innovation for business 2013/3

Innovationfor business

Felsőoktatás – Ipar - Régió

2013. III. évfolyam 3. szám |

Helyi termelői piacok marketingigényei és lehetőségei

innovationfbusiness5_uj_cikkek.indd 1 2013.07.10. 13:45:30

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK

Egyéves képzések diplomásoknak a legelismertebb gyakorlati szakemberek közreműködésével:

• Online marketing• Kulturális menedzser• Határon átnyúló fejlesztési szakreferens• CRM menedzser-ügyfélkapcsolati vezető• Desztináció menedzsment• Rendezvény menedzsment• Piackutatás gyakorlata• Létesítménygazdálkodó • Üzletfejlesztési menedzser

Kiemelt felnőttképzési ajánlatunk:• Keresőmarketing specialista• Rendezvényszervezés kulturális szakembereknek

OKJ KÉPZÉSEK, TANFOLYAMOK

Tatabányán, Budapesten és Felnőttképzési Partneriro-dáinkkal együttműködve az ország egész területén az alábbi szakmacsoportokban:

• Általános műszaki képzés• Energetika, elektromosság• Gépészet• Idegenforgalom• Közgazdaság, ügyvitel• Közművelődés• Marketing és reklám• Menedzsment és igazgatás• Nagy- és kiskereskedelem• Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás• Informatika (kezdőtől a Cisco képzésekig)• Nyelvi képzések minden szinten

EDUTUS FELNŐTTKÉPZÉSI AKADÉMIA KÍNÁLATA 2013-BAN

Cégeknek személyre szabott szervezetfejlesztési- és vezetési tréningek, coaching!

A képzéssel kapcsolatos részletes információ:Edutus Főiskola1037 Budapest, Bécsi út 324. 6. épület2800 Tatabánya, Stúdium tér 1.www.edutus.hu, [email protected]

Tudást adunk a munkához!Felnőttképzési nyilvántartási szám: 11-0021-06

Intézményi (FAT) akkreditációs lajstromszám: ALF-012


Innovation for Business

Felsőoktatás – Ipar – RégióKiadja: EDUTUS FőiskolaFelelős kiadó: Dr. Bartók IstvánFőszerkesztő: Orosz GyörgySzerkesztőbizottsági tagok EDUTUS:dr Deés Szilvia, dr Garaj ErikaFatér Márta, Briber GáborKülső szerkesztőbizottsági tagok:Papp Zoltán, AGC Glass Hungary Kft.,gyárigazgató,Szép Lilla, Eruditio Kft.,ügyvezető-helyettesTanácsadó testület tagjai:Szögi Zoltán Edutus Zrt. Vezérigazgató;Dr. Szabó Gábor, MISZ, elnök;Minárovits János, Albacomp Zrt., vezérigazgató;Horváth Tamás, Eruditio Kft., ügyvezető;Marc Van den Neste, AGC Glass Europe,Vice-president, CTONyomdai előkészítés és terjesztés:DFT – Hungária Kft.Nyomda: Szel-Ker NyomdaHU ISSN 2062-8595Szerkesztőség: 2800 Tatabánya,Stúdium tér 1.E-mail: [email protected]: iforb.edutus.huA szerzőinknek szóló publikációs követelmény,valamint tudományos cikkeink teljesterjedelmű, hivatkozásokkal kiegészítettváltozata a weblapon megtalálható.

Jelen számunk szerzői:

Peres Anna ¤ Vitéz Éva ¤ Dr. Garaj Erika ¤ Ábel István ¤ Hollókői Nikoletta ¤ Bottyán László ¤ Dr. Jandala Csilla

Impresszum | Tartalomjegyzék |

FelsőoktatásA többnyelvűség didaktikája a felsőoktatásban 3.

Innováció 6.

Kapcsolatépítés mint Innováció-forrás a hazai KKV Szektorban

Az Innováció menedzselése 10.

Pénzpiacok

A bizonytalan jövő-Gazdaságpolitika a globalizáció erőterében 11.

IparHelyi termelői piacok marketingigényei és lehetőségei 14.

TurizmusA klímaváltozás hatása a turizmusra 22.

3


ÖsszefoglalóBár a Language Awareness, illetve Mehrsprachigkeit fogalmai kulcs-fontosságú és aktuális címszavai az európai didaktikai szakiroda-lomnak továbbá kiemelt fontosságú helyet kapnak az Európa Tanács nyelvoktatási koncepciójában, valamint elengedhetetlenül illeszked-nek az Európai Unió „Lifelong Learning Program“-jához is, a magyar-országi nyelvoktatási gyakorlatban gyakorlatilag nincsenek jelen.A többnyelvűség didaktikája autonóm, holisztikus módon közelít a nyelvek oktatásához, az ismeretek, kompetenciák átfogó összekapcso-lását célozza meg. Szemléletének középpontjában az áll, hogy az egyes nyelvek összevetésével, a reflexív tanulás támogatásával komplex nyelvtanulási stratégiát adjon.Az európai tapasztalatok és empirikus tanulmányok kétséget kizáró-an bizonyítják, hogy a nyelvtanulók nyelvi rendszerektől függetlenül képessé válnak arra, hogy az egyes idegen nyelvekre ne különálló nyel-vekként és bonyolult kódrendszerként tekintsenek, hanem a nyelvta-nulást, mint eszközt értelmezzék, hogy sokszínűen, biztosan és ma-gától értetődően kommunikálhassanak párhuzamosan több idegen nyelven is.Mivel a turizmus filozófiája gyökereiben összhangban áll a fent vázolt módszertani rendszerrel, ezért izgalmas feladat volna mélységeiben is egymásra vonatkoztatni a két területet.AbstractAlthough the concept Language Awareness and Mehrsprachigkeit are actual key words in the literature of language didactics and occupy a key position in the conceptual frameworks of the European Council, furthermore they are integral parts of the EU’s Life long Learning Programmes, they have not been incorporated in the practice of language teaching in Hungary.Didactics of multilingualism approaches language teaching in an autonomic and holistic way, for it aims to connect competencies and knowledge in a complex way. It focuses on the comparisons of languages, supports the process of reflexive learning and thus optimizes the complex effectiveness of language learning.As it is known from the European experiences and empirical sciences, language learners, independent of language system, are able to see foreign languages not as independent and complex code systems but as tools for communication in several languages in parallel.Because the philosophy of tourism is in concordance with the above outlined didactical system, it would be an exciting task to apply them to one another.

I. BevezetésA többnyelvűség módszertana nem alapjaiban új jelenség az idegen nyelv oktatásának és tanulásának területén. Alkalmazkodva a társa-dalmi-politikai változásokhoz, a világszerte elfogadott kommunikatív központú nyelvoktatás aktualizált továbbfejlesztését jelenti. Az alap-vetően többnyelvű közösségekben, mint az Európai Unió, vagy egyes országok, mint Kanada, Svájc, Belgium, vagy a legtöbb afrikai ország, kulcsfontosságú az általános és lehetőség szerint minél professzioná-lisabb többnyelvű kommunikáció, ezért a többnyelvűség képzéspoliti-kai szerepe társadalmi dimenzióját tekintve is meghatározó. Az Euró-pai Unió nyelvpolitikai célkitűzése, miszerint minden EU-polgárnak legalább 2 európai nyelvet kellene beszélnie az anyanyelvén kívül, erre a társadalmi szükségszerűségre igyekszik megoldást kínálni.A többnyelvűség didaktikáját jelentősen formálják és támogatják az idegen-nyelvtudományi, idegen-nyelvmódszertani, tanuláspszicho-lógiai és a modern agykutatások eredményei is. Mindezt figyelembe véve jelenleg kijelenthetjük, hogy a nyelvi kompetencia nem bontható élesen és pontosan az egyes tanult nyelvekre, mint különálló egységek-re, hanem sokkal inkább komplex egységet képez, amelyben az egyes nyelvi kompetenciák sokrétű viszonyrendszerben állnak egymás-sal: zavarhatják, ámde kölcsönösen segíthetik is egymást. Az utóbbi években az idegen-nyelvtudományi kutatások kifejezetten közkedvelt

témájává vált, hogy ezen kölcsönhatások pontos képét felvázolják és értelmezzék: a német nyelv angolt követő elsajátításáról már léteznek is eredmények (Hufeisen, 2001).A legnagyobb eredményt azonban az ún. Gesamtsprachencurriculum, azaz az egyes nyelvek felett álló egységes nyelvi kerettanterv (Hufeisen / Lütjeharms 2005), illetve az ehhez illeszkedő, dinamikusan fejlődő módszertan (Mehrsprachigkeitsdidaktik) megteremtése jelenti ( vgl. Meißner / Reinfried 1998; Martinez / Reinfried / Bär 2006).

II. A legfrissebb kutatások eredményei röviden1. Azok számára, akik komolyan veszik a Lifelong Learning Program alapelveit, jó hír, hogy megdőlni látszik az a magát évtizede-ken át makacsul tartó tézis, miszerint létezik az ember életében egy „kritikus”, vagy „érzékeny” periódus, mikor is könnyedén és sikere-sen szárnyalva képes idegen nyelveket tanulni. A legutóbbi kutatási eredmények ezt már inkább vitatják: a gyerekek alapvetően nem job-ban, csupán másként tanulnak, mint a felnőttek (Grotjahn, Schlack, Schulz).2. Örök vita az idegen nyelvoktatásban, így a többnyelvűség módszertanában sem lehet megkerülni, hogy a latin nyelvoktatást követő nyelvtani központú minta, vagy pedig a kommunikatív mód-szertan (azaz a nyelvtan funkcionalizálása, alárendelése kommuni-katív célkitűzéseknek) célravezetőbb –e a tanulási folyamatban. A „Deutsch in Genfer Schulen” című projekt keretében pl. genfi isko-lákban vizsgálták, hogyan tanulnak hatékonyan francia anyanyelvű diákok németül, eredményeiket Alles für der Katz címmel publikálták (Diehl). A címben szándékosan benne hagyott hiba már önmagában állásfoglalást jelez: a projekt eredményei azt támasztották alá, hogy az explicit nyelvtanoktatás csak abban az esetben befolyásolja pozitívan a morfoszintaktikus szerkezetek elsajátítását, ha az az ilyesfajta szer-kezetek elsajátításának természetes folyamatához igazodik, különben legjobb esetben hiábavaló, vagy akár egyenesen kontraproduktív is le-het.3. Mindazonáltal az utóbbi időben egyre gyakrabban talál-kozhatunk azzal az állásponttal, amely szerint a kész nyelvi minták automatizálása, amelyre úgy a kognitív, nyelvtani szabályokat előtérbe helyező, mint a hangsúlyozottan kommunikatív oktatásmódszertan-ban egyöntetűen megmosolygott eljárásként tekintettek, lényegesen nagyobb tanulási hatékonysággal bír, mint ahogyan azt idáig bárki fel-tételezte volna (Barkowski).4. Migránsok integrációja szempontjából különösen fontos kérdés, hogy idegen nyelvtanulásukra milyen befolyással bír az anya-nyelvük. Az ez idáig marginális fontosságúnak ítélt származási nyel-vük helye a többnyelvűség szemléletében egyértelműen felértékelő-dött, sőt, a többnyelvűség módszertana erősen épít is erre a tudásra; ugyanis ezek az emberek nem nyelv nélküliként kezdenek bele válasz-tott hazájuk nyelvének tanulásába, hanem éppen ellenkezőleg, rend-szerint jól képzett nyelvi kompetenciával rendelkeznek, amelyet nem szabad ignorálni, vagy elnyomni, hanem mindezt éppenséggel nyelvta-nulási kompetenciájuk szolgálatába lehet és kell állítani.5. Míg a korábbi időkben a módszertani ajánlások a tanulóra elsősorban mint információk szorgos feldolgozójára tekintettek, a mo-dern kutatások ezzel szemben arra térnek ki, hogy egyrészt a tanulási folyamatban az egész tanulói személyiség meghatározó, nem csupán a kognitív teljesítmény. Másrészt a tanulás során a szociokulturális és a nyelvi tényezők nem választhatóak el egymástól, hiszen a nyelvtanulá-si folyamatok mindig egy bizonyos szociokulturális és személyes élet-rajzi kontextusban zajlanak, amit a nyelvtanuló szociokulturális iden-titása jelentősen befolyásol. Az egyes ember össznyelvi kompetenciája személyes identitásának része: egy újabb nyelv elsajátítása ebből adó-dóan egyben alakítja, formálja a nyelvtanuló identitását. Többnyelvű emberek nyelvi biográfiája (Franceschini / Miecznikowski 2004) egy-értelműen alátámasztja, hogy egy idegen / második / kiegészítő nyelv elsajátítása mindig olyan folyamatot jelent, amely világosan az identi-

A TÖBBNYELVŰSÉG DIDAKTIKÁJA A FELSŐOKTATÁSBANDidactics of multilingualism in higher education

4

Felsőoktatás |


tásra is vonatkozik - és mint ilyen - egyben mindig arról is szól, hogy a nyelvi fejlődést az egyéni életúttal is összefüggésbe hozza (Hu 2006).

III. A többnyelvűség didaktikája a gyakorlatban Érdekes fejlesztési projektet támogatott a svájci Zug–kanton: az ún. SEEW (Sprachen entwickeln erforschen weiterentwickeln - azaz nyelvek felvázolása, kutatása, támogatása) kutatások a többnyelvűség didaktikájának gyakorlati megvalósíthatóságát vizsgálták. Angol és francia nyelvi tananyagokat hasonlítottak össze, hogy konkrét módszer-tani támpontokkal inspirálják a tanárokat, hidat építhessenek a tantervi elvárások és a többnyelvűség didaktikája közé. Abból indultak ki, hogy az iskolai nyelvoktatás meghatározó célja a többnyelvűségre nevelés, amely módszertanában a tanulói oldal perspektívájának kiszélesítésén alapul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulók már meglévő anya-nyelvi és idegen nyelvismerete, azaz minden nyelvi tapasztalat fontos részét képezi a nyelvoktatásnak (Hufeisen, Neuner 2003). Az oktatói oldal számára ebből logikusan az következik, hogy az oktatás kevésbé redundánsan alakítható, hiszen az egyes nyelvtani jelenségek, párhuza-mok nyelvi összevetése, a már ismert tanulási stratégiák tudatos alkal-mazása támogatja a munkát.A projektben részt vevő oktatók a szókincs, a nyelvi tudatosság, a tanu-lási stratégiák és az interkulturális tanulás szempontjai mentén olyan komplex módszertani kategóriákat vázoltak fel, amelyek segítségével az idegen nyelvi jelenségek nyelvek felett állóan közvetíthetőekké válhat-nak.Zug kantonban az első tanult idegen nyelv általánosságban az angol, a második idegen nyelv pedig a francia, két év nyelvtanulás után a nyelv-tanulók nyelvi kompetenciája megközelítőleg A1, illetve A2 szinten áll. Mivel a tanulandó témák ezen a nyelvi szinten a tanulók életének témái köré épülnek, a második idegen nyelvnél bizonyos témák és az ezzel ösz-szefüggő nyelvi kompetenciák célszerűen redundánsan taníthatók, pl. bemutatkozás, a család bemutatása, szabadidő eltöltése stb. A második idegen nyelvnél különösen építhetünk ezért a receptív szinten, továbbá a nyelvtanulói tapasztalati szinten a már megszerzett előismeretekre. A produktív szinten azonban a különbségek nyelvenként jelentősen elté-rőek, így aztán elsősorban az a kérdés, hogy egész pontosan mely témák és hogyan tárgyalhatóak redundánsan. Másképpen fogalmazva tehát az a kérdés, hogy az oktatásban tendenciózusan mi kell, hogy inkább telje-süljön: kinyitni, érzékennyé tenni a nyelvtanulókat a nyelvek világára, vagy inkább képessé tenni őket a célirányos idegen nyelv tanulására, amelynek eredményei tisztán nyelvi oldalról jól mérhetőek; vagy pedig bravúrosan kombinálni a kettőt.Általánosan arra a szemléletre kell törekedni, hogy az első idegen nyelv tanításakor a második tanulandó idegen nyelvet is prospektíven szem előtt tartsuk, majd a másodiknál pedig arra, hogy reprospektíven folyamatosan visszacsatolhassunk az elsőre.Természetesen számos nehézség akadályozza a föntebb könnyedén megfogalmazott ajánlást, hiszen nem minden tanár képzett egyszer-re két nyelvben, másrészt alapvetően nem indulhatunk ki abból, hogy perszonálunióban tanítsunk két adott nyelvet. Ezért leginkább csak a kollektív tudásállományra hagyatkozhatunk, így mindenekelőtt a megtanulandó nyelv effektív nyeresége a legfontosabb minden több-nyelvűségi módszertani rajongás ellenére is.A legfontosabb kiindulási pont a tanár tapasztalata, hozzáállása és tudása. Minél inkább sikerül a tanárnak, hogy a tanulók tapasztalati alapú következtetési potenciáljához szabja a tanítási gyakorlatot, an-nál eredményesebb lesz a többnyelvűségi stratégia. Ennek értelmében a tanórát pro- illetve retroaktív tanítási- tanulási tevékenységnek kell felfogniuk. (Meissner: 1998). A fentebb említett négy szempont: a szókincs, a nyelvi tudatosság, a tanulási stratégiák és az interkulturális tanulás a következő módon tá-mogathatják a nyelvoktatás komplex, nyelvek felett álló módszertani megközelítését:1. A szókincs kiválasztásánál kiemelt figyelemmel célszerű kezelni a párhuzamos szókincset, azokra a nyelvi jelenségekre érde-mes visszatérően felhívni a figyelmet, amelyek a metanyelvi megfigye-lésére alkalmasak. Szaknyelvi oktatásnál ez a szókincs természetéből adódóan kifejezetten kézenfekvő.2. A nyelvi tudatosságnál a tudatos bánásmód mindenek előtt koncentráltan a nyelvre mint kommunikációs rendszerre vonatkozik.

Standardizálás esetén a figyelmet a megtanulandó nyelvi kompeten-ciákra kell irányítani: az olyan nyelvi aktusok, mint pl. bemutatkozás, érdeklődés a pontos idő felől, valamint bizonyos szaknyelvi szituációs helyzetek (szobafoglalás, állásinterjú, árurendelés stb,) multilingvális kommunikációs szituációkként aktívan gyakorolhatóak az oktatás-ban. Az anyanyelvet ebben a folyamatban kommunikációs kontextus-nak megfelelően egyfajta bázisnak tekinthetjük. Az első idegen nyelv-nél prospektív módon visszacsatolhatunk az anyanyelvre (pl. zenei eszközök segítségével, hiszen a dalok és egyéb jól alkalmazott kulturá-lis vonatkozások nyelvek felett állnak). A második idegen nyelv esetén aztán először reprospektívikusan a zenei és kulturális vonatkozások szolgálhatnak alapul, amelyek a folyamatos ismétléssel a munka so-rán interferenciákat, visszacsatolásokat nyitnak meg, amelyek végül a nyelvi munkát a már előre kijelölt mederbe terelhetik.3. A language and learning awareness-re való nevelés folya-matában a tanulási stratégia és a tanulási technikák területei erősödő tendenciában nyernek egyre inkább teret (Rampillon: 2003). A tanulá-si technikák tudatosításával a tanulási folyamatok, továbbá a tanulók tanulási kompetenciái erősödnek és támogatják az idegen nyelvi tanu-lási teljesítményeket. A tanulás tanulása növekvő súlyt kap önálló tan-anyagként is, mivel a tanulási képességet kitüntetett figyelem kíséri a munkaélet minden területén. 4. A globalizációs törekvésekkel egyfelől és a kulturális identi-tás megőrzése okán másfelől a nyelvnek és a nyelvoktatásnak interkul-turális szempontból kiemelt szerep –és felelősség jut. Az interkulturá-lisan ígéretes témák idegen nyelvi feldolgozása kifejezetten támogatja a fentebb vázolt pro- és reprospektívikus módszertani munkát.

IV. ÖsszegzésA magyarországi felsőoktatási gyakorlatban mérsékelten van jelen a többnyelvűség, mint módszertani szempont. Ennek okai egyrészt meghatározóan abban keresendők, hogy maguk a nyelvtanárok sem beszélnek több idegen nyelvet, másrészt nincs olyasfajta demokrati-kus szemlélet, mint sok más európai országban abból adódóan, hogy nincs nálunk igazi migrációs nyomás egy ország felől (lsd. Németor-szágban a török nyelv szerepe), harmadrészt a tradicionális nyelvta-ni-fordító módszer kevéssé alkalmas a többnyelvűségre, az angol linga franca szerepe sem etablálódott eléggé, mert kevés hallgató akar iga-zán motiváltan több nyelvet tanulni. A nyelvvizsgára többnyire mint a diploma megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges rosszra tekin-tenek, amin jobb későn, mintsem korábban túlesni.Ezzel szemben a turizmus oktatásában, majd később magában a szak-mában is valóban élő szükséglet a sokrétű, minimum két nyelvet ma-gában foglaló, magas szintű nyelvtudás. Meggyőződésem szerint az angol és a német nyelv azonos gyökerei okán különösen ígéretes ered-ményekkel lehetne a többnyelvűség módszertanában megismert filo-zófiát a gyakorlati oktatásban is alkalmazni.Bármely szervezet sikerének alapja, hogy mennyire képes makro-és mikrokörnyezete szereplőivel hatékony kapcsolat kialakítására és a velük való együttműködésre. Az egyes szektorok közötti átjárást – például a felsőoktatás és a KKV-k között - a személyes kapcsolatok jelentősen megkönnyíthetik. A szervezeti teljesítmény- és hatékony-ságnövelés mint stratégiai cél közös platformot jelent a különböző tevékenységi területeken működő szervezetek számára. A kapcso-latépítés lényeges eleme a bizalom, az innovatív gondolkodás és az együttműködési hajlandóság. Ehhez biztosít terepet a Fiatal Vállal-kozók Országos Szövetsége (FIVOSz). Tanulmányunkban a kik, mit, miért és hogyan kérdések mentén ismertetjük a kapcsolat-építésben mint innováció-forrásban rejlő lehetőségeket. Kutatási tapasztalata-inkat a vállalkozásfejlesztésben való továbblépés reményében osztjuk meg a szakmai közönséggel.Kulcsszavak: vállalkozás, esettanulmány, innováció, hálózatJEL: A23 - Graduate Economic Education and Teaching of Economics; M13 - Business Administration: New Firms, Startups

Peres Anna

5

| Felsőoktatás


Bevezetés

Bármely vállalkozás sikerének alapja, hogy mennyire képes makro-és mikrokörnyezete szereplőivel (stakeholdereivel) hatékony kapcso-lat kialakítására és a velük való együttműködésre. A szervezeti telje-sítmény- és hatékonyságnövelési szándék közös pontot jelenthet a különböző tevékenységi területeken működő kkv-k számára. A kap-csolatépítés lényeges eleme a bizalom, a vállalkozási szellem és az együttműködési hajlandóság (Mandják és Piricz, 2008). Hazánkban a 15 és 34 év közötti fiatalok mindössze 3,7%-a vállalkozik, amely eu-rópai és amerikai viszonylatban is rendkívül alacsony szám. Hogyan lehet érdemi segítséget nyújtani számukra a vállalkozásindításban és vezetésben? Milyen szolgáltatásokkal lehet támogatni a fiatal kezdő vállalkozókat, akik egyedül nem tudnak, vagy nem mernek vállalko-zást indítani, mert nem rendelkeznek az elinduláshoz szükséges isme-retekkel, üzleti kapcsolatokkal? A hálózati és a kapcsolatmarketing a vállalkozásfejlesztés egyik lehetséges módja.

