dél-dunántúli gazdaság xv. évfolyam 4. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 4. szám, 2013. május 10.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Hegy

háti

Járá

s mel

lékl

et

Sikersztorik!

Héví

zi m

ellé

klet

A Szigetvári Takarék a ré-gió meghatározó pénzinté-zeteként immár harmincfiókjában várja továbbra isügyfeleit.

A pénzintézet töretlenül fejlôdik, amely megmutatko-zik mind a fiókok számában, mind pedig a termékpalettá-ján. Az utóbbi évtizedek rohanó fejlôdésében sem feledke-zett meg arról, honnan indult – hagyományairól, értékei-rôl – miközben egyre bôvülô mûködési területén máramár a kereskedelmi bankok teljes értékû konkurenciájáválépett elô.

– Elkötelezett pénzügyi szolgáltatóként a helyi értéke-kért és a helyi közösségek fejlôdéséért dolgozunk annak ér-dekében, hogy ügyfeleink és partnereink minden segítségetés támogatást megkapjanak sikeres mûködésükhöz – hang-súlyozza Buzási László vállalkozói hitelüzletág-vezetô. – Afolyamatosan bôvülô lakossági ügyfélkör mellett a Sziget-vári Takarék kiemelten kezeli a mikro-, kis-, és középvállal-kozásokat, amelyek a hiteltermékek közül számos kedvez-ményes, államilag támogatott konstrukció közül választhat-ják ki a számukra legoptimálisabbat.

Kitért arra is, a pénzintézetnél elérhetô termékek közötta közismert és népszerû Széchenyi Kártya folyószámlahitelmellett igénybe vehetôk az annál hosszabb távú finanszíro-zást elôsegítô, és egyben kedvezôbb kamatozású hitelek is,amelyek forgóeszköz beszerzésre, bôvítésre, illetve beru-házások megvalósításához szükséges pénzügyi háttér meg-teremtésére szolgáló lehetôségek.

A kamattámogatás révén ezen hitelek költségei alacso-nyak, a jegybanki alapkamathoz közeliek, ennek köszön-hetôen eredményesebben és egyben költség-hatékonyansegítik elô a vállalkozásokat céljaik megvalósításában. Akonstrukciók keretében tízéves futamidô mellett akár ötvenmillió forint összegû kölcsön is igényelhetô.

Az államilag támogatott finanszírozási lehetôségek há-

rom nagy csoportba sorolha-tók, ezek a Ka-Vosz Zrt. Szé-chenyi Kártya Hitelprogram-ja, a Magyar Fejlesztési Bank(MFB) konstrukciói, és a Ma-

gyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) hitelprogram-jai.

A Széchenyi Kártya Hitelprogram valamennyi elemeelérhetô a Szigetvári Takaréknál, így a beruházásokraigénybe vehetô, kamattámogatott konstrukciók, amelyek-hez május elsejétôl kiemelt, a futamidô elsô három évében5 százalékos kamattámogatás kapcsolódik.

A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Új SzéchenyiHitelprogramja továbbra is rendelkezésére áll a kisvállal-kozásoknak, amely kedvezôen változott a hitelfelvevôk irá-nyában azzal, hogy a beruházásra és forgóeszköz bôvítés-re egyaránt felhasználható kölcsön összege elérheti a 200millió forintot, s a hitelt igénylônek csupán 10 százalékossaját erôvel kell hozzá rendelkeznie.

A Magyar Fejlesztési Bankkal 2013 áprilisában megál-lapodást kötött a Takarék és innentôl kezdôdôen a MFB Zrt.egyes termékei közvetlenül elérhetôek Ügyfelei számára,amibôl a nem mezôgazdaság területén mûködô kisvállal-kozások részére kidolgozott MFB Vállalkozás-finanszírozá-si Hitelprogramot emelték ki. Az ennek keretében felvetthitelt a vállalkozóknak tizenöt év alatt kell visszafizetniük,10 százalékos saját erô megléte mellett.

Széles és színes termékpaletta áll rendelkezésére a kis-vállalkozóknak terveik megvalósításához, azok pénzügyihátterének megteremtéséhez. A Szigetvári Takarék vállal-kozók részére nyújtott hitelekkel foglalkozó munkatársaitanácsaikkal segítenek abban, hogy Ügyfeleik a sok lehe-tôség között megtalálják a céljaikhoz legoptimálisabbanigazodó konstrukciót, továbbá a pénzintézet a banki átlag-hoz képest lényegesen gyorsabban és helyben hozza adöntéseit.

Széchenyi kártya hitelprogram– beruházási hitel

Vállalkozásonként 50 000 000 Ft

1 havi BUBOR + 4,5 % - 5 % kamat-támogatás a futamidô elsô 3 évében

4,25%

120 hónap

24 hónap

20%

Kizárólag beruházás (max. 25 m Ft.Széchenyi Forgóeszközhitel igényel-

hetô hozzá)

Elsôsorban kisebb léptékû, gyorsabbanmegtérülô beruházásokra

Maximális hitelösszeg

Kamat

Fizetendô kamat jelenlegimértéke (kamattámogatástbeszámítva)

Maximális futamidô

Türelmi idô

Saját erô elvárás(a beruházás nettóértékének százalékában)

Hitelcél

Mire ajánljuk

MFB vállalkozás-finan-szírozási hitelprogram

Projektenként 3 000 000 000 Ft

3 havi EURIBOR + 6 %

6,211%

180 hónap

36 hónap

10% ha a vállalkozás de minimistámogatási keretébe belefér, egyéb

esetben 25%

Kizárólag beruházás

Elsôsorban nagyobb mértékû,hosszabb idô alatt megtérülô

beruházásokra

MV Zrt. – Új SzéchenyiHitelprogram

Projektenként 200 000 000 Ft

6,9%

6,9%

120 hónap

24 hónap

10%

A forgóeszközcél nem haladhatjameg a hitel 30%-át

Elsôsorban olyan beruházásokra,amelyekhez forgóeszköz növek-

mény is társul

Számíthat ránk!

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–10A jövô generációja már itt van

Kamarai hírek 11Közbeszerzés az egyetemenAdóváltozások

Kamarai hírek 12–13Regionális kiállítás sok látogatóval

Szakképzés 14–15A jó szakma felér egy diplomávalIndulj jó irányba!

Hévízi melléklet 16

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke 17Liszácz Mihály

DíjazottakKovács L. Gábor 18Trust Hungary– Mannó Pál 19Szakképzési Díj 20

Enterprise Europe Network 21

Kreatív ipar 22

Innováció 23

Innováció 24

Mesterképzés – Pusztai Zita 25A mesterlevél megszerzése után fogadta elsô tanulóit

Tanulószerzôdés – Flórián Kisvendéglô 26Tanulóik a mindennnapi munka részesei

Vendég-oldal: Mathias pincészet 27

Hegyháti Járás melléklet 28–29

Baranyai gazdaság 30–31

Autóteszt: Ford Ranger XT 32–33Schlapp Csaba

Ajánló 34

Múltunk nagyjai: Dr. Kérészy Zoltán

Ô is a két világháború között városunkban mûködô híres Erzsébet

Tudományegyetem neves jogászprofesszorai közé tartozik, aki

nagy tekintélyt vívott ki mind a tudományos, mind a közéletben.

Az egyetem vezetésében pedig nagy szerepet játszott, több ízben

volt rektor és dékán is.

A Zemplén vármegyei híres református „fellegvárban”, Sáros-

patakon született 1868. július 3-án. Édesapja fôgimnáziumi igaz-

gató volt, tôle kapta indíttatását. Középiskoláit a helyi neves fô-

gimnáziumban végezte, jogi tanulmányokat elôbb a sárospataki

jogakadémián, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyete-

men folytatott. Államtudományi doktorrá 1890-ben, jogtudományivá 1893-ban fogadták.

Közszolgálati pályafutását 1890-ben kezdte meg a belügyminisztériumban, majd 1893-

ban Somogy vármegye fôispánjának titkára lett. A hírneves debreceni Református Jogaka-

démia tanárának 1895-ben választották, magántanári képesítést jogtörténet tárgykörébôl a

kolozsvári egyetemen 1899-ben szerzett. Tanárként 1904-ben helyezték át a kassai jogaka-

démiához, 1907-ben pedig a tanintézet igazgatójává választották. Egyetemi nyilvános ren-

des tanár a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen az elsô világháború kitörésének évé-

ben, 1914-ben lett. Ebbéli tisztségében az egyetem 1918-as menekülése idején Budapest-

re, majd Pécsre helyezésekor, 1923-ban Pécsre került. 1926-ban az egyházjog helyettes ta-

nára is lett.

Tudományos pályáját a feudális rendi országgyûlés kutatójaként indította, majd a ha-

zai kamarai hivatal történetét publikálta 1528-tól 1741-ig. Bekapcsolódott a kor híres tör-

ténész-vitájába az Eckhard Ferenc „Jog- és alkotmánytörténet” címû dolgozatának megje-

lenése után, amelyben a kisebbségben maradtak véleményéhez csatlakozott. Legtöbb pub-

likációja egyházjog körébôl született. Egyetemi tankönyvet írt, négykötetes munkája is je-

lent meg összefoglalóként e témakörbôl. A részterületek tárgyalása közül kiemelkedik a

vegyes házasságok, az ún. „Ne temere” dekrétum, a vétójog a pápaválasztásnál, a katoli-

kus autonómia közremûködése a fôkegyúri jog gyakorlásánál témakörben írott dolgozatai,

de írt a reformról a Codex Iuris Canonicii perjogában címmel is munkát.

Nyugalomba 1938-ban vonult, kitüntetésekkel, elismerésekkel teli életpályája Fekete-

erdôn ért véget 1953. augusztus 4-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

32–33. oldal

A jó szakma felér egy diplomával– baranyai sikerek

Autóteszt: Ford Ranger XT– Schlapp Csaba

14. oldal

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke:Liszácz Mihály 17. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

GERE Andrea a családi pincészetükbendolgozik, ez édesapja neve után a GereAttila Pincészete nevet viseli. A családivállalkozásokban általában nincsenekpontosan körülhatárolt munkakörök, acsaládtagok ott teszik a dolgukat, aholkell. Andrea fôként az értékesítés ésmarketing területén tevékenykedik, derészt vesz a borok összeállításban is.

A fiatal üzletasszony nem tanult bo-rásznak, utólag már azt mondja, sajnos.A közgazdasági pályát választotta, gon-dolván, ezzel még több irányba is el le-het indulni: otthon is tudja hasznosíta-ni, de más területeken is, ha éppen úgyhozza az élet. A szülei sosem akarták agyermekeikre erôltetni, hogy otthondolgozzanak a családi vállalkozásban,inkább próbálták megszerettetni velüka szakmát. Így az iskola befejeztévelAndrea önszántából jött haza Villánybaa testvérével.

— Melyek a legfontosabb szem-

pontok, elvek, amelyek mentén, ame-

lyek betartásával végzi a munkáját?

— A kiváló minôségû bor alapja

mindig az egészséges szôlô, éppen ezért

kiemelten fontos az ültetvényeken kellô

idôben elvégzett, pontos, precíz munka.

Nagyon fontos a következetesség, a

hosszú távú megbízhatóság és a szakma,

valamint a minôség iránti elkötelezett-

ség.

— Milyen lehetôségek kínálkoz-

nak a továbbfejlôdésre? Ezt az igényt

miként támogatja a környezete: a csa-

lád, a munkahely?

— A szüleink már nagyon sok min-

dent megteremtettek, nekünk az az el-

sôdleges feladatunk, hogy ezt a lehetô

legjobb tudásunk szerint továbbvigyük.

Fejlôdésre, finomhangolásokra termé-

szetesen mindig van lehetôség. Mi most

éppen a bio szôlômûvelés mélyebb meg-

ismerésére helyezzük a hangsúlyt, hi-

szen 2010 óta ennek mentén dolgozunk

az ültetvényeinken. A család mindig nyi-

tottan fogadja az újításokat, de persze

bizonyos határokon belül, hiszen a mi

szakmánkban mindig is nagy szerepe

volt a tradícióknak.

— Mitôl függ a munkahelyi siker?

A jelenlegi gazdasági, társadalmi

helyzet miként hat az ön sikerére?

— A borászatban a siker kulcsa a

megkérdôjelezhetetlen minôség, a

hosszú távú megbízhatóság, a szakma

iránti alázat és elkötelezettség. A gazda-

sági válság közepette biztos, hogy a si-

kerért többet kell dolgozni, de ez jól is

van így.

— Mi adja a belsô motivációt a

munkavégzéshez?

— Elsôsorban a bor szeretete, más-

részt pedig annak a célnak az elérése,

hogy a pincészetünk egy generációkon

átívelô családi gazdaság legyen.

— Van-e lehetôsége – akár hasonló

sikeres, aktív fiatal üzletemberrel,

vállalkozóval vagy idôsebb, példaként

szolgáló emberrel – megbeszélni az

önt foglalkoztató szakmai kérdéseket,

dilemmákat, esetleg tagja-e valami-

lyen szakmai közösségnek? Egyálta-

lán szükség van ma még ilyenre?

— A szüleim szerencsére még aktív

tagjai a családi vállalkozásnak, így sok

mindenben tudnak segíteni, tanácsot ad-

ni. Ha példaképet kellene mondanom,

akkor is ôket említeném. 2008-ban pe-

dig fiatal borász kollégákkal közösen

megalakítottuk a Junibor Egyesületet,

melynek elnökségi tagja vagyok. Ez az

egyesület kiváló lehetôséget kínál arra,

hogy szakmai kérdéseket megvitassunk

egymással. Ezek a szakmai közösségek

nagyon fontosak és hasznosak, minden-

képpen szükség van rájuk, már csak

azért is, mert az ágazat egy szegmensé-

nek véleményét is tudjuk ezáltal képvi-

selni.

— Miként képzeli a jövôt, milyen

munkahelyen és munkakörben szeret-

né látni magát 10 év múlva?

— Természetesen ugyanígy a pincé-

szetünknél képzelem el a jövôt. Remé-

lem, hogy meg tudjuk ôrizni, illetve to-

vább tudjuk építeni a pincészet – szüle-

ink által kivívott – hírnevét. Tíz év múl-

va is úgy szeretném érezni, hogy jó ke-

zekbe került a vállalkozás.

HIRTH Olivér a KONTAKT Elektro Kft.-tirányítja ügyvezetôként. A fiatalember-nek lehetôsége volt végigjárni a rang-létrát a családi vállalkozásban. Kezdtevillanyszerelôként, majd mûszaki elô-készítô, tervezô, kereskedelmi vezetô

A jövô generációja már Fiatalok, lendületesek, aktívak és si-keresek. Keresik a lehetôségeketvagy maguk teremtik meg ôket. Kö-zös bennük, hogy fiatal koruk létérekomoly felelôsséggel járó munkájukvan, cégek, vállalatok és családokléte függ döntéseiktôl. A Dél-dunán-túli Gazdaságban most olyan bara-nyai vállalkozókkal készült mini-portrékat adunk közre, akik tapaszta-lataikkal, életfilozófiájukkal, böl-csességükkel mások számára is pél-dául szolgálhatnak. A kérdésekugyanazok, a válaszok azonban igen-csak eltérnek egymástól.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55


lett, ma pedig ügyvezetôként irányítja avállalkozásukat.




— Az édesapám által és kollégáim

segítségével felépített vállalkozás veze-

tése nagyon komoly feladat és felelôs-

ség is egyben. Édesapámtól a mai napig

rengeteg segítséget és jó tanácsot kapok.

„Jó az öreg a háznál”, aki tapasztalatá-

val, higgadtságával és megfontoltságá-

val megfogja az idônként elszabadulni

vágyó csikókat bennem. Megtanultam,

hogy a kkv-szektorban nincs fontosabb

az üzleti korrektségnél, megbízhatóság-

nál, hiszen nincs marketingosztályunk

és milliós keretünk önmagunk reklámo-

zására, így munkánk és hozzáállásunk

segített minket abban, hogy Magyaror-

szágon több mint 600 állandó partnerrel

rendelkezzünk és jelentôs exportreferen-

ciákat is felmutathassunk immár 35 or-

szágban.




lád, a munkahely?

— A jelenlegi gazdasági helyzetben

egyre inkább az export felé igyekszünk

nyitni, de ipari partnereinknek itthon is

folyamatosan rendelkezésükre kell áll-

nunk és szerencsére meg is találnak min-

ket beruházásaikkal kapcsolatban. Az el-

múlt idôben sokkal többet dolgozunk

alacsonyabb árrés mellett, de szerencsé-

re mind létszámban, mind tudásban fej-

lôdni tudtunk. Mivel családi vállalko-

zásban nôttem fel, gyerekkorom óta fo-

lyamatosan elôkerülnek a vasárnapi

ebédnél a cégünkkel kapcsolatos kérdé-

sek. Ezeket feleségemnek és édes-

anyámnak olykor nehéz elfogadnia, de

már megszokták. Markus bátyám, csalá-

di ügyvédünkként, gyakran lát el minket

hasznos gazdasági és jogi tanácsokkal.




— Nem szabad elrugaszkodni a min-

denkori gazdasági, társadalmi helyzettôl

és annak alakulásától céljaink meghatá-

rozásakor és cégünk irányításakor. Lé-

nyeges, hogy állandóan figyeljük piaca-

ink alakulását, de ugyanilyen fontos az

ismeretek bôvítése és a folyamatos je-

lenlét. Vezetési oldalról pedig elsô he-

lyen áll, hogy jól felkészült, motivált, fe-

lelôsséget vállalni hajlandó kollégákkal

vegyük körül magunkat és tudni kell de-

legálni a feladatokat.


munkavégzéshez?

— Szerencsére több dolog is tud mo-

tiválni egyszerre. Számomra adott volt a

családi vállalkozás, amit „csak” tovább

kell vezetni. Ez igazán nagy lehetôség,

de egyben hatalmas felelôsség is, ami

engem különösképpen motivál. Moti-

válnak a feladatok és a kihívások, hiszen

mindig találkozunk új igényekkel, ame-

lyeknek legjobb tudásunk szerint meg

kell felelnünk.









— Egyre inkább. A témában inkább

idézném az öreg székely bácsit, aki azt

mondta a fiának: „Nos, kisfiam, az úgy

van, hogy ha neked van egy tízesed, meg

nekem van egy tízesem, és ezeket kicse-

réljük, neked is lesz egy tízesed, meg ne-

kem is lesz egy tízesem. De ha nekem is

van egy gondolatom, és neked is van

egy gondolatod, és ezeket kicseréljük,

akkor neked is két gondolatod lesz, és

nekem is két gondolatom lesz.” Ezért

tartom fontosnak a kamarai eszmecseré-

ket, a FÜGÉT, és a Gépipari Klaszteren

belüli gondolatcseréket.




— Nyilván ezen a munkahelyen sze-

retném látni magam, körülöttem sok

nagy tudású, szorgalmas munkatárssal,

akikkel sikeres projekteket viszünk vég-

hez. Nyári hétvégéken a Balatonon ha-

józgatok a családommal, a hamarosan

elkészülô üzemanyag-cellás hajónk to-

vábbfejlesztett változatával.

VENDLER Balázs, a MarkCon Kommuni-kációs Kft. és MarkCon Informatikai Kft.ügyvezetôje, akihez elsôsorban az érté-kesítés és a cég stratégiai ügyei tartoz-nak.

Vendler Balázs 1993-ban kezdte azegyetemet, egy évvel késôbb pedig mára diákirodán dolgozott. 1995-ben meg-alapította a „KEKSZ” hallgatói szerve-zetet, ami késôbb alapítványi formábanmûködött és rendezvényszervezésselfoglalkozott. 1996 körül alapítója volt aJPTE Student Service Iskolaszövetke-zetnek, amit egy évvel késôbb már el-nökként irányított. 1998-ben befejezteminden hallgatói vállalkozói munkájátés alapítója volt a Kunetz és VendlerKft.-nek, amit 2000-ben felszámoltak.1999-ben jött létre a MarkCon Bt. kény-szervállalkozásként. Balázs 2000-bendiplomázott, ezt követôen 2x3 hónapigalkalmazottként dolgozott két pécsicégben. Itt jött rá, hogy ez nem az ô út-ja, így a már meglévô vállalkozásárafordított nagyobb figyelmet. A betéti tár-saság 2006-ban alakult át két kft.-vé,mivel egy szakmai befektetô invesztáltaz informatikai vonalba.




— Az ôszinteség, a kiszámíthatóság,

az emberi kapcsolatokra való figyelem

és a „valami más” keresése.

itt van

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság





lád, a munkahely?

— Ha prioritásokat akarok meghatá-

rozni, akkor elsô a nemzetközi piacra

való kilépés, ezt követi a termékfejlesz-

tés, a termékfejlesztés, és megint csak a

termékfejlesztés valamint a bátorság. A

fiaim büszkék rám, a feleségem ösztö-

nöz, a munkatársaim támogatnak. Azt is

fontosnak tartom, hogy a helyi kamara ír

rólam. Köszönettel tartozom édes-

anyámnak, aki iskolába járatott, édes-

apámnak, aki génjeivel megajándéko-

zott, tanáraimnak a tudásért és az élet-

nek a sok pofonért!




— A jelenlegi gazdasági helyzet se-

gít abban, hogy kitágítsam a látóköröm.

Hogy ne elégedjek meg azzal, amit ma-

gam mellett találok, mert az semmire

sem elég. A sok ennivaló kényelmessé

tesz, lustává és életképtelenné. Az éhség

éberen tart, kihegyezi az érzékszerveidet

és megtanít gyorsan futni. Ezért hát ki-

megyek külföldre és megmutatom, mi-

lyen a magyar virtus.


munkavégzéshez?

— Röviden: a teljesítménykényszer.

Már járok vele orvoshoz, de még nem tu-

dott rajtam segíteni! A viccet félretéve:

szeretek teljesíteni, az eredmények moti-

válnak, mint sokunkat. A pénz fontos, de

az önmagában nagyon kevés. Az motivá-

ló számomra, amikor egy 60 éves cégve-

zetô felhív, hogy elmondja, finom volt a

kávé, amit javasoltam neki. És mindezt

azért teszi meg, mert elismer mint em-

bert és elismer mint cégvezetôt. Ezekért

a telefonokért érdemes dolgozni.









— Pár évvel ezelôtt Rabb Szabolcs

hívott meg egy kezdeményezésre a ka-

marába. Ez volt a FÜGE. Egy tucatnyi

fiatal vállalkozó beszélt az eredményei-

rôl, önmagáról. Szerencsére ez a kezde-

ményezés ma is él és mûködik. Havonta

összejövünk és megismerkedünk 1-1 új

céggel, cégvezetôvel. De a munkám

során egyébként is gyakran találkozom

emberekkel és sokat beszélgetünk. Érde-

kelnek mások tapasztalatai, sikerei,

bukásai... mindegyikbôl nagyon sokat

lehet tanulni

— Milyen munkahelyen és mun-

kakörben szeretné látni magát 10 év

múlva?

— Szeretném, ha a cégem életképes

lenne nélkülem is. Szeretném, ha azok a

fiatal tehetséges munkatársak, akik most

nálam nagy ambíciókkal dolgoznak, ké-

pesek lennének – és persze motiváltak –,

hogy vezessék a MarkCont. Ha képes le-

szek olyan sikereket elérni, amelyek en-

gem is meggyôznek arról, hogy valóban

jó cégvezetô vagyok, örömmel oszta-

nám meg ezt a tudást tanulni vágyó em-

berekkel és foglalkoznék tanácsadással.

