A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 1. szám, 2016. február 5.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Valami elindult!

Páratlanfejlesztési idôszak

következik!

EGÉSZSÉG MOTIVÁTOR Dél-Dunántúli Gazdaság2

Bizonyára sokan túlzásnak tartják azt,ha egy munkahely ilyen mértékben„ajnározza” munkavállalóit, ám nemszabad elfelejteni, hogy napunk na-gyobb részét a munkahelyen töltjük,ezért nem mindegy, hogy ott mikéntérezzük magunkat. Mindnyájan tapasz-taltuk, hogy ha mérgesek, frusztráltak,elégedetlenek vagyunk, nehezebben éslassabban megy a munkavégzés, így ateljesítmény is elmarad a korábbiaktól.„Ha egy vállalat odafigyel arra, hogyboldogabbak legyenek a dolgozói, az65 százalékkal csökkentheti a fluktuáci-ót, 38 százalékkal a hiányzásokat, mi-közben 10 százalékkal nô az ügyfelek elégedettsége és 21 százalékkal emel-kedik a produktivitás. Mindent összevetve egy 100 fôs magyar cégnél ezzel amentalitással 15 millió forintot lehetne spórolni” – derül ki a Gallup egész vi-lágra kiterjedô felmérésébôl. A magyar munkavállalók jelentôs része – fôkénta gazdasági válság óta - azt, hogy dolgozni kell, kötelezettségként és szenve-désként éli meg, úgy tekint a munkahelyére, mint egy szükséges rosszra. Nemis próbálkoznak azzal, hogy valamilyen módon jobbá tegyék akár a munka-helyi kapcsolataikat, akár a körülményeket, ellátják a rájuk bízott feladatokat,de semmi többet. Nincs igazi sikerélmény, így elégedettség-érzés és boldog-ság sem.

Mégis, mivel növelhetô munkahelyi jóllét? Ahhoz, hogy valaki komfortosnak érezze a munkahelyét, magas fokú tel-

jesítményre motiváljon a környezet, érdemes több tényezôre is figyelni. Meg-határozó a munkahelyi környezet és az, hogy miként illeszkedik ehhez a dol-gozó. Fontos a vezetô szerepe, stílusa és hozzáállása, az, hogy képes legyenelfogadni, elismerni és pozitív visszajelzéseket adni. Növeli az elégedettségetegy szervezeten belül, ha a munkavállalók szakmailag hitelesnek tartják a ve-zetôt, fel tudnak rá nézni, de fontos az érzelmi intelligencia, az ôszinteség, aközvetlenség, a bizalom, a nyitottság és a türelem. Emellett ha nincs harmóni-ában a személyiség és a munka, az is elégedetlenséget kelt egy dolgozóban.

A vezetôk jelentôs része azt vallja, hogy a pénz jelentôs motivációt je-

lent a munkavállalók számára. Viszontnem egyszer fordult elô, hogy csoporto-san álltak fel székükbôl jól keresô dol-gozók egy-egy cégnél, mert nem voltakszámukra elfogadhatóak a körülmé-nyek. A cégvezetô pedig csodálkozott,hiszen jól megfizette munkatársait.Több felmérésbôl azonban kiderül:csak azok a szervezetek tudnak hosszútávon fennmaradni, amelyek használ-ják a dolgozók kreativitását és tudását.Ehhez viszont az szükséges, hogy amunkavállalók a munkahelyükön isboldognak érezzék magukat. Mára márbizonyított tény, hogy a lelkesebb mun-

kavállalók nagyobb teljesítményre képesek, a támogató szervezeti kultúra pe-dig anyagi megtérülést is hoz a vállalatnak.

Visszatérve a cikk elején említett Google-példához: ingyenes fitnesz- éskonditermek állnak rendelkezésére azoknak a kollégáknak, akiknek gyúrásvagy az edzés utáni tusolás közben jönnek a legjobb ötletei. A tapasztalatokszerint nagyban növeli a koncentrációt és a munka hatékonyságát, ha az em-ber bármikor megszakíthatja azt egy kis intenzív fizikai mozgás kedvéért. Ezmár nálunk sem számít különlegességnek, fôként a multicégeknél. De már azis nagyban növelheti a dolgozók jóllét-érzését, mint amit egy pécsi vállalko-zás követ: azzal kedvez alkalmazottainak, hogy nincs szigorú, nyolctól négyigtartó idôbeosztás, a lényeg az, hogy a feladat el legyen végezve. Véleményükszerint ez jóval könnyebb akkor, ha az alkalmazott nem azon idegeskedik,hogy otthon mi van. Éppen ezért, ha szükséges, a kollégák akár az irodába isbevihetik a gyerkôceiket.

+1 tipp Ne várjuk meg, míg elér az egérbaj, azaz ha zsibbad azalkar és a csukló! Már óránként 10 perc felállással, a tel-

jes testizomzat átmozgatásával, különösen az arc, a nyak, a váll és a hát izma-inak nyújtásával, lazításával, egy héten egyszer egy fél órás irodai masszázzsalsokat tehetünk egészségünkért.

Novreczky Zoltán masszôr, 30 9938 568

Az elégedett dolgozó jobban teljesít

A Google-nél a csapatban dolgozó munkatársak masszázs-utalványokkal honorálhatják egymást, illetve a fônökök a be-osztottjaikat, ha elégedettek az eredményekkel. Az utalvá-nyokat egyórás masszázsra lehet beváltani a céges edzôte-remben, ahol szakképzett kezek közé kerülnek a programo-zásban megfáradt tagok.

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu28–29. oldal

Autóteszt:Oltyán Zoltán –Mercedes-Benz

GLC 250 d 4MATIC

Top 100:Az élmezônyben maradt a korábbi sorrend

A hónapüzletembere:Arnold Antal,

Arnold Pince-panzió

18. oldal

10. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Új év – Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara:

dr. Síkfôi Tamás titkárVégre a fejlesztéspolitikafókuszába került a gazdaság

Elérkezett az utolsó óra

ahhoz, hogy Baranya me-

gye és Pécs aktivizálja

magát a gazdasági felzár-

kózás érdekében. A kama-

rai fejlesztések négy fô

irányba indulnak 2016-

ban Baranyában: a helyi

kkv-k innovációs potenci-

áljának, versenyképességének növelé-

sére, az exportfejlesztésre, a klaszte-

rek, beszállítói rendszerek fejlesztésé-

re, valamint a munkaerô-problémák

enyhítésére, megoldására. Hogy mi-

lyen változásokra, folyamatokra van

kilátás 2016-ban Baranya gazdaságát

tekintve, errôl kérdeztük dr. Síkfôi

Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara titkárát.

— A rendszerváltás gazdaságrombo-

ló hatása máig elér, sem az ipari, sem az

agrárteljesítményben nem értük utol ön-

magunkat. Nagyon sokáig, túl sokáig

gondolta a pécsi közélet azt, hogy a vá-

ros megélhet az állam újraelosztási

rendszereibôl, majd regionális központ-

ként, intézményi és iskolavárosként fut

be fényes jövôt – kezdi elemzését a ka-

mara titkára. — A város jelentôs vissza-

fejlôdése, a lakosság drasztikus csökke-

nése komoly tanulópénz volt, a globális

verseny nem viccel. Ha nincs verseny-

képes gazdaság, semmi sincs, mert

elôbb-utóbb az is elkopik, ami volt.

Az utóbbi években a város közélete

kezd a gazdaság felé fordulni, megért-

ve, hogy egy közel 200 ezres lakosság-

ra optimalizált rendszer megfizethetet-

lenül drága lenne 100 ezer fôs lakosság-

gal és nagyon gyenge reálgazdasággal,

amelyet nem csak az emberek, de a gaz-

daság maradványa sem óhajtana megfi-

zetni. A megkésett felismerés már némi

aktivitáshoz is vezet, a

gazdaság került hivatalo-

san a fejlesztéspolitika fó-

kuszába (erôs kormányza-

ti ösztönzésre is), és már

vannak kezdeti eredmé-

nyek. De ez még csak a

kezdet kezdete lehet.

Messze még az a tudatos,

programozott együttmû-

ködés, amely a várost és a

megyét végképp elmoz-

díthatja a sereghajtók kö-

zül, és felzárkózhatunk az átlagos gaz-

dasági fejlettséghez, a személyi- vala-

mint tôkejövedelmi szintekhez.

2016 egyik fô célja e változás erôsí-

tése, gyorsítása: az önkormányzatok, az

egyetem és a kamara, a helyi gazdaság

és társadalom versenyképességét szol-

gáló hatékony együttmûködése, kiegé-

szítve más szervezetek és a civilek mun-

kájával. Elôbbre kell lépnünk az inno-

váció terén, nincs más lehetôségünk,

mint a tudásintenzív gazdaság. Erôtelje-

sen fejleszteni kell az exportot, mert lát-

hatóan az exportáló térségek fejlettsége,

életszínvonala messze megelôzi a csak

hazai piacra dolgozókét.

— Milyen háttér áll rendelkezésre

ezekhez a folyamatokhoz?

— Mindehhez meglehetôsen rossz

emberierôforrás-helyzetben kell hozzá-

látnunk közösen. Miközben Baranyában

átlag feletti a munkanélküliség, aközben

bizony az átlagnál rosszabb a munka-

erô-hiány is. Vagyis az átlagnál jóval

több a munkára szakmailag és sajnos

mentálisan is alkalmatlan ember.

Mellettük az újraiparosítás másik

legnagyobb akadálya a nagyarányú kül-

földi, fôvárosi munkavállalás. A nyugat

által diktált világgazdasági rendet, az ál-

taluk nemzetközileg belôtt bérszínvona-

lakat mi nem tudjuk megváltoztatni, de

új, vonzóbb munkahelyek sokakat még-

is hazavonzanának.

Nagyon nagy gond a romló

demográfiai helyzet. A 14 éves kor-

osztály fele az 55 évesnek... miközben

az 1 évesek már csak negyedét képvise-

lik e korosztálynak. Ebben a helyzetben

minden ember nagy érték, tehát nem le-

het rossz fejlesztési, képzési, pályaori-

entációs döntéseket hozni, munkanélkü-

lieket képezni. A gyerekeket és felnôtte-

ket a legnagyobb hozzáadott-értéket és

személyi jövedelmeket biztosító ágaza-

tok, szakmák felé kell ösztönözni. E te-

rületen már mûködik a koordináció az

említett intézmények között, 2016-ban

számos konkrét foglalkoztatási igényt

kell segítenünk, és olyan pályára kell ál-

lítanunk a képzési rendszert, amely a

versenyképességet, ezen keresztül az

emberek növekvô jólétét szolgálja. A re-

gionális operatív programok paktum

projektjei közel 4,5 milliárd Ft finanszí-

rozással jelentôs javulást hozhatnak e

téren.

— A PBKIK elôtt milyen új fel-

adatok, célok állnak 2016-ban? Mi-

lyen fejlesztéseket terveznek az idei

évben, akár a tavalyi évrôl áthúzódó-

an is?

— A kamara egyre több állami (köz-

és közigazgatási) feladatot lát el, ol-

csóbb és hatékonyabb, mint az állam-

igazgatás e területeken. Épp az elôbb

vázolt új, gazdasági fejlôdést célzó he-

lyi, politikai irány miatt testületeink az-

zal számolnak, hogy mind anyagi forrá-

saink, mind az élômunka (benne a hiva-

tali és választott testületi tagok munká-

jával) lehetôségeink terén fokozott

igénybevétellel kell 2016-ban számol-

nunk. A megyei kamarai finanszírozás

is polarizált, így átlagosnál messze na-

gyobb feladatokat kell Baranyában át-

lag alatti pénzügyi lehetôségekkel meg-

oldanunk. Természetesen az igen jelen-

Meglódulni látszik a baranyai gazdaság – legalábbis ez hallatszik ki a megkér-dezett megyei, megyeszékhelyi döntéshozók, vezetôk az idei évet érintô fej-lesztési tervekrôl szóló nyilatkozataiból. A múlt évben megkezdett beruházá-sok, elôkészítô munkák folytatása, számos pályázati lehetôség, a meglévô erô-források összehangolása és ésszerûbb kihasználása mind hozzájárulhat ah-hoz, hogy kedvezô változás induljon a megye gazdaságában. ❄

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

tôs, átlag feletti pályázati és szolgáltatá-

si bevételeinket ugyancsak e fejlesztési

feladatok fedezetére csoportosítjuk, így

biztosíthatóak lesznek a növekvô for-

rásigények. A kamarai fejlesztések fô

irányai az elôbbiek alapján: a helyi kkv-

k innovációs potenciáljának, versenyké-

pességének növelése, az exportfejlesz-

tés, a klaszterek, beszállítói rendszerek

fejlesztése valamint a munkaerô-problé-

mák enyhítése, megoldása.

— Melyek azok a változások a

kamarával kapcsolatban, amelyekrôl

fontos értesülniük a megye vállalko-

zóinak?

— Eddig arról beszéltünk, hogy új

helyzet van, végre látható, hogy az arra

hivatottak elkezdték közösen a fejlesz-

tési munkát. Látható a reálgazdaság fej-

lesztési igénye is, mobilizálja erôtartalé-

kait a versenyképesség érdekében. Ez

azt jelenti, hogy nekünk is még több

erôforrásra van szükségünk. Ezért a kül-

döttgyûlés módosította a legtöbb kama-

rai szabályzatot, és olyan irányba állí-

totta a kamarát, hogy ki tudja szolgálni

a fejlesztési szakasz fokozott forrásigé-

nyét. Csökkentették a tagdíjat, a legtöbb

tagvállalkozás számára akár 15-25%-

kal levesebb lesz, eközben viszont új

tagdíjrész került megfogalmazásra, a

fejlesztési tagdíjrész, amelyet a tagvál-

lalkozások a megszabott (csökkentett)

tagdíjon felül, önkéntesen fizethetnek

be a kamara megyei gazdaságfejlesztési

alapjába.

Emellett – élve a törvény adta lehe-

tôségekkel – az önkormányzatok és in-

tézmények pártoló tagsága is új fejle-

mény, amely lehetôvé teszi a megyei

gazdaságfejlesztési alapba befizetett

tagdíjukkal a kamarára testált fejlesztési

feladatok finanszírozását. Természete-

sen a befizetôk meghatározhatják e fej-

lesztési források felhasználási irányait

is (pl. az eddigi befizetések többsége a

munkaerô-problémák enyhítését céloz-

za a többletforrásoktól). E rendszer elô-

segíti az interaktivitást és a projektszin-

tû együttmûködést a tagcégek között a

kamara koordinálásával. E források se-

gítségével a meghatározott fejlesztési

irányokba akár további 90%-os intenzi-

tású pályázati forrásokat is bevonha-

tunk.

A kamara a döntések révén egyértel-

mûen a tagvállalatok prioritását vezette

be, elônyt élveznek 2016-tól a kamarai

köz- és rendes szolgáltatások díjtételei-

ben, árképzésében, ezek elérésének sor-

rendjében, és csak a tagok kapnak jogo-

kat a kamara belsô szervezeti életében.

Mindez a törvényi keretekben egyértel-

mûsíti, aki munkájával, tagdíjával segíti

a közös, mindenkit szolgáló megyei fej-

lesztéseket és kamarai munkát, annak

bizony elôjogai vannak.

Pécsi Tudományegyetem:

Jenei Zoltán kancellárA fejlesztés irányai 2016-ban a PTE-n: ingatlan, mûszaki eszközök, informatikaTöbb mint 20 milliárd forintot fordít-

hatott a Pécsi Tudományegyetem Kli-

nikai Központja a 2010-tôl napjain-

kig tartó idôszakban az egészségügyi

ellátás fejlesztésére. A pénzbôl többek

között felújították az egykori 400

ágyas klinikát, benne a

Sürgôsségi Betegellátó

Osztállyal, valamint szá-

mos nagy értékû diag-

nosztikai és terápiás esz-

közt szereztek be – ez

csak egy azoknak a fej-

lesztéseknek a sorában,

amelyek tavaly zárultak

a pécsi egyetemen. Felso-

rolni sem könnyû az

egyetemhez kapcsolódó

beruházásokat, olyan

sok volt, Jenei Zoltán kancellár azon-

ban nem elégedett maradéktalanul.

— Abban reménykedtünk, hogy

még 2015 végén elfogadja a kormány a

külföldi hallgatók fogadásához, a mun-

kavégzés körülményeinek javításához

szükséges fejlesztésekrôl készített hatá-

rozati javaslatot és abban nevesíti azt a

többletforrást, ami majd a rendelkezé-

sünkre állhat. A tárcaközi egyeztetések

miatt a döntés elhúzódott, de nagy örö-

münkre január végén megszületett a

végleges intézkedés, amivel egy 20 mil-

liárd forintot meghaladó beruházási

program indulhat el a pécsi egyetemen –

mondja az intézmény elsô számú gazda-

sági vezetôje. — Ez részben egy új

campus lesz, részben a meglévô ingatla-

nok felújítását jelenti, ami nemcsak az

Orvostudományi Kar ingatlanjait érinti,

hanem minden kart, ahol külföldi hall-

gatókkal foglalkoznak. Olyan program

elôtt állunk, ami az egész város életére

kiemelkedô hatással lesz.

Ha visszaemlékszem a tavaly év ele-

ji terveinkre, akkor jól látszik, hogy a

fejlesztési elképzeléseinket sikeresen

megvalósítottuk. Elkészült az új Janus

Pannonius Klinikai Tömb, sok milliárd

forintot fordítottunk orvosieszköz-be-

szerzésre, javult az ingatlanállomány,

de még nem olyan mértékben, mint

amennyire a benne dolgozók, vagy a

hallgatók szeretnék.

A tavalyi év zárásaként sikerült sta-

bilizálni az egyetem költségvetését.

Éveken keresztül sok milliárd forint hi-

ánnyal küszködött az intézmény, ami

megfojtotta a gazdálkodás mozgásterét,

nem tudtunk kellô határozottsággal,

szabadsággal tárgyalni és rendkívül sok

pénzt kellett korábban kifizetni késedel-

mi kamatokra. Mára ez

szerencsére megszûnt, a

tavalyi év végén 840 millió

forint volt az egyetem le-

járt tartozásállománya,

ilyen korábban még soha

nem fordult elô. Ez újabb

lehetôséget nyit arra, hogy

bátrabban gondolkodjunk

a fejlesztésekben akár a sa-

ját költségvetés terhére.

— A tavalyi beruházások

között vannak olyanok is,

új fejlesztések❄

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

amelyek áthúzódnak erre az évre?

Egyáltalán idén milyen fejlesztéseket

tervez a Pécsi Tudományegyetem?

— A fejlesztések szerencsére nem

ismerik a naptári évet, rengeteg tervünk

van, és akkor kell pályáznunk, amikor

arra adódik a lehetôség. Amint aláírunk

egy támogatási szerzôdést, megindul a

kivitelezés és könnyen lehet, hogy 2-3

éven keresztül is zajlik a közbeszerzési

eljárás, a beruházás, az eszközök átvéte-

le. Jó példa erre az ingatlan fejlesztés,

amit tavaly sikerült befejezni, hiszen az

is egy 8-10 éves folyamatnak a záró üte-

me. A különféle operatív programoknál

pedig eleve több évben gondolkodik a

pályázat kiíró. A GINOP-os projektek –

amelyek a gazdasági szféra és az felsô-

oktatás együttmûködését feltételezik –

lényege, hogy miként lehet sokkal szo-

rosabb kapcsolatot kialakítani a vállal-

kozások, valamint az egyetemi kutatási

területek között. Ebben a szegmensben

tavaly év végéig 16,5 milliárd forint ér-

tékben nyújtottunk be pályázatot, de ez

még csak az elsô kör volt, várjuk, hogy

milyen lesz a fogadtatása. Ha 30 és

50% közötti sikert érünk el, azzal már

elégedett leszek. Ez újra egy 5-8 milli-

árd forint értékû fejlesztési program le-

het és leginkább az egészségügy terüle-

tét érinti.

