Sz.K.

A tanulóképzés egy újabb szakmai kihívás

Sabján László

tésével a tulajdonában lévô földterüle-

ten, ahol üvegházat és fóliasátrakat épí-

tett, valamint gyümölcsöst hozott létre.

Málnást telepített, valamint többek kö-

zött körtefát, barackfát ültetett.

Az eredeti szakmája szerint szakács,

de már szeretett volna valami mással

foglalkozni, s ekkor kezdett el különle-

ges lekvárokat készíteni. A narancsot al-

mával, körtével fôzte össze, a birsalmát

ananásszal bolondította meg, s

amennyire csak lehetett kevés cukrot

használt fel a készítésükkor.

— A családom és a barátaim voltak

akik elsôként megkóstolták ezeket a

lekvárokat, s ízlett nekik. S miután már

szerettem volna kiszállni a vendéglátás-

ból, ezért elmentem a munkaügyi köz-

pontba, s ott érdeklôdtem mezôgazda-

sággal kapcsolatos tanfolyamok után.

Ott ajánlották az Önindítót, utánanéz-

tem, megtetszettek a feltételek, különö-

sen a tôkejuttatás, ami nekem most nagy

segítséget jelent, ugyanis szeretném to-

vábbfejleszteni a kertészetemet. E mel-

lett egyfajta szellemi tôkét jelent szá-

momra az Önindító, arról nem is beszél-

ve, hogy vakfoltokat töltenek ki az itt

kapott ismeretek. Nem leszek könyvelô,

de az jó, hogy tudom, mire kell odafi-

gyelni ahhoz, hogy a vállalkozásom si-

keres legyen – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság30

Ettôl a tanévtôl már csak mesterek fog-lalkozhatnak a tanulókkal. A ZsolnayPorcelánmanufaktúra Zrt.-nél ketten isrendelkeznek e címmel. Kôvári Tamás-né és Hofecker Angéla a mestervizsgátnem oly rég tették le.

A délelôtti órákban találkozunk egyolyan napon, amikor a tanulók az isko-lában vannak, ahol az elméleti képzé-sük folyik. Kôvári Tamásné, Ilivel az iro-dájában ülünk le beszélgetni, aki har-minchat esztendeje lépte át elôször agyár küszöbét és harminc éve annak,hogy tanulókkal foglalkozik. Jelenlegtizenketten sajátítják el a szakma alap-jait, lesznek a végzést követôen kerá-miakészítôk az irányítása mellett.

— Annak idején az óvónôképzô mel-

lett a porcelángyárat jelöltem meg a to-

vábbtanulási lapomon – kezdi beszélge-

tésünket. — Az élet úgy hozta, hogy a

Zsolnay gyárban lettem ipari tanuló.

Mindig is szeretett alkotni, rajzolni,

festeni, ötvös szakkörbe is járt. Akkori-

ban elôször és utoljára indult speciális

osztályba került, gipszmintakészítô, for-

mázó és porcelánfestôként végzett

ugyanis, mindegyikbôl külön vizsgát

tett. A gyárban a festészetben kezdett

dolgozni, s az akkori szakoktató kérte

fel arra, néhány évvel a végzést követô-

en, hogy vegyen részt a szakképzésben.

— Így tulajdonképpen abba a sze-

rencsés helyzetbe kerültem, hogy min-

den álmom teljesült, gyerekekkel foglal-

kozhattam és alkothattam is, ugyanis

évekig vezettem a kísérleti mûhelyt –

folytatja tovább.

Mint mondja az évek alatt sokszor

foglalkozott a gondolattal, hogy meg-

szerzi a mester címet, de miután a porce-

lánkészítés úgynevezett kis szakmának

számít, nem volt elegendô jelentkezô,

meg helyben nem is lehetett vizsgát le-

tenni, Budapestre, Veszprémbe kellett

volna utazni. Az is az igazsághoz tarto-

zik, hogy csak a kerámiakészítôknek

volt erre lehetôségük, a porcelánfestôk-

nek nem.

— Az elmúlt évben azonban lehetô-

ség nyílt rá, a Zsolnay Porcelánmanu-

faktúra és a kamara segítségével sikerült

megszereznem a mesterlevelet – mond-

ja. — A mestervizsgához vezetô út során

a meglévô tudásom felfrissítése mellett

számos új ismeretre is szert tettem, s

igazán nagy szakmai kihívást jelentett a

vizsgaremek elkészítése, ugyanis sze-

rettem volna a kerámia és porcelánké-

szítésben alkalmazott minél több tech-

nikát, technológiát megmutatni egy-egy

terméken belül. Valami olyant szeretet-

tem volna alkotni, ami a klasszikus vo-

nalat ötvözi a modernnel. Több tárgyat

is készítettem éppen ezért, többek kö-

zött egy márványos hatású, fél méter

magas Mária szobrot, valamint egy

Sikorski Tádé tervezte arab bonboniert

üvegtechnikával.

Kitért arra is, a cég minden támoga-

tást megadott, ahhoz, hogy sikerrel ve-

gyék az akadályokat a leendô utódjával,

Hofecker Angélával egyetemben, aki

szinte végszóra érkezik.

— A Mûvészeti Szakközépiskolában

végeztem Pécsett kerámia szakon, ezt

követôen a Zsolnay Porcelánmanufaktú-

rában helyezkedtem el, mert izgalmas-

nak találtam az itt folyó munkát, a ma-

gas szintû technológiai tudást és azt,

hogy alkotni is lehet – ad hangot akkori

döntésének. — A késôbbiekben általá-

nos iskolai rajz szakos tanári, majd vizu-

ális nevelôtanári diplomát is szereztem a

Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti ka-

rán. A pirogránit üzemben dolgozom,

építészeti kerámiákat gyártunk. Elsôsor-

ban régi épületek rekonstrukciójával

foglalkozunk, tetôcserepeket, homlok-

zatdíszítô elemeket, kályhákat készí-

tünk. Ez nem kis kihívást jelent, ugyan-

is a régivel megegyezô méretben, plasz-

tikai kialakítással, színben kell reprodu-

kálni az eredetit.

S, hogy miért is vállalkozott arra,

hogy a diplomái mellé a mesterlevelet is

megszerezze? Többek között azért, hogy

a jövôben is foglalkozhasson tanulókkal,

és maga is szeret tanulni, s a felkészülés

ideje alatt számos új ismerettel lett gaz-

dagabb.

— A magam részérôl nagyon élvez-

tem, hogy a mesterremek elkészítésekor

végigcsinálhattam a teljes folyamatot az

elejétôl a végéig – emeli ki. — Három

különleges vázát terveztem azonos alap-

formából kiindulva. Ezekhez magam ké-

szítettem el a gipszmagokat, gipszfor-

mákat. Porcelán és eosin öntômasszákat

használtam fel a nyersgyártás során, kü-

lönbözô technikákat alkalmazva mázaz-

tam, festettem. Az elsô egy szecessziós

mintázatú porcelánváza lett máz alatti

kék festéssel és aranyozással. Nyers-

gyártása során színezett öntômasszával

értem el márványos hatást a váza alap-

testén. Több variációt is készítettem be-

lôle a márványos rajzolat hatására más-

más festéssel. Második vázám a natura-

lisztikus Zsolnay állatábrázolások ha-

gyományain született. Inspirációt egy

kevésbé ismert Zsolnay tálon fedeztem

fel, melynek szélén a rákos tálhoz ha-

sonló elrendezésben egy mókus látható.

