1. oldal |

1. BEVEZETÉS

Most, amikor Európa a növekedés és a

munkahelyteremtés új forrásait keresi, a digitális egységes piacban óriási

potenciál rejlik. A digitális technológia használata az egész gazdaságra

kiterjedt, továbbá az üzleti folyamatok

nagy részében is kiemelt szerepet játszik: a gyártástól a marketingen át

egészen az értékesítésig. A digitális egységes piac lehetővé teszi a kkv-k,

többek között az induló vállalkozások számára, hogy egy több mint 500 millió

főből álló piacot érjenek el, és átalakítsák a hagyományos gazdasági

ágazatokat.

A digitális egységes piac

megvalósításához néhány egymással összefüggő tényezővel kapcsolatos

átfogó megközelítés szükséges: 1. az online termékek és szolgáltatások

elérhetőbbé tétele az európai fogyasztók

és vállalkozások számára; 2. a digitális hálózatok és szolgáltatások fellendülését

elősegítő feltételek megteremtése; és 3. az európai digitális gazdaságban rejlő

növekedési potenciál kiaknázása.

A kilencvenes évek közepétől kezdődően

az információs és kommunikációs technológiák (IKT) árának csökkenése az

IKT körébe tartozó berendezésekbe való jelentős mértékű befektetéseket és a

gazdasági növekedésnek a gazdaság egészében tapasztalható bővülését

eredményezte. 2001 és 2011 között az IKT megnövekedett használata

(digitalizáció) felelt az EU-ban a GDP-

növekedés 30%-áért1, és a nagyobb

hatékonyságbővülés elérésében (teljes tényezőtermelékenység növekedése) is

segített, bár ez az USA-ban látványosabb volt, mint az EU-ban. Továbbra is

jelentős beruházásokra lesz szükség, különösen a széles sávú infrastruktúra

terén. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a széles sávú internet elterjedtségének

10 százalékpontos növekedése évente

mintegy 1–1,5 százalékpontos egy főre jutó GDP-növekedést eredményez2. A

széles sávú infrastruktúra ösztönzi a szervezési innovációt, javítja az üzleti

folyamatokat, és csökkenti a költségeket. Serkenti továbbá az új

piacok kialakulását, új munkahelyeket teremt, és csökkenti a munkaerőpiaci

eltéréseket. Ebből a szempontból

elengedhetetlenül fontos a dinamikus és versenyképes elektronikus hírközlési piac

megléte.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017-es mutató (DESI)

az Európa digitális teljesítményére

vonatkozó releváns mutatókat foglalja össze, és nyomon követi a digitális

egységes piac terén az uniós tagállamokban elért előrehaladást3. Ez a

tájékoztató a hálózati összekapcsoltság dimenziójára, azaz a széles sávú

1 B. van Ark et al.: Unlocking the ICT

growth potential in Europe: Enabling people

and businesses, 2013. 2 Czernich et al: Broadband Infrastructure and Economic Growth, 2009. 3 A mutató öt fő területet foglal magában:

összekapcsoltság, humán tőke, internethasználat, a digitális technológia integráltsága és a digitális közszolgáltatások.

EURÓPAI SZEMESZTER – TEMATIKUS TÁJÉKOZTATÓ

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC:

SZÉLES SÁVÚ INTERNET ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

2. oldal |

infrastruktúra kiépítettségének mértékére és minőségére vonatkozik.

A tájékoztató a következő részekből áll: A 2. rész az uniós országok

teljesítményét vizsgálja a széles sávú hálózatok lefedettségét és elterjedtségét

illetően. A 3. rész az azzal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat

tárgyalja, hogy a széles sávú hálózatok lefedettségével és elterjedtségével

kapcsolatos kihívásokat milyen

szakpolitikákkal lehetne hatékonyan kezelni, továbbá az uniós szintű

megközelítést is áttekinti. A 4. rész a tagállamokban e kihívások kezelése

terén folytatott helyes politikai gyakorlatot vázolja fel, különös

tekintettel a széles sáv kiépítésével kapcsolatos hollandiai és luxemburgi

megközelítésre.

2. SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK

A digitális társadalom fejlődésének

szükséges feltétele, hogy a társadalom

tagjai tudjanak csatlakozni az internethez. Ma már nem elég az

egyszerű internetkapcsolat. Az internet által előidézett fejlesztések teljes

spektrumának kiaknázásához a gyors

internetkapcsolat elengedhetetlen. Az összekapcsoltság a digitális gazdaság és

társadalom kritikus fontosságú építőköve.

A DESI 2017 összekapcsoltságra

vonatkozó dimenziója a széles sávú infrastruktúra kiépítettségét és

minőségét méri. A gyors széles sávon

alapuló szolgáltatásokhoz való hozzáférés a versenyképesség szükséges

előfeltétele. Ezt a dimenziót a következő négy aldimenzió súlyozott átlagaként kell

kiszámítani: vezetékes széles sávú internet (33%), széles sávú

mobilinternet (23%), sebesség (33%) és megfizethetőség (11%). Az országok

normalizált eredményei 0 és 1 között

mozognak (1. táblázat). A széles sávú infrastruktúra kiépítettségének mértéke,

minősége és megfizethetősége (digitális összekapcsoltság) a DESI 2017 szerint

az Európai Unióban egyenlőtlenül fejlődött (1. ábra).

3. oldal |

1. ábra – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – Összekapcsoltsági dimenzió

Forrás: Európai Bizottság, 2017.

2.1. Széles sávú lefedettség

Az európai digitális menetrend a széles

sávú lefedettséggel kapcsolatban két célt állapított meg: 1. 2013-ig minden

európainak széles sávú, 2. 2020-ig pedig

legalább 30 Mbit/s gyors széles sávú internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie.

Az első cél már megvalósult, mivel az

alapszintű széles sávú internet mindenki számára elérhető az EU-ban, ha az

összes nagyobb technológiát vesszük

figyelembe (xDSL, kábel, fibre to the premises (optikai szál a fogyasztóig) –

FTTP, WiMax, HSPA, LTE és műhold).

Ha azonban csak a vezetékes és a helyhez kötött, vezeték nélküli

technológiákat nézzük, a lefedettség az

uniós háztartások 97,5%-ára terjed ki, ami a tavalyi évhez képest némi bővülést

jelent (2. ábra).

A tagállamoknak mintegy felében a

háztartások több mint 99%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel. A

vezetékes lefedettség a fejlett DSL-infrastruktúrával rendelkező

tagállamokban a legmagasabb, és három tagállam kivételével 90% feletti.

