frye_az irodalom archetípusai

5/11/2018 Frye_Az irodalom archetípusai - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/fryeaz-irodalom-archetipusai 1/9

Jj9.1l1Jj£_Q.e£B.n:1912-1991) kanadai irodalomkritikus, a toront6i egyetem professzo-

· - f a . ElsoK5nyve. Fearful Symmetry (A felehneres szimmetria, 1947) William Blake-rol

SZ6!L nernzetkdzi hfrer azonban az I957·es AnaTOmy of Criticism (A kritika anatomia-

ja) alapozra meg. Elgondoldsa azert oszthar6 a korai strukurralizmusba, mert kiserletet

tesz az irodalmisag alapvetd slruJetUraji inak meghatarozasara. Az irodalom egeszenek a

paradox. ironikus isketertelrml formajat kutatja.es feltetelezi, hog)' czt valahol a mito-

szok formajaban kell keresni, C.<;.rt)un·Tarche~rp~@el~t~§s kolleknv rudatralun fo-

galma kapcsolodik ossze a moocrnrrodalomrudomuny formulizmusaval. Frye zsenialis

rendszere. a rnitoszkritika azonban erdekes, de folytarharatlan ininynak bizonyult. Alabbi

ranulmanya 195 l-ben fr6dott.

Porras: A henneneutikaehnelete (2.. kot.). Szerkeszretre Fabiny Tibor. Szeged, 1987. Acta

Universitatis Szegediensrs de Atrila Jozsef nominatae, Cathedra Compararionis Lirtera-

rum Universarum. 545-564.

A Z I R O D A L O M A R C H E T IP U S A I

Minden rendszerezert rudasanyag fokozatosan sajatftha16 ei, es a tapasztalat azt mutatja, hogy az

irodalorn tanulasaban is lehet valamifele fokozatossagot kialakftani. Elsc mondatunk maris szeman-

tikai problema ele allft minker. A fizika rendszerezen tuctasanyag a termeszetrol, es muvel6je azt

mondja hogy a fizikaval foglalkozik, nem pedig a tenneszettel;...~~zet _alq!r.c;sak a..:~_eszel;.,

~szeres..i:anlllm;intoza~ targya, es mint olvat, meg..kell.ki.lion.hli21elIltink.magfu61.a.tanulmillLYQ:.

zRst6.Lazaza kUlik-ai gon; io1kod.ast6! . Elert lehetetlen ..lrodalmat tanulni": tanulunk rola bizonyos

m 6don. de amif tanulun~Jfg}', tlli:!!gyal kifejezve), az vg l .. .Q jabanaz irodalmigc.;mdol.kodas. Hasen-

lokeppen gyakran ad6dik problema abbol, hogy a~ "irodalom taniuisa" megvalosfthatatlan; csupan

a krit ikai gondolkodas tamtharo kozvetlernil. Amig tehat az irodalomt6! magatol nem varjuk el, hogy

tudornanykent viselkedjek. b iz on ya ra n in es k iz <ir 6 o k a a nn al e, hog}' a kritikai gondolkodas mint rend..szeres es szervezett kutaras legalabb reszben tudomany lehessen. Talan nern egy .riszta" vagy "eg-

zakt" tudornany, de a kifejezesek a rna mar elavult XIX. szazadi vi.lagk.epb61 szarmaznak. A

kritikai gondolkodas a milveszetekre ininyul, es bar maga is olther rmlveszi format. ebbdl azon-

ban nem koverkezik, hogy rendszerrelennek kell Jennie. A tenneszertudomanyokkal vald kap-

csolatabol pedig nem kovetkezik, hogy nelki.ili:izllie kellene a kulturdt.

A kritikai gondolkodas, ahogyan tudomanyos folyoiratokban es monografiakban Iathatjuk,

valoban rendelkezik a tudornany minden jellernzdjevel. A bizonyfrekokat rudomanyosan vizs-

gal jUk, korabbi szaktekintelyeket tudomanyosan hasznalnak fel, a szakteruleteket tudomanyo-

san tarjak fel. a szovegeket is tudomanyosan szerkesztik. A prozodia tudomanyos szerkezetu,

akarcsak a fonetika vagy a filologia, Megis, az ilyen kritikai tudornany kutatoja az irodalomt61

eltavolft6 centrifugalis mozgasra l es z f ig y el rn e s. U g y taldlja, hogy az irodalom a "huma:n j6rak"

k:ozepso terulete, amelyet egyik oldalrol a tortenelern, a rnasikrol pedig a filozofia fog kozre. Az

irodalomkritika egyelore csak az rrodalom egy reszterulete, s ennelfogva, ha a kutat6 gondola ..

ti egysegge akarja szervezni t i i :rgya., esernenyekert a tortenesz fogalrni rendszerehez, eszmekert

pedig a filozofusehez kell fordulnia, M eg a kozpontibb helyet elfoglalc kritikai tudornanyok is,mint peldaul a szovegkiadas, a "hatter" reszletekenr eltavoiodni latszanak a tortenelem vagy mas,

nem irodalmi teriilet feie. Onkent kinalkozik a gondolat. hogy a kritikai ~g~dludof:mi.n.Y_Qkk;_p-

csol~ba hozhatQ.~y meg ~yeJ6.re.~.id91g9~Jan .::1lg,taya!",?me1y e_gy.koz~PPO.Ilt.Mr.tisz~-=-

~6dv~$~lj_clQ...a...r_e.n.d_sz.kr.£~Jn~~rJ~L~llc.l)}ly.iben .!;]:t..s*~rul kidolgoznunk, akkor ellen-

suIyozhatj uk a centrifugalis eroL ~e.!l~,min\<.( i¢Jezii5, aLirQd<:li~'li gondolkodas 3. l Je~

rrulveszerhez kep~_ju;w!tf!!!!bz6fla 4 h_ok,- ; .c-5seghezes < 1 t6rlbdem az esemenyekhez kepest._ c _ - - . - _ _ - _ . . ~ - - - - - .



.~ zROD.! lLOMARCHElf l 'USA! 4 4 1

..}...

