SZAKDOLGOZAT TÉMAAJÁNLATOK

2

Különböző additív gyártástechnológiákkal készült termékek időfüggő mechanikai tulajdonságainak elemzése

Témavezető: Dr. Bakonyi Péter Konzulensek: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Török Dániel

Az additív gyártástechnológiák, közismertebb néven a 3D nyomtatás egyre szélesebb körű elterjedése az alkalmazási területük bővülését is eredményezte. Ma már egyre nagyobb mértékben használják a nyomtatott termékeket végtermékként, illetve kis szériák esetén gyártószerszámként. Ez azonban megköveteli, a nyomtatott termékek tervezhetőségét, amelyhez a kvázistatikus, dinamikus és hőtani anyagjellemzők mellett a nyomtatott szerkezetek hosszútávú viselkedésének az ismerete is elengedhetetlen

Fröccsöntéssel feldolgozható ataktikus polipropilén mátrixú önerősített kompozit fejlesztése

Témavezető: Dr. Bárány Tamás Konzulensek: Dr. Hajba Sándor

Az önerősített kompozitok nagy előnye az egyszerű újrahasznosítás mellett a kis sűrűség és kiváló energiaelnyelő-képesség. Az ilyen jellegű kompozitokból főleg héj-jellegű, formázott termékek készíthetők. E kompozitok fröccsöntéssel történő feldolgozása azonban problematikus, mivel a beadagolást meg kell oldani. Erre jelenthet megoldást olyan polipropilén típusok alkalmazása, amelyek olvadási hőmérséklete a szálak olvadási hőmérséklete alatt van jelentősen valamint nagyon kis ömledékviszkozitással rendelkeznek. A kutatás célja lenne a fenti anyagkombináció esetében a technológia kidolgozása, valamint a gyártott kompozit próbatestek minősítése. Végezzen irodalomkutatást az önerősített polimer kompozitok területén, különös tekintettel a fröccsöntéssel feldolgozható változatokra. Extrúziós impregnálással készítsen önerősített kompozit huzalt, majd aprítsa fel fröccsöntéshez előgyártmányként. Végezzen fröccsöntési kísérleteket önerősített kompozit előállításának céljából. A gyártott lapokat minősítse mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal. Értékelje az eredményeket.

Polipropilén/fém hibrid laminátok fejlesztése

Témavezető: Dr. Bárány Tamás Konzulensek: Dr. Orbulov Imre

A polimer kompozit rétegekből és fémlemezekből felépülő hibrid laminátok egyesítik a fémek és a polimerek előnyös tulajdonságait, így egyre elterjedtebbek a járműiparban. A kutatás célja fém/önerősített polipropilén laminátok fejlesztése, amellyel olyan hibrid kompozit szerkezet hozható létre, amely megfelelő merevség és kis sűrűség mellett kiváló energiaelnyelő képességgel rendelkezik. A fejlesztés során vizsgálni fogjuk a fém és a polimer kompozit alkotók típusának, a felépítésnek (szimmetrikus, aszimmetrikus), a fém/polimer kompozit arányának a statikus és dinamikus mechanikai jellemzőkre gyakorolt hatását.

3

Fázisátalakulások vizsgálata erősen ötvözött acélokban

Témavezető: Dr. Berecz Tibor

Az erősen ötvözött acélokban a viszonylag sokféle és nagy mennyiségű ötvözőelem miatt a különféle hőhatások, hőkezelések miatt többféle intermetallikus fázis alakulhat ki. Ezek minősége és aránya nagyban befolyásolja a szóban forgó acéltípusok különféle jellemzőit, mint pl. a mechanikai, korróziós tulajdonságokat. A különféle intermetallikus fázisok többféle mérési eljárással mutathatók ki, amelyek jól kiegészítik egymást (optikai metallográfiai, mágneses, röntgendiffrakciós, SEM/EBSD mérések).

Az ötvözés, képlékeny alakítás és hőkezelés hatása a vasalapú léces martenzit mikroszerkezetére és mechanikai tulajdonságaira

Témavezető: Dr. Berecz Tibor

A léces martenzites szövetszerkezet kis szén- (<0,4%) és ötvözőtartalmú acélokban alakul ki edzés hatására, és jó alakíthatósága, valamint olcsósága mellett viszonylag nagy szilárdságú. A feladat célja az ötvözés, képlékeny alakítás és/vagy hőkezelés(ek) hatásainak vizsgálata a vasalapú léces martenzit mikroszerkezetére és mechanikai tulajdonságaira különféle vizsgálati eljárásokkal, mint pl. optikai metallográfiai, mechanikai, röntgendiffrakciós és SEM/EBSD vizsgálatok.

