A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 8. szám, 2015. október 9.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

A legfôbbkihívás:maga azember!

Virtuális jövô

EGÉSZSÉGIPAR Dél-Dunántúli Gazdaság2

KARDIOLÓGIAI,

BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS,

SZÛRÔKÖZPONT

Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok,

arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása,

gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás.

www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos,

kardiológus,

belgyógyász szakorvos

Sok minden rajtunk múlikAz egészséget, illetve annak az esélyét is meg lehet venni, nem fel-tétlenül csak pénzen, hanem fáradsággal, magunkra való odafigye-léssel. A betegségek megelôzésében jelentôs szerepet játszik azegészséges életmód és étrend, valamint a szûrôvizsgálatokon valórészvétel.

Az uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarországon közel két-szeres a rosszindulatú daganatok által okozott halálesetek száma, há-romszoros ez a szorzó a szívkoszorúér betegségek és négyszeres azagyér betegségek esetén. Évente egy közepes méretû városnyi lakos-sággal, csaknem ötvenezerrel többen halnak meg nálunk, mint Nyu-gat-Európa országaiban. Ennek fô oka a szûrések elhanyagolása és azönpusztító életmód. Mindezek a szûrôvizsgálatokon való részvétellelmegelôzhetôk lennének.

Október már hosszú évtizedek óta a Látás hónapja, amikor is azországos akcióban résztvevô látszerészeknél ingyenes látásellenôrzé-sen, szaktanácsadáson vehetnek részt az érdeklôdôk. Az ilyenkor el-végzett teljes körû vizsgálat nemcsak a látásélesség megállapításáraterjed ki, hanem a szembetegségekre is, s amennyiben azoptometrista, vagy szemorvos ezek bármelyikére utaló jelet fedez fel,további szemvizsgálat szakorvosi rendelôben történô elvégzéséretesz javaslatot.

Világszintû felmérések alapján az emberek több mint 50 száza-lékának lenne szüksége valamilyen látás korrekcióra, Magyarorszá-gon közel 1,5 millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton. Azakció célja éppen ezért, hogy ôket is megszólítsák, felhívják a figyel-müket a látásvizsgálat fontosságára, ugyanis általa nemcsak egy eset-leg késôbb súlyossá váló szembetegség, hanem a cukorbetegség,vagy akár a magas vérnyomásra, vagy a pajzsmirigy rendellenes mû-ködésére utaló jelek is felfedezhetôk.

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O MCímlapsztori 4–8

Kamarai hírek 9

Mesteravató 10–11

Társasági élet 12

Kamarai hírek 13

A hónap üzletembere: Cserkúthy András 14

Baranyai gazdaság

Coach=tanácsadó? 15

Kesztyûs múzeum 16

Magyar Kézmûves Remek 17–18

Munkahelyeket teremtettek... 18–19

Szakképzés

Elsô két szakma állami támogatással 20

A tanulószerzôdéses havi normatívák...21

Lakberendezés 23

Mesterképzés 24

Tanulószerzôdés 25

Gasztronómia 26

Sport és gazdaság 27

Vállalkozói sarok 27

Autóteszt 28–29

Ötletbörze 30

Enterprise Europe Network 31

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Schnell Szimonetta– Peugeot 308 1.2

PureTech Style

10–11. oldal

A hónap üzletembere:Cserkúthy András

GLT Scan&Plan Kft.

18–19. oldal

28–29. oldal

Mesterek lettek – Közel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában

Üzletemberek a teniszpályán

12. oldal

14. oldal

Munkahelyeket teremtettek,üzemcsarnokot építettek

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

A pécsi DEXTER Kft. 24 éve a széles

értelemben vett oktatás informatikai tá-

mogatásának fejlesztésében dolgozik,

az adminisztrációtól az elektronikus

ügyintézésen át az

oktatás tartalmi tá-

mogatásáig (pl.

blendad learning, e-

learning, MOOC), a

K+F tevékenységek

adminisztratív és

csoportmunka támo-

gatásáig számos te-

rülettel foglalkoz-

nak. Mint RÓS

László ügyvezetôtôl

megtudtuk, pécsi

vállalkozásként je-

lentôs és sikeres in-

novációs tevékenységet folytatnak, va-

gyis a közeljövô számukra már a jelen.

— A fejlesztésekben az igények

elôtt kell járnunk, hogy a piacon to-

vábbra is mi lehessünk azok, akiktôl

másoknak érdemes ötleteket meríteni.

Az információs társadalom részeként az

oktatás egyike azoknak a területeknek,

ahol a legdinamikusabban jelennek meg

az új igények. Ez gyakran szétfeszíti a

hagyományos szervezeti struktúrákat,

gyakorlatokat, ezzel is ösztönözve az

oktatás szereplôit új innovatív megoldá-

sok alkalmazására.

A legnagyobb kihívás és egyúttal le-

hetôség is számunkra a folyamatos vál-

tozás, ami az oktatási intézményrend-

szert és a tanulás lehetôségeit jellemzi.

A technológia fejlôdé-

se megállíthatatlan,

gondoljunk a mobil-

eszközök (okostele-

fonok és tabletek) tér-

hódítására. Célunk,

hogy közvetlenül a ta-

nulást, de kicsit tágab-

ban az oktatási folya-

mat szervezésének ha-

tékonyságát is segít-

sük. Olyan rugalmas

eszközrendszert alakí-

tottunk ki, ami az

egyetemi adminisztrá-

ciótól a szakképzés szervezésén keresz-

tül az egyéni tanulásig nyújt támogatást.

Kevesen tudják, de az ország legna-

gyobb, számos oktatási intézményében

sikeresen használt oktatástámogató

rendszert, a CooSpace-t pécsi cégként

mi fejlesztjük. És hogy mit teszünk a jö-

vô érdekében? Számos kísérleti fejlesz-

tésen dolgozunk, ami az elkövetkezô

években kerül bevezetésre és reménye-

ink szerint hozzájárulunk az oktatási,

képzési tevékenység hatékonyságának

és eredményességének emeléséhez.

— Milyen gyorsan kell reagálni a

cégnek az informatikai fejlesztésekre

amiatt, hogy ne szenvedjenek hát-

rányt a piacon?

— A gyorsaság ebben a szektorban

nem jelenthet kapkodást, a gondolkodás

rugalmasságában és az innovációban

kell a többiek elôtt járni. Ezzel teremthe-

tünk lehetôséget arra, hogy egy jól kivá-

lasztott távlati stratégia mentén folyama-

tosan jelenjenek meg az új megoldások.

— Miként látja, hogy hogyan ala-

kul a virtuális jövô, azaz hova fejlôd-

het az IT-szektor a közeljövôben?

— A technológia fejlôdése nem gon-

dot jelent, hanem számos esetben éppen

a lehetôséget arra, hogy könnyebben,

olcsóbban, kisebb fejlesztôi erôfeszítés-

sel érhessünk el jobb eredményeket. A

DEXTER Kft. szerencsés abból a szem-

pontból, hogy kiváló munkatársaink

ambiciózusak és önállóságuknak kö-

szönhetôen felelôsen képviselik fejlesz-

téseink során a legkorszerûbb megoldá-

sok alkalmazását. Jó ilyen csapatban

dolgozni. Nagyon reméljük, hogy aho-

gyan eddig, ezután is nem csak részt ve-

szünk, de alakítjuk is a jövôt. A munka-

padon lévô termékek tekintetében ma

nálunk már holnap van.

A pécsi RG Networks Kft-nek vanNet

mûholdas internet szolgáltatásával és

nagykapacitású, licenszelt mikrohullá-

mú üzleti és béreltvonali internet szol-

gáltatásaival az IT-szektoron belül a

távközlésben pozícionálható a helye.

Magyarországon, valamint Európa né-

hány országában alternatív és egyben

innovatív szolgáltatóként fôként olyan

területeken van jelen megoldásaival,

ahol a nagy telekommunikációs vállal-

kozások nem építenek hálózatokat. Te-

hát az informatika elválaszthatatlan a

cég mûködésétôl. Hogy milyen kihívá-

soknak kell megfelelniük az informati-

kai vonatkozást illetôen, LENGVÁR-

SZKY Szabolcs ügyvezetôtôl kértünk

választ.

Ma már ki semkell lépnünk otthonról

ahhoz, hogy ügyeinket in-tézzük: kanapénkon ülve

dolgozhatunk, interneten rendelhetünk ételt, köny-vet, ruhát, fizethetjük számláinkat az internet

bankingon keresztül, otthonunkba jönnek a hírek, mobil-telefonunk jelez, ha valami elintéznivalónk van, de ez aszerkezet ébreszt reggel is a hagyományos vekker helyett,és ha ki akarunk kapcsolni, elmerülünk egy számítógépesjátékban... Folytathatnánk a sort, ami 10-20 éve még csaka fejekben létezett, az mára valósággá vált. És miként él-jük az életünket 5-10 év múlva, hová fejlôdhet még a

digitális világ? A pécsi, baranyai cégek mikéntvesznek részt a virtuális jövô megírásában?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ azIT-szektorban mûködô vállalkozások

vezetôinek segítségével. ■

Virtuális jövô -

Rós László

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

— Magyarország digitális megúju-

lási törekvéseiben, mint pl. a most indu-

ló szélessáv-fejlesztési program, folya-

matosan jelen kell lenni a nagy távköz-

lési vállalkozások mellett. Kihívás szá-

munkra, hogy követni tudjuk a multik

jelentôs tôkébôl történô fejlesztéseit és

díjcsökkentéseit, legalább arányaiban.

Ma, magyarországi kkv-ként nehéz erre

reagálni, fôként úgy, hogy folyamatosan

fejlesztjük mind a mûholdas, mind pe-

dig a mikrohullámú szolgáltatásainkat.

Elôbbit fôként kapacitásban (sávszéles-

ség, forgalmi korlátlanság irányában),

míg utóbbit fôleg területi lefedettség-

ben. Természetesen a fejlesztéseknél fi-

gyelni kell, hogy a piaci rés igényein

belül maradjunk, ezért ez folyamatos

energiát köt le a napi távközlési aktuali-

tásokat tekintve. Jelenleg azon dolgo-

zunk, hogy a szélessáv-fejlesztési prog-

ram, azaz a „minden háztartásba

30Mbit/s-os internetet” célkitûzésben

részt tudjunk venni, megfeleljünk a fô-

ként nagyobb távközlési szolgáltatók

bevonásával meghatározott mûszaki ki-

írásoknak.

A virtuális jövô nélkülözhetetlen

alappillére az online jelenlét, mi az

adatátviteli technológiát biztosítjuk eh-

hez, ráadásul olyan területeken is, ahol

eddig nem hogy a virtualitáshoz, a vi-

lághálóhoz sem fértek hozzá. Azt, hogy

a virtuális jövô hova fejlôdik, szerintem

még „maga” az internet sem tudja meg-

m o n d a n i ,

az biztos,

hogy fan-

taszt ikus ,

de ijesztô

bugyrai is

vannak!

— A Moore-törvény néven közismert

megfigyelés – mely szerint az egység-

nyi területre sûrített tranzisztorok száma

18-24 havonta duplázódik, az ár pedig

változatlan – 1975 óta nagyjából folya-

matosan érvényes. Ennek eredménye-

képp ma már autónkban, mosógépünk-

ben is bonyolult mikroprocesszorokat

találhatunk – osztotta meg gondolatait a

virtuális jövôrôl a Dél-Dunántúli Gaz-

dasággal BRACHMANN Ferenc, az

Információmenedzsment

Innovációs Klaszter

klasztermenedzsere. —

A fejlôdés íve egyértel-

mû: hamarosan nem csu-

pán konyhai robotgé-

pünk lesz „okos”, hanem

ruhadarabjaink, kevésbé

vagy nem tartós fo-

gyasztási cikkeink is.

Mindezek mellett meg-

lévô eszközeink, elsô-

sorban mobiltelefonja-

ink és táblagépeink egy-

re nagyobb kapacitással

rendelkeznek, egyre több szenzor egyre

pontosabb adatát rögzítik, így a nyújtott

szolgáltatások egyre kényelmesebbé te-

szik életünket.

Az adat tárolásának költsége már je-

lenleg is olyan igen alacsony, hogy gya-

korlatilag semmit nem ér meg kidobni,

letörölni. Sokkal inkább érdemes az

adatot hatékonyság növelésre, vagy

költségcsökkentésre

felhasználni, legyen

az bármilyen kis mér-

tékû vagy jelentôségû

adat. Olyan világban

élünk, ahol század-,

ezredmásodpercek is

dollármilliárdos háló-

zatfejlesztési beruhá-

zásokat tesznek nye-

reségessé.

Mindezen válto-

zások alapjában véve

fogják átalakítani a

legtöbb iparágat: nyílt

titok, hogy a szállítmányozás hamaro-

san alapvetô változásokon fog átesni:

nem csupán az önjáró kamionok, de a

drónok is rendkívüli mértékben változ-

tatják meg azt, hogy a termékek hogyan

jutnak el hozzánk.

A legnagyobb kihívássá így maga az

ember vált: tudunk-e elég gyorsan fej-

lôdni a technológiával, tudunk-e elég

informatikust, adatelemzési szakembert

képezni ahhoz, hogy a jövô kényelmes

világát megteremt-

sük magunknak?

Ezen a kihíváson

dolgozik klasz-

terünk, az Informa-

tikai Vállalkozók

S z ö v e t s é g é v e l

(IVSZ) szorosan

együttmûködve.

Szeretnénk elérni,

hogy egy nagyság-

renddel növeked-

jen a következô

években az infor-

matikával megfer-

tôzött fiatalok száma, nem csupán a szo-

ros értelemben vett szakterületen belül,

de minden más területen is: rengeteg

szegmensbe türemkedett már be az in-

formatika, egy logisztikai szakember

például már csak számítógépen képes

dolgozni. Hamarosan egyre több terüle-

ten, egyre mélyebbre ható változásokat

fog elôidézni az informatika, melyre fel

kell készíteni szinte

az összes iparágat.

A kezdetektôl, azaz

10 év óta IT-fej-

lesztésekkel foglalko-

zik a pécsi székhelyû

RG Net Kft. Mint

HERBÁLY István

ügyvezetô mondja, az

informatika mint táp-

talaj van jelen a min-

dennapjaikban, hi-

szen ennek segítségé-

még hová fejlôdhetünk?

Brachmann Ferenc

Lengvárszky Szabolcs Herbály István

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

vel fejlôdnek ki ötleteik megvalósult

projektekké, piaci termékekké, innova-

tív szolgáltatásokká.

— Köszönhetôen annak, hogy egy

IT-cégcsoport tagjai vagyunk, a szektor

szinte minden területét le tudjuk fedni,

ez egyedülálló a régióban.

— Milyen kihívásokat jelent az in-

formatika robbanásszerû fejlôdése?

— Folyamatosan fejlôdni és tájéko-

zódni kell. Ami ma

még kutatás, az holnap

már termék, jövô héten

már tömegtermék, jö-

vô hónapra pedig el-

avul. Aki itt nem tartja

a lépést, az hamar ver-

senyhátrányba kerül-

het. Ez igaz az eszkö-

zökre és az alkalma-

zott technológiákra is.

Ezért folyamatosan fi-

gyeljük az új megoldá-

sokat, a nemzetközi

trendeket, az elérhetô

technológiákat a szaksajtóban és a

nemzetközi kiállításokon, konferenciá-

kon is.

— Az ön cége miként vesz részt a

virtuális jövô alakításában?

— Az alakításhoz mi nagyon kis

pont vagyunk, maximum ki tudjuk

használni a fejlôdésben lévô lehetôsége-

ket. Nem bocsátkoznék jóslatokba, hi-

szen bizonyos területek a vártnál sokkal

gyorsabban fejlôdnek, míg mások sok-

kal lassabban. Elég, ha megnézzük az 5

évvel ezelôtti szervereket és a mai

okostelefonokat. Láthatjuk, hogy körül-

belül ugyanakkora számítási kapacitá-

suk és memóriájuk van. Míg ha meg-

nézzük a nagyon izgalmas mesterséges-

intelligencia-kutatást, azt láthatjuk,

hogy nem sikerül átütô sikert elérni. Aki

használt már Google fordítót, az nem fél

a gépek uralmától.

Magyarország legnagyobb infokommu-

nikációs-technológiai (ICT) munkaadó-

ja, az IT Services Hungary az informati-

kai és telekommunikációs tanácsadási

szolgáltatások széles körébôl az infor-

matikai megoldások menedzsmentjére

és kiszervezésére, valamint fejlesztésre

és rendszerintegrációra összpontosít. A

vállalat folyamatosan fejleszti telephe-

lyeit, így a pécsit is, ahol ma már 400-

an dolgoznak. Az informatika minden

szegmensében nyújtanak szolgáltatást,

szerte Európában, elsôsorban multinaci-

onális nagyvállalatoknak.

— A legnagyobb kihívás a szakem-

berképzés és toborzás – mondja

ZALAY Buda, az ITSH pécsi telep-

helyének vezetôje.

— Óriási hiány van

ugyanis a nyelveket

beszélô informatikus

területen. A képzô-

helyek (egyetemek,

szakközépiskolák,

OKJ-képzések) nem

tudnak annyi szak-

embert kibocsájtani,

amennyire szükség

lenne. Arra a kérdés-

re, hogy milyen

gyorsan kell reagálni

a cégnek az informa-

tikai fejlesztésekre amiatt, hogy ne

szenvedjen hátrányt a piacon, azt a vá-

laszt adhatom, hogy anyavállalatunk, a

T-Systems egyelôre követni, formálni

tudja a technológiai fejlôdést. A legmo-

dernebb eszközökkel dolgozhatunk, a

legmodernebb technológiát állítjuk a

szolgáltatásaink középpontjába.