A z irod.alol11tudomAn)~ k . o, zp on ti r e sz e t jelenleg es ketsegklviil a jov6ben is f6kent a szoveg-m~gyi!ri~,!i-'tesii~ ki.A szevegmagyarazok azonoan, a kutat6kt61 elt<!roen, kevesse erzeke.l ik,

hogy valarnilyen tudornanyos diszcipHna keretein belul mozognak: f6 tevekenysegek, a temp-

lorni enek szavaival, hogy ."megvihi.gosItsak a szegletet, ahol Jarnak". Ha rnegkfserliink atfogobb

kepet kapni a kritikai gondclkodas mibenlet<'ir61, miatha ingovanyban tevelyegnenk, arnely al-

talanossagokbol, jozan erIekireletekb61, korultekintc magyarazatokbol, kutarasi eredmenyek

osszefoglalasabol es a mindent atfogni akaras mas kovetkezmenyeibol al L A kritikanak e terti-

letei azonban annyira tele vannak pszeunoteteleksel es sem igazar, gem hamist nem tartalmazo

hangzatos semmitmondassal, hogy ny.il:vanvaI6an kizfu'6lag azert leteznek, rnertjg irogalomt.1:!.:

dOl~!l]):~~.L.~ak ~_~I]~~~!e:t,jobban kedveli 11 kih?szn~l::H:bD,ereUlZ "lires~eg!le!A "pszeudotetel" kifejezes reszemrol talan logikai-pozitivista rnegkezelftest sugall ..Nem

kevernem azonban ossze a fontos tet.elt az adatszenfvel. 5 nem tarranarn tanacsosnak azt sern,

hogy a jelentes szubjektiv erzelmi es objektiv reir6 szernleletenek tndathasadasos kenossegevel

osszekuszaljak az irodalom tanulmanyozasat; i:nkabb azt rartsuk szem el6tt, hogy barmilyen iro-

dalmi jelentes letrehozasa erdekeben el kell tekinteni a keU6ssegUH. Csak azt mondorn, hogynincsenek vilagosan meghatarozva azok az elvek, amelyekkel az irodalomkritika fontos alH-

tasaitajelentektelenekt61 megkiil.orrbozterhetjUk. ElsDrepes!u~nl fer ke H tehat ismemunk az er-

telrnetlen irodalornkririkat, es el kelt magunkat natarolni anal, hogy rudornanyos rendszerUnk

tovabbe2~lese nelkul beszeljunk az l r : c i c l a : i " o m r 6 l . - A . 7 . es:etle.ge.serte~(e1et.eKn-em iz iro'da:fm't'ltu-

domanyhoZ:--hanem az fzlest6rtenethez tartoznak, es legjobb esetben is csak a letrejotHikel eI6-

mozdfre tarsadalmi es pszicholcgiai kenyszereket tUkro.zik. Esetlegesnek uevezhetilnk minden

szentirnentalis vagy vallasi, politikai eI6iteletb61 szarmazo erLekelesl, amelynek nem irodalmi

tapasztalar az alapja. A szemimentalis ertekitelelek rendszerint vag} az ir6 szemelyisegere valo

osztonos reakcion, vagy nem lerezD kateg6riakon es antireziseken alapulnak (peldaul "Shakes-

peare az eletbcl tanult, Milton a konyvekbcl"). ;p_g~J1do-imd~I:pIIl1,ud..9mg!!y'_:<g_~~ irgYtl@! fe-cseges, arnelv a kblt6k .,erteket" felveri vagy leszontja valami kepze.letbeli t6zsden. Eliot iir, ez

a " g a z d a g ' r e s 'l :; ;t i r y e s , ,iiiuta.~piac,a dotii~ Mlltont.rnost \ ' isszavKsil:oIJn; Donne ,'a16szfnUlegelerte csiicspontjat es hanyatlani kezd; tigy runik, Tennyson egye16re tartja magat, Shelley arfo-

lyama azonban valtozatlanulcsokken. Azilyesmi nem lehet rend<;J.er~~Jalll;lt_as r~;-;e, rnivel arendszeres kutatas csak elare haladhat. a tetovazas, az ingadozas es a visszateres Iegfeljebb ki-kapcsolodasr jeiem6 rarsalgas.

Ezek utan a kritikusok egy komolyabb csoportjar pillantjuk meg, akik szerint az irodalom-

kritika feladata, hogy az irodalornnak az 01 vasora gyakoroit natasat el6terbe arIftsa. Tartsuk meg

tehat az irodalom ranulmanyozasat centripetalis iranytinak, az irodill,_m.Lm.\L$~<;rl<;_!:zs:tLeleUlz_{j,-

set teQ yu k ll~ a !<\.!.!llt<!!;i(Q !Y:Im a'~lapjana k. Minden nagy mualk.otas szovere osszetert es tobb-

ertelmd, s az egyrnasba szov6d6 s Z 1 l 1 a k kibontasahoz, tetszes szerinti mertekben igenybe vehetjuk

a tortenelmet es a filozofiar, ha a kozeppontban kutatasunk targya marad, Ha viszont nem fgy

tortenik, eldfordulhat, hog)' az i rodalomrol valo eras feletti igyekezeriiakben elfelejtjnk, hogyanis kell olvasni.

E rnegkozelites eavetlen !':yengesege, hogy elsdsorban a centrifuaalis vasv .h1ilter'-szemlelet

antitezisenek fogjak~fej, e S ( g y affele vaJ6t];n dilemmahoz vezer, ~in[ amihi~npeldaul a belsdes ki.ils6relaciok osszeutkozese a filoeofiaban, Az antitezisek altal1bai1 feloldhatok, nem az egyik

oldal kiragadasaval es a rnasik megcafolasava], vagy a kett6 otvozetevel, hanem azzal, hogymegprobalunk niljutn] az ellentetekkel vale kerdesfelrevesen. Helyes, bogy a kritikai felfogas

elsclepesenek a m{ialko!as retorikai vagy szerkezeti elernzeser tekinrjttk. A kiizar6!ag szerkezeti

rnegkozelitesnek azonban ugyanolyan korlatai vannak az irodalemtudomanyban, mint a bial6-

giaban. Azi lyen megkozehtes onmagaban az irodalomi szerkezet puszta leten alapulo kU]onal16

elemzesek sorozata, anelkul hogy a szerkezet vegleges kialakulasara es ktils6 vonatkozasaira

magyarazatot kapnank. A szerkezeti elemzes visszanozza a rerorikat <l IZ irodalomtudornanvba:

am C ij poetikara is szUksegUnk van, es ba ezt kiw H 51 ag a retotlkab.6JI kfsereljnk me g l et re h ~z nj :

nehezen kertilhetf el a retonkai kifejezesek medJd6 szaknyelvve bonyolttasa. Szerintem az iro-



_dalomludl~l11ii]})'.boJj~~lll~)]... s?,.el~V:S:i;§~\::_I!iar'<\ 'zit .~gy ' Qlyan J0zp_Q!lli hip9Jt';.zi.:;>J.ul)~ly.-

akarcsak az evohlcio elmelete a biologiaban - ! ! . _ ! ' , i L - ; g a l J jeleusegeket az, ege,liueszenek.tekin-J:i. Egy ilyen elv, bar visszafogna a szerkezeti elemzes kizarolagos cenrripetalis iranyat, az lro'~dalomtudomany m as tertileteit is ebbe az iranyba terelhetne,E hiporezis kiindulasi pontja ugyanaz, mint barmely mas tudomanyban: a rokeletes egyseg

feltetelezese, A feltetelezes magara a tudornanyra vonatkozik, nern pedig annak targyara, A rer-

meszet rendjeben valo hit a termeszettudomanyok erthet6segenek kovetkezmenye, es ha ezek

valaha teljes egeszeben bebizonyftanak a termeszet rendjet, feltehetcleg kirneritenek targyukat.