Kompozitok ciklikus hárompontos hajlításának állapotfelügyelete ellenállásméréssel

Témavezető: Dr. Czigány Tibor Konzulens: Forintos Norbert

Napjainkban számos teherviselő alkatrészben alkalmaznak szénszálerősítésű polimer kompozitot, például szélerőmű ipar, repülőgép ipar, földi jármű ipar. Ezekre a felhasználásokra jellemző, hogy időben ismétlődő, ciklikus terhelés éri az anyagot, ami kompozit kifáradásához, tönkremeneteléhez vezethet. A belesetek megelőzése érdekében az alkatrészeket még a kifáradás előtt cserélni kell, az ehhez tartozó időpillanat viszont nehezen meghatározható. A dolgozat célja egy olyan méréssorozat elvégzése, ahol a ciklikus terhelés közben mérjük a szénszálas erősítés elektromos ellenállását, és az ellenállás-változásból következtetünk a próbatest tönkremenetelére.

A keverékkészítés paramétereinek hatása in situ előállított mátrixszal rendelkező termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok tulajdonságiara

Témavezető: Dr. Halász István Zoltán Konzulens: Kohári Andrea

Különböző polimerek társítása által lehetőségünk nyílik olyan blendek létrehozására, amelyekben az alkotók előnyös tulajdonságainak halmazai ötvözhetők. Ennek egyik jó példája a különböző TDV-k családja, amelyeknél térhálós elasztomer szemcsék („szigetek”) vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszigetek vulkanizációja a

4

feldolgozás, a keverés során megy végbe a mátrixként szolgáló hőre lágyuló polimer ömledékében. Újfajta, ígéretes megközelítési módszer, ha a feldolgozástechnológia a befoglaló hőre lágyuló mátrix esetében is reaktív, azaz maga a mátrix is a keverékkészítés során jön létre alkotóelemeiből és így a két fázis közötti kapcsolat javítható. A feladat célja in situ előállított termoplasztikus poliuretán (TPU) mátrixú TDV-k létrehozása, valamint annak vizsgálata, hogy a feldolgozástechnológiai paramétereknek milyen hatása van az elkészült TDV-k tulajdonságaira.

Kaucsukoligomer alapú lágy szegmensekkel rendelkező poliuretán mátrixú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok fejlesztése

Témavezető: Dr. Halász István Zoltán Konzulensek: Kohári Andrea

Különböző polimerek társítása által lehetőségünk nyílik olyan blendek létrehozására, amelyekben az alkotók előnyös tulajdonságainak halmazai ötvözhetők. Ennek egyik jó példája a különböző TDV-k családja, amelyeknél térhálós elasztomer szemcsék („szigetek”) vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszigetek vulkanizációja a feldolgozás, a keverés során megy végbe a mátrixként szolgáló hőre lágyuló polimer ömledékében. Újfajta, ígéretes megközelítési módszer, ha a feldolgozástechnológia a befoglaló hőre lágyuló mátrix esetében is reaktív, azaz maga a mátrix is a keverékkészítés során jön létre alkotóelemeiből és így a két fázis között kémiai kapcsolat is kialakítható, ami javítja a határfelületeken a kapcsolódás erősségét. A feladat célja in situ előállított termoplasztikus poliuretán (TPU) mátrixú TDV-k létrehozása, úgy, hogy a TPU fázis lágy szegmenseit a TDV gumifázisát alkotó kaucsuk oligomeréből hozzuk létre. n

In situ előállított poliuretán alapú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok tribológiai vizsgálata

Témavezető: Dr. Halász István Zoltán Konzulensek: Kohári Andrea

In situ előállított poliuretán alapú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok tribológiai vizsgálata.Különböző polimerek társítása által lehetőségünk nyílik olyan blendek létrehozására, amelyekben az alkotók előnyös tulajdonságainak halmazai ötvözhetők. Ennek egyik jó példája a különböző TDV-k családja, amelyeknél térhálós elasztomer szemcsék („szigetek”) vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszigetek vulkanizációja a feldolgozás, a keverés során megy végbe a mátrixként szolgáló hőre lágyuló polimer ömledékében. Újfajta, ígéretes megközelítési módszer, ha a feldolgozástechnológia a befoglaló hőre lágyuló mátrix esetében is reaktív, azaz maga a mátrix is a keverékkészítés során jön létre alkotóelemeiből és így a két fázis között kémiai kapcsolat is kialakítható, ami javítja a határfelületeken a kapcsolódás erősségét. Az ilyen anyagok jellemző felhasználási területein a koptató és súrlódó igénybevételek gyakran előfordulnak, így ezeknél az anyagoknál a tribológiai tulajdonságok feltérképezése a használhatóság szempontjából kritikus fontosságú. A feladat célja olyan mérési módszerek

5

és elrendezések fejlesztése, ahol a TDV-k kopással és súrlódással kapcsolatos tulajdonságai mérhetőek és minősíthetőek

Redőződésmérés szögletes mintatartó asztallal

Témavezető: Dr. Halász Marianna Konzulensek: Dr. Tamás Péter

A lapszerű szálas szerkezetek térformára idomulási képességének meghatározására szolgáló egyik mérési eljárás a redőződés-mérés. A szokásos eljárás során a mintát köralakú mintatartó asztalra helyezik, és vizsgálják a gravitáció hatására kialakuló redőket. Ekkor azonban a redők kialakulása nem determinisztikus, sokféle véletlen hatás befolyásolja. A redők kialakulásának helye befolyásolható azzal, ha a mintatartó asztalnak sarkai vannak. Ekkor a redők mindig a sarkoknál alakulnak ki. Feladat: a kiválasztott vizsgálati anyagokon a számítógéppel vezérelt 3D-s lézeres mérőberendezéssel redőződés mérés szögletes (ötszögletes, hatszögletes, stb.) és köralakú mintatartó asztallal és az eredmények elemzése, összehasonlítása.