Arra ma még nehéz válaszolni, hogy

az idei évben pontosan mit tudunk meg-

valósítani. Nem látom olyan területét az

egyetemnek, ahol ne merülne fel szá-

mos jogos igény fejlesztésre. Sokat be-

szélünk az ingatlan-állományról, ami

igen meghatározó, hiszen látványos és

erôsen befolyásolja a hallgatói érzetet, a

hallgató viszonyulását az oktatási terü-

lethez, de jelentôs hatása van az egész-

ségügy esetében is, mert egyáltalán nem

mindegy, hogy milyen körülmények kö-

zött fogadjuk a betegeket és hozzátarto-

zóikat. Ugyanakkor fontos az is, hogy

legalább akkora értéket fordítsunk az

ingatlanjainkra, legyen az egy nagy ér-

tékû felújítás vagy egy új beruházás,

mint amekkora a másik oldalon érték-

vesztésben, állagromlásban megjelenik.

A költségvetés Magyarországon nem is-

meri az amortizáció alapján történô fi-

nanszírozást, ezért minden egyes prog-

ramért meg kell küzdenünk. Legyen ez

akár egy jó tartalommal kiírt uniós pá-

lyázati forrás – például az energia-meg-

takarítás területén – vagy egy kormány-

zati program, amelynek köszönhetôen

nagy értékû beruházásokat lehet végre-

hajtani.

Az ingatlanok mellett folyamatos fi-

gyelmet igényel az egyetem mûszaki

eszközparkjának állapota. E téren jelen-

tôs különbségek vannak az egyes intéz-

mények között. Szeretném elérni, hogy

ne legyen olyan oktatási egység vagy

klinika, ahol a gyenge mûszaki színvo-

nal bármilyen formában akadályozza a

feladatellátást. Rohamos tempóban vál-

tozik a világ körülöttünk, nem tudunk

évente minden eszközt lecserélni, de lé-

pést kell tartanunk a fejlôdéssel.

Sajnos keveset beszélünk róla, de

égetô gondokat okoz esetenként az in-

formatikai környezet állapota. Terve-

zünk egy nagy értékû, és az egész egye-

temre kiterjedô informatikai fejlesztést

végigvinni, akár uniós pályázati pén-

zekbôl, akár az egyetem saját költségve-

tésébôl finanszírozva. Erôs az igény ar-

ra, hogy stabil infrastruktúra mellett kü-

lönféle modern alkalmazásokkal csök-

kentsük az adminisztrációt, képesek le-

gyünk javítani a szolgáltatás hatékony-

ságát – e nélkül nincs minôségi munka-

végzés.

— Említette az EU-s pályázato-

kat, a kormányzati programokat és

az intézmény saját költségvetését.

Ezeken kívül milyen forrásokra tá-

maszkodhat még az egyetem a fejlesz-

tésekkel kapcsolatban?

— Alapvetôen erre a három lénye-

ges forrásra. Amikor megfogalmazódik

az igény a fejlesztésekre, összeállítunk

egy tervet, amit bemutatunk a vezetôi

értekezleten és a szenátusnak. Rugal-

masnak és kellôen bátornak kell len-

nünk abban, hogy ha van is egy mûsza-

ki állapotra épülô sorrendiség, és mégis

megjelenik a sor közepén álló célra egy

pályázati felhívás, akkor azt elôre kell

vennünk. Vagy ha adódik egy kiemelt

kormányzati szándék és célzottan támo-

gatnak valamilyen területet – energia

megtakarításra, kiemelt mûszaki terület-

re: pl. laborok fejlesztésére – akkor az

várhatóan megelôz egy elôrébb sorolt

igényt. De ez nem jelenti azt, hogy bár-

melyiket is elvetnénk, csak azt, hogy

ahogy a finanszírozási lehetôség meg-

nyílik, nekünk ehhez kell gyakran iga-

zodnunk. Emellett nem hiszem, hogy a

következô években engedhetünk az uni-

ós pályázati aktivitásból, a lehetô legna-

gyobb összeget kell megszerezni. De

készülünk a jelenlegi uniós ciklust kö-

vetô idôszakra is, amikor már Brüsszel-

tôl lehet közvetlenül forrást lehívni.

Dolgozunk azon, hogy a térség gazdasá-

gi szereplôivel hogyan tudunk szoros

együttmûködéssel olyan lehetôségekhez

jutni, amit aztán fejlesztésre, gazdaság-

élénkítésre, munkahelyteremtésre for-

díthatunk.

Rendszeres egyeztetést folytatunk

az önkormányzatokkal, a kamarával, a

gazdasági szféra képviselôivel és a tér-

ségben megjelenô egyéb érdekképvise-

leti szervezetekkel, szakmai, gazdasági

társaságokkal, valamint egyes állami in-

tézményekkel is. Biztos vagyok abban,

hogy ha eredményesek akarunk lenni,

akkor az eddig szétaprózott fejlesztése-

ket sokkal jobban össze kell hangolni.

Ennek gyakorlati módszerét rövidesen

ki fogjuk alakítani. Kicsi ez a térség,

nem engedheti meg magának azt, hogy

elszigetelt legyen, a gazdaság nagyon

komoly gondokkal küszködik, ezért vé-

leményem szerint mindenki érdekelt a

kooperációban.

— Miként hat Baranya gazdasá-

gára az a rengeteg fejlesztés, ami az

egyetemen belül történik?

— Nehéz ezt forintosítani. A vissza-

jelzések alapján nagyon sokan érzik a

fejlesztések hatását. Elôször is az egye-

tem szolgáltatást nyújt az itt élô csalá-

doknak, a betegeknek, a gazdasági tár-

saságoknak, és ha egy modern környe-

zetben megfelelô minôséget látnak, ak-

kor azt gondolom, hogy intézményként

mi is eredményesebbek lehetünk. Ez

növelheti az egyetem hallgatói vonzere-

jét, javíthatja az egészségügyi szolgálta-

tásba vetett bizalmat. Az sem elhanya-

golható, hogy bár minden egyes terüle-

ten sajnos a térség gazdasági szereplôi

nem tudnak kínálatot adni és kénytele-

nek vagyunk budapesti székhelyû, vagy

nemzetközi társaságoktól készülékeket

vásárolni, de ettôl még egyre több olyan

együttmûködés jön létre, amiben köz-

vetlenül igénybe tudjuk venni a térség

gazdasági szereplôit: egy-egy kutatás-

ban, gépipari fejlesztésben.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

Kiemelném azt is, hogy az egyete-

münkön dolgozó több mint 6200 alkal-

mazott kötôdik a térséghez és fontos

üzenete van annak, hogy milyen körül-

ményeket tudunk biztosítani számukra.

A fejlesztéseknek mindig nagyon jó

visszaható erejük van akár a gazdasági

környezetre, akár az itt folyó munka

színvonalára.

— Ön egy éve állt munkába, azóta

változnak-e a fejlesztési irányok, lát-

ható-e valami új perspektíva?

— Sokat beszélgettünk az elmúlt 10

évben megfogalmazott fejlesztési ter-

vekrôl és nem látom okát annak, hogy

ebben bármilyen nagyarányú átrendezô-

dés legyen. Mindig is meghatározó cél

volt, hogy magasabb egészségügyi szol-

gáltatási színvonalat kell biztosítanunk,

erôsíteni kell az innovációs képességet,

ha lehetôségünk van rá, akkor a szét-

szórt infrastruktúrát, a szétaprózott in-

gatlanparkot próbáljuk koncentrálni,

minél kisebb alapterületen végezzük

ugyanazt a szintû szolgáltatást, de ott a

munkavégzés körülményei megfelelô

minôségben álljanak rendelkezésre,

vagy, hogy sokkal többet kell informati-

kai fejlesztésekre fordítani. Nem volna

ésszerû ezeken változtatni az én belépé-

sem miatt, a feladatom alapvetôen az,

hogy a jogszabályi környezet mentén, a

pénzügyi lehetôségeket minél jobban

kihasználva ezeket a fejlesztési terveket

a legnagyobb hatékonysággal tudjuk

teljesíteni.

Baranya Megyei Önkormányzat:

Nagy Csaba elnökA megye legfontosabb feladata a területfejlesztés

2011 óta megváltozott a megyei ön-

kormányzatok feladat-struktúrája, a

megye legfontosabb feladata a terü-

letfejlesztés lett, az uniós támogatá-

sok igény szerinti, teljes mértékû fel-

használásával. A 2014-2020 között ér-

kezô uniós források fogadása, elosztá-

sa új szakembereket kívánt a Bara-

nya Megyei Önkormányzattól, hiszen

mintegy 17 felhívás 38 milliárd forint

forrás pályázat útján történô elosztá-

sában kell közremûködni. Mindezt

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Ön-

kormányzat elnöke mondja, aki hoz-

záteszi: az önkormányzatok a me-

gyén keresztül még soha nem tudtak

ilyen mélységben beleszólni a regio-

nális fejlesztések menetébe.

— Már megjelent 5 pályázati kiírás,

amelyek közül talán az egyik legfonto-

sabb a foglalkoztatási paktum – mondja

az elnök. — Ennek keretében olyan

programokat szeretnénk megvalósítani,

amelyekhez az alapötleteket a baranyai

vállalkozásoktól kaptuk. A Baranya

Paktum foglalkoztatási projekt kereté-

ben ingyenes képzési lehetôséget tud-

tunk biztosítani 140 fô részére új szak-

mához jutással. Átalakítottuk a közfog-

lalkoztatási programunkat – ennek az az

érdekessége, hogy hazánkban egyedül

Baranyában mûködtet a megyei önkor-

mányzat ilyen programot –, ennek kere-

tében 106 emberrel 16,5 hektárnyi terü-

leten gazdálkodunk, fûszernövényeket

és különbözô magvakat termesztünk.

Vajszlón most állítunk üzembe két szá-

rító- és aszalógépet, egy olajos magokat

préselô berendezést valamint, egy le-

párlót.

Emellett említhetem azt a projektet

is, amelyben a „zöld gondolat” jegyé-

ben baranyai városok közterületeit re-

habilitáljuk. Terveink között szerepel a

megyei kerékpárút-hálózat összekap-

csolása a pécsi bringás fejlesztésekkel.

A turizmus területén is hasonló közös

programokra készülünk a várossal, de

együtt tervezzük az új pé-

csi vásárcsarnok kialakí-

tását, hogy minél több

térségi beszállító kapcso-

lódhasson a megyeszék-

hely ellátásához. Egyéb-

ként ilyen közös uniós

forrásfelhasználásra nem

volt eddig példa az or-

szágban, így Brüsszellel

is egyeztetni kell a kol-

lektív munkát.

— Melyek lesznek a

2016-os év legfôbb feladatai, fejleszté-

sei?

— A 2016-os évben 12 és fél milli-

árd forint értékben tudunk területfej-

lesztési forrásokat lehívni az önkor-

mányzatokkal együtt, ez elsôsorban vá-

rosközpontú önkormányzati fejlesztése-

ket jelent. Ki kell emelni, hogy ezekben

nagyon fontos szerep jut a megyei és a

helyi önkormányzatoknak a megyei, pé-

csi és helyi szintû foglalkoztatási paktu-

mok vonatkozásában, amelyekre 4,7

milliárd forint áll rendelkezésre. Ezek-

kel a programokkal a gazdasági szerep-

lôk igényeire fókuszálunk: piac-orien-

tált képzéseket, átképzéseket, munka-

helyhez jutást elôsegítô programokat in-

dítunk a munkaerô-piaci kereslethez

igazodva.

Fontos megjegyezni, hogy Magyar-

ország a 2014–2020-as idôszakban 12

ezer milliárd forint uniós forrást fordít-

hat fejlesztésekre, ez azt jelenti, hogy

napi átlagban 3 milliárd forintot költhet

el az ország. A Terület- és Településfej-

lesztési Operatív Program a 10 operatív

program közül csak az egyik, a másik 9

(GINOP, VP, IKOP, KEHOP, EFOP,

VEKOP, KÖFOP, RSZTOP, MAHOP)

nyitott lesz a pályázók számára. A gaz-

daságfejlesztés elsôsorban iparterüle-

tek, barnamezôs és idegenforgalmi fej-

lesztést, illetve ipari csarnokok építését

jelenti.

— Ez utóbbi lehetôségekkel mi-

ként tud élni Baranya megye?

— Valódi ipari parkot elôször Angli-

ában láttam, ott 25 év alatt jutottak el az

elsô döntéstôl odáig, hogy jelentôs álla-

mi, önkormányzati és kamarai segítség-

gel több tucat vállalkozás több száz em-

bere elkezdhetett dolgozni a területen. A

folyamat nálunk is hasonló, Pécsett pél-

dául a kilencvenes évek

elején kezdték el megvásá-

rolni az elsô területeket. A

földterületek tulajdonosai-

val történt megegyezéseket

követôen a rendezési ter-

vek elkészítése, a közmû-

vek és utak építése után –

ami hatalmas munka –

ténylegesen mostanra ért a

fejlesztés a legnehezebb

feladathoz: megkezdôdhet

a befektetôk keresése.

Ezért olyan területfejlesztésekre van

szükség, amelyek elôsegítik kisebb-na-

gyobb ipari kapacitások letelepítését.

Szeretnénk például nagy csarnokokat

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

építeni. Mintaként említhetem Bóly vá-

rosát, ahol az ipari parkban már több

százan dolgoznak, és több külföldi be-

fektetô is jelentkezett, hogy szeretne ott

csarnokot bérelni. A barnamezôs beru-

házásokat illetôen ugyancsak jó lenne

elôrébb lépni.

— Baranya megye gazdasági kitö-

résének egyik lehetséges módját töb-

ben a turizmus megerôsítésében lát-

ják. Ehhez a szegmenshez kapcsoló-

dóan milyen fejlesztéseket tervez a

megyei önkormányzat?

— Tavaly létrehoztunk a fejlesztési

feladatokra egy nonprofit kft-t, ennek

mintájára tervezünk egy újabb nkft-t tu-

risztikai vonalon is. Nagyban támasz-

kodhatunk a már elért eredményeinkre,

például a Baranya Megyei Értéktárra,

amely a megkülönböztetésre, kiemelés-

re méltó, a magyarságra jellemzô tulaj-

donságával, egyediségével, különleges-

ségével és minôségével a magyarság

csúcsteljesítményének számító baranyai

nemzeti értékeket foglalja magában.

Legutóbb például a Zsolnay Kulturális

Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufak-

túra került be a hungarikumok közé. Ba-

ranya kivételes helyzetben van, és nem

csak a természeti adottságai miatt, ha-

nem mert igen sokrétû a nemzetiségi

kultúrája, gasztronómiája, van két ki-

emelkedô borvidéke, itt van a Mecsek, a

Dráva, a Duna és különleges szépségû

tájai vannak. Ezekre úgy tudunk építeni,

hogy például olyan kerékpárút-hálózat

bôvítésben gondolkodunk, amely alter-

natívája lehet a Balaton körüli bringá-

zásnak. Így három-négy napos túrán jár-

hatja be a régiót két keréken a turista,

olyan helyi látványosságokat érintve,

amivel a Balaton-parton nem találkoz-

hat. Ehhez hozzákapcsolhatók a gyógy-

fürdôk, a felújított várak Siklóstól

Pécsváradon át Szászvárig vagy a szi-

getvári, pécsi török kulturális épített

örökség.

— A fejlesztéseknek lesz-e olyan

iránya, területe, amelyre eddig még

nem volt példa a megyében?

— A területfejlesztési programtól

függetlenül klíma-stratégiát készítünk a

megye területére. Az uniós támogatás

keretén belül pedig kvótaelôírásokat ka-

pott a megye a széndioxid-kibocsátás

csökkentésére. Ez nem csupán a napele-

mek, a hôszigetelés, a megújuló energi-

ák alkalmazásának támogatását jelenti,

hanem a geotermikus energia hasznosí-

tását is. További új elem, hogy új határ-

átkelôket tervezünk, legalább egy új

Dráva-híddal, mert a 140 kilométer

hosszú határszakasznak van egy olyan

80 kilométeres része, ahol nem lehet át-

jutni Horvátországba, ez pedig minimá-

lisra csökkenti a két ország közötti kul-

turális kapcsolatokat is. Ezek az elgon-

dolások kitûnôen illeszkednek a kor-

mány döntéseihez, hiszen az M6-os au-

tópályát meghosszabbítják a határig, és

az M60-as fejlesztése is elkezdôdik a

közeljövôben.

— A jelenlegi EU-s programozási

idôszakban 17 pályázati felhívás

érintheti Baranya megyét. Lehet tud-

ni, hogy milyen eloszlásban?

— A terv az, hogy idén mind a 17

pályázatot útnak indítják, a pénzössze-

geket pedig az integrált területi progra-

mokon keresztül lehet majd lehívni. Az

elsô tapasztalatok alapján születnek

meg az újabb kiírások és pénzlehívási

lehetôségek. Újdonság, hogy a megyei

önkormányzat az új elvárások szerint az

elôkészítésben, a tervezésben és a vég-

rehajtásban is részt vesz. Emellett bein-

dulnak a határokon átnyúló úgynevezett

interreg-programok is, ez három ma-

gyar és négy horvát megyét érint 18,5

milliárd forintos keretösszeggel. Ebbôl

zajlik a határ horvát részének aknamen-

tesítése, reményeink szerint az új határ-

átkelôk kialakítása, sôt, kísérleti jelleg-

gel horvát-magyar közös vállalkozások

létrehozásában is segítséget nyújtunk.

Pécs város polgármestere:

dr. Páva ZsoltPáratlan fejlesztési idôszak indul 2016-banPécsett

2016-tól egy olyan páratlan fejlesztési

idôszak indul, amelyben az elmúlt

100 évben nem volt része Pécsnek –

kezdi rögtön a jó hírrel a választ arra

a kérdésre a baranyai megyeszékhely

polgármestere, hogy Pécs milyen új

fejlesztéseket tervez az idei évben.

— Városunk számára a tavalyi esz-

tendô a felkészülés éve volt, ami egy át-

fogó konzultációval indult. A pécsieket

arra kértük, hogy mondják el vélemé-

nyüket: milyen várost szeretnének, mi-

lyen fejlesztéseket támogatnak, miben

várnak elôrelépést. Csak a közvetlenül

felhasználható uniós forrásokból 31,4

milliárd forint érkezik Pécsre, de más

pályázatokból és kormányzati források-

ból újabb több mint 20 milliárd forintot

költhetünk beruházásokra. Az eddigi

akadályokat – a városlakók segítségével

– jól vettük, így felkészülten vághatunk

bele közös terveink megvalósításába.

— Melyek a kitûzött célok az idei

évre vagy hosszabb távon?

— Elmondhatjuk, hogy bô egy év

alatt ezer új munkahely jött létre Pé-

csen, többek között olyan nagyvállalat

is megjelent, amely luxusautók gyártói-

nak és koncerttermek számára készít

hangtechnikai eszközöket. A város célja

pedig – a pécsiek egyetértésével – nem

más, minthogy minden fejlesztést a

munkahelyteremtésnek rendeljünk alá

ebben az esztendôben és 2020-ig folya-

matosan. Pécs felkerült a nemzetközi

befektetôk térképére, s ide is fognak ta-

lálni ezek a cégek. Garantáljuk!

— A térség depressziós gazdasági

helyzete sok vállalkozás létét nehezíti

meg. A pécsi városvezetés mivel segíti

ôket?

— Az új befektetôk érkezése azért is

fontos a megyeszékhely számára, mert

helyben adnak munkát és ez a pécsi vál-

lalkozások számára is új piacot nyit

meg, fokozza azok hatékonyságát. Leg-

alább ilyen fontos ugyanakkor, hogy

még inkább megbecsüljük a hosszú

évek óta Pécsett mûködô, pécsi és pé-

csieket foglalkoztató vállalkozásokat.

Éppen ezért az utóbbi években több al-

k a l o m m a l ,

több terüle-

ten is csök-

kentettük a

helyben fog-

l a l k o z t a t ó

cégek szá-

mára az adót.

