szakdolgozat - subits zsófia
TRANSCRIPT
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Savaria Egyetemi Központ
Bölcsésztudományi Kar
Könyvtár – és Információtudományi Tanszék
Az e-Learning rövid történeti áttekintése,
magyarországi viszonylatainak feltérképezése,
ismertetése webkalauz formájában
Konzulens: Czövek Zoltán Készítette: Subits Zsófia
Főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros
Szombathely
2011.
1
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS...............................................................................................................4
AZ E-LEARNING FOGALMA, KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSE.......................................6
Az e-Learning, mint fogalom meghatározása......................................................6
Az e-Learning gyökerei, kialakulása...................................................................8
Különböző igények megjelenése.......................................................................10
Az elektronikus tanulás elterjedése és a Cambridge-i Egyetem példája............11
Elengedhetetlen fogalmak: felnőttképzés, web 2.0............................................15
VIRTUÁLIS EGYETEMEK..........................................................................................17
Fogalommagyarázat...........................................................................................17
Virtuális egyetemek Magyarországon................................................................17
Szeged.............................................................................................................18
Egy kis érdekesség – Pécs..............................................................................18
További példák...................................................................................................19
Mindentudás Egyeteme..................................................................................19
Orákulum Virtuális Egyetem..........................................................................21
E-LEARNING ÉS TÁVOKTATÁS................................................................................22
Miért e-learning és nem távoktatás?..................................................................22
Alapvető különbségek az e-Learning és a távoktatás között.............................23
Mely területen alkalmazzuk manapság az e-Learninget?..................................24
AZ E-LEARNING KÉPZÉSI RENDSZEREK..................................................................26
A képzési rendszerek szükséges összetevői.......................................................28
A keretrendszerek kialakítása, tartalma.............................................................30
Moodle...........................................................................................................32
ILIAS..............................................................................................................33
WEBKALAUZOK ÉS A DELICIOUS...........................................................................34
A webkalauzokról..............................................................................................34
A Delicious-ről...................................................................................................36
2
WEBKALAUZOM KÉSZÍTÉSE - ELŐKÉSZÜLETEK......................................................38
Célcsoport meghatározása..................................................................................38
Anyaggyűjtés.....................................................................................................39
Egy link bekerülésének kritériumai...................................................................40
A WEBKALAUZ LÉTREHOZÁSA................................................................................41
Első lépések – A gyűjtemény feltöltése..............................................................41
Rendszerezés......................................................................................................43
A kész E-Learning webkalauz............................................................................46
ÖSSZEGZÉS.............................................................................................................48
IRODALOMJEGYZÉK:...............................................................................................49
3
BEVEZETÉS
Mikor tanulmányaim során elérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy
szakdolgozat-témát válasszak, nagyon sokat gondolkodtam, míg megtaláltam a
legmegfelelőbbet. Valami újat szerettem volna készíteni. Informatikus könyvtáros
képzésem során találkoztam először az e-Learning fogalmával. Kezdetben nem
nagyon érdeklődtem a téma iránt, de a későbbiekben egyre jobban felkeltette a
figyelmemet.
Sokáig úgy tartottuk, hogy tanulni iskoláskorban kell. Régen minden
életszakasznak megvolt a maga domináns tevékenysége: kisgyermekkorban a
játék, iskoláskorban a tanulás, felnőttkorban a munka. Napjainkra ez a „régi rend”
felbomlott: ma már egész életen át tartó tanulásról (lifelong learning) beszélünk.1
Manapság egyre jobban terjed a lifelong learning. Mára már hazánkban is ez az
angol kifejezés üres szólam helyett gyakorlattá, a középfokú oktatás általánossá, a
felsőfokú képzés tömegessé vált. A világban zajló folyamatok dinamikus
változásához való alkalmazkodás igénye mindenki számára megköveteli a
folyamatos tudásszerzést, gyakorlatilag valóban az életünk végéig – a folyamatos
önképzés mellett – a formalizált képzésekben is részt kell vennünk. A lifelong
learning a hagyományos tanulói szokások teljes megváltoztatását jelenti.2
Elsősorban ez áll az e-Learning kialakulásának hátterében. Mikor elkezdtem írni a
szakdolgozatom, egy webkalauz elkészítése volt a célom. Azonban amikor
mélyebben beleástam magam a témába, azt tapasztaltam, hogy ennél többre lesz
szükség. Az e-Learning még annyira modern téma, hogy muszáj beszélni a
kialakulásáról, az elterjedéséről, és ami a legfontosabb, elengedhetetlen tisztázni a
fogalmakat. Meg kell érteni, hogy miért e-Learningről beszélünk, és nem
távoktatásról. Nagyon sokan használják a két fogalmat szinonimaként, és úgy
gondolom, feltétlen el kell magyaráznom, hogy ez miért nem helyes. A fogalom
modernségét jelzi az a tény is, hogy a nyomtatott formában megjelent lexikonok,
enciklopédiák, gyűjtemények nem tartalmazzák ezt a kifejezést.
1 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap kiadó, 2007. 15. p.2 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.
4
Az e-Learning magyar viszonylatainak feltérképezése a célom.
Magyarországon még nem olyan elterjedt ez a képzési forma, de szerintem
nagyon jó lehetőség mind az intézmények, mind a tanulni vágyók számára. A mai
rohanó világunkban nagyon sok feladatunk van, és kevés a szabadidőnk. Így
feltétlenül szükséges megismerni egy olyan oktatási formát, mely időbeli
kötöttségek nélkül teszi lehetővé a továbbképzést, az életen át tartó tanulást. Ezért
fontos, hogy minél több ember megismerkedjen az e-Learning fogalmával.
Mikor nekiláttam a szakdolgozatom elkészítésének, úgy gondoltam, hogy
a legtöbb munkám a webkalauz elkészítésével, az oldalak összegyűjtésével lesz.
Ennek ellenére, mikor elkezdtem feltérképezni a témát, rájöttem, hogy a történeti
áttekintése éppoly nagy feladat, mint az oldalak összegyűjtése. Webkalauzomnál
legfőbb szempont volt, hogy az oldalakról minél több információt tudjak
szolgáltatni, s azokat megfelelően és hatékonyan tudjam rendszerezni. Ezért nem
egy önálló weboldal létrehozását választottam ennek megvalósítására. Legfőbb
célom nem az volt, hogy egy dekoratív oldalt hozzak létre, hanem sokkal inkább
egy jól működő gyűjteményt, ami nem túl bonyolult, könnyű az eligazodás rajta.
Elsődleges szempont volt még, hogy röviden be tudjam mutatni az oldalt,
értékelni tudjam azt.
5
AZ E-LEARNING FOGALMA, KIALAKULÁSA, ELTERJEDÉSE
Az e-Learning, mint fogalom meghatározása
Az e-Learning olyan oktatási rendszert jelent, amelyben az ismeretek
elsajátítása irányított formában, az idő és a helyszín hagyományos kötöttségeitől
valamilyen fokban független, tág határok között megválasztható egyéni tempóban
(ütemezésben) történik.3
Mikor az e-Learning bővebb jelentését szeretnénk megérteni, nem találunk
egységes meghatározást a fogalmat illetőleg. Nézzük csak meg, hogy napjainkban
milyen értelmezésekkel találkozhatunk.
A Magyar Virtuális Enciklopédia a következőket írja az e-Learningről: a
hagyományos és távoktatási, valamint az internet nyújtotta új lehetőségek együttes
alkalmazását jelentő új és hatékony tanulási eljárás. Még gyermekcipőben jár és
gyermekbetegségekkel küzd, de már ma is több, mint »kísérleti oktatási módszer«.
Előnye a rugalmasság, elérhetőség, kényelem, saját időbeosztás szerinti
előrehaladás a tananyagban. Az e-learning fejlődését az egyre kifinomultabb
internetes technológiák megjelenése tette lehetővé. (Például: HTML 4.0, Flash,
Java Script.) Kezdetben az e-learning webhelyek nem voltak egyebek, mint
egyszerű, statikus weboldalak gyűjteményei, amelyek valamilyen témában
jegyzetszerűen, esetleg tartalomjegyzékkel kiegészítve tartalmazzák a szükséges
információkat. Jelenleg is sok ilyen oktatási anyagot lehet találni különböző
magazinok CD-mellékletein, illetve az interneten keresve. Ezek az anyagok
általában kihasználják a HTML hyperlink lehetőségeit, tehát a tananyagban belső
és külső linkek egyaránt előfordulnak. Az e-learning internetes technológiák a
tartalomra és az adminisztrációra, a nyomon követésre és a rendszerszintű
áttekinthetőségre törekednek.4
3 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.4 E-learning. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.URL: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/elern.htm, [letöltve: 2011.02.25.]
6
A Wikipédián a következő meghatározás olvasható: olyan számítógépes
hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely
a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási,
tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-
tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert,
egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. E-
learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amikor a
tananyag feldolgozásához, bemutatásához; a szemléltetéshez vagy akár a
kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet)
használunk. Az e-learning szinonimájaként az online-tanulás, távtanulás,
számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú
tanulás stb. kifejezések is használatosak.5
A Wikipédiában található fogalommagyarázat tükrözi azt a tényt, hogy bár
átvettük az angol e-Learning kifejezést, mégsem tudjuk, hogy mit is jelent
valójában. Mert gyakori meghatározásként hallhatjuk/olvashatjuk még:
elektronikus eszközökkel történő tanítási-tanulási tevékenység,
folyamat,
elektronikus eszközökkel végzett tanítási/tanulási technológia,
számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technológiával
segített tanulás.
Napjainkban sokan egyenlőségjelet tesznek a távoktatás és az e-Learning
közé. Pedig az elektronikus tanulás fogalma sokkal tágabb, mint a távoktatás
fogalma. Kovács Ilma, e-Learning kutató a következő kifejezést használja:
„Minden elektronikus eszközzel működtetett távoktatás nevezhető e-
Learning-nek is, de nem minden e-Learning távoktatás.”
Összefoglalva tehát, amit leginkább az e-Learning fogalom takar, hogy az
elektronikus tanulás olyan új tanulási-tanítási forma, amely egyrészt alkalmas
szervezett oktatási rendszerbe történő beillesztésre, másrészt az új elektronikus
tanulási környezeti – a hagyományos eszközökkel megvalósított tanulási
5 E-learning. In: Wikipédia, a szabad enciklopédia.URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-Learning [letöltve: 2011.02.25.]
7
környezethez viszonyított – sajátossága révén egyéni igények kielégítését is
szolgálhatja. Ez utóbbit iskolarendszeren kívüli, önálló, egyéni, fölfedező
tanulásnak is szokták nevezni. Igen bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex
folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt
pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs
és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg.6 Fontos
jellemzője, hogy az elsajátított ismeretet nem tanóra, előadás vagy szeminárium
keretében adja át egyetlen ember a tanulónak. Nem egy ember tanít egy csoportot.
Nincs tanító, és nincs tanítás sem. A régi „tanítási”-nak nevezett munkálatok egy
részét az elektronikus eszközök veszik át. Az e-Learning elengedhetetlen feltétele
egy hálózat megléte.