W-elektróda oxidtartalmának hatása elektródakopásra, terhelhetőségre

Témavezető: Katula Levente Konzulensek: Varbai Balázs

A TIG hegesztési eljárás volfrámelektródáját az ívgyújtás megkönnyítése és az ívstabilitás javítása érdekében különböző fém-oxidokkal hozzák forgalomba a gyártók. A Szakdolgozatíró feladata három elektródatípus összehasonlító vizsgálata. A vizsgálatokhoz a hegesztést autómával kell elvégezni, ezért a hegesztés gyakorlati végrehajtása nem kíván különösebb előképzettséget. Az elektródák sztereomikroszkópi és a varratok metallográfiai vizsgálatát és kiértékelését a Szakdolgozatíró végzi el.

Öntöttvas hegeszthetőségi vizsgálata

Témavezető: Katula Levente Konzulensek: Varbai Balázs

Öntöttvas alkatrészek és szerkezeti elemek hegesztése az alapanyag nagy széntartalma és beedződési hajlama és az ebből következő repedésérzékenysége miatt kihívásokat támaszt a hegesztővel szemben. A Szakdolgozatíró feladata hegesztések készítése 111-es eljárással, különböző hegesztőanyagokkal, majd azok repedésérzékenysége gyakorolt hatásának vizsgálata. A hegesztésekről és a hőhatásövezetükről sztereomikroszkópi és metallográfiai felvételek készítése és azok kiértékelése.

6

Alumínium hegesztésének repedésvizsgálat

Témavezető: Katula Levente Konzulensek: Varbai Balázs

A Szakdolgozatíró feladata Houldcroft tesztek (halszálka) végrehajtása alumínium alapanyagon 135-ös eljárással. A kísérletek során a hegesztés hőbevitelének és a próbatestek megfogási viszonyainak hatását vizsgálja a repedések kialakulására, kiterjedésére. A hegesztést autómával kell elvégezni, így azok gyakorlati végrehajtása nem kíván különösebb előképzettséget. A próbatestek mikroszerkezeti és metallográfiai vizsgálatát a Szakdolgozatíró a Tanszék Metallográfiai laboratóriumában végzi el.

Kompozit fémhabok szerkezetvizsgálata

Témavezető: Kemény Alexandra

Mátrixanyagában erősített szintaktikus fémhabok előállítása különböző mennyiségű és minőségű erősítőanyaggal (részecske erősítés, rövidszál erősítés). A fémhabok metallográfiai vizsgálata, a kialakuló határréteg vizsgálata, nyomószilárdság meghatározása.

Politejsav alapú biohabok tulajdonságainak módosítása hőkezelési eljárással

Témavezető: Dr. Kmetty Ákos Konzulensek: Litauszki Katalin

A biopolimerek és a politejsav alkalmazása napjainkban egyre nagyobb teret nyer magának, amelynek oka, hogy megújuló erőforrásból előállítható, és biológiai úton lebontható polimerről van szó. A habszerkezetek jelentősége a természetben és a mérnöki tudományokban is jelentős. A szakdolgozat célja politejsav alapú extrúziós habképzés megismerése, habok gyártása kémiai habosítással. A gyártott habok műszaki tulajdonságainak javítása újszerű hőkezelési módszerrel, illetve meghatározni azokat a hőkezelési paramétereket (hőmérséklet, kezelési idő), amelyekkel a legjobb eredmény érhető el.

Biopolimer alapú flexibilis habszerkezetek előállítása csomagolástechnikai célokra

Témavezető: Dr. Kmetty Ákos Konzulensek: Litauszki Katalin

A habszerkezetek jelentősége a természetben, illetve a mérnöki tudományokban is jelentős. A biopolimerek közül a politejsav igen ígéretes alternatívája a kőolaj alapú nem lebomló polimereknek, azonban széles körű elterjedését gátolja, hogy számos előnyös tulajdonsága ellenére alacsony energiaelnyelési képességgel rendelkezik. A szakdolgozat célja növelt energia elnyelő képességű politejsav alapú blendek gyártása és habosítása kémiai és szintaktikus habképzési módszerrel. A szakdolgozat során az ily módon előállított habminták morfológiai, mechanikai jellemzésére kerül sor.

7

Szintaktikus biopolimer habok előállítása és energiaelnyelő tulajdonságaik elemzése

Témavezető: Dr. Kmetty Ákos Konzulensek: Litauszki Katalin, Tomin Márton

Szintaktikus polimer habok olyan, ideális esetben zárt cellás, porózus szerkezeti anyagok, amelyekben a porozitást a mátrixanyagba ágyazott, egymáshoz képest nagyrészt szabályos és egyenletes elrendeződésű gömbhéjak segítségével kialakított üregek adják. A szakdolgozat/diplomaterv célja különböző mennyiségű expandálható habképzőszer alkalmazása biopolimer mátrix anyagok felhasználásával, és az így kapott biopolimer habstruktúrák energiaelnyelő képességének vizsgálata statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal.