A kririkai gondolkodas mint tudomany tokeletesen errhetd; az irodalom mint e tudomany targya

jelenlegi tndasunk szerint ujkririkal felfede:L;esek kimenthetetien fornisa, es akkor is az maradna,

ha Wbb6 nem sztrlernenek iij rmfvek, Hibas tehdt az a torekves, amelyegy korlatozo elver keres

az irodalomban •.;Jztl:L ho!!v a~adalY~zzaJ '~ iiuLk.aiiomioJkudas feJIC idesiC Eg j ;-elhamarkodO frteleokigia {eves kovetkeztetesenek tekinthetd az az allftas, bogy a kritikusnak nem kell tobbet

keresnie a versben. mint amir61 biztonsaggal felterelezhetd, hogy a k5lt61udatos alkotasa. Ez az

allfnls ahhoz a gondolathoz hasonlH, hogy egy termeszeri jelenseg azert az, ami, mert a kifiir-

keszhererlen bolcsessegff gondviseles azza alkona.Barmennyire egyertelrntlnek ulniK is a felteves, a tmiQmfuly csak lassan ebred nt rudasanya-

ganak tokeletesen ertherd voltara. E felfedezes elott a tudornany m eg nem valik ona1l6va, hanem

rnegmarad ernbrionuk valamely mas diszciplina testeben. E folyamatot szernlelteti a fizika meg-

szillerese a .. termeszetfilozofiabol". Abban is sok igazsag van, hogya modern .tudo~l!~~yok a

matern.atik;;J)tl?-\'aI6 kozelseguk sorrendjeben fejJ6dnek, Igy a fizika 6s az asztronornia a rene- .

szanszban vette Iel mai formajat a kernia a XVl1t, a biologia a XIX, a tarsadalorntudomany-

ok pedig a XX. szazadban, Ha t.eh:i! a rend. zeres irodalorntudomany csupan napjainkban alakul

ki, akkor ez egyalralan nern anakronizmus.

A kovetkezokben a rangsorolashoz keresunk elveket. amelyek ket rogzftett pontuuk kozt

helyezkednek el. Az egyik flyen pont az irodalomtudomany elsodleges rorekvese. a rmlalkotas

k szer~ez.t:!.LfI mzese. A rnasik pedig az a felteves, hogy -:: lb.!!:o_cfal~~·jt1kadjes 6i'ek((~e~..kutatasi (ertilet. A kovetkezokben induktiv modszerrel haladhaumk tovabb a szerkezeti elernzes-

161 , o~szekapcsolva a gyujt6tt adatokat, nagyobb osszefuggeseket keresve benniik. Masreszt

deduknv modszerrel is haladhatunk, az irodalomtudomany egysegenek elozetes feltetelezesebolkiindulva. Terrneszetesen egyik eljanis sern alkalmazhato korlatlanul, a masikbol vett kiegeszf-

tesek nelkiil, K iz sir oln z i nd uk cio lit jan eltevedtiuk a vaktaban vale kereszeles kozben; a kizaro-

lagos, dedukc\§ redig ~inden jeTen~eg rnerev es uilsagosan leegyszenlsitett beskatulyazasahoz

vezet. Tegyunk tehrit ne.hiiny kiserleti lepest mindket iranyba: kezdjiik vizsgalodasuukat az~ _

_flll};_ciO.vai.

Egy mualkotas egysege. szerkezeti elemzesenek alapja nem csupan a rmfvesz korlatlan akara-

tabol jon letre, mivel az csak kivalt6 oka:E_l~alk9lasnak, formajabol k6vetkezoen,.f?rll~'li_oka.

1.s_vap. Az a ten)" hogy a m a atdolgozhat6,.!lOgy ~.ktiH6 valtoztat - nero azert, mert val ami job-

ban tetszik neki, hanemmert \~nJobanjobb -.l@jeJenti,_h.Qgy_B!i!l~ a ki:ilt6k:,~ versek

S~li~.ll~m ..v . tg_i_g.x .~~6 'b .byaliv\k<lz;Z~, A kolt6 feladata a leheto IegserteUenebbtil vilagrahozni a verset, az pedig mar sztiletese pillanataban fel .!ellen6nlli losagra torekszik, sikoltva igyek-

szik elszakadni a kOlt6ernlekeinek. gondolatfuzerenek, onkifejezesi vagyanak koldokzsinorjatol,

es minden egyebtdl. nehogy a k 6 1r oi e n tovabb t:iphllhassa.~odalomkriti~

[eladatot, ahol a koBo :cltunik. s az irodalomrudornany nehezen boldogul valamifele irodalom-

p s z i C l 1 0 ! o g i a n e l k l i ' . arnely a kolt6t a verssei osszekoti. Ennek resze lehet a kolto pszichologiai

megfigyelese, bill' ez f6leg akkor hasznos, arnikor kifejezesi kudarcait elemezzuk. bensojenek

valrozatlanul a mCH10zkot6d6 pontjait. Fontosabb az a teny, hogy minden koltdnek kulon mito-

"'.

n



~zi RODA LOM ARCHET ip US .~ ! 4 4 3

logiaja, sajat szfnskalajn vag)' kulonleges szimllQIlLlmrendszere van, arnelyek nagy resze nern ist u d a t o S U r : - A Z O K D m : r < r i T I ( f v e - k b e r ; . e a n . 1 e T : e J e u e k 6nair6szel'eplo!k-\.i~rlIiaJC:-mfnTp~ldaura·drfmiK-ban-€s l~genyekben, ugyanez a pszichologiai elemzes kiterjeszehero a szerepkik egymas kozti

kapcsolatara, bar termeszetesen az iro~lPE_i_cho12_gh'1 e szereplok viselkedeset csak az iro-

dalmi konvencio alapjan elemezne.

Megoldatlan meg~1y_e.rS forjnai okfmak pwbkrnija. amely melyerr erinti a mfifajok kerdeset,

ezekrcl azonban az i[odalo~t[1do:manvflerrilurSOl(at mondhat. A .szamos kritikai kiserlet az

olyan szavakkal valo megbirkozasra, mint "regen,)!" vagy .eposz", ieginkabb a . szobeszed pszi-

chologiajanak eseteikent erdekesek ..Ket mCifaji felfogas egeszen nyilvanvaloan teves, s mivel

ellentetes vegletek, az igazsag minden bizonnyal valahol a keuo kozou van. Az egyik a

e.~Ee_! : l< : l~E~Il)ku~_kJJog~s,_~mely a mufaj()kala muvek eI6tt(6, azoktolfuggetlen lerezeknek

_t~kinti, e . ~_?~~~e~~veLL§let_a.pllszyJ\}~!Jlaio~yet lciQl- ::kat l :mntJ: l~ ld ' lul .aszol1ett . 6~1Jt4~ikv~gI~i.