Lengyelország, Szlovákia és Románia

esetében ez az arány 90% alatti, így a többi tagállamhoz képest le vannak

maradva. Ha a vidéki területeket vizsgáljuk, a vidéki vezetékes széles

sávú lefedettség Észtországban, Bulgáriában és Lengyelországban a

legalacsonyabb.

4. oldal |

2. ábra – Országos és vidéki vezetékes széles sávú lefedettség

Forrás: IHS and Point Topic, Széles sávú lefedettség Európában, 2016. Ezek az adatok a vezetékes és a helyhez

kötött, vezeték nélküli széles sávú internet bővítésére vonatkoznak, és nem terjednek ki a mobil vezeték nélküli

és műholdas megoldásokra.

A második cél esetében – 2020-ig

valamennyi európai rendelkezzen legalább 30 Mbit/s gyors széles sávú

internet-hozzáféréssel (úgynevezett új generációs hozzáféréssel, azaz NGA-

technológiával) – a lefedettség tovább nőtt és az uniós háztartások 76%-ára

terjed ki. E jelentés alkalmazásában az

NGA technológiák alatt a VDSL, a Cable Docsis 3.0 és az FTTP technológiákat

értjük. 2016 közepén a VDSL esetében volt a legnagyobb az NGA-lefedettség

(48%), ezt követte a kábel (44%) és az FTTP (24%). Az európai kábelhálózatok

korszerűsítése 2011-ig nagyrészt már lezajlott, a VDSL-lefedettség pedig mára

már 2,5-szer nagyobb, mint négy évvel

ezelőtt. A VDSL Olaszországban bővült a

legnagyobb mértékben a tavalyi év

során, 41%-ról 72%-ra. Az FTTP területén is említésre méltó volt az

előrelépés (a 2011-ben mért 10%-ról 2016-ra 24%-ra nőtt), de az FTTP-

lefedettség továbbra is mérsékelt.

A fejlesztések továbbra is elsősorban a

városi térségekre összpontosulnak, míg az NGA inkább a vidéki térségekben

terjed, ahol a háztartások 40%-ában található meg (3. ábra).

Ez azt jelenti, hogy még mindig vannak különbségek a városi és vidéki térségek

széles sávú lefedettségének minősége terén, és a gazdasági és társadalmi

kirekesztés kockázata is fennáll.

3. ábra – Országos és vidéki gyors széles sávú (új generációs hozzáférés) lefedettség

Forrás: IHS and Point Topic, Széles sávú lefedettség Európában, 2016. Ezek az adatok a vezetékes és a helyhez

kötött, vezeték nélküli széles sávú internet bővítésére vonatkoznak, és nem terjednek ki a mobil vezeték nélküli

és műholdas megoldásokra.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

MT NL CY LU UK FR BE CH PT CZ DK EL IT AT SE DE IS SI EU28

FI HR IE LT ES NO HU BG LV EE RO SK PL

Összesen VidékiVezetékes széles sávú lefedettség, 2016. június

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

MT CH BE NL IS PT LU DK UK LV AT CY DE IE SI LT NO ES HU SE EE EU SK CZ FI BG IT RO PL HR FR EL

Összesen VidékiÚj generációs hozzáférés (FTTP, VDSL és Docsis 3.0 kábel) lefedettség, 2016. június

5. oldal |

A mobilinternet helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy az összes

tagállamban működik a 4G hálózat. A

4G széles sávú mobilinternet elérhetősége 2016 júniusára elérte a

96%-ot (4. ábra), szemben a 2015-ben mért 86%-kal.

Az LTE Dániában, Svédországban és Finnországban a legfejlettebb.

A vidéki lefedettség a 2015-ös 36%-ról 2016-ra 80%-ra nőtt.

Az átlagos (az egyes szolgáltatók által nyújtott lefedettség átlagaként

kiszámított) 4G hozzáférés4 valamelyest

az átlagos lefedettség alatt marad, 84%-os.

Az átlagos 4G lefedettség a tagállamok mintegy felében 90% feletti,

Romániában a legalacsonyabb, 45%.

4. ábra – 4G (LTE) lefedettség

Forrás: Az IHS és a Point Topic

4 Ez olyan új mutató, amely az adott országban a mobilszolgáltató lefedettségének átlagát méri. A digitális menetrend eredménytáblájának korábbi változataiban a 4G lefedettség mérésére más mutatót használtak. A korábbi 4G mutató a szolgáltatók átfogó lefedettségét mérte, és az új

mutatónál magasabb értékeket mutatott.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

DK SE FI LT LU PT BE EE CZ IE SI UK HU PL LV NL AT IT DE ES EU EL SK MT FR HR BG CY RO

Összességében Átlag

4G (LTE) lefedettség, 2016. június

6. oldal |

2.2. A széles sávú internet elterjedtsége (széles sávú internet-

előfizetés)

Az európai háztartások 27%-a rendelkezik legalább 30 Mbit/s

sebességű gyors széles sávú internet-előfizetéssel. Belgiumban és

Hollandiában a háztartások mintegy kétharmadának már van gyors széles

sávú internet-előfizetése, ugyanakkor Horvátországban, Görögországban,

Olaszországban és Cipruson a nagysebességű szolgáltatások

elterjedtsége továbbra is csekély.

Ugyanakkor az európai digitális

menetrend szerint 2020-ra az európai háztartások 50%-a számára kell

biztosítani a 100 Mbit/s feletti (szupergyors széles sávú internet)

előfizetést. Bár a 100 Mbit/s-t biztosítani

képes hálózatok a háztartások 49%-át

fedik le, 2016 júniusáig csupán a háztartások 11%-a rendelkezett

szupergyors széles sávú internet-

előfizetéssel. A gyors és szupergyors széles sávú szolgáltatások lassú

elterjedése befolyásolja Európának az innovációra, a tudás továbbítására,

valamint az áruk és szolgáltatások terjesztésére irányuló képességét, a

vidéki területeket pedig elszigetelten tartja.

A vezetékes széles sáv háztartások körében való elterjedtsége

Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban a legalacsonyabb,

lényegesen a 72%-os európai átlag alatti. Az elterjedtség Luxemburgban és

Hollandiában a legnagyobb, több mint 90%-os (5. ábra).

