tanulmány a fiatal gazdák induló támogatása 2004-2006. közötti … · 2016-03-04 ·...

Tanulmány a Fiatal gazdák induló támogatása 2004-2006.

közötti tapasztalatairól

Készítette:

Fiatal Gazdák Magyarországi

Szövetsége – AGRYA

2007. május 13.

Tanulmány a Fiatal gazdák induló támogatása2004-2006. közötti tapasztalatairól

Tartalomjegyzék

Bevezető ........................................................................................................................ 3

A tanulmány elkészítésének célja, eszköze .................................................................... 6

A téma kifejtése ............................................................................................................. 8

Kimutatás a pályázatok, pályázók kor, szakmai végzettség, földrajzi terület, és

ágazat szerinti eloszlásáról ......................................................................................... 8

A tipikus pályázati hibák feltárása és az eloszlásuknak feltérképezése: ágazati

jellegzetesség, egy-egy földrajzi területre jellemző hibák kimutatása ...................... 20

A döntéshozatali eljárás elemzése, az egyes eljárási szakaszok hossza, a

hiánypótlások száma, jellege szerint ......................................................................... 25

A megvalósítás során az előleg igénylések valamint a mérföldkövek számának

statisztikai kimutatása ............................................................................................... 33

Kimutatás a megvalósulási időről beruházás, földrajzi terület, és ágazat szerint ...... 36

Az elutasított pályázatok elemzése az elutasítás indoka szerint ................................ 37

A 2007-2013. között meghirdetésre kerülő „Fiatal mezőgazdasági termelők

elindításához nyújtandó támogatás” ......................................................................... 39

Az ÚMVP-re vonatkozó kommunikációs feladatok megfogalmazása ..................... 43

Összegzés ..................................................................................................................... 45

2


Bevezető

A Fiatal gazdálkodók támogatása, nemzeti forrásból, pályázatos úton, a Földművelésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében, 1998 – 2003 között valósult meg elsőként,

mely programban 364 gazdálkodó 4 036 millió Ft támogatást vett igénybe. A 40 éven aluli

agrárvállalkozók beruházásaik 30 százalékának mértékéig nyerhettek el támogatást, amelyhez

25 százalék saját erővel kellett rendelkezni.

A támogatás szükségességét a mezőgazdasági termelők elöregedése indokolta.

A nemzetközi tendenciához hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető a mezőgazdasági

tevékenységet főfoglalkozásként (teljes munkaidőben) végző munkaerő egyre kedvezőtlenebb

korösszetétele, elöregedése. Az egyénileg gazdálkodó gazdaságvezetők átlagéletkora 55 év.

Viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik főfoglalkozásként a mezőgazdasági

alaptevékenységet választják, pedig az agrárgazdaság jövője szempontjából fontos, hogy

fiatal, jól képzett és felkészült vállalkozók gazdaságilag életképes üzemet hozzanak létre,

melyek munkahelyet is teremtenek.

A nemzeti program folytatásaként 2004-2006 között az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési

Operatív Program keretében elindult a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című

intézkedés.

Az intézkedés célja:

- a kezdő, fiatal gazdálkodók (különösen nők) számának növelése, vállalkozás-indításuk

ösztönzése,

- a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítása,

- gazdaságilag életképes üzemek létrehozása,

- munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása.

A fenti célok elérése érdekében támogatást lehetett igényelni a mezőgazdasági termelő

tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezőgazdasági termelő tevékenység

költségeire, beleértve a gazdaság teljes körű átvételét is.

3


Nem vehető igénybe támogatás lakóingatlan vásárlására, lakóingatlannal összefüggő

költségekre (bérleti díj, rezsi), személy-és tehergépkocsi vásárlására, személy- és

tehergépkocsival összefüggő más költségekre (lízing, üzemanyag), továbbá képzés

költségeire.

A támogatás formája: vissza nem térítendő, egyösszegű tőkejuttatás (felső határ: 6,38 millió

Forint (25 000 €), vagy 7,65 millió Forint (30 000 €), és kamattámogatás, melyet önrész

nélkül folyósít a Kifizető Hatóság. A 7,65 millió Ft-ot meg nem haladó támogatást

igényelhette az a fiatal gazdálkodó, aki tevékenységének megindításával kapcsolatban

tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe a gazdaságindítást követő három éven át.

Ezek a juttatások segítették a gazdaság beindítását, a gazdálkodás eredményessé tételét, a

környezetvédelem alapvető követelményeinek megteremtését.

A támogatás igénylésére jogosultak

Pályázatot olyan, Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, fiatal, regisztrált

egyéni vállalkozó nyújthat be, aki mezőgazdasági termék előállítási (növénytermelési,

állattenyésztési, vegyes gazdálkodási) (TEÁOR 01.1 – 01.3), főtevékenységet végez első

gazdaságot alapít,

Továbbá:

- 20–40 év közötti,

- legalább középfokú (szakmunkás szintű, pl. aranykalászos gazda) szakirányú

végzettséggel rendelkezik (mezőgazdasági termelő tevékenységre irányuló, szakképző

intézményben szerzett, legalább szakmunkás szintű képesítés tekinthető szakirányú

végzettségnek),

- szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezőgazdasági gyakorlattal bizonyítja,

- mezőgazdasági főtevékenységre vonatkozó egyéni vállalkozói igazolvánnyal

rendelkezik,

- és a kialakítandó gazdaságának működtetésében (a mezőgazdasági munkában)

tevőlegesen részt vesz.

Az intézkedés céljai:

Globális célok:

• A mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása,

4


• Munkahelyek megőrzése és létrehozása,

• Gazdaságilag életképes üzemek létrehozása.

Specifikus célok:

• a kezdő fiatal gazdálkodók (különösen nők) számának növelése,

• a korai nyugdíjazás intézkedésével való összhang megteremtése.

Operatív célok:

• A fiatal gazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése.

Az intézkedés részesedése az AVOP költségvetéséből: 2, 8 %.

A pályázat kiírásakor megfogalmazott indikátorok

A fiatal gazdálkodók elfogadott pályázatainak száma (db) 254

• ebből: nők által benyújtott pályázatok száma (db) 45

A pályázók kor szerinti összetétele (fő)

• 25 év alatti 180

• 25-30 év közötti 50

• 30-35 év közötti 14

• 35-40 éves 10

Az elfogadott pályázatok száma irányultságuk szerint (db)

• új gazdaság indítása 174

• gazdaság átvétele 80

Fiatal gazdák által művelt terület (ha) 2540

A fiatal gazdálkodók támogatás révén létrehozott gazdaságainak száma:

379

Gazdaságot átvevő gazdaságvezetők átlagos életkora 25

A létrehozott és megtartott munkahelyek száma, munkaerő egyenértékben (FTE, AWU)

274

5


A tanulmány elkészítésének célja, eszköze

A tanulmány elkészítésével célunk statisztikák, majd elemzések készítése az alábbi területen:

- Kimutatás a pályázatok, pályázók kor, végzettség, szakmai tapasztalat, földrajzi terület, és

ágazat szerinti eloszlásáról

- A tipikus pályázati hibák feltárása és az eloszlásuknak feltérképezése: ágazati jellegzetesség,

egy-egy földrajzi területre jellemző hibák kimutatása

- a döntéshozatali eljárás elemzése, az egyes eljárási szakaszok hossza, a hiánypótlások

száma, jellege szerint

- a megvalósítás során az előleg igénylések valamint a mérföldkövek számának statisztikai

kimutatása

- Kimutatás a megvalósulási időről beruházás, földrajzi terület, és ágazat szerint

- Az elutasított pályázatok elemzése az elutasítás indoka szerint

Az így kapott eredmények feldolgozásával:

- értékelhetővé válik az AVOP „Fiatal gazdák támogatása” intézkedés pályáztatása,

pályázatok feldolgozása, értékelése és a projektek megvalósítása, mely hasznos

tapasztalatokkal jár a 2007-2013 közötti fiatal gazda támogatás sikeres megvalósításához,

- képet kapunk a mezőgazdasági korstruktúra várható jövőbeni alakulásáról, a

mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai felkészültségéről, nemek szerinti arányáról,

- felvázolható a mezőgazdasági szerkezetváltozás tendenciája, az ágazati arányok jövőbeli

alakulása, a várható birtokszerkezeti változások folyamata,

- az országos adatok mellett a régiók és megyék mezőgazdasági humán-, és szakmai jövőjéről

is képet kapunk.

A tanulmány legfontosabb célja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programra vonatkozó

kommunikációs feladatok megfogalmazása.

6


A tanulmány elkészítéséhez felhasználtuk az AVOP-1.4.1. „Fiatal gazdák induló

támogatása” intézkedésre, 2004-2006 között beérkezett pályázatokról, a Mezőgazdasági és

Vidékfejlesztési Hivatal, mint Közreműködő szervezet, és a Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium, Irányító Hatósága, mint döntéshozó által rögzített adatokat,

és a témához kapcsolódó pályázati kiírásokat, program kiegészítő dokumentumokat, és egyéb

forrásból származó tanulmányokat, adatokat, dokumentumokat.

A tanulmányban feltüntetett adatok alapja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal

Irányító Hatóság Egységes Monitoring és Információs Rendszerének 2007.04.11-ig rögzített

adatai. Az AVOP „Fiatal gazdák induló támogatása” intézkedés szerződéskötési folyamata

nem zárult le, a pályázatban vállalt programok egy része még megvalósítás alatt van, az

üzemeltetési kötelezettség fenntartása még több évig kötelezi a kedvezményezetteket a

támogatási szerződés előírásainak betartására. Ezért a közölt adatok nem tekinthetők

véglegesnek.

7


A téma kifejtése

Kimutatás a pályázatok, pályázók kor, szakmai végzettség, földrajzi terület, és

ágazat szerinti eloszlásáról

A támogatás jogosultsági feltételei között szerepelt, hogy a pályázó legyen: 20–40 év közötti

(a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalakor– legfeljebb100 nap- a 40. életévét még be

nem töltött).

Az alábbi táblázat a nyertes pályázók kor szerinti megoszlását mutatja, régiós bontásban:

A nyertes pályázók kor

szerinti összetétele (fő)

Országos Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak-Magyarorszá

g

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarorszá

g

Nyugat-Dunántúl

• 25 év alatti 32% 28% 32% 38% 42% 24% 44% 24%• 25-30 év közötti 34% 40% 40% 36% 8% 43% 22% 24%• 30-35 év közötti 22% 22% 16% 18% 33% 33% 11% 21%• 35-40 éves 12% 9% 12% 8% 17% 0% 22% 30%Összesen: 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

Országos szinten a legtöbb kedvezményezett (34 %) a pályázat beadásakor 25-30 év

közötti korú, mindössze 2 %-os részesedéssel lemaradva, a pályázók 32 %-a 20 és 25 év

közötti volt. 35 – 40 év közötti fiatal gazda a pályázók 12 %-át tette ki.