Az e-Learning gyökerei, kialakulása
Ahhoz, hogy megismerhessük az e-Learning gyökereit, vissza kell
tekintenünk a hagyományos osztálytermi képzéstől eltérő, jellemzően a
’távoktatás’ szakszó alatt összefoglalható oktatás kezdeteire és fejlődésére. A
távoktatás múltjában ugyanis már a kezdetektől számos olyan műszaki lehetőség
megfigyelhető, amely a jelenlegi e-Learning irányába mutat.7
Az e-Learning kialakulásának több szakaszát különböztethetjük meg
aszerint, hogy milyen tömegkommunikációs eszköz segítségével helyettesítették a
hagyományos, tantermi körülmények között zajló, közvetlen tanár-diák viszonyra
építő oktatási formákat.
Az első szakasz a levelező oktatás elterjedése volt, melynek gyökerei
1840-re nyúlnak vissza. Ez a fajta oktatási módszer alkalmazása Isaac Pitman
nevéhez fűződik, aki ezzel a módszerrel kezdte el tanítani a gyorsírást Nagy-
Britanniában. Ahhoz, hogy 1840-et tekintjük a távoktatás megjelenésének a
kezdetének, hozzájárul az is, hogy ugyanebben az évben terjedt el a bélyeg
6 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 73-75.p.7 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [Kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15.p.
8
használata. Az Első Világháborúig sokfelé születnek levelező iskolák. Az első
levelező iskolát 1856-ban C.Toussaint hozza létre Berlinben. További levelező
iskolák születtek még Európában és Amerikában (Franciaország 1877, Amerika
1891, Svédország 1898).
A második szakasz a tananyag diákokhoz történő rádión keresztüli
eljuttatása volt. Ezt a módszert szintén Nagy-Britanniában kezdték alkalmazni,
azonban nem bizonyult olyan úttörőnek, mint a levelező oktatás. Inkább a
hagyományos képzési módszerekkel párhuzamosan, azok kiegészítésére
használták. Az első kísérletek 1927-re tehetők, amikor is a BBC kísérletet tett az
első, rádión keresztül sugárzott iskolarádiós műsorokra. Később ez a fajta
módszer megjelent más országokban is (Franciaország 1937, Amerikai Egyesült
Államok 1939, Ausztrália 1942). Az 1950-es években pedig rengeteg levelező
tagozatos képzés indult a volt szocialista országokban: a Szovjetunióban,
Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is.
Azonban sehol nem tett szert vezető szerepre az alternatív oktatási módszerek
között.
A következő, és egyben utolsó lépcső az 1980-as évekre tehető, amikor a
fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatás. Ez a fajta
oktatási mód új lehetőséget nyit meg az oktatás, képzés területén, azáltal, hogy
lehetővé teszi az eddig csak elszigetelten alkalmazható eljárások immár
együttesen történő felhasználását. Gondoljunk csak arra, hogy a levelező oktatás
csupán vizuális úton juttatta el a diákokhoz a tananyagot, más eszközöket nem
vett igénybe (azzal együtt, hogy ma már ez a fajta oktatási mód igyekszik a többi
érzékszervre is hatással lenni, például kazetta stb. alkalmazásával). A rádió útján
történő képzés ezzel szemben éppen, hogy auditív élményt nyújtott, csak a
hallásunkra összpontosított. A számítógép alkalmazásával lehetővé vált a több
érzékszervre történő együttes hatásgyakorlás anélkül, hogy ehhez különböző
eszközöket kelljen igénybe vennünk. A számítógép ugyanis lehetővé teszi az
audiovizuális eszközök egyszerre történő alkalmazását.8
8 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? : A távoktatás. OKKER : Budapest, 2005. 21-23.p.
9
Különböző igények megjelenése
A tömegkommunikációs eszközök fejlődése mellett az e-Learning
kialakulásának hátterében kétféle igény megjelenése is szerepet játszott: a
munkáltatói igény és a társadalmi igény.
Radácsi Imre és Dr. Benedek Andrásné kutatási zárótanulmányukban a
következőképpen szemléltetik az e-tanulás kialakulásának a folyamatát:
Az egyik oktatási kultúra alapja az a társadalmi igény, amely a 19. század
végétől kísérhető figyelemmel. Ez a társadalmi igény több szinten is
megfogalmazódott: egyrészről a munkavállalók, illetve a munkásmozgalom, a
szakszervezetek szintjén, másrészről állami szinten is. Ez összefügg azzal, hogy a
korszakban a megfigyelhető gazdasági átalakulás nyomán átértékelődött a
munkához való jutás, illetve a társadalmi felemelkedés szerepe és fontossága. Ez
10
az igény hívta életre az esti, és levelező iskolákat, valamint a korábban
megfigyelhető nyitott és távegyetemeket. Igény született a felnőttkori és
tanfolyami képzések hozzáférhetőségére.
Másik részről a munkáltatók felől érkezett igény, akiknek céljuk, hogy
nagyobb tömegeket gyorsan és rugalmasan tudjanak kiképezni, átképezni más
szakmákra. Ennek egyik ágaként jelent meg a programozott oktatás.
Ez a komplex oktatási forma, illetve oktatási formát kiszolgáló
eszközrendszer alakult át a későbbiekben elektronikus tanulássá, azaz e-
Learninggé.9
Az elektronikus tanulás elterjedése és a Cambridge-i Egyetem példája
Az 1990-es évek második felében az e-Learning a tömegessé váló
felsőoktatás első számú megújulási lehetőségének tűnt világszerte. A
kezdeményezések először az angolszász országokban – Kanada, Egyesült
Államok, Ausztrália, Egyesült Királyság - jelentek meg. Európa, Latin-Amerika
és Oroszország egyetemei csak 1994/1995 után követték az ő példájukat. Azonban
nem szabad megfeledkeznünk Japánról és Új-Zélandról sem. 2000-ben
Vancouverben tartották meg az első Oktatási Kiállítást és Vásárt (WEM). A sajtó
az Aurolag céget emelte ki, amely 1992 óta alkalmazta az internetet, és 1995-től
már nemzetközi szolgáltatásokat is nyújtott. 2002-2003-ban 2 millió embernek
biztosított off-line és on-line képzési szolgáltatást. 2000. április 27-én a francia
Libération című napilap a „tudás 6 óriásának neten való egyesülésé”-ről tesz
említést. Olyan amerikai és kulturális intézményekről van szó, amelyek fizetős és
ingyenes kurzusokat egyaránt ajánlanak az interneten (Université de Columbia
[ami mára már bezárta kapuit], British Library, New York Library, London
School of Economics, Cambridge University Press és a Muséum d’historie
Naturelle de Smithsonian Washington).
9 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány]. Budapest, 2005. 15-21.p.
11
Ebben a korszakban születtek meg a virtuális egyetemek – mint önálló
kategóriák – az e-Learningen belül. Néhány adat:
1996-ban még csak 7, 1999-ben már 33 virtuális egyetemet
számláltak a világon.
Ezek 49 százaléka az Egyesült Államokban, 17 százaléka
Európában (ebből 7 százalék Franciaországban, 3 százalék az Egyesült
Királyságban) működött.10
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján azonban mégsem hozott
forradalmi változást a felsőoktatásban, eddig csak részben váltotta be a hozzájuk
fűzött reményeket világszerte. A magyarországi e-Learning jelenleg a
kísérletezési fázisban van. Ez főként azért van, hogy a magyar e-Learning
programokban a mások által elkövetett hibákat ne ismételjék meg, másfelől az e-
Learning képzések működési nehézségei által feltárt általános fogyatékosságok a
magyar felsőoktatásban hatványozottan érvényesülnek.
Érdemes megismerni egy külföldi e-Learning képzés kialakítását, mely
megmutatja, milyen hibákkal jár egy új képzési forma bevezetése. Olvashatjuk,
hogy egy önálló, egyéni rendszer kialakítása nagyon költséges dolog, ezért is van
szükség egységes keretrendszer kialakítására.
A Cambridge-i Egyetem
Tom Davis (2003), a képzés egyik vezetője tanulmányában elemzi
tapasztalatait, s leírja az e-Learning képzések kialakításának lehetséges modelljét,
bár ez a magyar viszonyok közt csak korlátozottan alkalmazható.
A Cambridge-i Egyetemen az 1990-es évek második felében kezdték el az
e-Learning képzések kialakítását. Kezdetben alapvetően hibás módszert követtek,
már létező tíz egyetemi képzésük tananyagát digitalizálták (eleinte többnyire
hosszabb lélegzetű, szöveg alapú dokumentumként), és egy lineáris képzési forma
mentén tálalták a hallgatók elé. Az eredmény több szempontból is siralmasnak
10 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 111.p.
12
bizonyult. A működésképtelen képzés nemcsak a rossz e-Learning tananyagra,
hanem az egész egyetemi oktatás bizonyos alapkérdéseire is ráirányította a
figyelmüket.
Elsősorban a tanár-diák szerepek és az intézmény egyes működési
kérdéseinek tisztázása és újrafogalmazása tűnt égető feladatnak, bár az intézmény
jellege és hallgatói összetétele miatt – Cambridge a világ egyetemi elitjébe
tartozik – alapvető változások kezdeményezését nem tartották szükségesnek. A
megoldási alternatívák keresése során a képzés szervezőinek és fejlesztőinek
természetes törekvése volt, hogy a többi brit felsőoktatási intézménnyel
együttműködjenek. Az együttműködés azonban kezdetben nehezen haladt, az
egyes intézmények túlságosan a technikai kérdésekre koncentráltak, s lebecsülték
az e-Learning bevezetése kapcsán felmerült szervezeti és pedagógiai problémákat.
Egyes esetekben az intézmények közötti szórványos féltékenység és az egyéni
pozícióféltés is megjelent, de az aggályokat – az eredmények tükrében – többnyire
sikerült eloszlatni, olyannyira, hogy ma már az UCEL (Universities’
Collaboration in E-Learning) keretében koordinálják tevékenységüket.
Davis szerint a kurzus hatékony működésének legnagyobb akadályát a
hallgatói mentalitás és annak figyelmen kívül hagyása jelentette. A hallgatók
ugyanis a hagyományosan kialakult egyetemi tanulási ritmus, oktatási forma
(hagyományos előadások) és a megszokott „rítusok” nélkül destruktív módon
álltak a képzésekhez, lebecsülték a tárgyakat, gyakran csak a vizsga előtti órák
teltek tanulással. A hallgatókban ezért tudatosítani kellett a jól strukturált tanulás,
a kiscsoportos, szeminárium jellegű közös tananyag-értelmező órák, az online
kurzust kiegészítő könyvek, cikkek rendszeres feldolgozásának fontosságát. A
hallgatói tevékenység befolyásolása végül olyan pedagógiai technikák
alkalmazásához vezetett, hogy az e-Learning képzés alig különbözött a
hagyományostól. (Talán hangsúlyozni sem kell, hogy egy tisztán virtuális
egyetemen képtelenség lenne az ilyen köztes technikák alkalmazása.)
A kialakított tananyag használatát – a nyilvános dicséretek ellenére –
kezdetben a többi brit intézmény elhárította, bár Davis szerint az indokként
13
felhozott eltérő tanulási kontextus helyett inkább az új szemléletet és technológiát
érezhették fenyegetőnek.
Davis a rossz digitális tananyagokban is komoly akadályozó tényezőt lát.
