1

2019

Szekszárdi SZC.

Esterházy Miklós

Szakképző Iskolája és

Kollégiuma

7200 Dombóvár

Pedagógiai program

„Ha hajót akarsz építeni, ne azért hívd össze az embereket, hogy

fát vágjanak, szerszámokat készítsenek, hanem előbb keltsd fel

bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt”

Saint-Exupery

2

Tartalom

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ____________________________________ 5

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ___ 5

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ________________________ 6

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________ 10 1.3.1 Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés feladatai, módszere: ________________________ 10 1.3.2 Az egészségnevelés iskolai területei _________________________________________________ 11

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok __________________________ 13 1.4.1 Osztályszintű közösségfejlesztő feladatok:____________________________________________ 13 1.4.2 Iskolai szintű közösségfejlesztő feladatai: ____________________________________________ 13 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:_______________________________ 14 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: __________________________________ 15 1.4.5 A pályázatos tevékenység közösségfejlesztő feladatai: __________________________________ 16

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai __________________________ 17

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység __________ 19 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ____________________________ 19 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program __________________________ 20 1.6.3 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának koncepciója, fejlesztésének céljai, feladatai,

tartalmai, tevékenységei ______________________________________________________________ 21 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása _______________________________________________ 25 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ____________________________________ 26

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ___________________ 26

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel _____________________ 27 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ___________________________________ 27 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ___________________________________ 28 1.8. 3 Az intézmény partnereivel való kapcsolattartási formák ________________________________ 30

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata __________________________________ 30

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai _________________________ 33 1.10.1 Felvétel ______________________________________________________________________ 33 1.10.2 Átvétel ______________________________________________________________________ 34

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása _______________________________ 35

2. INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE _______________________________________ 37

2.1 A választott kerettanterv megnevezése _____________________________________ 37

2.2 A választott kerettanterv által meghatározott órakeret ________________________ 37 Szakképzést Előkészítő Évfolyam _______________________________________________________ 37 Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára ___________________________________ 37 Kerettanterv a szakiskolák számára ______________________________________________________ 38 Kerettantervek a képzés érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamai számára ________________ 39 Kerettanterv szakgimnáziumok 9 – 12. évfolyama számára ___________________________________ 40

Szakközépiskola 9.-11. évfolyam közismereti képzés heti óraszámai ____________________ 41

Szakiskola óratervek a 9/E évfolyamon ___________________________________________ 43

Szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (12.-13. évfolyam) szakiskolát végzettek

számára _____________________________________________________________________ 45

Felnőttoktatás Esti munkarend __________________________________________________ 46 Szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (12-13 évfolyam) ____________________________ 46

3

Szakközépiskola közismereti képzés heti óraszámai _________________________________________ 47

Szakgimnázium 9 -12. évfolyam__________________________________________________ 48

2.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ___________________ 49

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ________ 50

2.5 A mindennapos testnevelés szervezése _________________________________________ 52

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasz-tás szabályai __________ 53

2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés ______________________ 54

2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei _______________________________________ 55

2.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja __________________ 55 Írásbeli feladatok értékelése ___________________________________________________________ 60 Személyes, szóbeli értékelés ___________________________________________________________ 62 A házi feladat feladásának elvei és korlátai ________________________________________________ 62 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ______________________ 63

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei _____________________ 64

2.11 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei _________________________________ 65 2.11.1 Egészségnevelés _______________________________________________________________ 65 2.11.2 Környezeti nevelés _____________________________________________________________ 65 2.11.3 Az egészség- és környezetnevelési elvek ____________________________________________ 66

2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ______________________________ 67

2.13 A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei _________ 69 A jutalmazás formái: _________________________________________________________________ 69 A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ___________________________________________ 69

2.14 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elve __________________________ 72 2.14.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek _______________________________________ 72 2.14.2 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek _______________ 73

3. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA ________________________________ 74

3.1 Jogszabályi környezet _______________________________________________________ 74

3.2 Elméleti és gyakorlati képzés _________________________________________________ 74 3.2.1. Elméleti képzés ________________________________________________________________ 74 3.2.2. Gyakorlati képzés ______________________________________________________________ 74

3.3 Felvétel rendje a szakképző évfolyamra ________________________________________ 75

3.4 Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei ____________________________ 75

3.5 Szakképző osztályok kialakításának elvei _______________________________________ 76

3.6 Szakképzési évfolyamok száma _______________________________________________ 77

3.7 A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények ________ 77

3.8 Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon _________________________________ 77 3.8.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: _______________________________ 77 3.8.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: _____________________________ 77

3.9 Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon ___________________ 78

3.10 Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj _________________________________________ 78

3.11 A tanulókra vonatkozó munkavédelmi szabályok _______________________________ 79

4

3.12 Felnőttoktatás ____________________________________________________________ 80 3.12.1 Az esti oktatás céljainak és feladatainak meghatározása: ________________________________ 80 3.12.2 A felnőttoktatásra való jelentkezés, illetve az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételei: 80

3.13 A szakképzés tartalma, óratervek _________________________________________ 82

SZAKKÉPZÉST ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM ____________________________________ 83

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉVFOLYAMAI __________________________________________ 84 ASZTALOS 34 543 02 _______________________________________________________________ 84 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03 __________________________________________ 86 HEGESZTŐ 34 521 06 _______________________________________________________________ 88 VILLANYSZERELŐ 34 522 04 ________________________________________________________ 91 ELADÓ 34 341 01 ___________________________________________________________________ 93 PÉK 34 541 05______________________________________________________________________ 95 KŐMŰVES 34 582 14 _______________________________________________________________ 97 FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 34 582 04 ____________________________________________ 99 PINCÉR 34 811 03 _________________________________________________________________ 101 SZAKÁCS 34 811 04. _______________________________________________________________ 103 CUKRÁSZ : 34 811 01 ______________________________________________________________ 105

SZAKGIMNÁZIUM SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMA ________________________________ 107 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ 54 811 01 ________________________________________________ 107 ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01 _____________________________________ 109 SPORTEDZŐ (A SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL) ____________________________________ 110 FODRÁSZ ________________________________________________________________________ 112

SZAKISKOLA ÓRATERVEK (SPEC.) __________________________________________ 114 KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés _______________________________________________ 114 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ 31 521 01 részszakképesítés ___________________ 115

FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKAREND _____________________________________ 116 HEGESZTŐ 34 521 06 _____________________________________________________________ 116 ÉPÜLET ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03 _______________________________________ 118 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 582 04____________________________________________ 120 CUKRÁSZ 34 811 01 _______________________________________________________________ 121 SZAKÁCS 34 811 04 _______________________________________________________________ 122 PINCÉR 34 811 03 _________________________________________________________________ 123 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 34 762 01 ________________________________________ 124 NŐI SZABÓ 34 542 06 ______________________________________________________________ 126 ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01 _____________________________________ 128 AUTÓSZERELŐ 54 525 02 __________________________________________________________ 129 FODRÁSZ 54 815 01 _______________________________________________________________ 130 GYAKORLÓ ÁPOLÓ 54 723 02 ____________________________________________________ 131 ÁPOLÓ 55 723 01 _________________________________________________________________ 133 GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ 54 723 01 _____________________________________________ 134 MENTŐÁPOLÓ 55 723 11 __________________________________________________________ 136 TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ 35 841 02 ______________________________________________ 137 AUTÓBUSZVEZETŐ 35 841 01 _____________________________________________________ 139

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb záró rendelkezések ___________________ 141

1.sz. melléklet ________________________________________________________________ 143

5

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Mindenekelőtt legfontosabb alapelvünk a jogszerű működés. Iskolánk a Nemzeti alaptanterv

és a Nemzeti Köznevelési Törvény, a szakképzési törvény, a felsőoktatási törvény és az

érvényes kerettantervben megfogalmazódó alapelveket vállalja.

Célunk:

a gyermekközpontú, demokratikus iskolamodell kialakítása, ahol tiszteletben tartjuk a

tanulók személyiségét, humánumra törekszünk, mindvégig szem előtt tartva a szakmaiság

elvét.

Kiemelt céljaink:

• korszerű, széles körű, a változásokra nyitott műveltség átadása diákjainknak

• alapkészségek, képességek, kompetenciák kialakítása

• stabil értéktudatra épülő erkölcsi tartás

• felkészítés az információs társadalom kihívásaira

• a saját állásfoglalás kialakítását, az önálló problémakezelést lehetővé tevő személyi

autonómia megteremtése

• a tanuló rendelkezzen a társas emberi élethez nélkülözhetetlen szokások és

magatartásmódok ismeretével, gyakorlatával. Tudjon a helyzethez illően viselkedni,

kommunikálni.

• a nemzetben való gondolkodás és cselekvés képessége, felelős állampolgárrá válás

• tanulni vágyó és tanulni tudó, munkában kitartó diákok nevelése.

• intézetünk vállalja a domináns szakmai és képzési célok megvalósítását az intézet által

felvállalt szakmákban.

• a tanulók érzelmének fejlesztése, mélyítése, gazdagítása: szeretet, gyengédség a

családtagok és embertársak iránt

A nevelőmunka feladatai:

• életkori sajátosságok figyelembevétele az oktató- nevelőmunkában

• tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben az igényességre való ösztönzés

• a diákok problémamegoldó, helyzetfelismerő képességeinek fejlesztése

• a kommunikációs készségek folyamatos fejlesztése mind anyanyelven, mind idegen

nyelven

• differenciált, egyéni képességeket figyelembevevő eljárások alkalmazása

• az információs társadalom elvárásainak megismertetése • Állampolgári aktivitás és a

hazafiság érzelemvilágának kialakítása

6

• a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök

együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

• a tanulás, az új ismeretek iránti igény kialakítása, az önálló tanulás, az önképzés

módjainak megismertetése,

• mobilizálható és konvertálható szaktudás elsajátíttatása,

• a szülőkkel való együttműködés, a szülők iskolai életbe való bevonása,

• széles módszertani skála kialakítása a tanulói készségek és képességek fejlesztésére,

• kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás

• a kiemelkedően jó képességű tanulók tehetséggondozása,

• hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, az esélyegyenlőség biztosítása,

• egészséges életmód kialakítása, környezetünk védelme.

• „Természet-sziget” Iskolakert projekt tevékenységei

Az alkalmazott eszközök, eljárások:

Közvetlen módszerek, melyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat

révén hat a tanulókra:

• szokások kialakításának módszerei: követelés, gyakorlás, ellenőrzés, segítségadás,

ösztönzés

• magatartást alakító módszerek: személyes példa; ösztönzés elismeréssel,

jutalmazással; nem kívánt viselkedés megakadályozása tiltással, ellenőrzéssel,

büntetéssel

• meggyőződés kialakításának módszerei: magyarázat; megbeszélés; önálló tanulói

munka és annak értékelése

Közvetett módszerek, melyek alkalmazásával a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül

érvényesül:

• szokások kialakításának módszerei: hagyományok kialakítása; a tanulói közösség

tevékenységének megszervezése; közös célok kitűzése

• magatartást alakító módszerek: követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a

közösségi életből; a nevelő részvétele a tanulói közösség munkájában

• meggyőződés kialakításának módszerei: a tanulói közösség önkormányzatának

megszervezése; viták szervezése; felvilágosítás

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Alapvető követelmény, hogy:

▪ A tanulók életkori sajátosságaiknak, adottságaiknak megfelelően iskolai és iskolán

kívüli tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

▪ A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, érzelmi, kommunikációs,

cselekvési képességeinek fejlesztéséhez.

▪ Az ismeretek feltárása, feldolgozása megalapozza a tanulók műveltségét,

eligazodásukat környezetükben, világképük kialakulását.

Feladatok:

7

▪ A tanulókat meg kell ismertetni az iskolai szokásokkal, szabályokkal. Ehhez

szükséges az együttműködési készség erősítése, a közös célok megvalósítása.

▪ A tanulóknak tisztelniük, becsülniük kell a család, az intézet, a társadalom értékeit.

▪ Szükséges a kellő önismeret kialakítása. Fejleszteni kell az empátia képességet.

▪ A konfliktuskezelő képesség fejlesztése. Tudatosítani kell a toleráns magatartás

szükségességét.

A személyiségformálás kelléke:

• Az esztétikus környezet. Törekednünk kell arra, hogy diákjainkban alakuljon ki a

szép iránti igény. Ennek érdekében a tantermeinket ízlésesen dekoráljuk és

környezetünket tisztán tartjuk.

• Művészeti alkotások megismerése (színház-, múzeum- és kiállítás látogatásokat

szervezésével).

• Alkalomhoz illő ízléses öltözködés.

A tanulók érzelemvilága fejlesztésének eszköze:

• az iskolai hagyományrendszer,

• az iskolai ünnepségeken való aktív részvétel,

• a szabadidő helyes eltöltésének biztosítása,

• versenyek szervezése,

• diák-önkormányzati programok összeállítása,

• osztályközösségen belüli ünnepségek

A személyiségfejlesztéshez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése:

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:

Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

E kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális

örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének tudatosítását,

a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és

kifejezésmód vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés,

műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a

kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Hon és népismeret

Célja: Iskolánk tanulói ismerjék meg hazánk, illetve a magyar nép kulturális örökségeit. A

megismerésen túlmenően gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a Magyar

Köztársaság megbecsüléséhez és a vele való azonosuláshoz vezetnek.

Oktatási- nevelési eljárások:

8

▪ A közösségi hagyomány minden embert összeköti a múlttal, segít a jelenben és

megalapozza a jövőt.

▪ Először saját nemzeti értékeinket kell megismerni, azután az egyetemes értékeket. A

tanulóknak meg kell érteniük a kettő közötti kölcsönhatást.

▪ A hon- és népismereti anyagnak elő kell segítenie olyan magatartás kialakítását, amely

népünk kultúrájának megbecsüléséhez vezet.

▪ A tananyagok elsajátítása folyamán ki kell alakuljon a tanulóban a etnikumok ás

nemzetiségek, más országokban élő népek ismerete, megbecsülése.

▪ Ezen ismeretanyagoknak alapvető szerepet kell játszaniuk iskolánk tanulóinak etikai,

esztétikai, érzelmi, értelmi nevelésében, a társadalomba való beilleszkedésben.

Feladatok:

A tanulók ismerjék meg:

▪ lakóhelyük és Dombóvár illetve a kistérség, valamint Tolna megye gazdasági

tevékenységét meghatározó tényezőket,

▪ környezetük és az ország gazdaságának főbb vonásait,

▪ a családi munkamegosztást,

▪ a lakóhelyük és Szeghalom város önkormányzatát, a helyi társadalmi szervezeteket.

A társadalmi környezeten túl a tanulók ismerjék:

▪ lakóhelyük történetének, fejlődésének jelentősebb időszakait.