Régiós szinten, a legtöbb beérkezett és támogatásban részesített fiatal gazda pályázóval

rendelkező, Dél – Alföldön és a Dél – Dunántúlon hasonlóak az arányok, a kor szerinti

csoportosításban. A második legtöbb pályázót adó Észak – alföldi régióban 38 %-kal a

legtöbb kedvezményezett 20 és 25 év közötti, hasonlóan az Észak – (42 %), és Közép –

magyarországi (44 %) régióhoz. A Közép – dunántúli régióban legtöbben a 25 – 30 éves

korúak pályáztak sikerrel, de a második legtöbb pályázó a 30 – 35 éves korúak közül érkezett.

A Nyugat – Dunántúlon a legtöbb kedvezményezett az „idősebb fiatal gazdák” közül került

ki, 30 %-a a pályázónak 35 – 40 éves korú.

8


A pályázat kiírásakor megfogalmazott indikátorok szerint a kedvezményezettek kor szerinti

megoszlása:

A nyertes pályázók kor szerinti összetétele (fő) Pályázók száma: Megoszlás

• 25 év alatti 180 71%• 25-30 év közötti 50 20%• 30-35 év közötti 14 6%• 35-40 éves 10 4%

Összesen: 254 100%

A megvalósulás ettől jelentősen eltér: sokkal kevesebb 25 év alatti fiatal gazdálkodó

kedvezményezett, és több az idősebb, mint amit terveztek.

A pályázók szakmai végzettségének megléte, a pályázat jogosultsági feltételeinek egyike

volt.

A Kirendeltségekre beérkezett pályázók 15 %-a rendelkezett a pályázat benyújtásakor

felsőfokú végzettséggel, 72 % középfokú szakmai végzettséggel, 13 % pedig nem jelölte

meg.

A támogatást nyert 278 pályázó szakmai végzettség szerinti megoszlása (fő):

Nyertes pályázókfelsőfokú végzettségű 46 17%középfokú végzettségű 215 77%nem jelölt 17 6%

Mindösszesen 278 100%

A kedvezményezettek 17 %-a rendelkezik felsőfokú szakirányú képesítéssel, 77 %-uk

középfokú végzettséggel, a nyertesek 6 %-ának végzettségéről nincs adat. Kis mértékben

javult a végzettségek megoszlásának helyzete a nyertes pályázók és az összes pályázó

képesítési adatait elemezve.

Mind a felsőfokú és mind a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező pályázók közül 42 –

42 %-ban nyújtottak be sikeres pályázatot az igénylők, így megállapítható, hogy a végzettség

szintje nem befolyásolta a benyújtott pályázatok sikerességét.

9


A Fiatal gazdák induló támogatása intézkedésre, első körben 2004. 05. 02. – 2005. 08. 01.

között volt lehetőség pályázni. A kiírásra, ebben az időszakban 276 db pályázat érkezett be.

A beérkezett pályázatok 41 %-át, 114 db-ot támogatott az Irányító Hatóság.

Az első körben beérkezett és a támogatott pályázatok régiós bontásban:

Régió száma Régió Beérkezett

pályázatokTámogatott pályázatok Megoszlás

Nyertesek, a benyújtott pályázatok

arányábanMegoszlás

1Nyugat-Dunántúl 29 14 12% 48% 11%2Közép-Dunántúl 12 5 4% 42% 4%3Közép-Magyarország 17 3 3% 18% 6%4Dél-Dunántúl 31 11 10% 35% 11%5Észak-Magyarország 21 8 7% 38% 8%6Észak Alföld 86 35 31% 41% 31%7Dél-Alföld 80 38 33% 48% 29%

Összesen: 276 114 100% 41,3% 100%

Beérkezett és támogatott pályázatok, a projekt megvalósítás helye szerint, régiós bontásban

1. szakasz

2912 17 31 21

86 80

14 5 3 11 835 38

020406080

100

Nyu

gat-

Dun

ántú

l

Köz

ép-

Dun

ántú

l

Köz

ép-

Mag

yaro

rszá

g Dél

-D

unán

túl

Észa

k-M

agya

rors

zág

Észa

k A

lföld

Dél

-Alfö

ld

Régió

Pály

ázat

ok sz

áma

(db)

Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok

A legtöbb pályázat, az összes beérkezett támogatási igény majdnem 1/3-a, 31 %, 86 db az

Észak-alföldi régióból érkezett be, de a legtöbb sikeres pályázat (34 %) a Dél-Alföldön

valósult meg, az első pályázati szakaszban. A Közép-dunántúli régióból érkezett a

10


legkevesebb támogatásigénylés, 12 db, 4 %. A nyertes pályázatok közül a legkisebb számban

(3 %) a Közép-magyarországi régióban valósultak meg a pályázatok.

Beérkezett pályázatok, projekt megvalósítás helye szerint, régiónként megye szerinti bontásban

Támogatott pályázatok, projekt megvalósítás helye szerint, régiónként megye szerinti bontásban

1 Nyugat-Dunántúl Db Megoszlás 1 Nyugat-Dunántúl Db Megoszlás

Győr-Moson-Sopron 11 38% Győr-Moson-Sopron 4 29% Vas 10 34% Vas 6 43% Zala 8 28% Zala 4 29% 29 100% 14 100%2 Közép-Dunántúl 2 Közép-Dunántúl

Fejér 7 58% Fejér 4 80% Komárom-Esztergom 2 17% Komárom-Esztergom 0 0% Veszprém 3 25% Veszprém 1 20% 12 100% 5 100%3 Közép-Magyarország 3 Közép-Magyarország

Pest 17 100% Pest 3 100% 17 100% 3 100%4 Dél-Dunántúl 4 Dél-Dunántúl

Baranya 9 29% Baranya 4 36% Somogy 13 42% Somogy 3 27% Tolna 9 29% Tolna 4 36% 31 100% 11 100%5 Észak-Magyarország 5 Észak-Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén 6 29% Borsod-Abaúj-Zemplén 1 13% Heves 10 48% Heves 6 75% Nógrád 5 24% Nógrád 1 13% 21 100% 8 100%6 Észak Alföld 6 Észak Alföld

Hajdú-Bihar 37 43% Hajdú-Bihar 15 43% Jász-Nagykun-Szolnok 10 12% Jász-Nagykun-Szolnok 4 11% Szabolcs-Szatmár-Bereg 39 45% Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 46% 86 100% 35 100%7 Dél-Alföld 7 Dél-Alföld

Bács-Kiskun 36 45% Bács-Kiskun 16 42% Békés 15 19% Békés 3 8% Csongrád 29 36% Csongrád 19 50% 80 100% 38 100%

A Fiatal gazdák induló támogatása intézkedés második pályázat beadási szakasza 2006. 01.

04. – 2006. 04. 25. nyílt meg. A kiírásra, ebben az időszakban 405 db pályázat érkezett be. A

beérkezett pályázatok 41 %-át, 164 db-ot támogatott az Irányító Hatóság.

11


A második körben beérkezett és a támogatott pályázatok régiós bontásban:


pályázatokTámogatott pályázatok Megoszlás Nyertesek, a benyújtott

pályázatok arányában

1Nyugat-Dunántúl 53 22 13% 42%2Közép-Dunántúl 42 16 10% 38%3Közép-Magyarország 20 6 4% 30%4Dél-Dunántúl 42 14 9% 33%5Észak-Magyarország 38 16 10% 42%6Észak Alföld 92 41 25% 45%7Dél-Alföld 118 49 30% 42%

Összesen: 405 164 100% 40,5%

Beérkezett és támogatott páláyzatok a projekt megvalósítás helye sezrint, régiós bontásban

2. szakasz

53 42 20 42 3892

118

22 16 6 14 1641 49

050

100150

Nyu

gat-

Dun

ántú

l

Köz

ép-

Dun

ántú

l

Köz

ép-

Mag

yaro

rszá

g Dél

-D

unán

túl

Észa

k-M

agya

rors

zág

Észa

k A

lföld

Dél

-Alfö

ld

Régió

Pály

ázat

ok sz

áma

(db)

Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok

A legnagyobb számban a Dél-alföldi régióból érkeztek be a támogatási igények, 118 db

pályázat, az országos mennyiség 29 %-a. A legkisebb érdeklődés ismét a Közép-

magyarországi régióban volt, ahonnan csak 5 %-a érkezett a pályázatoknak.

12


Beérkezett pályázatok, projekt megvalósítás helye szerint, régiónként megye szerinti bontásban

Támogatott pályázatok, projekt megvalósítás helye szerint, régiónként megye szerinti bontásban

1 Nyugat-Dunántúl Db Megoszlás 1 Nyugat-Dunántúl Db Megoszlás Győr-Moson-Sopron 13 25% Győr-Moson-Sopron 3 14% Vas 18 34% Vas 11 50% Zala 22 42% Zala 8 36% 53 100% 22 100%2 Közép-Dunántúl 2 Közép-Dunántúl

Fejér 14 33% Fejér 5 31% Komárom-Esztergom 14 33% Komárom-Esztergom 4 25% Veszprém 14 33% Veszprém 7 44% 42 100% 16 100%3 Közép-Magyarország 3 Közép-Magyarország

Pest 20 100% Pest 6 100% 20 100% 6 100%4 Dél-Dunántúl 4 Dél-Dunántúl

Baranya 14 33% Baranya 6 43% Somogy 19 45% Somogy 5 36% Tolna 9 21% Tolna 3 21% 42 100% 14 100%5 Észak-Magyarország 5 Észak-Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén 17 45% Borsod-Abaúj-Zemplén 8 50% Heves 16 42% Heves 7 44% Nógrád 5 13% Nógrád 1 6% 38 100% 16 100%6 Észak Alföld 6 Észak Alföld

Hajdú-Bihar 15 16% Hajdú-Bihar 6 15% Jász-Nagykun-Szolnok 12 13% Jász-Nagykun-Szolnok 4 10% Szabolcs-Szatmár-Bereg 65 71% Szabolcs-Szatmár-Bereg 31 76% 92 100% 41 100%7 Dél-Alföld 7 Dél-Alföld

Bács-Kiskun 55 47% Bács-Kiskun 23 47% Békés 31 26% Békés 12 24% Csongrád 32 27% Csongrád 14 29% 118 100% 49 100%

Az első pályázati szakaszban 3 hónapig, a második szakaszban 3 és fél hónapig volt lehetőség

a pályázatok benyújtására. A közel azonos időtartam alatt a második meghirdetés idején 1,7-

szer több pályázat érkezett be a Kirendeltségekre.

Ennek okai:

- az első pályázati ciklus mind a pályázók, és szaktanácsadók, mind a pályázatokat

befogadók részére számos tapasztalattal szolgált, bátrabban fogalmazták meg

támogatási igényeiket a pályázók,

13


- az első szakaszhoz képest jelentős változás hozott a szakmai végzettség tekintetében

történt módosítás: a korábbi gyakorlattól eltérően elfogadottá vált, a legalább

mezőgazdasági szakmunkás szintű végzettség megléte, függetlenül attól, hogy a

szakirány és a pályázatban megjelölt főtevékenység összhangban áll-e.

