TDK-dolgozat

Szesze Zsanett 2011

Falvak kitörési lehetőségei a turizmus segítségével

Villages’ get over opportunities with help of the tourism

Kézirat lezárása: 2011. november 13.

Szesze Zsanett

Falvak kitörési lehetőségei a turizmus segítségével

Dolgozatomban Kehidakustányról fogok írni. Ez a település Zala megye északi részén

található. A Zala folyó észak-déli völgyében, annak két partján terül el. A nyugati oldalon

Kehida, a keletin Kustány községrész fekszik.

Azért választottam ezt a települést, mert nagyszüleim ott élnek. Így már több

alkalommal volt lehetőségem ott eltölteni a nyári szünetemet. Véleményem szerint nagyon jól

kiépített a turizmus a településen, de úgy vélem, hogy vannak még feltárásra váró adottságai a

falunak a turizmus szempontjából.

Először szeretném ismertetni a turizmus fogalmát, majd részletesebben a falusi

turizmust. Kitérek a falusi turizmus és az Európai Unió kapcsolatára is, arra, hogy az EU

hogyan segíti a kitörést, az előrehaladást. A FATOSZ (Falusi- és Agroturizmus Országos

Szövetsége) támogatja a vidéki települések fejlődését, ennek menetét is ismertetem.

A dolgozat második részében egy általános bemutatást adok Kehidakustányról,

beleértve történelmét, földrajzát, gazdasági adottságait. A település turisztikai kínálata

sokszínű, egész évben változatos programok fogadják az odalátogató vendégeket. A környező

falvak segíthetnek a kiemelkedésben, kedvező hatással lehetnek a falu fejlődésére. A SWOT

analízis szemlélteti a település turizmusának gyengeségeit, erősségeit, lehetőségeit és

veszélyeit.

Dolgozatomban a falu további fejlesztésére és még vonzóbbá tételére keresem a

választ. Az összegzés tartalmazza a megoldási javaslatokat, és a jövőre való kilátásokat.

Zsanett Szesze

Villages' get over opportunities with help of the tourism

I will write about Kehidakustány in my paper. This settlement on Zala county northern

part can be found. Zala is spread down in the North South valley of a river, on two of its

coasts. On the western side Kehida, on the eastern one Kustány parish part lies.

I selected this settlement because my grandparents live there. I had an opportunity to

fill my summer holiday there with more occasions already so. My opinion very well built up

the tourism on the settlement, but some with me, how the village has conditions waiting for an

exploration yet in terms of the tourism.

I would like to outline the concept of the tourism first, then in detail the rural tourism.

I go into detail about the contact of the rural tourism and European Union, that way, how EU

helps in the eruption, the progress how. FATOSZ (Falusi- and his Agroturizmus Országos

Szövetség) favours the development of the rural settlements, the procession of this I outline it.

I give a general presentation in the second part of the paper from Kehidakustány,

including his history, his geography, his economic conditions. The tourism supply of the

settlement diverse programs receive the visiting there guests in a variegated, whole year. The

surrounding villages may help with the bulge, they may have a favourable effect on the

village's development. SWOT an analysis demonstrates his weaknesses, his strengths, his

opportunities to the tourism of the settlement and his dangers.

My paper onto the village's additional development and then more attractive one I

look for the answer for his item. The summary implies the solution proposals, and the seeing

out next year.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS.................................................................................................1

2. TURIZMUSRÓL ÁLTALÁNOSAN...........................................................22.1. Falusi turizmus .........................................................................................6

2.2. Falusi turizmus és az Európai Unió..........................................................9

2.3. FATOSZ .................................................................................................13

3. KEHIDAKUSTÁNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ...........................153.1. Történelme..............................................................................................16

3.2. Földrajza .................................................................................................18

3.3. Gazdasági adottságai ..............................................................................18

3.4. Infrastruktúrája .......................................................................................19

4. TURISZTIKAI KÍNÁLATA .....................................................................19

5. KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEK.................................................................21

6. SWOT...........................................................................................................23

7. ÖSSZEFOGLALÁS....................................................................................26

8. IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................27

9. INTERNETES FORRÁSOK .....................................................................28

Ábrajegyzék

1. táblázat.................................................................................................................................. 4

2. táblázat.................................................................................................................................. 5

3. táblázat.................................................................................................................................. 6

4. táblázat................................................................................................................................ 24

1

1. BEVEZETÉS

Az egész világon, így Magyarországon is a társadalmi, gazdasági, technikai változások,

fejlődések mindig is egyenlőtlenségeket szültek, amelyek leginkább a területek

elhatárolódásában, egymástól való leszakadásukban figyelhetőek meg. A városok

erőteljesebben fejlődtek és fejlődnek még ma is, mint a vidéki települések. Ennek az a

következménye, hogy a vidéki népesség egyre inkább betelepül a fejlettebb, jobb megélhetési

lehetőséget kínáló városokba (migrál), ezáltal a falvak egyre inkább elnéptelenednek,

elöregednek. Ez főleg ott figyelhető meg, ahol nincs munkalehetőség, ahol az önkormányzat

nem támogatja a fiatalokat, ahol több órát kell utazni a legközelebbi városig. Ez a jelenség

sajnos az egész világon megfigyelhető, nincsen kivétel. A primer szektor már sehol sem túl

számottevő gazdasági szektor, ez inkább régebben volt jellemző, manapság átvette a helyét a

tercier szektor. Ez rossz hír a vidéki települések számára, mivel számukra fokozatosan

megszűnik a bevételi forrás, illetve az érdekérvényesítő képességük. Európa fejlettebb,

nyugati részein már felismerték ezt a „veszélyt”, és ennek érdekében már tettek lépéseket:

megfogalmazták a jövőre vonatkozó célokat, el kezdték kiépíteni a háttérintézményeket.

Magyarország még csak most szembesült ezekkel a „veszélyekkel”, de véleményem szerint

már tettek hazánkban is lépéseket a fejlődés érdekében.

Dolgozatomban egy kis falu (Kehidakustány) lehetőségeiről, adottságairól fogok írni. Mit

tehet egy hozzá hasonló kis település, hogy kiemelkedjen az ismeretlenség sűrű homályából,

hogy megakadályozza a kivándorlást? Mivel tudná magára felhívni a figyelmet? Milyen

lehetőségei és adottságai vannak, amelyről még nem tud? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre

keresem a választ a dolgozatomban. Mivel Kehidakustánynak nincs a fürdőn kívül más

vonzereje, bevételi forrása így véleményem szerint a turizmus jelentheti, a falu gazdasági

alapját.

2

2. TURIZMUSRÓL ÁLTALÁNOSAN

Mivel a falvak kitörési lehetőségét a falusi turizmus fejlesztésében látom, így legelőször egy

általános képet adok a turizmusról, kitérve annak fogalmára, gazdasági jelentőségére,

befolyására.

Napjaink modern turizmusának a gyökerei messzire nyúlnak vissza (kb. az 5. századig),

hosszú ipari, technológiai fejlődés eredményei. Mi, emberek mindig is szerettünk utazni,

ugyanúgy, mint manapság, régebben is jellemző volt. Szeretünk új helyeket megismerni,

meglátogatni, az ott élők életmódját megszemlélni, szokásaikat, ételeit kipróbálni,

hagyományaikat, történelmüket megismerni, ezek mindig is az életünk szerves részei voltak.

(Tasnádi József [2002] 17. o.)

A turizmus a latin tornus szóból ered, melynek jelentése: kiindulópontjára visszatérő

körutazás. (Lengyel Márton [1994] 29. o.)

A turizmus fogalmát sokan írták le, és mindannyian máshogyan értelmezték.

A teljesség igénye nélkül csak néhányat említenék közülük:

„az emberek általi távolság áthidalása egy olyan helyre, ahol nincs álladandó

lakhelyük”

„olyan békés célú önkéntes, rendszeres és tömeges utazási forgalom, amelynek

résztvevői, mint fogyasztók és szolgáltatások igénybevevői, átmenetileg tartózkodnak

a meglátogatott helyen”

„magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad

helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott

szolgáltatásokat”

„alapvető tevékenység a nemzetek életében, mivel közvetlen hatást gyakorol az

országok társadalmi, kulturális és gazdasági életére, valamint nemzetközi

kapcsolataikra; a nemzetgazdaságban, illetve a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt

helye az egyetemes fejlődés jelentős tényezőjévé teszi”

„világméretű jelenség; az élet minőségének a következménye és az egyik meghatározó

tényezője; az egyéni szabadidő hasznosítás egyik lényegi formája” (Tasnádi József

[2002] 31. o.)

3

A turizmuson belül megkülönböztetjük a látogatót, a kirándulót és a turistát. (WTO és az

Interplanetáris Unió 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozata alapján):

Látogató: minden olyan személy, aki idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző

helységbe (országba) utazik.