Alumínium ötvözet aktív ernyős plazmanitridálása

Témavezető: Kovács Dorina

Az alumínium nitridálása egyre népszerűbb témakör, mivel az alumínium-nitrid egy jó kopásálló réteget képez az anyag felszínén. A hallgató feladata a plazmanitridálás elvégzése, majd az ezt követő kiértékelési munkálatok, melyek közé tartozik: csiszolat készítés, mikrszokópos vizsgálatok, keménységmérés, idő függvényében koptató vizsgálat.

Eltérő felületkezelésű rozsdamentes acélok vizsgálata

Témavezető: Kovács Dorina

A rozsdamentes acélok alapvetően jó mechanikai és korróziós tulajdonságokkal rendelkeznek, azonban felhasználásuk során sokszor erős savnak vannak kitéve, amely miatt korrozióállóságuk javítására van szükség. A hallgató feladata különböző felületkezelésű acélok mikroszerkezeti vizsgálata, valamint korróziós mérések elvégzése. Az eredmények kiértékelése és összehasonlítása után állapítsa meg, melyik felületkezelés felel meg a felhasználási körülményeknek..

Szenzorozási lehetőségek a fröccsöntésben

Témavezető: Dr. Kovács József Gábor Konzulensek: Boros Róbert, Török Dániel

A fröccsöntésben alkalmazható szenzorok áttekintése és tesztelése. Meglévő 20 fészkes (nyomásmérő szenzorokkal ellátott) szerszám hőmérő szenzorokkal való felszerelése. Hagyományos hőmérő szenzor és IR szenzorok összevetése a többfészkes szerszámok folyási egyenetlenségeinek kimutatásában.

8

Mechanical characterization of novel application using fused deposition modeling

Témavezető: Dr. Kovács József Gábor Konzulensek: Praveen Kannan

This topic is in English only.

Recently, fused deposition modelling (FDM) has gained popularity because of its potential to make prototypes as well as functional end use product directly from CAD file. The project comprises of 3D printing ABS material as “plates” and Overmolding/ overprinting the “ribs” over these printed plates. This project aims to address some of the printing parameters’ effect on the bonding strength between the 3D printed ABS samples and injection moulded samples. The main purpose of this work is to evaluate and increase the effectiveness of this novel combination technique and examine the methods of joining the two components. The mechanical characterization of these samples will be studied. Knowledge on FDM and injection molding is necessary..

Közvetlen 3D nyomtatott polimer anyagú fröccsöntő szerszámok kis szériás alkalmazhatóságának vizsgálata

Témavezető: Dr. Kovács Norbert Krisztián Konzulensek: Dr. Suplicz András

Az epoxi-akrilát bázisú gyanták mechanikai tulajdonságai nagyságrendekkel rosszabbak, mint a fémszerszámoké, továbbá erősen hőmérsékletfüggők is, ezért fröccsöntőszerszám-alapanyagként csak korlátozott módon alkalmazhatók a gyors tönkremenetel miatt. Ebből adódóan a szerszám-élettartamot leginkább befolyásoló paraméterek ismerete és kézben tartása elengedhetetlen ezeknél a szerszámoknál. A feladat célja ezeknek a paramétereknek a feltérképezése egy erre a célra fejlesztett prototípus szerszám felhasználásával.

SLS technológiával készült 3D nyomtatott termékek vizsgálata

Témavezető: Dr. Kovács Norbert Krisztián

Az additív gyártástechnológiák, közismertebb néven a 3D nyomtatás egyre szélesebb körű elterjedése az alkalmazási területük bővülését is eredményezte. Ma már egyre nagyobb mértékben használják a nyomtatott termékeket végtermékként, illetve kis szériák esetén, gyártószerszámaként. Ez azonban megköveteli, a nyomtatott termékek tervezhetőségét, amelyhez a kvázi statikus, dinamikus és hőtani anyagjellemzők ismeret is elengedhetetlen. Közismert, hogy ezeknek a tulajdonságokat az alkalmazott gyártástechnológia paraméterek erősen befolyásolják. A témán belül a hallgató feladata, különböző gyártástechnológia paraméterekkel próbatestek gyártása és azok széleskörű (mechanikai, termomechanikai, morfológiai és optikai)vizsgálata. Az eredmények ismeretében a hallgató feladata még, javaslat tétel az optimális gyártástechnológia paraméterekre.

9

3D nyomtatott egyedi csípőprotézis polimer vápa betét gyártástechnológiájának fejlesztése

Témavezető: Dr. Kovács Norbert Krisztián

Az orvostechnikai gyakorlatban alkalmazható implantátumok alkalmazásával sok esetben nem sikerül a funkciókat maradéktalanul megtartani, helyreállítani. Megoldást jelenthet, ha a páciensek egyedi csontszerkezetének figyelembevételével tervezzük meg és gyártjuk le az implantátumot. Erre megoldást jelenthet a rendkívül dinamikusan fejlődő 3D nyomtatási technológiával elkészített implantátum.