A beadott és nyertes pályázatok arányaiban az első és a második fordulóban szinte teljesen

változatlanok maradtak.

Beérkezett és támogatott pályázatok száma, régiós bontásban, a teljes támogatási időszak alatt

8254

3773 59

178198

36 21 9 25 24

76 87

0

50

100

150

200

250

Nyugat-

Dunánt

úl

Közép-D

unántúl

Közép-M

agyaro

rszág

Dél-Duná

ntúl

Észak-M

agyaro

rszág

Észak A

lföld

Dél-Alfö

ld

Beérkezett pályázatokTámogatott pályázatok

Az első szakaszban a Nyugat-dunántúli régióból érkezett be a pályázatok 11 %-a, a

másodikban a 13 %-a, összességében ez a régió adta a benyújtott igénylések 11 %-át. A

nyertes pályázatok 12 %-át adta a régió az első szakaszban, a másodikban a 13 %-át, a teljes

időtartam alatt pedig a 13 %-át.

A Közép-dunántúli régió szerepelt a fiatal gazdák induló támogatásban a legszerényebben az

első pályázati időszakban, az országosan benyújtott igénylések 4 %-ával. Ezt az arányt, 42 db,

ebben a témában beadott pályázattal, 10 %-ra növelte a második szakaszban, így összevetve, a

Közép-Dunántúlról érkezett az igénylések 8 %-a. A beadott pályázatok eredményességét

tekintve ugyanezek az arányszámok jellemzőek.

A Közép-magyarországi régió a második legkevesebb pályázatot nyújtotta be, 6 %

részesedést ért el az első pályázat beadási szakaszban, mely tovább csökkent a második

14


fordulóban, 5 %-ra. Az eredményesség azonban 3 %-ról 4-re nőtt, az országos adatokhoz

viszonyítva. A teljes AVOP Fiatal Gazdák Induló Támogatása pályázati szakaszban, a Közép-

magyarországi régió a beadott pályázatok 5 %-át mondhatja magáénak, melyből, az összes

nyertes pályázatok tekintetében 3 % lett sikeres.

A Dél-dunántúli régió kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, 11 %, majd a második

szakaszban 10 %, összességében véve 11 %-át adta a benyújtott pályázatoknak. A sikeres

pályázók aránya a régióból 10, majd 9 %, és az összesítésben is 9 %.

Az első szakaszban az Észak-magyarországi régióból érkezett be a pályázatok 8 %-a, a

másodikban a 9 %-a, összességében ez a régió adta a benyújtott igénylések 9 %-át. A nyertes

pályázatok 7 %-át adta a régió az első szakaszban, a másodikban a 10 %-át, a teljes időtartam

alatt pedig a 9 %-át.

Az Észak-alföldi régió és a Dél-alföldi régióból érkezett be a pályázatok 2/3-a

Az Észak-alföldről az első fordulóban a pályázatok 31 %-a, a második fordulóban, 23 %-a,

összességében a 26 %-a érkezett. A Dél-alföldi régióból kiegyensúlyozottan 29 %- érkezett be

a pályázatoknak. A nyertes pályázatok 31, majd 25 %-át, összesítésben 27 %-át az Észak-

alföldi régióból nyújtották be. A Dél-Alföldről érkezett a támogatott pályázatok 33, majd 30,

összességében 31 %-a.

A benyújtott és nyertes pályázatok arányát tekintve, a „legjobban pályázó” régió az első

pályázat benyújtási időszakban a Nyugat-dunántúli és a Dél-alföldi régió, 48 %-os nyerési

aránnyal, a második a Közép-Dunántúli régió, 42 %-kal, harmadik az Észak-alföldi régió, 41

%-kal, negyedik a Észak-magyarországi régió 38 %-kal. A legkevésbé hatékony pályázók a

Dél-dunántúli és a Közép-magyarországi régióból kerültek ki 35, és 18 %-kal, az első forduló

adatai alapján. A második szakasz eredményessége kisebb szórást mutatott a nyertes és

beadott pályázatok arányában, 30, és 45 % közötti eredményességgel. A legsikeresebben

pályázók az Észak-Alföldről kerültek ki, és ismét a Közép-magyarországi régió lett az utolsó.

A benyújtott, és támogatott pályázatok számának régiós eloszlása jól tükrözi az egyes régiók

mezőgazdasági jellegét, a termőterületek minőségét és mennyiségét, illetve a birtokméretek

alakulását, az egy gazdaság által használt földterületek és állatlétszám nagyságát.

15


A teljes pályázati szakasz eredményességét mutatja a következő ábra:

Nyertes pályázatok aránya a benyújtott pályázatok arányában, régiós bontásban, AVOP-1.4.1., 2004-2006

44%

39%

24%

34%41%

43%

44%Nyugat -Dunánt úl

Közép-Dunánt úl

Közép-Magyarország

Dél-Dunánt úl

Észak-Magyarország

Észak Alfö ld

Dél-Alfö ld

A támogatott pályázatok ágazat szerinti eloszlása:

Megnevezés TEÁOR kódok

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Dunántúl


Észak Alföld

Dél-Alföld

Össze-sen

Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 01.11 20 11 7 10 11 32 28 119Zöldség, dísznövény termelése 01.12 1 2 0 0 2 4 26 35Gyümölcs, fűszernövény termelése 01.13 4 0 2 1 5 15 15 42Szarvasmarha-tenyésztés 01.21 3 3 0 0 2 7 2 17Juh-, kecske-, lótenyésztés 01.22 1 3 0 4 0 7 3 18Sertéstenyésztés 01.23 1 1 0 0 2 0 2 6Baromfitenyésztés 01.24 1 0 0 1 1 1 2 6Egyéb állatok tenyésztése 01.25 4 0 0 9 1 6 5 25Vegyes gazdálkodás 01.30 1 1 0 0 0 4 4 10Összesen: 36 21 9 25 24 76 87 278

A 01. 11 TEÁOR kódú, Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

tevékenységet, a termőhelyi adottságok miatt, az Észak-alföldi régióban választotta a legtöbb

(27 %) fiatal gazdálkodó fő tevékenységének. Ebben a régióban a 01. 11 tevékenységet

16


választották a pályázók a legnagyobb arányban (42 %). A második helyen, 20 %-os régión

belüli választott fő tevékenység a Gyümölcs, fűszernövény termelése volt.

Megnevezés TEÁOR kódok

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Dunántúl


Észak Alföld

Dél-Alföld Összesen

Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 01.11 17% 9% 6% 8% 9% 27% 24% 100%

Zöldség, dísznövény termelése 01.12 3% 6% 0% 0% 6% 11% 74% 100%Gyümölcs, fűszernövény termelése 01.13 10% 0% 5% 2% 12% 36% 36% 100%Szarvasmarha-tenyésztés 01.21 18% 18% 0% 0% 12% 41% 12% 100%Juh-, kecske-, lótenyésztés 01.22 6% 17% 0% 22% 0% 39% 17% 100%Sertéstenyésztés 01.23 17% 17% 0% 0% 33% 0% 33% 100%Baromfitenyésztés 01.24 17% 0% 0% 17% 17% 17% 33% 100%Egyéb állatok tenyésztése 01.25 16% 0% 0% 36% 4% 24% 20% 100%Vegyes gazdálkodás 01.30 10% 10% 0% 0% 0% 40% 40% 100%

A Dél - alföldi régió, szintén alkalmas termőhelyi tulajdonságokkal bír szántóföldi

növénytermesztési tevékenységhez. Ebben a régióban volt a második legnépszerűbb fő

tevékenység a 01. 11. A Dél-Alföldön szintén a régió legkedveltebb fő tevékenysége lett a

gabonatermesztés, az induló fiatal gazdálkodók körében, 32 %-os arányban. A második

helyen, mindössze 2 %-os különbséggel, a Zöldség, dísznövény termelése tevékenységi kör

kapott helyet a képzeletbeli ranglistán.

Az Észak - magyarországi régióban nyertes 24 pályázatból 11, a régió támogatás igényeinek

46 %-a, a 01. 11 tevékenységre irányult, 21 %-ban Gyümölcs, fűszernövény termelése volt az

induló vállalkozás fő tevékenysége.

A Dél - dunántúli régió fiatal gazdálkodói által leggyakrabban választott fő tevékenység

szintén a gabonanövények termelése volt (40 %), de kiemelkedően magas a méhészeti

vállalkozások indítása (36 %), és jelentős arányú (16 %) a juh- és lótenyésztő gazdaságok

megalapítása is.

A Közép - magyarországi régióban nyertes 9 pályázatból 7 gabonanövények termesztésére

irányult, 2 pedig gyümölcs, fűszernövény termesztésére.

A Közép - dunántúli régió fiatal gazdáinak 52 %-a választotta fő tevékenységének a

gabonanövény termesztést, 14-14 % pedig a szarvasmarha- és a sertéstenyésztést.

17


A Nyugat - dunántúli régióban 56 %-kal lett a leggyakrabban választott tevékenység a

gabonanövények termesztése.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

01.11 01.12 01.13 01.21 01.22 01.23 01.24 01.25 01.30

TEÁOR kód

Tevékenységek szerinti megoszlás, régiós bontásban, AVOP-1.4.1., 2004-2006

Dél-Alfö ld

Észak Alfö ld

Észak-MagyarországDél-Dunántúl

Közép-MagyarországKözép-Dunánt úlNyugat -Dunánt úl

A növénytermesztési, állattenyésztési és vegyes gazdálkodási tevékenységek megoszlása a

fiatal gazdálkodók induló vállalkozásaiban:

Növénytermesztés, állattenyésztés, vegyes gazdálkodás régiók szerinti bontásban

01020304050607080

Nyugat-Dunán

túl

Közép-D

unán

túl

Közép-M

agyarorsz

ág

Dél-Duná

ntúl

Észak-M

agyaro

rszág

Észak A

lföld

Dél-Alfö

ld

Régiók

Pály

ázat

ok sz

áma

(db)

NövénytermesztésÁllattenyésztésVegyes gazdálkodás

18


A Dél-Dunántúl kivételével mind a hét régiónkban előnyt élveztek, országos viszonylatban

71 %-os arányban, a növénytermesztési fő tevékenységre megalapított induló

vállalkozások. Ez a tendencia kiugróan észlelhető az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régióban.

Az állattenyésztési fő tevékenységre alapozott gazdaságot, mindössze az összes támogatást

nyert gazdálkodó 26 %-a hozott létre. Ebből is jelentős, kiemelkedő eredményt ért el a

méhészéti fő tevékenység és a szarvasmarha tartó gazdaság alapítása, az állattenyésztésen

belül 36-33 %-kal

Vegyes gazdálkodási tevékenységet mindössze 10 pályázó jelölt meg fő

tevékenységeként, 1-1 fő a Nyugat- és Közép-dunántúli régióból, 4-4 fő pedig az Észak- és

Dél-alföldi régióból.