Többek kö-

zött az ipari

termelô vál-

lalkozások, a

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

call centerek, a zöld mezôs beru-

házások adóznak ma már kisebb

mértékkel, mint korábban. A jö-

vôben igyekszünk több területen

is segíteni az ô mûködésüket.

A fejlesztéseket illetôen fon-

tos sarokpont Pécs életében,

hogy terveink szerint már idén

elkezdôdhet az új, modern, min-

den igényt kielégítô vásárcsar-

nok építése is a megyeszékhe-

lyen, amely helyi vállalkozások,

kistermelôk számára nyújt majd

páratlan lehetôségeket.

Tárgyalásokat folytatunk ar-

ról, hogy ingatlanok bérbe adá-

sával támogassuk a továbbiak-

ban is dinamikusan bôvülô tele-

kommunikációs iparág szereplô-

it. Az IT Services Hungary pél-

dául évrôl évre százas nagyság-

rendben emeli a foglalkoztatot-

tak létszámát, céljaik eléréséhez

új telephelyekre van szükség, en-

nek megteremtésében pedig Pécs

eddig is partner volt és ezután is

segíteni fog.

— A város lakossága számá-

ra mit hozhatnak majd az em-

lített intézkedések?

— A kormány és a város kö-

zött létrejött Modern Városok

Programmal kapcsolatos megál-

lapodás esetében is zajlanak az

elôkészítések. Folyik a multi-

funkciós sportcsarnok és élmény-

fürdô elôkészítése, hamarosan

indul a tervezés. Zajlanak az M6-

os és M60-as utak megépítését

megelôzô hatásvizsgálatok, s fo-

lyamatosan egyre több külföldi

hallgatót sikerül Pécsre csábítani.

Ez nemcsak az egyetem, de a vá-

ros, az itt mûködô vállalkozások,

szolgáltatók számára is gazda-

ságélénkítô hatással bír.

Fejlesztések tekintetében

nem lehet szó nélkül hagyni azt

sem, hogy tavaszra minden pécsi

buszt lecserélünk, így a város

polgárai biztonságos, korszerû,

alacsony padlós jármûveken köz-

lekedhetnek. Szintén tavasztól

várhatóan komoly forgalmat bo-

nyolít majd az új pécsi állatkert.

Innováció Rabb Szabolcs osztályvezetô

Az uniós és hazai szakma-politikai és gazdaságfejlesz-tési törekvések az innová-ció, a K+F+I folyamatok kö-ré koncentrálódnak. Óriási akihívás az innovációs rend-szer legfontosabb szereplôi,a kkv-k, tudásközpontok, in-novációs mentor szerveze-tek számára.

A 2010-ben megkezdett innovációs munkát, azországos kamarai innovációs fejlesztéseket, a meg-lévô pécsi know-how alapján menedzselt fejlesztése-ket, a stratégiai partnerségeket 2016-ban szervezet-ten, eredményesen és hatékonyan használjuk a helyiés régiós KKV-k érdekében.

Szakmai üzleti közösségeink munkáját továbbrais támogatjuk, az önkéntes tagok számára a nemzet-közi technológia transzfer támogatásához egyfajtakey-account menedzsment szolgáltatást nyújtunk. AMunkavédelmi klubban, a HR klubban és a Forma-tervezési klubban szervezôdött üzleti és szakmai kö-zösségek számára releváns programokat, elôadáso-kat és oktatásokat szervezünk. Tovább folytatjuk aklaszterfejlesztési munkánkat, menedzseljük az akk-reditált Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert, segítjük azegyüttmûködô klaszterek munkáját. Az SZTNH hiva-talos iparjogvédelmi központjaként iparjogvédelmi ta-nácsadást és képzést nyújtunk a vállalkozások szá-mára. A minôsített pályázatíró cégekkel együttmû-ködve segítjük a helyi vállalkozások forrásszerzését.Együttmûködünk a Pécsi Tudományegyetemmel ésPécs várossal a hatékony innovációt segítô környe-zet fejlesztésében. Uniós források segítségével fiata-lok gyakorlati üzleti és gazdasági képzését támogat-juk a helyi iskolák és tanárok bevonásával. Az Önin-dító programot az Irányító Testület tagjaként segítjük,a keresztszülôk aktivitásait támogatjuk.

Kereskedelemfejlesztés Hendinger Anita osztályvezetôKereskedelemfejlesztési Osztályunk fókuszában2016-ban is azok az exportfejlesztéssel, exportösz-tönzéssel kapcsolatos aktivitások állnak, melyet azEnterprise Europe Network projekt keretében vég-zünk. Az Európai Unió és kamaránk társfinanszírozá-sában 2008 óta mûködô projektiroda elsôsorban avállalkozásfejlesztés, az innováció és a K+F terüle-

tén kínál lehetôségeket akis- és középvállalkozások-nak. Az idei évben kifejezet-ten a proaktív vállalkozások-ra kívánunk koncentrálni akövetkezô szektorokban:gépipar, környezetipar, krea-tívipar, egészségipar, ICT ésaz élelmiszeripar.

2016 februárjában tartjuk a Magyar-Horvát Tagozattagozati ülését, ahol a vállalkozói igényeknek, elvárá-soknak megfelelôen aktualizálásra kerül a szolgálta-tási paletta. Szeretnénk egy komolyabb kamarák kö-zötti megállapodást is aláírni, várhatóan a split-i ka-marával.

Büszkélkedhetünk egy új nemzetközi pályázattalis, amely a szenior turizmus népszerûsítéséhez dol-goz ki egyedi módszertant. Külön szerencsés, hogyrészben kapcsolható a már említett EEN-projekthez,a Magyar-Horvát Tagozat tevékenységéhez és aBaranyaland Turisztikai Klaszterhez, így teremtvemeg a szinergiát.

Újdonságként említeném a hamarosan induló,nôi vállalkozókat, vezetôket összefogó klubot, melyérdekes, szakmai témák mentén szervezi közösség-gé az egyre nagyobb gazdasági súllyal bíró célcso-portot.

Nemzetközi kapcsolataink révén a megye befek-tetés-ösztönzési tevékenységében is részt veszünk.

Szakképzés Janovics László osztályvezetô— Egyes ágazatokban, szak-

macsoportokban már most iskritikus a munkaerô helyzet.A megfelelô munkaerô után-pótlás biztosítása alternatívmegoldások keresését, kuta-tását feltételezi.

— A kamara által mûködtetettMegyei Fejlesztési és Kép-zési Bizottság feladatai közé tartozik a megyeiszakképzési stratégia felülvizsgálata, a 2017-18-as tanévre vonatkozó szakképzési beiskolázá-sok irány-arányaira való javaslattétel, az ösztön-díjas szakmáknak a meghatározása is.

— A stratégiai partnerekkel való együttmûködésneka TOP kiemelt programok keretében szervezôdômegyei és városi paktumok adnak keretet.

— Felsôoktatási duális képzésben való önkénteskamarai szerepvállalás.

— A kamarai pályaorientációs tevékenység célcso-portja az általános iskolák 6-8. évfolyamos, vala-mint a gimnáziumok 10-12. évfolyamos tanulói,szülôk, tanárok. Nyitott kapuk üzemlátogatásokszervezése, szülôi értekezleteken, tájékoztatófórumokon, iskolai tantestületi értekezleteken tá-jékoztatás, tájékoztató és önismereti osztályfô-nöki órák szervezése, megtartása.

— Baranya megyében a gyakorlati képzôhelyeketaz elmúlt évben bevezetett – minôsítô eljárásalapján – kategóriákba soroljuk. Ezt követôen atanulók kihelyezése ezen besorolásoknak meg-felelôen történik.

— A gyakorlati képzés minôségének biztosítása, aképzésben kulcsszereplônek számító mesterekfolyamatos segítése szakmai, pedagógiai, mód-szertani támogatással.

Kamarai szakmai tervek

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A TOP 100-at minden évben a NAV Dél-

dunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága,

valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara közremûködésével szerkeszti

a Dunántúli Napló, és nemcsak az elmúlt

évi gazdasági elemzéseket tartalmazza,

hanem a meghatározó cégek terveibe is

betekintést nyújt.

— Minden megyei gazdaságban kelle-

nek a zászlóshajók, azok a cégek, amelyek

teljesítménye meghatározó az adott térség-

ben és amelyek megfelelô módon tudnak a

kutatás-fejlesztésben, vagy éppen a szak-

képzésben részt vállalni, emellett a kis- és

középvállalkozásoknak juttatnak megbízá-

sokat. Szeretnénk ôket példaként állítani

mások elé – a most bemutatott kiadvány is

ezt a célt szolgálja – és az ilyen

alkalmak, mint a mai, lehetôsé-

get teremtenek arra, hogy ünne-

peljük ôket – mondta köszöntô-

jében dr. SÍKFÔI Tamás, a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

ra titkára.

— A világ nagyon gyorsan változik, az

ember pedig addig megy, amíg fel nem éli

a természet erôforrásait. Fenn-

tartható-e a növekedés az eddig

alkalmazott módszerekkel? – tet-

te fel a kérdést elôadásában dr.

PARRAGH László, a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az

elmúlt évek hazai politikai döntéseinek

gazdaságra gyakorolt hatásait elemezte.

Mint mondta, a magyar gazdaságot jelen-

tôs mértékben meghatározza a német gaz-

daság, ám míg a 2008-as gazdasági válság-

ból a németek néhány év alatt kilábaltak,

addig a magyar gazdaságban 2012-ben

újabb visszaesés volt tapasztalható. Vi-

szont 2012 után a magyar gazdaság emel-

kedése meredekebb görbén indult el. A

2010-ben létrejött új magyar gazdaságpoli-

tikai fordulat, amely többek között az egy-

kulcsos adórendszert, a segélyezés átalakí-

tását, a foglalkoztatás szabályai, valamint a

nyugdíjrendszer megváltoztatását, a devi-

zahitelezés leállítását, az önkormányzatok

hitelfelvételeinek visszafogását, az EU-s

pénzek új rendszerû felhasználását, a pénz-

ügyi, biztosítási valamint az energiarend-

szer átalakítását foglalja magában, máris

számos látható eredményt hozott. A kama-

ra elnöke szerint nôtt a belsô fogyasztás az

országban, csökkent az infláció, a jegyban-

ki alapkamat, valamint a jövedelemtulaj-

donosok eladósodottsága, mérséklôdött a

munkanélküliség, növekedett a beruházá-

sok mértéke, bôvült az export és az EU-s

források lehívása. A sikerhez hozzájárult az

is, hogy a kormány intézkedéseivel kiszé-

lesítette a közteherviselést, kitágította a

versenyszabályozást, erôsítette a gazdaság-

szervezést – amelynek következményeként

megszûntek a körbetartozások –, átszer-

vezte a közigazgatást, módosította az MNB

szerepvállalását, szanálta a településeket,

leállította a devizahitelezést, bevezette az

online pénztárgépeket, visszaszorította a

feketegazdaságot és megszüntette az IMF,

valamint az EU gyámságát az ország felett.

Az intézkedések eredményeként tartóssá

vált a GDP növekedése.

— A gazdaságtörténet során láthattuk,

hogy tartós gazdasági eredményt azok az

országok érhettek el, amelyek összekö-

tötték a tudást és a gazdaságot – mondta

a kamara elnöke. — Kérdés, hogy erre

képes lesz-e Magyarország. Az eredmé-

nyek tartós fenntartásához három dologra

van szükség: elôször is dolgozni kell, hi-

szen teljesítmény nélkül nincs eredmény.

Másodszor ki kell tartani a reformok mel-

lett, harmadszor pedig a tudás és a gazda-

ság összekapcsolására van szükség. A tu-

dás forrása pedig a kutatás-fejlesztés és

innováció, valamint az oktatás. A kutatás-

fejlesztés területén a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara élen jár. A ku-

tatások gazdasági hasznosulásának

egyensúlyát azonban sok esetben meg

kell találni – mondta dr. Parragh László,

az MKIK elnöke.

A megye gazdasági teljesítményét, a leg-nagyobb vállalkozások szereplésételemzô kiadványban az idei évben semvolt átütô változás az élmezôny sorrend-jében. Továbbra is az E.ON Dél-dunántúliÁramhálózat Zrt. vezeti a listát a HauniHungária Kft. és a Mecsek Füszért Zrt.elôtt. A TOP 100 kiadványt decemberbenmutatták be Baranya vállalkozói számáraa Pécsi Kereskedelmi Központban.

A Baranya megyei TOP 100 lista elsô helyezettje az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.második helyezettje a Hauni Hungária Kft.harmadik helyezettje a Mecsek Füszért Zrt.

Pécs Megyei Jogú Város legnagyobb adófizetôje a Hauni Hungária Kft.Bóly város legnagyobb magyar tulajdonú adófizetôje a Bóly Zrt.Komló város legnagyobb adófizetôje a KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft.Mohács legnagyobb adófizetôje a Kronospan-MOFA Hungary Kft.Pécsvárad város legnagyobb adófizetôi a Zádé Kft., a Pannonpharma Kft. és a Pécsváradi Agrover Kft.Siklós város legnagyobb adófizetôje a DJ&K Sütôipari Bt.Sellye város legnagyobb adófizetôje az O és R Kft.Szigetvár város legnagyobb adófizetôje a Schenk és Társa Kft.

A rendezvényen adták át a Dunántúli Napló Év embere választás gyôztesének az elismerést, amelyet 2015-ben Bánki Beni vehetett át.

A Top 100 rendezvényen köszöntötték Baranya legnagyobb adófizetôitTop 100:

Az élmezônyben maradt a korábbi sorrend

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Humán klub ülés:konferencia és trendekCsaknem napra pontosan három hónap-

pal a HR Konferencia elôtt tartott ülést

2016. január 12-én a Humán klub

(Human Resources = emberi erôforrás-

ok). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által mûködtetett klub tag-

sága gôzerôvel dolgozik a szervezési

feladatokon. A szervezés mellett a szak-

mai ismeretek bôvítése is folyamatosan

terítéken van: Papp Zoltán Péter, az ön-

kéntes kamarai tag Jobcapital Kft. ügy-

vezetôje a toborzás-kiválasztás aktuális

trendjeit mutatta be.

Az év elsô ülésén sor került a 2016.

elsô félévi programtervének megalkotá-

sára is. Ebben – a fôrendezvényként

számon tartott 2016. április 13-i konfe-

rencia mellett – szerepet kap egy mun-

kajogi kérdéseket, megoldásokat bon-

colgató februári fórum is, melyet a ter-

vek szerint nyilvánosan is meghirdet a

kamara. Március és április már a konfe-

rencia jegyében fog telni, míg májusban

és júniusban a vállalati HR szakembere-

ket érintô témák lesznek porondon.

A konferencia szervezésének részle-

teivel töltött órát követôen Papp Zoltán

Péter (Jobcapital Kft.) adott ízelítôt a to-

borzás-kiválasztás trendjeirôl. A cégve-

zetô 12 pontban foglalta össze a fôleg a

magasan képzett munkaerô megtalálá-

sával és megfelelô helyre illesztésével

kapcsolatos lehetôségeket, nehézsége-

ket. A valóban hasznos és érdekes elô-

adást 2016. április 13-án, a HR Konfe-

rencián lesz lehetôsége meghallgatni az

érdeklôdôknek!

http://www.pbkik.hu/hu/human-klub

Versengés

és/vagy

együttmûködés?

A magyar üzleti életben általános az a

vélekedés, hogy a versengéshez jel-

lemzôen negatív értékek kapcsolód-

nak, a verseny nem mindig tiszta, nincs

bizalom a versenytársak iránt. Ezt erô-

síti az a tapasztalat is, hogy nem csak

az egyéni érdekek harcáról szól a ver-

seny, hanem a legtöbb esetben az egész

szervezet verseng az erôforrásokért,

ezért a verseny meghatározóan beépül

a vállalati kultúrába. A versenynek

azonban van pozitív energiája is, hisz

mozgósít, célokat ad, erôforrásokat

összpontosít, nagyobb teljesítményre

ösztönöz, javítja a hatékonyságot, ser-

kenti a kreativitást.

Együttmûködés esetén a szerveze-

teknél nagyobb szintû lehet a szerve-

zettség és a termelékenység, és erôtel-

jesebben nô a teljesítmény. Az együtt-

mûködés nagyobb teret ad a kreativi-

tásnak, elôsegíti az innovációt, ami ál-

tal olyan új tudás jöhet létre a szerve-

zetben, ami versenyelônyt hozhat.

Együttmûködô térben a kölcsönös gon-

dolatcsere, a szakmai vitafórumok, az

erôfeszítések összehangolása révén

megnô a szervezet kohéziós ereje, és

elôsegítheti a felsôvezetôk, tulajdono-

sok által oly nagyon áhított dolgozói

elkötelezettséget.

A versengés és az együttmûködés te-

hát nem egymást kizáró fogalmak, sôt,

dinamikusan változó világunkban egy-

mást erôsítô és kiegészítô elemek kell,

hogy legyenek. Keresni kell azokat az

utakat, amelyek nyitott pályát adnak

mindkét területnek, hisz az együttmûkö-

désre való igény egyre erôsebben jelent-

kezik, egyre több szervezet érzi szüksé-

gét a hálózatos mûködésnek, még akkor

is, ha erôs a piaci verseny. A szervezetek

akkor tudnak hatékonyan mûködni, ha

mind szervezeten belül, mind iparági

szinten közösségként vannak jelen, ha

kielégítôek, tiszták és támogatóak az

emberi kapcsolatok, ha van egy alapve-

tô bizalom, és keresik az együttmûködé-

si lehetôségeket. Mert akkor az együtt-

mûködés hidat képez, és erôsíti a szer-

vezetek piaci pozícióját.

A rovat célja, hogy a vezetôi munkábanmegjelenô olyan aktuális témákat vessenfel, olyan vezetôi területeket érintsen, ame-lyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolato-kat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôi-ben. A munkahelyi, gazdasági élet forgata-gában egy rövid megállást hozhatnak, és avezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb

gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesz-tés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési

tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

(menedzsment szerve: PBKIK) sikere-

sen zárta a 2015. évet, az elmúlt idô-

szakban célkitûzéseinek mentén dolgo-

zott üzletfejlesztéshez, képzésfejlesz-

téshez és networkighez kapcsolódó pro-

jekteken, melyek eredményessége kon-

krét gazdasági elônyökben, társadalmi

elismertségekben realizálódtak.

Az üzletfejlesztéshez tartozó,

klasztertagok közötti közös beszerzés

éves szinten több millió Ft megtakarí-

tást eredményezett. Többek között a

Cseh Gépipari Klaszterrel, a gyôri

Professio Klaszterrel, a Szerb Gépipari

Klaszterrel és a Kreatív Ipari Klaszterrel

történô idei együttmûködés megalapoz-

ta a jövô évi eredményes kooperáció

feltételeit. A DDGK Kamarával közö-

sen megvalósuló pályázati tevékenysé-

ge nyertes pályázatokhoz köthetô.

A közép- és a felsôfokú szakképzés-

fejlesztés területén a DDGK eredménye-

it talán legjobban a Német-Magyar Ipari

és Kereskedelmi Kamarának Szakkép-

zési Díj 2014. Kooperáció kategóriájá-

ban elnyert „Elsô helyezés”-e tükrözi. A

Klaszter a Képzésfejlesztési stratégiájá-

nak megvalósítása mentén dolgozott,

2015. évben kiemelendô mind a pálya-

orientációs tevékenységének kiterjeszté-

se, mind az ipari igényeknek megfelelô

duális gépészmérnökképzésben elért

eredményei, beleértve azon lobbi tevé-

kenységet is, melyet a kamarával karölt-

ve a szakképzési hozzájárulás elszámol-

hatóságának területén ért el.

A 25 klasztertagot számláló DDGK

2015-ben 9 tapasztalatcserét, tudásmeg-

osztást lehetôvé tevô Benchmarking

ülést szervezett, mely egyben jelenti a

kilenc különbözô helyszínû gyárlátoga-

tást és kilenc különbözô, menedzsment

fejlesztô fórum téma megvitatását is.