Ezt terveztem át a vázámra, és készítet-

tem el eosin technikával. Harmadik vá-

zámhoz a porcelán áttetszôségét hasz-

náltam fel. Vázám fülét litofán techniká-

val készítettem el, a fülön megjelenô

minta ellenfényben az anyag vastagsá-

gától függôen világosabban, sötétebben

rajzolódik ki. Köszönettel tartozom a

gyár vezetôségének, akik lehetôvé tették

számomra a gyári technológia, anyagok

és gépek használatát, és egy hónap mun-

kaidôt biztosítottak számomra, amikor

csak ezzel foglalkozhattam. Külön kö-

szönettel tartozom Bagócsi Erzsébetnek,

az eosin üzem vezetôjének, aki felkészí-

tett a vizsgára bennünket, és mindenben

segítette munkámat. Munkatársaimnak

is hálával tartozom segítôkészségükért

és kedvességükért. Feltöltött az az egy

hónap, amíg csak ezzel foglalkozhattam.

Sz.K.

Zsolnay hagyományokraépülô mesterremekek

Kôvári Tamásné és Hofecker Angéla

Egyszer érdemes lenne minden pécsi-

nek felülnie a Széchenyi térrôl induló

kisvonatra, és mint idelátogató turis-

taként meghallgatnia az idegenveze-

tést, út közben pedig rácsodálkoznia

városunk szépségére. Nagy népszerû-

ségnek örvend a belvárosban közleke-

dô jármû a hozzánk érkezôk körében,

tavasztól ôszig szállítja az utasokat

nem csak a belvárosban, hanem már a

Zsolnay Negyed felé is. Áprilistól in-

dul a szezon, a szeszélyes tavaszi hó-

napban az esô sem jelenthet akadályt,

hiszen esôvédô fólia is védi a vonato-

zókat. Április 9-10-én a vonattal

Orfûn, a Medvehagyma Fesztiválon is

találkozhatunk.

— Megtörténtek az elôkészületek az

idegenforgalmi szezonra, a kisvonat tel-

jesen új motort kapott – mondja Vétek

Jánosné, a kisvonatot mûködtetô társa-

ság ügyvezetôje, egyben Pécs legna-

gyobb utazási irodájának vezetôje. — A

motorcserére az üzembiztonság szem-

pontjából volt szükség, hiszen jó né-

hányszor maga mögött hagyva az emel-

kedôket 13 éve rója a meredek utcákat a

jármû. Tavaszra kicsinosítottuk a szerel-

vényt, a belvárosban pedig új táblákat

helyezünk el a jobb láthatóság érdeké-

ben. Várjuk a turistákat!

És ha már a rovat címe, a kérdés ar-

ra vonatkozott, hogy mi újság, akkor el-

mondhatom, hogy új tevékenységgel bô-

vült vállalkozásunk. Részben ez is a tu-

rizmushoz kapcsolható: megszereztük

egy innovatív moduláris marketingesz-

köz magyarországi képviseletét, és ezt

forgalmazzuk. Errôl az eszközrôl annyit

érdemes tudni, hogy egy milánói vásári

nagydíjas termék, mindenki a saját krea-

tivitásának és elképzeléseinek megfele-

lôen pillanatok alatt össze tud állítani

szerszámok nélkül akár egy infópultot,

sajtófalat vagy egy egész vásári standot.

Roppan egyszerû a használata és igazán

sokrétûen használható. Ez egy prémium

kategóriás termék, jelenleg folyik a pi-

acra való bevezetése, már most mondha-

tom, hogy nagy sikerrel. Kiállításokon

mutatjuk be a használatát. Van, aki már

megvásárolt egy alapkonstrukciót és fo-

lyamatosan bôvíti a készletét az újonnan

felmerülô igényeknek megfelelôen.

— Miként adódott a tevékenységi

kör bôvítése?

— Én sokat megfordulok kiállításo-

kon, vásárokon és véletlenül megakadt a

szemem az installáción. Utazási irodás-

ként és egyéb más funkciómhoz köthe-

tôen rengeteg vásáron és kiállításon vol-

tam kiállító és tudom, hogy egy jó stan-

dot milyen nehéz megépíteni, megépít-

tetni, nem beszélve a költségeirôl. Ennél

a terméknél rögtön láttam, hogy pillana-

tok alatt, szerszám nélkül össze lehet ál-

lítani. Felvettem a kapcsolatot a lengyel-

országi központtal, ahol nagyon örültek,

hogy Magyarországról is van érdeklô-

dés, így megkaptuk a jogot az értékesí-

tésre. Voltam már olyan kiállításon, ahol

15 perc alatt egyedül felépítettem a stan-

dot. Számomra is hihetetlen volt.

— Mit kell tenni azért, hogy a kis-

vonattal kapcsolatos turisztikai szol-

gáltatás színvonala megmaradjon,

hogy évrôl évre meg tudjon újulni?

— A legelsô az, hogy megbízható

szolgáltatást kell nyújtani. Ez csak úgy

mûködik, hogy amit elvállalunk, azt tel-

jesítjük, és mindig igyekszünk valamit

színesíteni rajta. Emellett törekedünk a

rugalmasságra, pl. ha valaki a kisvonat

mûködési idején kívül szeretne utazni,

akkor lehetôség szerint alkalmazkodunk

hozzá. Nagyon jó a kapcsolatunk a

Zsolnay Negyeddel, a Tourinformmal,

ha bárki betér hozzájuk, ajánlják a szol-

gáltatásunkat. Ugyanígy kapcsolatban

vagyunk vidéki utazási irodákkal, né-

hány pécsi szállodával, az általuk össze-

állított csomagba beleteszik a vonatozá-

si lehetôséget. Folyamatosan törjük a fe-

jünket, hogy milyen programhoz, attrak-

cióhoz lehet még csatlakozni. Az eltelt

évek alatt népszerû lett ez a jármû, sokat

számít, hogy Pécs egyik jelképévé vált,

így keresik. A pécsiek is utaznak vele,

hiszen pl. az óvodások, iskolások szá-

mára élmény így körbeutazni a belvá-

rost. Mióta megnyílt a Zsolnay Negyed,

kibôvítettük az útvonalat, mert továbbra

is az a célunk, hogy aki Pécsre jön, érez-

ze jól magát.

— Korábban volt érdekeltségük a

dunai hajózásban is.

— Nagy lelkesedéssel megépítet-

tünk egy 50 fôs tutajt, amellyel a Dunán

szállítottuk az utasokat. Eleinte nagyon

nagy sikere volt, de aztán – talán a mé-

retébôl adódóan – egyre nehezebb volt

megtölteni. A Mohácsra látogató csopor-

tok általában megtekintik az emlékpar-

kot, esetleg a busó múzeumot, de arra

már nem marad idejük, hogy ennél

hosszabb idôt eltöltsenek. Be kellett lát-

nunk, hogy nem tudjuk olyan intenzi-

tással kihasználni a tutaj nyújtotta lehe-

tôséget, hogy az nekünk is megérje,

ezért úgy döntöttünk, hogy eladjuk.

Szerencsére el tudtuk adni, most a Ti-

szán hajózik. Talán más lett volna a

helyzet, ha mi magunk vezettük volna,

de személyzetet kellett alkalmazni, ami-

nek megvan a maga költsége, így vi-

szont ráfizetéses volt. Ebbôl is látszik,

hogy ami nem megy, azt hagyni kell és

kell tudni váltani. K.T.

Vétek Jánosné,Leme Kft.

Új irányvonal: innovatív moduláris marketingeszköz

MI ÚJSÁG? 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Ha nem tudnám, hogy a mindennapos

sporttal tartja magát fitten a nagyvál-

lalati rendezvények szervezésével fog-

lalkozó Sikeres Rendezvény brand ve-

zetôje, Csíkos András, azt hihetném,

hogy eleget szaladgál egész nap ahhoz,

hogy meglegyen a penzuma a mozgást

illetôen. De a fiatal üzletembernek

nem elég a rendezvényeken való pako-

lás, állás, jövés-menés, mindennapjai-

ba hol egy kis kerékpározást, cross

training-et, kettô 12 kg-os élô súlyzó-

val (iker kislányai) való hegymászást

vagy éppen kardio edzést illeszt be.

