A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 2. szám, 2015. március 6.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Miskolci melléklet

KülkapcsolatKülkapcsolat

Fontos anyelvtudás!

DRB ügy

Gyorsj

elentés

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A vállalkozások jelentôs része számára ma már alapvetôelvárás az, hogy az interneten jelen kell lenni. Érdekeskutatási adat viszont az, hogy az üzleti weboldalak jóvalkevesebb mint 10%-a hoz kimutatható hasznot.

Lenni vagy nem lenni? Kell a weboldal, vagy csakfelesleges energia és pénzkidobás?

A vállalkozások többsége esetében ez a kérdés már nem kérdés,inkább állítás: jelen kell leni.

Az új kérdés inkább: hogyan érdemes az interneten, illetve azonline világban jelen lenni?

Az online megjelenésnek sokféle módja, útja, lehetôsége van. Csupán a legismertebbek:

— Weboldal— E-mail marketing— Közösségi marketing— Adwords hirdetések

Az eredményt nem az fogja eldönteni, hogy melyiket használja egyvállalkozás. A legfontosabb: a hogyan? Milyen célra, termékre, pi-aci helyzetben, milyen célközönségnek, milyen eszközt alkalmaz?

Nézzük meg egy példán át ugyanezt konkrétan.

Egy ajánlat hogyan jelenik meg a honlapon?

Hogyan döntöm el, hogy kinek, milyen módon reklámozzamezt a megjelenést?

Ki veszi fel az ott megadott telefont?Melyek a várható kérdések, mit válaszol rá a munkatárs?Mi történjen, ha komoly az érdeklôdés és mi történjen, ha csak

felületes? Hogyan lehet ebbôl késôbb akár vásárlás?

Az eredményesség igazi alapja az, hogy az online eszközökmennyire részei az értékesítési rendszernek? Mennyire épülnekegymásra, mennyire egészítik ki, segítik egymást, mennyire növe-lik egymás hatékonyságát?

Egy eredményes online mûködés bizony munkaigényes, soktervezést, átgondolást igényel. Ingyen eredmény sajnos még digi-tálisan sem létezik.

Jól átgondolt és folyamatosan karbantartott módszerekkel vi-szont létezik jövedelmezô online mûködés.

Harman Tibor

Online: lenni vagy nem lenni?

Express szállító vállalat megbízható, referenciákkal rendelkezô

alvállalkozókat keresPécs és vonzáskörzetében

szállítási feladatokellátására.

Feltételek:— Min. 40 m2 raktárhelyiség— 1,5 tonnás hasznos teherbírású gépjármûvek— 5 tonnás hasznos teherbírású gépjármû

A jelentkezéseket a céget bemutató anyaggal és a referenciák felsorolásával az alábbi címre várjuk:

1475 Budapest, Pf.: 293

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

CímlapsztoriKülkapcsolataink 4–9

Kamarai Magyar-Horvát Tagozat 5–6Baranyai vállalkozások külföldön 7–9

Gyorsjelentés: DRB ügy 10–11

Díjazottak 12–17A megye gazdaságának legjobbjai

DíjazottakBaranya Gazdaságáért Díj 18

Hárs JózsefAz Év Üzletembere Díj 19

Seres LászlóAngster József Díj 20

Kleisz JózsefÉletmû Díj

Hirth Ferenc 21Maszler József 22

Innováció: Megnyíló források 23

Miskolci melléklet 24–26

A hónap üzletembere: 27Greksza Ottó

SzakképzésPéldátlan összefogás 28Gyakorlati képzôhelyek 28Fórum a gyakorlati képzôhelyrôl 29

Önindító – Kreativitás felsôfokon 30

Mesterképzés – Heinemann Gusztáv 31

Tanulószerzôdés – Gungl és Franke Kft. 32

Klaszter A TeGaVill Kft. sikere 33Benchmarking Klubülés 33Díjesô a Gépipari Klaszterben 33

Autóteszt 34–35Kamu János – Ford Mondeo 2.0

Enterprise Europe Network 36

NAV 37

Enterprise Europe Network 38

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Kamu János

Ford Mondeo 2.0

A megye gazdaságának legjobbjai10–15. oldal

32–33. oldal

A hónap üzletembere:Greksza Ottó

InnovációMegnyíló források

A TeGaVill Kft. sikeres megjelenése az

AGROmashEXPÓ-n

21. oldal

24. oldal

25. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Európában stabil kapcsolatok, elindult a „Keleti nyitás”

A világ legnagyobb és egyben az Euró-

pai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztés-

sel foglalkozó hálózata, az Enterprise

Europe Network (EEN), amely több

mint 50 ország 600 intézményében van

jelen, 2008 óta mûködtet irodát Pécsett.

Magas színvonalú és sokrétû szolgálta-

tásaival segíti az exporttevékenységet,

üzleti és innovációs partnerkeresô szol-

gáltatásai révén hozzásegíti a vállalko-

zásokat, hogy még versenyképesebben

tudjanak mûködni a külpiacokon. A ka-

mara külkapcsolatainak építéséhez tá-

maszkodik a nemzetközi hálózat jól

mûködô rendszerére, de az is jellemzô,

hogy más országokból érkezik megke-

resés a kamarához kapcsolatépítésre –

tájékoztat LAKICS Péter. – Hagyomá-

nyos, régi partnereink keresnek bennün-

ket programok, projektek tekintetében.

Ennek legnagyobb bázisát jelenleg az

Enterprise Europe Network külföldi iro-

dái alkotják. Évente több nagykövetség

és kísérô dele-

gációik is beje-

l e n t k e z n e k ,

i g y e k e z n e k

felmérni a tér-

séget. Saját ak-

tivitásaink so-

rán a kamarai

stratégia (vala-

mint az MKIK

által megfogal-

mazott külgaz-

dasági straté-

gia) mentén

h a l a d u n k ,

melynek új eleme a „Keleti nyitás”. Ér-

dekes, hogy a korábban ettôl idegenke-

dô cégek is kezdenek megjelenni a kele-

ti piacokon. Fontosak továbbá a Török-

országgal és a Balkán országaival ápolt

kapcsolatok, utóbbi esetében lassan ké-

sésben vagyunk, a nyugati cégek több-

sége már megjelent azokon a piacokon.

Kitûnôek a kapcsolataink Horvát-

országgal és Szerbiával, ez részben a

kamara által gesztorált Magyar-Horvát

Tagozatnak, részben az Enterprise

Europe Networknek

köszönhetô.

Arra a kérdésre,

hogy milyen külgaz-

dasági kapcsolatok

megléte hatna egyér-

telmûen pozitívan a

baranyai gazdaságra,

a bizottság elnöke sze-

rint jelenleg termék-

alapot kell képezni, il-

letve a megyét újra-

iparosítani, hogy a

nemzetközi piacokon versenyképesek

lehessünk. A szakképzett munkaerô hiá-

nyának pótlása megoldásra váró problé-

ma, ezen a téren is óriási erôfeszítéseket

tesz a kamara.

A megye vállalkozásai közül számos

cég gazdasági stabilitását a külföldi

partnereknek végzett munka jelenti.

Lakics Péter tájékoztatása szerint a ka-

mara három fontos területen járul hozzá

tevékenységével ahhoz, hogy a baranyai

vállalkozások a jövôben is megtartsák

ezt a pozíciójukat:

— Égetô a már említett munkaerô-

utánpótlás. Bízunk benne, hogy a duális

szakképzés és a mérnökképzés meg-

hozza gyümölcsét. A kamara az egye-

temmel közösen új innovációs céget

alapít, melynek célja, a tudás „kon-

vertálása” a vállalkozások felé. Innová-

ció-menedzsment munkája során a ka-

mara a kutató cégeket igyekszik össze-

kötni a vállalkozásokkal. A konkrét pi-

acra segítés és a piackutatáshoz kapcso-

lódó exportösztönzô programok, pro-

jektek a Kereskedelemfejlesztési Osz-

tály és az Enterprise Europe Network

iroda keretében alkotják a támogatások

harmadik pillérét.

Élénkülô külkapcsolatok kamarai segítséggel

A kamaránál jelenleg is futó, a külföl-

di kapcsolatokat építô vagy ápoló ba-

ranyai vállalkozások

számára igénybe vehe-

tô programokról, lehe-

tôségekrôl, rendsze-

rekrôl HENDINGER

Anita, a kamara Ke-

reskedelemfejlesztési

osztályának vezetôje

számol be.

— Továbbra is jól

mûködik az Európai Bi-

zottság által társfinan-

szírozott Enterprise

KülkapcsolatainkA rendszerváltást követô elhibázottgazdaságpolitikai döntések követ-kezménye, hogy mára eltûnt Bara-nya megye ipari bázisa. Az 1 fôre ju-tó ipari termelés és export Magyar-ország megyéit tekintve Baranyábana legalacsonyabb, jövedelmi pozíci-óinkból is folyamatosan vesztünk.Külkapcsolati törekvéseink soránmind az országok, mind a szervezetiegyüttmûködések tekintetében azújraiparosításra, a klaszterekre és akkv-k nemzetközi piacra segítésérefókuszálunk. Országos szinten szo-ros az együttmûködés a MagyarNemzeti Kereskedôházzal, avegyes kamarákkal és azMKIK által mûködtetett vi-szonylati tagozatokkal, hely-ben fontos partnerünk a Pé-csi Tudományegyetem és aMegyei Önkormányzat. Bí-zunk benne, hogy a helyi ön-kormányzatok is átértékelika gazdaság szerepét és kül-kapcsolataikban a kultúramellett a gazdaság is növek-vô hangsúlyt kap a jövôben –foglalja össze röviden LakicsPéter, a kamara NemzetköziKapcsolatok Bizottságánakelnöke azt, hogy jelenleg mi jellem-zi a kamara külkapcsolatait. Össze-állításunkban a lehetôségekrôl, a jógyakorlatokról és a vállalkozásokkülpiacon szerzett tapasztalatairólis szólunk.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

Europe Network rendszere, mely hét év

után további 6 évre újra elnyerte a „mû-

ködési jogot”. Konzorciumvezetônk a

Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt., a

partnerek között 5 erôs kamara, 2 vállal-

kozásfejlesztési alapítvány és új tagként

egy, a pályázatok és az innováció terüle-

tén jártas vállalkozás biztosítják az or-

szágos lefedettséget. Helyi szinten a Pé-

csi Tudományegyetemmel elsôsorban a

képzés(ek) tekintetében mûködünk

együtt.

Az éves programok kialakításánál

prioritás, hogy programjaink kapcsolód-

janak a kamarai és az országos külgaz-

dasági stratégiához. Figyelembe vesz-

szük, hogy a beérkezô ügyfélkérdések

és vállalkozási megkeresések alapján

milyen jellegû információkra van szük-

ség, melyek a célpiacok. Ha nem is tu-

dunk önálló delegációt szervezni egyes

relációkba, vállalkozásainkat becsator-

názzuk az országos rendszerbe, illetve

együttmûködô partnereinkhez. A szek-

torspecifikus üzletember-találkozókhoz

folyamatosan lehet csatlakozni, a listát

honlapunkon frissítjük. Rendezvénye-

ink közül azokat érdemes megfontolni,

amelyek egy-egy piacról szolgálnak in-

formációval (tavasszal várhatóan Né-

metország és Albánia áll a középpont-

ban), jogszabályi változásokról tájékoz-

tatnak, illetôleg képzés jellegûek (ta-

vasszal üzleti profil készítése, illetve

nemzetközi finanszírozás és kereskede-

lemtechnikai ismeretek a gyakorlatban).

Programjainkról a vállalkozások a hon-

lapon és a kamara heti hírlevelén ke-

resztül folyamatosan tájékozódhatnak.

— A most rendelkezésre álló lehe-

tôségek kiszolgálják a vállalkozások

igényeit?

— Részben. Olyan kereskedelem-

fejlesztési módszerekkel és eszközökkel

dolgozunk, amelyek alapvetôen az in-

formációszerzés és piackutatás szaka-

szában, illetve az üzleti partnerkeresés

elsô lépésekor nyújtatnak jelentôs segít-

séget. A nemzetközi piacra lépô, vagy

már jelen lévô kis- és középvállalkozá-

sok közül elsôsorban azoknak jelente-

nek forintban és idôben mérhetô „meg-

takarítást”, akik nem rendelkeznek hu-

mán-erôforrással a külkereskedelem, a

nemzetközi kapcsolatok területén. Fo-

lyamatosan emelkedik ügyfélkérdése-

ink, tanácsadásaink száma, ezek többsé-

ge a határon átnyúló szolgáltatásokra és

termékek forgalomba hozatalára irá-

nyul. Az – elsôsorban földrajzi értelem-

ben vett – új piacokon megjelenni kívá-

nó, illetve üzleti partnert keresô vállal-

kozásainknak a már említett hálózat ke-

reskedelmi és technológiai profilokat

gyûjtô adatbázisát ajánljuk, térítésmen-

tesen.

A piackutatásra és kapcsolatépítésre

kitûnô lehetôség a kiutazó delegációk-

ban való részvétel. Itt szervezett keretek

között egy nap alatt több céggel is lehe-

tôsége nyílik egy-egy vállalkozásnak a

bemutatkozásra és tárgyalásra. Szakmai

programként igyekszünk kiállítás- vagy

vásárlátogatást, esetleg céglátogatást is

szervezni mellé.

— Elsôsorban gazdasági szereplôkkel, horvát területi kamarákkal (különösképp Eszék, Verôce, Split város kamaráival),

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Baranya Megyei Önkormányzattal és mind a pécsi, mind az eszéki fô-

konzulátussal van nagyon szoros együttmûködésünk – foglalja össze az elnöksége alatt épített

kapcsolatrendszer fô irányait LISZÁCZ Mihály, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Magyar-Horvát Tagozatának elsô embere. — A tagozat júliusban lesz három éves, legfonto-

sabb eredményei, hogy kiszélesítette, megerôsítette és stabilizálta a kapcsolatrendszereit. Léte-

zésünket, ismeretségünket megfelelô szintre hoztuk a tagszervezeteknél, a kamaráknál és a

gazdasági élet szereplôi között is.

— Tavaly megfogalmazta elnök úr, hogy fontosnak tartja az önkormányzatokkal, a kisebb-

ségi önkormányzatokkal a közelebbi kontaktust, ez a munka most milyen fázisban van?

— A tavalyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások kapcsán változások történ-

tek, ezt követve szoros együttmûködést alakítottunk ki a kisebbségi önkormányzatok illetékeseivel

és ezt a jövôben még erôsebbé szeretnénk tenni.

— Miként sikerül a régióban lévô kis- és középvállalkozásokat bevonni a két ország közöt-

ti gazdasági körforgásba?

— Számos rendezvény megszervezésével igyekszünk gondoskodni arról, hogy az ország gazdasági szereplôi kellô informá-

ciót kapjanak a potenciális lehetôségekrôl, legyen szó vásárról, pályázatról, horvát közbeszerzési tenderekrôl és minden horvát

relációjú gazdasági lehetôségrôl. Elégedettséggel az eddigi eredményeink azonban nem tölthetnek el, mert mindig van akár mi-

nôségben, akár mennyiségben is fejlôdési lehetôség, melyek javítása, megvalósítása a korábban említett tagszervezetek hatékony

együttmûködésével növelhetô.

— Melyek az idei legfontosabb feladatok, célok, törekvések a tagozat számára?

— Úgy gondoljuk, hogy nem a kapcsolatrendszer szélesítése, hanem a meglévô kapcsolatok mélyítése és a gazdasági szer-

vek elképzeléseinek konkrét támogatása a fô cél. Legfontosabb törekvésünk az eddigiekben sikeresen alkalmazott technikák,

módszerek további javítása és a már EU-hoz integrált horvát viszonyokba jobban illeszkedô megoldások alkalmazása. Törekvé-

sünk változatlanul a tagozat létezésének, mûködésének általános ismertté tétele, és szeretnénk elérni, hogy ha bármilyen gazda-

sági szervezetnek horvátországi kapcsolatra vagy információra van szüksége, akkor a Magyar-Horvát Tagozat jusson eszébe!

Kamarai Magyar-Horvát Tagozat

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Mi az, amire szükség lenne a

hatékonyabb kapcsolatépítéshez, de

nem áll rendelkezésre?

— Az esetek többségében a pénz.

Közvetlenül nem áll módunkban külföl-

di kiállítási, vásári részvételt, marke-

tinganyagokat finanszírozni. A másik

gyakori probléma, amivel szembesü-

lünk, az a nyelvtudás hiánya. Kama-

ránkban 6 nyelven biztosan tudjuk segí-

teni a kapcsolatfelvételt és az elsô lépé-

seket. A késôbbiekben egy vállalkozás

vagy áldoz erre a területre, vagy halvá-

nyulnak az „export ambíciók” és marad

a hazai piac.

— Milyen sikeres állomásai, prog-

ramjai voltak az elmúlt évben a kül-

piaci kapcsolatok építésének és ezek-

hez milyen források álltak és állnak a

jövôben rendelkezésre?

— Minden év végén készül egy

összesítés, ez alapján tavaly is számos

lehetôséget teremtettünk vállalkozóink

részére a kapcsolatépítésre, összesen 23

programon keresztül. Ezek között szere-

peltek támogatott kiutazó delegációk

(Németország – Hannover Messe; Szer-

bia – 81th Agricultural Fair Novi Sad, il-

letve piacfeltáró utak Belgrádba, vala-

mint a horvátországi Zágrábba és Eszék-

re), információs rendezvények, illetve

két fontos képzés is. Üzleti profilíró tan-

folyamunk a lényegre törô, vállalkozá-

sokat és kapcsolatépítési törekvéseiket

bemutató angol nyelvû profilok elkészí-

tésének módszertanát tanítja, kiegészít-

ve az EEN üzleti és technológiai profilo-

kat tartalmazó adatbázisának hatékony

használatával. Az érdeklôdôk az idei év-

ben is részt vehetnek a képzésen márci-

usban, Pécsett, majd Kaposváron és

Szekszárdon is. Kiemelt tréningsoroza-

tunk, a kezdô exportôröket célzó Ready

for EXport 10 vállalkozás számára biz-

tosította a lehetôséget arra, hogy 10 al-

kalommal a piaci információk szerzé-

sén, a marketingen, a pénzügyön, a jo-

gon keresztül az export projektmenedzs-

mentig elméleti tudást szerezzenek és si-

keres exportôr cégektôl gyakorlati infor-

mációkat, jó gyakorlatokat kapjanak. A

tréningen végzettek számára továbblé-

pési lehetôség a Pécsi Tudományegye-

tem Simonyi BEDS által koordinált

Simonyi Növekedési Programban törté-

nô részvétel. Az említett helyi szervezé-

sû programokon kívül folyamatosan

részt vettünk és veszünk a Magyar Ke-

reskedelmi és Iparkamara viszonylati ta-

gozatainak és más területi kamarák, va-

lamint EEN-partnerek rendezvényeinek

népszerûsítésében, cégek akvirálásában.

2012–2014 között programjaink nagy

részéhez pályázat útján sikerült kiegé-

szítô forrást szerezni MKIK/NGM for-

rásból, összesen 18,3 millió forintot.

Idén ez a lehetôség megszûnt, ami legin-

kább a kiutazó delegációk esetében fájó,

hiszen szállás-, belépôjegy- és útikölt-

ség-támogatással ezután nem tudunk

szolgálni. Marad tehát az Enterprise

Europe Network keretrendszere.

— Milyen újdonságokat kínál az

EEN a vállalkozások számára? Egy-

általán a vállalkozások milyen mér-

tékben veszik igénybe ezt a lehetôsé-

get üzleti kapcsolataik építésében?

— Az EU költségvetési periódusai-

hoz igazodva az EEN is „új lábakon

áll”, ezúttal a Cosme és a H2020 prog-

ramok társfinanszírozásával folytatja

OBRADOVIC Ena, a Magyar-Horvát Tagozat titkárát arról kérdeztük, hogy melyek azok a tagozatnál jelenleg is futó

programok, lehetôségek, rendszerek, amelyekhez a hazai vállalkozások csatlakozhatnak?

— Az elmúlt három év során igyekeztünk minden lehetôséget megragadni arra, hogy minél széle-

sebb körben tudjuk népszerûsíteni a Magyar-Horvát Tagozat szolgáltatásait és egyáltalán a tagozat léte-

zését. Ennek érdekében számos horvát relációjú gazdasági napot, fórumokat és konzultációs rendezvé-

nyeket szerveztünk, de a pályázati támogatások segítségével több horvátországi piacfeltáró kiutazó de-

legációra is sor került. Ezek alkalmával tíz-tizenöt magyar kis- és középvállalkozás vett részt horvát

céglátogatásokon és célirányú üzleti tárgyalásokon. Eddigi munkánk következményeként ma már vi-

szonylag nagy ismeretséget szereztünk és könnyen megtalálnak minket a vállalkozók, így az idei évben

túlnyomórészt a személyes tanácsadás és egyéni horvát piacra lépések koordinálása van elôtérben.

— A most rendelkezésre álló lehetôségek kiszolgálják-e a vállalkozások igényeit?

— Igen. Nem érkezett még olyan megkeresés, amelyre ne tudtunk volna válaszolni. Szerencsére az

elmúlt három évben sikerült elég nagy ismeretségre szert tenni, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy

a tagozat 2012. júliusi megalakulása óta több mint 700 ügyfélmegkeresésünk volt és az intenzitás a há-

rom év alatt nem csökkent.

— A napi tapasztalatok mit mutatnak: milyen ismeretekre, tudásra van szüksége egy vállalkozásnak, ha külföldi üz-

leti kapcsolatok kiépítésére törekszik? Mit kellene szem elôtt tartaniuk, hogy sikeresek legyenek ezen a területen?

