Szerkesztette

MEGYERI-PÁLFFIZOLTÁN

zuverenitás- kutatás

GONDOLAT

Jogtörténeti értekezések 43.

JOGTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK 43.

Sorozatszerkesztő MEZEY BARNA

MEGYERI-PÁLFFI ZOLTÁN (szerk.)

Szuverenitáskutatás

Gondolat Kiadó • Budapest, 2020

JOGTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK 43.

A kötet az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén működőMTA–ELTEJogtörténetiKutatócsoportjánakkutatásiprogramjakeretébenjelenikmeg.

Mindenjogfenntartva.Bármilyenmásolás,sokszorosítás,illetveadatfeldolgozórendszerbenvalótárolásakiadóelőzetes,írásbelihozzájárulásáhozvankötve.

©Szerzők,2020

www.gondolatkiado.hugondolatkiado.blog.hu facebook.com/gondolatkiadotwitter.com/gondolatkiado

AkiadásértfelelBácskaiIstvánBorítótterveztePintérLászlóTördelőJeszenszkyKatalin

ISBN 978 963 693 827 7ISSN 1586-8265

5

TARTALOM

Előszó 7

I. Szuverenitáskérdések 17

KARÁCSONY ANDRÁSCarlSchmittaszuverénről 18

MÁTHÉ GÁBORSzuverenitás–jogállam 27

MEZEY BARNASzuverenitáskérdések 43

II.Szuverenitásésjogtörténet 55

BEKE-MARTOS JUDITAz Amerikai Egyesült Államok szövetségibíróságirendszerénekkialakulása 56

HEIL KRISTÓF MIHÁLYAnemesivármegyeésarendszeresbizottságimunkálatok

A kereskedelmi- és az adóügyi operátumok Esztergom,GyőrésNógrádvármegyékben 72

6

KÉPESSYIMREFöderalizmus,centralizmus,dualizmus –avagyakiegyezéshezvezetőút 93

MEGYERI-PÁLFFIZOLTÁNAzigazságügyiszervezetdologiháttere: abíróságiépületek 113

NAGY JANKA TEODÓRAA„Janus-arcú”megszégyenítőbüntetésekVajnaKárolyemlékezete 124

NAGY NOÉMIMagyar nyelvi szuverenitási törekvések aneoabszolutizmuselőtt– amagyarállamnyelvbevezetésénektörténete 141

RÉVÉSZ T. MIHÁLYÖnállóvagyösszehangoltsajtópolitikaPesten 1867 után 159

STIPTAISTVÁNCesareBeccariaéskora 184

SZALMA JÓZSEFAbíróifüggetlenségrőlabíróihatalomrólszóló 1869.éviIV.törvénycikkapropóján, kitekintve a német, az osztrák és a délszláv államokfejlődésére 212

Jogtörténeti Értekezések 225

7

ELŐSZÓA SZUVERENITÁS VÁLTOZATAI A 19–20. SZÁZADI MAGYAR JOGFEJLŐDÉSBEN

2019.február28-ánkeltLovászLászlónak,aMagyarTudományosAka-démiaelnökéneklevele,amelybenarrólértesített,hogyabírálatieljárássikeres lezárásának eredményeképpen a Magyar Tudományos Akadémia támogatjaazMTA–ELTEJogtörténetiKutatócsoport létrehozásátésapályázatbantervezettmunkáját.Adöntésselújraéletrekeltegyhagyo-mány.1967-benaMagyarTudományosAkadémiaakkorivezetéseajog-történet-tudományikutatásokerősítésérőlhatározott,ésazEötvösLorándTudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékére mint MTA kutatóhelyrekutatóistátuszokattelepített.KovácsKálmántanszékvezetőegyetemitanárvezetésealattévtizedekigfolyt intenzívkutatómunkaazországakkoregyetlenmagyar jogtörténeti tanszékén.A rendszerváltástkövetően megváltozott kutatásfinanszírozási filozófia, a kutatócsoportipályázatirendszermódosulásthozottugyanazMTAésatanszékviszo-nyában,deelőbbRévészT.Mihály,majdIzsákLajosirányításamelletttámogatottkutatócsoportokbanfolyhatotttovábbatudományosmunka.A2011-benlezártutolsókutatásutánmost,2019-benismétmegszerve-ződhetettajogtörténetikutatócsoport.AzMTA–ELTEJogtörténetiKu-tatócsoportahivatalosadatok szerint2019. július1-énalakultmeg,detagjai,aTKIalkalmazottmunkatársakésazegyüttműködőkutatókmárkorábbanisdolgoztakegyütt,különféleösszetételbenvettekrésztközöspályázatokban,sakutatócsoportipályázatfőtémájábanispublikáltak.A2019.évnyári jogszabályváltozásokköszönhetőenakutatócsoport

igazgatási és finanszírozási kereteimegváltoztak, a kutatás átkerült az

8

időközbenlétrehozottEötvösLorándKutatásiHálózatkereteiközé.AtörvényiszabályozásértelmébenazonbanaMagyarTudományosAkadé-miávalakutatócsoportkapcsolatanemszakadtmeg,melyetnevébenismegőrzött:MTA–ELTEJogtörténetiKutatócsoport.

*Apályázatkutatásikoncepciójánakközpontielemeakontinensregionálisfejlődésénektükrébena19.századiHabsburgBirodalomésazOsztrák–MagyarMonarchiakereteiközöttalkotmányoshelyétkeresőMagyaror-szágjogalkotási,jogalkalmazási,jogtudományiönállóságánakvizsgálata.Aközbeszéd,apolitikaiésszakmaidiskurzusoknélkülözhetetlenkifejezéselettnapjainkbanaszuverenitás,melyafolytonosanalakulóésformálódóEurópaiUnióvalfunkcionálókapcsolatok,illetveanemzetiönrendelke-zésbőlfakadófeszültségekegyikkardináliskifejeződéselett.Aszuvere-nitáskülönféleszintjeiésverziói folytonosvitákkereszttüzébenállnak.Miutána szuverenitásváltozataiegymással szervesösszefüggésben fej-lődnek,smertalapvetőentörténetigyökerűjelenségkéntműködnek,ajogtörténet-tudománynak eddig beteljesítetlen feladata a szuverenitásjoghistóriai szemléletű vizsgálata.A jog szuverenitását egyfelől az álla-miszerkezetekbiztosítottákvagykorlátozták,másfelőlazokavonzások,amelyekamagyarjogipraxisésajogtudomány,valamintEurópacent-rumaközöttfennállottak.Ajogrendszerszintűműködésétmeghatároz-tákazosztrákésadinasztikusérdekek,melyekajogalkotásszintjénaka-dályozhattákaszabad jogformálás lehetőségét.Azeurópainagyhatalmipolitikák,azaktuálisanszerveződőmajdátalakuló/felbomlószövetségek,együttműködések gazdasági érdekek mentén korlátozhatták az önállóakaratérvényesítést.Amodernizációsigényévelnyugatfeléfordulóma-gyarjogászságkodifikációsmegújulásátazEurópacentrumábankialakí-tottképletekhezigazította.Amegindultkutatásegyfelőlarraakérdésrekeresiaválaszt,hogya19–20.századimagyarfejlődésmennyibenfüggöttazEurópa-centrumtól,smennyiben(ezkülönlegesadottság)egykisebb,de regionális kerettől: az Osztrák–Magyar Monarchia rendszerétől. Amagyaralkotmányosfolytonosságésközjogitradicionalizmusmennyibentudtaellensúlyozniadeterminálóhatásokat,illetvemilyenhányadbanéshogyanadaptáltaazintegrációselvárásokbólfakadókövetelményeket.Másfelőlakutatástervezia jogtudományszélsőnemzeti létbőladódó

harmonizációsigényekreadottreakciójánakvizsgálatátolyanmeghatározó

9

területeken,mintakodifikáció,nemzetiségiéskisebbségijogok,sajtósza-badságésállampolgárijogok,valamintaközigazgatásijogmodernizációja.

*AnemzetállamokésasuigenerisEurópaiUniókapcsolatábanmegjele-nő feszültségek, az államiságkülönféle szintjeinekösszeigazítása (vagyannak kísérletei) nem új keletű jelenségek. A 19. századra kiformáló-dónemzetimozgalmaknyománmegfogalmazódónemzetállamielvárá-sokésnemzetállam-alakulásokhasonlókövetkezménnyeljártak,hiszenanemzeti törekvésekés aSzentSzövetség rendszerében stabilizálódóbirodalmakalapvetőenellentétesérdekeketképviseltek.Azállamalko-tónemzetekésabirodalmi struktúrákellentmondásaithordozóalkot-mányos konfliktusokat az állami keretek nélkül szerveződő nemzetek,nemzetiségektörekvéseiiskeresztezték,melyekolykortisztázhatatlanulzavarosképleteketeredményeztek.AhasonlóságokánazOsztrák–Ma-gyarMonarchia–mintanépekegyüttélésénekközép-európaikísérle-te–egyúttalazEurópaiUnióelőtttornyosulóproblémákraissugallhatmegoldásijavaslatot.Akárszerkezetikérdésekettekintünk(szuverenitás,hatalommegosztás, eltérő fejlődési múltú területek centrum–perifériaviszonya,centralizáció–regionalizmus,konföderáció–centralizáció),akárközjogiakat(szubszidiaritás,kormányforma,parlamentárisberendezke-dés),akáregyéniéskollektívszabadságjogokat(nyelvhasználat,autonó-mia,önkormányzatiság,kisebbségijogok,szólásszabadság),abirodalomkétfelébeneltérő,demégisegyiránybamutatómegoldásokralelhetünk.Azezzelkapcsolatoskutatásoktúlnyúlnak–nemegyesetbenajelenigívelve–atörténetikorszakhatárokon.Magyarországtörténelmébenésközjogitudományosságábanaszuve-

renitásésafüggetlenségkérdésefolyamatosanjelenvolt.Azállamiságmeghasadt képlete,majd aHabsburgokbirodalmához való közjogi vi-szonytisztázásarendszerszintentartottanapirendenakérdést.UtóbbaPragmaticaSanctiorendelkezéseinekértelmezéseadottkereteketagon-dolkozásnakaz1790.éviX.tc.,az1848-asalkotmányosmonarchiavagyakiegyezés tükrében.Aforradalomigarendialkotmányfüggetlenség-fogalma,1848-bananépképviseletiszuverenitásésaBirodalmonbelüliközjogi függetlenség,majdakiegyezésrealisztikuskompromisszumaaközösügyekésaparlamentárisberendezkedésviszonyátállítottákakuta-tásokfókuszába.Mindmáighiányzikazonbanaszuverenitásravonatkozó

10

szakmai-alkotmányosgondolkodás átfogó feldolgozása, elemzése.Ezakutatássemvállalkozikennekpótlására,deannakegysajátosaspektusátkimunkálvahozzákívánjárulniaszuverenitásanalíziskiteljesítéséhez.Aszuverenitásvizsgálatánakegyiklehetségesalternatívájaazállamilétfőalkotóelemétképező jogrendszerönállóságának, illetvekötöttségeinek,tradicionálisfejlődésénekésmodernizációjánakösszefüggésitfeltárni.A 19. század magyar jogi modernizációját alapvetően és egyaránt

befolyásolta az osztrák monarchikus keret és az európai vonzódás. AHabsburgBirodalomcentralizálóésegységállamratörekvőkormányzatimegfontolásai, a felvilágosult abszolutizmus erőszakos népboldogításabármennyireellenszenveséssérelmesvolt isazországszámára,alighatagadható,hogyakorszerűjogintézményeketerőltetőagresszív„felvilá-gosítása”,illetvejogexportjamegreformáltákamagyarjogot.Akárcsakazaszabadságharcotkövetőmonarchikusdiktatúra(a„neoabszolutizmus”)oktrojálómodernizációja,melyszámosvonatkozásbankikényszerítetteajogipraxisbólamegújulást.Ismert,hogyareformkorpolitikaielitjehó-dolt a kordivatnak, az európai utazásnak és tapasztalatszerzésnek, mely ígymegkönnyítetteanapnyugatijog,eszmék,jogtudománybefogadását.Areformkor,majdakiegyezéseséranyugat-európai jogforrásokbólésjogitudományosságbóltáplálkozókodifikációsmozgalmaiismegújítot-tákamagyarjogot.Történtmindez a tradicionálismagyar jogi praxis, főként szokásjog

ellenében.Amodellegyszerreválthagyományőrzővéésmegújulóvá.Afolyamatalapjává így lett azadaptáció,melya19. századnagy jogász-generációinakzsenijévelésprofesszionálisaprómunkájávaltámogattaakarakteresenhazaialapokonépülő,korszerűeurópaijogharmonizációt.Ezeknek a folyamatoknak jogi-jogtörténeti, intézménytörténeti vizsgá-latát célozza a tervezett kutatás.Speciális szempontúelemzést kínál aszuverenitáseszméjénekésazeurópaiegyüttműködésnekalkotmány-ésjogtörténeti kontextusa. A tradicionális alkotmányos berendezkedésekhol gátolták,hol segítették az európai közjogi együttműködést. Jelleg-zetesésfontosszerepetjátszottebbenajog;ezértizgalmaskérdés,mi-képpenmentvégbeadaptációja,milyeneséllyelszegülhetettszembeamagyarjogtudomány,jogalkotáséspraxisamodernizációsnyomással.Ennek keretében kerül majd sor a 19–20. századi magyar közjogi

berendezkedés szellemi-tudományos alapjainak vizsgálatára, amoder-nizációs igények és közjogi tradíciók viszonyának (kölcsönhatásának,

11

ellentmondásának) feltárására.Válaszra vár az a kérdés is, hogy a ko-difikációsszükségletek,ajogállamiigények,azállamhatalmiésigazság-szolgáltatásielvárásokhogyan illeszkedteka történetigyökerűmagyaralkotmányosszemlélethez.Arendihagyományokbóltáplálkozómagyartörténelmi alkotmányos szemlélet és a friss, nyugati teóriák, intézmé-nyek és modellek adaptálásának elemzése nem tanulságok nélkül való. Akutatáscéljaaszuverenitássajátos, jogközpontúvizsgálata,melyneksoránelsősorbanarraakérdésrekeresiaválaszt,hogyanemzetekfelet-tiszerkezetbeillesztettnemzetállamjogfejlődésemennyibenszámíthatazautonómútesélyeire,függetlenségresmennyibenésfőkénthogyanbefolyásolják nemzetközi vagy államkapcsolati elkötelezettségei a jogalakulását.Amunkasoránnemkerülhetőmegazalaptörvényáltalélővétetttörténelmialkotmányegyeskérdéseinekelemzésesem,ígyfőkéntannakfogalmimegközelítése,aktualitásánakértelmezéseésatörténetialkotmányfényébeninterpretáltszuverenitásdefiniálása.