Hogy mindezt hogyan csinálja, arra

megvan a maga receptje.

— Világéletemben sportoltam vala-

mit, a nagy szerelem a kosárlabda, amit

3 évvel ezelôtt kénytelen voltam abba-

hagyni egy súlyos térdsérülés miatt –

mondja a cégvezetô hangjában nem tit-

kolt örömmel, hiszen arról beszélhet,

amit igazán szeret. — Sajnos elég

hosszú volt a rehabilitáció, így nem koc-

káztatok, hogy még egyszer megtörtén-

jen a baleset. Azóta többféle sportot

ûzök, ami növeli a kondíciót, így példá-

ul crosstréningezek, vagy amikor az idô

engedi, kerékpározom, máskor pedig két

17 hónapos lányommal indulok hegyet

mászni, ami igencsak megerôltetô. Ezen

kívül beszállok a baráti összejövetele-

ken zajló focimeccsekbe vagy kosárlab-

da mérkôzésekbe, de már jobban vigyá-

zok magamra.

— Milyen gyakori a sporttevé-

kenység az életében?

— Szinte minden nap sportolok va-

lamit, legalább egy fél órát. Ha nagyon

hideg van kinn, akkor egy spinning bi-

ciklit vagy egy ellipszis trénert haszná-

lok, illetve crossfit gyakorlatokat vég-

zek, de ha szép és jó az idô, akkor irány

a természet. Persze attól is függ, hogy

mi a célja a mozgásnak, mást-mást spor-

tolok, ha az erônlétemet vagy az állóké-

pességemet akarom fejleszteni.

— Miért fontos a sport?

— Gyerekkoromban

elsôsorban az motivált,

hogy együtt lehettem a

többiekkel. A pécsi kert-

városban, panelrengeteg-

ben nôttem fel sok gyerek

között, és az volt a kikap-

csolódás számunkra,

hogy iskola után fociz-

tunk vagy együtt bicikliz-

tünk. 25-30 évvel ezelôtt

a játszótereken több má-

szásra alkalmas speciális

játékszer is volt, de egy-

mással versenyezve fel-

másztunk az óvodák, lépcsôházak vagy

a hôszolgáltató épületek tetejére és on-

nan ugráltunk le. Az volt a ma annyira

népszerû parkour elôdje! Mi akkor ezt jó

viccnek, bátorságpróbának tekintettük,

és így tulajdonképpen szép lassan min-

dennapos tevékenységgé vált a sport.

Ezért el sem tudom képzelni, hogy ne

mozogjak, ha 2-3 napot ki kell hagy-

nom, akkor rossz lesz a közérzetem.

— Mi az a plusz, amit a sport, a

mozgás ad?

— Azon túl, hogy kondíciót, erônlé-

tet, roppant módon kikapcsol és segít el-

lazulni. Másrészt a sport kiváló lehetô-

séget nyújt a kapcsolatteremtésre is, em-

líthetem azt a számos sporteseményt,

amin részt veszek.

— Versenyszerûen?

— Versenyszerûen nem sportolok

semmit, sajnos ez eddig sem fért és most

sem fér bele az idômbe. Amíg kosárlab-

dáztam, a Mecsek SE kosárcsapatának

voltam a tagja, többször lettünk megyei

és városi bajnokok.

— Miként egyeztethetô össze a

mindennapi munkával a sport? Hi-

szen üzletemberként igen elfoglalt.

— Úgy vélem, hogy mindenkinek

arra van ideje, amire szeretné, hogy le-

gyen. Nem szabad engedni, hogy teljes

egészében az üzlet, a munka töltse ki a

napot, meg kell találni a megfelelô

egyensúlyt a család, a munka és a sport

között. És ha szabad felállítani sorren-

det, akkor elsô a család, a második a ki-

kapcsolódás és csak a harmadik a mun-

ka. Persze, fontos a munka, mert az ad-

ja a pénzt, de valójában nem azért élünk,

hogy dolgozzunk, hanem azért dolgo-

zunk, hogy megteremtsük magunknak a

megfelelô környezetet.

— Hogyan hat az

élete többi területére a

sporttevékenység? Van,

akit inspirál a küzdés,

mást nagy fegyelemre

tanít a sport.

— Ez biztosan így

van. A környezetemben

nincs olyan ember, aki

ne sportolt volna, példá-

ul a feleségem élsportoló

volt, rövidpályás gyors-

korcsolyában és több-

szörös korosztályos baj-

nok kerékpározásban, de az öcsém is ko-

sárlabdázik a mai napig. A batátainkkal

szintén összejárunk sportolni. Nem tu-

dom, hogy milyen lehet az, ha valaki

nem mozog, miként veszi az akadályo-

kat. Nekem a mindennapokban és az üz-

leti életben is segített a sport, megtaní-

tott küzdeni. A kosárlabda csapatsport,

így én mindig is csapatban gondolko-

dom. A cégemben sem csak én vagyok,

a munkatársaimra csapatként gondolok

és ez meghatározó a vállalkozás irányí-

tásában is.

— A csapatjátékban meg kell ta-

nulni együttmûködni, egymásra fi-

gyelni, összefogni.

— Ez pontosan így van. Ezt a hozzá-

állást, tapasztalatot, képességet nagyon

jól tudom kamatoztatni a munkámban, a

rendezvényszervezésben. Sokféle spor-

tot, sportolási lehetôséget kínálunk a

programjainkban, részben erre speciali-

zálódtunk. És remélem, hogy a mun-

kámban is észrevehetô a sportmúltam,

valamint az a tapasztalat, amit életem

során ezen a területen megszereztem.

Sport és gazdaságCsíkos András, a Sikeres Rendezvény brand vezetôje

„A sport megtanított küzdeni, csapatban gondolkodni”

SPORT ÉS GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság32

K.T.

Estebéd A gasztronómia történetével foglalkozó

tudósok – és kevésbé tudósok – nagyjá-

ból egyetértenek: a fôétkezések, a nap-

szakokhoz kötött étkezések egybeesnek

a vadászó-gyûjtögetô életmód elhagyá-

sával és a civilizáció kialakulásával.

Földmûvelô és állattartó szerepben már

az éhségen túl is volt mihez kötni az

evést, no meg a raktározás lehetôvé tet-

te a mindennapi szükségletek kielégíté-

sének okosabb beosztását. A két elsô fô-

étkezés leginkább a praktikumhoz kötô-

dött, míg a vacsora már nem csak a

kalóriabevitel szempontjából volt fon-

tos, és társadalmi szerepe az idôk során

egyre csak nôtt.

Ha az étkezést valóban csak a lét-

fenntartás irányából közelítenénk meg,

akkor nehezen lehetne a legmodernebb

fitneszguruk vagy sokat tapasztalt ele-

ink jótanácsával vitatkozni. Azaz este

már csak keveset együnk, hogy könnyû

legyen az álom, és az éjszakára lelassu-

ló anyagcsere-folyamatok alatt ne ugor-

janak fel az extra kilók. Számtalan köz-

mondás vagy éppen a közelmúltban

meghonosodott szállóige szolgál ezzel a

jótanáccsal és a tudomány is jelenleg

ezen a véleményen van. Azaz a kalória-

bevitel nagy része inkább a nap korábbi

idôszakaiban történjen.

