A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 10. szám, 2015. december 11.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Aktív pihenés melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Start!Konjunktúra felmérésBaranyában

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek!

Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói

Pécs, Király u. 81.Tel.: 72/213-462, 30/743-8700

www.szurokozpontpecs.hu

Kellemes

karácsonyi ünnepeket

és boldog új évet

kívánunk!

Pécs,Irgalmasok u. 22.Tel./fax: 72/214-767

Pécs, Zólyom u. 2.(vásárcsarnoknál)

Tel./fax: 72/510-785,510-786

Karácsonyi kedvezményekkel várjuk

kedves vásárlóinkat.

Karácsonyra vásárlási utalvány kapható!

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O MCímlapsztori 4–8

Egy helyben toporog Baranya gazdasága

Szakképzés 9

November a pályaválasztás hónapja

Kamarai hírek 10

Szakképzés 11

Hamarosan indul a szakmai verseny

Gyakorlati képzôhelyek felügyelete

Mesterek 12–13

A mester példakép a munkában...

A hónap üzletembere: 14

Budavári Attila

Baranyai gazdaság 15

Marketing klub, Humán klub

Tudás–Park 16–18

Az innováció kitörési pont lehet

Mi újság? 19

Kresz Erika

Mesterségünk címere: Balogh Péter 20

Amint lehet, a fia is mestervizsgát tesz

Tanulószerzôdés 21

Manifaktor Kft. – Papp Judit

Sport és gazdaság 22

Rétházi Csilla

Gépipari klaszter ZIEHL-ABEGG 23

Autóteszt 24–25

Dallos László – Audi A4 Sport

Aktív pihenés melléklet 26Gasztronómia 27

Disznóesszencia

Enterprise Europe Network 28–29

NAV 30–32

A tagi külcsön nyújtásának és

elengedésének számviteli és adózási

szabályai

Vállalkozói sarok 33

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Dallos László

– Audi A4 Sport 2.0 TDI S tronic

9. oldal

A hónap üzletembere:Budavári Attila,a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.tulajdonos-ügyvezetôje

14. oldal

24–25. oldal

November a pályaválasztás hónapja

A mester példakép a munkában, s az élet minden területén

12–13. oldal

Az innovációkitörési pont

lehet

16–18. oldal

Jenei Zoltán,a Pécsi

Tudományegyetemkancellárja

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Az összesített Baranya megyei mutató

+10 pont feletti tavaszi és ôszi értéke el-

lenére sem beszélhetünk arról, hogy a

válság állapotából sikerült talpra állni.

Ezt jól szemlélteti a vállalkozások üzle-

ti helyzete alapján készített ábra is. A

vállalkozások tényleges helyzete mind-

két idei felméréskor megközelítette a

pozitív tartományt, a várható üzleti

helyzet mutatója azonban újra romlott.

Ezzel a recessziónál egy fokkal jobb

„romló üzleti klíma” közelébe kerül-

tünk, és távolodtunk a „javuló üzleti

klíma” és a „fellendülés” tartományától.

Javuló üzleti klíma az elmúlt tíz évben

kétszer – 2006 és 2010 tavaszán –, fel-

lendülés pedig egyszer – 2007 tavaszán

– jellemezte a megye gazdaságát.

(1. ábra)A vállalkozások jelenlegi és várható

üzleti helyzetének 2015. évi adatai

(-1,79 és -3,11, illetve -2,13 és -9,48) lé-

nyegesen jobbak a 2011. október és

2013. április közötti idôszak adatainál.

Ez akár optimizmusra is okot adhatna.

Ha azonban összehasonlítjuk Baranya

megye és néhány hasonló helyzetben lé-

vô megye negatív eredményei által le-

rontott adatokat az országos átlaggal,

optimizmusra semmi okunk. A tavaszi

+31,85 és 25,88 pontos, illetve az ôszi

+34,15 és +27,70 pontos országos érték

jól mutatja, hogy mekkora a szakadék a

legjobb helyzetben lévô megyék és Ba-

ranya megye között, de még az átlagos

helyzetû megyék és Baranya között is.

A felzárkózáshoz pedig kevés esély

adódik. Errôl gyôzôdhetünk meg az

összesített megyei konjunktúramutató

összetevôinek értékelése, valamint a

vállalkozások egyes szegmenseinek

helyzetével foglalkozó elemzés eredmé-

nyei alapján.

(2. ábra)A megyei konjunktúramutató össze-

tevôi közül az elmúlt tíz évben az összes

megrendelések várható alakulásának

adata volt a legmagasabb, értéke min-

den felméréskor – még a 2009-es és a

2012-es recesszió idôszakában is – po-

zitív volt. Az idei 64,32 és 57,84 pontos

értékek a legmagasabbak közé tartoz-

nak. De meg kell jegyezni, hogy ennek

ellenére az országos átlagtól tavasszal

12, ôsszel, 20 ponttal maradtunk el. Fej-

lôdésre még van lehetôség.

Sokkal rosszabb a helyzet a fô muta-

tót befolyásoló többi összetevô eseté-

ben. Ezek értékei – néhány kivételtôl el-

tekintve – általában negatívak voltak.

Az üzleti helyzet várható alakulásának

értéke a 2008–2009-es válság elôtti

évek tavaszi felmérései során, valamint

a 2010. áprilisi vizsgálatkor volt pozitív.

Idén tavasszal csak megközelítette a po-

zitív tartományt (-3,11 pont), ôsszel vi-

szont már újra romlottak a várakozások

(-9,48 pont). Az üzleti helyzethez ha-

sonlóan alakult a gépberuházások vár-

ható változásának mutatója is, azzal az

eltéréssel, hogy a 2008. októberi felmé-

réskor még egyszer pozitív értékû lett.

Utána viszont folyamatosan a negatív

tartományban került, ami a jövôbeli ver-

senyképesség romlását is jelentette. Az

idei tavasz hozott átmeneti változást, az

áprilisi +3,05 pontos értéket azonban

októberben újra negatív, -3,98 pontos

adat követte. Ezekkel a mutatókkal le-

szakadásunk az országos átlagtól 32

pontról 46 pontra változott.

(3. ábra)Még rosszabbak az építési beruházá-

sokkal kapcsolatos várakozások. A ta-

vasszal mért -24,61 pontos adat ugyan

az elmúlt tíz év legjobb mutatója volt, a

több mint 10 ponttal alacsonyabb októ-

beri érték már újra a válság irányába

mutat. Ez alapján nem meglepô, hogy

Egy helyben toporogAlig javult a Baranya megyei vállalkozók helyzete az elmúlt félévben, a következô félévben viszont pozíciójuk romlásávalszámolnak. Ez derül ki az október hónapban végzett konjunktúra felmérés eredményeibôl. A beérkezett 240 értékelhetôadatlap alapján számított Baranya megyei összetett konjunktúramutató értéke +13,24 pont. Ez a tavaszi felmérés eredmé-nyéhez képest 3 pontos visszaesést jelent. Ezzel szemben az országos mutató +2,5 pontos javulást követôen az elmúlt 15év legjobb eredményét érte el (+44,51 pont). A baranyai mutatóhoz hasonlóan romlott a Dél-Dunántúl adata is. A 42,46 pon-tos értéke azonban még mindig kimagasló. A konjunktúramutatók szerint a 2009-es válság Baranya megye gazdasági sze-replôit az országos és a regionális átlagnál jobban sújtotta. Megyénkben a recesszió utáni kilábalás is lassúbb volt, a2011–2012-es válság pedig sokkal mélyebb volt, mint más térségekben. Az újabb kilábalás is nehezebb, ezt jelzi a muta-tó javulásának tavaly ôszi és a mostani megtörése is.

1

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

az országos átlagtól is közel 12 ponttal

távolabb került Baranya megye.

Az összesített mutató alakulásánál

figyelembe vett összetevôk mellett ér-

demes megvizsgálni további tényezôk

alakulását is. A válaszadók szerint 2012

októbere óta javultak a vállalkozások

értékesítési adatai. Az összes értékesítés

volumenének alakulását szemléltetô

mutató nyolc év után újra pozitív, azaz

többen tudták növelni értékesítésük vo-

lumenét, mint ahány vállalkozás eseté-

ben csökkent. A pozitív változást a ha-

zai piacok kedvezô alakulása okozta. Itt

a baranyaiak mindig több sikerrel szere-

peltek, szemben az exportértékesítés te-

rületével. A legtöbb vállalkozás nem

rendelkezik exportárbevétellel. Akik

mégis exportálnak, a volumen csökke-

nésérôl adtak számot. Hasonló irányú

változás figyelhetô meg országosan is,

Baranya gazdasága2

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

ennek ellenére a megye gazdaságának

leszakadása 25 pontról 35 pontra növe-

kedett.

(4. ábra)Továbbra is kedvezôtlenül alakultak

a vállalkozások jövedelmezôségével

kapcsolatos adatok. A 2012-es válság

óta a jelenlegi jövedelmezôség mutatója

folyamatosan javult. A -18 pont alatti

értéke azonban még mindig azt jelzi,

hogy a vállalkozások többségének rom-

lik a helyzete, a megtermelt jövedelmek

legfeljebb a termelési költségekre nyúj-

tanak fedezetet. Fejlesztésre, beruházá-

sokra legfeljebb hitelbôl kerülhetne sor,

az ezekhez való hozzájutás azonban

még mindig nehéz.

(5. ábra)A tényleges helyzetnél szinte min-

dig jobb eredményt mutattak a jövedel-

mezôség alakulásával kapcsolatos vára-

kozások. Ennek a mutatónak legna-

gyobb az ingadozása, a tavasszal jobb

várakozások ôszre romlanak, ami a bi-

zalmatlanság jele. Az októberi felmérés

idôszakában a a következô évre vonat-

kozó szabályzó rendszer rosszabbodá-

sával számolnak. Ez következett be az

idén is. A tavaszi +9,38 pontos érték

ôszre -7,50 pontra változott. Ennek

eredményeként Baranya megye az or-

szágos átlagtól is nagyobb távolságra

került. A lemaradás az áprilisi 3,1 pont-

ról októberre 17,5 pontra emelkedett.

(6. ábra)A kapacitáskihasználtság az elmúlt

két évben alig változott. Baranya me-

gyében 66%, országosan 80% körüli ér-

téket jeleztek a konjunktúra felmérések.

A magasabb kihasználtság ellenére or-

szágosan többen számolnak e paraméter

értékének növekedésével, mint Bara-

nyában. A megyei adatok szerint április-

ban még 16 pont értékû pozitív várako-

zás októberre 1 pontra zsugorodott.

Ugyanekkor a változással kapcsolatos

országos várakozás alig változott.

A foglalkoztatottak számának pozi-

tív változását tervezték a vállalkozások

az elmúlt négy felméréskor. A +5 pont

körüli megyei érték azt jelenti, hogy a

vállalkozások 5%-kal többen terveznek

létszámbôvítést, mint leépítést. A beér-

kezett adatlapok szerint a vállalkozások

75%-a várhatóan változatlan létszám-

mal folytatja tevékenységét, 15%-a bô-

3

4

5

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

víti és 10%-a csökkenti létszámát a kö-

vetkezô hat hónapban.

A megye gazdaságának egészére vo-

natkozó vizsgálat mellett az egyes vál-

lalkozói szegmensek helyzetének elem-

zése is megtörtént. A vállalkozásokat

három szempont – az értékesítésbôl az

export aránya, a foglalkoztatott létszám

és az ágazati besorolás – szerint csopor-

tosítottuk. Az export részaránya alapján

három, a nem exportálók, az exportérté-

kesítés aránya 50% alatti, illetve feletti

részarányú csoportot alakítottunk ki. A

foglalkoztatottak száma alapján mikro

vállalkozások (0-9 fô), kisvállalkozások

(10-49 fô), közepes vállalkozások (50-

249 fô) és nagyvállalatok (250 fônél

többet foglalkoztatók) adatait értékel-

tük. Az ágazati besorolás szerinti cso-

portok az ipar, az építôipar, a kereskede-

lem és a szolgáltatás. Az utóbbi

„gyûjtô” csoport, ebben valamennyi, az

elsô három ágazathoz nem tartozó vál-

lalkozás került. Az összevonást az egyes

ágazatba besorolt vállalkozások, illetve

a felmérésben résztvevôk alacsony szá-

ma indokolta.

(7. ábra)Az exportarány alapján készített

elemzés eredményei szerint az exporttal

nem rendelkezôk összesített konjunktú-

ra mutatója az elmúlt öt évben mindig a

megyei mutató alatt volt, a változásának

iránya azzal megegyezett. Mivel a fel-

mérésben résztvevôk és a megye gazda-

sági szereplôinek nagy többsége nem

exportál, ez az eredmény természetes.

Az exporttal rendelkezôk mindkét cso-

portjának mutatói jobbak voltak. Az ex-

porttal rendelkezôk többségének külföl-

di tulajdonosa is van, ezért fôleg válság-

helyzetekben nemcsak a piacaik meg-

tartásáért kell „küzdeniük”, hanem a tu-

lajdonosokkal is. A tapasztalatok szerint

a válság idôszakában a külföldi tulajdo-

nosok az „anyavállalatnak” kedveztek.

Egyes termelési folyamatokat (ezzel

együtt a megrendeléseket) átcsoportosí-

tottak, költségeket „leosztottak” és a lét-

számot is inkább a leányvállalatoknál

csökkentettek. Jelentôs mértékû vissza-

esést általában ôsszel tapasztaltunk. Az

októberi felméréskor a leányvállalatok

még nem ismerték a következô idôszak-

ra vonatkozó feltételeket. Ezek kialakí-

tására csak az anyavállalatok szerepé-

nek kialakítása után került sor. Ezt külö-

nösen a megrendelések várható alakulá-

sa szemlélteti.

Baranya megyében az exporttal ren-

delkezôk esetében a megrendelések vár-

ható alakulására vonatkozó mutató érté-

ke tavasszal (pl. 2011-ben, 2012-ben,

2014-ben) megközelítette a +80 pontot.

Ezzel szemben ôsszel +20 és +30 pont

köré esett vissza. Ettôl a „trendtôl” a

2013. és a 2015. évi felmérések adatai

tértek el. Ezt okozhatta egyrészt az,

hogy a válság – ha Baranya megyében

még nem is szûnt meg teljesen, más ha-

zai térségekben és külföldön – már nem

jellemzô. Másrészt okozta az is, hogy a

válság után a gazdálkodó szervezetek

stabilizálni kívánják helyzetüket, egyre

több fejlesztést hajtanak végre. Ez alatt

a megrendeléseket a cégcsoporton belül

átcsoportosítják.

A gépberuházások várható alakulása

mutatójának értéke mindkét csoportnál

az elmúlt öt felmérés során – a 2004. ok-

tóber kivételével – mindig +33 és +53

pont között volt. Akkor, amikor a megyei

mutató a negatív tartományban volt.

(8. ábra)A foglalkoztatottak száma szerinti

csoportok vizsgálatánál mind az össze-

sített mutató, mind az összetevôk tekin-

tetében is az export részaránya szerinti

értékeléshez hasonló helyzet tapasztal-

ható. A mikro vállalkozások aránya ha-

sonlóan magas, mint az exporttal nem

rendelkezôké. Ennek megfelelôen

6

7

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

ennek a szegmensnek a mutatója hason-

lít a legjobban az összesített megyei

mutatóhoz, értéke azonban annál ala-

csonyabb. Az elmúlt öt évben mindig ez

a csoport volt a legrosszabb helyzetben.

A 10-49 fôt foglalkoztató vállalkozások

helyzete az elmúlt öt évben viszont min-

dig az átlag felett volt, 2014. áprilisi

legmagasabb maximum értékkel. A cso-

port tagjainak helyzete az idén romlott,

a tavaszi +32,79 pontos és az ôszi

+21,85 pontos eredmény azonban még

mindig a legmagasabbak közé tartozik.

Olyannyira, hogy az április eredmény

még az 50-250 fôt foglalkoztató köze-

pes vállalkozások eredményénél is jobb

volt. A középvállalkozások helyzete an-

nak ellenére volt a legjobb, hogy a

2012-es válság ôket sújtotta a legjob-

ban. A 2011. áprilisi +55,44 pontos mu-

tatójuk 2012 októberéig közel 60 pont-

tal esett vissza, 2014 októberében azon-

ban már újra +50 pont közelében járt. A

nagyvállalatok mutatója ingadozott

2011 óta a legnagyobb mértékben, érté-

ke a -20 és a +80 pont között változott.

A vállalkozások helyzetének változása

gyakran a közepes vállalkozások érté-

kével ellentétes volt. A nagyvállalatok

szerepe és helyzete az alacsony számuk

miatt azonban nem mindig értékelhetô

objektíven. Az ágazatonkénti vizsgálat

szerint az elmúlt öt évben – az eseten-

kénti negatív eredmények ellenére – ál-

talában az ipar összesített teljesítménye

emelkedett ki. Az idôszak végén azon-

ban a kereskedelem már megelôzte. A

szolgáltatás fô mutatójának az értéke ál-

talában a megyei összesített mutató kö-

rül alakult, az idei felmérésekkor kissé

elmaradt attól. A legrosszabb helyzetû

építôipar adatai a 2013 tavasza és 2014

tavasza közötti átmeneti javulást köve-

tôen ismét romlottak, az ágazat októbe-

ri mutatója már újra a negatív.

Az ágazati összevetés szerint a

„húzóerôt” a kereskedelmi és ipari vál-

lalkozások jelentik. Azok a kereskedel-

mi vállalkozások, amelyek a multinaci-

onális cégekkel vívott versenyben még

mindig alulmaradnak, és annak az ága-

zatnak a képviselôi, amelyik a hazai

összevetésben (egy fôre jutó ipari ter-

melés) az utolsó helyen áll, és teljesít-

ménye 2014-ben alig haladta meg az or-

szágos átlag 1/3-át.

(9. ábra)A 2015. áprilisi és októberi konjunk-

túra felmérés adataiból megállapítható,

hogy a megye gazdasági szereplôinek

helyzete és várakozásai az elôzô évhez

képest kismértékben javultak. Az éven

belüli adatok közül ezúttal is az ôszi

eredmények az alacsonyabbak, ezért to-

vábbra sem szólhatunk a megye gazda-

sági helyzetének stabilizálódásáról. A

Baranya megyei adatok továbbra is el-

maradnak az országos és a regionális ér-

tékektôl. A mutatók jelentôs része a ne-

gatív tartományban található, ami azt je-

lenti, hogy nemcsak a vállalkozások

helyzete rossz, hanem a következô hat

hónapra vonatkozó várakozásaik is bi-

zonytalanok. A vállalkozások üzleti te-

vékenységét akadályozó tényezôk szá-

ma és aránya továbbra is magas, a fel-

mérésben résztvevôk 55,6%-a a fizetô-

képes kereslet hiányát, 24,8%-a a meg-

felelô szakképzett munkaerô hiányát je-

lölte a fejlôdés gátjának. A tôke- és

pénzhiányt a vállalkozások 33,6%-a je-

lölte meg, ami jelzi, hogy még mindig

nehezen lehet forrásokhoz – hitelekhez

és támogatásokhoz – jutni. Amennyiben

e téren nem történik rövid idôn belül

gyökeres változás, a megye gazdaságá-

nak teljes leszakadásával kell számolni.