1.KIK? - A FIVOSZ szervezete

Tanulmányunkban nem egy klasszikus vállalatot mutatunk be, hanem egy olyan szervezetet, amelyben a kapcsolati marketing véleményünk szerint, s az esettanulmányban bemutatott tényezők alapján és alátámasztásul jól működik. A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsé-gének (FIVOSZ) küldetése a magyar vállalkozó fiatalok intézményes segítése szakmai és egyben személyes kapcsolatok, háttértámogatás által, mely szervezet mára a legnagyobb ifjúsági szövetséggé nőtte ki magát a gazdasági szektorban. A FIVOSZ alapítója egy 25 éves fia-talember, Kovács Patrik, aki saját tapasztalataiból vezérelve döntött úgy, hogy huszonévesen egy a fiatal tehetséges vállalkozókat tömörítő szervezet hív életre, nem kímélve időt, pénzt és energiát, magánéletét is alárendelte a szervezetben betöltött úttörő szerepének, ami most a legmeghatározóbb momentum számára. Kovács Patrik, a Szövetség elnöke hangsúlyozza, hogy nem kizárólag szakmai támogatásról van szó, hanem valódi közösségépítésről is. A FIVOSZ egy olyan erőteret képvisel, amely katalizátorként van jelen az érvényesülni kívánó új, ma még 18-35 év közötti gazdasági generáció életében, és a „gazdasági utánpótlás” kinevelésén munkálkodik. Feladatának tekinti az y generáció megszólítását és motiválását a gazdasági területen, a híd kiépítését a ma és a jövő vállalkozói között, hiszen a szervezet saját felmérése alapján a magyar fiatalok mindössze 3,7% - a vállalkozik, 2,3 millió 15 és 34 év kö-zötti fiatalból ez csak 87 700 fő. Kiemelt feladatának tekinti a törvénykö-vető és tisztességes szemléletmód átadását, mert nyilvánvalónak tartja, hogy a mai fiatalok a jövő gazdasági döntéshozóiból kerülnek majd ki. Mindezt a honlapon megtalálható Etikai kódex is rögzíti és mérvadónak tartja a taggá válás szempontjából. A FIVOSZ-t 2007. december 6-án alapították. 2011 végére 13 megyében működött helyi FIVOSZ bizottság. A négy éve működő szervezet 2012-ben eddig regisztrált tagjainak száma 1250 fő, melyből 84 fő döntéshozóként tevékenykedik. A szervezettel kapcsolatban álló fiatalok száma eléri a 8000 főt.

1. sz. táblázat: A FIVOSZ taglétszámának alakulása

Forrás: FIVOSZ (2012) és a Fiatal Vállalkozók Hete* alapján saját szerkesztés

2. MIT? A szövetségi tagság négy formáját különbözteti meg, úgy, mint Junior tagság, rendes tagság, senior és jogi személyiség tagok. A Junior tagok részt vehetnek az egyesület életében, tájékoztatást kapnak hírlevél for-májában a Szövetség életéről és a legkülönfélébb lehetőségekről. Jogo-sultak a közösségi programokon és a Szövetség által rendezett verse-nyeken részt venni (a térítéses programokon kedvezménnyel). Nyitva áll számukra a tanácsadás a vállalkozás elindításához és a kompeten-ciamérés. A junior tag részese lehet a Szövetség életének, egy jó közös-ségnek és folyamatosan hasznos információkban részesül - jelképes éves tagdíjért. Azoknak a fiataloknak szól, akik tájékozottak szeretné-nek lenni, akik nyitottak az értékes információkra és szeretnének egy jó közösséghez tartozni, de még nincs vállalkozásuk. A szövetség ren-des tagjai részesülnek a Szövetség szolgáltatásaiból, ezáltal jelentős kedvezményeket és segítséget, valamint fontos információkat és lehe-tőségeket kapnak a Szövetségtől és annak partnereitől. A rendes tagok számára a partnereink rendezvényein is lehetőség nyílik a részvételre, a saját rendezvényeinken pedig kedvezményesen vehetnek részt. A rendes tagok jelentős segítséget kapnak egy vállalkozás beindításához, vagy a már meglévő vállalkozás még professzionálisabb lábakra állítá-sához, menedzseléséhez. Mindezen felül kapcsolati tőkét biztosítanak a vállalkozás vezetőjének, valamint a Szövetség szolgáltatásaihoz és partnerhálózatához való hozzáféréssel jelentős összegek megtakarítá-sára nyílik lehetőség. Azoknak a 18 és 35 év közötti vállalkozó szellemű fiataloknak szól a rendes tagság adta szolgáltatási kör, akik most kíván-nak vállalkozást indítani, illetve azoknak akik már vállalkoznak. Har-madik kategória a Senior tagság, mely azon 35 év feletti vállalkozóknak és a Szövetség céljaival azonosulni kívánó magánszemélyeknek szól, akik részt kívánnak venni a Szövetség életében és tapasztalatukkal se-gíteni kívánnak a jövő fiatal vállalkozói generációjának, azaz a FIVOSZ tagoknak. A Senior tagokat a Junior tagokkal azonos jogok és kötele-zettségek illetik meg, valamint tanácsadói szerepkört tölthetnek be. Ez a tagsági forma remek lehetőséget biztosít fiatal partnerek, adott eset-ben utódok felfedezésére. A negyedik tagsági forma keretében jogi sze-mélyiség nélküli társaságok (KKT., BT.) és jogi személyek is (KFT., Zrt., Nyrt.) valamint egyéb társadalmi szervezetek (Alapítvány, Egyesület, Szövetség) lehetnek a FIVOSZ tagjai. Ezen tagok szorosan együttmű-ködnek a Szövetséggel. A Szövetség természetes személy tagjaira vo-natkozó előnyöket ezen vállalkozás tagok is élvezhetik, valamint ezen szervezetek részt vállalhatnak a szövetség érdekképviseleti munkájá-ban. Tagságuk révén a jogi személyiség tagjaink közvetlen kapcsolat-ba kerülhetnek jövendőbeli beszállítóikkal, vevőikkel, partnereikkel, melynek segítségével újabb és újabb kapcsolatokra tehetnek szert. A Szövetség hídképző szerepét bizonyítva, számos vállalkozással áll kapcsolatban, legyen az már a FIVOSZ ernyője alatt kisarjadt cég, vagy a „senior” kategóriába tartozó, példaképként a tagok előtt álló nagy-vállalat. Ezt támasztja alá a honlapjukon szereplő 59 cégen kívül az is, hogy a 2011-es Fiatal Vállalkozók Hete elnevezésű rendezvényen olyan nevek képviseltették magukat, mint Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója; Zab Gábor, a Red Bull Hungária ügyvezető igaz-gatója; dr. Piller Gábor, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgató helyettese; Bocsárdi László, a Siemens Zrt., SCM stratégiai igazgatója; Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója és társtulajdonosa; Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója; Lőcsei Tamás, a Pricewaterhouse Coopers Kft cégtársa; Károlyi László, a Legrand Magyarország Zrt. vezérigazgatój;, Takács János, az Electrolux Nyrt. vezérigazgatója; Takács Krisztián, a Business Telecom Zrt. vezérigaz-gatója, tulajdonosa.

KAPCSOLATÉPÍTÉS MINT INNOVÁCIÓ-FORRÁS A HAZAI KKV SZEKTORBAN

2010 2011

A FIVOSZ tagjainak száma 392 621

Az FVH* helyszínen regisztrált látogatóinak száma 4000 5500

Az FVH* közvetlen elérése 6500 8000

A FIVOSZ éves egyedi elérése a teljes célcsoportból 20000 28000

A FIVOSZ Facebook oldal rajongóinak száma 1200 2000

A FIVOSZ hírlevélre feliratkozók száma 2000 4000

6

Innováció|


3. MIÉRT? - A FIVOSZ környezete 1. A kkv szektor versenyhelyzete A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették meg az Európai Unióban. Ez az ér-ték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az elmúlt nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma. A foglalkoztatás nagyobb arány-ban növekedett a kkv-k körében, mint a nagyvállalatoknál az EU-ban. A hazai gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés újraindítá-sa és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 szá-zaléka. A hazai kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző. Ezek kö-zül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalko-zások, melyeket a szakirodalom „gazelláknak” nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi muta-tókkal jellemezhető vállalkozások előbb vagy utóbb „gazellákká” vál-nak. Magyarországon jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682 ezer vállalkozás körülbelül 2 millió mun-kavállalót foglalkoztat.2. Vállalkozási hajlandóság a fiatalok körében Az új vállalkozások egy részét fiatalok, közülük is az egyetemisták és főiskolások alapítják. Kik és milyen körülmények között hoznak lét-re saját vállalkozást? Rendszerezett és átfogó hazai felmérésről a té-mában nem tudunk, de több magyar felsőoktatási intézmény is részt vesz nemzetközi kutatásokban, amely az egyetemisták és főiskolá-sok vállalkozói készségét és aktivitását értékeli (Szűcs - Garaj, 2011). Ezek közé tartozik a svájci University of St. Gallen és a német Euro-pean Business School 2006-os „International Survey on Collegiate Entrepreneurship” (ISCE 2006) és a 2008-as „Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey” (GUESSS 2008) közös fel-mérése, amely 2011-ben folytatódott. A vizsgálatok legfontosabb ered-ménye a hallgatói vállalkozói hajlandóságot mérő index összeállítása, amely nemzetközi összehasonlításokra ad lehetőséget. Eszerint a ma-gyar hallgatók válaszadási aránya elmarad a nemzetközi átlagtól (Far-kas 2011). A 2. táblázat a hallgatói vállalkozói index alapján meghatá-rozható ország rangsort mutatja. Magyar szempontból kiemelendő, hogy 2006-ban a vállalkozási index a magyar egyetemisták a részlete-sen vizsgált 11 ország közül a 8. helyre szorultak, 2008-ban pedig a kö-zépmezőnyben foglaltak helyet. Viszont a vállalkozásalapításban az 5. helyet érték el 2008-ban, jelentősen meghaladva a nemzetközi átlagot.

2. táblázat:A GUESSS projektben részt vevő országok hallgatói vállalkozói inde-xei2006-ban és 2008-ban

Forrás: Farkas (2011) 28.o.3. A kezdő vállalkozók kihívásaiA vállalkozás felé vezető úton három kérdéscsoport megválaszolása szükséges (Vecsenyi 2012, 18). Ezek:• Miértvállalkozom?

• Hogyanvállalkozom?• Mitvállalkozom?A vállalkozó SZEMÉLYES KIHÍVÁSAI közé tartoznak a „Miért?” kér-désre adandó válaszok, mint a személyes tények (érzések, tapasztala-tok, kapcsolatok), vállalkozói motívumok (függetlenség, megélhetés, ambíció), jövőkép (cégépítés, növekedés, stabilitás) és a vállalkozói szerepértelmezés (vállalkozó, menedzser, szakember). MENEDZS-MENT KIHÍVÁSNAK tekintjük, hogy: Hogyan akarjuk felépíteni a vállalkozás jövőjét? Hogyan építhetünk fel egy önjáró céget a vállal-kozásból? Hogyan építsünk és tartsunk fent külső kapcsolatokat? A két legfontosabb terület, ahol az ÜZLETI KIHÍVÁSOK jelentkeznek: a piac és a pénz. Ezt segítik tisztázni azok a kérdések, hogy: Tudjuk-e, hogy mit akarnak a vevők? Miért, kivel és hogyan működjünk együtt? Hogyan finanszírozzuk a vállalkozás növekedését és kik segíthetnek ebben?4. Helyettesítő termékek/szolgáltatásokA vállalkozások hatékony működtetéséhez szükséges tudás egy része az oktatás különböző szintjein is elsajátítható. A felsőoktatási-intéz-ményi környezet szerepe jelentős lehet a vállalkozási szándék kiala-kulásában, erősödésében és a hallgatói vállalkozások alapításban. A GUESSS kutatás (2008) szerint Magyarországon a felsőoktatási intéz-ményeknek nem sikerül hatékony vállalkozói környezetet biztosítani a hallgatók számára, kevés a hallgatók vállalkozás indítását támogató szolgáltatás. Az sem meglepő, hogy elsősorban a gazdasági főiskolákon érhetők el a hallgatói vállalkozások indítása, támogatása szempontjá-ból fontos kurzusok és szolgáltatások. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a közelmúltban számos új szolgáltatás, támogatás segíti már a hallgatói vállalkozások indítását. Az új megoldások pályázati források bevonásával teremtenek forrást a hallgatói vállalkozások indításához, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások kidolgozá-sához és fenntartásához. A teljesség igénye nélkül, néhány az új prog-ramok közül: Spin-off Klub – Budapesti Corvinus Egyetem, Egyetemi Spin-off Mentor Program – Nyugat-magyarországi Egyetem, Team Academy – Debreceni Egyetem és Technológia Transzfer Program – Kaposvári Egyetem, INNOVORG Research Szakkollégium - Edutus Főiskola.Fiatalok a magyar gazdaságbanKovács Patrik a legfőbb különbséget a magyar és általában az EU or-szágok fiatal vállalkozói között az attitűd, motiváció különbözőségé-ben látja. Véleménye szerint, mellyel osztozik két további meghatáro-zó személy a szövetségen belül, G. Kovács László (szolgáltatás-porfólió menedzser) és Mágocsi Rudolf (közép-magyarországi regionális veze-tő) is, a magyar fiatalok többsége nem látja a lehetőséget a vállalko-zások világában, mindezt tetézi az exkommunista országok speciális helyzete a téma kapcsán, mely egyfajta negatív hangot ad a vállalkozó szónak. Ennek ellensúlyozására is nyomatékos a FIVOSZ küldetésé-ben a korábban említett törvénykövető és tisztességes szemléletmód. Kiemelten problémának tartják az idegen nyelv tudás alacsony szint-jét a magyar fiatalok körében, ami tulajdonképpen a globalizáció adta lehetőségek, mint „határ nélküliség” kihasználását nehezítik meg, de a nemzetközi tapasztalatszerzést és az együttműködést mindenképpen. Ugyanakkor lehetőségként nevezik meg az internet adta különböző utakat, amely segítségével kitörési mód áll a fiatalok előtt, gondoljunk itt pl. az online kereskedelem lehetőségére, mint vállalkozási irány. Mindennek következtében elmondható, hogy a mai magyar fiatalok csupán 5-10%-a aktív gazdasági területen, s nagy százalékban tájé-kozatlanok és ezáltal tehetetlenek is saját jövőjük szempontjából. A szövetség hiányolja a jó magyar példákat, példaképeket, még az üzleti képzések terén is, ugyanúgy, mint a gyakorlati útmutatást az elméleti-vel szemben. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek az öngondoskodás témakörének népszerűsítésére, vállalkozóként nagyobb teret látnak a tapasztalatszerzés, tanulás, szakmai fejlődés és a jövedelem növelésé-ben. Elmondható azonban az is, hogy az alultámogatott, pályázatok híján lévő, adókkal terhelt vállalkozások, amelyek nehezen tudnak Magyar-országon életben maradni külföldi társaikhoz képest, ahol az önfoglal-koztatást támogatják, a humánerőforrás oldalt, vagyis magukat a fiatal vállalkozókat tekintve előnyben vannak, méghozzá a leleményesség,

Ország 2006 2008 Ország 2006 2008

Svájc 3,45 2,80 Szingapúr 3,95 3,70

Németország 3,39 2,90 Írország 4,09 3,80

Luxemburg na 3,00 Lichtenstein 3,75 3,80

Belgium 3,60 3,00 Új-Zéland 3,66 3,90

Görögország na 3,20 Dél-Afrika na 4,50

Finnország 3,71 3,20 Észtország na 4,70

Franciaország na 3,30 Mexikó na 4,70

Ausztria 3,53 3,30 Indonézia na 5,20

Magyarország 3,52 3,50 Norvégia 3,49 na

Nemzetközi átlag 3,55 3,30

7

| Innováció


kreativitás oldaláról. A nem megfelelő anyagi háttér, az iparágfüggő lét, két féle attitűdöt prezentál a fiatalok körében. Az egyik, amikor teljesen új, innovatív ötletet valósítanak meg vállalkozás keretében, a másik, amikor régi ötletet felfrissítve állnak elő innovációval a magyar fiatalok, külföldi társaikat lekörözve. Elmondható, hogy a magyar fiata-lok zöme szorgalmas, kreatív, rendszerszemléletű és megfelelő tanulá-si vággyal rendelkezik. A FIVOSZ elnök saját tapasztalata a magyar gazdaság és a fiatal ge-neráció közötti kapcsolat vonatkozásában meghatározó motor a szövetség életében. Ennek hatásaként a lehető legtöbb kapcsolatot igyekeznek kialakítani a magyar gazdaság aktuális szereplőivel az együttműködés különböző formáiban. Mindennek hangot is adnak különböző fórumokon, melyről számos írásos anyag készült online és print formában egyaránt. 2011-ben 97 offline és 227 db online média megjelenést produkáltak.

4. HOGYAN? - Együttműködés, mint kapcsolati formaA szervezet legfőbb ereje és mozgatórugója a kapcsolataiban rejlik (Little, 2008). Jelenleg a magyar GDP 40%-át adó cégekkel állnak kap-csolatban, beleértve azok döntéshozóit is, akiket – Kovács Patrik sze-rint – a legnehezebb, de a legszükségesebb meggyőzni. A kapcsolatépí-tés három kiemelt irányát vázolhatjuk fel a FIVOSZ esetében, amely azonban azok dimenzióit korántsem fedik le. Mindenesetre kiemelt szerepet szánnak a vállalatokkal, a felsőoktatási intézményekkel és a kormányzati döntéshozókkal való kooperációnak. Ez utóbbi egyik kiemelkedő eredménye, hogy az Új Széchenyi Terv keretében indult pályázatnak köszönhetően 7 milliárd forintból akarja támogatni a fi-atal vállalkozókat, szám szerint 1600-at a Nemzetgazdasági Miniszté-rium. Kovács Patrik azt reméli a lehetőségtől, hogy az okos, tettrekész magyar fiatalok nem hagyják el az országot a jobb jövő reményében, hanem itthon próbálnak meg elsősorban érvényesülni. Ehhez hasonló támogatási program csak Romániában létezik, így ezzel Magyarország az Európai Unió élvonalába kerülhet a fiatal vállalkozások támogatása terén. Az Etikai Kódexben és hitvallásban is megfogalmazott motívum, mi-szerint a FIVOSZ elköteleződik a tisztességes vállalkozások működte-tése mellett alátámasztja és magyarázza azt az együttműködést, mely 2012 nyarán köttetett a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Fő-igazgatósága, a NAV Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénz-ügyőri Főigazgatósága és a Szövetség között az adómorál javítását, a vállalkozói kultúra részét képező adótudatos magatartás erősítését célként kitűzve. Az együttműködés keretében a NAV képviselete arra tett ígéretet, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtanak az adózással és vámügyi igazgatással kapcsolatos szabályokról, azok változásairól, ez-zel is segítve a fiatal vállalkozók jogkövető magatartását. A NAV szak-emberei előadások megtartásával is hozzájárulnak a közös platform kialakításának alapjául szolgáló szakmai konzultációkhoz.KépviseletA Szövetség potenciális célközönsége a 18-35 év közötti fiatalokból áll, melynek nagy része felsőoktatási intézmény hallgatója, ebből kifolyó-lag fontos a jó partneri kapcsolat ápolása a különböző intézményekkel is. A 2012-es évben többek között együttműködési megállapodást írtak alá a Budapesti Kommunikációs-és Üzleti Főiskolával, melynek értel-mében a két fél a meglévő kapcsolati tőkéjét és szakmai tudását fogja felhasználni a fiatal, vállalkozás iránt érdeklődő tanulók képzésére egy előadássorozat keretein belül. A BKF Klub névre keresztelt program-sorozat célja, hogy a felsőoktatási intézményben erősödjön a gyakorla-ti tapasztalatok szerepe, valamint, hogy a már elsajátított elméleti is-mereteket kiegészíthessék a hallgatók. Az együttműködés nem titkolt célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a vállalkozói életmódot, ezzel támogatva a hazai KKV szektor megerősödését. Hasonló cé-lokból működik együtt az Edutus Főiskolával is, ahol az elmúlt évben többször is tiszteletét tette különböző rendezvények alkalmával, mint a Sikerre ítélve című szakmai workshopon, ahol a FIVOSZ alapkülde-tésnek megfelelően az érdeklődő hallgatók példákat hallhattak fiatalok által létrehozott, és már - akár nemzetközi terepen is - sikeresen mű-ködő vállalkozásokra, s nem utolsó sorban személyesen beszélhettek Kovács Patrik elnökkel, aki korából adódóan a fiataloknak megfelelő stílusban kommunikált a résztvevőkkel. Ezen kívül a Verseny – Ké-pesség – Vállalkozás elnevezésű, fiataloknak szóló verseny aktív sze-

replője volt a Szövetség, egyrészt az előkészületeket, másrészt a zsűri-zést tekintve. Itt a főiskola hallgatói prezentálták megálmodott cégük üzleti tervét szakmai zsűri előtt. Harmadsorban pedig a CTP Üzleti Ifjúsági Program egy hetes tatabányai táborában vett részt Mágocsi Rudolf zsűriként, majd folytatta ebbéli tevékenységét a határokon túl is, Erdélyben. A 2012-es Kutatók Éjszakája megmozduláson a FIVOSZ a Corvinus Egyetem berkein belül mutatkozik meg és osztja meg ta-pasztalatait előadás, majd kötetlen beszélgetés formájában az érdek-lődőkkel.