De, ahogy fentebb említettem, a va-

csora pont nem az az étkezés, ahol csak

a kalóriabevitel számít! A vacsora a leg-

több kultúrában a törzsi ünnepek, rituá-

lék egyenesági leszármazottja, nem cso-

da, hogy annyi hagyomány és elnevezés

kapcsolódik hozzá.

A brit angolban például három neve

is lehet és mindegyik esti étkezést je-

lent, mégis valójában teljesen más mû-

fajokról van szó. Az elsô, a tea 6-7 óra

körül fogyasztott könnyû, hideg étke-

zés, az elnevezés pedig a munkásosztály

szerény mindennapi betevôjét idézi

meg. A második dinner, ami ugyancsak

egy kicsit tartalmasabb és valószínûleg

meleg étkezés, szûkebb családi körben

elfogyasztva. És a mindmáig felettébb

franciás supper, ami mindent visz, hi-

szen társasági esemény számba megy,

méghozzá a magyar szokásokhoz ké-

pest igen késôi órában. (Persze a medi-

terrán országok étkezési idôpontjaihoz

képest, még ez is viszonylag korai idô-

pontnak tûnik.)

Természetesen ezek a szavak, az

életmód és a kultúra változása miatt fo-

lyamatos jelentésváltozáson mennek

keresztül, és már nem csak Amerikában

tûnik el az elsô és harmadik variáció, és

olvaszt mindent magába a második.

Ennyit az angol nyelv finom hangsúlya-

iról.

Mindenesetre nálunk is minimum

furcsán hat, ha a régies estebéd kifeje-

zést használjuk a vacsorára. Mégis érde-

mes elgondolkodni ezen a címként is

használt szavunkon, amely úgy tûnik

azt a mögöttes jelentést hordozza, mint-

ha a vacsora csak másodlagos lenne, és

az ebéd tekinthetô az étkezések legfon-

tosabbikának. Az etimológiai szótár

szerencsére helyreteszi az okoskodást:

csupán arról van szó, hogy mindkét sza-

vunk szláv eredetû jövevény, azonban

míg a vacsora konkrétan az esti fôétke-

zést jelent, valójában az ebéd eredetileg

általánosan étkezést jelentett. Így már a

teljesen redundánsnak tûnô, délebéd ki-

fejezés is kifejezetten logikusan hang-

zik.

Zárásként pedig nézzünk meg még

egy érdekes szóösszetételt: a parasztva-

csorát. A szalonna, szalámi, sózott

hagyma, héjában sült burgonya és fôtt

tojás kombinációja valóban ízig-vérig

magyar paraszti ételnek tûnik. Meg még

autentikusnak is. Valójában ez a kombi-

náció szinte biztos, hogy nem létezett az

1960-as évekig, és ha jobban belegon-

dolunk teljesen anakronisztikus az

egész. Elég talán csak annyit mondani, hogy

szalonnát földmûvelôk leginkább reggelire,

esetleg még munka közben fogyasztottak, es-

te semmiképp. Atöbbiben pedig még köny-

nyebb felfedezni a turpisságot. Az étel ettôl

még persze zseniális, és ha egy himnusznak

kikiáltott mûdal is kifejezheti az identitást, ak-

kor a parasztvacsora miért ne lehetne leg-

alább ilyen komoly hitvallás? Hiszen az.

Gûth Ervin

Nem véletlen, hogy a fôétkezésekkel foglalkozó sorozatunkban – akárcsak egye-sek a legjobb falatokat – meghagytam utolsónak a vacsorát. Nincs itt semmi Jé-zus-allegória, – hasonlat vagy – metafora, talán semmilyen szempontból sem ezlesz a vége, egyszerûen ez kívánkozott ide, mert a vacsora tényleg több.

Kis pécsi gasztrokörkép V.

GASZTRONÓMIA 33Dél-Dunántúli Gazdaság

A Csoko-Láda csokoládéboltok tulajdo-nosa a Mercedes megújult A-osztályátpróbálta ki. A Pappas Autó tesztautójá-val megtett kilométerek alatt termé-szetesen a csokoládéval kapcsolatospárhuzamok is elôkerültek.

— A színe, mint egy fehér csokié, sôt

inkább egy fehér csokiból készült bon-

bonhoz hasonlítanám. Izgalmas ívekkel,

sok kisebb díszítéssel, ékszerként ragyo-

gó lámpákkal olyan, mint egy gyönyörû

szép, feldíszített bonbon. Az ember nem

tudja eldönteni, hogy gyönyörködjön

benne, vagy rögtön megkóstolja, ami eb-

ben az esetben azt jelenti, hogy beleül-

jön és menjen vele egy kört.

— Ebben a fehérben választaná az

autót?

— Láttam a katalógusban egy gyö-

nyörû csokibarna színû modellt is, nehéz

lenne döntenem a kettô között. De azt hi-

szem, ez a kocsi minden színben nagyon

jól mutat, modern, dinamikus, sportos

autó, ami egyben kedves, és aranyos is.

Tetszik az autó orra. Az embléma és a

mellette levô két díszléc mintha lebegne

a különleges struktúrájú pontokból álló

felületen. Jó, hogy az autó oldalán is bát-

rak voltak a tervezôk, a határozott vona-

lak nagyon izgalmas fény-árnyék játéko-

kat hoznak létre a lemezeken.

— A belsô tér hasonlóan izgal-

mas?

— Már attól az lesz, hogy nem a

szokványos arányokat látjuk a mûszer-

falon. Meglepôen tágas a tér a kormány

és a mûszerek környékén. Természete-

sen a kidolgozás színvonala itt is elsô

osztályú, és mint egy jó csokoládénál, a

minôség alapja a tökéletes alapanyagok

használata. Finom bôrök, selymes mû-

anyagok, szépen kidolgozott fémbetétek

mindenütt, mintha nem is egy kompakt

autóban ülnénk. Ez csak azért nem meg-

lepô, mert a Mercedestôl pontosan erre

a minôségre számít az ember. Az ülések

kényelmesek és szépek, egyedi a kiala-

kításuk. Az utastér ékei a szellôzôrosté-

lyok, szinte vonzzák a kezet, hogy hoz-

záérjen és állítson rajtuk. Amikor ez

megtörténik, pontosan azt kapjuk, amire

számítottunk, mint egy svájci óra, olyan

finomsággal mûködik. Jól használható

a központi kijelzô is, nagyon szép a gra-

fikája, elsô alkalommal is minden funk-

ció egyértelmû. Olyan minôséget és

színvonalat ad, amire nem is számítot-

tam egy ekkora autó esetén.

— A legkisebb Mercedesben

ülünk, mennyi tér jut az utasoknak?

— Kipróbáltam a hátsó üléseket is,

és ott is kényelmesen ültem. Bár kívül-

rôl kicsinek tûntek a hátsó oldalablakok

és a csomagtérajtó ablaka, mégsem volt

bezártság érzetem. A tolatással sincs

gond, persze ebben komoly segítséget

nyújt a tolatókamera. A csomagtartó

mérete is megfelelô, a burkolatok itt is

igényesek, és a padló alatt is van hely.

— Az autóban olyan motor van,

ami már nem kapható a magyar pia-

con ezzel a teljesítménnyel. Hiányzik

az a plusz 20 lóerô, amennyivel az

A180-as erôsebb?

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Autóteszt: Mosonyi Éva – Mercedes-Benz A160AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság34

— Nekem elegendô lenne ez a telje-

sítmény. A városi forgalomban könnye-

dén tartotta a ritmust, és az országúton

is dinamikusan mozgott. Meglepôdtem,

hogy milyen alacsony fordulatszámon

dolgozik az autó, hatodik fokozatban

országúti tempónál még a 2000-res jel-

zést sem érte el a fordulatszámmérô mu-

tatója. Gondolom ez a fogyasztásnak is

jót tesz, a fedélzeti számítógép 6 litert

mutatott, ez nagyon kedvezô.