Ezt a megállapítást támasztja alá sajnos

az is, hogy a megye gazdaságának

„motorját” azok a szegmensek jelentik,

amelyek hazai viszonylatban is a leg-

gyengébbek közé tartoznak.

Weller János

címzetes kamarai tanácsos

8

9

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 9

A szakképzett munkaerô hiánya egyrenagyobb probléma, ennek kapcsán sokvállalkozás ismeri fel, hogy az utánpót-lás biztosítása saját feladata is. A ka-mara minden lehetséges módon segít-séget nyújt abban, hogy a munkaerôpi-ac szereplôi megôrizzék versenyké-pességüket és megfelelô szakembere-ket tudjanak foglalkoztatni.

A szakképzésben résztvevô tanulók gya-

korlati oktatása, ezzel pedig a saját mun-

kaerô kinevelése hozzásegítheti a cége-

ket a szakember utánpótláshoz, ebben

állami segítséget is kapnak a gyakorlati

képzés normatív támogatásával. A szak-

képzésbe azonban egyre kevesebb és

egyre kevésbé motivált fiatal lép be,

ezért fontos feladat a pályaorientáció.

A kamara az üzemlátogatások folya-

matos szervezésén kívül a szakmabe-

mutató rendezvényeken is lehetôséget

biztosít a vállalkozásoknak, valamint a

szakképzô iskoláknak, hogy találkozza-

nak azokkal a tanulókkal, akik a szak-

képzés után érdeklôdnek. A tizenéves di-

ákokat gyakorlati tevékenységeken, já-

tékokon keresztül lehet megnyerni, de

az is fontos, hogy egy-egy rendezvényen

a kiállítók megmutassák a 21. századi

technológiát, az új lehetôségeket és azt,

hogy hova fejlôdnek a szakmák.

A szakmacsoportos rendezvényso-

rozat egyik novemberi állomásán az in-

formatikai és elektronikai szakmák kép-

viselôi mutatkozhattak be az érdeklôdô

szülôknek, tanulóknak. A pályaválasz-

tás elôtt álló általános iskolások megis-

merkedhettek többek között a szoftver-

fejlesztô, elektronikai mûszerész, vil-

lanyszerelô szakmával, illetve azzal,

hogy az informatika, elektronika ho-

gyan jelenik meg az életünk minden te-

rületén, a gépgyártástól az autók mû-

ködtetéséig. A rendezvényen közel 70

diák vett részt, akik közül néhányan a

következô napokban üzemlátogatásokra

is ellátogattak.

A vendéglátás szakmacsoport köz-

kedvelt a diákok körében, azonban nem

mindenki rendelkezik azokkal a kompe-

tenciákkal, amelyeket a szakma modern

mûvelôitôl megkívánnak. Állóképes-

ség, nyelvismeret, kreativitás mind

szükségesek ahhoz, hogy az új gasztro-

nómiai elvárásokat teljesítsék. A játékos

szakmabemutató rendezvények a szak-

mák megismertetésén túl azt a célt is

szolgálják, hogy a pályaválasztás elôtt

álló diákok felmérjék képességeiket és

egyéni lehetôségeiket az adott pályán. A

Terítéken a vendéglátás címû rendezvé-

nyen a mesterek is bemutatták munkáju-

kat, ezzel követendô példát mutatva a

szakma iránt érdeklôdô közel kétszáz ta-

nulónak. Somogyi-Antalfy Krisztina

November a pályaválasztás hónapja

A rendezvényekrôl további részletek, valamint képes beszámoló: www.facebook.hu/palyavalasztasbaranyawww.palyavalasztasbaranya.hu

Üzemlátogatás Rendezvény Osztályfônöki Szülôioktóber 5 4 13 6november 18 2 19 4

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Fiatal VállalkozókHete PécsettA Fiatal Vállalkozók Hete programsorozatra avállalkozás indításán gondolkodó fiatalokat,kezdô és tapasztalt vállalkozókat várta a Fia-tal Vállalkozók Országos Szövetsége, az ese-mény szervezôje és a társszervezôk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, azEnterprise Europe Network pécsi irodája és aSzálkai Könyvelô és Adótanácsadó Iroda.

Petô Ákos, a FIVOSZ baranyai elnöke bemu-tatta a szövetségük mûködését, feladatait. A vál-lalkozóknak nyújtott sokféle szolgáltatás közül akapcsolatépítô programokat emelte ki, mint azegyik leghasznosabb segítség a kezdô, kapcso-latokkal még nem rendelkezô vállalkozásoknak.

Szintén a FIVOSZ képviseletében Rutai Gá-bor ismertette a GINOP-5.2.2 – Fiatalok Vállalko-zóvá Válásának Támogatása projektet.

Hendinger Anita, az Enterprise EuropeNetwork pécsi irodavezetôje a hálózat nyújtottalehetôségeket vázolta, mely a vállalkozások kül-piacra jutását segíti világszerte. Az érdeklôdôkmélyebben is megismerhetik a hálózat mûködé-sét egy decemberi rendezvényen.

Koszorús Zsolt, az AXA bank régióvezetôje avállalkozások számára ajánlott kedvezô és nép-szerû banki konstrukciókat.

Rabb Szabolcs, a kamara Innovációs osz-tályvezetôje olyan vállalkozásokról tartott elô-adást, melyek piacukon világelsôk, mégsem is-merjük ôket, azaz a rejtett bajnokokról.

A hallgatóságnak lehetôsége volt megismer-ni két sikeres vállalkozót is, akik saját történetü-ket, sikereiket, kudarcaikat is megosztották.Mindkét vendég kiemelte, hogy kitartással és el-hivatottsággal lehet csak igazi sikereket elérni.Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetôjeszerint nagyon fontos a célok pontos megfogal-mazása és a megfelelô, a cég értékeit és érdeke-it magukénak érzô kollégák kiválasztása. NagyNorbert, a WBS Rendszerház ügyvezetôje ki-hangsúlyozta, hogy a sikert nemcsak a bank-számláján lévô összege méri, hanem a harmoni-kus magánélet is. Ennek tudatában a döntéseisorán a szakmai érveket megfontolva, a józan-észre hallgat.

2015. december 2. és 4. között 30 középisko-lás diák vett részt a kamara szervezésébenvállalkozói tehetség- és kompetenciavizsgála-ton, az Enterprise+ projekt keretében. A részt-vevô fiatalok a PSzC Radnóti Miklós Közgaz-dasági Szakközépiskola és a Szent Mór Gim-názium diákjai.

A kamara részvételével zajló projekt célja,hogy fiatal, 15 és 25 közötti fiatalokat készítsenfel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénzügyi,szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, a vállal-kozói lét buktatóit bemutatva. Az iskolák, képzôintézmények olyan eszközt kapnak a projekt ke-retében a kezükbe, amellyel diákjaikat, hallgatói-kat segíthetik a sikeres foglalkoztatás, vagy vál-lalkozói lét felé vezetô úton.

A december 2. és 4. között alkalmazott mód-szertant német szakemberek dolgozták ki és a„Losleger” – magyarul „Induló” – névre hallgat. Atöbb napos program során a fiatalok 6 fôs cso-portokban dolgozva járták végig az üzleti ötlet ki-találásától az elevator pitch-ig vezetô utat. A fel-adatok megoldása során ún. tehetségkutatók fi-gyelték ôket, és értékelték viselkedésüket és tu-dásukat, szigorú, standardizált szempontok alap-

ján. A program végén minden fiatal személyesvisszajelzést kapott eredményeirôl. A módszer afiatalok erôsségeire koncentrál.

A visszajelzéseket, fejlesztési javaslatokat afiatalok többsége örömmel fogadta. A három na-pos program végén a diákok gyakorló vállalko-zókkal is beszélgettek, majd ellátogattak a szak-középiskola által szervezett szakmai vásárra.

A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen avállalkozói szféra bevonása, hiszen az elméletmellett a gyakorlatnak is fontos szerepe van egysikeres vállalkozás mûködésében. Ezért a kama-ra rendhagyó szerepet szán az iskolai oktatókmellett a megyei vállalkozóknak is, akiknek gya-korlati tudása és tapasztalatai segíthetik a jövôvállalkozói generációjának kiépülését.

Nagy Eszter

Job developer – eszköz a fiatalok munkanélkülisége elleni harcbanA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara új projektjének célja a fiatal munkanélküliek ké-pességeinek feltárása, és ezzel új munkalehetôségek felderítése – akár önálló lábakon, akármunkahelyen.

Munkaerôpiaci elemzés és képességvizsgálatA projekt célja ún. „job developer”-ek (munka fejlesztôk) képzése, akik ezt követôen segítik a fiata-

lokat a helyi munkaerôpiaci szükségletek feltárásában. A fiatalok megnézik például, hogy környezetük-ben milyen szolgáltatásokra van igény, és milyen kínálattal igazodhatnak a lehetséges munkaadók igé-nyeihez. A job develpoer-ek emellett segítenek a fiataloknak saját képességeik, tehetségük és érdek-lôdési körük feltárásában, ezzel is támogatva azt, hogy a lehetô legmegfelelôbb munkát találják meg.Az ehhez szükséges módszer több tesztet is magába foglal, amelyeknél a résztvevôk szakmai alkal-massága mellett például a kreativitásukat is vizsgálják.

Európai szintû együttmûködésA projekt neve „Job Developer: from job creation to competence development” és az Erasmus+

program támogatásával valósul meg, a kamara mellett német, görög, spanyol, litván és bolgár partne-rekkel.

Vállalkozói tehetség- és kompetencia-vizsgálat pécsi diákoknál

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11

Gyakorlati képzôhelyekfelügyelete és ellenôrzéseA gazdálkodó szervezeteknél folyó

gyakorlati képzés ellenôrzését és a

képzésre vonatkozó rendelkezések

megtartásának szakmai, hatósági el-

lenôrzését a területi kamarák az érin-

tett szakképzô iskola közremûködésé-

vel látják el.

Az országosan egységes eljárásrend

és dokumentumok szerinti ellenôrzés-

ben kizárólag a kamarai szakképzési

névjegyzéken szereplô és ellenôri vizs-

gán tanúsítványt szerzett szakértôk mû-

ködhetnek közre.

Az ellenôrzés kiterjed arra, hogy a

gyakorlati képzést szervezô, vagy foly-

tató szervezet rendelkezik-e a személyi

és tárgyi feltételekkel és a tanulószerzô-

désben vállalt kötelezettségeinek mara-

déktalanul eleget tesz-e. Vizsgáljuk to-

vábbá a szakoktató alkalmazási feltét-

eleit, a maximális tanulólétszámot, a ta-

nulói terhelést, a tanulói juttatások biz-

tosítását, munkakörülményeket, munka-

és balesetvédelmi elôírások megtartását,

a foglalkozási napló vezetését, a tanulók

kerettantervi oktatásának biztosítását.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara 2015. évben 610 képzôhely

ellenôrzést végzett, melybôl 129 eset-

ben nyilvántartásba vétel céljából beve-

zetô ellenôrzésre, 481 esetben pedig

köztes ellenôrzésre került sor tanuló-

szerzôdéssel képzô szervezetek köré-

ben. Célként tûztük ki, hogy minden

képzôhelyet évente ellenôrizzünk, ki-

emelten figyelve az új képzôhelyekre és

a sok tanulóval foglalkozó gazdálkodó

szervezetekre.

A bevezetô ellenôrzések során a

nyilvántartásba vételt 3 képzôhely ese-

tében megtagadtuk, itt két esetben a tár-

gyi felszereltség, egy esetben pedig a

személyi feltétel nem volt adott az ok-

tatni kívánt szakmában.

A köztes ellenôrzések 1/4-e valami-

lyen változás felvételére, nyomon köve-

tésére irányult, körülbelül ugyanennyi

ellenôrzést rendeltünk el hivatalból,

ezek iskolai és tanulói/szülôi bejelentés

alapján történtek.

A köztes ellenôrzések során 36 eset-

ben hiánypótlást rendeltünk el, 3 képzô-

hely esetében hiánypótlást követô ismé-

telt ellenôrzést, mert az elsô határidôre

nem pótolták maradéktalanul a megje-

lölt hiányokat. Hiányosságok fôként a

tanulói juttatások meglétében, illetve

dokumentáltságában voltak, de számos

esetben a képzési dokumentumok, elsô-

sorban a foglalkozási napló részbeni

vagy felületes vezetése volt a hiánypót-

lás tárgya. Több képzôhelyen az oktató

végzettségét igazoló dokumentumok hi-

ányát kifogásoltuk. Kivétel nélkül pót-

lásra kerültek a hiányosságok, így

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Ma-

gyar Kereskedelmi és Iparkamarával

(MKIK) közösen a 2015/2016-os tanév-

ben is meghirdette a Szakma Kiváló Ta-

nulója Versenyt és az Országos Szakmai

Tanulmányi Versenyt a nappali tagoza-

ton végzôs diákok számára. A kiemelke-

dô eredményt elérô versenyzôket az

MKIK meghívja a WorldSkills és

EuroSkills nemzetközi versenyek hazai

válogató versenyeire, melynek gyôzte-

seibôl kerülnek ki azok a fiatal szakem-

berek, akik képviselhetik Magyarorszá-

got a nemzetközi szakmai versenyeken.

A versenyek fô célkitûzései:

A magyar szakképzés színvonalának

további emelése, a szakképzés eredmé-

nyeinek széles körû bemutatása. A szak-

képzés megfeleltetése a gazdaság igé-

nyeinek és elvárásainak. A „fizikai szak-

mák” társadalmi presztízsének és von-

zerejének növelése a szakmunkás pá-

lyamodell bemutatása, népszerûsítése

révén, a pályaválasztás és a pályaorien-

táció erôsítése által.

A Baranya megyei iskolák 28 szakmá-

ban 278 tanuló részvételi szándékát je-

lezték elôre. Az online jelentkezésre

2015. november 2-án nyílt meg a lehe-

tôség a www.szakmasztar.hu honlapon.

A szükséges adatok rögzítését követôen

a kinyomtatott jelentkezési lapot az is-

kola igazgatójának egyetértô, támogató

nyilatkozatával együtt kell a területileg

illetékes kereskedelmi és iparkamará-

hoz eljuttatni.

Jelentkezés és a jelentkezési lapok

beérkezési határideje: 2015. dec. 16.

A szakmai verseny központi elôdön-

tôbôl, válogatóból és döntôbôl áll.

A baranyai írásbeli elôdöntôk 40

szakmában 2016. január 5. és 2016. ja-

nuár 21. között zajlanak a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara szer-

vezésében. A versenyek országos döntô-

jét, hasonlóan a korábbi évekhez, az

MKIK a Szakma Sztár Fesztivál kereté-

ben szervezi meg 2016. április 18-20-án

A versenyek közös eredményhirdetésére

2016. április 20-án kerül sor szakképesí-

tésenként, ünnepélyes keretek között.

A versenyfelhívások, versenysza-

bályzat és az írásbelikkel kapcsolatos

általános tájékoztatók a versenyek hiva-

talos honlapján, a www.szakmasztar.hu

oldalon megtalálhatók.

Bonyár Marietta

Egy jó szakma felér egy diplomával

MESTEREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Ismét mesterek népesítették be a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

ra Zsolnay termét. Cukrász, pincér,

szakács, kereskedô, fogtechnikus, ács,

állványozó, kômûves, bútorasztalos,

vízvezeték- és vízkészülék-szerelô,

bôrdíszmûves, cipôkészítô, fényképész

és fotótermék kereskedô, hûtô-, klíma

és hôszivattyúberendezés-szerelô, vil-

lanyszerelô, autóelektronikai mûsze-

rész, autószerelô, jármûfényezô vette

át ünnepélyes keretek között mesterle-

velét. Ez év szeptemberétôl ugyanis

csak azok az oktatók vehetnek részt

gyakorlati képzésben, azon szakképe-

sítéseknél, amelyekben a szakképesí-

tésért felelôs miniszter kiadta a mes-

tervizsga követelményeit, akik mes-

tervizsgával rendelkeznek. A Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara a

TÁMOP projekt keretén belül 255

szakember részére 23 szakmában tet-

te lehetôvé támogatás felhasználásá-

val, hogy mesterlevelet szerezzen. A

mestervizsgára felkészítô tanfolya-

mok oktatóinak pedig országosan el-

ismert mérnököket, szaktekintélyeket

kért fel a kamara, valamint a képzés

alatt a legmodernebb technológiákat

felsorakoztató üzemeket.

— Baranyában ebben az esztendôbe

327-en tettek mes-

tervizsgát 27 szak-

mában, soha ennyi-

en nem szereztek

még mesterlevelet –

emelte ki köszöntô-

jében Janovics

László, a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara szakképzési osztály-

vezetôje. — S, hogy miért is vállalkoz-

tak ennyien rá? Ennek egyik oka a szak-

képzési rendszerben bekövetkezett vál-

tozás, a másik, hogy ennyi jó, a tevé-

kenységét magas színvonalon végzô

szakember van megyében.

Kitért arra is, a mester példakép, s

ennek a szerepnek kell megfelelnie

nemcsak a munkájában, de azon kívül

is, hiszen a jövô szakembereinek nem-

csak a szakmát, annak szépségeit kell

megtanítaniuk, hanem rá kell vezetniük

ôket arra, hogy mi a jó és mi a rossz, e

mellett arra is, miként kell egy-egy

munkahelyen együttmûködni, egy vevôt

kiszolgálni, tiszteletet adni, s azt meg-

követelni.

— A jogszabályi változások követ-

keztében a kamara szerepvállalása je-

lentôsen megnôtt a szakképzésben, ami

együtt jár egyfajta garancia-vállalással

közösen a cégekkel, vállalkozásokkal

arra, hogy nemcsak a szakmára tanítják

meg a fiatalokat, hanem jó munkaerôt

faragnak belôlük, akik tudnak és akar-

nak dolgozni, s rendelkeznek egyfajta

szakmai alázattal – hangsúlyozta

Janovics László. — E mellett a kamara

fontos feladata, hogy a csökkenô népes-

ség ellenére is biztosított legyen a szak-

ember-utánpótlás, ehhez azonban szük-

ség van arra, hogy a cégek, vállalkozá-

sok e mögött álljanak.

Ezen gondolatokat

folytatva, Várszegi Gyula,

a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara szak-

képzési alelnöke arra hívta

fel a megjelentek figyel-

mét, hogy a mestercím egy

úticsomag, amelyet már

nem lehet letenni, újra és újra meg kell

tölteni és adni is kell belôle.

— A mestereskü letételét követôen

mindannyian bekerültek egy olyan csa-

patba, amelyik a szakma krémjét foglal-

ja magában – hangsúlyozta Várszegi

Gyula. — A mestercím rangot jelent,

ami ha kimondják, felfigyelnek rá az

emberek, a vendégek, megrendelôk elis-

mernek. E mellett kötelezettséget is je-

lent a tudás átadására, a jövô nemzedé-

ke, a szakember-utánpótlás nevelésére.