A fő mezőgazdasági ágazatok közötti aránytalanság jól jellemzi az országos tendenciát is,

illetve tovább erősíti a növénytermesztés irányába történő eltolódást, a későbbiekben.

A tendencia lehetséges okai:

- csökkenő állatlétszám,

- az állattenyésztés nagyobb beruházási igénye, tőke-igényessége,

- az állattenyésztés nagyobb, és hosszú távra lekötött forgóeszközigénye,

- a növénytermesztés nagyobb mobilitása, rugalmassága, a piaci igényekhez való

gyorsabb igazíthatósága,

- az állattenyésztés biológiájából eredő viszonylagos lassúsága, kötöttsége,

megfontoltabb, hosszabb távú tervezést igénylő ágazat,

- kötöttebb, egész évben állandó, szoros időbeosztás szerinti elfoglaltságot jelent,

- az induló gazdálkodó számára (is) riasztó, sokszor teljesíthetetlennek tekintett

állatjóléti-, higiéniai, stb. előírásokból eredő kötelezettségek teljesítése,

- kvótához kötött gazdálkodás,

- a minőségi termék előállítás feltételrendszerét állattenyésztés esetén bonyolultabb

teljesíteni,

- növénytermesztő családi háttérrel rendelkező fiatal gazdálkodó, az esetek nagy

részében a növénytermesztési ágat jelölte meg induló gazdaságának fő

tevékenységeként, ritkán választott vegyes gazdálkodást, vagy állattenyésztést.

19


A tipikus pályázati hibák feltárása és az eloszlásuknak feltérképezése: ágazati

jellegzetesség, egy-egy földrajzi területre jellemző hibák kimutatása

A pályázati hibák feltárásához és értékeléséhez ismernünk kell a jogosultsági kritériumokat:

Pályázatot Magyarországon agrártevékenység végzésére jogosult, a mezőgazdasági termelő

tevékenységet végző fiatal egyéni vállalkozó nyújthat be, aki első alkalommal saját

gazdaságot hoz létre, a gazdálkodás életképességét gazdaságilag megalapozott üzleti tervvel

bizonyítja, és megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak, továbbá:

• a vállalkozó 20-40 év közötti, a 40. életévét még be nem töltött, vállalkozói igazolvánnyal,

szakmai alkalmassággal, legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező, regisztrált

mezőgazdasági termelő, aki ezt a feltételt az országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII.

27.) OM rendelet, a 7/1993(XII. 30.) MÜM rendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

törvény és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerinti (OKJ, OSZJ jelzésű)

bizonyítvánnyal igazolja,

• szakmai alkalmasságát legalább egy éves mezőgazdasági gyakorlattal bizonyította,

• üzleti tervében bizonyítja, hogy a beindított (átvett) üzem a tevékenység megkezdését

követően legfeljebb öt éven belül megfelel a gazdaságilag életképes üzem kritériumainak

• a gazdaság tevékenységéhez illeszkedő saját tulajdonú és/vagy a gazdálkodás előírt

időtartamáig terjedő, érvényes földbérleti szerződésen alapuló bérelt földterület használatával

rendelkezik, vagy vállalja azt, hogy a pályázat elfogadását követő 3 hónapon belül a

földterület rendelkezésére áll,

• a mezőgazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként, főfoglalkozásban10, a gazdaság

vezetőjeként végzi, vagy abban az esetben, ha a gazdaságot részmunkaidőben működteti,

vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet annak megkezdésének időpontjától legfeljebb

három éven belül főfoglalkozásban folytatja (Magyarországon minden pályázó fiatal induló

gazdálkodó kizárólagos vezetője gazdaságának);

20


• vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet a gazdasági életképesség elérésének

időpontjától legalább 5 évig egyéni vállalkozóként, főfoglalkozásban, a gazdaság vezetőjeként

folytatja;

• az üzem már megfelel a környezetvédelmi,higiéniai és állatjóléti jogszabályok előírásainak,

vagy pedig a kötelezően teljesítendő feltételek megteremtését a tevékenység megkezdését

követő öt éven belül vállalja,

• kvótát igazolja (Magyarország számára a csatlakozási szerződés bizonyos termékek esetében

kvótát határoz meg, amelyek esetében a beruházás nem eredményezhet országos szinten olyan

termelésbővítést, mely az előírt kvóták túllépését eredményezné.

• megfelelő értékesítési lehetőségeket bemutatja.

• nem adható támogatás már megkezdett munkálatokra vagy olyan tevékenységekre,

amelyeket a támogatási kérelmeknek az MVH-hoz történő megfelelő benyújtása előtt

végeztek.

• a pályázó vállalja, hogy a támogatást nem fordítja lakóhely megvásárlására, lakhatási

költségekre (bérleti díj, rezsi), személy- és tehergépkocsi vásárlására, személy- és teherautók

fenntartásával kapcsolatos költségekre (lízingdíj, üzemanyagköltség), valamint képzési

költségekre.

Kiválasztás kritériumai:

A pályázatok elbírálásánál az alábbi kiválasztási szempontok érvényesülnek:

• gazdaság mérete, teljesítménye, életképességének minősítése,

• termelői értékesítési szervezeti tagság,

• gazdaság átvétele,

• a gazdaság életképességének minősítése,

• a pályázó képzettségének szintje,

• a környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásoknak való megfelelés mértéke,

• létrehozott és megőrzött munkahelyek száma,

• a mezőgazdasági gyakorlatban töltött idő,

• kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területeken gazdálkodók

• azonos minősítésű pályázatok esetén a női- a roma vagy a fogyatékos vállalkozók által

benyújtott pályázatok előnyt élveznek.

21


0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Ny ugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magy arország

Dél-Dunántúl Észak-Magy arország

Észak Alföld Dél-Alföld

Elutasítás indokai régiós bontásban

Támogatói döntés visszavonás

Visszalépés

Helytelen hiánypótlás miattelutasítottBizottsági javaslat

Jogosulatlanság

Elutasítás indoka, régiók

szerint

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


g

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarorszá

g

Észak Alföld

Dél-Alföld Összesen:

Jogosulatlanság 11 16 20 17 16 41 34 155Bizottsági javaslat 25 6 3 19 7 37 49 146Helytelen hiánypótlás miatt elutasított 5 9 4 6 12 21 16 73Visszalépés 4 2 2 3 1 5 11 28Támogatói döntés visszavonás 1 1Mindösszesen: 45 33 29 45 36 105 110 403

Elutasítás indoka, régiók

szerint

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


g

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarorszá

g

Észak Alföld

Dél-Alföld Összesen:

Jogosulatlanság 7% 10% 13% 11% 10% 26% 22% 100%Bizottsági javaslat 17% 4% 2% 13% 5% 25% 34% 100%Helytelen hiánypótlás miatt elutasított 7% 12% 5% 8% 16% 29% 22% 100%Visszalépés 14% 7% 7% 11% 4% 18% 39% 100%Támogatói döntés

0% 0% 0% 0% 0% 100% 0% 100%

22


visszavonás

A leggyakoribb elutasítási indok: Jogosulatlanság, mely a jogosultsági kritériumok

valamelyikének nem teljesítéséből, megszegéséből ered.

A legtöbbször előforduló jogosulatlansági probléma:

- a pályázó nem megfelelő végzettsége,

- túl magas szakmai képzettséggel együtt, szaktanácsadó szolgáltatásának igénybevétele,

melyet a DEB nem fogadott el, és mivel a pályázati eljárás szabályai szerint: „az igényelt

támogatási összeg részben nem, csak teljes egészében ítélhető meg.”, így az igénylések

elutasításra kerültek.

- nem megfelelő szaktanácsadó alkalmazása: névjegyzékben nem regisztrált, nem a fő

tevékenységre irányuló szaktanácsadó

- 2 EUME méretegység túllépése, korábban működtetett, az előírt indulónál nagyobb méretű

gazdaság,

- nem bizonyított az önálló termelő tevékenység, túlzott a család szerepe, nem működőképes a

gazdaság a családi háttér nélkül,

- fejlesztési típusú hitel, vagy támogatás igénybevétele, a pályázat benyújtását megelőzően.

A legtöbb jogosulatlanságból eredő elutasítás (26 %) az Észak-alföldi régióban történt, a

Nyugat-Dunántúlon történt a legkevesebb jogosulatlanság miatti elutasítás (7 %).

A jogosulatlanságból eredő elutasítást, a Döntés Előkészítő Bizottság (DEB) nem támogató

javaslata követi az elutasítás indokai listán, melynek alapja a kiválasztási kritériumoknak

való meg nem felelés, a benyújtott pályázati anyag alacsony pontszáma.

A legtöbb DEB által javasolt elutasítás (34 %) a Dél-alföldi régióban történt, a

legkevesebb, 2 %-kal, Közép-Magyarországon fordult elő.

A helytelen hiánypótlás miatt elutasított pályázatok leggyakoribb okai:

- az előírt határidőn túl, vagy

- határidőre, de nem megfelelő tartalommal benyújtott hiánypótlás,

- gyakran előforduló probléma volt még: az utólag bekért információk nem teljes körű, vagy

nem határidőn belül történő benyújtása.

23


A legtöbb, nem megfelelő hiánypótlás miatt történt elutasítás (29 %) az Észak-alföldi

régióban történt, legkevesebb, 5 %-kal, Közép-Magyarországon fordult elő.

A pályázó által a támogatási igény visszavonására mindössze 28 alkalommal került sor, ebből

24-szer még szerződéskötés előtt, 4 alkalommal pedig azt megelőzően.

A visszalépés okai:

- a pályázó később szembesült a pályázat megvalósítása, és a befejezését követően

teljesítendő kötelezettségekkel, és előreláthatóan nem tudta garantálni az előírások betartását,

- a 2007-2013 közötti támogatási időszakban várhatóan magasabb összegű támogatás

igénybevétele miatt visszalépett az AVOP „Fiatal Gazdák Induló Támogatás”-tól.

Visszalépés a legnagyobb arányban, a Dél-alföldi régióban történt (39 %).

Támogatói döntés visszavonására 1 alkalommal került sor.

24


A döntéshozatali eljárás elemzése, az egyes eljárási szakaszok hossza, a

hiánypótlások száma, jellege szerint

AVOP Végrehajtás intézményrendszere

- AVOP-Irányító Hatóság (IH)

FVM Hatósági Főosztály

- AVOP Közreműködő Szervezet:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

- Kifizető Hatóság:

Magyar Államkincstár (MÁK),

Pénzügyminisztérium

- Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) - KTK IH

Pályázatkezelés

1. szint:·MVH Regionális Irodái:

- Pályázat érkeztetése, feldolgozása, hiánypótlása, befogadása.

- Előzetes értékelés, felterjesztés az MVH Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága,

Központi Pályázati Osztályához.