A hosszú, digitalizált cikkek, könyvek az e-Learning képzésekben
használhatatlanoknak bizonyultak. A nagylélegzetű művek elolvasása a
továbbiakban is hagyományos módon történik. A cambridge-i képzések
tananyagai ezért egyre inkább látványos és szuggesztív multimédiás anyagokká
váltak. Érdekesség, hogy a cambridge-i képzések nem használnak általános
oktatási keretrendszert (LMS – Learning Management System). A valóban
professzionális tananyagok (látványos és áttekinthető navigációs sávok,
mozgóképek, dinamikus grafikonok, rajzok, filmfelvételek, szövegalámondás)
kialakítása nagy intellektuális kihívás, és igen költséges, hosszú munkafolyamat.
A cambridge-i képzésben egy fejlesztő szakember kétéves munkáját emészti fel
egy nyolcórás, színvonalas multimédia-tananyag. A magas költségek miatt a
látványos és minőségi multimédia-tananyag kialakítása még a bőséges forrásokkal
rendelkező brit egyetemek többségében is megoldhatatlan feladat.
A probléma feloldására az egyetemek között kibontakozó hálózatosodás
jelentette az egyetlen járható utat, s érdekes módon ezt a hasonló képzésekben
érdekelt összes intézmény előbb-utóbb felismerte. Az UCEL néven létrejött
egyetemi hálózat keretében a tananyagfejlesztést már az erőforrások hatékony
felhasználásával és megosztásával végezték. A lineáris tananyagból fakadó
problémák kiküszöbölésére a tananyagot learning objectekre osztották, így a
tananyag rugalmasabbá és többféleképpen feldolgozhatóvá vált. Bár a
konstruktivista tanuláselmélet hívei nem látnának lényeges különbséget az új és a
régi pedagógiai módszer között, az „angolszász” módon felépített, rövid és
látványos tananyagegységekből álló tananyag a színvonalas képzés érzetét kelti.11
A Cambridge-i Egyetem példája egyedülálló, de egy e-Learning képzés
megvalósítása során fontos szerepet játszik. Bár keretrendszer kialakítása nélkül
alakítottak ki egy elektronikus tanulási környezetet, de mégis előtérbe kerülnek
olyan szervezési problémák, melyek kiküszöbölése elengedhetetlen. Ezért van
11 Tóth Zsolt: Az üzleti alapon fejlődő e-learning korlátai. In: Új Pedagógiai Szemle 2007. március-április 200-207. p.
14
nagy fontossága annak, hogy megismerjük ezeket a példákat, melyek
rávilágítanak, hogy egy keretrendszer illetve egy e-Learning képzés kialakításánál
mely problémákat kell elkerülni, így kisebb az esély ugyanannak a hibának
ismételt elkövetésére.
Elengedhetetlen fogalmak: felnőttképzés, web 2.0
Az e-Learning ismertetése kapcsán fontos megemlítenünk két fogalmat:
felnőttképzés, web 2.0. A felnőttképzés az a terület, melyben legfőképp
megvalósul az elektronikus tanulás. Hisz az e-Learninget tulajdonképpen a
felnőttképzés egy ágának, egy speciális részének tekintjük. Ennek következtében
az e-Learningre minden megállapítást igaznak fogadunk el, amit a kutatások során
a felnőttképzésről kiderítettek. Az e-Learning szempontjából a felnőttképzés öt
ismérvét emeljük ki, melyek alkalmazása az e-tanulás szempontjából is kívánatos:
tanulóbarát környezetet biztosít
tekintettel van a személyiségre
épít a korábbi gyakorlatra
figyel a tanulók igényeire
megelégedéssel lehet befejezni.12
A web 2.0 megjelenésével technológiai újítások figyelhetők meg az e-
Learning területén is. A kettő pont nullás web megformálta a kommunikációra,
kooperációra, önkifejezésre épülő szabat teret. Szolgáltatások egész hada jelent
meg, melyek erre a technológiára épültek, közülük néhány: LinkedIn, Flickr,
del.icio.us, Facebook, Google Orkut. A dokumentum alapú web információ
alapúvá lett. A felhasználók többé már nem a régi információforrás után kutatnak,
inkább azokat az eszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően
képesek az információkat egységes egésszé szervezni. A kettő pont nullás
változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán, és ez alól az oktatás sem
képez kivételt. Az e-Learninget oktató keretrendszerek tekintetében is
12 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány]. Budapest, 2005. 21-24.p.
15
megfigyelhető a kettő pont nullás forradalom, változás. Az új szemlélet
központjában a tanuló áll, a tanár szerepe az információátadás helyett egyfajta
mentorévá lesz. Az új e-Learning trendek az intézmények zárt világát hivatottak
fellazítani.13
13 Kulcsár Zsolt: E-learning trendek kétezernyolcban. In: Korunk, 2008. (19.évf.) 4.sz. 122-124.p.
16
VIRTUÁLIS EGYETEMEK
Az e-Learning ismertetése során elengedhetetlen megemlítenünk a
virtuális egyetemeket. Az e-Learninges oktatási szervezetek közül kezdetben a
virtuális egyetemek váltak ismertté.
Fogalommagyarázat
„A virtuális egyetemnek nincsenek épületei, nincs helyhez kötött fizikai
valósága. Alapvető közege az internet, ami azt jelenti, hogy bár mind a tanárok,
mind a diákok nagyon is valóságos, hús-vér személyek, akiknek, ha kevésszer és
rövid időre is (például a vizsgák alkalmával), muszáj találkozniuk, az oktatás
mégis elsősorban virtuálisan, vagyis az elektronikus hálózaton keresztül történik
benne.”14 Tehát olyan oktatási szerveződés, amelyhez nem tartozik hagyományos
értelemben vett oktatást végző intézmény, mert kizárólag virtuális közegben
létezik.
Virtuális egyetemek Magyarországon
Az új tanulási lehetőség hozzánk a virtuális egyetem elnevezéssel együtt
érkezett, néhány év késéssel. Nyíri Kristóf és csapata szervezték meg az első
magyar virtuális egyetemet, UNIWORLD-projekt néven 1997-ben. Kezdetben
nagy problémát okozott a tanár-diák fizikai jelenléttel járó kapcsolatainak teljes
kizárása. Ez csak később, 2000-ben került a helyére. A virtuális egyetemeket és a
„kőegyetemek”-et nem egymást kizáró intézményeknek kell tekinteni, hanem a
kölcsönviszonyt kell hangsúlyozni, kiegészítik egymást. A virtuális egyetemek
szervezése – az idő múlásával – egyre erőteljesebb stratégiai jellemzőkkel bír.15
14 Nyíri Kristóf - Kovács Gábor: Virtuális egyetemek Magyarországon. TYPOTEX Budapest, 2003. 11.p.15 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 108-122.p.
17
Nyíri Kristófnak nem az UNIWORLD volt az egyetlen kezdeményezése.
Nevéhez fűződik az MTA Filozófiai Intézetének akadémiai-filozófiai Nyitott
Egyeteme16. A virtuális oktatás ingyenes, a problémája az, hogy még nem
kaphatnak képesítést érte a hallgatók. A honlapon megtalálhatják a tanfolyam
tudományos anyagát és kötelező olvasmányait, a diákok e-mailben tarthatnak
kapcsolatot az oktatókkal.17 Az intézményben 2006 óta működik virtuális
egyetemi képzés.
Szeged
A Szegedi Tudományegyetemen is megfigyelhető virtuális egyetemi
képzés, avagy e-Learning képzés. Az egyetem a külföldön tanuló, vagy
gyakorlatukat töltő diákok részére nyújt virtuális egyetemi oktatást. Célja, hogy
ezeknek a diákoknak ne kelljen félévet halasztaniuk. Részt vesznek az internetes
órákon, valamint megtartják kötelező beszámolóikat.18 Bizonyos tantárgyakból
interneten keresztül is vizsgázhatnak a diákok.
Egy kis érdekesség – Pécs
A Pécsi Tudományegyetem virtuális egyetemét azzal a céllal hozta létre,
hogy hallgatókat toborozzon intézményébe. Ez tulajdonképpen egy virtuális
játékon keresztül valósul meg, ahol a tanulók megismerkedhetnek a Pécsi
Tudományegyetemmel. Azok a diákok jelentkezhetnek, akik a középiskola 11-12.
évfolyamán tanulnak, vagy semmilyen felsőoktatási intézménybe nem járnak.
A tanulók virtuális szemeszterre jelentkeznek. Feltétele, hogy teljesíteni
kell az online felvételin, s ezután máris bepillantást nyerhetnek, hogy milyen lesz,
16 MTA Filozófiai Intézetének Nyitott Egyeteme.URL: http://www.phil-inst.hu/. [letöltve: 2011.március 2.]17 Thüringer Barbara: A jövő útja a virtuális egyetem.URL: http://www.rmki.kfki.hu/ujsag/virtegye.htm [letöltve: 2011. március 2.]18 Virtuális egyetem Szegeden. [letöltve: 2011. március 2.]URL: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/virtualis_egyetem_szegeden/2073600/
18
ha élesben vágnak neki az egyetemnek. Ugyanúgy van szorgalmi és
vizsgaidőszak, mint a normál képzésen.19 A képzés elkezdéséhez egy
regisztrációra van szükség, melyet a virtuális egyetem honlapján lehet megtenni,
Ezután máris el lehet kezdeni a szemesztert.20 Az érdeklődők valódi épületek és
helyszínek háromdimenziós modelljei között léphetnek be az egyetem virtuális
kapuin, ahol felvételijüket követően államilag finanszírozott szakon vagy
költségtérítéses képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Lehetnek kollégisták,
de akár albérletet is bérelhetnek. Dönthetnek, hogy a tanulás mellett milyen
szabadidős tevékenységet szeretnének folytatni. Választhatnak, hogy a szakmai
karrierjüket építik, vagy a hírnevüket ápolják, de akár a kapcsolati hálójuk
fejlesztésére is fordíthatják energiájukat. Felmérések szerint a regisztrált játékosok
77,5 százaléka rendszeresen játszik a virtuális egyetemen, amely egyébként valódi
rajongótáborral is rendelkezik a népszerű közösségi portálokon.21
További példák
A virtuális egyetemek tárgyalása során fontos megemlítenünk további két
portált.
Mindentudás Egyeteme
A Mindentudás Egyeteme a magyarországi tudományos ismeretterjesztés
legnépszerűbb programsorozata. Nem csupán hagyományos értelemben vett
egyetemi előadások sorozata. Olyan ismeretátadási kísérlet, amelynek elméleti
háttere és gyakorlati formája egyesíti a magyar tudományos ismeretterjesztés
hagyományait, a nemzetközi tudományos PR tapasztalatait és a legkorszerűbb
infokommunikációs médiumok alkalmazását. A korábban egyértelműen elhatárolt
19 Virtuális egyetem épült. URL: http://www.bama.hu/baranya/kozelet/virtualis-egyetem-epult-269488 [letöltve: 2011. március 2.]20 A Pécsi Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://uniface.hu/ [letöltve: 2011.március 2.]21 A pécsi virtuális egyetem egyre népszerűbb. URL: http://igazmondo.hu/site/a-pecsi-virtualis-egyetem-egyre-nepszerubb [letöltve: 2011. március 2.]