*Ahatályosalkotmányjogátalakításanyománkialakultközjogivitákújrafelszínrehoztákamagyartörténelmialkotmánytartalmánakésértelme-zésénekigényét.AzAlaptörvényR)cikk(3)bekezdésénektörténetial-kotmányunkvívmányairatörténőutalásajelziazalapostörténetielemzésszükségességét.Atörténelmialkotmányhitelestartalmánakmegállapítá-sa,szisztematikus jogtörténeti feldolgozása jelentősszakértelmetkíván.Bízvatagjainakfelkészültségében,akutatócsoporta19–20.századima-gyarközjogiberendezkedésszellemi-tudományosalapjainakvizsgálatárakészül,amodernizációsigényekésközjogitradíciókkölcsönhatásánakésellentmondásánakfeltárásáratörekszik.Akutatásokebbenakörbenérin-tikamagyartörténelmialkotmányt1848-banilletőmodernizációsválto-zásokat,ajogállamiságeszméinekhatásátakorabelialkotmányosszem-léletre.Választkeresarraakérdésre,hogyakodifikációsszükségletek,ajogállami igények, az államhatalmiés igazságszolgáltatási elvárásokho-gyanilleszkedtekatörténetigyökerűmagyaralkotmányosszemlélethez.A polgári átalakulást megelőző nemesi-rendi képviseleti rendszer

vizsgálatát a kutatás amagyar szuverenitásért folytatott rendiküzdel-mekvármegyeiaspektusainkeresztülkívánjaelvégezni.A19.század-banavármegyeitörvényhatóságokkezdeményezéseinekfórumotaszá-zadelsőharmadábanatörvényjavaslatokratettvármegyeioperátumok

12

vitáibiztosították,amelyekalapjaibanváltoztattákmegazországpoliti-kaiarculatát.Megteremtettékanyilvánosvitafórumátéselőkészítettékazáprilisitörvényeket.Akutatáscéljaannakapolitikaifolyamatnakavizsgálata,amelymeghatároztaatizenkilencedikszázadelsőévtizedeitéslefektetteazországosreformokalapjait,meghatároztaazországosésmegyeibizottságokmunkáságát,aszellemihátteretazországszuvere-nitásirántiolthatatlanvágyához.(A reformkori vármegyék és a törvény-hatósági képviseletszuverenitása.)

A történelmi alkotmány kereteiben kifejlődő negyvennyolcas alkot-mány szuverenitásánakkérdései(tradicionálisjog,szokásjogéstörvényijog)Arendialkotmányunkbanismutatkozotttörekvés„némelytörvény-nekaközönségesnélnagyobbstabilitást,mintegymegváltoztathatatlan-ságotbiztosítani.”(1741.éviVIII.tc.).Az1848.április11-énszentesítetttörvénycsomagmegváltoztatta az ország közjogi helyzetét aHabsburgBirodalomban, illetvebiztosította a polgári átalakulás keretrendszerét,ajogállamifejlődést,arendiállamstruktúraparlamentárismonarchiáváalakulását.Akorpolitikusaimegértették,hogya„megváltoztathatatlantörvényeképpúgyellenkeznekazállamsouveraintermészetével,mintmagávala jogrendeltetésével,melyvégreisfejlődésrevanutalva.”Azállam törvényhozásamindig egy és ugyanaz és azért örökremegnemköthetimagát.Ebbenafordulatbanalapvetőjelentőségűváltozástérzé-kelhetünkahagyományos jogvédőrendiképletekhezképest,azállamiszuverenitásjavára.

A monarchikus diktatúra oktrojált jogrendszerénekkereteibe illesz-tettmagyar jogönálló fejlődésének lehetőségei, a szuverenitáserejeamonarchikusdiktatúraidejénkülönlegesvizsgálatiterepetkínál.Atör-ténetialkotmányvonatkozásábanakutatáscéljaannaktisztázása,hogyaz1860–1861.éviOrszágbíróiÉrtekezlethatározataimilyenközegbenszülettekésmilyenhatástfejtettekkiazalkotmányosalapelvekre.Miu-tánekkorbukkantfelaszuverenitásválasztóvonalánálaközjogibírásko-dás,azOrszágbíróiÉrtekezletműködésénekvizsgálataelvezetegyújabbkutatásilépcsőhöz,azalkotmánybíráskodásnemzetközihatásmechaniz-musához.A dualista monarchia kiegyezéses struktúrájának jogi következmé-

nyei feltétlen figyelmet érdemelnek, különös tekintettel amagyar jogszuverenitásánakhatáraira.Akorszakhazaitörvényhozásanemalkotottlegálisalaptörvény-definíció.Azalkotmányfogalmánaknyitvahagyásaa

13

történelmikeretekközétoltaazértelmezést,ígyaszuverenitásegyfajtamegerősödését is eredményezte.A történelmi alkotmány szokásból ésgyakorlatokbólfakadószabályrendszereugyanisfelülírtszámosmásjog-szabályt.Ezpedigszabadinterpretációtengedettadualistaszerkezetbeigazított kiegyezésnek, a rendi/abszolút korszakból átemelt többszintűszuverenitásnak.Azuralkodófennmaradtpraerogatívái,azelőszentesí-tési joggyakorlat többvonatkozásbancsorbíthattákatörvényhozásszu-verenitását,deigazodtakatörténelmialkotmányképleteihez.Akutatáscéljaezekneka folyamatoknak feltárásasa tapasztalatokösszegzése,atöbbszintűszuverenitásbólszármazókonklúziókösszegzése.Azalkotmányoséletnekcsakegyszelvénye,deaszuverenitásnaktáp-

láló forrása volt a hatalom átruházás gyakorlata. Vizsgálatra érdemes,hogy találhatók-e párhuzamok a 19. századi európai államok államfőihatalomlegitimációseljárásai,illetveállamfőijogköreiésazadottállamszuverenitásaközött.Azállamihatalomlegitimációésaszuverenitásköl-csönösenösszekapcsolódóéskülönbözőpárhuzamokkalrendelkezővi-szonyának vizsgálatát tervezi a kutatás.

*Aszuverenitás-elméletmegjelenéseéselterjedése,majdközép-európaiexpanziójaindokolttátesziannakbemutatását,hogyazeurópaigondol-kodástörténetbenmikéntjelentmegaszuverenitáselképzelése,ésmi-ként vált részletesebbé a szuverenitásmeghatározása;miként jelentekmeg azok a szempontok, melyek a szuverenitás korlátozását vetették fel.A kutatás a szuverenitásgondolatmegjelenését kívánja elemeznia 19. századi magyar politikai-jogi gondolkodásban, a jogi tudományos-ságfejlődésében,elmélettörténetitanulságainakértelmezésével.SajátosaspektusaafüggetlenségnekésaszuverenitásnakEötvösJózsefnézete,miszerintanemzetiambíciókkiteljesedésefeloldhatatlanellentmondás-banvanaszabadságésegyenlőségelvével:anemzetiségieszmeimman-enstermészeteazuralomra,másoklegyőzéséreirányulótörekvés.Akutatásfőirányaa19–20.századimagyar jogtudomány, és jogtör-

ténet-tudomány regionális összefüggéseinek és transzfer-viszonyainak vizsgálata.Ennekkeretébenakutatócsoport,programjaszerintáttekin-teniterveziatételesjogdualizmus-korielméletiésdogmatikaialapjait,amértékadószellemiirányzatokatésalegfontosabb(regionalizmussal,jogállamisággal és kodifikációval összefüggő) külhoni álláspontokat.

14

Nyomon követi a dualizmus időszakában kialakult jogtudományi köl-csönhatásokat és a két világháború közötti regionális jellegű szellemiközeledésikísérleteket.Vizsgáljaaztis,hogya19–20.századbanmilyenállamközi,nemzetközijogiintegrációséskooperációskísérletektörtén-tek,ésezeknekmilyenhatásavoltakorabelijogtudományra.Azegyikfőkutatásifelület a jogalkotás önállósága:birodalmikonflik-

tusok,feszültségekatörvényhozásésazuralkodóközött;azeurópaijog-tudományhatásaabüntetőésmagánjogikodifikációpéldáin.Aszuvere-nitáskérdésénekegyikjellegzetesterrénumaajogalkotásönállóságánakkérdése.Ajogharmonizációsfolyamatban,abirodalmi,illetveszövetségikeretek között megkerülhetetlen a mintaadó vagy keretjog hatásánakvizsgálata.Akutatáscélpontjaazadaptációsfolyamatokhatékonysága,abirodalmi,illetveszövetségiszintirányábólérkezőigényekkielégítése,akodifikációsnyomásésazuniverzális,speciálisvagyregionálisszabályo-zásoktalálkozásakorkialakulókonfliktusokkezelésének,kérdése.Ajogi,jogtudományielemzésekenbelülkülönhelyetfoglalelajogharmonizá-ciónakkeretetbiztosítókodifikációstapasztalatokelemzése.Akodifiká-ciótörténetszempontúvizsgálatháromfőirányaabüntetés-végrehajtásijogi,abagatell-büntetőjogikodifikációkra,azállamiönvédelembünte-tőjogi eszközrendszerében bekövetkező változások magyar és európaiösszehasonlítóvizsgálatárakoncentrál.

A jogalkalmazás szuverén fejlődésének kondíciója az igazságszolgálta-tásszabályozásiésinfrastrukturálisfeltételeinekbiztosítása;ahatékonyprocesszuálismodellekpéldájánésazépítettkörnyezetelemzésesegít-ségével.Lényegikérdésabíróigyakorlat,aszokásjog,adöntvényalko-tásszerepénekértékelése:a törvényekkereteiközé igazított függetlenbíróihatalomlehetőségeiajogfejlesztésre.Amagyarjogiszakirodalomadöntvénytnemtekintiönálló jogforrásnak,csakabírói szokásjogki-alakulását szolgáló egyik tényezőnek. Ugyanakkor a döntvény ugyankonkrétjogesetbőlindultki,demintabsztraktjogszabálytfogalmazták.Akutatómunkacéljaezenaktusokszámbavétele,rajtukkeresztülabíróiésbíróságiszuverenitásvizsgálata.Amegfelelőtörvénykezésiinfrastruktúralegalábbolyanerősoszlopa

lehet a függetlenségnek, s ezáltala bírói szuverenitásnak,mint a jog-formáló,kötelezőérvényűjogegységidöntvényekmeghozatalánakjoga.Ezért a kutatás amagyar jogrendszermodernizációjának dologi felté-telrendszerére, ezenbelül építészeti térigényére is kiterjed.A polgári

15

koriállamszervezetkiépítése,aközigazgatásiésaz igazgatásistruktúraelválasztása,illetvekülönútonelindultmodernizációjamegteremtetteasajátosfunkcióhozrendeltépülettípusokat.Vajonakülhonimintákfeléfordultakazalkotók,akad-eszuverenitásunkatiskifejezőmagyarmeg-oldás.