- Az AVOP IH jóváhagyását követően, írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről,

illetve elutasításáról.

- Támogató döntés esetén előkészíti a támogatási szerződést, bekéri a szerződéskötéshez

szükséges dokumentumokat a pályázótól, majd megköti a jogosulttal a támogatási szerződést.

- Ellenőrzi a támogatási szerződésben rögzített beruházás megvalósulási folyamatát, kezeli az

esetleges módosításokat, kérelmeket, tájékoztatja a jogosultat az elszámolások benyújtásáról,

fogadja, és kezeli az elszámolási dokumentációt, melyet befogadás után felterjeszt az MVH

Központba, a pályázatban és az elszámolás során benyújtott dokumentumok alapján helyszíni

ellenőrzést végez.

25


2. szint:·MVH Központi Pályázati Osztály

- Összeállítja a pályázatok országos listáját, intézkedésenként és felterjeszti a Döntés-

előkészítő Bizottságok elé.

- Szakmai kontroll: pontozás felülvizsgálat, pályázat értékelésének, szakmai tartalmának

felülvizsgálata. Az országos áttekintés miatti tapasztalatból következően, a régiós munka

kiegészítéseként.

3. szint: Döntés-előkészítő Bizottságok

A Bizottság FVM IH által, szakmai szempontok alapján összeállított testület. 6 fő

minisztériumi szakember, és 1 fő MVH szakember, mint szavazati joggal rendelkezők.

Továbbá meghívott, véleményezési joggal igen, de szavazati jogkörrel nem rendelkező

szakemberek, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, AGRYA részéről.

A DEB támogatási / elutasítási javaslatot hoz az elé terjesztett pályázatok támogathatóságáról.

Véleményét továbbítja az Irányító Hatóság (FVM) vezetőjének, a döntés meghozatalára.

4. szint: AVOP Irányító Hatóság

Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága (IH) a

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül került felállításra. Az Irányító

Hatóság – hazai kormányzati politikákkal összhangban – teljes körű felelősséggel tartozik az

operatív program, az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális

kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért.

Az Irányító Hatóság a Döntés-előkészítő Bizottság véleménye alapján dönt a pályázatokról,

majd tájékoztatja az MVH Regionális Irodáját a döntésről.

Az Irányító Hatóság fő feladatai:

- Programozás,

- Monitoring rendszer felállítása, működtetése,

- Pénzügyi statisztikai információk gyűjtése a végrehajtásról,

26


- A Program Kiegészítő dokumentum kidolgozása, módosítása,

- éves végrehajtási jelentés, éves és időközi értékelés

- Operatív feladatok:

- Szerződéskötés jóváhagyása

- Kifizetések jóváhagyása

- Költségek hitelesítése

· könyvviteli rendszerek alkalmazása / alkalmaztatása

· pénzügyi menedzsment és ellenőrzés

· szabálytalanságok kezelése

· közösségi irányelvek, közbeszerzési szabályok tiszteletben tartása

· az információ és nyilvánosság

· az OP Monitoring Bizottság működtetése

· ellenőrzési nyomvonal kidolgozása

A pályázatkezelés határidői:

A befogadásra való jogosultság vizsgálata:

A teljesség vizsgálata a benyújtott Pályázati Tervdokumentáció megfelelő kitöltésének és a

szükséges dokumentumok meglétének ellenőrzése alapján.

Amennyiben a pályázó hiányos, formai hibás pályázatot nyújt be, ennek rögzítése után az

MVH egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel, aminek teljesítésére a felszólítás

kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség.

A hiánypótlást követően is hiányos pályázatot az MVH elutasítja. Az elutasítás ellen a

kézhezvételtől számított 15 napon belül a pályázó az MVH Elnökének címzett írásos

kifogással élhet az elutasító döntést hozó Regionális Kirendeltségnél.

Rangsorolás, előterjesztés döntésre:

A pályázatokat az MVH a befogadás dátumától számított 60 napon belül bírálja el.

Az MVH az elbírált pályázatokról 2 hetente intézkedésenként országos rangsort készít az

AVOP intézkedésenkénti Döntés-előkészítő Bizottságok részére, amelyek havonta,

indokolt esetben gyakrabban üléseznek.

A bizottságok a rendelkezésre álló források erejéig javaslatot tesznek az Irányító Hatóság

(FVM) vezetőjének a támogatási döntés meghozatalára.

27


A támogatásban részesülő pályázók (végső kedvezményezett) számára a szerződés

megkötésére a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően 30 nap áll

rendelkezésre, amely időtartam alatt a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályait kell

alkalmazni. Amennyiben e határidőn belül a pályázó érdekkörében felmerült okból nem jön

létre a szerződés, úgy a támogatási döntés hatályát veszti. Amennyiben a pályázó a támogatási

szerződés keltétől számított 60 napon belül a kivitelezést nem kezdi meg, úgy az MVH a

támogatási szerződéstől eláll.

Az Irányító Hatóság elutasító döntésével szemben a pályázó írásban, a Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Miniszternek címzett és címére küldött kifogást terjeszthet elő a döntés

kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogás elbírálásának ideje annak kézhez

vételétől számított 30 nap, mely további 30 nappal meghosszabbítható. A döntés ellen további

jogorvoslatnak helye nincs.

A pályázatok elbírálási szakasza jelentősen több időt vett igénybe, mint amennyi idő a

pályázati kiírás szerinti határidők teljesítéséhez elegendő lett volna. Ennek oka a nagyszámú

beérkezett pályázat, mind a Fiatal Gazdák induló támogatása intézkedésre, mind az egyéb

jogcímekre, a Döntés Előkészítő Bizottság, a régiós kirendeltségeken lezajlott hiánypótlások

mellett, egyéb adatok bekérését tartotta szükségesnek, a helyes döntési javaslat

meghozatalára, emiatt egy pályázó kérelme több bizottsági ülésen került megtárgyalásra.

Fontos dátumok az AVOP-pal kapcsolatban:

AVOP jóváhagyása: 2004. 06. 21.

AVOP PKD várható elfogadása: 2004. 07. 06.

AVOP pályázati felhívások: 2004. 03. 31.

AVOP pályázatok indulása: 2004. 05. 03.

AVOP szerződéskötés kezdete: 2004. 09. 01.

Pályázatbenyújtási időszakok:

1. szakasz: 2004. 05. 02. – 2005. 08. 01.

2. szakasz: 2006. 01. 04. – 2006. 04. 25.

28


Az eljárási szakaszok elemzése:

A pályázatok benyújtását, beérkezését követően, a régiós kirendeltségek iktatják az

igényléseket, iktatást követően formai ellenőrzés következik, melyet követhet:

- befogadás, amennyiben tökéletes pályázatot nyújtott be a pályázó,

- hiánypótlás, ha nem teljes körű a benyújtott dokumentáció,

- elutasítás, amennyiben alapjogosultsági kritériumnak nem felel meg a pályázó.

A hiánypótlás teljesítésére 15 nap áll rendelkezésére a pályázónak, amelyet 1 alkalommal, a

hiánypótlási határidő letelte előtt, írásban kérhet meghosszabbítani, egy újabb 15 napos

határidőre. A hiánypótlást követően újabb ellenőrzés következik, amennyiben a hiánypótlást a

pályázó nem teljesítette a felszólításnak megfelelően a pályázat elutasításra kerül. A

hiánypótlás teljesítését követően befogadás következik.

A befogadást követően szakmailag értékelik a benyújtott pályázati anyagot a befogadó

kirendeltségen, és pontozzák, majd felterjesztik az MVH Központi Pályázatkezelési

Osztályára, ahonnan a Döntés Előkészítő Bizottság (DEB) elé kerül. A DEB-en újabb

értékelés következik, és a Bizottság is pontozza a pályázatot, majd meghozza a döntését:

- támogatásra tesz javaslatot az Irányító Hatóság felé,

- a döntés meghozatalához újabb adatokat kér be a kirendeltségeken keresztül a pályázótól,

- elutasításra tesz javaslatot az Irányító Hatóság felé.

Az AVOP 1.4.1. Fiatal gazdálkodók induló támogatása jogcímre 2004.05.02-től nyílt meg a

lehetőség első alkalommal a pályázatok benyújtására. Az első pályázat május 13-án érkezett.

A beérkezés és az iktatás között eltelt idő

Beérkezés és iktatás között eltelt idő Megoszlás

0 nap 32%1 nap - 1 hét között 50%1 - 2 héten belül 7%2 hét -1 hó között 6%1 - 2 hó között 5%2 - 4 hó között 1%Összesen: 100%

29


A beérkezett pályázatok 32 %-a a beérkezés napján iktatásra került, 50 %-át 1 héten belül

nyilvántartásba vették, a beérkezett pályázatok 18 %-a 1 hét és 4 hó közötti időtartam alatt

került iktatásra.

Az iktatás és a formai ellenőrzés között eltelt idő

Iktatás és formai értékelés között eltelt idő Megoszlásnincs adat 23%1 héten belül 11%1-2 hét között 10%2 hét-1 hónap között 13%1-3 hónap 34%3 hónapon túl 10%Összesen: 100%

A formai ellenőrzés lezárására legtöbb esetben (34 %) 1 – 3 hónap között került sor, a

leghosszabb ellenőrzési eljárási szakasz 409 napot vett igénybe.

A formai ellenőrzés és a DEB ülés között eltelt időt mutatja az alábbi táblázat:

Formai ellenőrzés bizottsági ülés között eltelt idő Megoszlás

nincs adat 38%1 hónapon belül 6%1-2 hó között 21%2 - 3 hó között 13%3 - 6 hónap 19%6 hó - 1 év között 3%Összesen: 100%

Az ismert adatok alapján a formai ellenőrzés lezárását, a befogatást követően legtöbb esetben

(21 %) 1 és 2 hónap között kerültek a pályázatok Bizottság elé, de az esetek 35 %-ában 2

hónapnál több idő telt el, így a pályázati kiírásban vállalt 60 napos határidő a befogadás és a

döntés között nem volt tartható.

30


A teljes eljárási szakaszok hosszát mutatják az alábbi táblák, a beérkezéstől a végső döntésig:

Beérkezés-támogató döntés Megoszlás Beérkezés-elutasító döntés Megoszlás1-2 hónap 2% 4 hónapon belül 11%2-3 hónap 10% 4-6 hónapon belül 23%3-4 hónap 9% fél év-3/4 év 53%4-5 hónap 14% 3/4 év-1 év 9%5-6 hónap 14% éven túl 5%fél év-3/4 év 40% Összesen: 100%3/4 év-1 év 7%éven túl 3%Összesen: 100%

Beérkezés - hiánypótlás miatti elutasítás Megoszlás Beérkezés - alapjogosultság

miatti elutasítás Megoszlás

1 - 3 hónap 46% 1 héten belül 16%3 - 4 hó 24% 1 hét-1 hónap 29%4 - 6 hó 23% 1 - 3 hónap 37%6 hó - 1 év 6% 3 hó - 1 év 17%Összesen: 100% Összesen: 100%

Beérkezés-visszalépés Megoszlás2 hónapon belül 48%2 - 3 hónapon belül 13%3 hó - 1 év 35%éven túl 4%Összesen: 100%

IH támogató döntés - szerződéskötés között eltelt idő Megoszlás db

1 hónapon belül 17% 461-2 hónap 30% 832-3 hónap 28% 783-4 hónap 13% 354-5 hónap 8% 215-6 hónap 3% 7fél év-3/4 év 1% 43/4 év-1 év 0% 1éven túl 0% 1Összesen: 100% 276

31


Az értékelésből jól látszik, hogy a pályázatban vállalt határidőkhöz képest jelentősen

elhúzódtak az értékelések, és döntések.