19
életszakaszokhoz, helyekhez és értékelésekhez kötött ismeretszerzés térben és
időben egyaránt kitágult – ezért az életen át tartó tanulás ismert kifejezésében a
life-long voltaképpen átértelmezi a learninget. A tanulás ma már nem stabil
tankönyvekhez, lényegében egyirányú kommunikációval és szigorú
számonkéréssel zárt társadalmi szerepekhez kötődő folyamat.
A Mindentudás Egyetemének első előadása 2002-ben hangzott el. A
legújabb program, a Mindentudás Egyeteme 2.0 négy éves szünet után 2011
januárjában indult újra. A jól bevált tantermi előadásokat televíziós felvételeken
közvetítik. Ezeket minden témánál egy-egy, az adott tudományos eredmény
különféle kutatás-fejlesztési aspektusait, gyakorlati hasznosulását bemutató
filmösszeállítás, illetve a téma társadalmi, erkölcsi vagy világnézeti
összefüggéseit boncolgató kerekasztal-beszélgetés felvétele kíséri. Az előadások
szerkesztett felvétele televíziós sugárzással kerül az érdeklődők elé, s ezzel egy
időben az interneten is elérhető. A témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat a
Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza. A leadott felvételeket ezután a
Mindentudás Egyetemének portálján22 utólag is meg lehet tekinteni. Az ME
honlapja egy jól definiált helyet hozott létre, egy virtuális campust.23 Az oldalon
valamennyi eseményről, előadásról tájékozódhat a közönség. A korábbi sorozat
több mint 170 előadása is megtalálható a honlapon. A portál lehetőséget ad, hogy
a témákhoz hozzászóljon, kérdezzen és vitatkozzon a hallgatóság. Ezen felül a
tudását az előadások alapján kidolgozott e-Learning tananyagok segítségével
fejlesztheti és tesztelheti is.24 Az előadások anyagai kötetben is megjelentek.
Mindeddig összesen hat kötet tartalmazza az elhangzottakat.
Orákulum Virtuális Egyetem
A portál a felsőoktatásban dolgozó oktatók éléskamrájaként indult 2005-
ben. Alapvetően egy tantárgygyűjtemény. Célja a BSC-MSC felé haladó
22 Mindentudás Egyetemének honlapja. URL: http://mindentudas.hu/. [letöltve: 2011. március 16.]23 Mindentudás Egyetem: első kötet. Budapest, Kossuth Kiadó, 2003. 323-327.p.24 Mindentudás Egyeteme 2.0 – újraindul a népszerű sorozat. URL: http://www.origo.hu/tudomany/20110114-mindentudas-egyeteme-20-ujraindul-a-nepszeru-sorozat.html. [letöltve: 2011. március 16.]
20
felsőoktatás egységesen magas színvonalú, átjárható képzésének magyar nyelvű
támogatása.25 A portálra tanárok tölthetnek fel tananyagot, először regisztrálni kell
a tantárgyakat, és ezután következhet a tananyagok megosztása. Az oldalt
elsősorban a pedagógiai hatékonyság érdekében hozták létre. Azonban sajnálattal
tapasztalom, hogy a tantárgyak listája igencsak csekély, pedig az elképzelés
nagyon jó. A portál különben nem tartalmaz semmi mást, csak a regisztrált
tantárgyakat és a hozzájuk tartozó tananyagokat, valamint e-mail címet, amelyen
keresztül kapcsolatot tarthatnak az adott tananyag szerkesztőjével.
25 Orakulum Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://www.logana.com/orakulum/01_OrakulumHonlap.html [letöltve: 2011. március 2.]
21
E-LEARNING ÉS TÁVOKTATÁS
Miért e-learning és nem távoktatás?
Mikor e-Learningről beszélünk, elengedhetetlen ismertetni, hogy mit takar
a távoktatás. E nélkül nem értjük meg, hogy miért nem használhatjuk rokon
értelmű kifejezésként e két fogalmat.
Először is fontos tudnunk, hogy az e-Learning és a távoktatás nem
egymást kizáró oktatási képzési formák. Nem minden e-Learninges képzés
távoktatás. Nem minden távoktatási szervezet képez elektronikus eszközökkel,
tehát tovább élnek a hagyományos távoktatási szervezetek is. Egyre sokszínűbb
lesz az e-Learninges képzések területe, belső határai elmosódnak, mert
napjainkban a hagyományos távoktatás is egyre nagyobb mértékben történik e-
technológiával.
Az e-Learning elsősorban technológia, és ahhoz kötött oktatási-tanulási
módszer, a távoktatás pedig mindenekelőtt a tanulási folyamat kialakításának és
támogatásának módszere, amelybe integrálhatók az e-Learning eszközei.26
A mai modern távoktatás olyan oktatási formát jelent, ahol: a tanuláshoz
szükséges személyes kontaktus bizonyos részét kommunikációs eszközök
használatával és speciális szerkezetű tananyagok segítségével helyettesítik, és az
önálló, individualizált tanulást helyezve előtérbe valósítják meg a tudástranszfert.
A távoktatás – a képzési céloknak megfelelően – fizikai jelenléttel járó tutor-diák
találkozásokat is magában foglal.27
26 Fodorné Tóth Krisztina – Haraszty Gábor: Távoktatás és e-learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.p.27 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest 2007. 73-75.p.
22
Alapvető különbségek az e-Learning és a távoktatás között
Az összehasonlítás előtt fontos tisztáznunk azt a tényt, hogy nincs éles
határ az e-Learning és a távoktatás között. Ez elsősorban abból fakad, hogy azt a
távoktatást, mely elektronikus eszközökkel történik, e-Learning képzésnek
tekintjük. Viszont az e-Learning több mint egy egyszerű távoktatás.
Mindkét oktatási formának elsődleges célja a távolságok leküzdése.
Mindkét képzés figyelembe veszi a szabad időbeosztás iránti igény kiszélesedését.
A mai modern világban egyre több feladatot kell ellátni nap mint nap, egyre
kevesebb szabadidő marad, ennek következtében egyre kevesebb idő jut a
tanulásra. Azonban a távoktatás, majd az e-Learning megjelenésével mindenki
maga döntheti el, hogy mikor szeretne tanulni. Mindkét esetben döntő
fontosságúvá válik a tanulói önirányítás.
Lényeges különbségek
A távoktatás hátterében ott van az oktató, akitől lényegesen függ. A
távoktatás esetében bár a hagyományos képzéshez képest megritkulnak a tanulók
és tanárok közötti közvetlen kapcsolatok, de mégis folyamatosan tartják a
kapcsolatot, közvetett módon (pl. telefon, e-mail). Például az, hogy egy tanulási
szakaszt a tanuló eredményesen elvégezte, az oktató visszajelzéséből fog
kiderülni. Bár már a távoktatás során is „új szerepet” tölt be a tanító, továbbra is
pótolhatatlan. Az e-Learning során a távoktatással ellentétben nincs szükség
ebben az értelemben vett oktatói jelenlétre. Az elektronikus tanulás során a tanuló
a rendszerhez fordul, melynek hátterében természetesen áll egy oktató, de
mégsem ő az elsődleges kapcsolattartó. Egy keretrendszer esetében egy-egy
kurzust a tutorok vezetnek. A diákokkal valamilyen kommunikációs eszköz (e-
mail, IP telefon, üzenőszoftver, fórum) segítségével tartják a kapcsolatot. A tutor
sokkal szélesebb körű szerepekkel és funkciókkal szembesül, mint a tanteremben
oktató tanár. Figyelnie kell arra, hogyan jeleníti meg a kurzust, és hogyan teremti
23
meg az otthonosságot a virtuális tanulási környezetben. A hagyományos
magyarázó szerep itt háttérbe szorul, és az oktató értelmező, irányító, moderáló
funkciója válik hangsúlyossá.
A távoktatásnak nem feltétele egy hálózat megléte. Az oktatás közvetett
irányítás mellett a tanulóknál a közvetlenül jelen lévő ismerethordozók és a
tanulás irányítását megvalósító apparátus segítségével történik (mely lehet: rádió,
televízió, magnetofon, telefon, kábeltelevízió). Az e-Learningnek ezzel
ellentétben elengedhetetlen feltétele egy keretrendszer megléte. A tanuló a
rendszeren keresztül kapja az utasításokat, a tananyagot, segítségével tesztet ír,
vagy akár kapcsolatot tart más tanulókkal. Előnye, hogy a tesztek kijavítása
automatizált, így a tanuló egyből tudni fogja az eredményt. A tesztet akár egymás
után többször is megoldhatja.
A motiváció fenntartása céljából a távoktatás során továbbra is szerveznek
csoportos konzultációkat, amelyek során a tutor tart speciális foglalkozást
kiscsoportok számára. Ez a találkozás fizikai jelenléttel jár. Az e-Learning során
viszont nincs szükség fizikai találkozásra. Online csoportokat alakítanak ki, így
tudják tartani a kapcsolatot egymással, akár feladatokat is oldhatnak meg közösen.
A távoktatásban résztvevő tanulók mögött ott van egy materiálisan
jelenlévő épület, amely lehet egy távoktatási központ, vagy akár egy főiskola,
vagy egy egyetem. Az e-Learning ezzel szemben nem követeli meg egy épület
jelenlétét, anélkül is tud működni.28
Az elektronikus módszer egyik nagy előnye, hogy a tanulók saját
időbeosztással haladhatnak.
Mely területen alkalmazzuk manapság az e-Learninget?
A világban jelenleg a vállalati belső képzésekre használjuk legnagyobb
mértékben az e-tanulást. Ide tartoznak a továbbképzések, bevezető, alapozó
képzések. Nagyon alkalmas új eszközök, eljárások, belső rendszerek, szabályok
28 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? : a távoktatás. OKKER, Budapest, 2005. 34-58.p.
24
oktatására. A vállalati oktatáson kívül jól bevált a tanfolyami rövid ciklusú
továbbképzések esetén. Szintén sikeresnek mondható az a terület, ahol az e-
tanulás az oktatási intézmények, főleg felsőoktatási intézmények kínálatbővítésére
született.29 Az e-Learning legszélesebb körű használója a jövőben a felsőoktatás
lehet.30
29 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnõttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 29.p.30 E-learning milyen lesz a virtuális campus? URL: http://eduline.hu/felsooktatas/20090928_e_learning_online_oktatas.aspx [letöltve: 2011.március.19.]
25
AZ E-LEARNING KÉPZÉSI RENDSZEREK
Az elektronikus képzés során fontos szerepük van a képzésszervező
szoftvereknek, szinte elengedhetetlenek az e-Learning megvalósítása során.
Természetesen vannak kivételek, melyek keretrendszer nélkül is meg tudják
valósítani az oktatást, ahogy láttuk a Cambridge-i Egyetem példáját is. Ez mégis
kivételes esetnek tekinthető. A keretrendszerek hozzájárulnak a képzés
menedzsmentjéhez. A hagyományos oktatásnál ide tartoznak a korábban
kifejlesztett felsőoktatási, vagy felnőttképzési, iskolai adminisztrációs rendszerek.