A jogképződés a népi jogélet terrénumában számos bizonyítékávalszolgáltazeredetijogfejlődésmegalapozásához.Ahosszúévszázadokiga„fent”hivatalosjogátólelszakadt„lent”jogaatársadalomlegnagyobbrészénekéletéhezjogikereteketnyújtójogszokások,falutörvényekural-maolymélyhagyományranyúltvissza,hogya20.századközepijogszo-kásgyűjtésméganépijogerősérvényérőlszámolhassonbe.Függetlenülaközpontiállamhatalomtörekvéseitől,amelynekhiányosságaitszubszi-diáriusjelleggelahelyiközösségekrendeztékmegnyugtatómódon.Azidevágókutatásfőjellegzetessége,hogyatársadalomprimerrétegeinekdirekt,illetvekevésbétudatos,demindenképpenszuverénjogképződé-seitvizsgálja.

A magyar jog szuverenitásának alapfeltétele a magyar jogi szaknyelv kifejlődése és alkalmassá tétele a tudományos, kodifikációs és praktikus célok szolgálatára. A kutatás speciális feladatának tekinti a nemzetál-lam-építés nyelvi vonatkozásait. A nemzetállam nem létezhet ugyanisakultúraésa tudományművelésérealkalmasnemzetinyelvnélkül.Amagyar nyelv 19. századimegújítása együtt járt a szaknyelvek, köztüka jogi szakterminológia kimunkálásával. E nélkül aligha képzelhető eljogélet,smégkevésbékodifikáció.Aprogramcéljaakibontakozójogiterminológiaelemzése,értékelése.Anyelvikérdésnemcsakazegyéniésközösségiidentitásegyikmeghatározójakéntérdemelkiemeltfigyelmet,hanemazállamokpolitikatörténeténekközpontielemeként is.A jelenkutatáserretekintettelkifejezettenvizsgáljaanyelvikérdésszerepétakelet-közép-európai régió országainak nemzetállam-építésében. Fog-lalkoznikívánanyelvvelkapcsolatosetnikaikonfliktusokkérdéskörévelMagyarországonésaszomszédosállamokban.

*A kutatócsoport intézmények hálózatát szimbolizálja. A résztvevők azEötvösLorándTudományegyetemet,aDebreceniEgyetemet,aKároliGáspár Református Egyetemet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet,a Pécsi Tudományegyetemet, a győri Széchenyi István Egyetemet

16

reprezentálják.Akutatásitémamegvalósításaországos együttműködés-ben történik,melynek ez az intézménylánc kereteket és kapcsolódásipontokat is jelent. A több évtizedes tradícióval rendelkező akadémiaitámogatású jogtörténet-tudományi kutatások ELTE kutatócsoportjaa korábbiakban is egyfajta fókuszaként szerepelt a magyar állam- és jogtörténet-tudományi kutatásoknak. A jogtörténész műhelyek közöskutatásitémákkal,azMTA–ELTEJogtörténetiKutatócsoportszerveztehazaiéskülföldikonferenciákon,közöskiadványokbanésajogtörténetegyetlenhazaifolyóiratában,aJogtörténetiSzemlébeniskapcsolódottacsoportprogramjához,sezajövőbensemleszmásként.Akutatásszemélyifeltételeihezjelentősenhozzájárulakutatócsoport

körészerveződőkutató-oktatóibázis.Akutatócsoportmárkorábbimű-ködésesoránisfelhasználtaazéveksoránjóeredménnyelzajlóegyütt-működéstapasztalataitis,amelyabölcsészettudományiésjogtudományi kartörténetitanszékeiközöttképződött,illetveanéprajztudománykü-lönböző fórumaikörül alakult.A résztvevő személyikörkibővítése le-hetőséget ad arra, hogy az egyetemek jogi karainak vonzáskörzetébenmunkálkodó tudósok, történészek,jogtörténészek,levéltárosokésközjo-gászokishozzájáruljanakasikeresmunkához.Néhányhónappalakutatásokmegkezdéseutánkevéssévolnaelvárha-

tóegykutatóközösséggéformálódócsoporttól,hogyazonnalkötetrevalófrisskutatásieredményekkellépjenaszakmaiközönségelé.Azazonbanalighaérdektelen,hogyapályázatkutatásitémájáhozcsatlakozókutatókkorábbimunkásságuksoránhogyanésmilyenaspektusokbanfolytattakelemzéseket,tettekközzétanulmányokat.Ezatanulmányköteterrőlszóltehát:magyarázatotadarra,hogyki,milyenokbólcsatlakozottakutatóközösséghez,milyenelőmunkálatokjelzikaközösgondolkodást,segy-benillusztráljákajogiszuverenitásmegközelítéséneksokszínűségét,le-hetőségeit és a várható szintézis érdemi eredményeit.Ebemutatkozókötettanulmányaitehátakutatócsoporttagjainakkorábbikutatómunká-jánakeredményei,részbenmárhelyenkéntpublikáltművek,nagyobb-résztátdolgozott,frissített,újragondoltírások.EgyfajtamegelőlegezetttablójaisazMTAjóvoltábólmegindultújkutatásoknak.

Mezey Barna

I. SZUVERENITÁSKÉRDÉSEK

18

Karácsony András*

CARL SCHMITT A SZUVERÉNRŐL

CarlSchmittéletművénvégighúzódómeggyőződés:adöntés szerepé-nekhangsúlyozása.Ezmárlegelsőkönyvébenmegmutatkozott,aGesetz und Urteil(Törvényésítélet,1912)c.munkában1abíróhelyesdöntésé-nekkritériumátvizsgálta,majdakésőbbiekben,számostanulmányban,könyvben foglalkozott a politika világában megjelenő döntés jellem-zőivel.2Apolitika vonatkozásában adöntésproblémátösszekapcsolta aszuverenitáskérdéskörével.Etekintetbenkétkulcsfontosságúműve:az1921-es Die Diktatur (Adiktatúra),3 mely a modernkori szuverenitás-gondolat történetét vázolta és az 1922-es Politikai teológia.Azalábbiak-banrövidenösszegzemaszuverénnelkapcsolatoslegfontosabbmegálla-pításait.Nézzükelőszöradiktatúraelemzését.

Az 1921-es munka a pouvoir constitué (alkotmányos hatalom) és apouvoir constituant (alkotmányozóhatalom)alapjánkétfélediktatúráról

* Karácsony András MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport, ELTE Állam- ésJogtudományi Kar Jog- és Társadalomelméleti Tanszék.

1 Schmitt, Carl: Gesetzt und Urteil. Eine Untersuchung zum Problem der Rechtspraxis.VerlagvonOttoLiebmann,Berlin,1912.

2 Schmittpolitikafelfogásáról,illetveapolitikaiteológiárólkifejtettálláspontjárólrészletesenlásd:KarácSonyAndrás:A jogtudomány teológusa. Carl Schmitt politikai teológiája.Attraktor,Máriabesnyő,2016.

3 Schmitt, Carl: Die Diktatur. Von den Anfängen des modernen Souveränitätsgedankens bis zum proletarischen Klassenkampf.VerlagvonDuncker&Humblot,München–Leipzig,1921.

19

beszélt.A„komiszár”ésa„szuverén”diktatúráról,samegkülönbözte-tésalapja:miadhatbiztonságotanormákérvényesülésének,illetvemi-kéntteremthetőújnorma?Akomiszárelőfeltételeziazalkotmányt,ésakivételesállapotbana szükségállapot törvényeitalkalmazza, feladata:helyreállítani anormáljogiállapotot.Szerepeahivatalnokellentéte,akifeltételezi anormál jogi állapot létét.MikéntMehringnél olvashatjuk:„Adiktatúraegyidőbenkorlátozotturalom.Ahivatalnokatörvényhez,akomiszáramegbízatásáhozkötött”.4Adiktatúranemegyszerűencselek-vés,hanemmindigvalamiellenvalócselekvés.Feltételezi–sebbenállléténekalapja–,hogyazellenségnemtartjamagátazokhozajoginor-mákhoz,amitapolitikaiközösségemértékadókéntelismer.Akomiszártípusúdiktátorfeladata–akinekpéldájátSchmittarómaitörténelembőlvette–,hogyajoginormákésajogérvényesítés(ajogmegvalósulásának)normájaközöttiellentétetáthidalja.Akkorlépfel,amikorezazellentétmárelviselhetetlen,sőtveszélyesazadottpolitikaiközösségrenézve.Eb-benahelyzetbenakomiszárjellegűdiktátorfelfüggesztiazalkotmányt,mégpedigazért,hogyugyanezenalkotmánytmegvédje.Ezahelyzetajogfilozófiaielemzésszempontjábólazértkülönösképp

tanulságteli,mertajogérvényesítésproblémájamintmódszertaniprob-lémaebbenaszélsőségeshelyzetben(azalkotmányalkotmányoseszkö-zökkelnemmindigvédhetőmeg)világosanlátható.Adiktátorfeladata,hogyegyolyanhelyzetetteremtsen,amikorajog(azalkotmány)érvé-nyesülhet.Enneksoránfeltételezegyjövőbelinormálisállapotot,mely-benazérvényesjoginormákmegvalósulhatnak.Shogyeztelősegítse,azérvényesjogrendkonkrétfelfüggesztésemellettdönt.Úgyisfogalmaz-hatunk,hogyakomiszárnakaztahelyzetetkellmegoldania,amitnap-jainkbanBöckenförde-paradoxonnakneveznek,5 mely szerint a modern, demokratikusjogállamműködésébennembiztosítódnakazokafeltéte-leket,melyekademokratikusjogállamlétrejöttétlehetővétették.Ezekaz előfeltételek csak egy külső szempont (erő) által valósíthatókmeg,ami–Schmittnél–akomiszár-félediktatúra.Ebbenamegközelítésben

4 mehring,Reinhard:Carl Schmitt. Aufstieg und Fall.BeckVerlag,München,2009. 121.

5 BöcKenförde,Ernst-Wolfgang:Staat, Gesellschaft, Freiheit.SuhrkampVerlag,FrankfurtamMain,1976.

20

adiktatúranemademokráciaellentéte,hanemademokráciátbiztosítónemdemokratikuseljárás.Ezzel szemben a szuverén diktátor nem egyszerűen egy fennálló,

konkrétalkotmánytfüggesztfelameghatározottalkotmányosjogalap-ján,hanemafelfüggesztésáltalolyanállapototakarteremteni,melybenegy„igazialkotmány”lehetségesséválik.Tevékenységétapouvoir cons-tituant,vagyisazalkotmányozóhatalomjellemzi.Apouvoir constituant csakjogokatismer,mígkötelezettségetnem,apouvoir constituè viszont fordítva: csak kötelezettségeket, s jogokat nem.Apouvoir constituant és a pouvoir constituè viszonyáta természettelanalógiában,Spinozárautalva, mint natura naturans (teremtőtermészet)ésanatura naturata (teremtetttermészet)különbségétragadtamegSchmitt.Amiviszontkö-zösaSchmittáltalelemzettdiktatúrakétfajtájában,hogyegyalkotmá-nyosnormálállapototakarnakmegteremteni.Anormátólvalóeltérést–aSchmittáltalfeltételezettésjellemzett–diktatúrábananormálállapotbiztosítása,mintcél,legitimálja. Adiktatúraalapvetőpolitikaicéljaegyolyanállapotfeltételeinekamegteremtése,amelybenanormákegyálta-lánérvényesülhetnek.Aszuveréndiktatúrájatehátazalkotmányozóhatalmat/erőt(pouvoir

constituant) jelenti,mely tevékenység új normák teremtésére irányul.A diktátor olyan helyzetet akar teremteni, amiben egy új alkotmányvalósulhatmeg,sennekérdekébenfelfüggesztiazérvényesjogrendet.Schmitt szerint az alkotmánytmegalapozó erőszak nem csupánhatal-mikérdés,hanemolyanerőszak,amit,nohanemazalkotmányalapjánműködik,ennekellenéreafennállóalkotmánnyalösszeköti,hogyazt ta-gadja.Jogiformávalnemrendelkeznekadöntései,deazoktartalmilagegyalkotmányminimumátjelzik.Hogyezmitisjelentkonkrétan–eztSchmittebbenakönyvbennemrészletezte.Adiktatúramindighatározottellenségképpeljellemezhető.Bevezeté-

sénekszükségességeazonalapul,hogyvannak,akiknemtartjákmagukatapolitikaiközösségáltalelfogadottnormákhoz,vagykívülrőljelentenekapolitikaiközösséglététfenyegetőveszélyt.Aszuveréndiktátornemazértfüggesztfelegyfennállóalkotmányt,mertaztmegóvniésajövőbeli,ked-vezőhelyzetbenújrahatálybahelyezniszeretné,hanemazért,hogyegyújalkotmányt,egyújjogrendetteremtsen.Ajövőben,miutánlezárulakivételes állapot, nemamúltat akarja viszontlátni, hanemvalamiújat,valami„igazit”.Ennekadiktatúránakcéljaönmagafelszámolása,mivela