Két alfaja van: az egynapos látogató (átutazó), ő a kiránduló; és a többnapos látogató,

ő a turista.

Kiránduló: a meglátogatott helyen 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik, azaz

szálláshely szolgáltatást nem vesz igénybe, hanem visszautazik eredeti lakhelyére.

Turista: a meglátogatott helyen minimum 24 órát vagy egy teljes éjszakát eltölt, azaz

szálláshely szolgáltatást igénybe vesz. (Lengyel Márton [1994] 31. o.)

A turizmus a gazdaságot élénkíti; az össz gazdasági folyamatokat befolyásolja; fontos szerepe

van a nemzetgazdaságban is, mivel hozzájárul a GDP-hez, exportot és importot termel. A

magyar gazdaság a bruttó hazai termékek alapján 2010-ben 1,2%-kal növekedett 2009-hez

képest, valamint a lakosság bruttó reálkeresete is nőtt, összesen 3,5%-kal. A szálláshely-

szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágában a vállalkozások 154,5 ezer főt

foglalkoztatott 2009-ben, mely a teljes nemzetgazdaság 4,1 %-át teszi ki. Majd a

foglalkoztatottak száma 2010-ben 1700 fővel, körülbelül 1,1 %-kal nőtt, míg a

nemzetgazdaságon belül nem növekedett a foglalkoztatottak száma. Az alkalmazásban állók

havi bruttó átlagkeresete 2005-ben 95.823 Forint volt a turizmusban, míg 2010-ben már

122.699 Forint volt. A külföldi vendégek magyarországi fogyasztása 2010-ben összesen

1 189.819 millió Forint volt, ebből a turisztikai fogyasztás 828.041 millió Forint.

(http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012b.html; KSH [2011]

letöltve: 2011. november 07)

A turizmus interszektorális, vagyis más szektorokkal is kapcsolatban áll, nem különíthető el

tőlük. Ezért az országoknak fontos a turizmus ellenőrzése, a fejlesztése és a hosszú távú

célkitűzéseinek a meghatározása. A turizmus irányítását a világ számos országában nemzeti,

regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen segítő szervezetek végzik;

van, ahol külön minisztériumot hoztak létre ennek érdekében (például OlaszországbanA

turizmusnak számos kedvező és kedvezőtlen hatása van.

4

A következőkben teljesség igénye nélkül sorok fel néhány ilyen hatást:

Kedvező gazdasági hatásai: munkahelyek teremtése, infrastruktúra fejlesztése,

életszínvonal növekedése, régiók fejlődése, hagyományos tevékenységek megőrzése,

multiplikátor (megsokszorozódó) hatás, vállalkozói kedv növekedése.

Kedvezőtlen gazdasági hatásai: szezonális foglalkoztatás, migráció (elvándorlás),

regionális egyenlőtlenségek kialakulása, jövedelmek kiáramlása, feketegazdaság

megjelenése. (Tasnádi József [2002] 128-129. o. + 208. o.)

A következőkben pár főbb, a turizmusra jellemző mutatót foglaltam táblázatba, melyek

szemléltetik a turizmus egyre növekvő hatását és befolyását.

Először a szállodák vendégforgalmát foglaltam táblázatba. Szerintem ezt azért fontos

kiemelni, mert Kehidakustányban is számos szálloda várja az odaérkező vendégeket.

Mint láthatjuk a szállodák száma, a férőhelyek száma, illetve az ott tartózkodó vendégek

száma is növekedett 2006-hoz képest.

Szállodák fontosabb mutatószámai 2006 és 2009 között:

1. táblázat

Év

Szállodák főbb adatai

egység férőhely Vendég vendégéjszaka

darab ezer

2006 837 116 223 5 134 13 701

2007 854 114 227 5 417 14 129

2008 875 115 669 5 623 14 174

2009 884 118 420 5 179 13 103

Forrás: KSH

5

A következőkben a belföldi utak számát foglaltam táblázatba. Ez is fontos mutatószám,

ugyanis minden belföldi vendéglátóhely számára meghatározó jelentőségű. Kehidakustányba

is inkább belföldiek látogatnak el, mivel a külföldiek nem nagyon ismerik még. Ezért is

tartom fontosnak, hogy erre odafigyeljünk, hogy kiemeljük.

A táblázatból is kiderül, hogy az utazások száma egészen 2010 III. negyedévéig növekedett,

majd utána történt egy visszaesés, de 2011-ben ismét növekedésnek indult.

Belföldi turisták többnapos utazásainak a száma 2010-ben és 2011-ben:

2. táblázat

Időszak Többnapos belföldi utazások száma (db)

2010. év

2010. évi I. negyedév 3 246 174

2010. évi II. negyedév 4 620 825

2010. évi III. negyedév 6 155 821

2010. évi IV. negyedév 4 099 849

2011. év

2011. évi I. negyedév 3 727 927

2011. évi II. negyedév 4 958 222

Forrás: KSH

A harmadik táblázatom a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bruttó

árbevételét mutatja. Kehidakustányban is sok turista megszáll, több éjszakát tölt ott, illetve

igénybe veszi a különböző szolgáltatásokat, termékeket. Fontosnak tartom ennek a

kiemelését, hiszen sokan ebből élnek meg, ez az egyetlen jövedelemforrásuk.

Mint láthatjuk az árbevétel 2011-ben folyamatosan növekedett, a nyári szezonban pedig

különösen.

6

Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bruttó árbevétele

2011-ben:3. táblázat

Időszak

Kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból

származó bruttó árbevétele (1000 Ft)

2011. év

2011. január 3 374 725

2011. február 3 681 191

2011. március 4 236 703

2011. április 4 463 826

2011. május 5 213 658

2011. június 5 197 216

2011. július 5 323 177

2011. augusztus 5 488 500

Forrás: KSH

A fentiek is mutatják, hogy a turizmus meghatározó gazdasági ág, jövedelemteremtő

képessége egyre nagyobb, illetve számos kedvező, ugyanakkor kedvezőtlen hatása is van. A

turizmus általános bemutatása után, áttérek a falusi turizmusra.

2.1.Falusi turizmus

A falusi turizmus nem egy konkrét turizmusfajta, hanem a turizmus egyik típusa. Az

üdülőturizmuson belül található meg, a tanyasi vendéglátás és a vendégfogadás mellett. A

falusi turizmus a vidéki településeken folytatott vendéglátás, ami a szállást, az étkezést,

programszervezést és az egyéb szolgáltatásokat is magában foglalja. Azonban nemcsak falun,

tanyán alakítható ki, hanem bárhol, ahol a vendégfogadás falusias jellege megvan, azaz nem

feltétele a vidék, csak a falusias jelleg, tehát egy külvárosban is beszélhetünk falusi

turizmusról, ha ott is biztosított a falusias környezet. Nélkülözhetetlen tartozékai az udvar, a

7

ház, az utcakép. A falusi turizmus tehát egy komplex fogalom. (Tasnádi József [2002] 76. o.

+ 81. o.)

Véleményem szerint nagyon jó, hogy sokak szerint fontos a hagyományok őrzése, a falusi

turizmus segítése, fejlesztése, ugyanis ez által a vidéken élők kiegészítő jövedelemhez jutnak,

mely segíti a megélhetésüket, az életszínvonaluk növelését, valamint kevesebben lesznek az

elvándorlók között. Kehidakustányon is sokan a turizmusból élnek meg, számukra ez ebből

származó jövedelem bevétel létfontosságú. Ezért is óvják és védik annyira a környezetüket,

mivel szeretnék, ha a jövőben is sokan látogatnának majd el hozzájuk.

A falusi turizmus fontosnak tartja a természet védelmét, az adott táj természetes szépségének

a megőrzését, valamint a vidék fejlesztését is. Sokan a pihenés, a nyugodt, csendes helyen

való szabadidő eltöltése, a kalandkeresés, más életmód megismerése valamint az

ismeretbővítés miatt vesznek részt a falusi turizmusban. (Tasnádi József [2002] 73.o. + 107.

o.) Kehidakustányon is a csend, a békesség várja az odaérkezőket. A község vezetőségének a

számára fontos, hogy megfelelő nyugalmat tudjon biztosítani vendégei számára.