▪ Meg kell ismertetni velük Tolna megye, Dombóvár és a járáshoz tartozó települések

történetét

▪ Ismerjék az iskolaalapító Herceg Esterházy Miklós életét,

▪ Tudják az iskola történetét

▪ Ismerjék Tolna megye és Dombóvár nevezetes személyiségeit.

▪ A lakóhely természeti adottságait.

▪ Védjék és becsüljék a természetet.

▪ Ismerjék a környezetet károsító szennyező anyagokat saját környezetükben.

Kapcsolódás Európához, a nagyvilághoz:

Célunk: Meg kell a tanulókkal ismertetni azt, hogy napjaink gazdasági, politikai, kulturális

életét az integráció és a differenciálódás jellemzi. A XXI. században olyan problémákkal

kerülünk szembe, amelyeknek megoldása nemzetközi összefogást kíván.

Ezek alapján tudni kell, hogy:

▪ Az oktatásban a globális és helyi ismeretanyag egyensúlyát biztosítani kell.

▪ Napjainkban jellemző az országok egymásra utaltsága.

▪ Különösen jelentős az európai identitásra nevelés.

▪ Európához és a világhoz való csatlakozásunk akkor lesz sikeres, ha nem feledkezünk

meg saját értékeinkről, arról, hogy Magyarország milyen eredményekkel járult hozzá

az európai fejlődéshez.

▪ Nyitottnak kell lenni más népek, kultúrák iránt, elvetve más népeket becsmérlő

magatartást.

Feladatok:

A tanulók ismerjék életkoruknak és képzési formáik követelményeinek megfelelően:

▪ A földrészek történelmét és földrajzát, különös tekintettel Európára.

▪ A napjainkban végbemenő gazdasági, politikai folyamatokat.

▪ A legfontosabb globális problémákat (gazdasági világválság, ökológiai válság,

környezetszennyezés, helyi háborúk, terrorizmus, élelmezési problémák

népességrobbanás, energiaválság, járványok, betegségek, drog, stb.) okait.

▪ Az európai országok összefogásának okait, előnyeit.

9

▪ A legfontosabb nemzetközi szervezetek (ENSZ, UNESCO, Európai Unió)

létrejöttének történetét és szervezeti felépítését, hazánk részvételét e szervezetekben.

Különös tekintettel ismerjék azt, hogy:

▪ Mivel járult hozzá hazánk az európai, illetve a világkultúra gyarapításához.

▪ Azokat a magyar történelmi eseményeket, amelyek segítették Európa társadalmi

fejlődését.

▪ Azokat a nagy történelmi személyiségeinket, akik az európai történelem élvonalába

tartoztak.

▪ Világhírű tudósainkat, művészeinket.

▪ Tolna megye külföldi (Európa és más országok) kapcsolatait gazdasági, kulturális

téren egyaránt.

▪ Tovább kell fejleszteni iskolánk nemzetközi kapcsolatait Ausztriával, Angliával,

illetve Szlovákia, Felvidék, Erdély, Kárpátalja

Munkaerőpiaci kompetenciák:

Szociális és állampolgári kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés

feltétele, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, amely felöleli a magatartás minden

olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és

szakmai életben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját

fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek

ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében

elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok

megértése. Az állampolgári kompetencia képessé teszi a tanulót a konfliktusok kezelésére és a

közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az

állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapszik. Magában

foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő

eseményeinek és tendenciáinak ismeretét.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tud a tanuló

kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, beszélgető

partnereiben bizalmat képes kelteni, viselkedése empatikus. Képes a stressz és frusztráció

kezelésére, fogékony a változások iránt, együttműködő és magabiztos.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben

abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek

megragadására.

E kompetencia alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre

a gazdasági tevékenységek során van szükség. A szükséges ismeretek egyrészt az egyén

személyes, szakmai és /vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások

felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz

világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a

vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés,

delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és

vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

10

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Bevezetés

Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és egészség védelme. Az

egészség, mint a társadalmi lét és pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték,

amelynek védelme minden pedagógusnak-szaktárgyi képzettségre való tekintet nélkül-

mindennapos nevelői feladat. Hasonló nevelési alapérték, az egészségvédelem, az egészséges

életmódra nevelés, pedagógiai nyelven egészségnevelés. A WHO 1948-as alkotmánya szerint

az egészség a testi, lelki, szociális jólét állapota, egy folyamat, melyben a társadalom egészére

vonatkozóan rövid és bosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. Az egészséges

életmódon biológiai-mentális-szociális jólétet, biztonságot értünk.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

▪ minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét;

▪ együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, jegyzők, rendőrség, szülők, diákok között az iskola egészséges

környezete érdekében;

▪ kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő

hasznos eltöltésének;

▪ oktatási-nevelési gyakorlatában tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és

méltóságát;

▪ az egészséges életmódra nevelés nem csupán a betegségek megelőzését jelenti, hanem

a harmonikus életet is;

▪ a harmonikus életet megalapozó szokások a tanulók cselekvő részvételével alakítható

ki.

1.3.1 Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés feladatai, módszere:

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika

kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségnevelés olyan, változatos

kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége,

amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életképességeket bővíti az egyén és a

környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés

egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának, mint a szocializáció kitüntetett

színterének a primer prevencióban van jelentős szerepe. A gyermekekre, fiatalokra gyakorolt

hatása többrétegű komplex kommunikáció, ezáltal mód nyílik — az egészségfejlesztés

formáinak - az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás,

a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat kialakítása, az

egészségkárosító magatartásformák elkerülése-megvalósítása. Az iskola feladata a testi-, lelki

nevelés, feladata a testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges Fiatalok nevelése;

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítsége. Továbbá az

egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és előrevivő életvitel szokásrendszerének

kiépítése, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek,

attitűdök elsajátítása, kialakítása.

11

1.3.2 Az egészségnevelés iskolai területei

Helyzetelemzés

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás életkori sajátosságokhoz illeszkedő

szempontjait beépítjük a helyi tantervbe. A következő témákat valósítjuk meg:

szociális tényezők

▪ anyagi biztonság

▪ egészségügyi ellátás

▪ családvédelem

▪ egyéni és társadalmi felelősség

▪ szociális biztonság

Biológiai tényezők

táplálkozás

▪ az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe;

▪ rendszeresség és a tudatosság;

▪ káros és kóros táplálkozási szokások

mozgás

▪ az egészséges testtartás;

▪ a mozgás fontossága;

▪ rendszeres testedzés;

▪ mozogjunk egészségünk érdekében

testápolás

▪ ápolt külső

▪ szexualitás

▪ barátság;

▪ párkapcsolat;

▪ a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében;

▪ a rizikóvállalás és határai;

Mentális tényezők

▪ önmagunk és egészségi állapotunk ismerete;

▪ az egészséges pszichológiai kultúra;

▪ az embertársakhoz fűződő kapcsolat;

▪ az énkép alakulása;

▪ serdülőkori konfliktusok;

▪ szocializáció folyamatának zavarai;

▪ személyiségfejlődés;

▪ társadalmi státusz és a hozzá kapcsolódó „szerepek‖;

▪ viselkedésmódok

Egyéb tényezők

▪ értékek ismerete;

▪ a tanulás és a tanítás technikái;

12

▪ az idővel való gazdálkodás szerepe;

▪ a szenvedélybetegségek elkerülése;

▪ alkohol

▪ dohányzás

▪ játékszenvedély

▪ drogok

▪ a tanulási környezet alakítása;

▪ a természethez való viszony;

▪ az egészséges környezet jelentősége

Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

tanórai foglalkozások

▪ szaktárgyi órák témafeldolgozása (ismeretátadás, interaktív gyakorlatok,

esetelemzések)

▪ osztályfőnöki, biológia, kémia órák

tanórán kívüli foglalkozások

▪ délutáni szabadidős foglalkozás

▪ kollégiumi foglakozás

▪ sportprogramok

▪ felvilágosító előadások

▪ egészségnap

tájékoztató fórumok

▪ szülői értekezlet

▪ osztályszülői értekezleten fórum

▪ szakmai tanácskozások, tréningek (tanároknak és diákoknak)

iskolán kívüli rendezvények

▪ kortárssegítő képzés

▪ más szervezetek által meghirdetett programokon való részvétel (KEF)

A program megvalósításának módszerei

▪ egymásra épülő rendezvények (iskolán belül-tanárok, diákok, szülők részvételével)

▪ egészségfejlesztés szemléletének alakítása meghívott szakember segítségével

▪ tegyük szebbé közvetlen környezetünket-versenyek szervezése

▪ részvétel egészségfejlesztési továbbképzésen

▪ célok megvalósulásának értékelése

▪ egészségfejlesztő testmozgás folyamatos megvalósítása

Erőforrás a program megvalósításához

▪ humán: iskolaorvos, védőnő, testnevelő, diákönkormányzatot segítő pedagógus,

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

▪ anyagi: iskolai költségvetés, alapítványok (iskolai), pályázatok

13

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4.1 Osztályszintű közösségfejlesztő feladatok:

Tanórán: az osztályfőnöki és a tantárgyi órákon a pedagógusnak személyes példamutatás

alapján kell a diákban kialakítani a megfelelő normát a közösségi magatartásokról, formákról.

Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a továbbiakban hogyan tud a közösségi

kihívásoknak megfelelni. Tanórán kívül: diákjaink az iskolában szabadidős tevékenység közül

választhatnak. Itt elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el.

Osztály szintű tevékenységek, formák:

▪ tanulmányi kirándulások,

▪ rendezvények (osztályfőnöki órai megemlékezések),

▪ osztálytermek otthonossá tétele,

▪ kommunikációs foglalkozások.

▪ „Természet-sziget” Iskolakert projekt megvalósulása

Osztálykirándulások:

A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek

befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-

megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni

érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken

kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Nem

elhanyagolható személyiség- és közösségfejlesztő hatása sem.

A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az

osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, szállás, étkezés, belépők) a tanulók

fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél

1.4.2 Iskolai szintű közösségfejlesztő feladatai:

Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén

intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A

hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk

hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események

megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

Nemzeti Összetartozás Napja

Az Országgyűlés 18/2019. (VI. 18.) OGY határozata alapján 2020 a nemzeti

összetartozás éve lesz.

1. Az Országgyűlés az Alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi

Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok

fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára

emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és

14

lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni

magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett

határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit, a 2020. évet a nemzeti

összetartozás évének nyilvánítja.

2. Az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza az anyaországban, a Kárpát-medencében

és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések

szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a

magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését

és védelmét.

Ennek tudatában, és ennek erősítése érdekében a Nemzeti Összetartozás Napját az

intézményünk az iskolai hagyományteremtő rendezvényei közé emeli a Pedagógiai

Programjába.

Iskola szintű tevékenységek, formák:

▪ Minden iskolai ünnepség; megemlékezés,

▪ Esterházy diáknapok,

▪ Mikulás kupa

▪ Történelmi vetélkedő

▪ Szavaló verseny

▪ Kővári Tamás Emléktorna

▪ Intercisa kézilabda-kupa

▪ Szecskaavató

▪ Szalagtűző

▪ Ökonap és Iskolakerti termésünnep

▪ Zöldnap

▪ Karácsonyi köszöntő műsor

▪ Pedagógus napi köszöntő, közösségépítő kirándulás

▪ Iskolarádió, iskola újság

▪ Külföldi cserekapcsolatok, (pályáztok útján)

▪ Diákönkormányzat (érdekképviselet, képzés, véleménynyilvánítás, diákközgyűlés,

panaszkezelés, rendezvények szervezése).

▪ Honvédelmi szakkör

Az iskola tanulóinak ünnepi viselete

▪ Lányoknak: fehér blúz, sötét alj,

▪ Fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, zakó

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzatok a 2011.évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény, illetve a 20/2012

(VIII.31) EMMI rendelet alapján működnek.

Osztályképviselők megbízása - feladata: az osztály érdekeinek képviselete, a megbízók

tájékoztatása

15

Osztályképviselők által megválasztott diáktanács elnök- feladata: az osztályképviselők

irányítása, rendszeres tájékoztatása, a segítő tanár munkájának segítése, bizonyos

rendezvényeken a szervezési feladatok ellátása.

▪ A diákönkormányzat évente újra választandó

▪ Októberben kerül rá sor.

▪ Az osztályképviselők megválasztják a diáktanács elnökét, jelenleg egy tanuló látja el

ezt a feladatot.

▪ Éves munkaterv készítése,elfogadása

▪ Házirend véleményezése

▪ Diákgyűlés szervezése, ahol az iskolát érintő kérdésekről hall a diákság tájékoztatót

▪ Havonta egyszer ülésezik a diáktanács, ahol tájékoztatót hallanak az aktuális

témákból.

▪ A rendelkezésre álló anyagi javak közös elosztása és felhasználása

▪ Év végi beszámoló készítése.

A segítő tanár feladata:

▪ A diákönkormányzat és a tantestület közötti rendszeres kapcsolattartás.

▪ A diáktanács munkájának kidolgozása, s abban aktív részvétele.

▪ Pozitív magatartás elősegítése.

▪ Problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységeknél a legfontosabb célok:

▪ A személyiségfejlődés elősegítése

▪ Pihenés, regenerálódás biztosítása

▪ A hangos szórakozás (sport , játék ,”bulik”)biztosítása

▪ A művelődés biztosítása

Mindehhez kapcsolódnia kell az élményeknek, az érzelmi élet fejlesztésének és a társas

kapcsolatok alakításának.

A szabadidős tevékenységben a prioritásként elfogadott értékek- „ A legfőbb érték az ember

”és ”A tudás, mint érték”- komplex módon jelentkezik a többi középpontba helyezett értékkel

együtt, a hatékonyságot éppen a komplexitás segíti.

Mindenekelőtt a sokoldalú ”széleskörű” ismeretszerzés, tapasztalatszerzés lehetőségein, útjain

keresztül egyén és közösség számára önfejlesztő hatású.

A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi-lelki és szellemi egészséget,

az akaratot, a jellemet, a cselekvési képességeket, az erkölcsi arculatot, a művelt magatartást,

a kulturált viselkedést, az értékeket, az emberi érintkezési formákat, a közösségi és társadalmi

tudatot, a nemzeti tudatot.

▪ Az igényes szabadidő kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki.

▪ Fejleszti a személyközi kapcsolatokat a különböző nemű , adottságú, eltérő képességű

fiatalok között a pozitív irányú kötődéseket.

▪ Jelentősen hozzájárul a társadalmi beilleszkedési zavarok csökkenéséhez, a

szocializációs folyamatok tudatosabb vezérléséhez.