- a nagyon sok m(fl~ljLOrreneti atrekintesben szereple pszeudobiologiai felfogas - pedig a mu-fajok evo14~.i_6jatxa_11j : ' l . r-

,. Ak6vetkezokben,aff\qJ(ljS\.~Jj,~J¢c\.J~esessliJ\',es mindenekd6u azokncz a tarsadalmi Ieltete-

lekhez es kulruralis elvarasokhoz fnrdulunk, amelvek Ietrehoztak - mas szoval a mualkotas

materialis eredetehez. Igy erkezunk el az.iwil:alQmioufnetJ}ez, arnely abban ktil6nb6zik a tor-

tenelemtol. hogy t : g J f g s n : L a j , . mint peldtiul "g6hkus", "barokk", "romal1tikus" es fgy tovabb, le-

nvezeben kul tunl .Us kateg6!iik. arnelvek csekelv hasznara lehemek a tortenesznek. E katezori-a k l i t b b b n y j ~ ; J ; e ; ~ . i ~ tj: ' l~i;odalomt6rtenet, rnegis tobbet tudunk rola, mint a kritikai tudornany

tobbi tertileterol. A tortenesz tortenetileg kezeli az irodalmat es 1 1 filozofiat: a filoz6fus filozo-liailag kezeli a t6rtenelmet es az irodalmat; l1Z iigynevezen eszrnetorteneti megkozelftes pedig

egy kfserlet kezdetet jelzi, mel)' a tortenelmet es a filozofiat eg y ona1l6 irodalomtudomany ne-zopontjabol szandekozik kezelni.

Am valtozatlanul van meg nerui hianyerzetiink ..Azt allitjuk, hogy !_'lilld~nkoltdnek egyeni

keprendszere van. Arnikor azonban sok kalta sok egyforma kepeUl~lsznaLbizon"yflrll jC1v_glfon-

t 6 . 5 ~ Q P J g j ! i k -i l ; · ! J r o b le ' i 1 1 c ik r o l .v a n s z 9 , mint peldaul az el.etra,)zCadatok. Mint ..A . u l 1 _ @ brunO tanul-many a, a The Enchafed Flood m u t a t :r a : , e g y olyan jelentos szimS61;~t in , minta~Terrger, nern rna-

radha. t § l1e lJ_e ,y ,Keats ,vagy C_oleridge ~@~jie!frl b~!iiL kOltOk.sgJ;~I1.WxeJye_' l i l ; :6da16in

,i1r~JLeI8Li,~iiii~-4.@ ~~4 i ! l l . : H a · a m u f a j o k l l u k torteneti forrasuk van, vajon miert o l y a ~ -meghokkentd hasonlosaggal emclkedik ki a drarnai mUfaj a kozepkori es szazadekkal elobb a

gorog vailasbol? Ez inkabb szerkezet, mint forras kerdese, es azt sugallja, hogy 2 mMajoknakj~I t ; _ l . L e . m e k arche.!fpusai, akarcsak a k o ! t 6 i kepeknek. -.----.

Nyilvan~ 'aI6, b o g y .iiirolbll] 'n1tudOlTIinY csak akkor valik rendszerezette, ha ezt lehelove teszi

az irodalom minosege, azaz a szavak olyan rendje. amely a termeszettudomanyokban a terrne-

szet rendjenek felel meg. Valamely arcneti:pus nemcsak az ircdalomtudomriny egysegesito ka-

tegoriaja, hanern ~gV tokeletes_(()r .l~sie;s-kell hosv leaven. Azorrnal felmenrl a kovetkezo

kerdes: rnilyen tok€ict~~at taihataz j r o d a f omk i - t t j k 3 . ; ~ irodalomban? Az irodalornkritika

modszereinek attekintese soran eljutottunk egeszen az irodatomtortenetig. Az :itfog6 irodalorn-

tortenet a legegyszerilbbtol a kifinomult fele halad, es felvillan bennea lehetoseg, hogy ugy

tekintsiik az irodalmat, mint a primitiv kulterakban fe!lelhero, viszonylag behatarolt es egysze-rtf alakzarok egyre bonyolultabba valasanak folyamatat. Ha fgy van, az archetfpusck keresese

valarnifele irodalmi unrropologia, arnely szem elon tartja azt a tenyt, hogy az irodalmat rnegelozo

kategoriak, mint peldaul a rhus. a mftosz es a nepmese athatjak az irodalmat, Ezt kovetoen

megertjuk, hogy e kategoriak es az irodalom kapcsolata semmikeppen sem merul kiaz utobbi-

nak az el6bbiekt61 valo szrinnazrisaban. mivel ezek a kategoriak ujra meg ujra felbukkannak a

legnagyobb klasszikusoknal - tul.ajdunkeppe.n altai<:i.nos tendencia, hog)' a nagy klasszikusok

visszaternek hozzajuk, Osszecseng ez azzal az erzessei, amit mindnyaja» tapasztaltunk, hogy

kozepszertl rmivek barmily behat6 tanulmanyozasa is csupan esetleges es periferikus kritikai

tapasztalatot eredmenyez, mfg a mely ertelmtl remekrmi rnagaval ragad, es latni engedi, amint

a rnondanivalo szrimos motfvuma egy pontban osszefut, Felmenll a kerdes, hogy az irodalmat



az id6ben bonyolodo folyamatnak felfogd szernlelet mel lett nem tekinthet6-e egy lathatatlan

kozeppontbol egy fogalrni terbe kiterjedonek is.

Ez az induktiv haladas viss.z;.afel€vezet a szerkezetielemzestdl az archetfpushoz, mint ami-kor kisse harralepunk egy festrnenytol, ha puszra ecservonasok helyett az, egesz kompozfcioi

akarjuk latni. A Hamle_ t slrispi(::lenereJlek elorereben peldau] bonyolult szerkezetu szoveg all,

amery az etso bOh6CSz6ja t eka i t o l aYorick-monolog danse macabre-jaig tart, es amit a nyom-

tatott szovegben vizsgalunk, Egy lepes hatra, s mans Wilson Knight es Spurgeon kritikuscsoport-

jaban vagyunk, latva a romlas es pusztulas kitartoan zaporozo kepeir. Nos, mikozben raebredimk

e jelenetigazi jelenrdsegere a darab egeszenek szempontjabol, pszichologiai kapcsolatok hal6-

zatab a kertilu nk, arnelyeknek B radley szentelre a legnagyobb figyeJmet. Tegytik fel, hogy rnegis

elfeledkezunk a mfffajr61, arrol, bogy a Hamlet szfndarab, megpedig Erzsebet-kori szfndarab.