— A legfontosabb, hogy a cégvezetônek konkrét elképzelése legyen arról, hogy mit szeretne megvalósítani és mik azok a

célok, amiket el szeretne érni. Az sem hátrány, ha konkrét üzleti tervvel vág neki egy külföldi terjeszkedésnek, vagy vállalko-

zás indításának, legyen szó horvát, vagy akármelyik másik piacról. Tudni kell azt is, hogy a horvát piac egy rendkívül zárt és

erôs nemzeti öntudattal bíró piac, azonban a megfelelô minôségû és ár-érték arányú termékekkel, szolgáltatásokkal szép sike-

reket lehet elérni. Érdemes megemlíteni a kamara gondozásában kiadott könyvünket, amelyben a horvát piacra lépéssel kap-

csolatos hasznos információkat foglaltunk össze. A 100 oldalas kiadványban a magyar vállalkozások olvashatnak a horvát üz-

leti környezetrôl és a jogi, adózási alapinformációkról is.

´

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

munkáját. Az alapszolgáltatások marad-

nak, de kiemelt szerepet kap a finanszí-

rozási lehetôségek és pályázatok nép-

szerûsítése, valamint a vállalkozások in-

novációs menedzsmentjének támogatá-

sa. (pl. kkv-eszközök). A vállalkozások

számára tapasztalataink szerint irrele-

váns, hogy milyen szervezet, hálózat,

személy stb. adja meg kérdéseikre a vá-

laszt, de azt mondhatom, hogy jelenleg

80%-ban az EEN-hálózat segíti ôket

szolgáltatásaival külkapcsolataik építé-

se, fejlesztése során.

— Mit mutatnak a napi tapaszta-

latok: milyen ismeretekre, tudásra

van szüksége egy vállalkozásnak, ha

külföldi üzleti kapcsolatok kiépítésé-

re törekszik?

— Vállalkozása válogatja. Nem

mindegy, mirôl beszélünk: termék-

vagy szolgáltatásexportról, nem mind-

egy a célpiac, az sem, hogy milyen

pénzügyi lehetôségekkel indul valaki,

milyen konkrétak a tervei. Azért szerve-

zünk évente képzéseket, hogy érzékel-

tessük: egy export-projekt összetett,

több szakterületen igényel ismeretet. A

proaktív hozzáállás és az idegen nyelvû

kommunikáció (nyelvtudás) nélkülöz-

hetetlen a sikerhez.

— Az utóbbi években jelentôsen megváltozott az export aránya cégünk termelésében, amely jelen-

leg mintegy egyharmadát teszi ki – mondja a fô tevékenységként fröccsöntéssel és szerszámkészí-

téssel foglalkozó, dinamikusan fejlôdô pécsváradi középvállalkozás, a Kresz és Fiedler Kft. ügyve-

zetôje, KRESZ Erika. — A változást az a helyzet idézte elô, hogy sok külföldi cég Magyarországon

létesített telephelyet, így most nekik szállítunk, és nem külföldre, ahogy korábban.

— Az, hogy a külföldi partnerek magyarországi telephelyet létesítettek, miként befolyásolta a

külföldi partneri kapcsolatokat?

— Húsz éve szinte változatlan a partnereink száma és összetétele. Nem ment el tôlünk megrendelô,

sôt, megrendelô-csoportok tagjai jöttek vissza cégünkhöz. Az elmúlt években bedolgoztuk magunkat bi-

zonyos gazdasági csoportokba, megfelelô minôséget és szolgáltatást tudtunk nyújtani számukra, ezért

felkerültünk a listájukra és így folyamatosan kapunk munkákat és nyerünk el megbízásokat.

Baranyai vállalkozások külföldön

— Az utóbbi egy évben úgy tudott növekedni és erôsödni a cégünk, hogy gyakorlatilag egész Európa területén dolgo-

zunk – foglalja össze röviden a villamosberendezés-gyártással és elektronikai készülékek gyártá-

sával foglalkozó pécsi Kontakt-Elektro Kft. ügyvezetôje, HIRTH Ferenc cége külkapcsolatait. —

Olaszországban logisztikai rendszereket, automatizált magas raktárakat építünk, az elmúlt évben

egynek már megnyertük a tervezését is, amely az elsô igazán komoly mérnöki sikerünk volt. Né-

metország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, de Szlovénia és Lengyelor-

szág, Írország is felkerült azon országok listájára, ahol dolgoztunk vagy dolgozunk. Egy sarago-

sai autóipari üzemben egy gépsor üzembe helyezését végeztük, aminek mi gyártottuk a vezérlését

is, az autóipar mindig is egy izgalmas és perspektivikus terület volt a számunkra, ezt továbbra is

szeretnénk erôsíteni. Elég jó referenciákkal rendelkezünk, folyamatosan erôsítjük a szakember

gárdánkat, a szakmunkások, technikusok, mérnökök természetesen megfelelô nyelvtudással ren-

delkeznek, enélkül sehol sem élnénk meg. Ezért mintegy nyolc éve folyamatosan szervezünk

nyelvtanfolyamokat angol és német nyelven, de van olyan kollégánk, aki az orosz nyelvet is bírja,

így nem jelent számunkra problémát, ha Oroszországban kell dolgoznunk. Miután elsôsorban a

gépipar beszállítói vagyunk, olyan ipari cégekkel állunk kapcsolatban, amelyek automatizált technológiákat használnak.

Igyekszünk minél több, mérnöki teljesítményt, programozást igénylô tervezési munkát vállalni, mert ebben van perspek-

tíva. Idén is kaptunk egy igen komoly megkeresést, az egyik legnagyobb munkánknak ígérkezik.

— Mi a partnerszerzés módja? Elôzô években több nyugat-európai ország kiállításán részt vett a cég, de lehet, hogy

az egyik jól végzett munka is magával hozhatja a másikat?

— Ez az egyik legnehezebb dolog, a partnerszerzés. Nagyon sok céget kell megkeresnünk ahhoz, hogy bejussunk a kapun.

Azután meg kell találni azokat az embereket, akik készen állnak a kapcsolatépítéshez: beszerzôket, tervezôket, mûszaki veze-

tôket, cégtulajdonosokat. Egy bemutatkozást követôen általában sor kerül egy második lépésre, egy próbagyártásra vagy pró-

baszállításra. Ilyen kis lépésekbôl épül fel egy kapcsolat, a kisebb próbamunkákon keresztül jutunk el a nagyobb munkákhoz.

Ez egy cégnél akár évekig is eltarthat. Emellett nagyon fontos a megbízhatóság, és az, hogy merjünk vitatkozni, mert ha látják,

hogy megbízhatóak vagyunk, akkor a vitákat is elviselik, mivel ez a közös cél érdekében történik.

— Eddig Nyugat-Európa volt a fô irány, de tavaly említette, hogy Kínában is sikerült partnert találniuk.

— Egy ilyen kis cég számára, mint a miénk, nagyon nehéz bejutni a kínai piacra. Mi azt az utat választottuk, hogy nagy eu-

rópai gépbeszállítókon keresztül próbálkozunk. Átütô sikerrôl még nem tudok beszámolni, de nem adtuk fel a tervünket.

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Már az önmagában is teljesít-

ményként értékelendô, hogy meg tud-

ták tartani a partnereiket.

— Igen, én is így vélem. A megren-

delôknek feltételei vannak, a munkatár-

saknak feladatuk, a vezetôk felelôssége

pedig abban áll, hogy a mai nehéz gaz-

dasági környezetben meg tudják tartani

a megrendelôket. Ez nem kis feladat,

ezért igyekszünk folyamatosan fejlôdni,

fejleszteni mind a humán-erôforrás,

mind az infrastruktúra és technológia

területén. Több ütemben gyártócsarno-

kot építünk, új, modern eszközparkunk

van, elindultunk a minél magasabb szin-

tû automatizálás felé. Ugyanis egyre

drágább a magyar munkaerô, és szép

dolog, hogy létszámot bôvítünk, de ezt a

munkaerôt el is kell tudni tartani. Ez na-

gyon-nagy felelôsség. Aki ma az ipar-

ban dolgozik, tudja, hogy egyszer felfu-

tási idôszak, dömping van, amilyen

gyorsan jön ma egy munka, olyan gyor-

san, egyik pillanatról a másikra le is

cseng és akkor is meg kell tartanunk a

munkatársakat. Ezért próbáljuk minél

magasabb szintû automatizálással mér-

sékelni a veszélyét annak, hogy utcára

kelljen tennünk a dolgozóinkat.

— Új partnerek keresése szerepel-

e a jövôbeni terveikben?

— Nem szerepel a terveinkben, de

természetesen nem zárkózunk el a meg-

keresések elôl. Egyelôre olyan széles a

megrendelôi gazdaságicsoport-kapcsola-

tunk, hogy sok esetben azért harcolunk,

hogy jól el tudjuk végezni a munkát. A

meglévô partnereink újabb és újabb fel-

adatokat, munkákat hoznak, ami nagy

mértékben leköti a kapacitásunkat. Ez

mindig új kihívást jelent a számunkra,

ami fejlôdésre késztet bennünket.

— A kamara nyújtotta lehetôsége-

ket használják-e az üzleti kapcsolatok

építésénél?

— Az elsô idôben nagyon sokban tá-

maszkodtunk a kamara nyújtotta lehetô-

ségekre. Mentem a kamarai küldöttsé-

gekkel, partnerekkel és folyamatokkal

ismerkedtem, számos munkakapcsola-

tot köszönhetek nekik. Ezért azt mon-

dom a mai fiataloknak, hogy tessék

részt venni a rendezvényeken, kihasz-

nálni a lehetôségeket, amit a kamara

biztosít, akár üzemlátogatások, külföldi

kirándulások, akár nemzeti kamarai

programokon való részvétel formájá-

ban, mert ha valaki odafigyel, minden-

bôl tanulhat és hasznos tapasztalatot

szerezhet. ■

— Az elsô külföldi megbízásunk hét évvel ezelôtt Horvátországban volt, azóta is folyamatosan dolgozunk ott német part-

nereknek, amelyek a horvát piacra akarnak betörni – mondja TRESZNER János, az 1994-ben alakult Treszner

Villamosipari Szolgáltató Kft. ügyvezetôje. A cég fôként erôs- és gyengeáramú villamos szerelés-

sel, villamos hálózatszereléssel, transzformátor-telepítéssel, villamos biztonságtechnikai felülvizs-

gálatokkal, épületek, közintézmények, áruházláncok és üzemanyagtöltô állomások fenntartási

munkáival foglalkozik.

— Öt évvel ezelôtt Szlovéniában vállaltunk el egy megbízást, szintén német befektetôk számára,

2011 óta pedig Ausztriában is jelen vagyunk. Külföldi munkavállalásaink szempontjából a legjelentô-

sebb lépés az volt, amikor a kamarával és Pécs polgármesterével együtt tettünk látogatást Németország-

ban 2011-ben és 2012-ben. Ennek kapcsán kerestek meg bennünket német cégek ajánlataikkal. Ebbôl

kialakult egy kapcsolat, amelynek eredményeként 2013-ban megbízást kaptunk egy munkára Németor-

szágban és az ottani jelenlétünk azóta is folyamatos kisebb-nagyobb projektekben. Egy alkalommal fel-

kértek bennünket egy német gyárból, hogy lenne egy egész évig tartó, 30 ember számára szóló megbí-

zatás, de akkor más munkáink miatt nem tudtunk ennyi németül beszélô szakembert biztosítani. Nagyon

fontos a nyelvtudás, ha külföldön vállalunk munkát, a vezetô szakembereknek mindenképpen jól kell

beszélniük, mert ha ez hiányzik, biztos a bukás. Az elmúlt húsz évben jelentôs lépéseket tettünk annak érdekében, hogy cégünk

jól prosperáljon. Több embernek tudunk munkát biztosítani külföldön, akik jól keresnek és szeretnek is kint lenni. Ausztriában

és Németországban az ottani béreket fizetjük munkatársainknak, akik ennek megfelelôen teljesítenek. Amit az ottani szakem-

berek tudnak, azt a mi munkavállalóink is tudják, sôt, még annál többet is, akár mennyiségben, akár minôségben. Jó évet zár-

tunk tavaly.

— Milyen a bizalom a magyar vállalkozások iránt külföldön?

— Azt gondolom, hogy elôször bizonyítani kell, és ha látják, hogy jól el tudjuk végezni a munkát, akkor megvan a bizalom.

Ha megfelelôen, idôre teljesítünk, akkor már nagyobb volumenû megbízásokat is kapunk. Mondhatom, hogy van egyfajta fo-

kozatosság. Tudni kell azt is, hogy mit vállalhatunk, és mit nem. Ha egyszerre négy helyen dolgozunk, akkor nem biztos, hogy

egy ötödik munka is szóba jöhet, ha nem tudjuk azt megfelelô módon teljesíteni. Jelenleg egy 6000 m2-es mûanyag fröccsöntô

csarnok villanyszerelésén dolgozunk várhatóan még 1-2 hónapig. Itt nagyon meg vannak elégedve velünk. Most egyeztetünk

egy másik gyártócsarnok ügyében Németországban, amit egy neves autóipari cég építtet. A jövô hónapban ártárgyalásra is hív-

nak bennünket. Nyilván látják, hogy képesek vagyunk ilyen volumenû feladatok elvégzésére, megvan hozzá a kellô szakmai

tudásunk.

— Akkor azt lehet mondani, hogy az egyik munka hozza a másikat?

— Tulajdonképpen igen. Ha jól dolgozunk, ha jó a kontaktus a két cég között, akkor feltétlenül. A mi német partnerünk a

legnagyobb Németországban, 2500 alkalmazottja van, és mindig korrektül állja a szavát.

— Kitôl, milyen szervezettôl kapott vagy kaphat segítséget a külföldi partnerek, munkák kereséséhez?

— Amióta kamarai tag illetve szekcióelnök vagyok, azóta páratlan az összefogás, ahogy a politika és a gazdaság Németor-

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

A kamara Enterprise Europe Network – nem-zetközi vállalkozásfejlesztési – irodája idén isnagy hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi vál-lalkozóknak lehetôséget teremtsen megis-merni új piacokat, az adott ország üzleti- ésvállalkozói környezetét.

A szakmai utazások szervezésével a kama-ra lehetôséget kíván biztosítani vállalkozásokszámára konkrét üzleti lehetôségek feltárásáraés partnertalálkozókon való részvételre. Kiuta-zásaink mindig valamilyen nemzetközileg is ran-gos kiállítás, vásár meglátogatását, és az ezek

mellé szervezett üzletember találkozón valórészvételt is tartalmazzák. A kétoldalú tárgyalá-sok elôre egyezetett menetrend alapján, általá-ban angol nyelven zajlanak, de a célország és atárgyalópartner függvényében a tárgyalási nyelvváltozhat.

Részvételi feltételek:A delegációkba a közös szervezéshez 10 fô

jelentkezését várjuk, egy vállalkozás részérôlkét fô regisztrálhat. A jelentkezéseket beérkezé-si sorrendben tudjuk fogadni az adott üzletem-

ber találkozóra történt angol nyelvû tárgyalásiprofil rögzítése után. Ennek hiányában nem állmódunkban a jelentkezést befogadni.

Részvételi díj:A vállalkozást terhelik a kiutazás, szállás és

kint tartózkodás költségei, melyeket a közös fog-lalások révén jelentôsen csökkenteni tudunkigény szerint. A tárgyalások szervezését és le-bonyolítását, ezek során a vendéglátást ésigény esetén tolmácsolást a Pécs-Baranyai Ke-reskedelmi és Iparkamara – Enterprise EuropeNetwork irodája 100%-ban támogatja.

— Egy elég speciális területtel, gabonatechnikával foglalkozunk, ennek keretében projekteket hozunk létre, ahol bonyo-

lult, speciális engedélyeztetési eljárásokat kell végigvinni, és minden országban jelentôsen eltérnek az elôírások a többi,

uniós tagországétól – vázolja a komlói, terményszárító, gabonafeldolgozó és villamosipari beren-

dezéseket gyártó és szerelô TeGaVill Kft. ügyvezetôje, ÁMAN Mihály, hogy a középvállalkozás ex-

porttevékenysége milyen akadályokba ütközik. — Elég nehéz úgy komplett technológiákat telepí-

teni, hogy mindenhol a helyi adottságokhoz, a helyi pályázati lehetôségekhez kell alkalmazkodni.

Ez jelentôsen megnehezíti a feladatot. Keressük az egyedi gépeladási lehetôségeket is, de ezek las-

san indulnak be. Az elmúlt években olyan svájci-német megrendeléseink voltak, amelyek komp-

lett projektjei keleten, zömében Romániában valósultak meg. Saját komplett projektjeink is nagy-

részt Romániában zajlottak, de mûködnek berendezéseink Belgiumtól Moldváig, szinte minden

köztes országban.

— Ezeket a nehézségeket leszámítva, véleménye szerint, a vállalkozásnak milyen kompetenci-

ákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy külkapcsolatai lehessenek?

— Elsô helyen említhetem munkatársaim szaktudását, és ahol a mi saját gyengeségünk látszik, hogy

a kiváló felkészültséggel bíró szakembereink nem ismerik olyan szinten az idegen nyelvet, ami elengedhetetlen a kapcsolatok-

hoz. Itt meg kell jegyeznem, hogy nagyon sok esetben ott, ahol pályázati forrásból valósulnak meg a beruházások – márpedig

ezek jobbára így valósulnak meg –, nem elegendô az angol vagy a német nyelv ismerete, hanem a helyi nyelvet is olyan szin-

ten ismerni kell, hogy ne okozzon gondot a technológiai pályázati elszámolásoknak megfelelô dokumentáció elkészítése. Ez bi-

zony problémát jelent, ezért az idegen nyelvekkel kapcsolatban mindenképpen van feladatunk, mert nem könnyû olyan szak-

embert találni, aki valamilyen nemzetközi nyelv mellett egy helyi nyelvet – pl. a horvátot, a szerbet stb. – is beszéli.

— Milyen a bizalom külföldön a magyar vállalkozások iránt?

— Azt gondolom, hogy abban a szektorban, ahol mi dolgozunk – a gabonatechnológiában – Magyarországon már a 70-es,

80-as években jelentôs mezôgazdasági üzemek jöttek létre, így komoly gyakorlatra tettünk szert, ezért szakmai körökben meg-

van az elismertségünk. A gabonatárolás, -feldolgozás, -tisztítás, -szárítás területén, úgy gondolom, a környezô országokban el-

hiszik, hogy technológiai ismeretekben valamivel elôttük járunk.

— Tapasztalatai szerint milyen utakon, csatornákon, akár a kamara által kínált lehetôségeken keresztül vezet az út

külföldre? Kinek a támogatására számíthat egy vállalkozó?

— A szakkiállításokat említhetem elsô helyen, ahol ismeretségeket, kapcsolatokat lehet szerezni. Mi is több kiállításon vet-

tünk részt Romániában, Horvátországban, Szlovákiában. Ez ugyanakkor mindig csak egy kiinduló pont a kapcsolatteremtés

szempontjából. A technológiákkal kapcsolatban jellemzô, hogy viszonylag hosszú, sok esetben több éves elôkészítési idô szük-

séges, mire a mûszaki, pénzügyi pályázati háttér is megteremtôdik a projekt megvalósításához. A technológiai telepítés többnyi-

re bizalmi dolog. A kamara szerepe számomra ott értékelôdik fel, hogy tôlük tudunk a helyi sajátosságokról értesülni. Ebben na-

gyon sok segítséget kaptunk a kamarától az elmúlt évek során.

szágban Pécs városát próbálja helyzetbe hozni. A vállalkozásokat, vállalkozókat, a Pécs Holdingot és az ipari parkot együtt kép-

viselték, véleményem szerint érdemes lenne többször is így összefogni, akár más országban is. Így nagyobb esély nyílik a kap-

csolatépítésre és ezáltal a munkaszerzésre. Ha megismernek minket, megmutatjuk, hogy mit tudunk nyújtani, szolgáltatni, ak-

kor nagyobbak lehetnek az esélyeink.

Kiutazó delegációk, piacfeltáró utak a kamara szervezésében

Találjon Ön is megfelelô üzleti partnert a kamara segítségével!www.pbkik.hu

GYORSJELENTÉS10 Dél-Dunántúli Gazdaság

A DRB Bank mûködésének felfüggesz-

tése kapcsán kamaránkat tömegesen

keresték meg a vállalkozók segítséget

kérve. A kamara vezetése a károk

gyors felmérését rendelte el. A gyors

vizsgálat eredményei a következôk. (A

PBKIK csak a kamarai tv-ben hozzá ren-

delt szektorokból kap adatszolgáltatást.)

➤ A kamarai nyilvántartásban Baranya

megyében 838 vállalkozás jelzett

DRB számla feletti rendelkezést.

➤ A DRB-s vállalkozások éves adat-

szolgáltatása szerint összesített árbe-

vételük 108 milliárd Ft.

➤ Éves adatszolgáltatásuk szerint fog-

lalkoztatott létszámuk 2954 fô.

(Fontos körülmény ezen adaton túl,

hogy nem DRB bankos vállalkozások,számos DRB bankos munkatársat fog-

lalkoztatnak! Több ezer fô.)

➤ A kamarai hivatal 432 vállalkozást

keresett meg telefonon (érintettek-

hez képest 52%), ebbôl 316 vállal-

kozást ért el (megkeresettekhez ké-

pest 73%).