SZABÓ János harmadik éve ügyvezetô-ként irányítja a Qualysoft Holding pécsikirendeltségét, a Qualysoft SMESolutions Kft-t. A fiatal üzletember úgytartja: az utunk tele van kanyarokkal.Ahogy az ismeretlenbe tartunk, sohanem tudhatjuk mi vár minket a kanyarvégén, amíg meg nem látjuk. Szabó Já-nos 10 évvel ezelôtt még nem tudta,hogy ennek a cégnek lesz a vezetôje,de mindig úgy alakult, hogy a saját vál-lalkozásait irányította. Így utólagvisszatekintve már látja, hogy minden

összefügg egymással, cselekedeteinkújabbakat generálnak. 6 éve, az egye-tem elvégzése után az akkori üzlettár-sával megalapították saját cégüket,amelyben weboldalak fejlesztésévelfoglalkoztak. Tevékenységük során ren-geteg tapasztalatra tett szert a magyarkisvállalati ügyfélkör kiszolgálásában,igényeik kielégítésében. Ráadásulolyan termékeket is fejlesztett a fiatalszakember, amelyek kifejezetten ezt acélcsoportot szolgálják ki. Mintegy 2,5évvel ezelôtt a Qualysoft Holding egyközel 300 millió forint összértékû fej-lesztés levezényléséhez keresett szak-embereket, János pedig teljesen vélet-lenül, épp jókor kopogtatott az ajtaju-kon. Mindkét fél hamar felismerte a re-mek lehetôséget, és 2011-ben már aQualysoft SME felépítésén dolgoztak.




— Kommunikáció, átláthatóság és

inspiráció. Fontos, hogy munkatársaim

mindig tisztában legyenek az összes

minket érintô információval, legyen az

jó vagy rossz. Szeretem a döntéshozatal-

ba bevonni ôket is, hiszen minél többen

gondolkozunk el egy problémán, annál

jobb megoldást tudunk találni.




lád, a munkahely?

— Minden percnyi elvégzett munká-

val tapasztalatokat szerzünk, fejlôdünk.

A munkánk során állandóan új kihívá-

sokkal szembesülünk, ezek megoldásá-

hoz folyamatosan képezzük magunkat.

Ráadásul hihetetlenül szerencsés va-

gyok, amiért a világ legjobb felesége kí-

sér utamon. Mindig mindenben támogat,

és megérti, ha éjszaka is dolgozunk a

céljaink eléréséért.




— Csakis tôlünk függ, mit érünk el.

Természetesen a gazdasági helyzet nem

ideális a lendületes fejlôdésre, de renge-

teg új lehetôséget teremt. Azok a vállal-

kozások, amelyek nem tudnak alkalmaz-

kodni, sajnos tönkremennek, azonban a

helyükre folyamatosan újabbak lépnek.



Ôk új gondolkodásmódot és mentalitást

hoznak.


munkavégzéshez?

— A legnagyobb motiváló erô az,

hogy semmi sem örök. Minden változik,

állandóan új igényeknek kell megfelelni.

Ha nem követjük a trendeket és nem al-

kalmazkodunk az új körülményekhez,

könnyen idejét múlttá válhatunk. A retro

ugyan divat, de nem a mi szakmánkban.









— Számtalan üzleti kör, üzleti reg-

geli, megbeszélés ad lehetôséget a talál-

kozásra. Sôt, mi is épp elôkészítünk egy

rendszeres programot ügyfeleink számá-

ra, ahol abban segítünk nekik, hogy

megismerjék a többiek szolgáltatásait és

megoszthassák egymással tapasztalatai-

kat. Az ilyen pár órás találkozók rendkí-

vül hasznosak, hiszen a mások sikerei-

bôl inspirációt meríthetünk és új célokat,

kapcsolatokat építhetünk.




— Amikor a jövômre gondolok,

mindig a családom jut eszembe. Szeret-

ném a lehetô legtöbb idôt velük tölteni.

Ennek a célnak az eléréséhez pedig a

Qualysoft SME a legjobb eszköz. Sze-

retnénk egy olyan céget felépíteni,

amely biztos megélhetést nyújt, ahol

mindenki élvezettel végzi a munkáját, az

új célok pedig motivációt jelentenek.

BARTOS Réka az Öko-Trade Környezet-védelmi és Víztechnikai Kft. ügyvezetô-jeként dolgozik. 20 éve mûködô csalá-di vállalkozás az Öko-Trade Környezet-védelmi és Víztechnikai Kft., amelyetRéka édesapjával együtt irányít. A fiatalcégvezetô közgazdászként végzett, 18éves kora óta dolgozik, a munka mel-lett végezte a fôiskolát. Az évek soránfolyamatosan építette a karrierjét. Ke-reskedelmi és gazdasági vonalon tevé-kenykedett és sikerült elég hamar kö-

zép- majd felsôvezetôi pozíciókat be-töltenie. Már a jelenlegi munkahelyeelôtt is ügyvezetôként dolgozott egynemzetközi kereskedelmi cégnél. 10 évalatt sikerült elérnie azt, hogy a 0-rólvégigjárva a lépcsôket eljusson az ügy-vezetôi szintig a vállalkozási szférá-ban. Réka hamarosan 30 éves lesz ésaz a vágya, hogy születésnapi ajándék-ként addigra elsô önálló vállalkozásátis elindítsa a családi ügyvezetôi szerepmellett.




— Édesapámtól megtanultam, hogy

az egyenes, korrekt, tiszta elvek a köve-

tendôk. Én is ebben a szellemben dolgo-

zom. A következetességben, precizitás-

ban és a megbízhatóságban hiszek.




lád, a munkahely?

— Folyamatosan, minden nap tanu-

lok valamit. Mindig vannak új lehetôsé-

gek, nyitott szemmel kell járni. Szeren-

csére a családom minden segítséget

megad ahhoz, hogy elérjem a céljaimat.




— A kitartó, következetes magatar-

tás hozta nekem eddig is a sikert. A gaz-

dasági helyzet mindig változik, tudni

kell elfogadni és folyamatosan idomulni

hozzá. Figyelni az új lehetôségeket,

megoldásokat. A környezeti hatások

nem tudják megtörni a sikert és a maga-

biztosságot, legfeljebb csak nehezebbé

teszik az utat.


munkavégzéshez?

— Szeretek rendszereket, stratégiákat

felépíteni. Ez mindig egy folyamat és

minden nap egy lépés ahhoz, hogy elér-

jem a végcélt. Motivál a végeredmény el-

érése, de közben nagyon élvezem az oda-

vezetô utat. Plusz motiváció a családom,

a párom, mert büszkék rám és ez jól esik.









— Azt gondolom, hogy nagyon fon-

tos a közösségi élet. Olyan emberekkel

találkozni, beszélgetni, akik hasonló

energiával, kvalitással rendelkeznek,

mint én. Szakmai, emberi oldalról is

megismerni új embereket. A FÜGE

Klub tagja vagyok, amely fiatal, ambici-

ózus vállalkozókból álló csapat.




— 10 év múlva is a családi, valamint

a saját vállalkozásom élén szeretnék ak-

tívan tevékenykedni.

Ifj. RAJNAI Attila a Rati Kft. ügyvezetô-je, a cég vállalatvezetôi székét édesap-ja 2001-ben bízta rá. Emellett a termék-fejlesztést irányítja 2007 óta. Ekkordöntötték el, hogy saját fejlesztésûmárkacsalád építésére fognak kon-centrálni a jövôben. A családi vállalko-zásban Attila képviseli a második ge-nerációt, az idén lesz 20 éve annak,hogy a Ratinál dolgozik. Az elsô 8 év-ben mûszaki és marketing területenigyekezett a gyakorlati tudását minélkomplexebbé tenni ahhoz, hogy egy-szer képes legyen egyedül is sikeresútra vezetni a csapatot.




CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Szerintem egy üzleti vállalkozás

sikere nagy részben függ attól, hogy az

ember mennyire szereti azt, amit csinál.

Sôt, nem csak pusztán szeretetrôl van

szó, kell hozzá egyfajta szenvedélyes el-

kötelezettség. Másrészt csak úgy érde-

mes belefogni bármibe, hogy abban a

legjobbak akarjunk lenni. Harmadrészt

pedig szükséges, hogy értelmes mértékû

profit legyen a tevékenységünkben, ami

lehetôséget teremt a folyamatos fejlô-

désre. E három dolog metszetében érde-

mes vállalkozni.




lád, a munkahely?

— Vannak még innovatív terméköt-

leteink az autófelszerelési piac számára,

amiket mindenképpen szeretnénk meg-

valósítani és bejutni egyre több autógyár

opcionális kínálatába. Ezen felül telje-

sen új utakat nyithat a vállalat termékei-

ben, technológiájában, folyamataiban,

menedzsment munkájában felgyülemlett

tudás rendszerezése és hasznosítása. De

az energiahatékony mûködés terén is

rengeteg izgalmas és motiváló feladat

vár még ránk. A csapatom és a családom

mindenben mögöttem áll.




— A siker leginkább szerencsefüg-

gô. Ezt az elhíresült mondás értelmében

gondolom, azaz, hogy a szerencse nem

más, mint amikor a felkészültség talál-

kozik a lehetôséggel. De nagyon fontos

tényezônek tartom, hogy melyik lehetô-

séggel foglalkozik a vállalat és melyik-

kel nem. Még akkor is merünk nemet

mondani, ha kecsegtetônek tûnik vala-

mi. Azt hiszem a legnagyobb hiba, amit

a cégvezetôk el szoktak követni, hogy

nem megfelelô szintûek a rendelkezésre

álló erôforrások, vagy elaprózzák úgy-

nevezett több lábon állásra, netán cse-

kély a motivációs szint. Az elmúlt évek

gazdasági nehézségei közepette sem ve-

szítettük el a lendületünket és kitartóan

járjuk az utunkat. Sajnos, a társadalmi

nehézségek begyûrûznek hozzánk is,

munkatársaim életvitelének nehézségei

is gyakran felbukkannak és hatnak a kö-

zös munkára, de ezeket a negatív hatáso-

kat igyekszünk egyfajta gondoskodó és

elôremutató háttérrel kompenzálni.


munkavégzéshez?

— A közös célok elérésének vágya

és a közös sikerek megélésének öröme.









— Nagyon is szükség van rá! Ma-

gam is tagja vagyok a FÜGE csoport-

nak, ami ezzel a szándékkal szervezô-

dött és jelenleg is aktívan mûködik.

HERBÁLY István, az RG Net Kft. ügyveze-tôje, a PTE-n szerzett mérnök informati-kus diplomával kezdett el dolgozniprogramozóként 2001-ben az RG Stúdi-ónál. Eközben levelezôn végezte azSZTE-n a programozó matematikusképzést (2004). A tanulmányok befejez-tével így már munkatapasztalata is volt.2005-ben körvonalazódott a lehetôség,hogy társtulajdonosként vezetheti azakkor alapított RG Net Kft.-t, és ahogyIstván fogalmaz: elég konkrét elképze-lésekkel vágott neki a cég felépítésé-nek.




— A cégvezetést 25 évesen kezd-

tem, ma már 33 vagyok. Nagyon sok do-

log változott ez idô alatt, a szempontok,

az elvek és természetesen én magam is,

hiszen rengeteg dolgot tapasztaltam meg

a vállalkozói lét elônyeibôl és hátránya-

iból is. Az elsô években az IT szinte

minden területével foglalkozni szeret-

tem volna, sokkal több kockázatot vál-

laltam egyes projekteknél, és sokkal

több idôt áldoztam a munkára. Ma már

fontosabb, hogy megtaláljam azokat az

embereket, akik a cég adott ágazatához

legjobban értenek, és rájuk bízzam ezek

vezetését, hiszen egy ember nem tud

ennyi területtel megfelelô szinten foglal-

kozni. Az elv a decentralizálás, mivel a

tôlünk elvárt rugalmasságot, minôséget

csak így tudjuk minden területen bizto-

sítani. Ez sokat segít abban is, hogy a

több mint 20 munkatárs (és családjaik)

stabil anyagi hátterét biztosítani tudjuk,

illetve az ezzel járó nem kis felelôsség

több ember vállán nyugodjon.




lád, a munkahely?

— Azt hiszem a továbbfejlôdést

pont az elôbb említett elvek következe-

tes végigvitele fogja elhozni. Ezt ma

már a munkatársak is értik, látják, és

maximálisan kiveszik belôle a részüket.

A család pedig ennek szerencsére csak

az elônyét fogja élvezni, hiszen így több

idô lesz rájuk.






— Ha meg tudnám mondani, mitôl

függ a munkahelyi siker, valószínû mil-

liókat keresnék különbözô tréningek tar-

tásával. De komolyra fordítva: a legfon-

tosabb talán az együttmûködés. A mun-

katársakkal, az ügyfelekkel, a beszállí-

tókkal. Egyenrangúan, partnerként ke-

zelni mindenkit, hiszen ebben a gazda-

sági, társadalmi helyzetben egymásra

vagyunk utalva.


munkavégzéshez?

— A távlati célok, és hogy tudom,

azok eléréshez milyen lépéseket kell

megtennem.









— Azt gondolom, óriási szükség van

ilyenre, és nagyon szerencsésnek gondo-

lom magam, hogy lehetôségem van ha-

sonló emberekkel találkozni, beszélget-

ni. Tagja vagyok a Lakics Péter által

életre hívott, és jelenleg Vendler Balázs

által elnökölt Fiatal Üzletemberek Gaz-

dasági Egyesületének. Itt abszolút nyi-

tott a lehetôség a beszélgetésre, a vitára,

a tanulásra. Emellett a kamarán keresz-

tül több olyan cégvezetôt is van szeren-

csém ismerni, akik példaképek lehetnek

bármely fiatal vállalkozónak.



múlva?

— Sem a munkahelyen, sem a mun-

kakörben nem szeretnék változást, de

örülnék – a 10-es számnál maradva – ha

tized ennyi munkával, tízszer ennyi hoz-

záadott értéket sikerülne elôállítani!

LENGVÁRSZKY Szabolcs a telekommu-nikációval: mûholdas internet- és adat-átviteli szolgáltatásokkal foglalkozó RGNetworks Kft. tulajdonosa és ügyveze-tôje. A fiatal üzletember diplomaszer-zés után csak annyit tudott, hogy „vala-mi nagyot szeretne alkotni, értéketteremteni”. A szakmája (okl. település-mérnök) miatt és az egyetemi évekalatt szerzett tapasztalatok, külföldi ta-

nulmányutak alapján úgy gondolta,hogy itthon nem lesz számomra túl soklehetôség. Közben másként alakult éstalán a szerencse is közrejátszott ab-ban, hogy találkozott az anyavállalatügyvezetôjével. A cégalapítás és -ve-zetés azelôtt csak tankönyvekbôl is-mert feladatok voltak számára, nemvoltak egyszerûek tapasztalatai, deszorgalommal, utánjárással és az anya-vállalat vezetôi segítségével mindentsikerült megoldania.




— Néhány szóban megfogalmazha-

tó: alaposság, kitartás/rámenôsség, kö-

vetkezetesség, becsületesség, alázat!




lád, a munkahely?

— Az idô múlásával, a cég növeke-

désével egyre több tapasztalatra, kap-

csolatra és új üzleti lehetôségre teszek

szert, amely magával hozza a fejlôdés

vágyát. Számomra fontos a fejlôdés, ter-

veim között szerepel más tevékeny-

ség(ek) elindítása is. Szerencsére a kör-

nyezetem támogató, igyekszem külön-

választani a feladataimat és teszek azért,

hogy mindenre kellô figyelmet (sajnos,

idôt nem mindig) tudjak fordítani!




— Ki mit él meg munkahelyi siker-

nek, ennek a fogalomnak sokféle lehet a

tartalma, így az is, hogy mitôl függ. Az

én tapasztalataim alapján több tényezô

együttállásával jön a siker. Egyik a ter-

vezés (rövid és hosszú távú tervek, cég-

felépítés a növekedéshez vagy éppen

csökkenéshez, értékesítési stratégiák),

másik az optimálisan befektetett

idô/munka/pénz. Harmadik tényezôként

említhetem, hogy értsük, használjuk,

szeressük termékünket, szolgáltatásun-

kat, negyedikként a kidolgozott mûkö-

dési folyamatokra, rendszerekre gondo-

lok, amelyeket idônként megvizsgálunk.

Ötödik tényezô a jó csapat, aki mûköd-

teti az elôzôekben felsorolt folyamato-

kat. De fontosnak tartom azt is, hogy fi-

gyelmet szenteljek a csapatra, a munka-

társakra és nem utolsó sorban meg kell

említenem a támogató, biztos, boldog

családi és magánéleti hátteret.

2010-ben, a gazdasági környezet

változásakor indult vállalkozásunk és

azóta csak növekedtünk! Ez annak is kö-

szönhetô, hogy egyrészt a nulláról –

ügyfélállomány nélkül – kezdtük, más-

részt, hogy egyedi, hiánypótló a szolgál-

tatásunk, van is rá igény, így nekünk a

megismertetésen kell dolgoznunk. Eh-

hez építettük fel a partnerstruktúráinkat.

Persze, nem minden számításunk jött be

az évek alatt, de igyekszünk mielôbb

korrigálni a hibákat. A jelenlegi gazda-

sági helyzetben azt érezzük, hogy mind

a vállalkozások, mind a magánszemé-

lyek rendkívül árérzékenyek. Ez kissé

nehezebbé teszi a tevékenységünket, de

igyekszünk mindig megoldást találni

ügyfeleink, partnereink igényeire.


munkavégzéshez?

— Ez egy összetett kérdés, de alap-

vetôen: a sikerre való vágy! A siker le-

het: jól mûködô vállalkozás elégedett

ügyfelekkel, partnerekkel, hosszú távú

fenntarthatósággal, munkatársakkal

akik, szívesen dolgoznak a cégben, de

szólhat arról is, hogy megélhetést bizto-

sítsunk másoknak és saját magunknak.

Emellett a siker szakmai elismerést, is-

meretséget is jelent (pl. hogy interjút kér

a Dél-dunántúli Gazdaság) és szólhat

egzisztencia megteremtésérôl, fenntartá-

sáról, az életszínvonal növelésérôl is.






CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság10




— Gyakorlatilag a felsoroltak közül

mindenre van lehetôségem, és élek is

velük! Szerintem nagyon fontos, hogy

egy vezetô minél szélesebb látókörû le-

gyen, és több véleményt, ötletet, esetta-

nulmányt látva, hallva hozzon döntése-

ket, ne csak a saját magában elgondolt

verziót vegye számításba. A döntés per-

sze mindig a vezetô feladata!



múlva?

— Mint említettem, több tevékeny-

séget is szeretnék elindítani a közeljövô-

ben a jelenlegi mellett. A mostani és a

tervezett vállalkozásokba az elkövetke-

zô években még sok energiát/idôt/pénzt

kell beletenni. Nos, ha jól csinálom, ak-

kor tulajdonosként szeretném segíteni

azokat 10 év múlva!

OROSZ Norbert az RPT InnoteQ Kft. pro-jektmenedzsere. A név egy mozaikszó,amelybôl az RPT jelentése RapidPrototyping (gyors prototípus gyártás),az InnoteQ pedig az innováció, techni-ka, és az IQ szavakból áll össze. A vál-lalkozás egy néhány fôs ipari formater-vezô és mérnökiroda, amelyben Nor-bert szerepe az üzletszerzés, üzletfej-lesztés, projektmenedzselés. A fiatalüzletember 2006-ban a budapestiIndustria kiállításon látott elôször 3Dnyomtatót és nagyon megtetszett neki.Akkor még felfoghatatlannak tûnt szá-mára, hogy egy berendezéssel készhasználati tárgyat, prototípust lehet el-készíteni költséges szerszámok nélkül.Egy mérnök barátjával (Sipos Tiborral)sokat beszélgettek errôl az új technoló-giáról és arról, hogy milyen lehetôsé-gek kínálkoznának, ha alapítanánakegy vállalkozást. Mivel a mérnök barát-nak egyetemi évei alatt (BME) a 3Dnyomtatás volt az egyik kedvenc témá-ja, Orosz Norbert pedig nagy lehetôsé-get látott benne, még azév végén meg-alapították a vállalkozásukat. Egy ideigmindketten a munkahelyükkel párhuza-mosan építgették a céget, nemsokárapedig már teljes munkaidejükben csakezzel foglalkoztak. Norbert útja nem

egyenesen vezetett a vállalkozásba aziskolából. A „kis” Pollack elvégzéseután egy pécsi vegyiáru nagykereske-désben kezdett el dolgozni mint raktá-ros. Innen szeretett volna elôbbre jutni,ezért tovább képezte magát gazdaságiterületen. Fôiskolás évei alatt és utántöbb szektorban kipróbálta magát, kü-lönbözô cégeket képviselt, és egyre je-lentôsebb feladatokkal bízták meg.Ezekben a munkakörökben széles kap-csolati hálót sikerült kialakítania.




— Az egyik alapelvem a korrektség

– mindenki felé. A másik, hogy hálózat-

ban dolgozzunk másokkal, még akár a

konkurens vállalkozásokkal is. Kis cég-

ként a növekedés és az elôrejutás egyik

motorja lehet a helyi együttmûködések

erôsítése más cégekkel, szervezetekkel.




lád, a munkahely?

— A kamarai Enterprise Europe

Network hálózat tagjaként jelenleg kül-

földi piacok felé „tekintgetünk”. Kor-

szerû technológiánk által versenyképes

szolgáltatásokat tudunk külföldre expor-

tálni. A családom támogat a céljaim

megvalósításában.




— Szerintem a siker egyik fontos al-

kotója a kitartás és a kudarc utáni felál-

lás képessége. Hála Istennek, a jelenlegi

gazdasági helyzetben is növekedni tud-

tunk és tudunk. Vannak természetesen

nehézségeink, de eddig sikerült ezeket

legyôznünk. Kollégáimmal úgy gondol-

juk, hogy a próbák során felszedett ta-

pasztalatok által megerôsödünk. Persze

amikor benne vagyunk, akkor nem

olyan egyszerû, mint ezt most elmonda-

ni.


munkavégzéshez?

— Fôként az értékteremtés. Ezáltal

pedig anyagi jólétet szeretnék biztosíta-

ni a környezetem számára. Másrészt az

innovatív tevékenységek önmagában

motiválnak, folyamatosan sarkallnak a

jobb megoldások keresésére.









— Némely területen igen, de szíve-

sen venném, ha több lehetôségem lenne

ilyen típusú kapcsolatok kialakítására.

Szeretek tanulni az elôttem járók példá-

iból. Vannak olyan kérdések, amelyek

folyamatosan foglalkoztatnak és kere-

sem a válaszokat. Szerintem a folyama-

tos fejlôdés egyik alapja az újdonságok-

ra való nyitottság, a meglévô értékek

megbecsülése mellett. Ezt például hiá-

nyolom. Véleményem szerint nagy érték

egy „öreg motoros” vállalkozó tapaszta-

latainak, sikereinek vagy esetleges ku-

darcainak a megosztása. Azt gondolom,

hogy az az életbölcsesség, amit egy több

évtizede pályán lévô vállalkozó meg

tudna osztani fiatal kollégáival, sokat

lendíthetne a helyi cégek növekedésén.

A sikerekbôl inspirációt lehet nyerni, a

kudarcokból le lehet vonni a tanulságot

és talán ki lehet kerülni azokat.




— A jövôt természetesen az RPT

InnoteQ Kft. keretein belül képzelem el.

Terveink és reményeim szerint 10 év

múlva mind a hazai, mind az európai pi-

acon a szakterületünkön erôs, több em-

bernek munkahelyet biztosító vállalko-

zás leszünk. N.T.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Kamaránk hagyományosan minden év végénmegrendezi kétnapos adófórumát. Így volt ez2012 végén is. December 3, 4-én a NAV szak-embereitôl kaptunk átfogó képet az újonnanelfogadott adójogszabályokról. Kicsit nyers,új volt még az információ, hiszen akkor mind-össze egy hete fogadta el az Országgyûlés.De azért sok olyan dologra világítottak rá azelôadók, amelyek alkalmazása nagyban segí-tette a munkánkat.

Általában április végén, május elején szok-tunk még összejönni, hogy a társasági adó beval-lás, beszámoló készítéshez segítséget kapjunk.