Sz.B.

A 2015/2016 tanévben a Dél-DunántúliGépipari Klaszter kezdeményezéséreés támogatásával gépipari jellegûszakkör indult három pécsi általánosiskolában, a Bánki Donát Utcai Általá-nos Iskolában, a Kovács Béla ÁltalánosIskolában és az Illyés Gyula ÁltalánosIskolában.

A gépipari szakkörök célja, hogy nyitot-

tá tegye a diákokat a mûszaki szakmák

és a kézmûves tevékenység iránt. Emel-

lett segíti ôket a kézügyesség, szerszám-

használat fejlesztésében, betekintést ad

a térség gépgyártó vállalkozásainak éle-

tébe, és szerethetô alternatívává teszi a

gépipari szakmák választását, mint reá-

lis életesélyt, karrierutat. A kéthetente

megvalósuló szakkörök célcsoportja az

5-8 osztályos diákok.

A gépipari szakkörökön különbözô

érdekes használati tárgyakat készítenek,

„gyártanak” a diákok, valamint kiemelt

eseményként szerepelnek a szakkörök

életében a tanév közbeni üzemlátogatá-

sok. 2015 decemberében ennek elsô

helyszínét a régió egyik legnagyobb

ipari foglalkoztatójaként a DDGK

Klasztertagja, a Hauni Hungaria Gép-

gyártó Kft. adta. Az érdeklôdô diákok

az egyedi gépeket gyártó cég életébe

nyertek bepillantást, amelynek során a

gyártás folyamatát ismerhették meg, a

lakatos és a forgácsoló üzemeken és

tanmûhelyeken keresztül.

Reméljük, egyre több diák fog részt

venni a szakkörfoglalkozásokon, mely

hozzásegíti ôket ezen Európa-szerte

megbecsült szakmák megismeréséhez,

és hosszú távon hozzájárul a gépipari

szakmákban az egyre mélyülô szakem-

berhiány megoldásához.

Szabó Berta

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

hírei

Gyárlátogatáson a DDGK Gépipari szakkörök diákjai

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Ebben a tanévben kilencedik alkalom-mal szervezi meg a Magyar Kereske-delmi és Iparkamara, immár 40 szak-képesítésben a Szakma Kiváló Tanuló-ja Versenyt, valamint az OrszágosSzakmai Tanulmányi Versenyt a nappa-li tagozaton végzôs tanulók számára.

A versenyek fô célkitûzése a gya-

korlatigényes, „fizikai” szakmák társa-

dalmi presztízsének és vonzerejének

növelése, azok népszerûsítése. A végzôs

tanulók és iskoláik megfeleltetése a

gazdaság igényeinek, és nem utolsó sor-

ban a megmérettetés és a kiemelkedô

eredmény elérésének lehetôsége a szak-

képzésben résztvevô tanulóknak.

A 2016. évi versenyekre országosan

40 szakmában több mint 5600 fô jelent-

kezett. Baranya megyében 28 szakmá-

ban, 15 iskolából 270 tanuló nevezett a

versenyekre. Ez a szám ilyen magas

még sosem volt, a verseny egyre nép-

szerûbb a diákok körében. Ennek egyik

oka talán az is, hogy aki a versenyen jól

teljesít felmentést kaphat a szakmai

vizsga egy része, vagy akár egésze alól.

A korábbi évekhez hasonlóan a vendég-

látó ipari szakmákban indultak legtöb-

ben a megmérettetésen, de a gépipari

szakmákban és a kereskedelemben is

magas a versenyzôi létszám.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által szervezett elôdöntôk

január 5. és 21. között zajlottak, össze-

sen 252 fô részvételével. Az elôdöntôn

jól teljesítô tanulók egy további váloga-

tó versenyre kapnak meghívást, akik

közül a legjobb eredményt elérôk jutnak

tovább a verseny döntôjébe. A verseny

során a pártatlanság és az esélyegyenlô-

ség maximális érvényesülését garantál-

ják a központilag egységes feladatok, az

azonos idôben történô lebonyolítás, a

dolgozatok egységes szempontrendszer

alapján történô javítása és a nyilvános-

ság biztosítása. A verseny hangsúlyozot-

tan gyakorlatorientált, az elméleti része-

ken is a versenyzôk gyakorlatban alkal-

mazható tudását, teljesítményét méri.

A kijavított dolgozatok megtekinté-

sére idén is lesz lehetôségük a tanulók-

nak, várhatóan február 10-én a kamará-

ban. A Versenyszabályzat szerint a meg-

tekintésen csak a versenyzô vehet részt,

folyamatos felügyelet alatt. Észrevételt

kizárólag az értékelési útmutatóban fog-

laltaktól eltérô javítás vagy az értékelés

számszaki hibája esetén tehet.

A versenyek országos döntôje, ha-

sonlóan a korábbi évekhez, a Szakma

Sztár Fesztivál keretében kerül megren-

dezésre 2016. április 18-20-án.

A verseny közönsége a szakmai ér-

deklôdôkön és a széles közvéleményen

túl, azok a pályaválasztás elôtt álló fia-

talok, akik az egyes szakmák utánpótlá-

sát jelentik.

Számukra jelentôs motiváció, hogy

a helyszínen láthatják versenyzô társai-

kat, akiket majd követhetnek. A ver-

senyzôk pedig több ezer látogató elôtt

mutathatják meg tudásukat, szerezhet-

nek dicsôséget önmaguk, szüleik, taná-

raik, szakmájuk és iskolájuk számára.

A kiemelkedô eredményt elérô ver-

senyzôket az MKIK meghívja a

WorldSkills és EuroSkills nemzetközi

versenyek hazai válogató versenyeire,

melynek gyôzteseibôl kerülnek ki azok

a fiatal szakemberek, akik képviselhetik

Magyarországot a nemzetközi szakmai

versenyeken.

„A jó szakma felér egy diplomával!” – lezárultak az írásbeli elôdöntôk

2015. decemberében tartotta a Dél-Du-

nántúli Gépipari Klaszter évzáró

Benchmarking ülését Klasztertagjuknál,

a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-nél.

Az európai színvonalú egyedi berende-

zés- és gépgyártással foglalkozó nagy-

vállalat a megye egyik meghatározó

munkaadója, mely jelenleg mintegy 950

fôt foglalkoztat.

A DDGK Benchmarking ülése ezút-

tal nem a gyárlátogatással, a vállalat in-

novatív technológiájának megismerésé-

vel kezdôdött, hanem az aktuális válasz-

tott fórumtéma megvitatásával, azaz a

szinte minden klasztertagot érintô szak-

emberhiány probléma megoldásairól,

felkészülési módjáról és lehetôségeirôl

egyeztettek a cégvezetôk. Az ülésen

számos új észrevétel, ötlet, megoldási

mód fogalmazódott meg, melyet az ed-

digi erôfeszítések mellett konkrét újsze-

rû megvalósítás fog követni.

Az eredményes megbeszélést köve-

tôen a klasztertagok az üzemek megte-

kintésével zárták a programot. Sz.B.

Évzáró Benchmarking ülés a DDGK-ban

ó

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Mintegy 4,4 milliárd forint pályázati tá-mogatásból újult meg, épült újjá az el-múlt néhány évben a Pécsi Egyházme-gye számos épülete, többek között újturisztikai látványosságok jöttek létrePécs belvárosában, Püspökszentlász-lón és Máriagyûdön. A Marketing klubtagjai december 1-jén a pécsi PüspökiPalotához kapcsolt fejlesztéseket is-merhették meg, valamint elôadást hall-hattak a Pécsi Püspökségrôl, mint újturisztikai márkanévrôl.

Bozóky Anita, a Pécsi Egyházmegye

turisztikai vezetôje elsôként az 1754-

ben épült, egykor terménytárolóként is

használt Magtárat mutatta meg a klub

tagjainak. A közelmúltban látogatóköz-

ponttá átépített épületben – amelynek

meghagyták eredeti gerendáit és a pin-

cében ma is látható egykori tégláit – egy

220 fôs konferenciaterem, vetítô- és

szekciótermek kaptak helyet a 21. szá-

zad technikájával felszerelve. A legalsó

szinten, a föld alatt a püspöki pincészet

borait tárolják, ahol különleges hangu-

latú borkóstolásra is lehetôség nyílik.

Az épületek alatt húzódó pincerendszer

az egykor Cserháti József püspök által

„Texas bárként” emlegetett földalatti tit-

kos tanácskozóhelyet rejti, itt beszélte

meg ugyanis a püspök a bizalmas ügye-

ket, hiszen az egyházi vezetô szobáiban

is lehallgató készülékeket helyeztek el a

szocialista titkosszolgálat emberei. A

ma Titkos átjáró – Földalatti egyház

névre hallgató kiállításon emléket állí-

tottak a kommunizmus idején a Pécsi

Egyházmegyében meghurcolt több mint

40 papnak is.

Az uniós támogatás-

sal megvalósult fejleszté-

sek során megújult a Püs-

pöki Palota kertje is, ahol

koncerteket is rendeznek.

A nagyközönség számára

látogathatóvá tették a pa-

lota egyik szárnyát, ahol

olyan 18. századi falikár-

pitok is megtekinthetôk,

amelyek a maguk nemé-

ben egyedülállóak: az egyetlen olyan

fennmaradt sorozat, amelynek mind a 6

része épségben megvan. A kis- és nagy

szalon berendezéseinek jó része a Palo-

ta korábbi tereibôl és raktáraiból kerül-

tek elô, láthatók azok a míves mester-

munkával, drága anyagokból készült

bútorok és berendezések is, amelyeket

eredetileg is a püspöki palotába szántak.

A fejlesztések során megépült egy 55

fôs zarándokszállás a Dóm-kôtár szom-

szédságában, az egykor Martyn Ferenc

képzômûvész által használt épületben

pedig a Püspöki KincsTár kapott helyet

páratlan mûalkotásokkal, értékes mûtár-

gyakkal, festményekkel,

ötvöstárgyakkal, érem-

gyûjteménnyel.

A Pécsi Egyházme-

gyéhez Baranya és Tolna

megye 410 települése tar-

tozik, 1700 ingatlant,

köztük 500 templomot,

10 oktatási intézményt és

három szociális otthont

tartanak fenn – ezt már

Dohóczki Péter, az egy-

házmegye gazdasági igaz-

gatója mondta elôadásában. 2011 és

2015 között 4,4 milliárd forint uniós tá-

mogatással, valamint 1,7 milliárd forint

önrésszel újultak meg és jöttek létre az

egyházmegye beruházásai, köztük a pé-

csi Székesegyház dél-keleti tornyában

megépült kilátó, a máriagyûdi kegy-

hely-fejlesztés, vagy a püspökszentlász-

lói kastélyfelújítás és Mindszenty-

emlékhely. Az egyházmegye igazgatója

beszélt arról, hogy a Pécsi Egyházme-

gye turisztikai gyûjtôneve, márkaneve

Pécsi Püspökség lett, melynek célja az

önálló arculat, kommunikáció és marke-

ting megteremtése. Augusztus végén zá-

rult a turisztikai projekt jelentôs része, s

2015-ben több mint hetvenezer látoga-

tót regisztráltak az egyházmegyéhez

tartozó látogatóhelyeken. 2016-ban cél-

zott ajánlatokkal, csomagok összeállítá-

sával várják mind az egyházi, mind a

kultúrtörténeti céllal érkezô turistákat.

Ehhez tervben van többek között az

üzemeltetés optimalizálás, a szervezet

fejlesztése, de a termék-, valamint to-

vábbi szolgáltatásfejlesztés is. N.T.

A Pécsi Egyházmegye turisztikai márkaneve:

Pécsi Püspökség

db

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 15

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara támogatásával Piacsek

László szakképzési tanácsadó decem-

berben egy 5 napos szakmai tanul-

mányúton vett részt Bajorországban,

München Régióban.

— Mi volt a tanulmányút célja?

— A tanulmányút célkitûzése az

volt, hogy a programokon, megbeszélé-

seken, tapasztalatcseréken a bemutatott,

mûködô, gyakorlati szakképzési mód-

szereken keresztül a résztvevôk hiteles

és átfogó képet kapjanak a németorszá-

gi duális szakképzési rendszerrôl, meg-

ismerjék annak folyamatait, elônyeit és

aktuális kihívásait. Cél volt továbbá

minden résztvevô számára, hogy ezen

tapasztalatok alapján hatékonyabban

tudják majd kiépíteni és fejleszteni saját

vállalatuknál vagy szervezetüknél a du-

ális rendszerû képzést, illetve annak tá-

mogatását. Emellett a szakmai tanul-

mányút lehetôséget kínált kölcsönös ta-

pasztalatcserére és hosszú távú együtt-

mûködések kialakítására.

— Kik vettek részt a tanulmányúton?

— Elsôsorban termelô vállalatok,

különösképpen a mûszaki szakmák

(mint pl. a fém-, autó-, elektronika,

elektrotechnika- és gépipar, szerszám-

gyártás) HR vezetôi és képzési sze-

mélyzete, szakiskolák, szakközépisko-

lák vezetôi, valamint kamarák munka-

társai.

— Milyen programokat biztosított

a szakmai tanulmányút?

— Elsô nap a München és Felsô-Ba-

jorországi Ipari és Kereskedelmi Kama-

ránál a német duális szakképzési rend-

szerrôl, a munkaerô-ellátásról, a szak-

mák modernizálásáról, a kamarák szak-

képzési szerepérôl, feladatairól, a kama-

ra által kézben tartott és mûködtetett né-

met szakmai vizsgáztatási rendszerrôl

hallgattunk elôadásokat. A második na-

pot az Audi Akadémia Képzôközpontjá-

ban töltöttük Ingolstadtban, ahol az

Audinál folyó szakképzési gyakorlatot

ismerhettük meg elôször elméletben,

majd a gyakorlatban. A képzôközpont-

ban megismerhettük a munkatársak ál-

tal kifejlesztett tanulóállomások rend-

szerét, felépítését és az ott folyó gyakor-

latot a gyártástechnika, a forgácsolás, az

összeszerelés, az automatizálás, és a ro-

bottechnika szakirányokban. A harma-

dik napon, két helyszínre látogattunk.

Délelôtt a Müncheni Pályaorientációs

Központ mindennapi életébe tekinthet-

tünk be, megismerhettük a régióban fo-

lyó pályaorientációs munkát, a központ

szolgáltatásait, eszközparkját, informa-

tikai rendszerét, kiadványait, majd dél-

után a Müncheni Gyártástechnikai

Szakiskolába látogattunk el, ahol bete-

kintést kaptunk a német szakiskolák

szerepébe, munkájába, elméleti és gya-

korlati oktatásába, a gyakorlati képzôk-

kel kialakított és mûködtetett szoros

együttmûködési rendszerükbe és az ál-

taluk végzett szakképzés-szervezési fel-

adatokba. A negyedik napot a Münche-

ni Városüzemeltetési Kft. Képzô Köz-

pontjában töltöttük. Megismertük a vál-

lalatot, az általuk oktatott képzéseket,

azt a rendszert melynek segítségével a

tanulók jelentkezhetnek hozzájuk és

amely alapján kiválasztásra és felvételre

kerülnek, a központ által végzett szak-

képzés-szervezési rendszert, valamint a

képzési és vizsgafelkészítési gyakorla-

tát. A szakmai tanulmányutat a vissza-

utazás napján egy közös tapasztalatcse-

re, az elhangzottak közös megvitatása

és kiértékelése zárta.

— Mi volt a szakmai tanulmányút

eredménye, illetve a megszerzett ta-

pasztalatok felhasználhatóak-e a me-

gyei szakképzés fejlesztésében?

— Nagyszerû volt a tanulmányút-

ban, hogy gyakorlatilag a német duális

szakképzési rendszer minden kulcsterü-

letébe betekintést engedett, mind a ka-

marák, a gyakorlati képzôk, a pályaori-

entációs háttérintézmény és az iskolák

munkájába, mûködésébe. Jó volt látni a

magyarországi rendszerrel összevetve

az egyezôségeket és a különbségeket is.

A tanulmányút során megismert ma-

gyarországi környezetre is adaptálható

módszereket igyekszünk kollégáimmal

a megyében meghonosítani. Hogy csak

a legfontosabbakat, a gyakorlati oktatók

módszertani, képzési továbbképzési

rendszerének kidolgozását és megte-

remtését, a napi gyakorlati képzési

munkával összefüggô dokumentációs

rendszer fejlesztését, egyszerûsítését, a

szorosabb kapcsolat és együttmûködés

elôsegítését és támogatását az iskolák és

a képzôk között, valamint a megye pá-

lyaorientációs rendszerének további

szélesítését és erôsítését emeljem ki. A

szakmai tanulmányútról összefoglalót

készítettem, valamint a hazai szakkép-

zési rendszer továbbfejlesztését elôsegí-

tô javaslatokat fogalmaztunk meg a

szervezô Német-Magyar Kamarán ke-

resztül a Nemzetgazdasági Minisztéri-

um felé.

— Lesz-e folytatása a szakmai útnak?

— Mintegy másodlagos, de szintén

nagyon fontos célkitûzése a szakmai ta-

nulmányútnak a kapcsolatépítés volt.

Az elsô és legfontosabb a megyei szak-

képzési kollégákat érintô folytatás egy

Budapesten mûködô német multinacio-

nális vállalat gyártó üzemében folyó né-

met mintájú és szerkezetû duális gya-

korlati szakképzô munka testközelbôl

történô megismerése lesz a tavasz fo-

lyamán.

Hatékonyabb duális képzést

VÁLLALKOZÁSMENTOR Dél-Dunántúli Gazdaság16

Konferenciaterem

IGÉNYESEKNEK!

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsô-építészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikaiháttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér● szekciótermek● FÓKUSZ étterem

Csapatot építünk – de hol?Történt egyszer, hogy egy vállalat azonos ágazatban dolgozó munkatársaiszámára csapatépítô tréninget szervezett egyik vendégházában, ill. annakkörnyékén. A tréning napjára bokáig érô hó esett, de a ház személyzete ko-rán reggel letakarított udvarral és forró teával várta a trénereket és a ven-dégeket, így minden az elôre eltervezett menetrend szerint alakult.

Ez a példa is bizonyítja, hogy milyen sok múlik apróságokon. A vállalkozá-sok jelentôs része ma már tudja: hosszú távú eredményessége érdekében figyel-met kell fordítania a dolgozók lojalitásának kialakítására, a megfelelô munkahe-lyi légkör fenntartására, a munkatársak között felmerülô kérdések tisztázására,ellenkezô esetben a megoldatlan belsô problémák zavart okoznak a vállalat mû-ködésében.

A tréningeket jobbára két helyszínen: kül- és beltéren tartják, attól függôen,hogy milyen az esemény jellege és mekkora a létszám. Hogy milyen helyszínmellett döntsünk, ahhoz nem árt megfontolni néhány alapvetô szempontot.

A vállalatok döntéshozatalában kiemelkedô jelentôséggel bír a szolgáltatá-sok ár-érték aránya, a szolgáltatások színvonala és a rendezvény helyszínénrendelkezésre álló infrastruktúra. A cégek fontosnak tartják a vendéglátást, a biz-tonságot, a helyszín tisztaságát és megközelíthetôségét, valamint a környezetmilyenségét és állapotát is. A helyszín optimális távolsága: nincs túl távol, de túlközel sem a mindennapi környezettôl, ám kellôen messze van ahhoz, hogy nelehessen „csak úgy” hazaszaladni. Fontos kritérium a zavartalan, háborítatlankörnyezet, ahol semmi sem tereli el a résztvevôk figyelmét. Emellett szükség vanjó megvilágítású teremre, alapvetô prezentációs eszközökre és használható bú-torzatra. A tréningek, rendezvények zavartalanságához nagyban hozzájárul a ki-egészítô szolgáltatások és az ellátás minôsége: a pontosan idôzített étkezések,valamint a szállás színvonala és a kiszolgáló személyzet felkészültsége. És mégegy fontos szempont, amire kevesen gondolnak: az elegendô mennyiségû és mi-nôségû parkolóhely, mert már a tréning kezdetekor „elcsúszhat” a hangulat.