Tudomásul kell vennünk, hogy feltételrendszerünk megteremtésének határt szabnak:

▪ a helyi pénzügyi lehetőségek

16

▪ hogy diákjaink nagy része bejáró tanuló

▪ hogy a tanulóink családjának nagy része anyagi gondokkal küzd

Cél: A szabadidős tevékenységgel kössük le jó irányba a tanulók energiáját és tanítsuk

meg őket a szabadidő sokszínű, igényes és hasznos eltöltésére. Közösségi tudat erősítése, az

érzelmi élet gazdagítása.

Feladat:

▪ Alapvető kultúrtechnikák elsajátíttatása, a kommunikáció fejlesztése

▪ Biztosított legyen a szabad választás és oldja a napi feszültséget

▪ Elégítsük ki az egyéni érdeklődést, segítsük a tehetségek fejlődését: szakkörök,

sportkörök működtetése, versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése

▪ A szülők körében a gyermekek szabadidős tevékenysége iránti felelősség ébrentartása

1.4.5 A pályázatos tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

Az intézmény előzetes, sikeres pályázati projektjeit megismerve:

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0089

TÁMOP-2.2.5A-12/1-2012-0038

TÁMOP-3.3.10-B-12-2013-0030

TÁMOP-3.1.4.-C-14-2015-0402

KKETTKK-56P-04-0265

EFOP-1.8.5-17-2017-00171

EFOP-3.1.9-17-2017-00015

EFOP-3.1.10-17-2017-00021

GINOP-6.2.3-17-2017-00038

ezek tapasztalataiból adódóan beemelésre kerültek, „jógyakorlatok”, kiemelkedő nevelési

elemek az iskola Pedagógiai Programjában.

A PP elsősorban azokat tartalmazza, amelyek az iskola környezetéből adódóan meghatározó –

a megyében a szakképző intézmények közül legnagyobb mértékű a hátrányos helyzetű

tanulók száma- és a fejlesztő tevékenységéhez, felzárkóztatásához, lemorzsolódásuk

csökkentéséhez hozzájárultak.

A most zajló pályázati projekt –EFOP-3.1.10-17-00021- a következő elemekkel gazdagíthatja

a PP-ét, és teheti jobbá a pedagógiai eredményességet.

Javaslatok a Pedagógiai Programba való beépítésre:

• A szülői kapcsolatok kiszélesítéséhez, megerősítéséhez a „Szülők Iskolája”

programelem.

17

• A tanulók önismeretének fejlesztéséhez, önbizalmuk megerősítéséhez, lelki

problémáik megoldásához rendkívül jól működő csoportos foglalkozások tovább

folytatása, osztályfőnöki órákon, valamint a „Ismerem-e önmagamat?”, „Tini-

panasz”.

• A szakképzésre való felkészülés, pályaalkalmasság területén, majd az

elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében a nyílt napokon túl, havi rendszerességgel

tájékoztató elbeszélgetések. A most nagyon jól működő partneri kapcsolatok –

munkaügy, kormányhivatal, családsegítő- elmélyítése érdekében.

• A továbbtanulást támogató tevékenységek, pályaorientációs programok

továbbfejlesztése.

• A hálózatosodás megőrzése, kiszélesítése. Az intézmények közötti szakmai-

módszertani eszmecserék felpezsdítették a projekt alatt a pedagógiai munkát. Jót tett

az intézményi kapcsolattartásnak.

• Modellértékű programok továbbfejlesztése –Családi Napok

Egyben az együttműködések megerősítése. Az intézményen kívüli partneri

kapcsolatok erősítése, a helyi és településen kívüli kapcsolati hálószélesítése

(pl. szakmai, tanulmányi, közösségi, sport és kulturális rendezvények,

szervezése és lebonyolítása); együttműködések kialakítása és fejlesztése az

egészségügyi, a szociális, (szakiskola esetében munkaerő-piaci)

intézményrendszerrel.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók szüleinek bevonása,

aktív részvételének ösztönzése, velük partneri kapcsolat kialakítása, közösségi rendezvények

szervezése.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

• a tanítási órákra való felkészülés,

• a tanulók dolgozatainak javítása,

• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

• érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolításában való részvétel

• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

18

• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában való részvétel

• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az

igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe

véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

• Szülői értekezletet tart.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló, napló vezetése,

ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,

továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

19

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

• Meghatározza mely tanulók kapnak év végén jutalom könyveket

• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás a személyiségben lévő adottság, különleges képesség

személyiségfejlesztési folyamatba illeszkedő, ugyanakkor differenciált és hatványozott

kibontása, melynek iskolai gyakorlata igen sokszínű. Végrehajtható a tanórákon differenciált

foglalkozások, új pedagógiai módszerek alkalmazásával vagy tanórán kívüli tevékenységek

formájában.

Tanórai tehetséggondozás

A szakközép iskolai képzés kiemelt tantárgyait emelt óraszámban és csoportbontásban

oktatjuk. A közvetlenebb, aktívabb forma a hatékonyabb munka alapja – egyéni tempót, a

differenciált oktatás lehetőségét kínálja.

Tanórán kívüli tevékenységek

A tömegoktatás mellett a tehetségek kiválasztását és velük való foglalkozást minél több

területet felölelő a kötelező tanórán kívüli foglalkozások beiktatásával lehet elképzelni.

A tanórán kívüli munka egyik színtere a szakköri foglalkozás. Ezek a foglalkozások tanulói

igények alapján szerveződnek és a szaktanár által összeállított tematika alapján dolgoznak.

Elsősorban a szakiskolában az úgynevezett SZKTV versenyre való felkészítés történik

egyénileg, szakköri formában.

A tanórán kívüli tehetséggondozás másik nagy színtere a versenyeztetés. A verseny lényege a

megmérettetés. Az egészséges versenyszellem mindig a teljesítmények motorjaként szolgált,

itt érvényesülhet leginkább az egyéni szándék, ambíció. A versenyekre való felkészülés

keretei között nyílik mód a felfedező/felfedeztető tanulás új technikáinak alkalmazására, a

projekt-módszer bevezetésére, a tevékenységalapú tanulás megvalósítására.

A felkészítés a tanulmányi versenyekre függ a tantárgy sajátosságaitól, legtöbb esetben

egyéni, személyre szóló projektmunkában történik, különösen az OSZTV, SZKT keretében

induló versenyzők esetében. Ennek munkaformáit az egyes munkaközösségek alakítják ki

hagyományaiktól, szándékuktól függően, az egyes versenyterveket a munkaközösségi

munkatervek tartalmazzák. Az egyéni felkészülési terv elkészítése az érintett szaktanár

kompetenciája. A munkaformák változatosak.

Emelt szintű érettségire felkészítés

20

A kötelező és választható érettségi tárgyakból a diákok igényei alapján, legalább 5 diák

jelentkezése esetén indítunk középszintű, illetve emelt szintű érettségi vizsgára előkészítő

képzést a 11-12. évfolyamon. A 11. évfolyamra járó tanulók április 20-ig adják le a.12.

évfolyamra választott fakultatív tantárgyak listáját, annak feltüntetésével, hogy középszintű

vagy emeltszintű érettségi vizsgára kíván felkészülni. A választott tantárgyakat módosítani

csak a következő tanév végén igazgatói engedéllyel lehet

A kötelező érettségi tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból iskolánk

megszervezi kellő számú érdeklődő esetén az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő képzést

(az idegen nyelvek közül angolból és németből).

Választható érettségi tantárgyak

A fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés, idegen nyelv (angol, német,)

szakmai alapozó tárgyak közül lehet választani a kötelező érettségi tárgyak mellé legalább

egyet. A legtöbb tantárgy esetében több csoport indításának is adottak a feltételei,

amennyiben a jelentkezők száma ezt indokolja.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Differenciált óraszervezéssel, korrepetálásokkal segítjük a döntően környezeti ártalom miatt

fellépő tanulási gyengeség leküzdését, ahol átmeneti következmény az elvárható tanulási

eredményességtől való eltérés. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT–ban

meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók

lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális igényeikhez igazodva elsősorban a következő elvek

szerint kell a munkát megszervezni:

• A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre

szükség van;

• Szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények

kialakítása és teljesítése;

• Az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat,

elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást, melynek értelmében:

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és

szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,

képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény

kifejezi:

• a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes

körű módosulását,

• az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését,

fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

21

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé.

Ebben a munkában a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta

kompetenciája:

• a programok, programcsomagok összeállítása,

• a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

• közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő

habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a

konzultációban.

1.6.3 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának koncepciója, fejlesztésének

céljai, feladatai, tartalmai, tevékenységei

A fejlesztés céljai:

• A társadalmi, iskolai integráció biztosítása, a tanulók szocializációjának elősegítése.

• Az egyéni tanulási utak megtervezésének segítése.

• A továbbtanulásra, pályaválasztásra történő felkészítés.

• A lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés.

A fejlesztés feladatai:

A fejlesztés feltételeinek megteremtése:

• Személyi feltételek: tanulásban akadályozottak pedagógiája, valamint oligofrén

gyógypedagógia szakos gyógypedagógus tanárok alkalmazása. Kapcsolattartás a

Szakértői Bizottságokkal, Nevelési Tanácsadókkal, külső szaktanácsadókkal,

logopédussal, szakemberekkel, akik esetenként segítik a munkánkat.

• Tárgyi feltételek: fejlesztő terem, szakkönyvek, fejlesztő könyvek, CD-k és játékok,

informatikai eszközök.

A fejlesztés előzetes feladatai:

• Az iskolánkba érkező SNI-s tanulók szakértői véleményét Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készíti el. Már beiratkozáskor, illetve a

tanév elején összegyűjtjük ezeket a szakvéleményeket. Az ezekben leírtakat az

osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal közösen áttanulmányozzuk, és ezek alapján

határozzuk meg további feladatainkat.

• Néhány általános iskola fejlesztőpedagógusával folyamatos kapcsolatban állunk, ők

már a nyolcadik osztályosok jelentkezési lapjával együtt elküldik a tanulójuk szakértői

papírját.

• Az osztálylétszámok kialakításánál figyelembe vesszük az oda jelentkező

SNI-s tanulók létszámát. {2011. évi CXC. tv.66.§ (7)}

• Az iskola gyógypedagógusa egy kimutatást készít az intézményünkbe járó sajátos

nevelési igényű tanulókról, a Szakértői Bizottságoktól intézménykijelölést, valamint

szükség szerint kontrollvizsgálatot igényel számukra.

22

A fejlesztés további feladatai, tartalmai, tevékenységei:

• Igyekszünk fokozatosan elérni, hogy az iskolánkba érkező SNI-s tanulók elfogadó

légkörben, toleráns környezetben, sikerélményekhez jutva, pozitívumaikat

megerősítve tanuljanak.

• Törekszünk arra, hogy a tanárok, oktatók munkájában lehetőség szerint megvalósuljon

a differenciált, személyre szabott oktatás, nevelés, pedagógusaink nyitottak és

empatikusak, toleránsak legyenek.

• A tanév elején az iskola igazgatója elkészíti az SNI-s tanulók számára a felmentési

határozatokat a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően {2011. évi CXC.

tv.56.§ (1.)}, melyek bejegyzésre kerülnek az osztálynaplókba és a törzslapokba. Az

osztályban oktató tanárok ezeket figyelembe véve, az SNI-s diákokra odafigyelve

nevelnek, oktatnak.

• Azoknak az SNI-s tanulóknak az esetében, akiknél a szakértői vélemény ezt javasolja,

ott a tanárok a tantárgyi követelményeket is differenciálják a lehetőségekhez mérten.

• Az iskolánkban tanító pedagógusok alkalmazzák a differenciált, a tanulók

képességhiányához alkalmazkodó tanulásszervezési módszereket (pl. a kooperatív

technikát), oktatási módokat. Több kolléga vett részt szakmai továbbképzésen a

kooperatív tanulással kapcsolatban. Ehhez konkrét ötletek, tantárgyankénti és

műveltségterületenkénti óraterv minták találhatóak a „Tantorony; Komód; Szakma

módszertár; Iskolai jó gyakorlatok gyűjteménye; Fejlesztő feladatok I-II” módszertani

segédanyagokban az iskolánk munkaszobájában.

• Tanáraink alkalmazzák a projekt módszert, egy-egy témahét megtartását, és használják

az IKT eszközöket, interaktív táblát. Minden munkaközösség rendelkezik egy vagy

több laptoppal és projektorral. A négy informatika termünk számítógépekkel jól

felszerelt. Minden tanteremben található fehértábla, több teremben interaktív tábla, így

a tárgyi feltételek biztosítottak.

• A tanítási órákon a tanulók ismeretelsajátítását nagymértékben segítik a pedagógusok

azzal, hogy számukra közérthetőbben, és szemléletesen mutatják be az

ismeretanyagot. Szintén ezt segíti, hogy a tanárok a tanulókat aktívan bevonják az

ismeretszerzésbe, hogy a diákok számára tevékeny, tapasztalatszerzésen alapuló,

minél több érzékszervre ható ismeretszerzést biztosítanak. Mindezeket fokozottan

alkalmazzák az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében is.

• A tanulók számára olyan tanulási technikákat tanítanak meg (tanárok és a

gyógypedagógusok), amivel könnyebben tudnak ismereteket elsajátítani.

• Az ismeretelsajátítást követően a tanulók képességhiányához igazodó számonkérési

formákat alkalmaznak:

o Dolgozatírás, felelés, vizsgák alkalmával többletidőt biztosítanak.

o Amelyik tanulónál az írás okoz nehézséget, számára biztosítják a szóbeli

felelés lehetőségét. Akinél a beszéd nehezített, számára igényei szerint,

előnyösebb, írásbeli módszereket alkalmaznak.

o Dysgraphyás tanulók esetében, ha a diák igényli, és lehetőség van rá a

pedagógus biztosítja a segédeszközök használatát (pl. számítógép, laptop,

számológép).

A rehabilitációs fejlesztés feladatai, és a fejlesztést végző gyógypedagógus feladatai

23

• A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben

a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni {2011. évi CXC. tv.

27.§ (8)}.

• A SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának

megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön

attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították {2011. évi CXC. tv.47.§

(1)}.

• A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői

véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

• Az SNI-s tanulók fejlesztésével foglalkozó gyógypedagógusra nagy feladat hárul, ő az

összekötő kapocs a tanulók, tanárok, szülők, szakértői bizottság és egyéb fórumok

között. Az ő feladata, hogy az SNI-s tanulók érdekeit képviselje és a rendelkezésére

álló lehetőségekkel segítse őket.

• Kapcsolattartás a tanárok és gyógypedagógusok között:

• Az SNI-s tanulókkal kapcsolatos tudnivalókat, információkat, a diákok

képességzavarának jellemzőit, az ebből adódó feladatokat, teendőket, módszereket,

eredményeket, nehézségeket közösen megbeszéli a gyógypedagógus és a tanárok.

Közös megoldást keresnek a nehézségekre, a diákok fejlődésének elősegítésére.