— Pedig az elsô kilométereken pi-

cit lomhának tartotta a kocsit.

— Igen, meglepôdtem, hogy

mennyire megfontoltan reagált a gázpe-

dál mozgására a kocsi, de aztán fény de-

rült az okra. A dinamika választó kap-

csoló ECO üzemmódban volt, így a kör-

nyezetet jobban kímélve, de kicsit meg-

fontoltabban haladt az autó. Sport állás-

ban viszont igazán fürge, nekem így tet-

szik a legjobban.

— A futómû melyik üzemmódot

támogatja? Sportos vagy komfortos?

— Nem vagyok sportos vezetô, sôt

viszonylag keveset autózok, mert a

Zsolnay Negyedben lévô üzletünk és a

Király utcában újonnan megnyitott ká-

vézó és csokoládéboltunk közt lakunk,

így ha lehet, gyalogolunk. Autót akkor

használunk, ha árut kell szállítani, vagy

vidékre utazunk. A sportos menettulaj-

donságokról nem tudok beszámolni, de

bizonytalanságot egy pillanatra sem

éreztem a kanyarokban. Az viszont

meglepett, hogy mennyire komfortos a

futómû. A pécsi kátyúknál komolyabb

kihívást nehéz elképzelni, a kocsi külse-

je is sportosságot sugall, mégis olyan

fölényesen lépett át az úthibákon az au-

tó, ahogy egy Mercedestôl várja az em-

ber.

— Benzines vagy dízel illik jobban

az A-osztályhoz?

— Biztosan nagyon jók és takaréko-

sak a dízelek is, de a benzines hihetetle-

nül csendes, rezgésmentes és kulturált.

A fogyasztásáról már beszéltünk, egyál-

talán nem magas, úgyhogy én a benzi-

nes mellett tenném le a voksot.

— És kinek az autója lehet ez a

Mercedes?

— A külsô alapján egyértelmû vá-

lasztás lehet annak a fiatal korosztály-

nak, aki meg is engedheti magának,

hogy prémiumkategóriás autóban üljön.

A térkínálat, a kulturált viselkedés és a

kitûnô minôség okán, pedig úgy gondo-

lom, mindenki jó partnert talál benne,

aki hasonló méretû kocsit keres. Talán

ezen a téren is van egy pici párhuzam a

csokoládéval. Nálunk még meg kell ta-

nulniuk a vásárlóknak, hogy sokszor na-

gyobb élmény egy kicsit kevesebb a

prémiumkategóriából, mint a nagyobb

mennyiség a rosszabb minôségbôl. Egy

falat igazi csokoládé igazi élmény, csak-

úgy, mint a közös kilométerek ezzel a

Mercedesszel.

T.R.

Lökettérfogat: 1595 cm3

Maximális teljesítmény: 102 LE 4500-6000/minMaximális nyomaték: 180 Nm 1200-3500/minSaját tömeg: 1370 kgCsomagtartóméret: 341 lMaximális sebesség: 190 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 10.6 sÁtlagfogyasztás: 5.6 lAlapár (A180): 7.116.990 Ft

Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térd- ésoldallégzsákok, klímaberendezés, ESP, elektromosablakemelôk, elektromos tükrök, multifunkciós kor-mány, éberségfigyelô rendszer, adaptív fék, fék-asszisztens, guminyomás figyelô, ECO start-stop,komfort futómû, ütközésveszélyre figyelmeztetôrendszer, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000kilométer garanciával és karbantartással

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 35Dél-Dunántúli Gazdaság

A cég szinte új, a benne dolgozók mögött azon-ban több mint 25 év szakmai tapasztalat áll. A ta-valy alakult pécsi Barbakán Bau Kft. építôipari és

kômûvesmunkák kivitelezé-sével foglalkozik Baranyá-ban. Megrendelôik jobbárairodaépületek, üzletek, iro-dák, mezôgazdasági és ipariépületek építésével, felújítá-sával, átalakításával bízzákmeg ôket, de családi házak,társasházak, közintézmé-

nyek kivitelezési munkáit is vállalják. Legújabbfelkérésük egy hosszabb ideje használaton kívü-li régi ingatlan irodaépületté való átalakítása: aMOKÉP filmtár felújítása a bontástól kezdve aszintráépítésen keresztül egészen az anyagbe-

szerzésig szinte minden munkafolyamatot felölel. — A Barbakán Bau Kft. munkáját az elhiva-

tottság, a megrendelôi igények szem elôtt tartá-sa, valamint kollégáink kiemelkedôen pontos,precíz munkavégzése jellemzi – sorolja azokataz ismérveket Ziener Csaba ügyvezetô, amelyekmegkülönböztetik más vállalkozásoktól a céget.— Munkatársaink jelentôs szakmai tapasztalattalrendelkeznek, de folyamatosan figyelemmel kí-sérjük a változásokat, a legújabb technikákat, kö-vetjük a trendeket, hogy azokat is alkalmazhas-suk feladataink elvégzése során.

A legfôbb érv az új, stabil hátterû építôiparicég alapítása mellett az volt, hogy ugyan sok vál-lalkozás található az építôipari piacon, ám egyrekevesebb az olyan megbízható és kiszámíthatócég, amelyhez bizalommal fordulhatnak a meg-

rendelôk. Nagyon fontos számunka a korrektmunkavégzés és partnereink elégedettsége, úgytartjuk, hogy az elégedett megrendelô a legjobbreklám. Emellett hangsúlyt fektetünk a társasá-gon belül a megfelelô bérezésre. Felelôs vezetô-ként elfogadhatatlannak tartom, hogy minimál-bérre jelent be szakembereket egy-egy munkál-tató. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársainkversenyképes fizetést kapnak, bízunk és hiszünkabban, hogy az idô minket igazol és a minôségimunka értékén való díjazása elfogadhatóvá válika piacon.

— Miért csatlakoztak a kamarához, mitvárnak a tagságtól?

— A kamarához való csatlakozás egyértelmûvolt számunkra már a cég megalakulását követô-en. A Barbakán Bau-ban egy stabil hátterû, meg-bízható építôipari céget hoztunk létre, a kamaraitagság pedig a legitim mûködés egyik fontos biz-tosítéka. Ezen felül bízunk benne, hogy a jövô-ben üzletileg is hasznos kapcsolatok jönnek létrea tagság által.

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság36

A tanuló szervezet a jövô szervezete! Egy olyanszervezet, amely folyamatos fejlôdésének és fenn-maradásának érdekében tudásának gyarapításávalnöveli alkotókedvét és tehetségét. Ahhoz, hogy egyszervezet nyitottá váljon a fejlôdésre, a probléma-megoldásra, át kell lépnie saját komfort-zónájánakhatárát. A szervezeti közös tudat és meggyôzôdésirendszer egyszerre két hatás alá kell, hogy kerül-jön: egyrészt az elbizonytalanodás, vagy a jelenhelyzettel való elégedetlenség, másrészt viszont abátorság, a kockázatvállalás kell, hogy megerôsöd-jön a szervezetben. A tanuló szervezetek klassziku-san öt alapelv szerint mûködnek, és ezen alapelvekmindegyike szükséges ahhoz, hogy a szervezet fej-lôdni tudjon:

I. Rendszergondolkodás: célja, hogy a szer-vezetek figyelmüket a nagyobb összefüggések át-

A tanuló szervezet a jövô szervezeteMi szükséges ahhoz, hogy egy szervezet tartósantanulni tudjon?