Ezek egy része egy-egy adott képzési feladatra készített adatbázis-kezelő
rendszerek, mások szélesebb körben elterjedt adminisztrációs rendszerek, mint
például a felsőoktatásban elterjedt Neptun vagy az ETR. Szintén ide tartoznak a
szinkrón kommunikációs eszközöket, illetve lehetőségeket szolgáltató, belső,
vállalati képzési rendszerek, esetenként a régebbi videokonferencia. Végül ide
tartoznak a kifejezetten e-tanulási célokra kifejlesztett komplex képzési
rendszerek, az úgynevezett LMS (learning management system) rendszerek.
A képzésszervező szoftverek fejlesztésekor fontos szerepet játszanak a
képzési (segéd) eszközök. Ezek a termékek hagyományos módszertani értelemben
oktatási segédeszközök, az iskolarendszerű vagy nappali képzésben
felhasználható taneszközök. A multimédiát alkalmazó képzési eszközök széles
skálája is ide sorolható. Ilyenek az elektronikus könyvek (e-book), az elektronikus
vizsgáztató rendszerek, de ide tartoznak a különböző gyakoroltató, vagy
szimulációs programok. Egy másik terület, melyet fontos megemlítenünk, az
oktatószoftverek jelentik, angol nevükön, fajtájuk szerint Tutorial, CBT
(computer based training), vagy ugyanez a világhálón a WBT (web based
training). Ez az a tartalmi terület, ahol a nyitott képzési tartalmak legnagyobb
része született, mely a magját alkotja az önképzésnek, az önállóan feldolgozható
tananyagnak. Itt beszélünk a tanuló önirányításáról, vagy a tanulócsomag indirekt
irányításáról.
A keretrendszer nélküli oktatószoftverek az e-Learning előtt csak részleges
képzési megoldást tudtak adni a tekintetben, hogy műszaki okokból a tanuló az
26
egyedi munkaállomásán (a személyi számítógépén) a nyomtatott
tanulócsomaghoz hasonlóan magára hagyva tudta csak feldolgozni a tananyagot,
mindenféle kommunikációra és a képzés szervezésére hagyományos eszközök
álltak csak rendelkezésre. Ha az ipari megközelítést is figyelembe vesszük, akkor
az mondható el, hogy nem tekinthető e-Learningnek az az oldal, amely hasonlít a
standing package-hez, az önállóan eladható, tutori támogatás nélküli, teljesen
önállóan tanulandó tananyagok színvonalával.31
Minden e-Learning képzéshez szükség van egy keretrendszerre/platformra.
Napjainkban a piac még nem kínál egyetlen és egységes, univerzális platformot.
Persze minden keretrendszert úgy terveznek, hogy maximálisan megfeleljen
azoknak a kényszerítő elemeknek, amelyek segítségével jó minőségű szolgáltatást
lehet nyújtani. A platformokat LMS-nek (Learning Management System),
elektronikus oktatási keretrendszernek, vagy talán leggyakrabban
képzésmenedzsmentnek is nevezik,
ahol a tanuló hozzá kell, hogy férjen a pedagógiai forrásokhoz és
egyéniesített tanulásban kell részesülnie. Legjobb belátása szerint kell
kapcsolatot tartani a tutorával, akár szinkrón, akár aszinkrón eszközök
segítségével. Szükséges, hogy más tanulókkal kapcsolatban legyen akár
egyénileg, akár csoportosan, úgy, hogy ha kell társaival közös feladatokat
is elvégezhessen.
ahol a képző/oktató/tutor rendelkezésére kell állni minden
forrásanyagnak ahhoz, hogy képzési modulokat (egyéni vagy csoportos
képzéshez), képzési folyamatot tudjon létrehozni vagy módosítani.
Rendelkeznie kell mindazon eszközökkel, amelyekkel követni tudja a
tanulók tanulási munkáját, amelyek segítségével kapcsolatot tud
fenntartani a tanulókkal, képes velük kommunikálni egyénileg, vagy
csoportosan, akár szinkrón, akár aszinkrón módon.
ahol a képzés felelősének rendelkeznie kell mindazon
forrásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy valóban
képzésirányítást végezhessen: lógus, beiratkozás, folyamatábra, kurzusok
31 Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné: Az e-learning a felnõttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) [kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15-28.p.
27
anyaga, tervek, a tanulók és a tanítók/képzők közötti kapcsolattartás, a
pedagógiai nyomon követés, az anyagi természetű dolgok.32
Az LMS keretrendszerek, vagy más szóval oktatásmenedzsment-
rendszerek a tanulási folyamatok megtervezésére, lefojtására és kiértékelésére
használatos alkalmazások. A tipikus oktatásmenedzsment-rendszer a tanítás és
tanulás valamennyi résztvevőjét támogatja munkájában. A HR szakértő
nyilvántarthatja a rendszerben az oktatási célra (is) használatos személyi és tárgyi
erőforrásokat, hogy azokat az oktatásszervező a képzésekhez rendelhesse. Az
LMS az oktató tartalom (tananyag) létrehozását és felhasználását, a hallgatók
haladásának nyomon követését és tudásuk értékelését is lehetővé teszi.
Az e-Learning rendszereknek a következő elemekre van szükségük:
számítógépek és számítógépes hálózat
megfelelő digitalizált (multimédiás) tananyag
a tananyag fejlesztését biztosító rendszer
a tananyag tartalmát kezelő rendszer (LCMS)
az oktatás tervezését, szervezését biztosító rendszer (LMS)
az oktatás eredményét értékelő rendszer.
A képzési rendszerek szükséges összetevői
Az e-Learning szoftvereknek egyik fő részük a kiszolgáló platform. Ebben
a rendszerrészben történik a digitális tananyagfejlesztés támogatása és itt
tárolódnak el az egyes tananyag-összetevők is, modul felépítésű struktúrában. A
jogosultságok alapján meghatározott hozzáférési lehetőségek hardver és
alapszoftver feltételeit szintén itt teremtik meg. Cél a minél szélesebb körű
hardver és alapszoftver platformfüggetlenség. Másik fő részük a tartalom és
tananyag. Az e-Learningben használt tartalmi elemek fő tipizálása jellemzően
abból indul ki, hogy milyen oktatási célt kell szolgálniuk. Ezek szerint az alábbi
főkategóriát különböztetjük meg: tananyagok, kiegészítő digitális anyagok,
32 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest, 2007. 67-70.p.
28
vizsgák, keretrendszer. Az oktatásmenedzsment-rendszer a jogosultságfüggő
hozzáférés szabályozása alapján biztosítja mindazon funkciókat, amely az
oktatásszervezéstől kezdődően a tanári munkálatok támogatásán át a tanulók
tananyaghoz való hozzáférését és akár a tantermi képzések időpont-menedzselését
biztosítják. Mindezekhez a szerepkörökhöz különböző más informatikai
alkalmazások lehetnek, amelyek az e-Learning területéhez egyes funkciókkal,
tevékenységeikkel közvetett módon kapcsolódnak. Ilyen alkalmazások például a
HR-szoftver, az Intranet portál, a pénzügyi és más vezetői irányítási rendszerek.33
A keretrendszerek összetevőit még az alapján is el szokták különíteni,
hogy az adott rész feladata technológiai, szervezeti/szervezési vagy pedagógiai.
1. Technológiai összetevő: amely magába integrálja és tömöríti a jó
működéshez szükséges eszközöket, legyenek azok fizikai eszközök vagy
számítástechnikai programok. Ezeknek az eszközöknek a gazdái, kezelői a
technikusok, az informatika mérnökei.
2. Szervezeti/szervezési összetevő: amely biztosítja, hogy a technikai
rendszer az elfogadott képzési stratégia szellemében működjék, s lehetővé teszi a
képzési szükségleteknek megfelelő tanulási módok megvalósulását (legyen az
egyéni vagy tömegoktatás, általános vagy szakképzés). Az itt tevékenykedők a
menedzserek.
3. Pedagógiai alkotóelem: amely biztosítja a tartalmakat, a
forgatókönyvet, a képzési folyamatot és az emberi közvetítést, a meditációt. Ezt a
réteget a „pedagógia mérnökei”, azaz az oktatótechnológusok képviselik.
E három elengedhetetlen összetevő azonban csak állandó egymás közötti
kommunikáció révén tudja működtetni a rendszert.34
A keretrendszerek kialakítása, tartalma
33 Fejér Tamás: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In: Humánpolitikai szemle, 2010 (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.34 Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest, 2007. 67-68.p.
29
A keretrendszerek, illetve az e-Learning tananyagok tervezésekor az e-
tanulásra jellemző tanulási formák adhatnak ötletet. Az e-Learning formáinak
meghatározásánál megkülönböztetünk online és offline tanulási módszert,
valamint egyéni és csoportos tanulást. Az egyéni tanulás során a számítógép
mindig a tanulást segíti, csoportos kommunikáció során pedig a kommunikáció
létrejöttének feltétele.
Az e-Learning formáinak mind-mind sajátos jellemzői vannak:
Online tanulás valós idejű kommunikációval az egyéni tanulás
során: internetes keresések, weblapok használata információ gyűjtésére és
tanulásra.
Online tanulás valós idejű kommunikációval csoportos tanulás
során: a kommunikáció eszközei lehetnek: chat, IRC, fórumok,
elektronikus hirdetőfelületek, videokonferencia, stb.
Offline tanulás aszinkrón (időfüggetlen) kommunikációval az
egyéni tanulás során: azok a segédanyagok, programok tartoznak ide,
melyek különböző adathordozón találhatók, illetve ide sorolható az
internetről letöltött anyagok használata.
Offline tanulás aszinkrón (időfüggetlen) kommunikációval a
csoportos tanulás során: amikor a kommunikáció e-mailen keresztül, vagy
valamilyen tanulásmenedzsment–rendszer (LMS) segítségével valósul
meg.
Az e-Learning tananyag tanulási forgatókönyv, amely nemcsak
tartalmazza, hogy egy adott tárgykörben mit kell tudni, hanem annak optimális
elsajátításához is megad minden segítséget. A tananyagkészítők ennek
megfelelően szervezik rendszerbe azokat az információszerzési, interakciós-
konstrukciós lehetőségeket (választható alternatívákat is), amelyekről úgy
gondolják, hogy hozzájárulnak a személyes tudásszerzés folyamatának
optimalizálásához. 35
35 Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. In: Új Pedagógiai Szemle, 2004. november. URL: http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna [letöltve: 2011. március 19.]
30
Az e-Learning keretrendszerek kialakításánál fontos figyelembe venni,
hogy a rendszert több szerepkör szerint kell elkülöníteni, melyek általában az
adminisztrátori, tanári és tanulói szerepkörök, de esetenként menedzseri felülettel
is találkozhatunk. A rendszerek közül néhány lehetőséget ad a jogkörök
finomítására, szerkesztésére. Ebben az esetben az oktatók több szerepkörbe
vannak csoportosítva.
A keretrendszerek felkutatásánál, megismerésénél azt tapasztaltam, hogy a
legtöbb keretrendszernek van bemutató portálja. Ezáltal lehetőség van a
keretrendszer megismerésére anélkül, hogy letöltenénk az adott rendszert, vagy
regisztrálnánk az adott oldalra. Így aki a legjobb keretrendszert szeretné
kiválasztani e-Learning képzésének megvalósítására, az a megtekintett rendszerek
megismerése után könnyen ki tudja választani azt az oldalt, amelyik az igényeinek
legjobban megfelel.