• Kapcsolattartás az iskola és a szakértői bizottságok, nevelési tanácsadó között.

• A gyógypedagógus részletes adminisztrációt vezet az iskolában tanuló SNI-s

diákokról.

• A szakértői bizottságoktól megkéri a tanulók számára az iskolakijelölést tartalmazó

dokumentumot.

• Nyilvántartja a kontrollvizsgálatok időpontját, és ennek tükrében megszervezi a

szakértői bizottsággal együttműködve a tanulók kontrollvizsgálatát.

• Gondoskodik arról, hogy a szakértői bizottság javaslata alapján készült felmentési

határozatokat a tanulók megkapják, és annak tartalma bekerüljön az osztálynaplókba.

• A gyógypedagógus megkéri a szakértői bizottságtól az érettségi- és szakmai vizsgákra

vonatkozó javaslat záradékot, segíti az erre vonatkozó felmentési határozatok

létrejöttét. Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a

tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat

{2011. évi CXC. tv. 56.§ (2)}.

• A lehetőségekhez mérten segítséget nyújt abban, hogy az iskola és a szakértői

bizottságok minél aktívabban, hatékonyabban, folyamatosan működjenek együtt a

tanulók érdekeinek megfelelően.

A rehabilitációs célú foglalkozások sérülés specifikus feladatai

• A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységet végez az SNI-s tanulókkal

való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs,

rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, – ennek során támaszkodik a

tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

• A rehabilitációs célú foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden

tanulónál sérülésétől függően a sérült képességek javuljanak, eredeti

egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba visszakerüljenek. Ezt sajátos

24

eszközökkel és módszerekkel, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodva

valósítja meg.

• A tanév kezdetekor a tanulók megismerése, tanulási akadályozottságuk, vagy

részképesség zavaruk mértékének és jellemzőinek feltérképezése történik.

• Ezután a gyógypedagógus áttanulmányozza a tanulókról készített Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiállított

szakértői véleményeket.

• A szakértői bizottság által megjelölt fejlesztendő területeket alapul véve,

valamennyi tanuló esetében egyéni sajátosságaikhoz és fejlődési ütemükhöz

igazodó egyéni fejlesztési tervet készít, amely alapján szervezi a rehabilitációs

foglalkozásokat.

• A tanulók maximum nyolcfős csoportokban vesznek részt rehabilitációs

foglalkozásokon, heti négy órában. A rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások

számának meghatározása a 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete alapján

(2013. szeptember 1-től lép hatályba), illetve a Közoktatási törvény 52§ 6.

bekezdésében foglaltak alapján történik: a tanuló annyi egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt,

amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez

szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az

évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka.

• A foglalkozások során az alapvető pszichikus funkciók, kognitív képességek

fejlesztése, javítása történik, ezen kívül tanulási technikák elsajátíttatása, és

tantárgyi segítségnyújtás.

• A gyógypedagógus a tanulók fejlesztéséről rehabilitációs naplót vezet.

Nyomon követi a tanulók fejlődését, és annak ismeretében határozza meg a

következő feladatokat.

• A rehabilitációs tevékenység kiemelt feladatai:

A megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

gondolkodás) fejlesztése, az akaratlagos cselekvés szabályozására való

képesség kialakítása.

A kiscsoportos foglalkozások feladatai:

- az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése,

- a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés

javítása,

- a rövid- és hosszú távú emlékezet, a bevésés, felidézés

fejlesztése,

- figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése,

- gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések

felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás

alakítása,

- motoros és orientációs képesség fejlesztése, térbeli és időbeli

tájékozódó képesség fejlesztése,

- emocionális és szociális képességek területén a tanulási

motivációk, motiválhatóság alakítása,

- társas kapcsolatok kialakításának képessége, önértékelés,

értékrend, tanulási viselkedés alakítása,

25

- kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs,

szóbeli közlés, grammatikai szerkezetek, szövegértés,

szövegalkotás, önkifejezés képességének fejlesztése.

A gyógypedagógus bármikor segítséget nyújt, ha ezt a szaktanár, vagy a tanuló igényli

(tanítási órákon, dolgozatíráskor, esetmegbeszéléskor).

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell a törvényben elismert jogaikat

biztosítani. Az iskolában a gyerek fejlődjön egészségesen és harmonikusan. Biztosított legyen

számára a szükséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődés, a társadalmi „jólét”. A hátrányos

és veszélyeztetett gyermek kapjon az iskolában és az iskola közvetítésével a gyermekvédelmi

intézményrendszer segítőitől támogatást az esélyegyenlőség biztosításához, a lemaradás

veszélyeinek csökkentéséhez és a kulturális különbségekből adódó egyenlőtlenségek

kiküszöböléséhez. Felnőtt korára önmaga és a nemzet számára legyen képes hasznos és

becsületes életet élni.

Tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy

veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. A családi

helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány, amely az iskolában csapódik le. Iskolánkban és

kollégiumunkban nagy gonddal kutatjuk a hátrányos helyzetű növendékeket, igyekszünk

hátrányaik csökkentésére, helyzetük javítására. Intézményünkben nem a gyermekvédelemre

specializált szakember, hanem tanár szakos kollegánk egyike vállalja föl ezt a tevékenységi

kört.

Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel.

Ide soroljuk azokat, akik a nehezen nevelhetőség, a deviancia egyes, általában enyhébb

jegyeit is magukon viselik.

Iskolánkban a szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat,

illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit,

jellemzőit találjuk meg. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek a

kollégiumban és az iskolában.

Két alapvető feladatot kell ellátnia az iskolának: egyrészt, megelőzni tanulóink testi, vagy

lelki károsodását, másrészt, a már bekövetkezett károsodásokat orvosolnia, megszüntetnie

kell. Tehát munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció. Bár ez a két

szakasz nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges,

legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk

nyújtani a negatív hatások ellen. Hogy ezt megtehessük, ismerni kell a szülőket, a családok

helyzetét, szélsőséges esetben helyzettanulmányozást kell végezni, hogy a hatékony

beavatkozás érdekében megismerjük a gyermek otthoni körülményeit.

A gyermekvédelemmel a gyermekvédelmi felelős és az iskolapszichológus mellett nagy

szerepet kapnak az osztályfőnökök, mint az osztályok legfőbb ismerői. A gyermekvédelmi

munka nem olyan látványos, mint amilyen látványos lehet a sport, vagy a kulturális munka,

26

de hasznosságát, fontosságát tekintve azonos, sőt gyakran meg is haladja azokét, hiszen itt

gyermekek, csoportok, családok támogatásáról, sőt megmentéséről lehet szó.

Intézményünk részt vett az alternatív vitarendező képzéseken. Ifjúságvédelmi felelősünk

feladata a tanulók konfliktusainak mediációs rendezése.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Egyik alapvető dolog, hogy felmérjük, feltérképezzük, felkutatjuk, azt, hogy ki tartozik a

hátrányos helyzetűek közé, ki milyen hátrányokat cipel magával. Itt nemcsak a szociális

hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyebet, amit jeleztünk. Aztán ki kell

alakítanunk a segítés taktikáját és stratégiáját.

Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen tanulónknak se kelljen anyagiak, vagy szociális helyzete

miatt szűkölködnie. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal

összefogva, a pályázati lehetőségeket figyelve, megoldani a helyzetet. Szociális segélyt adhat

az iskola, az Alapítvány, a tanuló lakóhelyi önkormányzata, segélyhez juttathatjuk a

növendéket egyéb alapítványok és pályázatok útján is. A műveltségi lemaradás, s a

tanulmányi motiváció hiányának a felszámolása mind a tehetséges, kreatív, mind a gyengébb

tanulók esetében tantestületünk feladata. Igen gyakori, hogy a szociális gondokra éppen a

műveltségbeli hiányosságok, az ambícióvesztés hívja fel a figyelmet.

A hátrányos helyzetű tanulók egy része veszélyeztetett is valamilyen téren, valamilyen

szinten. A hátrányos helyzet nem jelent automatikusan veszélyeztetettséget, de gyakran jár

együtt, illetve könnyebben lesz veszélyeztetett egy-egy hátrányos helyzetű tanuló.

Előfordult és előfordulhat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen a hátrányosság, a

rossz családi helyzet, vagy a drog "megkóstolása", kipróbálása miatt előfordulnak agresszív,

vagy depressziós tanulók, akik hajlamosak magukkal "vinni", sodorni egész csoportokat.

A gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel, az egészségvédőkkel, az orvossal, a

védőnővel, a nevelési tanácsadóval való folyamatos kapcsolat mellett oda kell figyelni

nemcsak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre, hanem intézményünk minden

tanulójára.

Intézményünk minden évben nagy sikerrel pályázik az ÚTRAVALÓ-MACIKA ösztöndíj

programra, mellyel szintén elősegítjük a szociális hátrányok leküzdését.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK)

keresztül érvényesíthetik jogaikat. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai

diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik Az iskolai

diákönkormányzat magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik.

Egyetértési jog illeti meg az iskolai ünnepélyek, hagyományok, a diákönkormányzat

működési feltételei és a tanulói jogviszony és kollégiumi tagsággal kapcsolatos kérdések

tekintetében.

Véleményezési jog:

27

• a Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át

érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

• Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály)

érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. a

tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

• a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

• az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat

véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint

alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a

meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt

nappal.

Döntési jog: (a nevelőtestület véleményének kikérésével)

• Sajátközösségi életének tervezésében, szervezésében.

• Saját működési szervezeti szabályának megalkotásáról.

• Saját tájékoztatási rendszerének megalkotásáról és működtetéséről.

• A működtetéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.

• Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a

tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat

megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről

információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő

problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a

következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:

Diákközgyűlés

A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a

diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat

28

vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az

intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a

tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban

sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

Infokommunikációs kapcsolattartás

A tanulók a rájuk vonatkozó érdemjegyeket, dicséreteket és elmarasztalásokat, valamint

hiányzásuk alakulását a digitális naplón keresztül kísérhetik figyelemmel.

Az iskola honlapjáról fontos, őket érintő információkat szerezhetnek, űrlapokat tölthetnek le,

információkhoz juthatnak a vizsgákról és más fontos eseményekről. Ugyancsak az iskolai

honlapon keresztül választhatják ki a következő hónap étlapjából az általuk választott

menüsort is.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely

okmány, valamint az E-naplóhoz való hozzáférés biztosítása. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit

csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles

magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb

bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban

(szülői értekezleten, fogadóórán) és írásban az ellenőrző könyvön keresztül írásban

tájékoztatják. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az

iskolai munkaterv tartalmazza. Az iskola életével kapcsolatos egyéb ügyekben a szülők az

iskolai hirdetőtábláról, intézményünk internetes oldaláról vagy a szülői szervezettől

értesülhetnek. A tájékoztatás egyéb részletei a szervezeti és működési szabályzatban

találhatók meg. A szülők a következő tanévre vonatkozó tankönyvekről, az osztályfőnök

segítségével, írásban értesítést kapnak a megelőző tanévben február elején, a véglegesített

tankönyvjegyzékről és a taneszközökről a megelőző tanév júniusában kapnak újabb írásbeli

tájékoztatást. A tankönyvterjesztés részleteit az iskolai tankönyvellátási szabályzat

tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg

vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőivel. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább

kéthavonta, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja. Az

osztályfőnököktől az osztályfőnöki órákon folyamatosan információkhoz juthatnak a tanulók.

Szükség esetén a nagyszünetben, iskolagyűlés keretében is történhet a tájékoztatás.

Szülői értekezlet

Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket

gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában

jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is

29

előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének

alakulásáról. Szülői értekezletet kezdő évfolyamokon szeptemberben is tartunk, felsőbb

évfolyamokon évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a

csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet

hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének

megtalálására.

Fogadóóra

Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,

magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat

adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő

négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat

évente legalább három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni

időpontban tartjuk.

A szülői munkaközösség:

Az összes szülő képviseletében csak a szülők többsége által választott munkaközösség járhat

el. SzMK maga határozza meg működési rendjét. Az SzMK-val az iskola igazgatója és az

osztályfőnöki munkaközösség vezetője tartja a kapcsolatot, és részükre a szükséges

tájékoztatást, információt kötelesek megadni.

A szülői szervezet rendelkezésére kell bocsátani:

• A pedagógiai programot

• A házirendet

• A vizsgaszabályzatot

• Az SzMSz-t

A SzMK feladata:

• A szülői jogok iskolai érvényesítésének elősegítése

• A szülők tájékoztatásának megszervezése pedagógiai kérdésekről és iskolai

• eseményekről

• Vélemények, javaslatok közvetítése az intézmény vezetője felé

• A szülők mozgósítása a nevelőmunka támogatására, a pályaválasztás és a

• gyermekvédelem jó megoldására

• Ezen felül társadalmi munkával segíthetik a nevelés feltételeinek fejlesztését

Az iskolaszék lehetővé teszi, hogy az intézmény működésében érintett közösségek képviselői

érdekeiket szervezett keretek között egyeztessék, képviselhessék .Az iskolaszék segítheti a

helyi társadalomhoz sok szállal kötődő intézményünk céljainak megvalósítását, jelentős

szerepet játszhat a pedagógiai programunk, a szolgáltatásaink elfogadtatásában. Mindezekkel

egyidőben lehetőséget nyújt az intézményhasználó és a fenntartó törekvéseinek

megjelenítésére, a társadalmi kontroll gyakorlására.

Az iskolaszék maga határozza meg működési rendjét, SzMSz-ét.

Iskolaszék

30

Az iskolában magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint, az iskolahasználók

érdekképviseletének biztosítása érdekében iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető

szerv.

Az iskolaszék létszáma: 7 fő ebből:

Fenntartói képviselő 1 fő

Szülői képviselő 3 fő

Nevelőtestületi képviselő 3 fő

Az iskolaszék munkáját 2 fő diákképviselő is segíti.

A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után, a szülői munkaközösség

iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg, egyszerű többséggel.

A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt

szavazással választja meg.

Ha az iskolaszék szülői, illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás

előkészítéséért az iskola igazgatója felelős.

Az iskolaszék saját ügyrendje alapján működik. Üléseit évente 2 alkalommal tartja, melyen az

iskola igazgatója is jelen van, akivel az iskolaszék közvetlenül tartja a kapcsolatot. Az

SZMSZ elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a magasabb jogszabály által meghatározott

kérdésekben.

1.8. 3 Az intézmény partnereivel való kapcsolattartási formák

A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és

működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskolaegészségügyi ellátást biztosító

szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való

kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség.

Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban

megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt:

• Szekszárdi Szakképzési Centrum – Tagintézmény-vezető

• Kamarák – Gyakorlati oktatásvezető

• Gyakorlati oktatóhelyek – Gyakorlati oktatásvezető

• Rendőrkapitányság – Ifjúságvédelmi felelős és a bűnmegelőzési tanácsadó

(iskolarendőr)

• Ökohálózat – Ökoiskola vezetője

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Alkalmassági és egészségügyi alkalmassági vizsga: azon szakmák esetében, amelyeknél az

SZVK előírja. Az alkalmasság vizsgálata szóbeli elbeszélgetés alapján történik.

A tanulmányok alatti vizsgák:

A vizsgaszabályzat célja:

31

Vizsgáztatás a tantárgyi tudás értékelési módja. Egyben lehetőség a vizsgázó számára, hogy

számot adjon egy nagyobb időszak alatt megszerzett tudásról, egy előre meghatározott

időpontban, előre ismertetett célok, követelmények alapján.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban

tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a

szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

A vizsgaszabályzat hatálya:

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra,

• különbözeti vizsgákra,

• javítóvizsgákra

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli részből állnak, követelményük megegyezik a

helyi tanterv kötelező tanórai foglalkozásainak elsajátítandó tananyagával.

Vizsgaidőszakok:

➢ javítóvizsga, pótlóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban,

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

▪ a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

▪ az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból

elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

➢ osztályozó vizsga: a tanév rendjében meghatározott két időszakban,

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

▪ felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

32

▪ engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi

követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt

tegyen eleget,

▪ az 20/2012(VIII:31)EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés b) pontjában

illetve a (7) bekezdés a pontjában meghatározott időnél többet

mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó

rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

➢ különbözeti vizsga: szervezhető adott tanévben,(szeptember- október), (januári

vizsgaidőszak) végéig.

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki

▪ tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri

felvételét,

▪ eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb

évfolyamra jelentkezik, illetve érettségi előkészítő csoporthoz bármilyen

okból később csatlakozik,

A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal.

A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki.

Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A

diák a vizsgák témaköreit írásban kapja a szaktanártól, javítóvizsga esetén júniusban, az

osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a diákot tájékoztatja az értékelés részleteiről.

A szóbeli vizsgák rendje:

A vizsgabizottság tagjainak száma 3 fő. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban

vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv

esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően

válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott

vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára

vizsgázó diákot a közvetlenül előtte vizsgázó diák a vizsga helyszínén köteles megvárni és

feleletét végighallgatni. A szóbeli vizsgák nyilvánosak, de a megtekintési szándékot

legkésőbb a vizsganap előtti munkanapon írásban jelezni kell az iskola igazgatóságán, és az

csak akkor engedélyezhető, ha azzal a vizsgázó is egyetért.

Az írásbeli vizsgák rendje:

A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az

iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb

munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak.

Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai:

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban

zajlanak.

A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az

alkalomhoz illő öltözékben. Javító- és pótlóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a

vizsga megkezdése előtt le kell adni.

33

A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem

beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a

dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók.

Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett

tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása:

A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk

ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel szóban értesíti az érintetteket.

A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és

aláírásával látja el.

Magántanulói vizsgaszabályzat:

A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011

CXC. Törvény, illetve a 20/2012 (VIII.31.)a nevelési-oktatási intézmények működéséről

szóló EMMI rendelet tartalmazza.

Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, a szülő írásbeli

kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához. A bejelentést követő három napon belül az

igazgató beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a

tanulónak.

Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként

tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel.

A magántanulók vizsgaszabályzata:

• A magántanulók a magántanulói határozatban foglaltak szerint kötelesek a tantestület

által meghatározott tárgyakból az iskola által kijelölt időpontban vizsgát tenni.

• Az időpontokat az iskola az adott tanár október 15-ig köteles meghatározni, kijelölni.

• A magántanulónak a magántanulói határozatban foglaltak szerint 5 tanítási munkanap

áll rendelkezésére, hogy vizsgakötelezettségének eleget tegyen.

• A szaktanár egyes szaktárgyakból negyedévente két konzultációs napot köteles

biztosítani a magántanuló számára.

• Amennyiben a tanuló neki felróható okból a vizsgán nem jelenik meg, teljesítménye

elégtelennel értékelhető.

• A magántanuló nyilvántartásáért, a vizsga időpontjáról történő kiértesítésért az

osztályfőnök a felelős

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1.10.1 Felvétel

34

Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára:

Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8.

évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az

iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi

eljárása határozza meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri

rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján.

Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk. Az átlépést

írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján

az iskola igazgatója dönt. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és

személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan.

A szakiskolából a szakközépiskolába a következő feltételekkel mehetnek át a tanulók:

Különbözeti vizsga letétele nélkül folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola 10.

évfolyamán azok a tanulók, akik 11. szakiskolai évfolyam követelményeit teljesítették.

A gyengébb eredménnyel végző, vagy másik iskolából hozzánk jelentkező tanulók egyéni

elbírálás alapján folytathatják tanulmányaikat a szakközépiskola 10. évfolyamán. Az ő

esetükben különbözeti vizsga előírható. A vizsga feltétele az iskola tanulói esetében az

felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel.

Annak a tanulónak, aki másik idegen nyelvet tanult, a különbözeti vizsga letétele kötelező,

tanulmányi eredménytől függetlenül.

Felvétel az estioktatásra:

Az esti oktatásra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat

minden év május 30-áig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a

felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok)

fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges

előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása.

A megfelelő előképzettséggel rendelkező jelentkezők felvételt nyernek iskolánk esti oktatásra.

Az osztályok beindításának előfeltétele a megfelelő létszámú jelentkező.

1.10.2 Átvétel

Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel

adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak

megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke

iskolaváltoztatási szándékáról. A tanév során más oktatási intézményből átvételt kérő tanulók

akkor csatlakozhatnak egy képzéshez, ha az adott osztály létszáma ezáltal nem haladja meg a

maximálisan megengedett létszámot.

Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás

alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt

az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem

esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé.

35

Az átvétel minden esetben lehetséges, ha a tanuló azonos szakmacsoportba tartozó képzésről

kéri átvételét a fentiek betartásával.

Amennyiben más szakmacsoportból történne az átvétel az igazgató egyedi elbírálása alapján

hoz határozatot az eltelt idő és a közös modulok/tantárgyak számának függvényében.

Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony

kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a

tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói

jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek

teljesítését.

Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás

engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtás alapmozzanatainak megtanítása a fejlett nyugat-európai államokban már

nem csak a szakemberek számára fontos, hanem a laikus emberek képzésében is jelentős

szerepet kap, és már kisgyermekkortól együtt jár a segítségnyújtó attitűd kialakításával. Ennek

azért van különös jelentősége, mert azok, akik a balesetek vagy a hirtelen

egészségkárosodások első szemtanúi, családtagok, barátok, ismerősök, kollégák. Rájuk

nehezedik az a felelősség, hogy tudásukhoz mérten próbáljanak segíteni a bajbajutotton. A

megfelelő szintű segítség nyújtásához elengedhetetlen az elsősegélynyújtás alapvető elveinek

ismerete, amit folyamatosan illik szinten tartani

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki,

biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, illetve kollégiumi

csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

• A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás legalapvetőbb lehetőségeit

• Tisztában legyenek a sebellátással, vérzéscsillapítással

• Sajátítsák el az alapvető életfunkciók vizsgálatát

• Szükség esetén legyenek képesek laikus újraélesztés megkezdésére (ALS)

• Tanulják meg a mentőhívás szabályait, azt felelősséggel tudják alkalmazni

• Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:

- az iskolában,

- a háztartásban,

- a közlekedésben.

• Elsősegély-nyújtási ismeretek adása.

• Beteggondozási alapismeretek nyújtás

• A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés.

36

• A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) Előadás

b) gyakorlat

c) versenyeken való rendszeres részvétel

d) esetmegbeszélés

37

2. INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tantervünket a Nevelési Programban meghatározott fő célok figyelembe vételével, a

kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendeletet figyelembe vételével állítottuk össze.

Következő mellékleteket alkalmazzuk:

• 11. melléklet

• 14. melléklet

• 15. melléklet

2.2 A választott kerettanterv által meghatározott órakeret

Szakképzést Előkészítő Évfolyam

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára

A közismereti és szakmai órák aránya

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

3 óra 2 óra 3,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra

Szakmai

elmélet és

gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra

Szabadon

felhasználható

órakeret

2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra

Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása:

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Kommunikáció –

magyar nyelv és

irodalom

2 óra 1 óra –

Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra

Matematika 2 óra 1 óra –

Társadalomismeret 2 óra 1 óra –

Természetismeret 3 óra – –

Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra***

Osztályközösség- 1 óra 1 óra 1 óra

38

építő Program

Szabad órakeret** 1 óra 0 óra 1,5 óra

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell

megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken

közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem

teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az

intézmények dönthetnek.

** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a

helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl).

*** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport

kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak

megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak

három évfolyamra [9–11.] készült.)

Kerettanterv a szakiskolák számára

I. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolai

képzés szerkezete

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák egy

kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam)

OKJ szerinti részszakképesítés oktatását, vagy négy évfolyamos (9-12. évfolyamos) OKJ

szerinti szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel.

Képzés szerkezete OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

előkészítő

9/E

évfolyam

heti

óraszám

(36 hét)

9.

évfolyam

heti

óraszám

(36 hét)

Összefüggő

(nyári)

gyakorlat

(2 hét)

10.

évfolyam

heti

óraszám

(35 hét)

Közismeret

Kötött órák 31,5 10,5 - 11,5

Szabadon

felhasználható

órakeret

3,5 1,5 - 1,5

Összesen 35 12 - 13

Szakmai

elmélet és

39

gyakorlat

Kötött órák - 21 70 21

Szabadon

felhasználható

órakeret

- 2 - 2

Összesen - 23 70 23

Mindösszesen

(teljes képzés

ideje)

heti:

35

heti:

35 -

heti:

36

(A részszakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1703 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a

szakmai szabad sávval együtt)

Kerettantervek a képzés érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamai számára

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali

tagozat

13.

Nappali

tagozat

12.

Esti tagozat

13.

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6 6 3 3

Idegen nyelv 6 6 3 3

Matematika 6 6 3 3

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 4 5 3 3

Természetismeret 2 – 1 –

Informatika 2 2 1 1

Testnevelés és sport 5 5 – –

Osztályközösség-építő

program 1 1 – –

Szabadon tervezhető órakeret 3 5 4 5

Összesen (közműveltségi

óraszámok) 35 36 18 18

40

Kerettanterv szakgimnáziumok 9 – 12. évfolyama számára

*A szakgimnáziumok helyi tan tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos

tantárgyak című táblázat szerint

** Érettségi tantárgy, Idegen nyelv, Természettudományos tantárgy, Informatika, Szakmai tantárgy vagy Katonai

alapismeretek

A B C D E F G H

1. Tantárgyak

9. évf.

10.

évf.

11. évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

2. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11. Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy*

3 - - - 108 - -

12. Ágazathoz

kapcsolódó

természettudományos

tantárgy*

2 2 2 - 216 - -

13. Kötelezően

választható tantárgy* - - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és

vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

15. Szakmai tárgyak

órakerete 8 12 11 12 1488 31 961

16. Szabadon tervezhető

órakeret - - - - - 4 124

17. Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 - 31 -

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

41

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az

alábbi óraszámokkal.

Szakközépiskola 9.-11. évfolyam közismereti képzés heti óraszámai

Az Nkt. értelmében az iskolánkban az adott osztályokban következő képpen alakul a mindennapos testnevelés, illetve a szabad órakeret

felhasználása. Ennek jelölése a táblázatokban plusz jellel történik.

9. évfolyam

9h 9l 9a 9k 9v 9p 9pék 9sz 9c 9e

hegesztő

szerkezet-

lakatos asztalos kőműves

villany-

szerelő pincér pék szakács cukrász eladó

Osztályközösség-

építés of 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Magyar

kommunikáció ma 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2 2+1 2+1 2+1 2+1

Idegen nyelv né, ang 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Matematika me 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Társadalomismeret tái 2+1 2 2+1 2+1 2 2 2 2 2 2

Természetismeret term 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Testnevelés te 3 4 3 3 4 5 4 4 4 4

Informatika inf +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1

42

10 évfolyam

10h 10l 10a 10k 10v 10p 10pék 10sz 10c 10e

hegesztő

szerkezet-

lakatos asztalos kőműves

villany-

szerelő pincér pék szakács cukrász eladó

Osztályközösség-

építés of 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Magyar

kommunikáció ma 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+0,5 2 1+0,5 2 2 1+0,5

Idegen nyelv né, ang 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Matematika me 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 1+1

Társadalomismeret tái 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés te 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 2 2,5

Informatika inf +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1

11 évfolyam

11h 11l 11a 11k 11v 11p 11pék 11sz 11c 11e

hegesztő

szerkezet-

lakatos asztalos kőműves

villany-

szerelő pincér pék szakács cukrász eladó

Osztályközösség-

építés of 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Magyar

kommunikáció ma +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5

Idegen nyelv né, ang 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Matematika me +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5 +1,5

Testnevelés te 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2,5 2 2 2,5

Informatika inf +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1

43

Szakiskola óratervek a 9/E évfolyamon

ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM

Műveltségterület Tantárgy Heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és

irodalom

5

Idegen nyelv Idegen nyelv 2

Matematika Matematika 5

Ember és társadalom Erkölcstan 1

Állampolgári ismeretek 1

Ember a természetben Természetismeret 2,5+0,5

Művészetek Műszaki rajz, vizuális

nevelés

2

Informatika Informatika 2

Életvitel és gyakorlati

ismeretek

Pályaorientáció 1

Szakmai alapozó

ismeretek

4

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5

Osztályfőnöki óra 1

Habilitáció 0+3

Mindösszesen 35

Az OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhén értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A

9. évfolyamot megelőzi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó

speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

Műveltségi terület Tantárgy neve 9. évfolyam 10. évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 2 2

Matematika Matematika 2 2

Ember és társadalom Erkölcstan 2 2

44

Informatika Informatika 2 2

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3 3

Osztályfőnöki óra 1 1

Közismeret összesen 13 13

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk.

45

Szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (12.-13. évfolyam) szakiskolát végzettek számára

Évfolyam/Tantárgyak 12. évfolyam

Nappali tagozat 13. évfolyam

Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6 6+1

Idegen nyelv 6 6

Matematika 6+1 6+1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 4+1 5+1

Természetismeret 2+1

Informatika 2 2+2

Testnevelés és sport 5 5

Osztályközösség-építő program 1 1

Összesen (közműveltségi óraszámok) 35 36

46

Felnőttoktatás Esti munkarend

Szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamai (12-13 évfolyam)

Évfolyam/Tantárgyak 12. évfolyam

Esti tagozat

13. évfolyam

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 3+1 3+1

Idegen nyelv 3+1 3+1

Matematika 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 3 3+1

Természetismeret 1

Informatika 1+1 1+1

Testnevelés és sport – –

Összesen (közműveltségi óraszámok) 18 18

47

Szakközépiskola közismereti képzés heti óraszámai

Évfolyam/Tantárgyak 11. évfolyam

Esti tagozat

12. évfolyam

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 2 2,5

Idegen nyelv 2 2

Matematika 2 2,5

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2,5

Természetismeret 1,5 -

Testnevelés és sport – –

Osztályfőnöki 0,5 0,5

Összesen 10 10

48

Szakgimnázium 9 -12. évfolyam

A B C D E F G H

1.