Önálló eseményekA FIVOSZ a partnerek rendezvényén való rendszeres megjelenésén kívül saját programokon tájékoztatja tagjait és az érdeklődőket, mint potenciális tagokat a vállalkozásokat érintő kérdésekről. 2011-ben 193 rendezvényt szerveztek az ország egész területén a FIVOSZ 13 megyé-jében. Rendszeresen tartanak klubokat, vállalkozás- és kapcsolatépítő találkozókat, ahol jellemzően sikeres cégek döntéshozói prezentálnak vállalkozást segítő témákban. A klubrendezvények között, melyből a 2011-es évben kereken 100 alkalmat tartottak országszerte, megtalál-juk a klasszikus, mindenkihez szóló összejövetelen kívül a kifejezet-ten fiatal hölgy vállalkozókat megszólító Női Club-ot is. A különböző helyszíneken megrendezett találkozókon egy-egy sikeres fiatal- vagy már befutott, neves vállalkozó ad elő a tagok számára. Az interaktív előadást kötetlen beszélgetés, tapasztalatcsere és kapcsolatépítés követi. Az ú.n. FIVOSZ Business Beer Party, mely a 2011-es évben 45 alkalommal került megrendezésre lazább hangulatú, szórakozással egybekötött üzleti rendezvény, mely általában havi egy alkalommal segít a fiatalok számára kapcsolatot építeni, tapasztalatokat cserélni. Kiemelkedik és nemzetközi szinten is a legfontosabb eseménynek szá-mít a FIVOSZ - Fiatal Vállalkozók Hete, melynek keretében 2011-ben 44 különböző esemény kapcsolódott a magyar vállalkozásfejlesztés-hez. A hazai gazdasági utánpótlás nevelés kulcsfontosságúként szá-mon tartott országos rendezvénye a szövetség legfontosabb eseménye minden évben, melyet a Global Entrepreneurship Week világmozga-lom keretében rendeznek meg. 2011-ben több mint 5500 tudatos fiatal vett részt a 11 városban megrendezett eseményen. Az előadók és part-nerek a Magyar GDP 6,5%-át képviselő cégek voltak. A rendezvényt záró gálán átadásra került a két fiatal vállalkozói díj is: „Az Év Fiatal Vállalkozója” Díj és „Az Év Női Vállalkozója” Különdíj.A gyakran külföldi helyszínnel összehívott FIVOSZ hétvége az elmúlt évben 4 alkalommal színesítette a Szövetség éves programját, a sze-mélyes és üzleti kapcsolatok elmélyítése, tapasztalatcsere céljából. Nemzetközi jelenlétA nemzetközi porondon is képviselteti magát a szervezet, élén Kovács Patrik elnökkel, aki a egész Európát képviselte a G20 fiatal vállalkozói szervezetében Mexikóban, itt került megrendezésre a „nagy” G20 ta-lálkozó is, de részt vett 2010-ben az alapszabályzat véglegesítésének folyamatában, Indiában is. Mexikóvárosban gyűltek össze a G20 or-szágok (a G20 a Föld 20 legnagyobb gazdaságával rendelkező orszá-gokból álló szervezet) fiatal vállalkozókat tömörítő szervezeteinek küldöttei, mintegy négyszázan. Ennek eredményeképpen született egy dokumentum, melyet Mexikó elnökének, Felipe Calderón úrnak kezébe adtak, aki a G20 találkozó házigazdájaként fogja ismertetni a fiatalok által megszövegezett dokumentumot az összegyűlt vezetők-nek. A javaslat 5 pontból áll, melyben- többek között - a kezdő vállal-kozások anyagi terheinek csökkentését, átláthatóbb bürokráciát és a vállalkozás minden stádiumában elérhető támogatások kidolgozását javasolták az országoknak. A nemzetközi fiatal vállalkozói életben való részvételt és tenni akarást bizonyítja annak a nagyszabású nemzetközi felmérésnek a támogatása és népszerűsítése, melyet a GEW (Global Entepreneurship Week) indított. A több nyelven is elérhető kérdőív kitöltésével a résztvevők hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozói szfé-ra még látványosabban jelenhessen meg, továbbá nemzetközi jellegé-ből adódóan hivatkozási alapként szolgálhat több tanulmány és stra-tégia összeállításához.

I. BevezetésA többnyelvűség módszertana nem alapjaiban új jelenség az idegen nyelv oktatásának és tanulásának területén. Alkalmazkodva a társa-

8

Innováció |


dalmi-politikai változásokhoz, a világszerte elfogadott kommunikatív központú nyelvoktatás aktualizált továbbfejlesztését jelenti. Az alap-vetően többnyelvű közösségekben, mint az Európai Unió, vagy egyes országok, mint Kanada, Svájc, Belgium, vagy a legtöbb afrikai ország, kulcsfontosságú az általános és lehetőség szerint minél professzioná-lisabb többnyelvű kommunikáció, ezért a többnyelvűség képzéspoliti-kai szerepe társadalmi dimenzióját tekintve is meghatározó. Az Euró-pai Unió nyelvpolitikai célkitűzése, miszerint minden EU-polgárnak legalább 2 európai nyelvet kellene beszélnie az anyanyelvén kívül, erre a társadalmi szükségszerűségre igyekszik megoldást kínálni.A többnyelvűség didaktikáját jelentősen formálják és támogatják az idegen-nyelvtudományi, idegen-nyelvmódszertani, tanuláspszicho-lógiai és a modern agykutatások eredményei is. Mindezt figyelembe véve jelenleg kijelenthetjük, hogy a nyelvi kompetencia nem bontható élesen és pontosan az egyes tanult nyelvekre, mint különálló egységek-re, hanem sokkal inkább komplex egységet képez, amelyben az egyes nyelvi kompetenciák sokrétű viszonyrendszerben állnak egymás-sal: zavarhatják, ámde kölcsönösen segíthetik is egymást. Az utóbbi években az idegen-nyelvtudományi kutatások kifejezetten közkedvelt témájává vált, hogy ezen kölcsönhatások pontos képét felvázolják és értelmezzék: a német nyelv angolt követő elsajátításáról már léteznek is eredmények (Hufeisen, 2001).A legnagyobb eredményt azonban az ún. Gesamtsprachencurriculum, azaz az egyes nyelvek felett álló egységes nyelvi kerettanterv (Hufeisen / Lütjeharms 2005), illetve az ehhez illeszkedő, dinamikusan fejlődő módszertan (Mehrsprachigkeitsdidaktik) megteremtése jelenti ( vgl. Meißner / Reinfried 1998; Martinez / Reinfried / Bär 2006).

II. A legfrissebb kutatások eredményei röviden6. Azok számára, akik komolyan veszik a Lifelong Learning Program alapelveit, jó hír, hogy megdőlni látszik az a magát évtizede-ken át makacsul tartó tézis, miszerint létezik az ember életében egy „kritikus”, vagy „érzékeny” periódus, mikor is könnyedén és sikere-sen szárnyalva képes idegen nyelveket tanulni. A legutóbbi kutatási eredmények ezt már inkább vitatják: a gyerekek alapvetően nem job-ban, csupán másként tanulnak, mint a felnőttek (Grotjahn, Schlack, Schulz).7. Örök vita az idegen nyelvoktatásban, így a többnyelvűség módszertanában sem lehet megkerülni, hogy a latin nyelvoktatást követő nyelvtani központú minta, vagy pedig a kommunikatív mód-szertan (azaz a nyelvtan funkcionalizálása, alárendelése kommuni-katív célkitűzéseknek) célravezetőbb –e a tanulási folyamatban. A „Deutsch in Genfer Schulen” című projekt keretében pl. genfi isko-lákban vizsgálták, hogyan tanulnak hatékonyan francia anyanyelvű diákok németül, eredményeiket Alles für der Katz címmel publikálták (Diehl). A címben szándékosan benne hagyott hiba már önmagában állásfoglalást jelez: a projekt eredményei azt támasztották alá, hogy az explicit nyelvtanoktatás csak abban az esetben befolyásolja pozitívan a morfoszintaktikus szerkezetek elsajátítását, ha az az ilyesfajta szer-kezetek elsajátításának természetes folyamatához igazodik, különben legjobb esetben hiábavaló, vagy akár egyenesen kontraproduktív is le-het.8. Mindazonáltal az utóbbi időben egyre gyakrabban talál-kozhatunk azzal az állásponttal, amely szerint a kész nyelvi minták automatizálása, amelyre úgy a kognitív, nyelvtani szabályokat előtérbe helyező, mint a hangsúlyozottan kommunikatív oktatásmódszertan-ban egyöntetűen megmosolygott eljárásként tekintettek, lényegesen nagyobb tanulási hatékonysággal bír, mint ahogyan azt idáig bárki fel-tételezte volna (Barkowski).9. Migránsok integrációja szempontjából különösen fontos kérdés, hogy idegen nyelvtanulásukra milyen befolyással bír az anya-nyelvük. Az ez idáig marginális fontosságúnak ítélt származási nyel-vük helye a többnyelvűség szemléletében egyértelműen felértékelő-dött, sőt, a többnyelvűség módszertana erősen épít is erre a tudásra; ugyanis ezek az emberek nem nyelv nélküliként kezdenek bele válasz-tott hazájuk nyelvének tanulásába, hanem éppen ellenkezőleg, rend-szerint jól képzett nyelvi kompetenciával rendelkeznek, amelyet nem szabad ignorálni, vagy elnyomni, hanem mindezt éppenséggel nyelvta-nulási kompetenciájuk szolgálatába lehet és kell állítani.10. Míg a korábbi időkben a módszertani ajánlások a tanulóra

elsősorban mint információk szorgos feldolgozójára tekintettek, a mo-dern kutatások ezzel szemben arra térnek ki, hogy egyrészt a tanulási folyamatban az egész tanulói személyiség meghatározó, nem csupán a kognitív teljesítmény. Másrészt a tanulás során a szociokulturális és a nyelvi tényezők nem választhatóak el egymástól, hiszen a nyelvtanulá-si folyamatok mindig egy bizonyos szociokulturális és személyes élet-rajzi kontextusban zajlanak, amit a nyelvtanuló szociokulturális iden-titása jelentősen befolyásol. Az egyes ember össznyelvi kompetenciája személyes identitásának része: egy újabb nyelv elsajátítása ebből adó-dóan egyben alakítja, formálja a nyelvtanuló identitását. Többnyelvű emberek nyelvi biográfiája (Franceschini / Miecznikowski 2004) egy-értelműen alátámasztja, hogy egy idegen / második / kiegészítő nyelv elsajátítása mindig olyan folyamatot jelent, amely világosan az identi-tásra is vonatkozik - és mint ilyen - egyben mindig arról is szól, hogy a nyelvi fejlődést az egyéni életúttal is összefüggésbe hozza (Hu 2006).

III. A többnyelvűség didaktikája a gyakorlatban Érdekes fejlesztési projektet támogatott a svájci Zug–kanton: az ún. SEEW (Sprachen entwickeln erforschen weiterentwickeln - azaz nyelvek felvázolása, kutatása, támogatása) kutatások a többnyelvűség didaktikájának gyakorlati megvalósíthatóságát vizsgálták. Angol és francia nyelvi tananyagokat hasonlítottak össze, hogy konkrét mód-szertani támpontokkal inspirálják a tanárokat, hidat építhessenek a tantervi elvárások és a többnyelvűség didaktikája közé. Abból indultak ki, hogy az iskolai nyelvoktatás meghatározó célja a többnyelvűségre nevelés, amely módszertanában a tanulói oldal perspektívájának ki-szélesítésén alapul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulók már meglévő anyanyelvi és idegen nyelvismerete, azaz minden nyelvi ta-pasztalat fontos részét képezi a nyelvoktatásnak (Hufeisen, Neuner 2003). Az oktatói oldal számára ebből logikusan az következik, hogy az oktatás kevésbé redundánsan alakítható, hiszen az egyes nyelvta-ni jelenségek, párhuzamok nyelvi összevetése, a már ismert tanulási stratégiák tudatos alkalmazása támogatja a munkát.A projektben részt vevő oktatók a szókincs, a nyelvi tudatosság, a tanu-lási stratégiák és az interkulturális tanulás szempontjai mentén olyan komplex módszertani kategóriákat vázoltak fel, amelyek segítségével az idegen nyelvi jelenségek nyelvek felett állóan közvetíthetőekké vál-hatnak.Zug kantonban az első tanult idegen nyelv általánosságban az angol, a második idegen nyelv pedig a francia, két év nyelvtanulás után a nyelv-tanulók nyelvi kompetenciája megközelítőleg A1, illetve A2 szinten áll. Mivel a tanulandó témák ezen a nyelvi szinten a tanulók életének témái köré épülnek, a második idegen nyelvnél bizonyos témák és az ezzel összefüggő nyelvi kompetenciák célszerűen redundánsan ta-níthatók, pl. bemutatkozás, a család bemutatása, szabadidő eltöltése stb. A második idegen nyelvnél különösen építhetünk ezért a receptív szinten, továbbá a nyelvtanulói tapasztalati szinten a már megszerzett előismeretekre. A produktív szinten azonban a különbségek nyelven-ként jelentősen eltérőek, így aztán elsősorban az a kérdés, hogy egész pontosan mely témák és hogyan tárgyalhatóak redundánsan. Máskép-pen fogalmazva tehát az a kérdés, hogy az oktatásban tendenciózusan mi kell, hogy inkább teljesüljön: kinyitni, érzékennyé tenni a nyelvta-nulókat a nyelvek világára, vagy inkább képessé tenni őket a célirányos idegen nyelv tanulására, amelynek eredményei tisztán nyelvi oldalról jól mérhetőek; vagy pedig bravúrosan kombinálni a kettőt.Általánosan arra a szemléletre kell törekedni, hogy az első idegen nyelv tanításakor a második tanulandó idegen nyelvet is prospektíven szem előtt tartsuk, majd a másodiknál pedig arra, hogy reprospektíven folyamatosan visszacsatolhassunk az elsőre.Természetesen számos nehézség akadályozza a föntebb könnyedén megfogalmazott ajánlást, hiszen nem minden tanár képzett egyszer-re két nyelvben, másrészt alapvetően nem indulhatunk ki abból, hogy perszonálunióban tanítsunk két adott nyelvet. Ezért leginkább csak a kollektív tudásállományra hagyatkozhatunk, így mindenekelőtt a megtanulandó nyelv effektív nyeresége a legfontosabb minden több-nyelvűségi módszertani rajongás ellenére is.A legfontosabb kiindulási pont a tanár tapasztalata, hozzáállása és tudása. Minél inkább sikerül a tanárnak, hogy a tanulók tapasztalati alapú következtetési potenciáljához szabja a tanítási gyakorlatot, an-nál eredményesebb lesz a többnyelvűségi stratégia. Ennek értelmében

9

| Innováció


a tanórát pro- illetve retroaktív tanítási- tanulási tevékenységnek kell felfogniuk. (Meissner: 1998). A fentebb említett négy szempont: a szókincs, a nyelvi tudatosság, a tanulási stratégiák és az interkulturális tanulás a következő módon tá-mogathatják a nyelvoktatás komplex, nyelvek felett álló módszertani megközelítését:5. A szókincs kiválasztásánál kiemelt figyelemmel célszerű kezelni a párhuzamos szókincset, azokra a nyelvi jelenségekre érde-mes visszatérően felhívni a figyelmet, amelyek a metanyelvi megfigye-lésére alkalmasak. Szaknyelvi oktatásnál ez a szókincs természetéből adódóan kifejezetten kézenfekvő.6. A nyelvi tudatosságnál a tudatos bánásmód mindenek előtt koncentráltan a nyelvre mint kommunikációs rendszerre vonatkozik. Standardizálás esetén a figyelmet a megtanulandó nyelvi kompeten-ciákra kell irányítani: az olyan nyelvi aktusok, mint pl. bemutatkozás, érdeklődés a pontos idő felől, valamint bizonyos szaknyelvi szituációs helyzetek (szobafoglalás, állásinterjú, árurendelés stb,) multilingvális kommunikációs szituációkként aktívan gyakorolhatóak az oktatás-ban. Az anyanyelvet ebben a folyamatban kommunikációs kontextus-nak megfelelően egyfajta bázisnak tekinthetjük. Az első idegen nyelv-nél prospektív módon visszacsatolhatunk az anyanyelvre (pl. zenei eszközök segítségével, hiszen a dalok és egyéb jól alkalmazott kulturá-lis vonatkozások nyelvek felett állnak). A második idegen nyelv esetén aztán először reprospektívikusan a zenei és kulturális vonatkozások szolgálhatnak alapul, amelyek a folyamatos ismétléssel a munka so-rán interferenciákat, visszacsatolásokat nyitnak meg, amelyek végül a nyelvi munkát a már előre kijelölt mederbe terelhetik.7. A language and learning awareness-re való nevelés folya-matában a tanulási stratégia és a tanulási technikák területei erősödő tendenciában nyernek egyre inkább teret (Rampillon: 2003). A tanulá-si technikák tudatosításával a tanulási folyamatok, továbbá a tanulók tanulási kompetenciái erősödnek és támogatják az idegen nyelvi tanu-lási teljesítményeket. A tanulás tanulása növekvő súlyt kap önálló tan-anyagként is, mivel a tanulási képességet kitüntetett figyelem kíséri a

munkaélet minden területén. 8. A globalizációs törekvésekkel egyfelől és a kulturális identi-tás megőrzése okán másfelől a nyelvnek és a nyelvoktatásnak interkul-turális szempontból kiemelt szerep –és felelősség jut. Az interkulturá-lisan ígéretes témák idegen nyelvi feldolgozása kifejezetten támogatja a fentebb vázolt pro- és reprospektívikus módszertani munkát.

IV. ÖsszegzésA magyarországi felsőoktatási gyakorlatban mérsékelten van jelen a többnyelvűség, mint módszertani szempont. Ennek okai egyrészt meghatározóan abban keresendők, hogy maguk a nyelvtanárok sem beszélnek több idegen nyelvet, másrészt nincs olyasfajta demokrati-kus szemlélet, mint sok más európai országban abból adódóan, hogy nincs nálunk igazi migrációs nyomás egy ország felől (lsd. Németor-szágban a török nyelv szerepe), harmadrészt a tradicionális nyelvta-ni-fordító módszer kevéssé alkalmas a többnyelvűségre, az angol linga franca szerepe sem etablálódott eléggé, mert kevés hallgató akar iga-zán motiváltan több nyelvet tanulni. A nyelvvizsgára többnyire mint a diploma megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges rosszra tekin-tenek, amin jobb későn, mintsem korábban túlesni.Ezzel szemben a turizmus oktatásában, majd később magában a szak-mában is valóban élő szükséglet a sokrétű, minimum két nyelvet ma-gában foglaló, magas szintű nyelvtudás. Meggyőződésem szerint az angol és a német nyelv azonos gyökerei okán különösen ígéretes ered-ményekkel lehetne a többnyelvűség módszertanában megismert filo-zófiát a gyakorlati oktatásban is alkalmazni.

Vitéz Éva; Dr. Garaj Erika

Hollókői Nikoletta (Edutus Főiskola, INNOVORG Research Szakkollégi-um)

Az Edutus Főiskola szervezésében az Innoreg Közép-Magyarországi Innovációs Ügynökség munkatársainak közreműködésével 2013 áp-rilisban megrendezésre került egy harminc órás Innováció-menedzs-ment képzés. A kurzus főiskolai hallgatók, vállalatvezetők, és az inno-váció iránt érdeklődők számára egyaránt nyitott volt. Az előadásokat személyesen és interneten keresztül is figyelemmel lehetett kísérni. Márta Attila kezdte az előadássorozatot az innovációval kapcsolatos alapvető fogalmakkal. Az előadás a K+F és az innováció viszonyáról, különbségeiről szólt. A két fogalmat szakmai berkekben is hajlamo-sak összemosni, sokan nem tudják, hogy a K+F és az innováció nem ugyanaz. Ha röviden kéne meghatározni a kettő közötti különbséget, akkor azt mondhatjuk, hogy a K+F, ami viszi a pénzt, az innováció pe-dig, ami termeli. Ezek viszont egymásra épülő folyamatok, mivel K+F nélkül nincs innováció. Révai András vezetett be a Nemzeti Innováci-ós Rendszer (NIR) rejtelmeibe. A második nap olyan gyakorlati kér-désekre kaphattunk választ, hogy miért nélkülözhetetlen az innováció egy vállalat életében, illetve hogyan válhat sikeressé egy KKV. Somogyi Miklós számtalan életszerű példával gazdagította előadását, tanulsá-gos eseteket osztott meg velünk. „Az innováció olyan, mint a magyar foci, mindenki beszél róla, de kevesen csinálják.”- mondja a negyven év tapasztalattal rendelkező szakértő. Nem elég, ha az embernek van egy ötlete. Ez önmagában még nem innováció. Akkor beszélhetünk már valóban arról, ha ezt az ötletet megvalósítva sikeresen adoptáltuk a pi-acra. Mint, ahogy a pénz is szükséges, de nem elégséges eszköz. Így, ha eljutottunk a termékfejlesztés folyamatához, három fő szakaszt külö-

nítünk el egymástól: az első a pre-szakasz, ami az ötlettől a deszkamo-dell elkészítéséig tart, második a kezdeti szakasz, ahol a szabadalomtól kezdve a befektetők megtalálásáig az egyéb marketing szempontokat is figyelembe véve eljutunk a prototípus-gyártásig. Ez már a harmadik lépés, a valós szakasz kezdete és a sorozatgyártás után megkezdődik a piaci terítés. Mind emellett rendkívül fontos, hogy a stratégiánkat a gyorsan változó környezet hatásait figyelembe véve alakítsuk. Pit-lik László a játékelméletről tartott előadást. Dr. Molnár István pedig a szabadalom kritériumairól, fajtáiról beszélt. Érdekes volt hallani az innovációról jogi vonatkozásban, és törvényi szabályozási rendszerek hátterével. Számomra sok újdonságot tartalmazott ez a néhány nap. Megtisztelő volt hallgatni olyan emberek tudását és tapasztalatait, akik valóban csinálják is azt, amiről beszélnek. Nem csak szakmájuk értékes emberei, de koruk ellenére rendkívül újszerű gondolkozással, fiatalos lendülettel és humorral is rendelkeznek. Ha valakit érdekel, hogy a „Minden igaz, meg az ellenkezője is.”- kifejezés alatt mit érthe-tünk, akkor feltétlenül jelentkezzen a májusban megrendezésre kerü-lő kurzusra, ahol bővebben hallhatjuk az előadókat ebben a témában.

Hollókői Nikoletta

Az innováció menedzselése

10

Innováció |


Uncertainfuture–economic policy shapedbyglobalizationÁbel István, habilitált egyetemi tanárBudapesti Corvinus Egyetem, Budapest Corvinus University

A tőkebeáramlás növekedésre gyakorolt hatását a gazdaságpolitikai környezet határozza meg. A torzult piac, a verseny hiánya vonza a tőkét, külföldit és belföldit egyaránt, mivel extraprofitotigér. Stabil és a jövőre vonatkozóan bizalmat keltő háttér nélkül azonbana kül-földi befektetések nem integrálódnak a gazdaságba, szigetként vagy zárványként megmaradva nem generálnak belföldi üzleti kapcsola-tokat és tartós növekedést. A globalizáció igen jelentős előnyök forrása megfelelő gazdaságpolitika mellett, de a szabad tőkeáramlás a gaz-daságpolitikai hibákat hamar és súlyosan bünteti. A gazdaságpolitika autonómiája korlátozott. Az a gazdaság, mely jól képes integrálódni a globális piacba gyors növekedést és nagyobb stabilitástélvez. A pénzü-gyi rendszer globalizálódása hozzájárult a hatékonyság növeléséhez, de önmaga sérülékennyé vált, és ennek kezelése nemzetközi gazdaság-politikai együttműködést igényel.