A falusi turizmus nem idényjellegű, azaz egész évben változatos programok várják a

turistákat. Nyáron főként a folyók, a patakok, a tavak vonzzák az embereket, érdemes tehát

ezekre építeni, vízhez kötődő szolgáltatásokat kínálni a vendégeknek. Ősszel nagyobb

szerepet kapnak a mezőgazdasági, betakarítási munkálatok, a természetjáró túrák és

vadászatok szervezése. Télen jellemzőek a népszokások felelevenítése, a disznóvágás, a lovas

kocsis túrák, a hagyományos ételek elkészítésének a megismerése. Tavasszal ismét a

természetjárásé lesz a főszerep, valamint a gombaszedés is népszerű. Rossz idő esetén is

kellemesen el lehet tölteni az időnket egy-egy falusi vendéglátóhelyen, például régi könyvek,

újságok, valamint programfüzetek, a környéket ismertető füzetek, térképek olvasásával; a

házimunkába való bekapcsolódással; vagy esetleg a fogadós történeteinek a hallgatásával.

(Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság [2008]) Kehidakustányban is

megindultak a termékek és szolgáltatások fejlesztése. Mivel itt főként a fürdőre építettek,

ezért a turisták nem maradtak ott huzamosabb ideig. Ezt a falu vezetői is felismerték, és

igyekeznek ezen változtatni. Már változatosabb és hosszabb rendezvények várják az

odaérkezőket, melyek egész évben megrendezésre kerülnek.

A falusi szálláshelyek estében is, mint a szállodáknál minősítői kategóriákba sorolhatjuk a

különböző felszereltségű szálláshelyeket. Itt azonban nem csillagok mutatják a színvonalat,

8

hanem napraforgók, és a különbség csupán annyi, hogy a vidéki szálláshelyeken a

legmagasabb fokozat a négyes.

Megfigyelhetők továbbá még a szálláshelyek szakosodása is. Ez azt jelenti, hogy egy-egy

konkrét szolgáltatásra, vagy esetleg egy-egy témára specializálódtak, és megfelelnek a

követelményrendszerünknek.

(http://www.falusiturizmus.eu/dokumentum/hu/13/Falusi_szallashelyek_minositesi_kategoria

i letöltve: 2011. október 14.)

A következőkben pár trendet említek meg, melyek a világon különbözőek, és ezek hatással

vannak a turizmusra, azon belül pedig a falusi turizmusra is.

Ezek közül az egyik, hogy nő az idősebbek száma a társadalmon belül. A szenior

turizmus következményei, hogy nő a kényelem és a biztonság iránti igény; nő a

kényelmes közlekedési formák iránti igény; nő a kereslet a nyugodtabb kikapcsolódást

kínáló létesítmények iránt; nő a személyre szabott termékek iránti kereslet; emelkedik a

kereslet a főszezonon kívüli hónapokban (áprilistól júniusig és szeptembertől októberig).

Kehidakustányban is teljes mértékben fel vannak készülve az idősebb korosztály fogadására.

A fürdőben is vannak elkülönített részek, ahová a gyerekek nem mehetnek be, így az

idősebbek élvezhetik a csendet és a nyugalmat. Az idősebbek nem kedvelik a zsúfoltságot,

ezért ők inkább főszezonon kívül keresik fel az adott helyet. Ez a fürdő számára is kedvező,

mivel így több bevételhez jut, és nem hanyagolható szempont, hogy ezáltal csökkenthető a

turizmusban olya sokszor problémaként emlegetett szezonalitás

A másik trend, ami megfigyelhető, az az egészség iránti vágy, az egészségtudatosság.

Ennek a következményei, hogy az emberek nem mennek olyan helyekre, amelyeket

egészségre káros hatásokkal asszociálnak; ahol nincs lehetőség a szabadidő aktív

eltöltésére; illetve nő a wellness termékek iránti kereslet.

A fürdő e tekintetben is sokat fejlődött, előnyben részesítik a természetes módszereket,

szakemberek adnak az egészség ápolásával és megőrzésével kapcsolatos tanácsokat.

A harmadik trend, hogy csökken a nyaralásra szánt napok száma. Az emberek

napjainkban többször mennek nyaralni, de kevesebb ideig. Ez károsan hat az elkölthető

jövedelmek emelkedésére. Ennek a következményei, hogy nő az alacsony költésű

termékek iránti kereslet; nő a valódi aktív kikapcsolódást kínáló termékek iránti kereslet.

9

Ez Kehidakustánynál is megfigyelhető. Az emberek már csak a hosszú hétvégére (péntektől

vasárnapig) mennek el nyaralni. Ezért a fürdő is igyekszik aktív programokat, rendezvényeket

szervezni, hogy tovább ott tartsa a vendégeket, illetve ezzel is ösztönözni a turistákat, hogy

többet költsenek. (Tasnádi József [2002] 140-109. o.)

Mint láthatjuk, a falusi turizmust is sokan kedvelik, és egyre inkább elterjed. Odafigyel a

környezetére, óvja a természetet, mely hozzájárul a fenntarthatósághoz. Meghatározza sok

ember jövedelmét, illetve folyamatosan alkalmazkodik a különböző változásokhoz. Ezek

után kitérek a falusi turizmus és az Európai Unió kapcsolatára.

2.2.Falusi turizmus és az Európai Unió

A következőkben bemutatom a falusi turizmus és az EU kapcsolatát, kitérve a különböző

pályázási lehetőségekre, támogatásokra. Az EU már nagyon régóta támogatja a falusi

turizmust, mivel az hozzájárul a környezet védelméhez, „megtanítja” az embereknek, hogy

tisztelni és védeni kell a környezetet, illetőleg meg kell őrizniük a következő nemzedéknek is

az értékeket.

Az EU-n belül a turizmust és a vendéglátást HORECA-nak nevezik (HOtel, REstaurants and

CAfes). (http://www.eufestival.net/anyagok/turizmus_az_eu_ban.pdf letöltve: 2011. október

14.)

Az Európai Unió számára mindig is fontos volt a turizmus támogatása, mivel a turizmus

világméretű jelenség, az élet minőségének a meghatározója, emberi „alapszükséglet”, a

foglalkoztatási gondok megoldásának az egyik fontos tényezője. (Tasnádi József [2002] 35.

o.)

Az EU-célkitűzései a falusi turizmussal szemben a gazdasági növekedés, a település

fejlődésének és a foglalkoztatottságának a növelése, a turisztikai szolgáltatások és termékek

minőségének a fejlesztése, a turizmus fenntartható módon történő fejlesztése.

A turizmusnak az EU gazdaságán belül betöltött szerepe vélhetően erősödni fog az

elkövetkezendő évek folyamán.

Miután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén, hazánk is részese

lett a szubnacionális (határ menti, nem az egész országra kiterjedő) együttműködésnek,

valamint a coopetition-nak. Coopetition= cooperation (együttműködés) + competition

10

(versengés). Ez a vidéki régiók szempontjából hatalmas előrelépésnek számít, mivel ez által

bevétel növekedéshez jutnak, illetve költségcsökkenést tudnak elérni.

Az EU-n belül számos szubregionális együttműködés figyelhető meg. Ilyenek az EU-

Phare CBC-INTERREG programok is többek között. Ezek céljai közé tartozik a

gazdasági és társadalmi kohézió; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés; a

szomszédos országokkal való területi integráció. Ez azért fontos a falusi turizmus

szempontjából, mert nemcsak a belföldi turizmus a meghatározó, hanem fontosak a

külföldi turisták, az ő költésük, keresletük is. 2005-ben a külföldiek turisztikai és

egyéb fogyasztása 864 milliárd Forint volt, míg 2010-ben 1190 milliárd Forint volt, ez

is jól szemlélteti, hogy mennyire meghatározó a külföldiek költése Magyarország

számára. (http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok;

http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=19689&langcode=hu letöltve:

2011. október 14.)

Magyarországnak a szomszédos országaival kötött együttműködése célként van kitűzve az

EU-Phare CBC-INTERREG programon belül:

Magyarország-Románia

Magyarország-Szlovákia

Magyarország-Horvátország

Magyarország-Szerbia

Magyarország-Szlovákia- Románia-Ukrajna

Magyarország-Ausztria1

Magyarország-Szlovénia

Az EU minden évben pályázatok kiírásával nyújt segítséget a turizmus fejlesztéséhez.

Magyarország is részesült már ilyen támogatásban, főként a szálláshelyek felújítására és a

fogadóképességük bővítésére, valamint a látnivalók, attrakciók fejlesztésére fordította az

elnyert összegeket. Legutóbb 2009-2010-ben nyert hazánk 100 milliárd Forint összegű

1 Ennek részese lehet Kehidakustány is, mivel a külföldi turisták körében is népszerűek a gyógyfürdők, illetve anyugodt, csendes falvak.

11

pályázatot. (http://palyazatok.org/100-milliard-forint-europai-unios-tamogatas-turizmus-

fejlesztesere-2009%E2%80%9310-ben/ letöltve: 2011. október 14.)