Ennek okai:

- A pályázati anyagban kötelezően előírt mellékletek csatolásával sok esetben még nem

volt elegendő információ a DEB kezében ahhoz, hogy felelős döntést hozhasson, ezért

szükség volt egyéb adatok bekérésére, mely jelentősen növelte a döntés meghozatalára

szánt időt. Jellemző, hogy egy-egy pályázó értékelését több Bizottsági ülésen való

tárgyalás, és adatbekérések előzték meg.

- Nem egyértelmű hiánypótlások megküldése miatt sok esetben a kirendeltségeken és a

DEB ülésen is egyéb adat (-ok) bekérésére volt szükség.

Azonban ezek az információkérések és hiánypótlások tették lehetővé, hogy a pályázatok

ne elutasításra, hanem támogatásra kerülhessenek, köszönhetően az eljárásban résztvevő

hivatalok rugalmasságának.

- Az AVOP pályázatokra általánosságban is elmondható, hogy sokkal több és nagyobb

támogatási igényű pályázat érkezett be a különböző jogcímekre, mint ahogyan azt

várta az Irányító Hatóság. Kiemelten nagy igény jelentkezett az Észak-alföldi és a Dél-

alföldi régióban. A régiók kapacitása nem bírta el a rengeteg anyag feldolgozását,

miközben a pályázatok folyamatosan érkeztek. Ezért fordult elő nagy számban a több

hónapig, esetleg 1 évig is elhúzódó döntés meghozatala a pályázat benyújtásától

számítva.

32


A megvalósítás során az előleg igénylések valamint a mérföldkövek számának

statisztikai kimutatása

A Fiatal Gazdák Induló Támogatása intézkedés nyertes pályázói részére, a 2005. július 14-től

megkötött szerződések esetén, az elnyert támogatás 25 %-ának erejéig, előleg igénylésére volt

lehetőség.

Az előleget csak indokolt esetben lehetett igényelni, a pályázatban részletesen alátámasztott

indoklással, előleg-igénylési nyilatkozat kitöltésével, és külön jelzálog felajánlásával. A

biztosítékok rendelkezésre állásának igazolását követő 30 napon belül az előleg kiutalásra

került. A kiutalás napjától számított 6 hónapon belül a pályázó köteles volt elszámolást

benyújtani, ellenkező esetben az előleget vissza kellett fizetnie. Az előleggel való

elszámolásra a záró mérföldkőben volt lehetőség, de minden esetben úgy, hogy az előleg és az

időközi kifizetések ne haladják meg a támogatási összeg 80 %-át.

Az előleg összegének 120 %-ának erejéig felajánlott jelzálogot az előleggel való elszámolásig

szükséges biztosítani. A támogatás 120 %-ának erejéig biztosítékot beruházási projekt esetén

a működési kötelezettség végéig, nem beruházási jellegű projekt esetében a megvalósítási

időszak tartama alatt kell fenntartani.

A 278 nyertes pályázóból 43 fiatal gazdálkodó tartott igényt az előlegre.

Az utófinanszírozott pályázatok esetén kiemelt jelentősége van az előleg igénybevételének,

főleg akkor, ha induló gazdaság alapításáról van szó. Ennek ellenére mégis alacsony az

igénylők aránya (15 %), aminek több oka lehet:

- fiatal gazdálkodóként a jelzálog biztosítása nehezebben megoldható, a támogatás 120

%-ának mértékéig biztosítandó jelzálog lehet megvalósuló értéknövelő beruházás, de

az előleg esetén ez nem elfogadható,

- tájékozatlanság – nem tudott a pályázó az előleg igénybevételének lehetőségéről,

figyelmen kívül hagyta a pályázat benyújtásakor az igénylés kitöltését,

- a tervezettnél hosszabb elbírálási időszakot követően sok esetben a támogatási

szerződés megkötése után rövid időn belül megtörtént a teljes elszámolás, ezért nem

látta indokoltnak a pályázó az előleg igénylését.

33


- Amennyiben hitelt/kölcsönt vett fel a beruházás megvalósításához, akkor nem

igényelte mellé az előleget, mert egyszerűbb csak a bank részére jelzálogot biztosítani,

- Azon kedvezményezettek részére jelenthet segítséget, akik a beruházás

megvalósításához, előfinanszírozásához rendelkeznek egy nagyobb arányú saját

forrással, és az előleg segítségével át tudják hidalni átmeneti likviditási problémáikat.

A támogatási szerződésben foglalt projekt megvalósítására 36 hónap áll rendelkezésére a

fiatal gazdálkodónak. A megvalósítást a szerződéskötéstől számított 60 napon belül köteles

megkezdeni, ha előleget igényel, akkor az előleg folyósításakor. A megvalósítási időtartam

alatt maximum 4 mérföldkő (fejlesztési szakaszok határai, amelyek befejezettnek tekinthetők

és mérhetők) tervezhető, a mérföldkövek között minimum 30 napnak kell eltelnie. Előleg

igénybevétele esetén az első mérföldkövet az előleg tervezett igénybevételétől számított hat

hónapon belül kell tervezni. Az utolsó mérföldköves támogatási igénylést kizárólag a

szükséges szakhatósági engedélyek, hozzájárulások benyújtása esetén teljesíti a Hivatal.

A mérföldkövek megállapítása során nem kell elszámolási időszakokkal számolni, az év

minden munkanapjára tervezhető támogatási elszámolási csomag benyújtása. Az 1 000 000

forint támogatási értékhatárt meg nem haladó beruházás esetén egy alkalommal van lehetőség

elszámolásra. Az 1 000 000 forint támogatási értékhatárt meghaladó beruházás esetében – a

záró elszámolás kivételével – minimum 1 000 000 forintonként van lehetőség elszámolásra.

Az egy pályázatban vállalt mérföldkövek száma, régiónkénti bontásban:

Mérföldkövek száma

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Dunántúl


Észak Alföld

Dél-Alföld Összesen Megoszlás

1 28 19 6 14 19 59 64 209 75,2%

2 2 2 1 7 2 12 18 44 15,8%

3 2 1 0 1 3 4 4 15 5,4%

4 3 0 1 3 0 1 1 9 3,2%

6 1 0 0 0 0 0 0 1 0,4%Összesen: 36 22 8 25 24 76 87 278 100,0%

A legtöbb nyertes pályázó (209 fő, 75,2 %) 1 mérföldkőben vállalta megvalósítani a pályázati

dokumentációban részletezett projektet.

34


Az 1 alkalommal való teljes elszámolás indoka, hogy:

- a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe a pályázat elbírálási szakasza, és a támogatási

döntésről szóló értesítés kézhezvétele és a támogatási szerződés megkötése között

eltelt időszak. Ennek köszönhetően a kedvezményezett nagymértékben előkészítette a

projekt megvalósítását, vagy a befogadást követően meg is valósította azt, így a

támogatási szerződés megkötése után rövid időn belül benyújthatta a

támogatásigénylési csomagot,

- gazdaságátvétel, gépvásárlás, tanyavásárlás, stb. esetén gyorsan lezajlott a

megvalósítás, és a nem szakaszolható projektek esetén nem is volt lehetőség több

mérföldkő megállapítására.

35


Kimutatás a megvalósulási időről beruházás, földrajzi terület, és ágazat

szerint







véglegesnek.

Tényleges megvalósulási időről 43 kedvezményezett esetén tudunk beszámolni.

Megvalósulási idő Megoszlás db 0 nap 2,33% 11 héten belül 6,98% 31 hét - 1 hónap között 11,63% 51- 2 hónap között 20,93% 92 -3 hónap között 25,58% 113 -6 hónap között 16,28% 76 hó- 1 év között 11,63% 51 - 1,5 év között 4,65% 2Összesen: 100,00% 43

A pályázók 21 %-a 1 hónapon belül megvalósította a vállalt projektet. A kedvezményezettek

63 %-a 1 hónap és fél év közötti idő alatt fejezte be a beruházást. 16 %-ban volt jellemző az

eddig lezárt pályázatok közül, amelynél 6 és 18 hónap között volt a megvalósulási idő.

36


Az elutasított pályázatok elemzése az elutasítás indoka szerint

Szaktanácsadás, és szaktanácsadó nem megfelelő „alkalmazása”:

Gyakori hibaként jelentkezett, hogy egyes feladatok, akár irányítási munkák elvégzésére

kívánta a pályázó igénybe venni a szaktanácsadó szolgáltatásait.

Magas, egyetemi, főiskolai (egyes esetekben szakirányú) szakmai képzettséggel együtt,

szaktanácsadó szolgáltatásának igénybevétele, melyet a DEB nem fogadott el, és mivel a

pályázati eljárás szabályai szerint: „az igényelt támogatási összeg részben nem, csak teljes

egészében ítélhető meg.”, így az igénylések elutasításra kerültek.

Nem megfelelő szaktanácsadó alkalmazása: nem névjegyzékben regisztrált, nem a

főtevékenységre vonatkozó területen jártas szaktanácsadó szolgáltatásainak igénybe vétele.

Szakképzettség:

Elsősorban az 1. pályázati szakaszban (2004. 05. 02. – 2005. 08. 01.) beérkezett pályázatoknál

volt jellemző elutasítási indok.

Ebben az időszakban csak a pályázatban megjelölt főtevékenységnek megfelelő, szakirányú

végzettség megléte esetén volt támogatható a fiatal gazdák induló támogatási kérelme.

Egyéb szakmai:

A pályázó már igénybevett 1 millió Ft feletti fejlesztési támogatást

A pályázatból nem derül ki egyértelműen, hogy a pályázó milyen tevékenységet kíván

végezni. Tevőleges mezőgazdasági tevékenység bemutatása hiányzik.

A pénzügyi adatok nem életszerűek.

Termelési terv hiányzik.

Önálló gazdaság létrejötte nem biztosított:

37


Számos esetben előfordult, hogy a pályázó családi gazdaság tagjaként már jelentős mértékű

mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és a pályázatban kifejtett gazdaság működtetése

során sem tudta elkülöníteni a saját vállalkozását a családitól.