The impact of foreign inflows on domestic growth is framed by the policy environment. Market distorsions attract inflows by offereing exceptional profit opportunities. The lack of conducive domestic poli-cies renders FDI to a limited role without spillovers to growth. Glo-balization increases the cost of getting the policies wrong, just as it in-creases the benefits of getting them right. This limits the autonomy of discretionary policies. Economies capable of integrating global trends well enjoy higher and more stable growth.

A globalizáció négy jellemzőjeA globalizációt sokféleképpen jellemezhetjük, de ezek közül különös-en négy elem fontos a gazdaságpolitika mozgástere és hatásossága szempontjából. Ez a négy tényező (a) az országok közötti szabad tőkeáramlás, (b) a liberalizáltdevizapiacok globális összefonódása, (c) az országok közötti árkapcsolatok, ide értve a nyersanyag és ener-giaárak és az eszközök tőzsdei áralakulásának együttmozgását, vala-mint (d) a kereskedelmi forgalom és a fizetési mérleg egyenlegének tartóssá vált egyensúlytalansága.A globális integrálódás e tényezői a nemzetgazdaságok közötti szo-rosabb kapcsolatokat és a gazdaságok erősebb együttmozgását ered-ményezik. Az egyik országban tapasztalt gazdasági visszaesés kihat a másik ország gazdasági növekedési és inflációs kilátásaira. (Taylor (2008) 3. Mindezek alapvetően befolyásolják a gazdaságpolitika álta-lános kereteit, és az egyes gazdaságpolitikai eszközök hatásosságát a gyakorlatban.A tőkevonzás és a gazdasági növekedésA tőkeáramlás befolyásolásának igénye sokakat foglakoztat és az ig-yekezet nem is marad hatás nélkül. E törekvések következményei a mai globális pénzpiacokon fájdalmasan gyorsan érvényesülnek, és nem mindig a szándékoknak megfelelő eredménnyel járnak.A legtöbb országban a beavatkozási törekvések döntő része a speku-latív beáramlás korlátozását célozza. Van egy másik kérdés is, amivel a szakma nem szokott foglalkozni. Nevezetesen azzal, hogyan lehet a nem spekulatív beáramlást elősegíteni. Erről talán azért nem szokás értekezni, mert trivialitás, hogy a tőkeáramlás iránya és intenzitása a gazdaságpolitika általános jellemzőit tükrözi. A tőkevonzást a gaz-dasági lehetőségek és a gazdaságpolitikai környezet függvényének tekintik, ami nem igényel különösebb magyarázatot. Magyarázatot inkább az igényel, hogy miért áramlik nem igazán barátságos gazdasá-gi (politikai) közegbe is jelentős mennyiségű külföldi tőke. A globális gazdaságban a tőkeáramlás intenzív és jelentős gaz-

daságfejlesztési tényező. Azonban adott mennyiségű külföldi tőke a körülményektől függően igen eltérő mértékű gazdasági növekedést generál a célországban. A mérték attól függ, hogy a fogadó gazdaság hogyan tudja integrálni a beáramló tőkét. Az ugyanis jön akkor is, ha nem hívják, ha nem kedvező a gazdaságpolitikai közeg, de a helyi piac torzulásait kihasználva a helyi termelési tényezőkre alapozva jó hozamot realizálhat. Minél torzultabb egy gazdaságban a verseny, an-nál valószínűbb, hogy a multi cégek számára előnyök aknázhatók ki. A kedvezőtlen közegben azonban a külföldi által kiépített kapacitás sziget marad. A vállalkozás és versenyellenes gazdaságpolitika nem a külföldit, hanem a belföldit sújtja. A külföldi függetleníti magát a he-lyi finanszírozási, árfolyam, és adózási tényezőktől, azok változéko-nysága így nem hat rá, ezekkel nem lehet elriasztani sem. Ha nem jut megfelelő kondíciójú hitelhez nálunk, akkor könnyedén finanszírozza magát külföldről. Az eladásai, beszerzései és elszámolásai többségé-ben euróban merülnek fel, és euróban kalkulál. A forint árfolyam in-gadozása aligha zavarja, hiszen a forintban felmerülő költségei (bér, őrző-védő és takarító, esetleg informatikai szolgáltatások) összkölt-ségein belül töredéket jelentenek. A forint árfolyam gyengülése pedig a profitját növeli.A volatilis közeg azonban óvatossá teszi beszállítói megválogasánál. A magyar beszállító azért kockázatos, mert erősen függ a hazai gazdaság-politikai közegtől. A hazai beszállítókon keresztül érvényesülő növeke-dési hatás kulcskérdés. Önmagában a tőkebeáramlás nem növekedési tényező, a gazdaságpolitikán múlik, hogy milyen dinamizáló hatása le-het a beáramlásnak. A gazdaságpolitikának nem a beáramlást kell ösz-tönöznie vagy korlátoznia, hanem a növekedési hatás feltételeit kell biztosítania. A vállalkozás barát gazdaságpolitika ugyanakkor egysze-rre segíti a növekedést és ösztönzi a tőkebeáramlást.A globális foly-amatokra adott gazdaságpolitikai válasz határozza meg a beáramlást és a növekedési kilátásokat. A jó gazdaságpolitika eredményességét ez feleresíti, az elhibázott politikát viszont gyorsabban bünteti.Megrázkódtatás és alkalmazkodásMa gyakoriak a gazdaságot ért reál és pénzügyi sokkok. Ezek súlyaés az általuk közvetített kényszer gyorsabb alkalmazkodást igényel. A gaz-daságpolitika autonómiáját e kényszer csökkenti, de a hibák gyorsabb korrekcióját kikényszerítve a globalizáció csökkentette az árak és a növekedési ütemek volatilitását.A válság egy felgyorsult szerkezeti átalakulás tünete. Ez a szerkezeti átalakulás mást jelent a fejlett világban és mást a kevésbé fejlett országokban. Az Egyesült Államokban, Európa és Ázsia egyes országai-ban a gazdaság a fejlett iparosodást követően a szolgáltató gazdaságra áll át. Ez az átállás hagyományos munkahelyek megszűnésével jár az Egyesült Államokban is és ezt a folyamatot Európában még tovább ne-hezíti az állam szociális szerepének átalakulása. A gazdaság más szeg-mensei azonban gyorsan fejlődnek. A kevésbé fejlett részeken a magas felhalmozási rátával jellemezhető és gyors társadalmi átalakulással járó iparosítást fedi ez a szerkezeti átalakulás. Itt ez a folyamat sokban hasonlít az agrárból iparivá váló gazdaságok átmenetére.E korszakos változások feszültségekkel, válságokkal járnak. Az azon-ban biztos, hogy e válságok „elmúlása” egyik területen sem jelenti azt, hogy visszatérünk a „régi megszokott normális kerékvágásba”. Talán ezzel a megfordíthatatlan változással magyarázható, hogy vannak, akik alapvetően megkérdőjelezik a gazdaságpolitika kialakult ker-etrendszerét az új helyzetben. Ezért hasznos lehet annak bemutatása, hogy a globalizáció újabb szakaszában a gazdaságpolitika alapvetően nemzeti kerete milyen kihívásokkal szembesül.A gazdaságpolitika mozgástere korlátozottA gazdaságpolitikák nemzeti karakterének divatja ellenreakció a glo-balizáció által kiváltott alapvető változásokra. A gazdaságpolitika mozgástere minden országban szűkült. A gazdaságpolitika szabadsága persze mindig is fikció, mert a tényektől és korlátoktól semmiképpen sem szabadna függetlenítenie magát, akárhogy is viszonyul a glo-balizációhoz.A tőkebeáramlás növekedésre gyakorolt hatása a gazdaságpolitika eredményességének kulcsa, függetlenül attól, hogy erre tudatosan

A bizonytalan jövő-Gazdaságpolitika a globalizáció erőterében

11

| Pénzpiacok


építünk, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyjuk ezt a szempontot. A nemzeti gazdaságpolitika esélye és lehetősége a globális pénzügyi válság közepette mérettetett meg. Az eltérő gazdaságpolitikák növeke-dési következménye felnagyítva látható ma.1

Az importverseny begyűrűződéseA globalizáció miatt élesedő verseny nemcsak közvetlenül (árverse-nyen formájában) segít az árak alacsonyan tartásában, hanem közve-tetten is, azon keresztül, hogy fékezi a bérek növekedését. A globális verseny és kooperáció lehetősége a termelékenység növelését segíti és ezen keresztül közvetetten is ármérséklő hatású lehet. A termelékeny-ség növekedése és az exportlehetőségek bővülése lehetőséget teremt arra, hogy a nyomott ár nem feltétlenül fékezi a növekedést. A termel-ékenység növekedése jelentős mértékben a vállalati nyereségesség növekedésében csapódik le.Mishkin (2008) kiemeli, hogy a nagyobb árrugalmasság és a verseny növekedése a belföldi piacon az árcsökkenés irányában hatnak, de a globalizáció más jellemzői, például a nyersanyag és energia iránti növekvő kereslet és ezek áremelkedése, ezzel ellentétes hatást gya-korol. Így a globalizáció önmagában nem magyarázza az infláció utóbbi időszakban bekövetkezett csökkenését.A globalizáció másik fontos jellemzője az alacsony bérű munkaerő megnövekedett kínálataés tömeges foglalkoztatásba kapcsolása Kínában és Indiában. E munkaerő alacsony termelékenység mellett is olcsó termékek tömegével látja el a világ fogyasztóit. Az alacsonyabb importárak inflációt mérséklő hatását vizsgáló empirikus elemzések azonban igen alacsonyra teszik ezt az inflációt mérséklő hatást. Kamin Marazzi Schindler (2006) számításai szerint az Egyesült Ál-lamok kínai feldolgozó ipari importja az importár inflációt évente 1 százalékponttal csökkentette, ami nagyjából 0.1 százalékpontot jelent a fogyasztói ár inflációban. Hasonló eredményre jutott Pain Koske Sollie (2006), az ő számításaik szerint hasonlóan alacsony, 0.2-0.3 százalékpontos infláció csökkenés tulajdonítható az Egyesült Államokban a fejlődő országokkal folytatott feldolgozóipari termék kereskedelemnek (importár hatásnak). Az IMF 2006 dokumentálja, hogy az import relatív árának csökkenése a globalizáció legújabb szakaszát megelőzően is jellemző volt, és a jelenleg látható ingadozás sem mértékében sem hatásának tartósságában nem rendkívüli, lénye-gében a korábbi időszakokban tapasztalhatónak felel meg. Becslések szerint 1 százalékos importár változás nagyjából 0.1 százalékos hatás-sal van az inflációra (IMF (2006), 109.o). Ebből számunkra az követ-kezik, hogy mivel korábban nem tapasztaltuk a maihoz hasonlóan alacsony inflációs környezet tartós fennmaradását, a mostani jelenség valószínűleg nem vagy nem elsősorban a globalizáció eredménye. Az infláció csökkenése sok szálon összefügghet a globalizációval, és ezek közül az IMF elemzése a monetáris politika ás általában a gazdaság-politikai környezet minőségének javulását emelte ki. E javulás jelentős részben a gazdaságpolitika mozgásterének beszűkölésével függhet össze.Egyetlen ország sem képes tartósan elhibázott gazdaságpolitikát erőltetni a globalizáció körülményei között, mert a tévedéseket a piac hamar és határozottan bünteti. A tőkeáramlás érzékenyen reagál a kockázatok megváltozására, és ennek következményei rövidtávon is súlyosak lehetnek. Roemer (1993) bemutatta, hogy a globalizáció korlátozza a gazdaságélénkítés, a kibocsátás időleges növelésének lehetőségeit. Az élénkítésre tett kísérletek az eladósodás felgyorsu-lásához vezetnek. A külpiaci konjunktúra hatása a hazai inflációraA külföldi kibocsátási rés monetáris kondíciókra gyakorolt hatásával kapcsolatos vélekedések széles skálán mozognak. Mishkin hivatkozva Ball (2006) és Pain Koske Sollie (2006) írásaira, kétségbe vonja, hogy a külföldi kibocsátási rés fontos tényező lehetne a hazai infláció alaku-lásában, de nem tagadja, hogy más külpiaci tényezők fontos hatással lehetnek az inflációra. Az MNB Inflációs Jelentéseiben számos emlí-tés történik az import árak (olaj) vagy az árfolyam inflációt befolyásoló szerepéről. A külföldi output gap-el összefüggésben a német gazdaság konjunktúrája játszik prominens szerepet, de ez sem az inflációval összefüggésben, hanem a magyar gazdaság növekedési kilátásai kapc-sán. Azt is mondhatnánk, hogy a külföldi kibocsátási rés a hazai kiboc-sátási résre hat közvetlenebbül, de az infláció és a hazai kibocsátási rés

közötti kapcsolat fellazult.Változóban a monetáris politika hatásmechanizmusaA monetáris politika hatásmechanizmusának egyik csatornája az ár-folyam. A tőkeáramlás liberalizálása nyomán a globális pénzügyi in-tegráció eredményeként a hazai és a külföldi pénzügyi eszközök iránti kereslet igen érzékenyen reagál az érzékelt hozamváltozásokra, az úgynevezett ország kockázattal kapcsolatos benyomásokra. A globalizáció kibontakozásával a nemzetgazdaságok árfolyamkitett-sége megnövekedett, a gazdaságokat érzékenyen érinti az árfolyam változása és ez alkalmazkodási reakciókat kényszerít ki. Mishkin találóan jegyzi meg, hogy miközben a gazdaság érzékennyé vált az árfolyamra az árfolyam érzékenysége a monetáris politikára szintén megnövekedett. A monetáris politika hatásmechanizmusában az árfolyam csatorna ér-zékenysége növekszik. Az infláció és a kibocsátási rés kapcsolata fella-zul, mert a hitel kamatkondícióit az irányadó jegybanki kamat mellett a kockázati megfontolásokra alapozott kamatfelár határozza meg. A jegybanki kamatcsökkentés hatását a kockázati prémium növekedése ellenkezőjébe fordíthatja, és a finanszírozási feltételek romlása a kon-junktúrát nemhogy élénkítené, hanem rontja. Az árfolyam gyöngülése ugyan átmeneti ösztönzést adhat az export-nak és ezen keresztül az egyensúlyvesztést időlegesen ellensúly-ozhatja, azonban a magánszektor finanszírozása, mely ezer szálon függ a külföldi forrásoktól, megdrágul, miközben a külföldi adósság az átértékelés miatt is növekszik. A forint értékvesztése egyszerre két okból is hátrányosan érintiazokat a magyar vállalatokat, amelyek a belföldi piacra termelnek. Egyrészt a forintban kimutatott devi-zaadósságuk növekszik, ezzel együtt növekszik a kamat és törlesztési terhük. A növekvő adósság a vállalat nettó értékét csökkenti és így csökken a további hitelhez biztosítékként figyelembe vehető érték, romlik a vállalat hitelképessége, és ezzel együtt drágul az újabb hitel (Céspedes, L.F. Chang. R. Velaso. A. (2004)). Az árfolyam gyengülés ugyanakkor az exportáló cégek bevételeit növelve azokat kifejezetten előnyösen érinti. A magyar gazdaság egészében az árfolyamhatást hozzávetőlegesen kalkulálva szintén nominális jövedelemnövekedést okoz a forint gyengülése. A magyar export 2011-ben elérte a GDP közel 93 százalékát, miközben a külföldiek nettó követelése (NIIP: beleé-rtve az adósság és a nem adósság jellegű követeléseket) a GDP közel 106 százalékára rúgott. Ebből azonban külföldi adósság csak a GDP közel 50 százaléka volt. E számokat összevetve a forint leértékelés hatására az exportálók bevételei közel kétszer annyival növekedné-nek, mint amennyivel az egész gazdaság külföldi adósságának for-intban kifejezett értéke. Az árfolyamváltozás hatására a forintban kifejezett import is megnövekedne. 2011-ben az összes import a GDP 85 százalékának felelt meg. Ez az importnövekedés azonban jelentős részben végső felhasználásra megy és az árhatás ugyan inflációs ha-tásban jelenik meg, de csak részben növeli a vállalatok költségeit. Az árhatás nyomán létrejövő importhelyettesítés a hazai termelés iránti keresletet növelve vállalati jövedelmet és foglalkoztatást generálhat. Összességében tehát az árfolyam gyengülés a vállalkozások helyzetét valószínűleg javítja, bár várhatóan inflációs hatású is.Globális összefonódás és instabilitásA globális kereskedelembe integrált termelő esetében a válság kedvezőtlen hatásai lokálisan felerősödnek a periférián. Ez a hatás esősebb a könnyen helyettesíthető tevékenységet folytató leány-vállalatok esetében, mint a termelési láncba szorosabban integrált beszállítóknál és az önállóan nemzetközi piacra lépő vállalkozások es-tében. Minél szorosabban integrálódik a gazdaság a globális gazdaság-ba, annál kevésbé van kitéve a perifériát sújtó ostorhatásnak válság esetén. A termelésben a globális integráltság stabilizáló erő.Ezzel ellentétes jellegű a pénzügyi globalizáció hatása, amelyben a probléma gyorsan tovaterjed, nem lokálisan jelenik meg. A globálisan integrált pénzügyi rendszerben a válság hatásai nem koncentrálódnak lokálisan, hanem globálisan jelennek meg, így globális termelés vis-szaesést válthatnak ki (Mishkin (2008), 5. o.). Ez a kockázat csak úgy kezelhető, ha nemzetközi összefogással intézményi reformok útján védjük a pénzügyi rendszer stabilitását. A válság előtt azt gondolhattuk volna, hogy ennek következtében a termelési együttműködés is stabilabb keretbe ágyazódik, mivel az

1 „Globalization does not alter this underlying reality. But it does increase the cost of getting the policies wrong, just as it increases the benefits of getting them right.” McMillan – Rodrik (2011) 75. o.

12

Pénzpiacok |


egyes országok sérülékenységét a rendszer stabilitása csökkentette. A válságot követően ez a konklúzió az ellenkezőjére fordult. A rendszer sérülékenysége az egyes országok stabilitását is alááshatja. Emiatt a nemzetközi együttműködés már nem csupán előny, de egyenesen kényszerítő szükség.Termelékenység növekedés a nyitott gazdaságbanA globalizáció gyorsítja a termelékenység növekedését. A növekvő termelékenység részben kompenzálhatja a másutt mutatkozó hátrányokat. A termelékenység növekedését befolyásoló strukturális tényezők szerepe felértékelődik.Elképzelhető, hogy a külkereskedelem megnövekedett súlya mellet a hazai árak kevésbé érzékenyen reagálnak a gazdasági körülmények megváltozására belföldön, emiatt a gazdaságpolitika hatékonysága e téren is csökkenhet, bár ez azt is jelenti, hogy az árak a gazdaságpoliti-kai hibákra is kevésbé érzékenyen reagálnak. A külkereskedelem nyitottsága miatt számos termék árát a globális keresleti és kínálati viszonyok alakítják. De a hazai vállalatok árbe-folyásoló szerepét is korlátozza a globális verseny. A belső ár stabilizá-lása irányában hat az is, hogy a kínálat egyenletesebb, mert a belföldi termelés ingadozását az export vagy import kiegyenlíti. De nem csak a kínálat, a kereslet sem függ már annyira a belföldi konjunktúrától. A pénzügyi integráció elmélyülése gyengíti a termelésingadozásnak a belföldi keresletre gyakorolt hatását (Razin - Loungani(2005)). A kon-junktúra ingadozása a nettó export ingadozásában vezetődik le. Jobb gazdaságpolitika éppen úgy segíthetett az infláció alacsonyan tartásában, mint az a tény, hogy alacsony inflációs környezetben a vál-lalatok is ritkábban változtatnak áraikon, mivel az árváltoztatás költ-ségekkel jár (Ball (2006), IMF (2006)).A recessziót mélyítő kamatcsökkenésAz infláció és a kibocsátási rés közötti kapcsolat fellazulásának globá-lis tényezői Magyarország esetében sajátosan nyilvánulnak meg, és e sajátosságokra külön is ki kell térni annak érdekében, hogy a mon-etáris politika hatásait értékelni tudjuk.Baxa, J. Plašil, M. Vašíček, B. (2012) a monetáris politika összefüg-géseit értékeli Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében az 1996-2010-es időszakban. Csehországban és Lengyelországban az inflációs folyamat ebben az időszakban jelentősen megváltozott, és e változás nyománaz előretekintő várakozások súlya megnövekedett az áralakulásban. Az előretekintő várakozásokon keresztül a jegybanki hitelesség inflációt csökkentő hatása kitapintható volt. Ezzel szemben Magyarországon az inflációs folyamatban tartós bizonytalanságok domináns hatása érzékelhető. A gyakori forgalmi adóváltozások és az árfolyam jelentős ingadozása az infláció alakulásában csökkentette a jegybanki hitelesség útján az előre tekintő várakozások súlyának növekedésével elérhető hatást. Az előretekintő inflációs várakozások terén is a legjelentősebb bizonytalansági tényezőként az árfolyam ingadozása azonosítható (Vonnák, 2008). A kiegyensúlyozatlan gaz-daságpolitika következtében a bizonytalanság nemcsak a minden-napokra, hanem a jövőre vonatkozó várakozásokra is rátelepedett. Ez abban nyilvánul meg, hogy az infláció lassabban és nehezebben csök-ken, e folyamatra jelentős súllyal nehezedik rá a múlt. Abban azonban nem tér el a magyar tapasztalat a régió többi országának tapasztala-tától, hogy a reálgazdaság hatása az inflációra csökkent. A kibocsátási rés és az infláció közötti kapcsolat fellazulása mindhárom országban, így Magyarországon is érzékelhető. Baxa, J. Plašil, M. Vašíček, B. (2012) ezt a változást a piacgazdaságra való átmenet régióra jellemző közös vonásaira vezeti vissza. Az átmenet során az áralakulás köz-vetlenül érintő állami beavatkozás súlya és terjedelme csökkent, a termelékenység növekedett, és azok amagyar vállalkozások, melyek sikeresen integrálódtak az európai gazdaságba ma kevésbé függnek a hazai konjunktúra alakulásától.Az infláció és a kibocsátási rés kapcsolatának alakulásában nyilván közrejátszott a vállalatfinanszírozás terén végbement változás is, bár önmagában a kereskedelem nyitottsága is elég indok lehetett erre. A bankrendszer globalizálódó kapcsolatainak egyik jelensége, hogy a hitelezésben jelentős súlyt kap a külföldi vonatkozás, legyen ez külföldi tulajdonú bank által történő hitelnyújtás vagy külföldi for-ráshoz kötődő banki termék alkalmazása. A hitel kamatkondícióit a monetáris politika által befolyásolt kamat mellett kockázati megfon-