Most, az Európai Unió jelenlegi költségvetési időszakában -2007-2013 között- hazánk 5

milliárd euró felhasználására jogosult. Ezt az összeget teljes egészében a vidék és a

mezőgazdaság fejlesztésére fordíthatja. Ez az összeg segítheti a magyar vidékek

versenyképességének a növelését. Ennek érdekében kidolgozták az Új Magyarország

Vidékfejlesztési Stratégiai Terv dokumentumát, amely tartalmazza a beérkező uniós forrás

hatékony és legoptimálisabb felhasználását.

Ezeket a pénzösszegeket három célkitűzésen keresztül lehet felhasználni 2007-2013 között:

Konvergencia (összetartás)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság

Európai Területi Együttműködés

(Hivatkozás: lásd a 7. oldalon.)

Fontos még megemlítnem az Új Széchenyi Tervet is, mely sok pályázatot tartalmaz, melyek a

Nyugat-Dunántúli régiót is magukban foglalják. Ezek azért meghatározóak, mert segítik a

kisebb településeket, hozzájárulnak a fejlődésükhöz, ezáltal az ott élők jobb

életkörülményeket tudnak maguknak kialakítani, valamint tovább tudják fejleszteni a

turisztikai „terméküket”, hogy még több turista látogasson el oda, illetve még több vendéget

tudjanak elszállásolni.

Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára:

A támogatás célja az egészség- és építőipar, a közlekedés, valamint az otthonteremtés

támogatása. Az ehhez szükséges forrást az Európai Szociális Alap biztosítja. A támogatás

összege maximum 5 millió Forint lehet. A pályázat beadási határideje 2011. december 31.

(http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2687 letöltve: 2011. november 04.)

Kehidakustányban is egyre több építkezés figyelhető meg. Folyamatosan fejlesztik és újítják

fel a fürdőt, illetve nemrég megépült a Kehidakustányi Öregek Otthona is. Fontos még az

12

utak karbantartása is, mivel ez is segíti a falu turizmusának a fellendülését. A jól kiépített,

kitáblázott utak segítik az odajutást, megnövelik a forgalmat.

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a Nyugat-dunántúli régióban:

A támogatás célja a még kihasználatlan és feltáratlan turisztikai értékek kiaknázása,

felfejlesztése, régió gazdaságának az élénkítése, illetve stratégiai szerepének a növelése. Az

ehhez szükséges forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A támogatás

minimális összege 5 millió Forint, maximális összege pedig 25 millió Forint. A pályázat

beadási határideje 2011. december 31. (http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2636 letöltve: 2011.

november 05.)

Kehidakustányban nemcsak a fürdő lehet vonzó, számos olyan adottsága van, mely még nincs

kiépítve. Ilyen például a falusi turizmus, igaz már régóta foglalkozik a falu ezzel, de

véleményem szerint még nem teljesen kiforrt. Több szolgáltatást, terméket is lehetne nyújtani

a turistáknak. Például megszemlélhetnék a falusias életet, kipróbálhatnák a különböző falusi

munkálatokat (szüretelés, gyümölcsszedés, az állatok gondozása). A legtöbb falusi turizmust

folytató helyen már a turisták maguk készíthetik el a lekvárt, vagy éppen a pálinkát. Ők

szedik le hozzá a gyümölcsöt, és a többi folyamatát is ők végzik el, persze a házigazda

segítségével. Ez azért is jó, mert így több napig maradnak ott a turisták, ezáltal többet

költenek, ami megint csak kedvező a vendéglátósoknak.

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése:

A támogatás célja az eszközbeszerzés, az infrastrukturális ingatlan-beruházás, valamint az

információs technológia fejlesztése, korszerűsítése, illetve a gyártási licence

megvásárlásának, és piacra jutásnak az elősegítése, továbbá a humán erőforrás képzése. Az

ehhez szükséges forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A támogatás

minimális összege 25 millió Forint, maximális összege pedig 750 millió Forint. A pályázat

beadási határideje 2011. december 31. (http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2703 letöltve: 2011.

november 05.)

Mint mindenhol, Kehidakustányban is fontos a megfelelő szakemberek megléte. Pozitívum,

ha a turistákat profi szakemberek fogadják, ha minden kérdésükre szakmailag kielégítő

választ tudnak adni, ha tudják őket segíteni bármiben. Ezért is kell mindig fejleszteni a humán

erőforrás tudását, szakképzettségét is. Jelentős figyelmet fordítanak Kehidakustányban is az

infrastruktúrára, mivel e nélkül nehéz bármilyen tevékenységnek a folytatása is.

13

Meghatározó, hogy a falu kijusson a piacra, ha nem is a világpiacra, de legalább a környező

országok piacára. A község marketingje még nem tökéletes, ennek oka lehet az információs

technológiák fejletlensége is, ezért is fontos ezeknek a korszerűsítése, hogy Kehidakustány is

ismertté váljon, könnyű legyen róla információkat megtudni, illetve hogy könnyen oda

tudjunk jutni.

A fentiek is mutatják, hogy az EU fontosnak tartja a falusi turizmus segítését, ezért sok

pályázási lehetőséget nyújt a falusi turizmusban dolgozóknak. Ezek a támogatások

hozzájárulnak a települések fejlődéséhez, versenyképességéhez.

Ezek után a falusi turizmus és a FATOSZ kapcsolatát ismertetem.

2.3.FATOSZ

Fontosnak tartom a FATOSZ ismertetését, mivel sokban hozzájárul a vidéki települések

fejlődéséhez, illetve segít abban is, hogy versenyképesek maradhassanak, esetleg új

„termékkel” jelenhessenek meg a piacon.

A FATOSZ (Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége) 1994 októberében alakult meg.

Tagjai felismerték azt, hogyha fent szeretnék tartani, illetve ha növelni is szeretnék a falusi

turizmus iránti érdeklődést, akkor több és változatosabb szolgáltatásokat kell nyújtaniuk.

Ennek a felismerése nyomán jutottak el az együttműködés gondolatáig, melyet 2003-ban

szerződésbe is foglaltak. Együttműködésük folyamán számos közös egyesületet, szövetséget

hoztak létre. Ezek közül csak megemlítenék néhányat: Biokultúra Egyesület, Lovas turisztikai

Szövetség, Bor utak Szövetsége, Népművészetek Szövetsége.

A Tourinform irodákkal szoros kapcsolatot építettek ki az évek folyamán, ennek

köszönhetően számos turisztikai kiadvány található meg az egész ország területén, ráadásul

több ilyen iroda vezetője tagja a FATOSZ-nak. A szövetség egyik nagyon fontos feladata, a

vidéki vendégforgalomban részt vevő szervezetek együttműködésének az összehangolása és a

koordinálása. Ezt a feladatot a szövetség budapesti Király utcai Tourinform Tanirodája látja

el. Fontosnak tartják a tagok és a partnerek aktív együttműködését és részvételét, mivel az

eddigi tapasztalataik is azt mutatták, hogy így eredményesebb a munka.

14

A szövetség főbb érdekképviseleti célkitűzései:

Vidéki és falusi szolgáltatások bővítése

Specializációk kialakítása

Minősítés kritériumrendszerének a szolgáltatásokra való kiterjesztése

Közös és szervezett képzés beindítása

Megoldatlan jogszabályi kérdések megoldása

A szövetség számára továbbá nagyon fontos, hogy a Megyei és Térségi Önkormányzatokkal,

a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokkal, a Kulturális Koordinációs Irodákkal, a Vidéki

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalokkal jó együttműködést és együttgondolkodást

valósítsanak meg.

Néhány résztvevő szervezet:

Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Magyar Lovas Turisztikai Szövetség

Magyar Kerékpáros Érdekvédelmi, Szabadidősport és Turisztikai Szolgáltató Klub

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok

Kis Duna-melletti Civil Szervezetek Szövetsége

Tourinform Szövetség

Magyar Biokultúra Szövetség

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

Kis-, Közép-, és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete

A szövetség egyik fontos célkitűzése a városon kívüli, a helyi és a regionális vonzerőkkel

rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a belföldi és a külföldi vendégek

szabadidő-eltöltési szükségleteinek a széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése,

és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése, kizárólag a falusi

turisztikai javak hasznosítására. Ez Kehidakustány szempontjából is nagyon fontos lenne,

mivel a falusi turizmusban is sok lehetősége rejlik, melyeket még nem használt ki.

15

Véleményem szerint Kehidakustány csak nyerne, ha részt venne ezekben a szövetségekben,

és nyitna az együttműködés felé.

A következőkben ismertetem az agroturizmus fogalmát. Ezt azért tartom fontosnak, mert a

falusi turizmushoz szorosan kapcsolódik, és egymást segítik, illetve ki is egészítik.