Védőgázkeverékek hatása ausztenites hegesztőanyag varratfém oldott nitrogéntartalmára

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél Konzulensek: Varbai Balázs

Ausztenites acélokat szilárdságnövelés szempontjából szokás akár nitrogénnel is ötvözni. A varrat nitrogéntartalmának becslésére különböző elméleti modellek léteznek, melyek validálására kell a Szakdolgozatírónak a Tanszéki célberendezésekkel kísérleti hegesztéseket végeznie különböző védőgázokkal. Az elkészült próbatestek nitrogéntartalmát (külsős laborral) a Tanszék megvizsgáltatja, a különböző mikroszerkezeti, metallográfiai vizsgálatokat a szakdolgozatíró végzi majd. Csapatban végezhető SzD.

Védőgázkeverékek hatása ausztenites hegesztőanyag nélküli varratfém oldott nitrogéntartalmára

Témavezető: Dr. Májlinger Kornél Konzulensek: Varbai Balázs

Ausztenites acélokat szilárdságnövelés szempontjából szokás akár nitrogénnel is ötvözni. A varrat nitrogéntartalmának becslésére különböző elméleti modellek léteznek, melyek validálására kell a Szakdolgozatírónak a Tanszéki célberendezésekkel kísérleti hegesztéseket végeznie különböző védőgázokkal. Az elkészült próbatestek nitrogéntartalmát (külsős laborral) a Tanszék megvizsgáltatja, a különböző mikroszerkezeti, metallográfiai vizsgálatokat a szakdolgozatíró végzi majd. Csapatban végezhető SzD.

Ötvözetek vezetőképességének vizsgálata

Témavezető: Dr. Mészáros István

Az ötvözetek elektromos- és hővezető képességét több tényező is befolyásolja. A munka célja annak vizsgálata, hogy CuNi szubsztitúciós ötvözetek esetén a vezető képesség, a mechanikai keménység és a szakító vizsgálatból meghatározható anyagjellemzők, hogyan változnak az ötvözés mértékének függvényében.

10

Duplex-korrózióálló acél fázisátalakulási folyamatai

Témavezető: Dr. Mészáros István

Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak duplex-korrózióálló acélokat (DSS). A DSS ötvözeteknek számos előnyös tulajdonságuk mellett több hátrányos, a felhasználást nehezítő tulajdonságuk is van. Ezek többsége fázisátalakulási folyamatokhoz kapcsolódik. A munka célja DSS ötvözetben hőkezelés hatására végbemenő fázisátalakulások vizsgálata.

Örvényáramos anyagvizsgálat

Témavezető: Dr. Mészáros István Konzulensek: Bodolai Tamás, Olympus Czech Group S.R.O. Magyarországi Kereskedelmi

Képviselet

Az örvényáramos anyagvizsgálat (ET) napjainkban az egyik leggyakrabban alkalmazott roncsolásmentes vizsgálat. A szakdolgozatot készítő hallgató a munka során mélyebben megismeri az ET vizsgálat elméletét, eszközeit és gyakorlati alkalmazását, méréseket végez differenciális és abszolút szondával. Vizsgálja a mesterséges hibákat ill. valódi anyag folytonossági hiányokat tartalmazó mintákat és kiértékeli a mérési eredményeket.

Nano- és hibridkompozitok határfázisainak elemzése termikus és mechanikai vizsgálati módszerekkel

Témavezető: Dr. Mészáros László Konzulensek: Petrény Roland

A nano- és hibridkompozitok az utóbbi évtized legsokoldalúbban alkalmazható anyagai közé tartoznak. Széleskörű elterjedésüket azonban gátolja, hogy mechanikai tulajdonságaik nehezen tervezhetők. Ennek oka, hogy a hagyományos méretezési módszerek gyakran nem veszik figyelembe a szál és a mátrix között kialakuló határfázis tulajdonságmódosító hatását, holott a nanorészecskéket tartalmazó kompozitokban a határfázis a térfogat jelentős hányadát teheti ki. Ezért a nano- és hibridkompozitok pontosabb méretezéséhez fontos a határfázisok szerkezeti és mechanikai jellemzőinek megismerése.

Szál-mátrix adhéziójának vizsgálata in-situ polimerizációval előállított üvegszál erősítésű poliamid kompozit esetén

Témavezető: Dr. Morlin Bálint

A napjainkban kereskedelmi forgalomba kerülő polimer mátrixú kompozit termékek túlnyomó többsége hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készül, hagyományosan egyféle erősítőanyag alkalmazásával. A leggyakrabban alkalmazott műszaki műanyag a poliamid, amelyet általában üvegszállal társítanak. A kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően olyan helyeken is felhasználhatóvá válnak, ahol használatuk eddig elképzelhetetlen volt. A kompozitok teherviselő képessége nagyban múlik a szál és a mátrix közötti kapcsolat minőségén, amelynek ismerete és javítása kulcsfontosságú.