tolásokra alapozott kamatfelár határozza meg. Még ha a kamatpoli-tika hosszabb időszakot tekintve változatlan maradna is, a kamatfelár jelentős ingadozásokat mutathat. A kamatfelár ingadozása jellemzően pro ciklikus pályát követ a feltörekvő országok esetében, és nálunk is (Vonnák, 2010). A javuló konjunktúra, a termelékenység növekedése segíti a vállalat termelésének növekedését, és a profit kilátások javu-lásán keresztül egyben megnöveli a vállalat nettó értékét. A vállalat nettó értékének növekedése megnöveli a vállalat hitelképességét, és ezen keresztül javítja hitelkondícióit. Ez a mechanizmus jelentősen módosíthatja a kamatpolitika gazdaság-stabilizáló hatását. A növekedés felfutása (az output rés csökkenése) a kamatfelár csökkenésével és ezen keresztül a finanszírozási költségek (kamatok) csökkenésével jár, míg a kilátások és a konjunktúra rom-lása a kamatfelár emelkedésére vezet. Ez pont fordítottja annak, mint amit a stabilizációt segítő kamatalakulás és a kibocsátási rés közötti kapcsolatról feltételeznénk, amikor a negatív kibocsátási rés alacsony kamatot indokolna. (Ezt a hatást empirikusan igazolta Fernandez Gu-lan (2012) írása tíz feltörekvő ország esetében.)A jegybanki kamat mesterségesen alacsonyra szorítása nem sokat segítene a vállalatfinanszírozás feltételeinek tartós javításában. E fel-tételeket ugyanis a külső tényezők miatt megnövekedett kamatfelár dominálja. Az alacsonyra szorított jegybanki kamat a nyitott gazdaság-ban olyan torzulásokat okoz, ami csak tovább növelné azokat a kock-ázatokat, amelyek a kamatfelár növekedését okozták. Ez az érvelés meggyőző lehet a devizahitelezés terén, de azt hihetnénk, hogy a forin-thitelekre már nem igaz. Ez a hiedelem egyből két tévedést tartalmaz. Egyrészt a forint és a devizahitelek közötti látszólagos kockázat és költség eltérés nem a kamat, hanem az árfolyam hatása miatt jelentős. Az effektív kamatot elvárt hozamként értelmezve nincsen különbség a vállalkozási tevékenység hozamában attól függően, hogy azt hogyan finanszírozzuk. A tevékenység jövedelmezősége az immár nyitott és globális piacon határozódik meg, és ez a jövedelmezőség dönti el, hogy mi életképes és mi nem, hogy mi finanszírozható és mi nem. Önmagát csapja be az, aki azt gondolja, hogy az életképtelen tevékenységet olcsó hitellel lehet életképessé tenni. E téveszme hasonlatos ahhoz, amikor a forint leértékelésétől reméljük a növekedés beindulását a mai nyitott gazdaságunkban. Lehet, hogy a raktárkészletet egy erősen leértékelt árfolyammal könnyebb kisöpörni, de ettől önmagában nem fogunk eredményesebben termelni. A leértékelt forint mellett ugyanis a finan-szírozási oldalon elveszítjük azt, amit kiárusításnál nyerni véltünk.A kamatprémium a hazai hitelfelvevő és a külföldi hitelező közötti kapcsolatban a hitelfelvevő eladósodottságából fakadóan jelentős ingadozásoknak van kitéve. A hitelfelvevő vállalat nyeresége a ter-melékenység növekedése, vagy a gazdaság fellendülése miatt gyorsan növekszik és ennek nyomán a hitelképessége is növekszik, mert a fedezetül szolgáló nettó vagyona növekszik. A gazdaság egészében e folyamatok nyomán az eladósodottság és a jövedelem ellentétes vál-tozási trendeket mutat. Ez arra vezet, hogy nem csak a kamathanem más pénzügyi mutató ciklikus mozgása is a korábban feltételezettnek az ellenkezőjébe vált (Fernandez Gulan (2012), 3. o.)A kamat feltörekvő országokban megfigyelhető kontra-ciklikus mozgását mások az ország kockázattal magyarázzák. Arellano (2008) érvelése arra épül, hogy a gazdaság növekedési kilátásai (a termel-ékenység alakulásával kapcsolatos várakozások) és a csődkockázat alakulása ellentétes mozgást mutat. Céspedes, L.F. Chang. R. Velaso. A. 2004) a külföldi adósságon keresztül érvényesülő árfolyamhatások-ból vezeti le, hogy a kockázati prémium növekedését tükröző árfolyam leértékelődésnek a hazai valutában kifejezett adósságot növelve a vál-lalatok nettó értékét csökkenti. Ennek hatására a visszaesés és a ka-matemelkedés együtt jár ezekben az országokban.Összefoglaló következtetésekA gazdaságpolitika globális folyamatokra adott válasza határozza meg a növekedési kilátásokat. A jó gazdaságpolitika eredményességét a globális nyitottság feleresíti, az elhibázott politikát viszont gyorsab-ban bünteti. A gazdaságpolitika autonómiáját az alkalmazkodási ké-nyszer csökkenti.A globalizáció gyorsítja a termelékenység növekedését. Az alacsony importárakon keresztül érvényesülő inflációt mérséklő hatás kedvező, de ennek mértéke korlátozott. Az infláció csökkenése kiegyensúlyozo-

13

| Pénzpiacok


ttabb gazdaságpolitika követésével érhető el.A pénzügyi integráció elmélyülése javítja a versenyképes reálszféra alkalmazkodási esélyeit. A nyitott gazdaságban sem a kereslet sem a kínálat nem kizárólag a belföldi viszonyok változékonyságától függ. A pénzügyi válság kedvezőtlen hatásai lokálisan felerősödtek a per-iférián. Ez a hatás esősebb a könnyen helyettesíthető tevékenységet folytató leányvállalatok esetében, mint a termelési láncba szorosab-ban integrált beszállítóknál és az önállóan nemzetközi piacra lépő vállalkozások estében. Minél szorosabban integrálódik a gazdaság a globális gazdaságba, annál kevésbé van kitéve a perifériát sújtó os-torhatásnak válság esetén. A termelésben a globális integráltság sta-bilizáló erő.

A bank és pénzügyi rendszer globális integráltsága növeli a bankrend-szer sérülékenységét. A pénzügyi válság nem lokalizálódik, emiatt kez-elése globális együttműködést igényel.A monetáris politika hatásmechanizmusában az árfolyam csatorna ér-zékenysége növekszik. Az infláció és a kibocsátási rés kapcsolata fella-zul, mert a hitel kamatkondícióit az irányadó jegybanki kamat mellett a kockázati megfontolásokra alapozott kamatfelár határozza meg. A jegybanki kamatcsökkentés hatását a kockázati prémium növekedése ellenkezőjébe fordíthatja, és a finanszírozási feltételek romlása a kon-junktúrát nemhogy élénkítené, hanem ronthatja.

HELYI ÉLELMISZER LÁNCOK- HÁLÓZATÉPÍTÉSSzakkollégium1

Kurzusvezető:Prof. Dr. Vörös Mihály LászlóHÉLIA Szakmai Műhely

Tartalomjegyzék

Bevezetés 1. A helyi és termelői piacok jellemzői 1.1.Helyi és termelői piacok társadalmi és gazdasági hatásai 1.2.Magyarországi termelői piacok helyzete1.3.Fenntartható fejlődés és a termelői piacok2. A marketing és a termelői piacok 2.1.Termelői piacok marketingje 2.2.Lehetséges marketing eszközök 3. Elképzelések, javaslatok a Fóti Termelői Piac marketing stratégiá-jának fejlesztésére 3.1.A piac megalakításának célja és háttere 3.2.A piac lehetséges marketing eszközei 3.3.Példa a piacon vásárló fogyasztók megkérdezésére Befejezés Irodalomjegyzék Mellékletek

Bevezetés Változó világunkban egyre fontosabb szerepe van a helyi közösségek-nek, a helyi értékek és termékek megvédésének. A vásárlói magatar-tás megváltozása a minőség irányába mozdult el. Egyre fontosabb az élelmiszerek eredete, így a termelőkkel kialakított személyes kap-csolat. A helyi és termelői piacoknak társadalomformáló,ökológiai és etikai jelentősége van, ami a gazdasági szempontokon túl tágabb követelmények érvényesítését várja el a mindenkori menedzsment-től. Általánosan elterjedt kifejezés, ezen átfogó követelményrendszer meghatározására a „Corporate Social Responsibility” CSR, magya-rul „egyetemleges társadalmi felelősségvállalás”. Azt fejezi ki, hogy a vállalatok, szervezetek figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak tevékenységük üzletfele-ikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre. de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. Ez a cselekvés a törvényes kötele-zettségen túl is terjedni látszik, nevezetesen úgy, hogy az üzleti szerep-lők önkéntesen tesznek lépéseket az őket körülvevő társadalom élet-

1 A Szakkollégium a 2011. november 21-én alapított HÉLIA Helyi Élelmiszerláncok Fejlesztése és Innovációja nevű szakmai műhely keretében működik.

színvonalának javítása céljából2. Mivel a marketing napjaink egyik nagyon gyorsan fejlődő tudományos módszertan és eszköztár, illetve - hipotézisem szerint, - akik nem tudnak lépést tartani, elbukják a ver-senyt, ezért az értékesítés növelése érdekében szükséges a termelők és potenciális piacuk számára ideális marketing stratégiát létrehozni. Fontos feladatnak látom a termelői marketing kialakítását, oktatását és segítését. A szakkollégiumi munka és esettanulmány megírását megkönnyítette számomra, hogy a szakdolgozatomat szállodai mar-keting témakörében írtam, így az abban felhasznált szakirodalom és tudás anyag egy része e munkában is felhasználható. Lehetséges saját cél: mester szakdolgozat írása a témát tovább fejlesztve. A dolgozat célja,hogy olyan tudás anyagot állítson elő, amelyet könnyen a gyakor-latba átvéve minden termelő, illetve termelői piacszervező felhasz-nálhasson. Vizsgálni szeretném a már működő piacokat(társadalmi, környezeti hatásait, a használt marketingeszközeiket), a lehetséges marketingeszközöket, valamint a felmerülő vásárlói igényeket. Fő hi-potézisem már fentebb olvasható, ám egyéb felvetéseim alapján úgy gondolom, hogy a termelők számára a marketingtevékenységet még tanítani kell valamint összefogással, piaccá szerveződéssel sokkal hatékonyabbá, komplexabbé tehető az egyéni marketing tevékenysé-gük. Külön szeretném megköszönni munkám esettanulmány részének megírásához Ersók Nóra és Ivanov-Kiss Melinda közreműködését. Valamint kurzusvezetőmnek folyamatos mentori tanácsait és szer-kesztői munkáját.

1. A helyi és termelői piacok jellemzői. A kereskedelem egy idős az emberiséggel. A különböző piacokon már az őskorban is folyt a cserekereskedelem a törzsek valamint a törzsek tagjai között. A piac saját értelmezésemben a potenciális vevők és el-adók találkozási helyét jelenti. PhiliphKotler szerint a piac „egy ter-mék jelenlegi és potenciális vásárlóinak állománya” (A set of actual and potencialbuyers of a product.3 Chikán Attila, magyar közgazdász, egyetemi tanár és volt gazdasági miniszter összetett definíciójából választ kapunk a kik, miért és hol kérdésre is. „A piac, valamely jó-szág vagy szolgáltatások azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze,akik, csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.4 A szuper- és hipermarketek térhódításuk során a lakos-ságot elárasztották idegen, ismeretlen eredetű termékekkel. A hagyo-mányos értelemben vett piac ma a reneszánszát éli. A vásárlók egyre tudatosabbak, egyre inkább fontos mi kerül az asztalra, honnan és ki-től. Megnyugtató kedves árusoktól minőségi termékeket venni, mint a nagy bevásárlóközpontok ismeretlen eredetű termékeit megvenni. A továbbiakban a frissen újjá alakult piackultúrával, bővebben annak 2 http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalmi_felel%C5%91ss%C3%A9gv%C3%A1llal%C3%A1sű 3 Kotler-Bowen-Markens, 2006, 30.oldal4 ChikánAttila, 2008

Ábel István

Helyi termelői piacok marketingigényei és lehetőségei Esettanulmány a vásárlói elégedettség méréséről Fóton

14

Pénzpiacok |


társadalmi, gazdasági hatásaival, a piacok jelenlegi helyzetével és a fenntarthatóság kérésével szeretnék a fejezetben foglalkozni.

1.1. Helyi és termelői piacok társadalmi és gazdasági hatásai.

A piac definíciójában benne van az első és az egyik legfontosabb tár-sadalmi szerepe: a piac, mint találkozó hely. Ahol a vevő találkozik az eladóval, aki igazolja a termék származását, illetve kölcsönösen kap-csolatba lépnek egymással. Elmondhatjuk, a helyi közösségek5 életé-ben kiemelkedően fontos szerepet játszanak a piacok, mint találkozó helyek. A személyes kapcsolat biztonságot, megbízhatóságot és mi-nőséget jelent a vásárlók számára. Az új munkahelyek keletkezésével nőnek a családok bevételi forrásai, magasabb lesz a megélhetési szint-jük, mindezek mellett a települések bevételi nőnek, amelyet vissza-forgathatnak a településfejlesztésbe, ezzel a két faktorral a közösség életminősége nő, elvándorlás csökken és a gyermekvállalási kedv is nőhet. A piacok földrajzi kiterjesztése szerint a helyi piacok találhatók az első lépcsőfokon. Viszonylag kis területet látnak el termékeikkel, jellemzően kis vállalkozók működtetik és a munkaerő is helyi. Tehát az adók az adott település javát szolgálják, ám a helyi piacok működése az alapja többi piaci forma létrejöttének. Ugyanakkor a helyi piacokon az államnak nincsen olyan markáns gazdaságszabályzó ereje, mint a körzeti, nemzeti vagy világpiacon. A dolgozat témája miatt szükséges definiálni mit is értünk termelői piacok alatt: „….olyan piac, ahol az ős-termelő, ill. a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kmes körzetében, - vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol - működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti”6 Gazdasági szempontból a termelőket egyéni vállalkozóknak illetve őstermelőnek tekinthetjük. Ez a státusz számos előnnyel (adó kedvezmény, függetlenség, gyors alapítás stb.) és hátránnyal (szerény nyereség, korlátozott pénzügyi források, sokoldalú követelmények stb.) jár a termelő és az állam szemszögéből is. A pénzügyi korlátok és a szerény bevételek miatt alkalmazottat egyáltalán nem, esetleg szezonmunkásokat vagy csak egy – két főt alkalmaznak, tehát a foglalkoztatáshoz, munkahelyterem-téshez szerényebb mértékben járulnak hozzá. Miért is lett újra olyan fontos a helyi termelés? Minden a gazdaság világméretűvé válásával kezdődött… A globalizáció („…olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik, és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai sza-bályokat.”7) hatására egyre több idegen eredetű mezőgazdasági termék jelent meg a boltok polcain, olcsó áraik miatt a helyi termékek háttérbe szorultak. A globalizáció visszaszorítására szolgáló mozgalom a gazda-sági lokalizáció, amely során a termékeket, eljárásokat igazítják a helyi lehetőségekhez. Lényege, hogy az eladás helye minél közelebb talál-ható a termelés helyéhez, így könnyebben ellenőrizhető a termék ere-dete, az előállítása során használt anyagok. Kevesebb kézen megy át a végső értékesítés előtt, rövidebb idő alatt ér a vásárlóhoz. Egy 2002-es Északír tanulmány szerint négy fő hatása van a helyi élelmiszer ellátó rendszernek: gazdaságfejlesztő és regeneráló, környezeti, társadalmi kohéziós és közösségfejlesztő, valamint egészségügyi.Gazdaságfejlesztő és regeneráló hatás: A múltban a gazdaság ösztönzése volt a cél, úgy hogy fejletlenebb te-rületekre áttelepítették a termelést, ám ez egyáltalán nem volt a fenn-tarthatóság kérdésével összehangolva, ezért fontos lenne a helyi vál-lalkozásokat ösztönözni, a multik helyett egy fenntartható gazdaság fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági területek fejlesztésére aján-lást is adott a „Föld Barátai” (Friends of Earth) társaság, amelyek közül az itthon is megvalósíthatóakat emelném ki: • a gazdálkodók potenciálisan magasabb hozam elérésére képesek

a kiskereskedelmi ár arányos csökkentésével, ha minél közelebb kerülnek a végső vevőkhöz, például direkt marketinggel. Habár, így a költségek magasabbak, a közvetett jutalék elkerülése miatt

5 „lakóhelyhez kapcsolódó nem állami szerveződések”- Chikán Attila, 20086 a 2011. évi CXXXV. törvény, amely módosította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvényt. 7 Veress József(szerk.) (2009):Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex

Kiadó, 401-416. (Stopes, C. - Redman, M. - Watson, S., 2002)

a bevétel is magasabb.• A vidéki gazdaság biztonsága és stabilizálása céljából ösztönözni

kell mind a gazdasági és a gazdaságon kívüli változatosságot és az alternatív gazdaság fejlesztését.

• A helyi termékek hozzáadott értéke- direkt marketingen keresz-tül, vagy további feldolgozás segítségével.

• Új piacok teremtése a helyi termékek számára: közbeszerzések, iskolák, kórházak.

• Nagyobb kereslet a helyi szolgáltatások és termékek iránt, kiter-jeszti a hatását a helyi foglalkoztatás növelésére.

• Helyi létesítmények például vágóhidak tevékenységére növeke-dő kereslet generálása.

• Nagyon méretű helyi kereskedelem esetén több pénz, hosszabb ideig marad a helyi gazdaságban, amely multiplikátor a helyi kö-zösség fejlesztés számára.

• Nagyobb fokú együtt működés a helyi vállalkozások között.Környezeti hatás: Az intenzív mezőgazdaság káros hatása a növekvő áruszállítás mérté-ke, a kipufogó gázok károsítják a környezetet, amely csökkenhet, ha a termékeket a helyi piacokon értékesítik:• rövidebb „élelmiszer mérföld” (foodmile): távolság a termelés és

a végső értékesítési hely között.• A környezet számára előnyös az életképes hagyományos gazdál-

kodási módszerek arányának növelése, mint a hagyományos te-henészet és a kevésbé intenzív legeltetés.

• A gazdálkodók ösztönzése és oktatása a környezetbarát termelési rendszerek, mint a biogazdálkodás elsajátítására és alkalmazásá-ra.

• Fogyasztói érdeklődés felkeltése és ösztönzése a helyi termékek iránt.

Társadalomi együttműködés és közösségfejlesztő hatás: a helyi élelmiszertermelés segíthet visszaállítani a hagyományos tár-sadalmi együttműködést a településeken:• Növeli a társadalmi kapcsolatokat a közösség tagjai között, csök-

ken a kirekesztés.• Helyi foglalkoztatás növelése, dolgozói elégedettség növelése.• Ösztönzi a helyi vállalkozások együttműködését.• Ösztönzi a közösség alapú vállalkozási szemléletet.• Újraéleszti a helyi vállalkozásokat, boltokat.• Kialakítja a helyi identitás tudatot: hely és ember közötti szoro-

sabb kapcsolat, így csökken az elvándorlás mértéke. Egészségügyi hatás: Segíti a betegségek megelőzését, elősegíti a helyes táplálkozást:• Mindenki számára elérhető áron hozzáférést biztosít a kiváló mi-

nőségű és friss élelmiszerekhez (Stopes, C. - Redman, M. - Wat-son, S., 2002)8

1.2. Magyarországi termelői piacok helyzete.

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában friss adatok a magyar-országi piacokról nem állnak rendelkezésre, Magyar Statisztikai év-könyvi adatokból a 2011. évi a legfrissebb, ám ez sem foglalkozik kü-lön a piacok helyzetével. A honlapon a 2010. évi érhető el így magyar mezőgazdasági termelésről tendenciáiról kaphatunk valamiféle képet a táblázatok segítségével. Ezek a számok a dolgozat szempontjából tor-

8 http://www.foe.co.uk/resource/reports/localising_food_economy_ni.pdf

15

| Ipar


zítanak, hiszen már tartalmazzák az ipari feldolgozásra és az exportra termelt mennyiséget is. 5.1.10. tábla alapján az egyéni gazdaságokban a burgonya, zöldség és gyümölcstermelése is csökkent, tehát egyre több külföldi áru kerül a piacra, valamint csökken az exportra szánt mennyiség. Az 5.1.12. tábla alapján a bio-gazdaságok száma megdup-lázódott a 2000 és 2010 időszakban, mint ahogyan az ökológiai gazdál-kodásba bevont területek mérete is. Ezeken a területeken magasabb minőségű árut termelnek és inkább piaci, helyi és kis vállalkozói mé-retekben értékesítenek.9 A kitekintés után szeretnék a témához szük-séges háttér adatokkal megvizsgálni a magyar termelői piacok helyze-tét. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (továbbiakban AKI) piacokkal kapcsolatos 2011-2012 adatai szerint összesen 614 piacot és 62 vásárt vagy búcsút tartottak számon a vizsgált időszakban.10 Az AKI által ösz-szegyűjtött adatok alapján:„A közel egy évnyi adatgyűjtési periódus alatt 656 piacot, vásárcsar-nokot és vásárt azonosítottunk. A besorolásnál a típust mindig az határozta meg, hogy az üzemeltető miként azonosította a piacot. A legnagyobb arányt a piacok képviselték, közel 51%-ban, amelyet a vá-sárok (19,2%) és a búcsúk (9,6%) követtek. A termelői piacok csupán a negyedik helyen álltak 6,3%, vagyis – önbevallás alapján - összesen 41 piac sorolta magát ebbe a kategóriába. A listát végignézve, joggal fel-tételezhető, hogy a bio-piacok jelentős része is termelői piac, így már közel 10%-át adják a mintánknak, amely összesen 66 piacot takar (1. táblázat).Megjegyzés:* A termelői piacnak kizárólag azokat a piacokat neveztük, ahol a forrás szerint történt erre utalás Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

A települések típusa szerint a legtöbb termelői piacot nem a termelés-hez, hanem a kereslethez közel azonosítottunk, vagyis a 41 termelői piac 63,4%-a Budapesten, vagy városokban található (2. táblázat).