Új belépô: Barbakán Bau Kft.Az elégedett megrendelô a legjobb reklám

Két, általuk készített honlap is elnyerte az „Évhonlapja” minôségdíjat: a laptopszalon.hu e-ke-reskedelem kategóriában 2014-ben, a carpma-nia.hu e-kereskedelem kategóriában 2015-benkapta meg a rangos elismerést. A 2002-ben ala-kult pécsi Polisys Kft. fô profilként web- és szoft-verfejlesztéssel, valamint üzleti tanácsadássalfoglalkozik. A cég missziójának tekinti a vállalko-zások számára nyújtott háttérszolgáltatások biz-tosítását, amelyek által nem csak könnyebb lesza vállalkozói mûködés, de lényegesen hozzájá-rulnak a partnerek elôrelépéséhez is. Olyan teljeskörû megoldásokat kínálnak, mint a grafikai mun-kálatok, a marketingszolgáltatás, a brandépítésvagy a közösségi alkalmazások fejlesztése. Avállalkozás legfôbb erénye, hogy egy helyen köz-pontosítja ezeket a háttérszolgáltatásokat, ame-

lyek magas színvonalát a kiváló fejlesztôi csapatgarantálja.

A Polisys Kft. a közelmúltban együtt örülhe-tett az általuk fejlesztett happyskin.hu sikerének,mivel a magyar natúrkozmetikumokat gyártó vál-lalkozás elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.Hasonló kihívást jelent számukra a Dell Magyar-ország közösségi oldala marketing-és grafikai szolgáltatásainak mene-dzselése, csakúgy, mint a piacve-zetô KulcsSoft Nyrt. partneri kap-csolatának ápolása.

— Ugyanúgy fontos a cégve-zetés számára ügyfeleink elége-dettsége, mint munkatársaink igé-nye – emeli ki Folkmann Ferencügyvezetô a cég egyik fontos jel-

lemzôjét. — Meglévô és leendô kollégáink szá-mára egy igazán családbarát munkahelyet kíná-lunk, ahol a mindennapi teendôk mellett egyarántlehetôség nyílik az önmegvalósításra és a fejlô-désre. Kiemelten fontos számunkra, hogy a ná-lunk dolgozók egy feladatban a lehetôséget lás-sák. Munkánk során maximális profizmusra tö-rekszünk, megôrizve emellett a jó és nyugodt lég-kört, ami elengedhetetlen céljaink eléréséhez.

— Miért csatlakoztak a kamarához?— A Polisys Kft. folyamatosan dolgozik kap-

csolatai építésén, ezek egyértel-mûen pozitív hatással vannak acég mûködésére. A Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamaráhozvaló csatlakozásnál a kamara általnyújtott rövid- és hosszú távú elô-nyök kiaknázása, a vállalkozásragyakorolt hatásai és a sikeresegyüttmûködés lehetôsége voltakmérvadóak.

Polisys Kft. — Weboldal, brandépítés, marketing, grafika – profizmus Pécsrôl

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuálistémákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyekinspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalko-zások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egyrövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb,irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik azemberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, aszervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a LartcoConsulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Szerzôdéses mellékkötelezettség, ígybankgarancia, zálogjog és kezesség ese-tén is kezdeményezhetô a kamarai Telje-sítésigazolási Szakértôi Szerv szakértôivéleménye. Hatáskörébe beletartozik aszavatossági garanciák érvényesítésénekkérdése is. Garanciális javítás elmulasz-tására való hivatkozással a bankgarancialehívásával korábban nem egy kivitelezôtvitt csôdbe a megrendelô, a szabályozásviszont most védelmet nyújt a rosszhi-szemû magatartással szemben. Beváltot-ta-e a reményeket a törvény, csökkent-eaz indokolatlan bankgarancia lehívásokszáma? A TSZSZ megalakulása óta elteltidôszak tapasztalatairól kérdeztük TomaVandát, a CIB Bank vezetô jogtanácsosát.

— Általánosságban mennyire ér-

zik indokolatlannak az építôipari

szerzôdésekhez kapcsolódó bankga-

rancia lehívásokat?

— A bankgarancia jogi természeté-

bôl eredôen az igénybejelentések teljesí-

tésekor, vagy éppen elutasításakor a ki-

bocsátó hitelintézet az igénybejelentése-

ket olyan szempontból vizsgálja, hogy

azok megfelelnek-e az ügylettel kapcso-

latos rendelkezéseknek. Ezért a lehívás

szövegezése és az ahhoz kapcsolódó

esetleges dokumentumok tekintetében

vizsgálódtunk, egyéb szempontból az

indokoltságot nem vizsgálhatjuk, és erre

eszközeink sincsenek.

— A TSZSZ bele tud-e folyni ebbe

a folyamatba?

— Véleményünk szerint a kibocsá-

tott bankgaranciák indokolatlan lehívha-

tóságát a TSZSZ közvetlenül nem tudja

befolyásolni, hiszen nincs ráhatása az

adott bankgarancia kedvezményezettjé-

nek cselekedeteire. Azonban ha egy ked-

vezményezeti igénybejelentésrôl – me-

lyet a bankgarancia kibocsátására meg-

bízást adó fél a TSZSZ elôtt vitat –

utóbb megállapítja, hogy az nem volt jo-

gos, azaz indokolatlanul hívta le a ked-

vezményezett a bankgaranciát, akkor a

TSZSZ ebben a kérdéskörben óriási se-

gítséget jelent, meg tud elôzni hosszan

elhúzódó jogvitákat.

— Vannak-e már tapasztalataik

ezzel kapcsolatban?

— A CIB Banknál még nem volt

TSZSZ eljárásával közvetlenül érintett

olyan bankgarancia, amelynél a ked-

vezményezetti igénybejelentéskor a tel-

jesítést fel kellett volna függesztenünk,

mert a megbízónk vitatta az igénybeje-

lentés jogosságát.

— Rendszeresen születnek a vál-

lalkozók számára elônytelen bankga-

rancia megállapodások? Például ame-

lyek tényleges indoklás nélkül lehetô-

vé teszik a megrendelô számára a

bankgarancia lehívását. Nem kerül

túlzott hátrányba a vállalkozó azzal

is, hogy a banknak aránytalanul rövid

idô áll rendelkezésére az igénybejelen-

tés vizsgálatánál?

— Nem tudjuk megítélni, hogy mi-

lyen rendszerességgel köttetnek az ügy-

felek által elônytelen vállalkozási szer-

zôdések, mivel ezeknek a szerzôdések-

nek a bank nem részes fele, így a megál-

lapodások tartamát illetôen az ügyfelek

és a szerzôdô partnereik maguk határoz-

zák meg a megállapodás feltételrendsze-

rét. Ha a vállalkozási szerzôdést biztosí-

tó mellékkötelezettség érvényesíthetôsé-

ge vitás, és a felek a TSZSZ-hez fordul-

nak, akkor az adott bankgarancia teljesí-

tését a bank mindaddig felfüggeszti,

amíg a szerv nem dönt. A bank a szakvé-

leménynek megfelelôen teljesíti az

igénybejelentést, tekintettel arra, hogy a

vonatkozó jogszabályok alapján a

TSZSZ döntését a banknak figyelembe

kell vennie. A vállalkozási szerzôdésben

nem kell feltétlenül kikötni annak a le-

hetôségét, hogy a felek a TSZSZ-hez

forduljanak, mivel a jogszabály alapján

erre joguk van. Egy dolgot viszont nem

tehetnek: nem zárhatják ki a TSZSZ el-

járás lehetôségét, mert a vonatkozó jog-

szabály alapján ez kifejezetten semmis

rendelkezés lenne.

— A bank tud-e hatni a felekre a

megállapodások szövegezését illetôen?