Meg egyet hatralepiink teh'il. Stoll. es Shaw csoportjaba, es a jelenetet a konvencioknak megfe-

lel6en Iatjuk, az osszef:iiggo drama reszekent, Meg egy lepes, es megpillanthatjuk a jelenet ar-

chetipusat, amely a hos Liebestodja1 es elsa egyertelrml szerelrni vallornasa, harca Leartesszel,

sajar sorsanak megpecsetelese es elmejenek hirtelen kitisztulasa, arnely az utolso szfnbe val6

atmenetet jelzi: rnmdez a szfnpadon hatborzongatoan asft6 nyitotr sfrba valo ugralas hire ossz-

ponrosul.E jelenet megerresenek minden szintjen vaiamiiyen tudomanyos kozegtol fiiggiink. Eloszdr

is szuksegunk van a szerkesztore, alti sajt6 a1a rendezi a szoveget, majd a retorika tudosara es a

filologusra, vegiil pedig az irodalompszicbelogusra. ~illlln:!i!n o~i latj~ l ls . a111fft t . . i.Q1.ataz

Irodalomszociolcgus, Z irodalomfilozofus e s az , szmetortenet" kuiatojanak segttsege nelkul;

~.archetipus~oz pedig irodalrui antropolcgusra \<111 sziiksegu1lk. Most azonban, amikor ·kiaia:kftottuk irodalomtudomanyunk kozponri minlajat, mindezen szakteriiletek az i rodalmi kritika-

han latszanak osszefutni, nern pedig a pszichologia, a tortenelem es hasonl6k fele szettartani.

Peldaut a Hamlet-legenda forrasat kutat6 irodalmi anrropologus, aki a Shakespeare-t megel6z6

szfndarabtol Saxo' iranyaba, onnan pedig a t e rmeszer rn f to szok f e le halad, nem tavolodik Shakes-peare-tol, hanern egyre kozeledik ahhoz az archetipikus formahoz, amir Shakespeare is ujjate-

remtett, Uj tavlatunk egy kisebb eredrnenye, hogy szernlatornast megszilncben vannak a kri-

tikusok kozti ellemrnondasok es annak bizonygatasa, hogy ez vagy az a kritikai iranyzat az

iidvbzito. Most pedig Iassuk, hova jutunk a_dedu~i?.!l!_6?~:Z:t:J.:evel.

..~

4 4 4 N O R T H R O P F RY E

III

E g ye s l1 }ti\'.e s? ,'~ te ka z id 6b en m o zo gn nk , m in t p eld au l a z en e, masok a te rb en je le nn ek meg, min t

peldaul it r'::~le..:D ':L A ~7~1~vef.6l.\'mindket esetben 3. Yiss_z_a,lh~s an)elynek ney~Jilrq~, ha · i a o - . : -beli,_es<!l1.0 f:iliID.,b;1_l~.rhdj. fgy a zene rirmusarol es a festeszet rnotivumaircl beszeliink, de

kesobb, kifinomultsagunkat fitogtarva, a festeszet ritmusarol es a zene motivumair61 is beszel-

hetiink. Mas szoval, !!.l.~ndennuv~~~~tid6belinek. es terbelinek fog!la_t?f~ egxs?:ep':~:Egy ze-nermf egesz partiuirajat egyidejilleg tanulmanyozhatjuk, egy festmenyt pedig a szem bonyolult

tancanak folvamatakent szemlelhetunk.Az jrodalom ~mlelletnej;:ti!nik.a zene ~~AX~§I~g~t

kozou: szavai az egyik vegpontban hangsorhoz hasonlo rirmusokar alkotnak, a l~l~ikQ~edig

a hieroglifikus vag.)' kepi abrazclashoz k5zelito moU·..umoka!:.F ket vegpont m i n _ e l t~g~!~~E.~megkozetnesere vale torekves az ugynevezett kfserleti Iras f6 alkotoresze. A?)r9.ct~ttQJnritrnu--·

2 .~ telbeszelesnek (narrative) nevezherjuk, a motivumot, a verbalis szerkezet egyideju szel~JE.~

-~

, Ez a nemer SZo. metynek nines pontes angel megfeleloje. oiyasmit jelem. mint c.szerelem es halal teldlkozasa" Leg-

inkabb a wagneri openihoz kapcsolridik.

1 S?1\\) Gramml1tirus X 1 H . szfIL"j·, du n rortenelfr6. akin'::!.: latin nye[vu Dtiniel lorte.ne!e. <t Gcsta Danorum tartalmnz-

7.n HImlet eredeti rij![~oei:~r.



~l[RODALO~[ARCHcnPU~AI 4 4 5

zni-

drit

all,

? ! f l -~xt~

e h k

~!D-

~:gis-db .

megragadasat pedig jelentesnek vagy jelenrosegnek. Az elbeszelest haiijuk vagy hallgatjuk;

akkor aionnan, amikor egy fr6 egesz motfvumrendszeret ragadjuk meg, a jelenteset ."latjuk".

. ! 1 , _ z irodalom kritikajat sokkal jobban gatolja az abrazolas hangsulyozasanak teveszmeje, mint

a festeszetet. Ezert vagyunk hajlamosak ug y tekinteni a mti elbeszeld keretet, min t valami kul-

so "elet" esemenyeinekegymas utani bernutatasat, a jelenreset pedig mint kUIs6 "eszme" vissza-t i ikr6z6deset . Irodalmi szakkifejezesekkel elve: ~ elbeszeles a szerzo egyenes ,{onClldmozga-

~ 1enlese ..pedig ..a .k ite jj.es ite t1 fo rm a oszth ata tlan egysege . H ascnlokeppen, valam ely kolt6i

alakzar nern csupan eg)' kiilso targy verbalis rnasolara, hanem a nyelvi szerkezet barmely egy-

sege, amelyet a teljes mottvumrendszer vagy ritmus egeszenek tekintunk. Mega szerzc szavait

feIe:pi!§_b~t@;:s .!::§prends~eh~z_ tarroznak, bar csak sajatos esetekben (peldaul alliteracioban)

k < : < L t i k ( c : : L & kr_itikllsfjgy.eJme.t . A :z elbeszeles es a jelentes rehar - zenei szakkifejezesekkel elve

- akol!Qi b!pr_ep4_szer__,>!?e!odIKus·o: illetve ..harmonikus" szovegkoreyezeteve valik,

A.ri1mu.s vazv visszatero mozga .s 6seredete a termeszet korforsasa. es minden terrneszetijelenseg, amejy~kapcso[a[ba hozf!;ro a rmlalkotasokkal. mint pelda~l a virag vagy a rnadardal,

az e:16 szervezet es kornyezetenek ritmusai, kiilonosen a napev rnelyseges osszehangolodasabol

szuletik. Az allatoknal ezen osszebangolodas nehany kifejezesi m6djat, peldaul a rnadarak nasz-

taneat mar csaknern ritusnak nevezhetjuk. Azernberi eletben azonban a r[[US valamifele szan-

dekos torekvesnek tlfnik, amely a rermeszeres kortorgassal valo elveszett osszhang visszaallfta-

sara iranyul (ezert vannak benne magikus elemek). A terrnest az ev m.e,ghataroZCltt szaksszaban

be kell takaritani. kenyszer leven azonban az Matas onmagaban meg nem ritus. Ilyenkor az

emberi es termeszeti energiak osszehangolasara val6 torekves szandekos kifejezese hozza let-

re az arat6dalokat arnelveket rftusnak neveziink. A mualkotas elbeszelesenek eredetet tehat arftusjlan lelhetjuk f~tle~en az cselekvesek id6beliso~oz~ta".ameiyben csak lappang a tudatos

jelentes vagy jelentoseg: kiilsDszemlelo eszreveszi, maguk dOl a resztvevok elol azonban tobb-

nyire el van rejtve. A rftus lnizoereje a tiszra elbeszeles iranyaba hat, arnely, ha !etezhetne, csu-

pan autornarikus isontudatlan ismetelgeres lenne. A ri~usenciklopedikussa val<isanak szabalyos

rendenciajat is eszre kell venn link. RHus tapad a t e rmeszei 'miriden fontos visszatero jelensege-hez, a nappalhoz, a hold valtozasaihoz, az evszakokhoz es napfordulokhoz. a r e t fordulopont-iaiboi'~l s7.iiiet~s!61 a halalig, e s a fejlettebb vallasok legtobbjenek pontoran meghatarozotr szer-

lartasreridsiei:evan. anl§"ly feloleli, ha mondhatjuk Igy, az embed tift fontosnak szamnhatoesernenyeinek teljesseget.