— Szédületes a technikai fejlôdés

az utóbbi években. Miként látja, hogy

hogyan alakul a virtuális jövô, azaz

hova fejlôdhet az IT-szektor a közel-

jövôben?

— Egy dolog jó-

solható meg ez ügy-

ben: az informatika

életünk minden terü-

letére beszivárog.

Közlekedés, város-

üzemeltetés, a mun-

kahelyünk, pénzinté-

zetek, egészségügy, a

lakásunk – mindenhol

lesz technológia. A

kérdés sokkal inkább

ennek kontrollja lesz,

semmint a létezése.

Vendéglátó vállalkozások, nemzeti do-

hányboltok és kiskereskedelmi egysé-

gek (pékség, kisbolt) számára készít sa-

ját fejlesztésû kereskedelmi szoftvere-

ket a pécsi XOFT Kft. Rendszereik a

kereskedelem minden folyamatát, így

az értékesítést, készletkezelést, pénzke-

zelést, leltározást, standolást, kedvez-

ménykezelést segítik. Mint PELLE

Gábor értékesítési vezetô, társtulajdo-

nos mondja, elsôsorban a piaci igénye-

ket, trendeket kell követni.

— Általában a fejlesztések megva-

lósításánál ezeket tartjuk szem elôtt, il-

letve az olyan fejlesztéseket preferáljuk,

melyektôl a szoftvereink piacképesebbé

válnak. Másodsorban a törvényi elôírá-

soknak kell megfelelni, ezért szükséges

idônként a szoftvereinket átírni, módo-

sítani. Ezek a módosítások általában kö-

telezô érvényûek a szoftvert használók-

ra, ezért ezekre nekünk is reagálnunk

kell.

— Milyen kihívásokkal szembe-

sülnek az IT-területen nap mint nap?

— Ebben a szektorban, sajnos, még

magas a digitális írástudatlanság, de a

jövôben ez robbanásszerûen változni

fog. Egyre gyorsabbak és olcsóbbak a

használható eszközök, ezek már nem

csak a munkánknak, hanem a magánéle-

tünknek is részesei. Mai felgyorsult vi-

lágunkban nincs idô a több hónapos ter-

vezésre, kivitelezésre, mindenre „azon-

nal” kell reagálni, lehetôleg a verseny-

társaknál jobb megoldássokkal kell elô-

állni.

— Miként alakul a virtuális jövô,

azaz hova fejlôdhet az IT-szektor?

— A jövô minden-

képp a platform-

független megoldáso-

ké és a felhôalapon

mûködô rendszereké.

Új fizetési rendszere-

ket kell alkalmazni,

amiben bankkártya és

bankszámla nélkül le-

het ingyenesen vásá-

rolni étteremben, üz-

letben, webshopban.

Ki kell használni,

hogy mobiltelefonunk

mindig a zsebünkben

lapul. Cégünk most

vezet be a piacra egy böngészôbôl hasz-

nálható online pénztárgépet kezelô

rendszert, amely óriási szabadságot ad-

Zalay Buda

Pelle Gábor

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

hat a kereskedelem minden szereplôjé-

nek, a gyártótól a nagykereskedôkön

keresztül az üzleteknek és azok vásárló-

inak is.

— Cégünk fô profilja a 3D-

nyomtatás, ezen belül a bérnyomtatás,

nyomtatók karbantartása beüzemelése,

prototípus-fejlesztés és -gyártás – mu-

tatja be a pécsi Pickform Bt. fô tevé-

kenységi körét BAZSALI Gábor, a cég

vezetô mérnöke. — A

3D-nyomtatás az IT-

szektorral a nyomta-

tók vezérlôegységei-

nél köthetô össze. A

3D-nyomtatók vezér-

lése egyedileg progra-

mozott ARDUINO

vezérléssel történik,

melynek programozá-

sát házon belül oldjuk

meg. A 3D-nyomtató

egy számítógép által

vezérelt printer,

amely különbözô fo-

lyamatok alkalmazásával kézzel fogha-

tóvá teszi a számítógépen található digi-

tális modellt. Az IT-szektor nagyon kis

mértékben van jelen a cégünk profiljá-

ban, de ahol jelen van, ott kardinális

fontossággal bír.

— Mégis, milyen kihívásoknak

kell megfelelni az informatikai fej-

lesztéseket illetôen?

— Egyedül a különbözô gépek

szoftvereinek értelmezése és a hibák ki-

szûrése tartogat magában némi kihívást,

melyet eddig minden esetben sikerült

megoldani. Alapvetôen a technológia

fejlôdése az, amivel nehéz lépést tarta-

ni. A különbözô eljárások különféle al-

kalmazási területek. Világszinten a 3D-

nyomtatás olyan rohamos mértékben

halad elôre, hogy szinte követni sem le-

het. Napról napra jönnek ki újabb és

újabb megoldások.

— Miként látja, hogyan alakul a

virtuális jövô?

— A virtualitás, a felgyorsult világ

mind érezhetô napjainkban. Egy ren-

dezvényen szembesültem egy mintegy

20 évvel ezelôtti íróasztallal és a mai

irodák íróasztalával. A különbség drá-

mai és kicsit meghökkentô. Egy zsúfo-

lásig megtelt íróasztal szemben egyet-

lenegy laptoppal. Egy animációs videón

bemutatva prezentálták, hogy mi min-

den került be az IT-szektorba (virtuális

világba) az íróasztalról. Értem ez alatt a

különbözô dokumentumok tárolását, a

naptárprogramokat, a teendôlistát, a

kommunikációt és még sorolhatnám.

Csak szemlélôi vagyunk annak, ahogy

szédületes tempóban változik a virtuális

világ.

A pécsi Webstar Csoport szoftverfej-

lesztô cég munkáinak döntô többsége a

vállalati környezetbe integrálható

webes nyilvántartórendszerek fejleszté-

se. Mint BERTÓK Attila ügyvezetôtôl

megtudtuk, a vállalkozás célja, hogy a

mai felgyorsult és innovatív piaci kör-

nyezetben olyan szoftver-rendszereket

hozzanak létre, melyek ergonómiai

szempontból könnyen használhatók, le-

tisztultak és hatékony munkavégzést

tesznek lehetôvé.

— Cégünk mûködése és a szolgálta-

tásaink olyan gyakorlatias és szolgálta-

tás-orientált szemléletre épülnek, ame-

lyek a funkcionalitást, a rugalmasságot

és a fenntarthatóságot szem elôtt tartva

szolgálják ügyfeleink minôséggel és

költséghatékonysággal kapcsolatos el-

várásait, valamint a gyors piaci alkal-

mazkodás lehetôségét.

Szakmánkból adódik, hogy naponta

jelennek meg új és újabb megoldások,

technológiák, amelyekhez

így vagy úgy, de alkalmaz-

kodnunk kell. Ugyanakkor

gazdaságilag nem feltétle-

nül éri meg folyamatosan

átalakítani az infrastruktú-

ránkat, kidobni a megszo-

kott, bevált folyamatokat

és mindig újat tanulni. Ezt

a kényes egyensúlyt igyek-

szünk fenntartani: változni

és állandóságot teremteni.

— Szédületes a tech-

nikai fejlôdés az utóbbi

években. Hová fejlôdhet

az IT-szektor a közeljövôben?

— Véleményem szerint a legérdeke-

sebb folyamat ma az Internet of Things

(A dolgok internete), azaz hogy hétköz-

napi tárgyainkba miniatûr számítógépet

építünk és rákötjük azokat a világháló-

ra. Ez önmagában öncélúnak tûnik, de

rengeteg innovatív, kreatív ötletet szül

ez a lehetôség, és hiszem, hogy általuk

meg fognak változni a mindennapjaink.■

Bazsali Gábor Bertók Attila

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyre fontosabb szerepet kap az informatikai biztonság, mi-után a virtuális és a valós világ mind inkább összemosódik.Az internet használatával ma már az emberek jelentôs ré-sze, akivel csak lehet online tartja a kapcsolatot, s amit le-het a virtuális térben intéz.

Pécsett mûködik egy informatikával foglalkozó vál-lalkozás, amelynek tulajdonosai mindezeket felis-merve és alkalmazva fontosnak tartják, hogy a part-nereikkel személyesen is tartsák a kapcsolatot.

— Igazán szerencsésnek mondhatom magam,mert mire útjára indítottam a vállalkozásomat, ta-pasztalatot szereztem az informatikatöbb területén is – mondja Déri Zoltána DZstudio Informatikai Kft. ügyvezetôigazgatója és tulajdonosa. — 1998-ban egyéni vállalkozó-ként kezdtem, s folyamatosan nôtte ki magát a cégünk, amikft. formában 2011 óta mûködik.

Egy évtizede annak, hogy komplex informatikai rendsze-reket, számítógép-hálózatokat, ma már pedig high-tech op-tikai rendszereket építenek ki a legkorszerûbb technológiá-val, ezek hardvereit és szoftvereit folyamatosan karbantart-

ják, frissítik. E mellett web felületeket menedzselnek, válla-latirányítási szoftvereket készítenek.

— Nagy hangsúlyt helyezünk az ügyfeleinkkel való kap-csolattartásra – folytatja tovább. — A szoftverek fejlesztése

velük együtt, az igényeik szerint történik. Igyek-szünk minden kérésnek eleget tenni. Törekszünk ar-ra, hogy az általunk készített alkalmazások jól hasz-nálhatók legyenek, mentesek minden feleslegesprogramelemtôl. Mindez annak érdekében, hogy aszámítógép ne hátráltassa, hanem segítse használó-ját, egy eszköz legyen, amivel egyszerûbben és ha-tékonyabban elvégezheti a munkáját.

Szólt arról is, a tevékenységük nem-csak Baranyára, de az ország számospontjára is kiterjed. A kultúra és a kul-

turális intézmények pedig különleges helyet foglalnak el azáltaluk nyújtott szolgáltatások között, amelyeket kedvezôáron nyújtanak részükre, ezzel támogatva a tevékenységüket.

Fontosnak tartják, hogy kövessék az informatika folya-matos változásait, naprakészek legyenek, hogy minél maga-sabb szinten tudjanak eleget tenni a megrendelôik által tá-masztott újabb és újabb elvárásoknak.

7627 Pécs, Bokor u. 8/1. ● Tel.: +3630 298 8023 ● web: http://www.dzstudio.hu ● e.mail: info@dzstudio.hu

A számítógép ne hátráltassa, segítse használóját

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

Az Enterprise Europe Network pécsi

irodája adott otthont idén a hálózat éves

szakmai találkozójának szeptember 3-4-

én a kamarában. A hazai konzorcium 9

partnerének több mint 90 munkatársa

vett részt ezen a nagyon intenzív ren-

dezvényen, mely egyszerre szolgálta a

kollégák megismerését, a szolgáltatások

javítását célzó szakmai tréningeket, és a

hálózatos mûködés elônyeinek minél

jobb kihasználását.

„Igyekeztünk kihasználni a lehetô-

séget, hogy tanuljunk egymástól, meg-

ismerjük az új kollégákat, illetve mi is

megismertessük magunkat még jobban”

– összegezte a két napot az egyik részt-

vevô.

A világban feltûnô legújabb trendek-

rôl is részletes tájékoztatást kaptunk

meghívott elôadóinktól – Simon Poulsen

Dániából, Németh István és Erwan leGuen Brüsszelbôl csatlakozott a szak-

mai programhoz. Helyt kapott továbbá

az innováció jövôjével, start-up vállal-

kozásokkal és közösségi finanszírozás-

sal kapcsolatos elôadás is mindamellett,

hogy Pécs vonzerejébe is belekóstolhat-

tak a résztvevôk.

A hálózat „nagykövetei” – az Enterprise

Europe Network segítségével komoly

nemzetközi üzleti sikereket elért vállal-

kozók – egynapos kommunikációs tré-

ning keretében tettek szert olyan készsé-

gekre, melyek segítségével népszerûsí-

teni tudják majd szolgáltatásainkat olyan

vállalkozások körében, akik még nem

vették ezeket igénybe. Egy-egy ilyen

belsô hálózatépítés új lendületet ad a

vállalkozásfejlesztés területén végzett

mindennapi munkának, és gördüléke-

nyebbé teszi a napi kommunikációt és

munkát a partnerek között.

Schmidt Enikô

Közös tanulás és tudásmegosztás Pécsett

J

MESTERAVATÓ Dél-Dunántúli Gazdaság10

Ipari gépészek, gépi forgácsolók, he-gesztôk, autószerelôk, autóelektroni-kai mûszerészek, karosszérialakato-sok, gázfogyasztóberendezés- és csô-hálózat-szerelôk vették át ünnepélyeskeretek között mesterlevelüket.

A mesteravatón dr. Kéri István, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

elnöke köszöntôjében egyebek mellett

arról szólt, még soha ekkora érdeklôdés

nem övezte a mesterképzést, több mint

háromszázan jelentkeztek a meghirde-

tett tanfolyamokra, s jelentôs számban

szereztek mesterlevelet a hiányszakmák

mûvelôi. Ebben szerepet játszott a tanu-

lók képzésében bekövetkezett változás,

hogy csak mesterek foglalkozhatnak ve-

lük, valamint az is, hogy támogatás

igénybevételével tehették le a mester-

vizsgát, ami nem kis kihívás elé állítot-

ta ôket, ugyanis a mestervizsga-bizott-

ságok magasra tették a mércét, ezzel is

jelezve, a szakképzés színvonalának

emelése fontos eleme a megye gazdasá-

ga fellendítésének.

Mindehhez Girán János alpolgár-

mester a következôket tette hozzá: azok,

akik arra vállalkoztak, hogy megszerzik

a mestercímet, az eltelt években is fo-

lyamatosan képezték magukat, a mosta-

ni egy újabb vállalás volt részükrôl,

amit a munkájuk mellett teljesítettek.

Az elmúlt hónapokban nemcsak az el-

méleti és gyakorlati tudásukat frissítet-

ték fel, de a vizsga részeként mesterda-

rabot is készítettek. Azok pedig külön

elismerést érdemelnek, akik hiányszak-

mákban vállalkoztak arra, hogy meg-

szerezzék a mestercímet annak érdeké-

ben, hogy tanulókkal foglalkozhassa-

nak, tovább tudják adni a tudásukat.

Hangsúlyozta, olyan ütemben fej-

lôdnek az egyes szakmákban alkalma-

zott technológiák, technikák, hogy aki

ezt a folyamatot nem követi és lemarad,

annak akár a munkája, a cége, a megél-

hetése is veszélybe kerülhet, mert nem

tud olyan szinten teljesíteni, mint azok,

akik folyamatosan képezték magukat, s

rendelkeznek ezzel a tudással.

— A most felavatott mesterek egyik

fontos feladata, hogy az évek alatt fel-

halmozott tudásukat átadják az utódok-

nak, a jövô szakmunkásainak – emelte

ki beszédében Várszegi Gyula, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

szakképzési alelnöke. — Mindannyian

a szakmájuk legmagasabb fokára jutot-

tak, ezentúl mindig a legmagasabb szín-

vonalon kell teljesíteniük. E mellett fon-

tos, hogy a mesterek összetartsanak,

mert csak akkor érhetnek el változáso-

kat, vívhatják ki az általuk mûvelt szak-

ma megbecsülését. Azzal, hogy ilyen

sokan vállalkoztak a mestercím meg-

szerzésére, egy már régóta megfogal-

mazott cél is teljesült, hogy minden

gyakorlati helyen mester foglalkozhat

most már a tanulókkal. Sok cég élt a le-

hetôséggel és támogatta azon munkatár-

sainak a részvételét, akik már eddig is a

tanulók gyakorlati képzésével foglal-

koztak, de több vállalkozó is élt a lehe-

tôséggel. Közülük többen már korábban

is játszottak a gondolattal, hogy meg-

szerzik a szakma csúcsát jelentô mester-

levelet. A mesterképzés sikere annak is

köszönhetô, hogy az egyéni érdekek ta-

lálkoztak a közérdekkel. Azonban en-

nek ellenére vannak még olyan szak-

mák, területek, ahol továbbra is gondot

jelent, hogy nincs olyan szakember, aki

a tanulókkal foglalkozzon, mert a hozzá

szükséges mesterlevéllel nem rendelke-

zik, éppen ezért már folynak a tárgyalá-

sok arról, hogy folytatódjon a most elin-

dult folyamat, s támogatás felhasználá-

sával legyen letehetô a mestervizsga.

— Sikerült megvalósítani mindazt a

célt, amit magunk elé kitûztünk –

mondja Barta Sándor az ipari gépész,

gépi forgácsoló és hegesztô mestervizs-

ga-bizottság elnöke. — Magas színvo-

nalon folyt nemcsak az elméleti, de a

gyakorlati képzés is az oktatóknak kö-

Mesterek lettekKözel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában

JMESTERAVATÓDél-Dunántúli Gazdaság 11

szönhetôen. A résztvevôk körében a

high-tech technológiákat ismertetô elô-

adásoknak és a szakmai utaknak volt

nagy sikerük.

Kitért arra is, hogy nagyon jó volt az

a gyakorlat, hogy folyamatosan nyomon

követhette a képzés folyamatát, mert

már menet közben látható volt, hogy a

mesterjelöltek közül kit mi érdekel, va-

lamint, hogy mely szakterületekre kell

nagyobb hangsúlyt helyezni. Ilyen volt

például a pedagógia, amire a résztvevôk

véleménye szerint több órát kellene for-

dítani, mert egyre több a nehezen kezel-

hetô tanuló.