De 2012. december 22-én – mikor a könyve-lôk már úgy gondolták, hogy fellélegezhetnek azÁFA és a társasági adó feltöltés után – elfogadtáka 2012. évi CCVIII törvényt, mely az Egyes törvé-nyeknek a központi költségvetésrôl szóló törvénymegalapozásával összefüggô, valamint egyéb

célú módosításáról – gyönyörû címet kapta. Ésebben volt eldugva jó pár olyan módosítás, amelyjelentôs hatást gyakorolt a vállalkozókra. Ezértvolt szükség arra, hogy elôrébb hozzuk, és kibô-vítsük az adófórumunkat. A NAV szakembereitôlhallottunk tájékoztatást.

Elsô elôadónk Beke Ibolya igazgató volt, akia tôle megszokott alapossággal, tudással mond-ta el nekünk a szociális hozzájárulási adó 12 félekedvezményének igénybevételéhez szükséges

Közbeszerzés az egyetemen– helyi beszállítókkalNagy sikerrel zárult a Pécsi Tudományegye-tem és a kamara tavalyi kezdeményezésénekfolytatásaképpen szervezett rendezvény. Aközel 70 fôs létszámú hallgatóság örömmelvette az egyetem által képviselt új irányt, mi-szerint a jogszabályok adta kereteken belüligyekszik helyi beszállítóktól rendelni.

Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara elnöke megnyitójában ráirá-nyította a figyelmet a régió, azon belül a megyegazdasági helyzetére, kiemelte a Pécsi Tudo-mányegyetem, mint a megye legnagyobb foglal-koztatójának szerepét.

Ruzsa Csaba, a Pécsi Tudományegyetemnagyberuházásokért felelôs gazdasági fôigazga-tó-helyettese irányításával képet kaphattak a vál-lalkozások az új irányvonalakról.

Az eddigi gyakorlat szerint többször is elôfor-dult az a sokak számára ismerôs eset, mikor a ki-adott feladatot a mindössze egyszer látott fôvál-lalkozó alvállalkozójának alvállalkozója látta el.Sokszor problémák támadtak az információáram-lással, a kivitelezés minôségével, majd a fizetésihatáridôkkel is. Ezen az egyetem a jövôben úgysegít, hogy a helyi vállalkozások körébôl adatbá-zist épít, akik számára közvetlen ajánlattételi fel-hívásokat tehet közzé.

A vállalkozói kör megbízhatóságának ellen-ôrzésében a kamara közremûködik.

Szó esett az ajánlattételekkor legsûrûbbenelôforduló hibákról, formai és mûszaki követel-ményekrôl, referenciaigényekrôl, bírálati szem-pontokról is Kuthy Ágnes igazgató kiváló tolmá-csolásában.

A Rabb Szabolcs kamarai osztályvezetô ál-tal moderált fórum keretében lehetôség nyíltkonkrét kérdések megvitatására.

Kitûnt, hogy a vállalkozásokat leginkább a bí-rálati szempontok súlyozása zavarja, azaz, hogysokszor két egyenlô pályázat közül az árban ala-csonyabb gyôz a szakmailag nívósabb ellen. Báraz egyetem vezetése tisztában van ennek kocká-zataival, az ok lényegében kívül keresendô: költ-ségvetési intézményként nem tehet mást.

Üdvösek a bürokrácia ellenében tervezett lé-pések is. A jövôben a közhiteles nyilvántartások-ból elérhetô adatokat az egyetem nem fogja be-kérni.

Ruzsa Csaba kitért a sokakat érdeklô témá-ra: az egyetemi fizetési szokásokra és likviditás-ra, elismerve a 60 napos fizetési határidô létét, il-letve a tandíjfizetési idôszakokban érezhetô fize-tési moráljavulást, de megnyugtató választ adottarra vonatkozóan, hogy minden számla kifizetés-re kerül.

Fontos információ, hogy május 1-jétôl elér-hetô lesz a PTE honlapján egy adatbázis, mely-ben az egyetem számára szolgáltatni és beszál-lítani kívánó vállalkozások regisztrálhatnak. Errôla kamara hírlevélben értesíti majd a vállalkozá-sokat.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján mármost is elérhetô egy cca. 31 oldalas, az egyetemfelhívásait tartalmazó anyag.

A közbeszerzésekrôl szóló törvény nem egykönnyen értelmezhetô, mintegy 140 oldalas jog-szabály. A kamara elôzetes kérdôívébôl megtud-tuk, hogy a megkeresett vállalkozások jó részeszívesen dolgozna a közbeszerzésben, de hozzánem értés miatt nem mer belevágni.

A kamara 2006 óta oktat közbeszerzési refe-renseket – 2013. május közepén újabb tanfolyamindul.

Dr. Kéri István összefoglalójában elmondta,hogy az egyetem és a kamara közti együttmûkö-dés ékes jele volt ez a rendezvény is, mert végrenem a párhuzamos beszéd, hanem a párbeszédérvényesül – ezt a vállalkozások is látják.

A „win-win” pozíció elérése a cél, vagyishogy a felek mindegyike gyôztesnek érezze ma-gát az együttmûködésben.

Különösen fontos ez most, amikor a vállalko-zókat nyomasztó terhek napról napra nônek, ésnem csak a szakmai munkával, beszerzéssel ésügyfélszerzéssel, de az adózással, jogszabályok-kal, munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozóminden egyéb szabállyal is tisztában kell lenniüka szereplôknek.

Császár Gergely

Elôtérben az adóváltozások

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A nagy múltú Pécs Expo idén 29. alka-lommal kerül megrendezésre. Az álta-lános kiállítást és vásárt hat év kiha-gyás után tavaly rendezte meg az ExpoSzervezô Kft., amely bebizonyította: aDél-Dunántúlon van létjogosultsága avásárnak. Tavaly 146 kiállító mintegy10 ezer látogatót vonzott az Expo Cen-terbe. Ezeket a számokat idén június6-a és 9-e között szeretnék meghalad-ni a szervezôk, akik a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamarávalösszefogva több újdonsággal készül-nek a kiállításra. A vásár célja, hogymegerôsítse a régió gazdasági szerep-lôinek együttmûködését, megmutat-hassák értékeiket és kiaknázzák aszemélyes kapcsolatokban rejlô lehe-tôségeket. További cél, hogy a régióvállalkozásai koncentráltan bemutat-kozhassanak a partnereiknek és anagyközönségnek, segítve ezzel a ke-reslet élénkítését, a cégek talpon ma-radását, növekedését. Tavaly több kiál-lító is rendkívül sikeres volt, a szerve-zôk szeretnék, ha ez idén még inkábbígy lenne. Ennek érdekében igyekez-nek minél több látogatót a kiállításracsábítani. Mivel a Pécs Expo idejealatt zajlik a POSZT, a színházat szere-tô, más városból érkezô érdeklôdôkrészvételére is számítanak, hiszen ezegy új, más jellegû, nappal, délelôttelérhetô program lehet az ô számukra.Kiállítók jelentkezését várják a szer-vezôk az [email protected] címre, il-letve a 06 30 99 40 520 vagy 06 209461 881 telefonszámra. A www.pec-sexpo.hu honlapon lehet választani amég szabad kiállítási területek közül.

Szakmai programokaz idei Pécs ExpónA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara felvállalta az idén június 6-9

között megrendezésre kerülô Pécs Ex-

po nemzetközi kiállítás és üzletember

találkozó szakmai támogatását. A négy-

napos rendezvényt – a kiállítás szerve-

zô közremûködésével – a kamara szer-

vezésében hivatalos és szakmai rendez-

vények kísérik, esélyt adva a vállalko-

zók számára, hogy megmutassák vál-

lalkozásaik értékét és kiaknázzák a sze-

mélyes ismertségben és együttmûkö-

désben rejlô további gazdasági lehetô-

ségeket.

A kamarai Enterprise Europe

Network iroda és többek között az újvi-

déki és spliti iroda, valamint a Magyar-

Ukrán Vegyes kamara társszervezésé-

ben június 6-án délután nemzetközi üz-

letember találkozót rendez a vásár mel-

lett. A professzionális üzletember talál-

kozók szervezésére fejlesztett szoftver

támogatja a vállalkozások tárgyalásai-

nak elôzetes leszervezését. A regisztrá-

ció után a vállalkozás feltölti ajánlatát,

profilját, amit a külföldi irodák pro-

motálnak, így segítve a nemzetközi

partnerek regisztrációját.

A regisztráció díjmentes, a tárgyalá-

sok munkanyelve angol, de a tárgyaló-

partner függvényében más nyelv is le-

hetséges (magyar, horvát, német, szerb,

ukrán). Online regisztráció: http://

www.b2match.eu/pecsexpo2013

Magyar-Horvát Gazdasági Napot

szervez a kamarai Magyar-Horvát Ta-

gozat június 6-án a Pécs Expón.

feltételek gyakorlati alkalmazását. Ezen túl mégkét nagyon izgalmas témát érintettünk: az ügyve-zetôk jogviszonyát (2012-tôl változott) és aKATA-s adóalanyok járulékfizetését. Ez azért isvolt nagyon fontos, mert december 22 elôtt mégkedvezôbb járulékfizetés vonatkozott azokra,akik kisadózó vállalkozás mellett másik kft-ben isügyvezetôk voltak.

Ezek nagyon fontosak, és a vállalkozók zse-bét jelentôsen csökkentheti, ha nem kellô körül-tekintéssel választjuk meg a jogviszonyokat. Mitis jelent ez:— egyéni vállalkozó, ha mellette társas vállal-

kozó is, és egyikben katás, akkor mindkettô-ben fôállású, azaz 50.000 Ft katát és 77-80.000 Ft járulékot fizet.,

— két társas vállalkozásban tag, egyikbenkatás, szintén mindenhol fôállású

— aki felsôfokú intézményben tanul, ô is fôfog-lalkozásúnak tekinthetô

— és nem adódnak össze a több munkáltatónállevô órák, pl. 2 db 4 órás mellett is fôfoglal-kozású.E témákon túl hallottunk az Áfa változásairól,

a tételes bevallás gyakorlati használatáról. A kétúj adónem a kisadózók tételes adója (kata) és akisvállalati adó (kiva) módosításáról, az adatszol-gáltatás gyakorlatáról.

Nagyon gyakorlatias téma volt a szakképzé-si hozzájárulás elszámolása. Ez a törvény 2012januárjával változott jelentôsen. Közösen értékel-tük az elsô év tapasztalatait. 2013-ban már ismétúj bevallásban adunk számot a szakképzési hoz-zájárulás havi mértékérôl.

Nagy érdeklôdéssel vártuk utolsó elôadón-kat, Kormányné Dr. Ambrus Erzsébetet, aki azonline pénztárgépek bevezetésérôl adott tájékoz-tatást. Bár több minden világosabb lett már, demég mindig rengeteg dolgot nem szabályoztak.Például még mindig nem kaphatók olyan gépek,amelyek alkalmasak a törvényi megfelelésre. Abevezetés ütemezésérôl február 13-án jelentmeg a rendelet, és eszerint május 1-gyel kell be-vezetni az online pénztárgépek használatát.Háát, még van egy hetünk...

Vártuk a támogatással kapcsolatos híreket,de elôadónk is csak a sajtó információit tudtamegosztani velünk. Azóta már kiderült, hogy amértéke 50.000 Ft/darab és max 5 darab cseré-jéhez kaphat támogatást 1 vállalkozás. És ami alegtöbb kkv-nél meghiúsítja az igénylést, nem le-het adótartozása a cégnek. Így azt hiszem, hogyszámos kisbolt június 30 után inkább a bezárástválasztja, mert önerôbôl nem lesz képes a pénz-tárgép cseréjét megvalósítani.

Kamaránk egyre több olyan fórumot tart, soktémában, ami a cégvezetôknek szól, de általá-ban csak a könyvelôt küldik.

Ezen a fórumon is felhívom a vállalkozásokvezetôit, hogy vegyék igénybe rendezvényeinket,szerezzenek információt elsô kézbôl.

Nyul Éva

Regionális kiállítás sok

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Az esemény fô témája Horvátország

EU-s csatlakozása és következményei a

magyar-horvát gazdasági kapcsolatok-

ra, mely témáról Scherczer Károly, Ma-

gyarország Zágrábi Nagykövetségének

külgazdasági szakdiplomatája fog elô-

adást tartani. A 11.00 órakor kezdôdô

gazdasági fórumot délután 14.00-tól

magyar-horvát üzletember találkozó kö-

veti. Jelentkezés online:

www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfej

lesztes/rendezvenyek/magyar-horvat-

gazdasagi-nap-a-pecs-expon-8592

A Baranya Megyei Kormányhivatal

szakhatóságainak együttmûködésével

hatósági fórumra kerül sor június 7-én.

A rendezvény elôadói naprakész infor-

mációt szolgáltatnak a vállalkozók ré-

szére ellenôrzéseik tapasztalatairól, a

jellemzô hibákról és a hatósági szervek

mûködésérôl. Jelentkezés online:

www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesz

tes/rendezvenyek/hatosagi-forum-a-pecs

-expon-8608

Az export-finanszírozás és lengyel

gazdasági együttmûködési lehetôségek

tájékoztató fórumon június 7-én az ex-

porttámogatás lehetôségekrôl (Magyar

Export-Import Bank Zrt.) valamint a

lengyel gazdasági és vállalkozói együtt-

mûködési lehetôségekrôl kapnak infor-

mációt az érdeklôdôk. Az elôadások

után a helyszínen konzultációs lehetôsé-

get biztosítanak az elôadókkal.

Jelentkezés online: http://www.

pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/ren

dezvenyek/export-finanszirozas-es-

lengyel-gazdasagi-egyuttmukodesi-

lehetosegek-tajekoztato-forum-8591

Vásári megjelenés kamarai támogatássalA kamara pályázatot hirdetett a Pécs

Expón való ingyenes, illetve kedvezmé-

nyes kiállítói megjelenésre baranyai

vállalkozók számára. A beérkezett – a

kiírásnak megfelelô – pályázatokat

szakértô zsûri bírálta el és 50 helyi vál-

lalkozás kapta meg a lehetôséget a kiál-

lításra. Az egységes standokon megjele-

nô kiállítók olyan képzésen is részt vet-

tek, melynek célja, hogy részletes infor-

mációkat kapjanak a saját tevékenysé-

gük népszerûsítését célzó marketing le-

hetôségekrôl, a vásári megjelenés haté-

konyabbá tételérôl.

Válassz jó pályát!A térség vállalkozói számára egyre na-

gyobb kihívást jelent a szakképzett mun-

kaerô utánpótlás hiánya. Ugyanakkor a

felsôfokú, egyetemi keretben továbbta-

nulni nem szándékozó fiatalok számára

sem ismertek a helyben tanulható szak-

mák, hiányszakmák, melyekben itt hely-

ben elhelyezkedhetnének. A Pécs Expón

a kamarai Pályaválasztási Pavilonban ôk

ismerhetik meg egy-egy szakma szépsé-

geit, neves képviselôjét, az adott képzést

biztosító – kamarai támogatással megje-

lenô – iskolát és gyakorlati képzôhelyét.

A négynapos rendezvénysorozat kereté-

ben a diákok a pályaválasztásukat elôse-

gítô teszteket tölthetnek ki, szüleik is tá-

jékoztatást kapnak a képzôintézmények-

tôl, egy-egy szakma követelményeirôl

és a végzettség birtokában ellátható

munkakörökrôl.

Hatékony energia felhasználásMind a vállalkozói szféra, mind a lakos-

ság számára egyre fontosabbá válik az

energiafelhasználás csökkentése és ol-

csóbbá tétele. A Zöldenergia és Kékgaz-

daság Pavilonban a rendezôk kedvez-

ményes megjelenést biztosítanak olyan

vállalkozások, szervezetek részére, me-

lyek a megújuló energia felhasználásá-

hoz kapcsolódó termékkel vagy szolgál-

tatással rendelkeznek és fontosnak tart-

ják a megjelenést a megye legnagyobb

kiállításán és vásárán. Kiállítóként meg-

jelenhet minden olyan termelô, gyártó,

forgalmazó, tervezô, aki megújuló ener-

giára, környezetbarát technológiákra

(hazai vagy külföldi terméktôl vagy

szolgáltatástól függetlenül) specializá-

lódott.

Klaszterek a régióbanA kamara eddig tizennégy, a Dél-Du-

nántúlon mûködô klaszterrel kötött

együttmûködési megállapodást. A

keretmegállapodás célja, hogy a

klaszterek és a kamara együttmûködé-

sében a régió gazdasági és innovációs

potenciálját erôsítô, szinergikus fejlesz-

tô munka induljon meg. A klaszterek,

mint a helyi gazdaság ágazati együttmû-

ködésének képviselôi, a kamara európai

projektjei által nemzetközi láthatóság-

hoz és képzési és üzleti lehetôségekhez

juthatnak. A közös munka során megva-

lósulhat az innovációs eredmények gaz-

dasági hasznosítása, a közös megjelenés

és az exportképesség fejlesztés. Ennek

egyik állomása a Pécs Expón kialakított

„Klaszterországban” való kedvezmé-

nyes lehetôség a klaszterek részére.

Középpontban a helyi termékekEgyre nagyobb az igény manapság a he-

lyi termékekre, egyre nô azoknak a szá-

ma, akik közvetlenül a termelôktôl vá-

sárolnának. Erre a Pécs Expo is lehetô-

séget teremt, hiszen külön teremben

kapnak kedvezményes megjelenési le-

hetôséget a megye kistermelôi. A Helyi

termék mintaprogram részeként megva-

lósuló bemutató célja, hogy a vásár láto-

gatói a négy nap során megismerjék,

megvásárolhassák a helyben, helyi alap-

anyagból készített élelmiszereket.

Emellett a vásár területén, a kitelepülô

Zsolnay étterem helyi termelôktôl szár-

mazó alapanyagokból készített finom-

ságokkal várja a látogatókat. A szerve-

zôk várják a helyi termelôk jelentkezé-

sét. További információ és jelentkezés:

[email protected]

látogatóval

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság14

Kiemelt szerepaz együttmûködésimegállapodásoknak

A Szakképzési Bizottság a szakkép-

zésben érdekelt intézmények vezetôi-

vel, valamint a gyakorlati oktatásve-

zetôivel együtt tartotta összejövetelét.

Tekintettel a szorgalmi idôszak kö-

zelgô végére, szükséges volt áttekinteni

a tanév végéhez kötôdô közös feladato-

kat és tennivalókat. Ebben a tanévben

kiemelt szerepet kapnak az együttmû-

ködési megállapodások a nyári össze-

függô szakmai gyakorlatok megszerve-

zése érdekében.

Várszegi Gyula elnök köszöntôje

után Cséfalvay Ágnes szakképzési osz-

tályvezetô elôadásában részletesen ki-

tért a tanulószerzôdés, az együttmûkö-

dési megállapodás, a szintvizsga, a

szakképzési hozzájárulás elszámolásá-

nak problémás kérdéseire, megoldási ja-

vaslatokat kínálva a zökkenômentes

együttmûködésen alapuló feladatmegol-

dásra. A meghívottak tájékoztatást kap-

tak a Gyakornoki programról is, mely a

tanulószerzôdés keretében tanult pálya-

kezdôk elhelyezkedésének támogatását

célozta meg.

A megbeszélésen a következô kér-

désekben született döntés, megállapo-

dás az eljárások egységesítése érdeké-

ben.

I. Szakképzô intézmények részérôl aszakképzési törvény rendelkezéseibôladódó kötelezettségek:● Névsor azon tanulókról, akiket a

végzôs évfolyamon a tanév sikerte-

lensége miatt augusztusban pótvizs-

gára utasítanak. Ennek ismeretében

a kamara a vállalkozások figyelmét

felhívja a tanulószerzôdések au-

gusztus végéig szóló meghosszabbí-

tására.

● Tanulószerezôdések megkötésének

elôsegítése érdekében a kötéshez

szükséges adatok megküldése a ka-

marának, amint az adatok rendelke-

zésre állnak.

A jó szakma felér egy diplomával– baranyai sikerekA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal együttmûködve idén

is megrendezte a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt valamint az Országos Szakmai

Tanulmányi Versenyt 39 szakmában. A verseny egyik kiemelt célkitûzése, hogy a fi-

zikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok

és a társadalom szélesebb köreiben. A verseny elôdöntôit – a hagyományoknak

megfelelôen – országosan a területi kamarák szervezték és bonyolították le, a bu-

dapesti döntô a szakmai megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zaj-

lott április 24-26-a között Budapesten, a Hungexpo területén. A rendezvényt OrbánViktor miniszterelnök nyitotta meg. A legtöbben vendéglátóipari, gépipari és építô-

ipari szakmákban indultak a megmérettetésen. A fesztiválon az ország legjobb tanu-

lói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. Ez

remek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megisme-

réséhez és döntésük megalapozásában. Ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara közel 400 pályaválasztás elôtt álló tanuló és kísérôik számára biztosított le-

hetôséget a budapesti döntôn való részvételre.

Az elôdöntôk eredményei alapján Baranyából 14 tanuló jutott tovább az orszá-

gos elôválogatókra, akik közül nyolcan a döntôbe bejutottak és hárman a dobogóra

is állhattak.

A Szakma Sztár Fesztiváljairól szóló kisfilmek a kamara honlapján megtekinthetôk.


Név és szakma Helyezés Gyakorlati Felkészítô Iskolaképzôhely oktató

Kiss Dániel 1. helyezett Euronics Áruház Kubinka Dániel Pécsi Kereskes-

mûszakicikk Pécs és delmi, Idegen-

eladó (Vöröskô Kft.) Mislyenácz János forgalmi és

Vendéglátóipari

Szakközépiskola

és Szakiskola

Tatai Máté 1. helyezett Laterum Faragó István Pécsi Kereskes-

pincér Szálloda és delmi, Idegen-

és Étterem Zsiga István forgalmi és

(Laterum Vendéglátóipari

Kereskedelmi Szakközépiskola

és Vendéglátó és Szakiskola

Kft. Pécs)

Domokos Sándor 3. helyezett B.K.N. Fodor Sándor 500 sz.

hegesztô Metál Kft. és Angster József

(Pécs) Papp Béla Szakképzô

Iskola

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 15

– Az egészségügyi alkalmassági,

pályaalkalmassági vizsgálatok ered-

ményei, melyek az iskolai felvétel-

nek is követelményei.

– Azon szakmák megnevezése és

OKJ számmal történô megjelölése,

melyben a következô tanévtôl tanu-

lószerzôdés megkötésére kerül sor.

● A szakmai záróvizsgára bocsátott ta-

nulók névsora annak megjelölésé-

vel, hogy a tanuló mely napon tett

sikeres, vagy sikertelen záróvizsgát,

azaz a tanulói jogviszony megszûné-

sének napja. Ennek az értesítésnek

nemcsak a kamara, hanem a tanuló

gyakorlati képzôhelye felé is meg

kell történni a tanulószerzôdés meg-

szüntetése érdekében.

● A sikertelen tanévet záró és évismét-

lésre kötelezett tanulók névsora

szeptember 15-ig kamara felé törté-

nô eljuttatása.

II. Kamara részérôl szükséges intézke-dés:● Tájékoztató anyag készítése a tanu-

lók számára, melyet a képzô intéz-

ményeknek átadva megtörténik a ta-

nulók egységes tájékoztatása az ôket

érintô kérdésekben a tanulószerzô-

dés, az együttmûködési megállapo-

dás, a nyári gyakorlat, pihenôidô,

vagy akár a végzôs tanulókat érintô

pályázati lehetôségek kérdésében.

● Szintvizsga – tanulószerzôdés-kötés

problematikája – állásfoglalás kérése.

Bánné Lukácsovics Aranka

Mit érdemes tanulni a 2014/15-ös tanévben?A kamara mellett mûködô Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) határozta meg a megyében az egyes szakirányokba beisko-lázható tanulók számát.

Az MFKB döntését széleskörû kamarai elôkészítô munka elôzte meg. A kamarai tagozatok véleményezték az iskolák beiskolázási szándékait, összeve-tették a munkáltatói igényekkel, és a munkaerôpiac alapján adták meg javaslatukat az MFKB felé. Az Agrárkamara, valamint az egészségügyi szakképesí-tések tekintetében a Pécsi Tudományegyetem is bekapcsolódott az elôkészítésbe

Az úgynevezett hiányszakmák esetében nincsenek korlátozások a beiskolázásban. Akik ezekben a szakmákban kezdik meg tanulmányaikat, még szak-iskolai ösztöndíjban is részesülnek.