21

normálállapothelyreállításáratörekszik.Anormálállapotaztjelenti,hogyegyolyantársadalmiállapototakarlétrehozni,melybenanormákérvé-nyesülnek.SchmittDie Diktaturkönyvétkövetve,aligegyévvelkésőbbpublikál-

ta a Politikai teológiát,melybenugyancsakfőszereplőaszuverén.Aműelsőmondatát–„Szuverénaz,akiakivételesállapotróldönt”6–meg-számlálhatatlanulsokanidézték.Schmittittavégső döntést,ajoginor-mábólnemlevezethetődöntéstállítottaközéppontba.Azalkotmányosrend felfüggesztésérőlvalódöntést,másszóvaldöntést,hogy legyen-ekivételesállapot(Ausnahmezustand).Aszuverénhatalmaönmagábólfa-kad,nemszármaztatott,nemlevezetetthatalomvalamilyennormából.AlkalmazhatjukefogalmatakárIstenre,császárra,vagyéppenanépre,deolyanegyénrevagytestületreis,melyabbanahelyzetbenvan,hogydöntenitudakivételesállapotról.Amonarchiábanadöntéshozóakirály,ademokráciábanpediganép.Aszuverénönmagábanáll,mögöttenincssenki,ezértmondjaSchmitt,hogydöntése(önmagánkívül)asemmihezkötött–emiattakésőbbiekbenanihilizmusvádjávalillették.Egyébkéntis,mindenúj, nagyhatású kezdeményezés a semmiből ered,mivel le-mondastatusquobiztonságáról.Aszuverénhelyzeteparadox.Egyfe-lőlkívülálla jogrenden,másfelőla jogrendhez tartozik,miveldöntésikompetenciája van a jog, az alkotmány felfüggesztéséről és egy újfélejogirendmegalapozásáról.Akivételesállapottehátnemcsupánpoliti-kai-szociológiaijelenség,hanemjogijelenségis,mivelalétező(afelfüg-gesztett)ésajövőbelijogragyakorolhatást.Amodernjog,ajogállameszméjeésgyakorlataaszuverénvisszaszo-

rításáratörekszik,hiszenaszuverénazérvényesjoglegfőbbveszélyezte-tője.Aszuverénkérdéseugyanakkornemcsakjogi,hanempolitikaikér-désis,éppezértnemtudjaajogvégérvényesenfelszámolniaszuverént,hanemcsakvisszaszorítaniés lehetőségeit szabályozni.Ezáltala jogonbelülmaradaszuverén.EnneklegrosszabbpéldájátláttaSchmittawe-imarialkotmányban,amitaLegalitás és legitimitás(1932)címűkönyvé-benalaposanmegvizsgált.Az alapvető probléma abból fakadt, hogy a döntéshozó szuverén

nemegységes,hanemversengőszuverénekheterogenitásajellemezte

6 Schmitt,Carl:Politikai teológia.Ford.bev.bibl.PaczolayPéter.ELTEÁllam-ésJogtudományiKar,TempusProgram,Budapest,1992.1.

22

aweimarialkotmányt.Kirőlsmirőlbeszéltezazalkotmánymintszu-verénről?Előszörisazegyszerűparlamentitöbbséget(51%),melyatörvényhozataljelentősrészébenönállóandönt–sennyibenaszuve-rén1-rőlvanszó.Ámmeghatározott tartalmútörvényekeseténnemelégszikmegazalkotmányazegyszerűtöbbséggel,hanemminősítetttöbbséget(2/3)írelőbizonyostörvényekelfogadásához.Ezmáraszu-verén2 kijelölése.Schmitt szerint aminősített többségmegkívánásanemteszi„demokratikusabbá”vagyéppen„igazságosabbá”atörvény-hozást.Ademokráciaugyanisamindenkoritöbbség,azazazegyszerűtöbbség döntési kompetenciáját jelenti.Demokrácia vagy van, vagynincs.Éshavan,akkoratöbbségfokozása(minősítetttöbbség)nemnöveli a demokráciát. Sőt! Schmitt éppen ennek ellenkezőjét látja.Aminősítetttöbbségrevonatkozóelőírásademokratikustöbbséggelszembenibizalmatlanságotfejeziki,általacsorbulademokrácia,mertmeghatározott témákat, személyeket, személyek csoportját kivesz ademokratikuseljáráshozkapcsoltkompetenciából,másszóvalmegha-tározotttémákat,személyeketprivilegizál.Persze2/3-dalmárazutób-biak ismegváltoztathatók, sebbőlkitűnik,hogyazalkotmánybanki-emelt értékvédelem nem is oly komoly védelem, a védett értékek nem isannyiraszubsztanciálisértékek,hanemolyanértékek,melyekmeg-változtatásátcsaknehezíti,ámnemteszilehetetlennéazalkotmány.Egykövetkezőproblémaanépszavazásközvetlendemokratikuseljá-

rásábankifejeződőnépakaratnakmintszuverén3-nakamegjelenése.Aweimarialkotmányszerint–aparlamentieljárástóleltérően–anépsza-vazásesetébenazalkotmánymódosításhoznemkívánjamegaminősítetttöbbséget.Anépszavazásesetébenazegyszerűésaminősítetttöbbségugyanaz.Aszuveréneksorábanabirodalmielnökanegyedik(szuverén4).Azelnökjogköréhezkötöttrendkívülitörvényhozásrautalólehetőségekaztfejezikki,hogyanormákcsaknormálishelyzetbenérvényesek.Ami-kornemnormálishelyzetvan,akkorlépaszínreabirodalmielnök.Dehátvégül is:kia szuverén?Azalkotmánytólelvárható,hogyezt

a kérdéstmegválaszolja.Aweimari alkotmány alkotói nemazt azutatválasztották,hogyazalkotmánybanegyetlenszuverénegyértelműpozí-ciójátrögzítsék,hanemarratettekkísérletet,hogykülönbözőszuvereni-tásokegymásmellettiségéttételezzék,éseztahelyzetetvalamiképpren-dezzék.Ezamegoldás–írjaSchmitt–egytisztázatlanátmenetihelyzet

23

gyakorlati-technikaiszükségmegoldásakénttalánmégelfogadható,azon-bantartósberendezkedésekéntnem.Aweimari alkotmány heterogenitásának jelzése után térjünk vissza

Schmittnek a szuverénnel kapcsolatos elvimegállapításaihoz. „A kivé-teles állapotmutat rá a legvilágosabban az állami autoritás lényegére.Ilyenkorválikelugyanisadöntésajoginormától,ésilyenkorválikpara-doxmódonvilágossáaz,hogyazautoritásszámáraajoglétrehozásáhoznincsszükségjogra.”7AmígKelsenanormálállapotbanjelenlévőjogésállamműködésétkívántaelemezni,addigSchmittugyanerreakivételesállapotbanvoltkíváncsi.Vitájukértelmezésébentehátattólnemtekint-hetünkel,hogymástárgyterülettelfoglalkoztak.Amindennapiélette-rületénmozgójogtudománynemtudmitkezdeniaszuverenitáskérdé-sével, számára a normális az érdekes, amikor a normaalkalmazás valósul meg,mindenmászavartkeltőtényező.Schmittviszontarravoltkíváncsi,hogyajogszempontjábólésegyúttalmintnemanarchikusállapotot,ho-gyanragadhatjukmegakivételesállapotot?A kivételes állapot tehát nemmindenféle rend nélküli állapotként,

hanemjogrendnélküliállapotkénthatározhatómeg.„Azállamiszuvere-nitás,amelyvalójábannemerőszakvagykényszermonopólium,hanemdöntésmonopóliumkéntfoghatófel.”8Akivételesállapotmegkülönböz-tetendőaszükségállapottól(pl.természetikatasztrófaesetén)vagyaha-diállapottól,mivelazezekrőlszólódöntéstmagaajogdefiniálja,ésaztis,hogyakihirdetettszükségállapotbanmelyjogszabályokkerülnekfelfüg-gesztésre,melyspeciálisszabályoklépnekhatályba.Röviden:ajogáltalmeghatározottmódontörténikazérvényesjog–részleges–felfüggesz-tése.Ezzelszembenakivételesállapotelőfordulásakorszónincsarról,hogya jogdefiniálná,hogymikornemérvényesa jog.Ebbenazeset-benajogfelfüggesztésenemjogi,hanempolitikaihelyzetből,politikaiszereplőkáltalkövetkezikbe.Ajogállamlegfeljebbcsakaddigahatárigilletékeséshatóképesebben,hogymeghatározza:kiaz,akikihirdethetia kivételes állapotot.

7 Schmitt i. m. 1992. 6.8 Schmitt i. m. 1992. 5.

24

Aszuverenitás fogalmaa valóságos (politikai) és a jogilagmeghatá-rozottlegfőbbhatalomköztikapcsolatotakarjamegteremteni.Schmitttörténeti tipológiája alapján a szuverén értelmezése a következőképpalakult:a) a 17. és 18. század politikai és jogi gondolkodásában, aszuverenitásfogalomhasználatábanvilágosankifejeződöttazevilágihatalomésIstenkapcsolata.

b) a19–20. századállam-és jogéletének fogalmaimegőriztékezt akapcsolatot,nemcsaktörténetieredetükbenkötődtekateológiához,hanemstrukturálisananalógjellegűekateológiaifogalmisággal.Ateológiaifogalmakszekularizáltformábanvannakjelen.

c)a19.századkatolikus,ellenforradalmiállamfilozófusaiaszekulárisvilágban a korábbi évszázadok vallásos-jogi gondolkodásáraemlékeztetőmódonadöntés képességével rendelkező szuveréntállították a politika középpontjába. Politikai eszméik teológiaigyökerűek.

A schmitti kivételes állapot–szuverén–döntés problematika nemcsaka kortársait foglalkoztatta, hanem máig élő kérdése az állam-, politi-ka- és jogelméleti szerzőknek. A hatástörténet hatalmas mennyiségűszakirodalma szinte áttekinthetetlen. Ebből egyetlen reflexiót idézekfel, Giorgio Agamben munkásságát, aki több könyvben is tárgyalta aschmitti problematikát, kiegészítveWalterBenjamin néhánymegálla-pításával.Agambennemcsakeszmetörténetiszempontbóltartjafontos-nakaschmittigondolatokat,hanemúgylátja,hogyakivételesállapotrólkifejtetteképpenhogynapjainkbannyertekaktualitást.Mégpedigazértaktuális–ésittjönbeaképbeBenjaminmegállapítása,melyszerintújhelyzetetteremt,amikorakivételesállapotaszabály–,mivelazelmúltévtizedektapasztalataaztmutatja,hogyakivételesállapotképeshosz-szú ideig fennmaradni, ha úgy tetszik – paradoxmódon kifejezve – akivételesállapotmintegynormálállapottávált.Mindez–szinténparadoxmódon–úgyismegfogalmazható,hogyadöntésválikszabállyá,denemolymódonértve,hogyaszabályalapjaegydöntés,hanem,hogyegyedidöntéseksorozatahatározzamegazéletet.Mi az, amit Agamben hozzátett Schmitt szuverenitásra vonatkozó

gondolataihoz? Először is az, hogymegkülönbözteti a szuverén külsőésbelsőoldalát,azaz–sez lenneakülsőoldal–aszuverénnemcsak

25

a kivételes állapot bevezetéséről dönt, hanem – és ez a belső oldal –azt ismeghatározza,hogyakivételes állapotbanmi a teendő.NagyonpontosanfogalmazottAgamben,amikoreztírta:„A jogrenden kívül állni és ennek ellenére a jogrendhez tartozni:ezakivételesállapottopológiaiszerkezete.”9Akivételesállapotugyanisegyolyanhelyzetetmutat,ami-kor vannak érvényes törvények, melyeket nemalkalmaznak,ésmásfelőlvannakcselekvések,melyekneknincshelyeatörvényekalapján.Erejükvan,deaznemtörvényerő.EztAgambenolymódonhangsúlyozta,hogya„törvényerő”kifejezésthasználta.Azazatörvényottvan,defelfüggesz-tett(áthúzott)módonvanott.Nemegyszerűenhiányzikvalami,hanemtudjuk,hogymihiányzik.Ahelyzet,mikéntjeleztem,paradox.Akivételesállapot–fogalmazott

Schmitt-tőlkisséeltérőenAgamben–egyjogszerűformájaannak,ami-neknemlehetjogszerűformája.Ajogazéletrevonatkozik,életviszonyo-katszabályoz.Akivételesállapotelméletébenéppezértaztapillanatot,azt a viszonyt ragadhatjukmeg, amelyben az élők a joghoz kötődnek,ésegyúttalláthatjuk,hogymikéntvesztikelajogot.Akivételesállapotegyszerűenmegjelölve:asenkiföldje.Senkiföldjeaközjogésapolitikaitények,ajogrendésazéletközött.Határhelyzetrőlvanszó,nemcsupánazegyén,hanemazadottközösségszempontjából.10

Schmitt1921-benaszuverénhelyzetétegyértelműenadiktatúráhozkötötte, ám az 1922-es Politikai teológiábanmáreltűntadiktátorkife-jezés.11 És ezt az elmúlt évszázad tapasztalata visszaigazolta.Miként –Agambentőlfelidézettekbőllátható–akivételesállapotnemszükségképpdiktatúra.Hanem„egyjognélkülitér,azanómiazónája,amelybenegyet-lenjogimeghatározás–különösenaközésaprivátmegkülönböztetése– semműködik”.12Agamben szerint akivételes állapotérvényesítésérenagyonlátványospéldátmutat,hogyamodernalkotmányokbanismegfi-gyelhető,miszerintazállamfőtkiveszikanormáljogieljárásszabályaialól.Ilyenpéldáulazamerikaialkotmánybanmeghatározottimpeachment.