5. ábra – Vezetékes széles sáv – az alap és a gyors széles sávú internet (NGA)

elterjedtsége a háztartások körében

Forrás: A Bizottság szolgálatai a Hírközlési Bizottság és az Eurostat alapján

A széles sávú mobilinternet a széles sávú

piac gyorsan növekvő szegmense. A széles sávú mobilinternet elterjedtségét

illetően az EU-ban 100 főre 84 aktív széles sávú mobilinternet-előfizetéssel

rendelkező SIM-kártya jut; ez a szám négy éve még 34 volt. A növekedés az

elmúlt négy évben lineárisan alakult, évente több mint 40 millió új

előfizetéssel.

A skandináv országokban és

Észtországban, Luxemburgban és Lengyelországban 100 főre már most is

100-nál több előfizetés jut, míg Magyarországon és Görögországban az

elterjedtségi ráta még mindig 50% alatti. A széles sávú mobilinternet-előfizetések

nagy részét okostelefonokon használják, tableteken vagy notebookokon kevésbé

(6. ábra).

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

IT BG PL FI LT RO PT LV IE AT EL SE HU ES CY HR FR SK EU SI CZ DK EE BE MT DE UK NL LU

Gyors széles sávú internetAlap széles sávú internet

Vezetékes széles sáv elterjedtsége a háztartások körében – alap és a gyors széles sávú internet (min. 30 Mb/s), 2016. július

7. oldal |

6. ábra – A széles sávú mobilinternet elterjedtsége

Forrás: A Bizottság szolgálatai a Hírközlési Bizottság és az Eurostat alapján

3. A MEGFELELŐ SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA

Európában a távközlési piacok hatóköre továbbra is elsősorban nemzeti,

regionális vagy helyi jellegű, eltérő kínálati és keresleti feltételekkel. A

távközlési szolgáltatók még akkor is rendelkeznek nemzeti stratégiával, ha

nagyobb multinacionális csoportok

részeként működnek. A távközlési szabályozási és spektrumpolitikákat

illetően jelentős eltérések mutatkoznak az EU-n belül, ami nem indokolható a

nemzeti körülményekkel, és uniós szinten akadályozhatja a további

beruházások, valamint az innovatív vállalkozások megjelenésének

lehetőségét. Ez pedig meggátolja az EU-t

abban, hogy kiaknázza az egész unióra kiterjedő távközlési piacban rejlő

potenciált.

Az elektronikus hírközlés jelenlegi (2002 óta hatályos és 2009-ben frissített)

szabályozási kerete sikeresen

liberalizálta a korábban monopolhelyzetben lévő nemzeti

piacokat. A szabályozási keret továbbá csökkentette a piacra lépés útjában álló

akadályokat, mivel elősegíti a tényleges versenyt, és az egész EU-ra vonatkozóan

teremti meg a hírközlési piacok közös alapelveit. A keret fő gazdasági

szabályozó rendelkezései a nemzeti

szabályozó hatóságok által végzett piacelemzésen alapulnak, amely

előzetesen állapít meg olyan korrekciós intézkedéseket, amelyekkel egy vagy

több szolgáltató jelentős piaci ereje (vagy erőfölénye) esetén is biztosítani

tudja a tényleges versenyt. A jelenlegi

keret ezért a 28 tagállam nemzeti szabályozó hatóságai által végrehajtott

szabályokon alapul.

A jelenlegi szabályozási keret sikeresen teremtette meg a különböző nemzeti

piacokon a tényleges verseny feltételeit.

A hagyományosan vertikálisan integrált távközlési szolgáltatásokat nyújtó

szolgáltatók („meglévő” vagy más néven „inkumbens” szolgáltatók) versengenek

a hozzáférést igénylőkkel („piacra lépők”), valamint a kábelhálózatok

szolgáltatóival (amelyek korábban televíziós szolgáltatásokat nyújtottak). A

széles sávú mobilinternettel kapcsolatos

innováció új szolgáltatási platformot hozott létre.

Bár bizonyos esetekben egyetértés van

abban, hogy szabályozni kell a széles sávú hálózatokhoz való hozzáférést, a

választott szabályozási korrekciós

intézkedések között jellemzően igen nagy az eltérés.

Ez a helyzet pedig növeli a szolgáltatókra

nehezedő terhet, hogy határokon átnyúló befektetéseket eszközöljenek a

hálózatokba és kapcsolódó

szolgáltatásokba, valamint hogy pusztán a meglévő kereskedelmi és technikai

modellek kiterjesztése alapján lépjenek be új piacokra. Ennek eredményeként a

fogyasztók és vállalkozások valamennyi ágazatban az egyes országokban eltérő

minőségű elektronikus hírközlési

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

140%

160%

FI DK SE EE LU PL IE UK CY ES IT NL EU BG FR HR LV AT CZ LT SK DE RO BE MT SI PT EL HU

Széles sávú mobilinternet elterjedtsége országonként, 2016. július

8. oldal |

szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá; a gyengébb minőségű hozzáférési

hálózatok hátráltatják egyes gazdasági

ágazatok teljesítményét, és csökkentik a polgárok online tevékenységekben való

részvétel iránti érdeklődését.

9. oldal |

A digitális egységes piacra vonatkozó stratégiája teljesítésének keretében a

Bizottság 2016. szeptember 14-én egy

sor kezdeményezést és jogalkotási javaslatot fogadott el, hogy az EU-t az

internetkapcsolatok száma és minősége tekintetében az élvonalba emelje5:

1) egy sor új, az összekapcsoltságra

vonatkozó, nem kötelező érvényű cél a 2025-re megvalósítandó,

versenyképes digitális egységes piac

érdekében6; 2) az új Európai Elektronikus Hírközlési

Kódex7, amely négy meglévő távközlési irányelv (keretirányelv,

engedélyezési irányelv, hozzáférési irányelv, egyetemes szolgáltatási

irányelv) egyetlen irányelvbe történő beépítéséből áll, valamint az Európai

Elektronikus Hírközlési Szabályozók

Testületéről (BEREC) szóló rendelet frissített változata8;

3) rendelet a helyi közösségek támogatásáról, hogy ingyenes wifi-

kapcsolatot kínálhassanak polgáraik számára9 (WiFi4EU);

4) az 5G hálózat EU-ban történő kiépítésére irányuló cselekvési terv10.