Azon tapasztalataimat, hogy mit kell tartalmaznia egy keretrendszernek,
több rendszer megvizsgálásával derítettem ki. A keretrendszerek kiválasztásánál
alapul szolgált Papp Gyula és Vágvölgyi Csaba elemzése.36
Napjainkban már nagyon sok nyílt forráskódú e-Learning keretrendszerhez
lehet hozzáférni interneten keresztül. Ezek közül vannak olyan rendszerek,
melyek csak idegen nyelven érhetők el, például: OLAT, DoceboLMS, Claroline,
Dokeos, Ganesha. Azonban számos keretrendszernek van már magyar nyelvű
csomagja is, ezek közül néhány: Moodle 2.0, Ilias 3.10.1, aTutor 1.5.3, eFront
3.6.7. Ezekben az esetekben egy tartalomkezelő rendszert (cms) tölt le a használó,
és azt telepíti egy weboldalra. Vannak keretrendszerek, melyekhez nem szükséges
letölteni semmit, csupán regisztrálni kell az adott oldalra (például egy
intézményt), és ezután az oldal kínálta lehetőségeknek megfelelően lehet kezdeni
az e-Learning képzés szervezését. Ilyen rendszer például az EDU 2.0.
A legelterjedtebb keretrendszerek közül kettőt szeretnék részletesebben
tárgyalni.
36 Papp Gyula-Vágvölgyi Csaba: Szabad forráskódú e-learning keretrendszerek összehasonlító elemzése. URL: http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/B43.pdf [letöltve: 2011.március 21.]
31
Moodle
A Moodle e-Learning oktatási keretrendszer a legelterjedtebb világszerte.
A Moodle 62 nyelven elérhető. Előtérbe helyezi a könnyű használhatóságot a
telepítéstől a közösségi életig.
A Moodle-projekt középpontjában az oktatók tanítást kezelő és támogató
eszközökkel való ellátása áll. Egyformán használható akár több ezer tanuló
oktatására, akár egy általános iskolában, vagy akár a pedagógiát hobbiként űző
amatőr számítógépén. A programot számos intézményben működtetik, egyesek
teljesen online kurzusok megtartására, mások csak tantermi oktatás kiegészítésére.
Magyarországon is ma már több mint kétszáz regisztrált Moodle szerver működik.
Itthon a felsőoktatásban a Debreceni Tanítóképző Főiskola az egyik fő használója,
de alkalmazzák más egyetemeken, a közoktatásban, sőt a vállalati szektorban is.
A rendszer moduláris szerkezetű, az oldal elrendezése blokkrendszerű, így
az egyes tartalmak egyéni igény szerint szabadon átrendezhetők. A CMS
rendszerekben megszokott módon, eltérő szinteken szabályozhatók a felhasználói
szerepkörök, engedélyek. A Moodle nemcsak a tananyag tárolását és megosztását
teszi lehetővé, hanem mindazokat a közösségi funkciókat, amelyek a korszerű
távoktatásban elengedhetetlen fontosságúak. Különböző moduljai az ehhez
szükséges képességek fejlesztésében is hathatós segítséget nyújtanak. Rugalmasan
átjárható, számos külső, az e-Learninghez hasznosítható webes szolgáltatás
beágyazható. Választható, hogy a feltöltött tananyagokat milyen időszakos
bontásban jelenítse meg. A Moodle segítségével folyamatosan nyomon követhető
a hallgatók tevékenysége, folyamatosan rögzíthető az ő tevékenységük.
Számonkérési és időzíthető vizsgáztatási lehetőségek is rejlenek a rendszerben.
Beépített kommunikációs szolgáltatásai lehetővé teszik a folyamatos
kommunikációs aktivitást. A Moodle a személytelenség leküzdésére lehetőséget
biztosít a regisztrált felhasználók számára, hogy saját profilt hozzanak létre, ún.
címkézéssel pedig esélyt adhatnak a közös érdeklődés felfedezésére, ami
közösségerősítő, és ezáltal motiváló erő lehet. A rendszeren belül lehetőség van
feladatok feltöltésére, kérdőív-kitöltésére, teszt feltöltésére, a hallgatók egymás
32
feladatait is értékelhetik.37 Lehetőség van szótár-és fogalomépítésre. A lexikon-
szócikk formájában megadott alapfogalmak automatikusan hivatkozásként
viselkednek, és szómagyarázatként megjelennek a fórumbejegyzésekben és a
wiki-szócikkekben egyaránt. A rendszer működéséhez szükség van Apache- és
php-szerverre, valamint MySQL adatbázis-kezelőre.
ILIAS
Az ILIAS keretrendszer számos szolgáltatást nyújt az online tanulás és az
adminisztrációs feladatok megkönnyítéséhez. A felhasználók bejelentkezés után
privát felületre érkeznek, amelyet testreszabva kényelmessé tehetik a rendszer
használatát, és fokozhatják annak hatékonyságát. Az ILIAS keretrendszeren belül
a csoportok, a taneszközök hierarchikus struktúrába való rendezésével és a
jogosultságok megfelelő kezelésével egy olyan virtuális iskola alakítható ki,
amelyben a hallgatók akár a személyes jelenlét teljes mellőzésével folytathatják
tanulmányaikat. Az ILIAS azon túl, hogy egy saját, szabványos tananyag
formátumot alakított ki, számos taneszköz típus használatát teszi lehetővé, melyek
között akár bonyolult tanulási útvonalak is kialakíthatók.
Az ILIAS keretrendszer előnyt élvez még abból a szempontból, hogy
kialakításakor figyelembe vették, hogy más, már meglévő rendszerekhez is
integrálható legyen. Ennek köszönhetően a lehetőségek kiszélesednek, az e-
Learning rendszer minden előnyét ki lehet használni.38
37 Vida Andrea: E-learning 2.0?:Tapasztalatok a Moodle-rendszerben informatikai kurzusokon. In: Könyvtári Levelező/lap. 2009. (21.évf.) 7.sz. 3-9.p.38 ILIAS magyar nyelvű honlapja. URL: http://www.ilias.hu/ [letöltve: 2011.március 21.]
33
WEBKALAUZOK ÉS A DELICIOUS
A webkalauzokról
A webkalauzok olyan linkgyűjtemények, melyek a weboldalak
elérhetősége mellett valamilyen minőségi értékelést is tartalmaznak.
Hatékonyabbak, mint az egyszerű linkgyűjtemények, melyek csak az oldal címeit
tartalmazzák, bizonyos szempontok szerint csoportosítva. Könnyebb eligazodást
biztosítanak, és a leírások által megbízhatóbbá válnak. Az interneten elérhető
webkalauzok a nyomtatott formában megjelenő annotált bibliográfiákhoz
hasonlíthatók. Az annotált bibliográfia egy adott témához tartozó fontos
dokumentumok címeit tartalmazó jegyzék, mely a bibliográfiai adatok mellett
néhány mondatos tájékoztatást, értékelést ad az adott műről. A webkalauzok is
ugyanerre az elvre épülnek. Míg az annotált bibliográfia a nyomtatott forrásokat
gyűjti össze, azok jegyzékét tartalmazza, addig a webkalauz az interneten való
tájékozódást segíti. Adott témakörhöz tartozó weboldalakat gyűjt össze, közli
azok adatait, úgy, mint URL-cím, oldal címe, valamint pár mondatos leírást,
értékelést.
Az interneten különböző linkgyűjtemények érhetők el, melyek
megpróbálják összegyűjteni az adott témakörökbe tartozó oldalak címeit. A
legnépszerűbb oldal Magyarországon a Startlap.hu, mely több mint 9000
linkgyűjteményt tartalmaz számos témakörben. Webkalauzom elkészítésénél én is
kiindulópontként tekintettem a Startlap E-learning gyűjteményére. Azonban ezek
a linkgyűjtemények nem teljes körűek, sokszor már nem létező oldalakat, vagy
nem teljes mértékben a témához kapcsolódó honlapokat is tartalmaznak. Ezekben
az esetekben – mint ahogyan azt már korábban említettem – csak az oldalak
címei/linkjei vannak csoportosítva. Csak felsorolást tartalmaz, bármiféle leírás,
ismertetés nélkül.
34
Fontosabb linkgyűjtemények, forráskalauzok:
Magyar oldalak: Startlap
Ker.eso.hu – Vertikális web kereső
Külföldi oldalak: Yahoo Directory
InfoMine
BUBL Link
ERIC
A különböző linkgyűjtemények mellett fontos megemlíteni még a
különböző webcímtárakat. Ezek szintén hasonlítanak a webkalauzokra, de mégis
különböznek tőlük. A webcímtárak szintén témakörökre bomlanak. Az egyik
ismertebb webcímtár a Google webcímtár, mely a Google kifinomult keresési
technológiáját egyesíti az Open Directory oldalakkal, és így a webes információk
keresésére legjobban használható eszköz jön létre. A Google webcímtár az Open
Directory önkéntes szerkesztői által kiválasztott webhelyek gyűjteményével indul.
Ezután a Google fontosságuk alapján sorolja be a webhelyeket.39 A
linkgyűjteményektől eltérően az adott oldalaknál található leírás, de ezek nagyon
rövidek, általában egy-egy mondat olvasható. Természetesen az angol változat
jóval bővebb. A másik ilyen interneten elérhető webcímtár az Open Directory
Project, amely a legnagyobb és legátfogóbb kézzel szerkesztett webcímtár az
interneten. Több nyelven is elérhető, de sajnos magyar változata nincs.40 Egy
másik kezdeményezés a webcímtár.com oldal, mely szintén ugyanerre az elvre
épül. Azonban sajnos ez a gyűjtemény is csak lassan fejlődik, és szintén nincs
magyar felülete.
Miután láttam, hogy ezek a webcímtárak nem elégítik ki azokat az
igényeket, melyeket egy adott témában megfelelő mélységben és megfelelően
rendszerezve közvetítenek, tartom szükségesnek egy jól működő, könnyen
kereshető webkalauz készítését. A megvalósításkor különböző szempontokat
vettem figyelembe: egyszerűség, átláthatóság, könnyű kereshetőség,
39 Google Webcímtár. URL: http://www.google.com/intl/hu/dirhelp.html[letöltve: 2011. március 30.]40 Open Directory Project. URL: http://www.dmoz.org/ [letöltve: 2011. március 30.]
35
rendszerezhetőség. Egy olyan megoldást kellett keresnem, mely az előbb felsorolt
kritériumoknak megfelel. Először egy önálló weboldalt szerettem volna
létrehozni, de miután átgondoltam, hogy milyen funkciókkal bővített oldalt
tudnék kiakítani, rájöttem, hogy ez nem túl hatékony megoldás. Ha önállóan
hoztam volna létre weboldalt, kedvemnek megfelelően tudtam volna
csoportosítani a különböző linkeket, viszont nem tudtam volna valóban hatékony
keresést és átláthatóságot biztosítani az oldalon belül. Próbálkoztam azzal is, hogy
egy létrehozott weboldalba különböző bővítményeket integrálok. Azonban ez a
megoldás sem tűnt túl hatékonynak. Az egyik ilyen bővítmény egy delicious-
plugin volt. Valóban integrálta az oldalak címkéit, de az oldalon belül nem volt túl
átlátható, és csoportosítása is nehézkes volt. Így jutottam arra a döntésre, hogy egy
önálló, Delicious-gyűjteményt hozok létre. Itt elsősorban nem a megjelenés a
lényeg, nem a színek, hanem az átláthatóság és hatékonyság.