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

VÁLLALKOZÁSMENTORDél-Dunántúli Gazdaság 17

A HÓNAP ÜZLETEMBERE18 Dél-Dunántúli Gazdaság

A bátorsággal indítjuk a beszélgetést Ar-

nold Antallal is, aki éppen egy borszál-

lítmánnyal érkezik a siklósi pincébôl.

— Bizonyára nagyobb kockázat a

Búza téren éttermet nyitni, mint a Szé-

chenyi tér környékén, ahol jelentôs az

idegenforgalom és ahová a város a ren-

dezvényeket szervezi. De a Búza tér egy

szép tér, valamikor a kereskedelem köz-

pontja volt és jó lenne, ha a Király utca

és környéke ismét azzá válna. Ha most

körülnézünk, a környéken csak egy ki-

adó üzletet látok, az elmúlt három hó-

napban, amíg építkeztünk, két üzlet nyílt

meg. Ebbôl is az látszik, hogy a tér éle-

dezik, a szombati ôstermelôi piac is és

kezd olyanná válni, mint amilyennek egy

piacnak lennie kell. Megvásároltuk ezt

az üzlethelyiséget, bízunk benne, hogy a

folyamatok kedvezôen alakulnak.

— Mik a sajátosságai a borbárnak

és miben különbözik az étterem a töb-

bi helytôl?

— Már az arculattal is szeretnénk

felhívni magunkra a figyelmet. Megtar-

tottuk az Arnold Pincészetre jellemzô

jegyeket, de egy visszafogottan elegáns,

rendezett portállal, a barátságos belsô-

tér-kialakítással, a borkészítés és borfo-

gyasztás kellékeivel kellemes hangula-

tot teremtünk a betérô vendégek számá-

ra. Teljesen felújítottuk az épületet kí-

vülrôl és belülrôl is, az utcafronti részen

rendeztük be a borbárt, amelyben saját

termelésû boraink mellett a magunk ké-

szítette mustot és helyi termékeket kíná-

lunk, valamint ahol kisebb étkezéseket

és napi menüt is fogyaszthatnak a hoz-

zánk betérôk. A pinceszinten, ahol ko-

rábban is vendéglátóegység mûködött,

egy pince jellegû, 40 fôs éttermet alakí-

tottunk ki, ahol akár borkóstolókat, bor-

ral összefüggô rendezvényeket, vállala-

ti összejöveteleket, családi ünnepeket is

lehet tartani. Tavasszal szeretnénk kite-

lepülni a térre és tervezzük, hogy egye-

di hangulatú belsô udvarunkon is beren-

dezünk egy vendégfogadásra alkalmas

teret. A hely jellegébôl adódik, hogy

magyaros ételeket szolgálunk fel,

elônyben részesítve a helyi alapanyago-

kat, és érdekesség, hogy magunk sütjük

a kenyeret is.

— Az elmúlt években több beru-

házást is tetô alá hozott az Arnold

család. Ezek tudatosan követték egy-

mást?

— A lányomnak van egy üzlete a

belvárosban, ahol a saját boraink kapha-

tók. Amit megtermelünk a 4 hektáros

birtokon, azt a bormennyiséget saját

magunk értékesítjük a vendéglátásban

és a kereskedelemben. Ezért ez az álta-

lunk felépített pincészet-panzió-bor-

szaküzlet-borbár és borétterem láncolat

hozzásegíthet bennünket ahhoz, amit

már az idei évben szeretnénk elérni,

hogy ezeken a csatornákon értékesíthes-

sük a pincészet bormennyiségét.

— Mondhatjuk azt, hogy ez egy

optimista hozzáállás.

— Nagyon optimista, ismerve Pécs

viszonyait, gazdaságát, a város turizmu-

sát. A számok ugyan azt igazolják, hogy

fejlôdik a város, a lakosság száma vi-

szont csökken. Azonban azt reméljük,

hogy a jövôben is jönnek a fiatalok az

egyetemre, ami egy fogyasztó réteget

jelent, és jönnek az ipari parkba a vállal-

kozások. Egy dologra nagy szüksége

lenne Pécsnek, mégpedig a turizmus

fellendítésére. Erre sokkal többet kelle-

ne költenie a városnak. Villányt említ-

hetem jó példaként, ha csak egy részét

meg tudnánk valósítani itt, Pécsett an-

nak, amit ôk a turizmus területén fej-

lesztettek, akkor Pécs is sokkal elôrébb

lenne gazdasági szempontból.

— Az ön nevét hosszú éveken ke-

resztül a Mecsek Füszérttel lehetett

összekapcsolni. Amikor nyugdíjas

lett, akkor a kereskedelmet felváltot-

ta a turizmus és a vendéglátás?

— Nem egészen, hiszen a bátyám

vendéglátós, tehát van elôttem példa.

Azt gondolom, hogy a kereskedelem és

a vendéglátás nincs messze egymástól,

mindenhol fogyasztókat szolgálunk ki

és alapvetô elvárás, hogy ezt kulturáltan

tegyük meg.

— Nyugdíjas éveikben sokan meg-

pihennek, nincsenek nagy ívû terveik.

ön mégis ekkor kezdett el egy máso-

dik karriert.

— Igen, mert szeretnék aktív marad-

ni. A családnak van egy vállalkozása,

amelyben a feleségem a fôvállalkozó,

de közösen csinálunk mindent. A gyere-

keinknek is egyfajta jövôt tudunk bizto-

sítani ezáltal, hiszen például ezt az új

egységet két családtagom, a lányom és a

Arnold Antal, Arnold Pince-panzió

„A siker titka: jövôbeli célok és optimizmus”Bátor embernek tekinthetô Arnold Antal, aki a korábban Siklóson létrehozott borászat, pince-panzió, majd a pécsi belvárosban mûködôborszaküzlet után boréttermet és borbárt nyitott családjával Pécsett, a Búza téren. A korábban évtizedeken át a megye gazdaságát meg-határozó Mecsek Füszért kereskedelmi igazgatójaként dolgozó üzletember nyugdíjba vonulása után a turizmus és a vendéglátás felé vet-te az irányt, hiszen családtagjai már ezeken a területeken építették vállalkozásukat. A december közepén megnyílt borétterem és borbárletisztult formáival a vidéki hangulatot csempészi a megyeszékhely belvárosába, ahol a ven-déglátóhely megnyitása csak az elsô lépés volt a teljes kínálatból.

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 19

Mestervizsga-bizottságelnöki pályázat A duális szakképzésben, a mestervizsgával ren-delkezô szakoktató magasabb minôségû oktatóimunkavégzése hatást gyakorol az általa oktatotttanulók eredményességére, végsô soron a szak-képzés minôségének javulására.

Amennyiben ön elhivatottságot érez szakmá-jában a jövô mestereinek képzéséhez, vizsgájukmagas színvonalon történô megvalósításához,várjuk a mestervizsga-bizottság elnöki pályáza-tát! Pályázni a mellékelt felhívás alapján, az alábbi mesterszakmákban lehet:autóelektronikai mûszerész, autószerelô, bútor-asztalos, cukrász, elektronikai mûszerész, festô,díszítô, mázoló és tapétázó, jármûfényezô, kéz-ápoló és mûkörömépítô, lábápoló, pincér, sza-kács, villanyszerelô.Mestervizsga-bizottság elnöke— elsôsorban az adott szakmában mester címhasználatára jogosult, másodsorban, aki a szak-mához kapcsolódó szakirányú felsôfokú végzett-séggel rendelkezik és szakmájában elismertszakember, továbbá— az adott szakmát (több szakma esetében mes-terszakmánként) legalább 10 éve és a pályázatbenyújtása idején is magas színvonalon aktívan,tevôlegesen gyakorolja, — büntetlen elôéletû, — rendelkezik tanulóképzési vagy oktatási, vagymestervizsgáztatási gyakorlattal— magára nézve kötelezôen vállalja, hogy leg-alább 5 évenként részt vesz az MKIK által szer-vezett továbbképzéseken, és— az általa képviselt vagy az ôt alkalmazó vállal-kozás a kereskedelmi és iparkamara önkéntestagja, vagy saját személyében pártoló tag, vala-mint eleget tesz a kamarával szembeni tagdíjfize-tési kötelezettségének.

A pályázatot a Pécs-Baranyai Kereskedelmiés Iparkamarához (7625 Pécs, Majorossy Imreutca 36.) lehet benyújtani a központilag kiadottpályázati adatlapon, a feltételek megfelelését iga-zoló iratok másolatát is csatolva, 2016. február10-ig. További információ:

Purger Valéria 72/507-178E-mail: vpurger@pbkik.hu

Gyakorlati képzôhelyek figyelem!

Januári tanuló-szerzôdéses teendôk

A tanulószerzôdéses tanulók minimális bérének2016. január elsején életbe lépett növekedésévelés a februári félévváltással kapcsolatban az aláb-biakban nyújtunk tájékoztatást.

1. Minimálbér emelés2016. január elsején életbe lépett minimálbéremelkedés a tanulószerzôdéses tanulók számáraa minimális bruttó bér összegét is befolyásolja,meghatározza. Ezzel kapcsolatban az alábbi te-endôk ellátása fontos: a gazdálkodók el kell, hogyvégezzék a tanulóik bérének ellenôrzését.

Amennyiben a tanulók bére az elvégzett fe-lülvizsgálat során:a. eléri, vagy meghaladja a 2016. január 1-jénmeghatározott minimális bruttó bér összegét, úgyjanuárban teendô a bérek kapcsán nincs,b. nem éri el a 2016. január 1-jén meghatározottminimális bruttó bér összegét, úgy emelés szük-séges, hogy minden tanuló bére a minimálisanmeghatározott bér összegét elérje januárban.

A január 1-jén életbe lépett minimális tanuló-szerzôdéses bérek szakmánként honlapunkonmegtalálhatók.

2. Tanulmányi félévváltás2016. február 1-jétôl kezdôdik a második félév. Aszakképzési törvény alapján a félévet sikeresenteljesítô tanulók bérét emelni kell, a gazdálkodóáltal meghatározott mértékben, melyet a tanuló-szerzôdésben rögzítettek.Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôk ellátásafontos:a. amennyiben a tanuló bizonyítványában min-den tantárgyhoz hozzá rendelt érdemjegy elég-séges (2), vagy azt meghaladja, úgy a februáribértôl, amelyet márciusban kell elôször bérszám-fejteni, a tanulószerzôdésben meghatározottemelést érvényesíteni kell,b. amennyiben a tanuló tanulmányi eredményeiközött a bizonyítványban szerepel elégtelen (1),úgy azon tanuló bérét februártól nem kell emelni.

3. Teendôk a tanévet ismételt tanulók esetébenA szakképzési törvény 63. § 4. bekezdése alap-ján amennyiben a tanuló elégtelen tanulmányieredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbelijuttatásának havi mértéke a megismételt szak-képzési évfolyam elsô félévében az elôzô félévremegállapított pénzbeli juttatás fele.

Évet ismételt tanuló esetében, amennyiben acsökkentett pénzbeli juttatásának összege neméri el 2016 januárjában az aktuális szakmáhoztartozó minimális díjazás összegének a felét, ak-kor azt korrigálni kell.

Amennyiben a tanuló az elsô félévet sikere-sen teljesítette, úgy a második féléves emelésfebruártól neki is jár a tanulószerzôdésben sza-bályozott módon és mértékben.

Hogyha a tanuló a tanévet is sikeresen telje-síti és felsôbb osztályba léphet, úgy szeptember-tôl már megkaphatja az adott szakmához tartozóminimálisan elôírt pénzbeli juttatást, melyet nö-velni kell a félévi emelés mértékével.

További információ:www.pbkik.hu

vejem üzemelteti. A gyerekeim a ven-

déglátás irányába indultak el, ezért pró-

báltam én magam is ezt tovább fejlesz-

teni. Ez egy családi vállalkozás, amely-

ben az a cél, hogy a saját munkánkból

éljünk meg.

— Miként történik a munkameg-

osztás családon belül?

— Általában én találom ki a célokat,

a feleségem nagyon sokat segít az admi-

nisztrációban, a mindennapi ügyek

intézésében. A lányomnak kreatív

ötletei vannak, a vômnek pedig –

aki villamosmérnök – a megvaló-

sításban van nagy szerepe.

— Melyek azok a szabályok, el-

vek, amelyek alapján jól mûkö-

dik ez a családi vállalkozás?

— Abból induljunk ki, hogy mit

lát a fogyasztó és mit kell mögöt-

te tenni. A fogyasztó azt látja,

amit számára nyújtunk, illetve na-

gyon fontos annak a személye,

akivel kapcsolatba kerül. Az az

elvünk, hogy vendégnek tekint-

sük a vendéget, akit udvariasan ki

kell szolgálni, azaz az emberkö-

zeli vendéglátás hívei vagyunk.

— Melyek a siker összetevôi?

— A siker összetevôje: a vendég.

Ha beülök ide egy sarokba és látom,

hogy elégedetten megy ki. Csak a ven-

dég, senki más nem számít. Mert ha

vendég van, akkor jövedelem is van.

Haszon csak akkor keletkezik, ha a vál-

lalkozás úgy van felépítve, hogy nem

máról holnapra szól. Nem lerabolni

akarjuk a vevôt, hanem építeni akarunk

rá. Emellett nagyon fontosnak tartom,

hogy a vállalkozó nem lehet pesszimis-

ta. Sok ilyen beállítottságú vállalkozó-

val találkozom mostanában, akik azt

mondják: csak éljem túl. Így is lehet, de

szükség van egy jövôbeni célra is. Én

évek óta kerestem Pécsett azt a helyet,

amit megvásárolhatok és lám, most itt

ülünk. Ez sem jött volna létre, ha nincs

tervem és pesszimistán állok hozzá.

— Mikor lesz elégedett?

— Akkor leszek elégedett, ha a hite-

leket rendesen tudjuk fizetni, meg tu-

dunk termelni egy átlagos jövedelmet

és 2 év múlva le tudom cserélni az au-

tómat. Ha tudjuk fejleszteni a vállalko-

zásunkat.

N.T.

BÉKÉLTETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara mellett mûködô békéltetô tes-tület egyre nagyobb népszerûségnekörvendô alternatív vitarendezési fórum,köszönhetôen a gyors, hatékony és ol-csó ügyintézésének. A huszonnégy fô-vel mûködô, független testület munká-jában egyenlô arányban vesznek részta kamarák, a fogyasztói érdekképvise-let egyesületek képviselôi. A BaranyaMegyei Békéltetô Testület ez év január-jában újjáalakult, elnöke dr. BércesiFerenc lett, aki már korábban is résztvett annak munkájában.

Adásvételi, vagy szolgáltatási szerzôdésekmegkötésével, teljesítésével, minôségi kifogá-sok, áruk és szolgáltatások biztonságával, atermékfelelôsségi szabályok alkalmazásávalkapcsolatos fogyasztói panaszok alternatív vi-tarendezési fóruma a békéltetô testület. Azon-ban nem zárja ki annak a lehetôségét, hogypanaszt tevô, amennyiben úgy gondolja, az el-járás alatt és utána is bírósághoz fordulhat.

— Fontos helyet tölt be a fogyasztók, meg-rendelôk és a vállalkozók közötti vitás ügyekrendezésében a békéltetô testület – hangsú-lyozza dr. Bércesi Ferenc, a testület újonnanmegválasztott elnöke, aki több évtizedet töltöttel a közigazgatásban, s a Baranya MegyeiKormányhivatal fôigazgatójaként ment nyug-díjba. — A Baranyában mûködô békéltetô tes-tület mind a huszonnégy tagja a magasan kép-zett szakemberek közé tartozik, elismert ügy-védek, köztisztviselôk, speciális szakismeret-tel rendelkeznek. Ennek is köszönhetô, hogy

egyre nô a bizalom a testület iránt, mind töb-ben próbálják meg ezen a módon rendezni a

vitás ügyeiket. Ebben nagy szerepetjátszik a most leköszönt elnök dr.

Bodnár József és az általa koráb-ban vezetett testület, akik szaksze-rû munkájukkal megalapozták atestület munkáját, elismerést vívtak

ki, mind a panaszosok, mind a vál-lalkozók körében. A most megválasz-

tott testületben a régi tagok mellett számosa fiatal, a tagok többsége jogász, jelentôs ré-sze ügyvéd.

Mint mondja, a Békéltetô Testületben kvá-zi bírósági, jogalkalmazói munka folyik, amikomoly felkészültséget igényel, ugyanis a bíró-sági eljárást megelôzôen kerül sor a vitásügyek rendezésére a fogyasztó és a vállalkozó

részérôl is jelentôs értékek és érdekek érvé-nyesítése mentén. A 2014-ben hatályba lépettPolgári Törvénykönyvvel, és az azt követôenhatályba lépô, fogyasztóvédelemre vonatkozójogszabályokkal új típusú ügyek is megjelen-tek, többek között az internetes, telefonos vá-sárlásokkal, online történô repülôjegy, szállo-dai szoba foglalással és autóbérléssel, vagyakár a termékbemutatón kötött szerzôdésselkapcsolatban. Ez mellett a hibás teljesítésbôleredô kellékszavatossági igények érvényesí-tése növekvô számú feladatot jelent.

A békéltetés a legolcsóbb, szakszerû jog-segélyi lehetôség, komoly perszûrô szerepevan, a testület döntéseit pedig mindinkább avállalkozások is elismerik – hangsúlyozza dr.Bércesi Ferenc. — Az elmúlt évtôl a döntésekmeghozatalát nagyban elôsegíti, hogy az eljá-rási folyamatban a vállalkozóknak is részt kellvenniük, személyesen meg kell jelenniük azüléseken, s amennyiben nem hajlandók a tes-tülettel együttmûködni, fogyasztóvédelmi bír-ságra is számíthatnak. Ezzel maga az eljárásifolyamat is felgyorsult, ugyanis azonnal, ameghallgatáson reagálni tud mind a két fél azindítványokra, a kifejtett álláspontokra. A tény-leges vita során pedig sokkal több információalapján születhetnek meg a határozatok, snem utolsó sorban az utolsó pillanatig ott a le-hetôség a megegyezésre a két fél között. A fo-gyasztók elônye, hogy a törvény szerint a sza-vatossági ügyekben a teljesítést követô hat hó-napon belül felismert hiba esetén a vállalko-

zásnak és nem a fogyasztónak kell bizonyíta-ni, hogy az adott termék a teljesítés idôpontjá-ban hibátlan volt.

Szólt arról is, hogy egyre szélesebb alanyikörben vehetô igénybe a békéltetô testület,ugyanis 2012. óta már a civil, valamint az egy-házak által fenntartott szervezetek, a kis- ésközepes méretû vállalkozások, a társasházakés a lakásszövetkezetek is élhetnek a vitásügyek rendezésének ezen módjával. A fo-gyasztóvédelmi törvény ugyanis egyértelmûenkimondja, hogy e testület feladata a fogyasztóiviták bíróságon kívüli rendezése, a peren kívü-li egyezség elômozdítása, amennyiben eznem történik meg, olyan döntés szülessen,amelyik egyszerûen, hatékonyan és költségkí-mélôen juttatja érvényre a fogyasztó jogait.

Ezt bizonyítja a testülethez érkezô pana-szok száma is. Tavaly a beérkezett 487 bead-vány esetében 395-ben született döntés. A le-zárt ügyek közül 273 termékvásárlással, 122pedig az igénybe vett szolgáltatásokkal voltkapcsolatos. A legtöbb panasz a lábbelikre ér-kezett, de magas számot képviseltek a hír-adástechnikai és a számítástechnikai készülé-kekre, a háztartási készülékekre, egészség-megôrzô termékekre, valamint termékbemuta-tókkal és webáruházakkal kapcsolatosak is. Aszolgáltatások közül a közüzemi szerzôdések-kel és a személyszállítással, parkolással kap-csolatban érkezett a legtöbb panasz, de sokvolt az építôipari kivitelezéssel és a telefonelôfizetéssel kapcsolatos beadvány is.