Szólt arról is, többen a csoportból

felvetették, a jövôben is találkozzanak,

s évente néhány alkalommal jöjjenek

össze. Javaslatként elhangzott az is,

hogy ezekre a találkozókra akár egymás

cégeinél is sor kerülhetne, ami lehetôsé-

get teremtene egymás tevékenységének

jobb megismerésére, a tapasztalatok ki-

cserélésére, az új információk begyûjté-

se mellett.

A karosszérialakatos mestervizsga-

bizottság elnöke, Heinemann Gusztávpedig annak a véleményének adott han-

got, hogy végre valóra vált, amit már

hosszú évek óta szorgalmaztak, ettôl a

tanévtôl a tanulókkal mesterek foglal-

koznak.

— Korábban nem egy esetben a fris-

sen végzett, megfelelô tapasztalatokkal,

gyakorlati tudással nem rendelkezô

szakmunkás mellé tettek tanulót, akinek

magának is még volt mit a szakmáról ta-

nulnia – mondja. — Ennek várhatóan

mostantól vége szakad, mert a szakmá-

jukat magas színvonalon mûvelô szak-

emberekre bízzák a jövô szakmunkása-

it. Erre biztosítékot jelent, hogy a mes-

terjelöltek felkészítésére sikerült egy

olyan oktatót megnyernünk, aki nem-

csak nagyon lelkiismeretes volt, de az

elôírt óraszámnál több idôt fordított az

oktatásukra. Ennek is, meg annak, hogy

mindenki rendszeresen részt vett az órá-

kon, sikeres vizsgát tettek mindannyian.

— A szakmán belül, de a megrende-

lôk körében is rangot jelent a mestercím

– hangsúlyozza Szreda Péter, a Nyitrai

Cégcsoporthoz tartozó FX Autóház Kft.

frissen avatott autószerelô-mestere. —

Tizenhét éve végeztem, a jelenlegi mun-

kahelyemen 2006 óta dolgozom, s a ta-

nulók is hozzám tartoznak.

Mint mondja, már korábban is fog-

lalkozott a gondolattal, hogy mester-

vizsgát tesz, most adódott rá a lehetô-

ség, élt vele.

— A mestervizsgára felkészítô tan-

folyam szakmailag is sokat adott – foly-

tatja tovább a megkezdett gondolatot.—

A tanulókkal való foglalkozáshoz pedig

a pedagógiai ismeretek jelentenek segít-

séget. Csoporton belül is számos tapasz-

talatot osztottunk meg egymással, s ad-

tunk ötleteket egyes nevelési helyzetek

megoldására is.

— A tanulóképzés miatt döntöttem

úgy, hogy leteszem a mestervizsgát. E

mellett jó alkalom volt arra is, hogy fel-

frissítsem a tudásomat, egyben rendsze-

rezzem azt, valamint számos új ismeret-

re – mint például olyanra, hogy miként

bánjak a tanulókkal –, tegyek szert –

hangsúlyozza az ipari gépész mesterré

avatott Puska József, a Dual Elektro

Kft. ügyvezetôje, aki a gépészmérnök

diplomája mellé szerezte meg a mester-

levelet.

A mesterképzésben részt vevôk ne-

vében köszönetet mondott Strausz Já-nos, a Strauss Metál Kft. ügyvezetôje

nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy

két szakmában – ipari gépész és hegesz-

tô – mestervizsgát tett. Többek között

arra hívta fel mestertársai figyelmét,

hogy elsôdleges feladatuk a megszerzett

tudásuk továbbadása, s ehhez folyama-

tosan képezniük kell magukat.

TÁRSASÁGI ÉLET12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Még a szombati esô sem riasz-totta el a 17. Kamara Kupa te-niszverseny résztvevôit. A küz-delmek vasárnap zajlottak, kö-zel 60 sportbarát részvételévela Dédász pályán.

E r e d m é n y e k

Férfi páros – profi

1. Theisz József – Petrovits Szilárd

2. Magyar Attila – Sütô János

3. Gelb Gábor – Oláh András

Oláh Csaba – Pálmai Péter

Férfi páros – amatôr

1. Kaszás Endre – Kulcsár László

2. Ágoston György – Gyarmati György

3. Arató Zoltán – Katics András

Nôi páros

1. Tancsik Beáta – Trinn Ágota

2. Nemes Fanni – Sütô Fanni

3. Iván Krisztina – Zsombók Erzsébet

Dolgos Katalin – Simon Éva

Vegyes páros

1. Iván Krisztina – Magyar Attila

2. Katona Petra – Varga Tamás

3. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd

Sütô Fanni – Gyéresi Gyula

G r a t u l á l u n k !

A rendezvény támogatói: Hétfô Kft., Mischler Cakes, Norbi Update Pécs, Pannon Filhamónikusok. Köszönjük!

Üzletemberek a teniszpályánÜzletemberek a teniszpályán

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamararészvételével futó Enterprise+ program a fiatal-kori munkanélküliségre keresi az újgenerációsmegoldásokat. Mindezt úgy, hogy két németmódszer – az Indító (http://www.joachim-herz-stiftung.de/was-wir-tun/wirtschaft-verstehen-gestalten/teach-economy/losleger/) és a NémetAlapító Díj (http://www.deutscher-gruender-preis.de/) – adaptálásával felmérjük és felismer-jük a fiatalok vállalkozói kompetenciáit és támo-gassuk a vállalkozói kezdeményezéseket. Az In-dító a HR-szakemberek körében ismert assess-ment center módszertanára épít, és játékos for-mában méri fel a fiatalok készségeit és ismere-teit, majd a tehetségkutatók visszacsatolását kö-vetôen lehetôséget teremt az erôsségek tovább-fejlesztésére és a gyengeségek kiküszöbölésé-re. A Német Alapító Díj egy egész Németország-ra kiterjedô verseny fiatalok számára, amelynekkeretében mentor támogatásával saját üzleti ter-vet készítenek, majd egy verseny keretébenmegmérettetnek. A két módszert a projekt kere-tében két középiskolában próbáljuk ki.

A szeptember 14-17. között zajló képzésen atehetségkutatók és mentorok képzésére kerültsor. A tehetségkutatók szerepe, hogy felismerjéka vállalkozói kompetenciákat. Ôk lesznek azok,akik megfigyelik a gyerekeket és felmérik a vállal-kozási képességeket. A gyerekek értékelést kap-nak, mely alapján fókuszáltan fejleszthetik erôs-ségeiket és gyengeségeiket. A mentorok szerepepedig, hogy tanácsokkal támogassák a diákcso-portokat üzleti tervük kidolgozásában. A mento-rok gyakorlattal rendelkezô vállalkozók vagy vál-lalkozási ismeretekkel rendelkezô szakértôk, akika gyakori hibákra és buktatókra hívják fel a figyel-met, míg tapasztalataikat megosztják a fiatalok-kal.

A program célja, hogy létrehozzuk egy nem-zetközi, közös és mûködô gyakorlatot a vállalko-

zói kompetenciák fejlesztésére, mely alkalmaz-ható lesz valamennyi országban az önálló vállal-kozás alapítás területén, valamint hogy a mód-szertant minél több iskolával megismertessük.

Jelen közlemény tartalmáért kizárólag aszerzô tartozik felelôsséggel, a bizottság nem álljót a benne foglaltak felhasználásáért. Az Indító –a vállalkozói tehetség profilvizsgálata projekt ahamburgi Joachim Herz alapítvány anyagi támo-gatásával valósult meg.

Nagy Eszter, Rozs Eszter

Export KlubSikeresen Svájcban

Az Enterprise Europe Network meghívására azExport Klub szeptemberi találkozóján a HSU Zü-rich képviselôi a svájci üzleti környezetet mutat-ták be az érdeklôdô vállalkozásoknak. A lehetsé-ges együttmûködési területek kapcsán a beszál-lítói lehetôségekre érdemes fókuszálni, gyakorla-tilag minden szektorban. A „svájci frank sokk” (afrank árfolyam hirtelen növekedése az euróhozképest) új helyzetet teremtett, hiszen a magas ár-folyam miatt a termékek ára drasztikusan meg-növekedett. Egyre több svájci KKV gondolkodikabban, hogy a versenyképesség megtartása ér-dekében beszállítói kapacitásokat vegyen igény-be. Érintett a fémmegmunkálás, az élelmiszer-ipar, az IT szektor, a finommechanika.

Svájc – annak ellenére, hogy nem tagja azEurópai Uniónak – kétoldalú szerzôdéseinek kö-szönhetôen lehetôvé tette az áruk, személyek ésrészben a szolgáltatások szabad áramlását, nyi-tott új termékek behozatalára is. A HSU Zürichképviselôi egyetértettek azonban abban, hogySvájc több ország számára is vonzó célpont,ezért ott a „jó bornak is kell a cégér”. Elengedhe-tetlen a minôség, a megbízhatóság, a bizalom, anyelvismeret (pl. a német), de igazi áttörés helyikapcsolatok segítségével érhetô el a legkönnyeb-ben. Ebben továbbra is partner az EnterpriseEurope Network Pécs és a HSU Zürich.

Hendinger Anita

Szakértôket képeztek

Hogyan védekezzünk a munkahelyi zaj ellen?Munkavédelmi nyílt napot szervezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a BaranyaMegyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási Fôosztály Munkavédelmi és Munkaügyi EllenôrzésiOsztálya.

A nyílt nap célja a figyelem felhívása a munkavédelmi szemléletû gondolkodás és a konstruktívmunkahelyi együttmûködés szerepére a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések kö-zös megelôzésében – emelte ki Hendinger Anita az Enterprise Europe Network regionális vezetô-je, az EU Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) magyarországi nagykövete.

A rendezvény több témát ölelt fel, dr. Tamás Edit, foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos, aMagyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Dél-Dunántúli Szekciójának vezetôje a rákkeltôanyaggal végzett tevékenységre való felkészülés gyakorlati feladatairól tartott elôadást. A munkáltatófeladatai közül kiemelte a munkavállalókat érô expozíciók csökkentésének lehetôségeit, a rákkeltôanyagok pontos nyilvántartását, mik a munkavédelmi szakemberek és a foglalkozás-egészségügyiszakemberek feladatai.

Puszti Tibor, a Baranya megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi SzakigazgatásiSzerv munkavédelmi szakreferense a munkahelyi zaj elleni védelem gyakorlati megoldásairól beszélt,kiemelve a zaj okozta expozíciók hatásait, megelôzési lehetôségeit, a munkáltatók, munkavédelmiszakemberek és a szakorvosok feladatait.

Felföldi Krisztina, a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium, Munkafelügyeleti Fôosztályának mun-kafelügyeleti szakreferense az emelôgép szabvá-nyokról, az emelôgép kezelés elôírásairól, a sze-mélyemelés biztonsági szabályairól, elôírásairól,személyi és tárgyi feltételeirôl tartott elôadást.

Az elôadásokat követô kötetlen beszélgetéssorán került sor a résztvevôk által feltett szakmaikérdések megválaszolására. Gelencsér Lajosné

GTL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14

Mondhatnánk, könnyû beülni a családivállalkozásba és a már meglévô anyagi,tudás- valamint eszközháttérrel továbbmûködtetni a céget. Nos, Cserkúthy And-rás nem ezt az utat választotta, bár vitat-hatatlan az a támogatás, amit vállalko-zásvezetô édesapjától kapott. Az egyete-mista fiatalember kitartó felkészüléssel,több éves munkával mára olyan elismertés keresett szakemberré vált a lézer-szkenneres felmérés területén, hogy Pa-kisztánban, Svédországban is szívesenfoglalkoztatnák. Ô azonban önálló cégetalapított és egyelôre itthon képzeli el ajövôjét.

— A sokak által ismert pécsi GLT

Delta Kft. családunk vállalkozása, édes-

apámék néhány éve elkezdtek azon

gondolkodni, hogy miként lehetne az

épületgépészeti kivitelezéshez szüksé-

ges felméréseket korszerûsíteni. Így ju-

tottak el a lézerszkennerig – kezdi a tör-

ténetet Cserkúthy András. — Magam is

épületgépészetet tanulok Budapesten,

az egyetemen, azért, hogy segítsem az

ötlet megvalósulását, elkezdtem utána-

járni annak, hogyan lehet kompatibilis-

sé tenni a lézerszkennereket az épület-

gépészet területén használt különbözô

számítógépes programokkal. Felkeres-

tem a gyártó és forgalmazó cégeket, és

végül úgy találtuk, hogy megérné, ha

vennénk egy szkennert.

— Milyen jellegû felméréseknél

használható egy ilyen berendezés?

— Szinte minden területen, legye-

nek azok csövek vagy épületek falai. A

berendezés lényege, hogy milliméter

pontossággal képes leképezni a teret. A

szkennert egyszerûen beállítjuk egy he-

lyiségbe és a lézersugár 10 perc alatt le-

tapogatja a teret, amibôl egy 3D-s felhô

modellt kapunk. Ezt be lehet vinni a ter-

vezôprogramba. Korábban úgy történt a

tervezés, hogy a helyszínen papírra

skiccelték, hogy nagyjából mi található

az adott térben, de ez elég pontatlan

volt. A lézerszkenner azt tudja felmérni,

ami a szemnek látható.

Elkezdtem foglalkozni ezzel a tech-

nológiával és kiderült, hogy több terüle-

ten is mutatkozik rá igény. Édesapámék

támogattak ebben, segítettek feltárni a

lehetôségeket, és eldöntöttük, hogy ér-

demes létrehoznunk erre egy külön cé-

get az én vezetésemmel.

— Sokan gondolhatnák, hogy csa-

ládi céggel a háttérben könnyû volt

elindítani a vállalkozást. Így volt ez

vagy nehéz egy másfajta irányt venni

és a saját elképzeléseit megvalósítani?

— Elôször bennem is volt kétkedés,

hogy jó lesz-e vagy sem, de végül is na-

gyon nagy elôny volt a háttértámogatás.

Mindenben szabad kezet kaptam, a saját

döntéseimért én felelek. Olyan kollégák-

kal dolgozhatom a cégben, akiket tudá-

suk alapján én választottam. Egyelôre

hárman vagyunk, csapatunkra pedig a

partnerség és a megbecsülés jellemzô.

Azt szeretném, hogy kollégáim is legye-

nek érdekeltek a cég mûködésében, pél-

dául abban az esetben, ha ôk szerzik a

munkát, kapjanak külön díjazást.

A GLT Scan&Plan Kft. elôször a 3D-s

lézerszkenneléssel foglalkozott, majd új

technológiaként jött a drónos felmérés.

Ugyan a drón nem annyira pontos, mint

a lézer, ám az építészeti felmérések ese-

tében ez nem hátrány, és sokkal gyor-

sabb. A drónos felmérésekkel kapcsola-

tos sikereket egy olasz cég megkeresése

koronázta meg, amely azt szeretné, ha a

pécsi vállalkozás viszonteladói partne-

rük lenne egy új technológia, a

hôkamerás drón értékesítésében. Mint a

fiatal cégvezetô mondja, a hôkamerás

felvételek nagyon hasznosak az épület-

energetikai felméréseknél, de nem elég

ismerni az eszközt, azt tudni kell megfe-

lelôen használni is.

— Ma csak akkor lehet érvényesül-

ni, ha valamit nagyon jól, professzioná-

lis szinten csinálunk. Mi még nagyon fi-

atalok vagyunk, és ahhoz, hogy komo-

lyan vegyenek bennünket, kiválóan kell

teljesítenünk. Volt egy munkánk az

egyik hazai gyógyszergyárban, ahol

elôször kétkedve fogadtak minket, most

pedig sorra jönnek a megrendelések,

mert annyira meg voltak elégedve a

munkánkkal.

— A fiatal kor gyakran akadályt is

jelenthet az üzleti életben. Mégis, mi-

vel lehet meggyôzni a partnereket,

hogy önöket válasszák?

— Jó marketinggel! Az egyik a sze-

mélyes benyomás, a másik a jó üzletpo-

litika. A miénk az, hogy csak olyan

munkát végezzünk, aminek tényleges

haszna van, amibôl a megrendelô is pro-

fitál, pénzt és idôt spórol vagy az idôvel

pénzt. Az általunk mûködtetett berende-

zések olyan technológiát képviselnek,

ami nagyon-nagyon új és nem ismerik

az emberek, ezért kétkedve fogadják.

Ezt elég nehéz áttörni.

— Hogyan rajzolható meg a vál-

lalkozás jövôje?

— Jelenleg hárman dolgozunk a

cégben, szerencsére rengeteg a munka

Cserkúthy András, GLT Scan&Plan Kft.

„Csak olyan munkát akarunk végezni,aminek haszna van”

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15

Az önkéntes kamarai tag D-LAB

Consulting Kft. ügyvezetôje, DOBAY

Balázs nemrégen fontos lépést tett a

nemzetközi coach minôsítések útján.

Hogy mit is takar a divatos, ám sokak

által rosszul használt fogalom – errôl,

és még sok másról kérdeztük a szak-

embert.

— Mivel foglalkozik a cég?

— Nagyon röviden, címszavakban:

elakadás-elhárítással foglalkozunk, akár

magánéleti, akár üzleti vonalon. Tevé-

kenységünk életviteli, üzleti coaching

és mentorálás, üzletviteli és üzletfej-

lesztési tanácsadás. Emellett önismereti,

inspiráló, kommunikációs és életminô-

ség javítását szolgáló tréningeket tar-

tunk a Points Of You(tm) önismereti

kártyajátékokkal. Csoportos foglalkozá-

saink vállalati csapatoknak, magánsze-

mélyek ad-hoc vagy szervezett csoport-

jainak is elérhetôk. Célunk, hogy inspi-

rációt adjunk az üzleti és magánélethez

akár az egyéneknek, akár csoportoknak.

— A coaching manapság nagyon

divatos, sokan a tanácsadás szinoni-

májaként használják a fogalmat – he-

lyesen?