3.1. Az összekapcsoltságra vonatkozó célok a 2025-re

megvalósítandó versenyképes digitális egységes piac szolgálatában

Az EU jelenlegi, a széles sávú internettel kapcsolatban 2020-ig elérendő céljai

alapján a Bizottság a gigabitalapú

európai információs társadalomra vonatkozó jövőképet vázolt fel. E

jövőkép megvalósításával a nagyon nagy kapacitású hálózatok elérhetővé válása

és elterjedése lehetővé tenné a digitális egységes piac keretében a termékek,

5 http://europa.eu/rapid/press-release_IP-

16-3008_hu.htm 6 https://ec.europa.eu/digital-single-market/news-redirect/34110 7 https://ec.europa.eu/digital-single-

market/news-redirect/34112 8 https://ec.europa.eu/digital-single-market/news-redirect/34114 9 https://ec.europa.eu/digital-single-market/news-redirect/34228 10 https://ec.europa.eu/digital-single-

market/news-redirect/34115

szolgáltatások és alkalmazások széles körű használatát és fejlesztését.

A 2025-ig elérendő új célok a következők:

1) Gondoskodni kell arról, hogy a

társadalmi-gazdasági téren

meghatározó szereplők – így az iskolák, az egyetemek, a

kutatóközpontok, a közlekedési csomópontok, a közszolgáltatók,

köztük a kórházak és a közigazgatási szervek, valamint a digitális

technológiákat alkalmazó cégek – mind rendkívül magas gigabites

nagyságrendű adatforgalmat biztosító hozzáféréssel rendelkezzenek

(amelynek révén a felhasználók

másodpercenként 1 GB mennyiségű adatot tölthetnek fel vagy le).

2) Minden európai háztartás számára lehetővé kell tenni – a vidéki

térségekben és a városokban egyaránt –, hogy olyan

internetkapcsolattal rendelkezzen, amely legalább 100 Mbit/s – további

fejlesztés esetén pedig akár 1 Gbit/s

(1000 Mbit/s) – letöltési sebességet biztosít.

3) Az összes városi területen, valamint a nagyobb utakon és vasútvonalakon

megszakítás nélküli hozzáférést biztosító lefedettségről kell

gondoskodni az 5G, a vezeték nélküli hírközlési rendszerek ötödik

generációja tekintetében. Köztes

célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában

kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát.

Becslések szerint a hálózati

összekapcsoltságra vonatkozó

célkitűzések elérése az elkövetkező évtizedben 500 milliárd eurós beruházást

fog igényelni. Ennek a pénznek a jelentős részét magánforrásból kell

előteremteni. A jelenlegi beruházási tendenciák alapján azonban

valószínűsíthető, hogy a finanszírozáshoz szükséges források terén 155 milliárd

eurós hiánnyal kell majd számolni.

10. oldal |

3.2. Az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódex

A beruházási nehézségek orvoslása

céljából a Bizottság a hatályos uniós távközlési szabályok korszerűsítését

javasolta, amelyek frissítésére utoljára 2009-ben került sor. Az új Európai

Elektronikus Hírközlési Kódex vitája jelenleg is folyik a társjogalkotók

körében.

A Kódex a következő javaslatokat

tartalmazza:

– Kiélezettebb verseny és nagyobb kiszámíthatóság a befektetők

számára: függetlenül attól, hogy melyik ágazatban finanszíroznak beruházásokat,

a befektetők számára alapfeltételt jelent

a hosszú távú jogbiztonság. Ehhez stabil szabályozási környezetre van szükség,

amely csökkenti a szabályozási gyakorlatban EU-szerte jelentkező

eltéréseket. A javasolt Kódex értelmében csak akkor kerül majd sor

piacszabályozásra, ha ezt a végfelhasználók érdeke megköveteli,

illetve ha a szolgáltatók közötti

kereskedelmi megállapodások nem vezetnek versenyképes eredmények

létrejöttéhez. Az új Kódex számottevően csökkenti a szabályozást azokra az

esetekre vonatkozóan, amikor rivális szolgáltatók közösen ruháznak be

nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésébe, egyúttal pedig megkönnyíti

a kisebb piaci szereplők számára, hogy –

a költségeket megosztva, a méretgazdaságosság korlátait legyőzve

stb. – beruházási projektekben vegyenek részt. A javasolt új szabályok nagyobb

kiszámíthatóságot biztosítanak azok számára, akik elsőként vállalják a

kockázatot, hogy hálózatfejlesztésbe ruházzanak be olyan területeken, például

vidéken, ahol kevesebb profitra lehet

szert tenni. Az új Kódex esetében már nemcsak a hálózatokhoz való

hozzáférésért folytatott versenyről van szó, hanem az ezekbe a hálózatokba

való beruházás terén folytatott versenyről is.

– Jobb rádiófrekvencia-használat: a szabályozási gyakorlatban EU-szerte

jelentkező eltérések csökkentése különösen fontos a vezeték nélküli

hírközlés legfőbb „nyersanyagát” jelentő rádiófrekvencia-spektrum

vonatkozásában. A Kódex hosszú időre

szóló frekvenciahasználati engedélyek kibocsátását indítványozza, ezt pedig

szigorúbb követelményekhez köti a tényleges és hatékony

spektrumhasználat tekintetében. Ezen túlmenően a Kódex az alapvető

paraméterek összehangolását is szorgalmazza. Példaként említhető a

frekvenciakijelölések időzítésének koordinálása annak érdekében, hogy az

EU piacán időben kerüljön sor a

frekvenciatartományok felszabadítására, illetve a spektrumpolitikák

konvergenciájának előmozdítása abból a célból, hogy az Unió területén

maradéktalanul megvalósuljon a vezeték nélküli lefedettség.

– Erőteljesebb fogyasztóvédelemre van szükség azokon a területeken, ahol

az ágazatspecifikus szükségletekre nem adnak választ az általános

fogyasztóvédelmi szabályok. A szabályok korszerűsítésének köszönhetően

könnyebb lesz szolgáltatót váltaniuk azoknak a fogyasztóknak, akik

csomagban értékesített szolgáltatásokra

(internet, telefon, tv, mobiltelefon stb.) fizettek elő. Az új szabályok biztosítani

fogják, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok tagjainak

(köztük az időseknek, a fogyatékossággal élő személyeknek és a

szociális segélyben részesülő embereknek) joguk legyen megfizethető

áron előfizetni az internetre.