A 2014/15-ös tanév hiányszakmái Baranyában: ács, bádogos, épület- és szerkezetlakatos, gazda, gépi forgácsoló, hegesztô, ipari gépész (régi nevéngéplakatos), kertész, szociális gondozó és ápoló és a villanyszerelô.

Az MFKB meghatározott további 11 szakmát, melyek a gazdasági szereplôk által kiemelten keresett szakmák: asztalos, bôrdíszmûves, CNC gépkeze-lô, gyakorló ápoló, húsipari termékgyártó, jármûipari fémalkatrész-gyártó, kômûves és hidegburkoló, laboratóriumi technikus, mechatronikai technikus, me-zôgazdasági gépész, valamint a kerámia, porcelán készítô.

Indulj a jó irányba!A pályaorientáció a kamara szakképzésselösszefüggô fontos feladata. A szakképzésitörvény a kamara által mûködtetett MegyeiKépzési és Fejlesztési Bizottságok hatásköré-be rendeli az iskolai rendszerû szakképzés ésa felnôttképzés, valamint a felsôoktatásbanfolyó képzés összhangjának megteremtését,a szakmai irányok súlyának meghatározását.Ezzel a gazdasági önkormányzat, a kamara se-gítheti a gazdaság igényei és a munkaerô-pia-ci kereslet összhangjának megteremtését is.

A pályaválasztás elôtt állóknak fontos a meg-felelô információnyújtás, ezt a pályakezdô mun-kanélküliek egyre emelkedô száma is jelzi. A va-lódi munkaerô-piaci igények, a fejlôdô gazdaságiágazatok, a szakmák alaposabb ismerete segít-heti a hatékonyabb döntést. A sikeres pályavá-lasztási munka elôsegítheti a térség fejlôdését. Amegye csak akkor válhat jelentôs fejlesztések,befektetések célterületévé – mely munkahelyeketteremt–, ha elegendô számú és megfelelô tudá-

sú, képességû szakembere van. A jó pályavá-lasztás feltétele a kellô önismeret, a hozzánk illôszakmai terület megtalálása, melyhez már csakegy jó iskolát kell találni. A Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara fontosnak tartja, hogy agazdaság igényeinek megfelelô utánpótlás kerül-jön ki az iskolákból. Ehhez azonban elengedhe-tetlen az aktív pályaválasztási munka, melyetévek óta folytat a munkaügyi központtal és a cé-gekkel együttmûködve.

A „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat állo-másaiként a megyében mûködô cégek mutatjákbe az általuk képviselt szakmákat, így a diákok-nak lehetôségük nyílik különbözô szakmák köze-lebbi, életszerû környezetben történô megisme-résére. A gépipari szakmák iránti érdeklôdés fel-keltése érdekében immár harmadik alkalommalrendezte meg a kamara a Gép-ésszel Baranyá-ban szakmaismereti versenyt. A verseny célja agépipari szakmák megismertetése a 7.-8. osztá-lyos diákokkal, valamint a pályaválasztásuk tá-mogatása. A kamara szervezésében pályavá-lasztás elôtt álló fiatalok tekinthetik meg a hely-színen a Szakma kiváló tanulója versenyt. Ezekmellett a júniusban megrendezésre kerülô Pécs

Expo is remek lehetôséget ad arra, hogy az ér-deklôdô iskolai csoportok, családok megismer-kedhessenek a hiányszakmákkal, a fejlôdô gaz-dasági ágazatokkal, a szakma tanulás támogatá-si rendszerével. A kamara külön pályaválasztásistandot mûködtet a cégek, intézmények és az is-kolák bevonásával. A kiállítás elsô két napján is-kolai csoportok, a hétvégén pedig családok ér-deklôdése számítanak.

Az érdeklôdôk filmeket nézhetnek a hiány-szakmákról, kipróbálhatják képességeiket külön-bözô önismereti tesztekben, játékokban, tájékoz-tatókat hallhatnak a tanulószerzôdéses támoga-tási rendszerrôl. Megismerkedhetnek különbözôszakmák kellékeivel, hagyományos pécsi szak-mák mestereivel is találkozhatnak. A látogatóksok értékes ajándékot nyerhetnek a szakmák já-tékaiban, s bemutatkozik a készülô kamarai pá-lyaorientációs weboldal is. A www.palyavalasz-tasbaranya.hu weboldal a tanulókat, szüleiket, ésa pályaválasztással foglalkozó szakembereketfogja segíteni a szakmaválasztásban. A honlaponlehet keresni a szakmákra, iskolákra, gyakorlatiképzôhelyekre, bemutatásra kerülnek szakembe-rek és szakmák egyaránt.

HÉVIZI MELLÉKLET16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A világ legnagyobb, fürdésre is alkalmastermáltava a Balatontól csupán 7 km-re, azalai dombok lankáinak ölelésében, ahangulatos kisvárosban, Hévízen találha-tó. A víz lágy, selymes simogatása és a le-begés érzése, a ringatózó lótuszok, a ter-málvíz gyógyító illata, a fák zöldellôlombkoronája – ezek együttese nyugtatja az idegrendszert és se-gíti a lélek feltöltôdését. A hévízi gyógyvíz rendkívül gazdag ás-ványi anyagokban, ezért kiválóan alkalmas mozgásszervi pana-szok kezelésére, valamint kialakulásuk megelôzésére. A hagyo-mányos gyógykezelések mellett számos wellness szolgáltatás issegítheti a regenerálódást: különféle masszázsok, iszapkezelések,kádfürdôk, szépségterápiák közül választhatnak a vendégek. Ahagyományos svéd masszázs mellett spirituális masszázsok –mint az ayurvéda vagy a shiatsu – is igénybe vehetôk, csakúgy,mint a gyógynövényes és aromakezelések.

A hévízi iszap egyedülálló szépészeti hatá-sokkal is bír: kozmetikai pakolásként fokozza asejtek anyagcseréjét, növeli a kollagén terme-lést, a benne lévô ásványi anyagok pedig feltöl-tik a szervezetet. Kiválóan alkalmas az arc, anyak és a dekoltázs ránctalanítására, az iszap-ból készült termékek bársonyossá, puhává te-szik a bôrt. Ezek a kozmetikumok kizárólag ter-mészetes alapanyagokból készülnek, létfontos-ságú ásványi anyagaik biztosítják a sejtek kö-zötti folyamatok kiegyensúlyozott mûködését.

A fürdôzés élménye mellett számos felfe-dezni való lehetôség kínálja magát a környé-

ken, legyen szó kerékpáros-vagy gyalogtúráról, hôlégballo-nos repülésrôl, esetleg különle-ges gasztronómiai élményrôl. Arezi várból csodálatos panorá-ma tárul a kalandorok elé: lát-ható innen a Tátika várrom, a

zalaszántói buddhista szentély, de a Balaton is. Keszthelyre akárkerékpárral, akár nordic walkingolva is eljuthat a turista a hévízivéderdôn keresztül, ahol a szerencsések még mókusokkal is ta-lálkozhatnak.

Hosszabb sétával érhetô el Egregy, ahol hangulatos borospin-cék várják a megfáradt vándorokat. Kevesen tudják, hogy Héví-zen kenuzni is lehet, a Hévíz-patakon. Egy hôlégballonos sétare-pülés vagy sárkányrepülés közben pedig madártávlatból is fel le-het fedezni a kisváros és a Balaton csodáit.

Érdekes és különleges programlehetôségeket kínál egész nyá-ron vendégei számára Hévíz: június 20-22-eközött az Angyalok és Csavargók Estéin a bel-város 10 pontján nemzetközi-, relaxációs-,népzenei-, jazz-, pop-, fúvós-, gitár solo-, coun-try-, komolyzenei- és acapella színtér létesül,június 23-án, a Szent Iván éjen és a MúzeumokÉjszakáján a Benkó Dixieland Band és a Mag-ma Tûzszínház ad hangulatos mûsort. Július12-14-e között tartják a Magyar Nóta Napját,augusztus 2-4. között pedig a Zenés nyári esté-ket. Sokakat vonzhat a városba augusztus 14-20. között a II. Hévízi Borünnep – az OrszágosJampi Találkozó és Rock & Roll Napok.

A világon egyedülállókülönlegesség

a hévízi termáltó

MAGYAR-HORVÁTDél-Dunántúli Gazdaság 17

Új elnököt választott a tavaly Pécsett alakultMagyar-Horvát Tagozat éves elnökségi ülé-sén. A posztot eddig dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöketöltötte be, ô már a Tagozat megalakulásakoris jelezte, hogy megbízatását csak az elsô idô-szakban vállalja. 2013. április 10-tôl a Magyar-Horvát Tagozat LISZÁCZ Mihály irányításaalatt mûködik tovább. A pécsi üzletember azAutóCity és a Penthe Autóház ügyvezetôje,négy telephelyen – Pécsett kettô, Szekszárdonés Kaposváron egy-egy telephely – mintegy100 foglalkoztatott munkáját, továbbá szinténszáz ipari tanuló képzését irányítja. Az autógé-pész üzemmérnök és közgazdász végzettségûcégvezetô a magyarországi Volkswagen-AudiKereskedôk Szövetségének elnökségi tagja, aszervizbizottság elnöke. Emellett a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara Kereskede-lemfejlesztési Bizottságában is dolgozik, avállalkozásnál folytatott szakképzés miattévek óta szoros kapcsolatot ápol a Dél-Dunán-túl mindhárom megyéjében az iparkamarávalés a szakképzô intézményekkel. Pályázatokkalkapcsolatos tapasztalataira is építhet mostanielnöki pozíciójában.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kez-deményezésére 2012. július 11-én alakult meg aMagyar-Horvát Tagozat a Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara gesztorálásával. A tagozatelsôdlegesen azzal a céllal jött létre, hogy ápoljaa két ország közötti gazdasági és kereskedelmikapcsolatokat, illetve elômozdítsa tagjai gazdasá-gi érdekeit. Emellett a Horvátországban mûködômagyar tulajdonú cégek valamint a Horvátországiránt érdeklôdô vagy horvát cégekkel kapcsolat-ban lévô magyar vállalkozások számára érdekvé-delmet és lobbi tevékenységet biztosít.

— Kissé meglepett, hogy rám gondolt a ka-mara a Magyar-Horvát Tagozat elnöki pozíciójátilletôen, de garanciát jelentett az engem felkérôszemély hitelessége arra, hogy a megbízatás köl-csönös elônyökkel jár mind a kamara, mind sajátmagam számára – mondja a frissen kinevezett el-nök, Liszácz Mihály. — Felmerült bennem a kér-dés, hogy alkalmas és képes leszek-e a kellô éselvárt szinten ellátni a feladatot, hiszen annak el-lenére, hogy vállalkozásunk több mint húsz évekamarai tag, nem ismerem a kamara minden te-vékenységét, komolyabb pozíciót sem töltöttembe a testületben. Mégis megtisztelô volt számom-ra, hogy felkértek a tagozat elnökének, most is-merkedem a feladatokkal, a rendszer mûködésé-vel, a kapcsolatrendszer feltérképezésével, kere-sem a lehetôségeket, amelyeket megpróbálokösszehangolni az elvárásokkal. Ebben segítsé-gemre van a korábbi elnök, Kéri István valamint atikár, Obradovic Ena is. Mint egy gazdasági társa-

ság vezetôjének vannak tapasztalataim horvátüzleti partnerekkel, hiszen voltak idôszakok, ami-kor kereskedtem déli szomszédainkkal, ezek akapcsolatok most is élnek. Emellett nem hanya-golható el az a tény sem, hogy horvát nemzetisé-gû vagyok, beszélem a nyelvet és nyilván erôs azérzelmi kötôdésem e téren.

— Mit lehet, mit kellene javítani a két or-szág kapcsolatán?

— Még egy éve sincs, hogy létrejött aMagyar-Horvát Tagozat, de ez a rövid idô alatt na-gyon jó kapcsolatrendszert alakított ki azokkal aszervekkel – hatóságokkal, követségekkel, kon-zulátusokkal –, amelyek formális és informálissegítséget nyújtanak vagy nyújthatnak egy-egyfelmerült kérdés esetén. Ez szerintem példátlan amaga nemében. Magam is tapasztaltam egyeszéki út során, hogy milyen közvetlen a kapcso-lat a nagykövet úrral vagy az eszéki kamara elnö-kével, akiktôl lehet tájékozódni akár szakmai spe-cifikumokat, akár egy partner leinformálását illetô-en. Másrészt úgy vélem, hogy nem csak a ma-gyar vállalatok, vállalkozások gondolkodhatnak ahorvát piacon való megjelenésre, hanem fordítvais. Nemcsak segítséget kérünk, de segítséget iskell nyújtanunk. A magyar-horvát kapcsolatoknakévszázados tradíciói vannak, amelyek a délszlávháború után alacsonyabb szinten mûködnek, mintelôtte, de azt gondolom, hogy Horvátország euró-pai uniós csatlakozását követôen ezek a kapcso-latok szorosabbak és elmélyültebbek lesznek.

— Miként hat a tagozat életére, a két or-szág vállalkozásaira Horvátország európaiuniós csatlakozása?

— Az elsô napon, az elsô hónapban semmiváltozás nem látszik majd. De szép lassan elin-dulnak a folyamatok és a gazdasági törvénysze-

rûségek következtében ismét szorosabbá válik akét ország közötti kapcsolat. Baranya regionálishelyzete egyrészt megmutatkozik a határmen-tiségben, de fejleszteni érdemes és kell a turiz-must, a vendéglátást. Van elég látnivaló a megyé-ben, a régióban és érdemes ezzel idecsalogatni avendégeket. A magyarok a horvát tengerpart irá-nyába mennek, ám ellentétes irányú mozgástmég nem látok. Azt gondolom, hogy a közép- éskisvállalkozásokban megvan a kellô potenciál,muszáj lesz nyitniuk és nemcsak Magyarországészaki része felé, hiszen Horvátország távolság-ban közelebb van, a mai üzemanyagárak, szállí-tási és egyéb költségek mellett meg kell gondolni,hogy inkább Eszék környékére célszerû-e szállí-tani terméket vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gyébe.

— Mit mutatnak az üzleti tapasztalatai: abaranyai, hazai vállalkozásokban megvan anyitottság, érdeklôdés, hogy a horvát határ fe-lé tekintsenek?

— Néhány hónap múlva talán jobban tudnékerre a kérdésre válaszolni, de a tapasztalataimalapján állíthatom, hogy igen. Vannak, akik koru-kat meghazudtolva elsôként nyitottak Horvátor-szág felé, céget alapítottak és jól mûködô vállal-kozást mûködtetnek. Én azt gondolom, hogy je-lenleg korlátozottak a lehetôségek, de az unióscsatlakozást követôen számos dolog egyszerûb-bé válik, ez pedig pozitív hatással lesz a gazdasá-gi kapcsolatokra. Azt azért el kell mondani, hogyHorvátország uniós csatlakozása nem hasonlít-ható össze hazánk uniós csatlakozásával ésmondjuk a német vagy osztrák piaci szereplôk it-teni jelenlétével, hiszen a magyar vállalkozásokegyik jellegzetessége a forráshiányos gazdálko-dás – ez ma is jellemzô, sôt ma különösen jellem-zô a válság kezdete óta. Ez bizonyos mértékigkorlátokat szab a terjeszkedésnek, az akvizícióstevékenységnek, de igenis vannak olyan egyediterméket gyártó, kisebb volumenû piacra szállí-tók, akik képtelenek lennének egész Európát ki-szolgálni, de egy adott régiót – például Magyaror-szág egyik részét és Horvátország bizonyos terü-leteit – igen. Ha nem hinnék benne, nem vállaltamvolna el a tagozat elnöki posztját. Nagyon bízomabban, hogy kollégáim segítségével képes leszekhasznos tevékenységet folytatni a magyar és el-sôsorban a pécsi, baranyai, valamint a Somogymegyei vállalkozások érdekében. N.T.

Vinistra borászati szakkiállítás és konferencia PorecbenA Vinistra a legnagyobb horvát borszakmai elôadássorozat, kiállítás és konferencia. Nemzet-közileg is hangsúlyos rendezvény, mely a horvát piac mellett megszólítja a szlovén és olasz pi-acot is.

A kiállítás – mely 2013. 05. 10-12. között kerül megrendezésre – kiváló lehetôséget nyújt a ma-gyar borászoknak és kereskedôknek arra, hogy a nagy fontossággal bíró EU csatlakozás elôtt állóHorvátországban jól pozícionálják magukat. A vásáron és szakmai bemutatókon való részvétel nagy-ban segíti a magyar vállalkozók sikeres horvát piacralépését és megkönnyítheti az uniós csatlakozásutáni szabad árukereskedelem megkezdését, hiszen lehetôséget kapnak arra, hogy még a csatlako-zás elôtt bemutassák saját termékeiket és szolgáltatásaikat a horvát partnereknek.

A háromnapos rendezvényre a Magyar-Horvát Tagozat is utat szervez a tagjai számára, melyrôlérdeklôdni az [email protected] e-mail címen vagy a 06 72 507 125 telefonszámon lehet.

A Magyar-Horvát Tagozat új elnöke:Liszácz Mihály

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság18

A Baranya megyei Innovációs díjjal azok tevé-kenységét honorálja a kamara, akik a sajátszakmai területükön kiemelkedô eredménye-ket produkáló fejlesztô munkájukkal segítik arégión belüli innováció fejlôdését. Az idei díj kitüntetettje Kovács L. Gábor, aPTE Szentágothai János Kutatóközpont elnö-ke volt. Az akadémikussal ezen apropó kap-csán beszélgettünk. De kíváncsiak voltunk ar-ra is, mi a helyzet a bô hat hónapja átadott Ku-tató Központ „háza táján”.

— Mielôtt rátérnénk a kamarától kapott el-ismerés kérdésére, beszélgessünk egy kicsita pécsi egyetem legnagyobb büszkeségérôl,a fél éve átadott Szentágothai János KutatóKözpontról, melynek éppen ön az elnöke.

— Ez így van, az intézmény megléte valóbanminden tekintetben óriásielôrelépés akár az egyetem,akár a régió tekintetében. Aprojektrôl annyit érdemes ta-lán megemlíteni, hogy az újtermészettudományi, orvos-tudományi és mûszaki oktatóés kutató központ mintegyhétmilliárd forintból valósultmeg, s infrastruktúráját te-kintve bátran állíthatom,hogy az épületegyüttes Eu-rópa élvonalába tartozik. Ne-vét pedig az egyetem egyko-ri professzoráról, Szentágothai Jánosról kapta.Ahogy azt nagyon helyesen a bevezetôben emlí-tette, az átadás hat hónappal ezelôtt megtörtént,az eltelt idôszak pedig már több szempontból isértékelhetô. Egyrészrôl megtörtént a költözés, je-lenleg 23 munkacsoport elkezdte a tevékenysé-gét. Munkájuk financiális hátterét pályázatok biz-tosítják, melyek között természetesen a hazaiprojekteken kívül nemzetközi tenderek is vannak.A munkacsoportok kiválasztásánál elsôdlegescélunk éppen az volt, hogy olyan kutatói csopor-tok kerüljenek a Központba, amelyek az elméletiés a gyakorlati kutatáson túl innovációs tevé-kenységet is folytatnak. Ettôl pedig azt reméljük,hogy az eddigi tapasztalataik alapján képeseklesznek arra, hogy kapcsolataik révén bekerülje-nek a nemzetközi kutatás vérkeringésébe, ígybiztosítva az újabb pályázati források megszer-zésének a lehetôségét.

— Hogy állnak egyébként a pályázatok te-kintetében?

— Úgy látom, hogy a rövid távon kitûzött céltsikerült teljesítenünk, ami számunkra rendkívülfontos, hiszen ezek a források biztosítják a Kuta-

tó Központ fenntartását, illetve magát a mûködte-tést. Ez az elképzelésünk tehát nagyon is reális-nak tûnik. Az egyetemre ugyanis csak ebben azévben mintegy 2,7 milliárd pályázati pénz érke-zett, s e forrásnak több mint az 50 százaléka ép-pen azokhoz a munkacsoportokhoz köthetô,amelyek a Központ falain belül dolgoznak.

— Hazai, vagy uniós pályázatokról beszé-lünk?

— Is, is. Nagy részük hazai projekt, de szépszámban sorakozik fel mögéjük az uniós pályá-zat is. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy azinduláskor elért eredmények ugyan biztatóak, denem lehet „hátradôlnünk”. Ezért nagyon fontos-nak gondolom, hogy a munkacsoportok továbbrais olyan inspirációval rendelkezzenek, amelynekeredménye az említettnél jóval több sikeres pá-lyázat, illetve az, ahhoz kapcsolódó financiális

bevétel lesz majd. Annak vi-szont örülök, hogy a Köz-pont fenntartási költségevárhatóan kevesebb lesz azelôre prognosztizált kiadá-soknál.

— Mint tudjuk, egyegyetemi humán struktúra„mozgatása”, aktivizálá-sa, szemléletváltoztatásravaló inspirálása nem egy-szerû feladat. Pedig szem-léletváltás nélkül ma márnem lehet kézzel fogható

sikert produkálni, még akkor sem, ha ehhezadott a mintegy hétmilliárdos infrastruktúra.Milyen elképzelései vannak a változtatásra?

— Jól látja, a legnehezebb feladatunk való-ban az lesz, miként találjuk meg és tesszük mû-ködôképessé azokat a csatornákat, amelyek egyfajta hidat képeznek majd az egyetemi és az ipa-ri szektor között. Ez, a már említett szükségesszemléletváltáson kívül azért is nehéz feladat,mert ebben az adott régióban az ipari szféra te-kintetében óriási hiátus tapasztalható. Nincs mö-göttünk egy mamut nagyságú gyógyszercég,vagy egy-egy kiválóan prosperáló ipari komple-xum, amire építeni lehetne. Nekünk tehát „különutas” módon egyenként kell megtalálni, felkutatniazokat a lehetôségeket, amelyekre hosszú távonis építhetünk.

— Nos, ez az oka annak, hogy napjaink-ban az egykor az elsôk között említett PTEmára nem kicsit maradt le a debreceni, illetvea szegedi egyetem mögött?

— Igen, többek között ennek a folyamatnakez is az oka. Mögöttünk nincs például egy TEVA,ami Debrecenben jelen van, Szegeden pedig az

akadémiának van egy több száz kutatót foglal-koztató biológiai központja, benne olyan kutatócsoportokkal, amelyek szakmai kapcsolataik ré-vén már bent vannak a nemzetközi vérkeringés-ben. Ezért is utaltam arra, hogy nekünk jóval na-gyobb erôfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogykimozduljunk az „elefántcsont-toronyból”, amely-be jórészt a külsô környezet kényszerített ben-nünket.

— Miként lehet a jelenlegi status quo-nváltoztatni?

— E célból három irányba indultunk el. Elsôlépésként megalapítottuk az ipari tanácsadó tes-tületet, ahova meghívtunk 10-12 olyan szakem-bert, akiknek már – sok éves szakmai tapasztala-taik révén – tökéletes rálátása van az innovációsfejlôdés lehetôségeire, kitörési pontjaira. A szak-emberek által képviselt vállalkozások egy részehelyi (pécsi) székhelyû, ám a megbeszélésünkönott volt például a Richter kutatási igazgatója mel-lett a Rochess Magyarország direktora is. Az ipa-ri tanács munkájával párhuzamosan úgyszinténmost zajlik annak a belsô munkarendnek a kiala-kítása, amely azt célozza, miként tudunk az ipariszférából a hozzánk érkezett megkeresésekreminél rugalmasabban reagálni. Ez talán a legne-hezebb része a történetnek, hiszen a 30 ezer fô-bôl álló, hagyományos értékrendet követô egye-temnek mi is része vagyunk. Azt kell megértet-nünk és elfogadtatnunk, hogy a sikeres mûködésalapvetô kritériuma nem más, mint a gyors, haté-kony reagálási képesség. Éppen ezért tartomfontosnak, hogy a Szentágothai Kutató Központ-ban a szakmai vezetôk egy fajta menedzserszemlélettel is rendelkezzenek. Ezt egyébkéntországos problémának látom, mert az eddigi ta-pasztalataim azt mutatják, hogy nagyon kevés aza tehetséges szakmai menedzser hazánkban,aki képes valóban sikeressé tenni azt a terméket,amelynek a megvalósításáért kutatócsoportokakár évtizedeken át dolgoztak.