➤ A DRB Bank mûködésének felfüg-

gesztése 136 vállalkozás esetében

(43%) nem jelent áthidalhatatlan

problémát. Jellemzôen a siklós kör-

nyéki vállalkozások esetében na-

gyobbak a gondok. A megye többi ré-

sze esetében a DRB számla mellett

más bankszámlákon is gazdálkodnak.

➤ 114 vállalkozás esetében (36%) ko-

moly likviditási gondot okoz.

➤ 66 vállalkozás esetében (21%) na-

gyon komoly mûködési gondokkal

szembesülnek, a vállalkozás léte

veszélyben van.

➤ Azonnali, közvetlen részleges, vagy

teljes elbocsátás veszélyét 86 vállal-

kozás jelezte, összesen

259 munkahelyet illetô-

en. Ebbôl Siklós környé-

kének esetében 11 vállal-

kozás 55 munkahely

esetében. (A felmérés az

érintett vállalkozások fe-

lét érte el.)

➤ A Siklós környéki vál-

lalkozások általános

helyzete rosszabb, mi-

vel a helyi intézmények,

önkormányzatok és a la-

kosság fô számlavezetôje

a DRB volt, így megren-

delések tömeges lemon-

dása, kinnlevôségek nö-

vekedése, és a lakossági

kereslet drasztikus

csökkenése tapasztal-

ható. Így a foglalkoztatásra vonat-

kozó siklósi vállalkozói jelzések

megítélésünk szerint alábecsültek.

A vállalkozói megkérdezéseken jelzett

problémák:

➽ A politika és a média kizárólag az

önkormányzatok pénzügyi gondja-

ira fordít figyelmet, miközben a he-

lyi, leépülô gazdaság problémái

nagyságrenddel nagyobbak. Csak a

köztisztviselôi bérek kifizetésére

koncentrálnak az illetékesek, mi-

közben a reálgazdaságban dolgozó,

értékalkotó döntô többség nem tud

béréhez jutni.

➽ Önkormányzatok, intézmények nem

fizetnek, (többségük pedig idôközben

más bankok pénzügyi segítségét

megkapta...) ennek kamat

és más pénzügyi terhei a

vállalkozásokra zúdulnak.

➽ Drasztikus a Siklós

környéki lakosság kerese-

tének visszaesése. A szol-

gáltató és kereskedelmi vál-

lalkozások éves jövedelme-

zôsége, adópotenciálja, köz-

teherviselô képessége nagy-

ságrendekkel romlik.

➽ Nincs központi intézkedés a közter-

hek és közszolgáltatások díjfizeté-

sének automatikus halasztásáról az

érintett vállalkozások részére. (A ta-

pasztalatok szerint – külön – halasztá-

si kérelmet befogad a NAV és a társa-

dalombiztosítás, míg az önkormány-

zati adóirodákkal és közszolgáltatók-

kal a kamara egyeztetett ugyanerrôl.

De csak informális megállapodás szü-

letett.)

➽ Hatalmas a felmerülô adminiszt-

rációs teher a likviditás ismételt

megteremtése és a szükséges hatósá-

gi, banki, közszolgáltatói, önkor-

mányzati, társadalombiztosítási,

munkaügyi, számlázási, banktermi-

nál, szállítói/vevôi kapcsolatok ese-

tében. Egy KKV-t ez az adminisztrá-

ciós többlet 2-3 hétig von ki az érték-

teremtésbôl. Ez önmagában is súlyos

veszély faktor.

➽ A multinacionális cégek beszállítói-

nak esetében az ügy pénzügyi és

adminisztráció kezelése a megren-

delô elvesztéséhez vezethet igen sok

esetben.

➽ Nincs megfelelô tájékoztatás a vál-

lalkozások és a lakosság felé. A re-

álgazdaság nem tudja mikor, mi-

lyen mértékben juthat jogos köve-

teléséhez.

A PBKIK gyorsjelentésea DRB Bank mûködési felfüggesztésének vállalkozói gazdasági következményeirôl

2015. február 27.

GYORSJELENTÉSDél-Dunántúli Gazdaság 11

➽ Sok vállalkozóval beszéltünk, akik a

teljes takarékszövetkezeti rendszerben

elvesztették a bizalmukat. (Bár épp e

pénzintézetek e szektorból való kike-

rülése okozta a gondot.)

➽ A DRB felszámolása kezdetének bi-

zonytalansága (az OBA csak a fel-

számolás megindulását követôen el-

lentételezi a bankkal szembeni kö-

vetelések jogszabály szerinti hánya-

dát) kiszámíthatatlanná teszi az érin-

tettek gazdálkodási feltételeit, jelen-

tôsen nehezíti az érintett vállalko-

zások kilábalási stratégiáinak ki-

dolgozását.

➽ A cégcsoportokhoz kötôdô egyéni

vállalkozások zöme, munkájának el-

vesztésével számol.

➽ Nem mûködik az e-bank, nincs

semmilyen értesítési rendszer az

eddig teljesített tranzakciókról, a

még a bankba érkezett követelé-

sekrôl, így a vállalkozások nem

tudják betartani a számviteli sza-

bályokat. Ismerve a hatósági gyakor-

latot, attól tartanak, ennek ódiumát

rajtuk verik el.

➽ A pénzügyi szféra gyakorlatilag

felkészületlen ilyen esetek kezelésé-

re. A bankok gyorsan kínálnak folyó-

számla nyitást, de a szükséges likvi-

ditás megteremtése már a „hagyo-

mányos” idôkereteken belül folyik.

OTP pl.: Villányban már nem tud fo-

lyószámlát se rögtön nyitni, sorszá-

mot huzat a következô napokra.

➽ A Széchenyi kártyát ajánlja a leg-

több pénzintézet, mert átfutási ideje

csak 2 hét körüli, emellett a Hitelga-

rancia Zrt. szerepvállalása miatt az új

ügyfél kisebb kockázat a banknak.

De az ebben az esetben is szükséges

bankszámla forgalom igazolást a

DRB-tôl nem lehet beszerezni. (A

PBKIK eljárt a KAVOSZ Zrt. felé az

5 millió alatti Széchenyi kártya hite-

lek igazolás mentesítéséért és az e fö-

löttiek egyedi elbírálási rendjéért.)

➽ Az elért vállalkozások 15%-a jelez-

te, soron kívüli Széchenyi kártya

igénylést kér.

➽ A DRB-nél kiváltott Széchenyi kár-

tyát nem lehet más bankhoz átvin-

ni, de a vállalkozás nem kaphat új

Széchenyi kártyát sem bankjánál.

(A PBKIK eljárt a KAVOSZ felé, a

Széchenyi kártya bankok között átvi-

teléért, információink szerint, a Hi-

telgarancia Zrt. ellenállása miatt nem

volt eddig erre lehetôség.)

➽ Nincs megnyugtató lehetôség KKV-k

esetében privát számláról fizetni bé-

reket és közterheket. A vállalkozók

hatósági büntetésektôl tartanak.

➽ Érthetetlen, hogy a DRB-n belüli,

DRB bankszámlák közötti tranz-

akciókat miért blokkolja a felügye-

let?

➽ Miért nem lehet a meghatározott

limit erejéig (60 ezer Ft) e-banki át-

utalást eszközölni?

➽ Uniós, állami támogatások eseté-

ben, közeli elszámolás határidôk

miatt teljesíthetetlenek lesznek a

pályázati elôírások. Nincs központi

intézkedés Brüsszel, a KSZ-ek és

más folyósító intézmények felé a pá-

lyázati határidôk hosszabbításáról. A

korábban megérkezett pályázati pén-

zek beragadtak, teljesíthetetlenek a

pályázati feltételek.

➽ Számos településen csak a DRB volt

jelen az aprófalvas Baranyában, és az

igen alacsony személyi és vállalkozói

jövedelmek mellett megbénulnak a

kistelepülések.

➽ A NAV, OEP stb. utalások késnek a

vállalkozók felé a likviditási gondo-

kat fokozva.

➽ A siklósi térség vállalkozásainak

zöme nem tud bért fizetni. A lakos-

ság jövedelmi helyzete súlyos megél-

hetési gondokat vetít elôre.

➽ A megkérdezett vállalkozások dön-

tô többsége, különösen a könyv-

vizsgálók, számviteli szolgáltatók

és közszolgáltatók a körbetartozás

és csôdhullám drasztikus növeke-

désével számol a következô hóna-

pokban.

➽ Információink szerint, hasonló

nagyságrendû gondok jelentkez-

nek a mezôgazdasági vállalkozások

körében is. Egyeztettünk az agrár-

kamarával, megígérték az adat-

szolgáltatást.

➽ Szükséges a DRB-s vállalkozók ese-

tében a közeljövôben felmerülô fel-

számolás/végelszámolás ügyekben

haladékok elérése.

➽ Az induló GINOP a DRB-s ügyfelek

sokasága számlaprobléma, likviditási

probléma, kinnlevôségek miatt nem

pályázhatnak – ezzel a térség fejlesz-

tési forrást veszít.

Összefoglalva: A közélet nem fordít kellô figyelmet a térség gyenge gazdaságá-

ra zúduló pénzügyi problémákra. Nincs rendben a hasonló esetekre vonatkozó jo-

gi szabályozás, rengeteg – egyébként jogszabályban rögzíthetô kérdéskörre egye-

dileg, idôigényesen kell megtalálni a választ, ez több esetben nem is lehetséges

lokálisan. Ezért jelentôs csôdhullám, jövedelmezôség csökkenés, foglalkoztatás

csökkenés, adópotenciál csökkenés várható, elsôsorban a siklósi térségben.

Szükséges a politikai, önkormányzati szereplôk részérôl a gyors, segítô be-

avatkozás a folyamatokba.

2015. március 4.

A vállalkozásoknak a takarékszövetkezetek lettek az Országos Betétbiztosítási Alap,

az OBA kifizetôi (többek között a Szigetvári Takarékszövetkezet). Az OBA a betétga-

ranciával érintett valamennyi betétre a törvényi elôírás alapján 20 munkanapon belül

maximum mintegy 30 millió forintig (100 ezer euróig) a kárkifizetést megkezdi. A vál-

lalkozásoknak a székhelyükhöz legközelebbi takarékszövetkezeti fiókba kell értesítés

alapján (az OBA küldi a tértivevényes levelet) bemenniük a kifizetés miatt. Fontos,

hogy a cégképviseleti jogot igazolniuk kell (30 napnál nem régebbi cégkivonattal, il-

letve aláírási címpéldánnyal).

A kormány CSAK 67 bajba jutott önkormányzatnak összesen 245 millió forintos

rendkívüli támogatást biztosít, hogy át tudják hidalni a DRB-nél beragadt számláik

miatt kialakult nehézségeket. A Magyar Nemzeti Bank közben visszavonta a csoport-

hoz tartozó kisbankok engedélyét. A betétbiztosítási alapból még márciusban kártala-

nítják az ügyfeleket (123 ezer betétet kezelt a DRB) 30 millió forintos összeghatárig.

A fedezetet szükség esetén a jegybank biztosítja. A Buda-Cash-nél történtek miatt az

MNB elôre hozott vizsgálatsorozatot indított a befektetési piac több szereplôjénél. A

nyilvántartási rendszerek megbízhatóságát ellenôrzi.

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság12

A megye gazdaságának legjobbjaiA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak ki-

tüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara el-

nöksége – mérlegelve a javaslatokat – hozta meg döntéseit.

A díjátadók:Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamara elnökeDr. Parragh László, a MagyarKereskedelmi és Iparkamara elnöke

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke

elôadás közben

A díjátadás ünnepélyes pillanatai

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 13

óAngster József Díj: Kleisz Zoltán, Matro Kft.

Baranya Gazdaságáért Díj:

Hárs József, Bóly város polgármestere

Az Év Üzletembere Díj: Seres László, a Seres Kft.

Életmû Díj: Maszler József, Tettye vendéglô. A díjat a fia, Maszler Szabolcs vette át.

Életmû Díj: Hirth Ferenc, Kontakt-Elektro Kft.

DÍJAZOTTAK14 Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Innovációs Díj: Tega-Led Kft.A díjat Szabó Gábor vette át.

Az Év Fiatal Üzletembere Díj:Märcz Éva, Jókai cukrászda, Pécs

Baranya Megyei Export Díj:Blázek & Anni Kft.

A díjat Kamu János vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Pál István, PP-Villkomplex Kft. A díjat Várszegi Gyula,

a kamara szakképzési alelnöke adta át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: P’-AutóCity Kft. A díjat Liszácz Mihály vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj: Rendeczki Lajos fodrászmester

Baranya Megyei Innovációs Díj: IT’S WOOD Kft. A díjat Verle Zoltán vette át. A díjakat Áman Mihály,

a kamara innovációs alelnöke adta át.

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Opauszki László, P-Kontó Kft.

Baranya Megyei Innovációs Díj: Strausz János

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: BIOKOM Nonprofit Kft.

A díjat Dr. Kiss Tibor vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj: Techniq 2000 Kft.A díjat Nagy László vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:Kovács Bertalanné

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj: Hella’91 Kft. A díjat Kollár László vette át.

A díjat Arnold Antal, a kamara általános alelnöke adta át.

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16

Komlói Szakképzési Díj: Széplábi András, Komló-Kökönyösi Szakképzô Intézmény.

Kiváló Kamarai Dolgozó: Sörös Dávid Az Év Kereskedôje Díj: Szabó Zsolt, Zsé-Zsé Bt.A díjat Huppert László, a kamara kereskedelmi tagozatának

elnöke adta át.

Az Év Kézmûvese Díj: Zsoldos Dezsôné, Schwarcz Szalon Kft. A díjat Treszner János, a kamara

kézmûves tagozatának elnöke adta át.

Mohácsi Szakképzési Díj: Andrássy Zoltán, Mohácsi Radnóti Miklós Szakképzô Iskola és Kollégium.

A díjat Pálinkás István, a kamara mohácsi városi elnöke adta át.

Jánosi Engel Adolf Díj: Götzerné Páva Mária, Komlói Munkaügyi Központ. A díjakat Polics József,

Komló város polgármestere és Ferenczy Tamás, a kamara komlói városi elnöke adták át.

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 17

Elismerô oklevél innovációs teljesítményért:Dr. Benyeda János, Prophyl Kft.

Than Károly Díj: Bonus Kft. A díjat Botos István vette át.A díjat Mikola János, Siklós város alpolgármestere és dr. Kovács Tibor,

a kamara siklósi városi elnöke adták át.

Siklósi Idegenforgalmi Díj: Fórizs Sándor, Tour–Chance Kft.A díjat dr. Kovács Tibor,

a kamara siklósi városi elnöke adta át.

Elismerô oklevél szakképzési teljesítményért: a Spar Magyarország Kft. Baranya megyei képzôhelye.

A díjat Bóczné Varga Anikó vette át.

Posztumusz elismerô oklevél szakképzési teljesítményért:Takács Ferenc. A díjat fia, Takács Attila vette át.

óKomlói Idegenforgalmi Díj:

Bernhard Béla, Hertelendi Termál Kft.

DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Ezúttal nem egy gazdasági szereplô, egy vál-lalat elsô embere, hanem egy önkormányzatirányítója, Bóly város polgármestere részesülta Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaralegrangosabb elismerésében.A kamara „Baranya Gazdaságáért Díj“ kitünte-tést adományozhat évente annak a természe-tes személynek, aki egy-egy gazdálkodó szer-vezet vagy szakma érdekeit meghaladó, a me-gye gazdaságának egészét szolgáló kiemelke-dô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkájanyomán értékelhetôen javult a megye gazda-sági teljesítôképessége, a gazdaság számárafontos fejlesztési program valósult meg, vagy agazdaság mûködési feltételeiben következettbe jelentôs javulás a megelôzô évben. A díjatadományozók a következôkkel indokolták dön-tésüket: Hárs József több évtizedes lendüle-tes, vállalkozó szellemû városvezetésének,következetes munkájának eredményeként fej-lôdik Bóly város, valamint annak ipari parkja. Aváros üzemeltetése során a fenntartható fejlô-dés gyakorlatát honosították meg. A vállalko-zások igényeinek, érdekeinek megfelelô, ru-galmas intézkedéseknek köszönhetôen folya-matosan nô a beruházások száma, fejlôdik aváros infrastruktúrája és gazdasága. Hárs Jó-zsefet feltétlen tisztelet övezi szûkebb és tá-gabb környezetében. Ismeretei széleskörûek,melyeket a konkrét projektek menedzselésesorán partnerei maximálisan értékelnek és el-ismernek.

— Nagyon meglepôdtem, hogy rám gon-doltak ezzel az elismeréssel kapcsolatban,úgy vélem, a díj igazából a Bólyi Ipari Parknakszól – mondta a díjátadón megilletôdve HársJózsef. — A mi ipari parkunk a maga nemébenegy különlegesség, hiszen egy önkormányzathozta létre, az is mûködteti és folyamatosanbôvíti a területét. Jelenleg 55 hektár területenfekszik a park, ebbôl már 40 hektárt foglalnakel a benne mûködô vállalkozások. Lehet, hogyez a terület nem tûnik túlságosan nagynak, dea városunk sem az, hiszen Bóly is csak 3800lakosú, de több mint 800-an dolgoznak az ipa-ri parkban. Tavaly három új csarnok épült,amelyekben 30-40-50 új munkahely létesült.Jelenleg is építkezünk és további elképzelése-ink vannak a folytatásra. Önkormányzatunkabban is egyedi, hogy mi építjük a csarnoko-kat, a leendô bérlôk igényeit figyelembe véve,akik aztán az épületeket hosszú távon veszik

bérbe. Folyamatosan pályázunk. Mindig azttartottuk szem elôtt, hogy az ipari parkban ke-letkezett iparûzési bevételt visszaforgassuk azúj beruházásokba. 1990 óta, tehát 25 éve fo-lyamatosan fejlesztünk és minden évben be-fektettük az ipari parkba a befolyó 30-50, néha150 millió forintot azért, hogy legyen a térség-ben élôknek munkalehetôsége. Természete-sen ez az önkormányzat számára is számos

elônnyel jár, hiszen ha van munka, akkor biz-tosított a foglalkoztatás és az egzisztencia is.

Alapvetôen a helybeli, a térségi vállalkozá-soknak szeretnénk kedvezni, de több olyancsalád is mûködtet céget a parkban, amelyekvisszajöttek Bólyba. Valaha elköltöztek innen,máshol dolgoztak, majd visszajöttek az egészcsaláddal, itt vettek ingatlanokat, a gyerekek ittjárnak óvodába, iskolába, valószínûleg ezek afiatalok már itt maradnak. Azért települtek visz-sza, mert jobb körülményeket tudunk számuk-ra biztosítani, mint ahol korábban laktak. Pél-dául óriási elôny, hogy optikai hálózat van min-den csarnokban, így akár otthonról is vezérel-hetik a gyártási technológiát. De megemlíthe-tem azt is, hogy az itt mûködô vállalkozásokközösen pályáznak a villamos-energiára, azígy megtakarított összeget szívesebben ajánl-ják fel a vállalkozások, mondjuk, rendezvé-nyek támogatására.

— Ha önnek ilyen üzleti vénája van, ak-kor miért nem a gazdaságban mérettetimeg magát és miért egy „Bólyi Önkor-mányzat” nevû vállalkozást vezet?

— A rendszerváltozás óta állok a városélén, a 90-es években nagy gondot jelentettszámomra, hogy meg kell tanulnom a közigaz-gatást. Az önkormányzat a versenyszférátólteljesen eltérô szemlélettel kell, hogy rendel-kezzen és én nem is nagyon tudtam ezt átven-ni. Hála Istennek találtam egy ipari parkot, ter-málvizet, stb., ami gazdasági szempontokalapján mûködik, a kettôt pedig megpróbáltamötvözni magamban. Az a baj, hogy már 60éves vagyok és nem valószínû, hogy elinduloka vállalkozói úton. Azért nekem is van egy kis-vállalkozásom, ami a mezôgazdasághoz és apincészethez kötôdik, a bátyámmal együtt „na-gyon zöldek“ vagyunk, azaz biogazdálkodástfolytatunk. Ezt a mezôgazdasági termékfeldol-gozást szeretnénk bevinni az ipari parkba,ahol már készen van és termel egy fûszerke-verô üzem. Most egy szárító-, gyümölcs-zöld-ség feldolgozó üzemet építünk, amivel szeret-nénk a kisebb helyi termelôket is lendületbehozni, hiszen Bólyban több mint 400 zártkertvan, az öntözésükkel bírnánk rá a tulajdonoso-kat, hogy helyi terméket állítsanak elô. Példáulchilipaprikát, zöldségféléket, amelyet feldolgo-zunk a szárítóban és eladjuk a fûszerüzemnekhelyi termékként, amelyet a fûszerüzemünk-ben tudunk feldolgozni. Jelenleg tájékoztató-kat, ismertetô elôadásokat tartunk, nagy az ér-deklôdés, bízom benne, hogy a bólyiakat is el-kapja a lendület és sikerre vihetjük ezt a vállal-kozást is.

— Az ön véleménye szerint Baranyagazdaságába miként illeszthetô bele a bólyigazdaság?

— Azt gondolom, hogy mi elég racionáli-san és helyhez kötötten gondolkodtunk. Ter-mészetesen látjuk az ország és benne Bara-nya helyzetét, számunkra óriási elônyt jelentetta megépült autópálya, bár nagyon késôn épültmeg és ez Baranya számára jelentôs hátrány.Szeretném, ha a megyénk le tudná dolgozniezt a lemaradást. Mindig azt szoktam monda-ni, ha befektetôk jönnek tájékozódni hozzánk,hogy nem baj, ha nem Bólyban fektetnek be,csak maradjanak Baranyában, mert nagyonfontos, hogy a megye gazdasága mûködni tud-jon. Nálunk az ipari parkok kapcsán látszik,hogy a jó munkaerô egyrészt elmegy külföldre,a fiatalok egy része Budapestre, és így nembiztos, hogy meg tudunk felelni a mai követel-ményeknek. A bólyi gazdaság Baranya gazda-ságának csak egy pici, de úgy vélem, fontosszelete. N.T.

