tárgyfelelős: dr. gabnai zoltán

Gazdálkodástudományi IntézetVállalatgazdaságtani Tanszék

Tárgyfelelős: Dr. Gabnai Zoltán

Prof. Dr. Nábrádi András és Prof. Dr. Bai Attila tananyagainak felhasználásával

© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK

Stock és flow folyamatok

Basic accounting equation (Alap elszámolási egyenlet):

Idegen tőke (hitelezők)-Forgóeszközök+Befektetett

eszközök=Saját tőke

A vagyonváltozást elszámoló eredménykimutatás

G. Passzív időbeli

elhatárolások

F. Kötelezettségek

C. Aktív időbeli elhatárolások

E. CéltartalékokB. Forgóeszközök

D. Saját tőkeA. Befektetett eszközök

Passzívák

(Források)

Aktívák

(Eszközök)

Mérleg Adózott

eredmény

(flow)

Tárgy

időszaki

vagyon

(stock)

Tárgy évi

ráfor-

dítások

(flow)

Tárgy évi

hozamok

(flow)

Bázis

időszaki

vagyon

(stock)


A hatékonyság és mérése

Mit értünk

hatékonyság alatt?


Természettudomány-Társadalomtudomány

SzerkezetInput Output

Energetika: kinyert energia/ bevitt energia

TELJESÍTMÉNY: időegység alatt elvégzett munka

A hasznosított munka, energia vagy teljesítmény és a befektetett összes munka,

energia vagy teljesítmény hányadosát mechanikai hatásfoknak nevezzük

Eredményesség mérése„A stratégiának a termelékenység az eszköze, a versenyképesség pedig a megjelenési formája”

(Vörös, 2007)

• Eredményesség: • A kitűzött céloknak (output) való megfelelés mértéke

• Termelékenység• Egységnyi inputtal elérhető output (munkaerő, GDP)

• Többtényezős mutatók jelentősége (pl. gépesítés)

• Versenyképesség• Piaci részesedés, image, jövedelmezőség

• Önköltség/ár, minőség, idő, rugalmasság

• Hatékonyság

Input Vállalat Output

Eredmény / Tervezett eredmény

E/R

ráfordítás vett értelemben Tágabb

eredmény vett értelemben TágabbGHATÉKONYSÁ

A GAZDÁLKODÁS HATÉKONYSÁGA

Eredmény: - hozam (naturáliákban)- HÉ, ÁB, TÉ- NJ, BJ, FÖ, FH

Ráfordítás: - felhasznált erőforrások – naturáliákban / pénzben- lekötött termelési tényezők (tőke)

Kategóriák: naturális/ökonómiai, termelékenység/igényesség, ellátottság/eredmény-arányosság

Szintek: átlagos, pótlólagos, marginális


A hatékonyság kategóriái

I/O viszonyítás alapján:

– O/I, vagy E/R Termelékenység, (pl.

egységnyi ráfordításra jutó eredmény),

ennek része a jövedelmezőség, ered-

ményesség, ráfordítás hatékonyság,

ROE, ROA, stb.

– I/O, vagy R/E Igényesség (pl.

egységnyi eredményhez szükséges

ráfordítás)

– I/I, vagy R/R Ellátottság (pl.

egységnyi ráfordításra jutó másik

erőforrás pl. Földterület / erőgép KW)

– O/O, vagy E/E Eredmény-arányosság

(pl. egységnyi eredmény-kategóriára

jutó eredmény, pl. árbevétel arányos

jövedelem, Return on Sales, ROS)

Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola


II. A ráfordítások szintje alapján:

1. Átlagos

ΣO / ΣI, vagy ΣE / ΣR 2. Pótlólagos

On - On-1 / In - In-1, En - En-1 / Rn - Rn-1

3. Marginális


Ráfordítások

hatékonysága: adott

ráfordítás milyen irányú,

mértékű, naturálisan,

vagy pénzben kifejezett

eredményváltozást idéz

elő.



pl. az x4

pontban:

x

y

x

yR

4

4átlagos

pl. az x3 - x4

tartományban



E E

E



A marginális (határ) hatékonyság mutatja, hogy

mennyi ráfordítást szabad eszközölni a max. J

érdekében.