9 agamBen,Giorgio:Ausnahmezustand.SuhrkampVerlag,FrankfurtamMain,2004. 45.

10 agamBen, Giorgio: Was von Auschwitz bleibt. Das Archiv und der Zeuge. SuhrkampVerlag,FrankfurtamMain,2003.42–43.

11 Vö. Schmitt i. m. 1992.12 agamBen i. m. 2004. 62.

26

Akivételesállapotolyanjelenség,amikorazéletésajogfeszültségbekerül,amikorajogésapolitikadöntésitartományaeltéregymástól.Ajogajoghozkötött,sebbőllegfeljebbajogállam,ajoguralom(formális)követelménye fakadhat,denema jóéletmegvalósítása,vagyakárcsakannakvédelme.Ajogtólnemkelltöbbetvárni,mintamitnyújtanitud.Ajognemamorális,denemisateológiaikérdésekbenigazítel.Ajogiítélet,ugyandöntés,denemminden(morális,lélektanistb.)aktuálisanszerepet játszó összetevő alapján hozott döntés, hanem ezekre csak ahatályosjoginormaszempontjábóltekint.Akivételesállapotirritáljaésegyúttalinspiráljaajogászt.Akivételesállapotban,minthiányban,mintsenki földjén,meglátja a jogi szabályozás fontosságát és egyúttal a joghatáraitis.13

13 Jelen tanulmány a szerző ugyanezen címmel megjelent korábbi művénekbővített, szerkesztettváltozata.Vö.KarácSonyAndrás:CarlSchmittaszuverénről.Kommentár,2019/1.69–73.

27

Máthé Gábor*

SZUVERENITÁS – JOGÁLLAM

A tanulmány az államelméleti irodalom egyes alapkategóriáinak tartalmi változásaitvizsgálja.Afranciaforradalomtólelteltkétszázesztendőajog-államkiteljesedésénekidőszaka;azeurópaiegyensúly-politikamegbom-lásávalválaszúthozérkezett.Azeurópaiintegráció–mintanemzetállamoktovábbélésénekegyik

reálisalternatívája–ajelenkoriszuverenitásdilemmákmegoldásátszor-galmazza.ElemziazEurópaiUnió,azújhatalmiszervezetlegitimációsdeficitjét,anépszuverenitáserodálódásátésajogalkotóihatáskörökfel-bomlását.Kitéraklasszikushatalommegosztásitantrealizálójogállamra,párhuzambaállítvaeztazangol–amerikaijoguralmieszmerendszerrel.Amunkaanemzetállamiésaközösségijoganomáliáinakkiküszöbö-

lésétszemelőtttartvaállástfoglalanémetjogtudományáltalszorgalma-zottközöseurópaijogitérségkialakításamellett.Nyomatékosítja,hogyaszuverenitásésajogállamkomplementerfo-

galmak.AföderálisEurópalétrehozásáhozpedigmégkitartójogi,gaz-daságifelzárkóztatásiprogramvégrehajtásáravanszükség,amelynekkétpillérét:azeurópaiegyensúly-politikátésahatalmilegitimációtújramegkell teremteni.

* Máthé Gábor MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport, Nemzeti KözszolgálatiEgyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézet.

28

Európai egyensúly-politika

Aközgazdasági,ajogiésazigazgatásiszakirodalomegybehangzóaNietz-sche-féleformulában,abban,hogyazidőmegérettEurópaszámára,deEurópanemérettmegazidőszámára.Ajelenkoralapkategóriái–atöbbiközöttacímadók–aszuverenitás,

ajogállamjelentőstartalmiváltozásonmentekátazelmúltkétévszázad-ban.Amennyibenhiszünkakonstruktívszellemremekművében,anem-zetközi jogban,akkorelkell fogadnunk,hogya19. századbanEurópaegyensúlybanlévőállamokrendszerevolt.Eztazállapototazokabéke-tárgyalásokkészítettékelő,amelyeknekfőszereplőjeTalleyrand,akimár1891-benmegjelentEmlékirataiban a hatalombitorlás és a legitimitásdefiniálásával,ahatalomodaítéléséreésátadásáravonatkozó–anyugativilágbanakárazöröklésből, akáraválasztáselvéből levezetve– legiti-mációselvekkelegyértelműenbizonyítjaamáratrivialitássáválttételt,hogy„akkorlegitimegykormány,haahatalmatvalamilyenlegitimációselvalapjánkapjamegésgyakoroljaúgy,hogyeztelfogadjákazok,vagylegalábbisazoktöbbsége,akiknekengedelmeskedniükkell,azokpedig,akikparancsolnak,ezttiszteletbentartják”.1Azemlékiratokesszészerűfejtegetéseitovábbáigazoljákakésőbbiekremindazt,amianyugativilágkulcsaafranciaforradalomtólnapjainkig.Ahatalomgyakorlásánakcse-lekvésmódjaugyanisanemzetekvédelmétszolgálja.Ámakármennyirelegitimisahatalom,ahatalmatgyakorlóknakalkalmazkodniukkellko-rukhoz.Akorpedigaztkívánja,hogyazélenjárócivilizáltországokbanalegfőbbhatalommegválasztásaakormányzottakkörébőlmegalakulttes-tületekközvetítéséveltörténjen.Ehhezpedigbiztosítékokkellenek.Így:aszemélyiszabadságsérthetetlensége;asajtószabadság;abíróihatalomfüggetlensége;abíráskodásjogabizonyosesetekbenaközigazgatáshoztartozzék;aminiszteri felelősség;a tanácsadótestületekbecsakfelelősszemélyekkerüljeneketc.EzvoltTallayrandelméletének lényege, azaz aközjog, abékeés a

rendfenntartásánakzáloga,ahatalomlegitimitása.

1 ferrero, Guglielmo: Újjáépítés, Talleyrand Bécsben (1814–1815). Osiris, Budapest,2002.56–57.

29

Ezértmondhattaa témátfeldolgozó,hivatkozottmonográfiájábanagenfiegyetemprofesszora,hogyminden,ami1789ótatörtént,aznemvoltmás,minthatalmas,sikereskaland,amelyvégülisanagyfélelembe,a20. századiháborúkba torkollott.EztértékelveállapítottamegTheoSommernémet lapkiadó,hogy amásodik világháborúegyötszázéveskorszakotzártle,eladdigugyanisazegészvilágsorsaEurópábandőltel.EzutánmárnemvilágtörténelmiszereplőEurópa,hanemcsupánregi-onálistényezőlett.A20.századvégiamerikaiGrandStrategyvelpedigamegszűntkét-

pólusúvilág–a jólét zálogaaNyugat; továbbáa személyes szabadsággaranciája, a keleti blokkból kilépő államok szuverenitása – jelenti azegységesülőEurópavalódidilemmáját,ahatalomlegitimitásának(azel-lenvéleményjogánakmegadása,aszabadválasztásokkorlátozásmentesbiztosítása)hogyantovábbját?Valóbanvégeazeurópaiegyensúly-poli-tikának,aklasszikuseurópaimodellnek?AmáramárregionálistényezőténylegaföderálisEurópafelévehetiasikeresirányt?

A szuverenitás tartalmi változásai

1.Azeurópaiintegrációegyikjelesképviselőjénekhipotézise–nohaegy-benjelziazállításánaktagadásátis–,miszerint„lehetetlenEurópaprob-lémáitolyanállamokközöttmegoldani,amelyekmakacsulragaszkodnakteljeskörűállamiszuverenitásukhoz”,mégnemnyertbizonyítást.Azon-ban,hafelvillantjukazegységesülési folyamatmeghatározóévszámait,azonnal szembesülhetünkaproblémákkal.Azelsőstációamaastrichtiszerződés(1992),amelyagazdaságiésamonetárisuniótreleválta,míg2001-benapénzügyiuniót–tizenegyországgal–aközöspénz,azeurólétrejöttereprezentálta.Mintaztvezetőközgazdászainkmegfogalmazták–hivatkozvaCh.Goodhartprofesszorra(LondonSchoolofEcenomics)–,avalutakígyóhalálábólmegszületettárfolyam-mechanizmusösszeom-lásánakeredményevoltazeuró.Ámpolitikaiindíttatásúokokisközre-játszottakafolyamatban.Azegyébkéntfrancia–németmegállapodásnakisalapfeltételétképezőközöspénznemcsakanémetegységnekvoltazára,hanemegyeselemzőkszerintvédekező„előjátéknak”isminősíthetőa„közösvaluta”azzal,hogyakésőbbikibővülésselbelépőkeletiállamoknyugatitársaiktólminőségilegiskülöncsoportotképezzenek.

30

Végül az eseménysort a 2004. évi keleti bővülést követő 2008. évipénzügyiválságzártale,amelyazunióbelsőválságávalegyidőbenkrízis-helyzetetteremtett.Erre–késeireagálással–afiskálisunió–kormánykö-ziszerződésselmegoldásszületett2011-ben.InotaiAndrásközgazdászp-rofesszorunk elemző értékelése szerint ebből a helyzetből (derivativacrimenből)hárommegoldásialternatívakínálkozik:

• aköltségvetésipolitikaközösségiirányításánakmegteremtése(ezazóta,aszupranacionális felügyeletirendszerrel,2012-benmegisvalósult!);

• azEU-tagállamokeltérőversenyképességénekfeloldásatranszfermechanizmusoksegítségével,mégpedigagyengébbperifériafelé(jelenlegazunióanemzetijövedelmekegyszázalékáthasználjaecélra);

• ebben a történelmi helyzetben megcsillanhat a remény anemzetállamifunkcióktovábbimegnyirbálásávalazUnitedStatesofEurope(USE)felé.2

Megkell jegyeznünkazonbanazt is,hogyatudományosérvekmellettapolitikaiérdekdiktáltaelméletekisfelszínenvannak.Ezekközülkü-lönösenszembetűnőazEurópaiParlamentbenaSzabadságésDemok-ráciaEurópájánakPártjarészérőlNigelFaragebritelnöknyilatkozata,amelyszerintsegítenikellaperifériatagoknak,hogyelhagyhassákazó-nát.Avagyamás,erőteljesebbmegfogalmazásokközülfigyelemreméltó,hogyazangoloknemkívánnakegynémetekáltaldomináltEurópábanélni:„Segazdasági,sepolitikaiérdekeinknemfűződnekazeurópaiál-lamszövetségbenvalótagsághoz.”3

2.A tényhelyzet egyértelműsíti, hogy a szuverenitás tartalmimegí-télése alapkérdéssé vált. A téma rendkívül gazdag állam- és politika-tudományi irodalmának akár csak felvillantásától is eltekintve, csupánnéhány fogalmielemvázolását vállaljuk fel, és azeredeti jelentésmaiértelmezésikényszerénekeredményétrögzítjük.Afogalommalkapcso-latosbizonytalanságotmárazeredetkérdéseisjóljellemzi.Egyesállam-tudományiálláspontokszerinta„maiértelmű”kategóriaa16.századrakeltezhető.Amásokszámára,ígyszámunkrais„célirányosjelzés”R.C.

2 inotaiAndrás:Európaésazidő.Népszabadság,2011.november12.3 Bizonyítottanmegbukottarendszer.Magyar Hírlap,2011.november12.

31

vanCaenegemgenti professzortól származik,miszerint a szuverenitásjogi fogalma a12. században alakult ki, amikor a jogászokkimondták,hogy„rexestimperatorinregnosuo”.Azazmindenkirályikormányzatiscsakanemzethatárainbelülszuverén,mivelsemmilyenautoritásnemállhatazidézettimperátorautoritásafelett.4

Azállamtudományiirodalomlegújabberedményeibőltallózva–ato-vábbiakban–TakácsPéteregyetemitanárÁllamtanátrészesítjükelőny-ben.5Aműdiszciplinárismegközelítésben,imponálótömörséggelvilá-gítjamegazállamhatalmi, jogi jellegénektudománytörténetét.Ebbőlkiemelünkegy19.századinémetdominánselméletet,amelyazthangoz-tatta,hogyaszuverenitásalanyanemegyszervezet,hanemazállammintegész.Továbbáakonstitucionalizmusgondolatvilágapedigszétosztottaaszuverenitástakülönbözőszervezetekközött.MásmegközelítésűJohnAustinfelfogása,amelyaszuverénhatalom

korlátlanvoltát,korlátozhatatlanságáthirdette.EztteljesítiméginkábbkiDicey,aki–jogirelációban–mintjogilagkorlátlantörvényhozóhatal-mataposztrofálja.„Politikaiértelembenpedigazállambanazatestületaszuverén,amelynekakaratátazállampolgárokmintvégsőtkövetik”–emelikiösszefoglalójábanTakácsPéter.6

3.Összegzésként végül a fogalom negligálását is hirdetőF. A. vonHayekértékítéletétidézzük.Szerinteafogalommalkapcsolatostévedésanépszuverenitáshozkötődésbenvan.Állítja,nemazakérdés,hogyaszuverenitásanépetillesse,hanemaz,hogyehatalomnakkorlátlannakkelllennie.Aszuverenitásalapjaazazelőfeltevés,hogyazönkéntesalá-rendelésttartalmazómegegyezésnélkülnincshatalom.Megállapíthatótehát,hogyaszuverenitásésazállameredendőösz-

szekapcsolásaa20.századraazállamszuverenitástanábóleredt.Ezatansugallta,hogyazállamszükségképpenszuverén,amipedignemaz,aznemállam.Mindezekbőlkövetkezikalegújabbkorifelfogás,miszerintazállamnaknemaszuverenitásalényegijegye,hanemahatalom.Mégpe-digepotestasazállamifeladatokteljesítésérevonatkozóképesség,vagyis

4 caenegem,R.C.Van:Bevezetés a nyugati alkotmányjogba. Magyar Közlöny- és Lapkiadó,Budapest,2008.32–33.