— Nem, és sajnos nemcsak hazai,

hanem nemzetközi viszonylatban is.

Még uniós pályázatokban is coaching-

nak hívnak mentorálási, tanácsadási te-

vékenységet is. Az ICF definíció sze-

rint: „A coaching az ügyféllel való part-

neri együttmûködés, olyan gondolatéb-

resztô és kreatív folyamat, amely arra

inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet

hozza ki önmagából személyes és szak-

mai szempontból is.”

Mi abból indulunk ki, hogy az ügy-

felünkben minden megvan, ami a to-

vábblépéshez szükséges, és ennek a fel-

ismerésében nyújtunk segítséget. A

megoldás mindig az ügyfélé, nem a mi-

énk.

— A közelmúltban sikeres vizsgát

tett egy nemzetközi szervezetben,

mennyivel lett több, mire képes most,

mi ez a szervezet?

— Igazából több vizsga követte szo-

rosan egymást. A kanadai Rayner

Institute nemzetközi coach iskolában

szereztem meg az ICF (a legnagyobb és

legpatinásabb nemzetközi coach szövet-

ség) által akkreditált coach minôsítése-

met. Ez – és természetesen pécsi oktató

mentoromtól kapott alaptudásom – tette

lehetôvé a nemzetközi szintû továbblé-

pést, vagyis a sikeres vizsga feljogosí-

tott arra, hogy az ICF tagja lehessek.

— Ez volt a végállomás?

— Természetesen nem. Miután ez-

zel a képzéssel teljesítettem az utolsó

kvalifikációs feltételt is, nekifuthattam

az ICF nemzetközi coach minôsítô vizs-

gájának, amit szeptember elején sikere-

sen teljesítettem. Most már az ICF tag-

jaként ACC (Associate Certified Coach)

nemzetközi akkreditációval rendelke-

zem. Ez rendkívül fontos lépcsô ebben a

szakmában. Az ICF magyar tagozatának

honlapján jelenleg mintegy 50-60-an le-

hetünk felsorolva ACC, vagy PCC

akkreditációval, magyarként, az ICF

központi adatbankjában.

— Nyilvánvalóan ebbôl a tevé-

kenységbôl él, de tudását nem csak

profitszerzésre használja. Így van ez

valóban?

— Igen: Legutóbb a kamarai Humán

Klub tagjai számára ajánlottam fel,

hogy a Points Of You(tm) módszerrel

segítem a csapatot. Nekem ez a munka

önmagában is élmény, és ha idôben

megtehetem, szívesen támogatok vele

egy csapatot vagy személyt jószolgálati

tevékenységként. A Humán Klub célki-

tûzése pedig mindenképpen ebbe a na-

gyon fontos körbe tartozik.

— Mit takar a Points Of You(tm)

márkanév?

— A létrehozott játékok a személyes

fejlôdést meglepô, inspiráló és kreatív

tapasztalattá változtatják. Hatásos és

igen erôs eszközök, melyet magánem-

berek és a profi szakemberek is szeret-

nek: HR menedzserek, szociális munká-

sok, terapeuták, life coachok, tanárok és

szülôk használják magánéletükben és

professzionális munkájuk során ahhoz,

hogy szociális hálózatuk különbözô ko-

rú tagjaival minôségi kommunikációt

folytathassanak. A Points Of You(tm)

játékok használhatók 1-1 személy vi-

szonylatában, de csoporttal is, közössé-

gekben vagy szervezetekben. Aktív esz-

köz, mely túlmutat a beszéden, és lehe-

tôvé teszi, hogy fontos kérdéseket vizs-

gáljunk meg hatásos és konfrontáció-

mentes módon.

Császár Gergely

és a megkeresés. Tervezzük, hogy a kö-

zeljövôben bôvítjük a létszámot. A jö-

vôben három irányban látom a tevé-

kenységünket: a lézerszkennelés, a

drónos felmérés alapján 3D-s modellké-

szítés, valamint a szoftver-eladás és tá-

mogatás. Ez utóbbi terület nagyon sok

irányba ágazik el. A drónok sokfélekép-

pen, rengeteg speciális szegmensben

(területen/iparágban) használhatók a lé-

zerszkennerhez hasonlóan. Az épületgé-

pészettôl kezdve az építészetben, mezô-

gazdaságban, városfejlesztésben, a mû-

emlékvédelemben, de pincerendszerek,

bányák felmérésében stb. is. Mi két fô

területre fókuszálunk: az épületgépé-

szetre és az ehhez szorosan kapcsolódó

ipari üzemeltetésre, valamint az építé-

szetre. E két területhez képzett szakem-

berek állnak rendelkezésre. Maga a

technika nagyon új hazánkban, azzal tu-

dunk kitûnni a most alakuló versenytár-

sak közül, hogy az elmúlt három évben

magas szintû tudásra tettünk szert a

technológia használhatóságát illetôen.

De nem dôlhetünk hátra, mert aki érvé-

nyesülni akar, annak folyamatosan ta-

nulnia kell. Ezt tettük az elmúlt években

és ezt tesszük a jövôben is.

N.T.

Coach = tanácsadó?

BARANYAI GAZDASÁG16 Dél-Dunántúli Gazdaság

Lash-, stepp- és díszítô varrógépeket,

szabászeszközöket, bôröket, kesztyû-

modelleket, kész kesztyûket, táskákat és

bôrruhákat is kiállítottak a pécsi kesz-

tyûgyártás történetét bemutató kiállítá-

son, amely júliusban nyílt a megyeszék-

hely belvárosában található Zsolnay-kút

szomszédságában.

A múzeum a valamikori Hunor kesz-

tyûgyár régi vezetôinek összefogásával,

magánkezdeményezésre jött létre és a

19. század második felében a pécsi kesz-

tyûgyártás megteremtôje, Hamerli János

munkásságától kezdve napjainkig mu-

tatja be a minôségi kesztyûkészítés tör-

ténetét fotók és tárgyak segítségével.

Még Hamerli idejébôl is találunk ma is

mûködô gépet a kiállításon, a tervek sze-

rint a látogatók késôbb a helyszínen te-

kinthetik meg a kesztyûszabás és -varrás

mûveleteit, sôt egyes munkafázisokat ki

is próbálhatnak. De számítanak a fiata-

lok új modell ötleteire, amelyek megraj-

zolására is lehetôség nyílik a múzeum-

ban. Az érdeklôdôket szakszemélyzet

kalauzolja a kiállítási tárgyak között, ôk

a régi és a jelenlegi kesztyûkészítés

technikájáról, az anyagokról, e kézmû-

ves szakma szépségeirôl mesélnek. A ki-

állított tárgyak: eszközök, fényképek,

újságkivágások, elismerések, tablók egy

részét a volt kesztyûgyári dolgozóktól

kapták, de a jövôben szívesen helyet ad-

nak további emlékeknek is.

Marczi Mihály, az egyik jelenleg is

mûködô kesztyûs manufaktúra, a Gant

Pécsi Kesztyû Kft. alapítója, az egykori

kesztyûgyár egyik vezetôje, a múzeum

Bûvös szóként hangozhat a kis- és közepesvállalkozások körében a termékfejlesztés, akutatás, ezért sokan nem is mernek bele-vágni, egyáltalán gondolkodni róla, pedigegy külsô tanácsadó céggel, egy jó pályá-zattal komoly eredményeket, pénzben mér-hetô megtakarításokat lehet elérni. A pécsiszékhelyû RPT Innoteq Kft. kereskedelmivezetôjével, OROSZ Norberttel ar-ról beszélgettünk, hogy mire fi-gyeljenek, milyen szempontokatvegyenek figyelembe a vállalko-zások termékfejlesztés esetén.

— Ha termékfejlesztésrôl

beszélünk, akkor véleményem

szerint a legnagyobb költség

mindig az, ha a termék nem ke-

rül idôben a piacra és a konku-

rencia beelôz. A pénz, amit a

vállalkozás a termékébe fektet, lehet,

hogy kidobott pénz lesz, mert mire az

adott termék piacra kerül, már elavul.

Tapasztalatom szerint a régióban mûkö-

dô vállalkozások egy részénél mûködik

fejlesztési osztály, de a kisebb vállalko-

zásoknál nincs külön ember, akit rá le-

hetne állítani a fejlesztésre. Ilyenkor ér-

demes igénybe venni egy külsô tanács-

adó céget, amely át-

vállalja ezeket a fel-

adatokat.

— Mit értünk fej-

lesztés alatt?

— Lehet egy új ter-

mék, egy meglévônek

az átalakítása vagy

bármi, amivel a cég

erôsíteni tudja a piaci

pozícióját. Például a

tusfürdôk doboza is

lecserélôdik 1-2 évente egy adott már-

kán belül, ennek több oka van: spórol-

nak az alapanyaggal, de szempont lehet,

hogy ne tudják lemásolni, hamisítani

stb. Mi jónéhány olyan feladatot el tu-

dunk végezni egy termékfejlesztéssel

nem foglalkozó cég számára, amiket ôk

valószínûleg nem tudnak hatékonyan

megoldani. Például nem köti le a vállal-

kozás erôforrásait a termékfejlesztés,

mert ha a mérnök a mûködô gépek üze-

meltetésével, karbantartásával van el-

foglalva és a fônöke a nyakába varr egy

termékfejlesztési projektet is, akkor

egyrészt valószínûleg nem fog neki

örülni, másrészt pedig olyan lehet a fo-

lyamat és a végtermék is, ami nem felel

meg az elvárásnak. Az idô pénz – ha ki-

számoljuk, hogy mennyibe kerül saját

megoldással vagy egy erre szakosodott

céggel a folyamat, akkor rögtön látható

a különbség. Ha pedig rövidebb idô

alatt kerül a piacra az új termék, akkor

hamarabb térül meg egy szervezett

struktúrában végrehajtott kutatás és fej-

lesztés.

Termékfejlesztés – nem kell félni tôle

Kesztyûs múzeumnyílt a pécsi belvárosban

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 17

egyik létrehozója elmondta: a valaha

4500 fôt foglalkoztató Hunor megszû-

nése után 9-10, fôként családi vállalko-

zásként mûködô kisvállalat viszi tovább

ezt a kézmûves hagyományt Pécsett.

Mindannyian a minôségi, manufakturá-

lis kesztyûgyártás mellett tették le a

voksukat, és egyik céljuk az, hogy to-

vább erôsítsék a pécsi kesztyû jó hírne-

vét. A kiállítótérben egyébként meg is

lehet vásárolni termékeiket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara titkára, dr. Síkfôi Tamás a

megnyitón elmondta, hogy friss diplo-

másként elsô munkahelyén, a pécsi

kesztyûgyárban olyan munkakultúrát és

szemléletet sajátíthatott el, amely egye-

di volt a maga nemében és ami a mai

napig meghatározó számára. Elmondta:

tisztelni kell a város iparát, annak törté-

nelmét, és meg kell állítani azt a folya-

matot, amely a pécsi könnyûipar eltûné-

se felé tart. A kamara gesztorálásával

2011-ben létrejött a Pécsi Kesztyû

Klaszter, amely összefogja a termékeik

jelentôs részét exportra szállító kis- és

közepes vállalkozásokat.

A kesztyûs múzeum hétköznapokon

10 és 17 óra között várja a látogatókat a

pécsi belvárosban.

Varga Mihály nemzetgazdasági minisz-

ter, a rendezvény fôvédnöke a díjátadó

ünnepségen kiemelte: a valódi kreativi-

tást díjazták, azt a munkát, amelyben

együtt él a hagyományôrzés az új alko-

tással. A kézmûvesek a hagyományokat

úgy örökítik át, hogy közben hozzájá-

rulnak a gazdasági fejlôdéshez is. Képe-

sek újat alkotni, anyagba foglalva a tra-

díciókat úgy, hogy közben használható,

piacképes terméket állítanak elô – tette

hozzá.

A miniszter utalt arra, hogy a díjjal –

amelynek célját a kormány elismeri és

támogatja – nemcsak a magyar termé-

kek jó hírnevét öregbítik, hanem a hazai

termékek piacra kerülését is támogatják.

A pályázat egyben a magyar vállalkozói

kultúra, és a kézmûipari szakma rangjá-

nak elismerését is szolgálja: ennek leg-

fontosabb eszköze a címmel járó mar-

ketingtámogatás, bemutatkozási lehetô-

ség – tette hozzá. Kijelentette: a kézmû-

vesség ágazatai az elmúlt években je-

lentôsen hozzájárultak a magyar gazda-

— Az idô, ahogy ön is említette,

fontos tényezô, hiszen egy termék ki-

fejlesztése nem két nap alatt zajlik és

nem mellékes a fejlesztéshez szüksé-

ges pénz elôteremtése sem. A vállalko-

zások látják-e, hogy egy termék fej-

lesztése vagy egy meglévô korszerûsí-

tése elôrébb vinné a céget?

— Vannak olyan vállalkozások a ré-

gióban, amelyek nagyon professzionáli-

san végzik ezt a tevékenységet, itt elsô-

sorban a nagyobbakra gondolok, a ki-

sebb és közepes vállalkozásokkal nincs

is kapcsolatunk. Azt gondolom, hogy

sok cég nem is mer arra gondolni, hogy

külsô erôforrást vegyen igénybe a ter-

mékfejlesztéshez.

— Milyen szempontokat vegyen

figyelembe egy vállalkozás, ha fejlesz-

tésen gondolkodik, netán milyen buk-

tatói vannak ennek a tevékenység-

nek?

— Lehet, hogy elsôre ijesztô lesz,

amit mondok, de annak az idônek, amit

a fejlesztésre szánnának, a másfélszere-

sével kell kalkulálni – ezt 9 éves tapasz-

talattal a hátunk mögött állíthatom. Az

idô mellett természetesen pénzt is kell

áldozni a feladatra, ebben a pályázatok

segíthetnek. Számos esetben egyébként

akkor keresnek fel bennünket, amikor

elindult egy fejlesztési folyamat és az

elhúzódik, vagy nem az az eredmény

jött, amire számítottak és ekkor váltani

kényszerülnek. Elmondhatom, hogy ed-

dig minden projektet sikeresen végig-

vittünk.

— Hogyan látja, a kényszer vagy

az innovációs hajlam viszi rá a vállal-

kozásokat a termékek fejlesztésre?

— Két részre bontanám a dolgot. A

professzionális gyártók, például az autó-

ipari beszállító cégek, ha megnyernek

egy projektet, de nagyon kicsi rajta az

árrés, akkor rákényszerülnek a folyama-

tos fejlesztésekre – ôk nyilván a saját ér-

dekükbôl fektetnek be a jövôbeli nyere-

ség érdekében. A másik vállalkozói ré-

teg nem fejleszt, hogy ôket hogyan le-

hetne meggyôzni, nem tudom. Szerin-

tem egy vállalkozónak a jól felfogott ér-

deke az, hogy korszerûsítse a termékét

vagy termékeit, hozzáigazítsa a minden-

kori piaci igényekhez. Volt olyan PET-

palackokat gyártó vállalkozó, akivel

kapcsolatban álltunk, számára rengete-

get jelentett, hogy átalakítottuk a palack-

jait. Ugyan palackonként csak grammo-

kat spórolt, de ha ezt átszámítjuk 1 mil-

lió palackra, az már tonnákat jelentett.

Ugyanígy pénzben mérhetô, ha egy más

szerszámozással le nem gyártható ter-

méket 3D-s nyomtatóval állítunk elô.

Vállalkozásunk rendelkezik ilyen beren-

dezéssel és a tapasztalataink is azt mu-

tatják, hogy egy kisszériás termék le-

gyártása sokkal olcsóbban kivitelezhetô

ezzel a technológiával, mint a hagyomá-

nyossal. Tehát mindig érdemes keresni

a megoldást egy-egy problémára, nem

szabad feladni már az elején, hogy ne-

kem biztosan nem sikerül. N.T.

Magyar Kézmûves Remek – két kamarai tag is a díjazottak között

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatára beadott több mint 110

pályamûbôl 43 kapta meg a díjat, közülük hetet magas színvonala alapján

külön is méltattak, így a kamarai tag, Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.-t

a restei római katolikus templom új orgonájáért. Díjat kapott a szintén ka-

marai tag, Csoko-Láda Kft. „Kulturális értékeink csokoládéba mártva –

Kézzel készült csokoládémozaikok díszdobozban” termékeiért.

Mosonyi Csabáné – Csoko-Láda Kft.

BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság18

ság válságból való kilábalásához, és a

növekedés megteremtéséhez. Szavai

szerint a világ egyre inkább arra halad,

hogy nem a tömegtermelés által kínált

termékek piacra jutását segítik elô, ha-

nem specializálódik – ahogy a díjazot-

tak is a maguk szakterületén. Fel kell fe-

dezni a hagyományok ápolásában rejlô

értékeket, és támogatni kell az alkotói-

kat – mondta.

Parragh László, az MKIK elnöke

elmondta: a kamara 13. alkalommal

rendezi meg a hagyományôrzô vállalko-

zói kultúra, a kézmûves szakma elisme-

rését szolgáló ünnepséget. Egyre növek-

szik a kereslet a minôségi, speciálisan

magyar és mûvészi termékek iránt, és

azok színvonala is emelkedik – tette

hozzá. Kitért arra, hogy a kézmûvesség

képviseli azokat az értékeket, amelyek

az elmúlt ezer évrôl szólnak. Reményét

fejezte ki, hogy a magyar kézmûves tár-

sadalom a hagyományôrzés feladatát a

jövôben is el tudja látni, a mûvekbôl

rendezett kiállítás mindennek a tanúbi-

zonysága. Egy-egy alkotás létrehozása

több mint munka, rengeteg szeretet, és a

szakma iránti hódolat – mondta, megkö-

szönve a díjazottak munkáját.