A fogyasztóvédelmi törvény 2015. évi mó-dosításának köszönhetôen – ami többek kö-zött kötelezôvé tette a vállalkozások részvéte-lét az eljárásban – megnôtt az egyezséggelzárult ügyek száma, az elôzô évi harminchozképest 48 esetben éltek a lehetôséggel. Eluta-sító határozat is született azon ügyekben, ahola fogyasztói kérelem megalapozottsága nemvolt bizonyítható, ezek száma némileg csök-kent, az elmúlt évi 77 helyett 65 esetben tör-tént ez meg. A testület 195 ügyben szüntettemeg az eljárást, többek között olyan esetek-ben, amikor a fogyasztó visszavonta a kérel-mét, az ügyében megállapodásra jutott a vál-lalkozással, vagy a hiánypótlási felhívást nemteljesítették, illetve a fogyasztói kérelem elbírá-lása nem tartozott a hatáskörébe. Sz.K.

Az utolsó pillanatig ott a lehetôség a megegyezésre

ÖNINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 21

Különleges munkahely-teremtési, kép-zési program zajlik immár harmadikesztendeje Pécsett. Az Önindító nevetviselô projekt egyedülálló lehetôségetkínál a kreatív iparban vállalkozást in-dítóknak. A Baranya Megyei Kormányhi-vatal Foglalkoztatási Fôosztálya a prog-ram gazdája, amelynek szellemi hátte-rét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamarávalközösen dolgozta ki, s a Baranya Me-gyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Du-nántúli Regionális Idegenforgalmi Non-profit Kft.-vel együttmûködve valósítmeg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesületszékhelye, a KOHÓ ad helyet.

— Országosan is egyedülálló a bara-

nyai kreatív iparra és a turizmusra épülô

munkaerô-piaci program, ami a regiszt-

rált álláskeresôk terveinek megvalósítá-

sához kíván segítséget nyújtani – hang-

súlyozza Müllerné dr. Juhos

Bernadett a Baranya Me-

gyei Kormányhivatal

igazgatója. — A megye

saját szellemi terméke a

projekt, ami gazdaságon

belül a kézmûves- és kre-

atív iparban fantáziát lá-

tóknak teremt lehetôséget ar-

ra, hogy elindítsák vállalkozásukat. A

program egyediségét az adja, hogy cél-

irányos a hozzátartozó képzés, ami azt

szolgálja, hogyan lehet egy ötletbôl élet-

képes vállalkozás. E mellett egy mentori

rendszer is része, úgynevezett kereszt-

szülôk segítik a résztvevôket mindezek

megvalósításában. Azt tapasztaljuk,

hogy mind népszerûbb ez a program, mi-

után egyre több információval rendel-

keznek a jelentkezôk. Az is megfigyelhe-

tô, hogy míg az elsô idôkben inkább

egyénileg pályáztak, a most benyújtottak

között már szép számban akadnak olya-

nok is, amelyek esetében több terület

képviselôi egyeztették elképzeléseiket,

mert a késôbbiekben szeretnének együtt-

mûködni. E mellett az is megfigyelhetô,

hogy egyre életképesebb projektekkel je-

lentkeznek.

Az immár harmadik alkalommal

meghirdetett Önindító 2015 programra

negyvennégy pályázat érkezett, ame-

lyekbôl húszat választott ki a szakmai

zsûri. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap

Decentralizált Alapjából elnyert 75 milli-

ós támogatás felhasználásával megvaló-

suló, egy éven át tartó projekt részét ké-

pezô 500 órás tanfolyam költségeit teljes

egészében a Baranya Megyei Kormány-

hivatal Foglalkoztatási Fôosztálya állja,

mint programgazda, amelynek ideje alatt

a résztvevôk keresetpótló juttatásban is

részesülnek. A vállalkozást indítók pedig

hat hónapon keresztül a mindenkori mi-

nimálbérnek megfelelô bértámogatást

vehetnek igénybe, e mellett a szükséges

eszközök megvásárlására pályázat útján

kétmillió forint vissza nem térítendô tá-

mogatást is elnyerhetnek.

Keresnyei János, a tanfo-

lyamnak helyet adó KOHÓ-t

mûködtetô Kreatív Ipari

Klaszter elnöke, többek kö-

zött annak a véleményének

adott hangot, hogy mind

inkább felismeri mind a vá-

ros, mind a foglalkoztatással

foglalkozó szervezetek a kreatív

iparban rejlô munkahelyteremtô lehetô-

séget, amelynek egyik hozadéka, hogy

egyre sikeresebb az együttmûködés a vá-

ros vagyonkezelô cégével, a Pécs Hol-

dinggal is, amelyik kedvezô feltételekkel

adja bérbe az ingatlanjait a programban

részt vevôknek.

— Az is megfigyelhetô, hogy egyre

szélesedik a pályázók köre, már nem

csak a fiatalok, de a már ötven év feletti-

ek is jelentkeznek rá – mondja. — Van-

nak olyanok is, akik a második karrierjü-

ket építik fel a korábban hobbiként foly-

tatott tevékenységükbôl, de a sikeresen

pályázók között olyan is akad, aki az

egyetem befejezését követôen kezd vala-

mi újba, hangszerkészítôként képzeli el a

jövôjét.

Kitért arra is, az eddig lezárult két

Önindító program keretében indult vál-

lalkozások kétharmada mûködik, van

közöttük kétgenerációs is, ahol anya és

lánya fogott össze, s indított önálló vál-

lalkozást. E mellett Pécsett a Király utcá-

ban Monokrom Desing Store néven a

SosemArt Kulturális Egyesület által nyi-

tott üzletben az önindítósok közül Szabó

Timi ruhái, Szabó Ákosék újragondolt,

egyedi bútorai is kaphatók.

Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara

innovációs osztályának

vezetôje, mindehhez a

következôket tette

hozzá, ahogy egyre

többen megismerik a

programot és annak

pozitív eredményeit,

avval egyenes arányban

érkeznek egyre jobb, egyre szélesebb te-

vékenységi kört érintô, átgondoltabb pá-

lyázatok, amelyekhez jól felépített pre-

zentációk, szóbeli bemutatkozások kap-

csolódnak.

— Mind többen ismerik fel, hogy a

kreatív ipar több mint a kézmûvesség,

beletartozik a sportturizmustól a gyógy-

növénytermesztésig, az egészséges élet-

vitelen át a klasszikus kézmûiparig

minden – emeli ki Rabb Szabolcs. –

A projekt egyik fontos eleme a

vállalkozóvá válást segítô kép-

zés, amelynek során olyan isme-

retekre tehetnek szert a résztve-

vôk, ami segít eldönteni, elindít-

ják-e a vállalkozásukat, vagy sem.

Az elmúlt két évben mindezen ismere-

tek birtokában közel harminc vállalkozás

indult el, s van talpon a mai napig, ame-

lyek adót fizetnek, s bennük a lehetôség,

hogy néhány év múlva akár már maguk

is foglalkoztatók legyenek. S az sem

utolsó szempont, hogy a város korábban

üresen álló ingatlanjaiban mûködnek,

amelyet a Pécs Holding az elsô évben

kedvezményes bérleti díj ellenében bo-

csát rendelkezésükre, azonban esztendô-

rôl esztendôre emeli, s meghatározott idô

után már a piaci árat kell fizetniük érte.

A kreatív ipar több mint a kézmûvesség

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Ettôl a tanévtôl kezdve a gyakor-

lati képzôhelyeken már csak mesterek

foglalkozhatnak a tanulókkal, ez is sze-

repet játszott abban, hogy mestervizsgát

tettem – kezdi beszélgetésünket. —

Azonban ez csak az egyik oka volt an-

nak, hogy vállalkoztam rá. Az édesapám

víz-, gáz- és fûtésszerelô mester volt, s ô

volt mindig is a példaképem, ezért is

foglalkoztatott a gondolat már régóta,

hogy megszerzem magam is a mesterle-

velet. Nem volt könnyû, mert ugyan har-

minc éve vagyok a szakmában, de még-

is a gyakorlati rész volt számomra talán

a legnehezebb, sok olyan mûveletet kel-

lett felidéznem, ami már a napi mun-

kámnak nem része. Az elméletet pedig

az egykori iskolámban, az egykori okta-

tóim tanították, jó volt ismét találkozni

velük. A mestervizsgát pedig Martfûn

tehettem csak le, mert a bôrös szakmák-

ban egyedül itt van rá lehetôség.

Mint mondja, szülésznô szeretett

volna lenni, mert a családjában minden-

ki kisgyerekekkel foglalkozott, az

egészségügyben dolgozott. Azonban ak-

koriban a pécsi Janus Gimnáziumba ne-

hezen lehetett bekerülni, ezért az édes-

apja, aki akkor az 508. számú Szakmun-

kásképzô Intézetben volt oktató, javas-

latára jelentkezett bôrdíszmûvesnek.

— Semmit nem tudtam errôl a szak-

máról, gondoltam megpróbálom –

mondja. — Az 1980-as években még

mûködött a Bôrgyár, a Kesztyûgyár, a

Kesztyû és Bôrdíszmû Ipari Szövetke-

zet, számos bôrös kft. volt a városban,

ma már mindössze három foglalkozik

kimondottan bôrdíszmûvességgel. Sen-

ki nem tudta a családon belül sem, hogy

milyen a kézügyességem, zeneiskolába

jártam. Valamire akkor az édesapám rá-

érzett, harminchárom éve vagyok a

szakmában, s már nem is szeretnék

semmi mással foglalkozni.

Tanulónak a Munkácsy Mihály ut-

cában mûködô Kesztyû és Bôrdíszmû

Ipari Szövetkezethez került, majd a

végzést követôen a Blazek és Anni bôr-

díszmûves cégnél helyezkedett el, s ott

volt egészen az elsô gyermeke megszü-

letéséig.

— A gyedet követôen önállóan

kezdtem el dolgozni, az édesapám vál-

lalkozásán belül – folytatja tovább be-

szélgetésünket. — Saját mûhelyem lett,

s akkoriban nagyon sok munkám is volt

egészen 2000-ig. Foltbôrökbôl varrtam

táskákat, az ehhez szükséges bôrt bôr-

gyáraktól, vállalkozóktól vásároltam. A

bôrdarabokat egy házaspár varrta össze,

amibôl kézi- és válltáska, valamint háti-

zsák készült. Ebben az idôszakban tanu-

lóim is voltak, mindig is szívesen adtam

át a tudásomat. Aztán megjelentek a pi-

acon az olcsó kínai táskák, amivel lehe-

tetlenség volt versenyezni.

Ezt követôen jött egy hullámvöl-

gyekkel teli tíz év, amiben sok szakmá-

ban kipróbálta magát, de egyben biztos

volt, a bôrdíszmûvességet soha nem

hagyja abba, eljön az idô, amikor ismét

avval keresi meg a kenyerét. S igaza

lett. Öt évvel ezelôtt, az egykori oktató-

ja helyébe lépett a jelenlegi munkahe-

lyén, a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél.

— Kisgadóné Jutka néni volt az, aki

annak idején elhitette velem, hogy meg

tudom tanulni ezt a szakmát, menni fog,

s igaza lett. Az ô örökébe léptem, tôle

vettem át a stafétabotot, jelenleg tizen-

négy tanuló van a kezem alatt. Nem

könnyû feladat, mert egyre kevesebb

szülô szeretné, hogy szakmát tanuljon a

gyereke, s ez a könnyûipariakra különö-

sen igaz, mert azokban nagyon alacso-

nyak a bérek. Volt olyan év, amikor nem

is volt tanulónk, abban az idôben csak a

tényleges termelésben vettem részt, ami

a mai napig a munkám része. Tervezek,

elkészítem a mintadarabokat, s a hozzá-

juk tartozó technológiát – fejezi be be-

szélgetésünket, mert éppen betoppan az

egyik tanulója.

Sz.K.

20 év után újra bôrdíszmûves mestert avattak

Az elmúlt év végén több alkalommal is mestereket avattak a baranyai megyeszékhelyen.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay-termében huszonhét szakmában több mint

háromszázan vehették át mesterlevelüket. 2015-ben hazánkban egyedül avatták mesterré

ULRICH Beatrix bôrdíszmûvest is.

Ulrich Beatrix

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

May András bólyi lakatosmester életé-ben a véletlenek nagy szerepet játszot-tak, s ez így volt akkor is, amikor tanu-lókkal kezdett foglalkozni, több mintmásfél évtizeddel ezelôtt.

— Annak idején a mohácsi Radnóti

Miklós Szakközép- és Szakiskolától ke-

restek meg, hogy nem vállalnék-e tanu-

lókat – kezdi beszélgetésünket. — Igent

mondtam a felkérésüknek, mert bíztam

benne, hogy lesznek olyanok, akik ná-

lam maradnak közülük. Abban az idô-

ben Bólyban, a Kolping által mûködte-

tett Montenuovo Nándor Szakközép- és

Szakiskolában is képeztek lakatosokat,

onnan is fogadtunk tanulókat. Jelenleg

is elsôsorban ezekben a hiányszakmák-

ban – ipari gépész és alkalmanként he-

gesztô – folyik gyakorlati képzés ná-

lunk. Most is van egy másodéves ipari

gépész és egy harmadéves hegesztô ta-

nulónk. Egyébként legfeljebb hármat

vállalunk egyszerre, mert ennyivel tu-

dunk egy idôben az általunk felállított

elvárásoknak megfelelôen foglalkozni,

ugyanis valljuk a szakma tiszteletére,

becsületére kell nevelni ôket, mert ezek

nélkül nem válnak soha jó szakemberré.

Az iskolai tanmûhelyben a szakma

alapjait sajátítják el, nálunk már a tény-

leges munkában vesznek részt.

Mint mondja, az, hogy a 2000-es

években volt néhány éves szünet, mert

nem volt elég jelentkezô ezekre a szak-

mákra, most üt vissza, ugyanis nincs

elég szakember, nincs, aki beálljon a

nyugdíjba vonulók helyére, folyamato-

san elöregszik a szakma. Szólt arról is,

hogy mind inkább azt tapasztalja, hogy

egyre nehezebb a vasas szakmákra je-

lentkezôket találni, annak ellenére,

hogy számos kedvezményt vehetnek

igénybe a hiányszakmákat választók, s a

végzettek közül is többen más irányban

folytatják tovább. A volt tanulói közül

voltak, akik nála dolgoztak több éven át.

— Nagyon jó, hogy ma már csak

mesterek foglalkozhatnak tanulókkal,

azonban jó lenne, ha a késôbbiekben to-

vábbképzéseken is részt vennének, az

ismereteiket folyamatosan, meghatáro-

zott idôközönként megújítanák annak

érdekében, hogy megismerjék a leg-

újabb technológiákat, a bevezetésre ke-

rülô új alapanyagokat – hangsúlyozza

May András. — Jó dolog az is, hogy a

mestervizsga részét képezik a pedagógi-

ai ismeretek, ugyanis a tanulókkal való

bánásmód a legnehezebb része a tanuló-

képzésnek. A diák és az oktató hangula-

ta naponta változik, éppen ezért komp-

romisszum képesnek és egyben nagyon

szigorúnak kell lennie annak, aki a leen-

dô szakemberek oktatására vállalkozik.

May András a gépész üzemmérnök

diploma megszerzését követôen

egy évtizeden át állami válla-

latoknál dolgozott. Részt

vett a beremendi ce-

mentgyár építésében,

mint a Gép- és Fel-

vonószerelô Gyár

munkatársa, in-

nen a Mohácsi

Vasön tödébe

vezetett az út-

ja, de helyi

mezôgazdasá-

gi nagyüzem-

ben is dolgo-

zott, az ott

1981-ben vég-

rehajtott átszer-

vezéseket köve-

tôen döntött úgy

önállósítja magát.

Már korábban is fog-

lalkoztatta a gondolat,

hogy magánvállalkozásba

fogjon. A kezdetektôl termé-

keket gyártott, a piac igényeihez

igazodva. Az eltelt évek alatt a bara-

nyai városka központjától alig néhány

utcányira található mûhelyét folyamato-

san üzemmé fejlesztette, amit annak

idején egy esztergályos barátjától vásá-

rolt meg. Porszóró üzemrészt is létreho-

zott benne, hogy késztermékekkel jelen-

hessen meg a piacon.

Kerti ruhaszárító gyártásával kezdte,

késôbb ez kiegészült zuhanyfüggöny-

tartó, valamint szerelvényekhez tömíté-

sek készítésével. Ezek most is megtalál-

hatók a cég gyártmányai között. Jelen-

leg egyebek mellett csatorna lefolyócsô

bilincseket, a szintén bólyi tetôcserép-

gyártó cégnek a tetôkhöz szükséges

fémkiegészítôk teljes skáláját, valamint

biztonsági rácsokat gyárt, mert vallja a

termelés kiszámíthatóbb, mint a keres-

kedelem, vagy a szolgáltatás.

— A nagyapám kovács volt, de csak

nyáron lehettem mellette a mûhelyben,

sok mindent láttam ott is, de én még

gyerek voltam, amikor ô meghalt. Az

édesapám szíjgyártóként dolgozott. A

szakmai fogásokat innen-onnan elles-

tem. Egyedül kezdtem, a

házunk alagsorá-

ban.

A vállalko-

zásomat a nulláról in-

dítottam, s fokozatosan jutottam el a

mai szintre. Az egész országban ismerik

a termékeimet, külföldre – Ausztria,

Németország – is gyártok megrendelés-

re, de saját alapanyagból. Tíz alkalma-

zottam van, de mind a mai napig ma-

gam is részt veszek a tényleges munká-

ban – zárja beszélgetésünket, mert men-

nie kell, várják a mûhelyben.

Sz.K.

Szigorúnak és kompromisszum késznek

kell lenni

May András

MI ÚJSÁG? Dél-Dunántúli Gazdaság24

A TEGA-LED Kft. tevékenységének közép-pontjában a magas minôségû, professzio-nális felhasználási igényeknek megfelelôipari, intézményi és közvilágítási LED-világítótestek és fényforrások gyártása,forgalmazása és üzembe helyezése áll. Acég 2011 óta dolgozik azon, hogy a LED-technológiát széles körben elérhetôvé te-gye a hazai vállalkozások, intézményekés önkormányzatok számára. A tavalyi évigen aktívan telt a pécsi vállalkozás szá-mára: átvehették a Baranya Megyei Inno-vációs Díjat és számos fejlesztéssel, újtermékpalettával jelentkeztek. Az idei évpedig az intelligens világítási rendszerekfejlesztésérôl szól. Többek között errôl be-szélgettünk Szabó Gábor ügyvezetôvel,akitôl elôször természetesen azt kérdez-tük: mi újság?

— A tavalyi évünket jelentôsen meghatá-rozta a 2014-ben telepített, korszerû gyártóso-runk, aminek a kapacitása jelenleg is kiszolgál-ja az igényeket. Tavaly – saját forrásból – szá-mos termékfejlesztést hajtottunk végre, amelymára fontos tényezôvé vált vállalkozásunk éle-tében... — A fejlesztések alapvetôen két terüle-ten zajlanak: egyrészt a nagy teljesítményû ipa-ricsarnok-megvilágítókkal kapcsolatban, más-részt pedig a közvilágítást érintôen. Elôbbi azértfontos számunkra, mert a gyártósori LED-fény-csövek elôállítása egyik fô tevékenységünkkévált a forgalmazás, üzembe helyezés mellett.Tavaly igen erôsen fejlôdött az ipari csarnokokprofesszionális megvilágítását szolgáló ipari fe-lülvilágító üzletágunk. Ez azért érdekes területszámunkra, mert az ipari csarnokokban nagyonsok elôírásnak kell megfelelni, például szigorod-tak azok a munkavédelmi elôírások, amelyek afényerô növelését helyezik elôtérbe. Ezen túl azipari környezetben jelentôs hô- és koszterhelésérheti a lámpatesteket, de számolnunk kell acsarnokok nagy belmagasságával is. Ôszre újtermékpalettát dobtunk a piacra és nagyon jóipari referenciákkal el is kezdtük a telepítését.