A mestervizsga letétele mögött sok éves

szakmai munka van, erre tette fel a ko-

ronát a mesterlevél, aminek külön jelen-

tôséget ad, hogy ezt a szakma adja.

Azonban ez a folyamat itt nem fejezô-

dik be, a szakmák folyamatosan fejlôd-

nek, új alapanyagok, technológiák,

technikák, trendek jelennek meg, ezeket

ismerni és alkalmazni kell.

egyetlen esetben sem kellett eltiltó ha-

tározatot kiállítanunk. Az eljárásokban

37 kamarai és 29 iskolai szakértô mû-

ködött közre. Az ellenôrzések a gépi-

pari, gépészeti, autós, építôipari, szé-

pészeti, kereskedelmi, egészségügyi,

szociális, ügyviteli, könnyûipari, ven-

déglátás, elektronika és informatika

szakmacsoportok szakmáit érintették.

Idén is megszerveztük a gyakorlati

képzôhelyek ellenôrzését végzô szak-

értôk 35 órás módszertani felkészíté-

sét. A képzést követôen 13 fô tett sike-

res vizsgát jogi, eljárásrendi, pedagó-

giai és pszichológiai ismeretekbôl és

vehette át a tanúsítványát.

Az ellenôrzési munka zárásaként

szakértôi fórumot tartottunk, melyen

kamarai és iskolai szakértôk vettek

részt. A Pécsi Szakképzési Centrum

tagintézményeit a gyakorlati oktatás-

vezetôk képviselték, akik a jövôben az

ellenôrzéseknél iskolai szakértôként és

a gyakorlati képzés szakmai megvaló-

sítását segítô iskolai kapcsolattartó-

ként segítik a közös munkát. A konfe-

rencia résztvevôi a gyakorlati képzô-

hely ellenôrzés, valamint a szakértôi

felkészítés tapasztalatairól hallhattak

beszámolót, a Pécsi SZC képviseleté-

ben Rittlinger Zoltán szakmai igazga-

tóhelyettes mutatta be a Szakképzési

Centrum feladatait, tájékoztatott a be-

iskolázásról, valamint a felnôttoktatás-

ról. A konstruktív megbeszélés része-

ként a jövô évi közös feladatokról, irá-

nyokról is szó esett.

A duális szakképzési rendszerben a

tanulók vállalati környezetben, mun-

kafolyamatokba ágyazva sajátítják el a

választott szakma gyakorlati ismerete-

it. A gyakorlati képzôhelyek készítik

fel ôket a szakmai vizsgára, így a szak-

mai utánpótlás nevelésében betöltött

szerepük, képzési felelôsségük jelen-

tôsen megnôtt. A szakképzô iskolákkal

való szoros együttmûködés elengedhe-

tetlen. Kamaránk kiemelt feladata a

gazdálkodó szervezetek szakmai fel-

készítése, módszertani tanácsokkal va-

ló ellátása, törvényi elôírások ismerte-

tése, ezzel kapcsolatos változások is-

mertetése is. A naprakész szakmai tá-

jékoztatás és jogkövetô magatartás kö-

zös munkánk alapja.

Sarkadiné Schmidt Alexandra

A mester példakép

MESTEREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

— Már korábban is foglalkoztam ta-

nulókkal, akik mindig megtaláltak, mert

érezték, hogy szeretem csinálni – mond-

ja Szabó-Kakas Szilvia frissen avatott

kereskedô-mester.

— Amióta eldöntöt-

tem, hogy kereskedô

leszek, folyamato-

san képeztem ma-

gam, s most adódott

a lehetôség arra,

hogy a mestervizs-

gát is letegyem az

elsôk között, ugyanis ebben a szakmá-

ban korábban ez a cím nem létezett.

Eleinte egy kicsit nehéz volt újra beülni

az iskolapadba, azonban ezen a kezdeti

nehézségen gyorsan átsegített a két

szakmai oktatónk Tarrné Rácz Judit és

Budavári Ágnes lel-

kesedése, akik elhi-

vatott szakemberei a

szakmájuknak. A

mestervizsgára tör-

ténô felkészítés so-

rán pedig megerôsí-

tést kaptam arra,

hogy jó úton hala-

dok, s ezt bizonyítja az is, hogy a cég,

ahol dolgozom támogatást nyújtott a

mesterlevél megszerzéséhez.

— Nagyon fontos, hogy a kereske-

dôk képzése is magas színvonalon foly-

jon, ezt a célt szolgálja, hogy ebben a

szakmában is lehetôség nyílt a mester-

cím megszerzésére – veszi át a szót

Tarrné Rácz Judit, a Mecsek Füszért ve-

zetô értékesítési menedzsere, a kereske-

dô mesterek oktatója. — Nagyon jó

volt, hogy akik vállalkoztak a mester-

vizsga letételére önként tették, s nem

csak azért, mert törvény írta elô részük-

re, mindannyiuk számára fontos volt,

hogy fejlesszék a tudásukat. Kivétel

nélkül kiváló szakemberek, akik már

hosszú ideje a szakmájukban dolgoz-

nak, s szakoktatóként tevékenykednek.

S az különösen jó volt, hogy maguk a

cégek – Tesco, Mecsek Füszért, KIK –

is fontosnak érezték, hogy a munkatár-

saik megszerezzék a mesterlevelet, min-

denhol nemcsak erkölcsileg, de anyagi-

lag is támogatták a munkatársaikat. Eb-

ben a szakmában ez volt az elsô csoport,

amelyik mestervizsgát tett, s nagyon

magasra tették a mércét az ôket követô

mester jelölteknek.

Voltak olyanok is, akik élve a lehe-

tôséggel két szakmában is megszerezték

a mesterlevelet, közéjük tartozik Ott

Dániel is, aki ka-

rosszéria-lakatos és

jármûfényezô mes-

tervizsgát is tett.

— Már korábban

is foglalkoztam a

gondolattal, hogy

megszerzem a mes-

terlevelet – mondja.

— Most, hogy lehetôség nyílt rá éltem

is vele, ugyanis a szakmailag is fontos-

nak tartom, meg bízom benne, hogy

újabb ügyfeleket is jelent majd. Tanu-

lókkal már korábban is foglalkoztam

Pécsett, az 500-as Angster József Szak-

képzô Intézetben voltam szakoktató, je-

lenleg pedig a saját vállalkozásomban

van hat tanulóm. Szeptembertôl pedig

már jogszabály írja elô, hogy tanulókép-

zéssel csak mester foglalkozhat. S, miu-

tán a két szakma szorosan összekapcso-

lódik, ezért döntöttem úgy, hogy akkor

mind a kettôbôl mestervizsgát teszek.

Nem bántam meg, ugyan nem volt egy-

szerû a tanulást és a munkát összehan-

golni, de megérte mert nemcsak felfris-

sítettem a már meglévô tudásomat, de a

felkészítés során a többiektôl is sokat

tanultam. Az autókarosszéria-lakatos és

a jármûfényezô szakma a többihez ha-

sonlóan folyamatosan fejlôdik, számos

új eljárás, alapanyag jelenik meg ezek-

kel is megismertettek bennünket.

A szakmák között volt olyan is,

amelyben utoljára tizenöt évvel ezelôtt

tettek mestervizsgát a jelöltek, ilyen

volt a vízvezeték és vízszerelvény-sze-

relô, most heten vállalkoztak rá.

— Annak idején a mestervizsga fel-

adatait én állítottam össze, a mostania-

kat a pécsi 508-as Simonyi Károly

Szakképzô és Szakközépiskola szakok-

tatói – mondja Ligeti László, a vízveze-

ték- és vízszerel-

vény-szerelô mes-

tervizsga-bizottság

elnöke. — A 2000-

es évek elején, ami-

kor a mestervizsga

egyfajta megújulá-

son ment át részt

vettem a mestervizs-

gára felkészítô tanfolyam elméleti ré-

szének kidolgozásában, ami a vízveze-

ték-szerelés alapjaitól egészen a napkol-

lektor beszereléséig és beszabályozásá-

ig minden ismeretet felölelt. Nekem a

hobbim a szakmám, s nagyon elszomo-

rít, hogy egyre nagyobb gondot jelent a

szakember-utánpótlás, ezt mutatja az is,

hogy vannak évek amikor nem indul je-

lentkezôk hiányában vízvezeték-szerelô

osztály. Akik ebben az évben technikus

vizsgát tettek itthon el tudtak helyez-

kedni, szeptembertôl azonban nem in-

dult osztály a kevés jelentkezô miatt.

Sz.K.

a munkában, s az élet minden területén

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14

Akár egy magyar népmesébe illô történet islehetne a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.többségi tulajdonosáé, Budavári Attiláé, aki-nek dédapja, de már ükapja is orgonaépítés-sel foglalkozott Angster József híres pécsimûhelyében. A kis Attila 12 évesen határoztael, hogy márpedig ô orgonaépítô lesz. 25 év-vel ezelôtt aztán tarisznyát vett a vállára, neki-indult Ausztriának, hogy az itthon megszer-zett szakmai tudást gyakorlattal bôvítse. Ha-zatérve megalapították a késôbbi Pécsi Orgo-naépítô Manufaktúrát Végh Antallal és Attilatestvérével, Csabával. Az induláshoz mindenértékesíthetô dolgukat pénzzé tették, hitük,kitartásuk és szorgalmuk mára egy több mint30 fôs vállalkozást eredményezett. Mára Euró-pa számos országába dolgoztak már. Arról,hogy a cég alapításától eltelt 23 évben mikéntlett azzá a vállalkozás, ami, és hogy egy ilyen– külsô szemlélôként érzékelt – szûk piaconmilyen elvek, lehetôségek által lehet érvénye-sülni – errôl Budavári Attilát kérdeztük.

— Az olaszoknak olaszul fôzünk, a németek-nek német ételt készítünk, a hollandoknak pedighollandot – mondja Attila. — Igyekszünk azösszes „konyha” követelményeit messzemenôkigfigyelembe venni és igazodni az elvárásokhoz.Megrendelôink sokra megtanítottak minket: alkal-mazkodtunk egyediségükhöz, meghallgattuk ké-réseiket, sosem ragaszkodtunk egy adott stílus-hoz vagy módszerhez.

— Aki már járt önöknél, tudja, hogy mun-katársai szigorú rend és fegyelem alapján dol-goznak, de azt is látja, hogy szinte családta-gokként. Milyen szabályokat, elveket fogalma-zott meg önmaga számára cégvezetôként asikeres mûködtetés érdekében?

— Az évek során mindig és folyamatosan el-vártam magamtól, hogy egyformán kezeljemmunkatársaimat. Fontosnak tartom, hogy feltétle-nül helyet kapjon dicséret és kritika is egy cégéletében, a pozitív és a negatív visszajelzés egy-formán hasznos és motiváló hatású lehet, hamegfelelô módon fogalmazzák meg. Magamtól isszigorúan elvárom a határidôk pontos betartását,ezzel is példát mutatva kollégáimnak.

Egy egyedi hangszereket készítô manufak-túrában különösen nagy hangsúlyt kell fektetni azalkotásvágyra és annak kiemelt támogatására.Mi nem tömegcikket termelünk. Ahhoz, hogy mi-nél jobban megértsem a piacot és a külföldi kol-légák elvárásait valamint igényeit, naprakésznekkell lennem az új technológiák szempontjából is.Ezért cégünk rendszeresen részt vesz a stuttgar-ti Fraunhofer Intézet akusztikai kutatásaiban dr.

Angster Judit vezetésével és irányítása alatt.És azt is el kell mondanom, hogy 23 évvel

ezelôtt elôfordult olyan, hogy mindenkinek jutottfizetés, csak nekem nem. Ebbôl a szempontbólmost már én is egyenlô vagyok a többiekkel.

— Egy ilyen különleges szakma felé, mintaz orgonaépítôké, milyen elvárásokkal fordula piac?

— A napjainkban tapasztalható rohanó világ-gal együtt a mi elvárt határidôink is jelentôsenmegrövidültek. A történelmi egyházak piaca szû-kül, az új piacok olyan nehezen elérhetô helye-ken nyílnak, mint pl. Ázsia. Európa jelenlegi elvá-rása a trendben a historizáló hangszerek irányá-ba mutat, egyfajta nosztalgikus formában. Ahogya szállóige is mondja: a jelenlegi piacon olcsó-nak, gyorsnak és kiváló minôségûnek kell lenni.

Törekszünk arra, hogy ügyfeleink és megrende-lôink ebbôl ne csupán kettôt választhassanak.

— Miként lehet továbbfejlôdni ebben aszakmában? Úgy tudom, az utánpótlás képzé-sére a vállalkozáson belül sok energiát fordí-tanak.

— Cégünk a kezdetektôl elkötelezett nemcsak kollégáink, de a jövô szakembereinek kép-zésében is. A belsô tudásátadás mellett évek ótatöbb mint egy tucat asztalos tanuló egyidejû gya-korlati képzésére rendelkezünk kapacitással, kü-lön tanmûhellyel, kizárólag a képzésre fókuszáló,kiváló oktatóval – és természetesen lehetôséggela hangszergyártásban megszokott, legfinomabbfaipari munkába való betekintésre. Fôállású,nagy szakmai tapasztalatú asztalosmester irányí-tása alatt vezetjük be tanulóinkat az asztalosszakma csodálatos világába. Azt pedig monda-

nunk sem kell, hogy orgonaépítô tanulót is mindigkülönösen nagy örömmel látunk! A legkiválóbb,frissen végzett tanulók számára igyekszünk lehe-tôséget biztosítani arra, hogy a mi vállalkozásunklegyen az elsô igazi munkahelyük. Annak ellené-re, hogy egy évezredes, nagy tradícióval büsz-kélkedô hivatást képviselünk – és jómagam istöbb mint negyed évszázada vagyok a szakmá-ban – magunknak is folyamatosan tanulnunk kella jelenleg is több mint 270, de egyre növekvôszámú megrendelônktôl tudásban és innováció-ban egyaránt. Ha ezt nem tennénk, nem marad-hatnánk a folyamatosan formálódó piacon.

— Több elismerést is kapott az elmúltévekben, legutóbb Pro Civitate díjban része-sült a pécsi városvezetés részérôl. Mi az üze-nete az ön számára egy-egy, a külvilág elôttdelegált elismerésnek?

— A díjak, még ha a nevemre is szólnak, va-lójában nem az enyémek. Ahogy mondani szok-ták: minden sikeres ember mögött egy önfeláldo-zó feleség áll. Ez az én esetemben is teljes mér-tékben igaz! Az, hogy idáig eljutottunk, és olyandíjakat kapunk, mint a Pro Civitate vagy a MagyarKézmûves Remek, leginkább feleségemnek,családomnak és rendkívüli teljesítményt nyújtókollégáimnak köszönhetô.

Úgy érzem, semmire sem jogosítanak felezek a díjak, viszont egyértelmûen köteleznek ar-

ra, hogy még többet tegyünk és fáradhatatlanukkutassuk, hogy mi módon lehetne még jobbá éshatékonyabbá tenni mûködésünket.

— Miként rajzolható fel a Pécsi Orgona-építô Manufaktúra Kft. jövôje? Hol látná szíve-sen 5-10 év múlva a vállalkozást?

— Természetesen szeretnénk folyamatosanúj, egyedi, ikonikus hangszereket építeni. Ennekellenére célunk, hogy Európa egyik vezetô orgo-naalkatrész-ellátójává válhassunk a nemzetközipiacon, kisegítve idô- vagy kapacitáshiánnyalküzdô külföldi kollégáinkat, ily módon is részt vál-lalva munkájukban. Ha azt nézzük, hogy a hang-szereinkre adott garancia sem kevesebb, mint tízév, már abból is látható, hogy munkánkat hosszúidôre, generációkra tervezzük. Szeretnénk azthinni, hogy már számos helyen otthagytuk nyo-munkat az Univerzumban, és ezek a nyomokakár évszázadokra is fennmaradnak.

N.T.

Budavári Attila,a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tulajdonos-ügyvezetôje

„Munkánkat hosszú idôre, generációkra tervezzük” ]

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15

Marketing Klub:

ízélmények a

Csoko-LádábanAz újonnan nyitott pécsi, Király utcai

Csoko-Láda boltba invitálta a kama-

ra Marketing Klubjának tagjait

Mosonyi Éva és Csaba.

A pécsi Zsolnay Negyedben találha-

tó csokibolt után új, barátságos hangula-

tú üzletet nyitott néhány hete a város fô-

utcáján a Mosonyi házaspár. Válogatott

édességek, helyi pezsgôk, a minôségé-

rôl ismert Semiramis kávé, valamint a

csokoládékészítô látványmanufaktúra

jelenti a minden gonddal megtervezett

üzlet kínálatát, ahol neves hazai és kül-

földi csokoládék mellett a helyben ké-

szült táblák és a csokoládé számos for-

mája is megvásárolható. A klub tagjai

íz- és idôutazáson is részt vehettek: a

kakaóbabtól kezdve a fehér-, a narancs,

majd a tejcsokoládén keresztül az egé-

szen sötét színû étcsokoládéig az édes-

ség számos fajtáját megkóstolhatták,

közben pedig megismerhették a csoko-

ládé keletkezésének és készítésének tör-

ténetét. Szó volt például a babtáncról,

amelyet azért járnak a kakaóbabot ta-

posva a férfiak, hogy lábukkal megmoz-

gassák a száradó szemeket. De megtud-

hatták azt is, hogy valaha fizetôeszköz-

ként használták a kakaóbabot, például

10 szem kakaóbabért egy nyulat lehetett

kapni. Majd az ínyenc borkóstoláshoz

hasonló csokoládékóstolás következett:

a minôségi csokoládéból készült pasz-

tillát elôször szemmel, majd tapintással,

szaglással és végül ízleléssel kell érzé-

kelni. Miután elolvadt a szájban az

édesség, még sokáig megmarad kissé

kesernyés, telt aromája az ízlelôbimbó-

kon. Végül a vendégek megtekinthették

a csokoládékészítô látványmanufaktúra

mûködését, hogy miként is készülnek a

temperálás után a formázott csoki-

csodák.

A Csoko-Láda látványos fejlôdésen

ment keresztül néhány évvel ezelôtti

nyitása óta – ezt már Mosonyi Éva tulaj-

donostól tudtuk meg. Elôször ugyanis

csak árulták a világ minden tájáról be-

szerzett csokoládékat, de a vevôk egyre-

másra kérdezték: és mi az, amit maguk

csinálnak? Ez adta a lendületet a hímes-

tojás-festôként ismert Évának, hogy

megtanulja a csokoládékészítést. Azóta

egyedi ízvilágú táblák kerülnek ki a ke-

ze alól: a Pécsre oly jellemzô füge és

mandula párosítása vagy a medvehagy-

más-sós csokoládé. A közelmúltban

megkapták a Magyar Kézmûves Remek

elismerést is. Mosonyiék számos prog-

ramon, rendezvényen népszerûsítik a

minôségi csokoládét, kedveltek a

Csokoládé-Csütörtökök, amikor törté-

neteket mesélnek csokoládé-kóstoltatás

közben. A közgazdász házaspár üzletpo-

litikájához hozzátartozik, hogy számos

információt megosszanak a csokiról,

hogy vevôik tudják és értsék a minôségi

csokoládéfogyasztás lényegét. Arra a

kérdésre, hogy milyen a mai csokoládé-

fogyasztási kultúra, Éva visszafogottan

válaszolt: sok esetben az ártényezô a

döntô, de egyre többen igénylik a telt

aromájú, egészséges, válogatott alap-

anyagokból készült minôségi terméket.