5 taKácS Péter:Államtan. Az állam általános sajátosságai. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2011.

6 taKácSi.m.2011.144–172.

32

célhozkötöttéssajátosmódonkorlátozhatóáltalánosfelhatalmazottság.Ezafelhatalmazáspedigaközjóelőmozdítására,aközérdekérvényesíté-sére,továbbá–azállampolgárainakérdekében–aközjavakbiztosításárairányul;aklasszikusformulatömörségével:saluspopulisupremalexesto.

Jelenkori szuverenitásdilemmák

1.Anémetállamtudománynemcsaka19–20.században,hanemazutób-biévekbenismegkülönböztetettfigyelmetszentelttémánknak.Ennekegyik legújabberedményeazInstitut fürnationaleund transnationaleIntegrationsforschung (Leibniz Universität Hannover) igazgatójának,UlrichHaltern professzornak amonográfiája,Was bedeutet Souverä-nität?címmel.7

Azeurópaijövőképheznélkülözhetetlennektűntszámunkraazopusismerete.Atovábbiakbanaszerzőkét„tézisével”,aszuverénlikvidálásá-nakéskísérteténekagondolatkörévelkívánokrövidenfoglalkozni.Köztudott,hogy1918utánaversailles-iszerződésantagonisztikusbé-

kerendszerénekkudarcából,majdamásodikvilágégésmajdnemteljespusztulásábóllassanintegratívformák–EGK,EurópaiUnió–születtekmeg.Érdekeskettősségkéntavilágpiacot irányítók intenciójánakelső-kéntanemzetipiacgazdaságokvoltakakedvezményezettjei.Ezekbenanemzetállamokbanazérdekésazértelemszimbiózisánakhangsúlyozá-sávalolyanposztpolitikairendethatároztakmeg,amelybennemszüksé-gesakapcsolatanépszuverenitással.Másfelőlazelsőintegrációkidősza-kábanazEurópaiBíróságmár1961-benfelismerte,hogyazújhatalmiszervezetlegitimációsdeficitjét–anépszuverenitáskiiktatását–elegán-sanlehetazzalamegoldássalkompenzálni,hogyaközösségijognakazalanyainemcsaka tagállamok,hanemazegyének is, akiknemcsupánkötelezettek,hanemjogosultságokkalisrendelkeznek.Azújjogrendésanemzetállamijogrendközött ígyfokozatosanolyandiszkrepanciake-letkezett,amelynekokána tradicionális jogalkotásés joggyakorlathát-térbeszorult,mi több,azelőzetesdöntéshozatalieljárásbehozatalávalazimmárEU-polgárrádebütáltakaközösségjogátanemzetibíróságaik

7 haltern,Ulrich:Was bedeutet Souveränität?MohrSiebeck,Tübingen,2007.

33

előtt is érvényesíthetik. Helyesen állapította meg Haltern professzor:„Jogalkotásihatáskörökvándorolnakszinteakadálytalanulatagállamok-bólacentrumba...Azállamfelettijogrólvalóelképzelés,amelyszerintazállamszabadságátcsakalegkisebbmértékbenszabadkorlátozni,ezzela koncepciós gyakorlattalmegfordult, aminek eredményeként a tagál-lamokcsupánaközösségi jogvagyonkezelői lesznek...Aközösségi jogelsődlegességének doktrínája világosan mutatja, hogy a szuverenitása közösségben »közössé« lett, »fragmentált«, erodálódott, vagy esetlegteljesenmegszűnt.”8Nemvéletlen,hogyanemzetialkotmánybíróságokreakcióijelentikmamárazegyetlenlehetőségetazalkotmányellenesséváló gyakorlatmegállítására. Egyébként igen kisszámú az elsőbbségetfeltétlenül elfogadónemzeti alkotmánybíróság.A köztes spektrumbanmozgótöbbségakorlátozottszuverenitásátruházásátelfogadja,dejogi-lagkontrollálja(Németország,Belgium,Nagy-Britannia,Magyarország).2.Végülkülönösfigyelmetérdemelazúgynevezettidentitáskontroll

intézményénekszerepe is.Ez igen jelentősanémetalkotmánybíróságesetében, ugyanismegtagadhatja olyan uniós előírások érvényesítését,amelyek a nemzeti alkotmányokba ütköznének.Az IdentitátskontrollekétfunkciósváltozatárautalatöbbiközöttBogdándyprofesszor,ahei-delbergiMaxPlanckInstitutigazgatója,azthangsúlyozva,hogyazegyikdemokráciafelfogás–példakéntazállamközpontú–kizárjaademokrá-ciát az államon túlmutató kereteken.Azaz a német álláspont az alap-törvénnyelellentétesnektartja,haEurópaegyfajtaszövetségiállammáalakulnaát.Ugyanakkor–egyesszerződésmódosításokakceptálásaként–az individualista felfogásmegvalósíthatónak tartjaademokráciáteu-rópaiszinten,azazmintegykorparancskéntmozdítjaelőérvényrejutá-sát.Ugyanezamegítélésafranciagyakorlatbanis.OliverDutheilletdeLamothe,afranciaAlkotmánytanácstagjamutatottráarra,hogy2006-ban például az Alkotmánytanácsmeghatározta azokat az alkotmányoskorlátokat,amelyekszerintaközösségijogotátültetőrendelkezésalkot-mányellenessényilvánítható.Ennekdogmatikaiindokoltságátazatételadja,miszerintazuniótiszteletbentartjaatagállamokidentitását.Sígya

8 halterni.m.2007.98–100.

34

nemzetiidentitásbanmegjelenőalkotmányosértékekjelentikazeurópaiintegrációkorlátját.9

3.Nem véletlen, hogy a nemzeti bíróság–Európai Bíróság–EmberiJogiBíróság-triászhozkülönfeladatkörrel–áttételesen–sajátosantár-sulnakazalkotmánybíróságok.Ámközvetítőszerepükérdemibblehetne,hapéldakéntabudapesti5.EurópaiJogászFórumajánlásaielfogadásrakerülnének.2011-benazeurópaiügyészség,ahatáronátnyúlóbűnözés,afogyasztóvédelem,akereskedelmijogtémáinkívülazújkoriszuvere-nitáskérdéseikerültekmegvitatásra.AzegyikajánlásaNemzetiAlkot-mánybíróságok Delegáltjai Kollégiumának létrehozását szorgalmazta.Ez a testület azokat a kérdéseket vitathatnámeg, amelyek a jurispru-denciálisproblémáksoránatagállamésazunióközpontiszerveiközöttkeletkeznek, s a jogimegoldásokat állásfoglalásban tenné közzé. Ilyensúlyúkérdéspéldáulaközösségijogelsődlegességénekésalkalmazható-ságánakkritériumrendszere.Eszakmaifórumaközöseurópaijogitérségkialakításánakigenértékesszakmaikisegítőjévéválhatna;ámerreazunióérdemivezetőinekrészérőlmégnemmutatkozottérdeklődés.10

Szuverenitást helyettesítő szubsztanciátlanítás

Ulrich Haltern „helyettesíthetetlen logikával” és eleganciával foglaltaösszemindazt,amitEU-projektnektekinthetünk.Gondolatigazdagsá-gábólígycsupánnégyjellemzőésnégykövetkezménykiemelésérekívá-nokkísérletettenni.11Afőbbpremisszák:

• AszuverenitásEurópájátólapiacEurópájafelétettkísérletkez-deti sikertörténetként definiálható. Az egzisztencializmusból akonzumizmusbaátlépésmegteremtetteapénzremintkizárólagosközvetítőmédiumraátálláslehetőségét(pl.a„derivativasikert”!).

9 Vö. SomSSichRéka:Konferenciakötetaz5.EurópaiJogászFórumelőadásaiból.Magyar Jog,2011/12.761–768.

10 Vö. PaczolayPéter:Thenewlimitsofsovereignty.Generalreportofthepubliclawsession. InBudapest 5th European Jurist’s Forum 2009. Ed. máthé,Gábor–györgyi,Kálmán–harmathy,Attila–Paczolay,Péter,Budapest,2009,333–340.

11 halterni.m.2007.101–109.

35

• Akultúracivilizáltságánakforrásaapénzgazdálkodásvolt,ebbőla párhuzamból adódott, hogy a világ leszűkíthető a szükségleküzdésénekstratégiájára.

• Apénzmintabsztrakciókitörliatörténetet,ignoráljaazidentitást,atörténetinarratívákat.

• A képlékeny „minden mozgásban van” (áru, tőke, munkaerő)modelltérvényesítenitudja,azakadályozókörülményeketpedigaBíróság,azeurópaiigazságszolgáltatásifőfórumhárítjael.

Avalóshelyzet,következményekkelnézve:• Az unióban a társadalmi legitimáció értékelhetően hiányzik, a

demokráciadeficitszembetűnő.• A jelenkori állam a népszuverénről az „innenső” világba

helyeződött, a szolgáltatóvádebütált állambanakommunikáció(igazságosság, érdek, értelem) interpretációs közösségekkéalakult,aközösségtartalmátannakformájávalhelyettesítik.

• Európa bizonytalan lett saját alapjaiban, alapfogalmában. Akudarcosintézményireformok,átgondolatlanintegrációslépésekbizonyítják,hogyEurópamodelljenemavilágmodellje.

• Az integrációs jogi keretet kísérő narratíváról kiderült, hogytörténetietlen fikció. Látni kell, hogy több jog több reformotindukál, több reform pedig több értelmet kíván. A jelenlegiintézményi kereteket szakértők birtokolják, menedzselika közjavakat, megteremtve azt a lidérces állapotot, hogy aszuverenitáshelyettafunkcióisdefiniálhatjaazidentitást,ígyazalátszat,hogyajogonkívülmárnincstereazerőszaknaksem.

Anemzetközi kapcsolatok realitásai azonban az állítás ellenkezőjét tá-masztjákalá.Vanolyantereazerőszaknak,amelyajogáltalnembefo-lyásolható.Döntő ésmeghatározóhatású érvrendszerére és a tanulság történeti

igazságárafigyelemmelpontoscitátumrögzítiaszuverénjogésazerőszakkapcsolatát:„Aszuverenitásésazállamkérdéseinélkétdologjelentipara-digmatikusanaszuverént:abíróésakatona.Aszuverenitásadjaamodernalkotmányosállamkétoldalát:ajogotésazerőszakot.Nemvéletlen,hogyamodernalkotmányosállamegyszerreazátfogójogiszabályozásésako-rábbansohanemlátotterőszakvilága.Afelvilágosulthaladásdiskurzusa

36

jogbanazerőszakmeghaladásánakeszközétlátja,deajogésazerőszakehelyettegyidejűlegésazonosmértékbenvanjelen.Nemdolgoznakegy-másellen,ajognemhaladjamegazerőszakot[...],mindkettőmindenüttjelenvan.Ennekokaabbanrejlik,hogyamodernállam,mindakatolikus,mindazsidótradíciótmagáéváteszi.Akatolikuselképzelésteremtimegamitikusegységeszméjét,amelyazáldozatésazerőszakmisztériuma,cso-dájaésrituáléjarévénjönlétre.Azsidótradícióteremtimegajogelmé-letét,vagyisazistenszuverénakaratábólkinyilatkoztatottszentszöveget,amelyátvesziaprofétiahelyét,ésjelziistenszentszövetségétegykiválasz-tottnéppel.Amodernállamfolyamatosanújratermelimindkettőt,amiti-kusegységetésajogot.Úgyisfogalmazhatunk,hogyebbenazuralkodóosztottlényegénekkettősségetükröződik.Egyrésztaszuveréntesziajogotlétezővé:ajogmindigaszuverénpolitikaicselekvésénekkövetkezménye;aszuverénszavavoltésmaradt.Itttörténtaváltozás:aszuverénnemtes-tesülmega jogban.Abírónema szuveréndolgon túlimegtestesülése.Hameghal abíró, a jogésmég inkábba szuverénállam továbbélnek.Aszuverénsokkalinkábbakatonákbanölttestet.Ezeknemjogszabály-kéntvisziktovábbaszuverént,hanemminthalniésölnikészerő.Ebbemindenki bevonható,mindenkimegtestesíti az államot.”12 Szuverenitási témánkesszenciálislezárásakéntegyértelműsítjük,hogyeredménykéntanépszuverenitásnaksikerültfelvennieademokratikusjogállamiságformá-ját.Aszuverenitásígynemcsakegyfelvilágosodásésannakazértelembevetetthiteáltaláthatottkifejezés,hanemegyolyankoncepció,amelyazállamot,ajogot,azidentitástésapolitikumotműködőegésszékapcsoljaössze.Amennyibenátgondoljukademokratikus jog-ésbeavatkozóálla-mot,mindpedigamilitarizáltállamot,nemvitatható,hogymindigajogésaháborúközöttmozgunk.Ajelenvilágtapasztalataiismegerősítenekben-nünketabban,hogynemmondhatunkleaszentésazáldozatkategóriáiról.Újszázadunkrövidévtizedeismegerősítiafentieket,azazaszuverenitásvilágaazújhatalmiprojektkísérleteellenéresemkészüleltűnni.