A Delicious-ről
A Delicious az egyik legnépszerűbb könyvjelző szolgáltatás. Lényege,
hogy különböző oldalak címkézését, mentését, kezelését és megosztását egy
helyen lehetővé teszi. Osztályozási rendszere nem hierarchikus. A felhasználók
minden könyvjelzőhöz szabadon választhatják meg az
indexkifejezéseket/címkéket. Sok funkció hozzájárul ahhoz, hogy a legnépszerűbb
oldalak közé soroljuk. Ezek között szerepel többek között az oldal egyszerű
felülete, az URL cím olvashatósága. A Delicious használata ingyenes.
Alapértelmezés szerint az összes könyvjelző nyilvánosan megtekinthető. A
használó beállíthatja azt is, hogy bizonyos könyvjelzők csak magán jellegűek
maradjanak. A címkék egy szót tartalmaznak, kicsit mások, mint a kulcsszavak.
Ezeket magam választom, s nem alkotnak hierarchiát. A címkéket bármikor
hozzáadhatom az adott oldalhoz, illetve törölhetem is őket. Tehát a címkézés
sokkal egyszerűbb és rugalmasabb, mintha előre meghatározott kategóriákból
kellene kiválasztani. A címkék egyetlen korlátozása, hogy nem tartalmazhatnak
szóközt. Lehetőség van rá, hogy eldöntsem, miként szeretném megjeleníteni az
36
általam alkalmazott címkéket. A címkék az oldal jobb oldalán jelennek meg,
választhatom, hogy szófelhőként, vagy felsorolásként jelenítse meg. Az egy
csoportba tartozó kifejezésekből köteget (bundle) lehet készíteni, ezáltal külön
csoportot tudok létrehozni például az e-Learning egyetemen és főiskolán végzett
oktatásáról, vagy külön csoportot tudok létrehozni, mely az e-Learning
keretrendszereket tartalmazza.
A Delicious-nek nagy előnye, hogy meg tudom nézni, hogy más
felhasználók milyen weboldalaknál alkalmaztál ugyanazt a kulcsszót, amit én is.
Ennek segítségével hatékonyan tudom bővíteni saját gyűjteményemet is.
Egyszerűen meg tudom nézni, hogy egyes címkéket milyen oldalakhoz társítottak
még. Ennek menete, hogy a böngészősávban az oldal URL címét kiegészítem
a /tag/[keresendő címke] összetétellel. Így a lista elején azokat az oldalakat
kapom, melyeket legfrissebben adtak hozzá, majd következnek a régebben
hozzáadott oldalak.
Amellett, hogy az oldal könnyű kereshetőséget biztosít azáltal, hogy saját
magam adom meg az indexkifejezéseket, rövid annotáció készítésére is van
lehetőségem. Leírásom akár ezer karakterből is állhat, melyben ismertethetem,
értékelhetem is az adott oldalt. Ezáltal jóval hatékonyabbá válik a gyűjteményem,
az érdeklődő könnyebben eldöntheti, hogy az adott oldal megfelel-e neki, vagy
sem.41
Úgy gondolom, hogy a weblap minden kritériumomnak megfelel.
Könnyen átlátható, könnyű rajta az eligazodás. Böngészni lehet az összes
könyvjelzőzött oldal között, de akár meg lehet tekinteni azt is, hogy az általam
adott egyes indexkifejezések alatt mely oldalak találhatók, valamint a különböző
kötegekbe/csoportokba mit találok.
41 Delicius oldala. URL: http://www.delicious.com/ [letöltve: 2011. február 10.]
37
WEBKALAUZOM KÉSZÍTÉSE - ELŐKÉSZÜLETEK
Célcsoport meghatározása
Egy gyűjtemény készítésekor első lépésként minden esetben meg kell
határozni, hogy mely közönségnek szánjuk kalauzunkat. Ez nálam sem történt
másképp. Miután mélyebben megismerkedtem az e-Learning történetével,
elterjedésével, jóval könnyebb volt meghatároznom, hogy melyek azok a
csoportok, akiknek segítséget tudok nyújtani gyűjteményem készítésével.
Célközönségem egyik részét azok a személyek alkotják, akik tanulni
szeretnének. Mivel az e-Learning elsősorban a felnőttképzésben jelenik meg, ezért
célcsoportom ezen részét a felnőttképzésben részt vevő személyek jelentik. Ezen
kívül azok, akik éppen nem vesznek részt semmilyen felnőttképzésben, de
szeretnének tanulmányokat folytatni. Azonban mindenképp olyan személyek
számára készül a webkalauzom, akik rendelkeznek középfokú végzetséggel, mert
a korábbi ismeretek, tapasztalatok elengedhetetlenek. Emellett, mivel önállóság
nélkül lehetetlen e-Learning képzésen részt venni, ez is előfeltételnek bizonyul.
Ebben a csoportban kiemelném azokat a személyeket, akik munka, illetve
gyermek mellett szeretnének tovább tanulni.
Célcsoportom másik részébe azok a személyek tartoznak, akik tanítani
szeretnének. Azok a személyek, illetve intézmények, vállalatok sorolhatók ide,
akik e-Learning képzést szeretnének megvalósítani. Közülük vannak, akik
önállóan szeretnének tananyagot fejleszteni, de emellett vannak olyanok is, akik a
tananyagfejlesztés terhét is le szeretnék venni a vállukról, így a teljes képzés
szervezését egy erre szakosodott cégre bízzák. Nekik van szükségük arra az
információra, hogy milyen keretrendszereken belül tudják megvalósítani az
oktatást.
38
Anyaggyűjtés
A webkalauzomban szereplő oldalak feltérképezését a világhálón elérhető
keresőmotorok használatával kezdtem. Az internetes keresőrobotok segítségével
próbáltam az adott témához tartozó információkat, weboldalakat feltérképezni.
Számos keresőrendszert segítségül hívtam (Alta Vizsla, Heuréka, Alta Vista,
Google, Lycos, Yahoo), de a leghatékonyabbnak a jól ismert Google bizonyult.
Az „e-learning” kulcsszó megadásával mindegyik keresőrobotnál első oldalon
szerepelt az e-learning.lap.hu. A Heuréka keresőrendszere volt az a kakukktojás,
mely egyetlen releváns találatot sem dobott ki. A külföldi keresőrendszerekkel
pedig az volt a problémám, hogy én a magyar e-Learning képzési rendszert
térképezem fel, s ezek a keresők erre nem alkalmasak. A Google keresője dobta
ki a legtöbb találatot. Nem csak hogy a legtöbb találat, de a legtöbb releváns
találat is az ő érdeme, így keresésemet a Google-keresővel folytattam tovább.
Igyekeztem olyan kulcsszavakat, illetve kereső kifejezéseket beilleszteni a kereső
mezőbe, amelyekkel a leghatékonyabban tudom megtalálni a számomra szükséges
oldalakat. Ezek voltak például: e-learning, távtanulás, elektronikus tanulás,
distance learning, virtuális tanulás, virtuális egyetem.
A keresőrobot segítségével jutottam el a különböző forráskalauzokhoz,
linkgyűjteményekhez is, melyek alapját szolgálják gyűjteményemnek. A
linkgyűjtemények közül a következők szolgáltak segítségül: E-learning.lap.hu,
Magyar e-learning kalauz, valamint a Lapozz.hu, mely nem csupán
linkgyűjtemény, hanem kereső is egyben.
A keresőrobotok és linkgyűjtemények mellett további haladást
biztosítottak a témában megjelent cikkek és könyvek. Ezekben utalás található a
különböző intézményekre, melyek e-Learning képzést nyújtanak, vagy éppen egy
adott keretrendszert alkalmaznak oktatásuk megvalósítására. A megjelent cikkek
között viszont nem egy olvasható, mely egy keretrendszer bemutatásával,
értékelésével foglalkozik. Így sikerült megtalálnom azokat az oldalakat, melyek a
magját képezik a gyűjteményemnek. Webkalauzom még nem lezárt, folyamatosan
39
szeretném bővíteni, és frissíteni, hogy mindig naprakész információt, segítséget
nyújthasson minden érdeklődőnek.
Egy link bekerülésének kritériumai
E-Learning kalauzomba kizárólag olyan linkek kerülhettek be, amelyek
valóban e-Learning képzéssel foglalkoznak. Nagyon sok oldal használja az e-
Learning kifejezést, holott semmi köze nincs az e-tanuláshoz. Sok oldal van, mely
a meglévő távoktatására ruházza rá az e-Learning elnevezést. Én ezeket az
oldalakat szeretném kiszűrni, és valóban e-Learning oktatással foglalkozó
weblapokat szeretnék felvenni gyűjteményembe. Úgyhogy tüzetesen át kellett
vizsgálnom, hogy mit nyújtanak az egyes honlapok. Főleg a képzéseket nyújtó
weboldalak tekintetében kellett jobban megvizsgálnom őket, mert ott nehezebb
eldönteni, hogy valóban e-Learning oktatásról van-e szó. A keretrendszerek
esetében nincs ilyen veszély, de azért ott is meg kellett vizsgálni, hogy mit nyújt
az adott oldal.
40
A WEBKALAUZ LÉTREHOZÁSA
Első lépések – A gyűjtemény feltöltése
Webkalauzom készítésekor első lépésem az volt, hogy eldöntöttem, milyen
címet adjak a gyűjteménynek. Mivel az e-Learninggel kapcsolatos képzéseket,
keretrendszereket és tananyagfejlesztőket gyűjtöm össze, ezért természetes, hogy
az e-Learning címet adtam neki. Ezután álltam neki a kalauz feltöltésének.
A Delicious gyűjteménybe a könyvjelzők felvétele űrlap segítségével
történik, mely egyszerűbbé teszi a linkek/oldalak bekerülését. Először az oldal
URL címét kell megadni. Az ehhez tartozó űrlap a következőképp jelenik meg az
oldal középső részén:
1. ábra Oldal felvétele - URL cím megadása
Az URL cím beírása után a ’Next’ gombra kattintással jutok el a
következő, s egyben utolsó űrlaphoz. Itt tudok további információt közölni az
oldalakról. Lehetőségem van megadni az oldal címét – ez fog megjelenni a
gyűjteményemben. Ha a könyvjelzőzni kívánt honlap rendelkezik címmel, akkor
az alapból megjelenik ezen az űrlapon. Azonban eldönthetem, hogy elfogadom a
41
felajánlott címet, vagy inkább újat adok neki. Emellett itt adom meg azokat az
indexkifejezéseket/címkéket, mellyel kereshetővé és csoportosíthatóvá válik az
adott oldal. Legvégül itt szerkesztem meg az annotációt az oldalról. Egy-egy
weboldalról hosszabb lélegzetű leírást és értékelést is adhatok, hiszen ezer
karakter áll rendelkezésemre, valamint lehetőségem van eldönteni, hogy az adott
könyvjelző magánjellegű, vagy publikus legyen.