Megjegyzés:* A termelői piacnak kizárólag azokat a piacokat neveztük, ahol a forrás szerint történt erre utalás Forrás: Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

A területi megoszlás is megerősíti a piacok kereslethez közel eső elhe-lyezkedését. A legtöbb fellelt vidéki termelői piac Közép-Magyaror-szág településein található (16, 39%), a második 9 helyen egy jelentős turisztikai körzet, a Balaton régiót magába foglaló Közép-Dunántúl (5db) található. Ezzel megegyező termelői piacszámmal (5), már két termelői körzet következik, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Nyugat-Du-nántúlon (4) és Észak-Magyarországon (1) találtuk a legkevesebb ter-melői piacot (3. táblázat).

9 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/stat2010_nograf.pdf10 https://www.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:421/Piacokkal+kapcsolatos+ (Piac Lista XLS)

Megjegyzés:* A termelői piacnak kizárólag azokat a piacokat neveztük, ahol a forrás szerint történt erre utalás Forrás: Élelmiszerlánc Elemzési Osztály”

A táblázatokat összegezve a dolgozat szempontjából kiemelten fontos 16 termelői- és 8 bio piac vizsgálatát tartom szem előtt. A biopiacok eloszlása a régióban: 6 fővárosi és két vidéki: Budakeszi és Gödöllő. A budapesti biopiacokból három a budai oldalon, kettő a belvárosban található. A dolgozat témájában előre ugorva a fóti piac közvetlen versenytársaként- földrajzi szempontok alapján- az újpesti Zöldszi-get Biopiac és Biobolt jelenhet meg. Az AKI 2012. szeptember 27-i piaci állapotokat felmérő listája alapján (a táblázattal ellentétben) 24 termelői piac található a Közép- Magyarországi régióban. Ebből a 14 budapesti, a főváros különböző, de főleg budai, dél-pesti és belvárosi részein találhatóak. Közvetlen versenytársként a rákospalotai Novák piac illetve a Szent László úti piac megvizsgálása indokolt. A tíz Pest megyei termelői piacból négy a megye déli részén, három a budai he-gyekben és kettő a Dunakanyarban található, ezek nincsenek olyan közeli földrajzi távolságban egymáshoz, hogy konkurenciát képezné-nek egymással. Ugyanakkor a piacokon megjelenő termelők sokszor azonosak a régióban, így a piacok választéka is megegyezik egymással. A fent említett termelői piacok működésének sikerességéről nem ren-delkezek adatokkal, de nagyobb részük még csak a piaci bevezetés sza-kaszában tart, mivel kevesebb mint négy éve nyíltak meg. A továbbiakban az AKI adataiból csak a termelői és biopiacok jellem-zőit vettem figyelembe. „A termelői piacok üzemeltetőinek azonosítá-sa 25 esetben történt meg, 11 magánszemély, 12 önkormányzati és 2 magánvállalkozás volt közöttük (4. táblázat).

Megjegyzés:* A termelői piacnak kizárólag azokat a piacokat neveztük, ahol a forrás szerint történt erre utalás Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési OsztályA termelői piacok nyitva tartásáról 36 esetben találtunk információt. A leggyakoribb (25 darab) a heti 1-4 alkalommal tartott piac, amelyet a napi rendszerességgel üzemelő (8 darab) és a kétheti piac (2 darab) követ (5. táblázat).

Megjegyzés:* A termelői piacnak kizárólag azokat a piacokat neveztük, ahol a forrás szerint történt erre utalás Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztály”

Magyar vásárlási szokásokat figyelembe véve, a termelői piacok még nem örvendenek nagy népszerűségnek, hiszen a legtöbben hipermar-ketekben és diszkontáruházakban vásárolnak. Az utóbbi időben csök-kent a piacokon vásárlók száma. Még csak egy bizonyos réteg tartja szem előtt az egészséges táplálkozás fontosságát, a tudatos vásárlást, a helyi gazdaság fejlesztését, cél hogy ez az arány növekedjen, ehhez megfelelő kommunikáció szükséges. Mitől lehet sikeres egy termelői piac? A felsoroltak mind versenyelőnyt biztosítanak a termelői piacok számára, ezeket kell a magyar fogyasztókkal megismertetni! Ugyanak-kor a sikeres piacok működtetéséhez ezt a felsorolást minden szerve-zőnek figyelembe kell vennie!

• Jó minőségű, friss termékek

• Innováció és termékfejlesztés

• Piaci betörés a meglévő piacokra

• Adalékok, mesterséges színezők és tartósítószerek nélküli gyár-tás

• Hagyományos termékek

• Választék

16

Ipar |


• Kiszolgálják a vásárlói igényeket

• Együttműködés fejlesztése a két csoport között

• Felelős tervezés és hosszútávú kötelezettségvállalás

• Alkalmazkodóképesség11

1.3. Fenntartható fejlődés és a termelői piacok.

A világon egyre fontosabb témává válik a környezetvédelem, a fenn-tarthatóság és a társadalmi felelősség vállalás. Cél, hogy az elkövetke-zendő generációk is használhassák a Föld erőforrás készleteit, tehát az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban kell felhasználni. Kiterjeszt-ve a mezőgazdaságra a termő föld minőségének megőrzése, a vegy-szermentes termelés, természetes komposztálás mind-mind a kör-nyezetünk védelmét szolgálja. Fontos, hogy a rendelkezésre álló javak minél a társadalom számára minél szélesebb körben legyen elérhető. Ezeket a témákat először helyi szinten kell megoldani,hogy globálisan is működőképes legyen. A termelőknek és a termelői piacoknak célsze-rű a „felelős vállalati koncepció” szerint működni méretüknek és saját adottságaiknak megfelelő mértékben. Az alternatív közgazdaságtan azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai ka-tasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét figyelembe vevő, emberléptékű és konstruktív megközelítést sürget. Törekszik a kör-nyezet megvédésére. szokásos etikai normák betartására és a helyi kö-zösségek érdekeinek betartatására.12 A termelői gazdaságok kevésbé szennyezik a környezetet működésükkel, mint az ipari méretű terme-lés. Kistermelők több természetes trágyát használnak fel, komposztál-nak és anyagi szűkösségük miatt is kevesebbet költenek vegyszerekre. Sokkal magasabb az élőmunka aránya, az odafigyelés által a termé-kek minősége magasabb. Ugyanakkor sokszor tőke hiányában olcsó vegyszereket használnak, ezek cseréjét oktatással és támogatásokkal lehetne megoldani. A helyi piacok egyenletes áru eloszlás szerint mű-ködnek, olyan szempontból, hogy az adott terület számára képesek az egész évben szükséges élelmiszer mennyiséget előállítani és azáltal, hogy ezeket nem exportálják távoli közösségek számára, így a „táplálék kizsákmányolása” is minimálisra csökken. A helyi piacok mellett ki-sebb a szállítás miatt okozott légszennyezettség. A„Brundtland Jelen-tés” (ENSZ, 1987) a fenntartható fejlődés (sustainable development) fogalmát: a földi élet átfogó, komplex folyamataként (földeké, város-oké, üzleteké, társadalmaké stb.) értelmezi, amely képes „kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. A megújuló ener-giaforrások, újrafelhasználás csökkentheti a közvetlen környezet-terhelést. A termelői piacokra számos fejlesztés ezzel kapcsolatban könnyen megvalósítható. Ilyenek például: a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése a vásárlók számára, természetes alapú /esetleg újrahasz-nosított és minimális csomagolás használata a termelők részéről. A termelői piacok társadalmilag fontos szerepéről már a fenti fejezet-ben írtam. A gyermekek környezettudatosságra nevelése, a természet adta erőforrások megismerése a társadalmi felelősségvállaláshoz kap-csolódóan kiemelten fontos feladatuk. A vásárlói és termelői igények meghallgatása és segítése a piac szervezőinek kiemelt feladata. A tár-sadalmi felelősség vállalás (CSR) a helyi termelők és családi gazdasá-gok termelési és logisztikai tevékenysége során valóban megjelenhet, a kisebb termelési méretek, a természeti erőforrások körültekintőbb használata révén, jobban szem előtt tartják a társadalom és a jövő ge-nerációk érdekeit. Azaz tevékenységükkel a lehető legkisebb mérték-ben károsítják a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. A fent már említett módon elősegítik a közösségi kapcsolatokat és segítik az arra rászorulókat. A termelői piacokon ez többféleképpen megvalósul-hat: a piaci területrendezés során helyi vállalkozások bevonása, esetle-ges önkéntes munka; a piac üzemeltetése során jótékonysági gyűjtés, jótékonysági programok, illetve közös ételfőzés.

2. A marketing és a termelői piacok. A marketig az egyik leggyorsabban fejlődő tudományos módszertan 11 http://www.foe.co.uk/resource/reports/localising_food_economy_ni.pdf 12Chikán Attila (2008)12 Chikán Attila (2008)

és eszköztár. Manapság minden értékesíteni kívánt terméket lehet és szükséges ennek felhasználásával menedzselni. Bevezetésként egy elméleti hátteret szeretnék írni a témához. A marketing az angol „mar-ket (A set of actual and potential buyers of products.)13” azaz piac szó-ból ered, szabadfordításban jelenthet piacolást, piacra való bevezetést. Mint fogalmat nehéz definiálni, valójában egy gyűjtőfogalom, amely bő eszköztárral rendelkezik és egyre több területen van jelen. Ár-nyaltabban, burkoltabban fogalmaz, mint az értékesítés, nem azonos a reklámmal, éppen ezért, mint stratégiát érdemes felépíteni. Pontos fogalmat saját szavaimmal nehezen tudnék írni: piacolás, vevőszere-tet, harc a fogyasztó fejében elfoglalt helyért, fogyasztói problémákra adott válasz (segítsük a döntés hozatalt), márkaépítés vagy csak józan paraszti ész? Így a marketinget olyan tevékenységnek értelmezhetjük, amely felméri a vevők igényeit, meghatározza az eladni kívánt termé-ket és/vagy szolgáltatást, segít kialakítani az árakat, felkelti a vevők érdeklődését és segíti az értékesítést. Számos definíciót találunk rá, ezek közül a témában legelterjedtebbeket használtam fel. A világ leg-híresebb marketing szaktekintélye, Philip Kotler a következőképpen fogalmazta meg: „Marketing is a social and managerial process by which people and groups obtain what they need and want through creating and exchanging products and values with others.”14Az Ame-rikai Marketing Egyesület (AMA) meghatározása szerint: „Marke-ting is the activity, set of institutions, and processes for creating, communicating, delivering, and exchanging offerings that have value for customers, clients, partners, and society at large.”15 Tanulmányaim szerint - tágabb értelemben - az adott szervezet üzleti filozófiája, amely meghatározza tevékenységét, küldetését (vezérfonalát), ezáltal a piac-hoz és a vevőkhöz való viszonyát. A marketing az egyik leghatékonyabb eszköze a profit maximalizálásának, azaz a hatékony értékesítésnek, éppen ezért a modern kapitalizmus egyik elengedhetetlen kelléke. Rengeteg ötlet és kreativitás, valamint egyes esetekben tőke szükséges sikeres megvalósításához.

2.1.Termelői piacok marketingje.

Mivel e termelők nagy része saját tőkekorlátai vagy tanulmányai hiányosságai, tudáshiánya miatt nem engedheti meg az önálló mar-ketinget, így érdemes a termelői piacok szervezőinek ezt segíteni és megszervezni. Mindazon által ajánlott oktatás keretében a termelő-ket is marketing ismeretekhez segíteni. Általában a termelői piacok szervezői is korlátozott tőke állománnyal rendelkeznek, lévén hogy az esetek többségében társadalmi csoportosulásokról és non-profit szervezetekről van szó. Termelői piacok alapítása előtt – hasonlóan a vállalatokhoz- érdemes piackutatást végezni, szegmentálni, célpiacot kiválasztani, pozícionálni (stratégiai marketing); majd marketing-mixet készíteni (taktikai szint) és végül végrehajtani és ellenőrizni. A marketing-mix alapja minden esetben a McCarthy-féle 4P modell, amely esetünkben a következőképpen alakul: Termék (Product): termelői piac és az ott eladásra kerülő termékek, fontos a választék, Ár (Price): magasabb, mint a kereskedelmi egységek árai, Helyszín (Place): szabadtéri, esetleg vásárcsarnok és Promóció (Promotion). 16A termékek típusa alapján ezt tovább bővíthetjük 5, 7 vagy 8 P-vé. A termelői piacokon - a szolgáltatásokhoz hasonlóan- érdemes figyelem-be venni az ötödik P: Személyek (People), ugyanis az eladó személye, a személyes kapcsolat, szervezői kapcsolat nagyon fontos eleme a pia-con való értékesítésnek. Érdemes megemlíteni a 3E modellt is, amely egyben a fogyasztó válasza az általa előidézett globális problémákra. E modell szerint nagyobb fogyasztói hűség és tudatosabb magatartás áll a háttérben, sokkal hosszabb távon elköteleződik a vásárló: Környezet (Environment), Nevelés, oktatás (Education), Etika (Ethics) + Empá-tia (Empathy). 17A marketing-mixen kívül fontos számításba venni a Philip Kotler (1996) által kifejlesztett fogyasztói magatartást vizsgáló 13 Egy termék jelenlegi és potenciális vásárlóinak állománya. (Kotler-Bowen-Markens, 2006, 30. old) 14 A marketing olyan szociális folyamat és menedzseri eljárás, amely segítségével az emberek és csoportok megszerzik, amik számukra szükséges, a javak termelése, a javak- javakra illetve pénzre történő cseréje alapján. (Kotler-Bowen-Markens, 2006, 30. old.)15 Marketing, azoknak a tevékenységeknek és eljárásoknak összessége, amelyek létrehozásával, kommunikációjával, szállításával és cseréjével értéket hoznak létre a fogyasztók, ügyfelek, part-nerek és a társadalom számára. Letöltve (2012. augusztus 5. 18:45) , http://www.marketingpower.com/AboutAMA/Pages/DefinitionofMarketing.aspx/( 2007)

16 (Kotler, 1999, 124 old.) 17 (Kotler, 2006)

17

| Ipar


„7O” kérdéssort: • Occupants (vevők): Kik alkotják a piacot? • Objects (termékek): Mit vásárolnak? - Objectives (célok): Miért

vásárolnak? • Organizations (szervezetek): Kik vesznek részt a vásárláson? • Operations (műveletek): Hogyan vásárolnak? • Occasions (alkalmak): Mikor vásárolnak? • Outlets (boltok): Hol vásárolnak?18 Ahogyan a fentiek is mutatják, fontos tényező a szervezeti stratégia megtervezése, amely a piac arculatát, célját és küldetését hivatott le-fektetni, s amely identitást ad. Érdemes átfogó piaci elemzést készíte-ni, felmérni az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélye-ket, azaz SWOT analízist készíteni. Pozícionálni és ki kell választani a célcsoportotokat. Szükséges az eredmények egységes és folyamatos mérése. Fontos a célcsoport igényeinek megfelelő marketing eszközök kiválasztása a szervezet méretének és lehetőségeinek függvényében. Ezek általánosságban lehetnek: reklámozás, PR, direkt marketing, személyes eladás, vagy az értékesítésre ösztönzés (salespromotion).

2.2 Lehetséges marketing eszközök

Amint fent említettem a marketingre fordítható összegek általában minden termelői piac esetében meglehetősen szűkösek. Nem lehet egységesen ugyanazokat az eszközöket használni minden egyes piac esetében, hiszen ezek használata a célcsoporttól és a piaci mutatóktól (kapacitás, volumen és részesedés) függnek. A marketing eszközök ki-választása során érdemes az úgy nevezett termék életciklus görbével is foglalkozni, hiszen más az igénye egy bevezetés alatt álló piacnak, mint egy leáldozóban lévő piacnak. Marketing eszközöket először a reklámokkal, azon belül is az úgy mond hagyományos reklámhordozók ismérveivel: Plakátok: nagy forgalmú tereken, utcákon kitett hirdetés; hatótávol-sága függ a plakát méretétől, színeitől, üzenetétől és megjelenés helyé-től; célcsoport szegmentálási szintje alacsony, így a helyszín rendkívül fontos; költségei egyenesen arányosak méretével és helyével. Ösz-szegezve a hatékonysága csekély, inkább emlékeztető jellegű. A piaci napon tájékoztatóként szolgálhat a piac könnyebb megközelítéséhez. Szórólapok: nagy forgalmú tereken és utcákon osztott, esetleg egy helyre kitett önként elvehető vagy a postaládába dobott egy oldalas hirdetés; a szegmentálási szintje magasabb, mint a plakátoké, különö-sen, ha az adott településen élők postaládáiba kerül; költségei egyene-sen arányosak a kivitelezés minőségével és a darabszámmal, további költség lehet az osztogató és a kézbesítőnek fizetett munkabér. Ha a postaládába dobjuk a lakosság körében igen magas a hatékonyság, hi-szen általában elolvassák a hirdetést. Katalógus: ez a hirdetési forma egyáltalán nem használható a terme-lői piacok marketing eszközeként: túl magas költségű, a multi cégek által kiadott akciókhoz (salespromotion) sem alkalmazhatóak ennél a kereskedelmi formánál. Újság hirdetések: mai, heti, havi gyakoriságú városi, regionális vagy országos lapokban közölt maximum egy oldalas hirdetések; lehet szí-nes vagy fekete-fehér; korlátozott a szegmentálási lehetőség; költség függ a hirdetés méretétől, elhelyezésétől, megjelenési gyakoriságától, minőségétől és az újságtól. Helyi piacokat érdemes a helyi napi lapok-ban valamint az ingyenes önkormányzati kiadványokban megjelentet-ni. A felület nagyban függ attól a piacszervezők tőkéjétől. Cikk: írott és online is megjelenhetnek; széles körbe eljutnak, szeg-mentálás lehetősége nagyon alacsony; ingyenes vagy promóciós írá-sok. 16 A hagyományos reklámhordozók tehát költségesek, ám az idős korosztályt, akik általában rendszeres piacra járók könnyű elérni velük. Közép- és fiatalkorú ezekre fogékony helyi lakosság elérése is könnyebb általuk. Számukra a papír alapú hirdetéseken a feladó utal-hat elektronikus elérésekre (honlap cím, QR kód stb.). Közös jellem-zőjük, hogy költségük viszonylag alacsony és széles körben elérhetőek, így a szegmentálási nehezebb, hiszen általában csak azok kattintanak ide, akik direkt keresik. Saját honlap:A szervezők által kontrollált oldal, ám sokszor költséges a fenntartása, hiszen a szervert igényel valamint weboldal szerkesztői ismereteket. Oldalt keresőkre optimalizálni nem is olyan egyszerű do-log. Közösségi oldalak: ami a gazdasági vállalatoknak kiegészítő marke-18 (Kotler, 2000,108 old.)

ting felület, az a termelői piacok esetében helyettesítheti a hivatalos holnapot egy-egy közösségi oldal, mint a Facebook vagy a Google+. Nagy előnyük, hogy a híreket az oldal látogatói is megoszthatják saját oldalukon, eseményeket hozhatnak létre valamint más internetes ol-dalakon megjelent cikkeket is össze lehet gyűjteni. Blogok: szintén holnap helyettesítő lehet, legnagyobb előnyük,hogy keresőre optimalizáltak (metaseach), így a találati lista első oldalán jelennek meg. Továbbiakban megemlíthetőek még az internetes reklá-mok (bannerek) és mobil applikációk, ám általában ezek olyan költsé-gesek, hogy egy termelői piac sem engedheti meg magának. Public Relations: segítségével egységes arculatot alakíthatunk ki a szervezetről, a piaci rendezvényről. Az arculat célja, hogy a fogyasztó fejében kialakított imázs megegyezzen a szervezet valós tevékenysé-gével. A termelői piacokon cél az, hogy az emberek tudják, miben kü-lönböznek a hagyományos (viszonteladói) és a termelői (fogyasztói) piacok, miért jobb a termelői piacokon vásárolni és milyen társadal-mat segítő tevékenységet folytat ezzel a termelői piac. A piaci kommu-nikációs feladat a fent említett csatornák kiválasztása és használata is. Pozícionálás: feladata versenyelőnyök keresése, versenyelőnyök kiválasztása és a vevők számára tudatosítása a fent már említett esz-közök segítségével. A termelői piacok esetében versenyelőny a termé-kekkel kapcsolatban: helyi, friss, ismert eredetű, minőségi, alacsony környezeti terhelés stb. A kiegészítő programokkal is versenyelőnyhöz juthat a piac, mint a helyben, frissen készített ételek vagy a gyermek-foglalkozások. A legfontosabb ezen előnyök kihasználása. Eszközei le-hetnek egy szlogen vagy egy logó. Direkt marketing: személyes, postai, telefonos vagy email-es meg-keresések. A termelői piacok szempontjából a legegyszerűbb és legol-csóbb, ha a levelezői listák alapján e-mailben felkeresik a potenciális vásárlókat. Hátránya, hogy csak a már regisztráltakat lehet így meg-keresni. Direkt marketing, még ha a termelők hívják fel személyesen aktuális vevőiket vásárlásuk során a közelgő piaci napra. Oktatás: fontos állami feladat a népesség helyes nevelése, amelyben nemcsak a matematikai vagy irodalmi ismereteket kell kiemelten ok-tatni, hanem a hagyományainkat, azon belül a helyes étkezési szoká-sainkat, a hagyományos növények és állatok ismeretét. Az egészséges táplálkozás az egészségmegőrzése céljából elhanyagolhatatlan. Az állami feladat mellett a szülők feladata is lehet, ha a kis gyermekeket már termelői piacokra hordják, fiatalabb korban megtapasztalhatják mit jelent a minőség és a frissesség, így később is tudatos vásárlók lesznek. A mai tízen és húszonéves korosztályon látszik ez a hiányos-ság (főleg városokban lakók). A magyarországi termelői piacok közül még kevés fordít nagy figyelmet a megfelelő marketingre. Szimplakerti Háztáji piac pozitív ellenpéldaként szolgál. Főleg a fiatalokat próbálja megszólítani a budapesti piac szervezői. A „Szimpla” csoport honlap-ján megjelenik a piac és a közösségi oldalakon is jelen van, valamint rendszeresen hirdetik az eseményt a PestiEst ingyenes heti program magazinban. A romkocsma hír neve miatt számos cikk jelenik meg a termelői piacukról, ahol külön foglalkoznak a gyerekekkel és a tár-sadalmi felelősség vállalás kérdésével (Közös Lábas, közösségi főzés, ahol a bevételek mindig egy karitatív szervezetnek ajánlják fel.) Az idősebb korosztály szájhagyomány, a romkocsma épületére kitett pla-kátok, esetleg a VII. kerületi újságból értesül róluk.