11

Gyártástechnológia hatása epoxigyanta kompozitok száltartalmára és éghetőségére

Témavezető: Pomázi Ákos Konzulensek: Dr. Toldy Andrea

A kutatómunka célja, hogy vizsgálja a különböző iparban alkalmazott gyártástechnológiák (kézi laminálás, préseléssel kiegészített kézi laminálás, injektálás) hatását szénszállal erősített referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitok száltartalmára és éghetőségére. A különböző technológiával készített kompozitok éghetőségi viselkedésének mélyebb megismeréséhez szükséges az égésgátló adalékok esetleges kiszűrődésének vizsgálata, valamint a szál- mátrix adhézió minősítése pásztázó elektronmikroszkópos felvételek alapján. A kutatómunka emellett kiterjed a szál-mátrix adhéziót befolyásoló tényezők felderítésére, illetve potenciálisan égésgátló hatású és szál-mátrix adhéziót elősegítő szálkezelések kidolgozására.

EPDM gumi termomechanikai devulkanizációja

Témavezető: Dr. Pölöskei Kornél Konzulensek: Pirityi Dávid Zoltán

Az EPDM gumi korunk egyik leginnovatívabb szerkezeti anyaga, felhasználása rendkívüli ütemben növekszik, így a jelenleg nem megoldott hulladékkezelése jelentős probléma. Megoldást jelenthet a devulkanizáció, melynek során a gumi térhálós szerkezetét úgy bontjuk meg, hogy a keletkező termék a gumiipar számára hasznos kaucsukot kapjuk vissza. A munka során Hallgató a gumiipar jelentősebb technológiáit ismeri meg, ezáltal naprakész, piacképes tudást szerezhet. Bekapcsolódik egy széleskörű kutatás-fejlesztésbe, amely végső célkitűzése az EPDM gumi teljes devulkanizációja.

Autógumi-kordhulladék értéknövelt újrahasznosítása

Témavezető: Dr. Pölöskei Kornél Konzulensek: Pirityi Dávid Zoltán

Korunk egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémája az autógumik megfelelő anyagában történő újrahasznosításának a hiánya. Az égetés és a pirolizálás helyett piacképes, minőségi termékek alapanyagát biztosító technológiát szükséges fejleszteni. A kutatás célja egy hosszabb távú projekt megalapozása, amely során piacképes termékeket lehet fejleszteni autógumik kordhulladékából. A munka során a hallgató betekintést nyer a polimertechnika legfontosabb területeibe, így átfogó, piacképes tudást szerezhet.

12

Pneumatikus alakíthatósági vizsgálati módszer fejlesztése

Témavezető: Dr. Pölöskei Kornél Konzulens: Pirityi Dávid Zoltán

A dolgozat keretein belül Hallgató bekapcsolódik egy új, közvetlenül technológiai információkat szolgáltató mérésieljárás fejlesztésébe. A munka során Hallgató feltérképezi a vákuum- és préslég-formázhatósági eljárásokat. Azok értékelése és minősítése után meghatározza a legfontosabb vizsgálandó paraméterket. A tanszéken elérhető saját fejlesztésű pneumatikus vizsgáló berendezésen előkísérleteket végez, majd tovább fejleszti azt. A mérési eredmények tükrében értékeli az eljárást és javaslatokat tesz a további fejlesztési irányokra. A fejlesztési munkában való részvétel nagyfokú kreativitást és önállóságot igényel, valamint nyitottságot az ismertlenben való barangolásra.

Polipropilén alapú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok fejlesztése újfajta beadagolással

Témavezető: Simon Dániel Ábel Konzulens: Dr. Bárány Tamás

Habár a termoplasztikus elasztomerek tulajdonságai némely jellemző tekintetében a hagyományos gumiké alatt marad, egyre szélesebb körben elerjedtek. Ennek fő oka ömlesztéssel való fel- és újrafeldolgozhatóságukban rejlik. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk ki a termoplasztikus elasztomert. A gyártás során a termoplasztikus polimer és a kaucsukkeverék egyidejű beadagolása szükséges. Azonban az alapanyagok eltérő formája és viselkedése miatt az egyenletes beadagolás nehézkes, továbbá a meghatározott tömegarány pontos fenntartása fontos a megfelelő minőség eléréséhez. Ezt figyelembe véve a beadagolás egyszerűsíthető egyetlen, már az összes alkotót tartalmazó keverék beetetésével. A kaucsukok nagy mennyiségű adalék befogadására képesek, így a termoplasztikus fázis (PP) por formájában hozzáadható már a kaucsukkeverék előállításánál a kívánt tömegszázalékban. A kutatás célja ennek az új módszernek a kifejlesztése, optimalizálása.

Töltőanyagok hatása a fröccsöntött polietilén-tereftalát termékek tulajdonságaira

Témavezető: Dr. Suplicz András

A dolgozat célja, hogy feltárjuk a különböző töltőanyagok hatásait a PET tulajdonságaira. Ezek hatásainak ismerete elengedhetetlen, mivel pl. színezőanyag hozzáadásával jelentősen változhat az alapanyag tulajdonsága és feldolgozhatósága. A dolgozat elkészítéséhez első lépésként széles körű irodalomkutatást kell végezni a PET alapanyag esetében alkalmazott töltőanyagok és azok hatásai témakörében. Az irodalomkutatás alapján kiválasztásra kerül 1-2 töltőanyag, amely felhasználásával PET alapú kompaundokat készítünk. Ezt követően fröccsöntött minták felhasználásával mechanikai és morfológiai vizsgálatokat végzünk, majd értékeljük a kapott eredményeket.