– Biztonságosabb online környezet a

felhasználók, tisztességesebb szabályok az összes szereplő

számára: egyes szabályok hatályát a jövőben azokra az új online szereplőkre

is ki kell terjeszteni, akik a hagyományos

szereplők szolgáltatásaival egyenértékű szolgáltatásokat nyújtanak. Ez különösen

azt a célt szolgálja, hogy a biztonsági követelmények (a hálózatok és a

szerverek biztonsága tekintetében) rájuk is vonatkozzanak. A javaslatok azt is

lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy ezeknek az online

szolgáltatásoknak a révén a 112-es

számon feltárcsázható uniós

11. oldal |

segélyszolgálathoz forduljanak, anélkül, hogy ezért többletdíjat kellene fizetniük.

A Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságok és a BEREC szerepének

megerősítésére is javaslatot tett, biztosítani kívánja ugyanis, hogy a

jelenlegi széttagoltság és következetlenség felszámolása révén a

szabályok alkalmazására a digitális egységes piac teljes területén

következetesen és kiszámítható módon

kerüljön sor. A BEREC teljes jogú ügynökséggé történő átalakítására

irányuló javaslat összhangban áll a javasolt új Európai Hírközlési Kódexszel,

amely azonosítja azokat a területeket, amelyeken a BEREC hozzájárulhat az

összekapcsoltsággal és a szabályozás következetességével kapcsolatos

célkitűzésekhez (mind például a határon

átnyúló kérdések, iránymutatás a nemzeti szabályozó hatóságok számára

stb.).

A széles sávú internet szempontjából különösen fontos, hogy a jelentős piaci

erővel rendelkező szolgáltatók

tulajdonában lévő hálózatok esetében a hozzáférés szabályozása az

elektronikus hírközlés szabályozási keretének továbbra is fontos része. Ez

azt jelenti, hogy ezek a szolgáltatók fizetés ellenében továbbra is hozzáférést

biztosítanak a hálózataikhoz más szolgáltatók részére, ellenkező esetben a

szabályozó hatóságok beavatkozhatnak.

Ugyanakkor a javaslat szerint a hozzáférés biztosításának feltételeit le

kell egyszerűsíteni és ki kell igazítani, hogy ezáltal is ösztönözzék az új, nagy

kapacitású hálózatok kiépítését. Továbbá az Európai Unióban jelenleg folytatott

bevált gyakorlatok alapján a Bizottság célzottabb megközelítést javasol annak

biztosítására, hogy a hozzáférési

kötelezettségeket csak akkor érvényesítsék, ha és ahol azokra a piac

hiányosságainak kezelése miatt szükség van. A Bizottság a piaci felülvizsgálat

jelenlegi, legfeljebb három éves időszakát öt évre javasolja bővíteni, ami

a szolgáltatók számára a szabályozási környezet szempontjából nagyobb

stabilitást biztosít.

A célzottabb szabályozás és a gyengén

ellátott területeken a beruházások

ösztönzése érdekében a javasolt Kódex előírja a nemzeti szabályozó hatóságok

számára, hogy térképezzék fel a

hálózattal kapcsolatos beruházási szándékokat, és hogy pályázati

felhívásokat tegyenek közzé annak érdekében, hogy előmozdítsák a nagyon

nagy kapacitású hálózatok kiépítését olyan területeken, ahol nem terveznek

ilyesmit. A befektetési jogbiztonság javítása érdekében a javasolt szabályok

felhatalmazzák a szabályozó szerveket, hogy fellépjenek azon szolgáltatókkal

szemben, amelyek eltérnek az ezekkel a

területekkel kapcsolatban bejelentett szándékuktól. Ily módon a Kódex

ösztönözni fogja azokat alternatív hálózatüzemeltetőket, amelyek kisebb

földrajzi területekre összpontosítanak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a nem

városban élő polgárok jó minőségű internetkapcsolattal rendelkezzenek.

Ezenkívül a Kódex két olyan modellt is javasol, amellyel a szolgáltatók

csökkenthetik a szabályozásból eredő terheiket:

1) Társberuházás: A verseny a beruházások motorja, különösen

akkor, ha van lehetőség infrastruktúra-szintű versenyre (pl. a

sűrűn lakott területeken). Más területeken a társberuházás segítheti

az erőforrások megosztását, és csökkentheti a hálózat kiépítésének

költségeit. A beruházni kívánó

alternatív szolgáltatók számára reális lehetőséget nyújt a beruházásra, a

hálózataikat korszerűsítő domináns szolgáltatók számára pedig lehetővé

teszi, hogy kiemelkedjenek a nem beruházó szolgáltatók közül. Az ilyen

megközelítés piaci szereplők széles körének nyújt ösztönzést ahhoz,

hogy már a kezdetektől fogva

egyesítsék erőiket a nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez és teljes körű

hasznosításához. A hálózati kapacitás bővülésével az új kereskedelmi

hozzáférési megállapodásokat is ösztönözheti. A gyéren lakott

területeken élő emberek pedig élvezhetik a nagyon nagy kapacitású

hálózatok e modellek által támogatott

gyorsabb kiépítéséből adódó előnyöket.

12. oldal |

2) Csak nagykereskedelmi: azok a piaci szereplők, akik magántőkéből

finanszírozott hálózati beruházásokat

valósítanak meg, majd kizárólag az azokhoz való hozzáférés

értékesítésével vagy bérbeadásával foglalkoznak, és a

végfelhasználóknak nem kínálnak szolgáltatásokat, szintén hasznot

húzhatnak a kevésbé szigorú hozzáférési kötelezettségekből,

amennyiben továbbra is erőfölénnyel rendelkező piaci szereplőnek

minősülnek. Ha a befektető több

szolgáltatóhoz is kínál hozzáférést, bevételeket vonhat össze, és

biztosíthatja, hogy jobban megtérüljön az infrastruktúra

építéséhez szükséges tőke.

A rádióspektrum-kiosztás fokozottabb

összehangolására vonatkozó szabályok szintén megkönnyítik a befektetők

munkáját, különösen a határokon átnyúló bővítések tekintetében. A Kódex

hosszú időre szóló frekvenciahasználati engedélyek kibocsátását indítványozza,

hogy ösztönözze a beruházásokat, ugyanakkor szigorúbb követelményekhez

kösse a tényleges és hatékony

spektrumhasználatot. A Kódex különösen a spektrumkiosztás időzítésének és az

engedélyek azon feltételeinek összehangolására tesz javaslatot,

amelyek a legnagyobb hatással vannak a piaci szerkezetre és üzleti stratégiákra,

annak biztosítása érdekében, hogy a spektrum időben váljon elérhetővé az

uniós piacon. Az új szabályok

csökkenteni fogják a több országban működő távközlési szolgáltatók

költségeit, ezáltal hozzájárulnak a belső piac megteremtéséhez.