— Fejlesztéseink másik iránya a közvilágí-tás. Ebben a szegmensben 5. éve vagyunk je-

len a piacon. Tavaly a pályázatok ígérete lassí-totta, illetve nagyon sok önkormányzatnál kivá-rásra ösztönözte a döntéshozókat. Ennek elle-nére továbbfejlesztettük a saját termékpalettán-kat és kiegészítettük egy egyedi finanszírozású,rövid megtérülési idejû, nagyon biztonságos,tartós bérleti konstrukcióval. A mi piacunk ezesetben a jól gazdálkodó kisebb településeketjelenti. Mivel nem várhatók a jövôben a közvilá-gítás korszerûsítését célzó pályázatok, ezért adöntéshozók számára immár világossá vált, ér-demes élni az általunk kínált kedvezô lehetô-séggel, így mára már több mint 60 település letta partnerünk. A finanszírozást a cégek számárais kidolgoztuk, és míg az önkormányzatok ese-tében 4-5 éves átlag megtérülési idôrôl beszé-lünk, a cégek esetében ez 2-3 év. Tehát a mû-szaki fejlesztés, az ipari csarnokok speciális,egyedi megvilágítása, valamint a közvilágításaz a három terület, amelyeken szép sikereketérünk el.

— A termékfejlesztés milyen meggondo-lásból történik: a piaci igényekhez igazodó-an vagy pedig önök generálják?

— A fejlesztésekkel kapcsolatban két fôirányvonalat említhetek: folyamatosan követjüka LED-es technológia fejlôdését és a legújabbfejlesztéseket azonnal integráljuk a meglévôtermékpalettánkhoz. Így a korábbinál még na-gyobb fényhasznosítású és élettartamú, mégmegbízhatóbb termékeket hozunk létre. Szintemásfél évente van egy váltás a technológiábanés mi erre azonnal reagálunk. A fejlesztések irá-nyának meghatározásánál természetesen je-lentôs szerepet kap a piac igénye is. Mivel egyideje lámpatest- és LED-fényforrás gyártókéntis jelen vagyunk a piacon, megkeresnek ben-nünket olyan gyártók, fejlesztôk, akik azt szeret-nék, hogy LED-technológiával is mûködjön ameglévô, hagyományos fényforrásokkal üze-melô lámpatestük. Megbíznak bennünket a fel-adattal, hogy fejlesszük le a meglévô lámpa-testjeikre ezt a technológiát és integráljuk. Itt fi-gyelni kell az egyedi méretezésre és megoldá-sokra, a fényerô optimalizálására – ez komolyszakértelmet és tapasztalatot kíván.

— Az elmondottak alapján a TEGA-LEDKft. mûködése egy sikertörténet. Mégis, mika siker összetevôi, miért mûködik ma ilyenszínvonalon ez a vállalkozás?

— Amikor indult a „LED-ôrület”, volt egy öt-letünk és mi bátran belevágtunk. Volt türelmünkkivárni azt, amikor a piac valóban nyitott lesz er-re a termékre, és addigra felkészültünk mind amûszaki, mind a szakmai tudást tekintve, hogymeg tudjunk felelni a kihívásoknak. Már többmint 60 önkormányzatnál vagyunk jelen és 100-nál több ipari referenciánk van – a szám pedigfolyamatosan nô. A szorgalmunk, kitartásunkmellett tudjuk mozgósítani a kapcsolatrendsze-rünket, ami szintén a siker összetevôje. Véle-ményünk szerint a LED-es üzletág még mintegy4-5 éven keresztül nagyon aktív lesz, így is épí-tettük fel a struktúrát, hogy most, amikor ténylegott kell lenni a piacon, megfelelô kapacitással,innovációval, egyediséggel rendelkezzünk, le-gyünk megkülönböztethetôek a multinacionálisfényforrás- és lámpatest-gyártó cégektôl. Sok-kal személyközpontúbb a tevékenységünk,gyorsabban tudunk reagálni az egyedi igények-re, a kiszolgálás ideje is rövidebb, úgy látom, fô-ként ezért tisztelnek meg bennünket a megren-delôink.

— Az idei évre milyen terveket, célokatfogalmaztak meg?

— A 2015-ben kifejlesztett új termékcsalá-dok lehetô legnagyobb mennyiségû gyártását ésértékesítését, illetve az intelligens világításirendszerek fejlesztését. Termékeink minôségéttekintve elértük a jelenleg elérhetô maximumot,viszont a környezeti tényezôk, illetve az egyediigények figyelembe vételével még lehet megta-karításokat elérni – ehhez pedig intelligens rend-szerek alkalmazására van szükség. Intelligensrendszer alatt értem a különbözô vezérlôrend-szerek összekötését. Pl. az okos alkalmazások-ra épített rendszereket, amelyek wi-fin vagybluetooth-on keresztül telefonnal szabályozha-tók úgy, hogy nem szükséges hozzájuk helyimérnöki tudás. Tehát fejlesztési kapacitásunk je-lentôs részét idén az intelligens világítási rend-szerek gyakorlati optimalizálására fordítjuk.

N.T.

Szabó Gábor,a TEGA-LED Kft. ügyvezetôje

Az idei kihívás: intelligens világítási rendszerek fejlesztése

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 25

Mit is jelent ez? Nekünk, akik a vállalkozásokkalfoglalkozunk, nagyon sokat, hiszen elkötelezet-ten végezzük sokszor a nehézségekkel, hullám-völgyekkel teli és adminisztrációs terhektôl egy-általán nem mentes, de igenis szerethetô mun-kánkat. Örülünk a sikereknek, és ahogyan azalábbi összefoglaló munka mutatja, néha jó szá-mokban is kifejezni, hogy miben rejlik erôssé-günk, mibôl meríthetünk erôt a következô évre.

Az Enterprise Europe Network vállalkozás-fejlesztési, szakértôi hálózat egyfajta „igazodásipont“ minden, növekedés orientált és nemzet-közi ambíciókkal rendelkezô kkv számára.Eredményei alapján szavahihetô, megbízhatóinformációs forrás – legyen szó információs, ta-nácsadási, vagy üzleti partnerközvetítô szolgál-tatásairól – minden újítani és terjeszkedni kívá-nó vállalkozás számára.

Mûködésének elsô 7 évében (2008–2014),a Hálózat több mint 2,6 millió KKV-t támogatott.Ez éves bontásban meghaladja a 380 ezret.

Hogyan segítettük a vállalkozásokat?A hálózat a nemzetközi partnerségek tekinteté-ben egyfajta „kapunak“ bizonyult. Több mint 1,7millió kkv vett részt rendezvényeinken tanulási,kapcsolatépítési és üzletkötési céllal.

Tanácsadóink évente közel 90 ezer célzottcéges találkozót tudnak maguk mögött. Ez több,mint havi 7 ezer olyan kkv-t jelent, aki azért lépkapcsolatba velünk, mert külföldi piacon, a ha-tárokat átlépve kíván üzletet kötni.

Munkatársaink havonta 10 ezer komplexkérdést válaszoltak meg, kitûnôen kombinálvahelyi ismereteiket nemzetközi tapasztalataikkal.

Technológiai és üzleti auditokon keresztül13 ezer cég üzleti, mûködési feltételei javultak.

Hogyan vélekednek a Hálózatról maguk a vállalkozások?Felmérések alapján, az Enterprise EuropeNetwork szolgáltatásait igénybe vett vállalkozá-sok 85%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedettvagy nagyon elégedett kapott minôséggel.

„I have found a new partner with new ideasto help make my business grow. I owe this newstep to my advisers from the Network who knewhow to bring the right people to the right placeat the right time,” says Eugeniu Lisnic of JirmaN

Engineering, a Romanian SME that designsand builds wooden houses.

vagyis„Olyan új partnert találtam, akinek új ötletei

voltak arra vonatkozóan, hogyan növekedhetnetovább üzleti tevékenységem. Ezt az új lépést aHálózat tanácsadóinak köszönhetem, akik tud-ták, hogyan hozzák össze megfelelô helyen ésidôben a megfelelô embereket.” – mondjaEugeniu Lisnic of JirmaN Engineering, egy ro-mán, faházak tervezésével és építésével foglal-kozó kkv nevében.

„Finding a trustworthy international partneris never easy, but with the help of the EnterpriseEurope Network, we immediately found the rightpersonal and professional chemistry to proceedto a tangible cooperation,” says ArnoldasVasiliauskas of Vacys ir Vacys, a Lithuaniantechnology company.

vagyis„Megbízható nemzetközi partnert találni so-

ha nem egyszerû, de az Enterprise EuropeNetwork-ön keresztül azonnal megtaláltuk a

megfelelô személyzetet és vegyipari szakem-bert, ami valós, kézzelfogható együttmûködésteredményezett” – nyilatkozza ArnoldasVasiliauskas of Vacys ir Vacys, egy litván tech-nológiai vállalkozás nevében.

HáttérAz eredményeket bemutató anyag, az EurópaiUnióban és azon túl nyúló hálózat 600 partnerirodája által küldött adatokból került összeállí-tásra. Áttekintést nyújt a hálózat 7 éves – aCompetitiveness and Innovation FrameworkProgramme (CIP 2008 –2014) keretében meg-valósított – teljesítményérôl.

2015 óta, az Enterprise Europe Network újprogram – EU programme for the Competitive-ness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises (COSME) keretében, válto-zatlan elkötelezettséggel folytatja tevékenysé-gét a kkv-k nemzetköziesítése érdekében.

Készült: http://een.ec.europa.eu/ központianyag alapján, Hendinger Anita

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

„Oroszlánrész” a 2,6 milliókkv nemzetközi sikerében

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság26

Minôségi fa, valamint alu-fa nyílászárókgyártásával, helyszíni felméréssel, komp-lett beépítéssel foglalkozik a Reiso Hun-gária Kft., amely 1993 óta mûködik bólyitelephelyén. A 19 fôt foglalkoztató vállal-kozás nyílászáró keretszerkezeteket isértékesít a kevésbé fejlett gépparkkalrendelkezô kisvállalkozások számára.Mint SCHNELL István, a társaság ügyve-zetôje mondja, eleinte kizárólag németor-szági exportra gyártották termékeiket.

— A német piacok által megkövetelt

precizitásnak és nagy szakmai múltunk-

nak köszönhetôen vállalkozásunk az

évek során Dél-Dunántúl nyílászáró pi-

acának egyik meghatározó szereplôjévé

nôtte ki magát. Megalakulásunk óta

nagy hangsúlyt helyezünk a folyamatos

beruházásokra, telephelyünk bôvítésére,

amelyek szintén hozzájárultak ahhoz,

hogy termékeink és szolgáltatásaink ki-

emelkedô minôséget és megbízhatósá-

got képviselnek.

2008-ban a piaci és gazdasági körül-

mények hatására elérkezettnek láttuk az

idôt technológiánk nagyobb léptékû fej-

lesztésére, ekkor CNC anyagmegmun-

káló gépeket állítottunk be a termelésbe.

Ez jelentôsen megnövelte az általunk

gyártott termékek mennyiségét, vala-

mint minôségét, így a beruházással pár-

huzamosan nôtt a részesedésünk a hazai

és külföldi ablakgyártók piacán.

— Mit tud a Reiso, amit más ab-

lakgyártók nem?

— Egy ajtó vagy ablak kiválasztásá-

nál nem csak az anyag és a színek ját-

szanak fontos szerepet és nem hagyhat-

juk figyelmen kívül a méreteket, vala-

mint a nyitási módokat sem. Mi minden

esetben figyelünk a részletekre, jól

összeszokott csapatunk magas szakmai

felkészültséggel és tapasztalattal rendel-

kezik, így képesek részt venni a tervek

szerkezeti és technikai tökéletesítésének

kidolgozásában is.

— Miért tartották fontosnak,

hogy a kamarához csatlakozzanak?

— 2015-ben lettünk önkéntes tagja a

kereskedelmi és iparkamarának, és ez-

zel egy idôben egy nemzetközi kezde-

ményezéshez, az Enterprise Europe

Network üzletfejlesztési hálózathoz is

csatlakoztunk. Mindezt annak reményé-

ben tettük, hogy a jövôben megbízható,

jól mûködô nemzetközi partnerkapcso-

latokat tudjunk kiépíteni. N.T.

Az ingatlanokkal foglalkozó szakterülete-ket olyan egyedülálló módon egyesíteni,amely az ingatlanokról való új gondolko-dás alapját hivatott megteremteni, mind-ezt a piaci szereplôk szemléletének meg-reformálásával – ezzel a küldetéssel ala-kult meg 2008-ban Pécsett a Go-HomeKft., amely mára már országos mûszakifranchise hálózatként mûködik. Innováci-ójuk alapja az általuk fejlesztett Ingatlan-törzskönyv, illetve a Go-Home Analízis.

— Az Ingatlantörzskönyv nem csu-

pán egy a számtalan szolgáltatás vagy

termék közül a piacon és nem kíván

egyik eleme lenni ennek a rendszernek,

mivel az Ingatlantörzskönyv maga a

rendszer – mondja Duga Marcell, a Go-

Home Kft. ügyvezetôje. — Vállalkozá-

sunkat egy cél vezérli: az ingatlanpiac

minden eleméhez eljuttatni a minôségi

szakmai tudást. Az Ingatlantörzskönyv

például segít eligazodni az ingatlanok-

kal kapcsolatos kérdésekben, sôt, ezen

keresztül intézhetjük az ingatlannal

kapcsolatos jogi ügyeinket, kivitelezési

munkálatainkat, de használója feladhat-

ja ingatlanhirdetését is, illetve igénybe

veheti partnereink ajánlatait. Célunk,

hogy csökkenjenek a felhasználók in-

gatlannal kapcsolatos költségei. Másik

fejlesztésünk a Go-Home Analízis, az

elsô olyan mérnöki szempontból meg-

alapozott felmérési szisztéma, mely az

ingatlanok mûszaki állapota alapján tör-

ténô egységes kategóriába sorolását te-

szi lehetôvé. Módszerünkkel egy egysé-

ges szempontrendszer alapján vizsgált

és minôsített ingatlanok adás-vételére,

értékbecslésére, hitelezésére, biztosítá-

sára van lehetôség, amely véleményünk

szerint a biztonságos minôségi szolgál-

tatás mellett válasz és megoldás az in-

gatlanpiaci szereplôk válságára. Jelen-

leg is folyik rendszerünk piaci beveze-

tése, partnereink (mérnök, ügyvéd, ér-

tékbecslô, kereskedô, ingatlanközvetítô

illetve pénzintézet) folyamatosan csat-

lakoznak cégünkhöz.

— A Go-Home Kft. önkéntes tagja

lett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamarának. Miért?

— Szeretnénk, ha a kamara elismer-

né fejlesztésünk egyediségét, segítene

bennünket szellemi termékeink védel-

mében, szolgáltatásunk piacra juttatásá-

ban, ezzel is támogatva vállalkozásunk

jelentôs innovációját. N.T.

Reiso – egy ajtó az ablakok világába

Innováció az ingatlanszektorban

NAV 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Így adózunk2016-banA 2016-os adótörvények legfontosabb,

magánszemélyeket érintô változásait az

alábbiakban foglaljuk össze röviden:

– A minimálbér összege 111 000 fo-

rintra, míg a garantált bérminimum

összege 129 000 forintra emelkedik.

– A személyi jövedelemadó mértéke

16 százalékról 15 százalékra csök-

ken. Ennek megfelelôen változik a

családi kedvezmény is.

– A családi kedvezményre jogosultak

az összevont adóalapba tartozó jöve-

delmüket kedvezményezett eltartot-

tanként és jogosultsági hónapon-

ként: egy eltartott esetén 66 670 fo-

rinttal, két eltartott esetén 83 330 fo-

rinttal, három és minden további el-

tartott esetén 220 000 forinttal csök-

kenthetik.

– Az elsô házasok kedvezménye jogo-

sultsági hónaponként 33 335 forint-

ra nô, melynek adóban kifejezett

összege változatlanul 5 ezer forint.

– A 2016. január 1-jét követôen kelet-

kezett kamatjövedelmek adója 15

százalékra csökken.

– A magánszemély az adóévet követô

év január 31-éig bevallási nyilatko-

zatot tehet a munkáltatója felé,

melyben felhatalmazza az adóhiva-

talt a bevallása elkészítésével. Ezen

nyilatkozat akkor tehetô meg, ha a

magánszemély az adóévben kizáró-

lag munkáltatótól származó jövedel-

met szerzett, a 10 százalékos költ-

séghányadot kivéve nem számol el

költségeket, nem érvényesít semmi-

féle kedvezményt, illetve adójáról –

az 1 százalékos felajánlások kivéte-

lével – nem rendelkezik.

– A magánszemélyek személyi jöve-

delemadó bevallásához kapcsolódó

pótlékmentes részletfizetés összeg-

határa 200 ezer forintra emelkedik,

és a személyi jövedelemadó mellett

az egészségügyi hozzájárulásra is al-

kalmazható.

– Amennyiben az állami nyugdíjrend-

szerbe visszalépô magán-nyugdíj-

pénztári tag visszalépô tagi kifizetés

címén kap összeget, az nem minôsül

bevételnek. Ha a magánszemély

ezen összeget önkéntes nyugdíj-

pénztárba utalja, úgy a kifizetés 20

százalékának megfelelô, de legfel-

jebb 300 ezer forint plusz adó-

visszatérítésrôl rendelkezhet.

– Az adóhatóság az 1 000 forint alatti

adótartozásokat és adó-visszatéríté-

seket nem szerepelteti a nyilvántar-

tásban (korábban ez 100 forint volt).

– A nem biztosított magánszemélyek

egészségügyi szolgáltatási járuléká-

nak havi összege 7 050 forintra, na-

pi összege 235 forintra módosul.

– Az eltulajdonított adókártya pótlása

és az adóigazolás, mint hatósági bi-

zonyítvány illetékmentes.

– 2016. július 1-jéig az adóhatóság hi-

vatalból megképezi azon 25 év alat-

ti állampolgárok adóazonosító jelét,

akik még nem rendelkeznek azzal,

és az adókártyát 2016. november

30-áig kipostázza részükre.

Új adatokbejelentéseA munkáltatók és kifizetôk által bejelen-

tendô adatok köre bôvül. Ezentúl be kell

jelenteni a foglalkoztatott személy vég-zettségét, szakképzettségét, szakképesíté-sét, és a végzettséget igazoló okiratot ki-bocsátó intézmény nevét és az okirat szá-mát.

Az adatokat elôször a 2016. január 1-

jét követôen tett bejelentésekben kell sze-

repeltetni. A már bejelentett foglalkozta-

tottak képzettségre vonatkozó adatait pót-

lólag, változás-bejelentésként nem kell

bejelenteni.

A munkáltató jogutódlása esetén, mi-

vel itt új jogviszony keletkezik, a bejelen-

tési kötelezettség valamennyi adatra, így a

képzettségre vonatkozó adatokra is kiter-

jed. Az adatokat a NAV a pályakövetési

rendszer mûködtetéséért felelôs szerv ré-

szére továbbítja.

2016. január 1-jétôl a munkáltatóknak

szerepeltetni kell a havi adó- és járulékbe-

valláson

– az eltartott adóazonosító jelét, ennek

hiányában a természetes személyazo-

nosító adatokat és a lakcímet.

– családi kedvezmény közös érvényesí-

tésének tényét, az érvényesítés ará-

nyát, másik érvényesítô fél adóazono-

sító jelét.

– elsô házasok kedvezményét érvénye-

sítôknél a házastárs nevét, adóazono-

sító jelét, a kedvezmény igénybevéte-

lének módját (egyedül, megosztással),

és az adatokban bekövetkezett válto-

zásokat.