— Merre építi kapcsolati rendszerét aKözpont?

— A korábban felsorolt nehézségek ellenéretermészetesen nem tétlenkedünk: éppen mostzajlik egy holland kutatási központtal való projektközös megvalósításának az elôkészítése, de nyi-tottunk például Kína felé, amely mint tudjuk, óriá-si piaci potenciált jelent. Horvátországban pedigaz eszéki egyetemmel folytattunk elôremutató tár-gyalásokat. És persze ott vannak a kamarai kis,közép- és nagyvállalkozások, amelyek számárapróbáljuk megteremteni az általuk privilegizáltszakmai területeken (például informatikai, mûsza-ki, kémiai) való együttmûködés lehetôségét.

Orvos kapta idén az innovációs díjat

Kovács L. Gábor

DÍJAZOTTAK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

— Azért valljuk be, nem gyakran fordulelô, hogy a kamara egyetemi embert, jelesülorvost jutalmaz innovációs díjjal. Ez már egyérdekes nóvum. Egyáltalán ön szerint van-ekülönbség kis és nagy jutalom között?

— Általában jó érzés természetesen jutalma-zottnak lenni, hiszen úgy vélem: ez a gesztusegyfajta köszönet azért az eredményért, amelyetaz ember a tevékenysége során elért. Szeren-csés helyzetben vagyok, hiszen ezt az érzést az

eddigi életem során többször is megtapasztalhat-tam. A szóban forgó kamarai elismerés viszontazért volt számomra különösen értékes, mertegyrészrôl e mögött egy team teljesítménye is ottvan, másrészrôl pedig e jutalomban egy fajtavisszajelzést érzek a gazdasági élet szereplôitôla tekintetben, hogy sikerült talán az egyetemetközelebb terelni az ipari szféra irányába. Ezt avélekedésemet mi sem bizonyítja jobban, mint aza tény, hogy a gazdasági élet meghatározó sze-

mélyiségeivel a tárgyalások már folyamatosanzajlanak, amelyeknek a célja, hogy minél jobbanmegismerjük egymás mûködését. Ezért is tartomszerencsésnek az egyetemi ipari tanácsadó tes-tület létrehozását, hiszen ott ülnek azok a szak-emberek, akik nélkül akár az egyetemi fejlesztés,akár a Kutató Központ sikeres és hatékony mûkö-dése – véleményem szerint – nem garantálható.

E.É.

A kamara a Baranya megyei Export Díjjal azt agazdasági szervezetet jutalmazza, amelyik azelôzô évhez képest kiemelkedô exportnöve-kedést produkált, illetve jelentôs mértékbenbôvíteni tudta külhoni piacát. A pályázat útjánelnyerhetô elismerés idei díjazottja a magyar-országi hordópiac legjelentôsebb barriquehordót gyártó cége, aTrust Hungary Zrt. volt. Avállalat cégvezetôje sze-rint a magyar tölgybôl ké-szült hordókat meg kell is-mertetni a világgal, mertkiválóak. Ez a munka im-már 20 éve folyik, és en-nek eredménye hogy acég forgalmának 90 száza-léka a külpiacokon realizá-lódik. MANNÓ Pál cégve-zetôt arról is kérdeztük, miis a titka a két évtizedes si-kernek?

— Általában igaz: ha egy vállalkozás meg-kezdi a mûködését, a cégalapítók megfogal-mazzák azt a fajta szemléletet, amely menténelképzelik a tevékenységüket. Önöket milyenfilozófia segítette és segíti a mai napig a sike-reikben?

— Legfontosabb célunk a mai napig változat-lan, amely akár egy mondatban is összefoglalha-tó. E szerint a legfontosabb, hogy minden tekintet-ben megfeleljünk az üzleti partnereink magasszintû elvárásainak, teljesíteni tudjuk az egyedikéréseiket, s ezek alapján szállítsuk számukra akiváló minôségû hordóinkat. Ennek érdekében alegmodernebb amerikai, illetve francia gyártásitechnológiát alkalmazzuk, amit természetesen ki-egészítünk saját fejlesztéseinkkel, tapasztalata-inkkal. Vállalatunkra jellemzô a folyamatos inno-váció, fejlesztés és törekvés a minôség állandó ja-vítására. A donga alapanyagát a legjobb hazai er-dôkbôl választjuk, a minôséget a termelés minden

szakaszában ellenôrizzük. Munkatársaink folya-matos szakmai képzését francia partnereink üze-meiben, az ottani szakemberek végzik. Üzletpoli-tikánk másik fontos eleme, hogy a Trust HungaryZrt. minôség iránti elkötelezettsége nem ér végeta hordóüzem bejáratánál. A hordó elkészítését ésértékesítését nem lehet csak üzletként kezelni. Ez

csak a borász és a kádár kö-zött létrejövô különleges kap-csolat kezdete. Ennek pedigaz elsôdleges mozgatórugó-ja az a folyamatos kommuni-káció, illetve egymás megér-tése, amely végül megala-pozza a bizalmat és a tiszte-letet. Mi ugyanis hisszük,hogy a Trust Hungary Zrt.végterméke nem a hordó,hanem a benne érlelt kiválóminôségû bor.

— Mi a titka a kiválóminôségû hazai tölgyfából világszerte kere-sett barrique-hordónak?

— A szakszerûség és az odafigyelés. A gyár-tási folyamat hosszadalmas – 2-3 év (!) – precízés rendkívüli szakértelmet igényel. A dongagyár-tás szigetvári üzemünkben történik hasításostechnológiával, míg Becefán minimum 24 hóna-pig érleljük a dongákat, ezt követôen ugyanitt ké-szülnek a hordóink. A gyártási folyamat során amegmunkálásnak, a tûznek és a pörkölésnek je-lentôs szerepe van, hiszen a félig kész hordókdongáit munkatársaink tûz felett hajlítják, majdezt követi a lassú pörkölési eljárás. Ebben az év-ben fejeztük be azt a kutatási-fejlesztési progra-munkat, ahol a hôkezelés menetét már rögzítjük,hozzá tudjuk rendelni a késztermékhez. Azösszeállított hordókat lágyított, szûrt, klórtalaní-tott vízzel teszteljük. A létrehozott 0,3 bar nyomásbiztosítja, hogy anyaghiba, vagy szerelési rendel-lenesség esetén a hibát észleljük, és be tudjunkavatkozni, tehát a vevôhöz csak tökéletes minô-ségû hordó kerülhet. Az eddigi tapasztalataink,

kísérleteink egyértelmûen alátámasztják, hogykülönbözô borfajtákhoz, borvidékekhez ki lehetválasztani a fajta,- ill. tájjelleghez jobban illeszt-hetô fát, hôkezelési eljárást.

— Mennyire fontos a környezetvédelem aTrust Hungary Zrt. tevékenységében?

— Ma a környezettudatos tevékenység elen-gedhetetlen feltétele a fenntartható fejlôdésnek.Ezért környezetközpontú irányítási rendszert mû-ködtetünk, melynek egyik legfontosabb eredmé-nye tevékenységünk környezetre gyakorolt hatá-sának szabályozása. Konkrét célokat és progra-mokat határozunk meg, hogy a gyártás és a szol-gáltatás során a környezet terhelését a lehetôlegalacsonyabb szinten tudjuk tartani. Ezek kö-zött említhetem példaként az alapanyagok gaz-daságos felhasználását, a minimális mértékû lég-szennyezés kibocsátást, vagy a gazdaságosabbenergia felhasználást.

— Úgy tudom, hogy a világ 45 országá-ban már jól ismerik a cég termékeit. Miként si-került eljutni és sikeres üzleteket kötni mond-juk a tengerentúlra, illetve milyen üzleti kon-cepció segítette a céget abban, hogy az el-múlt húsz év alatt kimagaslónak számító ex-portôrré nôje ki magát?

— A tengeren túli értékesítésünk a legjelen-tôsebb. Ez a termelésünk 60%-át jelenti, és többmint 600 partnert, aki a hordóinkat használja. Ittismerték meg elôször a Trust-os alapanyagot,hordókat, hiszen tulajdonosunk, és egyben azamerikai piacon kizárólagos képviselônk floridaiszékhelyû. A magyar tölgyfa hordók számára atengeren túli nagy bortermelô országok (USA,Kanada, Chile, Ausztrália, Új-Zéland, stb.) új pi-acnak számítanak. Például az amerikai vevôkmeggyôzése rendkívül hosszantartó folyamat,így nagyon kitartó munkát igényel. Természete-sen elengedhetetlen az állandó és kiváló minô-ség, valamint a termék mellett biztosított szerviz-tevékenység. Minden jelentôs gyártó ezen a pia-con kíván egyre nagyobb szeletet hasítani a fo-lyamatosan szûkülô „tortából”, tehát a verseny

Export díj Magyarország legnagyobb hordógyártó cégének

Trust Hungary

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság20

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraévrôl évre Baranya Megyei Szakképzési Díjjalismeri el a szakember-utánpótlás nevelésé-ben jelentôs szerepet vállalók tevékenységét.Ebben az esztendôben két magánszemély –BARTA Sándor és SZÉL István, valamint aMatro Kft. vehette át ezen elismerô címet.

A komlói Mig-Tig Kft. ügyvezetôje,Barta Sándor több mint egy évtizedevállal szerepet a város és a kistérségszakember-utánpótlásának kinevelé-sében. Részt vesz a felnôttképzés-ben, valamint a szakmunkástanulók-nak gyakorlati helyet hozott létre sajátvállalkozásán belül.

Mint ismert a szakképzés válsága évekkelezelôtt elérte a hétdombra épült várost is, egyrenagyobb gondot jelentett a jól képzett szakembe-rek hiánya. Megszüntetése érdekében összefog-tak a cégek, a vállalkozások. Az igényeikhez iga-zodó szakmák oktatásának újraindításában je-lentôs szerepet vállalt Barta Sándor, aki a vállal-kozása mellett a szakképzésben, mint oktató ésmint a vizsgabizottság tagja vesz részt. Ennekeredményeként ismét megkezdôdött a lakatos, aforgácsoló és a hegesztô képzés Komlón és tér-ségében. Elsô lépésben pályázati források fel-használásával, a Mig-Tig Kft. közremûködésévelkönnyû- és nehézgépkezelô tanfolyamot szer-veztek negyven fô részvételével. Az elméleti ok-tatás a szakképzô intézetben, míg a gyakorlatiképzés a helyi vállalkozóknál folyt. Ezt követôenbádogos és hegesztô képzést indítottak, amelysorán összesen harminchatan tettek szakmun-kásvizsgát, de úgynevezett hegesztô-felelôsi –középfokú végzettséget adó – tanfolyamot isszerveztek szakmával és gyakorlattal rendelke-zôk részére.

— Nagyon örültem a díjnak – mondja BartaSándor a Mig-Tig Kft. ügyvezetôje. — A megbe-csülés egyik fontos elemének tartom, ha egygazdasági szereplôket összefogó szervezet elis-meri tagjai tevékenységét. A magam részérôl azutóbbi idôben sok energiát fektettem a szakkép-zésbe.

Szólt arról is, a komlói vállalkozások össze-fogásának eredményeként útjára indított programkeretében a Mig-Tig Kft. által létrehozott tanmû-helyben jelenleg negyven hegesztô és géplaka-

tos gyakorlati képzése folyik. Az elsô szakmun-kástanulók egy éve végeztek, közülük a jó képes-ségûek gyorsan el tudtak helyezkedni.

— A saját cégünknél még nem jellemzô aszakmunkás-hiány – hangsúlyozza. — Azonbana jövôben várhatóan mi is alkalmazunk majd agyakorlati idejüket nálunk töltôk közül a végzéstkövetôen néhányat, ugyanis a munkatársaink kö-

zül az elkövetkezendô idôben többenis nyugdíjba vonulnak.

A szakember-utánpót-lás hosszú évtizedek ótaszívügye Szél István pécsifodrászmesternek is, akitöbb évtizede adja át tudá-sát nemzedékrôl, nemze-

dékre. Tanulókkal azután kezdett elkomolyabban foglalkozni, amikormegnyitotta a Megyeri úton saját üz-letét. Több mint ötvenen kerültek ki akeze alól, s szinte mindannyian aszakmában maradtak. Van, aki Szi-getváron, Szekszárdon, Pécsett, deolyan is, aki Norvégiában nyitott sajátüzletet. Az alkalmazottai is szinte ki-vétel nélkül a tanítványai közül kerül-tek ki.

A tanulói nagy része úgy végzett, hogy har-madikos korában megnyerte a decemberben ha-gyományosan megrendezésre kerülô tanulóver-senyt. Többen közülük késôbb a fodrász-csapattagjaként hazai és nemzetközi versenyeken vet-tek részt, s voltak ott az elsôk között. Arra különö-sen büszke, hogy a fia is fodrász lett, s nála ta-nult, sôt a menye is az ô tanulója volt. Egészen2008-ig együtt dolgoztak, azonban ma már nekiis saját üzlete van.

— Jólesett, hogy gondoltak rám, hogy figye-lemmel kísérik a munkásságomat – mondja. —Azonban igazán akkor lenne teljes az örömöm,ha a fodrász szakma visszakapná régi rangját.Már 1994-ben készítettem egy tervezetet arról,miként kellene átalakítani a tanulóképzést. Mostismét kikérték a véleményemet arról, milyen vál-toztatásokra lenne szükség a gyakorlati képzés-ben ahhoz, hogy a szakma alapjait magas szín-vonalon sajátíthassák el a fodrász-tanulók, demost is csak ugyanazt tudtam elmondani, mitcsaknem húsz esztendeje. Nálam a mai napig azlehet tanuló, hogy elôtte egy hónapot nyáron a

fodrászüzletben dolgozik. Nem csak azért hogykiderüljön, hogy van-e érzéke hozzá, hanemazért is, eldönthesse, valóban fodrász szeretne-elenni.

Az elmúlt csaknem negyed század gazdasá-gi, társadalmi változásai, s az utóbbi idôszak vál-ságai egyértelmûvé tették a talpon maradás zálo-ga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyké-pes, magas színvonalon végzett munka. Ennekegyik jó példája a pécsi Matro Kft., ahol a mûsza-

ki fejlesztések mellett nagy hangsúlythelyeznek a munkatársaik szakmai tu-dásának fejlesztésére. A tanulók gya-korlati oktatása is ezen elvek szerintfolyik, akik közül többen a végzést kö-vetôen nálunk folytatják tovább. Az ôtevékenységüket fôiskolai végzettség-gel rendelkezô szakoktató irányítja. Amagas színvonalú gyakorlati képzéseredményeként tanulóik az országosszakmai versenyeken rendszeresenott vannak a legjobbak között.

— Örültünk a díjnak – mondjaKleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetô-je. — Az elsô gondolatom az volt, azáltalunk végzett tevékenység elisme-

rése egyben azt is jelenti, hogy fontos az egészrégió számára, segítséget jelent a szakember-hi-ány enyhítésében.

Mint mondja, nagyon nagy gondot jelentett amagasan képzett szakemberek hiánya, ezért isdöntöttek úgy, hogy szerepet vállalnak a tanulókgyakorlati képzésében, amelyet a Hauni HungaryKft.-vel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamarával közösen indítottak útjára.

Szólt arról is, immár harmadik éve tizenöt-ti-zenhat forgácsoló tanuló képzése folyik náluk. Azidei tanévtôl már szakoktatót is alkalmaznak, akicsak a tanulókkal foglalkozik. Kitért arra is, az ál-taluk kinevelt szakembereket szinte azonnalmunkába tudják állítani, ugyanis tisztában van-nak az elvárásaikkal, e mellett a tanuló évek alattmegismerik a céget, képességeik alapján többfé-le munkaterületen tevékenykednek. Hangsúlyoz-za, náluk elvárás, hogy mindenki magas szintenvégezze a munkáját, hiszen japán és német piac-ra dolgoznak, a tanulóikat is ebben a szellembenképezik, mert a cél, hogy a végzést követôen mi-nél többen – nyolcan, tízen – a cégnél maradja-nak. Sz.K.

óriási. Üzletfilozófiánkat tulajdonosunktól, MolnárLászlótól tanultuk, tanuljuk. A már sokszor emle-getett egyenletes és folyamatosan javuló minô-ség mellett a gyártó, illetve képviselôk és a borá-szok közötti személyes kapcsolat jelentôsége na-gyon fontos. A mi feladatunk az, hogy segítsükpartnereink munkáját (mûvészetüket) és termé-keinkkel járuljunk hozzá sikereikhez.

— Mit jelentett az ön számára a kamara el-ismerése, illetve egyetért-e azzal, hogy a juta-lom egy fajta ösztönzés is egyben?

— Minden elismerés fontos az ember szá-mára. A legnagyobb az, ha a következô évbenvisszatér egy elégedett vevô, és újra vásárol ter-mékeinkbôl, ami azt jelenti, hogy azt kapta, amitvárt és például hordóinkban érlelt borokkal ért el

elôkelô helyezést borversenyeken. Természete-sen örülünk ennek az elismerésnek, mert a ter-mék jellegébôl (is) adódóan nem a mindennaposfelhajtás jellemzi tevékenységünket, de jó érzés,ha közvetlen környezetünk felfigyel a munkánkra.

E.É.

Szakképzési Díj – Idén hárman vehették át

Barta Sándor

Szél István

Kleisz Zoltán

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 21

2012 májusában az Európai Bizottság átfogó stra-tégiát tett közzé arról, hogy miként kívánja megre-formálni az állami támogatások uniós szabályait(State Aid Modernization/SAM). Tagállami szintena vállalkozóknak nyújtható állami támogatásokmaximális mértékét és a támogatható területeketeurópai uniós szintû szabályok írják elô. Ezek je-lentôsen befolyásolják a magyar kis- és középvál-lalkozások abszorpciós képességét a StrukturálisAlapokon keresztül lehívható támogatások tekin-tetében, mivel megszabják többek között azt is,hogy melyik régióban milyen arányú lehet a beru-házások állami finanszírozása (beleértve a Struk-turális Alapokat is). Az állami támogatásokra vo-natkozó uniós szabályokat minden tagállam ható-sága, így a központi kormányzat és az önkormány-zatok is kötelesek alkalmazni. Szabálysértés ese-tén a támogatás visszafizetése a kedvezményezettvállalkozást terheli.

A reformcsomag célja az állami támogatások ha-tározottabb és célzottabb ellenôrzése, valamint a tá-mogatási szabályok egyszerûsítése és az eljárási fo-lyamatok felgyorsítása. A jelenlegi bonyolult rendszeregyrészt nehezíti a bizottsági felügyelet ellátását,másrészt túl bürokratikussá teszi az engedélyezi eljá-rásokat, így lassítja a beavatkozást. Az új jogszabály-ok várhatóan 2014-ben lépnének életbe.

Az Európai Unió mûködésérôl szóló szerzôdés(EUMSz.) 107. cikke általános tilalmat ír elô az államitámogatásokra vonatkozóan, mivel az torzíthatja aversenyt a belsô piacon elônyhöz juttatva egyes vállal-kozásokat a többiekhez képest. Azonban bizonyos kö-rülmények között a gazdaság fellendítéséhez az államfokozott szerepvállalására van szükség. Ezért megha-tározott célkitûzések vagy politikai szándék teljesüléseérdekében az Unió lehetôvé teszi az állami támogatá-sok alkalmazását. A tervezett támogatásokat elôzetesengedélyezés céljából kötelezô bejelenteni az EurópaiBizottság felé. Mivel a „támogatás“ objektív fogalom,az Európai Bizottság feladata, hogy a szerzôdésbenelôírtak szerint értelmezze azt. Az értelmezés meg-könnyítése érdekében a fogalom további jogi pontosí-tására van szükség, ami a reformcsomag egyik fontoseleme.

A reformprogram keretében az Európai Bizottság2012. december 5-én közzétette a hatályban lévô eljá-rási és felhatalmazó rendeletek módosító jogszabály-tervezeteit.

Az eljárási rendelet módosításának célja a pa-naszkezelési eljárások egyszerûsítése és felgyorsítá-sa annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabbanösszpontosíthassa tevékenységét a belsô piac szem-pontjából lényegesen fontos ügyekre.

A felhatalmazó rendelet módosítása többek kö-zött arra irányul, hogy kiterjessze a csoportmentessé-gi rendeletek alkalmazási körét olyan területekre,amelyeknek csak minimális hatása van a belsô piacmûködésére. A csoportmentességi rendeletek lehetô-vé teszik, hogy egyes támogatási fajták mentesüljeneka bejelentési kötelezettség alól. Ide tartoznak a cse-kély összegû („de minimis”) támogatások, bizonyoskis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások, akutatás-fejlesztési, a környezetvédelmi, a foglalkozta-tási és képzési támogatások stb. A tagállamok ezeketa támogatásfajtákat azonnal odaítélhetik, és elegendôutólag értesíteniük róla a Bizottságot. A csoportmen-tesség csak átlátható támogatásokra alkalmazható,azaz olyan támogatásokra, amelyeknek összege (azelôny) elôre és pontosan kiszámítható.

Az új csoportmentességi rendelet hatálya alá tar-toznának többek között az alábbi támogatástípusok: akultúrát elômozdító támogatás, a természeti katasztró-fa okozta károk enyhítését célzó támogatás, a (rész-ben) uniós finanszírozású projektek (pl.: JESSICA) tá-mogatása, stb.

A bizottsági javaslatokról jelenleg folynak az uni-ós intézményközi tárgyalások, és számos ponton je-lentôs nézeteltérés van az Európai Bizottság és a tag-államok között. Ugyan az Európai Parlament 2013. ja-nuár 17-i állásfoglalásában véleményezte a bizottságianyagokat, annak nincs jelentôs befolyásoló ereje, mi-vel az uniós jogalap szerint ezen a területen a Parla-ment nem vehet részt a döntéshozatali folyamatban,kizárólag konzultációs szerepe van.

Várhatóan jelentôs vitákat vált ki a csekély össze-gû („de minimis”) támogatások felülvizsgálata. A jelen-leg hatályban lévô de minimis támogatásokról szólórendelet szerint a tagállamok egy hároméves idôsza-kon belül maximum 200.000 eurós támogatást nyújt-hatnak a vállalkozásoknak, anélkül, hogy azt be kelle-ne jelenteni az Európai Bizottság felé. A szabály azona feltételezésen alapul, hogy az esetek túlnyomó több-ségében ezek a kis összegû támogatások nem gyako-rolnak hatást a tagállamok közötti kereskedelemre ésversenyre. Az intézményközi tárgyalások során felve-tôdött az a lehetôség, hogy a de minimis támogatásiértékhatárt felemelnék 300.000 euróra. Az EurópaiGazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) még ennélis messzebbre megy, és véleményében azt javasolja,hogy a „de minimis” támogatások plafonját a Bizottság200.000 euróról tartós jelleggel emelje fel 500.000euróra, ugyanúgy, ahogyan errôl nemrég az általánosgazdasági érdekû szolgáltatásokkal kapcsolatban ha-tározott.

Az Európai Bizottság 2013 márciusában közzé-tette a „de minimis” rendelet elsô tervezetét, amelybenarra a megállapításra jut, hogy a tapasztalatai és a fe-

lülvizsgálat során – ideértve a tavaly nyári nyilvánoskonzultációt – eddig összegyûjtött adatok nem indo-kolják magasabb felsô határ bevezetését. A rendelet-tervezetrôl most újabb nyilvános konzultációt kezde-ményezett, melynek határideje 2013. május 15.