Ezek megízlelésére már két Csoko-

Láda bolt is lehetôséget kínál Pécsett.

N.T.

Humán Klub:terítéken a HR konferen-

cia és a vezetésfejlesztés

A Humán Klub idei utolsó

ülésén ismertette meg a szer-

vezôbizottság a klubtagokkal

a 2016 áprilisára tervezett,

humán erôforrással (HR) foglalkozó

konferencia koncepcióját. A vállalati ol-

dalt képviselô szakemberek építô jelle-

gû javaslatait is meghallgatva kijelölték

az egyes szekciók témagazdáit. Új

résztvevôket is üdvözölhettünk: a Hu-

mán Klub már fogadja az új tagok je-

lentkezését is.

Az Ódorné Kovács Ildikó elnök által ve-

zetett ötödik találkozó – mind a konfe-

renciát, mind a vezetésfejlesztést illetô-

en – sok gondolatot ébresztett, ötletet

generált, melyek megbeszélésére szánt

idô szûknek bizonyult, köszönhetôen a

tagság aktivitásának és motivációjának.

A konferencia szakmai koncepcióját a

tagság véglegesítette, így decemberben

már megkezdôdhet az érdemi szervezé-

si munka, melyet a kamara marketing

szakembere is támogat.

A részletes programról és a meghí-

vandó elôadókról – szûkebb körben – a

véleményeket is kikérik majd a szerve-

zôk, hogy a rendezvény minél nagyobb

hozzáadott értéket tudjon adni a tudatos

vállalkozók számára.

Emellett egy új, szintén minden ér-

deklôdô számára nyitott, kisebb horde-

rejû, törvényváltozással kapcsolatos tá-

jékoztató rendezvény terve is körvona-

lazódott.

A találkozó második részében dr.Lakner Szilvia tartott elôadást a SIZE

Prozess(r) vezetésfejlesztési módszerta-

náról. A nagy tapasztalattal rendelkezô

minôsített tanácsadó-tréner az évek so-

rán mintegy 1000 közép- és felsôvezetô

számára készítette el vezetôi profilját,

és számos céges és egyéni vezetôi refe-

renciával rendelkezik.

A SIZE Prozess(r) egy osztrák sze-

mélyiség- és kommunikációs modell,

melynek központi eleme egy kérdôív,

mely feltérképezi az egyén erôsségeit,

képességeit, egyúttal fejlôdési lehetôsé-

geket tár fel, ezzel megkönnyíti az el-

igazodást az emberi kapcsolatok útvesz-

tôiben. Segíti az egyént a szervezetbe

való beilleszkedésében, a szervezetnek

a megfelelô munkatársak megtalálásá-

ban. Bár kiválóan alkalmas a menedzs-

ment fejlesztésére, nem

csak számukra hasznos.

A szakembert és munká-

ját a közeljövôben részlete-

sen bemutatjuk.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Humán Klubjával kapcsola-

tos kérdéseket a következô e-mail címre

várjuk: INNO@PBKIK.HU.

CsG

TUDÁS-PARK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Tudományegyetem a térség legna-

gyobb foglalkoztatójaként jelentôs hatást

gyakorol Baranya megye és a Dél-Dunán-

túl gazdaságára.

JENEI Zoltán,

az intézmény

kancellárja azt

mondja, hogy a

térség innováci-

ós tevékenysé-

gének elôsegíté-

sében fontos

szerepet tölt be

az egyetem.

— Erôs elé-

gedetlenség ér-

zôdik a vállalko-

zások részérôl a

jelenlegi gazda-

sági helyzettel

szemben. Jelen-

tôs romlás lát-

szik a gazdaság-

hoz kapcsolódó statisztikákban mind a

foglalkoztatásban, az elvándorlásban,

mind a munkahelyek megôrzô képességé-

ben. Errôl mindenki tud, mégis úgy tûnik,

hogy az elmúlt években nem sikerült kita-

lálni annak a módszertanát, szervezeti

környezetét, együttmûködési szintjét,

amely végre kimozdítaná ebbôl az állapot-

ból ezt a térséget. Ebben az óriási kihívás-

ban nem kerülhetô meg az egyetem szere-

pe, és ezzel kapcsolatban teljes az össz-

hang a PTE akadémiai vonala és a kancel-

láriai terület között. Az egyetem regioná-

lis szereplô a maga több mint 6300 alkal-

mazottjával, nagyon sok szálon kapcsoló-

dik a gazdasági szférához a benne lévô tu-

dással, egyfajta megrendelôi pozícióval,

innovációs képességgel, azokkal a pályá-

zati lehetôségekkel, amelyeket elsôsorban

az egyetemek számára írnak ki. Ahhoz vi-

szont, hogy az intézmény eredményes le-

gyen és erôsebb bizalmat ébresszen a fe-

lek között, sokkal szorosabb kommuniká-

ció, napi együttmûködés kell.

— Melyek azok a területek és kik a

szereplôk, amelyekben és akik által az

együttmûködés megvalósulhat?

— A szereplôk jól meghatározhatók:

az állami önkormányzati szféra vala-

mennyi területi egysége, a Dél-Dunántúl

három megyei közgyûlése, Pécs Város

Önkormányzata, a szakmai érdekképvise-

leti szervek, a kamarák, a különféle ipari

klaszterek vezetôi és persze maga az

egyetem. És nem hagynám ki a sorból a

civil szférát, amely véleményformálása az

elvárások közvetítésével nagyon fontos

szerepet kaphat. Ha a meghatározó sze-

replôk ugyanazt akarják és valóban eltö-

kéltek abban, hogy együttmûködve vál-

toztassanak, akkor nem maradhat el a si-

ker. Nagyon lényeges, hogy tegyék félre

korábbi sérelmeiket és koncentráljanak

arra: hogyan lehetne ebbôl a helyzetbôl

közösen elmozdulni. Számomra lényeges

az is, hogy mindenki egyenjogú partner-

ként vegyen részt az együttmûködésben.

— A PTE és a helyi gazdasági szereplôk

kutatásokban, innovációban való

együttmûködése sokszor azért nehéz-

kes, mert „nem beszélik egymás

nyelvét”. Miként tudja segíteni az egye-

tem ennek a helyzetnek a megváltozta-

tását?

— Elôször meg kell érteni a másikat

és a gazdasági szféra ebbôl a szempontból

meghatározó. Ha meg tudja fogalmazni

azt, hogy a következô években mire lesz

szüksége, milyen képzettségû mérnököt

szeretne, körülbelül mekkora létszámmal,

milyen arányban van szüksége informati-

kusra, közgazdászra, jogászra, hogy mi-

lyen területen akar terméket fejleszteni és

megvan a képessége, a szándéka, a bátor-

sága arra, hogy részt vegyen uniós pályá-

zatokban, akkor az egyetemnek egyfajta

szolgáltató szerepben kell megjelennie.

Ne mi akarjuk megmondani, hogy merre

menjen a pécsi gazdaság, szerintem a vál-

lalkozások tulajdonosai tudják, hogy mi a

dolguk: létezni akarnak, minden évben

egy kicsit nagyobb nyereséget termelni,

fejleszteni és minél több embert foglal-

koztatni. Ez egy teljesen egyértelmû elvá-

rási rendszer, amihez az egyetemnek sok-

kal nagyobb rugalmassággal kell hozzá-

állnia, fontos, hogy értse meg ezeket az el-

várásokat és a saját képzési portfólióját,

akár a duális képzésben lévô feltételrend-

szereket, akár a pályázati lehetôségeket

igazítsa hozzá. Ne önmagunknak, ne az

íróasztalnak fejlesszünk terméket, mert

annak nem lesz tartós gazdaságélénkítô

hatása és nem nô a foglalkoztatás. A

Tudás-Park projekt éppen ebbôl a felisme-

résbôl táplálkozik.

— Miként értékeli akár Baranyá-

ban, akár a Dél-Dunántúlon az innová-

ciós aktivitást és hol fogalmazható meg

ebben a szegmensben a PTE szerepe?

Éppen egy éve szûnt meg a Regionális

Innovációs Ügynökség, amely ezt a te-

vékenységet összefogta.

— Számomra teljesen természetes,

hogy ebben a szerepben kell megjelennie

az egyetemnek és ezt erôsítenie, ahol csak

tudja. Egyik oldalról szerintem a felada-

tunk az, hogy a világban zajló változáso-

kat, lehetôségeket, pályázati körülménye-

ket közvetítsük a környezetünk felé. Szá-

mos helyi gazdasági társaság vezetôjével

találkoztam, és azt látom, hogy se lehetô-

ségük, se pénzük, se idejük nincs arra,

hogy eligazodjanak ebben a bonyolult vi-

Az innováció kitörési pont lehetÚj innovációs ügynökség

a Tudás-Park projekt keretében

Az egyetemi kutatások gazdasági hasz-nosítása, az innovációs tevékenység ösz-tönzése, a kutatók és helyi vállalkozókegymáshoz közelítése, közös innovációsügynökség létrehozása – többek közöttezekrôl szól a Pécsi Tudományegyetem(PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara (PBKIK) és Pécs Megyei JogúVáros együttmûködésével zajló Tudás-Park projekt, amely lassan befejezéséhezközeledik.

TUDÁS-PARKDél-Dunántúli Gazdaság 17

lágban, ezért segítséget kell adni számuk-

ra. Ezt pedig ki más tehetné meg, mint a

Pécsi Tudományegyetem. Meg kell nyitni

ezeket a csatornákat, akár azzal, hogy

rendszeres találkozókat, különféle össze-

jöveteleket, rendezvényeket szervezünk,

az egyetem honlapján elérhetô informáci-

ókat teszünk közzé, olyan internetes felü-

letekre irányítjuk a gazdasági szereplôket,

ahol megtalálják a szükséges tartalmakat.

De ez nem elég, mert érteni kell a szakmai

nyelvezetet, értelmezni a lehetôségeket,

ebben is óriási szerepe lehet az egyetem-

nek. Ha egy ötlet megfogalmazódik egy

gazdasági szereplô részérôl, akkor tud-

junk beszélni arról, hogy annak van-e rea-

litása vagy nincs. Találjuk meg azokat a

pályázati csatornákat, amelyek által to-

vább lehet vinni az elgondolást. És még

egy nagyon fontos szerepét említhetem az

egyetemnek: ugyan Pécs környékén nin-

csenek sok ezer embert foglalkoztató vál-

lalkozások, de ez nem jelenti azt, hogy ne

lenne mozgás. Mindig vannak olyan gaz-

dasági társaságok a világban vagy Magya-

rországon, amelyek partnereket keresnek.

Azt gondolom, hogy akárcsak az innová-

ció, a gazdaságélénkítés vagy a munka-

hely-teremtés területén, abban is van fel-

adata, lehetôsége intézményünknek, hogy

összekapcsolja a feleket. Ha jön egy ér-

deklôdô, a kamarával, az önkormányzattal

együtt tudjuk megmondani, hogy számára

mire kínálkozik lehetôség, mert van nyil-

vántartásunk, információnk. Hiányzik ez

a fajta közvetítô szerep, és én ebben is lá-

tom az egyetem szerepét.

Innováció=jövô

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara akkor lesz elégedett a Tudás-Park

projekttel, ha az lezárulta után is folytató-

dik, fenntartható rendszerben és módon –

mondja dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára,

aki szerint a magyar gazdaság egyik kitö-

rési pontja lehet az innováció.

— Magyarország gazdasági növeke-

désének, versenyképességének és az élet-

minôség javításának egyik legfontosabb

tényezôje az innováció, amely átfogó gaz-

daság- és társadalompolitikai programot

feltételez. Világszerte ismert a magyar al-

kotó elme eddigi és reméljük, a jövôben is

megnyilvánuló kreativitása. Szellemi ké-

pességeink hazai és nemzetközi hasznosí-

tása, a különleges, újdonságot hordozó

termékek fejlesztésére irányuló innováci-

ós tevékenység koncentrált megvalósítása

olyan kitörési lehetôséget biztosíthat a

magyar gazdaság számára, amely ver-

senyképes termékek és eljárások kifej-

lesztésén és hazai gyártásán túl igen ko-

moly szellemi export generálását is jelen-

ti. Ez indokolja, hogy a gazdaság vállalko-

zóit tömörítô Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara és a PBKIK is elkötelezett tá-

mogatója az innovatív termékek és szol-

gáltatások fejlesztésének – különös tekin-

tettel a kkv-szektorra –, amelyek jelentôs

mértékben járulnak hozzá a GDP növeke-

déséhez. Támogatjuk az egyetemekkel, a

PTE-vel megkezdett közös munka to-

vábbfejlesztését, gyorsítását, volumené-

nek növelését. Nemcsak megyei, de a te-

rületi kamarák összességét érintô nemzeti

kamarai innovációs rendszer egyik fej-

lesztôjeként, az Enterprise Europe

Network nemzetközi üzleti és in-

novációs hálózat tagjaként a

hazai és nemzetközi in-

novációs folyamatok

aktív szereplôje a

pécsi kamara.

— A kamara milyen eszközökkel

tudja vállalkozásai innovációs potenci-

álját serkenteni?

— Folyamatosan mérjük és vizsgáljuk

az igényeket. Az egyik legfontosabb fel-

adatunk az innovációval kapcsolatos vál-

lalati kultúra építése és fejlesztése. Emel-

lett a technológiai fejlesztési folyamatok

hasznosítási lehetôségeinek segítése,

nemzetközi láthatóság teremtése. Iparjog-

védelmi központunk évente 150 ügyfél-

nek végez szolgáltatási tevékenységet.

Fejlesztési fórumot mûködtetünk, ahol a

kkv-k nemcsak igényeiket fogalmazzák

meg, de együttmûködési lehetôségeiket is

bemutatják. Három különbözô nemzetkö-

zi innovációs audit rendszert üzemelte-

tünk, amelyek feltérképezve az adottságo-

kat és lehetôségeket segítik a fejlesztési

folyamatok dinamizálását. Technológia

transzfer folyamatokban a helyi vállalko-

zások kapacitásait és igényeit is a PTE fe-

lé irányítjuk, helyben tartva a fejlesztési

potenciált. Kkv-fejlesztési terveket elem-

zünk és azokat a Pólus Program ágazati

irányainak megfelelôen szervezzük, for-

ráslehetôségeket is koordinálva. A

klaszterekben ösztönözzük a kkv-együtt-

mûködéseket és nagy fejlesztési projektek

meghatározását.

A kamara és az egyetem közös innovációs ügynöksége

Szakértôként vesz részt a Tudás-Park pro-

jektben Opauszki László, a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara Kisvál-

lalkozási Bizottságának tagja, aki közre-

Dr. Síkfôi Tamás

TUDÁS-PARK Dél-Dunántúli Gazdaság18

mûködött a közös PTE-PBKIK innováci-

ós ügynökség feladatainak meghatározá-

sát célzó feladatok elôkészítésében.

— A projektben szereplô konzorciumi

tagok már eddig is együttmûködtek külön-

bözô szervezeti alegységeik közös pro-

jektjei, rendezvényei révén a térségi

K+F+I tevékenységek fejlesztésének ér-

dekében. Mindkét szervezet rendelkezik e

terület fejlesztésért felelôs osztállyal,

szervezeti egységgel. Az önálló mûködés-

bôl adódóan több a párhuzamosság, ki-

sebb a hatékonyság. A Tudás-Park projekt

célja, hogy ezt az együttmûködést egy

szervezeti egységbe gyúrva közösen lás-

sák el a feladatot. Nagyon leegyszerûsít-

ve: fel kell mérni az egyetemi kapacitáso-

kat, a versenyszféra és a társadalom igé-

nyeit, ezeket összefésülve fejlesztési pro-

jekteket kell generálni, melyek gazdasági-

társadalmi hasznot termelnek a konzorci-

umi partnerek, rajtuk keresztül pedig a

társadalom számára.

— A projekt kapcsán megfogalma-

zódott az egyetem és a kamara kezde-

ményezésére egy közös innovációs ügy-

nökség létrehozása. Milyen esélyei, lét-

jogosultsága van ennek az ügynökség-

nek?

— Nem kérdés, hogy létre kell hozni

az ügynökséget. De ez a gyakorlatban

nem feltétlenül egy újabb szervezet kell

legyen, hiszen nem ettôl lesz hatékony.

Sokkal inkább az eddigi együttmûködés

szervezését és elmélyítését jelenti. A PTE

technológia transzfer osztályának, a ka-

mara innovációs osztályának és Pécs vá-

rosa városfejlesztési cégének, a K+F+I

fejlesztési területen folytatott munkáját

kell egy szervezeti egységbe olvasztva

folytatni. Kell egy szigorú együttmûködé-

si szabályzat feladat- meghatározással,

jogkörökkel és felelôsségi szintekkel. Ezt

utána rendszeresen ellenôrizni és mérni

kell.

Változtatni kell

Hogy a Tudás-Park projekt milyen új le-

hetôségeket kínál a kamara számára az in-

novációs tevékenység elôsegítésére, azt

Rabb Szabolcs, a PBKIK innovációs osz-

tályvezetôje fogalmazza meg:

— Hazai célkitûzés az innováció ala-

pú versenyképesség növelése, fejlesztése.

Az innováció, a fejlesztés, a kreatív ener-

giák új versenyképes termékekben és

szolgáltatásokban történô manifesztálódá-

sa „nehéz“ pálya. Óriási az EU-s és globá-

lis verseny, ezen a területen természetsze-

rû az ipari szereplôk és tudásközpontok

összefogása, koordinációja azonban sok-

szor nehézkes.

Változtatásra van szükség, mind az

ipari szereplôk, mind az egyetemi-kutató

szereplôk részérôl is.

Az ipari szektor igényei és elvárásai

az egyetemek irányába évtizedes, részben

dinamikusan változó, de alapjaiban

ugyanazon tényezôkön nyugvó elvárás-

rendszer. Az egyetemi tudásközpontok

ipari szereplôkkel folytatott együttmûkö-

dése szinte állandóan változó és rendszer-

telen. Az együttmûködés irányába ható té-

nyezôk folyamatosan növekednek az el-

múlt 3-5 évben. A PTE mint kutató egye-

tem a régió nagy hatású intézménye,

amelynek a gazdasági életben is szerepet

kell vállalnia, párhuzamosan a felsôokta-

tásban zajló átalakulásokkal, intézményi

szintû változásokkal. Az ipari igényeket

és az egyetemi tudást össze kell kötni, ko-

ordinált és bürokrácia-csökkentett rend-

szerbe kell foglalni.