Az MKIK 2002-ben indította útjára

a Magyar Kézmûves Remek pályázatot.

A kézmûves szakma teljes körét átfogó

pályázati lehetôség értékét a szakmai el-

ismeréssel való díjazás adja meg, mar-

keting-, illetve megjelenési lehetôséget

nyújtva. A díjak száma nem korlátozott,

a pályázók teljesítménye számít, esze-

rint szinte egyedülálló elismerésrôl van

szó. A cím elnyeréséhez követelmény a

termékek eredetisége, nemzeti kultúrát

ôrzô, egyedi értéket képviselô hagyo-

mányhûsége, a kivitelezés kiváló minô-

sége és turisztikai hasznosíthatósága.

Szinte nincs Mohácson olyan család,akinek a fülében ne csengene ismerô-sen a Gráf Trans Bt. neve. A családi vál-lalkozást annak idején a nagypapa in-dította útjára, aki mezôgazdasági mun-kákkal és fuvarozással foglalkozott,méghozzá lovakkal. Aztán ahogy egyrenagyobb teret hódítottak ezen a terüle-ten is a gépjármûvek, úgy adta át folya-matosan a céget a fiainak.

— Az édesapám, aki közlekedési

mérnök és a nagybátyám, aki mezôgaz-

daságban jártas, együtt vitte tovább a

vállalkozást, majd amikor családot ala-

pítottak, külön váltak, s megosztották

egymás között a területeket, új cégeket

hoztak létre, de a mai napig segítik egy-

mást – vezet be a kezdetekbe ifj. GráfAntal, aki már a következô generációt

képviseli. — Az édesapám vezette cég,

mint G-Trans kezdte meg mûködését és

néhány éven át kültagként egy német

család is tagja volt, akiknek a közremû-

ködésével teherautókat és munkagépe-

ket hoztak be és így fejlesztették a cég

gépparkját.

Mint mondja, igyekeztek több lábon

állni, folyamatosan bôvítették a szolgál-

tatásaik körét. Földmunkával kezdtek

foglalkozni, s évek óta, hogy folyama-

tosan munkát tudjanak adni a dolgozó-

iknak télen a város utcáit, nagyobb par-

kolóit, kereskedelmi és ipari létesítmé-

nyeinek környékét ôk tartják rendben,

végzik a hóeltakarítást.

— A családi vállalkozásunkat az

édesapám vezeti, a húgom a kereskedel-

mi részt viszi, s jelenleg tizennyolc em-

bert foglalkoztatunk, s miután annyi lett

a feladat, hogy magam a kisebb gépek

kölcsönzését, mint önálló vállalkozás-

ként történô mûködtetését vállaltam fel

– mondja. — A fuvarozási tevékenysé-

günk ugyan az utóbbi idôben egy kicsit

háttérbe szorult, azonban az építôipari

egyre inkább elôtérbe kerül. A két cég –

az enyém és a Gráf Trans Bt. – együtte-

sen tesz eleget a megnövekedett igé-

nyeknek a szállítástól az építôipari ke-

reskedelmen, gépkölcsönzésen át.

Ennek jegyében fejlesztették tovább

a mohácsi ipari parkban található telep-

helyüket. A beruházás az Európai Unió

támogatásával, az Európai Regionális

Fejlesztési Alapból és hazai központi

költségvetési elôirányzatból elnyert visz-

sza nem térítendô támogatással valósult

meg, amelynek felhasználásával új fém-

megmunkáló üzemcsarnokot létesítet-

tek és új szárnnyal bôvítették a bemuta-

tótermüket.

A csaknem ezer négyzetméter

alapterületû fémmegmunkáló üzem-

ben hajlított betonvas-háló elemek

elôállítása és megmunkálása történik.

A csarnok, valamint a telephely áram-

ellátását az épület tetején, 320 négy-

zetméternyi felületen elhelyezett nap-

elemekkel, környezetkímélô módon

oldották meg. A fejlesztések eredmé-

nyeként újabb négy munkahelyet hoz-

Munkahelyeket teremtettek,

Budavári Attila – Pécsi OrgonaépítôManufaktúra Kft.

BARANYAI GAZDASÁG 19Dél-Dunántúli Gazdaság

tak létre, és a tervek között szerepel

újabb három létesítése is.

— Az üzemcsarnok egyben bemu-

tatóteremként is mûködik, ugyanis so-

kan nem ismerik – még a statikusok kö-

zül is kevesen használják – ezt az épít-

kezést felgyorsító technológiát. Tudo-

másom szerint jelenleg hasonló tevé-

kenységgel is foglalkozó cég csak egy

található az országban – folytatja to-

vább beszélgetésünket. — A pályázati

úton elnyert 60 millió forint felhaszná-

lásával valósult meg a beruházás,

amelynek segítségével az építkezések-

hez különbözô méretekben, magas mi-

nôségben tudunk vashálókat méretre

vágni és különbözô formákat hajlítani,

ami felváltja a hagyományos vasszere-

lést. E mellett annak érdekében, hogy

minél jobban meg tudjunk felelni a vá-

sárlóink igényeinek, új dolgozókat is

felvettünk, akik elsôsorban az új termé-

keink elôállításában, raktárból történô

kiszállításában vesznek részt.

A jövôben az építôipar igényeinek

megfelelôen tovább szeretnék bôvíteni

az általuk forgalmazott termékek, vala-

mint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatá-

sok körét. Egyebek mellett az építések-

hez szükséges faanyag helyben történô

méretre vágásával, gyalulásával, imp-

regnálásával, hogy mindent egy

„kézbôl” – fuvart, a gépbérlést, az építô,

a szerelt és szereletlen vas- és faanyag-

beszerzést – tudjanak elintézni az építô-

ipari vállalkozások, az építkezôk. Bíz-

nak benne, hogy ennek köszönhetôen

tovább szélesedik a vásárlói körük. Je-

lenleg is már egyaránt megtalálhatók

közöttük a nagy építôipari cégek,

ugyanúgy mint a nyugdíjasok. Sz.K.

Benchmarking Klubülés a Rutin Kft.-nél A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter-

ben (menedzsment szerv: PBKIK) a

kéthónapos nyári szünet után ismét

elindult a Benchmarking klubülés

rendezvénysorozat. A gépipari válla-

latok és szakemberek találkozóján ez-

úttal a dombóvári Rutin Kft.-t láto-

gatták meg a klasztertagok. A nagy

múltú vállalat 2014-ben csatlakozott

a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter-

hez, egyedi profiljával – nagy méretû

acélszerkezetek gyártása – tovább

szélesíti a klaszter egyébként is rend-

kívül színes termék- és szolgáltatás

palettáját.

A Rutin Kft. termelési kapacitásait

tekintve, Magyarország egyik legna-

gyobb acélszerkezet gyártója. Fô profilja

az egyedi tervezésû épület- és technol-

góia szerkezetek tervezése, elôállítása és

kivitelezése. Az 1990-ben alakult cég

szinte a világ minden kontinensére gyár-

tott már acélszerkezeteket, épületszerke-

zeteket, továbbá közúti és vasúti hidakat,

hullámvasút pályákat és tartószerkezete-

ket, erômûvi alkatrészeket, nehézipari

gépalkatrészeket, üveg-acél homlokzati

tartószerkezeteket – egészen unikális ki-

alakításban és felhasználásra is.

A cég 2014-es árbevétele mintegy 4

milliárd Ft volt, üzemterületük folyama-

tosan bôvül, jelenleg gyártó bázisunk

összterülete 66.000 m2, melybôl 23.000

m2 daruzott gyártócsarnok.

Az üzemlátogatást követôen – mint

vendégelôadó – a munkaerô-toborzó és

kölcsönzô vállalkozás, a HR-Rent Kft.

mutatkozott be röviden, a cég gépipari

fókuszú tevékenysége okán már több

DDGK klasztertaggal is kapcsolatban

áll.

A rendezvény befejezô részében a

DDGK belsô ügyeinek, projektjeinek

tárgyalása következett, úgymint közös

beszerzés, szakképzésfejlesztés, közös

megjelenések és kommunikáció, elkö-

vetkezendô gépipari kapcsolódású ren-

dezvények.

Szabó Berta

üzemcsarnokot építettek

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20

Korhatártól függetlenül ingyenes az

elsô és második állam által elismert

szakképesítés megszerzése az iskolai

rendszerû szakképzés keretein belül.

A második szakma azonban csak fel-

nôttoktatásban tanulható. Errôl a

szakképzési törvény júniusban életbe

lépett módosítása rendelkezik.

A képzettségi szint növelése meg-

könnyítheti a belépést a munkaerôpiac-

ra, javíthatja a foglakoztatási kilátásokat

és a strukturális munkaerôhiányt.

A módosított jogszabály értelmébenaz iskolai rendszerû esti vagy levelezômunkarendû felnôttoktatásban is köthe-tô tanulószerzôdés. Ez elôsegíti a meg-felelô és ellenôrzött körülmények közöttmegszerzett szakmai gyakorlatot. Tanu-

lószerzôdés köthetô a szakmai gyakor-

latra olyan tanulóval is, aki a gyakorla-

tot biztosító cégnél van fôállásban.

A tanulószerzôdést a cég és a tanuló

köti a teljes képzési idôre. A tanuló a

jogszabályok szerint juttatásokra jogo-

sult, miközben munkahelyi körülmé-

nyek között sajátíthatja el a kerettan-

tervben meghatározott szakmai gyakor-

lati fogásokat.

Azok, akik még nem rendelkeznek

államilag támogatott szakképesítéssel,

azok a nappali oktatás munkarendje

szerint is megszerezhetik elsô szakké-

pesítésüket a felnôttoktatás keretében. A

második szakképesítés megszerzésére

irányuló felkészítés csak az elsô szakké-

pesítés megszerzését követôen kezdhetô

meg.

A tanuló attól az évtôl kezdôdôen,

amelyben iskolai rendszerû szakképzés-

ben az elsô szakképesítését megszerez-

te, új tanévet a második szakképesítés

megszerzésére kizárólag felnôttoktatás-

ban, s csak esti vagy levelezô munka-

rend szerint kezdhet. A módosítás értel-

mében a felnôttoktatás keretében meg-

szervezett szakképzésben is köthetô ta-

nulószerezôdés az esti és levelezô sze-

rinti munkarendben.

A felnôttoktatásban részt vevô tanu-

ló számára tanulószerzôdés alapján kifi-

zetett pénzbeli juttatás havi mértéke az

esti és levelezô képzésben a nappali

képzéshez viszonyított óraszámok ará-

nyában változik:

a. 100%-a a nappali,

b. 60%-a az esti,

c. 20%-a a levelezô

Tehát a tanulói nappali juttatás 60%-

a az esti, 20%-a a levelezô képzés ese-

tén. A képzést vállaló cégek ugyanilyen

arányban részesülnek a szakképzési tá-

mogatásból is: tehát a nappali normatí-

va 60%-át hívhatja le az esti munka-

rendben tanulóval, és 20%-át a levelezô

képzésben résztvevô tanulóval kötött ta-

nulószerzôdés után.

A másodszakmát felnôttoktatásban

tanulóval együttmûködési megállapo-

dás is köthetô teljes gyakorlati képzésre,

azon gyakorlati képzést folytató gazdál-

kodó szervezettel, aki egyébként megfe-

lel a tanulószerzôdés kötés feltételeinek.

Együttmûködési megállapodás esetében

csak az összefüggô szakmai gyakorlat

idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fi-

zetni. A juttatás mértéke megegyezik a

nappali rendszerû oktatásban fizetendô

tanulói pénzbeli juttatás összegével.

A hiányszakmát tanuló, de másod-

szakmás képzésben részt vevônek nem

jár szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.

Az elsô két OKJ-s szakma megszer-

zése akkor is ingyenes, ha már van dip-

lomája a tanulónak.

Az OKJ-s képzések nem számítanak

bele a felsôoktatásban elszámolható 12

állami ösztöndíjas félévbe. Pályaválasz-

tásnál fontos, hogy amennyiben van

OKJ-s végzettsége a jelentkezônek,

kaphat érte pluszpontot az egyetemi fel-

vételinél, amennyiben az adott szak-

irányban tanul tovább, és az adott terü-

leten oktató egyetemek és fôiskolák úgy

döntenek.

Cséfalvay Ágnes

Elsô két szakma állami támogatássalA felnôttoktatásban is köthetô tanulószerzôdés

További információ: www.pecsikamara.hu/szakképzés/ingyenes szakmai képzés és a www.palyavalasztasbaranya.hu/felnôttoktatás

A szakképzési törvény változása és a

tanévkezdés aktuális feladatainak

egyeztetése volt a fô téma a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara

szakképzési szakemberei és tanács-

adói, valamint a Pécsi Szakképzési

Centrum vezetése és a tagintézmé-

nyek gyakorlati oktatásvezetôi részé-

re szervezett szakmai fórumon.

Janovics László osztályvezetô vá-

zolta a két szervezet között készülô

együttmûködési megállapodás terveze-

tét. Ennek fôbb területei a kölcsönös

adatszolgáltatás, a rendszeres kapcsolat-

tartás, a gyakorlati képzôhelyekre törté-

nô egységes szemléletû kihelyezés

rendszerének felállítása, s a pályaorien-

táció.

Ezt különösen aktuálissá teszi a kor-

mányzat célja a duális képzés erôsítésé-

re. Ennek keretében a kamarai garancia-

vállalás erôsítése annak érdekében,

hogy a tanulók munkakörülmények kö-

zött tanulják szakmájukat, s már 10.

osztálytól kikerüljenek az iskolai tan-

mûhelyekbôl cégekhez. Ezáltal a gazda-

sági környezethez jobban illeszkedô

szakmai gyakorlati képzés arányának

emelése azért, hogy a pályakezdôk

könnyebben tudjanak beilleszkedni a

termelési folyamatokba.

A továbbiakban az együttmûködést

is érintô aktuális jogszabályi változáso-

kat és az ebbôl adódó feladatokat tekin-

tették át közösen. Kiemelt téma volt a

kölcsönös adatszolgáltatás, a kapcsolat-

tartás formája a cégekkel, közös részvé-

tel a kamarai ellenôrzésben, a pályaori-

entációs munka szervezése.

Cséfalvay Ágnes

Egyeztetteka kamara és a szakképzési centrum szakemberei

SZAKKÉPZÉS 21Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanulószerzôdéses tanulók után ér-

vényesíthetô havi normatívát a vonat-

kozó jogszabályok alapján kell kiszá-

mítaniuk a képzôknek. A havi norma-

tíva pontos meghatározásánál figye-

lembe kell venni a tanulószerzôdésen

szereplô szakma pontos megnevezé-

sét, az OKJ számát és a tanuló mun-

karendjét is, mely lehet nappali, esti,

vagy levelezô.

A szakképzési hozzájárulásról szóló tör-

vény alapján a költségvetési törvény a

2014-es évtôl kezdôdôen a tanulószer-

zôdéses tanulók után járó éves alapnor-

matívát 453.000 forintban állapítja meg.

A törvény végrehajtási rendelete két

mellékletben szakmánként határozza

meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel

az alapnormatívát beszorozva, majd a

kapott eredményt 12-vel elosztva, kikal-

kulálható a nappali munkarendben ta-

nuló, tanulónként felhasználható havi

normatíva.

A 2015/16-os tanévtôl kezdôdôen a

25. életévüket betöltött elsô, illetve a

második szakképesítésüket megszerzô

államilag támogatott felnôttoktatásbanesti, vagy levelezô munkarendben tanu-

ló tanulószerzôdéses tanulók után is ér-

vényesíthetnek a gazdálkodók havi nor-matívát.

A felhasználható normatíva éves

mértéke – ha a tanulószerzôdés hatálya

a tárgyév teljes idôtartamára fennáll –

az alábbiak szerint kalkulálható:

■ az esti oktatás munkarendje szerint

folyó felnôttoktatás esetében a vo-

natkozó kormányrendelet II. mellék-

letben meghatározott szakképesíté-

senkénti súlyszorzó szorzatának

60%-a,

■ a levelezô oktatás munkarendje sze-

rint folyó felnôttoktatás esetében a

II. mellékletben meghatározott szak-

képesítésenkénti súlyszorzó szorza-

tának 20%-a.

A gazdálkodóknak és könyvelôjüknek

figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es

kormányrendelet I. és II. melléklete kü-

lönbözô szakképesítéseket és súlyszor-

zókat tartalmaz.

Az I. számú melléklet a korábbi 15

jegyû OKJ számokkal rendelkezô szak-

képesítések súlyszorzóit, a II. számú

melléklet az új, 7 jegyû OKJ számokkal

rendelkezô szakképesítések súlyszorzó-

it tartalmazza.

Jelen tanévben utoljára még párhu-

zamosan mind a két mellékletet figyel-

niük kell a gazdálkodóknak és könyve-

lôiknek.

Megvizsgálva a két táblázatot, vannak

olyan szakképesítések ahol:

■ csak az OKJ számok különböznek,

de a súlyszorzók megegyeznek (pl.

gépi forgácsoló),

■ vannak, ahol az OKJ számok válto-

zásán túl, a súlyszorzók is különböz-

nek (pl. központifûtés- és gázháló-

zat-rendszerszerelô),

■ továbbá olyanok is vannak, ahol az

OKJ számokon túlmenôen az elne-

vezések is és a súlyszorzók is külön-

böznek (pl. fogtechnikus és fogtech-

nikus gyakornok).

A NAV a szakképzési hozzájárulás fel-

használásánál ellenôrzi a normatíva

pontos kiszámítását, felhasználását és

az adott periódusban a kamarai ISZIIR

rendszerben rögzített tanulószerzôdések

számát is!