12 halterni.m.2007.111–112.

37

Jogállam – jogállamiság – Rule of Law

1. A jogtudományban axiómaként kezelt az a tétel, amely szerint azállamjogszerű,haaszubsztanciájaajogbanmeghatározott.ARechtss-taat eszmerendszerében minden tevékenység jogilag kifejezhető.A Rechtsstaatlichkeit mindenre kiterjedő, teljes körű szabályozás-sal próbálja elérni célját, kiépítve annak minden garanciáját, amitszabályainak betartásával védeni kíván.Hic et nunc érdemes említésttenni a jogállam tengerentúli változatáról, a joguralomról (Rule ofLaw) is. Az angol–amerikai eszmerendszer terméke, központi gondo-lata viszont a peresíthetőség (justiciability). Azt intézményesítik, hogybármilyen kérdésben, amelynek jogi relevanciája van, bírói fórumhozlehessenfordulniazért,hogyajogvégsőválaszátazmondjaki.A két rendszer egyben két jogi kultúrát közvetít. A történetiségen,

németdogmatikán,kodifikáción,rabulisztikusperjogonnyugvójogállamjogaegybenaklasszikushatalommegosztásitannakamegtestesítőjeis.ARuleofLawakontinentálisfelfogássalszembenazesetjogot(pre-

cedens)emeliki,mégpedigazelvekújragondolásával,azadottvitásügyigazságosmegoldásának érdekében. „Itt tehát nem az általános uraljaaz egyedit, ám az egyedi sem kaotikus.Az egyedi a különböző általá-nosításokratekintettel,azokhozviszonyítottannyerielamagaáltalánosmegfogalmazását.”13

Akétszisztémaeltéréseiahatalmiágakmegosztásábaniskülönböz-nek egymástól. A jogállam a tradicionális hatalommegosztást realizál-ja, a parlamenti szupremáciára épülőmodellt kedvezményezi,míg azamerikaialapítóatyákraazorákulumMontesquieuúgyhatott,hogyA törvények szelleméről című zseniális hatalomelméletimunkájábólmáselemkapottprioritást.Nevezetesen:avégrehajtóhatalomnakrendelkez-niekellazokkalazeszközökkel,amelyeknekbirtokábanatörvényhozástmegállíthatja,azazkorlátozhatja.Akívánatostehátatársadalmilagelvártegyensúlyihelyzetbiztosítása.Ergo:ittakormányzatiszerveknekszer-vezeti és személyi elkülönülése az alapelv. Hivatkoznunk kell Sári János professzorra, aki a téma kiváló szakértőjeként kristálytiszta okfejtéssel

13 A témát részletesen lásd: Varga Csaba: A jogállamiság és joga. Magyar Tudomány,1993/8.941–950.

38

mutatjabeakétrendszerkülönbözőségét.Érdemesadisztinkciókrafi-gyelni,mertazEUgyakorlatában,kommunikációjábanegyretöbbszörhallatszikfelhívásapéldakövetésére.Nos,igaz,hogyazamerikaialkot-mányazállamifunkciókatellátószerveketelkülönítenirendeli,azállamifunkcióktekintetébenazonbanellenkezőmódonrendelkezik.Azalapí-tókaközhiedelemmelellentétbennemhatalommegosztásoskormányza-tirendszertépítettekki,hanemelkülönítettintézményekethoztaklétre,amelyekkölcsönösenrészesednekegymáshatalmából.Hiszenafunkci-ókbanvalókölcsönösszervezetirészesedésnélkülahatalommegosztásnemérhetielcélját.Aprofesszoralapmonográfiájánakösszegzéseként:„...az amerikai alkotmánynemahatalommegosztás,hanema fékekésegyensúlyokkormányzatirendszeréthoztalétre...Acheksandbalancesmintalkotmányoselrendezéskülönbözikahatalommegosztástól,mivelaztazelemetfoglaljamagában,hogyapolitikaihatalmatpolitikaihata-lommalkelléslehetellenőrizni.”14

2.Európában1813-banC.Th.Welcker„azelőrehaladófelvilágoso-dáslegmagasabbfejlődésifokáhozvezetőészállam”-kéntaposztrofáltaajogállamot.A19.századinemzetállamokígyajogállamkifejezőilesznek,amelyekben a szabad, demokratikus jogrend és államfelépítés a köve-telmény.Aszületőkonstitucionálisalkotmányokpedigaszabadságésatulajdon,azemberi-polgárijogokbiztosításávaligyekeznekgarantálniajogbiztonságot.Világossávált,hogyezekazalkotmányokannyitérnek,„mintazaközigazgatás,melynekerejétésbecsületességétszavatolják”–szóltakorabeliintelem.Nemvéletlen,hogyacontralegemműködőköz-igazgatásbíróikontrolljánakmegteremtéselettajogállamnetovábbja.O.Mayermegfogalmazásában:„Ajogállamajólszervezettközigazgatásijogállama.”Ajogállamfogalomtörténeténekjelenkorigvalófelvonultatásaugyanrendkívültanulságoslenne,ámamáravonatkoztatottösszegzésisjókiindulásésösszehasonlításlehetasokathangoztatott„jogállamiság”értékeléséhez.Amijogállamunkolyanállam,amelynekvezérgondolataajogbizton-

ság(certaintyoflaw),ésamelybenéppenezértajogazállamműködésé-nekmércéje.Ezajogállamtehát:

14 SáriJános:A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alkotmányos rendszerek belső logikája.Osiris,Budapest,1995.44–48.

39

• alkotmányosállam,amelyszabályozzaatörvényhozásmenetét;• törvényi állam, amely szabályozzaazegyénviselkedését, állami

szerveket állít fel, amelyeknek a felépítését és kompetenciájátelőírja;

• jogvédő állam, amely az alkotmány és a törvények betartásátmegfelelőintézményeksegítségévelbiztosítja.

AhogyaztWernerOgrisprofesszorszellemesenéskörültekintőenmeg-fogalmazta:„Azezeketacélokatrealizálóelemek,eszközöknemalkot-nak lezárt kánont, nem tekintendőknumerus claususnak, ámhiányuka jogállam kiüresedését eredményezi. Ameghatározó elemek: a hata-lommegosztás, a törvényhozó alkotmányhoz kötése; a végrehajtó és abíróihatalomtörvényhezkötése;azalapjogok,ajogvédelembiztosításafüggetlen(közjogi)bíróságokáltal;azállamiszervekfelelősségeajogsza-bályokbetartásáért,avisszahatóhatálytilalma,azaránytalanságtilalma,abizalomvédelme,ajogirendelkezésekmegfogalmazásánakéskihirde-tésénekegyértelműsége.”15

3.Ténykérdés,hogyanemzetiállamokintegrációjávalatagállamijog-rendszerre épülő, azt jelentősen kiegészítő,majdmódosító eklektikusésigenterjedelmesuniósjogjöttlétre,amelynekazonbanazelméletemindmáig kidolgozatlan.Atagállamokat integráló, suigenerisből jogi személlyéválóalakulat

jogaezértanemzetijogokhozviszonyítottankerüldefiniálásra.Fontostétel tehát,hogya jogállamihivatkozásmindigcsak tagállamiérintett-ségűlehet.Ismertazis,hogyazuniószövetségestagállamokhozkötődőrendszer,

amelyanemzetközijogmenténszerveződött,samelybenatagállamokáltalszuverenitásukegyesátengedettelemeibőlötvöződnekanevesítetthatáskörök.Tehátnincs sajáthatásköre:KompetenzohneKompetenzformula jellemzi.Létrejött egy olyan jogrendszer, amely a tagállamokjogrendszerébe illeszkedik, s úgy viselkedik,mint ha szövetségi államlenne,aholademokráciadeficitkiegészülalkotmányosdeficittel.

15 ogriS,Werner:DerRechtsstaat–eineEinführung.InDie Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat. Hrsg. máthé, Gábor –ogriS, Werner, Magyar KözlönyLap-ésKönyvkiadó,Budapest–Wien,2010.15–32.

40

Ehheztársulamáremlítettfiskálisszerződés,amelymegkérdőjelezia jogállamegyikattribútumát,anemzetiparlamentköltségvetést jóvá-hagyóhatáskörét,azappropriációt,egyszupranacionáliskontrollbeik-tatásával.Ejelenségekvalamennyiérintettszakemberrészérebizonyítják,hogy

azEurópaiUniónak új jogdogmatikai rendszerre van szüksége. Az újalkotmányosfogalmakmellettatöbbiközöttapárhuzamoshatáskörökújszelleműelhatárolásafeltétlenülindokolt.Ezértkülönösenörvendetes,hogyamárszinténhivatkozottA.von

Bogdándy professzor kiáltványban fordult az államok jogászaihoz Anemzetijogtudományazeurópaijogitérségbencíműtémában,amely-benszorgalmazzaazújdogmatikairendszerkiépítését.Azeurópaijogitérséget–máreddigiállapotábanis–anemzetijog-

rendekáltaldefiniáltterületkénthatároztameg,hangsúlyozvaazonbanazt is,hogya szupranacionálisnormákmárerőteljesenbefolyásoljákahoni jogrendszereket. „Ennekmegfelelően azEU-tagság a részt vevőállamok államiságának lényeges jellegzetességévé válik, s a korábbanönmagukbanbezártjogrendjeikegytágabbjogikeretrészévéválnak.16 A kezdeményezés mindenképpen üdvös, mert – az uniós intézményizavarokokán–ajogigondolatrendszertazújkontextusramáskéntkellalkalmazni,sújfogalmakkal,jelentéstartalmakkalkellakorábbinemze-tállami,jogállamimodelltmeghaladni.Aközös európai jogi térségkialakításáhozelegánsmottót is tartal-

mazatudósifelhívás:„Egymásiktagállam,noharészeazeurópaijogitérségnek,mégiscsakegyeltérő részeannak,ésegymásfajta fejlődéseredményétmutatja...Azeurópai jogi térségenbelüli sokféleségeaztkívánjamegtőlünk,hogyakülföldijogrendetkülföldikéntfogadjukel,ésnepróbáljukmegaztkizárólagasajátjogrendünkszabályaiszerintértelmezni.17Aformálódóeurópaijogitérségszemszögébőlkelltanul-mányoznunkmás európai jogrendek alapvető struktúráját, de egyút-tal tisztelnünkkellazok történeti tapasztalatait, fejlődésükállomásait,

16 Vö. tamáS András: A jogállam közigazgatásának „fejlődése”: közigazgatásbólmagánüzlet. Justum Aequum Salutare,2009/3.57–74.

17 Vö. LőrinczLajos:Külföldihatásokamagyarközigazgatásban. InÁllamiság – alkotmányosság – jogállamiság. Szerk. tóth Károly, KRE ÁJK, Budapest, 2001. 8–17.