Masreszt a keprendszer monvurnai vagy q jelentes toredekei erederileg joslatszertfek, es a

hirtelen megvitagosodas, a felvilleno rnegenes pillanatabol szarmaznak. az id6re val6 kifejezett

utalas nelkiil. Fontossagukat Cassirer mutatja meg Myth. lind Language cirrul konyveben. Mire

azonban e motivumok kozmondasok, talalos kerdesek, parancsolatok es etiologikus nepmesek

formajaban kozkinccse valnak, mar eJeg sok narratfv elemet tartalrnaznak. Tendenciajukban ezek

is enciklopedikusak; ajelentes vagy dogma teljes szerkezetet esetleges es kozvetlenul tapasztalt

toredekekbol epftik fel. Eppugy, ahogyan a tiszta kifejezesi keret ontudatlan muveszet lenne, a .

tiszta jelentes a tudatossag kozolheterlen allapota volna, mivel a komrnunikacio az elbeszelesletrehozasavai kezdodik.

A_,Jll.Qo~>~?a kozponti, minden! al:hat6 era, mely archetipikus jelentest ad.a rftusnak, esugyanilyen nami(;i:9.taj6~s_latnak (orrikulurn). Ermelfogva a mitosz maga aiarchetipus, b a r mf-toszrol csak akkor volna helyes beszelni, ha n r n a narraciojara gondolunk, s archetfpusrol, ha

jelentesre utalunk, A napt ciklusban, az evszakok ciklusaban es az emberi elet biologiai ciklu-

saban egyetlen osszeteu jelentes van, amelybol a rnitosz kozponti elbeszelest alkot egy has k a r e ,aki reszben a nap, reszben vegetativ tenyeszet, reszben pedig egy isten vagy archetipikus em-

beri leny, Leginkabb Jung es Frazer' harasanak koszonhetc, hog)' az irodaiomkritikusok e mf-

.•Sir James Frazer (1890-191S} The Golden Bough clrnmel nagyszubasu osszchasonttro ranulmrinyt in a primitfv val-

Iusokrol.



446 N O RT fl R O P F R Y E

roszt alapverd tontossagunak rartjak, S bar a temar6! szamos konyv szol, megkozelfteseben nem

mind rendszeres: ezert a mflO'iz sz-at" z~iPak bernutatasara a kovetkezo tablazatot keszftettern:

l.:_~_llqinal a_ia'y~z.~- a ztii~;!S szaka..qa~ Mftoszok a hos szuleteserol, lijjaszilleteser61 esfeltamadasarol, a teremtesrcl.valamrnt a sotetseg. a tel es a halal er6inek veresegerol (mivel a

ciklus negy szakaszbol ali). Mellekszereplok: az apa es az anya. A romano es a legszarnyalobb,

legrapszodikusabb kolteszet archetfpusa, 2. A zenii. a llJ'areS a hazassaz ,'agy zvdzelem sza-

iG~Z.~l-,Miroszok a megdicsdlllesrdl, szent h a i a s s " i g ~ 6 1 - e sa'P;radlcsoillb-;-lep~si61. M~rep16k: a v6fely es a menyasszony. A kornedia, prisztorkolteszet es idill archetfpnsa.J ...f~~!.!..(tp~

lemente. at: 6~z.es haldlszakasza Mitoszok a bukasrol, a haldoklo istenrfil, eroszakos halalrol

es-,lidoz;uJ=61,valamint a hos elszigerelodeserdl. Mellekszereplok: az amI6 es a sziren. A rra-

gedia es elegia archetfpusa. 4. A smerseg. , 1 . 1 .~Jes _D . m",gseImnis.i.iJes szakasza ..Mitoszok ezen

erok gyozelmero], ozonvizekrdl es a kaosz v i s s z a t e r e " s i r 6 C a h 6 ' s ' v e r e s e - g e r o r valarnint Getter-

dammenmg-mfloszok ('Jstenek alkonya"), Mellekszerepi6k: az emberevd arias es a boszor-

kany. A szarfra archetfpusa (Iasd peldaul a The Dunciad befejezeset).

A h 6 s keresese szinten egyre inkabb magaba olvaszrja a joslatszertl es esetleges verbalis szer-kezeteket, amint azt lathatjuk, ha megfigyeljilk a helyi legendak osszevisszasagar, ami abbol az

atmenetbol szarrnazik. rnely a profetai megvilagosodasok es a kiilonfele oszralyokba tartoz6istenek elbeszeld mitolrigiaja kozott rortenik. A fej1ettebb valldsok Iegtobbjeben ez fokozato-

san azza a kozponti keresesrmtossza vatik, amely a rftusbol emelkedik ki, mint ahogy a Mes-sias-mfrosz lett a zsido vallas joslarainak narratfv szerkezete. Egy helyi arvfzben foganhat

v¢tleni:il egy neprnese, am az ozonvfztortenetek osszehasonhtasa megmutalja, milyen gyorsan

valnak e mesek a megsemmistiles mfroszanak peldaiva. Vegul, .iIZ a ~el;.slen.cia,.h~gy_lIllnd aritus, minx,uuegsiiagosodas'el1cik.iopedikussa valjek, a rnftoszok pontosan meghatarozou rena-~

szereben \',iJ~ll! meg, amely nem mas, mint a vallasok szeut iratai. Kovetkezeskepp e szent

iratok, :\z3~ls6_dokum.~mumok. arnelyeket az irodalomkririkusnak tal1uhminy"oX!}!'l.k§l~,_~Yl fugya r61 < !t fego kepet kapjon. Miutan megertette szerkezeulket, lejjebb ereszkedhet az arche-

upusokrol a rmlfajoxnoz. es ID1":gvizsgilhBtja,hogyan emelkedik ki a mftosz ritualis elemeib61a drama; az epifanikus vagy toredekes elemeibol a lira, mfg az epika tovabbviszi a kozponti en-

ciklopedikus szerkezetet.