A pályázati anyagból nem állapítható meg az életképes gazdaság létrejötte, illetve az induló

gazdaság kritériumának való megfelelés:

A pályázati anyagban leírtakat, utólagos adatbekérés ellenére sem tudta alátámasztani

(földhasználati lapszemle, bérleti szerződés, szándéknyilatkozat, előszerződés, stb.)

DEB által kért (általában) egyéb információk:

• mutassa be tevőleges mezőgazdasági termelő tevékenységét;

• mutassa be, hogy hogyan különül el a gazdasága a szülei gazdaságától;

• nyilatkozzon, hogy a jövőben (időpont meghatározással) hogyan kíván dolgozni

(főállásban/részmunkaidőben);

• mutassa be a családi gazdaságra vonatkozó alapító szerződést;

• mutassa be adóbevallását az elmúlt két évre vonatkozóan;

• mutassa be őstermelői igazolványát (értékesítési lap, betétlap);

38


A 2007-2013. között meghirdetésre kerülő „Fiatal mezőgazdasági termelők

elindításához nyújtandó támogatás”

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) „Fiatal mezőgazdasági

termelők elindításához nyújtandó támogatás” jogcímének célja:

- fiatal gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint

- a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása,

- a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása,

- a vidék népességmegtartó képességének növelése és

- a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása.

Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában foglalóan),

állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet végezni szándékozó

fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához.

A támogatás, vissza nem térítendő, jövedelempótló jellegű, melyet a fiatal gazdálkodó 1

alkalommal igényelhet a gazdálkodásának elindításához.

Mértéke: 40 000 euró, melynek 90 %-át a Közreműködő Szervezet egy összegben fizeti ki a

kedvezményezett részére, a támogatási határozat kézhezvételét követően.

A fennmaradó 10 % támogatást, a támogatási határozat kézhezvételét követő 3 éven belül,

kifizetési kérelem benyújtásával lehet lehívni.

A kifizetési kérelem benyújtásának feltétele:

- az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjának keretében szervezett kötelező képzésen

részt venni, és azt elvégezni;

- a mezőgazdasági üzemet személyesen vezetni, miután a gazdaság életképességi határa az 5

EUME-t meghaladja;

- a támogatás igénylésekor benyújtott üzleti tervben foglalt mutatókat teljesíteni, időarányos

vagy az ott meghatározott ütemezésnek megfelelő előrehaladást elérni;

39


- az üzemének méretét a támogatási határozat kézhezvételét követő 3 év alatt legalább 5

EUME-ra növelni,

- az előző pontban meghatározott üzemméretet támogatási határozat kézhezvételét követő 5.

év végéig fenntartani, és

- a támogatási határozat kézhezvételét követő 5 évig megtartani a gazdálkodási formáját.

A kérelmező a támogatást akkor veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásakor:

- A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló

9003/2002.(SK.6.) KSH Közlemény (TEÁOR) szerinti 01.1-01.3 tevékenységek közül

legalább egyet végez;

- egyéni vállalkozó;

- a rendelet mellékletében felsorolt végzettségek legalább egyikével rendelkezik, vagy felső

oktatási intézmény agrár karán szerzett oklevelet, diplomát;

- a 20. életévét már betöltötte, de a 40. életévét még nem töltötte be;

A kérelmező a támogatást nem veheti igénybe, ha a támogatási kérelem benyújtásakor

- egyéni vállalkozói igazolványa a 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott

mezőgazdasági tevékenység végzésére 12 hónapnál régebben feljogosítja;

- az üzemének mérete eléri a 3 EUME-t;

- korábbi kérelme alapján 1 000 000 forintot meghaladó fejlesztési típusú agrár vagy agár-

vidékfejlesztési támogatást hagytak jóvá.

A kérelmező köteles biztosítékot nyújtani a támogatás mértékének 120 %-áig az MVH

részére.

A támogatási kérelmet elektronikusan és papír alapon is be kell nyújtani.

A támogatási kérelemhez mellékelni kell

- üzleti tervet;

- a végzettséget igazoló okiratot, amennyiben már rendelkezésre áll;

- az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;

- termelői csoport, TÉSZ igazolását arról, hogy a kérelmező a csoport tagja.

A támogatási kérelmek bírálata pontrendszer alapján történik.

40


Jogkövetkezmények:

- Ha a kérelmező a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kifizetési kérelem benyújtásának

feltételei valamelyikének, akkor a támogatás fennmaradó 10 %-a számára nem fizethető ki.

- Amennyiben a kérelmező nem teljesíti a személyes üzemvezetési, a 3 év alatt 5 EUME

méretű gazdaság létrehozásának, és a gazdálkodási forma 5 évig való fenntartásának

kötelezettségét, akkor az igénybevett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak

minősül.

- Amennyiben az üzem EUME - ban kifejezett mérete a 4. évre vállalt mérettől 30%-ot

meghaladóan marad el, akkor a 30%-ot meghaladó csökkenésen túl százalékpontonként a

támogatási összeg 5%-át kell a támogatási összegnek visszafizetni.

- Amennyiben a kérelmező a támogatási kérelemben vállalt munkavállalói létszámnál

kevesebbet foglalkoztat az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt, akkor köteles a

támogatási összegből – hiányzó foglalkoztatottanként évente – a támogatási összeg 2%-át, de

minimum 750 000 forintot visszafizetni.

- Amennyiben a pontozó táblában nyilatkozattal alátámasztott pontozási szempontok

ellenőrzése során kiderül, hogy a kérelmező nem valós adatot szolgáltatott, akkor az addig

kifizetett támogatás jogosulatlan igénybevett támogatásnak minősül és az ügyfél

támogatáshoz való joga megszűnik.

A 2007 – 2013 között tervezett Fiatal gazda támogatás lényeges eltéréseket tartalmaz az

AVOP - ban meghirdetett támogatáshoz képest:

- A támogatás felső határa az AVOP – ban 25 000, illetve 30 000 euró mértékű volt,

amely 40 000 euróra emelkedik,

- Induló gazdaságnak a 3 EUME alatti méretű gazdaságok számítanak az EMVA-ban,

az AVOP pályázatoknál csak maximum 2 EUME lehetett a pályázó gazdaságának

nagysága,

- Az AVOP – ban kizáró feltétel volt, ha a pályázó a gazdasághoz korábban fejlesztési

célú hitelt és/vagy 1 millió Ft-ot meghaladó fejlesztési támogatást felvett. Ez a feltétel

az EMVA – ban 1 millió Ft-ot meghaladó beruházási célú támogatás igénybevétele

esetén kizáró,

41


- A támogatás egyszeri tőkejuttatás formában, utólagos finanszírozású volt az

AVOP – ban, melyhez a 2005. július 14-től megkötött szerződésekhez igényelhető

volt 25 % előleg, az EMVA támogatása jövedelempótló jellegű, a támogatás 90 %-a

előfinanszírozással jut az igénylőhöz, megkönnyítve ezzel a beruházás

megvalósítását,

- Egyértelműen lehatárolt lesz a kérelemhez elfogadható mezőgazdasági végzettségek

köre, ellentétben a sok vitára okot adó AVOP pályázatok esetében,

- Megszűnik a szaktanácsadás igénybevételéhez kapcsolódó plusz támogatási összeg

folyósítása,

- Az AVOP pályázat előírásai szerint a kedvezményezettnek 5 éve van arra, hogy elérje

az életképes üzemméretet, az EMVA szigorúbban szabályoz, maximum 3 évet ad arra,

hogy 5 EUME méretű legyen a gazdaság, ellenkező esetben nem folyósítják a

támogatás fennmaradó 10 %-át

- Egyszerűbb eljárásrendszer várható az EMVA - ban:

Nem pályázatot, hanem kérelmet kell benyújtani az igénylőnek, jelentősen

kevesebb papírmunkával, és igazolás bekérésével

Támogatási szerződés helyett támogatási határozatot kap a kedvezményezett,

lerövidül a támogatási szerződés megkötésével járó 1-2 hónapos idővel a

pályázat megvalósításának lehetősége,

Elektronikusan is be kell nyújtani a támogatási kérelmet, megkönnyítve a

pályázatkezelők munkáját,

Jogerős építési engedély csak a támogatás lehívásához szükséges.

- szigorúbb, és jól körülhatárolt jogkövetkezmények, szankciók várhatók az EMVA –

ban, az üzleti tervben tervezett adatok nem megfelelő teljesítése esetén, a fenntartás

időszaka alatt,

- biztosíték nyújtására ugyanúgy szükség lesz a fiatal gazdálkodóknak, mint az AVOP

beruházás esetén, ellentétben az EMVA egyéb pályázataival, ahol nem kell a

támogatás 120 %-a erejéig biztosítékot felajánlani, hanem adók módjára lesz

behajtható a jogosulatlanul felhasznált támogatás.

42


Az ÚMVP-re vonatkozó kommunikációs feladatok megfogalmazása

A tanulmányban részleteztük az AVOP „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” program

végrehajtása során összegyűlt tapasztalatokat és elemeztük az eljárási szakaszokat. A

pályáztatás 2 éve alatt mind a pályázók, és mind a pályázatkezelők sokat tanultak, és ezeket az

eredményeket érdemes hasznosítani a a 2007 – 2013 között, az EMVA keretében

meghirdetésre kerülő „Fiatal mezőgazdasági termelők elindításához nyújtandó támogatás”

meghirdetését megelőzően, hogy a pályázók még jobb kérelmeket készítsenek, az eljárásban

részt vevő Hivatalok pedig hatékonyabban kezelhessék ezeket az igényeket, és mind több

kérelmező részére legyen biztosítható a támogatás.

A 2004 – 2006 közötti pályázati szakaszban gyűjtött tapasztalatok alapján kiemelten fontos a

„Fiatal mezőgazdasági termelők elindításához nyújtandó támogatás”-i lehetőség szerepének

kihangsúlyozása, prioritásainak, célkitűzéseinek, bemutatása, a pályázáshoz szükséges

ismeretek terjesztése a potenciális pályázók minél szélesebb körében, ahhoz, hogy az Új

Magyarország Fejlesztési Programban megfogalmazott célok teljesüljenek.

A jó minőségű pályázatok elkészítéséhez a pályázók hatékony tájékoztatásra,

felkészítésére van szükség, melyhez az alábbi kommunikációs eszközök használhatók:

Kommunikációs eszközök:

- rendszeres személyes, és telefonos tanácsadás, ügyfélszolgálat,

- fórumok, workshopok, információs napok, konferenciák szervezése, ahol korábbi

fiatal gazda kedvezményezett, pályázatkezelő, az új támogatási rendszert jól ismerő, a

pályázati anyag kidolgozásában részt vevő szakember, és leendő fiatal gazdálkodó

találkozhat egymással, megosztani tapasztalataikat, választ kapni a kérdéseikre, és

elsajátítani a gyakorlati tudnivalókat,

- média (Televízió, Nyomtatott sajtó, Internet, Rádió, stb.) bevonása: az eredmények

publikálásával, a várható pályázati rendszerről való folyamatos tájékoztatással, a

pályázati rendszerbe vetett bizalom növelése érdekében, és a hatékony pályáztatás

növelésére,

- kérdőívek készítése, a potenciális pályázók, és az igényeik felmérésére.