Szükség van a koncentrált és operatív

szinten megszervezett közös K+F+I me-

nedzsmentre, közös technológiatranszfer

folyamatokra. Ez egy nagy munka, amely

már az elsô idôszakban látványos eredmé-

nyeket, fenntartható rendszereket képes

generálni. Ez a Tudás-Park projekt elmúlt

6 hónapjának eredményeiben is érzékel-

hetô. Nem ipari és egyetemi közeledés

zajlik, hanem végre tevékeny és konkrét

(mérhetô) együttmûködés. Ez a cél.

Opauszki László

Rabb Szabolcs

MI ÚJSÁG? 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Mi újság? – ezt a kérdést tesszük fel

most induló rovatunk szereplôinek.

Minden hónapban ellátogatunk egy

olyan vállalkozáshoz, amelynek mû-

ködésérôl már régen adtunk hírt.

Megérdeklôdjük, hogy milyen válto-

zások következtek be a cég életében,

miben léptek elôre, hogyan értek el si-

kereket. Sorozatunkat a valamikori

kétszemélyes családi vállalkozásból

indult, mára több mint 80 fôt foglal-

koztató, fröccsöntéssel és szerszámké-

szítéssel foglalkozó pécsváradi Kresz

& Fiedler Kft.-vel indítjuk. A cég ma

az iparág egyik legmeghatározóbb

gazdasági szereplôje a megyében, ezt

a teljesítményt igazolják a tulajdo-

nos-cégvezetô, Kresz Erika szavai is.

— Igen eredményes, mozgalmas

idôszakon vagyunk túl 2015-ben és el-

mondhatjuk, hogy az elmúlt 25 év egyik

kiemelkedô évének tekintjük az ideit.

Nagyon sok a megrendelésünk, kemé-

nyen dolgoztunk azért, hogy be tudjunk

törni új piacokra – most már látszik,

hogy sikerrel. Elértük a 2015-re kitûzött

célunkat az árbevételt tekintve, sôt meg

is haladjuk azt.

Eredményünk talán annak köszön-

hetô, hogy igyekszünk folyamatosan

fejleszteni cégünket mind a gyártási fo-

lyamat, mind a technológia területén –

ez az év sem volt kivétel ez alól. Az év

elején új fröccsöntô gépeket vásárol-

tunk, gyártási folyamatokat automati-

záltunk, sikeres volt a megújító minô-

ségbiztosítási auditunk. Több új projek-

tünk vevôi jóváhagyása és széria indítá-

sa történt, mely sok vevôi audittal járt és

folyamatos kihívást jelentett a munka-

társaink számára. Nagyon örülünk,

hogy megrendelôink elégedettek voltak

és elismerôen nyilatkoztak a munkánk-

ról, dicsérték elkötelezettségünket, a

lelkes munkatársakat. A tavaly beveze-

tett új, ösztönzô rendszerünk is jó dön-

tésnek bizonyult, vállalkozásunknál nôtt

a belsô motiváltság és a teljesítmény. A

kitûzött célok elérésének érdekében nö-

velni kellett a dolgozói létszámot 10 fô-

vel, így 2015-ben már 80 fôvel dolgo-

zunk, és munkánkba besegített 15 diák a

Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezettôl. A

folyamatosan emelkedô minôségi köve-

telmények és elvárások miatt fejleszte-

nünk kell a minôségbiztosítás területét

is, ezért mérnökök és technikusok felvé-

tele van folyamatban. Összességében

nagyon leterhelt, megerôltetô évünk

volt, de örömmel tölt el bennünket,

hogy sikerült megvalósítanunk a sokré-

tû vevôi elvárást, kitûzött céljainkat.

— Hogyan találtak új piacot?— Partnerkörünk nemigen változik,

a régi ügyfelek hozzák magukkal az

újabbakat. 2008-ban a gazdasági válság

idején adtuk át az új termelôcsarnokun-

kat, 2012/2013-ban jött a következô fej-

lesztésünk, amikor infrastrukturálisan

léptünk elôre, új irodaházzal, üzemcsar-

nokkal, raktárral, új parkolóval bôvül-

tünk. Ezáltal jóval szebb lett cégünk

megjelenése, ami sokat számít annak a

szép számmal érkezô külföldi vendég-

nek, aki megfordul nálunk. Keményen

küzdünk a piacért például az indiai ver-

senytársakkal, de az általunk nyújtott

komplex szolgáltatással, az odafigyelés-

sel, a szakmai támogatással, hogy részt

veszünk a fejlesztésekben, összességé-

ben úgy ítélték meg új partnereink,

hogy minket választanak. A szlogenünk

is az: mindig egy lépéssel a versenytár-

sak elôtt.

— Milyen tervekkel kezdik a 2016-osévet?

— Több új projektünk van elôkészí-

tés alatt, ezek újabb kihívást és techno-

lógiai fejlesztést kívánnak részünkrôl.

Ezért éltünk egy pályázati lehetôséggel,

amelynek eredményére egyelôre vá-

runk. Ettôl függetlenül elindultak a gép-

beszerzéseink, folyamatfejlesztéseink,

hiszen vállalatunk életében fontos a

technológiai innováció. Igyekszünk a

legmodernebb, leghatékonyabb techno-

lógiai eszközöket beszerezni, hogy ma-

gas minôségû termékeket tudjunk elôál-

lítani és a piaci versenyben is helyt tud-

junk állni.

N.T.

Kresz Erika, a Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetôje

MESTERSÉGÜNK CÍMERE Dél-Dunántúli Gazdaság20

Ez év szeptemberétôl a tanulók kép-

zésével csak mesterek foglalkozhat-

nak, BALOGH PÉTER, a Völgység

Szakmunkásképzô Ipari Szolgáltató

Kft. ügyvezetôje élve a lehetôséggel,

mestervizsgát tett.

Nem szokványos módon választott

szakmát annak idején. Hetedikes

volt, amikor a szülei építkezni kezd-

tek, sok szakemberrel találkozott ak-

koriban, közelrôl láthatta az egyes

szakmák szépségeit, nehézségeit. Az

asztalosé tetszett meg neki, mert azt

látványosnak találta, s megfogta a fa

illata, meg az a folyamat amelynek

során a fából elkészül egy termék. Ta-

nulóéveit Szekszárdon, a TÁÉV-nél

töltötte, ahol a szakmunkás-bizonyít-

vány megszerzését követôen tíz éven

át dolgozott mint épületasztalos,

majd egy teljesen más területen, de

mégis a szakmájában maradva, tanu-

lókkal kezdett foglalkozni.

— Bonyhádi vagyok, s egy lehetô-

séggel élve lettem az ottani 504. számú

Szakképzô Intézetben gyakorlati oktató

– mondja Balogh Péter. — Az anyósom

ott dolgozott, mint pedagógus, s ô hívta

fel a figyelmemet rá, hogy asztalos ok-

tatót keresnek. Egy kollégával ketten

foglalkoztunk az épületasztalos tanu-

lókkal, három évfolyamon 32 tanuló

volt a kezem alatt.

Az évek során leérettségizett, s az is

a tervei között szerepelt, hogy Dunaúj-

városban a szakmájában szakoktatói

végzettséget szerez, azonban a sors köz-

beszólt.

— Egyre több vállalkozó jelentke-

zett tanulókért, folyamatosan kiürültek

a tanmûhelyek, s az iskola vezetése úgy

döntött bezárja azokat – mondja. —

Azonban továbbra is szerettünk volna

tanulókkal foglalkozni, ezért létrehoz-

tuk a jelenlegi vállalkozásunkat. Telep-

helyet keresve találtunk rá a Hidas hatá-

rában, az ottani ipari parkban arra az

épületre, amelyben kialakítottuk a mû-

helyeinket, ahol több szakmában – szer-

kezetlakatos, ipari gépész, hegesztô, gé-

pi forgácsoló, valamint épület- és bútor-

asztalos – folyik a gyakorlati képzés, e

mellett ipari szolgáltató tevékenységet

is végzünk. Ennek köszönhetôen a tanu-

lóink valódi munkakörülmények között

sajátítják el a szakma alapjait, az általuk

készített munkadarabok értékesítésre

kerülnek.

Azzal, hogy a tanuló a termelésben

vesznek részt – ajtókat, ablakokat, lép-

csôket, konyhabútorokat készítenek el-

adásra –, nemcsak megízlelhetik a jól

végzett munka örömét, hanem széleskö-

rû ismeretet szerezhetnek az általuk vá-

lasztott szakmában. Az elsô évben az

alapképzésük folyik, majd ezt követôen

szakmától függôen egy, vagy két esz-

tendôn át a szakoktatók felügyelete

mellett dolgoznak NC és CNC vezérlé-

sû gépeken, korszerû berendezéseken,

sajátíthatják el azok üzemeltetését, biz-

tonságos mûködtetését, így szerezve

magas szakmai tapasztalatot. Ennek kö-

szönhetôen a végzést követôen szinte

azonnal el tudnak helyezkedni.

Balogh Péter ugyan a törvényi elô-

írások miatt vállalta, hogy mestervizs-

gát tesz, de már korábban is foglalkoz-

tatta a gondolat, hogy saját vállalkozás-

ba kezd, s ahhoz megszerzi a mesterle-

velet. Most élt a lehetôséggel, hogy

mindezt kedvezô feltételekkel megtehe-

ti, ugyanis a cég nemcsak munkaidô

kedvezménnyel segítette, de anyagilag

is támogatta ebben.

Mint mondja, jó volt újra visszaülni

az iskolapadba, sok új ismerettel lett

gazdagabb, mint például a szoftveres

bútortervezés, vagy a logisztikán belül a

raktározási rendszerek. Számos érdekes

újdonsággal is találkozott, nem csak a

vállalkozással kapcsolatosan, de a gye-

rekekkel való foglalkozás területén is.

Például, milyen módszerek alkalmazá-

sával szerettethetô meg egy szakma, vi-

tás helyzeteket miként lehet megoldani.

A mesterdarab elkészítése – a közép-

pontjában átfordítva létrává alakítható

szék – pedig kimondottan nagy örömöt

okozott neki. — Nagy örömömre a fi-

am is ezt a szakmát választotta, mellet-

tem dolgozik, s részt vesz a tanulók

gyakorlati képzésében is. A tervei kö-

zött szerepel, hogy, amint meglesz a

szükséges gyakorlati ideje ô is mester-

vizsgát tesz – zárja beszélgetésünket,

mert mennie kell, megrendelô érkezett.

Sz.K.

Amint lehet,

a fia is mestervizsgáttesz

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21

— Jó érzés volt, hogy észrevettek

bennünket – mondja Papp Judit, a

Manifaktor Kft. ügyvezetôje. — A Szi-

getvári Szakképzésért Díjjal a cipôipari

szakember-utánpótlás nevelésében elért

eredményeinket ismerték el, a dolgozó-

ink is nagyon büszkék erre a címre, hi-

szen van, akinek a gyereke is ezt a szak-

mát választotta, de olyan is, akik közül

több generáció is a gyárban dolgozik.

Jelenlegi tanulóink közül idén ketten

végeznek, bízom benne, hogy ôk ma-

radnak is.

Mint mondja, hosszú évek után,

2010-ben a kezdeményezésükre indult

újra a cipész, cipôkészítô és cipôjavító

tanulók képzése Szigetváron, miután

egyre nagyobb gondot jelentett a szak-

ember-utánpótlás. Folyamatosan el-

öregszik a szakma, s miután a könnyû-

iparban jelentôs számban dolgoznak

nôk, így náluk is sokan éltek a lehetô-

séggel, hogy negyven éves munkavi-

szony után nyugdíjba mentek, az ô után-

pótlásukat is meg kellett oldani. Az elsô

idôben a hiányukat szinte az utcáról fel-

vett fiatalokkal pótolták, akiket betaní-

tottak. Szembe kellett azonban azzal

nézniük, ez nem járható út, ezért a helyi

szakközépiskolával együttmûködési

megállapodást kötöttek, s belevágtak a

tanulóképzésbe.

— Egy teljesen új terület volt ez a

kft. életében, korábban nem folyt ná-

lunk tanulóképzés – folytatja tovább

Papp Judit. — Mindenki számára új

volt, a dolgozóknak, s nekem magam-

nak is. Azonban rövid idô alatt fontos

részévé vált a gyár életének, a tanulók

jó hatással vannak mindenkire, egyfajta

szemléletváltásra is sor került általuk,

közösségépítô hatása lett. A dolgozók

egyre nagyobb örömmel segítettek ne-

kik, büszkék lettek a tudásukra, egyre

szívesebben adták át a szakmai tapasz-

talataikat. A tanulók pedig örömmel vet-

ték, hogy foglalkoznak velük, a cipô-

gyár szinte a második családjuk lett, a

vizsgák után közös programot szerve-

zünk nekik. Kis közösség a miénk, az

egymásra figyelés pedig segített nekik a

felnôtté válásban.

A tanulóik a tényleges munkában

vesznek részt, s a gyakorlati idô alatt a

cipôkészítés teljes folyamatával megis-

merkednek, e mellett elsajátítják a cég

által elvárt munkakultúrát is. A tanulmá-

nyi eredményeik alapján differenciált

ösztöndíjat kapnak. A végzést követôen

pedig a legjobbakat továbbfoglalkoztat-

ják. Az eltelt öt esztendôben harminc-

egyen végeztek, akik közül jelenleg he-

ten dolgoznak a mai napig a cégnél. Az

elvándorlással nekik is szembe kell néz-

niük, voltak, akik külföldre mentek, de

olyanok is akik családi okok miatt vol-

tak kénytelenek váltani.

Igyekeznek minél több lehetôséget

megragadni arra, hogy megismertessék

a cipôipari szakmákat. Rendszeresen

tartanak nyílt napokat, sok iskola él a le-

hetôséggel. Oktatási központot hoznak

létre, ami a cipôipar kirakata is lesz egy-

ben, hogy aki oda betér lássa, mirôl szól

ez a szakma.

— Annak érdekében, hogy minél

többen megismerjék a cipôkészítés mi-

lyen részmûveleteket is takar, saját ok-

tatóbázist hozunk létre – vázolja fel a

jövô terveit az ügyvezetô. — Megvásá-

roltuk a cipôgyár melletti lakóépületet,

ebben kap majd helyet, s itt lesz a tan-

mûhelyünk is. Ott folyik majd a terveink

szerint a következô tanévtôl az iskola-

rendszerû oktatásban résztvevô tanulók

képzése, de ha találunk hozzá partnert,

akkor a felnôttképzés keretében is meg-

kezdjük a cipôipari szakember utánpót-

lás kinevelését. Ehhez most már minden

feltétel adott, ugyanis a tanulók gyakor-

lati képzésével foglalkozó munkatár-

sunk, Hallgató Zoltán – aki Martfûn

végzett az utolsó cipôipari technikusi

évfolyamon – sikeres mestervizsgát tett,

amelyhez a lehetôségeinkhez mérten

minden támogatást megadtunk, szakma-

ilag és anyagilag egyaránt. A felkészülé-

sét a legjobb szakemberek segítették.

A Manifaktor Kft. teljes egészében

német tulajdonban van. Jelenleg száz-

hatvanan dolgoznak a szigetvári üzem-

ben, ahol elsôsorban nôi divatcipôket

gyártanak exportra.

SzK

Büszkéka tanulóknak továbbadott tudásukra

Öt évvel ezelôtt fogadta az elsô cipôkészítô tanulókat a szigetvári Manifaktor Kft., azóta már a végzettek közül többen amunkatársaik lettek. Ma már az sem számít egyedi esetnek, hogy egész család dolgozik a cipôgyárban, férj, feleség, szü-lôk és gyerekek. Az utánpótlás nevelésében elért eredményeiket a kamara Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.

SPORT ÉS GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság22

Igazán férfias sport, a CrossFit találta

meg Rétházi Csillát, aki nem csupán

kedvtelésbôl ûzi ezt a könnyûnek nem

nevezhetô testmozgást, de aktívan ver-

senyez is. A CrossFit egy Amerikából

származó fitness rendszer, amelyet

2000-ben hoztak létre. Olimpiai

súlyemelésbôl, poilometri-

kus-, erôemelô- és gim-

nasztikai gyakorlatok-

ból áll, így a leg-

komplexebb és leg-

megterhelôbb moz-

gásformák csoport-

jába sorolható. Mû-

velôi inkább filozó-

fiának nevezik, mint

egy sportágnak, ugyan-

is végzése közben nem

csak az emberi test, de a

lélek is komoly változásokon

megy keresztül. A CrossFit célja

egyfajta funkcionális erô kialakítása,

amit a való életben is kamatoz-

tathatnak mûvelôi.

Csilla egy véletlen

folytán találkozott ezzel

a sporttal.

— Egyik ismerô-

söm mesélte, hogy

volt egy próbaedzésen

a Pécsi Testakadémián,

elmondta, hogy mirôl

szól ez a mozgásforma,

majd elmentem kipróbálni.

Lassan már három éve, hogy

ott ragadtam.

— Mit nyújt ez a sport, miért kedveli?— Régóta nagyon fontos számomra

a táplálkozás és a sport, mindig is vé-

geztem valamilyen testmozgást, mivel a

mozgás a mindennapjaim része. A ver-

senyzés pedig valami olyan plusz, ami

szükséges az életemhez. A CrossFit há-

rom alapelembôl áll. Kihívást jelentett

az életemben, hogy ezeket megtanuljam

és folyamatosan fejlôdjek benne. Azt

gondolom, hogy ez a sport nagyon illik

a személyiségemhez, rengeteg dolgot

kell tanulni folyamatosan, és nyomon

követhetô a fejlôdésem is. Ez egy egyé-

ni sport, bár csapatban is szok-

tam versenyezni. Tetszik

benne, hogy végig ön-

magamért küzdök.

Látom az elvégzett

munkám eredmé-

nyét és az életem

más területein is

tudom ka-

ma-

toztat-

ni a tudáso-

mat.

— Említette,hogy az egészsé-

ges táplálkozás éséletmód fontos szere-

pet játszik az életében. Mi-ért fordít ezekre kiemelt figyel-

met?— Ez nálam összetett dolog: voltak

kisebb-nagyobb egészségügyi problé-

máim, ebbôl adódóan kezdtem el többet

foglalkozni az egészséges táplálkozás-

sal. Másrészt nekem ez a sport, a ver-

senyzéssel együtt, súlyban, kondíció-

ban, fizikai állapotban nagyon sokat se-

gít. Biztos vagyok benne, hogy önma-

gában a testmozgás a megfelelô és

egészséges táplálkozás nélkül nem mû-

ködik megfelelôen.

— Miként hat a sport, ez a fajta élet-mód a mindennapjaira, a munkára, a ma-gánéletére?

— Mindig szükségem volt arra,

hogy a munkám után valahogy levezes-

sem a feszültséget. Vállalkozóként elég

sok stressz éri az embert a munkahe-

lyén, így kell valami, amivel el tudom

vezetni a felesleges energiákat. Nyil-

vánvalóan a sport sok idômet veszi el az

életbôl és kevesebb idôm marad a ma-

gánéletre, pedig többet szeretnék. Vi-

szont azt gondolom, hogy enélkül sok-

kal rosszabb lenne az élethelyzetem,

mert úgy érzem, hogy szükségem van

rá. Nekem így teljes az életem.

Általában hetente 4-5 napot edzek,

van, hogy hatot, ez függ attól, hogy

éppen versenyre készülök-e vagy sem.