Nehany figyelrnezreto es bizrato sz6ra van szukseg, rnielott az irodalomtudornany vilagosan

kijelolne hatarvonalait e tenileteken. A kririkus feladatahoz tartozik, hogy bemutassa, hogyanszarmaztathatd minden irodalmi rmlfaj a keresesmitoszbdl, s raadasul a szarrnazratas logikus az

irodalomtudomdnyon beliil, A keresesmftosz fogja alkotni mindazon jovobeli irodalmi kezikony-

ve k elsa Iejezetet. am eiyek eleg n ag y, szervezen kritikai tud'ason a la pu ln ak a h1 1 02 .,.hogy cimlik

.Eevezetes' vagy , vazlat" legyen, S ehhez meltoak is Iesznek ..Csak amikor megprobaljak a szar-

maztatast krouologikusan magyarazni ..eszmeliink ra, hogy valotlan prehiszrorikus fikcior es

mitologiak osszevonasarol sz616 elmeleteket Irunk ..Ezenkivul, mivel a pszichologia es az ant-

ropologia fejletrebb tudomany, a veliik foglalkoz6 kritikus iddnkent dilettansnak ttmhet e teni-

leteken. Az irodalomtudornany e ket szakasza nagyon fejletlen az irodalorntortenethez es a re-

torikahoz kepest. arninek oka rokon trrdomanyaik kesdbbi fejlddese, Az. elragadtatas azonban,

melyet Frazer The Golden Bough cfmu rnuve e . lung tibidoszimbolumokrol" szolo kdnyve valt

ki az irodalomkritikusokbol. nern dilettantizrnuson alapul, hanem azon a tenyen, hogy e kony-

vek az irodalorntudomany elsodleges. igen fontos tanulmanyai.

A 2 irodalm i fo rm a elveit ku tat6 kritikus erdeklddese nagyon elter a z e lm e a lla po ta ii ta nu im a-

nyozu pszichologuseto! vagy a tarsadalmi intezmenyek fele fordulo antropologusetol. Peldaul:az elbeszelesre adott szellemi vruaszj6reszt passzfv, ajelentesre adou pedig fokent akrfv, E teny-

b61 kiindulva kuldnfti el Ruth Benedict Pattern of Culture cirnti muveben a ritus kovetesen ala-

"", ~.

< wandlungen 1IJ1Ii Svmboie del" Libuio (Leipzig, 19 J 9). angolul PsycJw/ug)' "I rile Unconscious (New York. 1916)

cfmrnel jelent meg. A Collected Hbrks (19561 5. kotetebe» talillhat6 Symbols of Transformation e munka 1952-es

szovege iitdolgozolt\'a!;oza,al1ak fordnasa.



_~ zIRmMLO~1 ARCH ET i l'U SA I 4 4 7

pul6 "apoIl6i:" kuluirakat a ,. ,diontiszosziakl6I'·" amelyek alapja az. hogy a profetai elme feszulten

v<lIjaa megvilagosodast. A kritikus inkabb azt veszi eszre, bogy a nepszenf irodalom, amely a

milveletlen elmek restsegere hat, milyen nagy hangsiilyt helyez 32 elbeszeles ertekeire; amig a

k61l6 es kornyezete ktizolti kapesolat szetztizasara iriinyul6 mesrerkelt kiserlet eredrnenyezi a

Rirnbaud-fele illuminatioui; Joyce maganyos epifarriait es Baudelaire felfogasat a termeszetrol

mint j6slatok fom' i sar61. fehnerUl na kerdes is, tmgya>l ti.iKr6z1 a primit{vtol. a tudatos i .nmya-

ba fej16d6 irodalom a k51t6 figyelmenek fokozatos elto16dasiil a narrativtcl a tartairni ertekek fele,

E figyeiemelrolodas alapjan kLiloilfti el Schiller a naiv es szentimentelis k6i£eszetet5

Bonyolultabb az iro_d'!I(j!lJwdom:'l_ny es ~ vallas kapcsolata, amikor azonosrmlvekkel foglal-

koznak ..Az irodalomkritikaban, akarcsak a tonenelem6en, az.istenseget mindig emberi alkoras-

kent kezelik. A kritikus szamara Is tell, tahilja akar az Elvestert Pamdicsamban, aka, a Bibl:iaban,

embed to rten~ t~ zer~ pI6 je;;az e p;ran ia nem valamely hatalmas istenseg vag)' s at an ta U in ya na k

S " Z a v a i v a l ; n a l i e m i n i ' ; - i ' i - - ; z e l l e m i jelenseg magyanlzhat6 ..arnelyek eredete szorosan k6t6dik azalol111102 . .Ezt leszogezve azt kell mcndanunk , hogy a krilikaban vagy a mi 1v es ze tb en s er nr ni sern

kenyszerfri a kritikust. hogy az alornhoz vagy az istenhez hetkoznap] eber tudanal kozelfrsen. A

muveszet nem a valodival, hanem az elkepzeibetovel foglalkozik; az irodalorntudomany pedig,

bar vegiil is rendelkeznie kell vaiamilyen elmelettel az elkepzelhetosegrol, soha nern igazolha-

t6 azznl, hogy megprobalunk kifejleszreni, netan alkalmaeni valamilyen elmeletet a va16saghu-

segrcl. Csak ennek megertese utan terhetunk nt kovetkezo es egyben moho pontunkra,

Az irodalorn kozponti m.rtosza!,. az elbeszeles szernpon~ab61, a keresesmjtosszal azonosftottuk.

Ha~zpoiiIllTirrQ5zjeleX'iteiretegejt is lami kldnjuk,. a tudatalatti miik6deseiMl kell kiindol-

nunk, ahonnan a meg\lWigosodas ered, azaz az_alqJ:ll,b6L Az ebrenlet es 810m ernberi ciklusa

~osJ~Q.pcsolatb_an van a vilagossag es stitetseg ternleszeticikJus.aJJul, s·taIan: e [11egf~I~1€~l?61

s~~!,!lazik minden kepzeletbeli vilag. A megfeleles jobbara anrirezis: az ember nappal van iga-

z a n a sotetseg hatalmaban, ekkor lesa frusztracio es gyengedseg zsakmanya; a "libido" vagy

h6dft6 h6si "en" a terrneszet sotetsegeben ebred. Kovetkezeskepp a llluveszet, amit Platen az

eber elmek almanak nevezen, ezen antitezis feloldasabcl szarmazik: a nap es a hos eggye vahl-sa, s egy olyan vWl.g r negpillantasa, arnelyben a beJs6 vagyak es a kilh6 kortilrnenyek egybees-

nek. Ez termeszetesen azonos a ritus celjavul, ami az embeli, es termeszeti er6kegyesltese. E2I~It

ugy tlfnik. hogy a rrnlveszetek tarsadalmi funkcioja nagyon kozeli kapcsolatban van azzal, hogy

megjelenftse a rnunka celjat az emberi eletben. A jelent6segldfejezeseveI elve tehat a szepiro-

da!om kozpenci mitosza a tarsadalmi torekves vegenek Iatomasa kell hogy Iegyen, beteljesult

vagyak artarlan vilaga, a szabad emberi tarsadalom, Ezt megertve jobban Iatjuk az irodalmi kri-

tikanak a robbi tarsadalomtudomany koz,6tt elfoglalt helyet es feladatar, amely a msvesz IMo-

masjinak ertelmezese es rendszerezese, E ponthoz erve lcltlul.tjnk, hogy az emberi torekves vegs6

okanak vallasos felfcgasai pontosan ugyanannyit szamftanak az irodalomtudomanyban, mint

barmely mas Ielfogas.