Az agroturizmus nem más, mint a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a

mezőgazdaságban tartozó növénytermesztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság,

vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetve azok

hasznosítására épül. (http://palyazatok.org/nyertes-tamop-palyazat-a-videki-es-falusi-

turizmus-fellenditesere/ letöltve: 2011. október 22.)

A fentiek is mutatják, hogy a FATOSZ szorosan kapcsolódik a falusi turizmushoz, fontosnak

tartja a meglétét, a fejlesztését. Az összefogás érdekében számos szövetséget alapítottak az

évek folyamén.

Az általános ismertetők után áttérek Kehidakustány bemutatására.

3. KEHIDAKUSTÁNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A következőkben egy általános képet adok Kehidakustányról, történelméről, földrajzáról,

gazdasági adottságairól, valamint az infrastruktúrájáról.

Kehidakustány a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megye északi részén fekszik, azon belül

pedig a Zala megyei kistérségek Zalaszentgróti kistérségében. A település a Zala folyó észak-

déli völgyében terül el. A folyó kettészeli a települést, a nyugati oldalon található Kehida, a

keletin pedig Kustány, a község 2 részét híd köti össze, ugyanúgy, mint a fővárosban. Két

mellékút szeli át a községet, melyek észak-déli irányúak. A legkönnyebben a 76-os főútról,

Zalacsány település felől közelíthető meg. A főváros, Budapest felől az M7-es autópálya

igénybevételével érhetjük el a települést a Balatonszentgyörgy- Sármellék-Szentgyörgyvár

útvonalon, ez körülbelül 200 km.

A település rangja község. Területe 1975 hektár. Lakossága 1044 fő. A lakások száma 666.

Népsűrűsége 52,86 fő/km2. A falu GPS koordinátái: 46° 50' 35.9376" 17° 5' 39.7284”.

Kehidakustány KSH kódja: 32 902, valamint az irányító száma: 8782

16

A községnek 6 úgynevezett kültelepülése van: a Kálmán hegy, az Öreghegy, a Papucshegy, a

Szőlőhegy, a Tölöshegy és a Vasúti Őrház. A 2011-es népszámlálási adatokból kiderül, hogy

a lakosság 80,2%-a vallja magát magyar nemzetiségűnek, azonban jelentős a nem válaszoltak

adatai, ők összesen 18,9%-ot tesznek ki. A lakosok 69,7%-a római katolikus vallású, ennél az

adatnál is jelentős a nem válaszoltak aránya, itt 23,1%-ot tesz ki.

(http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Kehidakust%C3%A1ny letöltve: 2011. október 28.)

3.1.Történelme

Kehidakustány 3 településből áll: Kehida, Kustány és Barátsziget. Ez a 3 falu valaha önálló

település volt. A legelső településnyomok a Bronzkor végéről, a Krisztus előtti XIV-VIII.

századból származnak, méghozzá Barátsziget területéről. Ezeket a leleteket a mai termálfürdő

területén találták meg a régészek. Őseink a honfoglalás idején, 900 körül terjeszkedtek ki a

Dunántúl területére is. Zala megye Szent István királyunk államalapításakor alakult ki. A

megyéről az első írásos emlék 1009-ben készült el. A község neve először az 1222-es

Aranybullában lelhető fel.

Kehida

A faluról az első írásos emlék 1232-ben készült el. A településnek számos uralkodója volt a

történelem folyamán. 1322 és 1532 között a Kanizsai család uralkodott ezen a vidéken, ők

szedték be a vámokat, az adókat. 1532-ben Háshágyi Dénesnek ajándékozták oda a falut

elismerésük jeleként. A Háshágyi család kezén volt a település, mindaddig, amíg ki nem halt

férfiágon. A török támadások idején a falu várában Szent Péter tiszteletére templomot

építettek. Sajnos az 1588-as török bosszúhadjárat elpusztította a várat. Ez után a hadjárat után

a falu szinte teljesen elnéptelenedett, de nem halt ki. Több tulajdonosa volt a falunak egy

időben, egészen a Hertelendy család megérkezéséig, 1681-ig. Deák Gábor- a híres Deák

Ferenc, a „haza bölcse” rokona- házasságot kötött Hertelendy Annával, és így került a család

Kehidára. Ezután a falu neve összefonódott a Deák családdal. Deák Ferenc a XIX. század

meghatározó egyénisége volt. A birtok jövedelmét használta fel céljai finanszírozásaként. A

Deák kúriában számos magyar nemes megfordult az évek alatt, azonban a kiegyezés után az

uradalmat eladták. Ennek ellenére még ma is a község egyik legjelentősebb és

leglátogatottabb műemléke. A kúriát a 2000. év után felújították, és 2004 tavaszától már

nyitva is áll a látogatók előtt. Kehida temetőjében volt található a XIII. században épült

17

templom, ez később a Deák család temetkezési helyévé vált, ma pedig kápolnaként

funkcionál.

Kustány

Erről a faluról az első írásos emlék az 1881-es oklevélben található meg. Részben királyi,

részben nemesi birtok is volt, majd az évtizedek során több, kisebb falura osztották fel. Ez

idők alatt több nevet is kapott: Felső-, Alsó-, Boldogasszony-, illetve Egyházaskustány; az

első kettő még ma is él a közbeszédben. Az alsókustányi erdő melletti területen faszén- és

téglaégető hely volt, melyet ma is őriz a Téglaszéni gödör elnevezés. Kustány főutcáján

található a körülbelül 200 éves fa harangláb, melyet kézzel szólítanak meg, és a zalai nép

építészeti hagyományait őrzi mind a mai napig. A település egészen 1977-ig volt önálló,

ezután beolvasztották Kehidába.

Barátsziget

Kehidától északra található ez a település, itt működtették a Zala folyói malmot. Ezt a malmot

a Hagymássy család működtette egészen az 1630-as évek végéig, mely először négy-, majd

két kerékre járó malom volt. Barátsziget 1939-ben egyesült Kehidával.

A XX-XXI. századi Kehidakustány

A XX. század eleji vasútépítés sajnálatos módon nem érintette a falut, így a népessége

kénytelen volt a mezőgazdaságból fenntartania magát. Ez a század első felében nem is

okozott gondot, azonban az 1970-es évek végén megszűnt az állami gazdaság, és ez

visszavetette a település fejlődését, illetve a lélekszámát is, mivel ezután nagyon sokan

elvándoroltak más városokba. A termelőszövetkezet volt a másik nagy „munkaadó”, viszont

az 1990-es évek közepén ez is bezárt, ezáltal tovább nőtt a munkanélküliség a településen.

Azonban ezek mellet, az 1980-as évek elején el kezdték kiépíteni a termálfürdőt, mely sok új

munkahelyet kínált az ott lakók számára. Az évek folyamán sok magánember is segítette

ennek a fürdőnek a fejlődését, mely végső formáját, arculatát a 2000-es évek elején nyerte el.

Meghatározza a település életét, sok újítás, fejlesztés történt a fürdő felépítése óta a

18

községben, hogy még vonzóbbá váljon a turisták számára. Az utóbbi években lassan, de annál

biztosabban növekszik az állandó és az ideiglenes lakosok száma. Napjainkban már nemcsak

a fürdő kínál munkahely lehetőségeket, hanem a faluban működő iskola, óvoda, művelődési

ház, illetve a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások is.

(http://www.kehidakustany.hu/telepulestortenet.htm letöltve: 2011. október 22.;

http://www.kehidagold.hu/falu-tortenelem.html letöltve: 2011. október 22.)

Mint a fentiek is mutatják Kehidakustány sok viszontagságot élt meg, míg elérte mai arcát.

Az évek folyamán azonban egy hatalmas kincsre leltek a területén, mely a mai napig

meghatározza a faluban élők életét.

3.2.Földrajza

A falut kettészelő folyó, a Zala a Balaton egyik fő vízszállítója. A település fő

jövedelemteremtő beruházása, a gyógyvíz több évmilliós, bonyolult geológiai folyamat

eredményeként jött létre, és a szénhidrogén bányászata során végzett mélyfúrások tárták fel.

A falu területén az éves csapadék 700-750 milliméter közötti, az éghajlat nedvesnek

nevezhető, de az országban az egyik legkiegyenlítettebb, szélsőségektől mentes időjárási

terület. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C körül alakul. A meghatározó szélirány az északi szél.

Ezeknek köszönhetően nagyon gazdag az állat- és a növényvilág ezen a területen, valamint

nagyon sok gomba található a környező erdőkben.

3.3.Gazdasági adottságai

Mint már említettem a Kehidakustányban élők főképp mezőgazdasági munkákból éltek meg.