Baranya Gazdaságáért Díj: Hárs József„Az iparûzési bevételt mindig visszaforgattuk új beruházásokba”

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 19

Azt gondolja Seres László, a Seres Kft. ügyve-zetôje, hogy a kamara az elkötelezettségét ésaz állhatatosságát ismerte el Az Év Üzletem-bere Díjjal, pedig az indoklásban a Seres Kft.2014-es konkrét sikere is szerepel. A SeresGépipari és Kereskedelmi Kft. magyar tulajdo-nú vállalkozás, mely kommunális gépjármû fel-építmény gyártás mellett hidraulika- és gép-szerviz tevékenységet is folytat. 2014-es évükegyik legnagyobb sikere a Mecsek-Dráva Hul-ladékgazdálkodási programhoz átadott 57 tö-mörítô valamint edénymosó autó, melyek aSeres Kft-nél készültek. Az eszközök a legmo-dernebb környezetvédelmi elôírásoknak ismegfelelnek, csúcstechnológiát képviselnek.A pécsi vállalkozás a hazai piacon kívül kül-földre is szállít, a cég tagja a Dél-DunántúliGépipari Klaszternek és a Magyar Környezet-technológiai Fejlesztô és Gyártó Klaszternekis. Tevékenységére folyamatosan az együtt-mûködés, a helyi vállalkozások partnerkénttörténô bevonása jellemzô.

A 100 fôs cég elsô embere 1990-ben ala-pította mûszaki vállalkozását, szinte a nullárólindult. Kezdetben alkatrész-kereskedelemmelfoglalkoztak, de a korábbi munkahelyi tapasz-talatokra építve néhány év múlva elkezdték akommunálisgép-felépítmény gyártást. Eleinteegyszerûbb alkatrészeket, gépeket gyártottakegy kis mûhelyben, amely fokozatosan gyara-podott: nôtt az alapterület, a berendezésekszáma, mindez az új technológiai fejlesztések-nek köszönhetôen. A gyártmányfejlesztés min-dig is a vállalkozás tevékenységének közép-pontjában állt, ez volt és ma is ez a záloga atalpon maradásnak. Több mint 10 évvel ezelôtta barcsi telephely mellett megépítették a pécsitis, ahol kisebb részegységeket állítanak elô ésitt mûködik a hidraulika- és gépszerviz is. A Se-res Kft. gépeit az ország különbözô pontjainvásárolják olyan cégek, amelyek környezetvé-delemmel, szállítással, hulladékgyûjtéssel,ártalmatlanítással foglalkoznak.

Seres László büszke vállalkozására ésmunkatársaira is. Azt vallja, hogy sikerük egyiktitka a rugalmasság: a nagyvállalatokkal ellen-tétben a Seres Kft.-nél rövid idô alatt képesekreagálni a kihívásokra, emellett nagyon fontosa bizalom, a partnerekkel évtizedek óta tartókiegyensúlyozott kapcsolat. Nagyban számíta-nak a géphasználók véleményére, tapasztala-tára, hiszen ez által tudják tökéletesíteni a ter-mékeiket. Emellett természetesen szükség

van jó szakemberekre mind a fizikai állományt,mind a középvezetôket tekintve. Seres Lászlósok kollégájával évtizedek óta együtt dolgozik,de azt mondja, hogy szükséges fiatalítani is:addig kell a fiatalokat bevonni ebbe a munká-ba, amíg az idôsebb szakember át tudja adni atudását, tapasztalatát. Emellett oda kell figyel-ni a szakmunkás-képzésre is, amivel kapcso-latban az államnak és a cégeknek is felelôssé-get kell vállalniuk. A Seres Kft. gyakorlati kép-zôhelyéül szolgál a lakatos- és hegesztô tanu-lóknak. Ahogy korábban Seres úr megfogal-mazta: számára fontos, hogy a munkatársak-nak meglegyen a komfortérzetük és reggel jókedvvel menjenek be dolgozni. Emellett büsz-kék legyenek arra, amit csinálnak.

A 2014-es év kiemelkedô volt a pécsi vál-lalkozás számára: a Mecsek-Dráva Hulladék-gazdálkodási programban egy pécsi vállalko-zással közösen több, mint ötven jármûvet hoz-tak létre, mintegy 1 milliárd forint értékben. Aszállítóautók többsége a szelektív hulladék be-gyûjtésére szolgál, más részükkel az újrahasz-nosítható anyagot szállítják el ipari feldolgo-zásra. A gépjármûvek felépítményét és az aztmûködtetô hidraulikus berendezéseket a Se-res Kft. fejlesztette és gyártotta, a jármûvekhezbeszerzett alapanyagok szinte 100%-ban ma-gyar beszerzési forrásból származnak, ezért akész jármûvekre elnyerték a hivatalos „Magyartermék” használatát.

Az új kommunális gépjármûvek tervezéseés gyártása során fontos szempont volt, hogy

– fôként városi, belvárosi – üzemeltetésükkeljelentôsen csökkenjen a környezetterhelés:alacsonyabb károsanyag-, széndioxid- és ko-romkibocsátás jellemezze ôket, emellett mér-séklôdjön a zajterhelés.

Többek között ezt a teljesítményt is díjaz-ta a kamara Az Év Üzletembere Díjjal, amelyetannak a természetes személynek adományoz-nak, aki egyes gazdasági szervezetek piacké-pességét, eredményes gazdálkodását jelentô-sen javító teljesítményt nyújtott a megelôzô év-ben Baranya megyében. Seres Lászlót, a Se-res Kft. ügyvezetôjét meglepetésként érte a ki-tüntetés.

— Azért is váratlan számomra ez az elis-merés, mert úgy gondolom, hogy rajtam kívülmég sok cégvezetô megérdemelné. Minden-esetre nagyon megtisztelô számomra, hogyrám gondoltak.

— Mit gondol, miért éppen önre esett akamara választása mint az év üzletemberé-re?

— Gondolom, a jelölôbizottság ismeri amúltamat és látja azt, hogy mit hoztam létre.Talán az a legfontosabb, hogy 25 éves a cé-günk, egy helyi vállalkozás, amely 100 embertfoglalkoztat. A cég az elmúlt 25 év alatt folya-matos fejlôdésen ment keresztül, leszámítvaazt a pár rossz gazdasági évet, amibôl szépenkijöttünk.

— Mitôl lehet sikeres egy üzletember? — Elsôsorban elkötelezettnek kell lenni. Ki

kell tûzni egy célt, mindig egy rövidebb távra,amit meg kell valósítani. Emellett említhetemaz állhatatosságot is, még akkor is küzdenikell, ha a széljárás éppen nem kedvezô, ha-nem éppen olyan, amilyen.

— Mit gondol, hogy egy ilyen elisme-résnek az üzleti életben van értéke? Ha ki-rakja az irodájában a díjat, akkor erre felfi-gyelnek az önhöz érkezô partnerek?

— Én leszek az utolsó, aki az elismerése-it jól látható helyre teszi ki az irodájában, de bi-zonyára majd többen megszólítanak ez ügy-ben. Korábban is kaptam már elismerést egycivil szervezôdéstôl, ám ezt még fel kell dol-goznom magamban.

— Mire jogosítja fel, illetve mire kötele-zi Az Év Üzletembere Díj?

— Itt leginkább kötelezettségrôl van szó,számomra azt üzeni, hogy a jövôben is ezenaz úton kell mennünk tovább. Ez tehát egybenegy megerôsítés is. N.T.

Az Év Üzletembere Díj: Seres László„Ezen az úton kell menni tovább”

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság20

Jó idôben voltunk, jó helyen és jó terméketkezdtünk el gyártani – így fogalmazta meg né-hány évvel ezelôtt sikerük egyik titkát a pécsiMATRO Kft. ügyvezetôje, Kleisz Zoltán, akimára egy dinamikusan fejlôdô vállalatért felel.A forgácsolással elôállított alkatrészek gyártá-sával, valamint szerszámok tervezésével ésgyártásával foglalkozó gépipari cég egy kismûhelybôl nôtte ki magát középvállalattá.1995 óta gyártanak haszonjármûvek fékrend-szeréhez alkatrészeket, 1997-ben az alapte-vékenység kiegészült a váltólapkás forgácsolószerszámok gyártásával, 2004-ben pedig aCNC esztergagépekhez használatos álló ésmeghajtott kivitelû szerszámbefogók valamintgépalkatrészek elôállítását kezdték meg. Az-óta a személygépjármûvekbe épülô termékekis felkerültek a palettára. Folyamatosan bôví-tették a kört, de mindig is a szokásos háromigény kielégítése lebegett a szemük elôtt:megfelelô ár, jó minôség és pontos beszállítás.Ezen az alapon fejlôdött a cég évrôl-évre, fo-lyamatos növekedést produkálva. Kleisz Zol-tán szerint ugyanis ha nem fejlôdik a vállalko-zás, nem tudják a növekvô vevôi igényeket ki-szolgálni. Márpedig fontos a mennyiség, hi-szen ha csak egyféle alkatrészt szállítanak, aztkönnyû kiváltani egy másik beszállítóval, ezérta cégvezetô úgy véli, kulcsbeszállítóvá kellválni. A MATRO-nak szerencséje is volt, azegyik üzlet hozta magával a másikat. 2010-ben a benzinüzemû személygépjármû-motor-ba épülô termékek gyártását, 2013-tól a dízel-üzemû személygépjármû-motorba épülô ter-mékek gyártását kezdték meg. A tavalyi év ki-emelkedô volt a vállalkozás számára, hiszenKleisz Zoltán vezetésével a MATRO Kft. 2014-re a város meghatározó vállalkozásává és ex-portôrévé vált. Befejezôdött az a projekt,amely 320 millió forintból 800 négyzetméteresüzemcsarnokkal és 20 fô új munkatárssal bô-vítette a szerszám- és gépiparban mûködô cé-get. A projekt sikerét mutatja, hogy az alkat-résszel Nyugat-Európa összes autógyártójá-nak szinte minden személyautó márkájába be-épülnek a Pécsett gyártott MATRO-termékek.A cég jelenleg 190 fônek ad munkát és megha-tározó szerepet vállal a tanulók képzésében is.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara 2014-es munkája elismerésekéntAngster József Díjjal jutalmazta Kleisz Zoltánt,a MATRO Kft. ügyvezetôjét. Ezt az elismerést

annak a természetes személynek adományoz-zák, aki egy-egy gazdálkodó szervezet, vagyszakma érdekeit meghaladó, Pécs gazdasá-gának egészét szolgáló kiemelkedô teljesít-ményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyománértékelhetôen javult a város gazdasági teljesí-tôképessége, a gazdaság számára fontos fej-lesztési program valósult meg, vagy a gazda-ság mûködési feltételeiben következett be je-lentôs javulás a megelôzô évben. Kleisz Zoltán

érdemei közé tartozik az is, hogy a kamaramellett mûködô Megyei Fejlesztési és KépzésiBizottság elnökeként elkötelezetten küzd aszakképzett munkaerô utánpótlásáért.

— Azt gondolom, hogy a díj nem az én si-keremrôl szól, hanem egy nagyon komoly csa-pat sok éves munkájának a gyümölcse –mondta az elismerés átvételét követôen a díja-zott. — Ennek a 2014-es év egy csúcspontjavolt olyan szempontból, hogy akkor mondtukelôször: túlléptünk a válságon és most már ab-szolút elôrefelé tekinthetünk, nemcsak a napiproblémák megoldásával kell küszködnünk. Afolyamat, hogy ide eljutottunk, régen, még aválság elôtt kezdôdött, mostanra értek be azakkor elindított projektek. Így értük el a csúcs-pontot a tavalyi évben.

— Az Angster Díjjal azt a személyt jutal-mazzák, aki Pécs város gazdaságában ki-emelkedô teljesítményt nyújtott. Milyen a

MATRO Kft. kapcsolata a várossal azon kí-vül, hogy Pécsett van a székhelye?

— A MATRO Kft. 25 éves története egy ár-nyékban felnövekedett cég története, és tény,hogy az utóbbi években szorosabbá vált akapcsolata akár a városvezetéssel, akár azolyan gazdasági szervezetekkel, mint a kama-ra. Fogalmazhatok talán úgy, hogy elértük azta jelentôs méretet, ami érdekessé tesz ben-nünket, és itt már nemcsak önmagunk sikereitkell megemlítenünk, hanem azt is, hogy mit te-szünk hozzá a város eredményeihez és sike-reihez.

— A Dél-Dunántúl gazdasági szempont-ból depressziósnak mondható. Ennek elle-nére miként lehet itt sikeres vállalkozástmûködtetni?

— Azt gondolom, hogy a depresszió csakrészben lehet indok, mert nekünk is voltak ne-héz idôszakaink, amelyek arra vezethettek vol-na, hogy mi magunk is depressziósakká vál-junk. Ma már minden cég jövôképe az alkal-mazkodóképességének mértékétôl függ. Na-gyon rossz gazdasági környezetben nyilvánnagyon nehéz létezni, de azért a mi példánk isazt mutatja, hogy ilyen idôszakban is lehet bol-dogulni. Fontos megemlítenem a gyorsaságot,azaz hogy milyen hamar tudunk reagálni agazdasági körülményekre, a jogi, politikai vagya társadalmi változásokra. Logikus, hogy ezeknem könnyítik meg a dolgot, ennek ellenéreúgy gondolom, hogy a fejlôdés lehetôségemegvan.

— Merre fejlôdik tovább a MATRO Kft.?— Továbbra is sok fejlesztésben gondol-

kodunk, jelenleg úgy ítéljük meg piaci pozíci-ónkat a vevôinknél, illetve adott esetben új ve-vôknél is, hogy megvan a további potenciál afejlôdésre. Idén is lesznek jelentôsebb beruhá-zásaink – nem olyan mértékûek, mint 2013-ban vagy 2014-ben, de folyamatosak a fejlesz-téseink –, ezzel kapcsolatban további létszám-bôvítést is tervezünk.

— Mire kötelezi önt, illetve a céget azAngster József Díj?

— Talán azt üzeni számunkra, hogy nemjárunk rossz úton a gondolatainkkal, a terve-inkkel. Egy-egy ilyen díj a múlt útjának az iga-zolása, mondhatni visszaigazolása. Ismét sze-retném hangsúlyozni, hogy az elismerés egycsapatmunka eredménye, én ebbôl a csapat-ból csak egy személy vagyok, aki azt átveszi,de nem kizárólag az én személyes érdemem.

Angster József Díj: Kleisz Zoltán„Sikerünk csapatmunka eredménye”

N.T.

DÍJAZOTTAK 21Dél-Dunántúli Gazdaság

A mai napig tisztelettel és szerénységgelbeszél „életmûvérôl”, a pécsi Kontakt-Elektro Kft.-rôl megalapítója és ügyvezetô-je, Hirth Ferenc. A cég története 1982-benkezdôdött a cserkúti Mezôgép vállalatnál,amelynek villamos üzemében dolgozottkollégáival Hirth Ferenc. Amikor megnyílt alehetôség az elsô magánvállalkozásra, azazgazdasági munkaközösség alapítására, ha-tan úgy gondolták, hogy megpróbálkoznakvele. Ahogy a cégvezetô mondja, egyszerû-en többre vágytak, mint amit az 1982-esnyugodt szocialista körülmények biztosí-tottak számukra, úgy érezték, másra is ké-pesek. A cég szépen gyarapodott, 1983-banmûhelyt nyitottak, mintegy tíz év alatt a sa-ját tulajdonú telkeken a 120 négyzetméte-res mûhelybôl elôször 300, majd 500, aztkövetôen pedig ezer négyzetméter lett. Maa másfél hektáros üzemi területen közelötezer négyzetméteren történik a termelésmûhelyekkel, gyártócsarnokokkal, irodák-kal.

Az elmúlt harminc évben kisvállalkozásbólközépvállalkozássá fejlôdött cég ipari automa-tizálással, villamos kapcsolószekrények gyár-tásával, ipari berendezések villamos szerelé-sével, ipari elektronikával foglalkozik és mint-egy 60 fôt alkalmaz. Termékeik a világ közel40 országába jutnak el. Nem hagyhatók ki afelsorolásból a vállalkozás saját fejlesztései,az induktív és kapacitív közelítéskapcsoló ter-mékcsalád, a fogyasztásmérô szekrények,amelyek mellett már a harmadik termékcsalá-don dolgoznak, az ún. hidrogénüzemû tüzelô-anyag-cellás rendszeren. A villamos áram elô-állítására alkalmas rendszerre méltán lehetbüszke a cégvezetô, hiszen ez a termék ab-szolút környezetbarát, mivel hidrogénnel mû-ködik, hulladékanyaga pedig a desztillált víz. Avállalkozás fejlôdése jelentôs mértékben a si-keres pályázatoknak is köszönhetô, csakúgy,mint az export-kapcsolatoknak. Nemcsak ter-mékeket gyártanak külföldre, hanem ki is men-nek dolgozni Európa különbözô országaiba.Ezért a Kontakt-Elektro vezetése jelentôs fi-gyelmet fordít dolgozói képzésére: Ausztriá-ban és Németországban tanult mérnökeik atervezésben, fejlesztésben, illetve a termelésirányításában vállalnak aktív szerepet, maga-san képzett technikusaik és szakmunkásaikpedig a mindennapi munka mellett elsajátíthat-

ják a legkorszerûbb eljárásokat is. A vállalko-zás a jövô munkavállalóira is gondol: mindigvan szakmunkás-tanulójuk és egyetemi, fôis-kolai hallgatók nyári gyakorlatának színhelyéülis szolgál a Kontakt-Elektro Kft. Nem titkolt cél-juk ezzel az, hogy a fiatalok közül – képessé-geik alapján – ki tudják választani leendô kol-légáikat. A vállalat dolgozóiról elmondható,hogy az elmúlt harminc év alatt egy nagy csa-láddá alakultak, sikerük talán ennek is köszön-hetô. Ma már Hirth Ferenc két fia, Olivér ésMarkus is a cégvezetésben dolgozik.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara 2014-ben Életmû Díjat adományozottHirth Ferencnek, az indoklásában többek kö-zött az is szerepel, hogy a díjazott szívügyé-nek tekinti Baranya megye gazdasági fejlesz-tését, kamarai testületi tagként évtizedes ön-zetlen szakmai tevékenysége segítette és se-gíti ma is a megyét. Hirth Ferenc életmûve pél-damutató, hiszen a magyar tulajdonú családivállalkozás alapítása és folyamatos fejleszté-se, a cég eredményességének megôrzése akihívások közepette embert próbáló feladat.

— A kamara Életmû Díjat adományoz-hat annak a természetes személynek, akimunkásságával maradandót, példaértékûtalkotott a gazdaság területén. Mire gondolt,amikor megtudta, hogy 2014-ben önt jelöl-ték erre az elismerésre?

— Az elsô gondolatom az volt, hogy úris-ten, már ilyen öreg vagyok? A viccet félretévetermészetesen nagyon örültem neki, mert jóérzés visszatekinteni a pályámra, arra, hogymiért is kaphatom meg ezt az elismerést.Büszke vagyok rá, hogy egy olyan kiváló csa-patba, a kamara Életmû Díjasai közé tartozha-tom, amelybe több, hasonló életpályát befutottkollégám, barátom is bekerült, ez számomranagy megtiszteltetés.

— Az imént a korára célzott, pedig amai napig aktívan részt vesz a cég vezeté-sében, Olivér fiával ketten irányítják aKontakt-Elektro Kft.-t. Korábban elmondta,az a célja, hogy a fiai vigyék tovább a vállal-kozást. Ha eljön az idô, bizonyára nehézlesz majd elengedni azt, amit élete soránfelépített.

— El kell engedni, el is tudom engedni.Úgy érzem, hogy még egy darabig ott mara-dok, tanácsadóként és alkalmi kisegítôként is,ha kell, de az a tervem, hogy szép lassan tel-jesen kivonulok majd a cégben végzett munká-ból. Örömömre szolgál, hogy az eddig kívülrôlsegítô Markus fiam is sokkal aktívabb szerepetvállal a cég ügyeiben, így ôk ketten a kiváló fel-készültségû szakembergárdával az eddiginéljelentôsebb sikereket is elérhetnek.

— Ha most, ebben az ünnepi pillanat-ban visszagondol valamikori önmagára, ak-kor annak idején a kis Hirth Ferike ezt kép-zelte el, hogy létrehoz egy középvállalatot,ami több mint harminc éve mûködik? Sike-rült megvalósítania az álmát?

— Nem, abszolút nem errôl álmodoztam.De azt elmondhatom, hogy a szakmámat min-dig is szerettem. Egyszerûen csak szakmai si-kereket akartam elérni, és lám, sikerült. A sikertitka a hatalmas kitartás, szorgalom, de szerin-tem mindenki tudja, hogy ezt nem lehet 8 órásmûszakban csinálni, hanem csak teljes gôzzel.Számomra mindig ez volt a mérvadó. N.T.