Alkalmanként minimum 2-3 órát töl-

tök a teremben, ami lehet, hogy soknak

tûnik, de vállalkozóként mindig úgy

alakítom az idôbeosztásomat, hogy be-

leférjen az edzés.

— Hogyan hat a környezetére a sportszeretete?

— Azt gondolom, hogy pozitív ha-

tással vagyok a körülöttem élôkre, egy-

re több ismerôsömmel találkozom az

edzôteremben. Sokan megkeresnek,

hogy mit sportolok és hogyan csinálom,

mert nekik is lenne kedvük hozzá.

Kezdtek már el sportolni olyanok is,

akikrôl sosem gondoltam volna. És

jónéhányan, akik eddig hobbi szinten

ûzték ezt a tevékenységet, komolyabban

csinálják. A sport engem fegyelemre, al-

kalmazkodásra, alázatra és kitartásra ta-

nított, remélem, ezt mások is megta-

pasztalják. N.T.

Sport és gazdaságEbben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogymilyen hatással van a sportolás a mindennapi mun-kára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólalta-tunk meg, akiknek élete része lett a rendszeresmozgás.

„A sport fegyelemre, alkalmazkodásra, alázatra

és kitartásra tanított”

Rétházi Csilla, a bólyi Agro-Boy Kft. tulajdonosa

GÉPIPARI KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 23

A több mint 700 fôt foglalkoztató, 13

milliárd Ft éves árbevételt elérô térségi

meghatározó munkaadó fôként a német

anyavállalat rendelései igényeinek meg-

felelôen gyárt motor és ventillátor alkat-

részeket, légtechnikai berendezéseket,

speciális elektromotorokat, axiális és ra-

diális ventillátorokat a mintegy 54 000

négyzetméter telephelyen. Termékeit a

mezôgazdaságban, a gépgyártásban, a

légkondicionálás és a hûtôipar területén

használják.

A cég 26 kereskedelmi képviselete a

világ szinte minden táján megtalálható,

a németországi központ mellett három

fô termelô egysége van, melybôl az elsô

külföldi termelôüzemet 1994-ben hoz-

ták létre Magyarországon, Marcaliban.

Ma ez a legnagyobb gyártóegysége.

A folyamatosan bôvülô telephely és

gyártóterület fejlôdésével ma a gyártási

tevékenységük három gyártócsarnok-

ban, a rácsüzemben, tekercselôüzemben

és az alumínium öntödében történik a

legmodernebb technológiák felhaszná-

lásával, melyekkel villanymotor állóré-

szeket tekercselnek, ventillátor védôrá-

csokat gyártanak és alumínium ventillá-

tor lapátokat, forgóalkatrészeket és

egyéb kiegészítô alkatrészeket öntenek.

A védôrácsot gyártó rácsüzemben

átlagosan évente 1000 tonna acélhuzal

kerül feldolgozásra, mellyel mintegy

520 000 db védôrács készül el.

A tekercselô üzemen belül két nagy

részleg különül el, a hajtástechnika és

légtechnika. A légtechnika üzemrészben

kisebb teljesítményû villanymotorok te-

kercselése történik, ahol évente átlago-

san 780 000 db villanymotor készül. A

hajtástechnika részlegben három alaptí-

pusú villanymotort készítenek, a felvo-

nó motoroktól a komputertomográf mo-

torokig bezárólag. 1 héten átlagban 150

darab villanymotort készítenek, amihez

közel fél tonna rézhuzal kerül felhasz-

nálásra.

Az öntödében hidegkamrás nagy-

nyomásos alumíniumöntéssel, és az ezt

követô mechanikai megmunkálással

foglalkoznak.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet dol-

gozóinak képzésére és a munkaerô

utánpótlásának biztosítására, 2013-ban

tanmûhelyeket hoztak létre, jelenleg 60

fô ipari tanulónak és hallgatónak bizto-

sítanak gyakorlati képzôhelyet.

Ösztöndíj programjuk keretén belül

a hazai mérnök utánpótlást is szorgal-

mazzák.

Szabó Berta

Fókuszban a ZIEHL-ABEGGMotor- és Ventillátorgyártó Kft.

2015. november 12-én tartotta a Dél-Du-nántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerve: PBKIK) a 25. BenchmarkingKlubülését Marcaliban klasztertagjánál,a ZIEHL-ABEGG Motor- és Ventillátor-gyártó Kft.-nél.

Szijártó Ferenc ügyvezetô igazgató

A ZIEHL-ABEGG Kft. telephelye

Benchmarking ülés a ZIEHL-ABEGG Kft.-nél

Automatizált ponthegesztés

Olvasztókemence

AutóCity – Audi Szalon ● 7630 Pécs, Pécsváradi út 8. ● Tel.: 72/517-555 ● web www.autocitypecs.hu

Az elsôsorban elektronikai bérgyártás-sal és elektronikai fejlesztéssel foglal-kozó Z Elektronika Kft. ügyvezetôje azAutóCity Kft. új Audi A4 modelljét pró-bálta ki.

— Mindig rácsodálkozom az

Audira, ahogy a márkára jellemzô for-

mavilágot tökéletessé fejlesztik. Aztán a

következô modellváltáskor ismét elô-

húznak valamit a formatervezôi varázs-

cilinderükbôl, amivel egy magasabb mi-

nôségi szintre lépnek. Ez történt az új

A4-es esetében is. Olyan az autó megje-

lenése, mintha egy gyémántokkal ékesí-

tett szobor lenne, masszív, hûvös, ele-

gáns és végtelen profizmust sugároz.

Hajszálpontosan illesztett elemek, ék-

szerszerû elsô és hátsó lámpák, tökéle-

tesen kimunkált domborítások, izgal-

mas, tekintélyes, de nem agresszív hû-

tômaszk, szerintem nagyon jó munkát

végeztek a dizájnerek.

Érdekes, hogy mára a lámpák meg-

határozó elemei a formanyelvnek. Az

A4-es LED lámpái különösen ízlésesek.

A hátsó index megoldása tetszik a leg-

jobban, erre már a külföldi útjaim során

többször rácsodálkoztam, ott már sokan

megvették az új modellt.

— Üzletemberként bizonyára so-

kat autózik, de milyen autóval teszi

mindezt?

— Régebben francia autóval jártam,

de aztán jött egy remek lehetôség, és

nem tudtam ellenállni a Volkswagen

Jetta csábításának. Azt, hogy jó döntés

volt, bizonyítja, hogy már 400.000 kilo-

méternél járok az autóval. Számomra ez

nem meglepetés, úgy gondolom, a né-

met autók még mindig kiemelkedôek a

megbízhatóság terén.

— Milyen távokon jött össze ez a

tekintélyes futásteljesítmény?

— A Pécs környéki szakaszok mel-

lett elsôsorban az üzletfelek látogatása

során gyûlnek a kilométerek. Sok a né-

met partnerünk, németországi kiállítá-

sokon is részt veszünk, ezért rendszere-

sen utazom hosszú távon is.

— A Z Elektronika honlapján ol-

vastam, hogy autóipar kapcsolataik is

vannak, ez mit takar?

— Vonóhorog elektronikát fejlesz-

tettünk egy pécsi cégnek. A mai autók

elektromos rendszeréhez már nem köny-

nyû egy kiegészítô berendezést csatla-

koztatni. Egy olyan interfészt fejlesztet-

tünk, ami vizsgálja, hogy milyen jelek

érkeznek a hátsó lámpákra, azt feldol-

gozza, és ez alapján vezérli a vontat-

mány jelzôberendezéseit.

Ezen kívül beszállítói vagyunk a

Boschnak is, így áttételesen is kapcsoló-

dunk az autóiparhoz. Ez a terület egyéb-

ként is közel áll hozzám, pályafutásom

elején az autóelektronikákkal szerettem

volna foglalkozni, de aztán más irányt

vett a karrierem.

— Elektronika ebben az Audiban

is bôségesen van, ez mennyit tesz hoz-

zá az élményhez?

— Egy prémiumautóban különösen

sokat jelent, hogy a legfrissebb elektro-

nikai fejlesztések kerülnek a kocsiba.

Nagyon tetszik például az óracsoport

panelje, ami tulajdonképpen egy hatal-

mas kijelzô. Mikor a megszokott sebes-

Autóteszt: Dallos László – Audi A4 Sport 2.0 AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság24

ségmérô és fordulatszámmérô kettôs

gombnyomásra kihúzódik a két sarok-

ba, és megjelenik a hatalmas navigációs

felület, az még sokadik alkalommal is

megdöbbentô. Ráadásul a térkép szín-

vonala, a kijelzô minôsége, a személyre

szabhatóság is elsô osztályú. Az pedig,

hogy a navigációs adatokat, a sebessé-

get és más fontos információkat a szél-

védôre is ki lehet vetíteni, nemcsak lát-

ványos, hanem nagyon biztonságos is.

— Az A4-es középkonzoljának ki-

alakítása sem mindennapi, itt is új

megoldásokkal találkozhatunk.

— A klasszikus elrendezést szoktam

meg, így kellett néhány kilométer mire

magabiztosan tudtam használni minden

kezelôszervet. Jó, hogy a fûtéskonzol

megmaradt a megszokott helyén, a hô-

mérséklet szabályozó közepébe tett ki-

jelzô pedig nagyszerû ötlet. Az exkluzív

váltókar és az elôtte elhelyezett MMI

kezelôszerv egészen különleges hangu-

latot áraszt.

— Nem beszéltünk még a kénye-

lemrôl és az anyagok minôségérôl.

— Azt hiszem, ezen a szinten az

anyagminôség már nem lehet kérdés.

Valahol olvastam, hogy az Audi áll most

az autós belsôépítészet csúcsán. Én

ugyan elsôsorban felhasználóként tekin-

tek egy autóra, és számomra kevésbé

fontosak ezek a részletek, de ennek elle-

nére, ha körbepillantok az utastérben,

készséggel elhiszem az állítást.

A kényelemre sem lehet panasz, a

sportülések pazar kialakításúak, szinte

minden irányban állíthatóak. Térbôl is

van elegendô, a hátsó sorban is kényel-

mesen elférnek az utasok. Hiányérze-

tem talán csak a tárolórekeszek terén

van, egy nagyobb üveget, vagy egy A4-

es méretû mappát már nehézkes elhe-

lyezni a vezetôülés környékén. Egy haj-

szálnyival nagyobb kesztyûtartó már

megoldás lett volna erre a problémára.

— A motortér-

ben a jól ismert

kétliteres TDI

dolgozik, de már

190 lóerôvel, elegendô ez a teljesít-

mény vagy ez már kiemelkedô menet-

tulajdonságokat ad a kocsinak?

— Az én autóm is TDI motoros, és

nagyon szeretem. Barátságos a karakte-

re, elképesztôen keveset fogyaszt és na-

gyon jól autózható. Szeretek lendülete-

sen vezetni, és abban is jó partner. Ez a

kétliteres TDI tudja ugyanezeket az eré-

nyeket, de a remek S tronic váltóval

együttmûködve már már sportos él-

ményt nyújt. Nem tudok semmilyen ne-

gatívumot mondani, így tökéletes,

ahogy van.

Jól sikerült a futómû is, éppen úgy

viselkedik, ahogy egy Auditól várja az

ember. Egy hajszálnyival a sportosság

felé mutat, de még a Mohácsi út vasúti

átkelôin áthaladva sem éreztem azt,

hogy kényelmetlenül rázna.

— A masszív karosszéria, a renge-

teg elektronikus segédeszköz és a lát-

ványos utastér, kiegészülve a kétlite-

res dízellel, milyen autóvá áll össze?

— Úgy gondolom az új A4-es egy

nagyon harmonikus autó, ideális komp-

romisszum az üzleti életben. Nem túlsá-

gosan nagy, de nem is szûk, kellôen

erôs, de emellett roppant takarékos, és

elég tágas ahhoz, hogy négy felnôtt is

kényelmesen tehessen meg benne

hosszabb külföldi utakat is. Prémium

minôséget nyújt, természetesen a kate-

góriához illô áron.

T.R.

Lökettérfogat: 1968 cm3

Maximális teljesítmény: 190 LE 3800-4200/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1750-3000/minSaját tömeg: 1555 kgCsomagtér: 505 lMaximális sebesség: 237 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7.7 sÁtlagfogyasztás: 4.3 lAlapár (2.0 TDI Sport 190LE): 10.630.280 FtFontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és füg-gönylégzsákok, automata klímaberendezés, ESP,Audi pre sense city, energiavisszanyerés, fény- ésesôszenzor, MMI rádió plusz, sportülések, xenonplus fényszóró, start/stop automatika

A TESZTAUTÓ ADATAI:

TDI S tronicAUTÓTESZT 25Dél-Dunántúli Gazdaság

AKTÍV PIHENÉS MELLÉKLET26 Dél-Dunántúli Gazdaság

A wellness piac hazánkban is fénykorát éli, legyen

szó lekvárról, zokniról, teáról, szállodáról, vagy egy

arcpakolásról. A lényeg, úgy javítsunk a közérzetün-

kön, erônlétünkön, hogy közben jól is érezzük ma-

gunkat.

A wellness oly sokrétû

használata miatt ma már a

SPA megnevezés is igen el-

terjedt, de jelentése és lé-

nyege szinte ugyanaz. Ma-

napság számtalan termék és

szolgáltatás mellett láthat-

juk a wellness jelzôt, amely

a jobb minôséget és az

egészséges életmódot jelen-

ti. Legyen szó akár egy kel-

lemes masszázsról, egy aro-

materápiás fürdôrôl, netán

egy 100 százalékban gyü-

mölcsbôl készült koktélról, máris a wellness szó jut róla

az eszünkbe.

Manapság mind gyakrabban találkozhatunk a well-

ness kifejezéssel olyan összefüggésben, mint wellness

hétvége, wellness szálloda. Sokan ilyenkor könnyed

szórakozásra, vagy csupán egy kellemesen eltöltött, ké-

nyeztetô hétvégére gondolnak, ám ez ennél sokkal sok-

rétûbb. Egy-egy ilyen hétvége központjában a test és a

lélek harmóniája, a kiegyensúlyozottság, a magabiztos-

ság, és a pozitív közérzet áll, amelyet a különbözô tech-

nikák és relaxációs gyakorlatok tesznek lehetôvé. Mind-

ezekre pedig akár vidéken,

távol a városok forgatagától

is lehetôség nyílik, ahol

nyugalomban lehet feltöl-

tôdni, elfeledve az egyéb-

ként stresszes mindennapo-

kat. Minderre kiválóan al-

kalmas a jóga, a tai chi,

vagy akár a lovagolás, egy,

teniszparti, az úszás. E mel-

lett ma már kifejezetten er-

re a célra kialakított úgyne-

vezett „wellness menüvel”

is várják vendégeiket a

nagyvárosi és a vidéki szállodák.

Szinte az egész országban elérhetôek a „spa-k”, azaz

a gyógy-, illetve termálfürdôk nyújtotta kényeztetô és

ápoló lehetôségek, valamint a különféle masszázsok,

amelyek közben különbözô illat-, ásványi és egyéb a bôr

számára elengedhetetlen hatóanyagokat juttatnak be.

Ép testben,ép lélek

GASZTRONÓMIA 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Míg vannak, akik már-már fanatikusan imádják akocsonyát és hihetetlen mennyiségeket képeseklefôzni, majd önnön receptjük tökéletességétôlegy kicsit meg is részegedve azt jóízûen és szer-tartásszerûen elfogyasztani, addig mások undo-rodnak az ételtôl. Közömbösekkel én még nemnagyon találkoztam. A keménymag – talán nemmeglepô módon – leginkább a szalontüdô,véreshurka, abált szalonna rajongótáborával al-kot közös halmazt, és mi tagadás, ezeknek a fi-nom ételeknek mégiscsak a világ bizarr kajáit fel-vonultató dicsôségfalon van a jól megérdemelthelyük. Ez is dicsôség! De, ha még ez sem gyô-zött volna meg valakit a kultstátuszról, akkor min-den kétely elsöprése érdekében emlékeztetnék amiskolci kocsonyafesztiválra, ahol még a kulturá-lis államtitkár is egy két méter átmérôjû gigako-csonyába fagyasztott süldôvel pózolt. Minden ahelyén van, a készült kép maga is mûalkotás,szóval mi ez, ha nem az értékpiramosok csúcsa,a világörökség része?

Ami ugyancsak biztosan állítható, hogy csaka tartósan hideg idôvel egyszerre érkezik meg akocsonya szezonja is. Mindez annak dacára,hogy még a multik is – a hûtôpultjaikban kaphatókis egységcsomagjaikkal – mindent megteszneka jó ügy érdekében. És annak ellenére is, hogyazért akadnak a már említett igaz fanatikusok kö-zött még fanatikusabbak, akik a házi kocsonyátszezonon kívül is bevállalják. Azonban mégis-csak jó oka van, hogy ez a szezon manapságsem tolódott ki igazán. A kocsonyát, ahogy olyansok klasszikust, valójában csak nagy mennyiség-ben érdemes csinálni, úgy a legjobb, és lássukbe, otthon nagyon keveseknek áll rendelkezésreakkora mesterséges hûtôkapacitás, ami 10-15tálat is a szükséges hômérsékleten tud tartani.És még marad hely a tejnek is. Így marad a kintitárolás, garázsozás, fészerezés, amik – megfele-lô óvintézkedéseket követôen – egyáltalán nemrossz megoldások.

Viszont, aki kényelmesebb, csak egy-egyadagot néha-néha megkívánna, nem tud vagyakar maga fôzni, esetleg egyéb gátló tényezôk(például a kocsonyától undorodó házastárs) miattaz otthoni elkészítés szóba se jöhet, annak bi-zony más megoldás után kell néznie. Így, ha ko-csonyafôzô ismerôsök, rokonok sincsenek, akkorfel kell deríteni a terepet.

Évtizedekkel ezelôtt – állítólag – sokszorkocsmákban, borozókban lehetett a legjobb ko-

csonyát kapni, és ma is van Pécsen olyen hely,ahol viszonylag elfogadható minôségûhöz lehethozzájutni. Legalábbis, nem hatalmas a kompro-misszum. Azonban az összkép lehangoló. Saj-nos a legtöbb pécsi vendéglátóhely siralmasanteljesített egy, még elôzô szezonban végigvitt,igen alaposra sikeredett teszten. Barátok, isme-rôsök ajánlása (és intelme!) alapján sikerült tíz,kereskedelmi forgalomban kapható kocsonyátfelkutatni a városban és az eredmény összessé-gében több mint katasztrofális volt. Ennyi hibát,problémát ritkán sikerül egy asztalra összegyûj-teni. Olyan is akadt, amelyikben zavaros volt amegdermedt lé, azaz jó eséllyel a lehabozás, alebegô részecskéktôl való tisztítás meg sem tör-tént. Találkoztunk zselatinnal rögzített, menzákatidézô csirkehúslevessel, amit valószínûleg elôttemár számtalanszor forraltak és fôztek újra. Ala-posan elfáradt mire kocsonya lett belôle. Voltolyan csomag, amiben zöldborsóval, sárgarépá-val találkoztunk és még a hidegben sem voltmegdermedve, csak zselészerûre sikeredett. Alegborzasztóbbak azonban mégis azok voltak,amelyek legalább egyszer kiolvadtak és aztánvisszadermedtek. Ilyenbôl sajnos többet talál-tunk. A legrosszabb, de talán még fogyaszthatókocsonyáknál a túlsózás volt a közös pont, való-színûleg ezzel próbáltak minden mást elfedni.