13

Többszöri feldolgozás PET alapanyag tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálata

Témavezető: Dr. Szabó Ferenc Konzulensek: Gere Dániel

A polimerek újrahasznosítása során jellemzően az alapanyag többszöri feldolgozásnak van kitéve, amelyek jelentős hatással lehetnek az alapanyag végső tulajdonságaira. A feladat célja az újrafeldolgozási lépések PET alapanyag tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálata különböző alapanyag előkészítési módok esetén..

Szintaktikus fémhabok felhasználásorientált gyártása és vizsgálata

Témavezető: Szlancsik Attila

Olyan zártszelvény és szendvics szerkezet gyártása melyben a szintaktikus fémhab a töltőanyag. Az így előállított próbatesteket szakító, zömítő és dinamikus vizsgálatoknak vetjük alá.

Szintaktikus fémhabok szimulációja

Témavezető: Szlancsik Attila

MSC Marc Mentat szoftverrel történő végeselemes szimuláció. A szimulációkat minden esetben mérésekkel érvényesítjük, melyhez a gyártásban és mérésben szintén aktív részvételt várok.

Szintaktikus fémhabok vizsgálata különböző feszültségállapotok esetén

Témavezető: Szlancsik Attila

Különböző erősítőanyagú, mátrixanyagú és hőkezeltségű fémhabok gyártása és vizsgálata. A vizsgálatok elsősorban szakítás, zömítés és radiális irányban gátolt zömítés.

A kristályosítási metódus hatásának elemzése a fröccsöntött politejsav termékek tulajdonságaira

Témavezető: Dr. Tábi Tamás

Az elmúlt években egyre nőtt az igény, hogy biopolimerekből is egyre több terméket, akár műszaki alkatrészeket is létre lehessen hozni. Ugyanakkor még a legígéretesebb biopolimer, a politejsav (PLA) is csak csekély hőtűréssel rendelkezik, így ezt növelendő, kristályosítására van szükség. Ezt többféle metódussal lehet elérni, amelyek között a végtermék tulajdonságait tekintve nagy különbség adódik. A szakdolgozat témája az anyagszerkezeti okok felderítése, amellyel magyarázhatók a hőkezelési metódusok okozta tulajdonságbeli eltérések.

14

Politejsav alapú biopolimer keverékek palackfúvásának elemzése

Témavezető: Dr. Tábi Tamás Konzulensek: Dr. Hajba Sándor

Az elmúlt években egyre nőtt az igény, hogy biopolimerekből is palackot hozzunk létre. A politejsav (PLA), mint a legígéretesebb biopolimer azonban a csekély ömledékszilárdsága miatt nehézkesen dolgozható fel extrúziós palackfúvással. A szakdolgozat témája ezért olyan biopolimer blendek kifejlesztése és palackfúvásának vizsgálata, amelyből sikeresen állíthatók elő palackok.

Polimer kompozit féminzertes kötéseinek jellemzése

Témavezető: Takács László Konzulensek: Dr. Szabó Ferenc

A hallgató a szakdolgozat keretében megismerkedhet a polimer kompozitok jellemző kötési módjaival, azon belül egy a járműiparban elterjedt megoldással, a féminzertek alkalmazásával. Megismerheti az inzertezés számos módját és a kötés merevségi és szilárdsági vizsgálatához mechanikai teszteket végezhet, különböző rétegrendű és szálerősítésű kompozit lapokat alkalmazva. A kísérleti eredmények alapján meghatározza az egyes féminzert típusok merevségi jellemzőit, és ennek befolyásoló tényezőit, és a fő tönkremeneteli módjait.

Erősítőszövetek permeabilitásának elemzése

Témavezető: Dr. Tamás-Bényei Péter Konzulensek: Dr. Szebényi Gábor

A kompozit anyagok esetében az erősítőanyag feladata a terhelés felvétele, illetve a megfelelő szilárdság biztosítása, amely erős mátrix erősítőanyag kapcsolat nélkül nem megvalósítható. A jó adhéziós kapcsolat előfeltétele, hogy a mátrix anyag jól nedvesítse az erősítő anyagot. A kutatása az erősítőszövetek permeabilitásának elemzését tűzte ki célul.