43


A hatékony kommunikáció megvalósítása, a célcsoportok elérésén múlik, melyhez igénybe

kell venni a Közreműködő Szervezet megyei Kirendeltségeit, az egyirányú

információáramlást biztosító médiát (TV, Nyomtatott sajtó, Internet, Rádió), és az interaktív

kommunikáció megvalósítását lehetővé tevő szakmai érdekképviseleti szerveket, szakirányú

felsőoktatási intézményeket, szaktanácsadói központokat.

A hatékony kommunikáció eredménye:

- A régiós és megyei kirendeltségek technikailag és humán kapacitással is időben fel

tudnak készülni a támogatási kérelmek fogadására, a pályáztatás szakaszos

megvalósításával elkerülhetők a feldolgozatlan kérelmek felhalmozódása, tarthatóvá

válnak a kiírásban megfogalmazott eljárási határidők, kiszámíthatóbbá válik a teljes

pályázati rendszer.

- Jobb minőségű támogatási igényelések érkeznek be a kirendeltségekre, nagyobb

lesz a támogatott kérelmek aránya,

- Kevesebb lesz a hiánypótlás és egyéb adatkérés miatt elhúzódó eljárások száma,

hamarabb kerülhet döntésre a kérelem, ezáltal gyorsabban indulhat el a

kérelemben megfogalmazott projektek megvalósulása,

- A gyorsabb eljárási szakaszok miatt többen vállalkoznak gazdaság indítására, mert

nem lesz akadályozó tényező, hogy 1-2 évig húzódik a támogatási kérelem sorsa, amíg

a fiatal gazdálkodó nem tudja a gazdaságát elindítani, nem termelhet,

- A fiatal gazda támogatás intézkedés céljai hatékonyabban teljesülnek: a fiatal

gazdálkodók kezdő gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának

előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék

népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdálkodási tevékenység hosszú

távú fenntartása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési (a kertészetet magában

foglalóan), állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-előállítási tevékenységet

végezni szándékozó fiatal gazdálkodók vállalkozásának elindításához.

44


Összegzés

A Fiatal gazdák induló támogatása program 1998-ban indult Magyarországon első

alkalommal, nemzeti forrásból, 30 %-os támogatási intenzitással finanszírozva az induló

gazdaságok beruházásainak megvalósítását.

A támogatás szükségességét a mezőgazdasági termelők elöregedése indokolta.

A nemzetközi tendenciához hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető a mezőgazdasági

tevékenységet főfoglalkozásként (teljes munkaidőben) végző munkaerő egyre kedvezőtlenebb

korösszetétele, elöregedése. Az egyénileg gazdálkodó gazdaságvezetők átlagéletkora 55 év.

Viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik főfoglalkozásként a mezőgazdasági

alaptevékenységet választják, pedig az agrárgazdaság jövője szempontjából fontos, hogy

fiatal, jól képzett és felkészült vállalkozók, gazdaságilag életképes üzemet hozzanak létre,

melyek munkahelyet is teremtenek.

A hazai forrású fiatal gazda támogatás 5 éves ciklusa alatt, közel 400 kezdő

agrárvállalkozó jutott vissza nem térítendő támogatáshoz.

A nemzeti program folytatásaként, 2004-2006 között az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési

Operatív Program keretében elindult a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című

intézkedés, az alábbi célokkal:

- a kezdő, 20 – 40 év közötti, szakmai végzettséggel és legalább 1 éves szakmai tapasztalattal,

egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, első gazdaságot alapító fiatal gazdálkodók

(különösen nők) számának növelése, vállalkozás-indításuk ösztönzése,

- a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítása,

- gazdaságilag életképes üzemek létrehozása,

- munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása.

A 100 %-os, vissza nem térítendő, 25 000, illetve 30 000 € mértékű, egyösszegű

tőkejuttatás, és kamattámogatott hitelfelvételi lehetőség révén támogatást lehetett

igényelni a mezőgazdasági termelő tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a

mezőgazdasági termelő tevékenység költségeire, beleértve a gazdaság teljes körű átvételét is.

A Fiatal gazdák induló támogatása intézkedésre 2 pályázati ciklusban lehetett

támogatási igényeket benyújtani, az első körben 2004. 05. 02. – 2005. 08. 01. között. A

45


kiírásra, ebben az időszakban 276 db pályázat érkezett be. A beérkezett pályázatok 41 %-át,

114 db-ot támogatott az Irányító Hatóság. A második pályázat beadási szakasz 2006. 01.

04. – 2006. 04. 25. nyílt meg. A kiírásra, ebben az időszakban 405 db pályázat érkezett be,

melyből 40 %, 164 db bizonyult sikeresnek.

A beérkezett és a támogatott pályázatok régiók szerinti megoszlása, az egyes régiók eredményessége, a benyújtott és sikeres pályázatok arányában:


pályázatokTámogatott pályázatok

Beérkezett pályázatok

Támogatott pályázatok

Nyertesek, a benyújtott pályázatok arányában

1 Nyugat-Dunántúl 82 36 12% 13% 44%2 Közép-Dunántúl 54 21 8% 8% 39%3 Közép-Magyarország 37 9 5% 3% 24%4 Dél-Dunántúl 73 25 11% 9% 34%5 Észak-Magyarország 59 24 9% 9% 41%6 Észak Alföld 178 76 26% 27% 43%7 Dél-Alföld 198 87 29% 31% 44%

Összesen: 681 278 100% 100%

A legtöbb beadott pályázat, a 7 régió közül, a Dél-alföldi (29 %), és az Észak-alföldi régióból

(26 %), a legkevesebb pályázat pedig a Közép-magyarországiból (5 %) érkezett. A

legeredményesebben pályázónak a Nyugat-dunántúli és a Dél-alföldi és a régió bizonyult (44

% a nyertesek aránya, a benyújtott pályázatokból).

A pályázatok számának régiós eloszlása jól tükrözi az egyes régiók mezőgazdasági jellegét,

a termőterületek minőségét és mennyiségét, illetve a birtokméretek alakulását, az egy

gazdaság által használt földterületek és állatlétszám nagyságát.

A pályázat kiírásakor megfogalmazott indikátorok 254 db nyertes pályázatot jelöltek meg,

melyből a nők által benyújtott pályázatok száma 45 db. A jelenlegi, még nem végleges

megvalósulási adatok szerint, nagyobb igény jelentkezett, mint az elvárt: 278 pályázó kötött

támogatási szerződést, melyből a nők száma 38 fő.

A pályázatok ágazat szerinti megoszlását tekintve a 01. 11 TEÁOR kódú, Gabonafélék,

egyéb, máshova nem sorolt növény termelése tevékenységet választotta fő tevékenységének a

legtöbb nyertes pályázó, 119 fő, az összes kedvezményezett fiatal gazdálkodó 43 %-a. 196

nyertes pályázó (71 %) növénytermesztésre alapozott gazdaság létrehozását valósította meg a

támogatás segítségével. 72 fő állattenyésztő, és mindössze 10 fő kezdett vegyes gazdálkodási

fő tevékenységű vállalkozást.

46


A fő mezőgazdasági ágazatok közötti aránytalanság jól jellemzi az országos tendenciát is,

illetve tovább erősíti a növénytermesztés irányába történő eltolódást.

Ennek lehetséges okai: csökkenő állatlétszám; az állattenyésztés tőke-igényessége; a

növénytermesztés nagyobb mobilitása, rugalmassága, a piaci igényekhez való gyorsabb

igazíthatósága; az állattenyésztés biológiájából eredő viszonylagos lassúsága; kötöttebb, egész

évben állandó, szoros időbeosztás szerinti elfoglaltságot jelent; az induló gazdálkodó számára

(is) riasztó, sokszor teljesíthetetlennek tekintett állatjóléti-, higiéniai, stb. előírásokból eredő

kötelezettségek teljesítése; kvótához kötött gazdálkodás.

A pályázati hibák feltárása során az a következtetés vonható le, hogy a pályázatok

kiválasztása során alkalmazott kritériumrendszer alapján döntési előterjesztést hozó Bizottsági

javaslat és a jogosultsági kritériumok nem teljesítése miatt utasították el a pályázók

igényeinek legnagyobb részét, 45, és 31 % arányban. Kis mértékben, 15 % arányban volt az

elutasítás indoka a helytelen hiánypótlás. A pályázók 10 %-a visszalépett a megvalósítástól a

pályázat elbírálási, és megvalósítási szakaszában.

A pályázatok elbírálási szakasza jelentősen több időt vett igénybe, mint amennyi idő a

pályázati kiírás szerinti határidők teljesítéséhez elegendő lett volna. Ennek oka a nagyszámú

beérkezett pályázat, mind a Fiatal Gazdák induló támogatása intézkedésre, mind az egyéb

jogcímekre. A Döntés Előkészítő Bizottság, a régiós kirendeltségeken lezajlott hiánypótlások

mellett, egyéb adatok bekérését tartotta szükségesnek, a helyes támogatási/elutasítási javaslat

meghozatalára, emiatt egy pályázó kérelme több bizottsági ülésen került megtárgyalásra.

2007 – 2013 között, az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

keretén belül, új feltételekkel ismét lehetőség nyílik a kezdő agrárvállalkozók részére

induló támogatás igénybevételére.

A 2004 – 2006 közötti pályázati szakaszban gyűjtött tapasztalatok alapján kiemelten fontos a

„Fiatal mezőgazdasági termelők elindításához nyújtandó támogatás”-i lehetőség szerepének

kihangsúlyozása, prioritásainak, célkitűzéseinek, bemutatása, a pályázáshoz szükséges

ismeretek terjesztése a potenciális pályázók minél szélesebb körében, ahhoz, hogy az Új

Magyarország Fejlesztési Programban megfogalmazott célok teljesüljenek.

A jó minőségű pályázatok elkészítéséhez a pályázók hatékony tájékoztatásra,

felkészítésére van szükség, rendszeres személyes, és telefonos tanácsadás, ügyfélszolgálat,

47


fórumok, információs napok, konferenciák szervezése, a médiában, interneten való

információ nyújtásával, tájékoztató füzetek készítése, terjesztése segítségével.

A hatékony kommunikáció megvalósítása, a célcsoportok elérésén múlik, melyhez igénybe

kell venni a Közreműködő Szervezet megyei Kirendeltségeit, az egyirányú

információáramlást biztosító médiát (TV, Nyomtatott sajtó, Internet, Rádió), és az interaktív

kommunikáció megvalósítását lehetővé tevő szakmai érdekképviseleti szerveket, szakirányú

felsőoktatási intézményeket, szaktanácsadói központokat.







véglegesnek.

48

tanulmány a fiatal gazdák induló támogatása 2004-2006. közötti … · 2016-03-04 ·...

Documents