És volt olyan is, amirôl már vásárláskor egy-értelmûen látszott, hogy azt bizony nem szaba-dott volna eladni sem, hiszen emberi fogyasztás-ra réges-régen alkalmatlan volt. (Jó pedig sosemlehetett.) Rossz példa tehát akad bôven és ateszt is csak azt tudta megállapítani, hogy jó ko-csonyát inkább otthon csinál az ember.

Tehát az otthon elkészített kocsonya mégmindig a lehetô legjobb opció, még akkor is, hanem a világ legboldogabb, szabadtartású serté-

sébôl készítjük. Innen pedig már tényleg a filozó-fikus, ars poeticákat összegyûjtô és ütköztetôgondolatmenetnek kellene jönnie.

Mert hát milyen is a jó kocsonya? Mindenki-nek egy kicsit más. Elég csak körülnézni az inter-netes fórumokon, hogy milyen vérre menô vitákövezik a témát. De, ha sok minden másbannincs, akkor miért pont a kocsonya helyes (!) el-készítési módjában találnánk meg a nemzeti mi-nimumot? Míg a vallásos minimalisták a disznó,víz, hagyma és fûszerek kombinációban hisznek,a másik végleten a mindent bele alapon ügykö-dôk és a zöldségezés (sárgarépa, borsó?!?) hí-veit találjuk. Kell-e bele füstölt hús vagy sem? Az5 kiló disznósághoz 5 fej fokhagyma, vagy csakhárom dukál és annak is a fele csak a végén a tálaljába aprítva, de sose fokhagymanyomózva? Éskülönben is, szabadtartású, boldog mangalicák-nak tényleg csak a jobb elsô, forrázott és pörköltlábát vegyük, mert abból az igazi?

Láthatjuk, hogy akár más, népszerû ételek-nél általában, a területi és családi változatok je-lentôs eltérést mutatnak. Mindemellett azonbanvannak mégiscsak minôségi jellemzôk, amelyeknélkül nincsen jó kocsonya. Tiszta lé, kellô ko-csonyásság, határozott, fûszeres ízvilág(+fokhagyma!), a hús és egyebek egészségesaránya. Ezeknek kellene az irányadóknak lennieés innen már tényleg csak ízlés, fûszerezés,kedv kérdése volna az egész. Azonban sajnospont ezek az alapvetô jellemzôk, amiken a keres-kedelmi forgalomban kapható kocsonyák többsé-ge rögtön elbukott, és az ízlésen valóvitatkozásig már el sem juthattunk. Reményked-jünk benne, hogy az idei szezon jobb lesz, vagytényleg keressük meg a kedvenc receptünket, ésfôzzünk ízlésünk szerint otthon.

Gûth Ervin

DisznóesszenciaA kocsonya bizalmi kérdés. Ráadásul a vásárlásával kapcsolatos félelmeink, gyanakvá-sunk egyáltalán nem alaptalan. Ugyanaz a helyzet, mint például a belsôségekkel, mert bi-zony vannak ételek, amiknél tényleg jobb, ha szinte az elsô pillanattól az elfogyasztásig mimagunk követjük végig az útjukat.

Kis pécsi gasztrokörkép III.

Az egységes piac célja az áruk, a szolgáltatá-sok, a tôke és a személyek szabad áramlásá-nak biztosítása. A vállalatok számára kiaknáz-ható lehetôségeket, a fogyasztók számára na-gyobb választékot és alacsonyabb árakat je-lent.

Az ütemterv a mobilitás és a szolgáltatá-sok útjában álló akadályok lebontását, a kis- ésközépvállalkozások szabályozói környezeté-nek további egyszerûsítését és az innovatívszolgáltatások felkarolását célozza, figyelembevéve a 21. század digitális forradalmát és an-nak innovatív szolgáltatásait.

A szolgáltatások határokon át történô nyúj-tásának útjában álló akadályok lebontása astratégia egyik fô prioritása. Az Európai Bizott-ság becslései szerint a szolgáltatási irányelvambiciózusabb végrehajtása 1,8 százalékkalnövelné az Európai Unió GDP-jét.

„Az egységes piac nyújtotta lehetôségeknem mindig valósulnak meg, mert a belsô piacszabályai nem köztudottak, nem érvényesül-nek, vagy egyéb indokolatlan akadályok állnakaz útjukban. Az egységes piacnak éppen ezértalkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innova-tív gondolatoknak és az új üzleti modelleknekis meg kell találniuk a helyüket” fogalmaztameg az Európai Bizottság közleményében.

Egy friss tanulmány szerint az öt legfonto-sabb közösségi gazdasági szektorban (közös-ségi finanszírozás, internetes foglalkoztatás,közösségi szállás és vendégfogadás; autó-megosztás és zenei videó lejátszás) a bevéte-lek globálisan az idei 13 milliárd euróról 2025 -re 300 milliárd euróra nôhetnek.

Elzbieta Bienkowska, a belsô piacért, vala-mint az ipar-, a vállalkozás-és a kkv-politikáértfelelôs biztos szerint az egységes piac az euró-pai integráció központi eleme, és ha új munka-helyeket és versenyképes gazdaságot akarunkteremteni, akkor ki kell aknáznunk az egységespiacban rejlô lehetôséget.

Az új stratégiának négy fô célcsoportjavan: a fogyasztók, a kis- és középvállalkozások(illetve induló vállalkozások), az innovatív vál-lalkozások és a szakemberek.

FOGYASZTÓK

Cél, hogy egy másik tagállamban – inter-neten vagy személyesen – árut vagy szolgálta-tást vásárló fogyasztó ne szembesüljön külön-bözô árakkal, változó eladási feltételekkel éseltérô kiszállítási módokkal (hacsak ezt nem le-het objektív és ellenôrizhetô érvekkel alátá-masztani).

Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fo-gyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyanpanaszok, amelyek szerint a vásárlók állampol-gárság vagy lakóhely alapján jogtalanul része-sültek eltérô bánásmódban.

KKV-k ÉS INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK

Miközben az induló vállalkozások nagybanhozzájárulhatnak a gazdasághoz, számos vál-lalkozó azért hagyja el Európát, mert innovatívelképzelése nem jut el a piacig. A KKV-k finan-szírozási eszközökhöz való hozzáférésénekmegkönnyítését célzó intézkedések már folya-matban vannak, erre szolgál a befektetési tervés a tôkepiaci unió.

Ezt kiegészítve az Európai Bizottság terve-zi a héa-szabályozás egyszerûsítését, a cég-bejegyzéssel kapcsolatos költségek csökken-tését, és egy, a vállalatok fizetésképtelenségé-rôl szóló javaslat elôterjesztését, valamint aszabályozási követelményeket érintô informá-ciókhoz való hozzáférés egyszerûbbé tételét. ABizottság arra is törekszik, hogy világos, KKV-barát szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos sza-bályozást hozzon létre, valamint hogy megfi-zethetôvé és vonzóvá tegye az egységes hatá-lyú európai szabadalmat az európai vállalkozá-sok számára.

A KKV-k részérôl felmerülô leggyakoribbpanaszok a bonyolult áfa-fizetési szabályok; atársasági adót övezô bizonytalanságok; a sza-bályozói elôírások megértése és az azoknakvaló megfelelés; a hitelforrásokhoz való hozzá-férés hiánya; a csôdtörvényektôl való félelemés az innováció útjában álló akadályok.

INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK

Az Európai Bizottság ki fogja dolgozni aközösségi gazdaság európai menetrendjét. Azúj üzleti modellek a polgárok és a vállalatokszámára is hasznosak, emellett elôsegítik a lé-tezô erôforrások hatékonyabb felhasználását.Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolat-ban, hogy a meglévô jogszabályok még mindigmegfelelôek-e, vagy pedig új szabályokra len-ne szükség. Ugyanakkor garantálni kell azt is,hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitûzé-sek, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy be-tartsák az adó- és a munkajog szabályait.

SZAKEMBEREK

Az Európai Bizottság javítani kívánja a vál-lalkozások és szakemberek mobilitási feltétele-it. Ösztönözni fogja a szakmai képesítések köl-csönös elismerését és meg fogja könnyíteni azüzleti szolgáltatások, az építôipar és más, nö-vekedést serkentô ágazatok határokon átnyúlómunkáját.

Ezek a lépések lehetôvé tehetik, hogy avállalkozások és a szakemberek új piacokhozjussanak és európai szintû szereplôkké válja-nak.

Európában jelenleg több mint 5 ezer sza-bályozott szakma van, ami 50 millió embernekad munkát.

Ezeknek a gyakran mesterségesen védettszakmáknak (ügyvédek, építészek, közjegy-zôk, taxisok stb.) nagyobb fokú megnyitása azérintett országokban munkahelyteremtést és afogyasztók számára kedvezôbb árakat ered-ményez. A hasonló szakmák szabályozása or-szágról-országra nagyon eltérô képet mutat.

További tervezett intézkedések

A határokon átnyúló szolgáltatások, mindenek-elôtt az építôipari és az üzleti szolgáltatásiszektor mûködésének megkönnyítése.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j a

Akadálymentes belsô piac – az Európai Bizottság új stratégiájaAz Európai Bizottság 2015. október 28-án közzétette az egységes belsô piac hatékony mû-ködését célzó új stratégiát, remélve, hogy a jelenleg csak döcögve és hiányosan mûködôbelsô piac új lendületre kap.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK28 Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Kreatívipari szektorcsoport ülésPortóbanA Kreatív Iparágak Szektorcsoportja egyikeannak az Enterprise Europe Network háló-zaton belül mûködô 17 tematikus szakmaitestületnek, akik az adott téma vállalkozóitlátják el speciálisan nekik szóló informáci-ókkal, üzleti-, és pályázati lehetôségekkel. Acsoport 16 ország 37 munkatársát tömöríti.

A találkozó apropóját a Portóban megren-dezett „CONCRETA – fenntartható építôipar”kiállítás és nemzetközi üzletember találkozóadta, melyre 7 országból 126 tárgyalópartnerregisztrált. Ennek szervezésében, a vállalko-zók akvirálásában is nagy segítség egy ilyennemzetközi hálózattal való együttmûködés. A 3napos rendezvény során betekintést kaptakÉszak-Portugália jelentôsebb iparágaiba – ci-pô-, parafa-, és bútoripar – a kreatív vállalkozá-sokat támogató intézményrendszerrel. Ennekérdekessége, hogy a helyi vállalkozói központ,a kamara és az egyetem összefogásával közö-sen hoztak egy létre egy, a vállalkozások igé-nyeire épülô szakképzô központot, akik a szak-ember utánpótlást biztosítják a régió vállalkozóirészére folyamatosan.

A nemzetközi üzleti partnerség kialakításaés együttmûködési profilok csoport vezetôjé-nek Schmidt Enikôt, a pécsi iroda munkatársátválasztották. Jövôbeli feladata a 63 ország 600partnerirodája által töltött angol nyelvû üzletiprofilok koordinációja és terjesztése annak ér-dekében, hogy minél hatékonyabban tudják avállalkozók a rendszert használni, minél többetprofitáljanak belôle. Az adatbázis többrétûhasználata kiváló lehetôség a kreatívipari vál-lalkozások számára, hiszen ingyenes piackuta-tásra és partnerek felkutatására is alkalmas amûködtetô 63 ország területén.

A résztvevôk bemutatták saját szervezésû2016-os, mások által képviselt vállalkozásokszámára is érdekfeszítô rendezvényeiket, me-lyen megjelenési és tárgyalási lehetôséget biz-tosítanak egymás ügyfelei részére.Regisztráció:www.B2Match.eu/fashionmatch-5thedition

Magyar kiállítók SzófiábanNovember 14-én zárult Szófiában Bulgáriaés Dél-kelet Európa legnagyobb élelmiszer-ipari vására, melynek részei az Interfoodand Drink (élelmiszer és ital), Meatmania(húsipar), Bulpek (pék- és cukrásztermé-kek), Salon de Vin (borászat) és SIHRE (ho-tel, étterem, kávézó) illetve a hozzájuk kap-csolódó technológiai és beszállítói ágaza-tok kiállítása.

A vendéglátó Bulgária mellett még 25 országvállalkozói mutatkoztak be Argentínától Kínáig.Az elmúlt négy évben Magyarország is jelenvolt kiállítóként, ennek elismeréséül idén „part-nerország” minôségben vett részt. A magyarstandon 14 vállalkozás és termékei, valamint aMagyar-Bolgár Kereskedelmi Kamara mutatko-zott be. Régiónkat Gere Tamás és Zsolt Pincé-szete, a Trust Hungary Zrt, a Gant Pécsi Kesz-tyû és a Bock Pincészet képviselte.

A kamarai Enterprise Europe Network pé-csi és szófiai irodája a jelenlévô magyar és azérdeklôdô bolgár vállalkozá-sok részére üzletember-ta-lálkozókat szervezett a kiál-lítás ideje alatt, melynek cél-ja a kétoldalú üzleti együtt-mûködések és kereskedel-mi kapcsolatok kiépítésevolt. Negyven tárgyalás zaj-lott közel harminc cég köz-remûködésével, melyek kö-zül több is ígéretesen zárult.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Harmonizált nyomtatványok teszik majd lehe-tôvé a szolgáltatóknak, hogy hivatalosan be-jelentsék tevékenységüket a fogadó országhatóságainak, egy füst alatt elintézve mindenformaságot.

A kiskereskedelmi egységek mûködésé-nek támogatása. A piacra lépést megnehezí-tô tagállami szabályok miatt a kiskereskedel-mi szektor legtöbb szegmensében csökkentaz új boltok és értékesítô helyek száma, amia verseny visszaeséséhez és a fogyasztóiárak emelkedéséhez vezetett.

A jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabbés számonkérhetôbb közbeszerzés.

Az európai közbeszerzési piac az UnióGDP-jének 19 százaléka, a tagállami hatósá-gok évente több mint 2,3 milliárd eurót fordí-tanak áruk és szolgáltatások közbeszerezte-tésére.

Az európai szabványok rendszerénekkorszerûsítése, és a szerzôi jogokra vonatko-zó európai szabályok konszolidálása.

Az Európai Bizottság szoros együttmûkö-désben fog dolgozni a tagállamokkal és a pi-aci szereplôkkel, hogy létrehozzák az egysé-ges piaci szabályoknak való megfelelés kultú-ráját.

Különös figyelmet kap a szolgáltató szek-tor és a közbeszerzés, ami elengedhetetlenahhoz, hogy az adóból befolyt összeget haté-konyan költsék el.

Az új belsô piaci stratégia emellett szigo-rítani fogja az áruk piacfelügyeletét, hogy aszabályoknak nem megfelelô termékek nejuthassanak be az uniós piacra, és javasolnifogja egy piaci információs eszköz bevezeté-sét is.

Belsô piaci stratégia:ht tp : / /ec .europa.eu/DocsRoom/docu -ments/13444?locale=en

További információk:http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-5909_hu.htm

http://www.bruxinfo.hu/cikk/20151028-igy-akadalymentesitene-brusszel-a-belso-pia-cot.html

NAV30 Dél-Dunántúli Gazdaság

I. Bevezetés

A társaságok esetében gyakran elôfor-

dul, hogy a mûködéshez szükséges lik-

vid pénzeszközöket a tagok hitel, köl-

csön formájában biztosítják a vállalko-

zás számára – elkerülve ezzel például

egy bankhitel kamatait, vagy annak

egyéb költségeit –, majd azt késôbb el-

engedik. Jelen cikkben célom egy ma-

gánszemély tag által nyújtott kölcsön

felvételének és elengedésének (ideértve

a követelés-apportként történô megszû-

nését) adózási és számviteli következ-

ményeinek bemutatása.

A téma idôszerûségét jelzi, hogy az

elmúlt idôszakban a telefonos megkere-

sések során megszaporodtak az ezzel

kapcsolatos adózói kérdések. Vélhetôen

az elkövetkezendô idôszakban növe-

kedni fog azok száma, akik a tagi köl-

csön elengedésének és a törzstôke tagi

kölcsönbôl történô megemelésének

adójogi és számviteli konzekvenciáival

kapcsolatban szeretnének tájékozódni,

tekintettel a 2014. március 15-én hatály-

ba lépett Polgári Törvénykönyvrôl szó-

ló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban:

Ptk.) törzstôke követelményeire vonat-

kozó változására. A Ptk. és a Ptk. ha-

tálybalépésével összefüggô átmeneti és

felhatalmazó rendelkezésekrôl szóló

2013. évi CLXXVII. törvény 12. § elô-

írásai alapján ugyanis például a korlá-

tolt felelôsségû, a cégjegyzékben már a

Ptk. hatályba lépése napján szereplô

gazdasági társaságoknak legkésôbb

2016. március 15-ig meg kell emelniük

a törzstôkéjüket 3 millió forintra (felté-

ve hogy az 2016. március 15-e elôtt

nem válik esedékessé), amennyiben

nem kívánnak jogutód nélkül megszûn-

ni, vagy más a jegyzett tôkéjükhöz iga-

zodó társasági formát felvenni.

Összeállításomban kitérek arra is,

hogy egy tag egy társaságnak nyújthat-e

kamat felszámítása nélkül tagi kölcsönt

és ha megteheti azt, akkor utána a társa-

ságnak módosítania kell-e a társasági

adó alapját és a magánszemély tagnak a

személyi jövedelemadó fizetési kötele-

zettségét érinti-e a kamatmentes köl-

csönnyújtás.

A cikk zárásaként igyekszem bemu-

tatni, hogy miben ragadható meg alap-

vetôen a tagi kölcsön és a pótbefizetés

intézménye közötti különbség.

II. A tagi kölcsönfogalma és célja

Tagi kölcsönnek, illetve tagi hitelnek

nevezzük az olyan speciális kölcsön-

ügyletet, amelynek során egy társaság

egy vagy több tulajdonosa (összeállítá-

somban kizárólag magánszemélyek),

tagja jellemzôen magánvagyonának egy

részérôl lemondva hosszabb (egy évnél

hosszabb határidôre) vagy rövid idôre

(egy évnél rövidebb lejáratra) kölcsönt

nyújt saját vállalkozásának. A tagi köl-

csön jellemzôje, hogy azt alapesetben

az adósnak (a társaságnak) vissza kell

fizetnie.

A tagi kölcsön bármilyen céllal a

társaság rendelkezésére bocsátható,

azonban felvételének gondolata mögött

általában két eset szokott meghúzódni.