A későbbiekben, mikor szerkeszteni szeretném a leírást, vagy
indexkifejezést akarok még hozzáadni, vagy éppen törölni, ugyanez az űrlap
jelenik meg, ezáltal könnyedén tudom szerkeszteni, még hatékonyabbá tenni.
2. ábra Oldal adatainak megadása
Ezzel a módszerrel járok el minden egyes könyvjelzőzni kívánt oldalnál.
Munkámat könnyíti, hogy minden címkét megjegyez a Delicious, melyet már
használtam, így nem kell minden egyes oldalnál újból beírnom. Elegendő, hogyha
42
beírom az első karaktert, ezután megjelenik egy lista, melyet azzal a betűvel
kezdődve használtam már. Én pedig könnyedén kiválasztom azt a szót, amelyiket
az adott honlap esetében éppen alkalmazni szeretnék.
3. ábra Indexkifejezés kiválasztása
Jól át kellett gondolnom, hogy milyen kifejezéseket alkalmazok az egyes
oldalaknál, mert ezek segítségével tudom csoportosítani őket.
Rendszerezés
Miután az előbb leírt módszerrel összegyűjtöttem azokat az oldalakat,
melyek részét képezik webkalauzomnak, el kellett döntenem, hogy milyen
kritérium szerint csoportosítom őket. Egy delicious gyűjtemény úgy jelenik meg,
hogy jobb oldalt találhatóak a címkék, melyeket az oldalaknál alkalmaztam. El
tudom dönteni, hogy milyen formában szeretném ezeket látni: felsorolásban, vagy
szófelhőként. Valamint azt is eldönthetem, hogy az összeset szeretném-e látni,
vagy csak a legnépszerűbbeket.
43
A címkék kétféle megjelenítési módja a következőképp néz ki:
4. ábra Címkék szófelhőben 5. ábra Címkék felsorolásban
Én a felsorolásban való megjelenítést választottam, valamint hogy az
összes indexkifejezés szerepeljen a listán. Minden címke után megtalálható, hogy
azt hány oldal esetében alkalmaztam. Így egyszerűen át tudom tekinteni, és
könnyen tudom rendszerezni a gyűjteményben szereplő honlapokat. Ezek a
beállítások azonban nem fixek, minden látogató testreszabhatja kívánsága szerint.
Az oldal első látogatásánál az alapbeállítás fog megjelenni. Egy oldalon 10
könyvjelzőzött oldalt jelenít meg. Jobb oldalon a címkék és a csoportok
felsorolásban jelennek meg. A 10 legnépszerűbb címkét jeleníti meg. Mindezt az
Opciók pontban könnyedén lehet változtatni.
Miután átnéztem az indexkifejezéseket, megfigyeltem, hogy alapvetően
három csoportra oszthatók a címkézett oldalak: e-Learning képzést kínáló oldalak,
e-Learning tananyagfejlesztést, képzésszervezést felajánló oldalak valamint
keretrendszerek. Az első csoportot osztom még tovább, aszerint, hogy milyen
típusú képzést kínálnak. Így a következő csoportokat alakítom még ki: főiskolai,
egyetemi képzést nyújtó oldalak, e-Learninggel irányított nyelvoktatás, valamint
OKJ-s és egyéb képzések.
44
A rendszerezés módja, mivel Delicious-gyűjteményt hoztam létre, adott
volt. Úgynevezett kötegek /bundles/ segítségével történik a csoportosítás. A
Beállítások /Settings/ menüben tudom létrehozni a csoportokat. Először a köteg
nevét kell megadnom, majd azokat a címkéket, amelyekkel könyvjelzőzött
oldalakat meg szeretnék jeleníteni az adott csoportban. Ezt beírhatom manuálisan
is, de lehetőségem van kiválasztani az oldal alján betűrendben, szófelhőként
megjelenő listából is. Ebben a listában sötét háttérrel jelenik meg az a címke,
melyet már kiválasztottam.
A rendszerezés formája a következőképp néz ki:
6. ábra Csoportok kialakítása
45
A kész E-Learning webkalauz
Az elkészült webkalauzom a http://www.delicious.com/subzsofi címen
érhető el. Szakdolgozatom befejezésének időpontjában a gyűjteményem 59
könyvjelzőzött oldalt tartalmaz. Folyamatosan szeretném bővíteni, frissíteni. Az
oldalak folyamatos figyelése nagyon fontos, mert nem szeretném, hogy elavult,
nem létező oldalak is szerepeljenek a linkek között. Az elkészült E-learning-
gyűjteményem a következőképp jelenik meg:
7. ábra A kész e-learning kalauz / 1.
46
8. ábra A kész e-learning kalauz / 2.
47
ÖSSZEGZÉS
Szakdolgozatom befejeztével úgy gondolom, hogy sikerült egy modern
témakört választanom, egy olyan témát, melyet meg kell ismertetni a köztudattal.
Kutatásaim során szerzett személyes tapasztalataim alapján
megerősíthetem, hogy az e-Learning – magyarországi viszonylatait tekintve is –
kezd kilépni a kísérletezési fázisból. Egyre több intézmény, vállalat vezeti be az e-
Learninget oktatási, továbbképzési célból. Ennek oka, hogy nemcsak
költséghatékony megoldás, de a tanulás egyéni időbeosztásának köszönhetően
munka mellett is megoldható a tanítás. A képzések és keretrendszerek
sokszínűsége azt mutatja, hogy az e-Learning rátért saját útjára, egyre nagyobb
teret hódít az egész világban.
Dolgozatom kezdeténél úgy gondoltam, hogy a legtöbb időmet a
gyűjtemény elkészítése fogja kitölteni, ennek ellenére ez nem így történt. Az
interneten elérhető keresőmotorok segítségemre voltak, így könnyebben el tudtam
igazodni az e-Learning képzést kínáló oldalak között. Írásom nehezebb részét az
elméleti áttekintés, a történeti feldolgozás jelentette. Hiszen a téma annyira friss,
hogy könyvek kevésbé jelentek meg róla. Így a folyóiratok átböngészésével
tudtam eljutni a számomra fontos információkhoz. Azonban úgy gondolom, mégis
sikerült megfelelő mértékű ismertetést nyújtanom az e-Learning fogalmáról,
múltjáról.
Legfőbb célom az, hogy minél több embernek, érdeklődőnek, tanulni
vágyónak segítséget nyújtsak a gyűjteményemmel. Folyamatos ellenőrzéssel,
frissítéssel kívánok naprakész információt nyújtani, és szeretném bővíteni a
meglévő kalauzomat, hogy az a leghatékonyabb eligazodást nyújthassa minden
ember számára.
48
IRODALOMJEGYZÉK:
1) A pécsi virtuális egyetem egyre népszerűbb. URL:
http://igazmondo.hu/site/a-pecsi-virtualis-egyetem-egyre-nepszerubb
[letöltve: 2011. március 2.]
2) A Pécsi Virtuális Egyetem honlapja. URL: http://uniface.hu/
[letöltve: 2011. március 2.]
3) E-learning milyen lesz a virtuális campus?
URL:http://eduline.hu/felsooktatas/20090928_e_learning_online_okt
atas.aspx [letöltve: 2011.március.19.]
4) E-learning. In: Magyar Virtuális Enciklopédia.
URL:http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/ped/elern.htm
[letöltve: 2011.02.25.]
5) E-learning. In: Wikipédia, a szabad enciklopédia.
URL:http://hu.wikipedia.org/wiki/E-Learning [letöltve: 2011.02.25.]
6) FEJÉR TAMÁS: Dinamikusan terjednek az e-learning rendszerek. In:
Humánpolitikai Szemle. 2010. (21.évf.) 3.sz. 47-51.p.
7) FODORNÉ TÓTH KRISZTINA – HARASZTY GÁBOR: Távoktatás és e-
learning. In: Tudásmenedzsment, 2009. (10.évf.) 1.sz. 19-26.o.
8) Google Webcímtár.
URL:http://www.google.com/intl/hu/dirhelp.html [letöltve: 2011.
március 30.]
9) ILIAS magyar nyelvű honlapja. URL:http://www.ilias.hu/ [letöltve:
2011. március 21.]
10) KOMENCZI BERTALAN: Didaktika elektromagna? Az e-learning
virtuális valóságai. In: Új Pedagógiai Szemle, 2004. november.
URL:http://www.ofi.hu/tudastar/didaktika-elektromagna [letöltve:
2011. március 19.]
49
11) KOVÁCS ILMA: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó : Budapest
2007. 111.p.
12) KOVÁCS ILMA: Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest
2007. 274.p.
13) KOVÁCS ILMA: Új út az oktatásban? : A távoktatás. OKKER :
Busapest, 2005. 21-23.p.
14) KULCSÁR ZSOLT: E-learning trendek kétezernyolcban. In: Korunk,
2008. (19.évf.) 4.sz. 122-124.p.
15) Mindentudás Egyetem: első kötet. Kossuth Kiadó : Budapest, 2003.
320. p.
16) Mindentudás Egyeteme 2.0 – újraindul a népszerű sorozat.
URL:http://www.origo.hu/tudomany/20110114-mindentudas-
egyeteme-20-ujraindul-a-nepszeru-sorozat.html [letöltve: 2011.
március 16.]
17) Mindentudás Egyetemének honlapja. URL:http://mindentudas.hu/
[letöltve: 2011. március 16.]
18) MTA Filozófiai Intézetének Nyitott Egyeteme.
URL:http://www.phil-inst.hu/ [letöltve: 2011. március 2.]
19) NYÍRI KRISTÓF - KOVÁCS GÁBOR: Virtuális egyetemek
Magyarországon. TYPOTEX : Budapest, 2003. 546. p.
20) Open Directory Project. URL:http://www.dmoz.org/ [letöltve: 2011.
március 30.]
21) Orakulum Virtuális Egyetem honlapja.
URL:http://www.logana.com/orakulum/01_OrakulumHonlap.html
[letöltve: 2011. március 2.]
22) PAPP GYULA - VÁGVÖLGYI CSABA: Szabad forráskódú e-learning
keretrendszerek összehasonlító elemzése.
URL:http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/B43.pdf
[letöltve: 2011.március 21.]
50
23) RADÁCSI IMRE – DR. BENEDEK ANDRÁSNÉ: Az e-learning a
felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet)
[Kutatási zárótanulmány] Budapest, 2005. 15.p.
24) THÜRINGER BARBARA: A jövő útja a virtuális egyetem.
URL:http://www.rmki.kfki.hu/ujsag/virtegye.htm [letöltve: 2011.
március 2.]
25) TÓTH ZSOLT: Az üzleti alapon fejlődő e-learning korlátai. In: Új
Pedagógiai Szemle 2007. március-április 200-207. p.
26) VIDA ANDREA: E-learning 2.0?:Tapasztalatok a Moodle-rendszerben
informatikai kurzusokon. In: Könyvtári Levelező/lap. 2009. (21.évf.)
7.sz. 3-9.o.
27) Virtuális egyetem épült.
URL:http://www.bama.hu/baranya/kozelet/virtualis-egyetem-epult-
269488 [letöltve: 2011. március 2.]
28) Virtuális egyetem Szegeden.
URL:http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/virtualis_egyetem_sze
geden/2073600/ [letöltve: 2011. március 2.]
51