41

valamint jogi és tudományos stílusukat,majd ennek fényében a sajáthagyományunkatistovábbfejleszthetjük”–hangsúlyoztaatérségkiala-kításábandöntőszerepetvállalóprofesszor.18

Ez a metodika adekvát azzal, hogy Európa multikulturális entitás.Közhely,hogyakulturálisidentitásokegyüttesléte,virágzásaEurópazá-loga.Haeztazabszolútprioritástmagánakkiharcológazdaságnemtudjabiztosítani,akkorezakultúra,civilizációpusztulásravanítélve.EzértiskülönösenfigyelemreméltóFrancisFukuyamakiemelkedőengondolat-gazdagmonográfiájának–amelya21.századiállamépítésselfoglalkozik–zárókövetkeztetése.„Amitazállamokéscsakisazállamokképesekmegtenni,azalegitim

hatalomkoncentrációjaéscélirányos felhasználása.Akikaszuvereni-tásalkonyamellettérvelnek– legyenekazokaszabadpiacot támoga-tójobboldaliakvagyelkötelezettbaloldalimultilateralisták–,azoknakmegkellhatározniuk,hogykortársvilágunkbanmimásfogjaaszuve-rénnemzetállamhatalmáthelyettesíteni.Valójábaneztazűrteddigamultinacionális társaságok,NGO-k,nemzetközi szervezetek,bűnszö-vetkezetek, terrorista csoportok vegyes gyülekezete töltötte ki.” (S afelsoroláshozhozzátehetjükapénzügyiválságkirobbanásábansazaztkövetőidőbenagazdaságothibernálniképesnemzetközihitelminősí-tőketis!)„Egyértelműválaszhiányábantehátnincsmás lehetőségünk,mint

az, hogy visszatérjünk a szuverén nemzetállamhoz, és újramegkísé-reljükmegérteni,hogyanlehetneazterőssééshatékonnyátenni...Az,hogy az európaiak tényleg jobban tudják-e az amerikaiaknál, hogyankell e kört négyszögesíteni, majd még kiderül. Bárhogyan legyen isazonban,azállamépítésművészeteanemzetihatalomkulcsfontosságúalkotóelemeleszéppenúgy,mintavilágrendfenntartásátcélzóhagyo-mányoskatonaierőbevetésénekképessége.”19

Zárógondolatként nyomatékosítjuk, hogy a szuverenitás és a jog-államkomplementer fogalmak.Avilágpiacikihívásokra felelniképesés akarómagországok álmának beteljesüléséhez, a föderális Európa

18 Bogdandy, Ármin von:A nemzeti jogtudomány az európai jogi térségben –Kiáltvány. Magyar Jog,2012/5.248–255.

19 Fukuyama, Francis: Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században. Századvég, Budapest, 2005. 154–155.

létrehozásáraazonbanmégévtizedeskitartójogi,gazdaságifelzárkóz-tatásiprogramvégrehajtásáravanszükség,20amelynekkétpillérét:azeurópaiegyensúly-politikátésahatalmilegitimációtújramegkellte-remteni.21

20 Vö. máthéGábor:Gondolatokanemzetiésazeurópaiuniósjogról.Magyar Közigazgatás,2012/1.136–142.

21 Jelen tanulmány a szerző ugyanezen címmel megjelent korábbi művénekszerkesztett változata. Vö. máthéGábor:Szuverenitás–jogállam.Pro Bono Publico – Magyar Közigazgatás,2013/1.15–25.

43

Mezey Barna*

SZUVERENITÁSKÉRDÉSEK

„…aSzent Szövetség, főleg a húszas évek küszöbétől, jelszó és szim-bólumlettliberáliskörökben.ASzentSzövetségötletébenésnevébenrejlő különleges propagandaérték pontosan az eredeti elképzelésselellentétes iránybanérvényesült.Mindenhaladó törekvésaSzentSzö-vetségbenláttaafőellenfelet.Veleazonosítottaésrólanevezeteelaz1815-benkialakultreakciósrendszert...”1HorváthMihályszerintezáltal„areactiopolitikájaemeltetettfőszabállyá”2Areformkorkortárstörté-netírójánakidegenkedéseamagyarnemesi-nemzetikibontakozás,ali-berálisnemesimozgalomésazOsztrákCsászárságáltalmegszemélyesí-tett,restaurációsésdiktatórikusmegfontolásokatérvényesítőújeurópairendszerközöttfeszülőellentétekmegtapasztalásaokánisjelzésértékű.A„családatyai,patriarchális,másszóval:kényuralmi,abszolútkormány-elveket”3 követő három uralkodónak a közép-európai régión átnyúló,a térség államain osztozkodó együttműködése, a nemzeti és kisállami

* MezeyBarnaMTA–ELTEJogtörténetiKutatócsoport,ELTEÁllam-ésJogtudományiKarMagyarÁllam-ésJogtörténetiTanszék.ORCIDID:0000-0002-2234-9452.

1 KoSáry Domokos: Európa politikai rendszere 1815 után. In A magyar és európai politika történetéből. Tanulmányok. (Millenniumi Magyar Történelem –historikusok).Szerk.gyurgyáKJános–Pótó János, Osiris, Budapest, 2001. 324.

2 horVáthMihály:Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. I. RáthMór,Pest,1868.20.

3 horVáthMihály:Magyarország történelme VIII. Franklin-Társulat, Budapest, 1873. 481.

44

mozgalmakkalszembenkoordináltfellépésemegalapozottanvetettefela szuverenitás kérdését.Alighakérdésestehátareformkorbanamagyaralkotmányosszuve-

renitásproblémájánakfeszegetése,melyakkoramagyarállamstátuszátazosztrákbirodalomkereteinbelülpróbáltakörvonalazni.Arendialkot-mányosságévszázadosfolyamatossága,anemességtradicionálisközjogiküzdelmeamagyar rendi jogokésállamiönállóságelismeréséértegy-felől, anemzeti ébredés, anemzetté válásnapnyugatimintákonérleltútkeresésemásfelől,kiéleztékapolitikaikonfliktusokatareformellenzékésakormányzatközött.Apolgárireformokkalösszekapcsolódónemze-tiönrendelkezésiigényekvitatémávátettékafüggetlenséget,miközbenesélyt adtak a nemességnek hatalmi folytonosságánakmegőrzésére azúj politikai struktúra képletében.Ennek elérése azonban csak a bécsiközponttalfolytatottpolitikai(hakell:forradalmi)polémiábantisztázottszuverenitásbirtokábanvolttételezhető.Magyarországabécsiabszolutizmussalfolytatottkisebb-nagyobbhar-

caiután,a19.századhúszaséveibenérteelakomolyreformokkorszakát.NemegyszerűenaVormärzeurópaiforradalmimozgalmaijelentekmegazországban,ennéljóvaltöbbrőlvoltszó.MagyarországamagaHabs-burg-ellenesattitűdjévelközvetveEurópa-ellenesisvolt.Évszázadokonát az európai politikaHabsburg politikaként, a ius commune császárijogként,iusimperiumkéntjelentmegarendekelőtt.Ennekeredménye-képpenperszeazeszmékbeszivárgásaiskorlátozottvolt.Néhányszéleslátókörű arisztokrata, a protestáns egyetemi peregrináció, honoráciorértelmiségikörökképviseltékahaladógondolatokat.Samikorarendeknekirugaszkodtakagazdaságiésállamszervezet,ajogrendszermegújítá-sának,(mintaz1790–1792.éviországgyűlésen)anemzetközieseményekhíre(afranciaforradalomfejleményei,aradikalizálódás,majdajakobi-nusdiktatúra tapasztalatai)vagyBécs idegesreagálása (mintamagyarjakobinusok nemesi-honorácior szervezkedésének véres felszámolása)lehetetlennétetteazigazireformokat.A19.századelsőévtizedeiazonbanjelentősváltozásthoztak.Akor-

mánypolitikarendészetivonatkozásaiahúszasésaharmincasévekbennémiképpenenyhültek.Azutazáslehetőséggésegybendivattávált.Akitehette,bejártaEurópaországait.Kicsakaközelebbinémetvárosokba,tartományokbajutottel,másokFranciaországot,Angliátcéloztákmeg.Akadtak, akik Amerikába is eljutottak. A hazatérők magukkal hozták

45

Európafrisseszméit,forradalmigondolatait.Megérkezettmagyarföld-rea liberalizmus szabadságeszményeésa felvilágosodásolyan teóriái,amelyek korábban a felvilágosult abszolutizmus gyámkodásamiatt el-akadtakabirodalmihatárokon.Asajtó,akönyv-ésújságnyomtatáshir-telenfejlődéseeszköztbiztosítottazeszmékésnézetekterjesztéséhez.Szélestársadalmivitákbontakoztakkiegyesmodernizációskérdésekről.Anémetésosztrákállam-ésjogtudományrészbenhivatalosegyetemi,részbenperegrinációscsatornákonegyrenagyobbintenzitássalhatottaát amagyar jogi gondolkodást. Az országgyűlési vitákbanmár termé-szetesvolt,hogyafelszólalókangol,német,franciaművekbőlidéztek.Azországmeghatározópolitikaielitjevégérvényesenelköteleződöttazeurópaifejleményekmellett.Ennekkövetkeztébenazmárcsakidőkér-désevolt,mikorkezdődikmeganagyátalakulás.A reformországgyűlések tárgya lényegében a megújulás volt, ami

azonbancsakanegyvenesévekbenvetettfeljogharmonizációskérdése-ket.Addigazországhelyzeténekjobbításavoltnapirenden.Azellenzékaztpróbálgatta,meddig juthat el a fennálló jogi és állami konstrukciómegkérdőjelezésében. Nagy türelemmel bontogatták a rendiség fala-it.Azutánanegyvenesévekben,megtalálvaakisebbellenálláspontjait,megkezdődöttajogmodernizálásais,mikéntaztakereskedelmijogkiala-kításavagyabüntetőkodifikációmegindulásakapcsánregisztrálhatjuk.Azalkotmányosjogalkotásbankéttendenciátkellettösszeegyeztetni:

ajogfolytonosságeszméjétésahaladáscélkitűzését.AjogfolytonosságotleginkábbazEötvösJózsef-itételfejezteki:nemanemességetkellmeg-fosztani jogaitól, hanemanépet felemelni ugyanarra a szintre.Vagyisolyanmegoldástkelletttalálni,amelymegtartjaahagyományosrendijo-gokat,alehetőlegkevésbéérintiazokat,miközbenvégbemegyazországmodernizációja.Ezakeretlényegébenaforradalomhelyettareformothelyezteelőtérbe:amagyarpolitikusokmégaszabadságharc idején iskerestékamegegyezéstBéccsel,hogyazátalakulás„békés”,alkotmányosútjátegyengessékaradikálissal szemben.Atradicionálisértékekhez,ajoghoz való ragaszkodás példája, hogy a reformerek kötöttékmagukata polgári átalakulás nagy szabályainak, az ún. áprilisi törvényeknek ahagyományosrendiországgyűlésszabályaiszerinttörténőmegalkotásá-hoz.Akétkamarásországgyűlésrendiésarisztokratikuskontrolljaután,a kancelláriadiaetális bizottságának támogatását elnyerve, abirodalmiszervekjóváhagyásávalésazuralkodószentesítésévelszülettekmegaz

46

áprilisialkotmánytörvényei.Ígyanépképviselet,akormányparlamentá-risfelelőssége,atörvényelőttiegyenlőség,asajtószabadság,afelekeze-tekegyenlőségealegaggályosabbtörvényalkotásiprocessusokkeretébenrészelettajogrendszernek.Ugyanakkormagaapolitikairendszerésatradicionálisjogigondolkodásgondoskodottarról,hogyarenditársada-lomszámosértékeisbennmaradjonarendszerben.Azátalakulásnemutcaiforradalmakbanzajlott,hanemazországgyűléspolitikaialkufolya-mataiban.Ajogharmonizáció,amegújulás,mintannyiszorkorábban,apolitikaellenőrzésealattmentvégbe.JólérzékeltetiaváltozásokhelyétKossuthLajos,amagyarforrada-

lomés szabadságharc legismertebb radikálispolitikusánakbeszéde.Aszónoklatotadebreceninagytemplombantartotta,abbanaforradalmipillanatban, amikor a jelenlévő képviselők megfosztották trónjától aHabsburg-házat. „Az 1848-i törvények erős meggyőződésem szerint,Magyarországonnemrevolúciószüleménye.Az1848-i törvényekkelamagyarnemzetnemtettrevoluciót,nemvoltakazoksemmiegyéb,mintbiztosításaazonjogoknak,melyekpapiroson,éshaakirályokesküjeapapirosmalasztjánáltöbbvolnaakirályokesküjében,savelükkötöttal-kukötésekbenmindigsajátunkvalánakIstenésvilágelőtt.Törvényeink-benkivoltmondva,hogyMagyarországszabadésfüggetlen,éssemmimásnemzetnekalávetvenincs...smásváltozásnemtörténtadologban,mintcsupánaz,hogyamelyszabadságot,függetlenségetsönállásten-nekelőtteakormányszékekskülönösenamagyarkirályiúgynevezetthelytartótanácstörvényszerintfenntartaniköteleslettvolna,ezentör-vényekfenntartásasbiztosításaminiszterekre,nempedigegykollegiálistanácsrabízatott.”4DiószegiIstvánírta,hogyamagyarreformmozgalomvezetőinemtörekedtektöbbre,mintabirodalmonbelülialkotmányosönállóságrögzítéséreésténylegesbirtoklására,így„meglepődvevettéktudomásul, a legmerészebb álmaiknál is kedvezőbb lehetőségeket, deaHabsburgMonarchiakereteitamagukrészérőlnemkívántáktovábbfeszegetni”5Az,hogyazalkotmányosátalakulásszabadságharcbamajd

4 Kossuth Lajos 1848. április 14-én tartott beszédéből idézihorVáth Mihály:Magyarország függetlenségi harcának története 1848-ban és 1849-ben. PukyMiklós,Genf,1865.500.

5 dióSzegi István: A nemzeti átalakulás forradalmi kísérlete. In 19. századi egyetemes történet 1789–1890. Szerk. VadáSz Sándor, Korona, Budapest, 1998.

47

véresmegtorlásbafordult,adinasztikusállamalakulatokközös igényé-nek,