Egyik ilyen megélhetési forrást jelentette a Zala folyón működő malom. A másik

mezőgazdasági jövedelemszerzési lehetőség az 1924-ben alapított mezőgazdasági szakiskola

volt, ahol a falubeliek kitanulhatták a mezőgazdasági munkálatokat. Ez volt a térség egyetlen

iskolája, valamint középfokú intézménye, azonban 1977-ben bezárták. Komolyabb ipari

berendezés, beruházás nem volt a faluban. Aki ilyen ipari területen szeretett volna dolgozni,

az kénytelen volt elhagyni a falut, vagy ingáznia kellett a falu és az ipari település között.

19

3.4.Infrastruktúrája

Kehidakustánynak Kallósd településsel együtt külön körjegyzőségi hivatala van, továbbá

található még a településen egy háziorvosi rendelő, egy fogorvosi rendelő, egy orvosi ügyelet,

egy gyógyszertár, rendőrségi körzeti megbízott, polgárőri egyesület, egy posta, négy

élelmiszer- és vegyesbolt, egy virágos bolt, egy általános iskola, mely egyben óvoda is és egy

napközi otthonos óvoda is. (http://www.kehidagold.hu/hasznos-informaciok.html letöltve:

2011. október 22.)

A fentiekből kiderül, hogy Kehidakustánynak mind a földrajzi, mind pedig a gazdasági

adottságai nagyon jók, illetve infrastrukturálisan is ki van épülve.

Ezután áttérek a település turisztikai kínálatára.

4. TURISZTIKAI KÍNÁLATA

Véleményem szerint nagyon fontos, hogy minden turizmussal foglalkozó településnek

megfelelő legyen a turisztikai kínálata. A következőkben ezért ismertetem a Kehidakustány

által a turistáknak kínált termékeket, szolgáltatásokat.

Kehidakustány kis lélekszámú település, ez előny és hátrány is lehet a számára. Az előnye

abban áll, hogy csendes, nyugodt, békés és meghitt a település, nem kell aggódnunk a

hangoskodás, a féktelen bulizások miatt. A hátránya viszont az, hogy emiatt nincs benne a

nagy turista-vonzó települések „vérkeringésében”.

A fürdőt nagyon szépen kiépítették, felújították, azonban ez nem elegendő. A község végülis

a termálfürdőnek köszönheti a népszerűségét, a bevételét, a vonzerejét, de a mai világban már

nem elegendő csak a fürdés, az emberek már pluszszolgáltatásokat is elvárnak, például

különböző rendezvényeket, színes programokat vagy éppen érdekes látnivalókat.

Folyamatosan fejleszteni, korszerűsíteni kell a fürdőt, azonban a falusias jelleget nem szabad

megváltoztatni, arra oda kell figyelni, hogy a falu eredeti állapotában megmaradjon, ugyanis

nagyon sok turistát a régi házak, utcák varázsa vonz. Nagyon oda kell figyelni a vendégek

igényeire, kívánságaira is. Mindent meg kell tenni a kényelmük érdekében, nem szabad, hogy

20

valamiben is hiányt szenvedjenek. Ugyanis ha ez megtörténne, akkor többet nem szeretnének

visszajönni a faluba, illetve ismerőseiknek se ajánlanák, ami viszont nagy jövedelem kiesést

jelentene.

A fürdő vezetősége tisztában van vele, hogy nagyon erős marketingre van szükségük, ha

továbbra is szeretnének turistákat fogadni, illetőleg a számukat növelni. Ennek érdekében

2010-ben megalapították a Kehidakustányi Turisztikai Egyesületet, melynek fő feladata a

rendezvények megszervezése és lebonyolítása. A korábbi rendezvények ugyanis azt mutatták-

mind a külföldi, mind a magyar turisták, illetve mind a helyi lakosság körében-, hogy igenis

szükség van a rendezvényekre, de nem csak néhány alkalommal, hanem folyamatosan.

A turizmusban résztvevők –szállodatulajdonosok, étteremvezetők, fogadóvezetők- úgy vélik,

hogy szükséges az összefogás. Annak ellenére, hogy valamiképpen ők mégis „riválisai”

egymásnak, érdekeltek is az együttműködésben, mivel ez által hatékonyabb lehet a marketing

tevékenységük, nőhet a vendég forgalmuk, valamint csökkenhet az összköltségük is. (Sámel

József [2011])

Kehidakustányt manapság az emberek leginkább a gyógyvize miatt keresik fel. Kiváló a

minősége, megszépíti az ember bőrét, valamint nagyon jó a különböző mozgásszervi

megbetegedésekre is. Másik nagy előnye, hogy ebben a vízben a gyermekek is fürödhetnek,

mivel nem tartalmaz rádiumot.

A fürdőt több úgynevezett zónára tagolták. A zöld zóna a szabadtéri fürdőt jelenti, tavasztól

őszig van nyitva, leginkább a fiatalabb korosztály számára lehet vonzó, mivel sok

élménymedence és csúszda található ezen a területen. A fedett fürdő is a zöld zónához

tartozik, annyi különbséggel, hogy ez egész évben nyitva áll a látogatók előtt. Ezen a részen

található a fürdő leghosszabb, 100 méteres csúszdája. A fehér zónában találhatóak főként a

gyógymedencék. Vízhőmérsékletük eléri a 49 oC-ot is, kálium-magnézium, hidrogén-

karbonát, valamint kéntartalmúak. Ezen a részen található a fürdő azon részei is, melyek a

gyermekek elől el vannak zárva. Itt aztán teljes békességben és nyugalomban élvezhetik a

felnőttek a víz gyógyító hatását. Végül, de nem utolsó sorban van még egy zóna, a piros. Itt

főként különböző gyógyító hatású szaunák, valamint pezsgő- és gőzfürdők lelhetők fel.

(http://www.balcsi.net/kehida-termal-gyogy-es-elmenyfurdo.html letöltve: 2011. október 30.)

Kehidakustányba nem csak a fürdő miatt érdemes ellátogatni, ugyanis nagyon sok szép

látnivalót rejt még a falu magában. Az egyik ilyen például a körülbelül 900 éves

Romtemplom, melynél egy kis pihenőt is kialakítottak az odalátogatók számára. Már

21

említettem a Deák kúriát korábban, mely nagyon híres turisztikai látványosságnak számít,

illetve a Deák birtoktól körülbelül 3 km-re fekvő Deák-kút is, mivel a néphagyomány szerint

Deák Ferenc csak ennek a kútnak a vizét volt hajlandó meginni, amikor a birtokon

tartózkodott. A „Gyümölcsoltó Boldogasszony” tiszteletére épült templom is híres

látványosság a turisták körében. Ezeken kívül a turistáknak még alkalmuk nyílhat a falu

környéki lovaglásra, kerékpározásra vagy a közeli erdőkben való sétálásra, mely egyébként

rengeteg különleges vadállatot is rejt magában. (http://west-balaton.hu/kehidakustany;

http://www.balcsi.net/kehidakustany.html letöltve: 2011. október 30. )

Ahogy azt láthattuk, Kehidakustánynak számos turisztikai kínálata van. Ezek közül egyeseket

már régóta kialakították és az óta is folyamatosan fejlesztik, valamelyeket pedig még csak

most kezdik kialakítani. Szerintem a falunak számos lehetősége van, és ezeket igyekszik is

maximálisan kihasználni.

5. KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEK

A következőkben néhány, Kehidakustányhoz közel fekvő települést mutatok be. Ezek a

falvak, városok mind segíthetik egymás fejlődését és népszerűsítését Ezért is tartom

fontosnak a bemutatásukat.

Ezek a települések mind rendelkeznek valamilyen méltán híres emlékművel, épülettel vagy

éppen templommal, melyek igen vonzóak a turisták körében. Mivel ezek a települések

nagyon közel fekszenek egymáshoz, és így nem kell sokat utazniuk a turistáknak, úgy vélem,

hogy kedvező hatással lehetnek egymásra, hiszen mindenhol mást lehet csinálni, kipróbálni.

Szerintem nagyon jó, hogy ilyen változatos és színes látnivalók, valamint programok

fogadják az odalátogató turistákat. Mint már említettem az összefogás fontos, és a mai

versenyző világban szinte nélkülönözhetetlen és létfenntartó. De nemcsak az adott település

turistafogadó- és ellátó egységei között, hanem a környező települések között is. A turisták is

szívesebben mennek olyan térségbe, ahol nemcsak egy településen tölthetik el a

szabadidejüket, hanem megnézhetik a környéket is, mert van rá kínálat és lehetőség.

Kehidakustány szempontjából is meghatározóak a szomszédos települések, ugyanis az ő

segítségük nélkül nem biztos, hogy képes lesz a jövőben is versenyképes maradni egymaga.

22

A következőkben ismertetném a Kehidakustányhoz közel fekvő településeket, és a falu

szempontjából jelentőségüket.