— Az ügyfél és a kedvezményezett

között létrejövô vállalkozási szerzôdés

tartalmára a banknak semmilyen hatása

sincs. Ha a kérdés a létrejött szerzôdés-

bôl eredô kötelezettség biztosítására

szolgáló bankgarancia szövegezésére

irányult, akkor az kizárólag olyan lehet,

amelyet a megbízón és a kedvezménye-

zetten kívül a bank is el tud fogadni, lé-

vén, hogy a saját kötelezettségvállalásá-

ról van szó.

Losonczi Lívia

ÉPÍTÔIPAR 37Dél-Dunántúli Gazdaság

látására irányítsák, döntéseiknél a hosszabb távú,továbbgyûrûzô hatásokra koncentráljanak, cseleke-deteiket pedig olyan, a mélyben húzódó tendenciákés összefüggések ismeretében határozzák meg,mint a vállalati élet hálózatszerûen összefüggô kap-csolatai és folyamatai. A rendszergondolkodás el-sajátításához mindenekelôtt gondolkodásmód-vál-tásra van szükség, ami lehetôvé teszi új probléma-megoldási módok, újszerû elképzelések létrejöttét.

II. Önirányítás, önfejlesztés: a személyes ha-tékonyság állandó fejlesztését, és a magasabb ren-dû egyéni célok elérését jelenti. A cél a munkaválla-lók tanuló- és fejlôdôképességének kibontakoztatá-sa, hiszen a tanuló szervezet egyéni alapját a sze-mélyes jövôképük elérése érdekében tevékenyke-dô alkalmazottak jelentik. A személyes irányításalapelve az emberrel foglalkozik, azzal, hogy ki-kiegyénileg miként érheti el magasabb rendû céljait,

saját, önmegvalósításon alapuló személyes bol-dogságát.

III. Közös jövôkép: csak olyan szervezeti jö-vôképnek van mozgósító ereje, amely valóban kö-zös, és amely a személyes jövôképre épül. A tanu-ló szervezetek jövôképének éppen ezért magábakell foglalnia az alkalmazottak személyes céljait, éskellô kihívásnak kell lennie ahhoz, hogy a munka-vállalók felismerjék, hogy csak közös erôfeszítésselképesek megvalósítani azt.

IV. Gondolati minták (belsô meggyôzôdés,attitûdváltozás): egy szervezet nem csupán azegyéni gondolati minták gyûjtôhelye, hanem rendel-kezik egy meta-gondolati mintával, amely felülmúl-ja az egyéni gondolkodást. Erre egy másik szó le-het a szervezeti kultúra, azaz ahogyan egy szerve-zet viselkedik. A szervezetekben gyakran tapasztal-ható, hogy az új felismerésekbôl és ötletekbôl azért

nem lesz valóság, mert azok nem illeszkednek akorábbi gondolkodásmódhoz és az uralkodó szem-lélethez. A gondolati minták a szervezeti kultúramélyebb rétegeit képezik, ha ezeket nem frissítjük,akkor a szervezet nem lesz képes a változó környe-zet kihívásainak megfelelni.

V. Csoportos tanulás, team-munka: a tanulószervezetekben olyan tanuló teamekre van szük-ség, amelyek képesek felgyorsítani tagjaik egyénifejlôdését, és a közös jövôkép elérését is biztosít-ják.

A jó tanuló csoportok egyik legfontosabb jel-lemzôje a dialógus képessége, a közös gondolko-dás, közös építkezés. A csoportos tanulás azért iskülönösen fontos, mert a modern szervezetek mû-ködési alapegysége nem az egyén, hanem a cso-port; és a szervezet képtelen lesz tanulni, ha alkotóegységei, a csoportok nem tudnak együtt fejlôdni.

For

rás:

Üzl

eti 7

, a M

agya

r K

eres

kede

lmi é

s Ip

arka

mar

a ga

zdas

ági l

apjá

nak

2015

. dec

embe

ri, a

Tel

jesí

tési

gazo

lási

Sze

kért

ôi S

zerv

rôl s

zóló

kül

önsz

áma.

Tegyük tisztába az építôipart!

Az Európai Unió egy rendeletben írta elô,hogy az alternatív vitarendezési – vagyis bí-róságon kívüli e-eljárások keretében lehetô-séget kell nyújtani az uniós fogyasztóknakés vállalkozásoknak arra, hogy online felüle-ten keresztül rendezhessék vitás ügyeiket.Ennek fényében az Európai Bizottság 2016.február 15-én útjára indította azt az uniós bé-kéltetô honlapot, amelynek segítségévelbárki otthonról intézheti internetes vásárlá-sokkal kapcsolatos vitás ügyeit egy egyab-lakos rendszeren keresztül.

Legyen szó akár belföldi, akár külföldi vásárlás-ról. A platform kizárólag az interneten vásárolttermékeket és szolgáltatásokat érintô panaszokkezelésére használható, az üzletekben (offline)vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal kap-csolatos panaszbenyújtásra nem alkalmas. Azonline alternatív vitarendezési eljárás a keres-kedô cégek számára jelentôs költség- és idô-megtakarítást jelent, valamint segít abban is,hogy a bírósági pereket megkerülve megôriz-hessék jó ügyfélkapcsolataikat.

Uniós becslések szerint a fogyasztói bizal-matlanság miatt a vásárlók évente mintegy 11,7milliárd eurótól esnek el, azaz ennyit tudnánakspórolni, ha az Európai Unió többi országábanrendelkezésre álló olcsóbb kínálatot választhat-nák. Az online vitarendezés hiányában a vásár-lók eddig az esetek legnagyobb hányadábannem is tettek panaszt, mert azt túl hosszadal-masnak és bonyolultnak ítélték meg. Az EurópaiBizottság véleménye szerint az online platformhozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyasztók bát-rabban vásároljanak terméket vagy szolgálta-tást az interneten, és ez által a határon átnyúlóüzleti tevékenységet folytató vállalkozások ke-reskedelme is fellendül.

A vásárlónak elôször mindenképpen megkell próbálnia közvetlenül a kereskedôvel ren-deznie a vitás kérdést, mivel az alternatív vita-rendezési fórumok ezt elôzetes eljárási feltétel-ként szabhatják meg és a fogyasztónak ezt bi-zonyítani is kell.

Az online kereskedelemmel foglalkozó uni-ós vállalkozásoknak ezen túl kötelességük hon-lapjukon egyértelmûen észrevehetô módonmegjeleníteni az online vitarendezési platformelérhetôségét biztosító elektronikus linket.

Amennyiben a szerzôdéskötés nem honlapon,hanem e-mailben történik, akkor az ajánlatottartalmazó e-mailnek kell tartalmaznia az onlineplatform elérhetôségét.

A platform egy felhasználóbarát, interaktívés többnyelvû weboldal formájában mûködik,amely egyetlen belépési ponton keresztül meg-közelíthetô azon fogyasztók és kereskedôk szá-mára, akik online adásvételi vagy szolgáltatásiszerzôdésekbôl eredô kötelezettségekre vonat-kozó vitáikat bírósági eljáráson kívül kívánjákrendezni. Ha a nemzeti jogszabályok lehetôvéteszik, a kereskedôk is nyújthatnak be panaszta fogyasztókkal szemben a termékek vagy szol-gáltatások online vásárlásával kapcsolatban.

A panaszokat az Európai Unió minden hi-vatalos nyelvén, tehát magyarul is be lehetnyújtani. Ehhez elôször regisztrálni kell az Euró-pai Bizottság online békéltetô platformján, majdki kell tölteni az ott található elektronikus ûrla-pot. A panaszbenyújtás részeként többek közöttmeg kell adni a vitával érintett cég adatait, a vá-sárolt termékkel kapcsolatos kifogást és a vétel-árat is. Továbbá csatolni kell a vásárlást bizo-nyító dokumentumot is (pl. banki kivonat, meg-rendelés visszaigazolása).