3. Elképzelések, javaslatok a Fóti Termelői Piac marke-ting stratégiájának fejlesztésére

3.1.A piac megalakításának célja és háttere

A piac célja a helyi termékek megismertetése és értékesítése a fóti és a környékbeli lakosság körében. A piacon megtalálhatóak a helyben termelt, friss, ismert eredetű és kiváló minőségű élelmiszerek. Fontos a vásárlók egészségre való nevelése és a helyi piaci társadalomépítő il-letve környezetvédő hatásai. További cél a piac terep és terület rende-zése, megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett egy kulturált helyszín megteremtése. Lényeges, hogy a piac rendszeresen működjön, eleinte havonta, majd sűrűbben kéthetente-hetente, vagy akár egy héten több-ször. A piac kiemelt céljait Fót város önkormányzatának honlapján olvashatjuk (Vörös M. 2012): - ”a helyben termelt, ismert eredetű, jó minőségű és friss élelmiszerek kínálatának, forgalmazásának és fo-

18

Ipar |


gyasztásának növelése, a nyomon követhetőség biztosítása a földtől a fogyasztó asztaláig; - az agglomerációs település és térsége élelmi-szer-előállító őstermelőinek, kistermelőinek piachoz juttatása; - a település mezőgazdasági, kertészeti termesztési hagyományainak új-jáélesztése (pl. Fóti „gerezdes paradicsom”, spárga stb.), a házi kertek, az élelmiszertermelő tevékenységek élénkítésével, a helyi természeti adottságok kiaknázásához; - közösségi találkozóhely létrehozása kul-turált szórakozást biztosító szolgáltató terekkel, létesítményekkel (pl. a látvány piachoz közel sétáló utca, kávézó, falatozó, étterem, játszóház stb.) amelyek elősegítik a helyi turizmus fellendítését, a település „alvó város” jellegének felszámolását; - a települést behálózó lánckereske-delem révén terjedő „plázakultúra” dominanciájának ellensúlyozása, a helyi kulturális örökség és a hagyományok újjáélesztésével, a helyi termékek értékesítését és fogyasztását elősegítő turisztikai vonzerők fejlesztésével (pl. Károlyi Család, Károlyi Sándor a HANGYA Szö-vetkezet alapítója, a „gazdák megmentője”, reformkori emlékek, Fáy Présház, Károlyi Kastély, őshonos tájfajták termesztése, helyi gasztro-kulturális rendezvények fröccs fesztivál, paradicsom fesztivál, gyer-mek lovas terápia stb.); - a kereskedelmi láncok akciói által manipulált fogyasztói magatartás formálása, a helyi, egészséges, magyar termékek vásárlásának és fogyasztásának ösztönzésével, hozzájárulás az életmi-nőség javításához. A helyi közvetlen termelői piaccal szemben támasz-tott közösségi igények megismeréséhez a Fóti Önkormányzat 2011. évben kérdőíves felmérést készített, amelyben jelentős számú helyi lakos, közel kilencszázan, a családok mintegy ötöde vett részt. A fel-mérés, amelynek részletes eredményeiről a Fóti Hírnök 2011. októberi számában lehetett olvasni (Vörös, M. 2011) jól alátámasztotta a fótiak helyi piac iránti komoly vonzódását és várakozását. A válaszadók dön-tő többsége (96 %) egyöntetűen a helyi termelői piac létesítése mellett voksolt. Több mint fele (57%) ezt azzal indokolta, hogy helyben termelt élelmiszert szeretne vásárolni az ismeretlen eredetű termékek helyett. Úgy tűnik tehát, hogy a lánckereskedelemmel nagymértékben beháló-zott településünkön viszonylag nagyszámú, az egészséges táplálkozás iránt vonzódó, tudatos fogyasztó él, akik szeretnének helyi, magyar élelmiszertermékeket helyben vásárolni.” 19Fót Város Önkormányzata a 2010- 2014. évekre szóló gazdasági programja keretében a Nemze-ti Vidékstratégia Koncepcióval, az új önkormányzati törvénnyel és a Darányi Ignác Tervvel összhangban döntöttek egy helyi termelői piac létrehozásáról.A fóti önkormányzat munkáját az Edutus Főiskola bu-dapesti tagozatán létre jött HÉLIA szakmai műhely segíti. „ A helyi élelmiszerláncok fejlesztésével és innovációjával foglalkozó, HÉLIA névre „keresztelt”, szakmai műhely keretében megalakult az azonos nevű szakkollégium az EDUTUS FŐISKOLA Budapesti Tagozatán Prof. Dr. Vörös Mihály tudományos vezető és Dr. Gubán Pál irányításá-val. Az alapító okirat aláírására 2011. november 21-én került sor a Ma-gyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott, tudományos konferencia azonos témájú szekcióülésének végén, amelyen a műhelyben társult kutatókon és együttműködő régiós partnereken kívül hallgatók is je-lentős számban vettek részt. „A görög napisten lányát idéző betűszó a HÉLIA név, igen találó, jól kifejezi a szerveződés célját és eszmeiségét: az egészséges élelmiszer előállításához nélkülözhetetlen napsugárzás és a természeti fenntarthatóság fontosságát életünkben” hallhattuk a konferencia bevezető előadásában. A szakkollégium, szabadon vá-lasztható tárgyként az EDUTUS FŐISKOLÁ-n 2011-2012 tanév má-sodik félévétől indult be.20

3.2.A piac lehetséges marketing eszközei.

A piac kommunikációjának fő feladata a fóti és környékbeli helyi ter-mékek megismertetése az emberekkel, a termelői piac értelmezése valamint a potenciális piaci vásárlók számára megfelelő választék kommunikálása, a termelők buzdítása a piaci részvételre. A marketing eszközök használatának felmérése során felmerült, hogy a fogyasztók által legtöbbet használt tájékozódási forma a Fóti Hírnök és az Inter-net. Ezért érdemes ezeket a felületeket használni a piac hirdetéséhez. Fontos lenne egy cikkben elmagyarázni mi is a különbség a termelői és

19 Vörös Mihály (2012): Helyi termelői piac. http://www.fot.hu/hirek/helyi-piac-fotonhirek-cikkek-velemenyek20 Kész Alexandra és Nagy Tímea(Szerk. Dr. Vörös Mihály László) (2012): Megalakult a HÉLIA szakmaiműhelyésszakkollégium – látogatáséskerekasztaldélelőtt a KőbányaiGazdapiacon,https://www.facebook.com/groups/311913895519708/doc/311930898851341/

a hagyományos piacok között. A 2.2. bekezdésben már említett hagyományos és online felületek használata a Fóti Helyi Termelői Piac esetében is használható. Folya-matosan üzemelő piacként érdemes már plakátokon is meghirdetni a fix időponttal a piaci napokat.Mivel Fót kisváros így az elégedett vásárlók szintén marketing eszközként használhatóak, ugyanis ter-jesztik a piac jó hírét. A helyi iskolákban az egészséges táplálkozásról szóló órákon is jó lenne, ha a tanárok helyi termékeket mutatnának be a gyerekeknek. Az általános iskoláknál egy-egy hirdető plakát kitétele a gyermekükre váró szülők között párbeszédet indíthat el. A WAMP – vasárnapi designer vásár például minden vásár előtt bemutat egy tervezőt honlapján valamint a PestiEst című lapban. E példa alapján megvalósítható lenne, hogy a fóti piac honlapján is minden piaci nap előtt bemutassunk egy-egy termelőt és a termékeit. Helyi termék véd-jegyrendszer bevezetése is egy fajta megkülönböztetés lehet, erre jó példa a „Gyulai Termék” jelzés, amelyet a gyulai önkormányzat hozott létre és a közel múltban 12 helyi termelőnek adott át.21 Úgy gondolom fontos a mindenki által ismert márka megjelölés használata, amelyet a kiváló helyi termelők kaphatnak meg. A jelzés segíti a helyi élelmi-szerek megismerését és értékesítését. Ennek érdekében egy könnyen megjegyezhető márkát kell létrehozni, amelyeket a piaci közönség előtt kell átadni a termelőknek. A minősítési rendszert kell a márka mellé kidolgozni, amely egyértelmű információkat nyújt a fogyasztók és a termelők számára.

3.3 Felmérés a piacon vásárlók elégedettségéről.

A HÉLIA Mintaprojekt keretében eddig két piacbevezető „piaci nap” megszervezésére került sor Fóton: a „Kamrafeltöltő Piaci Nap” 2012. november 10-én és az „Adventi Piaci Nap” 2012. december 16-án. Helyszíne a Shell-kút mögötti és a Mogyoródi-patak által határolt (egyenlőre) még rendezetlen területen. Az eddigi árusítások során gyümölcsöket, zöldségeket, házi lekvárokat, tejtermékeket, emellett hagyományos és különleges füstölt húsárut értékesítettek a tanúsít-vánnyal rendelkező meghívott, az mintaprojekt adatbázisában regiszt-rált termelők. Ez eddig megrendezett piaci napok látogató számában lassú növekedés mutatkozott. A sorrendben harmadikként, 2013. már-cius 23-án szombaton megrendezett „Húsvéti Piaci Nap” alkalmával kérdőívezést végeztünk, amelynek során 46 válaszadót személyesen kérdeztünk meg. A felmérés22 célja a vásárlói elégedettség felmérése a Fóti Helyi Termelői Piac vásárlói körében. A mintavételhez nem tar-tottuk szükségesnek a válaszadók nemét és korát megkérdezni, mint ahogyan a lakóhelyet sem, hiszen a válaszadók a piac célközönségéből, fóti lakosokból álltak. Az eredmények összegzése a kérdések sorrend-jében: „Milyen forrásból értesült a piaci napról?”- kérdés az a piaci napok hirdetése során használt marketing eszközök hatékonyságát hivatott felmérni. 33 fő csak egy választ jelölt meg, míg 11 fő többet is. Egyéb válasz lehetőséget öt fő jelölt meg, ám közülük 2-2 fő emailes vagy a

Fóti Kosár tudatos vásárlói oldalt jelölte meg, ezt az összesítésben az Internet kategóriába került a statisztikához. Mivel a válaszadók száma nem egyenesen arányos a válaszok számával, így a diagram százalékos arányokat mutat a válaszok száma szerint. A legtöbben (42%) a helyi havi folyóiratot, a Fóti Hírnököt nevezték meg forrásuknak, ezek sze-rint a helyi lapokat még mindig rendszeresen olvassák a fótiak, ám egy válaszadó megemlíti, hogy sokszor mire kijön a lap, az események már 21http://www.turizmus.com/cikk/index/1/10002/turizmus_hirek/19913 22 A HÉLIA Projekt keretében került megszervezésre, a munkában részvettek és közreműködtek: Ersók Nóra, Ivanov-Kiss Melinda és Szabó Emese.

19

| Ipar


20

Ipar |

lezajlottak. Többen említették még az Internetet: Fóti Kosár, Facebook oldal és a Fóti Piac blogot is, ezek általában a fiatalabb korosztály tagjai voltak. Fóton – mint a kisvárosokban általában- még a szájról szájra terjedő marketingnek is nagy ereje van, a válaszadók 22%-a ismerős által értesült a piaci napról. Ezért érdemes minél jobban megfelelni a vásárlói igényeknek, ugyanis az elégedett vevők magasabb forgalmat generálhatnak. Pozitív megítélés esetén általában ajánlják ismeretségi körükben a vevők. Szórólapot és plakátot ritkán említettek forrásként a válaszadók, ám többen kiemelték az útba igazító táblák fontosságát. Véleményem szerint ténylegesen hiányzott Budapest irányából egy- két plakát, amely a tájékozódást segítette volna az autósok számára, mert a helyszínt a főút felöl egy kerítés tarkarja el, így csak utolsó pillanatban veszi észre az arra járó a piaci napot. A benzinkútnál sem egyértelmű a bekanyarodási lehetőség. Többen megemlítették, ha már lesz egy rendszeres és fix időpontja a piacnak szívesen látnának pla-kátokat erről Fót területén. Legtöbb válaszadó keveset tud a piacról, így szükséges lenne, ha a piaci nap hirdetéseiben megjelennének a fóti piac online elérhetőségei, ahol bővebb tájékoztatást olvashatnak.„Részt vett-e az előző piaci napok valamelyikén?” A válaszadók kö-zel fele már részt vett legalább az egyik megelőző piaci napon. Látha-tóan nagyobb volt az érdeklődés (25 új), mint az előző alkalmakkor. Ez nagyrészt köszönhető a reggel 8 órai kezdésnek, ami a visszajelzések alapján mindenkinek megfelelő (3. Ábra), a napirendbe könnyebben beilleszthető, mint a korábbi 10-11 órás kezdés volt.

Megjegyezzük, hogy ez az időpontválasztás egy kivételes alkalomnaktulajdonítható. Az „adventi piaci napot” karácsony előtt aranyvasárnapon rendeztük és az Önkormányzat javaslatára a kezdést összehangoltuk a szentmisék végével. Másik oka lehet a termék beve-zetés ciklusa (azaz, még kevésbé ismert, köztudottan kisebb választék) azon a válaszadók, akik ismerőstől értesültek a piaci napról 80%-a még nem járt egyik megelőző piaci napon sem. „Megfelelőnek tartja az időpontot? (Szombat 8-13)” kérdésre egy-öntetű válasz született, mely szerint mindenki számára megfelelő. Két plusz időpontot javasoltak a szombati mellé: szerdát és a péntek délutánt. A reggeli 8 órás kezdés mindkét oldal számára megfelel déli 12 után már alig voltak vásárlók. Többen megemlítették, hogy lehetne gyakrabban, akár minden hétvégén, ám piaci bevezetés időszakában ez még korai lenne.

„Megfelelőnek tartja a kínálatot?” A legmegosztóbb kérdés volt a kérdőívben. Mégis 65% úgy gondolja, hogy a bevezetés szakaszában álló Fóti Helyi Termelői Piachoz (FHTP) kapcsolódó piaci napi ese-ményen szerény, de mégis megfelelő volt a választék. A javaslatok is

ebben a témakörben születtek, fontos a választék bővítése, úgy hogy a termelők kiegészítsék egymást. A legtöbben a zöldségeket, gyümölcsö-ket hiányolták, aminek egyik oka a szezon volt, a piaci napra meghívott helyi termelőknek nem maradt már értékesítésre szánt árujuk márci-usra. A megkérdezés során a helyi termel vásárlói igények is felvetőd-tek (pl. iparcikkek, ruhák árusítása). Ebből arra lehet következtetni, hogy a fóti piac potenciális vásárlói közül többen nem tudják, hogy pontosan mit jelent a „helyi termelői piac” (mint új fogalom) és miben különbözik a hagyományos piactól, ill. vásártól (pl. a közeli Veresegy-házán heti kétszer olyan piacot szerveznek, amin termelők is árulnak, de mást is lehet kapni. Nem tudják helyi termelői piacon a jelenlegi szabályozás szerint csak élelmiszert lehet vásárolni, „….olyan piac, ahol a kistermelő a piaci fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, - vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország terüle-tén bárhol - működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari itermékét értékesíti”23 A megkérdezett termelők kö-zött is és a vásárlók között is többen vannak, akik szorgalmaznák Fóton is a „zsibvásár” jelleg piac szervezését. Ennek indokaként említik, hogy ez vonzerőt gyakorolna a látogatók számára is. Eljönnének olya-nok is, akik önmagában az élelmiszerért nem látogatnák a piacot. Ér-demes . 24 lenne a továbbiakban hangsúlyt adni a különbségek tisztá-zásának a különböző kommunikációkban, hogy a vásárlókat ne érje csalódás, téves elvárásaik miatt. Nagyon fontos a jövőbeni piaci napok szervezése szempontjából, hogy igény van a helyben sütött, főzött éte-lekre, kimért meleg és hideg italokra. Az esetleges lángosos helyett fel-vetődik bennem a közösségi főzés lehetősége (nagyobb piaci méret szükséges hozzá). A kis gyerekes családok különösen örültek a Tevéke-nyen a Családokért Egyesület programjainak. Fontosnak látom, hogy a programokkal az embereket jobban le lehet kötni és több időt töltenek a piacon, főleg jó időben, és ha az étkezés is megoldott.

„Mennyire elégedett az áruk minőségével?” A legtöbb válaszadó nagyon elégedett az áruk minőségével, aki volt már bármelyik előző piaci napon ők mind ezt a választ jelölték meg. Ez azért fontos, hiszen valószínűleg nem csak ránézésből, hanem tapasztalatból mondták és az elégedettségük miatt újra vásárolni fognak, esetleg ismerősi kö-rükben is terjeszteni fogják a termékeket és a piacot. 8 fő nem tudja még, milyen minőségűek az áruk, közülük hárman vásároltak a meg-kérdezés pillanatában, tehát ránézésre még nem mondtak véleményt. A további közepes és jó válaszadók szintén először jártak a piacon és még nem vásároltak. Több árusnak érdemes lenne kóstoltatást tartani, mert aminek az árát sokallják, ám minőségét nem ismerik, nem fogják a vevők megvenni. Jó példa erre Termen Nikolla (tejtermékes) tartott kóstoltatást és az emberek vitték is a sajtjait.

23 a2011. évi CXXXV. törvény, amely módosította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvényt.


21

| Ipar

„Mennyire elégedett az árakkal?” Az árakkal 18 fő csak közepesen elégedett, ám érdemes megemlíteni, hogy közülük 4 fő volt az, aki az

előző piaci napok bármelyikén részt vett. Nem elégedettek csak olya-nok voltak, akik nem jártak még a piacon. Ezen az arányon szintén in-tenzív ismeretátadással, kommunikációval lehetne segíteni, hogy ne a kereskedelmi láncoknál tapasztalt árszínvonalat várjanak el az ismert eredetű termékeket kínáló termelői piacon. 15 fő nem sokallta az ára-kat, jó ár/érték arányúnak tartják a piacot.

„Tervezi-e, hogy rendszeres vásárlója lesz a Fóti Helyi Termelői Piacnak? 1 fő kivételével mindenki tervezi, hogy megrendezés esetén rendszeres vásárló lesz, tehát valós igény van a Fóti Helyi Termelői Piacra. Több vásárló helyi termelő-ként is szívesen megjelenne a piacon. Ehhez érdemes lett megkérdezni és rögzí-teni az elérhetőségüket, hogy bővüljön a kínálati oldal adatbázisa.

Egyéb javaslatok a fent már említett választékkal kapcsolatban születtek, va-lamint az infrastruktúrával kapcsolatban. Van, aki igényli, hogy ideiglenes mellékhelységek legyenek kint a fejlesztés megkezdése elő Összegezve a piacra kilátogató fóti lakosok véleményét: valós igény jelentkezik egy helyi termelői piac működtetésére, ám sokan nincsenek tisztában a piac fajtájával, ez PR esz-közökkel javítható. Hasznos lenne a Fóti Hírnökben, valamint az internetes ol-dal megjelentetni egy cikkek errő céljából. Választékbővítésre is igény van, ami a piac szervez szemben támaszt új követelményeket, azonban mindezt a termel érdemes átgondolni és végrehajtani.

Összegző gondolatok.

Magyarországon még kevés termelői piac működik, de egyre nő tudatos vásár-lók tábora, akik a multikban nem kapható helyi, minőségi és friss árukat szeretnének vásárolni. Nagyon fontosnak tartom a társadalom oktatását és felvilágosítását. Fontos tudniuk mi a különbség a helyi termelői és a hagyományos értelemben vett piacok között, valamint, hogy miért érdemes piacon vásárolni, milyen társadalmi és gazdasá-gi hatásaik vannak számukra. Mint ahogy vállalat, úgy két egyforma termelői piac sincsen. Minden piacnak érdemes a saját forrásainak és célközönségének megfelelő marketing eszközöket kiválasztania és használnia. A Közép Ma-gyarországi Fót városában eddig nem volt piac, ám a Fóti Önkormányzat által 2011-ben készített felmérés alapján szinte minden válaszadó támogatta a piac létrehozását. Az eddigi piaci napok statisztikai adatai alapján egyre sikeresebb, egyre látogatottabb a még bevezetésben lévő piac. A piac további fejlesztéséhez szükséges a kiépített inf-rastruktúra valamint a minőségi választék további növelése szem előtt tartva a termelők érdekeit. A Fóti Helyi Termelői Piac (FHTP) főbb marketing eszközei

között megjelenik a Fóti Hírnök című helyi havi lap, valamint az internet. Ezen-kívül rendkívül fontos az elégedett vevők visszacsábítása, azaz a vásárlói elége-dettség, hiszen új vevőket generálnak a piacra; az irányjelző plakátok; a rendsze-resség illetve a piac kommunikációja. Mint azt országosan, így Fóton sem tudja az emberek nagyrésze, mi is pontosan a termelői piac? A későbbiekben a piac terjeszkedésével a marketing tevékenység területi kiterjesztése a környező tele-pülésekre és egyes pesti kerületekre is elkerülhetetlen lesz.

Irodalomjegyzék

1. 2011. évi CXXXV. törvény, amely módosította a kereskedelemről szóló 2005. éviCLXIV törvényt2. Chikán Attila (2008): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó Kft, Budapest3. Juhász Anikó – Szabó Dorottya(2012)- Élelmiszerlánc Elemzési Osztály, Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI): A piacok, vásárcsarnokok és vásárok elhelyezkedése és jellemzői, a termelői piacok kiemelésével- letöltve: https://www.aki.gov.hu/publikaciok/publikacio/a:421/Piacokkal+kapcsolatos+(Piac Lista XLS)4. Kész Alexandra és Nagy Tímea (Szerk. Dr. Vörös Mihály Lász-ló) (2012): Megalakult a HÉLIA szakmaiműhelyésszakkollégium – látogatáséskerekasztaldélelőtt a KőbányaiGazdapiacon, letöltve:https://www.facebook.com/groups/311913895519708/doc/311930898851341/5. Philip Kotler, John T. Bowen, James C. Makens (2006): Marketing forHospitality and Tourism, 4. kiadás, Pearson Education Ltd., New Jersey www.turizmus.com6. Stopes, C. Redman, M. Watson, S. (2002): „Észak-Írország élelmiszergaz-daságának re-lokalizációja”. Forrás: http://www.foe.co.uk/resource/reports/localising_food_economy_ni.pdf7. Veress József (szerk.) (2009) Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex Kiadó,401-416.8. Vörös Mihály (2011): Milyen piacot szeretnénk? - A fóti lakosok döntő több-sége szerint szükség lenne helyi termelői piacra. Fóti Hírnök 1. évfolyam 7. szám. 2011. október. p.6.9. Vörös Mihály László (2012): „Helyi élelmiszerláncok – hálózatépítés”. HÉLIA Szakmai Műhely és Szakkollégium előadás anyagai. Kézirat.10. Vörös Mihály (2012) Helyi termelői piac. http://www.fot.hu/hirek/helyi-piac- fotonhirek-cikkek-velemenyek (Fót Város Önkormányzatának honlapja)11. Vörös Mihály (2013): Termelői piac. Projekt közreműködés gyorsíthatja a városi piacfejlesztést. A városi piaci beruházás helyzetéről, várható előrehala-dásáról és kilátásairól Dr. Vörös Mihály projektvezetőt kérdeztük. Fóti Hírnök 3. évfolyam 3. szám. 2013.március. pp. 10-11.