Tantárgyak

9. évf.

10.

évf.

11. évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

2. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11. Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -

12. Biológia-egészségtan 2 2 2 - 216 - -

13. Kötelezően

választható tantárgy - - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és

vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

15. Szakmai tárgyak

órakerete

Főszakképesítés

8 12 11 12 1488 31 961

Szakmai tárgyak

órakerete

Mellékszakképesítés

16. Szabadon tervezhető

órakeret - - - - - 4 124

17. Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 - 31 -

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

49

2.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést.

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe.

• Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyeket az oktatási államtitkárság hivatalosan tankönyvvé

nyilvánított, továbbá felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe.

• Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.

• Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

• A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő

szempontokat veszik figyelembe:

o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító

esetben vezetünk be.

• Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb

támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai

könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók

ingyenesen használhatják.

• A tanulmányi segédeszközök kiválasztása elsődlegesen szakmai feladat. A kínálat

bővülésével a tartalmi és minőségi szempontok mellett fontos választási tényező a

használhatóság és az ár. A hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek közül

választunk. A tankönyvrendelési döntést a munkaközösségek hozzák a kiválasztás

elveinek figyelembevételével.

• Szakmai munkaközösségek döntési kompetenciájába tartozik, hogy a tankönyvön túl

milyen ismerethordozók, kézikönyvek, munkafüzetek beszerzését tartják célszerűnek

az egyes tárgyak tanulásához. A tankönyv melletti segédeszközök közül az olyan

szöveg- és feladatgyűjtemények beszerzését kérjük a tanulóktól, amelyek a napi

szaktárgyi munkához szükségesek. Az alkalomszerűen használt tanulmányi

segédeszközöket - korlátozott példányszámban - az iskolai könyvtáron keresztül

igyekszünk biztosítani.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az

ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A

tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető

nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a

tankönyvkölcsönzés megoldását.

50

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

Erkölcsi nevelés:

Cél:

• a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése

• felelősség tudatuk elmélyítése

• közösségbe történő beilleszkedésük segítése

• felelős életvitelre nevelés, nemzeti öntudat erősítése, hazafias nevelés

Megvalósítás színtere:

• Tanórák (osztályfőnöki, történelem, magyar irodalom, informatika)

• Tanórán kívüli foglalkozások: ünnepségek, kirándulások, témanapok, témahetek

Állampolgári és demokráciára nevelés:

Cél:

• Népi kultúránk, hagyományaink megismerése

• A szülőföld, a hazaszeretetére nevelés, főbb állampolgársági jogok és kötelezettség

megismerése,

• honvédelmi nevelés

• vitakultúra tanítása, fejlesztése, tanulók tevékeny részvételére épülő tanitás és

tanulásszervezési eljárások alkalmazása

Szintere:

• tanórák (osztályfőnöki, történelem, informatika)

• tanórán kívüli programok (honvédelmi szakkör, DÖK programjai, témahetek,

kirándulások, jeles ünnepek rendezvényei)

Önismeret, társas kultúra fejlesztés:

Cél:

• Önismeret, empátia fejlesztése

• Énkép kialakítása

• Mások elfogadására, megértésére nevelés

Színtere:

• tanórák (osztályfőnöki, magyar óra)

• tanórán kívül: kirándulások, sport és kulturális rendezvények, szakkörök, szakemberek

bevonásával előadások

Családi életre nevelés:

Cél:

• család szerepének, fontosságának kiemelése

• harmonikus családi minták közvetítése

• felelős párkapcsolatok kialakítására nevelés, konfliktuskezelés megismertetése

Szintere:

51

• tanórák (osztályfőnöki óra, informatika óra, magyar irodalom óra)

• tanórán kívül: előadások szervezése szakemberek bevonásával könyvtárban,

kollégiumban, iskola védőnő, iskolaorvosi tájékoztatók

Testi, lelki egészségre nevelés:

Cél:

• egészséges életmód szerepének, jenlentőségének tudatosítása

• egészségkultúra fejlesztése

• társas viselkedés szabályozási képességének fejlesztése, erősítése

• káros függőségek kialakulásának megelőzése

Szintere:

• tanórák (osztályfőnöki, magyar irodalom, informatika óra)

• tanórán kívül: Ökoiskolai programok, könyvtári foglalkozások, helyi civil szervezetek

egészségvédő programjain részvétel, vetélkedők

Felelősségvállalás önmagunkért, másokért:

Cél:

• felelős állampolgári lét kialakulását segítő magatartás fejlesztése

• személyiségfejlesztés

Szintere:

• osztályfőnöki munka, ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés:

Cél:

• környezettudatos magatartás kialakítása, a fenntartható fogyasztás kritériumainak

megismertetése, szemléletformálás

Szintere:

• szakmai tantárgyak (környezetvédelmi, munkavédelmi fejezetei), szakmai gyakorlatok

helyszínei

• tanórán kívül: ÖKO-iskolai éves programterv rendezvényei, „fenntartható fogyasztóvá

nevelő iskola” éves rendezvényei, előadások, üzemlátogatások, fenntarthatósági

témahét programjai

Pályaorintáció:

Cél:

• A tanulók szerezzenek átfogó képet a munka világáról

• Tanulóknak lehetőségnyújtás képességeik kipróbálására

• Információ szerzés az általuk elképzelt foglalkozásról

Színtere:

• iskola oktatási profilja

• tanórán kívül: helyi munkaügyi szervezet, pályaválasztási tájékoztatók, nyílt napok

52

Gazdasági és pénzügyi ismeretek:

Cél:

• a gazdasági élet és a pénzügyi világ megismerése

• ésszerű, tudatos gazdálkodásra nevelés

Színtere:

• tanórák (osztályfőnöki, történelem, informatika, vállalkozási ismeretek óra)

• Tanórán kívül: pénzügyi fenntarthatósági témahét programjai, ÖKO- Napi programok,

üzem- és intézmény látogatások

Méditudatosságra nevelés:

Cél:

• Média szerepének, hatásmechanizmusának megismertetése

• Fenntartható média használatra nevelés

Szintere:

• informatika, osztályfőnöki órák

• tanórán kívül: „Tudatos fogyasztóvá nevelő iskola” éves munkatervében szereplő

rendezvények, vetélkedők, programok, helyi médiák látogatása

Tanulás tanítása:

Cél:

• a használható tudás megszerzésének tanítása

• az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása

• a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő szakmai tudás és készségek

kiépítésének támogatása

Színtere:

• minden szakóra és órán kívüli tevékenység

• könyvtári állomány bővítése, internethozzáférés biztosítása

• csoportbontások

A NAT-ban foglalt feladataink megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy

iskolánk pedagógusai ne csak alapos tárgyi tudással és az ismeretek közvetítésének

képességével rendelkezzenek, hanem olyan személyiségvonásokkal is, melyek alkalmassá

teszik őket a pedagógiai értékű konfliktusok felvállalására és kezelésére is.

2.5 A mindennapos testnevelés szervezése

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik,

megszervezzük a mindennapos testnevelést napi egy testnevelés óra keretében.

Az iskola biztosítja a szakmai gyakorlaton résztvevő tanulók részére is a sportkörön, az

ökotúrán való részvételt.

53

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának szempontjai:

• minden tanuló minden nap részt vehet a testmozgási programokban

• minden testnevelési órán és minden egyes testmozgási alkalmon megtörténik a

keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése

• minden testnevelési órán és minden egyes testmozgási alkalmon van gimnasztika,

benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlat anyag és légzőtorna

• a testnevelés tanagyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartásra,

külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzetire és az izomerősítések különböző

testhelyzetire

• minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent

még az eltérő adottságú tanulóknak is

• a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatású érvényesülnek a teljes

testmozgásprogramban

• a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség sportokat is megtanít (olyan

sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasz-tás szabályai

Választható tantárgyak az iskolánkban a szaggimnázium esetében a mellék-szakképesítés

illetve a helyi tantervben felajánlott tantárgyak. Az indításhoz szükséges minimális létszám 6

fő. Tanulóink 10. évfolyamon választanak a két lehetőség közül. A jelentkezés írásban

történik, az iskola által szerkesztett nyomtatványon, minden év április 20-áig. A kiskorú

tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő is aláírja.

A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott

tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló

írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a

csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a

tanév végéig szól.

Iskolánk helyi tantervét úgy alakítottuk ki, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag

elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel

biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való

részvétel vállalását is jelenti. Ennek a tényét a tanulóval, kiskorú esetében a szülővel írásban

közölni kell.

Az érettségire választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy

megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a

tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus

vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul

veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy

kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

54

Tehetséggondozás és felzárkóztatás a tanulmányi versenyekre felkészítés céljából a következő

foglalkozásokat ajánljuk fel:

- matematika,

- történelem,

- magyar nyelv és irodalom

- informatika

- idegen nyelv,

- OSZTV

- SZKTV

- nemzetközi versenyek

- egészségügyi versenyek

- könyvtár által meghirdetett verseny

Sport versenyekre való felkészítés céljából:

- röplabda,

- labdarúgás,

- kosárlabda,

- kézilabda

2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés

Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban: Minden egyéb, a helyi tantervekben

legalább két évig összesen legalább 138 órában kötelezően tanított tantárgy, azaz a

- magyar nyelv és irodalom,

- történelem,

- idegen nyelvek,

- matematika,

- fizika,

- kémia,

- biológia,

- földrajz,

- informatika

- testnevelés

- szakmai érettségi tárgyak

Emelt szinten:

➢ magyar nyelv és irodalom

➢ matematika

➢ történelem

➢ földrajz

➢ biológia

➢ angol nyelv

➢ német nyelv

Azokat tanulókat, akik valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezáltal az

adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítették, az iskola magasabb évfolyamán vagy

évismétlés esetén felmentjük az adott tantárgy tanítási óráján való részvétel alól.

55

2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei

A kötelező érettségi tantárgyak témaköreit a vizsgára történő felkészülés során tanulóink

megkapják.

Az érettségi vizsgára a középszintű tételsorokat az alábbi jogszabályok szerint állítjuk össze:

o 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról,

o 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.

Az egyes tantárgyakra vonatkozó érettségi témaköröket az érettségi rendelet előírása szerint

november 15-ig a tanulók rendelkezésére bocsátjuk.

2.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja

Az év közi teljesítmény értékelésének és mi nősítésének módja

• Az értékelést elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Noha törekszünk a

személyre szabott értékelésre, a teljesítmények minősítésekor az érettségit adó

képzésben a tanulók esetleges gyengébb képességeit vagy hátrányos helyzetét

addig a pontig tudjuk figyelembe venni, amíg ez nem sérti az objektivitás elvét,

ugyanakkor minden lehetséges eszközzel segítjük őket a minimumszint elérésében.

• A tantárgyi követelményeket, illetve az értékelés és a minősítés szempontjait,

formáit a szaktanárok a tanév elején részletesen ismertetik a tanulókkal.

• Az osztályfőnökök az első szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket a számonkérés

formáiról, a félévi és az év végi minősítés szempontjairól.

• Az értékelés és a minősítés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel.

• A szaktanárok a tanulók teljesítményét mindig szövegesen is értékelik, és a

teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az osztályozó (elektronikus)

naplóban vezetik. (Az iskolai házirend előírása szerint az érdemjegyeiket a tanulók

írják be az ellenőrzőbe, az ellenőrző vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi,

amennyiben a szülő nyilatkozik arról, hogy ellenőrzőt kér, nem használja az elektronikus

naplót.)

• Az azonnali és folyamatos szóbeli visszajelzések mellett törekszünk arra, hogy a

tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel is értékeljük. Kívánatosnak tartjuk,

hogy a kis óraszámú tantárgyaknál is havonta kapjanak a tanulók érdemjegyet, de

az objektív osztályozás érdekében követelmény, hogy az érdemjegyek száma

félévenként, tantárgyanként legalább három (a heti egyórás tantárgyaknál is), a heti

három óránál magasabb óraszámban tanított tantárgyaknál legalább öt legyen.

• A szaktanárnak követhető módon kell vezetnie a különböző számonkérési formáknál

adott érdemjegyeket, a témazáró dolgozatok, az évfolyamfelmérők és a

56

„kisvizsgák” érdemjegyeit az osztályozó (elektronikus) naplóban meg kell

különböztetni a többi érdemjegytől, és kívánatos, hogy a számon kért tananyagot is

bejegyezze.

• Ha a szaktanár a szorgalmi feladattal (például kiselőadás, külön házi feladat stb.)

szerzett érdemjegyet nem tekinti teljes értékűnek, az osztályozási (elektronikus)

naplóban meg kell különböztetnie a többi érdemjegytől. Ilyen esetben a tanuló

elégtelen félévi vagy év végi osztályzatot kaphat, ha a tantárgyi

minimumkövetelményeket nem teljesítette.

• A szaktanár a tanulók teljesítményének értékelésében az osztályozó (elektronikus)

naplóba írt érdemjegyeken kívül más jelöléseket is alkalmazhat (kisjegy, pluszpont

stb.), de erről a tanév elején tájékoztatnia kell a tanulókat, és a beszámításuk követhető

kell hogy legyen a tanulók és a szülők számára.

• Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és az év végi osztályozás előtt

írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén

állnak.

A tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál a

hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk.

Az egyes tantárgyak sajátosságait is figyelembe véve általában az a tanuló

• jeles (5) aki o a tantervi követelményeknek a számonkéréskor kifogástalanul

eleget tesz, o a tananyagot ismeri, érti, önállóan tudja alkalmazni,

o képes az önálló munkavégzésre, a feladatok megoldására,

o a tantárgy szaknyelvét pontosan használja, szabatosan fogalmaz;

• jó (4) aki o a tantervi követelményeknek a számonkéréskor megbízhatóan,

kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget,

o az ismereteit kis tanári segítséggel tudja alkalmazni;

• közepes (3) aki

o a tananyagot csak pontatlanul vagy hiányosan képes felidézni,

o gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre;

• elégséges (2) aki o a számonkéréskor folyamatos tanári segítségre szorul,

o a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel,

jártassággal rendelkezik,

o önálló feladatvégzésre nem képes;

• elégtelen (1) aki o számonkéréskor a tantervi minimumot folyamatos

tanári segítséggel sem képes teljesíteni.