A panasz benyújtását követôen az onlinevitarendezési platform azonnal továbbítja azt azérintett vállalkozás felé. Az érintett feleknek ez-után meg kell egyezniük egy alternatív vitaren-dezési testület kijelölésérôl, amely végsô soronel fog járni a közöttük fennálló ügyben. A plat-form jegyzékében azok a vitarendezési testüle-tek szerepelnek, amelyek megfelelnek a nem-

zeti hatóságok által elismert minôségi elôírá-soknak. A megállapodást követôen az online vi-tarendezési platform továbbítja a panaszt eh-hez a vitarendezési testülethez. Miután az ügya békéltetô testülethez került, legkésôbb kilenc-ven napon belül döntés születik a vitarendezésieljárásban. Ez az idôtartam az Európai Unióegyik tagállamában sem lehet hosszabb. A vitásfelek és a testületek közötti párbeszéd végig avilághálón folyik. A megszületett döntést az Eu-rópai Unió illetékes szerve le is fordítja,amennyiben a felek által használt nyelv nemugyanaz.

Eddig 17 tagállamból mintegy 117 alterna-tív vitarendezési testület kapcsolódott be azonline vitarendezési platform tevékenységébe.Az Európai Bizottság együttmûködik a tagállam-okkal, hogy mihamarabb megvalósuljon vala-mennyi tagállam és ágazat teljes lefedettsége.Jelenleg nem állnak rendelkezésre vitarendezé-si testületek ezen a portálon egyes ágazatok(piaci szegmensek) és a következô országokesetében: Horvátország, Lengyelország, Litvá-nia, Luxemburg, Málta, Németország, Romá-nia, Spanyolország, Szlovénia.

Magyar fogyasztók és vállalkozások hatá-ron átnyúló ügyek vitás intézése esetén a Buda-pesti Kereskedelmi és Iparkamarához fordul-hatnak.http://www.bekeltet.bkik.hu/1-Hirek/296-Online-vitarendezes-ingyen-gyorsan-egyszeruen-gyakori-kerdesek-es-valaszok

Források: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Új uniós online békéltetô platform

ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság38

KAVOSZ 39Dél-Dunántúli Gazdaság

A Széchenyi Kártya Program koordinálásáért felelôs

KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú,

hogy az uniós pályázatokat minél gyorsabban hirdessék

meg, a bô 700 milliárdnyi EU-s forrású visszatérítendô

támogatások pedig a leggyorsabban megérkezzenek a

vállalkozásokhoz.

Az érdeklôdô vállalkozások az idén márciusban, illet-

ve áprilisban megrendezésre kerülô KAVOSZ-Gazdasá-

gi Fórum rendezvényein vezetô piaci szakértôktôl – köz-

tük pld. az MKB Banktól, a ProjectMine Kft.-tôl – kap-

nak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások

leghatékonyabb felhasználásáról a Széchenyi Kártya

Program általa nyújtotta kedvezményes hitellehetôségek

mellett.

A 2014–2020-as uniós ciklusban a szükséges

önerô biztosítása és a támogatás elôfinanszírozá-

sa állítja kihívás elé a cégeket – hangsúlyozta

Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója,

majd hozzátette: a Széchenyi Önerô Kiegészítô

Hitel az európai uniós pályázati források sikeres

felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott

tervekkel rendelkezô kkv-k elegendô saját önrész

hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósítá-

sába. A hitel évi nettó 0,85% kamattal elérhetô, és automati-

kusan az adott pályázathoz kapcsolható, amennyiben a vál-

lalkozás a pályázat összeállításakor már kalkulált ezen pót-

lólagos finanszírozási igénnyel. A Széchenyi Támogatást

Megelôlegezô Hitel pedig jellemzôen csak a projekt befeje-

zését követôen folyósított vissza nem térítendô állami támo-

gatások elôfinanszírozására szolgál, és az éves nettó kamata

mindössze 0,35%, és itt is automatikusan megvalósulhat a

hitel adott pályázathoz történô igénylése.

Január 1-jétôl a Széchenyi Kártya Programban még ked-

vezôbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások. A

Széchenyi Forgóeszközhitel kamattámogatása 3%-ra emel-

kedett, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez biztosított

kezességi díjtámogatás már a teljes hitelösszegre jár 25 mil-

lió forint feletti hitelek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi Be-

ruházási Hitel, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Szé-

chenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel Konstrukciókhoz

nyújtott 5%-os kamattámogatás és a kezességi díjtámogatás

már a teljes futamidôre jár.

A jégkárt szenvedett és a jogosultsági feltételeknek meg-

felelô agrárvállalkozások részére az állam az Agrár Széche-

nyi Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámoga-

táson felül további, teljes körû támogatást is biztosít a költ-

ségek átvállalása mellett.

A Gazdasági Fórumon az érdeklôdôk elsô kézbôl érte-

sülhetnek a pályázati lehetôségekrôl is Barabás Tamástól, a

ProjectMine Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetôjétôl, az

MKB Bank pedig a vállalkozás-finanszírozási témakörben

képviselteti magát, hiszen a bank domináns szereplônek szá-

mít a Széchenyi Kártya Program piacán, különösen a maga-

sabb hitelösszegeknél. Miközben a kibocsátott kártyák da-

rabszámát tekintve tavaly 14,4% volt a bank részesedése, fi-

gyelemreméltó, hogy a 10 és 25 millió forintos hitelösszegû

plasztiklapok vonatkozásában az MKB Bank piaci részará-

nya közel 30 százalékos. Ezzel ugyanúgy piacvezetô, mint a

2015-ben bevezetett 25 millió forint feletti Széchenyi Kár-

tyák esetén, ahol 37% a Bank részaránya. Utóbbiban felte-

hetôen az is közrejátszhatott, hogy az MKB az elsôk között

tette elérhetôvé tavaly nyáron a magasabb összegû Széche-

nyi Kártya Folyószámlahitelt, miután annak felsô

határa a korábbi érték kétszeresére nôtt.

Szintén elsôként teremtette meg az MKB

Bank a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások

finanszírozási lehetôségeinek javítására 2002-

ben létrehozott Széchenyi Kártya Programon be-

lüli bankváltás lehetôségét, még 2015 áprilisá-

ban. A folyamat, amely egy Széchenyi Kártya

igénylés ügyintézési ideje alatt végigfuttatható,

és – az új igényléshez hasonlóan – a KAVOSZ Zrt., a Vál-

lalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), to-

vábbá a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kez-

deményezhetô, gyakorlatilag zökkenômentes. Az ügyfélnek

nem kell visszafizetnie a másik banknál felvett Széchenyi

Kártya Folyószámlahitelét, majd végigvárni az új igénylés

folyamatát: a kettô összevonható, a korábbi tartozás azonnal

kiegyenlíthetô az MKB által rendelkezésére bocsátott hitel-

keretbôl.

Miközben a Széchenyi Kártya Konstrukcióban jóváha-

gyott hitelkeretek összege tavaly éves szinten a szektorban

mindössze 1%-kal emelkedett, addig az MKB Banknál –

amelynek ezen mutató alapján számított piaci részesedése

20% fölötti – 11%-kal növekedett.

A Gazdasági Fórum pécsi rendezvényére 2016. április

27-én várjuk az érdeklôdôket. A rendezvényen a részvétel

ingyenes, de a férôhelyek száma miatt elôzetes regisztráció-

hoz kötött!

Regisztrálni a www.kkvforum.kavosz.hu oldalon lehetséges.

Alacsony kamatokkal segítjük

az EU-pénzek lehívását