Keszthely

Mindösszesen csak 20 km-re fekszik Kehidakustánytól. Itt található a híres Festetics-kastély,

valamint az ugyancsak népszerű Rádió és Televízió Múzeum. Ezek mellett számos látnivalót

tekinthetnek meg az odaérkező turisták, mint a városházát, a sétálóutcát, a zsinagógát vagy

éppen a Szentháromság-szobrot. Keszthelyt nevezik a Balaton fővárosának.

(http://www.keszthely.hu/turistaknak letöltve: 2011. október 30.) Mint Kehidakustányban,

Keszthelyen is megtalálható egy híres ember otthona. Ez jó összekötőkapocs lehet a két

település között. Mivel közel fekszenek egymáshoz, így nem jelent gondot a turistáknak az

odajutás, és a kulturális érdeklődésű turisták minden bizonnyal ellátogatnak Kehidakustányba

is.

Hévíz

Ez a település közelebb található Kehidakustányhoz, mint Keszthely, összesen csak 15 km-t

kell megtennünk, hogy eljussunk oda. A város legnagyobb nevezetességének a Hévízi tó

számít. Híres még a Rákóczi-ház, a Fontana Filmszínház épülete, valamint a Jézus Szíve

Templom is. Sok lehetőség nyílik még ezeken kívül például a kerékpározásra, a túrázásra

vagy a természetjárásra. (http://www.heviz.hu/ letöltve: 2011. október 30.) Kehidakustány is

egyre fontosabbnak tarja, hogy kiterjessze a turisztikai szolgáltatásait. Az egyik ilyen terület a

kerékpárturizmus. Mivel a két település közel fekszik egymáshoz, így könnyen kialakítható

lenne egy közös bicikli út, melyet közösen hoznának létre, ezáltal több vendég érkezne a

településekre.

Zalacsány

Ez a település csak 5 km-re található Kehidakustánytól. A falu látnivalói a Batthyány kúra

területe, melynek közepén egy megközelítőleg 150 éves hatalmas mamutfenyő magasodik,

ezen kívül még a Török és a Zsidó vár is sok turistát vonz.

(http://www.utazzitthon.hu/zalacsany.html letöltve: 2011. október 30.) Mint már említettem

az előzőekben, a kulturális turizmus is egyre meghatározóbb Kehidakustány életében. Ez

kedvező a falu számára, mivel a közösen megszervezett kulturális programok sok érdeklődőt

vonzanának a környékre.

23

Zalaszentgrót

Zalaszentgrót 14 km-re található Kehidakustánytól. Egyik leglátogatottabb műemléke a

körülbelül XIII. századi kolostortemplom tornya, a Romtorony, melyben nyáron nagyon

gyakran rendeznek különféle szabadtéri programokat. A másik nagyon híres turista-vonzó

építménye a Kőhíd, mely a hortobágyi hídhoz hasonlóan téglaboltozatos.

(http://www.zalaszentgrot.hu/index.php/varosunkrol/latnivalok letöltve: 2011. október 30.)

Kehidakustány felismerte, hogy bővítenie kell a rendezvényei számát. Zalaszentgróttal

közösen véleményem szerint nagyobb esélye lenne erre, mivel közel fekszenek egymáshoz,

így nem kell a turistáknak sokat utazniuk, valamint a zalaszentgróti rendezvények a

környékre vonzzák a vendégeket.

A fentiek is nagyon jól szemléltetik, hogy fontos az összefogás, az együttműködés. A mai

világban már nem lehet „bezárkózni”, fontos hogy felvegyük a kapcsolatot másokkal is,

mivel csak így maradhatunk „életben”. Ezeket a falu vezetősége is felismerte, és az elmúlt

években tettek ezek érdekében.

6. SWOT

Fontosnak tartom, hogy ismertessem Kehidakustány jelenlegi erősségeit, gyengeségeit, illetve

azokat, hogy ezeket az erősségeket hogyan tudja megtartani és továbbfejleszteni, azaz a

lehetőségeit hogyan tudja kihasználni, valamint a gyengeségeit hogyan tudja kiküszöbölni és

esetleg erősséggé kovácsolni. A falut számos veszély is fenyegeti, melyeket el kell kerülnie,

illetve ki kell védenie.

A SWOT elemzés egy elterjedt szituációelemző módszer, melynek célja az, hogy a

gyengeségek és a veszélyek szem előtt tartásával, az erősségeket kihasználjuk, és a

lehetőségeket megvalósítsuk. Az elemzésnél a külső és a belső tényezőkre hagyatkozunk,

eredményül pedig egy jövőbeli stratégiát kapunk. Külső tényezőknek számítanak a

lehetőségek és a veszélyek, belső tényezőknek pedig az erősségek és a gyengeségek. Ez

elmúlt években nagyon sok helyen és nagyon sokan használták a vidékfejlesztésben is, mikor

is egy kistérség vagy település általános helyzetelemzését mutatták be.

24

Mind a hosszú-, mind pedig a rövidtávú tervek, célok megvalósításához alkalmazható.

Kehidakustány SWOT analízise

4. táblázat

Erősségek:

Könnyű megközelíthetőség

Kellemes éghajlat

Termálvíz mennyiség és minősége

megfelelő

Innovatív, változatos gyógyászati

eljárások

Jól képzett szakemberek

Növekvő minőségi szálláshelyek

Gyermekbarát gyógyfürdő

Falusias jelleg megőrzése

Kis távolságon belül sok szórakozási

lehetőség

Változatos környezet

Ingyenes parkolási lehetőségek

Gyengeségek:

Erős szezonalitás

Rövid tartózkodási idő

Hiányos internetes megjelenés a saját

honlapján

Gyenge marketing

Drága belépőjegyek

Hosszú várakozási idő

Rendezvények száma még alacsony

Egytermékes település

Lehetőségek:

Szenior turizmus kihasználása

Szezonalitás kiküszöbölése

Külföldi vendégek beáramlása

EU-nak köszönhetően több külföldi

vendég érkezik hazánkba

EU-s pályázatok elnyerése

Saját honlap fejlesztése,

korszerűsítése

Veszélyek:

Versenytársak jobb marketingje

Szakemberek elvándorlása külföldre

Együttműködés hiánya a piaci

szereplők között

Gazdasági válság újbóli

megerősödése

Fürdő fenntartási költségeinek az

emelkedése

Forrás: saját szerkesztésű táblázat

Kehidakustánynak számos erőssége van, melyekre bártan támaszkodhat. Minden

vendéglátóhelyen szakképzett szakemberek várják az odaérkezőket, akik szakmailag

25

képzettek, és igyekeznek a vendégek minden kérdésére szakszerű választ, megoldást adni.

Mind a földrajzi, mind a kommunikációs megközelíthetősége jó a településnek, nagyon sok

internetes oldalon lehet megtekinteni a szálláshelyeket, és foglalásra is van lehetőségünk. A

fürdőt folyamatosan fejlesztik, EU-s pályázatokra is benyújtotta már a kérelmét a fürdő

vezetősége. Egyre színvonalasabb szolgáltatások fogadják az odaérkező turistákat, és a

rendezvények számát is folyamatosan bővítik az igényeknek megfelelően. Nagyon sok

szálláshelynek van internetes bloggja, ahol a tapasztalatokat, észrevételeket lehet megosztani.

Pozitívum, hogy nagyon sokan értékelték a „gyerekbarát” fürdőt, illetve a környék vidékies

jellegét. Sok kisgyermekes család látogatott el a fürdőbe, és mindenki teljes mértékben meg

volt elégedve a kínálattal. (Sámuel József cikke alapján) Az idősebb korosztály is preferálta a

nyújtott szolgáltatások minőségét, valamint a falusias környéket.

A község gyengeségeinek száma is jelentős, de ezeken lehet változtatni, és javítani,

esetlegesen erősségeket kovácsolni belőlük. Egyik legnagyobb gyengesége talán a

szezonalitás és a rövid tartózkodási idő. A falu saját honlapja még igen csak hiányos, de

folyamatosan töltik fel az újabb és újabb információkat. Sajnos statisztikai adatokból nagyon

kicsi a kínálat, mármint ami az elmúlt éveket illeti. Ezeket még nem sikerült pótolniuk. Az

internetes bloggban azt is leírták az odalátogatók, hogy több mint egy órán át kellett

várakozniuk a fürdőnél, mire bejutottak, ez viszont nem szegte a kedvüket.

Kehidakustány gyengeségeiből lehetőségek válhatnak, melyeket a jövőben kell

megvalósítani. A falunak számos lehetősége van a fejlődésre, a turisták vonzására és

megtartására. Mivel folyamatosan bővül a fürdő kínálata, így egyre szélesebb vendégkör

igényeinek tud eleget tenni. Igyekeznek a községet is fejleszteni, szépíteni. EU-s

pályázatokból átalakították és felújították az idősek otthonát. A határ közelségét is

igyekeznek kihasználni, még több külföldi vendéget vonzani. Erre mind van esélyük és

lehetőségük.