Az egyik eset, amikor egy szükséges

fejlesztéshez, vagy nagyobb volumenû

beruházáshoz a társaság nem rendelke-

zik elegendô forrással, ellenben a tagok-

nak vagy valamely tagnak van olyan be-

fektethetô pénze, amelyet ebbôl a célból

meghatározott idôre rendelkezésre tud

bocsátani. A másik és talán a gyakorlat-

ban többször elôforduló eset, amikor a

tagok a társaság által korábban felhal-

mozott veszteségek fedezetére nyújta-

nak kölcsönt a vállalkozás számára ab-

ban bízva, hogy a kölcsön segítségével

a társaság képes lesz újra talpra állni,

megerôsödni és a késôbbiekben nyere-

séget termelni.

III. A tagi kölcsönnyújtása

A tagi kölcsön nyújtáshoz kapcsolódó

szabályok ismertetése során a Ptk., a

számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény

(a továbbiakban: Szt.), valamint a hitel-

intézetekrôl és a pénzügyi vállalkozá-

sokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tör-

vény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezé-

seibôl célszerû kiindulni. Ezek együttes

olvasatából következik, hogy a tagi köl-

csön felvételéhez a társaság legfôbb

döntéshozó szervének (például a tag-

gyûlésnek) a határozatára van szükség,

illetve az ilyen típusú gazdasági ese-

mény könyvelési alapbizonylata a köl-

csönszerzôdés, amit írásba kell foglalni.

A kölcsönszerzôdésben minden fontos

körülményt ajánlott rögzíteni, többek

között a kölcsönnyújtás idôpontját, a

kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás fel-

tételeit (például mire fordítható a köl-

csön), ideértve azt is, hogy a társaság-

nak a kapott kölcsön után kell-e, illetve

milyen mértékû kamatot kell és mikor

fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a

kölcsön visszafizetésének módját.

Számviteli szempontból lényeges

hogy a tagi, tulajdonosi kölcsön felvétel

nem érinti a vállalkozás saját tôkéjét,

nem minôsül tôkejuttatásnak, ideiglene-

sen áll csak a vállalkozás rendelkezésé-

re, tehát külsô, idegen forrásként, köte-

lezettségként jelenik meg a vállalkozás

könyveiben, természetesen mindamel-

lett hogy pénzbevételnek minôsül, így

az eszközoldalon a pénzeszközök állo-

A tagi kölcsön nyújtásának és elengedésének számviteli

és adózási szabályai

NAV 31Dél-Dunántúli Gazdaság

mányának növekedését eredményezi.

Ez a kötelezettség lehet hátrasorolt kö-

telezettség, ha megfelel az Szt. 42. § (4)

bekezdésében elôírt feltételeknek, illet-

ve hosszú vagy rövid lejáratú kötele-

zettség. A tagi kölcsön befizethetô pénz-

intézeten keresztül átutalással, vagy

készpénzben is a társaság pénztárába.

Ennek következtében eltérô bizonylat

támasztja alá a befizetés megtörténtét.

Az elsô esetben a befizetés igazolására a

bankkivonat, a második esetben pedig

egy a pénzmozgást tanúsító irat (bevéte-

li pénztárbizonylat vagy átvételi elis-

mervény) szolgál.

Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet

a tagi kölcsön maximális összege eg-

zakt válasz nem adható, jogszabály

ugyanis értékhatárt nem állapít meg.

Azonban korlátként említhetô a társasá-

gi adóról és az osztalékadóról szóló

1996. évi LXXXI. törvény (a további-

akban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének j)

pontjában található alultôkésítési sza-

bály. Ennek értelmében egy társaságnak

a társasági adó bevallásakor meg kell

vizsgálnia, hogy a Tao. tv. 8. § (5) be-

kezdésének a) pontja szerinti kötelezett-

ségeinek adóévi napi átlagos állománya

meghaladja-e a Tao. tv. 8. § (5) bekez-

dés b) pontja szerinti saját tôke adóévi

napi átlagos állományának háromszoro-

sát. Amennyiben egy társaság kötele-

zettségeinek adóévi napi átlagos állo-

mánya meghaladja a saját tôkéjének

adóévi napi átlagos állományának há-

romszorosát, akkor az alultôkésítettség

okán adóalap növelési kötelezettség

merül fel a társaságnál. Az adóalap kor-

rekció mértéke a kötelezettségre fizetett

kamat (illetve – ha felmerül – a Tao. tv.

18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti

csökkentô tétel és a kamat együttes

összegének) arányos része. Kötelezett-

ségnek minôsül a kapott kölcsön, példá-

ul a tagi kölcsön is, abban az esetben is,

ha kamat nem kapcsolódik hozzá. A

jogalkotó e szabály révén vissza kíván-

ja szorítani a saját tôkéhez viszonyított

aránytalanul nagy idegen forrással tör-

ténô vállalkozásfinanszírozást.

A társasági adózás során továbbá fi-

gyelemmel kell lenni a Tao. tv. 6.§ (9)

bekezdés c) pontjára, amely 2013. janu-

ár 1-jétôl hatályos. Ez alapján a jövede-

lem- (nyereség-) minimum számítása-

kor az összes bevételt növelni kell a ma-

gánszemély taggal szemben fennálló

kötelezettség napi átlagos állományá-

nak (ide nem értve az áruszállításból és

szolgáltatásból származó kötelezettsé-

get, továbbá a megállapított, de ki nem

fizetett osztalék kötelezettségként ki-

mutatott összegét) az adóévet megelôzô

adóév utolsó napján a magánszemély

taggal szemben fennálló kötelezettségét

(ide nem értve az áruszállításból és szol-

gáltatásból származó kötelezettséget,

továbbá a megállapított, de ki nem fize-

tett osztalék kötelezettségként kimuta-

tott összegét) meghaladó összegének az

ötven százalékával.

IV. A tagi kölcsönkamataAhogyan az a korábbiakban foglaltak-

ból is kitûnik a szerzôdô feleknek a köl-

csönszerzôdésben a kamat mértékérôl is

rendelkezniük kell, amely akár nulla

százalék is lehet, hiszen sem a Ptk., sem

a Hpt. nem teszik kötelezôvé a kölcsön-

höz kapcsolódóan kamat kikötését. Fon-

tos kiemelni, hogy a hatályos adózási

jogszabályok – a személyi jövedelem

adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

(a továbbiakban: Szja tv.) illetve a Tao

tv. – sem tartalmaznak olyan elôíráso-

kat, amelyek a kölcsönhöz kapcsolódó-

an kötelezôvé tennék a kamatfizetést,

azonban a rendeltetésszerû joggyakor-

lás elvére figyelemmel kell lenni.

Amennyiben a tag a társaságnak a

tagi kölcsönt kamat felszámítása nélkül

nyújtja, úgy e kölcsön után a társaság-

nak nincs kamatfizetési kötelezettsége

és a meg nem fizetett kamat a társasági

adóalapot nem befolyásolja. Ebben az

esetben a kölcsönt nyújtó, magánsze-

mély tagot a kölcsönnyújtás után nem

terheli személyi jövedelemadó fizetési

kötelezettség, mivel csak adózott jöve-

delmébôl adhat kölcsönt.

Amennyiben a tag az általa nyújtott

kölcsön után kamatot számít fel, akkor

– tekintettel arra, hogy az Szja tv. 65. §-

a kifejezetten nem minôsíti kamatjöve-

delemnek, mivel pontosan meghatároz-

za, hogy mely jövedelmeket lehet ka-

matjövedelemnek tekinteni, és a tagi

kölcsön utáni kamat nincs a taxatív fel-

sorolásban – a jövedelem a juttatás kö-

rülményeit is figyelembe véve a felek

között fennálló jogviszony szerint mi-

nôsíthetô. Ez azt jelenti, hogy ha a ter-

mészetes tag a társas vállalkozással

semmilyen jogviszonyban nem áll, ak-

kor az így megszerzett kamat az Szja tv.

28. § alapján a magánszemély egyéb jö-

vedelmének minôsül, amely része az

összevont adóalapnak. Az egyéb jöve-

delemnek minôsülô kamat utáni szemé-

lyi jövedelemadót a társaságnak, mint

kifizetônek kell megállapítania és le-

vonnia az Szja tv. 46. § (6) bekezdése

tükrében a kamatfizetés, mint a bevétel

megszerzésének idôpontjában. Továbbá

az egészségügyi hozzájárulásról szóló

1998. évi LXVI. törvény 3. § szerint 27

százalék egészségügyi hozzájárulás fi-

zetési kötelezettsége is van a kifizetô-

nek. Abban az esetben, ha a társas vál-

lalkozás magánszemély tagja személyes

közremûködésre, vagy vezetô tisztség-

viselôi tevékenységére tekintettel kamat

jogcímen szerez jövedelmet, úgy az

nem önálló tevékenységbôl származó

jövedelemnek minôsül. Amennyiben a

társas vállalkozás és a magánszemély

tagja között munkaviszony van, akkor a

kamatként kifizetésre került összeg

munkaviszonyból származó bérjövede-

lemként lesz adóköteles. Mindebbôl

megállapítható, hogy a jogviszony meg-

határozása igen nagy jelentôséggel bír,

ráadásul a különbözô jogviszonyokhoz

– a személyi jövedelemadón túl – kü-

lönbözô adó, járulék és hozzájárulás fi-

zetési kötelezettség kapcsolódik.

V. A tagi kölcsönrôlvaló lemondásA kölcsönt nyújtó magánszemély tag a

gyakorlatban két lehetôség közül vá-

laszthat, amikor le kíván mondani arról,

hogy visszakövetelje a társaság részére

nyújtott kölcsönt. Ennek egyik útja,

amikor a tag a társaság javára lemond a

követelésérôl, elengedi azt. Arra azon-

ban nincs mód, hogy a tagi kölcsön el-

engedésére vonatkozó döntést késôbb

visszavonják, és így a már elengedett ta-

gi kölcsön utóbb visszafizetésre kerül-

NAV32 Dél-Dunántúli Gazdaság

jön. Ilyenkor ezt az elengedett kötele-

zettséget a társaságnak az Szt. 86. § (3)

bekezdésének h) pontja alapján rendkí-

vüli bevételekként kell lekönyvelni. A

rendkívüli bevételek közötti elszámo-

lásból az következik, hogy az elengedett

tagi kölcsön a mérleg szerinti eredmé-

nyen keresztül a következô üzleti év

elején az eredménytartalékba kerül,

amelybôl a jogszabályokban foglalt fel-

tételek figyelembe vételével tôkeeme-

lést lehet végrehajtani akkor, ha a mér-

leg szerinti eredmény pozitív. A tagi

kölcsön elengedésének társasági adó

vonzata van, mivel a Tao. törvényben

nincs már olyan adóalap módosító tétel,

amely révén az elszámolt bevétellel

csökkenteni lehetne az adózás elôtti

eredményt. Az illetékrôl szóló 1990. évi

XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)

szempontjából a követelés vagyoni érté-

kû jognak minôsül, emiatt annak ingye-

nes átengedése, illetve az arról való le-

mondás folytán ajándékozási illetékfi-

zetési kötelezettség merül fel.

A másik módja a tagi kölcsön meg-

szüntetésének, amikor a tag a kölcsön-

követelését apportálja. A Ptk. 3:10. §-

ának (1)-(2) bekezdései szerint az alapí-

tó vagy a tag által a jogi személy rendel-

kezésére bocsátott vagyon pénzbôl és

nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájá-

rulásként az alapító vagy a tag dolog tu-

lajdonjogát vagy vagyoni értékû jogot

ruházhat át egy gazdasági társaságra. A

Ptk. 3:99. § (1) bekezdése szerint nem

pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kö-

vetelés is szolgáltatható, ha azt az adós

elismerte, vagy az jogerôs bírósági hatá-

rozaton alapul. Számviteli szempontból

sincs akadálya annak, hogy egy tag a

nyújtott kölcsönbôl származó követelé-

sét tôkeemelés keretében a társaság ren-

delkezésére bocsássa. Az átvételt köve-

tôen a követelés és az eredeti kötelezett-

ség egymással szemben kivezetendô. A

tagi kölcsön apportálás révén történô tô-

keemelés kapcsán tehát arról van szó,

hogy a társaság oldalán a kölcsön köte-

lezettség, mint idegen forrás megszû-

nik, s ezzel párhuzamosan a tôkeemelés

következtében a társaság saját tôkéje

nô. Tekintettel arra, hogy a társaságnál

ingyenes jövedelemszerzés nem törté-

nik, rendkívüli bevétel elszámolására

nem kerül sor, az ügylet a társaság ered-

ményét nem érinti, a követelés-apport

nem keletkeztet a társaságnál társasági

adó-, és illetékfizetési kötelezettséget.

VI. A pótbefizetésés a tagi kölcsönA két fogalom közötti különbség érzé-

keltetéséhez nélkülözhetetlen a pótbefi-

zetés, mint polgári jogi – ezen belül

gazdasági jogi – intézmény bemutatása,

ami egy adott társaság veszteségének

átmeneti fedezetére szolgál. A Ptk. ren-

delkezései alapján attól függôen, hogy

az adott gazdálkodó milyen formában

mûködik, akkor merülhet fel a pótbefi-

zetés gondolata, ha saját tôkéje korlátolt

felelôsségû társaságok esetében a törzs-

tôke felére csökken, vagy részvénytár-

saságok esetében a saját tôkéje az alap-

tôke kétharmadára csökken. A saját tôke

ilyen mértékû csökkenése általában az

eredménytartalék negatív egyenlegére

vezethetô vissza, amely az elôzô üzleti

évek mérleg szerinti eredményét tartal-

mazza. Pótbefizetés befizetésére egy

adott gazdasági társaság esetében a ta-

gok csak akkor kötelezhetôk, ha azt a

létesítô okirat feljogosítása alapján a

legfôbb döntéshozó szerv elôírja szá-

mukra. A pótbefizetés bizonyos gazda-

sági társasági formák esetében már nem

pénzbeli hozzájárulás formájában is tel-

jesíthetô. A nem pénzbeli szolgáltatás

(például: követelés-apport) útján teljesí-

tett pótbefizetés számviteli elszámolása

tekintetében a kapott eszközt az Szt. 38.

§ (4) bekezdése alapján a lekötött tarta-

lékkal szemben kell elszámolni a pénz-

mozgással, eszközmozgással egyidejû-

leg, a pótbefizetés visszafizetéséig. Az

elszámolás során célszerû az eszközt

elôször kötelezettségként kimutatni,

majd ezzel a „technikai kötelezettség-

gel” szemben kimutatni a lekötött tarta-

lék növekedését. A tagi kölcsön követe-

lés „átadásával” a tagi kölcsön követe-

lés kötelezettje és jogosultja is a társa-

ság lesz, erre figyelemmel a pótbefize-

tésként kapott követelés és a tagi köl-

csön miatti kötelezettség megszûnik a

Ptk. 6:3. § b) pontja alapján, így azok

egymással szembeni összevezetésére is

sor kerülhet a társaság könyveiben.

VII. Összegzés

Összességében elmondható, hogy a tagi

kölcsön felvétele esetén a feleknek cél-

szerû körültekintôen eljárni, odafigyelni

az eljárási rendre, bizonylati fegyelem-

re, szem elôtt tartva, hogy a tagi kölcsön

felvétele a társaság részére számviteli és

pénzügyi kötelezettséget jelent. Elen-

gedhetetlen továbbá véleményem sze-

rint annak mérlegelése, hogy mekkora

egy esetleges tagi kölcsön nyújtást meg-

elôzôen az adott társaság tagi kölcsön

állománya, (hiszen például az állomány

növekmény 50 százaléka a jövedelem-

(nyereség-) minimum meghatározása-

kor az összes bevételt növeli) valamint

az, hogy milyen a társaság gazdasági,

pénzügyi és vagyoni helyzete (nem kép-

visel-e túl nagy arányt a saját tôkéhez

képest az idegen tôke, veszélyeztetve

ezzel a cég jövôbeni mûködését).

Papp Tamás

Hibák, amiket a magyar vállalkozók többsége elkövet

Kisvállalati versenyelôny

A piaci versenyben sokszor a kisvállalkozásoknak is a nagyokkal, akár multinacionális cégekkel kell felvennie a versenyt.Vajon tisztában van egy kisvállalkozás azzal, hogy milyen területeken van hátrányban és melyeken elônyben egy nagyvál-lalattal szemben?A kisvállalkozások méretükbôl adódóan sok hátránnyal és néhány elônnyel indulnak a nagyokkal megvívott piaci küzde-lemben.Hol van nehéz és hol könnyebb helyzetben a kisvállalkozás, mint egy nagy cég? Hogyan tudja az elônyeit kihasználni?

Miért van helyzeti elônyben egy nagyvállalat?

Csak a legfontosabb területeket megemlítve:— Komoly tôkeerô. Fejlesztésre, munkaerôre, eszközökre, reklámra hatalmas erôket tud mozgósítani.— Szellemi tôke. Saját szakemberek és külsô szakértôk segítik a munkát minden területen.— Kiépített rendszerek. Ezt sokan nem is sorolják az elônyök közé, pedig nagyon komoly elônyt jelent az, hogy egy több-szörösen átgondolt, kikísérletezett, folyamatosan fejlesztett rendszer szerint mûködnek, mindenkinek megvan a jól körül-határolt feladata, amiben el tud mélyülni, amit tökéletesre tud csiszolni.

Mi az elônye egy kisvállalkozásnak?

Úgy tûnhet, hogy egy kisvállalkozás mindezekkel nem veheti fel a versenyt. A kisvállalkozó sokszor úgy érezheti magát,mintha egy kisautónak kellene egy kamionnal versenyeznie.Ez így is van, ha a nagyvállalatot a saját pályáján szeretnéd megelôzni. Ha például egy kereskedô cég megpróbálja a szé-les választékkal és olcsó árakkal megelôzni a nagyáruházat, természetesen legtöbbször ez nem sikerülhet neki. Ha viszont olyan területet talál magának, amelyen ô tud jobbat, egyedi tud lenni, komoly esélye van a megmaradásra, sôtnövekedésre.

Miben jobb egy kis cég, mint egy nagyvállalat, mire építheti a stratégiáját?

RugalmasságNagyon tág határok között kereshet új ötleteket, lehetôségeket, piaci réseket. Nem kötik vállalati stratégiák, sok idôt kívá-nó egyeztetések, vállalati leírások, eljárási rendek. Szabadabban kísérletezhet új ötletekkel, akár az értékesítés, akár atermékek területén. Ha akár több próbálkozás után valamely ötlet beválik, a kidolgozásnak csak a saját fantáziája és a jó-zan kockázatvállalás szab határt.GyorsaságEgy piaci rést megtalálva nagyon gyorsan tud rá reagálni. Akár napok, órák alatt kidolgozhat egy stratégiát egy felfedezettlehetôség kihasználására. A reggel meglátott lehetôség alapján akár már délután futhat a reklámkampány egy új vevôkörvagy frissen megjelent termék, kidolgozott szolgáltatás számára. Nem kell végigjárnia vállalati döntési szinteket, megvár-nia heti tanácskozások idôpontjait, felsôbb döntéseket. Amire egy nagy cég a szükséges döntéseket meghozza, egy gyorskisvállalkozás már az elsô gyakorlati tapasztalatokon is túl lehet, azokra építve dolgozhatja ki a további lépéseket.

Harman Tibor

Vállalkozói sarok

!VÁLLALKOZÓI SAROK 33Dél-Dunántúli Gazdaság