Csak abban az esetben van lehetôsége a

gazdálkodónak a normatíva elszámolá-

sára, ha

■ az adott szakképesítésre érvényes

kamarai határozattal rendelkezik,

valamint

■ a tanulószerzôdést a kamara nyil-

vántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe

kell venniük, hogy az év során a tanuló-

Elkészültek az új tanulószerzôdés módosító nyomtatványok is

A 2015. június 12-én életbelépô szak-

képzési törvény változással szüksé-

gessé vált nemcsak a tanulószerzôdés,

de a tanulószerzôdés módosító nyom-

tatványok átdolgozása is. A módosító

sablon kiválasztásakor figyelemmel

kell lenni arra, hogy az eredeti, mó-

dosításra szoruló tanulószerzôdés mi-

kor került megkötésre, aláírásra.

Azok a tanulószerzôdések, amelyek a

jogszabályváltozás elôtt születtek, az

abban szereplô jogszabályi tartalommal

fognak megszûnni, a jogszabályválto-

zás miatt semmilyen intézkedésre nincs

szükség.

Abban az esetben viszont, ha a tanu-

lószerzôdés valamelyik pontja módosí-

tásra szorul (pl. gyakorlati képzés vár-

ható befejezése), úgy az új jogszabályi

környezethez is hozzá kell igazítani a

szerzôdést. Erre az esetre készítettük el

azokat a módosító nyomtatványokat,

amelyek weboldalunkon a 2015. június

12. elôtt kötött tanulószerzôdések ese-

tén alkalmazandó menüpont alatt talál-

hatók.

Amennyiben a tanulószerzôdés már

a jogszabályváltozás után keletkezett,

úgy az eddig is szokásos módon kell a

tanulószerzôdést módosítani. Ezek a

módosítósablonok a 2015. június 12-én

vagy azt követôen kötött tanulószerzô-

dések esetén alkalmazandó menüpont

alatt találhatók.

Az alkalmazandó módosító sablon

kiválasztásában a kamara tanácsadó

munkatársai is készséggel állnak ren-

delkezésre.

Bakó Eszter 72/507-121

Bánné Lukácsovics Aranka 72/507-124

Bonyár Marietta 72/507-110

Mintál Erika 69/300-013

Szemere Adrienn 72/507-137

Sarkadiné Schmidt Alexandra

72/507-112

Piacsek László 72/507-127

Rudics Judit 73/310-105

A tanulószerzôdéses havi normatívák változásáról

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

szerzôdés hónap közben történt megszûnésekor a normatívát

arányosítaniuk kell.

Az éves tanulószerzôdéses normatíva elszámolásának felül-

vizsgálata során, azon cégek esetében, amelyeknél szakkö-

zépiskolai, vagy szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat

együttmûködési megállapodás alapján töltötték, figyelembe

kell venni az ilyen tanulók ledolgozott munkanapjai után ér-

vényesíthetô csökkentô tétel felhasználását is, a vonatkozó

törvényben meghatározott módon és mértékben.

Vonatkozó jogszabályok:

■ 2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a

képzés fejlesztésének támogatásáról

■ 280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatí-

vák mértékérôl

■ 24/2012. NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap

képzési alaprészbôl nyújtható szakképzési célú támogatá-

sok szabályairól

■ 257/2015. Kormányrendelet a gyakorlati képzés költsége-

inek a szakképzési hozzájárulás terhére történô elszámolá-

sánál figyelembe vehetô gyakorlati képzési normatívák

mértékérôl és a csökkentô tétel számításáról szóló

280/2011. Korm. rendelet és a szakiskolai tanulmányi ösz-

töndíjról szóló 328/2009. Korm. rendelet módosításáról

Piacsek László

KonferenciateremIGÉNYESEKNEK!

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôsZsolnay konferencia terme igényes bel-sôépítészeti kialakítással, a híresZsolnay eozin díszítô elemekkel és tel-jes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtérA helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a kü-lönbözô rendezvényszervezési igényeket. Akonferenciaterem hangszigetelt, mobil fal-rendszerrel két kisebb teremre választható,de mindkét részben a felsorolt technika önál-lóan is alkalmazható.

A konferenciaterem mellett étterem álla résztvevôk rendelkezésére, mesterszaká-csaink hagyományos éttermi kiszolgálással,és fogadással is várják a vendégeket. Lehe-tôség van hideg büfé, kávé és ital szervíro-zására is.

További tárgyalók segítik a konferenci-ák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszige-telt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) szá-mítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhe-lyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

LAKBERENDEZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Az iroda a cég arculatának lenyomataHigh-tech vagy klasszikus legyen az irodabelsô? Minimál, klasszikus, eset-leg konzervatív legyen a design? Kérdések melyeket nem is gondoljukmilyen egyszerû megválaszolni, mégpedig akkor, ha ismerjük az épületstílusát, a munkatársak átlagéletkorát, életritmusát, a cég tevékenységét,üzleti filozófiáját.

Egy iroda berendezésénél sok szempontot kell egyszerre figyelembevenni. Fontos, hogy az irodabútorok ne csak praktikusak, hanem szépek,ízlésesek is legyenek, stílusukban, ízlésvilágukban tükrözzék a 21. századdivatját, de az idô múlásával se váljanak kopottá, elavulttá. S akkor érzikbenne jól magukat a dolgozók, ha kényelmes a székük, ha nem zavaróak afények, vagy a félhomály, ha megfelelô a hômérséklet, ha elegendô helyükvan a munkájukhoz szükséges tárgyaik elhelyezéséhez, ha azok kézre esnek.

Egy olyan helyiség berendezésénél pedig, ahol egy vagy több ember,napi nyolc órát, vagy ennél több idôt tölt el, fontos tárgyalásokat bonyolít le,elengedhetetlen, hogy a berendezés ne vonja el a munkáról a figyelmet,ugyanakkor maximálisan kiszolgálja az ott dolgozókat. Fontos, hogy amunkaasztalon elhelyezett tárgyak – vázák, ceruzatartók, lámpák – for-mában és színben egységesek legyenek. A falakon elhelyezett tapéta mind-ezzel összhangban legyen, ugyanúgy, ahogy a tolóajtós irattárolók sora, amonitorok, a plazma tv, a projektor, valamint a prezentációs kellékek.

A cégvezetô irodájának, amely egyben tárgyaló szerepet is betölt, tekin-télyt kell sugároznia, amelyre a sötétebb tónusú dió, cseresznye vagymahagóni színû bútor a legalkalmasabb.

A stílus és minôség összhangja – amelyet befolyásolnak az aktuális diva-tok, trendek – egyben lenyomata a cég arculatának, az általa folytatott üzletitevékenységnek. A falak és világítótestek, a dolgozók ruháinak színviláganemcsak a munkatársak által végzett tevékenységre, de az ügyfelekre is hat.

A rosszul megválasztott színek nem csak az üzleti sikert veszélyeztet-hetik, hanem stressz és feszült légkör kialakulásához is vezethetnek.

Lakossági és egyedi bútorokkészítése méretre, egyéni igényszerint, helyszíni felméréssel!

irodabútorok ● konyhabútorok ● szoba- és nappali bútorok ● szállodai bútorok ● beépített szekrények ● polcrendszerek

Szabó Bútor Kft.7800 Siklós, Bartha u. 29. Tel.:/fax: 72/497-401

e-mail: szabobutor@szabobutor.huwww.szabobutor.hu

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

A Németh testvérpár mûhelyét nem ne-héz megtalálni Pécsett a Huba utcában,egymás mellett sorakoznak elôtte azautók. Bent is nagy a nyüzsgés, egy úréppen a már elkészült gépkocsiját ve-szi át, míg egy hölgy arról érdeklôdik,hogy az övé mikor készül el. Lassan el-csendesedik a mûhely, Németh Zoltán-nal és Gáborral az irodaként is szolgálóüzlethelyiségben ülünk le.

— Az édesapánk alapította a családi

vállalkozásunkat, amit mi viszünk to-

vább, mert ô már nyugdíjas – kezdi be-

szélgetésünket Németh Zoltán, a Memo-

Car Kft. ügyvezetôje. — Ô autószerelô

mester volt, a mesterlevele a mai napig

kint van a mûhelyben, amelyik mellé

mostantól a miénk is kikerülhet, hogy

büszke lehessen ránk.

Amikor a pályaválasztásra került sor,

a két testvér közül igazán egyiknél sem

volt kérdés, hogy az autók jelentôs sze-

repet játszanak majd az életükben. Hisz

kicsi gyerek korunk óta vitte ôket az

édesapjuk az autóversenyekre és sok-

szor fordultak meg vele különbözô mû-

helyekben. Hamar beléjük ívódott az au-

tók iránti szeretet és csodálat. Az idô-

sebb testvér, Zoltán eleinte a kertészke-

déssel is kacérkodott, mert olyan szak-

mát szeretett volna kitanulni, amelyben

fontos szerepet kap az alkotás, a kreati-

vitás. Végül azért döntött a karosszéria-

lakatosság mellett, mert abban a külsô

tényezôk kevésbé kapnak szerepet, rajta

múlik, hogy a keze nyomán miként újul

meg egy összetört autó.

A szakma megszerzését követôen

olyan vállalkozónál helyezkedett el, aki

Amerikából behozott, néhány éves sérült

gépkocsikat javított. Két évig volt nála,

ami jó alapokat teremtett ahhoz, hogy

késôbb maga is önálló legyen, hiszen az

autószakma minden egyes ágát gyako-

rolhatta ott az autószereléstôl, az autó-

villamosságon át, egészen a tanult szak-

májáig. Ezzel párhuzamosan egy másik

cégnél szélvédôcserével is foglalkozott.

— Aztán amikor az édesapánk 1993-

ban létrehozta a Nem-Car Bt.-ét, neki is

besegítettem, majd egyre inkább csak

nála dolgoztam, a végén már, mint alkal-

mazott – folytatja tovább. — Nagy önál-

lóságot kaptam. A saját munkáimat az

ügyfelekkel való tárgyalásoktól, a javí-

tások elvégzésén át, egészen a kész autó

átadásáig magam intéztem.

— Az édesapánk azt szerette volna,

ha én nem az autósszakmák közül vá-

lasztok magamnak élethivatást – veszi át

a szót testvére, Gábor. — Ezért a

Zipernowsky Károly Mûszaki Szakkö-

zépiskolába jelentkeztem informatikus

szakra, ahova ugyan nem vettek fel, de

gépésznek igen, amit már nem bánok.

Az itteni tanáraim szerettették meg ve-

lem a mostani szakmámat. Az érettségi

után a technikusi vizsgát is letettem,

azonban a gyakorlati idômet mindig a

mûhelyünkben töltöttem. Nagyon szép

évek voltak ezek. Hisz ekkor tanultam a

legtöbbet testvéremtôl, meg azt miként

lehet egy ilyen nehéz és bonyolult szak-

mában boldogulni. Néhány év után ma-

gam is a családi vállalkozásba kezdtem.

A bátyámmal jó csapatot alkotunk, a

mûhelyt is közösen vezetjük, megosztva

a feladatokat, a mestervizsgát is egy-

szerre tettük le.

Annak idején a vállalkozásukat az

édesapjuk egy kétbeállós mûhelyben in-

dította útjára. Aztán az évek során,

ahogy egyre több munkájuk lett kinôt-

ték, s újat építettek. A jelenlegi helyükön

négy autót tudnak javítani egyszerre, de

már ez is kicsinek bizonyul. Mind töb-

ben keresik ôket, hozzák hozzájuk a ka-

rambolos, vagy más módon megsérült

autóikat. A hírük leginkább szájhagyo-

mány útján terjed, a mûhelyükben meg-

fordult autótulajdonosok ajánlják ôket

barátaiknak, ismerôseiknek.

Vallják, nincs annál jobb érzés, mint

amikor az összetört autót újjávarázsol-

ják, s a tulajdonos arcára mosolyt csal-

nak vele. Annak érdekében, hogy halad-

janak az új technológiákkal Gábor mi-

nôsített hegesztô vizsgát tett, amelynek

részeként kitanulta az alumínium-he-

gesztést is. E mellett mind a ketten ka-

mionvezetôi jogosítványt is szereztek,

mert csak ezen a módon tudják a mû-

helybe a nagyobb balesetet szenvedett

jármûveket beszállítani.

Abban is mind a ketten egyet érte-

nek, hogy nemcsak a mûhely fejleszté-

sére kell nagy hangsúlyt helyezni, de el-

engedhetetlen a szakma magas szintû is-

merete, a technológiai fejlôdés nyomon

követése, a karosszériához felhasznált

egyre másra megjelenô újabb anyagok

tulajdonságainak megismerése. Ezért is

döntöttek úgy, hogy mind a ketten meg-

szerzik a szakma csúcsát jelentô mester-

levelet, meg azért is, mert továbbra is

szeretnének tanulókkal foglalkozni.

A mesterlevelet is

együtt szerezték meg

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 25

— A cégnek 1993-ban, mint In-go Bt.

lettünk a tulajdonosai, ami 2008 óta kft.

formában mûködik, én 17 éves korom óta

vagyok a tagja, ugyanis megörököltem az

édesanyám helyét, aki sajnos nagyon ko-

rán meghalt – kezdi beszélgetésünket

SIPOS Tamás. — A tevékenységünk

ugyan sokrétû, de elsôsorban a lejárt vil-

lanyórák cseréjével foglalkozunk, e mel-

lett dolgozunk magánszemélyeknek, ön-

kormányzatoknak, de csarnokok villany-

szerelési munkálatainak elvégzésére is

felkértek már bennünket. Jelenleg

Máriagyûdön a Bethánia Rehabilitációs

Otthon villamoshálózatának felújítását

végezzük, mint alvállalkozók.

Mint mondja, mindig is tetszett neki a

villanyszerelô szakma, amikor csak lehe-

tett az édesapjával tartott, igyekezett el-

lesni tôle a szakma alapjait. Azonban az

édesanyjának arra tett ígéretet, hogy más

pályát választ, amit be is tartott, azonban

a sors úgy hozta, végül mégis villanysze-

relô lett.

— Az érettségit követôen tanultam ki

a villanyszerelô szakmát, azóta a családi

vállalkozásunkban dolgozom, s igyek-

szem az édesapámtól látottaknak szelle-

mében továbbvinni azt, aki a háttérbôl

irányítja jelenleg a céget – folytatja to-

vább. — Számos a villanyszereléssel

kapcsolatos tevékenység elvégzéséhez

megszereztem az eltelt években a szüksé-

ges engedélyeket, egyebek mellett jóma-

gam regisztrált szerelô is vagyok. Na-

gyon szeretem a szakmámat, mert szerin-

tem annál jobb érzés nincs is, mint ami-

kor elkészülünk a villamoshálózat cseré-

jével, vagy megtaláljuk a zárlatot kiváltó

vezetékszakaszt, vagy azt kiváltó okot, s

újra felgyulladnak a fények, vagy elin-

dulnak a villamos-energiával mûködô

berendezések.

Az utóbbi idôben tanulók képzésével

is elkezdtek foglalkozni, s a terveik kö-

zött szerepel, hogy az ipari parkban talál-

ható ötszáz négyzetméter alapterületû

épületük mellé egy alapítványi tanmû-

helyt hoznak létre, ahol nemcsak a hiány-

szakmának számító villanyszerelô, de a

már szintén ebbe a körbe tartozó pék és

cukrász tanulók képzése is folyna.

— Már megkezdtük errôl az egyezte-

téseket az egyik siklósi pékséggel – ad

hangot annak, hogy komolyan gondolják

a tervüket. — Jelenleg egy tanulónk van,

akinek a gyakorlati képzése nálunk fo-

lyik. Ismerôsök kerestek meg bennünket

azzal, hogy vállalnánk-e. Az édesapám

foglalkozik vele, aki villanyszerelô mes-

ter.

Mint mondja, ugyan arra nincs lehe-

tôség, hogy a tanulót mielôtt felvennék

megismerjék, megnézzék alkalmas-e a

pályára, de szinte az elsô pillanatban ki-

derül, amikor fél felmenni a létrára, vagy

nagyon szétszórt, fegyelmezetlen, hogy

más szakmát kell választania.

— Amit csak lehet, mindenre megta-

nítjuk a tanulóinkat, az építôipari szak-

mák komplex tudást igényelnek – hang-

súlyozza. — A villanyszerelônek nem-

csak azt kell tudnia, hogy miként megy a

drót a falban, hogyan kell a kapcsolókat

elhelyezni, hanem azt is, szükség esetén

hol kell a falból a téglát kiütni úgy, hogy

az ne dôljön le. E mellett falat vésni, s ar-

ra, hogy miként kell az elosztó dobozt a

fal síkjával megegyezôen elhelyezni, s

addig csináltatjuk, amíg az nem lesz tö-

kéletes. Az áram veszélyes dolog, félig

kész állapotban nem lehet otthagyni, a

hálózatcserét be kell fejezni, a kapcsoló-

kat fel kell szerelni. Maga a villanyszere-

lés szerteágazó szakma, nemcsak azokat

a fémeket kell megismerni, amibôl a vil-

lámhárítók készülnek, de alapfokon he-

geszteni is tudni kell. S természetesen ar-

ra is nagy gondot fordítunk, hogy bizton-

sággal tanuljanak meg szerelni, akár fe-

szültség alatt is. Az ipari parkban találha-

tó telephelyünkön gyakorolják ezt elsô-

sorban, ahol ehhez egy speciális áram-

kört állítottunk össze, ami nem veszé-

lyezteti az életüket, de rádöbbenti ôket

arra, az elektromosság nem játék. Egy

rossz mozdulat elegendô ahhoz, hogy

áramütést szenvedjenek, s egy kis hiba is

zárlatot okozhat, ami súlyos következmé-

nyekkel is járhat, akár leéghet miatta egy

ház is. Sz.K.