Életmû Díj: Hirth Ferenc„Mindig is szerettem a szakmámat”

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság22

A Tettye Vendéglô fogalom Pécsett. A

Mecsek déli oldalán található, festôi

környezetben, abban a városrészben,

ahol már a 16-17. században mohame-

dán szerzetesek kolostorként (törökül:

„tekke”) használták az itt álló püspöki

nyári palotát. A Tettye fennsíkja az el-

múlt több mint 200 évben számos nép-

ünnepélynek és majálisnak szolgált

helyszínéül. Ezért is elképzelhetetlen a

Tettye vendéglátóhely nélkül. Szeren-

csére nem is kell nélkülözni a kulináris

élményeket és kellemes környezetet

nyújtó éttermet, ugyanis 1986 óta a

Maszler család fogadja itt a városrész-

rôl elnevezett vendéglôben az ízu-

tazókat. Étlapjuk gazdag kínálatában

éppúgy megtalálhatók a könnyû halak,

a ropogós zöldségekkel és bársonyos

tejszínes mártásokkal felszolgált szár-

nyasok, mint a markáns magyaros

pörköltek, paprikások, nyársonsültek,

vagy a sváb specialitások, mint például

a peisli, a toros leves és a töltöttes. A

Tettye Vendéglô nemcsak konyhájáról

nevezetes: igazi vendéglátás zajlik itt,

hiszen Maszler József tulajdonos és

családja akkor elégedett, ha a náluk ét-

kezôk is azok. Talán nem túlzás a ven-

déglôt a tulajdonos életmûvének ne-

vezni.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara 2014-ben Életmû Díjat adomá-

nyozott Maszler Józsefnek, hiszen mun-

kásságával maradandót, példaértékût al-

kotott a gazdaság területén. A díj indoklá-

sa szerint a szó legnemesebb értelmében

vendéglátós Maszler József középiskolai

tanulmányai után egy iskolai felhívásnak

köszönhetôen szerzett felszolgálói képe-

sítést. Elôször az Olimpia étteremben

dolgozott, ahol hamar kitûnt szorgalmá-

val és fôpincér lett. Hamarosan önálló

egység vezetésével bízták meg. Elismer-

ték vezetôként is, így az akkori Vendég-

látó Vállalat ajánlatát elfogadva a gyen-

gén mûködô Tettye étteremhez került.

Felelôsséget érezve a gyönyörû kerthe-

lyiség hangulatának megôrzéséért is, egy

igazi svábos jellegû vendéglô létrehozása

volt a terve. A megvalósítás tökéletesen

sikerült, a vendéglôt ma

is a legnépszerûbbek

között tartják számon.

Maszler József aktívan

részt vett a tanulók gya-

korlati oktatásában és

nevelésében is.

— Nagyon jólesô és

büszkeséggel telítô ér-

zés volt úgy számomra,

mint családom tagjai

számára, amikor tudo-

mást szereztünk arról,

hogy a kamara Életmû Díjat kíván ado-

mányozni számomra – foglalta össze ér-

zéseit az elismeréssel kapcsolatban

Maszler úr. — Az Életmû Díj komoly ér-

téket képvisel számomra. Elismerése és

dicsérete annak a közel 40 éves munka-

pályának, amit a helyi vendéglátásban

töltöttem, amit annak minôségi fejlôdésé-

ért tettem. Köszönettel tartozom a nejem-

nek, fiaimnak és kollégáimnak is, akik

rengeteget segítettek a céljaim, céljaink

elérésében.

— A díj indoklásában csak egy rö-

vid összefoglaló szerepel az ön szakmai

életútjáról. Melyek voltak azok a sike-

rek, amelyekre büszkén gondol vissza,

amelyeket szeretné, ha Maszler József-

fel azonosítanának?

— Büszkeséggel tölt el életpályám

minden egyes állomása. Bárhol is dol-

goztam a múltban a Tettye vendéglôs

idôszakot megelôzôen, az aktuális beosz-

tásom vagy vállalati megbízásaim mind

olyan kihívások, feladatok voltak, ame-

lyekre szívesen emlékszem vissza. Egy-

tôl-egyig minden, a szakmában eltöltött

hónap vagy év rengeteg tapasztalattal és

örömmel gazdagított. Büszke vagyok az

Olimpiában átélt idôszakra, ahol vezetô-

helyettesi beosztásban számítottak rám,

de ugyanez igaz az orfûi és abaligeti egy-

ségek rám ruházott vezetési jogára is.

Természetesen a legnagyobb egyéni kihí-

vást és kalandot a Tettye jelentette. Kez-

detben mint bérlô, majd a késôbbiekben

már mint tulajdonos vezethettem. Itt tud-

tam megvalósítani saját elképzeléseimet

és megnyithattam egy addig páratlan

sváb vendéglôt. A legna-

gyobb sikereket a

Tettyén töltött évek alatt

érhettem el. Büszke va-

gyok rá, hogy a svábos

hangulattal, ételekkel és

vendégszeretettel rövid

idô alatt nagyon sok

törzsvendégre tehettünk

szert és a vendéglô jó

hírneve gyorsan terjedt

családról családra, vá-

rosról városra. A legna-

gyobb elismerés az elé-

gedett vendégek dicsérete, de nagy büsz-

keséggel tölt el, hogy átvehettem már a

Millennium Díjat és a Tüke Jubileumi

Emlékérmet is munkám elismeréseként.

— A Tettye Vendéglô fogalom Pé-

csett, érzôdik rajta, hogy benne van

szíve-lelke. Melyek azok a szakmai igé-

nyek, elvek, amelyek alapján megte-

remtette, mûködteti ezt a vendéglôt?

Mi a siker titka?

— Emberség, becsületesség, tisztes-

ség, megbízhatóság, figyelem, szakma-

szeretet, alázat. Mind a vendégeinkkel,

mind a munkatársaimmal szemben.

— Egy életmû díj jó lehetôség arra,

hogy az ember kicsit megálljon és

visszatekintsen a szakmai életútjára.

Ha most megkérdezném, hogy valaha

a kis Maszler Józsika mirôl álmodott,

akkor mit mondana: sikerült megvaló-

sítania?

— Gyermekként még nem szerepelt

az álmaim között a vendéglátás. Vémén-

di kisgyerekként egészen más területek

tûntek vonzónak. Pécsi középiskolai éve-

im alatt találkoztam elôször a lehetôség-

gel, egy akkori barátom ajánlására és bá-

torítására jelentkeztem a vendéglátóipari

szakiskolába. Nagyon hamar megszeret-

tem a szakmát és felfedeztem a benne rej-

lô lehetôségeket. Ott és akkor fogalmaz-

tam meg magamban elsô ízben vendéglá-

tós álmokat. A célom és vágyam az lett,

hogy saját és sikeres üzletet vezethessek,

ahová szívesen járnak a vendégek és

mindig szeretet veszi körül ôket. Igen, si-

került.

N.T.

Életmû Díj: Maszler József„A legnagyobb elismerés az elégedett vendégek dicsérete”

Megnyíló forrásokA kamara innovációs osztálya évek óta segíti a helyi vállalkozások számá-

ra a KFI források szerzését, bevonását – tanácsadással, szakértô cégek be-

vonásával pályázatkészítéssel és menedzsmenttel. A GINOP programok

tavasszal indulnak, ezek hazai koordinálású EU-s források. A H2020 prog-

ramban már tavaly óta nyitva van számtalan program és pályázati kiírás.

A legnépszerûbb programok kkv-k részére:

KKV Eszköz (SME Instrument)A KKV eszköz, mint a H2020 keretprogram új elemének fô célja, hogy az ötlettôl a piacra vitelig támogassa egy projekt meg-

valósítását.

■ Csak kkv, vagy kkv-k konzorciuma pályázhat.

■ Egyetemek, kutatóintézetek egyéb – nem kkv – vállalati partnerek alvállalkozóként vehetnek részt.

■ Nagy kockázatú, nagy innovációs potenciállal rendelkezô projekttel kell pályázni.

■ Minden tudományterület felé nyitott a kkv eszköz, de az egyes felhívások az „Ipari vezetô szerep” és a „Társadalmi

kihívások” pillérek különbözô alprogramjain belül találhatóak meg.

A támogatás három fázisban történik:

1. fázis: „Az ötlet” – innovatív elképzelés és megvalósíthatóság tanulmány elkészítése (50 000 r átalánytámogatás).

Futamidô: 6 hónap.

2. fázis: K+F tevékenység, demonstráció, piaci minta elkészítése (0,5 millió-2,5 millió r támogatás, 70% intenzitással).

Futamidô: 12-24 hónap.

3. fázis: Piacosítás

Beadási határidôk: 1. fázis 2. fázis2015.03.18. 2015.03.18.

2015.06.17. 2015.06.17.

2015.09.17. 2015.09.17.

További információ a KKV Eszközrôl (EN):

http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/sme-instrument

Fast Track to Innovation Pilot in Horizon 2020 (FTI)2016. végéig nyitott pályázat, mely a piacra vitelhez közeli állapotban lévô innovációkat támogatja, fôként az ipart ré-

szesítve elônyben. A pályázatokban be kell mutatni a kiemelkedô üzleti innovációs koncepciót, melyet 3-5 partnerrel

nemzetközi együttmûködésben valósítanak meg.

A támogatás mértéke: projektenként 1-3 millió r a TRL 6* szintû innovatív projektekre (70-100% intenzitás).

Támogatott tevékenységek: valós mûködési környezetben történô hitelesítés, tesztelés, pilóta program, üzleti modell

validálása, szabványosítás, szabályozást elôkészítô kutatás, európai minôséget igazoló címke megszerzése. A megvalósítás-

ra 12-24 hónap áll rendelkezésre. A kifejlesztett terméket/szolgáltatást a támogatástól számított 36 hónapon belül piacra kell

vinni.

További információ az FTI-rôl (EN):

http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/fast-track-innovation-pilot-2015-2016

*TRL 6 – releváns környezetben bemutatott technológia (kulcstechnológiák esetében ipari szempontból releváns környezetben)

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Horizont 2020 – az EU K+F+I finanszírozási programja79 Mrd. r – ennyire lehet pályázni a H2020 pályázataiban. Az Európai Unióból érkezô közvetlen források elnyerésének fel-

tétele a kiválóság, az uniós szinten mérhetô hatás, az innovatív jelleg, és konzorciumok esetén a menedzsment gépezetének

olajozott mûködése. Kiemelt fontosságú cél a tudományos eredmények piaci hasznosítása, ehhez egyszerûsített eljárással

nyújt támogatást az EU. A kkv-k lehetôségei megnôttek, önálló projektek finanszírozására is lehetôség van.

További információ a H2020-ról (EN): http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/

MISKOLCI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság24

Családokra hangolva

2015 nagy újdonsága lesz a HelloMiskolc Turisztikai Kár-tya, amely májustól lesz elérhetô Miskolc turisztikai infor-mációs pontjain, szállásain. Az 1, 2, 3 és 5 napos kártyajelentôsen hozzá fog járulni ahhoz, hogy minél olcsób-ban tudjanak a Miskolcra érkezôk kikapcsolódni. A prog-ramkínálat azonban már 2014-ben jelentôsen bôvült,amikor a város turisztikai szolgáltatói a helyi attrakciókkalközösen egy élménylánccá fûzték fel mindazt, amit a csa-ládok számára kínál a város. Miskolc már több, mint egy1-2 napos program, itt akár egy hétig is jól érezhetik ma-gukat a családok – ehhez a miskolci TDM munkájánakeredményeképp megjelent a Miskolc matricás album,amely ingyenesen elérhetô a TDM tag szálláshelyeken,éttermekben, pincészetekben és a város 3 információsirodájában, míg a matricák az albumban szereplô attrak-cióknál – mindenhol kizárólag az adott attrakció matricái– szintén ingyenesen elérhetôek. Az album azonban ma-ga is egy kiváló programlehetôség a gyerekek számára, hi-szen azon túl, hogy beragasztgathatók a matricák, foglal-koztató feladatok is várják a kicsiket, a nagyobbak pedigaz albumban lévô QR kódokra kattintva bôvebb informá-ciókat, kisfilmeket, fotóalbumokat nézhetnek meg az att-rakciókról. Az album idén még színesebb tartalommal je-lenik meg újból.

Látnivalók, programok családok számára

A belföldi turizmust segítik a város attrakciófejlesztései is.Míg a Barlangfürdôben az Ilona-kútja jelenti az újdonsá-got, addig virtuálisan is lemerülhetünk a víz alá, hiszen aPannon-tenger Múzeumban számos családi élmény várjaaz érdeklôdôket. Nemrégiben a lillafüredi Függôkert isátadásra került, ahol az Ifjúság teraszát direkt a gyerekek

számára alakították ki. A Diósgyôri Vár 2014. augusztus30-i átadása után pedig egy 600 éves idôutazásra várják acsaládokat – belépve a vár kapuján ugyanis hirtelen az1380-as években érezhetjük majd magunkat, ahol közép-kori lovagok, udvarhölgyek vesznek körül, korhû ételeketkóstolhatunk, füvesasszonynál gyógyulhatunk, a teljesenújjáépített emeleti részeken pedig megnézhetjük a király-nôk lakosztályát.

Élménylánc öt nyelven a telefonon

A Guide@Hand Miskolc szintén az egyéni vendégek ké-nyelmét szolgálja. Az offline is használható alkalmazás-ban belvárosi térkép és lillafüredi túratérkép is találhatótúratervezô funkcióval, de elérhetôek a városi rendezvé-nyek is, valamint a látnivalók, éttermek elérhetôsége ésnyitva tartása, valamint a szálláshelyek elérhetôsége is.Az alkalmazásban ingyenesen letölthetô városnézô sétá-kat is kínálnak, s minden, a turisták számára hasznos in-formáció is elérhetô.

Miskolc kereskedelmi szálláshelyein 2014-ben többmint 145 ezer vendég fordult meg. A visszajelzés minden-kitôl ugyanaz volt: „Nem erre számítottam... ez a városgyönyörû!”

„Nem erre számítottam...ez a város gyönyörû!”

Mostanában gyakran lehet Miskolc turizmusfejlesztésérôl olvasni, nincs hét, hogy ne indulna el valami újdonság azÉszak-magyarországi városban. Szükség is van a megújulásra, hiszen a vendégforgalom a KSH statisztikai adatai alap-ján jelentôsen megnôtt az elmúlt év során – a miskolci TDM szervezet tagjai pedig egyként szeretnék elkényeztetniaz ide érkezôket, Miskolc új arcát bemutatva nekik.

MISKOLCI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 25

Ha Miskolc városban szállást keresel:

UNI-HOTEL

„Hosszú, forró nyár” akció

– ahány fok, annyi százalék kedvezmény!

Bôvebb információ: www.uni-hotel.hu

A barátaidat is hozd el!

Tel.: 30/382-4490 • www.turistapark.hu

Aktívan a Bükkben!

MISKOLCI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság26

A Bükk lábánál, az érintetlen természetkapujában fekszik Harsány. A megannyiszépséget, értéket, hagyományt ôrzô köz-ség számos olyan formáját kínálja az errejáró vendégeknek az aktív pihenésre,amely fizikailag, szellemileg és lelkileg isteljes feltöltôdést ígér. A HarsányiSópince a település egyik legvonzóbb tu-risztikai látványossága, a természetesgyógyulás és egészségmegôrzés egyedül-álló gyöngyszeme az országban. Azösszesen 250 méter hosszú, 4 ágú, kö-zépkori uradalmi pincébôl kialakítottsópincébe a gyógyhatás egyenesen az er-délyi parajdi sóbányából érkezett. AHarsányi Sópincébe 40 tonnányi parajdisót építettek be. Fertôtlenítô hatású leve-gôje tisztítja a tüdôt, kiválóan alkalmas az asztma és más légúti betegsé-gek kezelésére, megelôzésére. A tágas pincében lévô föld alatti játszótérteszi a gyerekek számára vonzóvá, különlegessé ezt a varázslatos vilá-got. A sópince relaxációs ágában pedig sejtfrekvenciás, pulzáló mágnes-terápiás kezeléseket vehetnek igénybe a légzôszervi, a mozgásszervi, aszív- és érrendszeri betegségben szenvedôk. A Harsányi Sópince fölöttközépkori jellegû, terméskôbôl kirakott borházban található, a HarsányiEgészség Shop, melyben a gyógyhatású só-termékek, helyi termelôi mézés minôségi bükkaljai borok széles választéka kapható. A település ve-zetése a test egészségének megôrzése mellett, szeretett volna egy méltóhelyet létrehozni a lélek lélegzetvétele, az imádság számára is, ezért asópince egyik ágában Szent II. János Pál pápáról elnevezett piétával éke-sített kápolnát alakított ki.

Harsányban felejthetetlen horgászélményt, nyugodt idôtöltést és ka-pitális méretû halakat ígérnek az ország egyik legkedveltebb horgászpa-radicsomában. Az aktív kikapcsolódás szerelmesei számára vannak ki-találva a Harsányi Kalandpark élményelemei, légifolyosói, drótkötélpá-

lyái, tanösvénye és erdei iskolája. A tele-pülésen igényes szálláshelyek, erdélyi éshelyi ételkülönlegességeket kínáló étter-mek várják az idelátogatókat.

A település legnépszerûbb rendezvé-nye a Harsányi Szürkemarha Fesztivál,amely minden év augusztusának másodikszombatján kerül megrendezésre. Anagyszabású fesztivál hazánk egyik új, demégis kivételes népszerûségnek örvendôgasztronómiai és kulturális seregszemlé-je, melyre több mint tízezren látogatnakel az ország minden tájáról.

Harsány a térség egyik legdinamiku-sabban fejlôdô települése, az elmúltévekben közel 1,4 milliárd forintot fordí-tott fejlesztésre. A község ezért modern,21. századi infrastruktúrával és intéz-ményrendszerrel rendelkezik.

A kedvezô gazdasági környezet hatá-sára az elmúlt években látványosan fejlô-dött a szolgáltató szektor, és a helyi ter-melô üzemek is folyamatosan növekednitudnak. Az önkormányzat a befektetésreösztönzô, gazdaságilag kedvezô feltéte-lek jegyében beruházásra alkalmas ipariterületet alakított ki, saját biomassza-elô-állító üzemet mûködtet, a zöldségfélék ésa sertéshús elôállítása terén pedig önellá-tó. A Miskolc szomszédságában elhe-

lyezkedô település egyedi befektetési, gazdasági lehetôségeket kínál.

Részletes információ: www.harsany.hu

A Bükk lábánál

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 27

Könnyû és sima út vezetett a kft. ügyvezetôjénekszékéig – legalábbis ezt gondolhatja az, aki nemismeri Greksza Ottó pályafutását. 1996-bankezdte el az építôipari tevékenységet a Grekszacsalád, a családi vállalkozásban dolgozott a kô-mûves apa és a frissen végzett szakmunkás fiúmellett az anya is. A ma már kft-ként mûködô cégfô tevékenysége az építôipari generálkivitelezés,építôipari szakmunkák, kômunkák, díszburkola-tok, homlokzat-burkolatok készítése. 2011-benvásároltak egy ipartelepet Majson, azóta ott ké-szítik egyedi betonelemeiket, díszburkolataikat.Ez az irány várhatóan meghatározza az egészvállalkozás további útját is.

— Az elképzelés huzamosabb ideje érlelô-dött bennünk, hogy visszahozzuk a járólapokkal,burkolatokkal a régmúlt hangulatát – mondja Ot-tó. — A régi mozaiklapokra, cementlapokra gon-dolva fejlesztettük ki a BLOX mûkô- és betonbur-kolatokat, amelyek abszolút egyediek. Ez a ter-mék roppant munkaigényes, sok benne a kézi-munka és ezt értékelik a vevôink.

— Honnan jött az ötlet, hogy ilyen termé-keket gyártsanak?

— Amikor a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolahomlokzatán, auláján dolgoztunk, felmerült azigény valami újszerû megoldásra a burkolatokkalkapcsolatban. Elkezdtünk ráhangolódni a fino-mabb dolgokra, azt szerettük volna, hogy az em-bereknek ne a beton jusson eszébe arról, aminjárnak, még ha betonból is készült. A mi járó- ésjárdalapjaink, falburkolataink finom mosott gránit,üveg, márvány- és mészkô ôrleménnyel készül-nek. A sztenderd méretek mellett egyéni méret-ben is gyártjuk, ilyenek nem nagyon találhatók apiacon. Mostanra továbbgondoltam ezt az ötletetés üvegmozaikot is szeretnék gyártani kimondot-tan falburkolatként, 1 cm-es vastagságban. Tu-domásom szerint ennyire vékony díszburkolatotbetonból nem készítenek a költségek és a termékmunkaigényes volta miatt. Cégünk az egyediség-re szeretné fektetni a hangsúlyt. Egyre többen ér-deklôdnek a burkolataink iránt, sôt, már külföldrôlis vannak megkereséseink.

— Úgy tûnik, az ön szakmai életútja na-gyon sima volt.

— Nagyon sok munka árán jutottunk el idáig.Édesapámmal folyamatosan dolgoztunk, én amai napig is beállok fizikai munkát végezni, haszükséges. Büszkén mondhatom, hogy nagyonjó, megbízható csapattal dolgozunk. Mindannyi-an igyekszünk a lehetô legjobb minôséget nyújta-ni és közvetlen kapcsolatot kiépíteni a megrende-lôkkel. Ezáltal kaptunk egyre nagyobb és egyretöbb megbízást, így tudtunk növekedni. Tanulmá-nyaimat is tudatosan kapcsoltam ehhez a terület-hez, a szakmunkásképzô után érettségi, majd fô-iskola következett, mindemellett munkavédelmiés ingatlanközvetítôi szakképesítéssel is rendel-kezem. A gazdasági válság hatása nálunk is ér-zôdik, ezért is bôvítettük kínálatunkat a saját fej-lesztésû termékekkel.