A nyilvános konzultáció elérhetôsége:http://ec.europa.eu/competition/consultations/2013_de_minimis/index_en.html).

A tagállamok többsége az adminisztrációs terhekcsökkentése érdekében igényelné a csekély összegûtámogatások értékhatárának megemelését Az érték-határ megemelése elônyös lenne Magyarország szá-mára, mivel ezáltal kevesebb támogatási esetet kelle-ne bejelenteni az Európai Bizottság felé, ami csökken-tené a bürokratikus akadályokat, és a kifizetési idôt azállami támogatások tekintetében.

Ütközôpont továbbá a regionális beruházási tá-mogatások tekintetében az a módosítási javaslat,mely szerint Közép-Magyarországon kizárnák a nagy-vállalatokat a támogatásra jogosultak körébôl. Elvilegez pozitív lehetne a kis- és középvállalkozások szem-szögébôl, gondolván, hogy így több jut számukra.Azonban ha a régióban a nagyvállalatok nem kaphat-nak állami támogatást, felmerül a veszély, hogy kivo-nulnak onnan, vagy csökkentik ott aktivitásukat. Ezpedig egyértelmûen a nekik beszállító KKV kört fogjanegatívan érinteni. Tehát ez a szabálymódosítás ko-molyan visszaüthet a magyar KKV-kre, ahol a KKV-kszéles köre beszállítóként ki van szolgáltatva a régiónagyvállalatainak.

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szö-vetsége (Eurochambres) jelenleg méri fel a tagkama-rák körében, hogy melyek a reformcsomag azon pont-jai, amelyek mentén összeegyeztethetôk az egyesnemzeti kamarai érdekek, lehetôséget teremtve az eu-rópai kamarák számára, hogy közös erôvel, európaiszintû összefogással lobbizzanak ebben a témábanaz Eurochambres ernyôje alatt.

Az Európai Bizottságnak 2013 végéig – azazmég a 2014-2020-as idôszakra vonatkozó pénzügyiterv kezdete elôtt – fokozatosan el kellene fogadni areformcsomag egyes elemei annak érdekében, hogyazok egyidejûleg lépjenek hatályba, és ezáltal az álla-mi támogatási szabályozás korszerûsítése a lehetôlegeredményesebb legyen.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

A h ó n a p t é m á j aÁllami támogatások kis- és középvállalkozások számára – Az uniós szabályozás korszerûsítése

KREATÍV IPAR / INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság22

A Klaszter és kultúra találkozása címû projekta Délkelet-Európai Transznacionális Együtt-mûködési Program keretében az EU Társfi-nanszírozásával valósul meg, célja a kulturá-lis értékek használatának támogatása és elô-remozdítása a fejlesztéseken keresztül.

A 2014-ig futó programban tíz nemzetközipartner vesz részt: Magyarország, Olaszország,Románia és Szlovénia képviseletében 2-2 szer-vezet, valamint Szlovákia részérôl egy partner.

A CMC projektben Velence, Maribor, Nagy-szeben, Pozsony, Pécs dolgozik együtt, az aláb-bi partnerségben:■ The association of Chamberof Commerce of

Veneto Region■ Veneto region■ Province of Rimini Prov. Rimini Italy■ Sibiu Chamber of Commerce and Agriculture■ Lucian Blaga University of Sibiu■ Regional Chamber of Craft and Small Busi-

ness Maribor

■ Maribor Development Agency■ Slovak Chamber of Commerce and Industry

of SOPK SlovakiaA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara,együttmûködve a Kulturális Ipari KompetenciaKözponttal a projekt Partnerségi mechanizmus

vizsgálata a „városi turizmus” területén, a Délke-let-Európai térség termelôkörzeteiben munka-csomag vezetôje, melynek célkitûzése: egy a kul-túra és a klaszterek kreatív együttmûködésénalapuló, az európai országok közötti együttmûkö-dés kialakítása, fejlesztése témájú módszertanikönyv elkészítése.

A módszertani könyv célja a turizmus és kre-atív ipari szektor speciális megközelítésének ki-dolgozása és életképes turisztikai tervek elôké-szítése.

A projekt keretébenmegrendezésre kerül2013. május 13. és 15.között egy nemzetköziworkshop és partner-találkozó a Pécsi Ke-reskedelmi Központ-ban, illetve a projekt

kapcsán a kamara felvállalja a szakmai fejleszté-sek eredményeinek megosztását, és olyan több-szereplôs (állami, önkormányzati, civil, klaszter,piaci szereplôk bevonásával történô) fórumsoro-zat megszervezését, amelyre tervezetten a2014-2020-as idôszak tervezésében is jártasszakértôket hív meg „vitaindító“ elôadások meg-tartására.

A tervezett fórumsorozat elsô állomása a„Klaszter és kultúra találkozása” szakmai találko-zó sikerrel zárult 2013. április 9-én a kamarában.Az eszmecsere szereplôi egyetértetek abban,hogy kulcsfontosságú a megyei, régiós szintû tu-risztikai fejlesztés érdekében az együttmûködé-seket erôsíteni. A találkozón Hegyi Zsuzsa Ma-gyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI igazgatója,Vágvölgyi Réka a TÉDÉEM Nonprofit Kft. képvi-seletében, valamint Gonda Tibor a CMC projektturisztikai és klaszter szakértôje tartott elôadást.

Új pécsi munkahelyeketteremtett a Creative Cities projektPécsett zárult a „Creative Cities” – a Kreatív Városok európai projektje. A nemzetközi sajtótájékoz-tatón és az azt követô megbeszélésen a Lipcsébôl, Gdnaskból, Genovából és Ljubljanából érkezettpartnerek sikeresnek értékelték a hároméves projektet és bemutatták annak hosszú távú, fenntart-ható eredményeit. Ezek közül a Klaszter Kontakt Pontok hálózata és a kreatív ipari városfejlesztésa két legfontosabb tényezô.

A zárótalálkozón a városok bemutatták a három év eredményeit: találkozók, tanulmányok, vá-rosfejlesztési tervek, kreatív ipari termékek, tények és adatok sorakoztak egymás után.

Pécs Városa a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterrel együttmûködésben – mely a gyakorla-ti megvalósítási tevékenységeket végezte – a városi stratégiai tervezés szintjén hasznosította aCreative Cities projekt elônyeit.

Keresnyei János, a KIKK Egyesület el-nöke szerint a projekt nagy eredménye az akapcsolat, amely a Kamara, a MunkaügyiKözpont és a Kulturális Ipari Klaszter köztkialakult, valamint hogy a kreatív ipari vállal-kozásokat sikerült bevonni a közös gondol-kodásba, fejlesztésekbe. A projekt hatására20 új munkahely és 20 kezdô kreatív iparivállalkozás indul idén tavasszal a kreatíviparban Pécsett.

”This project is implementedthrough the CENTRAL

EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Klaszter és kultúra találkozása (CMC)– Egy lehetôség a fejlesztésre!

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

Az európai innovatív vállalkozások

számára egyre nehezebb a tôke bevo-

nása, pedig ötletek és finanszírozók

nélkül nincs gazdasági növekedés.

Amikor a KKV-k külsô forrásokat

szeretnének bevonni ötleteik megva-

lósítására, sokszor azzal szembesül-

nek, hogy nem rendelkeznek a ban-

kok, pénzügyi közvetítôk által elvárt

gazdasági mutatókkal, biztosítékok-

kal. Pedig sokszor megvan a szüksé-

ges háttér, csak az a vállalkozás szel-

lemi eszközeiben rejtôzik.

A piacokon a szellemi eszközök

használata és védelme emiatt a fennma-

radás egyik kulcsfontosságú tényezôje.

A cégeknek aktívabban kell menedzsel-

niük a szellemi eszközeiket, hogy be-

azonosítsák és hasznosítsák valódi érté-

küket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara résztvevôje az EVLIA elne-

vezésû projektnek, mely az elôbb emlí-

tett problémák megoldását célozza meg.

A projekt módszertant rendel a nem

kézzelfogható eszközök pénzügyi és

gazdasági értékeléséhez, a pénzügyi

közvetítôk és az érintett vállalkozások

véleményének figyelembe vételével.

A projekt célja egy nemzetközileg

elfogadott standard kialakítása a szelle-

mi eszközök értékeléséhez. A KKV-k

ezen eszközeik értékének meghatározá-

sával és könyvelési nyilvántartásaikban

történô feltüntetésével pontosabb képet

nyújthatnak a pénzügyi hitelezôk, be-

fektetôk részére cégük értékérôl. A

módszer használata így a jövôben hoz-

zájárulhat a vállalkozások tôkebevoná-

sának megkönnyítéséhez.

A EVLIA-projekt a Dél-kelet Euró-

pai Transznacionális Együttmûködési

Program keretében 10 ország részvételé-

vel valósul meg. A Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara és a Pécsi Tu-

dományegyetem munkacsomag-veze-

tôkként vesznek részt a projektben, mely

2014 októberében fejezôdik majd be.

A kamara felelôs a projekt kommuni-

kációs tevékenységeiért. Pécsi vállalko-

zások segítségével kidolgoztuk az arcu-

latot (Creamotiv Kft.), létrehoztuk a hon-

lapot (Wawona Internet Kft.) és elkészí-

tettük az elsô promóciós eszközöket is

(Bolko Bt., Digitprint Kft., Hétfô Kft.).

A projekt a sajtó és az érdeklôdô vállal-

kozások számára is bemutatásra került

áprilisban egy Workshop keretében.

A szakmai munka is folyamatos,

például felmérésre kerültek a projekt-

ben résztvevô országok szellemi eszköz

menedzsmenttel kapcsolatos szokásai

és a szabályozási háttér is.

A projekt eseményei nyomon követ-

hetôek a www.evlia.eu oldalon.

Az EU Társfinanszírozásával és a

Dél-kelet Európai Transznacionális

Együttmûködési Program keretében

megvalósuló Klaszter és kultúra ta-

lálkozása (CMC) projektben Velen-

ce, Maribor, Nagyszeben, Pozsony és

Pécs városok különbözô intézményei

dolgoznak együtt azzal a céllal, hogy

a kulturális értékek használatát tá-

mogassák és elôremozdítsák a fej-

lesztéseken keresztül.

2013. április 18-án a Maribori Fej-

lesztési Ügynökségen megrendezett

partnertalálkozón – Rimini tartomány

kivételével – valamennyi partnerszer-

vezet képviseltette magát.

Az összejövetel célja a közös kér-

dôívek, a fenntarthatóság, a kommuni-

kációs munkacsomag és az ITC plat-

form megvitatása, illetve a szlovén és

szlovák munkacsomagok kapcsán fel-

merülô kérdésekkel kapcsolatos kon-

zultáció, valamint a különbözô teen-

dôk, munkarészek közös döntéshozatal

általi elôremozdítása volt.

A nemzetközi delegáció legfonto-

sabb feladata a szlovák munkacsomag

fô témájának a „shopping tréner” fo-

galmának definiálása és a kapcsolódó

feladatok meghatározása volt.

Az esemény sikeresen zárult, elô-

készítve a május 13. és 15. között meg-

rendezésre kerülô pécsi workshopot és

szakmai találkozót.

MariborbanCMC partnertalálkozó Mariborban

Miért fontos a szellemi eszközök menedzsmentje?

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság24

Közel egy éve indult el a klaszter népszerûBenchmarking rendezvénysorozata, melynekcélja egy olyan szakmai találkozási rendszerkialakítása, amely biztosítja a gépipari vállal-kozások ügyvezetôinek, fejlesztô mérnökök,gépipari szakemberek eszmecseréjét.

A klubülések alkalmával egy-egy klaszter tagvál-lalatot látogatnak a résztvevôk, mely során rész-letes bemutatást kapnak a cég mûködésérôl, ter-mékeikrôl, szolgáltatásaikról, gyártási kapacitá-saikról, alkalmazott technológiákról, vevôikrôl,valamint az interaktív céglátogatás során számosszakmai kérdés felmerül, melyet a tagok egymásközött megvitatnak és értékes tapasztalatokat,információkat szereznek. A tagok egymás közöttimegismerésével olyan hozzáadott értékek, lehe-tôségek keletkeznek, mint: közös projektek azo-nosítása, közös innovatív fejlesztések, új belsôüzleti kapcsolatok elindítása, valamint megvaló-sulhat a „kifelé ajánlás”, azaz a tagok egymástajánlják egy-egy olyan megrendelôi igény felme-rülése kapcsán, amit vagy technológiai okokból,vagy kapacitásleterheltség miatt nem tudnak kivi-telezni.

Az elmúlt idôszakban már hat klubülést tar-tott a Gépipari Klaszter, a Kontakt-Elektro Kft.,Fekoral International Kft., a Spitzer Silo Pécs Kft.,az Aquacut Kft., a Strauss Metal Kft. és a MatroKft. mutatkozott be és további négy üzemlátoga-tást tervez még a rendezvénysorozat szervezôje.

A klubülések kedvelt további programja acéglátogatás után közvetlenül megrendezésrekerülô, vacsorával egybekötött fórum.

A fórum témák a klasztertagok igényei alap-ján kerülnek kiválasztásra, palettája igen szélessávban mozgott ezidáig, a dolgozók motiválásá-tól, az alkalmazott vállalatirányítási rendszereken

át a közös beszerzésig, csak néhány példát em-lítve.

Az inspiráló véleménycserébôl minden tagcsak profitálhat, képesek lehetnek reálisan érté-kelni és elemezni a saját teljesítményüket, üzletigyakorlatukat, megismerni más vállalatok ered-ményeit és gyakorlatait, és ezeket az információ-kat beépíteni a saját mûködésükbe, céljaikba ateljesítményük fejlesztése érdekében.

A Benchmarking Klubülés céglátogatásainaknépszerûségére is alapozva a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara meghívta a Dél-Du-nántúli Gépipari Klasztert is a 2013. június 3-ánmegrendezésre kerülô Paksi Atomerômû üzem-látogatására, valamint egy prezentációra, melysorán a résztvevôk tájékoztatást kapnak az MVMPaks II. fejlesztésrôl is.

Merza-Szabó Berta

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamarát 2012 ôszétôl új testüle-

tek irányítják. Az Innovációs Bizott-

ságot ÁMAN Mi-

hály, a TeGaVill

Kft. ügyvezetô

igazgatója vezeti.

A kevesebb mint

fél éves idôtartam

alatt a következô

kép alakult ki a

régió vállalkozá-

sainak innovációval kapcsolatos nehéz-

ségeirôl: a vállalkozások innovációs ak-

tivitásai alacsonyak, amelynek oka sok-

rétû problémarendszeren alapul; az in-

nováció állami támogatása nem KKV

orientált; a vállalati innováció sok eset-

ben szakemberhiány miatt eredményte-

len; a kutatószféra nem piacorientált, a

sok különbözô intézményi szereplô ko-

ordinálatlanul mûködik, valamint a

KKV-k helyi piacai folyamatosan

„összezsugorodnak”, a külpiaci innová-

ciós tevékenységhez szakmai, anyagi

erôforrások hiányoznak.

A fentiek, valamint a kamarai straté-

gia alapján a megújult bizottság elfoga-

dott stratégiai céljai a következôk:

I. KKV-k számára kézzelfogható és

hasznos innovációs tevékenység-

rendszer további fejlesztése

II. Iparjogvédelmi szolgáltatások köré-

nek bôvítése és szakmai erôsítése,

szellemi eszközmenedzsment rend-

szerek további fejlesztése

III. Kutatói szféra és a vállalkozások

együttmûködésének megalapozása

(Szentágothai János Kutatóközpont)

IV. Helyi innovatív fejlesztések nemzet-

közi piacra jutásának elôsegítése.

Az együttmûködések segítésére a

Nemzetgazdasági Minisztérium és a

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tá-

mogatásából a kamara megalkotta az

„innovációs portfólió” kereteit.

Az Innoportfólió weboldal –

http://innoportfolio.hu – már több mint

120 publikus együttmûködési profilt

tartalmaz. A Pécsett, Debrecenben,

Gyôrben és Szegeden egyetemi-kama-

rai együttmûködéssel épülô adatbázis

kutatói profilokat, és az Enterprise

Europe Network azon profiljait jeleníti

meg, melyek tulajdonosai hazai koope-

rációt is keresnek. Az adatbázisba díj-

mentesen lehet bevinni mindent, az öt-

letektôl a kidolgozott projektekig, vagy

éppen a megoldandó problémákig –

megjelenni azonban csak a valós tartal-

mú témák fognak. Nem titkolt cél az or-

szágos lefedettség bôvítése: Miskolc,

Békéscsaba, Székesfehérvár és Buda-

pest bevonása tervezett 2013-ban.

Az innovációs portfólió-építés isa bizottság feladata

Dél-Dunántúli Gépipari KlaszterBenchmarking Klubjai – „Tetszik!”

MESTERKÉPZÉS 25Dél-Dunántúli Gazdaság

Az elmúlt több mint két évtized gaz-

dasági, társadalmi változásai egyér-

telmûvé tették: a talpon maradás zá-

loga a folyamatos szakmai önképzés,

a versenyképes, magas színvonalon

végzett munka. Ennek egyik eszköze

a mestervizsga.

A reggeli órákban már érkeznek a

vendégek a Teréz utcai Tereza Szép-

ségszalonba, készülnek a frizurák. A

felsô szinten a kozmetikában még a

csend honol, a szalon tulajdonosával,

PUSZTAI Zita kozmetikus-mesterrel

itt ülünk le beszélgetni.

— Annak idején igazán nem kozme-

tikus, hanem fodrász szerettem volna

lenni – idézi fel a kezdeteket. — Az

anyai nagyszüleim és az édesanyám is

az volt, két fodrászüzletben nôttem fel.

Végül édesanyám rábeszélésére lettem

kozmetikus, mert ô azt szerette volna,

hogy közösen nyissunk szépségszalont.

Sajnos erre már nem kerülhetett sor az ô

korai halála miatt.

Tanuló éveit Pécsett, az Irisz Szalon-

ban töltötte Gyapai Jenôné, Klári néni

szakmai irányítása mellett, az elméleti

oktatója sem kisebb szaktekintély,

Vajdáné Makra Vera volt. A szakmun-

kásvizsga letételét követôen az Irisz

Szalonban folytatta tovább, majd a Fod-

rász Szövetkezet Nagy Lajos Király ut-

cai kozmetikájába került, de hosszabb

idôt eltöltött a Színház téren a Hajas

Szalonban is. Miután úgy érezte elég

szakmai tapasztalattal vértezôdött fel,

úgy döntött önállósítja magát.

— Ennek lassan húsz éve, akkor in-

dítottuk útjára a családi vállalkozásun-

kat, s nyitottuk meg az üzletet a jelenle-

gi helyén – folytatja tovább beszélgeté-

sünket. — Elôször csak az alsó szinten

fogadtuk a vendégeket, s ahogy nôtt a

vendégkörünk, úgy fejlesztettük, s épí-

tettünk rá egy emeletet, ahol a kozmeti-

ka kapott helyet.

Vallja, hogy nagyon szerencsésnek

mondhatja magát, mert a lánya, aki

szintén kozmetikus lett és a férje, aki

mûszaki szakember vele

dolgozik. Mindez abban

is nagy elônyt jelent,

hogy az egyre nagyobb

számban megjelenô koz-

metikai berendezések fo-

lyamatos karbantartását

maguk végzik el.

— A lányom jelenleg

az Egészségügyi Fôiskola

hallgatója is, mert min-

den bôrprobléma mögött

nemcsak lelki, életvitel-

beli, de egészségügyi

probléma is húzódik –

mondja. — E mellett sok

olyan plusz ismerettel

vértezheti fel magát,

amelyre másként csak

hosszú idô elteltével te-

hetne szert.

Mint mondja, ez a

szakma állandó mozgás-

ban van, folyamatosan változik, új gé-

pek, eljárások, kozmetikai termékek je-

lennek meg a piacon. Naprakésznek kell

lenni, mert a vendégek folyamatosan fi-

gyelik és nyomon követik, melyik koz-

metikai cég, milyen új termékkel jelenik

meg a piacon.

— Tudomásul kell venni, hogy, aki

nem követi nyomon ezeket a fejleszté-

seket, nem képezi folyamatosan magát,

az elôbb utóbb elveszti a vendégeit –

mondja. — Magam a kezdetek óta ott

vagyok Budapesten a szépségipart fel-

vonultató tavaszi kiállításon, s a mester-

vizsgát is azért tettem le 1992-ben, hogy

a meglévô ismereteimet tovább szélesít-

sem, a mesterlevél megszerzésének fel-

tétele a szakmunkásvizsgánál sokkal

mélyebb, többrétû tudás megléte.

Állítja, a vendégek körében is ran-

got jelent, mert a mester címmel együtt

járó nagyobb szakmai tudás nyújtotta

biztonságot ôk is megérzik. A mester-

vizsga letételére általában az vállalko-

zik, aki szívvel, lélekkel csinálja, a

munkája a hivatása, a hobbija is.

— Magamnak egyfajta visszaigazo-

lást jelentett, hogy jó úton haladok, va-

lamint nagyobb önbecsülést adott, hogy

mesterkozmetikus lettem. Miután letet-

tem a mestervizsgát, elkezdtem tanulók-

kal is foglalkozni, ahogy az édesanyám

is. Azóta minden évben változó számú –

kettô, három, négy – tanulóm van. Az

büszkeséggel tölt el, hogy a nálam vég-

zettek csaknem fele a szakmában ma-

radt, jelenleg is kozmetikusként dolgo-

zik – fejezi be beszélgetésünket, mert

megérkezett a vendége, mennie kell.

Sz.K.

A mesterlevél megszerzése után fogadtaelsô tanulóit

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: [email protected]

TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság26

A reggeli órákban már szorgos mun-

ka folyik a Flórián Kisvendéglôben

Szigetváron. A szakácsok mellett ta-

nulók serénykednek, vesznek részt az

aznapi menü fogásainak elôkészítésé-

ben, egyikük a krumplit hámozza a

konyha ajtajában. AUGUSZT József-

fel, a kisvendéglôt mûködtetô Kocs-

máros Bt. egyik tulajdonosával a

kerthelyiségben ülünk le.

— Már hosszú évek óta szerepet

vállalunk a jövô szakember utánpótlásá-

nak nevelésében – mondja. — Jelenleg

is hét tanulónk van, két szakács, három

vendéglôs és két pincér, valamint két át-

képzôsünk, akik a munkaügyi központ

által támogatott felszolgáló és szakács

képzésben vesznek részt. Ebben az esz-

tendôben négyen végeznek, jövôre már

csak egy pincér és egy szakács tanuló

foglalkoztatására vállalkozunk.

A baranyai kisváros és a környékbe-

li településein élôk körében ma már fo-

galommá vált a Flórián Kisvendéglô.

Mindezek ellenére ôk is azon törik a fe-

jünket nap, mint nap, hogy mit is tegye-

nek a talpon maradás érdekében, miután

azt tapasztalják, egyre inkább elkülönül

a hónap eleje és vége, utolsó napokban

szinte egy lélek sincs az utcákon. Arról

nem is beszélve, hogy lassan már csak

egyedüliként tartanak nyitva az esti

órákban, miután érezhetôen csökken

azoknak a köre, akik megengedhetik

maguknak, hogy idônként beüljenek va-

csorázni egy vendéglôbe.

Mindezen nehézségek ellenére a

színvonalból nem engednek, nagy gon-

dot fordítanak arra, hogy a finom falato-

kat szép és tiszta környezetben fo-

gyasszák el a vendégeik. Vallják, csak

egyedi ízekkel és magas színvonalú ki-

szolgálással lehet hosszú távon a ven-

dégkört megtartani.

Másik elônyük, hogy a kisvendéglô

tulajdonosai, valamint pincérei és sza-

kácsai több, mint három évtizede dol-

goznak együtt, összeszokott csapatot al-

kotnak, szinte szavak nélkül, mozdula-

tokból értik egymást. Tanulók képzésé-

vel is azért foglalkoznak, mert szeretnék

maguk kinevelni az utánpótlásukat.