A pótlólagos ráfordítás speciális esete, amikor:

.maxJΣ ,0JΔ ,1TKΔ

TÉΔ



Hatékonyság

Naturális

Átlagos

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság

Eredmény-arányosság

Pótlólagos

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság


Marginális

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság


Ökonómiai

Átlagos

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság


Pótlólagos

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság


Marginális

Termelékenység

Igényesség

Ellátottság


Forrás: Nábrádi, 2018


A hatékonyság elemzése

Termelési függvények

A ráfordítások hatékonyságának elemzése:

•Hozam, eredmény függvény

•TÉ függvény

•TK függvény

•NJ függvény

•MH függvény




Egységnyi ráfordításra mindig azonos

nagyságú eredmény változás

következik be

A többletráfordítás hatékonysága

állandó.

PROPORCIONÁLIS

Egységnyi ráfordításra mindig az

előzőnél nagyobb eredmény változás

jut.

Az eredmény növekvő ütemben nő.

A többlet ráfordítás hatékonysága

növekvő.

PROGRESSZÍV

Egységnyi ráfordításra, mindig az

előzőnél kisebb eredmény változás jut.

Az eredmény csökkenő ütemben nő.

A többletráfordítás hatékonysága

csökken

DEGRESSZÍV

E E E



A termelési függvény

Három tartomány jellemzi:

I.növekvő termelési Fv.

II.csökkenő termelési Fv.

III.depresszió

A többletráfordítás

hatékonysága változó.


E



TÉ

TK


.maxJΣ ,0JΔ ,1TKΔ

TÉΔ

Marginális (határ) hatékonyság


Ráfordítás-hozam axiómák I.

1. Ugyanakkora ráfordításokkal kedvező (természeti) viszonyok

között nagyobb, kedvezőtlen (természeti) viszonyok között kisebb

hozamok állíthatók elő.

2. Ugyanakkora hozam előállításához kedvező (természeti)

körülmények között kisebb, kedvezőtlen (természeti) viszonyok

között nagyobb ráfordításokra van szükség.

3. A hozam bizonyos mennyisége természet által adott, de ez

eszköz- és munka ráfordításokkal jelentősen növelhető.



Ráfordítás-hozam axiómák II.

4. Csökkenő hozadék törvénye: a növekvő ráfordítások egy

határon túl egyre kisebb hozam-növekményt eredményeznek, míg

végül az megszűnik.

5. Liebig - féle minimum törvény: a hozamot a minimumban lévő

termésnövelő tényező, határozza meg. Mindig a minimumban lévő

termelést növelő tényezőt kell emelni a hozam- növekmény céljából.

Termelési tényezők – hozamok összefüggése(Liebig-féle minimumelv)

B

K

F

T

E

B=biológiai

K=kémiai

F=fizikai

T=technikai

E=emberi

tényezők kenyérsütés

B=élesztő

K=adalékok

F=hőmérséklet

T=sütőgép

E=pék

Ráfordítás-hozam axiómák

6. Haszonáldozati költség elve: amennyiben a banki befektetés hozama

nagyobb, mint az adott ráfordítási szinttel elérhető jövedelmezőség, akkor

pénzünket nem a termelésbe, hanem a bankba kell fektetnünk.

7. Ekvimarginális hatékonyság: amennyiben nem adható ki optimális szintű

ráfordítás, akkor addig kell csökkenteni a ráfordítás színvonalát az egyes

ágazatokban, amíg minden ráfordításunk jövedelmezősége (nem a ráfordítási

szintje!) egyenlő nem lesz. Ez biztosítja a maximális üzemi eredményt.

8. Minden szempontból optimális ráfordítási szint nem létezik! Egyszerre

nem érhető el maximális jövedelem és maximális hatékonyság.


A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása

A fedezeti mennyiség az a

kibocsájtási szint, ahol az árbevétel

megegyezik az összes termelési

költséggel.Számítása pl:


Termék mennyiség, kibocsájtás (Q)

Árbevétel, TR

Teljes költség, TC

Változó költség, VC

Állandó Költség, FC

Árbevétel,Költség,

Jövedelem(P)

Fedezeti Összeg

Fedezeti pont

Fedezeti mennyiség

Jövedelem, I

A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása

Veszteség!

0

FP = ÁK / (Ár-VK)


Árbevétel = Állandó Ktg + Változó Ktg

E.Ár x Fed m. = Állandó Ktg + (Fajlagos VKtg x Fed m.)

Állandó Ktg

Fed m. = ----------------------------

E.Ár- Fajlagos Változó Ktg

A fedezeti mennyiség számítása

Belső termelési tényezők nagyságának

arányainak változékonysága (technológia)

FÖLD TARTÓSAN

LEKÖTÖTT

ESZKÖZ

FORGÓ-

ESZK.

MUNKA-

ERŐ

A

B

C

D

E

GAZDASÁG

Pfau, 2001

tárgyfelelős: dr. gabnai zoltán

Documents