A siklósi In-go Kft. a város ipari parkjában a telephelyükön tanmûhely létrehozásáttervezi, ahol hiányszakmákban folyna a tanulók gyakorlati képzése.

A villanyszerelônek komplex tudássalkell rendelkeznie

— A tanulóinknak is igyekszünk át-

adni ezt a szemléletet – veszi vissza a

szót Németh Zoltán. — Minden olyanra

igyekszünk megtanítani ôket, amit mi

fontosnak tartunk e szakma magas szín-

vonalon történô mûveléséhez. A magam

részérôl pedig szeretem továbbadni azt

amit a szakmáról tudok. Egy karosszéria

lakatosnak kicsit autószerelônek is len-

nie kell, nem mindig szaladhat el egy

másik mûhelybe például azért, hogy se-

gítsenek kiszedni a sérült autóból a mo-

tort, de az autóvillamossághoz is vala-

milyen szinten értenie kell. Nálunk a ta-

nulók a szélvédô ki- és behelyezést is

megtanulják. Igyekszünk felkészíteni

ôket a szakmára és mellette az életre is.

A tanulóinktól mi magunk is tanulunk,

az informatikában nem egyszer ôk a jár-

tasabbak nálunk. A képzésük a tudás

kölcsönös átadását is jelenti egyben. Két

évvel ezelôtt az egyik tanulónk például

az országos versenyen a 9. helyen vég-

zett, amire nagyon büszkék vagyunk. S

voltak olyanok is, akik a végzést követô-

en hosszabb, rövidebb ideig nálunk ma-

radtak, együtt dolgoztak velünk. Sz.K.

GASZTRONÓMIA Dél-Dunántúli Gazdaság26

A gasztroforradalom nemcsak minôségbeliváltozást hozott, ami még fontosabb: az általá-nos gasztronómiai szemlélet is változóbanvan. Korábban kôbe vésettnek tûnô dogmák aszemünk láttára dôlnek meg, mint például azétel-italpárosítási hagyományok. Az ökölsza-bályok sokszor érvényesek tudnak maradni,de az is kiderült, hogy a sokáig tanított egysze-rûen bebiflázható kombinációk a valóságbannem mindig tarthatóak.

Teljesen logikus, hogy az ételek minôsé-gének javulását az italok minôségének javulá-sa kövesse. Vagy elôzze meg. Nem csaknagyban, kicsiben is, és mindkettôre találunkpéldát Pécsett. Azaz van olyan hely, ahol elô-ször az étlapot, majd az italkínálatot reformál-ták, és van ahol éppen fordítva jött össze amegújulás. Persze az a legjobb, ha mindkét té-ren az új minôség egyszerre jelenik meg,ahogy ez a legtöbb helynél tapasztalható, deaz egymást követô, egymásra épülô fejlôdés-sel sincs semmi baj.

A bor A pécsi borvidék száz éve tartó zsugoro-

dása ma sem ért véget, üresek a város alattiborospincék is, de ettôl még – már csak a vá-ros méreténél fogva is – a legkoncentráltabbpiaca lehetne a Pannon Borrégiónak. Tudjuk,nem így, máshogy mûködik a világ, de nem isbaj, hogy nem csak pécsi, villányi, tolnai ésszekszárdi borok a kizárólagos urlakodók itt.(Azt se felejtsük el, hogy a multik egyre javulókínálata is sokszor a fogyasztónak kedvez. Ahelyi gazdaságnak nem feltétlenül, de az eztkivédô zárt piacoknak – már csak történelmi is-mereteink alapján is – még mindig több hátrá-nya van mint elônye...)

Villány közelsége természetesen ma semelhanyagolható: mindvégig nagyban befolyá-solta a helyi borlapokat, hogy a rendszerváltásután több szempontból is elsôként eszmélôborvidék alig fél órányira található. Persze so-káig országszerte uralták nagy vöröseikkel azismert nevek az itallapokat. Természetesenmost is megvan a szerepük egy-egy hely kíná-latában. Azonban szerencsére leáldozóban

van az a gyakorlat, hogy a széles körben is-mert pincészetek borai adják egy-egy jobb ét-terem teljes kínálatát. (A rosszakról most talánne is beszéljünk.) Valamelyest érthetô, hogyaz éttermek sokáig kockázatvállalás nélkül(még inkább talán lustaságból) a befutott borá-szatokhoz ragaszkodtak, de egyre több helyenmás szempontok mentén alakul a kínálat. Pél-dául a jó ár-érték arány egy ilyen mozgatóru-gó. Pár éve szinte elképzelhetetlen volt, hogya legjobb borlap címért többen is versengje-nek, ma már erôs a mezôny. Úgy tûnik a bor-iskolák, rendszeres borkóstolók, proaktív bor-kereskedések, és az új dolgokra nyitott ven-déglátóhelyek, no meg az autodidakták mun-kája lassan beérik.

A sör Szeretjük azt hinni, hogy boros nemzet a

magyar pedig nem. Nagyon nem. Borból a 15év feletti magyar lakosság 5,3 dl-t fogyaszt he-tente átlagosan. Sörbôl pedig háromszorannyit, nagyjából 1,6 litert. Szóval tényleg in-kább sörösök vagyunk, látszik ez a hasakon is.De aki, nem is annyira sörös, annak is nyilván-való kell, hogy legyen sörfronton sok mindentörtént az utóbbi években. A sörforradalomsokkal termékennyebb talajra hullt, mint agasztroforradalom, ráadásul mindössze 1-2 évalatt több minden történt, mint az ételek terénakár egy évtized alatt.

Egyre több vendéglátóhelyen bukkantakfel különbözô ízesítésû sörök és mikrosör-fôzdék különlegességei, egyedi ízvilágai. Per-sze van, aki szerint ez sokszor megbízhatatlan,és ingadozó minôséget is jelent, de az elmúltpár év arra is elegendô volt, hogy legyenek afogyasztóknak elvárásai és szûrjék a piacot.Meg is jelentek Pécsett is a kifejezetten a kéz-mûves sörökre épülô vendéglátóhelyek. Elsöp-rô sikerrel. Kiderült, hogy nem csak a belváros-ban lehet telt házat produkálni, sôt van olyanhely aminek ez hétfô este is rendre sikerült.

Közben a kézmûves sörök a házi fôzéshezis meghozták sokak kedvét. Ehhez annak ismeg kellett történnie, hogy könnyen és gyorsanrendelhessük meg a nekünk tetszô alapanya-got és technológiákat. Az erre szakosodott

internetes boltokból a világ különbözô részeirôlszármazó gabonákat, élesztôket, ízesítôket éstermészetesen eszközöket bárki rendelhet, ígymár tényleg csak karnyújtásnyira van a saját-márkás szûretlen világosunk. (Azért a házi sör-fôzôknek ne legyenek illúzióik. Szép hobbi ez,de nem állítható párhuzamba a borkészítésmûvészetével. Legfeljebb, ha maguk termelik abúzát, árpát, komlót, nem használnak mester-séges színezéket, és persze sikeresen alkal-mazkodnak az évjáratok kihívásaihoz.)

Különösen érdekes, hogy az ipari sörfôzésegykori fellegvárában, Pécsett mikor lesznekhatással ezek a trendek az 1848-ban alapítottsörgyár termékeire...

A kávé Ha az alcímek látszólagos logikáját követ-

nénk, akkor itt most a pálinkát kellene tárgyal-ni. Kétségtelen, hogy lenne helye és relevanci-ája a gyümölcspárlatokon is elmerengeni egykicsit, mégis a kávé tekintetében – mármint mi-nôségben és hozzáférhetôségben – ugrott na-gyot a város az elmúlt években. És most nemcsak a nemrégiben megjelent újvonalas kávé-zók sorára kell gondolni, ami önmagában isnagyon dicséretes, hanem az elfogadható,vagy éppen kitûnô minôségû kávét kínáló ét-termek, kocsmák(!) száma az, ami megdöb-bentô. Egyre többeknek sikerült felismerni,hogy a jó eszpresszó nem ördöngösség,ugyanakkor a hozzáértés és a technológia el-engedhetetlen. Ha összeszámolnánk, ugyanmég mindig több helyen szolgálnak fel botrá-nyosan rossz kávékat, de a javuló tendenciaszembetûnô. Ráadásul a kínálat más tekintet-ben is változóban van.

Az alapanyagok sokfélesége, és az alkal-mazott technológiák sokásága tényleg örven-detes. Elsôsorban a már említett újvonalas he-lyeken, ahol a kávézó alatt kávézót kell érteniés nem csak a kocsma szofisztikált megfogal-mazásáról van szó. De, ami a legjobb, hogyezeken a helyeken a filteres, csöpögtetôs,vákuumos technológiák mellett az alapok isrendben vannak.

Gûth Ervin

Nem csak az ételeknél, de például a boroknál sem elhanyagolható szempont a lokalitás és szezonal-itás, azonban még ezeknél is fontosabb a megbízható minôség. Szerencsére ezen a téren is történetekelôrelépések az utóbbi években Pécsett. A második részben italozunk.

Kis pécsi gasztrokörkép II.

SPORT ÉS GAZDASÁG 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Hibák, amiket a magyar vállalkozók többsége elkövet

Érdekes felmérés eredménye került a kezembe a közelmúltban, amelyet az Együttmûködô Vállalkozók Szervezete végzett, ma-gyar cégek körében. A felmérés szerint a hazai vállalkozások többsége új célpiacra, az ismertsége növelésére, új vevôkre vá-gyik. Ebben önmagában semmi meglepô nincs.

Ami viszont elgondolkodtató, a megkérdezett vállalkozások alig 19%-a tartja fontosnak terméke vagy szolgáltatása fejlesztését. Amarketing és értékesítési ismeretek bôvítését, a kapcsolatok építését is mindössze a megkérdezettek 9%-a tartotta fontosnak.

Mit is jelentenek ezek a számok?A többség tehát valamilyen módon növekedni szeretne. Új piacokat csak a vásárlói igények ismeretével, annak megfelelô folyamatos fejlesztésekkel lehet meghódítani. Sôt, manapság a pi-ac megtartásához is szükség van a folyamatos fejlôdésre. Ennek ellenére a fejlesztéseket a megkérdezettek alig ötöde tartotta fontos-nak. Ha egy vállalkozás szeretne új piacokat, vásárlókat, ezt az értékesítésen, a marketingen vagy a kapcsolatépítésen keresztül szerezhe-ti meg. Ezért is érdekes az, hogy ezeken a területeken az ismeretek bôvítését, tehát a tanulást kevesebb, mint minden tizedik vállalko-zás tartotta fontosnak.

A felmérés eredményének olvasásakor nem is az lepett meg, hogy vannak vállalkozások, amelyek fejlesztések és értékesítési ismeretek bôvíté-se nélkül szeretnének növekedni. Számomra az igazán meglepô az arány volt. Még egyszer, hogy biztosan tudatosodjon: az értékesítést, mar-ketinget, kapcsolatépítést a megkérdezettek kevesebb, mint tizede tartotta fontosnak.

Lehetséges, hogy a magyar vállalkozások közül valóban ennyien várnának a csodára?Ugye Ön nem közéjük tartozik? Harman Tibor

Vállalkozói sarok

!

— Gyerekkorom óta futballozom,

ez ma már az életem részét képezi.

Többféle társasággal rúgom együtt a

labdát, egyrészt a DDGÁZ öregfiúk

nagypályás csapatával, de az 50+-os vá-

rosi kispályás bajnokságban is indulok,

ezen kívül több, egymástól függetlenül

szervezôdô baráti társasággal is összejá-

runk. Elviekben egy héten hat napon is

lehetôségem van a futballt választani,

nyilván ennyiszer nem érek rá, de a he-

ti három alkalom a minimális belsô igé-

nyem a sportra.

A foci olyannyira része az életem-

nek, hogy a kollégáimnak is folyton fo-

cis példákkal magyarázok meg dolgo-

kat. Mivel a labdarúgás csapatsport, eb-

bôl fakadóan az élet számos területére

van pozitív kihatása. A legfontosabb a

közösségépítés, emellett tolerancia- és

kompromisszumkészség-fokozó szere-

pe is van, akár a csapattársakkal, akár az

ellenféllel szemben. Azt tapasztalom,

hogy akik rendszeresen ûzik ezt a spor-

tot, jó csapatjátékosokká válnak az

egyéb közösségi formákban is. A sport-

nak óriási szerepe van az egészség meg-

ôrzésében, említhetem az elhí-

zás megelôzését – ami

ugye, számos betegség

okozója lehet –, de a

szívre, tüdôre és

más szervek mûkö-

désére kifejtett jó

hatását is. A labda-

rúgás egy játékos

sport, a monoton-

tûrô képességet

igénylô sportokkal

ellentétben – ahol köz-

ben az agy nem kapcsol

ki, a mozgásforma nem igé-

nyel koncentrációt és nem vonja el

a figyelmet – a játékos sport esetében,

amikor gurul felém a labda, nincs idô

azzal foglalkozni, hogy milyen munka-

helyi problémáim vannak, az agy kény-

telen az akut dologra fókuszálni. Ebbôl

fakadóan ideális módon kikapcsolja az

idegileg megterhelô szellemi munkát

végzôket, nem beszélve arról, hogy a

felnôtt ember is szereti a játé-

kot. A pozitív élményen

felül megadja a siker

érzését, fôleg, ha

megnyerünk egy

mérkôzést, vagy jó

passzt adok a játé-

k o s t á r s a m n a k .

Ezért véleményem

szerint nélkülözhe-

tetlen a rendszeres

sport az ember életé-

ben, számomra a fut-

ballozás az egyedüli ki-

kapcsolódást nyújtó tevé-

kenység. Friss levegôn vagyunk, a

DDGÁZ öregfiúk csapatával télen-nyá-

ron hetente kétszer a szabadban futbal-

lozunk: természetes környezetben, jó ta-

lajon. Ez teljesen felfrissít, feltölt, ettôl

a munka is sokkal jobban megy. N.T.

Sport és gazdaságMost útjára indított rovatunkban arra vagyunk kíván-csiak, hogy milyen hatással van a sportolás a min-dennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembe-reket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett arendszeres mozgás. Elsôként Liszácz Mihályt, a pé-csi AutóCity Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

Peugeot-Autósziget Kft. ● 7636 Pécs, Siklósi út 70. ● Tel.: 72/550-550 ● www.peugeot-autosziget.hu

A nyílászárók gyártásával foglalkozóbólyi REISO-HUNGÁRIA KFT. gazdaságivezetôje a 2014-es Év Autóját, az Autó-sziget Kft. Peugeot 308-át próbálta ki,annak is a legizgalmasabb motorralszerelt változatát.

— Régen az a mondás járta, hogy

a három nagy francia autógyártó kö-

zül a Peugeot gyártja a jó minôségû,

elegáns autókat. A 308 elsô pillantás-

ra beleillik ebbe a képbe?

— Az elegancia mindenképpen igaz

rá. Elsô pillantásra nem hivalkodó, egy-

szerû, elegáns forma. Aztán amikor job-

ban megnéztem, sorra fedeztem fel azo-

kat a finom részleteket, amiben annyira

jók a francia formatervezôk. Egy pici ív

a ködlámpáknál, egy domborítás hátul a

lámpától az elsô ajtóig, egy izgalmasan

elôrekanyarított hátsó lámpa, és máris

olyan autót kaptunk, amire szerintem

még sok év múlva is megjegyezzük

majd, hogy milyen szép.

A fekete szín jól áll a kocsinak, fôleg

ezekkel a sötétített hátsó ablakokkal, és

a finom krómkeretekkel az üvegfelüle-

tek körül.

A minôségi hatás hibátlan, a jól

összerakottság érzését sugározza a ko-

csi, mintha egy tömbbôl lenne kifarag-

va. Gondolom az Év Autója zsûri is így

látta, ezért is kapta meg a címet.

— Belül is folytatódik az egyszerû

dizájn?

— Tökéletesen harmonizál a belsô

tér a külsô formával. Végtelenül egy-

szerû, alig vannak gombok a mûszerfa-

lon, viszont egy-két nagyon ízléses

krómdíszítéssel sikerült hangulatossá

tenni az utasteret. Nagyon tetszik példá-

ul a középsô érintôképernyô melletti le-

vegôbeömlôk betétje. Azt hiszem ez az

egyszerûség megnyugtató azok számára

is, akiket riaszt, ha egy autóban gomb-

rengeteget látnak, és félnek, hogy nehéz

lesz kiigazodni rajta.

— Ez azt jelenti, hogy a 308 i-

Cockpinak nevezett mûszerfalát ha-

mar meg lehetett szokni?

— Én az autót használati tárgyként

kezelem, nem hoznak lázba a legújabb

kütyük, így kifejezetten tetszett ez az

egyszerûség. De ha azt nézzük, hogy

például az Apple is ezzel a minimalista

célszerûséggel hódít, látjuk, hogy a Pe-

ugeot jó irányba indult. Hamar hozzá-

szoktam az érintôképernyôhöz, könnyû

volt átlátni a menürendszer logikáját.

Az is tetszett, hogy a kijelzôt picit meg-

döntötték a vezetô felé. A szokatlanul

kicsi kormánykerék és a felette levô

mûszerek sem okoztak gondot, egészen

sportosan vezethetô így a kocsi. A mû-

szerek ilyenfajta elhelyezésében is van

logika, tényleg azt vettem észre, hogy

nem kell annyiszor lepillantani a sebes-

ségmérôre, mert ott van a látótér pere-

mén.

— Francia autónál mindig fontos a

kényelem, a 308 mennyire komfortos?

— Az elsô kilométereken feltûnt,

hogy olyan csendes az autó, mintha két

kategóriával drágább kocsiban ülnénk.