22

Turizmus |

Dr. Jandala Csilla Tudományos és nemzetközi rektor-helyettesTanszékvezető főiskolai tanár, Turizmus Tanszék Edutus Főiskola

ABSZTRAKT

A turizmus és a környezet között köztudottan szoros kapcsolat áll fenn. A természeti és kulturális környezet egyes elemei önállóan illetve egymás-ra épülve, egymást kiegészítve vonzerőt jelentenek a turizmus számára.Az utóbbi két évtizedben az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) számos tanulmányt készített más, környezeti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezettel összefogva, hogy felmérje, meg-ismerje, milyen hatással lehet a klímaváltozás a turizmusra. Vajon tényleg nagy a veszély? Csak a természeti környezet számára jelent gondot, vagy a kulturálisra is? Hogyan hat a turizmus a környezetre?A tanulmány összegzi a témában megjelent, hozzá-férhető elemzéseket, következtetéseket, és megkísér-li felvázolni a Magyarországon várható változásokat.

SUMMARY

The relationship between the tourism and the environment is a well-known phenomenon. The elements of the natural and cultural environment are attractions for tourism. During the last two decades the UNWTO (United Nations World Tourism Or-ganization) – together with other international organizations- carried out several researches on the effects of climate changes on tourism destinations and tourism products. Is it a real danger? Is it a problem just in the natural or also in the cultural tourism?The study summarizes the results of the above mentioned researches, and tries to pay the attention for the changes in Hungary.

1. ELŐZMÉNYEK: A TURIZMUS ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KAPCSOLATAA turizmus és a természeti környezet között köztudottan szoros kap-csolat áll fenn. A természeti környezet egyes elemei önállóan illetve egymásra épülve, egymást kiegészítve vonzerőt jelentenek a turiz-mus számára. Ezek az attrakciók váltják ki a turisztikai keresletet, hiszen vágyat ébresztenek a leendő látogatókban, hogy elutazzanak ezek megismerésére, megtapasztalására. A világturizmusban a legin-kább keresett, legnagyobb tömegek által kedvelt utazási formák –tu-risztikai termékek- egy vagy több természeti tényezőhöz kötődnek:• Üdülés – A turisták elsősorban a napfényt, a mele-get, a kellemes éghajlatot, a vízpartot (tengerpartot, tópartot) ke-resik évi leghosszabb, általában fő szabadságuk idején. A hegy-vidéki üdülés esetében a kedvező éghajlati elemeknek szintén meghatározó szerepük van a célterület választásánál, amit az egyéb tényezők, a kérdéses úti cél flórája, faunája is befolyásolnak.• Vízi sportok – A motivációk változásával egyre töb-ben keresik az aktív időtöltési lehetőségeket, legyen szó akár evezésről, kajakozásról, kenuzásról, vitorlázásról, hajózásról, búvárkodásról. Ezek a tevékenységek illetve az irántuk meg-nyilvánuló kereslet, rendkívüli módon függnek a kínálat alap-ját jelentő vonzerő, a víz (folyó, tó, tenger, óceán) minőségétől.• Télisportok–Aturistákmásodik-harmadikszabadságukatszívesen töltik síeléssel, mely a téli sportok közül a legkedveltebb turisz-tikai termék. Ennek feltétele a hó mennyisége és minősége, a megfelelő

hőmérséklet, valamint a kellő hosszúságú, több hónapig tartó síszezon.• Különleges, egyedi természeti kincsek meg-ismerése– Vannak, akik a különleges természe-ti kincsek, ritkaságok megtekintése céljából utaznak: pl. fel szeretnének keresni egy csodálatos vízesést, egy egyedi élővilággal ren-delkező nemzeti parkot, egy korallzátonyt, vagy éppen egy hegycsúcsot.Az elmúlt évtizedekben felerősödtek a különféle környezetvédel-mi mozgalmak, melyek a turizmusra is hatást gyakoroltak. Az uta-zási motivációk között növekszik a környezettel - természeti és kulturális környezettel - kapcsolatos indítékok aránya. [8] Az em-berek mindennapi életük során -méginkább szabadidejükben- a természethez fordulnak. A turizmusban ezáltal különös jelentő-séget kap a természet és annak védelme: a tömegturizmus által eddig még nem tönkretett, eredeti természeti környezet vonzerő-értéke hihetetlenül megnő. Így egyre keresettebbekké válnak a ka-land-túrák, a felfedező jellegű utazások, az egészség megőrzésé-vel vagy éppen visszaszerzésével összefüggő turisztikai termékek.A turizmus során a természeti vonzerők folyamatosan „hasz-nálódnak”, noha a szó szoros értelemben véve el nem „fogyhat-nak” (pl. tengervíz, hegycsúcs). Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a turisták állandó jelenléte egy természetileg attraktív terüle-ten óhatatlanul változásokat okoz pl. az ott honos élővilágban.A turizmus által a környezetre gyakorolt negatív hatásokat általában nem kizárólag a turizmus váltja ki, azok nem turizmus-specifikusak, azonban kétségtelenül tovább erősödnek a turizmus jelenléte követ-keztében: vízszennyezés, levegőszennyezés, zajártalom, vizuális károk, ökológiai problémák. E negatív hatások alapvető oka lehet a spontán ala-kuló turizmus, a fejlesztés tervezésének teljes hiánya, vagy a helytelenül végzett tervezés (pl. a teherbíró-képesség vizsgálatának elmulasztása).

2. A VILÁG TURIZMUSÁNAK FŐBB TRENDJEIA turizmus sajátossága, hogy a turisták a legritkább esetben utaz-nak kizárólag egyetlen településre. Sokkal inkább igaz, hogy az egyes turisztikai régiók szerepe a fontos, a turisztikai termékek is régiókhoz kötődnek, s a marketing is ezekre helyezi a hangsúlyt. Önmagában tehát egy-egy település -fővárosokat, nagyvárosokat, gyógyfürdőhelyeket kivéve- nem vált ki érdeklődést, azonban ha a települések térségi összefogással alakítanak ki turisztikai terméket, azzal már versenyképesek lehetnek a globálissá váló világpiacon. [8]A világon regisztrált összes nemzetközi turistaérke-zés 1950-2010 közötti alakulását, illetve 2020-ig vár-ható, becsült változását mutatja az 1.sz. ábra. [9]A Turizmus Világszervezete (UNWTO : United Nations World Tourism Organization) adatainak megfelelően a világturizmus nem-zetközi forgalma a világ turisztikai régiói között az alábbiak szerint oszlik meg.(1.sz. táblázat) A táblázat adatai szerint az összes régióban növekszik a turista érkezések száma, azonban különböző mértékben, következésképpen az egyes turisztikai régiók súlya változik. (2.sz. táb-lázat) A nemzetközi turizmus regionális megoszlása alapján megál-lapítható, hogy Európa vezető szerepe ellenére 2020-ra tovább veszít eddigi súlyából. A nemzetközi érkezéseknek alig 45%-át regisztrálják majd kontinensünkön. Figyelembe véve az 1995-ben mért csaknem 60%-ot, igen jelentős a csökkenés. Európához hasonlóan veszteség éri -noha lényegesen kisebb mértékben- Amerikát. A kb. 2%-os csök-kenés következtében Amerika a harmadik helyre szorul a régiók so-rában (ez a tény már 2004-ben bekövetkezett). A legnagyobb arányú növekedést az Ázsia / Csendes óceáni térség mutatja. Részaránya csaknem megduplázódik, és több mint 28%-os részesedésével Euró-

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A TURIZMUSRA


pa után a második helyet éri el a világ turisztikai régiói között. Afri-ka és a Közel-Kelet csaknem azonos, 4-5%-os részarányt jelent majd. Európában a mediterrán vidékről az eddig odalátogató turisták várha-tóan a jövőben Európán kívüli úticélt keresnek majd, így a Földközi ten-ger menti országok elsősorban a tengerentúli ill. távolkeleti vendégekre számíthatnak. A tradicionális európai desztinációknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az általuk kínált termékek folyamatos megújítására, ellenkező esetben a küldő területek számára ajánlatuk megfakul, ver-senyképességét elveszíti. A hangsúlyt a piacszegmentálásra és a niche marketingre kell helyezni, a tömegturizmus egyik európai fogadó te-rületen sem kívánatos jelenség. A turizmus európai piaca bár mérsé-kelt ütemben, de bővül, s ez elsősorban a keleti szubrégiónak -azon belül is Oroszországnak- lesz köszönhető. Az onnan kiinduló utazások száma hihetetlen ütemben fog növekedni, aminek eredményekép-pen Oroszország a világ legnagyobb küldő területei közé fog tartozniAz Ázsia / Csendes óceáni térség számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy megfeleljen az iránta megnyilvánuló óriási keresleti igénynek, miközben fenn kívánja tartani a közismert minőségi szín-vonalat és az értékarányos árakat. További nehézséget jelenthet az eltérő régiókból érkezők különféle elvárásainak egyidőben való meg-felelés, hiszen elsősorban az adott régión belülről illetve Európából látogatnak oda turisták. Várhatóan főként az utóbbiak lesznek érzé-kenyek az esetleges környezeti problémákra, amelyek a nem terve-zett, spontán módon fejlődő turizmus következményeiként jelent-kezhetnek. Ezek elkerülése a térség számára létfontosságú feladat.Amerikában az egyes szubrégiókban nem azonos módon fejlődik a tu-rizmus. Észak-Amerikában a jelenlegi forgalom némi erősödése vár-ható, és új szegmenst jelenthet a megfelelő motivációjú, fizetőképes ázsiai piac. A Karibi térségben a turizmus rohamos fejlődésére lehet számítani, főként európai és USA-beli turistákkal. Latin-Amerikában a turizmus az egyes országok kormányai által deklaráltan ugyan pri-oritást élvez manapság is a fejlesztésekben, ugyanakkor elsősorban nem interregionális, hanem intraregionális bővülésre számíthatnak.Afrika csodálatos természeti és egyedülálló kulturális értékei elle-nére a kevésbé látogatott régiók egyike marad. Ennek oka a fejletlen infrastruktúra, a turisztikai szolgáltatások változó színvonala és az a vélemény, mely szerint Afrika nem biztonságos úticél az odaláto-gatók számára. Dél-Afrikának ugyan már sikerült ezen az image-en változtatnia az apartheid-rendszer felszámolásával, az egész régi-óról azonban ez még nem mondható el. A jövőben megfelelő infra-struktúra, termék- és image-fejlesztéssel jelentős javulás érhető el.A Közel-Kelet turizmusának alakulása nagymértékben függ attól, milyen lesz a térség politikai stabilitása. Kedvező változások esetén elsősorban az európai beutazó forgalom felfutására lehet számítani. Mindenképpen szükség lesz azonban a térség országainak összefo-gására a turizmus feltételeinek megfelelő megteremtése érdekében.

3. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI A TURIZMUSRAA turizmus - évi csaknem 10 billió dolláros forgalmával- a világgaz-daság egyik legfontosabb tényezője, becslések szerint a világkeres-kedelem 40 %-át adja. A globális felmelegedéssel foglalkozó szakem-berek előrejelzései szerint a turizmus a várható klímaváltozás egyik áldozata lehet, ráadásul mindez a multiplikátor hatással erősítve beláthatatlan következményekkel járhat a világgazdaságra nézve.A klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szervezet, az IPCC (Inter-Governmental Panel on Climate Change) becslése szerint a XXI. század végére az átlaghőmérséklet +1,8 – + 4oC-kal nőhet. [1]A 2. sz. ábrán a világ legfontosabb turisztikai fogadó terüle-tei vannak feltüntetve, jelölve az adott desztinációban a klí-

maváltozás turizmusban várható következményeit: mele-gebb nyár, melegebb tél, extrém időjárási helyzetek gyakoribbá válása (áradások, aszályok, hurrikánok, tájfunok, tengervíz szintjé-nek emelkedése, a szárazföldi és tengeri biodiverzitás mérséklődése, vizek párolgása, járványok erősödése, utazási költségek emelkedése.A hőmérséklet emelkedés következtében megemelkedhet a tenger-víz szintje, víz áraszthatja el azokat a tengerpartokat, melyek napja-inkban kedvelt üdülési desztinációk. Elrettentő példaként Velence, a mediterrán térség és Olaszország kiemelkedő attrakciója, világörök-ségi helyszín említhető, de a jelenség még ennél is veszélyesebb le-het a fejlődő gazdasággal rendelkező, szegénységgel küzdő trópusi szigetvilágra. A felmelegedés hatására elpusztulnak a korallok (a Karibi térségben szakértők máris 50%-os csökkenésről beszélnek), eltűnhetnek erdők és az ott honos állatfajok (főként Afrikában). [1]A felmelegedéssel a hóhatár egyre magasabbra kúszik: pl. +2 oC emel-kedés hatására az Alpokban 3000 méterre húzódik. Mivel Ausztria, Svájc, Franciaország, Olaszország síterepeinek döntő része ez alatt található, elképzelhető, hogy mindez mit jelent: vállalkozók ezrei mennek tönkre, a síszezon lecsökken (becslések szerint legalább 40 nappal). Elvileg megoldást jelenthet a műhó alkalmazása, ám ahhoz is hideg időre és sok vízre van szükség. A felmelegedés okozta szá-razság következményei a napjainkban is egyre gyakoribb tűzvészek (pl. Horvátország, Görögország, Spanyolország, Portugália, USA). A víz drága kincs lesz. Ráadásul bizonyos turisztikai termékek, el-sősorban a golfturizmus rendkívül vízigényes. Egy-egy golfpálya locsolása egy 10 ezer fős település éves vízfelhasználásával egyen-értékű. A fejlődő országokban jelentős vízhiánnyal lehet számolni, ahol a turisták napi fogyasztása jóval meghaladja a helyi lakosságét.Az utóbbi években számos nemzetközi szervezet, egyetem, kutatóinté-zet kezdett behatóan foglalkozni a turizmus és a klímaváltozás össze-függéseivel. Ezek közül is kiemelkedik az UNESCO, mely a világörök-ségek veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet. Kutatásaikból kiderül, hogy a világörökség helyszínek közül jó néhány igen komoly problémák-kal küzd, mely egyértelműen a klímaváltozás hatásainak tudható be.

4. A TURIZMUS MINTA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS EGYIK TÉNYEZŐJEA turizmus és a természeti környezet között fennálló kölcsön-hatás következtében nemcsak a klímaváltozás hat a turiz-musra, hanem a turizmus is hat az éghajlati változásokra. [1]Közismert tény, hogy az üvegházhatásért leginkább a közle-kedés okozta szén-dioxid kibocsátás tehető felelőssé. A kü-lönböző közlekedési ágazatok közül a légi és a közúti közleke-dés tekinthető a legnagyobb szennyezőnek. Ez a tény azért is elgondolkodtató, mert a turizmusban a legkedveltebb, legtöbbször igénybe vett közlekedési eszköz a repülő és a személygépkocsi. A légi közlekedésben az utóbbi években bekövetkezett változások (charter járatok, diszkont légitársaságok térhódítása) tovább erősítik a jelzett folyamatot: az alacsony díjtételek miatt az utasok már viszonylag rövid távolságra is a környezetre jóval károsabb repülőt választják. Szakértői becslések szerint a turizmus számlájára írható a vi-lág összes szén-dioxid kibocsátásának több mint 5 %-a (3.sz táb-lázat). Az utazások során azonban nemcsak a közlekedés és azon belül a légi közlekedés, hanem a szálláshelyek és egyéb szolgáltatások is óriási szennyezők. Példaként említhető a légkondícionálás és a fűtés (szállodák, éttermek, konferencia köz-pontok, fürdő-komplexumok), a locsolás (golfpályák, parkok). Ezt az óriási terhelést a természeti környezet alig tud-ja elviselni. Segíthet a veszély elhárításában a közlekedé-

23

| Turizmus


si technológia fejlesztése (nem hagyományos üzemanyagok) és a megújuló energiák (napenergia, szélenergia) használata.A 4.sz. táblázat adatait elemezve, az abban közölt arányok elgondolkod-tatóak. Nem véletlen, hogy a vasút-fejlesztési programok reneszánszu-kat élik a világ minden pontján, legalább is ott, ahol felismerték ennek jelentőségét. Természetesen ezek a programok csak akkor lehetnek si-keresek, ha az embereket meg lehet arról győzni, hogy a kevésbé szeny-nyező, az energiatakarékos megoldásokat válasszák utazásaik során. [ 6]Ugyancsak a környezettudatosságot erősíti a szálloda szek-torban évente meghirdetett „zöld-program”, de ez inkább a szálláshelyek, mintsem a vendégek számára fontos tényező.

5. AZ UNWTO SZEREPVÁLLALÁSA A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁ-SAINAK MÉRSÉKLÉSÉBENA fenntartható turizmus kifejezés arra utal, hogy a turizmus fejlesz-tése során azokat a formákat, módszereket kell előnyben részesíteni, melyek nem okoznak károkat a természeti, kulturális környezetben, azaz az erőforrásokat úgy kihasználnunk, hogy erre még a jövőben is legyen lehetőség. [5] Tehát miközben a jelenben jelentkező tu-risztikai kereslet igényeinek próbálunk megfelelni, valójában szem előtt kell tartanunk a jövőben jelentkező potenciális igényeket is.Az UNWTO évek óta tevékeny szerepet vállal a téma fontosságá-nak és veszélyeinek megismertetésében, napirenden tartásában. Az első e témában rendezett konferenciára 2003-ban, Djerbában (Tunézia) került sor, ahol a turizmus és a klímaváltozás kétoldalú kapcsolatára hívták fel a figyelmet, s ahol főként a turizmus üveg-házhatás-szerepének mérséklését, annak lehetőségeit tárgyalták. Az UNWTO-n kívül még több ENSZ-szervezet is részt vett az ese-ményen, melynek eredményeként elfogadásra került a Djerba-nyilatkozat (Djerba Declaration on Climate Change and Tourism). [3]Következő lépésként 2007-ben Davos-ban (Svájc) került sor egy újabb konferenciára –a World Economic Forum-hoz kapcsolódva-, melyen Davos-i-nyilatkozatként fogadták el a kormányzatokat, nem-zetközi szervezeteket, a turisztikai szolgáltatókat, illetve magukat a turistákat terhelő feladatokat. [2] Nyilvánvaló, hogy a klímaválto-zás és a turizmus kapcsolata egyértelmű, a negatív következménye-ket pedig a turizmus szektornak mérsékelnie kell. Ehhez minden eszközt meg kell ragadnia, legyen szó akár a fenntartható fejleszté-sekről, akár a szezonok meghosszabbításáról, akár az új típusú ter-mékfejlesztésekről vagy éppen az oktatásról. A Davos-i Nyilatkozat megtárgyalását tovább folytatták az ugyanabban az évben rendezett World Travel Market-on Londonban, ahol egy, a minisztereknek szóló csúcstalálkozót is beiktattak a téma fontosságának hangsúlyozására.Az UNWTO minden év szeptember 27-én ünnepli a Turizmus Vi-lágnapját, melyen egy-egy konkrét témával kapcsolatban a szervezet főtitkára üzenetet küld a tagországoknak, tag szervezeteknek. 2008-ban ez az üzenet a klímaváltozással foglalkozott. Felhívta a figyelmet a veszélyre és a legszegényebb országoknak nyújtandó segítségre.Az UNWTO honlapján létrehozott egy linket (UNWTO on-li-ne Climate Change and Tourism Information Exchange Ser-vice), melyen a témával kapcsolatos híreket, aktualitáso-kat, alkalmazott megoldásokat, jó példákat lehet regisztrálni.

6. MIT TEHETÜNK A VESZÉLY ELKERÜLÉSÉREA Climate for Culture program keretében 16 országból építészek, fizi-kusok, épületfizikusok, restaurátorok, éghajlatkutatók, közgazdászok dolgoznak együtt, hogy a világörökség helyszínek tanulmányozásával megoldást találjanak a leginkább veszélyeztetett objektumok fennma-radására. A helyszínek között vannak többek között a Gízai piramisok,

Luxor, a Colosseum, Velence, New Orleans, New York, London városa, Písa, a Kínai Nagyfal. Felbecsülhetetlen kulturális örökségek, melye-ket a klímaváltozás hosszú távon akár el is törölhet a Föld felszínéről. Az egyre gyakrabban jelentkező heves esőzések, a hőmérséklet emelke-dése, a szárazság, a vízszint emelkedése - ezek a tényezők a megnöve-kedett látogatószámmal együtt vezethetnek az említett végkifejlethez.Jó példával szolgálhat Bécs városa, ahol a kutatások szerint a szá-zadfordulóig a kánikulai napok száma megkétszereződik, de a vá-ros erre tudatosan készülve „zöld” vagy „hűvös” városként hirde-ti magát. Kutatások alapján hozzálátott a már eddig is gazdagon parkosított városban további zöldterületek kialakításához (pl. tető-kön, homlokzatokon), energia-hatékony módszereket alkalmaz az épületek hűtésére, ivókutakat helyeznek el a turisták által leginkább látogatott területeken, fedett pihenőhelyeket alakítanak ki, olyan programok kidolgozását ösztönzik, melyek nem a tűző napon zajlanak.Hazánkban az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémián kezdődtek meg a témával kapcsolatos kutatások - 2003-2006 kö-zött a Változás-Hatás-Válaszadás (VAHAVA) projekt, 2006-2008 között a Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom (Klíma KKT) projekt -, melyek eredményeként 2008-ban az országgyűlés elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NES). [7] Abban az évben több rendezvény is foglalkozott a NES javaslataival, köte-tek, cikkek jelentek meg, szakdolgozatok születtek, de ezek között –egyelőre- nem találunk olyat, mely teljes körűen vizsgálná a turiz-musban várható változásokat. Noha sürget az idő: a nemzetközi ku-tatások szerint a leginkább veszélyeztetett régió a Földközi tenger medencéje, ennek Magyarország a határán van. Ráadásul az ország egyes régiói közül a Sió-Balaton vízgyűjtő területe, illetve az Alföld vízháztartása van és lesz veszélyben, azaz a turizmus szempont-jából is alapvető területekről van szó, melyek jövője kérdéses. [4]Fentiek alapján elengedhetetlen, egy a turizmus területét érin-tő átfogó kutatás lebonyolítása, ami a szabályozó-rendszer vál-toztatását, az energia-hatékony turisztikai infrastruktúra ki-alakításának ösztönzését, az utazási szokások változásának szociológiai vizsgálatát, illetve az oktatási programok módosítását egyaránt érintik. [6] Ezt a kutatást tovább nem halogathatjuk, hi-szen hiányában képtelen lesz Magyarország turizmusa alkalmazkod-ni az európai és a világ turizmusában bekövetkező változásokhoz.

Dr. Jandala Csilla

24

Turizmus |


Innovation for business


innovation for business 2013/3

Documents