— Mind a hárman foglalkozunk a

tanulókkal, heti váltásban, most én va-

gyok a soros – folytatja beszélgetésün-

ket Auguszt József. — Nagy segítséget

jelentenek a tanulóink, akik a napi mun-

kában vesznek részt. A takarítástól, az

elôkészítésen, a fôzésen, a terítésen át

egészen a felszolgálásig mindent csinál-

nak. Valljuk, hogy a szakmát csak így

tanulják meg.

Mint mondja, már az elôzô munka-

helyükön is foglalkoztak tanulók képzé-

sével, s a vállalkozásuk indításával szin-

te egyszerre fogadtak szakmai gyakor-

latra gyerekeket. Az utóbbi idôben jön-

nek vidékrôl is, jelenleg Kaposvárról,

Kadarkútról, és Pécsrôl vannak náluk

tanulók. A beosztásuk nem egyszerû fel-

adat a szakképzô iskolák eltérô tanítási

rendje, valamint a bejárás miatt.

— Idén nem lehet panaszunk – foly-

tatja tovább beszélgetésünket, miután

egyeztette, hogy mire is lenne szükség a

boltból, s egy anyukával megbeszélte a

ballagási menüt. — Az elméleti órák

szerencsés alakulásának köszönhetôen

megszûnt az a helyzet, hogy hol nagyon

sok tanuló van egyszerre, hol meg szin-

te egy sem. Most egyenletesen el tudjuk

osztani ôket, minden héten ketten-hár-

man vannak, így még jobban oda tu-

dunk figyelni rájuk, hogy minél jobban

megtanulják a szakma alapjait, ez külö-

nösen a most indult vendéglôsöknél

fontos, akiknek felszolgáláshoz és fô-

zéshez egyaránt érteniük kell, mire vé-

geznek.

Mint mondja, mindannyian a kör-

nyékbeli településeken élnek, onnan jár-

nak be. Nem nagy távolságokról, ennek

ellenére így is akadnak olyan helyzetek

– mint, a márciusi havazás idején, vagy,

ha nagy néha valamilyen rendezvényt

tartanak a városban –, hogy nem tudnak

bejönni, vagy ôk viszik ôket haza, mert

este hét óra után, már nem járnak a bu-

szok.

— Mindent igyekszünk megtenni a

tanulókért, s azért, hogy megszeressék a

vendéglátós szakmát. Arra különösen

büszkék vagyunk, hogy az erôfeszítése-

ink meghozzák a gyümölcsüket. A ná-

lunk végzettek közül hatan maradtak, s

dolgoznak velünk mind a mai napig –

fejezi be beszélgetésünket, mert már ér-

keznek az elsô vendégek, a menüsök,

akik rendszeresen náluk ebédelnek,

vagy éthordókban viszik haza.

Sz.K.

Tanulóik a mindennapimunka részesei

Az elsô világi ember, aki Sopronból

doktori címet szerzett, a Bajorországból

származó Lackner Ádám aranymûves

fia, Kristóf volt. Történetét a városban

járva hallottam nemrégiben. Gyermek-

korában számtalan iskolában megfordult

– finoman fogalmazva nem érzett kedvet

a mûvelôdéshez. Elsajátította ugyan a

magyar nyelvet, kitanulta apja szakmá-

ját, sôt, a katonáskodással is próbálko-

zott, de semmi iránt mutatott különö-

sebb érdeklôdést. Késôbb, ki tudja, mi-

ért, mégis kedvet kapott a tudományok-

hoz, és sorra látogatta az egyetemeket.

Nyugtalan természete sokfelé vetette,

volt hallgató Wittenbergben, Grazban,

Padovában (ott szerzett jogi doktori cí-

met 1595 szeptemberében), Bologná-

ban, Sienában. Hazatérve feleségül vette

Töltl János polgármester özvegyét,

Gürtner Orsolyát, aki koránál fogva –

több mint harminc évvel volt idôsebb –

az anyja lehetett volna. Ismerôsei nem

nagy jövôt jósoltak a frigynek. A pár az

asszony haláláig, harmincöt évig élt

együtt.

Lakner Kristóf, aki diplomataként,

törvényalkotóként, városépítôként és

íróként jeleskedett, megalapította a kul-

turált alkoholfogyasztást zászlajára tûzô

Mértékletességi Egyesületet és a Tudós-

társaságot is. Ösztöndíján minden évben

jó néhány polgárfiú járhatott külországi

egyetemre. Többször volt bíró és polgár-

mester. A városháza falaira szellemes

föliratokat szerkesztett. Gyermektelen

lévén, végrendeletében vagyonának tisz-

ta jövedelmét három részre osztotta. Egy

rész az ispotály szegény betegeit illette,

egy a nincstelen lányok férjhezmenetel-

ét segítette, egy pedig tovább mûködtet-

te az egyetemi ösztöndíj-rendszert. (A

kedvezményezettek közül Grad György

sorsát ismerjük: 1633-ban Erfurtban ta-

nult, az alapítványtól nyolcvan rajnai fo-

rint ösztöndíjban részesült. Utóbb belôle

is bíró majd polgármester lett.)

Az egykori ötvös-tanonc vagyonáról

fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy

halála után pincéjében csak borból ezer-

akónyit (körülbelül 580 hektólitert) ta-

láltak.

Mindez egy pincében, mégpedig az

ócsárdi Matias pincészetben jutott

eszembe, ahol az ászoktérben körülbelül

kétszer annyi bort tárolnak, mint ameny-

nyi fölött néhai Lakner Kristóf rendelke-

zett. Persze, más is a készlet funkciója,

hisz a Matias mostanra márkává vált.

Hamar fölépített, hamar népszerûvé vált

bormárkává. Szôlôbirtokaiknak területe

meghaladja a 110 hektárt, tudunk villá-

nyi, pécsi, szekszárdi, badacsonyi és to-

kaji területeikrôl. Persze,

mindehhez lehetôség is

kell, tehetnénk hozzá, és

egy olyan, Matyi Dezsônevéhez köthetô boltháló-

zat, ahol a könyvek mellett kiválóan

megfér a bor is. Nem rossz párosítás.

Kulináris élményekrôl szólva meg

kell említenünk a villányi, hasonló nevû

éttermet és borozót, ahol ragyogó ka-

csák és libák mellett egészen elsôrangú

bárányt ettem nemrégiben. Kemencében

sütik a dolgokat, és gyönyörûen adjusz-

tálva tálalják. Ha már így visz a lendület,

hozzáteszem, hogy csülkös bablevesek,

töltött káposzták is hozzáférhetôk.

Baráti vacsorát nem fecsegünk ki, te-

hát csak egy pár szóval érintem ezt a bi-

zonyos ócsárdi jelenlétet ebbôl a szem-

pontból. Szó nélkül mégsem mehetek el

mellette, mert olyan minôségben pászí-

totta a fent dicsért borokat és az ízeket,

hogy az mégiscsak említésre érdemes.

Foglalkozzunk tehát a paraszttállal, nem

tudom, hol hívják életre a stifoldereket

és kolbászokat, de ellesném a szakmát a

gyártóbázison. A hideg libamáj zsírjában

elnevezésû csemegében az arány kíván

laudációt – a zsírral megkent kenyérsze-

letekre ki-ki ízlése szerint csusszanthat a

májból. Ettünk azután valamiféle füstölt

halat, a hozzá dukáló majonézes krump-

li salátával, de nem tudtam rájönni, hogy

miféle vízilény lehetett a megboldogult.

Azt hiszem, pisztrángként mutatkozott

be szegény.

A vacsora vége a meggyes-mákos ré-

tes volt, költ rétes, ahogy a nagymamám

mondta, és körülbelül olyan finomnak is

bizonyult, mint az ô terméke annak ide-

jén.

Szép ünnep volt, igazán hálásak le-

hettünk vendéglátóinknak. Illetve hálá-

sak lehettünk volna. Az ilyesmit elég tö-

redékesen tudja csak megköszönni az

ember.

És hogy az utókor hogyan hálálta

meg az egykori, soproni településfô oly

sok jótéteményét? A Szent György

templomban ravatalozták föl. Ide került

kriptája is. Hamvai alig negyven évig pi-

henhettek nyugalomban. 1674-ben a

templomot egy bizottság visszavette a

katolikusok számára. A jezsuiták kapták

meg. Az 1769-es átépítés aztán gyökere-

sen megváltoztatott mindent. Lakner

Kristóf vörös-márvány síremlékének

legnagyobb darabját 1909-ben, a közeli

pékségben találták meg.

Küszöbként hasznosult.

VENDÉG-OLDAL 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Alacsonyhálatermés

Sz.Koncz I.

HEGYHÁTI JÁRÁS MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság28

A Hegyháti Járás egyike Baranya leghátrányosabb helyze-tû térségének. Ugyan jelentôs számban találhatók itt mik-rovállalkozások, sok közülük azonban kényszerbôl vá-lasztotta ezt a lehetôséget. A több embernek is munkátadó nagy foglalkoztatók hiányoznak. Az elmúlt évekbenuniós források felhasználásával számos fejlesztést hajtot-tak végre a nagyobb településeken, Alsómocsoládon,Mágocson, Sásdon, Mindszentgodisán,amelynek elsôdleges célja a munka-nélküliség csökkentése, valamint a tér-ség vonzóbbá tétele volt. A szomszé-dos – egykori komlói kistérséget alko-tó településekkel – összefogva elnyertLeader-közösségi címnek köszönhetô-en ez év végéig jelentôs, több mintegymilliárd forint érkezik a térségbe.

A gazdasági élet fellendítése érde-kében elnyert pályázati források fel-használásával a járás területén mûkö-dô vállalkozások közül az elmúlt évek-ben Mindszentgodisán a Lakiter Euró-

pa Kft.-nél komplex technológiai fejlesztést hajtott végre, aKónyafarm Kft. hidegen sajtolt nyersolajat elôállító üzemétpályázati forrás felhasználásával biodízel elôállítására isalkalmassá tette.

Mágocson elsôdlegesen a mezôgazdasági üzemek pá-lyáztak sikerrel, többek között a Makrom Kft. a tehenésze-ti telepét korszerûsítette uniós források segítségével. Göd-

rén a Mezôgazdasági Zrt. gépbeszer-zésre nyert el nagyobb összegû támo-gatást. Sásdon pedig a RosenbergerKft. hajtott végre pályázati úton elnyerttámogatás segítségével.

Az önkormányzatok elsôsorban te-lepülésfejlesztésre nyertek el jelentô-sebb összegû forrásokat, közülük isazok, amelyek területén nagyobb cé-gek mûködnek, az általuk befizetettiparûzési adó segítségével tudják a pá-lyázatokhoz szükséges önrészt elôte-remteni.

Mágocs önkormányzata az elmúltesztendôkben számos pályázaton sze-repelt sikerrel, uniós és hazai források-

ból város-rehabilitációra 380 milliót nyert el, a TársadalmiMegújulás Operatív Program keretébôl pedig az óvodábanhajtottak végre fejlesztéseket. A térség gazdasági életébenbetöltött szerepét pedig jól mutatja, hogy számos egyéni éstársas vállalkozás székhelye, amelyek között külföldi érde-keltségûek és jelentôs hozzáadott értékû termékeket elôál-lító cég is van. Közülük százhárom egy és öt fôt foglalkoz-tat, tizenhatban az alkalmazottak száma eléri a húszat, ésöt vállalkozásnál a foglalkoztatottak száma száz körül mo-zog.

Alsómocsolád fejlôdésében jelentôs szerepet játszik,hogy közigazgatási területén több nagyobb cég is mûkö-dik, egyebek mellett a Baranya Tégla Kft., a Pick SzegedZrt. gyáregysége, ami az egyik legnagyobb foglalkoztató akörnyéken. Az elmúlt években ennek köszönhetôen a pá-lyázatokhoz szükséges önrész elôteremtése ritkán okozgondot. Az elnyert támogatások felhasználásával számosturisztikai fejlesztést hajtottak végre. Vendégházat és an-nak épületében rendezvény- és konferenciaközpontot, aKölyök Fészek Erdei Iskolában Interaktív Tár-házat, vala-mint erdei tornapályát, tanösvényt és kiránduló-központhoztak létre.

Sásdon az iskolafejlesztési program során nemcsak amegye egyik legkorszerûbb tudásközpontja – ami az óvo-da és általános iskola mellett helyet ad a mûvelôdési ház-nak, a könyvtárnak és a zeneiskolának is – jött létre, velepárhuzamosan a környékén alakították ki az új városköz-pontot.

Pályázati forrásokból fejlesztenek

Ötvenhárom év a vidék szolgálatábanVízügyes történelmünkben a nagy elôdök már 200 éve sikerrel ténykedtek a gaz-dasági élet meghatározó termelési feltételének optimalizálásáért. Küzdöttek a vízellen és vízért. A Magyarországon 1807. április 5-én teret nyert vízitársulatok az1948. júniusi kormányrendelet életbelépéséig mûködtek, majd a vizek köztulaj-donba kerültek, a velük való feladatkörök is állami kötelezettséggé váltak. 1957.augusztus 31-én a 48. törvényerejû rendelet újból engedélyezte vízgazdálkodásitársulatok létrejövetelét.

A Baranya-csatorna menti Vízitársulat ebben az újabb folyamatban jött lét-re ötvenhárom éve Kaposszekcsôn. 1960. április 05. születésnapunk, hét telepü-lés állt a bölcsônk körül. Azóta két megye 52 települése közigazgatási területe,vagy területének egy része alkotja a mûködési körzetet. Feladatainkat az ezen aterületen lévô helyi jelentôségû közcélú mûvekkel kapcsolatos teendôk (rende-zés, üzemeltetés, fenntartás, stb.) képezik. Ez a közhiedelemmel ellentétben nemminden patakot, vízfolyást, hanem nevesítetten 252 km, elsôsorban völgyfenékibefogadót és 3 tavat tartalmaz.

A Vízitársulat(ok) alapításuk óta küzd(enek) a feladatkör ellátásához szüksé-ges pénz elôteremtésével. Nincs ez másképp ma sem. Normál folyamatnak te-kintjük ezt mindaddig, amíg a közcélú mûvek legfelsôbb fórumon egyeztetettkompromisszumos mûködtetése biztosított.

Az elmúlt fél évszázadban környezetünk igényeihez igazodva mûködtünk,szolgáltunk, tettünk eleget a különbözô elvárásoknak. Napjainkra megváltozotttagjaink viszonya a vízitársulatokkal kapcsolatban. A privatizációval az egységesterületek szabdalttá váltak, a mûszaki elvek csorbultak. A zsebet tapogató módúsajáterô teremtés – mely közkötelesség – a közcélú mûveken hagyott nyomot.Mára a Kormányzat ismerte fel a helyzet tarthatatlanságát, és a közfoglalkoztatáskeretében biztosított többszáz millió forintot a helyzet valamilyen szintû kezelésé-re. A közvélekedéssel ellentétben bebizonyosodott, hogy a feladatellátás rend-szerében a pénz a legnagyobb hiányosság, mert olyan szintre sikerült elérnünk amunkavégzéssel, hogy a 2013. év csapadékviszonyai közötti áradás kismértékûkárosodást okozott. Reméljük, a területi szereplôk is érzik, értékelik ezt…

Bregó János igazgató

Alsómocsoládi látkép

HEGYHÁTI JÁRÁS MELLÉKLET 29Dél-Dunántúli Gazdaság

A Sásd és Térsége Terület- és Humánfejlesztési Non-profit Korlátolt Felelôsségû Társaságot alapítói 2009-benhozták létre. A Társaság a térség- és településfejlesztésiszempontokat szem elôtt tartva segíti a Sásdi Kistérség ésSásd városának fejlesztési elképzeléseit oly módon, hogyhatékony megoldást kínál a térségfejlesztési projektekesetében a projektgenerálás, a pályázatírás vagy a pro-jektmenedzsment feladatokra.

A társaság fontossága abban rejlik, hogy speciálishelyzeténél fogva nagyon érzékeny a lakosság igényeire,hozzáállására. Közvetlenebb a kapcsolat közte és a lakos-ság között, mint az önkormányzatok és a lakosság között.A társadalom bizonyos szegmenseinek vagy egészének

véleményét rendszerint továbbítja az államigazgatásiszektor felé.

A szervezet a hátrányos helyzetû térségekben élôk hu-mánerôforrás fejlesztésén, életminôségük javításán, a le-szakadó térségek gazdasági fejlesztésén, az itt tevékeny-kedô civil és vállalkozói szektor fejlesztésén keresztül atérségfejlesztést, vidékfejlesztést tûzte ki céljául.

A társaság magas színvonalú, professzionális szakértôiszolgáltatások nyújtásával kíván az ügyfelei számára agyakorlatban is jól hasznosítható, értékes megoldásokattalálni. Alapító tagjaik és munkatársaik évtizedes szakmaitapasztalatára építve segítik partnereiket fejlesztési tevé-kenységeik megvalósulásban.

Sásd és Térsége Terület- és Humánfejlesztési Nonprofit Kft.7370 Sásd, Szent Imre út 14.

Fô profilok:● Fejlesztési programok készítése● Projektgenerálás● Pályázatírás● Pályázati szakértôi tanácsadás● Projektmenedzsment, pénzügyi menedzsment● Pályázatfigyelés● Humánerôforrás fejlesztés● Szakmai megvalósíthatósági tanulmányok készítése● Nyilvánosság, kommunikációs szolgáltatás

Rostás és Társa Gépgyártó KKT.H-7362 Vásárosdombó, Rákóczi u. 19.

tel: 72/453-110

fax: 72/553-007

mobil: 70/335-90-67

web: www.rostaskkt.hu

email: [email protected]

Fô tevékenységünk forgácsolt alkatrészek, termék- illet-

ve feladatspecifikus készülékek, szerszámok, célgépek,

szerelôsorok, sorelemek, tesztelô berendezések tervezése

és gyártása. Rendelkezünk alakos, lemeztechnikai prés

részleggel.

– számítógépes 3D-s gépészeti tervezés (CAD)

– számítógéppel segített gyártás 3D-s szabadfelületekhez

(CAM), gépi forgácsolás saját, vagy megrendelôi do-

kumentáció alapján; A legkülönbözôbb fémek, mû-

anyagok, titán ötvözetek megmunkálása.

– egyedi, kis és közepes sorozatú alkatrészek gyártása

hagyományos és/vagy CNC megmunkálással (meg-

munkálóközpontok, C tengelyes eszterga)

– teszt berendezések részeinek, vagy egészének tervezé-

se/építése

– lemezalkatrészek préselése

Várjuk megkeresését!

Az Alsómocsoládi Turisztikai Központ ideális választás csapatépítés és egyébcéges rendezvények helyszínéül. A Hét Patak Gyöngye Natúrpark csodaszép,erdôkkel, tavakkal körülölelt különleges és kalandos helyszíne a csapatépítô tré-ningeknek. Levesszük válláról a csapatépés szervezésével járó nehézségeket!Szakképzett trénerekkel is biztosítjuk a programok sikerét.Konferenciatermükben vállaljuk kon-ferenciák, tréningek, baráti társasösszejövetelek szervezését büfé éssvédasztalos szolgáltatással. A 120fô férôhelyes konferenciaterem mo-dern technikai eszközökkel felszerelt.

– hangosítás– flipchart– projektor, vetítôvászon– wi-fi

Csapatépítés, tréningek,céges rendezvények

A szállásfoglalás, az étkezés, és egyébkiegészítô programok szervezésében issegítségére leszünk! Kérje csapatáraszabott ajánlatunkat!

Telefon: 30/908-3557E-mail:[email protected] Weboldal:turizmus.alsomocsolad.hu

BARANYAI GAZDASÁG30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Hatósági igazolá-sok beszerzése a végelszámolásbefejezésekor

A végelszámolás alatt álló társa-ság a végelszámolás befejezése-kor köteles igazolni a Cégbíróságfelé, hogy a társas vállalkozásnálbiztosítási jogviszonyban állókravonatkozó nyugdíjbiztosításiadatokat a mûködése során meg-küldte az illetékes hatóságoknak.

A biztosítottak 2009. december

31-ig fennálló jogviszonyára vonat-kozó adatokat a cégek az illetékesnyugdíjbiztosítási igazgatási szerv-nek továbbították, a NYENYI lapon.A késôbbi idôszakban a társada-lombiztosítási kötelezettséggel járókifizetésekrôl viszont már a NAV fe-lé kellett bevallást teljesíteni a 08-as bevallások „M” lapjain.

Ennek megfelelôen a 2009. de-cember 31-ét megelôzôen a cég ál-tal benyújtott adatokról a cég kérel-mére a nyugdíjbiztosítási igazgató-ság, mint a fôvárosi és megyei kor-mányhivatal szakigazgatási szerveállítja ki az igazolást. Az ezt követôidôszakról szóló nyilatkozatot azon-

ban már a megyei adóigazgatósá-gok végelszámolási szakterületétôlkell kérni. (Amennyiben a társasága mûködését 2009. december 31-eután kezdte csak meg, értelemsze-rûen egyetlen – a NAV-tól beszer-zendô – igazolás is elegendô.)

Az igazolás kiállítása illeték-mentes.

A lefoglalt gépjármûvekbeszállításánakszabályai

Az adózó tulajdonában álló gépjár-mû lefoglalására az adóhatóságivégrehajtási eljárás során leggyak-rabban a bírósági végrehajtásrólszóló 1994. évi LIII. tv. (Vht. ) 103.§rendelkezéseinek megfelelôen agépjármû-nyilvántartásban szerep-lô adatok alapján kerülhet sor.

Vállalkozási tevékenységetvégzô adózó esetében a fenti ren-delkezésen túl, a gépjármû foglalásaz adózás rendjérôl szóló 2003.éviXCII. tv. ( Art.) 154.§-ában leírtak fi-gyelembevételével történik, azazüzemi, illetve üzleti tevékenységé-hez szükséges gépjármûnél csak agépjármûvet foglalja le a végrehaj-

— Érzem a nyitottságot a vállalkozások részérôl, de még sokat kellbeszélni a témáról, valamint a gazdaságnak is fejlôdnie szükséges,hogy a vélt vagy valós együttmûködési kockázatok mellett minél többprojektet tudjunk megvalósítani – foglalja össze a jelenlegi helyzetet aZsolnay Örökségkezelô NKft. és a vállalkozások közötti együttmûködé-si lehetôségekrôl a társaság arts & business fejlesztésekkel foglalkozófelelôse.

Zámbori Bíró Tamás hang-súlyozza, a közös felületek felsôhatára a csillagos ég, de sokatkell még beszélni a tárgyalásoksorán a ZsÖK szolgáltatásairól,valamint az üzleti és kulturálisszféra kapcsolódási lehetôsége-irôl. Mint mondja, új metodikakezd megjelenni a szponzorációterületén, amely adott esetbenérintheti a cégek társadalmiszerepvállalását is. — A gazda-sági válság egyéb negatív követ-kezményei mellett érzékelhetô,hogy a költségtakarékosság el-érte a cégek támogatási ésCSR-büdzséjét is – magyarázzaa szakember. — Egyértelmû,hogy már nem elég egy logómegjelentetése a plakátokon, ennél több kell, és ezt én mindenképpen jónaktartom, mert a cégek és a fogadó fél részérôl is új, kreatív energiákat szaba-dít fel ez a típusú kényszer.

Zámbori Bíró szerint megváltoztak a fogyasztói igények is, egyrészt sok-kal jobban megválasztják, milyen kulturális terméket vásárolnak meg, más-

részt egyre inkább élményszerû, attraktív, ha úgy tetszik, egyedülálló prog-ramokat szeretnének.

Ez a két attitûdváltozás pedig akár találkozhat is, mégpedig Pécs újkomplexumában, a Zsolnay Örökségkezelôhöz tartozó területeken, mint el-sôsorban a Zsolnay Kulturális Negyedben és a Kodály Központban, vagyakár a Cella Septichora múzeumpedagógiai programjain.