— Hogyan lehet ma talpon maradni azépítôiparban?

— Nagyon nehezen, csak kitartással és hit-tel. A tavalyi évünk rendkívül nehéz volt, egy ko-molyabb munkával befürödtünk, amit nagyon sokpénzünk bánt. Szinte azon a ponton voltunk,hogy befejezzük a kivitelezést és csak a gyártás-ra koncentrálunk. De mivel rengeteg munkánk éspénzünk fekszik ebben a cégben, eldöntöttük,hogy menni kell tovább és az irány csak az elôrelehet. Az, hogy hittük, egyre jobb lesz,kirángatott bennünket a gödör-bôl. Ahogyan azt egy ked-venc íróm is mondja: „A leg-nagyobb sikereket akkor ériel az ember, ha már túlmentazon a ponton, ahol a veresé-get elszenvedte.“ Bár most még na-gyon az év elején vagyunk, már azt tudom mon-dani, hogy több feladatunk és megrendelésünkvolt, mint a tavalyi utolsó negyedévben. Ez rend-kívül biztató! Úgy érzem, ez az év fordulópontlesz a cég életében, nagyobb perspektívákbangondolkodunk mind a kivitelezést, mind a gyár-tást tekintve.

— Az optimizmuson és az elszántságonkívül mik a vezérelvek a cég mûködtetéseszempontjából?

— Mindenképpen kiemelném a családiaslégkört. Én magam minden nap kinn vagyok azépítkezésen, meghallgatom a munkatársaimat,megbeszéljük a dolgokat. Azt gondolom, hogynem sok ilyen építôipari cég van, mint a miénk.Nagyon fontos a partnerek és az alkalmazottakfelé irányuló bizalom, törekszünk arra, hogy lelki-ismeretesen és precízen dolgozzunk. Amit elké-szítünk, az nagyon jó legyen. Ezt igazoljákvisszatérô ügyfeleink is. Mindenképpen fontos a

személyes kontaktus, a közvetlenség. Mivel én isannak tartom magam, elvárom a korrektséget, azôszinteséget az embereinktôl is. A munkatársai-mat jól ismerem, hiszen huzamosabb ideje ná-lunk dolgoznak, ami azért nem igazán jellemzôaz építôiparra.

— Miként látja a vállalkozás jövôjét, mer-re fejlôdnek tovább?

— Szeretnék a BLOX-termékek elôállításáranagyobb hangsúlyt fektetni és még szélesebb

körben hirdetni a brandet. Ezeket az elemeket migyártjuk és a legjobb az, ha mi magunk is építjükbe. Természetesen a kivitelezés ágazatot sem le-het elhagyni, hiszen így ismerték meg a GrekszaKft.-t. Abban, hogy idáig elértünk, egyébként akamarának is van szerepe. Rendszeres meghí-vásokat kapunk és részt veszünk a rendezvénye-iken, ahol már eddig is sok kapcsolatot tudtunkkialakítani, de nagyon hasznosnak találom a pá-lyázatokkal összefüggô tevékenységét is. 2014-ben bemutatkozhattunk a DesignPécs program-sorozaton, ez lehetôséget teremtett arra, hogytöbben megismerhessék a mûkô burkolatok új di-menzióját. A kô iránti szenvedélyünk és tisztele-tünk meghatározza mindennapjainkat, mert az újvilág új perspektívát követel, a múlt tiszteletével.Ez az életszemlélet nekünk a BLOX, amit védje-gyünk fémjelez. A kôbôl elôállított építészeti ésdíszítô elemek. Talán ott megéreztek ebbôl vala-mit a látogatók is. N.T.

„Csak kitartással és hittel lehet talpon

maradni“

Greksza OttóSzenvedélyük a kô

Mindennapjait a kövek között tölti, mégaz irodája is tele van kövekkel, azaz kö-vekbôl, kavicsokból készült saját fejlesz-tésû járólapokkal és azok fényképeivel.Szavaiból, viselkedésébôl azonban még-sem az a keménység és hidegség árad,amit e rideg anyaghoz társítunk. Ahogylendületesen és elszántan beszél a fiatalcégvezetô, Greksza Ottó, a Greksza Kft.ügyvezetôje, kirajzolódik egy empatikus,a csapatáért és a családi vállalkozásértmaximálisan felelôsséget vállaló üzlet-ember képe.

SZAKKÉPZÉS28 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara társadalmi szerepvállalása ke-

retében hozzájárult, hogy az országban

egyedülállóan és elsôként az Országos

Mentôszolgálat Dél-Dunántúli régiójá-

ban Oktatóközpont kerüljön átadásra.

Az ünnepélyes avatóra februárban

került sor, melyen az Országos Mentô-

szolgálat bemutatta az elkészült oktató-

bázist. Az Oktatóközpont létrehozásá-

ban nyújtott támogatásért kamaránk és

a szakképzési osztály munkatársa egy-

egy elismerô oklevelet vett át.

A kamara megkeresésének eredmé-

nyeként a Pécsi Pollack Mihály Mûsza-

ki Szakközépiskola, Szakiskola és Kol-

légium, valamint a SZTÁV Felnôtt-

képzô Zrt. is együttmûködött az Okta-

tóközpont létrehozásában.

A festômunkálatok elvégzése

Battyányi József vezetésével történt,

neki köszönhetô a nagytermet díszítô 3

freskó megálmodása is. Az egyik fres-

kó a múlt és a jelen mentôautóját ábrá-

zolja, a második az Országos Mentô-

szolgálat emblémáját jeleníti meg. Har-

madikként a mentôk védôszentjét,

Szent Kamillt ábrázoló freskót készí-

tettek, melynek aktualitása is van, hi-

szen éppen 400 éve halt meg.

Ezeket, nem más, mint a Vatikánban

tevékenykedô Lencsés Zsolt freskófes-

tô mûvész készítette el, természetesen a

tanulók aktív bevonásával.

És a munkálatok itt nem értek vé-

get, hiszen a teljes szárny díszítôfestést

kapott.

A festômunkálatok teljes egészében

támogatás keretében valósultak meg,

melynek értéke több millió forint.

A SZTÁV Zrt. pécsi kirendeltsége

gyenge- és erôsáramú villanyszerelést

végzett, a munkálatok során a vezeté-

kes hálózat kialakítására, érintésvédel-

mi vizsgálatára került sor. A szerelvé-

nyek bekötésében, az elosztók és a vi-

lágítástechnika kialakításában a gya-

korlati oktatásban résztvevô szakokta-

tók és tanulóik segédkeztek. Ezen felül

szakértôi tevékenységgel is hozzájárul-

tak az Oktatóközpont létrehozásához.

A támogatás mértéke a SZTÁV Zrt.

esetében is több százezer forint értékû.

Az Oktatóközpont a mentôdolgo-

zók szakmai képzését, továbbképzését,

valamint a sürgôsségi ellátásban dolgo-

zók szakképzését, tudásuk szinten tar-

tását szolgálja majd. Lehetôség lesz a

szabványos eljárásrendek megtanításá-

ra, gyakorlására.

A központ alkalmas videókonferen-

ciák megtartására is, mely új alternatí-

vát kínál a központtal való kapcsolat-

tartásra, továbbá a regionális mentô-

szervezeti értekezletek is itt zajlanak

majd.

A példátlan összefogás megvalósulteredménye

A felsôoktatási szakképzés a

2013/2014-es tanévben váltotta fel a

felsôfokú szakképzést: a kétéves kép-

zéseket csak egyetemek és fôiskolák

indíthatják. A felsôoktatás és a gazda-

ság együttmûködésében megvalósuló

rövid ciklusú képzés során a hallga-

tók a 4. félévben szakmai gyakorlaton

vesznek részt gazdálkodó szerveze-

teknél vagy intézményeknél.

A szakmai gyakorlat célja a szak-

képzettségnek megfelelô munkahelyen,

elsôsorban asszisztensi munkakörben

● az elméleti és gyakorlati ismeretek

összekapcsolása

● a munkavállalói kompetenciák mun-

kafolyamatokban történô fejlesztése

● anyag-, eszköz-, technológia-isme-

retek és gyakorlati jártasságok elmé-

lyítése

A felsôoktatási szakképzéseken részt

vevô hallgatók számára az egybefüggô

szakmai gyakorlat kizárólag olyan gaz-

dálkodó szervezeteknél szervezhetô,

melyeket a területileg illetékes kereske-

delmi és iparkamara képzôhelyként

nyilvántartásba vett. Az eljárás alól

mentesülnek a költségvetési szervek.

Baranya megyében az elmúlt hetekben

több mint 80 cég kapott képzôhelyi jo-

gosultságot a Pécsi Tudományegyete-

men indult szakképzésekben:

● Emberi erôforrások

● Gazdálkodás és menedzsment

● Kereskedelem és marketing

● Kommunikáció és média

● Pénzügy és számvitel

● Szociális és ifjúsági munka

Gyakorlati képzôhelyek a felsôoktatási szakképzésben

A gazdasági önkormányzat,valamint Szemere Adrienn, a kamara szakképzési tanácsadóegyüttmûködését is elismerték

SZAKKÉPZÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara fórumot rendezett a gya-

korlati képzôhely ellenôrzésben érin-

tett szakértôknek, valamint az elmé-

leti képzést végzô iskolák igazgatói-

nak, képviselôinek.

A rendezvény résztvevôi CséfalvayÁgnes szakképzési osztályvezetô elô-

adásából képet kaptak a szakképzés je-

lenlegi helyzetérôl, a kamara szakkép-

zésben vállalt közfeladatairól, kiemelve

a gyakorlati képzôhelyeken folyó okta-

tás ellenôrzését. A 10.-11. osztályban a

tanulók kizárólag a cégnél töltik a gya-

korlatot, az oktatás kerettanterv szerint

zajlik, a vizsgára való felkészítés a cég-

nél történik. Ennek tükrében szakértô-

ket minôségi és szigorúbb ellenôrzésre

kérte, hiszen a gyakorlati képzésben

részt vállaló gazdálkodók csak emellett

lesznek képesek megfelelni az elvárá-

soknak és csak így biztosított egy eset-

leges ellenôrzés pozitív kimenetele.

Hangsúlyozta a kamara és ezáltal a

szakértôk segítô, tanácsadó megelôzô

szerepét is. A cél a jogszabályi keretek

közötti mûködés segítése.

A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott

az eddigi ellenôrzések során felmerült

problémák megvitatása, elôtérbe he-

lyezve a kerettantervi oktatást, ebbôl

következôen a foglalkozási napló pon-

tos vezetését, illetve, a kötelezô tanulói

juttatások dokumentálását. Tájékoztatta

a résztvevôket a jogszabályi változások-

ról is, mely hatással van a gyakorlati

képzôhelyek ellenôrzésére is.

Ellenôrzést végzô szakértô az lehet,

aki érvényes pályázattal szerepel a ka-

mara szakértôi névjegyzékében, vala-

mint rendelkezik az MKIK által kiadott

tanúsítvánnyal. Az elmúlt két évben 82

szakértô szerzett tanúsítványt, az idei

évben újabb 15 fô képzésére és vizsgáz-

tatására kapott a kamara támogatást.

Ebben az évben 600 gyakorlati kép-

zôhely ellenôrzésre van lehetôség.

● Turizmus – vendéglátás

● Televíziós mûsorkészítô

A nyilvántartásba vételt követôen a

gazdálkodó szervezetnek a felsôoktatási

intézménnyel együttmûködési megálla-

podást, valamint a hallgatóval hallgatói

munkaszerzôdést kell kötnie.

A hallgatói munkaszerzôdés alapján

a 6 hétnél hosszabb ideig tartó szakmai

gyakorlat esetén a hallgatónak díjazás

jár, ennek mértéke a minimálbér 15%-a

hetente. A gazdálkodó szervezetek a fel-

sôoktatási szakképzéssel kapcsolatos

költségeiket a szakképzési hozzájárulás

terhére azonban nem számolhatják el.

Legyen szakmája mestere– f o l y t a t ó d n a k a m e s t e r k é p z é s e k !

2015. szeptember 1-jén lép életbe az a jogszabály, mely elôírja, hogy a gyakorlati

képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél a gyakorlati oktatónak mesterle-

véllel kell rendelkeznie. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara két forrás-

ból tudja segíteni ezen célok megvalósítását. A TÁMOP projekt keretén belül 145

fô mesterképzésére és vizsgáztatására van lehetôség, de további 50 fô bevonására

sikerült forrást szerezni, így a kamara közel 200 mesterember képzését tûzte ki cél-

jául. A pincér és szakács mesterjelöltek március közepén az utolsó részmestervizs-

gát teszik le. Január elején elindultak az autóipari (karosszérialakatos, autószerelô,

autóelektronikai mûszerész) és gépipari (gépi forgácsoló, hegesztô, ipari gépész)

mesterképzések. Tavaszi indulással folytatódnak a képzések az alábbi szakmákban:

gázkészülék és csôhálózatrendszer szerelô, kômûves, bútorasztalos, melyekre vár-

juk azon szakemberek jelentkezését, akik a szakmájukat magasabb szinten kíván-

ják végezni és a mesterlevél birtokában tovább szeretnék emelni szakmai, erkölcsi

és anyagi megbecsülésüket.

További információ: Purger Valéria 72/507-178, vpurger@pbkik.hu

Fórum a gyakorlati képzôhelyrôl

ÖNINDÍTÓ30 Dél-Dunántúli Gazdaság

A délelôtti órákban találkozunk, a pro-

jekt részét képezô, a vállalkozói tanfo-

lyamnak helyet adó KOHÓ-ban. Elsô-

ként Hudson Szandra érkezik, aki

meglepetésként egy kis bemutatót is

tart az általa megalkotott kézmû-

ves kozmetikumokból.

— Eredetileg nyelvszakos

tanár vagyok és Budapestrôl

költöztem a családommal Pécs-

re – vág bele történetébe. —

Éveken át a három gyerekemmel

voltam otthon, s amikor a legki-

sebb is már óvodás lett, akkor fogalma-

zódott meg bennem, váltani szeretnék.

A gyes ideje alatt a Hurcibaba Baba-

hordozó klub tagja lett, ahol nemcsak egy

közösségre talált, de olyan emberekre is,

akik hozzá hasonlóan az öko-tudatos

gondolkodás hívei. Ott került elôször

szóba, hogy sehol sem kaphatók elérhe-

tô áron természetes anyagból készült

kozmetikumok. Ebbôl született meg az

ötlet, maga készít ilyent. Utánanézett, hol

lehet ehhez megfelelô alapanyagot be-

szerezni, s így jutott el a shea vaj legna-

gyobb magyar forgalmazójához.

— Azonban azzal szembesültem,

hogy a shea vaj tömbben kapható, ezért

ki kellett találnom, hogy mivel tudom ezt

kenhetôvé tenni. Elsôként fürdôbombát

készítettünk együtt a babaklub tagjaival,

ami szappan helyett használható, majd

különbözô krémeket, de ma már a biode-

zodorok is a kollekció részei – mondja.

— Az általam készített kézmûves

kozmetikumokat bemutattam a barátaim-

nak, ismerôseimnek, meg a gyerekeim

védônôjének is, aki babamasszázzsal

foglalkozik. Mindenhol nagy sikert arat-

tam vele. A férjem is biztatott, hogy pró-

báljam ki magam ezen a területen.

A kezdeti passzióból lassan egy ter-

mészetes kozmetikumot készítô manu-

faktúra lett, s kerültek ki belôle olyan

kézzel elôállított, egyedülálló termékek,

amelyeket a különbözô bôrproblémákkal

küszködôk, a kisbabák és az érzékeny

bôrûek is egyaránt használhatnak.

Már két termékcsaládját re-

gisztrálták az unióban.

Hudson Szandra ezek körét

szeretné a jövôben bôvíteni,

valamint az internetes érté-

kesítésen is gondolkodik.

— A nyáron hallottam arról,

hogy ismét lehet pályázni az Önin-

dító programra, jelentkeztem, mert úgy

gondoltam, ahhoz, hogy sikeres legyen a

vállalkozásom meg kell tanulnom árat

kalkulálni, üzleti tervet készíteni – emeli

ki. — A közösség pedig, aminek tagja le-

hettem, nagyon inspiráló. Együtt gondol-

kodunk, közösen keressük a megoldáso-

kat. Kreatívan hatunk egymásra. A cso-

port egyik tagjával, Koller Eszterrel már

egy közös kis projektünk is van, a koz-

metikumaim csomagolását ugyanis ô ter-

vezi.

Éppen a mondata végére ért, amikor

befutott a Szigetváron élô Hegyi János,

aki egyáltalán nem mondhatja azt,

hogy nem volt kalandos eddig az élete.

Fényképészként végzett, pedig szob-

rász szeretett volna lenni. Dolgozott a

tanult szakmájában, volt étterme, éve-

kig Németországban élt, ahol kerami-

kus lett. Néhány esztendeje

hazaköltözött, miután

megörökölte a szülei

házát.

— Egy Franciaor-

szágban élô barátom

hívta fel a figyelmemet

egy különleges festési eljá-

rásra, az úgynevezett stuk-

technikára, ami ma a reneszánszát éli,

ugyanis olyan hatás érhetô el vele, mint-

ha a falakat márvánnyal fedték volna be

– avat be az általa indítandó vállalkozás

rejtelmeibe.

Mint mondja ez a nagy odafigyelést,

kreativitást igénylô, belsô térben alkal-

mazható eljárás már-már háromdimenzi-

ós hatást kelt. S mivel természetes anya-

gokat használnak hozzá, nemcsak kör-

nyezetkímélô, de miután sót is tartalmaz,

jó hatással van a szervezetre is.

Maga is Franciaországban sajátította

el ezt a technológiát. Gondolta itthon is

megpróbálja elterjeszteni. Az Önindító-

ról, mint lehetôségrôl a rádióban hallott,

s egybôl úgy érezte, ezt neki találták ki,

mert a program során olyan ismereteket

sajátíthat el, amelyek elôfeltételei annak,

hogy a vállalkozása sikeres legyen. Azt

tervezi, hogy a támogatást is igénybe ve-

szi, a megörökölt családi házban bemuta-

tótermet, stúdiót alakít ki. Titkos vágyai

között szerepel egy team létrehozásai is,

amelynek részeként megtanítaná annak

tagjait e különleges technikára, amelyhez

az építôipari szakmákban a Szakma Sztár

versenyének gyôzteseit szeretné meg-

nyerni.

A csapat talán egyik

legfiatalabb tagja Futó

Márton József, aki

ugyan egész életében

katona szeretett volna

lenni, de egy mûtét miatt

errôl le kellett mondania. A

történelem, meg a természet mindig is

érdekelte, ezért biológia tagozaton

érettségizett, majd a Corvinus

Egyetemen szerzett tájépítész-

mérnöki diplomát. Egyetemista-

ként járt Törökországban, volt

Angliában kertész, dolgozott a Du-

na-Dráva Nemzeti Park Igazgatósá-

gán is, s amikor lejárt a szerzôdése, ép-

pen akkor talált rá az Önindító,

amelyrôl egy hírösszefoglalóban olva-

sott.

— Sokáig halogattam, hogy beadjam

a pályázatom, ugyan már régóta játszot-

tam a gondolattal, a saját lábamra állok –

mondja. — Azonban egyedül nem akar-

Ebben az esztendôben Önindító2014 néven zajlik az a munkaerô-piaci projekt, amely egyedülálló lehetôséget

kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. E programban vesz részt Hudson Szandra, aki természetes

anyagokból készíti kézmûves kozmetikumait, Hegyi János, aki speciális hidegburkolási technikát alkalmaz-

va teszi egyedivé a falakat, valamint Futó Márton József, aki egy stratégiai társasjáték egyik alkotója, vala-

mint kerttervezéssel foglalkozik.

Kreativitás felsôfokon

MESTERKÉPZÉS 31Dél-Dunántúli Gazdaság

tam belevágni. A barátommal CsonkaDáviddal, aki hajótervezô mérnökként

végzett a BME-n, és nagyon kreatív, ha-

mar átlátja a dolgokat, már régóta készül-

tünk arra, hogy egyedi társasjátékot ké-

szítünk. A pályázatomban szereplô a Dél-

Dunántúl mondavilágát felölelô társasjá-

tékot vele együtt találtuk ki, úgy gondol-

tuk, hogy ezen a módon közelebb hozhat-

juk az emberekhez az egyes helyekhez,

személyekhez kapcsolódó történeteket.

Magam e játék menedzselésben, a társas-

játék mind szélesebb körben történô

megismertetésében vállalok nagyobb

szerepet. A már elkészült játékelemeket

együtt teszteljük a barátainkkal, amely-

nek a grafikáit szintén a baráti körünkhöz

tartozó készítette el.

Mint mondja, a pályázatának másik

eleme a tájépítéshez kapcsolódik, bérel-

hetô mobil eszközöket készítene egyedi

kertek kialakításához.

— Mind a két projekt elem megvaló-

sításához nagy segítséget jelent az Önin-

dító program, mert itt olyan ismeretekkel

vérteznek fel bennünket – üzleti terv,

marketing, pénzügyi ismeretek – ame-

lyet, ha maguknak kellene önállóan meg-

szerezni, akkor hosszabb idôbe telne,

hogy a vállalkozásunkat sínre tegyük –

zárja beszélgetésünket, mert megérkezett

a tanfolyam aznapi témáját körbejáró

elôadó. Sz.K.