57

A félévi és év végi osztályzatok megállapítá sának rendje:

• A nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt

folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi

előírások szerint.

• A vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja meg a tantárgyi

osztályzatát azoknak a tanulóknak, akik tanulmányok alatti (osztályozó, javító, pótló,

különbözeti) vizsgát tesznek. A jogszabályi előírások szerint megtartott tanulmányok

alatti vizsgán megállapított osztályzatot a nevelőtestület nem változtathatja meg.

• A félévi értesítőben és a bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok

összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tehát

minősítik a tanuló munkáját.

• A tanév végi osztályzat azt tanúsítja, hogy a tanuló

o az adott évfolyam tantervi fejlesztési követelményeit milyen mértékben

teljesítette,

o ismeretei elegendőek-e, hogy a következő évfolyamba lépjen, illetve,

hogy záróvizsgára lehessen bocsátani.

• A félévi és év végi teljesítmény minősítése az ötfokú osztályozási skála alapján

történik.

• A szakmai tantárgyak osztályzatának megállapítása ott, ahol több tantárgyból kell egy

érdemjegyet megállapítani – a 9. évfolyamot a 2017/2018-as tanévben vagy azt

megelőzően kezdő osztályoknál – a következőben tér el a közismereti tantárgyakétól:

o először a szaktanárok megállapítják az egyes tantárgyak osztályzatait,

o a részosztályzatokból – általában átlagolással – a szaktanárok együtt

meghatározzák a végső, összesített osztályzatot,

o ha az átlagszámítás alapján nem egyértelmű az osztályzat, az adott

évfolyam kiemelt szakmai tantárgya alapján kell kialakítani a végső

osztályzatot (a számítás módja a fejezet végén található).

• Mivel a tanulók teljesítményét – értelemszerűen – a szaktanár tudja megítélni (ez az

Nkt.-ban biztosított joga is egyben), és az év közben szerzett érdemjegyek nem azonos

súlyúak, általános szabályt a félévi és az év végi osztályzatok megállapítására nem

alakítunk ki, de irányadónak tekintjük a következő szempontokat:

o az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk

meg, de figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás

esetén esetleg azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és

órai munkáját;ha az osztályzat az érdemjegyek alapján nem állapítható meg

egyértelműen, a második félév eredményei számítanak hangsúlyosabban,

illetve a szaktanár a tanuló számára – a pedagógiai szempontok

mérlegelésével – biztosíthatja a javítás lehetőségét (ettől eltekinthet, ha a

tanulónak kellő számú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a

58

jobb teljesítményre);

o a témazáró és évfolyamdolgozatok, illetve a „kisvizsga” érdemjegyei a

félévi, illetve az év végi osztályzatok megállapításakor nagyobb hangsúlyt

kapnak (duplán számítanak, kisvizsga háromszoros), a tanuló félévi vagy

év végi osztályzata azonban nem lehet elégtelen, ha a súlyozottan

számított átlag alapján is elérte a 2,0-es szintet;

o ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy

osztályzatnál nagyobb pozitív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata

abban az esetben lehet két osztályzattal jobb a félévinél, ha a szaktanár

által meghatározott formában számot ad arról, hogy pótolta az első félévi

hiányosságait;

o az egységes követelményrendszer érvényesítése érdekében az elégséges

osztályzatnál az 1,7-as átlagot tekintjük irányadónak, de figyelembe vesszük

a tanuló teljesítményének tendenciáját is, illetve a témazáró dolgozatok

érdemjegyeit.

• Az iskolavezetőség az osztályfőnök közreműködésével az év végi osztályzatokat az

osztályozó konferencia előtt áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt elégséges vagy

elégtelen osztályzatot indokolatlannak ítéli meg, felkéri a szaktanárt, hogy az

osztályozó konferencián adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve indokolt

esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a

nevelőtestület ennek indoklását nem tartja megalapozottnak, az év végi osztályzatról

egyszerű többséggel a nevelőtestület dönt.

• A tanulók szaktanár által megállapított félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület

az osztályozó konferencián áttekinti, és a tanév végén dönt a tanuló magasabb

évfolyamba lépéséről is. Ha a szaktanár bizonytalan az osztályzat megállapításában,

kérheti, hogy a nevelőtestület szavazással döntsön.

• Ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér

a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri a

pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, és indokolt esetben

változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a

nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi

eredmények alapján a tanuló javára módosítja.

A tanuló vagy a szülő – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – írásban kérelmezheti az

osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot

tudásáról.

Gyakorlati tantárgyak esetében a félévi/év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője

állapítja meg.

Jegyek megkülönböztetésére az e-naplóban beállított színeket használjuk.

Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek.

Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó és orientáló.

59

Többfélemódon jelenhet meg:

• a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből eredő - elsősorban a tanórán megjelenő -

szabályozó típusú megnyilvánulások,

• a közösen végzett tevékenységben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés,

• kiemelkedő teljesítmények egész közösség előtti értékelése (esetenként az iskola

közösségére káros hatással lévő megnyilvánulások elmarasztalása),

• a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása tanulóval, szülővel,

• a tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, észrevételek,

kiegészítések (különösen az érettségi tantárgyaknál kíván alaposságot),

• az osztályfőnökök - az osztályban tanító tanárok közösségének véleménye alapján

minden tanév végén értékelést adnak a tanulók helyzetéről, fejlődéséről,

• a szaktanárok és az osztályfőnökök a tantárgy tanulásával kapcsolatban módszertani

útbaigazítást adnak a tanulóknak,

• a tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal,

• témazáró, összegző dolgozatok anyagát, követelményszintjét a munkaközösség

közösen (ennek hiányában a szaktanár) dolgozza ki,

• a témazáró és nagydolgozatok időpontját egy héttel korábban nyilvánosságra hozzuk,

• a témazáró és nagydolgozatokat két héten belül, a röpdolgozatokat egy héten belül

kijavítjuk,

• adott évfolyam adott tantárgyában előre meghatározzuk az elégséges szintet, azaz a

követelményminimumot.

• a szaktanárok közlik a tanulókkal az osztályzatra történő számonkérés formáit, a

minimális szóbeli feleletek, valamint az írásbeli feleletek számát.

• a felelés formája tantárgyfüggően szóbeli vagy írásbeli. Lehetőleg törekedni kell a

kifejezőkészség fejlesztése érdekében a szóbeli feleletek arányának növelésére,

• a szaktanárok közlik a félévi és tanév végi minősítés szempontjait (tantárgyi tudás,

tantárgyhoz való viszony, két értékelés közötti fejlődés, hanyatlás, tanórai

• aktivitás, versenyeredmény, vizsgaeredmény, tanórákhoz kapcsolódó délutáni

foglalkozásokon végzett munka),

• a tanév végi osztályzat az egész tanévi tanulói teljesítményt értékelje, tükrözze,

• a szakmai tantárgyak ellenőrzésében, értékelésében eltérések mutatkoznak, - A mérés

írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli felmérés feladatlappal történik:

követelmény a pontos és szabatos fogalom meghatározás. A tanulók teljesítményét a

szaktanárok százalékos, illetve az ötfokozatú skála használatával, értékelés alapján

állapítják meg. Az Országos Képzési Jegyzékben csak az alsó határ meghatározott. A

jelenlegi követelmény az OKJ-ban szerepel. Az elméleti ismeretek gyakorlati

alkalmazását a tanműhelyi foglalkozásokon lehet elmélyíteni. Az értékelésnél

figyelembe kell venni, hogy a tanulók alkalmazni tudják-e a rendelkezésükre álló

információkból a megoldáshoz szükségeset, felismerik-e a feladat elvégzéséhez

szükséges konkrét lépéseket. Az elégséges szint legalább 50 százalékos gyakorlati

tudást feltételez. A szóbeli számonkérés az egyes témakörök kapcsolódására,

összefüggések kimutatására alkalmas. Ebben az esetben a hagyományos értékelést

alkalmazzuk.

60

• a tanuló tanulmányi helyzetéről, ill. magatartásáról, szorgalmáról indokolt esetben

rövid írásbeli üzenetet küld a szülőnek az osztályfőnök,

• értesítjük a szülőket az igazolatlan órákról és a mulasztás következményeiről.

A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen

belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul.

A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a

szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár és az

iskolavezetés számára is.

Formái:

A beszámoltatás és számonkérés szóban, írásban történhet, illetve rajzos formában is kérhető.

Az írásban történő számonkérés formái:

➢ házi dolgozat (megadott téma alapján)

➢ kisdolgozat (15-20 percet igénybe vevő, néhány feladatot tartalmaz)

➢ témazáró dolgozat (40 perces, - a tananyag mennyiségétől függően az időtényező

növelhető - nagyobb tananyagot felölelő)

A dolgozatok típusa függ a tantárgy jellegétől, a számon kérni kívánt anyag mennyiségétől és

a tantárgyat tanító pedagógustól.

A beszámoltatás és számonkérés előtt a pedagógus közli a tanulóval az értékelés módját,

illetve a minősítési fokozatokhoz szükséges követelményeket.

A számon kért tananyag a tanuló által nyújtott teljesítményének értékelése érdemjeggyel

történik. Az adott tantárgy követelményrendszerét a kerettantervek tartalmazzák.

Az írásbeli számonkérés idejéről és témájáról a tanár, előre tájékoztatja a tanulókat (ez nem

vonatkozik az írásbeli feleletekre)

A dolgozatok értékelése a szaktanári gyakorlatnak megfelelően történik, de a tanár köteles

tájékoztatni a tanulókat a dolgozatírás előtt az értékelés szempontjairól.

Elvárt, hogy a tanár érthetően tüntesse fel a dolgozaton az érdemjegy mellett az esetleges

tévedéseket, hiányosságokat, hogy a tanuló és szülő értse, mi alapján történt az adott

minősítés.

Minden írásbeli produktum érdemjegye bekerül a naplóba. Javító írásbeli munkára a tanulóval

történő egyeztetés nyomán sor kerülhet, de a javító érdemjegy nem törölheti az előzőt.

Minden tanárnak ügyelnie kell arra, hogy a tanuló egy tanítási napon két dolgozatnál többet

ne legyen köteles írni. A dolgozatot bejelentő tanárt a tanulók figyelmeztetik, ha már az adott

napra két írásbeli jegyzésre került (az írásbeli feleltetés nem számít dolgozatnak, tehát előre

nem kell bejelenteni).

A dolgozatot javító tanár két héten belül kijavítja és kiadja a dolgozatot a tanulóknak.

Írásbeli feladatok értékelése

A tanulói írásbeli beszámoltatásának formái a következők:

➢ témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát

kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli

61

számonkérési forma, melyben a szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a

tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak,

➢ írásbeli felelet: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló,

legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek

felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető

➢ egyéb írásbeli dolgozat (értekező fogalmazás, esszé): több tantervi témára épülő,

esetleg több tanórát kitöltő írásbeli számon kérési forma.

További formák:

➢ tesztek,

➢ fogalmazások,

➢ fordítások,

➢ szódolgozatok

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők:

A témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás

➢ előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja.

➢ Egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

➢ Az írásbeli felelet íratását a szaktanár nem köteles bejelenteni, ezt is két héten belül

kijavítja.

➢ Az egyéb dolgozat íratását legkésőbb egy héttel a dolgozat íratása előtt bejelenti,

➢ a dolgozatot két héten belül a szaktanár kijavítja.

➢ A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző

dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

➢ A szaktanár év elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt –köteles

tájékoztatni a tanulókat arról, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegye a félévi és az

év végi osztályzatok kialakításánál hangsúlyozottan szerepel.

Egy tanuló egy tanórán csak egy dolgozatot írhat. Ha témazárót írt vagy felelt, ugyanazon az

órán már más formában nem számoltatható be.

Ha a tanuló mulaszt, a következő órán nem számoltatható be abból a tananyagból, melynek

tárgyalásán nem volt jelen. Hosszabb mulasztás esetén lehetőséget kell adni a tananyag

pótlására, s csak azután számoltatható be.

A dolgozatok értékelésének módjáról a szaktanár a tantárgy specifikumának megfelelően

tájékoztatja a diákokat az első órán.

A témazáró dolgozatok, nagydolgozatok írásának tényét és időpontját legalább egy héttel azt

megelőzőleg tudatni kell a tanulókkal. Egy nap legfeljebb két nagydolgozat íratható. Az

írásbeli feleltetés többi formája előzetes bejelentés nélkül akkor alkalmazható, ha az az előző

óra anyagából történik. A több leckéből álló írásbeli felelt esetén a tanulókat legalább az előző

órán figyelmeztetni kell.

A meg nem írt témazárót a tanárral történő időpont-egyeztetés után meg kell írni, amennyiben

a megbeszélt időpontban nem jelenik meg a diák, a tanár dolgozatát elégtelenre értékelheti.

A rosszul sikerült témazáró dolgozat javítására meg kell adni a lehetőséget ugyancsak egy hét

felkészülési idővel. A naplóba mindkét írásbeli dolgozat osztályzata pirossal kerül be.

A témazáró dolgozatokat pontozni célszerű. A feladatok pontozását minél kisebb

részegységekre kell bontani, ami 0 vagy 1, illetve több ponttal is történhet. Minél több itemre

62

bontjuk a teszteket, annál pontosabban tudunk a tanulói teljesítmények között különbséget

tenni, annál reálisabb a teljesítmény értékelése, annál egyértelműbb a tanuló számára

eredményének osztályzatban való megjelenítése. Az ún. röpdolgozat írásbeli feleletnek

számít. Az értékelésnél a pontok érdemjegyekre történő átváltásakor az érettségi dolgozatok

százalékos megfeleltetését célszerű figyelembe venni.

Személyes, szóbeli értékelés

➢ Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanórai, személyre szóló

értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Többféle módon

jelenhet meg:

➢ A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, szabályozó típusú

megnyilvánulások.

➢ A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés.

➢ Kiemelkedő teljesítményeknek az egész közösség előtt való értékelése. (Esetenként az

iskola közösségére káros hatással lévő megnyilvánulások elmarasztalása.)

➢ A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása a gyerekkel, szülőkkel.

A házi feladat feladásának elvei és korlátai

A házi feladatokat diagnosztizáló értékelési céllal javítjuk.

Az egyes tantárgyakból úgy kell az írásbeli és szóbeli házi feladatokat kitűzni, hogy egy

átlagos tanuló felkészülési ideje ne haladja meg a napi 2-2,5 órát. A hétvégére és tanítási

szüneti napokra nem adható fel több feladat, mint egyik óráról a másikra.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek

elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését

szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik.

A szaktanárok az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, javítását a frontális osztálymunka

módszerével is értékelhetik. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli

feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.