A felületi előkészítés és a kötési folyamatparaméterek hatása lézersugaras hegesztéssel készített alumínium-polimer kötések tulajdonságaira

Témavezető: Temesi Tamás Konzulensek: Dr. Czigány Tibor

A korszerű járműipar egyik fontos célja a költségcsökkentés, mind a gyártási folyamatok, mind a jármű életciklusa, használata során. A költségek csökkentésének egyik lehetséges módja a kisebb sűrűségű anyagok, például alumínium, polimerek és polimer kompozitok alkalmazása. A különböző szerkezeti felépítésű anyagokból előállított integrált alkatrészek elemeinek összekötésére számos technológia létezik, azonban a járműipar követelményeinek csak a gyors, automatizálható technológiák - mint például a lézersugaras hegesztés - felelnek meg. Azonban a lézersugaras hegesztéssel készült alkatrészek alkalmazhatósága mechanikai és morfológiai tulajdonságaiknak pontos ismeretének

15

hiányában jelenleg még kérdéses. A dolgozat célja a felületi előkészítés, a kötési folyamatparaméterek és az alkalmazott anyagok hatásának vizsgálata lézersugaras hegesztéssel előállított alumínium-polimer kötések esetén.

Polimerek éghetőségének előrejelzése mesterséges intelligencia alkalmazásával

Témavezető: Dr. Toldy Andrea Konzulensek: Pomázi Ákos A kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás kifejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer összetételek előzetes szűrésére a fejlesztések során.

Szerszámban történő bevonatolásra alkalmas égésgátló bevonat fejlesztése T-RTM módszerrel előállított poliamid kompozithoz

Témavezető: Dr. Toldy Andrea Konzulensek: Dr. Szebényi Gábor

A kutatás célja olyan ϵ-kaprolaktám alapú égésgátló bevonat fejlesztése, amely szerszámban történő bevonatolással felvihető (in-mould coating) ϵ-kaprolaktám in-situ polimerizációjával előállított szálerősített poliamid kompozitok felületére a T-RTM módszerrel történő gyártás során. A megvalósítás során a hagyományos additív és a reaktív égésgátlási módszereket is kipróbáljuk, előtérbe helyezve a foszfortartalmú, környezetbarát égésgátlók alkalmazását. Az előállított bevonatokat először a termoanalitikai, éghetőségi eredményeket alapján szűrjük, majd a legjobb eredményt elérő bevonatokat szénszállal szálerősített polimer kompozitok felületére is felvisszük in-mould coating módszerrel, és vizsgáljuk a kompozitok éghetőségét és mechanikai tulajdonságait.

Védőgázeverékek hatása duplex hegesztőanyag varratfém oldott nitrogéntartalmára

Témavezető: Varbai Balázs Konzulensek: Dr. Májlinger Kornél

Duplex acélokat szilárdságnövelés szempontjából szokás akár nitrogénnel is ötvözni. A varrat nitrogéntartalmának becslésére különböző elméleti modellek léteznek, melyek validálására kell a Szakdolgozatírónak a Tanszéki célberendezésekkel kísérleti hegesztéseket végeznie különböző védőgázokkal. Az elkészült próbatestek nitrogéntartalmát (külsős laborral) a Tanszék megvizsgáltatja, a különböző mikroszerkezeti, metallográfiai vizsgálatokat a szakdolgozatíró végzi majd. Csapatban végezhető SzD.

16

Védőgázeverékek hatása duplex hegesztőanyag nélküli varratfém oldott nitrogéntartalmára

Témavezető: Varbai Balázs Konzulensek: Dr. Májlinger Kornél

Duplex acélokat szilárdságnövelés szempontjából szokás akár nitrogénnel is ötvözni. A varrat nitrogéntartalmának becslésére különböző elméleti modellek léteznek, melyek validálására kell a Szakdolgozatírónak a Tanszéki célberendezésekkel kísérleti hegesztéseket végeznie különböző védőgázokkal. Az elkészült próbatestek nitrogéntartalmát (külsős laborral) a Tanszék megvizsgáltatja, a különböző mikroszerkezeti, metallográfiai vizsgálatokat a szakdolgozatíró végzi majd. Csapatban végezhető szakdolgozat.

A hegesztési hőbevitel hatása sovány duplex acélok hőhatásövezetének fázisarányára

Témavezető: Varbai Balázs Konzulensek: Dr. Májlinger Kornél

A duplex korrózióálló acélok a kiváló korrózióállóság mellett nagy is szilárdsággal bírnak. Ezeket a kedvező tulajdonságokat a kettős; ausztenit/ferrit szövetszerkezet biztosítja. Ez a fázisarány azonban nagymértékben változhat a hegesztést követően, ezért ipari alkalmazásokban elengedhetetlen a megfelelő hegesztéstechnológia alkalmazása. A Szakdolgozatíró feladata a hőbevitel, és az ezzel együtt járó hűlési sebesség, hatásainak vizsgálata a hőhatásövezet fázisarányára.

Kerámiagömbhéjak felületének hatása szintaktikus fémhabok mechanikai tulajdonságaira

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

Különböző bevonattal ellátott gömbhéjak segítségével alumíniummátrixú fémhabok előállítása, majd ezen fémhabok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata (keménységmérés, zömítés) segítségével.

Szintaktikus habok mikroszerkezetének vizsgálata

Témavezető: Dr. Wiener Csilla

Különböző átmérőjű és anyagú gömbhéjak segítségével alumíniummátrixú fémhabok előállítása, majd ezen fémhabok mikroszerkezetének vizsgálata mikroszkóp (fémmikroszkóp, SEM) segítségével.