Sajnos számos veszély is fenyegeti a települést. Még csak most kezdenek együttműködni a

piaci szereplők, illetve a marketing tevékenység, arculat sem alakult még ki. A külföldi

turisták előnyben részesítése a hazaiakkal szemben is veszélyes lehet, ugyanis nem egyforma

a pénztárcánk, és ha a külföldi turistákra specializálódnak, akkor megvan annak az esélye,

hogy a magyar turisták elpártolnak Kehidakustánytól. Ezekre különösen oda kell figyelni,

mivel sok ember megélhetése függhet tőlük.

26

A SWOT elemzés ereje abban rejlik, hogy rámutat, hogy hol vannak a hiányosságaink, hogy

mire lehetünk büszkék, de a külső tényezőkre is felhívja a figyelmet. Kehidakustánynak is

büszkének kell lennie az adottságaira, azonban a gyengeségiből nagyobb és hatékonyabb

fejlődést kell generálnia.

(Sámel József [2010], [2011]; Horváth Viktória, Sinkovics Eta [2010])

7. ÖSSZEFOGLALÁS

Véleményem szerint nagyon jó, hogy Kehidakustány igyekszik fejlődni és modernizálódni, a

kialakult globalizált világnak megfelelni. Az ott élők számára legfontosabb a fürdő, és ezért is

ezt igyekeznek fejleszteni, óvni és védeni. A piaci szereplők is már kezdenek együttműködni,

illetve bővítik a falu szolgáltatásait.

Szerintem megszervezett csomagtúrákkal még több turistát lehetne a környékre vonzani.

Kehidakustány körülbelül 15-20 km-es körzetében rengeteg kisebb-nagyobb település

található, mind-mind egyedi vonzerővel, látnivalóval. A szervezett csomagtúrák még mindig

népszerűek a turisták körében, ugyanis így nem nekik kell fáradniuk a programok

megszervezésével.

Véleményem szerint a falunak jobban oda kellene figyelnie a falusi turizmus adta

lehetőségekre, ugyanis csak a fürdőre koncentrálnak, ami nem rossz, de a mai világban nem

elég csak az „egytermékes” turizmus. Ha jobban kiépítenék a falut, több régi, hagyományos

programot szerveznének, illetve ha lenne az odaérkezőknek lehetőségük a falusias életet

kipróbálására, a falusias életmód megszemlélésére, akkor több turista látogatna el oda.

Sajnos, manapság az emberek inkább a városokban élnek, így a legtöbb gyermeknek nem

nyílik lehetősége testközelből megismerni az állatokat, a velük járó gondokat, felelősségeket.

Számos, városban élő ismerősöm, akinek van gyermeke, panaszkodik, hogy a fia/lánya azt

hiszi, hogy a tehén lila. Volt olyan is, aki úgy keresett szálláshelyet, hogy mindegy, hogy hol

van, hogy milyen, hogy mennyibe kerül, csak legyen ott kakas, mert az ő kisfia még sosem

látott kakast, és reggel szeretne kakaskukorékolásra ébredni. Ilyen és ehhez hasonló dolgokra

kellene jobban odafigyelni a település vezetőségének.

27

Összefoglalva elmondható, hogy Kehidakustánynak számos lehetősége van a fejlődésre és a

fejlesztésre, melyeket igyekszik is kihasználni. Szép helyen fekszik, a közelében több

nagyobb város is található, illetve nagyon értékes gyógyvize van, melyek előnyt jelentenek

számára.

Én mindenkinek csak ajánlani tudom, hogyha teheti, akkor látogasson el Kehidakustányba, és

próbálja ki a falu által nyújtott szolgáltatásokat és termékeket.

8. IRODALOMJEGYZÉK

Horváth Viktória, Sinkovics Eta [2010]: Kehidakustány: Az egész család számára ideális Inzalaihírlap. hu

http://www.zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20100805_kehidakustany?s=rel (letöltve: 2011.október 22.)

Lengyel Márton: A turizmus általános rendszere (Budapest, 1994)

Sámel József [2011]: Kehidakustány jövője: a fürdő maga nem elegendő In zalaihírlap. hu

http://www.zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20110601_furdo_nem_elegendo (letöltve: 2011.október 22.)

Sámel József [2011]: Összefogás: felújítják a kehidakustányi Gyümölcsoltó Boldogasszonytemplomot In zalaihírlap. hu

http://www.zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20110514_segitseget_remelve?s=rel (letöltve:2011. október 22.)

Sámel József [2010]: Programkínálat és faluszépítés Kehidakustányban In zalaihírlap. hu

http://www.zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20100226_programkinalat_es_faluszepites?s=rel(letöltve: 2011. október 22.)

Sámel József [2010]: 270 milliós beruházás: egészégmegőrző központ épülKehidakustányban In zalaihírlap. hu

http://zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20101129_egeszsegmegorzo_kozpnt_kehidakustanyban?s=rel

Sámel József [2011]: Kezdettől a fürdőre alapoztak

28

http://zalaihirlap.hu/fooldal-nap_temai/20110511_a_furdore_alapozva_kezdettol_a_furdore_al (letöltve: 2011. október22.)

Tasnádi József: A turizmus rendszere (Aula Kiadó, 2002)

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság [2008]: A vidéki turizmus,Tájgazdálkodási Kézikönyvsorozathttp://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/160/cigand_tajekoztato_videki_turizmus_a5.pdf(letöltve: 2011. október 14.)

9. INTERNETES FORRÁSOK

http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok (letöltve: 2011. október 14.)

http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=19689&langcode=hu (letöltve: 2011.október 14.)

http://www.utazzitthon.hu/kehidakustany.html (letöltve: 2011. október 14.)

http://mymap.hu/ (letöltve: 2011. október 14.)

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kozoktatas_versenykepesseg-15_martonfi_versenykepesseg (letöltve: 2011. október 14.)

http://www.falusiturizmus.eu/dokumentum/hu/13/Falusi_szallashelyek_minositesi_kategoriai(letöltve: 2011. október 14.)

http://www.eufestival.net/anyagok/turizmus_az_eu_ban.pdf (letöltve: 2011. október 14.)

http://palyazatok.org/100-milliard-forint-europai-unios-tamogatas-turizmus-fejlesztesere-2009%E2%80%9310-ben/ (letöltve: 2011. október 14.)

http://palyazatok.org/nyertes-tamop-palyazat-a-videki-es-falusi-turizmus-fellenditesere/(letöltve: 2011. október 22.)

http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Kehidakust%C3%A1ny (letöltve: 2011. október 22.)

(http://www.kehidakustany.hu/telepulestortenet.htm (letöltve: 2011. október 22.)

http://www.kehidagold.hu/falu-tortenelem.html (letöltve: 2011. október 22.)

http://www.kehidagold.hu/hasznos-informaciok.html (letöltve: 2011. október 22.)

http://www.zalaihirlap.hu/idegenforgalom/20110601_furdo_nem_elegendo (letöltve: 2011.október 30.)

29

http://www.kehidakartya.hu/terseg.php (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.cvcentrum.hu/careercenter/gyelv-matrix-2-2-273-900 (letöltve: 2011. október30.)

http://www.balcsi.net/kehida-termal-gyogy-es-elmenyfurdo.html (letöltve: 2011. október 30.)

http://west-balaton.hu/kehidakustany; (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.balcsi.net/kehidakustany.html (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.keszthely.hu/turistaknak (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.heviz.hu/ (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.utazzitthon.hu/zalacsany.html (letöltve: 2011. október 30.)

http://www.zalaszentgrot.hu/index.php/varosunkrol/latnivalok (letöltve: 2011. október 30.)

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_oga001.html (letöltve: 2011.november. 04.)

(http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp (letöltve: 2011. november 04.)

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp (letöltve:2011. november 04.)

http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2687 (letöltve: 2011. november 05.)

http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2636 (letöltve: 2011. november 05.)

http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2703 (letöltve: 2011. november 05.)

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.shop.lista?p_session_id=42276503&p_lang=HU&p_temakor_kod=OG (letöltve: 2011. november 07.)

http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012b.html (letöltve: 2011.november 07.)

http://www.fatosz.eu/hu/a+fatosz-rol/bemutatkozunk/bemutatkozunk.html (letöltve: 2011.november 07.)

http://www.fatosz.eu/hu/a+fatosz-rol/bemutatkozunk/celok/fatosz+celjai.html (letöltve: 2011.november 07.)

http://www.fatosz.eu/hu/a+fatosz-rol/bemutatkozunk/partnereink/fatosz+partnerei.html(letöltve: 2011. november 07.)