A vezeték nélküli széles sávú

internetjelentős mértékben hozzájárul

ahhoz, hogy a távoli térségekben élők is gyors széles sávú internetkapcsolattal

rendelkezhessenek, valamint ahhoz, hogy Európában bárhol a mobil

eszközökön (pl. okostelefonokon, tableteken és laptopokon) elérhetők

legyenek az innovatív szolgáltatások. A rádióspektrum hatékony használata

révén, amelynek a vezeték nélküli

berendezések esetében kedveznek a spektrumhasználat interoperabilitást és

méretgazdaságosságot lehetővé tevő harmonizált feltételei, a digitális

termékek és szolgáltatások azzal a

potenciállal rendelkeznek, hogy támogassák a polgárok életének

valamennyi aspektusát, és elősegítsék Európa gazdasági fellendülését.

3.3. WiFi4EU

A közintézmények – a hatóságoktól a könyvtárakig, egyetemekig és

kórházakig – egyre nagyobb mértékben

fejlesztik vezeték nélküli helyi hálózataikat (wifi) saját belső

használatra, de gyakran a látogatók rendelkezésére is bocsátják azokat. E

gyakorlat alapján a Bizottság egy 120 millió EUR költségvetésű

utalványrendszer létrehozására tett javaslatot, amellyel abban segíti az

érdekelt önkormányzatokat, hogy

ingyenes wifi-hozzáférést biztosítsanak például a középületekben, egészségügyi

intézményekben, parkokban vagy köztereken, valamint azok környékén. A

becslések szerint 2020-ig legalább 6000–8000 helyi közösség fog majd profitálni

ebből az új programból.

2017 májusában az Európai Parlament, a

Tanács és a Bizottság politikai megállapodásra jutott a WiFi4EU

kezdeményezést és annak finanszírozását illetően.

3.4. Az 5G cselekvési terv

Az 5G cselekvési terv kiemelt

kezdeményezés célja, hogy megoldást találjon a kereskedelmi típusú 5G

szolgáltatások 2020-ig megvalósítandó európai bevezetésével kapcsolatos piaci

és befektetési kihívásokra. A Bizottság az érdekelt felekkel együtt elsősorban a

hálózat kiépítésének útjában álló

szakpolitikai és szabályozási akadályokat fogja elhárítani, például úgy, hogy

elősegíti a rádióspektrum időben történő rendelkezésre bocsátását, a mikrocellák

telepítésének kedvezőbb feltételeit, vagy hogy kezeli az adott szolgáltatások

telepítését megakadályozó ágazati problémákat. Ez az intézkedés kiegészíti

a szabályozási keret felülvizsgálatának

általánosságban is pozitív hatását. Sikeressége az összes szereplő önkéntes

13. oldal |

és kölcsönösen előnyös koordinációjától függ.

A terv továbbá az új, kapcsolatalapú innovációs ökoszisztémák fejlesztését is

fel kívánja gyorsítani, aminek során az 5G kiépítésére irányuló közös menetrend

megvalósítása érdekében összehozza az összes európai partnert valamennyi

érintett ágazatból, a távközléstől a logisztikáig, a közlekedési, energetikai,

egészségügyi és feldolgozóipari ágazatig.

A terv továbbá összekapcsolja az 5G-vel

kapcsolatban jelenleg zajló kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket és a

kidolgozott megoldások jövőbeni piaci elterjedését. Ez továbbfejlesztett 5G

demonstrációs és nagy léptékű,

kereskedelmi hasznosítást megelőző vizsgálati tevékenységeket is magában

foglal, továbbá egy, az 5G szabványosítására vonatkozó

konzisztens uniós stratégiát is. A terv végezetül egyértelmű ütemtervet kíván

felállítani az 5G infrastruktúrákkal kapcsolatos, az EU-ban megvalósítandó

állami és magánberuházásokra

vonatkozóan, összhangban az 5G kapcsolatnak a gazdaság és társadalom

szempontjából fennálló stratégiai jelentőségével.

A terv a Bizottság azon számos

törekvésén alapul, amelyek annak

biztosítását szolgálják, hogy az EU világszinten vezető szerepet töltsön be

az 5G fejlesztése terén. A Bizottság már 2013-ban elindított az 5G fejlesztésével

kapcsolatban egy 700 millió eurónyi uniós finanszírozással támogatott, a köz-

és a magánszféra közötti partnerséget a Horizont 2020 program keretében, amely

2020-ig tart. A program legalább 3,5

milliárd EUR-t kíván bevonni a magánszektor részéről. A Bizottság

továbbá kétoldalú alapon több stratégiai kereskedelmi partnerországban található

partnerével is együttműködik az 5G közös fejlesztésének elősegítésén,

nevezetesen Dél-Koreával, Japánnal, Kínával és Brazíliával. Az EU az USA-ban

található kiemelt szervezetekkel is szoros

kapcsolatot ápol.

3.5. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, többek között

vezeték nélküli széles sávú

internetszolgáltatásra biztosított spektrum

A 2012-ben elfogadott rádióspektrum-politikai program egyik fő szakpolitikai

célkitűzése az volt, hogy 2015-ig legalább egy 1200 MHz-es spektrumot

meg kell határozni, amely alkalmas a vezeték nélküli széles sávú

szolgáltatások céljára. A tagállamok egyenként felelnek a spektrumhasználati

jogok odaítéléséért.

A rádióspektrum-politikai program

értelmében egyes tagállamoknak még be kell fejezniük a már harmonizált sávokra

vonatkozó engedélyezési eljárást. 2017 májusában a Parlament és a Tanács

elfogadta az (EU) 2017/899 határozatot,

amely szerint a tagállamoknak alapvetően 2020. június 30-ig lehetővé

kell tenniük a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások

nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek számára a 700 MHz-es

frekvenciasáv használatát, kizárólag az (EU) 2016/687 bizottsági végrehajtási

határozat által meghatározott

harmonizált műszaki feltételeknek megfelelően. Eközben a Bizottság és a

tagállamok dolgoznak az 1,5 GHz-es sáv esetleges kiterjesztésén, valamint a 900

MHz-es és az 1800 MHz-es sávok műszaki feltételének az IoT (a tárgyak

internete) céljából történő felhasználását elősegítő módosításán.