A mesterképzés a céhek megalakulásá-

val fonódik össze. A kézmûves szak-

mákban mindig is jelen volt a mester-

ségét magas színvonalon mûvelô, tudá-

sát nemzedékrôl nemzedékre tovább-

adó szakember. A mai mesterekkel

szemben ugyan korunk már más köve-

telményeket állít, azonban egyetlen do-

log mára sem vesztett érvényességébôl,

az e címmel rendelkezôk magas szak-

mai és etikai normák szerint végzik te-

vékenységüket.

A reggeli órákban viszonylag csendes a

mûhely. Az irodában ülünk le

HEINEMANN Gusztáv karosszéria-la-

katos mesterrel, aki több mint két évtize-

de a kamara mestervizsgabizottságának

elnöke, s az uniós támogatással megvaló-

suló mesterképzéshez használatos jegy-

zet egyik alkotója.

— Azzal, hogy a tanulókkal szeptem-

bertôl már csak mesterek foglalkozhat-

nak egy régi vágyunk teljesült – kezdi be-

szélgetésünket. – A másik, amiért már

hosszú ideje küzdünk, hogy a társas vál-

lalkozások indításának – kézmûves szak-

mák esetében – szintén feltétele legyen a

mesterlevél.

Véleménye szerint ugyanis, aki tanu-

lókkal foglalkozik, az magas szinten kell,

hogy tudja a szakmát, e mellett fontos,

hogy pedagógiai ismeretekkel is rendel-

kezzen. Az autószerelô, az au-

tóelektronikai mûszerész és a karosszé-

rialakatos szakmák esetében ez különö-

sen fontos, mert elegendô egy kis hiba,

ami emberek életébe kerülhet.

Mint mondja, annak idején, 1975-ben

maga is csak akkor válthatta ki az enge-

délyét, amikor már letette a mestervizs-

gát. Két évig ennek hiányában csak mel-

lékállásban lehetett iparos. Aztán hosszú

éveken át, a vállalkozói engedélyt már

bárki kiválthatta, amelynek következté-

ben felhígult a szakma.

— A régebbi mestervizsga tananyag

kidolgozásában is részt vettem, most is

úgy kértek fel – folytatja beszélgetésün-

ket. — Kalányosi Ferenccel – aki a mes-

terjelöltek felkészítését végzi, s felsôfokú

végzettséggel rendelkezik – közösen ír-

tuk a száz oldalas tankönyvet, ami átfog-

ja a teljes szakmát. A tanfolyamon tizen-

ketten vesznek részt, a legtöbben cégek-

tôl érkeztek. Igyekszünk ôket minél több

új ismerettel felvértezni.

A karosszérialakatos szakma is folya-

matosan fejlôdik, azzal párhuzamosan,

ahogy az autókat is mind több kényelmi

eszközzel szerelik fel. Új összetételû le-

mezekbôl készülnek a karosszéria-ele-

mek. Új eszközöket, elektronikai beren-

dezéseket fejlesztettek ki a sérült jármû-

vek helyreállításához. A horpadásokat

például nagyfrekvenciás kihúzóval

egyengetik ki, az eredeti állapot visszaál-

lításához nélkülözhetetlen eszköz lett a

ponthegesztô. E mellett ma már egy ka-

rosszérialakatosnak értenie kell a klíma-

berendezésekhez is, hiszen a karambolos

autóknál tudni kell ki- és beszerelni azo-

kat. S, hát a futómû-állítás is ma már egy-

re inkább a karosszérialakatos mûhelyek-

ben történik.

— Annak idején azok, akik letették a

mestervizsgát, a cégeknél magasabb bért

kaptak. Bízom benne, hogy ez megint így

lesz, s visszanyeri régi rangját a mester-

cím. Büszke vagyok a mesterlevemre, a

most mestercímet megszerzôk a jövôben

várhatóan sokkal könnyebben tudnak

majd elhelyezkedni, ha egyszer úgy hatá-

roznak, máshol próbálnak szerencsét. A

jó szakemberre nagy a kereslet, fôleg

azokra, akik a tanulók képzésében is ak-

tív szerepet tudnak vállalni. Mind a két

fiamnak, akik szintén karosszérialakato-

sok lettek, s mellettem voltak tanulók,

szintén van mesterlevele. Hosszú éveken

át együtt is dolgoztunk. Szakmunkásta-

nulóink is mindig voltak, több mint negy-

venen tanulták ki nálunk a szakma alap-

jait. Többen közülük az évek során ma-

guk is önálló vállalkozásba kezdtek, sôt

vannak, akik mestervizsgát is tettek. A

betegségem óta a fiaim ketten vitték a

mûhelyt. Másfél éve azonban a kisebbik,

Attila úgy határozott, a maga útját járja,

saját vállalkozást indított. Jelenleg a na-

gyobbik Guszti vezeti a családi vállalko-

zásban mûködô Heinemann és fiai Kft.-t

– zárja beszélgetésünket. Sz.K.

Fontos, hogy mesterek képezzék a tanulókat

TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság32

Nem egyszerû feladat Gungl Zoltánnal

a családi vállalkozás ügyvezetôjével

idôpontot egyeztetni. A fémipari cég

ugyanis elsôsorban exportra termel, fô-

leg német piacra, s hát szorosak a határ-

idôk.

— Az elsô tanulónk egy véletlen

folytán került hozzánk – kezdi beszél-

getésünket Gungl Zoltán. — Nyári

munkára jelentkezett hozzánk egy fiú a

faluból, s olyan jó tapasztalatokat szer-

zett az ott töltött idô alatt, hogy végül

nálunk lett tanuló, ô két évvel ezelôtt

végzett. Az egyik barátjának már ô aján-

lott bennünket, aki szintén nálunk sajá-

tította el a szakma alapjait.

Aztán egy ideig nem volt tanulójuk,

inkább csak nyári gyakorlatra fogadtak

diákokat, jelenleg ismét van egy. — Is-

merôsökön keresztül találtak meg ben-

nünket, mindegyik falubeli volt – foly-

tatja. — Az elsô tanulónk CNC eszter-

gályos lett, a mostani – akit már a kama-

rán keresztül kerestünk – a fémes szak-

mákat felölelô, komplex képzésben

vesz részt. Még csak néhány hete van

nálunk, mert eddig az iskolai tanmû-

helyben sajátította el az alapokat, de

már most látszik érdekli a szakma, fo-

lyamatosan kérdez.

Mint mondja, a tanulóikat a tényle-

ges munkába vonják be, egy munkatár-

suk felügyelete mellett. Fokozatosan

vezetik be a szakma rejtelmeibe, elôször

csak egyszerûbb mûveleteket végeztet-

nek el vele, s miután begyakorolta, már

komolyabb, összetettebb munkadarab

elkészítésével is megbízzák.

— Szerencsénk volt eddig a tanuló-

inkkal, mindegyik érdeklôdô volt, iga-

zán meg akarták tanulni a szakmát –

folytatja tovább. — Mi pedig igyek-

szünk a legtöbb tudással felvértezni

ôket. A munkadarabok elkészítése során

egyes mûveleteket többféleképpen lehet

elvégezni, s mi ennek megtapasztalásá-

ra nagy hangsúlyt helyezünk, megte-

remtjük hozzá a feltételeket. Fontosnak

tartjuk ugyanis, hogy a tanulóink átlás-

sák a szakmát, rendszerben tudjanak

gondolkodni. Annak idején az egyik

munkatársunkat már azzal a céllal is al-

kalmaztuk, hogy a késôbbiekben a tanu-

lók gyakorlati képzésének irányításával

ôt bízzuk meg. Jelenleg gépi-forgácsoló

mesterképzésben vesz részt, ugyanis eb-

ben a szakmában szeretnénk tanulók

gyakorlati képzésével foglalkozni.

Maga annak idején a Zipernowsky

Károly Mûszaki Szakközépiskolában

érettségizett gépszerkesztô szakon,

majd a Pollack Mihály Mûszaki Fôisko-

lán szerzett diplomát. A fémipari cég

alapjait az édesapja tette le 1991-ben,

aki hûtôgépekhez gyártott az elsô idô-

ben kondenzátorokat. Folyamatosan fej-

lesztette a vállalkozását. Elsô lépésben

egy német cégnek kezdett el forgácsolt,

hegesztett alkatrészeket gyártani. Gungl

Zoltán tizenöt éve kapcsolódott be a

családi vállalkozásba.

— Ma már tizenketten dolgozunk a

vállalkozásban, s már olyan nagy cé-

geknek gyártunk alkatrészeket, mint

például a Bader Gmbh, vagy a Siemens.

Magam elsôsorban az árajánlatokat és a

technológiai sort dolgozom ki, s ha úgy

adódik meg is tervezem a legyártandó

munkadarabot. Nálunk éppen ezért na-

gyon fontos, hogy, aki hozzánk tanuló-

nak jelentkezik, az használja a fejét,

gondolkodjon, legyenek ötletei, ugyanis

az alkatrész nálunk csak végtermék, az

odáig vezetô utat magunknak kell bejár-

ni, kidolgozni. Sokrétû ez a szakma, ál-

landó tanulást igényel.

Az általuk végzett minôségi munká-

nak köszönhetôen folyamatosan nô a

megrendelôik köre, elsôsorban német

nyelvterületrôl. S egyáltalán nem jelent

hátrányt, hogy Mecseknádasdon van a

székhelyük és nem egy nagyobb telepü-

lésen, ugyanis a partnereikkel e-mailben

tartják a kapcsolatot, s a mûhelyükbôl

kikerülô, a legmagasabb követelmé-

nyeknek is megfelelô alkatrész a véd-

jegyük. Annak érdekében, hogy a meg-

rendelôik elvárásainak mindinkább ele-

get tegyenek, folyamatosan fejleszte-

nek. Az elmúlt esztendôben pályázati

források felhasználásával Hidason az

iparterületen raktárt építettek, valamint

új gépet vásároltak a mecseknádasdi

üzemükbe. Sz.K.

Az alkatrész csak végtermékMa már a vállalkozások, cégek mind nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogya saját szakember gárdájukat maguk neveljék ki. Egyre többen foglalkoznaktanulók képzésével, ahogy a mecseknádasdi Gungl és Franke Kft.-nél is teszik.

Gungl Zoltán

KLASZTER 33Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

(menedzsment szerv: PBKIK) tagja,

a TeGaVill Kft. sikeresen szerepelt a

január végén megrendezett agrárszak-

mai csúcsrendezvényen, az AGRO-

mashEXPÓn.

A 33. AGROmashEXPO, valamint a

vele egy idôben rendezett Agrárgép-

Show, Magyar Kert és Szôlészet Pincé-

szet szakkiállításra közel 300 kiállító

hozta el termékeit, szolgáltatásait. A 36

ezer négyzetméteren (gyakorlatilag a

HUNGEXPO tejes területén) megvaló-

sult kiállításon és vásáron számos üzlet

köttetett, a kiállítóktól érkezett elôzetes

adatok szerint több milliárd forintos

nagyságrendben.

A DDGK alapító tagjának, a

TeGaVill Kft.-nek tevékenységi köre

magában foglalja a tisztító-, szárító-, tá-

roló-, hûtve tárolós-, uszálytöltô-, keve-

rô-, malom-, vetômag-, brikett-, pellet-

és biomassza-technológiákat, a terve-

zéstôl a kivitelezésig, a betakarítástól a

feldolgozásig. A kft. a kiállításon a 4

nap alatt közel 90 egyeztetô megbeszé-

lést folytatott. A TeGaVill Kft. 100 nm-

es standján az azonos tulajdonú, de két

különbözô profilú cég osztozott, na-

gyobb részen a TeGaVill Kft., kisebbik

részen pedig a Tega-Led Kft. jelent

meg.

TeGaVill Kft. kiállított gépei:● Praktik-Mag, Tisztító rosta 40-60 t/h

● Praktik-Mag Farmer Ciklon Tisztító

rosta 1-2 t/h

● Transzport ventilátor, TRV-600

Tega-Led Kft. kiállított termékei:● Napelem tábla

● Fogyasztás összehasonlító berende-

zés

● Közvilágítási led fényforrások,

Ledes ipari harangok, Ledes reflek-

torok

● Szél generátor (Lakics Kft. fejlesz-

tése)

Díjesô a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben

Tisztelt Díjazottak! Kedves Klasztertagok!

Ôszinte és nagy örömmel gratu-

lálok a Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter nevében

— Seres László úrnak Az Év Üzlet-

embere Díjhoz,

— Kleisz Zoltán úrnak az Angster

József Díjhoz,

— Hirth Ferenc úrnak az Életmû

Díjhoz,

— Áman Mihály úrnak a Baranya

Megyei Innovációs Díjhoz,

— Strausz János úrnak a Baranya

Megyei Innovációs Díjhoz,

melyet a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara Ünnepi Kül-

döttgyûlésén vehettek át.

Megtisztelô számomra, hogy

közös értékek alapján olyan közös-

ség tagja lehetek, amelynek tagjai

munkájuk, példájuk, és teljesítmé-

nyük alapján joggal érdemelik ki a

Kamara, és ezzel együtt Pécs üzleti

közösségének elismerését.

A jó, és szép példák alapján is

kívánok mindannyiunknak sikeres,

eredményes munkát!

Dr. Hüse István, klaszterelnök

Benchmarking Klubülés újra a DDGK-banA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) 2015. feb-

ruár 19-én tartja 19. Benchmarking Klubülését ezúttal Zalaszentivánon, ahol

klasztertagunk, a Sampo Kft. telepített marhavágóhíd technológiáját tekintik

meg, mely Magyarország legnagyobb kapacitású marhavágóhídja.

Az üzem kapacitása 15 vágás/órától 20-25 vágás/óráig terjed, ami a napi 250 vá-

gást is elérheti, a legmagasabb szintû minôségi követelmények biztosítása mellett.

A vágóhíd technológiájának tervezését, gyártását, telepítését a Sampo Kft. végezte

el, 2014. október 14-én került átadásra az új vágóhíd technológia. Több nemzetkö-

zi ellenôrzô szervezet (pl. SAI GLOBAL) elismerte magas szintû tevékenységüket,

amelyrôl tanúsítvánnyal is rendelkeznek.

A gyárlátogatást követôen, a Benchmarking Klubülés további részében a Sämling

Kft., képzéssel, felnôttképzéssel és szakmai tanácsadással foglalkozó cég mutatkozik

be, ugyanis az ülés aktuális fórum témája – melyrôl a klasztertagok megosztják a ta-

pasztalataikat, tudásukat, véleményüket – az oktatás, képzés, tréningek, nyelvi kép-

zések, iskolai-, szakintézményi-, egyetemi kapcsolatok, együttmûködések.

A TeGaVill Kft. sikeres megjelenése az AGROmashEXPÓ-n

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu

A bôrdíszmûves termékek és üzletibôrtáskák gyártásával és importjávalfoglalkozó Blázek és Anni Kft. ügyveze-tô tulajdonosa, az FX Autóház új FordMondeójának legnépszerûbb változa-tát, a jól felszerelt dízel kombit próbál-ta ki.

— Jól oldották meg a nehéz felada-

tot a Ford formatervezôi, a mindenki ál-

tal jól ismert Mondeo sziluettet sikerült

úgy megtartani, hogy szebb és dinami-

kusabb autót rajzoltak. A hagyományos

izzóval szerelt lámpák is nagyon szé-

pek, bár a LED-es adaptív fényszóró-

kért biztosan szívesen kifizetném a fel-

árat. Jól mutat az angol sportkocsikra

emlékeztetô hûtômaszk, és arányos a

kerekek mérete is. Feltûnt, hogy nem

túlságosan peresek a gumik, ez biztosan

kényelmesebbé teszi az autót, mintha

sportos abroncsokon gurulna.

— Sikerült leplezni a dizájnnal,

hogy valójában mekkora autóról van

szó?

— Jó értelemben véve látszik, hogy

nagy a Mondeo, de ez a tömeg harmoni-

kus egységet alkot. Akár azt is mond-

hatnánk, hogy sportos, de persze csak

annyira, amennyire egy ilyen nagy

kombi sportos lehet. Mindössze egyet-

len dolog hiányzik az autóról, a lökhárí-

tót és az ajtókat védô betétek, ezek híján

könnyen sérülhet a fényezés. Igaz, a

probléma nem egyedi, a mai autók több-

ségén nincsenek rajta ezek a csíkok, a

szépség általában legyôzi a praktiku-

mot.

— Praktikusan választ, amikor új

autót vásárol?

— A praktikum, a korrekt szerviz-

háttér és az európai gyártás az elsôdle-

ges szempontok a választásomnál.

Amerikai és japán autót nem vásárol-

nék, igyekszem támogatni az európai

ipart. A dízeleknél jobban kedvelem a

benzinmotorokat, így a Mondeóból is az

1.5-ös Ecoboostot választanám, 160 ló-

erejével az is remek motornak tûnik.

— Pedig a Mondeo a dízellel iga-

zán népszerû, fôleg ezzel a két literes

TDCI-vel.

— Nem csodálom, igazán harmoni-

kus a tesztautó. Annyira csendes, hogy

nehéz leleplezni, hogy nem benzinnel

megy. Tudja a szokásos dízel erényeket,

nyomatékos és takarékos, igazi utazóau-

tó vele a Mondeo.

— Ha már praktikum akkor

összkerékhajtás? Újdonság a Mon-

deóban, hogy már az is rendelhetô.

— Egyértelmûen azt választanám,

bár a katalógust böngészve elgondol-

kodnék a hibriden is, nagyon ígéretesek

a mûszaki adatai.

— Az utastérbe is jutott az újdon-

ságokból, az én kedvencem a hátsó

övlégzsák, amit a Ford szerelt elsô-

ként az autóiba.

— Nagyon hasznos extra, jó, hogy a

Ford nem feledkezett el a hátul ülôk vé-

delmérôl sem. A kisgyerekek csak itt ül-

hetnek az autóban, ôket nem könnyû

megvédeni a hagyományos légzsákok-

kal, így az övlégzsákot hasznos fejlesz-

tésnek tartom. Sok ötletes extra van

ezen felül is a kocsiban. Nagyon tetszik

az automatikus parkolórendszer, hiába a

tolatókamera, ekkora autóval nem köny-

nyû helyet találni. Ráadásul olyan szûk

résekbe is bepréseli magát a kocsit, ami

mellett a sofôrök nagy része lemondóan

elmenne. Sajnos nincs a tesztautóban,

de érdekes lehet a masszázsülés is. Az

adaptív tempomat a biztonságot növeli,

bár hozzáteszem, hogy én a klasszikus

tempomatot sem szeretem, számomra

álmosítóvá teszi a hosszú utakat a tét-

lenség.

Ötletes kiegészítô a tanksapka nél-

küli üzemanyagtöltô nyílás, ráadásul

egy mechanikus furfangnak köszönhe-

tôen nem is lehet rossz üzemanyagot

Autóteszt: Kamu János – Ford Mondeo 2.0 AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság34

tankolni, nem is értem, miért nem ilyen

van minden autóban.

— Az utastér anyagai milyenek?

Ön szakmai szemmel is meg tudja

ítélni, hiszen némiképp hasonlóak a

kihívások egy autógyártó és az ön cé-

gének munkája közt, mindketten

hosszú évekre szóló termékeket gyár-

tanak.

— Van olyan táskánk, amit 20 éve

megelégedéssel használ a tulajdonosa,

és egy autóban használt anyagnak is

sokszor hosszú évtizedekig kell szolgál-

nia. Dolgoztam egy amerikai bôrgyár-

ban, ahol a Fordnak is készítettünk kár-

pitokat, így jól ismerem a szakmának

ezt a szeletét is. A Mondeo anyagai na-

gyon igényesek, kiváló minôségûek, és

a beépítésük is szép munka. Látványo-

sak a mûszerek is, a kombinált analóg-

digitális mûszeregység nagyon mutatós,

és informatív.

— Egy Mondeóban nem az a kér-

dés elég e a hely, hanem az, hogy jól

osztották e el a teret?

— Itt sem hibáztak a mérnökök.

Elöl-hátul annyira tágas a Mondeo,

hogy nem is értem mi szükség van a ve-

zetôülés kiszálláskor motorral hátracsú-

szó, egyébként nagyon elôzékeny, funk-

ciójára. Nemcsak tágas az autó, hanem

élhetô is, sok tárolóhely van minden

ülésnél, és ezek használható méretûek.

A csomagtér is óriási, ráadásul a pótke-

réknek is jutott hely.

— A kényelemhez a jó futómû is

hozzátartozik, a Mondeóról eddig is

tudtuk, hogy sportos, de mennyire ké-

nyelmes?

— A kerekek láttán már sejtettem,

hogy jó a Mondeóban utazni, de még

annál is kényelmesebb, mint vártam. A

pontos, precíz irányítás mellé pompá-

san hangolt rugózást is kapunk, így

még a pécsi utakat is simává varázsolja

az autó.

— Autóvásárláskor döntô kérdés

lehet, hogy mindezt mennyiért nyújt-

ja a kocsi, milyen a Mondeo ár-érték

aránya?

— A felszereltséget és a bevezetési

egymilliós kedvezményt figyelembe vé-

ve úgy gondolom ebben a versenyszám-

ban is nagyon jól szerepel az új

Mondeo. A titkos favoritom itt is az 1.5-

ös benzines lenne, a 6.5 milliós nyitóár

nagyon jól hangzik.

T.R.