Nekem ez azért üdítô, mert egy dízel

kisautóval járok, és az bizony jóval za-

josabb. A Bóly környéki mellékutakon a

rugózás finomságát is könnyû megálla-

pítani, és a 308 ezen a téren is nagyon

Autóteszt: Schnell Szimonetta – Peugeot 308 AUTÓTESZT28 Dél-Dunántúli Gazdaság

tetszett. Olyan huplikon is szépen átsik-

lott, amilyennel Franciaországban biz-

tosan nem találkozhatott, amikor tesz-

telték. Kényelmesek az ülések, jó fogá-

sú a kormány, finomak az anyagok. A

gyártási minôség is nagyon meggyôzô.

A nyílászárógyártás során sokszor

szembesülünk vele, mennyire fontos,

hogy a futószalagról lekerülô minden

darab tökéletes minôségû legyen. Az

autógyártásban ez sokszorosan igaz, hi-

szen itt sok százezres darabszámokról

van szó. A 308-ban még az eldugott ré-

szeken is meggyôzô a kidolgozás.

Ha a kényelem kategóriába beletar-

tozik a térkínálat is, akkor az egyetlen

hiányérzetem itt van. Nekem bôségesen

elég a hely elöl is és hátul is, de ha elöl

egy magas vezetô ül, akkor mögötte

már csak alacsonyabbak férnek el iga-

zán kényelmesen. Talán egy picit na-

gyobb hátsó lábtér jobb lett volna, bár

akinek nagy tér kell, úgyis a kombit vá-

lasztja majd.

— A csomagtér viszont igazán tágas.

— Meg is lepôdtem rajta, sokkal ki-

sebbre számította. A katalógus 420 litert

ír, ha jól tudom ezekben a kocsikban

350 liter körüli az átlagos méret. Ráadá-

sul itt is igényes a borítás, vannak kis

csomagrögzítô gyûrûk is, szóval ez

megint csak egy jól sikerült része a ko-

csinak.

— Azt hiszem a motor sem oko-

zott csalódást.

— Olyannyira nem, hogy el sem

akartam hinni, hogy csak 1200 köbcen-

tis. Az én autómhoz képest egy sportko-

csi vele a 308. Ugyanolyan finom darab,

mint az autó többi része, mintha egy

svájci óra dolgozna a motorháztetô alatt.

Alig van hangja, nagyon erôs, és bárme-

lyik pillanatban ugrásra kész. Én általá-

ban rövid utakra használom a kocsimat,

erre a célra jobb is lenne, mint a mosta-

ni dízel. A sebességhatárokat is szigorú-

an betartom, így nekem megfelelne en-

nek a motornak a gyengébb változata is.

A testvérem viszont szeret kifejezetten

sportosan vezetni, úgy gondolom, ebben

a motorban ô sem csalódna.

Nagyon tetszik még a fogyasztása, a

teljesítményéhez képest elképesztôen

takarékos.

— A próbaút elôtt elmondta, hogy

a Reiso Hungáriánál nagyon fontos

az ügyfelek elégedettsége, ezért ki-

emelt fontossággal kezelik a garanci-

ális kérdéseket. A Peugeot most 5 év-

re kiterjesztett garanciával adja a

308-at, ez mennyire fontos autóvásár-

láskor?

— Szerintem nagyon fontos. Egy-

részt mutatja, hogy maga a termék

olyan minôségû, hogy bátran vállalhatja

a gyártó ezt a hosszú garanciaidôt. Más-

részt jelzi azt is, hogy fontos az ügyfe-

lek hosszú távú elégedettsége.

— Nem beszéltünk még az árról és

a felszereltségrôl. A tesztautó Style

felszereltsége mennyire jó kompro-

misszum?

— Nekem nem volt benne hiányér-

zetem. A biztonsági felszerelések meg-

vannak, a fontos kényelmi berendezé-

sek is benne vannak, van tempomat, ott

van egy két nem létfontosságú, de hasz-

nos felszerelés, mint például a tolatóra-

dar, vagy a rendszer, ami a dombon el-

indulásnál megtartja az autót. Az extrák

árai sem tûnnek eget rengetônek, így

könnyen összeállítható egy igazán sze-

mélyre szabott autó. Az akciós vételár

nem túlzó, az pedig szimpatikus, hogy

ez a remek kis motor még mindig jóval

olcsóbb, mint a dízel. T.R.

Lökettérfogat: 1199 cm3

Maximális teljesítmény: 130 LE 5500/minMaximális nyomaték: 230 Nm 1750/minSaját tömeg: 1150 kgCsomagtartó térfogat: 420 lMaximális sebesség: 207 km/hGyorsulás (0-100 km/h): 9.6 sÁtlagfogyasztás (gyári adat): 4,7 lAkciós ár (Style 130 Le): 5 385 000 FtA fontosabb alapfelszerelések (Style): ABS, ESP, ve-zetô- utasoldali és oldallégzsákok, függönylégzsák-ok, állítható magasságú elsô ülések, klímaberende-zés, fedélzeti számítógép, tempomat és sebesség-határoló, érintôképernyôs MP3-rádió-cd, sebesség-függô szervokormány, ködfényszórók, tolatóradar,automatikus ablaktörlôk, elektrokróm belsô tükör,könnyûfém keréktárcsák

A TESZTAUTÓ ADATAI:

1.2 PureTech StyleAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

— Meglátásom szerint a vállalkozók

egyik legnagyobb problémája jelenleg a fe-

ketegazdaság és az ôket sújtó rendkívüli

adóteher – mondja az építôipari mérnöki

szolgáltatással és ingatlanforgalmi érték-

becsléssel, társasházkezeléssel foglalkozó

cég elsô embere. — A NAV vezetôi részé-

rôl is megfogalmazódott már, hogy a feke-

tegazdaságot csak úgy lehet kifehéríteni,

ha csökkentik a vállalkozók terheit, vagyis

az adó- és járulékterheket. Ezzel teljes

mértékben egyetértek, ha kisebbek lenné-

nek ezek a költségek, akkor biztos vagyok

benne, hogy sok vállalkozó sem kockáztat-

na. Ez a változás szemléletváltással is jár-

na, a legális keresetek pedig csak erôsíte-

nék a gazdasági helyzetünket. Azt gondo-

lom, hogy a mikro-, kis- és középvállalko-

zások számára óriási elônyt jelentene az,

ha megszabadulnának adó- és járulékterhe-

ik egy részétôl.

Emellett fontos lenne erôsíteni a vállal-

kozói ismeretek meglétét. Ugyan én köz-

gazdasági egyetemet végeztem, de – erôs

túlzással – közgazdasági ismereteimet ja-

varészt nem az iskolában szereztem. Azt

tapasztalom, hogy a mikro- és kisvállalko-

zások többsége picit mintha rózsaszín köd-

ben élne. Azt gondolják, ha van egy ügyvé-

dük, egy könyvelôjük és egy bankszámlá-

juk, akkor minden rendben van. Ez sajnos

nem elég, tisztában kell lenni például az-

zal, hogy a bevétel nem egyenlô a fizetés-

sel, mert nagyon könnyen átcsúszhat vesz-

teséges kategóriába a cég. Én egyébként is

mindig igyekszem odafigyelni arra, hogy

veszteséges céggel dolgozom-e együtt

vagy sem, véleményem szerint nagyon

fontos tudnunk azt, hogy kivel szerzôdünk.

Ennek utána lehet nézni, akár az interneten

is. A bizalomnak különös szerepe van egy

üzleti kapcsolatnál, a jó üzlet nyilván pénz-

rôl szól, és ahol pénz van, ott nem szabad

összekeverni a barátságot az üzlettel.

— Ha jól értem, a „vállalkozói

tudatosság”-ra céloz.

— Pontosan. Én vállalkozóként sok

pofont kaptam az élettôl, ami valószínûleg

jogos volt, mert ezekbôl tanultam. A vállal-

kozói lét arról szól, hogy termelünk, alko-

tunk, alkalmazottakat és azok családtagjait

tartjuk el és nyilván profitra törekszünk.

Ehhez a szellemiséghez még hozzátarto-

zik, amit én is megfigyeltem, hogy sokszor

a vállalkozó önmaga legnagyobb ellensé-

ge. Mert egyszerûen nem merünk lépni,

nem merjük kiadni a kezünkbôl a feladato-

kat, amiket nem tudunk megfelelôen dele-

gálni. Emellett sok vállalkozó nem készít

magának üzleti modellt, üzleti tervet,

mondják, hogy a fejükben van. Én azt gon-

dolom, hogy le kell ülni és ki kell számol-

ni a havi költségeket, hiszen ezek éves

szinten több százezer forintos tételek.

Azt is tapasztalom, hogy a vállalkozók

jelentôs része nem tudja eladni magát, nem

foglalkozik eleget a marketinggel. Keveset

törôdnek a külcsínnel – nyilván nem ez

fogja meghatározni a munka minôségét –,

pedig a potenciális vevô az elsô pillanatban

a külvilág felé közvetített kép alapján ítél.

Megnézi, hogy milyen a cég profilja, a

weboldala, egyáltalán van-e weboldala,

mert sok cégnek egyáltalán nincs, vagy

rossz a webes megjelenése. Az, hogy egy

mûködô vállalkozásnak nincs webes arcu-

lata, ma már szinte elképzelhetetlen. Az

utánunk jövô nemzedék szinte csak online

kommunikál, dolgozik, ez a jövô, ehhez

kell alkalmazkodnunk és ebbe az irányba

kell elindulniuk a vállalkozóknak fejleszté-

seiket tekintve.

— Az elmondottak alapján roppant

szerteágazó egy mai vállalkozásvezetô

tevékenysége. Mégis, mivel tudja meg-

könnyíteni a helyzetét?

— Egyszer tartottam a közgazdasági

egyetemen egy elôadást a hallgatótársaim-

nak és két dolgot emeltem ki a vállalkozói

léttel kapcsolatban: alapvetô a hit és szor-

galom. Elég furcsán néztek rám, de én ezt

a két tényezôt roppant fontosnak tartom.

Ha nem hiszünk magunkban és nincs meg

a szorgalmunk, akkor nem lehetünk sikere-

sek. Csak akkor érhetünk el eredményeket,

ha teljes erôbedobással dolgozunk, akár es-

te, akár hétvégén. Nagyon fontos, hogy

minden vállalkozó merje elhinni, hogy ké-

pes megvalósítani az álmát. Anélkül biztos

nem fog menni. Hozzáteszem, sokan csak

azért vállalkoznak, mert látják, hogy a

szomszédnak milyen jó. Ez nyilván egyfaj-

ta irigységbôl is fakad. Érdekes, hogy mi,

magyarok nem szeretjük egymást támogat-

ni, amiben óriási hátrányt érzek. Mert ha a

vállalkozók összefognának és nem az a

mentalitás érvényesülne, hogy hogyan

szúrjam hátba a másikat, hanem normális

árakon, tisztelve egymást dolgoznánk, sok-

kal elôrébb tarthatnánk.

ÖTLETBÖRZE30 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság e rovatában olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javas-latokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozókfogalmaztak meg. A múlt hónapban Répás Balázs, az O és R Kft. mûszaki vezetôje arrólosztotta meg tapasztalatait, hogy egy olyan gazdaságilag depressziós környezetben,mint az Ormánság, miként tud sikeresen mûködni egy vállalkozás. Répás Balázs BoczGábornak, a pécsi székhelyû Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatójának gurítot-ta tovább a labdát, aki többek között a vállalkozói léttel kapcsolatos tapasztalatairól, asaját felelôsséggel kapcsolatos gondolatairól beszél lapunk olvasóinak.

„Minden vállalkozó merje elhinni, hogy képes megvalósítani az álmát”Bocz Gábor, a Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatója

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Luxemburg a nyári szünettel valamelyest meg-rövidített félévben elnököl, feladatból és kihí-vásból azonban hosszú a sor. A luxemburgi el-nökség prioritásai között szerepel többek kö-zött a munkahelyteremtés elômozdítása, felké-szülés a klímaváltozásra, valamint az európaimenekültpolitika összehangolása. A féléves el-nökség szlogenje „Egy unió a polgárokért” (AUnion for the citizens), amivel Xavier Bettel lu-xemburgi miniszterelnök szerint az a szándékfejezôdik ki, hogy a polgárok és vállalkozásokvárakozásait állítsuk az uniós kérdések közép-pontjába.

A Tanács elnökségének tisztségét féléven-te más-más tagállam tölti be, és ez alatt az idô-szak alatt a soros elnökség feladata a különbö-zô szintû ülések levezetése is. A soros elnök-séget a tagországok hármas csoportokban tel-jesítik, amelyben szorosan együttmûködnekegymással, így biztosítva a folytonosságot és atöretlen munkavégzést a Tanácsban. A trió há-rom tagja közösen alkotja meg a Tanácshosszú távú programját, amelyen belül megha-tározzák azokat a területeket és lényeges kér-déseket is, amelyekre a 18 hónapos idôszaksorán fókuszálni szeretnének. Az elnöklô or-szágok ezt követôen egyenként készítik elrészletes féléves programjukat, amelyek a trióáltal lefektetett prioritások mentén kerülnek ki-alakításra.

A luxemburgi elnökség munkaprogramjahét témakör köré szervezôdik:● a beruházások ösztönzése a növekedés

és foglalkoztatás elôsegítése érdekében;● az EU szociális dimenziójának elmélyítése;

● a migráció szabályozása, ideértve a sza-

badság, a jogérvényesülés és a biztonságkérdéseit;

● az egységes piac fellendítése a digitális di-

menzió középpontba helyezésével;● az EU versenyképességének globális és

átlátható keretbe foglalása;● a fenntartható fejlôdés elômozdítása,

● valamint az Unió szerepvállalásának foko-

zása a nemzetközi porondon.

A soros elnökségi feladatok legnagyobbhányadát mindig az EU aktuális napirendje ha-tározza meg, amelynek egy része kiszámítha-tó, egy része pedig spontán, az aktuális ese-mények függvényében alakul ki. Lettországesetében a Charlie Hebdo merényletek követ-keztében reflektorfénybe került a terrorizmuselleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabad-sága és a bevándorlás politika is.

A luxemburgi elnökségnek az elôre elter-vezett elemeken túl olyan helyzetekkel is megkell birkóznia, mint a görög adósságválság ésezzel együtt az euró és az eurózóna stabilitá-sának megôrzése, a menekültkérdés és azegész Unióra nehezedô migrációs nyomás, va-lamint az Unió egységének megôrzése, vagyisa brit kilépés megelôzése a brit tagság feltéte-leinek újratárgyalása által. Számtalan korábbi,mai napig meglévô konfliktust is örökölt a kisország elnöksége, így például az ukrán válsá-got és ezzel együtt az Oroszországgal fennállóellenséges viszonyt, amely kihat a mezôgazda-sági termékek exportjára és az energiabizton-ságra is, vagy épp a terrorizmus egyre növek-vô veszélye Európában.

Az elnökség ennek megfelelôen a félév so-rán az agrárpolitika területén kiemelt figyelmetszentel majd a piaci helyzetnek és a kereske-delemnek, így különösen az orosz embargó,valamint a nemzetközi kereskedelmi tárgyalá-sok aktualitásai lesznek napirenden. Az ülése-ken tárgyalják majd az iskolaprogramok (isko-latej és iskolagyümölcs) jövôjét is, valamintfolytatják az ökológiai gazdálkodásra vonatko-zó javaslat kidolgozását és a KAP egyszerûsí-tését is.

Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, aluxemburgi elnökség kiemelt figyelmet fordít ar-

ra, hogy a „gondolkozz elôbb kicsiben elv”szisztematikusan alkalmazásra kerüljön az eu-rópai uniós jogalkotásban. Ezzel összhangbana Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Bu-siness Act/SBA) felülvizsgálata is prioritást él-vez.

Az európai tôkepiacoknak sokkal hangsú-lyosabb szerepet kellene betölteniük a gazda-ság finanszírozásában ahhoz, hogy Európaösztönözni tudja a fenntartható növekedést ésúj munkahelyek megteremtését. A pénzügyiforrások bôvítéséhez elengedhetetlen a hatá-ron átnyúló befektetések elôtt álló akadályokfelszámolása. A jelenlegi környezet nem túlkedvezô a vállalkozások számára, amelyek to-vábbra is erôteljesen függnek a bankoktól ésviszonylag kisebb mértékben támaszkodnak atôkepiacokra. A világ más részein ennek éppenaz ellenkezôje figyelhetô meg. A teljes egészé-ben mûködô egységes tôkepiac kínálta lehetô-ségeket jól példázza az Egyesült Államok koc-kázati tôkepiaca: hasonló mértékû integráltságesetén 2008 és 2013 között akár 90 milliárdeuróval több forrás állt volna a vállalkozásokrendelkezésére az EU-ban. A tôkepiaci unió se-gítségével a Bizottság meg akarja szüntetni afinanszírozást igénylôk és a befektetôk közöttiakadályokat, és a lehetô leghatékonyabbá kí-vánja tenni a rendelkezésre álló források meg-felelô helyre való eljuttatásának rendszerét, abefektetési láncot.

A luxemburgi elnökség ezen felül kiemeltfigyelmet fordít az uniós KKV-támogatásoknépszerûsítésére, különös tekintettel a KKV-kversenyképességét ösztönzô COSME prog-ramra, valamint a kutatást és innovációt támo-gató Horizont 2020-ra.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j a

A luxemburgi EU soros elnökség prioritásai2015 júliusától, immár 12. alkalommal, az Európai Unió egyik legrégebbi és legki-sebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól.Luxemburg az elôzô két elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal és Lettországgal al-kotja az Európai Unió elnökségi trióját.