Míg az EU egyre közelebb kerül az 1200 MHz-es cél eléréséhez, egyes

tagállamoknak még a harmonizált spektrum több mint 30%-át ki kell

osztaniuk. Egyfelől csak Finnország, Franciaország és Németország osztotta

ki a 700 MHz-es sávot (az úttörő 5G

sávot), míg egyes tagállamokban a frekvenciasáv rendeltetésének

módosítása még évekig eltarthat. Másfelől az 1 GHz feletti frekvenciák

iránti piaci kereslet hiányáról is beszámolnak. A helyzet azonban

változik, többek között azért, mert az 5G hálózat kiépítése következtében egyre

nő az érdeklődés a nagy frekvenciasávok

iránt, különösen a 3,4–3,8 GHz-es sávban, amelyet úttörő 5G sávnak is

14. oldal |

neveznek. A rádióspektrum-politikai programban a vezeték nélküli széles

sávú elektronikus hírközlési

szolgáltatások nyújtására kijelölt sávok engedélyezési folyamatával kapcsolatban

a tagállamok helyzetének áttekintését lásd a 2. táblázatban.

4. A SZAKPOLITIKAI HELYZET

RÉSZLETES VIZSGÁLATA

4.1. Bevált gyakorlatok

Széles sávú internet Hollandiában

Hollandia az átlag felett teljesít, és a hálózati összekapcsoltságra vonatkozó

dimenzió terén továbbra is első helyen

áll. Hollandia a széles sávú és a gyors széles sávú lefedettség tekintetében is

a3 legjobban teljesítő uniós tagállam közé tartozik. Az egész országban

elérhetők a széles sávú szolgáltatások (vezetékes, mobil és műholdas

hálózatokon keresztül), és emellett a széles sávú internet és az NGA

elterjedtsége is jelentős. Hollandia

azonban valamivel kevésbé teljesít jól a 4G lefedettség, a széles sávú

mobilinternet elterjedtsége és a spektrumharmonizáció terén.

2016 júliusában a Gazdasági Ügyek

Minisztériuma közzétette új digitális

menetrendjét, amely a holland gazdaság további digitalizálására vonatkozó, a

2016/2017-es időszakra beütemezett intézkedéseket vázolta. Általánosságban

a holland széles sávú stratégia a piaci alapú infrastruktúra-bővítést részesíti

előnyben. Azt is hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok fő feladata

megteremteni a megfelelő feltételeket,

azaz megtervezni és koordinálni a földmunkát, lerövidíteni az engedélyezési

eljárásokat és csökkenteni azok költségeit, illetve előmozdítani az

alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését és használatát. Ahol nem

működik a piaci alapú infrastruktúra-bővítés, finanszírozással és pénzügyi

eszközök nyújtásával a helyi és

regionális szereplők is segíthetnek. Ezenkívül a kormány támogatja a saját

finanszírozású széles sávú hálózatokkal kapcsolatos olyan polgári

kezdeményezéseket, mint például a samenselinternet.nl, amely a

folyamatban lévő széles sávú projektek különböző aspektusairól tájékoztató

tudásplatform.

Hollandia megőrzi a haladás viszonylag

jó ütemét, és egyben az ágazat versenyképességét is fenntartja. Az

infrastruktúra-beruházások megkönnyítése érdekében még át kell

ültetnie a széles sávú internet költségeinek csökkentéséről szóló

irányelvet.

Hollandia fontos szerepet kíván betölteni

az 5G szolgáltatások nyújtására irányuló európai stratégiában. Az 5G-vel

kapcsolatos innovációk felgyorsítása érdekében az állami hatóságok és az ipar

közösen indították el a Fieldlab 5G

elnevezésű kezdeményezést, amelynek keretében több vállalat szerezhet

tapasztalatot az innovatív alkalmazásokkal kapcsolatban olyan

területeken, mint a mezőgazdaság, szakápolás, energia, életkörülmények,

valamint közlekedés és logisztika. Ezenkívül megkezdődtek egy, várhatóan

2019-ben megrendezendő, több (5G-s)

frekvenciasávra vonatkozó árverés előkészületei.

Széles sávú internet Belgiumban

Az összekapcsoltság terén Belgium az egyik legjobban teljesítő ország

Európában. Az ország lefedettsége teljes, területének 99%-án gyors

(legalább 30 Mbit/s) hálózatok érhetők el. A háztartások 80%-a rendelkezik

vezetékes széles sávú internet-előfizetéssel; az előfizetések 81%-a

gyors széles sávú internetre vonatkozik.

Vezető szerepének megőrzése érdekében

Belgiumnak két nehézséget kell leküzdenie a gyors internetkapcsolatok

terén: először is növelnie kell a széles sávú mobilinternet elterjedését.

Másodszor az országnak ösztönöznie kell

a szupergyors (100 Mbit/s feletti) széles sávú internet kiépítését. Általános

teljesítményével összevetve Belgium kissé le van maradva a mobilinternet

használata terén, mivel a széles sávú mobilinternet elterjedtsége az uniós

átlag alatti. A belga kormány elkötelezett egy olyan ambiciózus digitális menetrend

megvalósítása iránt, amely szerint 2020-

15. oldal |

ig a felhasználók számára 1 Gb/s sebességű internetkapcsolatot biztosít,

és így a DESI-n még jobb helyezést ér

el. E célok elérése érdekében a kedvező szabályozási környezet által támogatott,

piacvezérelt beruházásokra támaszkodik. A szövetségi állami, regionális és

önkormányzati szint közötti szoros együttműködésben jelenleg zajlik egy, a

„fehér foltok” – a jelenleg elégtelen vezetékes és mobil internetkapcsolattal

rendelkező területek – lefedettségére vonatkozó terv előkészítése. A vallon

kormány és az ágazat között 2016-ban

született egy megállapodás arról, hogy a vezeték nélküli infrastruktúra

kiépítéséért cserében adókönnyítéseket lehet igénybe venni.E dokumentum

javaslatokat tesz, milyen módokon lehet elősegíteni a digitális hírközlési hálózatok

bővítését.

Az összekapcsoltság továbbfejlesztése és

a gigabitalapú információs társadalom 2020-ig történő megvalósítása

érdekében Belgiumnak jobban kell támogatnia a széles sávú internet

elterjedését, valamint az első osztályú mobil infrastruktúrát. Az infrastruktúra-

fejlesztés célzott könnyítése, valamint a

többletértéket jelentő mobilinternetes megoldások előrelépést hozhatnak e

tekintetben. A költségcsökkentésről szóló irányelv gyors végrehajtása fontos eleme

a szolgáltatókat sújtó szabályozási terhek könnyítésének. Ugyanilyen

eredményt hozhat a települések közötti fokozott koordináció a hálózat

kiépítésének feltételeivel kapcsolatban,

ami regionális iránymutatást eredményezhet.