Az isten vagy a hos mft.oszbeli jelent6sege abb<ln a tenyben rejlik, hogy az ember kepere te-

remrett, a termeszet felen azonban megis tobb hatalormnal bir6 szereplok fokozatosan egy min-

denharo szernelyes kozosseg liltomasatepitik a kozombos termeszet [Ole. A hdsrendszerim e

kozossegbe lep be a megdicsouleskor, A megdicsoiiles vilaga igy Hlvolodni kezdII

kereses al-lando kOrforg,isat61. ahol minden gyozelem mulando, Ennelfogva, ha a keresesmftoszr kolt6i

keprendszernek tekintjtik, a bos keresese mindenekel6tt a beteljesilles kifejezeseivel Irhato le.

Ez adja meg az archetipikus kepek kozpont] mintajat, az anatlansaglaromasat, amely a vilagor

a teljes ernberi er!hetoseg szavaivai ragadja meg. Ez megfelel a \ 'af! . iSDk bukas el6tti viJaganak

vagy mennyorszaganak, es rendszerint akkent is jelenik meg. Ezt nevezhetjuk az eJet kornikus

szcmleletenek, szembeallfrva a tragikus szemlelettel. amely a keresest csupan e16irt ciklnsannk

fcrmajaban kepes latni.

j Friedrich Schiller aber nutvc und. seusimentaiischc Dicluung (1795) cJll1Uesszejeben: a ..naiv" okori vag)' klasszi-

kus. it szemiment:ili·s~ pedig modem. rcmantikus kOlteszetetjelem.



448 N O R TH R OP F RY E

Befejezesul m e g egy osszefoglalo tabhlzat, amelyben megkisereljiik felvazolni a komikus e ~

tragikus ~~emlel~ " 'ozpont i ) : n i l ] _ l . a j . ; " \L Az archenpusokon alapulo irodalomtudomany alapvetoelve, hogy egy k61t6i kep egyedi es egyetemes formal azonosak (szarrumkra pillanatnyilag tul-

sagosan bonyolult okok miatt), Haladjunk a barkochbajatek altalanos felepftese szerint, vagy ha

Ligy tetszik, kovessfik a h~tez6k nagy lancolatat.

L'V:.S!!_liH'jivil~g a ~9.'II-jk!J$5z.emJ~L~rjJenegyozbsseg vag}' eg y hds, aki az olvaso vagya-

inak teljesulesetjelkepezi, A l akoma, iiirvacsofa..rend, baratsag es szerelern kepeinek archetfpusa.

A,tragikus ~~m1'!letben az emberi vilag onkenYHralorn vagy anarcaia, maganyos vagy elszigetelt

hos. kovetoinek hatar fordft6 vezeto, a r omano goromba oriasa, az elhagyorr vagy elarult hos. A

komikus szemlelethez tartozik a hazassag vagy ezzel egyenerteku beteljesules, 1 1 tragikushoz

pedig 11 szajha, boszorkany es Jung .szomyeteg anya" fogalmanak egyeb valtozarai, Minden

isteni, hosi, angyaJi vagy mas emberfeletti k6zosseg HZ emberi rninta szerint eplil fel.

?',f\l.li.lfari Lild2: a . kornikns szemleletben h a zi al !a to k k o zo s se g e, rendszerintjuhnyaj, barany

vagy szelfdebbmadar, aitalaban galamb, Pasztori kepek archetfpusa. A tragikus szeml~letben az

allati vilag kepviseloi ragadozo vadak es madarak, farkasok. keselyilk, klgydk, drkinyoCes

hasonlok,c,3.b t1(j\:~il){\'iljg akornikns szemeletben kert, hget vag)' park, eletfa,. rozsa vagy Iotusz.

Arkiidiai kepek archetfpusa. melyek peldaul Marvel! z61:dvilagaban vagy Shakespeare erdei

kornediatban jelennek meg. AJ~~gikusszemleletben s o t e t l o erd6, mint peldau! a Comusban vagy

a Pokol nyizo kepeben; puszrasag ..kietlen taj vagy halalfa,

_4,-,~'!_2 c I . I " J _ ; d n : d _ :v-iJrig a ~qmil(Us szemhH~~ben varos. e pill et, t em pl or n vagy egyetlen kO' , alta-

laban szikrazo dnigak6 - vaI6jaban a komikus szemlelet minden osszetevdje, kiilontisen a fa,

ragyog6nak vagy egonek fognato fel. Geometrikus kepek archetfpusa, a "csiUagfeny vilagitot-

ta kupola" tartozik ide. Ajragikus szemleletben az asvanyi vilag kepviseJ6i sivatagok, sziklak

es romok, vagy baljos geometrikus kepek, mint pelduu! a kereszt,5 ..Az amorf viltl&a komikns sze'lulektben. tQty6,h.agyominyosan negy agra szakadva, amely

osszefttggesbe hozhato a kiegyenssilyozotrtest negy nedvenek (humor) reneszansz kepzetevei,

A tragikus szemleletben ez a vilag altalaban a tenger lesz, mivel a megsemmisnles elbeszelo

m fto sz a leg gS 7 i k l , a b i J a I l a z . o zo nvfzrnfto sz. A . tenger es a vadal lat kepenek osszekapcsolasa adja

a leviatant vagy hasonlo viz! szornyeket.E U i bl az at ba nyilvauvaloan ko!toi kepek es forrnak tovabbi szarnos valtozata illesztherd. Yeats

Utauis Bizanciumba cfmu ver eben a komikus szemleler egy hires pHdiijat talalomra kiragad-

v.a,megtalalhato a varos, a fa. a madar, a bolcsek kozossege, a geornetrikus kor es a ciklikus

vilagt61 vald elszakadas, Egy-egy szimbolum ertelmezeset termeszetesen csak az al talanos ko-

mikus vagy tragikus kontextns hatarozza meg: ez a viszonylag semleges archettpusok esereben

Iesz nyilvanvalo, mint peidaul a sziget, amely akar Prosperoe akar Kirkee lehet.

Tablazataink termeszeresen nemcsak kezdetlegesek, hanem tulsagosan sematikusak, hasou-

loan az induktlv archetfpus-megkozelitestmkhoz, amely szinten inkabb tapogatozas volt, Nem

a kuldn-kiikm attekintett modszerek hianyossagai fontosak, hanem az a terry,hogy valahogyan,

valahol a keHo kozott minden bizormyal talalkozni fognak, Ha pedigva16ban talalkoznak, ez-

zel HZ irodalmi kritika rendszeres es Mfog6 fej16deset megalapozottnak tekinthetjuk,

Pejer Katalin forditasa

- - . . = -

frye_az irodalom archetípusai

Documents