Lökettérfogat: 1997 cm3

Maximális teljesítmény: 150 LE 3500/minMaximális nyomaték: 350 Nm 2000-2500/minSaját tömeg: 1597 kgCsomagtartóméret: 525 lMaximális sebesség: 210 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 9,4 sÁtlagfogyasztás: 4,5 lAkciós alapár (2.5 TDCI Trend): 7.250.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Trend): elsô- függöny-és oldallégzsákok, térdlégzsák, ESC menetstabilizá-ló, visszagurulásgátló, automata klímaberendezés,tempomat, fedélzeti számítógép, start/stop rendszer

A TESZTAUTÓ ADATAI:

TDCI TitaniumAUTÓTESZT 35Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK36 Dél-Dunántúli Gazdaság

A soros elnökségi feladatok legnagyobb hányadátmindig az EU aktuális napirendje határozza meg,amelynek egy része kiszámítható, egy része pedigspontán, az aktuális események függvényében ala-kul ki.

Lettország esetében a Charlie Hebdo merényle-tek következtében reflektorfénybe került a terroriz-mus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsá-ga és a bevándorlás politika is.

A lett elnökségnek nincs könnyû feladata. AzEurópai Unió gazdasága jelenleg stagnál, komolyerôfeszítés és együttmûködés szükséges ahhoz,hogy sikerüljön újra lendületbe hozni azt. Ezt nehezí-ti az Európai Unió és Oroszország között kiélezôdöttkonfliktus, mivel a legnagyobb arányú orosz lakos-sággal rendelkezô államként Lettországnak kezelniekell az ukrán válság és az orosz embargó külpolitikaikövetkezményeit is.

A 2015 májusában megrendezésre kerülô rigaikeleti partnerségi csúcstalálkozó érzékeny pontja ahat hónapos elnökségnek, mivel az esemény apro-pója, hogy szorosabbra fûzzék a kapcsolatokat a voltszovjet tagköztársaságokkal, köztük Ukrajnával,Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával,Moldovával és Örményországgal.

A versenyképesség fellendítésének elsôdlegeseszközeiként a lett elnökség a munkahelyteremtést,a gazdasági növekedés ösztönzését, a magán- ésállami beruházások beindítását, az egységes piacmegerôsítését, az ipar versenyképességének elôse-gítését és a szolidáris, biztonságos „Energia Unió“megteremtését nevezték meg programjukban. Lett-országot ezzel kapcsolatos munkájában segítheti,hogy maga is súlyos gazdasági válságon ment ke-resztül 2009-ben, amelybôl mára kilábalt, sikerült új-ra növekedési pályára állítaniuk a gazdaságot (stabil4 százalékos növekedés) és a munkanélküliség iscsökkent.

Beruházási csomag – A fél év végére kellenemûködôképessé válnia a 315 milliárd eurós beruhá-zási csomagnak, amelyet Jean-Claude Junker euró-pai bizottsági elnök még tavaly novemberben jelen-tett be. Az ambiciózus terv elindításához az EurópaiUnió tanácsának és az Európai Parlamentnek re-kordtempóban kell jóváhagynia jogszabályokat. Fel-állításra vár az Európai Stratégiai Beruházási Alapja(European Fund for Srategic Investments/EFSI).● Belsô piac megerôsítése – akadályok további

csökkentése, még hatékonyabb és célzottabbszabályozás, Single Market Act II, szolgáltatá-sok belsô piacának ösztönzése.

● Energia Unió létrehozásáról szóló tárgyalásokmegkezdése

● TTIP – Az az EU-USA szabad kereskedelmi tár-gyalásokat az európaiak 2015 végéig szeretnéklezárni.Ami kimondottan a kis- és középvállalkozásokra

irányuló intézkedéseket illeti, a lett EU elnökség ki-emelt figyelemmel kíséri a Kisvállalkozói Intézkedés-csomag (Sall Business Act) felülvizsgálatát.

A finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra isaz egyik legjelentôsebb probléma a KKV-k számára,ezért az elnökség támogatja a COSME és a Horizont2020 programok vállalkozói „kiszolgálását”. A lett el-nökség elsô alkalommal szervezné meg az „Innova-tív Vállalkozások Hete” rendezvényt, amelynek célja,hogy népszerûsítse az elérhetô pénzügyi eszközöketa kis- és középvállalkozások, valamint a közvetítôiszervezetek körében.

Az elnökség kiemelt prioritásként kezeli a szer-vezett utazásról szóló uniós irányelv (Travel PackageDirective) felülvizsgálatát is, amelynek alapvetô céljaa fogyasztóvédelem megerôsítése a turizmusterületén. Ez jelentôs adminisztratív teherrel járhat ahotel szektor számára.

A lett elnökség továbbá szeretné megkezdeni atárgyalásokat a termékbiztonság és piaci felügyeletterületén, valamint lezárni azt az uniós védjegyrend-szert illetôen.

Az üzleti titok irányelv is megállapodásra vár,így a jelenlegi tagállamonként eltérô szabályozástegy egységesebb védelem válthatná fel az EurópaiUnióban. Az üzleti titokra vonatkozó tagállamonkénteltérô szabályozás visszafogja az unión belüli üzletiegyüttmûködést és hátráltatja az innovációt, ugyanisa cégeknek számolniuk kell azzal, hogy nem tudnakötleteik, illetve kutatási eredményeik megfelelô vé-delmérôl gondoskodni. A károsult cégek igényérvé-nyesítését az is megnehezíti, hogy a piaci szereplôknem feltétlenül ismerik, hogy milyen szabályok vo-natkoznak az üzleti titok védelmére az unió egyestagállamaiban. A helyzetet jól érzékelteti, hogy jelen-leg magára az üzleti titok fogalmára sincs egységesdefiníció. Fontos megemlíteni még az egyszemélyeskorlátolt felelôsségû társaságra (Single MemberCompany) vonatkozó jogszabály-javaslatot, amely-nek célja, hogy megkönnyítse a külföldi vállalkozás-alapítást.

A digitális egységes piac kiépítését is kiemel-ten kezelik elnökségük során, különös figyelmet for-dítva az adatvédelemre, a kiberbiztonság erôsítésé-re és az e-szolgáltatások általános terjesztésére. Arohamosan fejlôdô információs technológiák egy-

részt példátlan lehetôségeket biztosítanak az Euró-pai Unió fenntartható növekedésére, másrészt olyankihívásokat is teremtenek, melyek leküzdése elen-gedhetetlen e lehetôségek kiaknázásához. A digitálisEurópa célkitûzés megvalósításához a lett elnökségfontos feladatának tekinti az adatvédelem továbbfej-lesztését, a telekommunikációs piaci csomag kidol-gozását (egyensúlyteremtés a magas minôségûszolgáltatások és a fogyasztók számára ésszerûköltség között), valamint az Egységes Digitális Piackialakításáról szóló tárgyalások megkezdését (ezutóbbi magában foglalja az online határok megszün-tetését, a bizalomépítést, a korlátozások fölszámolá-sát, a hozzáférés és kapcsolat biztosítását, a digitá-lis gazdaság kialakítását).

A tevékenységek harmadik célterülete a külpoli-tika. Riga elkötelezett az erôsebb nemzetközi fellé-pés mellett, a félév során többek között napirendrekerül a keleti partnerség és az Európai Szomszéd-ságpolitika felülvizsgálata, az EU-Közép-Ázsia Stra-tégia továbbvitele (biztonság, határmenedzsment,energiakészlet kérdéskörei), a 2015 utáni idôszakMilleneumi fejlesztési céljainak áttekintése (fenntart-ható fejlôdés, nemek közötti egyenjogúság), az uni-ós polgárok biztonságának biztosítása (terrorizmuselleni küzdelem, új belsô biztonsági stratégia kidol-gozása, a migráció nyomon követése, Ebola leküz-dése), valamint az Unió bôvítése melletti elkötele-zettséget.

A becslések szerint a lett elnökség mintegy 70millió euró (22 milliárd forintot) kiadással jár. Lettor-szág azt reméli, hogy a hat hónap alatt rendezettkonferenciák és magas szintû látogatások ismerteb-bé teszik az 1,9 milliós lakosságú országot, és javul-ni fog Lettország nemzetközi megítélése.● 2012-ben a lett gazdaság legjelentôsebb ágaza-

tai a következôk voltak: a nagy- és kiskereske-delem, az áru- és személyszállítás, a szállás-hely-szolgáltatás és vendéglátás (30,0%), azipar (19,5%), valamint a közigazgatás, a honvé-delem, az oktatás és az egészségügyi és szoci-ális ellátás (14,0%).

● A lett termékek elsôdleges felvevôpiaca Orosz-ország, Litvánia és Észtország, ami pedig az im-portot illeti, Lettország fô kereskedelmi partnereLitvánia, Németország és Oroszország.

● Lettország 2015. január 1-je óta az euró övezettagja.

● Az Európai Bizottság lett tagja ValdisDombrovskis, aki az euróért és a szociális pár-beszédért felelôs alelnök.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j aA lett EU soros elnökség gazdasági prioritásaiLettország 2015. január 1-jén vette át hat hónapra az Európai Unió soros elnökségét. Lettország az elô-zô elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal, valamint az elnökségben soron következô Luxemburggalalkotja az Európai Unió elnökségi trióját. Az unióhoz 2004-ben csatlakozott balti állam elôször látja ela tagországról tagországra szálló elnöki tisztet. Az elnökségi program prioritása a versenyképes, digi-tális, és a nemzetközi színtéren erôs és elkötelezett Európa megteremtése.

NAV 37Dél-Dunántúli Gazdaság

A kiutalás elôtti általános forgalmi adó ellenôrzések tapasztalatai

Baranya megyében a 2014. évi tapasztalatok alapján az ál-

talános forgalmi adó visszaigénylést tartalmazó bevallást

benyújtó vállalkozások túlnyomó többsége szabályosan mû-

ködött. Könyveik, nyilvántartásaik, bizonylataik rendben

voltak, a revízió során együttmûködô magatartást tanúsítot-

tak. Ebbe az adózói körbe tartoztak azok az általában

visszaigénylô pozícióban lévô vállalkozások, amelyek a bel-

földi beszerzéseik után áfa levonásra voltak jogosultak,

azonban olyan belföldi termékértékesítést végeztek, amely

esetében a megrendelô köteles az adó megfizetésére, vagy

Közösségi értékesítést folytattak, illetve normál áfa kulcs

alá esô beszerzéseik mellett kedvezményes adómérték mel-

lett értékesítettek belföldön. Esetileg igényeltek vissza álta-

lános forgalmi adót azok a társaságok, egyéni vállalkozók,

amelyek beruházásokat hajtottak végre, illetve amelyek

gazdálkodása szezonális jellegû, így idôszakonként elôfor-

dul nagyobb összegû készletfelvásárlás.

Azon adózók jelentôs része, melyeknél a revízió szabályta-

lanságot tárt fel, pusztán jóhiszemû téves jogértelmezés miatt

járt el szabálytalanul. Tipikus esetekben az adózók nem a jog-

szabály által meghatározott teljesítési idôpontnak megfelelô be-

vallásban szerepeltették a kimenô és bejövô számlák áfa tartal-

mát, vagy az arányosításra, a rész-számla kibocsáthatóságának

feltételeire vonatkozó rendelkezések értelmezésében tévedtek,

illetve egy-egy ügylettel kapcsolatban tévesen ítélték meg, hogy

az az ÁFA törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Elôfordult

többször az is, hogy az áfa törvény hatálya alá nem tartozó ügy-

letrôl – pl. földtulajdonosi közösség tagjának „garantált

hozamként” kifizetett összegrôl, közterület-foglalással kapcso-

latos engedély kiadása során megvalósult közhatalmi tevékeny-

ségrôl – készült számla felszámított adó tartalmának jogszerût-

len levonása került megállapításra a számla befogadójánál.

Adóhiányt okozott az a helytelen számlázási gyakorlat is, mely-

nek során a selejt termékekrôl nem az eredeti számla került utó-

lag helyesbítésre, hanem egy negatív adóalapot és áfát tartalma-

zó új számla kiállítása történt meg. A tapasztalatok szerint az

adózók számára továbbra is nehézséget okoz az ingatlan értéke-

sítések szabályszerû elszámolása, gyakori a helytelen rész-

számlázás.

Vissza-visszatérô probléma a nonprofit egyesületek eseté-

ben a bejövô számlák áfá-ját érintô arányosítás elmaradása is.

Esetükben az alapszabályban lefektetett cél szerinti tevékeny-

ség nem minôsül adókötelesnek, az esetlegesen folytatott vállal-

kozási tevékenység nem eredményez automatikus levonási jo-

gosultságot. Vizsgálni szükséges minden beszerzési számla ese-

tében a felhasználás arányát a vállalkozási és a nem vállalkozá-

si cél tekintetében.

A fenti esetekben a helytelen gyakorlat szabályossá tételérôl

az adózók legtöbbször már az ellenôrzés folyamán intézkedtek.

Ki nem fizetett munkabérekkényszertörlési eljárásban

A kényszertörlés a magyar jogrendszerben 2012. már-

ciusától létezô olyan jogutód nélküli megszûnési forma,

amelynek célja elsôsorban az, hogy a vagyontalan cégek

gyorsan és rendezett módon kivezetésre kerüljenek a

vállalkozói szférából.

2014. július 1-jétôl a kényszertörlés alá került cégek

munkavállalóinak fokozottabb érdekvédelmét szolgálva

újabb módosítás jelent meg a törvényben.

Amennyiben a Cégbíróság egy gazdasági társaság

kényszertörlési eljárásának megindítását rendeli el, felhí-

vást tesz közzé mindazok számára, akiknek a céggel szem-

ben követelésük van. Az érdekeltek a követeléseiket 60 na-

pon belül jelenthetik be a Cégbíróságnak. A lehetséges kö-

vetelések közé tartozik a volt munkavállaló munkaviszo-

nyon alapuló bérkövetelése, ki nem fizetett munkabére is.

A cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló

2006. évi V. törvény vonatkozó szabályai szerint a kény-

szertörlési eljárás során a vezetô tisztségviselô köteles a

kényszertörlési eljárást elrendelô végzés közzététele napjá-

tól számított 20 napon belül a kényszertörlési eljárás alatt

álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére

a kényszertörlési eljárás kezdô idôpontjáig esedékes mun-

kabért kifizetni. Gyakori eset azonban, hogy ez nem törté-

nik meg.

Ilyenkor a vonatkozó szabályok szerint, amennyiben a

munkavállalói bejelentés megtörtént, a Cégbíróság a fel-

számolói névjegyzékbôl kijelöli az elmaradt munkabér

rendezésére jogosult személyt, az úgynevezett Bérgarancia

biztost. A biztos feladataira és felelôsségére egyebekben a

Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.

A kijelölt biztos intézkedését követôen kerül sor az el-

maradt munkabérek kifizetésére. Amennyiben a cég va-

gyonában erre elegendô fedezet nincs, a kifizetés az állami

költségvetés terhére, a Bérgarancia Alapból történik.

A bérgarancia biztos feladatai közé tartozik továbbá,

hogy a volt munkavállaló részére kiállítja a szükséges,

munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb igazolásokat is.

A kijelölt biztos eljárása jelentheti tehát a garanciát ar-

ra, hogy a késôbbiekben már nem tudnak a cégek úgy meg-

szûnni, hogy a munkaviszonyok rendezetlenül maradnak.

Az EEN 54 országban van jelen mintegy 600irodával. Ezek közül az egyik a pécsi, amely aDél-Dunántúl képviseletét látja el. Ha vállalkozá-sa fejlesztéséhez üzleti, technológiai, vagy K+Fpartnert keres, nálunk jó helyen jár.

A nemzetközi piacon való megjelenést ter-vezô vállalkozások igen kis mértékben használ-ják ki az Enterprise Europe Network hálózat in-gyenesen elérhetô partnerkeresô adatbázisát.Sokszor találkozunk olyan vállalkozókkal, akikéves díjat fizetnek hasonló, de szinte soha nemmûködô szolgáltatásokért. Fel kell számolnunkaz illúziót, hogy egy vállalkozó helyett egy „ügy-nökség” talál majd megfelelô partnert.

A rendszer használatához elengedhetetlena vállalkozásban az angol nyelvtudás, így a kép-zést azoknak szánjuk, akik megfelelô szintenbírják az angol nyelvet.

Amit a képzés során elsajátíthat:● Mi is ez a nemzetközi partnerkeresô adat-

bázis (POD – partnership opportunies data-base)?

● Mire jó ez az adatbázis?● Hogyan készül a partnerkeresésre alkalmas

ajánlati/keresési profil?● Hogyan mûködik a rendszer?● Miben segíthet a hálózat?● Milyen pénzügyi lehetôségek vannak? Az

EXIM Bank tájékoztatója.

Mit hozzon magával?● laptopot,● üzleti/technológiai igényét vagy ajánlatát,

vagy elképzelését.

Mindez mennyibe kerül?Regisztrált vállalkozások számára 2000 Ft+Áfa.Önkéntes kamarai tagok számára díjmentes.

Idôpont: 2015.03.10. 13:30 - 16:00Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ, Oktatóterem. 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.Jelentkezési határidô: 2015. 03. 06.

A részvételi díjat a rendezvényre regisztrált, denem résztvevô vállalkozások számára is ki-számlázzuk.

T E C H N O L Ó G I A I P R O F I L O K

Cím: H2020-ICT-2015: Kollektív tudatosságnö-velô platform a levegôszennyezés témábanPOD referenciaszám: RDGR20141127001 Kivonat: Egy görög cég kutatócsoportja pályá-zatot készít egy, a levegôszennyezéssel kap-csolatos lakossági tudatosságnövelô platformlétrehozása témában. A platform célja, hogy le-hetôvé tegye a közösségek számára a levegô-minôséggel kapcsolatos adatok gyûjtését, moni-torozását, analizálását, vizualizálását, és azonline közösségi hálózatok, mobil applikációkés a gamification technológiákban rejlô erô kiak-názására buzdítsa a polgárokat. A kutatócsoportaktivista csoportok, kutatóintézetek, egyetemekés KKV-k együttmûködését keresi.

Cím: PS-H2020-FTIPilot-2015: Kórházak, labo-ratóriumok és orvosi mûszergyártók jelentkezé-sét várják egy, a gerincferdülés korrigálásárahasználható neurostimulátor validálásáraPOD referenciaszám: RDES20150128002 Kivonat: Egy spanyol cég pályázatot ad be aH2020-FTIPilot-2015-1 keretében. A „StimulAIS“projekt fô célja a gerincferdülés korrigálásáralétrehozott neurostimulátor eszköz gyártása ésvalidálása az új európai szabályozások szerint.Az eszközt az FP7-es keretprogramban fejlesz-tették ki. Kórházak, homologizált laboratóriumokés aktív beültethetô orvostechnikai eszközöketgyártó cégek jelentkezését várják.

Cím: Babaruhába építhetô hangérzékelôt keres-nekPOD referenciaszám: 13 BE 0427 3SON Kivonat: Egy flamand szervezet szenzorokkalellátott babaruhákat fejleszt a babák tevékeny-ségének és viselkedésének elemzésére. Olyanérzékelôt és hozzá kapcsolódó szoftvert keres-nek, mely képes elemezni a babák hangját.Együttmûködési formák: licence megállapodásvagy kereskedelmi megállapodás mûszaki tá-mogatással.

Cím: High quality production of modular anaero-bic digestion system. Partnert keresnek modulá-ris anaerob emésztôrendszer magas minôségûgyártásáraPOD referenciaszám: 12 GB 403U 3Q5K Kivonat: Egy brit mérnökcég kifejlesztett egymoduláris anaerob emésztôrendszert, melynekinstallálása egyszerûbb és gyorsabb a verseny-társaiénál. Jelenleg az Egyesült Államokban fo-lyik a gyártás, de a brit cég költségkímélés okánáthelyezné azt az EU-ba. A vállalkozás olyanpartnereket keres, melyek a kívántnak megfele-lô szinten képesek elôállítani a modulokat polie-tilén présfúvás megmunkálással vagy új anya-gok/eljárások kifejlesztésével.

Ü Z L E T I , T E C H N O L Ó G I A I É S K + F P R O F I L O K

POD azonosító: BRPL20141023001Kivonat: Minôsített vetômagok kereskedelmévelés mezôgazdasági tanácsadással foglalkozólengyel vállalkozás keres megbízható beszállítótgarantáltan genetikailag nem módosított kukori-ca vetômag szállítására.

POD azonosító: 20111114027 BRKivonat: Elektronikus zárak, és ajtó-kiegészítôkgyártásával foglalkozó török vállalkozás kereselektronikus hotel zár rendszereket forgalmazópartnereket Közép- és Kelet-Európában.

POD azonosító: 20130522009 BRKivonat: Társasjátékok fejlesztésével foglalkozószlovén vállalkozás keres joint venture partnere-ket eredeti termékek továbbfejlesztésére. A po-tenciális partner már rendelkezik üzleti forga-lomban is kapható, népszerû társasjátékkal.

POD azonosító: 20121109018 BRKivonat: Tésztagyártással foglalkozó romániaivállalkozás keres teljes kiôrlésû liszt, valaminttojás beszállítására forgalmazót vagy termelôt.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Lehetôségek tárháza– így mûködik nemzetközi szinten a partnerkeresés

A kamara és az Enterprise Europe Network (EEN) pécsi irodája szervezésében március 10-énbetekintést nyerhet a hálózat ingyenes nemzetközi partnerkeresô adatbázisának mûködésé-be és használatába. Vegye kézbe vállalkozása sorsát!

További üzleti, K+F és technológiai profilok a http://pod.pbkik.hu/ oldalon.Ha valamelyik profil felkeltette érdeklôdését, vegye fel kapcsolatot munkatársainkkal(enagy@pbkik.hu vagy gcsaszar@pbkik.hu) Érdekli, hogyan mûködik a nemzetközi partnerkeresés? Jelentkezzen képzésünkre!

ENTERPRISE EUROPE NETWORK38 Dél-Dunántúli Gazdaság