Jelszó: arts & business

Érdemes megismerni ezt a szóösszetételt, mert a jövôben várhatóanegyre többször fognak a vállalkozások ezzel találkozni. A tevékenység alap-ja elsôsorban az angolszász államokból érkezô kortárs mûvészeti alkotásokközvetítésével indult, melyeket az üzleti szféra felé ajánlottak ki. Magyaror-szágon tavaly szeptemberben indult egy képzés, mely a kiállítások, mûvé-szeti események, ha úgy tetszik, piaci szereplôk számára is elfogadhatómegjelenési lehetôségeivel foglalkozik.

— Mindezeket figyelembe véve mi egy új metodikában gondolkodunk –teszi hozzá Zámbori Bíró Tamás. — Úgy véljük, az elsô lépés minden eset-ben a vállalkozás tevékenységének, eladási céljainak és célcsoportjainak amegismerése. Ezt követôen megkeressük azokat az attraktív programlehe-tôségeket, amelyekkel a támogató élményszinten éri el a vásárlóit. Így egy-szerre érvényesül minden fél érdeke: az üzleti, a kulturális és intézményi, va-lamint a látogatói, fogyasztói, tehát mindenki nyer.

Az arts & business – Zámbori Bíró szerint – nem csak a kortárs mûvé-szetekkel hozható kapcsolatba. Vallja, hogy a jó ötlet, a kreativitás, a mûvé-szeti értékkel bíró performansz sokkal több embert tud megszólítani, mint azteddig sikerült. Hangsúlyozza tovább, hogy a kreativitás olyan Zsolnay-hagyomány, amelyet újra elô kell venni, „érdemes leporolni”. A Zsolnay Örök-ségkezelô NKft. folyamatosan építi kapcsolatait a mûvészek, az egyetemihallgatók és a különbözô mûvészeti csoportosulások felé. — Persze mindenidô és kapacitás kérdése is egyben, de a jövôben több olyan projekttel fo-gunk megjelenni, amely támogatja ezeket a célokat.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a több szempontból is kiemelkedô tavalyi jubileumi év után – immáron tizenegyedszerre hirdeti meg a „MA-GYAR KÉZMÛVES REMEK” elismerô cím elnyerésére kiírt országos pályázatát.

A Magyar Kézmûves Remek kiállítás idén egy teljes hónapon át, 2013. július 11. és augusztus 11. között ismét az impozáns Magyar Mezôgazdasá-gi Múzeumban kerül megrendezésre. A fôvédnökséget ez alkalommal is dr. Cséfalvay Zoltán NGM államtitkár vállalta el.

A pályázat benyújtási határideje: 2013. május 31.A pályázati felhívás részletes leírása megtekinthetô és letölthetô a kamara honlapjáról http://www.pbkik.hu/hu/pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/magyar-kezmuves-remek-palyazat_2-14716

Zsolnay Negyed és üzleti szféra: mindenki nyerhet!

BARANYAI GAZDASÁG 31Dél-Dunántúli Gazdaság

tó, ebben az esetben a forgalmi en-gedély 6 hónapig az adósnál ma-rad, mivel legalább ezen idôtartamalatt, de legfeljebb a forgalmi enge-dély lefoglalásáig az adós a gépjár-mûvet rendeltetésszerûen használ-hatja tevékenysége végzéséhez.

Nyilvántartásból történô fogla-lás esetén a foglalási jegyzôköny-vet az adós részére postán kézbe-síti az adóhatóság, egyidejûlegmegkeresi az illetékes okmányiro-dát az elidegenítési és terhelési tila-lomnak a gépjármû-nyilvántartásbatörténô bejegyzése végett.

Mindenképpen fontos felhívnia figyelmet arra, hogy a gépjármûfoglalás hatálya ezekben az esetek-ben is a foglalási jegyzôkönyvbentörténô összeírással áll be, ezért azezt követôen kötött a gépkocsiadásvételére vonatkozó szerzôdésérvénytelen.

A foglalási jegyzôkönyvben azadóst az adóhatóság figyelmeztetiarra, hogy amennyiben tartozását amegadott ideig nem rendezi, intéz-kedik a forgalmi engedély és atörzskönyv lefoglalása, illetve agépjármû forgalomból való kivoná-

sa, végül pedig az értékesítéseiránt.

A Vht. 117. § (1) bekezdéseszerint az értékesítendô ingóság-nak az értékesítés helyére történôelszállításáról a végrehajtó gondos-kodik.

Amennyiben az adózó tartozá-sát nem rendezi, az adóhatóságvégrehajtója értesíti a lefoglalt gép-jármû elszállításának idôpontjáról.

Ha az adózó a szállítási értesí-tônek megfelelôen a gépjármûvetaz adóhatóság rendelkezésére bo-csátja, a végrehajtó a gépjármû for-galmi engedélyét is lefoglalja, ésmegküldi az illetékes Okmányirodá-nak azzal, hogy a gépjármûvet aforgalomból vonja ki.

Amennyiben az adózó a meg-adott idôpontban a lefoglalt gépjár-mûvet nem bocsájtja a NAV rendel-kezésére, az adóhatóság végrehaj-tója megkeresi az illetékes Ok-mányirodát a forgalomból történôkivonás céljából, illetve a rendelke-zésére álló eszközökkel megkísérlia lefoglalt gépjármû felkutatását.

Abban az estben, ha gépjármûnyilvántartás adatai szerint a gép-

jármû foglalás alatt áll és az illeté-kes Okmányiroda az adóhatóságmegkeresése alapján a gépjármû-vet ki is vonta a forgalomból, akkorazt az adós már nem használhatja,forgalmi engedélyét vagy a végre-hajtónak, vagy az illetékes okmány-irodának le kell adnia, illetve a gép-jármûvet az adóhatóság rendelke-zésére kell bocsátania.

A végrehajtó a szállítási értesí-tôben felhívja az adózó figyelemétarra, hogy a lefoglalt gépjármû be-szállításáról a végrehajtóval egyez-tetett idôpontban önként is gondos-kodhat. Mivel a szállítási értesítôkézbesítésének idôpontjában azadóhatóság még nem intézkedik aforgalomból való kivonás iránt, azönkéntes beszállítás – tekintettelarra, hogy a gépjármû a közúti for-galomban még közlekedhet – lé-nyegesen kevesebb költséggel járaz adózó részére. A forgalomból ki-vonást követôen a gépjármû be-szállítása már csak a fuvarozó cégközremûködésével végezhetô el,melynek díját az adóhatóság végre-hajtási költségként az adózóra ter-heli.

Mindenképpen célszerû tehát alefoglalt gépjármû beszállítása so-rán együttmûködni az adóhatóság-gal, mivel így elkerülhetô a végre-hajtási eljárás költségeinek növeke-dése.

Tájékoztatás a szociális hozzá-járulási adóból érvényesíthetô új adókedvez-ményekrôl

A szociális hozzájárulási adóbóladókedvezmények érvényesíthe-tôk, melyeket a munkáltatók amunkaerô-piaci szempontokból leg-hátrányosabb helyzetû munkaválla-lók után vehetnek igénybe. 2013.január 1-jétôl a következô jogcíme-ken érvényesíthetô szociális hozzá-járulási adókedvezmény:— szakképzettséget nem igénylô

munkakörben,— huszonöt év alatti és ötven év

feletti,

— tartósan álláskeresô személyek,— gyermekgondozási díj folyósí-

tását követôen, a gyermekgon-dozási segély, valamint a gyer-meknevelési támogatás folyó-sítása alatt vagy azt követôen,

— kutatóként, illetve— szabad vállalkozási zónában

mûködô vállalkozások általfoglalkoztatott munkavállalók után.

Fontos, hogy e kedvezményeksem egymással, sem más, a szoci-ális hozzájárulási adóból érvénye-síthetô kedvezménnyel (STARTPLUSZ, START EXTRA, STARTBÓNUSZ, a Karrier Híd Programmegvalósítását célzó és a munka-bérek nettó értékének megôrzésétcélzó adókedvezménnyel) nemvonhatók össze.

Közös szabály, hogy — az adókedvezményt a munkavi-

szonyban foglalkoztatott szemé-lyek után lehet igénybe venni,

— érvényesítése szempontjábólérdektelen, hogy más munkál-tató is jogosult a munkavállalóután a kedvezmény érvényesí-tésére,

— a szociális hozzájárulási adó-ból lehet igénybe venni,

— a kifizetô havonta állapítja meg,— részmunkaidôs foglalkoztatás

esetében mértéke arányosancsökken.

A szociális hozzájárulási adó-ból érvényesíthetô kedvezményekfeltételei, mértéke jogcímenként el-térôek, alapja a munkavállalót azadó-megállapítási idôszakra megil-letô, az adó alapjának megállapítá-sánál figyelembe vett, a munkavál-lalót terhelô közterhekkel és más le-vonásokkal nem csökkentett (brut-tó) munkabér, de legfeljebb 100ezer forint (kutatók foglalkoztatásaesetén legfeljebb 500 ezer forint).

A témáról bôvebb tájékoztatáskérhetô telefonon a NAV ÁltalánosTájékoztató Rendszerén a 06 40/424242-es telefonszámon, valamintügyfélszolgálatainkon. A legfonto-sabb tudnivalók a NAV honlapján awww.nav.gov.hu-n is megtalálhatók.

NAV Baranya Megyei

A Bon-Sec Kft. járôrszolgálatának ve-zetôje, jól ismeri a pickupokat, cégemezôgazdasági területen dolgozik, ha-sonló jármûvekkel. Ezúttal az FX Autó-ház Ford Rangerét próbálta ki.

— Nemcsak a kollégáim, én is hasz-

náltam egy ideig hasonló autót. A

Ranger esetében rögtön feltûnt, hogy

minden irányban megnôtt. Nemcsak az

elôdhöz, hanem a konkurenciához ké-

pest is nagyobb lett, tekintélyes a meg-

jelenése. A design szakított az elôdmo-

dellel, az amerikai eredetre épít, szerin-

tem sikerrel. Tetszik ez az új arculat.

— Az amerikai autókban általá-

ban van némi felsôbbrendû, tanksze-

rû hatás, a Rangernél sikerült ezt el-

kerülni?

— Úgy gondolom igen, jól egyensú-

lyozott a tervezô, az amerikai Fordok

arculatából a szimpatikus elemeket vet-

te át. A nagy méret elônye, hogy a plató

is használhatóra sikerült. Ennek elônye

egyértelmû, ha munkagépnek használ-

juk az autót, de hobbi célú felhasználás-

nál is fontos, hogy például egy kisebb

krosszmotor könnyedén felfér rá.

Mivel mezôgazdasági területeket ôr-

zünk, nagyon fontos az autóink jó terep-

járó képessége. A Ranger ezen a téren is

jól teljesít, megfelelô a hasmagasság, és

az elsô hátsó túlnyúlásokra is odafigyel-

tek a tervezéskor. A tesztautón látható

extra fellépô és a könnyûfém kerék ne-

künk felesleges, biztosan ezek nélkül

rendelnénk a kocsit. Az egyetlen hiba,

amit felfedeztem az autó külsején, az

utólagos vonóhorog kialakítása, a tartó-

rúd amire szerelték, túlságosan lecsök-

kenti a hátsó terepszöget, könnyebben

fennakad miatta a kocsi hátulja. Amiben

ugyanakkor egyértelmûen kiemelkedik

a mezônybôl a Ranger, az a vontatási

képesség. Egyrészt a kategóriában

egyedülálló módon akár 3,35 tonnás

vontatmánnyal is megbirkózó ereje,

másrészt a vonóhorogra megadott 210

kilogrammos terhelhetôség is dicsére-

tes, miközben a 800 mm-es gázlómély-

ségrôl sem szabad megfeledkeznünk.

— Az utastérben is amerikás a

hangulat?

— Inkább egy európai Ford sze-

mélyautót gondolhatnánk, ha csak belül

nézzük a kocsit. A mûanyag mûszerfal

árulkodik csak a haszonjármûves ere-

detrôl. Ez a személyautóknál egyszerû-

nek számító anyaghasználat itt elôny,

könnyû tisztítani, nem kényes, és azt is

meg kell említeni, hogy nagyon jól

összerakott, semmi sem zörög benne.

Feltûnô még az üléspozíció, a kategóri-

ában megszokottól eltérôen itt kényel-

mesen, magasan ülünk. Hátul is kevés-

bé padszerû az érzés, oda is egészen jó

ülések kerültek. A méretek növekedése

belül is érezhetô, sehol sem kell szûköl-

ködni.

— Szinte alapkivitelû a tesztautó,

hiányzik e valamilyen felszerelés?

— Azt hiszem, minden benne van,

ami egy ilyen autóba kell. Különösen

tetszik, hogy a biztonsági berendezése-

ken sem spóroltak, a menetstabilizáló

elektronika is alapáron jár. A kedven-

cem a visszagurulásgátló, terepen is na-

gyon hasznos lehet.

— A biztonsági berendezések és a

kategória elsô ötcsillagos töréstesztje

döntô lehet a választásnál?

Autóteszt: Ford Ranger XT – Schlapp AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32

FX Autóház 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-226 ● www.fordfx.hu

— Úgy gondolom, hogy a mi cé-

günknél igen. A balesetek sajnos elke-

rülhetetlenek egy sok autóval dolgozó

cégnél, ilyenkor a legfontosabb, hogy

személyi sérülés ne történjen. Ezért a

biztonsági felszerelések, és a biztonsá-

gos autó nagyon fontos.

— A munkatársaik is értékelik ha

jó kocsiba ülhetnek?

— Szeretik az autóikat. Ezek jól fel-

szerelt, sokmilliós modern jármûvek,

kevesen engedhetik meg maguknak,

hogy otthon is hasonló színvonalú autó-

val járjanak. Jó körülmények között pe-

dig mindenki szeret dolgozni. Igyek-

szünk a képzésre is odafigyelni, minden

munkatársunk komoly vezetési tapasz-

talattal rendelkezik, és az elsô idôszak-

ban kap egy kísérôt is, aki megtanítja

többek közt a terepen autózásra is.

— Hiszen ezzel a Rangerrel is

másképp kell autózni, mint egy sze-

mélyautóval.

— Volt egy idôszak Magyarorszá-

gon mikor divat volt pickuppal járni.

Aztán sokan ráébredtek, hogy bár ezek

a kocsik jól néznek ki, de sok kompro-

misszumot is kívánnak, mert valójában

teherautók. A méreteik és a nagy fordu-

lókör miatt a szûk utcákon nehéz a ma-

nôverezés. A hátsó laprugók miatt üre-

sen bizony pattogós a rugózás is. Ezek-

hez hozzá kell szokni. Fontos még az is,

hogy bár képesek komoly tempóra is, de

a két tonnás tömeg miatt jóval felelôs-

ségteljesebb gondolkodást kívánnak

meg. Balesetnél egy kisautót ez a hatal-

mas tömeg szinte letarol.

— Az sem mindegy milyen gumik

vannak az autón.

— Nagyon fontos a gumiválasztás.

Ezen a tesztautón utcai gumik vannak,

aszfaltos körülményekre optimálisak.

Mi durvább mintázatú terepgumikat

használunk, ezek aszfalton zajosak, el-

lenben terepen sokkal jobban teljesíte-

nek.

— A motorról még nem beszél-

tünk, ez a 2.2 literes dízel mennyire

optimális a kocsiba?

— Tökéletesen megfelel már ez a

motor is. A 150 lóerô és a széles nyo-

matéktartomány jól illik az autó karak-

teréhez. Figyelemre méltó, hogy a ter-

vezéskor mennyire figyeltek a felhasz-

nálók igényeire. A légszûrô például ha-

talmas méretû, poros körülmények közt

ez nagyon fontos.

— A vételár mennyire értékará-

nyos?

— A mai magyar autópiacon, és kü-

lönösen igaz erre a kategóriára, a kata-

lógusban szereplô ár csak tájékoztató

jellegû. Minôségéhez és tudásához ké-

pest a Ranger árát mindenképpen ked-

vezônek mondanám. T.R.

CsabaAUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Lökettérfogat: 2198 cm3

Maximális teljesítmény: 150 LE 3700/minMaximális nyomaték: 375 Nm 1500-25000/minSaját tömeg: 2021 kgMaximális sebesség: 175km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 7,6 lListaár (nettó): 5 700 000 FtA fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, vissza-gurulásgátló, elsô és oldallégzsákok, függönylég-zsákok, vezetô térdlégzsák, távirányítós központizár, elektromos fûthetô tükrök, MP3 rádió-cd, fedél-zeti számítógép, elektromos ablakemelôk elöl-hátul.

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AJÁNLÓ34 Dél-Dunántúli Gazdaság

A nyomtatás egy érdekes új területe a 3D nyomtatás. Szinte minden hó-napra akad valami újdonság, egyre érdekesebb dolgokat lehet nyomta-tással elôállítani. A legérdekesebb számomra a ház nyomtatás volt...

Képzeljen el egy szórófejet, ami valamilyen anyagot, például mûanyagot fúj kinagyon nagy pontossággal. Egyik réteget a másik után, egyiket a másikra he-lyezi el. A rétegekbôl pedig, mintha a földbôl nône ki, kialakul egy tárgy. Ez a3D (3 dimenziós) nyomtatás egyik elve.

Mit lehet ezzel a játékszerrel kezdeni?

Ma még gyerekcipôben járnak ezek a nyomtatók, de ez a gyerekcipô bizonyrengeteg érdekes dolgot tartalmaz már ma is. Érdekességként nézzünk né-hány már létezô példát, a folytatást pedig az olvasó fantáziájára bízom.

Csokoládé szoborRendelhetünk már egy svájci gyártótól olyan csokoládét, amelyet egy beküldöttfénykép alapján 3 dimenzióssá alakított mintából 3D nyomtatóval szoborrá for-máznak, hihetetlen pontossággal.

Mintadarabok gyártásaEgy gyártási folyamatban nagyon drága lépés, amikor az elsô mintadarabotkell legyártani. Ehhez szerszámokat kell készíteni, gyártósort elindítani, vagykézzel legyártatni. Legalábbis eddig ez volt a módszer. Egy 3D nyomtató ké-pes kemény mûanyagból akár kész, mûködô fogaskerekes szerkezeteket is el-készíteni, egyetlen munkafázisban.

Egyedi alkatrész legyártásaEltörött, elkopott egy egyedi alkatrész és már nem beszerezhetô? A megoldás:egy 3D szkenner letapogatja a mintadarabot, számítógépen kiigazíthatják aformáját ha szükséges és a végeredményt pedig egy 3D nyomtató kinyomtat-ja. Bármilyen bonyolult alakot, benne furatot, belsô mechanikus alkatrészt egymenetben.

Protézisek gyártásaA kapott minták alapján század milliméter pontossággal kivitelezett csontpótlá-sok, gége protézisek készíthetôek ezzel a technológiával. A kész darab felüle-te már nem igényel további megmunkálást, szilárdsága, pontos méretezése al-kalmassá teszi a sérült csontok, például egy hiányzó koponyacsont darab tö-kéletes elkészítésére. Ez a technika már létezik, Magyarországon is alkalmaz-zák.

Ház nyomtatásA sor végére hagytam a hétköznapi szemmel talán leglátványosabb alkalma-zást. Képzelje el ezt a nyomtató szerkezetet egy síneken futó daru méretében.Az elv ugyanaz, csak a méretek mások és a nyomtató „tintája” homok és spe-ciális ragasztó keveréke.

A végeredmény: egy teljes családi ház, amely hôtartása a normál falakévalösszemérhetô, a falakba már „nyomtatáskor” bekerülnek az elektromos vezeté-kek csatornái és minden, elôre tervezhetô forma, nyílás, csatorna. A ház nyom-tatási ideje két nap, költsége pedig a hagyományos eljárás ötöde. Természete-sen a falak formáinak csak a fantázia és a teherbírás szab határt. Egyelôre eza ház még nem rendelhetô meg, de a minta projektek már elkészültek.

A 3D nyomtatás még nagyon fiatal tudomány, de várhatóan sokat hallunkmég felôle, néhány éven belül akár a hétköznapi életünkben is megjelenhetmajd.

Harman Tiborwww.NyomtassOkosan.hu

Nyomtassunk házat!

Mi emberek, naponta többször is képesek vagyunk haragra lobbanni.Ilyenkor – vérmérsékletünktôl függôen – kiabálunk, fenyegetôzünk,ütünk, vágunk vagy csendben emésztjük magunkat. A harag kinyilvá-nításának következményei szerteágazóak és elkeserítôek. Megsért-jük, megvádoljuk azt, akire haragszunk, kilátástalan vitába kevere-dünk, sebet ejtünk a kapcsolaton és fájdalmat okozunk akaratunk el-lenére. Ha a harag elfojtását választjuk, (persze nem tudatosan, ha-nem például azért, mert gyermekként büntetést kaptunk a harag nyíltkimutatása miatt) akkor sem járunk jobban: talán durcásak leszünk,talán sértettek, talán a megtorláson törjük a fejünket. Az elfojtott ha-rag megmérgezi a levegôt és bárki szippantja be azt, gyászos követ-kezményekkel járhat.

A harag megkeseríti életünket, rombolja kapcsolatainkat és bárszeretnénk szabadulni tôle, lehetetlennek tûnik a feladat. A széles körben ismert jótanácsok mind hasznavehetetlenek: „Ne húzd fel magad!” „Ha dühös vagy számoljtízig!”

De miért is vagyunk haragosak? Miért olyan félelmetes a harag és miért va-gyunk képtelenek a kezelésére?

A holland írónô, A harag címû könyvében bámulatos egyszerûséggel és szem-léletes példákkal mutatja be, hogyan születik meg bennünk a harag, miért ad annyimagabiztosságot, hogy sokszor még ragaszkodunk is hozzá, hogyan változtatja megenergiaszintünket, észlelésünket, és miért tévhit, hogy egy jó kis veszekedés meg-tisztítja a levegôt. Bár mindannyian ismerjük a harag érzését, a könyv elsô része,amely „csupán” bemutatja a haragot, számos hasznos felismerést hozhat. A könyvlegértékesebb része azonban az, amely a harag kezelésérôl, elengedésérôl szól.

A szerzô által javasolt módszer nem csupán logikusan következik aharag természetébôl, hanem kiválóan használható a mindennapiéletben. A módszer lényege, hogy nem tagadjuk meg a haragot, nemfojtjuk el, hanem befelé, önmagunk felé fordulunk, átéljük a haragot,a gyökeréig hatolunk és addig ásunk lefelé önmagunkban, míg ránem jövünk, hogy haragunk végsô oka saját vágyainkban, kívánsá-gainkban áll. Ez a befelé fordulás maximálisan megakadályozza,hogy vitába, veszekedésbe keveredjünk azzal, aki éppen elôttünk állés akirôl tévedésbôl úgy véljük, hogy haragunk okozója.

A módszer természetesen nem sûríthetô bele a fenti két mon-datba, és így lerövidítve talán éppolyan homályosnak és használha-tatlannak tûnik, mint a korábban ismert tanácsok. Boswijk-Hummelazonban gondoskodik arról, hogy módszerét alaposan megismerjük,

és számos példát kínál ahhoz, hogy a mindennapi haragos helyzetekben sikerrel al-kalmazzuk. És itt nem csupán a magánéletben elôforduló helyzetekrôl van szó. Aszerzô számos példát hoz arra, hogyan keseríti meg az iskolák, hivatalok, cégek éle-tét a harag elégtelen kezelése, és a munkahelyi viták vezetéséhez is hasznos taná-csokat ad.

A harag és a nyomában keletkezô viszályok hosszú távú hatásai nemcsak ideg-sejtekben mérhetôek, hanem forint és dollár veszteségekben, lassuló döntésekben,a kreativitás és a csapatmunka lanyhulásában.

Ha nem tud idejébôl több napot áldozni a könyv elolvasására, akkor hallgassameg rövid elôadásunkat a témáról.

http://www.forlong.hu/gondolkodast_provokalo_eloadasok/Sipos Tünde tréner, mediátor, phd hallgató

Könyvajánló vezetôknek:A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyekszünkkedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvajánlás mellett kí-váncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Békében a haraggal

dél-dunántúli gazdaság xv. évfolyam 4. szám

Documents