4.2. Fogyasztói szempontok

2002 óta a mobil hírközlési

szolgáltatások ára az EU-ban valamennyi

használati minta esetében jelentősen csökkent. A csökkenés 2006 és 2010

között legalább 30%-os volt (7. ábra).

A széles sávú internetet illetően a vezetékes széles sávú internet ára 2012

óta jelentősen csökkent, bár ez a tendencia 2015-től kezdődően lelassult

(7. ábra).

16. oldal |

7. ábra – Széles sávú internet kiskereskedelmi ára vásárlóerő-paritásban

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2013 2014 2015 2016

12Mbps-30Mbps 30Mbps-100Mbps

Széles sávú internet kiskereskedelmi ára (EUR PPP)* – Egyszeri ajánlatok, 2013–2016

0

10

20

30

40

50

60

70

2013 2014 2015 2016

12Mbps-30Mbps 30Mbps-100Mbps

Széles sávú internet kiskereskedelmi ára (EUR PPP)* – Csomagajánlatok: széles sáv, vezetékes telefon és televízió, 2013–2016

17. oldal |

5. HASZNOS FORRÁSOK

Digitális egységes piac

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/digital-single-market-strategy-

europe-com2015-192-final

A digitális menetrend eredménytáblája

https://ec.europa.eu/digital-single-market/digital-scoreboard

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)

https://ec.europa.eu/digital-single-market/desi

Közlemény és szolgálati munkadokumentum

Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé

Cselekvési terv és szolgálati munkadokumentum, közlemény – 5G Európa számára

Javaslat – az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) létrehozásáról

szóló rendeletre irányuló javaslat https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/proposed-regulation-

establishing-body-european-regulators-electronic-communications-berec

Javaslat – Az internetkapcsolat helyi közösségekben és közösségi terekben történő

előmozdításáról szóló rendelet (Wifi4EU rendelet) https://ec.europa.eu/digital-single-market/news-redirect/34228

Dátum: 2017.11.22.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

BE BG CZ DK DE EE EL ES FR HR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK EU

12Mbps-30Mbps 30Mbps-100Mbps

Vezetékes széles sávú internet kiskereskedelmi ára (EUR PPP)* – Egyszeri ajánlatok, 2016. ősz

0

10

20

30

40

50

60

70

80

BE BG CZ DE EE EL ES FR HR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK SE UK EU

12Mbps-30Mbps 30Mbps-100Mbps

Vezetékes széles sávú internet kiskereskedelmi ára (EUR PPP)* – Csomagajánlatok: széles sáv, vezetékes telefon és televízió, 2016. október

18. oldal |

MELLÉKLET

1. táblázat – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2016 – Összekapcsoltság

Ország neve Országkód Pontszám (0-1)11

Hollandia NL 0,81

Luxemburg LU 0,78

Belgium BE 0,77

Dánia DK 0,76

Svédország SE 0,75

Egyesült Királyság UK 0,74

Németország DE 0,71

Litvánia LT 0,70

Málta MT 0,67

Portugália PT 0,67

Írország IE 0,64

Finnország FI 0,64

Lettország LV 0,63

Magyarország HU 0,63

Ausztria AT 0,63

A 28 tagú Európai Unió EU 0,63

Cseh Köztársaság CZ 0,62

Észtország EE 0,62

Spanyolország ES 0,59

Szlovénia SI 0,57

Franciaország FR 0,55

Ciprus CY 0,54

Románia RO 0,54

Szlovákia SK 0,54

Olaszország IT 0,53

Lengyelország PL 0,52

Bulgária BG 0,52

Görögország EL 0,48

Horvátország HR 0,45

11 Az eltérő mértékegységben kifejezett mutatóknak a DESI aldimenzióba és dimenzióiba történő aggregálásához e mutatókat normalizálni kellett. A DESI esetében a normalizálást a minimum-maximum módszer alkalmazásával végezték, amely ez egyes mutatók 0 és 1 közötti skálára

történő lineáris projekcióját jelenti. A pozitív irányú mutatóknál (azaz ahol a magasabb érték jobb eredményt jelent) a 0 értéket a normalizált skálán a mutató eredeti skáláján található minimumértékhez kötötték, az 1 értéket a normalizált skálán pedig a mutató skálájának maximális

értékéhez kötötték. A negatív irányú mutatóknál ennek ellenkezője történt. Az indexeredmények időközi összehasonlítása érdekében az egyes mutatók normalizálásának minimum- és maximumértékeit rögzítették, és azokat a DESI jövőbeli változataiban normalizálásra fogják

felhasználni.

19. oldal |

2. táblázat – A rádióspektrum-politikai programban a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására kijelölt sávok engedélyezési folyamatával kapcsolatban a tagállamokban fennálló helyzet

Sáv Alsáv

700 MHz

800 MHz

900 MHz

1500 MHz

1800 MHz

2,5–2,69 GHz

3,4–3,8 GHz

3,4–3,6 GHz 3,6–3,8 GHz

elérhető spektrum

(MHz)

60 70 150 190 200 200

AT √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább

részben)

O

BE √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ O

BG O √√√ √√√ L √√√ (legalább

részben)

O

CY √√√ √√√ √√√ √√√ L L

CZ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√√

DE √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√

DK √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)/L

√√√ (legalább részben)/L

EE √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább

részben)

√√√ √√√

EL √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

L

ES √√√ √√√ √√√ √√√ O

FI √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

L

FR √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább

részben)

L

HR √√√ √√√ √√√ L √√√ (legalább

részben)/L

L

HU √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√√ (legalább részben)

L

IE √√√ √√√ √√√ O √√√ (legalább

részben)

√√√

IT √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√

LT √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√√ (legalább részben)

LU √√√ √√√ √√√ √√√ L L

LV √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√√

MT √√ √√√ √√√

(legalább részben)

L √√√ (legalább

részben)

L

NL √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

L

PL √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√

PT √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

RO √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább

részben)

√√√ (legalább

részben)

SE √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább

részben)

√√√

SI √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)/L

√√√ (legalább részben)/L

20. oldal |

SK √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (részben)/√√

UK √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ √√√ (legalább részben)

√√√ (részben)/√√

√√√ — kész; √√- Engedélyezési eljárás folyamatban; L — a sávnak több mint a felére nincs

kereslet; O — Nincs terv/nincs információ