SPORT ÉS GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság28

Nagyon jól használható tippet osztottmeg velünk Zadravecz Zsófia, aLAFARGE Cement Magyarország Kft.marketing és kommunikációs vezetôje,hogy miként is lehet beépíteni a spor-tolást a mindennapokba: egyszerûenbe kell illeszteni a napirendbe. A fiatalhölgy jelenleg két sportot ûz: kerékpá-rozik és speedfitnessre jár. A biciklizéskét évvel ezelôtt került be aktívan azéletébe, utóbbi edzésforma módszerta-nával pedig tavaly októberben egy vé-letlen folytán ismerkedett meg.

— A két keréken való gurulást két

évvel ezelôtt még egy közel 20 éves bi-

ciklivel kezdtem el. Sajnos nem jutott

idôm arra, hogy korábbi sportszenvedé-

lyemnek, a kosárlabdának hódoljak.

Mielôtt rátaláltam az igen kézenfekvô

sportágra, sok mindennel próbálkoztam,

de valahogy egyik mozgásforma sem

kötött le hosszú idôre. Tavaly odáig ju-

tottam, hogy hetente többször felpattan-

tam a biciklire, és fôleg országúton te-

kertem. A párommal már a nyaralásra is

magunkkal vittük a bringákat és bár ele-

inte nagyon ódzkodtam tôle, de végül a

horvátországi partmenti sziklákat is si-

került meghódítani. Azonban a rossz idô

beálltával ennek az új szenvedélynek át-

menetileg alternatívát kellett találni. Lo-

gikus lépés lett volna a szobabicikli

vagy a spinning, de ezek nem kötnek le

úgy, mint a suhanó táj. Így jött a speed-

fitness, mint új ôrület. Jelenleg heti egy-

szer járok edzésre, amelyet egy szemé-

lyi edzô tart. Úgy gondolom, hogy ez a

két mozgásforma igen jól kiegészíti

egymást, hiszen a hagyományos erôsítô

edzést kombinálja az aerob mozgással.

— Milyen szere-

pet játszik a sport az

életében?

— A sport már

kiskorom óta megha-

tározó az életemben.

Ez fôleg a szüleimnek

köszönhetô. A csalá-

domban nagy hagyo-

mánya van a sporto-

lás különbözô formái-

nak, édesapám sokáig

aktív sportoló volt.

Az úszással kezdtem,

a szüleim kétévesen

bedobtak a Balatonba

és onnantól kezdve a

víz volt a mindenem.

De nem szerettem hajat szárítani, így

más sportág után néztem. Végül az álta-

lános iskolában a kosárlabda mellett kö-

töttem ki és onnantól kezdve nem na-

gyon létezett más számomra.

— Miért fontos a sport, milyen

többletet ad?

— Az eddigi sportpályafutásom igen

sok pozitív és negatív élménnyel gazda-

gította a mindennapjaimat. Megtanul-

tam, hogy milyen az, amikor meccsrôl

meccsre a kispadon kell ülni és egy per-

cet sem lehet a pályára lépni. Megtanul-

tam, milyen érzés megküzdeni azért,

hogy a dobogó egyes fokaira fel lehes-

sen állni. És megtanultam azt is, hogy

milyen az, amikor sérülés miatt a csa-

pattársaim elmondásaiból kell összerak-

ni a történteket. Úgy gondolom, több és

más emberré tesz a sport.

— A sporttevékenység miként hat

az élete különbözô területeire, így pl.

a munkavégzésre?

— A sport fegyelemre tanít, ösztö-

nöz és közösségi élményt ad. Hosszabb

távon pedig a felszabadultság érzésével

is gazdagít. A munkavégzésben segít

megtartani a fókuszt és az éberséget. A

kosárlabda által megtanultam a türelmet

és a nem verbális kommunikáció hatá-

sát. A sport feszültséglevezetô is, hiszen

egy nehéz és hosszú nap után nincs

szebb, mint a kertvárosi elkerülôn vé-

giggurulva megcso-

dálni a naplementét

és a Pécsben rejlô

távlatokat.

— Miként egyeztet-

hetô össze a munka

és a sport, hogyan

tud idôt szakítani

rá?

— Nagyon nehezen.

De hiszek abban a

közhelyben, hogy az

embernek arra van

ideje, amire szakít.

Az én életemben ez

inkább szervezési és

tervezési kérdés.

Volt olyan idôszak,

amikor hosszabb

ideig nem volt szer-

ves része az életem-

nek a sport és ez

visszatekintve annak

volt köszönhetô, hogy nem illesztettem

bele a napirendembe. A munka és a

sport mellett nagyon fontos az is, hogy

lehetôleg ne a privát életed kárára men-

jen a sportolás. Az én esetemben szeren-

csés helyzet áll fenn, hiszen a párom is

szeret biciklizni és a „nehéz elindulás-

ban” sokszor támogatjuk egymást, illet-

ve erôsítjük egymásban az élményszer-

zési faktort is.

— Elôfordult-e már, hogy valakit

megfertôzött a sportszeretettel?

— Ezen a téren van pozitív élmé-

nyem és van negatív is. Az idei nyara-

lásnál sikerült elérnünk a párommal azt,

hogy egy egész napra mások is biciklire

pattanjanak és velünk tekerjenek a tûzô

napon. Én ezt sikerként éltem meg, ôk

pedig alig tudtak másnap lábra állni. Az

idei évre is vannak hasonló tervek,

amint kijön a jó idô és elindul a biciklis

szezon.

N.T.

Sport és gazdaságZadravecz Zsófia marketing és kommunikációs vezetô,LAFARGE Cement Magyarország Kft.

„A sport fegyelemre tanít, ösztönöz és közösségi élményt ad”

Fot

ó: F

abin

yi N

óra

GASZTRONÓMIA 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Délidôben

Egyesek vérre menô vitákat tudnak

folytatni arról, hogy mégis melyik a nap

legfontosabb étkezése. Míg az élelmi-

szerlobbik által keresztfinanszírozott

táplálkozástudósok ki nem alakítanak,

egy végsô – néhány évvel késôbb felül-

írható – álláspontot a témában, addig a

reggelit ezúttal kihagyva, foglalkozzunk

rögtön egy kicsit az ebéddel. Mindenna-

pi ebédünkkel.

„Kossuth Rádió, Budapest, pontos

idôjelzést adunk. Dél van.” Pittyegés,

harangszó, majd kanál és tányércsörre-

nés. Húsleves, rántott hús. Évtizedeken

át valahogy így zajlott az idilli forgató-

könyv vasárnap délben, és nem csak fa-

luhelyen, hanem belvárosi, egykor

szebb napokat megélt, méltóságukat to-

vább ôrzô polgári lakásokban, de a pa-

nelházak kiskonyhás szûkében is.

Ma már nem csak ünnepnapokon

kerül rántott hús az asztalra, de amellett,

hogy egy nagyon finom ételrôl van szó,

talán éppen ez a békebelinek tûnô, nosz-

talgiától csöpögô, kissé már el is mosó-

dott álomkép tehet arról, hogy a rántott

hús mindig garantált vendégszámot hoz

a déli menüzést kínáló vendéglátóhe-

lyek üzemeltetôi szerint.

És déli menüt kínáló helybôl renge-

teg van a városban. Sôt, a korábban eb-

ben a formában alig-alig létezô mûfaj

más étkezési formákat ebben az idô-

szakból szinte teljesen számûzött. Több

étteremvezetô is boldogan, szinte érzel-

gôsen emlékszik vissza a kilencvenes

évek és az ezredforduló környékére,

amikor a munkaebéd még fogalom volt.

Cégvezetôk rendszeres (azaz majdnem

napi szintû) a la carte fogyasztása mel-

lett, rengeteg betérô választott magának

ebédet az étlapról. Persze minimum a

legendássá vált alumínium ételhordók-

ból tudhatjuk, hogy a kifôzdék, alacso-

nyabb kategóriájú vendéglátóhelyek,

menzák, már ekkor is rendíthetetlenül

tették a dolgukat, de néhány éve eljutot-

tunk egészen odáig, hogy akad közép-

kategóriás hely, aminek a teljes bevéte-

le legalább 80%-ban déli menüztetésbôl

származik.

Az újonnan – és sok tekintetben újí-

tó szándékkal – nyitó helyek sem na-

gyon próbálkoznak a mûfaj mellôzésé-

vel, inkább a bisztró ajánlat és a napi

ajánlat vegyítésével szeretnének a rán-

tott hús/zöldség/sajt szentháromság és a

fôzelékre csepegtetett pörköltszaft ural-

mát megtörni. Az átütô siker egyelôre,

úgy tûnik, elmarad.

Miközben egyértelmûen látszik az

is, hogy ha nem üzemszerûen mûködik

a menüztetés, akkor az leginkább csak a

szükséges, kikerülhetetlen rossz, hogy

délben ne kongjon üresen a vendégtér.

A konkurencia pedig városszerte hatal-

mas és Pécs belvárosában legfeljebb há-

rom perccel kell többet sétálni ahhoz,

hogy ne mindig ugyanott együnk. És,

aki még csak lábbal sem akar szavazni,

annak gyakorlatilag ki sem kell mozdul-

nia munkahelyérôl, hiszen a kiszállítás-

ra specializálódott szolgáltatók is szép

szeletet hasítanak a tortából.

Az így kialakult kínálatban a válasz-

ték tényleg hatalmas: paleótól, vegánon

és hamburgeren át a nemzetközi ízekig

szinte mindent megtalálni, és talán érde-

mes is néha más országok ebédjébôl ih-

letet meríteni.

Mert az ebédidô nagyon máshogy

fest a világ különbözô tájain és ehhez

nem csak az éghajlat, hagyományok,

gazdaság mutatók járulnak hozzá, ha-

nem a gasztrokultúra folyamatos válto-

zása. És az is, hogy a nyugati világban a

konyha az elmúlt néhány évtizedben

sokkal nemzetközibb lett.

Ennek ellenére az angolok például

munkaidôben továbbra is a szendvicse-

zésre esküsznek. Ami hatalmas sztereo-

típiának tûnik, pláne ha még azt is hoz-

záképzeljük, hogy ráérôsen egy parkban

történik mindez. Miközben természete-

sen kivételek is vannak (pl. iskolások)

szép számmal, de az a helyzet, hogy ez

a sztereotípia nem is téved nagyot. A

szendvics a keleti ételek (elsôsorban

curry, kofta, kebab) folyamatos térnye-

résével sem veszítette el még a vezetô

szerepét.

Egy másik talán meglepô adat, hogy

az olaszoknak majdnem kétharmada fo-

gyasztja el otthon az ebédjét. Ha jobban

belegondolunk, persze ez sem hatalmas

csoda egy olyan országban, ahol a nôk

alig több mint felének van fizetett állá-

sa, és ahol a népesség nagy része fal-

vakban, kis városokban él. A nagyobb

és közepes méretû településeken pedig

ott vannak a házias ízeket hibátlanul

pótló trattoriák.

És akkor még nem beszéltünk a

minden téren kikerülhetetlen kínaiakról,

akik több ezer éves étkezési hagyomá-

nyaikat ôrzik a modern világban is. Per-

sze teret nyertek a nyugati típusú étte-

remláncok is, de elég csak a töltött gom-

bócok hegemóniáját említeni, amik

zöldséggel vagy hússal töltve és meg-

számlálhatatlan szószvariációval kínál-

va minden munkanapra tudnak izgalma-

sat mutatni. És ebbôl az izgalmasságból

mi is minél többet átvehetnénk.

Gûth Ervin

Szinte lehetetlen megtalálni azt az idôpontot, ami kijelölhetné, hogy mikor is kezdett javul-ni Pécs gasztronómiája. Az viszont vitathatatlan, hogy jobb, színesebb és érdekesebb, mintaz elmúlt évtizedekben bármikor.

Kis pécsi gasztrokörkép IV.

A marketinggel, dizájnnal és webfej-lesztéssel foglalkozó Marketing SoulKft. munkatársa a Mercedes új siker-modelljét, a GLC-t próbálta ki. APappas Autó 250 d jelzésû modelljét204 lóerôs, duplaturbós dízelmotormozgatta, meglepô dinamikával.Oltyán Zoltán elôször az autó sokszínû-ségére világított rá.

— Láttam már ezt a formavilágot az

új C osztályon és a GLE kupén, de talán

itt tetszik a legjobban. Harmonikus az

orr, szép a sziluett, és azon ritka autók

közé tartozik, amelyik hátulnézetbôl is

nagyon látványos. A két kipufogó-imi-

tációval, a szélesre húzott, dinamikus

karosszériával, erôt sugároz. Ha kívül-

rôl nézzük az autót, akkor egy kisebb

méretû SUV-ot látunk, ami nekem na-

gyon szimpatikus. Ez az a méretosztály,

amivel bárhol meg lehet jelenni, nem

kapcsolódnak hozzá negatív felhangok.

Még az AMG sportcsomag is olyan,

mint egy fitnesz szerelés, szimpatikusan

sportos lesz tôle a kocsi, nyoma sincs

kivagyiságnak. Az különösen tetszik,

hogy a csúcstechnika is csak egy két

ponton villan meg, nem hirdeti harsá-

nyan a GLC, hogy ô a legjobb, egysze-

rûen csak világossá teszi, hogy bizony

itt minden van, amit az autóipar ma eb-

ben a kategóriában tud.

Ellenben ha beülünk, meglepôen tá-

gas teret találunk, elöl és hátul van hely

bôséggel, sôt a napfénytetô dacára is

marad elegendô tér a fejeknek. 190 cen-

timéteres magassággal ez más kocsik-

ban már gondot okoz.

Az igazi meglepetés a csomagtartó,

az 550 literes, duplapadlós raktérre vég-

képp nem számítottam.

— Amikor elindult a kocsival,

mekkorának érezte?

— Elôször hatalmasnak, fôleg a szé-

lességét kellett megszoknom, de hát a

saját Opel Astrám után ez természetes.

Aztán ahogy gyûltek a kilométerek egy-

re kezesebbé vált a GLC, a teszt végén

már azon lepôdtem meg, hogy az 1,8

tonnás tömeget milyen tökéletesen rejti

el az autó.

— Fôleg SPORT+ üzemmódban.

— Az egyik kedvencem a Dynamic

Select kapcsoló. Fantasztikus, ahogy

megváltozik az autó viselkedése, ami-

kor különféle programokban használ-

juk. A SPORT+ módban olyan, mintha

megfeszített izmokkal készülne ugrásra,

és ugrik is, ha megmozdul a gázpedál,

vagy fordul a kormány. A 20 collos ke-

rekeknek itt van igazán értelmük, egé-

szen sportosan is tud mozogni a kocsi.

Aztán ha visszakapcsolom komfortos

üzemmódba, jön a Mercedestôl elvárha-

tó kifinomult siklás, ilyenkor igazi uta-

zóautó a GLC. Itt valami varázslatra is

gyanakszom, mert nem volt a tesztautó-

ban légrugó, ennek ellenére nagyon

komfortossá változott.

— És még ott a ma divatos ECO

mód, ez valóban spórolós program?

— A mûszerfalon jelezte, hány kilo-

méternyi üzemanyagot takarítunk meg,

ha ECO módban csordogálunk. Némi

városi autózással egészen szép számo-

kat láthatunk, úgyhogy nálam biztosan

sokszor lenne ebben a helyzetben is a

Dynamic Select kapcsoló. Jól kiegészíti

a rendszert a start-stop funkció, villám-

gyorsan indítja újra a motort egy megál-

lás után.

— Hamarosan érkezik a plug in

hibrid GLC, ezt a dízelt, vagy azt a

modellt választaná?

— Azt is szívesen kipróbálnám, lát-

tam a paramétereit a katalógusban, és

nagyon meggyôzônek tûnik. A városi

ingázást Pécsen megoldhatnám elektro-

mos üzemmódban, hosszú utakon pedig

a 211 lóerôs benzinmotor, az elektro-

mos rásegítéssel igazán dinamikus le-

het. Persze azért ez a dízel is igazán re-

mek darab, finoman jár és elképesztôen

erôs. A fogyasztása is egészen visszafo-

gott, a 8 liter körüli tesztátlag egy 200

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Autóteszt: Oltyán Zoltán – Mercedes-Benz AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság30

lóerôs automata SUV-tól pazar. Tetszett

még az automata váltó is, mindig opti-

málisan gazdálkodik a 9 fokozattal, rá-

adásul annyira észrevétlen, hogy még a

választókar is szerényen meglapul a

kormány mögött. Azon csodálkozom,

hogy a többi gyártó nem jött még rá,

hogy az automata kapcsolókarjának ez a

legjobb hely. Diszkréten a kormány mö-

gött, hiszen csak elinduláskor és megál-

láskor használjuk.

— A tesztautó nagyon jól felsze-

relt, mi volt a leghasznosabb az extrái

közül?

— Lenyûgözô az autó önvezetô ké-

pessége. Programozóként tudom, hogy

mennyi munka van egy ilyen kifinomult

rendszer mögött. A távolságtartós tem-

pomat elképesztôen hasznos és kényel-

mes, a GLC vezetôi beavatkozás nélkül

is képes követni az elôtte haladókat. Fé-

kez, megáll, újraindul, sôt ha nem figye-

lünk és elhagynánk a sávot, nemcsak fi-

gyelmeztet, hanem még kormányoz is

helyettünk.

Sajnos éjszaka nem próbáltam a ko-

csit, de a LED-es intelligens fényszórók

biztosan szenzációsak. Olvastam, hogy

mindig ideális fénycsóvát vetítenek az

útra, nagyon hasznos felszerelés. Ren-

geteg kényelmi és dekorációs elem ke-

rült ebbe a kocsiba, így egészen impo-

záns lett a megjelenése. Olyan a belsô

tér, mint egy luxusszálloda lakosztálya.

Fantasztikusak az ülések, hûthetô, fût-

hetô és még a hosszuk is motorosan ál-

lítható, mindenki megtalálhatja az opti-

mális üléspozíciót.

A fantasztikus minôség és a csúcs-

technika mellett talán ez a

terület az, ahol ma egy

prémiumautó többet nyújt

az átlagnál. A mûszaki

szolgáltatások mellett a

kényelmi extrák és a

dizájn terén is maximáli-

san személyre szabható ez

a kocsi.

— Kinek lehet jó vá-

lasztás a GLC?

— Inkább azon kelle-

ne gondolkodnom, hogy

kinek nem. Azt hiszem,

csak az a kör esik ki, aki-

nek a méretei nem felel-

nek meg, vagyis, akinek

túl nagy, vagy túl kicsi ez

az autó. Bár utóbbiak job-

ban teszik ha kipróbálják, hiszen belül

hatalmas teret kínál ez a Mercedes.

— 13 millió forint a 250 d alapára,

ez mennyire jó ajánlat?

— Úgy vélem a kategóriatársakhoz

képest értékarányos, hiszen erre odafi-

gyelnek az importôrök. Ma egy ekkora,

ennyire felszerelt, ilyen minôségû autó

ára ebben a régióban mozog. A GLC pa-

lettát tekintve viszont a 250 d lehet a

nyerô, hiszen alig kerül többe a gyen-

gébbik kivitelnél.

T.R.

Lökettérfogat: 2143 cm3

Maximális teljesítmény: 204 LE 3800/minMaximális nyomaték: 500 Nm 1600-1800/minSaját tömeg: 1845 kgCsomagtartóméret: 550 lMaximális sebesség: 222 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7.6 sÁtlagfogyasztás: 5.5 lAlapár (250 d): 13.043.750 Ft

Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térd- ésoldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP,elektromos ablakemelôk, elektromos és fûthetô tük-rök, tempomat, elektromosan állítható ülések,könnyûfém kerék, 9G TRONIC kilencfokozatú auto-mataváltó, éberségfigyelô rendszer, aktív motorház-tetô, guminyomás figyelô, ECO start-stop, ütközésve-szélyre figyelmeztetô rendszer, Integrált szerviz cso-mag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és kar-bantartással

A TESZTAUTÓ ADATAI:

GLC 250 d 4MATICAUTÓTESZT 31Dél-Dunántúli Gazdaság