A házi dolgozatokat (lehet fogalmazás, gyűjtőmunka, esszé stb.) a szaktanár érdemjeggyel

értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a

szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt

hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.

A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők:

➢ a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább egyhetes beadási a határidővel

adja ki,

➢ a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási

határidőt megelőző egy hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, a

beadási határidő lejártát követő két héten belül

➢ a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

63

Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a

szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli

feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét

érdemjeggyel értékelheti.

Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a

következők:

➢ a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki,

➢ a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kérheti számon.

Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előzőekben felsorolt feltételek

valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló

kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem veszzük figyelembe.

Az otthoni feladatok meghatározásához figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét,

hiszen egy diáknak napi 5-6 tanórára kell felkészülnie, ugyanakkor egészségének

megőrzéséhez szükség van pihenésre, sportolásra, aktív szórakozásra is.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladat szerepe az önálló tanulás elsajátítása, a felelősségtudat kifejlesztése, az

alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a tanórán tanultaknak az elmélyítése. A

jól képzett tanár számára a házi feladat mibenlétének meghatározása, annak jellege és

mennyisége nem okoz nehézséget. A házi feladat szerepe összefügg az osztályok nagyságával

és összetételével. a tanár egyéni tanítási módszereivel és a tanulók egyéniségének

figyelembevételével. Vannak tanulók, akik szeretnek otthon, nyugodtan dolgozni. Vannak

olyan szülők is, akik elvárják, hogy a gyermek otthon is foglalkozzon tanulmányaival. A

szülőket az is joggal érdekli, hogy a gyermek mit tanul az iskolában, és milyen segítségre van

szüksége.

A házi feladat szerepe, célja, értelme nem vitatható. A tanulással töltött idő, a házi feladat

hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának, a helyes időbeosztás kialakításához, a

tanulás serkentéséhez vagy a jó eredmények eléréséhez.

Alapelvek:

Az oktatómunka hagyományos és szerves része az otthoni felkészülés, az iskolában

megbeszélt ismeretek ismétlése, elmélyítése, kiegészítése, rendszerezése. Erre minden tanuló

az igényeinek és az otthoni lehetőségeinek függvényében naponta bizonyos időmennyiséget

fordít.

A felkészüléshez szükséges időt a diákoknak kell meghatározni, a követelmények és saját

képességeinek figyelembevételével. Ösztönözzük a tanulókat a rendszeres munkára.

A hétvégékre, az ünnepnapokra, ill. az iskolaszüneti napokra adott házi feladat egy-egy

tantárgyból jelentősen ne legyen több, mint amennyit egyik napról a másikra való

felkészüléshez kapnak.

Természetesen kivétel ez alól a 12. és 13. évfolyam, a szakmai vizsga sikeressége megkívánja

a tanulóktól a folyamatos felkészülést.

A tanulók időben tájékoztatást kapnak a kötelező olvasmányokról és az egyes tárgyakhoz

ajánlott szakirodalomról, ezzel is segítve a felkészülésüket.

64

A házi feladatokat körültekintően kell kijelölni:

➢ legyen egyértelmű,

➢ minden tanuló tudja mi a feladata,

➢ a tanuló terhelése az egyes tantárgyakon belül egyenletes legyen,

➢ a pedagógus tulajdonítson neki jelentőséget, rendszeresen ellenőrizze és kérje számon,

➢ a tanuló fogadja el, hogy a házi feladat elkészítése az ő érdekeit szolgálja,

➢ sikeresen megoldható legyen,

➢ a szaktanár közölje elvárásait (pl. a mulasztás következményeit, stb.).

A házi feladat kijelöléseinek szempontjai:

➢ kapcsolódjon, épüljön az órai munkára,

➢ az órán tanultak elmélyítését, begyakorlását, a következő óra előkészítését célozza,

➢ fejlessze a tanuló önálló tanulási képességeit,

➢ a rendelkezésére álló segédletek használata

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk

- a matematika órákat,

- az idegen nyelvi órákat,

- informatika órákat.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A szakközépiskolában egy idegen nyelvet tanulnak kötelező jelleggel a tanulók. A 9.

évfolyamon az idegen nyelvi csoportok kialakítása a felvételi tájékoztatóban meghatározott

szempontok alapján történik.

Vitás esetekben a fentiek figyelembevételével az igazgató dönt.

A választható foglalkozásokra vonatkozó igények előzetes felmérése után meghirdetjük a

foglalkozásokat. A foglalkozás indításához szükséges minimális létszám 6 fő.

A felnőttoktatásban a nyelvi csoportokba történő besorolás a hallgató előképzettsége alapján

történik. A besorolást a szaktanárok végzik.

65

2.11 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.11.1 Egészségnevelés

A felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Az

iskolának ezért nagy szerep jut az egészségmegőrzésre irányuló technikák fejlesztésében. Az

egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes

életviteli szokásokra, ezért ez egyben erkölcsi nevelés is.

„Legfőbb érték az ember”, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi,

lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség

értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és

másokért érzett felelősség tudatát.

Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális

feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére.

Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és

megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges

ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll.

A pedagógus szerepe az egészségnevelésben

A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok

életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a

példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi

értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk.

Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen

közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is

segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen

között.

Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek

tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé.

Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai

környezetnek meghatározó szerepe van az egészséges életmódra nevelésben a tanórákon

illetve a tanórán kívüli tevékenységek kapcsán.

2.11.2 Környezeti nevelés

Az iskola először 2015-ben nyerte el az Ökoiskola címet és 2018-tól Örökös Ökoiskola. Az

iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére,

tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is

figyelembevevő cselekvésre, Ezért a környezeti nevelés:

➢ megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít

meg az élő és élettelen környezettel,

➢ kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,

➢ felkelti az igényt, képessé tesz:

➢ a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,

66

➢ összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető

kapcsolatok megértésére,

➢ a problémák megkeresésére, okainak megértésére,

➢ kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges

megoldások megkeresésére,

➢ a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának

folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai

környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és

hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét

érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód

kialakítására.

Többet jelent a környezetszennyezésről való oktatásnál, mert figyelembe veszi az ember és

környezete kölcsönhatásaiból eredő károsító tényezők és elhárítási módok sokféleségét. A

környezeti nevelésnek tehát át kell fognia, és mindezt közvetítenie kell a diákok felé.

Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon és élete

természetes részévé váljon. A környezeti nevelésre különösen igaz, hogy az „az iskola akkor

is tanít, ha nem tanít”. Komoly attitűdformáló, értékközvetítő erő lehet az iskola egészének

működése és a benne dolgozók környezeti értékrendje.

A környezeti nevelés nem tantárgy, hanem közös követelmény, ezért az iskolai élet szerves

része, jelen kell lennie a mindennapokban, személyi és tárgyi környezetben, kapcsolatokban.

Iskolánkban a prioritást élvező értékek között szerepel a „Legfőbb érték az ember”,ezért

kiemelt fejlesztési területként kezeljük a környezeti nevelést. Ebből következnek a további

értékek, mint:

➢ Az élet tisztelete. Eleven és élettelen természet védelme

➢ A természet sokfélesége, kiegyensúlyozottsága, teljessége

➢ A környezet esztétikuma, szépsége

➢ A környezet által kínált élmények felhasználása

➢ A környezettel harmonizáló életvitel kiépítése

2.11.3 Az egészség- és környezetnevelési elvek

Az egészség- és környezettudatos, a fenntartható fogyasztást szem előtt tartó

szemléletformálás módszerei, tevékenységei iskolánkban

Ökoiskolai programok:

Cél:

• az egészséges életmód és a környezet- és természetvédelem összefüggéseire, a

fenntartható fejlődés fontosságára a tanulók figyelmének felkeltése

• a fentiekkel kapcsolatos ismereteinek korszerű módszerekkel való bővítése

• saját élmény nyújtotta ismeretszerzéssel szemléletük formálása

Módszer:

67

az Ökoiskola vezetés és a Diákönkormányzat által kidolgozott az iskola éves munkatervében

elfogadott, a fenti célokat figyelembe vevő témák feldolgozását szolgáló, az iskola napi

működésébe beépülő programok végrehajtása

Megvalósítás terei:

A. Tanórán belül:

Az éves munkatervben elfogadott témákkal kapcsolatos ismeretek bővítése

osztályfőnöki, informatika, magyar, természet ismeret, társadalom ismeret, vállalkozói

ismeret órákon

B. Tanórán kívüli tevékenységek:

A munkatervben nevesített vetélkedők, szabadidős programok, kollégiumi

tevékenységek

ÖKO-NAP és Iskolakerti termés ünnep

„TERMÉSZET-SZIGET” Iskolakert Projekt:

Cél:

• A tanulók megismertetése az egészséges, környzetkimélő élelemtermelés

módszereivel, ezek elsajátítása

• Új, tantermen kívüli tanulási tér létrehozása

• A hasznos, egészséges szabadidő eltöltés lehetőségének megismertetése

• A munka világában szükséges magatartásformák és kompetenciák erősítése

Módszer:

A „Természet-sziget” Iskolakerti projekt mentora és az iskolakerti projekt iskolai

koordinátorai által meghatározott éves iskolakerti tevékenységek elvégeztetése

Megvalósítás teri:

A. Tanórán belül:

Osztályfőnöki, természetismereti órákon –az Osztályfőnöki Munkaközösség által

meghatározott időbeosztás szerint- az osztályok iskolakerti tevékenységeket végeznek

B. Tanórán kívül:

• Osztályok szabadidős programjai, vetélkedői

• Jeles napokhoz (Föld, Víz, Környezetvédelmi) kapcsolódó programok

• ÖKO-NAP és ISKOLAKERTI termés ünnep

2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 46§ szerint valamennyi gyermeknek joga van

képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására.

Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra,

akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

▪ A kulcskompetenciák fejlesztése

➢ az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának,

a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése

➢ méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása

68

➢ a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése

➢ tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás

➢ a differenciáló módszerek alkalmazása

➢ a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése

➢ a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása

➢ környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés

➢ egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása

➢ hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon

➢ tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon

➢ tanulási attitűd pozitív átformálása

➢ átmenetek / továbbtanulás támogatása

➢ személyiségfejlesztés

➢ szabadidő hasznos eltöltése

➢ Partnerközpontú nevelés

Célunk:

• Rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés.

• Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos

helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében.

• Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra.

Az első tanév első napjától a tanulói jogviszony fennállásáig a tanulót megillető lehetőségek:

• szociális támogatás;

• tanulmányi ösztöndíj hiányszakmák esetén

• különböző részvételi és választói jogok;

• együttműködési jogok.

Szakképzést Előkészítő Évfolyam

„Mielőtt közvetlenül bármilyen szakmára szeretnénk is képezni a fiatalokat, szüleikkel együtt abban

kell segíteni őket, hogy jobban megismerjék magukat, s tehetségük, érdeklődési körük ismeretében

tudatosan legyenek képesek és készek életükről gondolkodni, életútjaik között választani. A

szakképzést szükséges megalapoznunk olyan alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével,

melyek egy adott szakmától függetlenek, pontosabban minden szakmában szükségesnek látszanak,

ilyen például a komplex problémamegoldás és döntéshozatal, a tervezői (design) – szemlélet, a

kritikus gondolkodás, az együttműködés, az érzelmi intelligencia, a szolgáltatói és vállalkozói

szemlélet, a rugalmas gondolkodás, a digitális kompetenciák köre. A megfelelő pályaorientáció

érdekében először hiányzó életpálya-kompetenciákat kell erősítenünk, amihez plusz időre van szükség

– egy értékalapú, személyes, az egyéni tanulási utakat és a közösségi tanulás kereteit egyaránt

megteremtő, szerető és fejlesztő közegben.”

A modell központi eleme az az előkészítő (orientációs) év, amely az egyéni tanulási utak

pedagógiáján, az egyéni és csoportos kísérésen, a személyes pályaorientáción és az életpálya-

tanácsadáson át készül megújítani n

A 2019-2020-as tanévben elindítunk egy olyan évfolyamot, amelyben a diákok egyéni,

személyre szabott oktatási formában, csoportokban, néhány fős felnőtt csoport, az

69

„Orientációs Team” vezetésével haladnak. Valamennyi tanuló személyes segítő pedagógust

választ a teljes tanévre, akivel hetente egyszer beszélget, ugyanakkor fejlődéséért a teljes

csoport felel. A tanulási környezet sem szokványos, alakítása a tanulandó témától, illetőleg a

tanulásszervezési mód/fejlesztési feladat igényétől függően rugalmas. A csoportszobán belül

kialakítottunk egyedi tereket is (pl. otthonos beszélgetésekhez, szünetekben pihenéshez),

berendezésükben a tanulók igényeire, ötleteire is támaszkodva.”

2.13 A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan

jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát

végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel,

vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola

jutalomban részesíti. A nevelőtestület a végzős tanulók osztályozó értekezletén évente egy

tanulót nívódíjra jelöl, a fent leírt elvek alapján.

A jutalmazás formái:

Szóban vagy írásban:

• szaktanári dicséret,

• osztályfőnöki dicséret,

• igazgatói dicséret,

• nevelőtestületi dicséret,

• oklevél.

Tárgyi jutalom lehet:

• jutalomkönyv,

• kulturális rendezvényre belépő,

• tanulói nívódíj,

• külföldi tanulmányúthoz hozzájárulás.

A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei

A minősítés rend je

• A Köznevelési törvény értelmében „a tanuló magatartásának és szorgalmának

értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító tanárok

véleményének kikérésével”. Iskolánkban az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával.

• Az osztályfőnök által – a mulasztások összesítése és a tantárgyi osztályzatok

áttekintése után – megállapított osztályzatokat az osztályban tanító pedagógusok

az osztályozó értekezleten megbeszélik, és döntenek a tanuló minősítéséről,

70

véleménykülönbség esetén szavazással. (Szavazategyenlőség esetén az

osztályfőnök véleménye a döntő.)

• Az értékelést és a minősítést az osztályfőnök és a szaktanárok a pedagógiai

szempontok körültekintő mérlegelésével végzik, amelynek legfőbb szempontja,

hogy mi szolgálja leginkább a nevelőmunka eredményességét, a tanuló fejlődését

és motivációjának erősítését, de figyelembe vesszük a tanuló, illetve az osztály

egyéni sajátosságait is.

• Az év végi minősítésnél az első félév fegyelmező intézkedéseit, az igazolatlan

órákat és a késéseket nem számítjuk be, ha a tanuló magatartása tartósan

pozitív irányú változást mutat.

• Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egymástól

függetlenül, külön szempontok alapján történik.

A magatartás minősítésének elvei:

• a tanuló iskolai viselkedése, a magatartási normák és az

együttélés szabályainak betartása

• az iskola alkalmazottaival és a társaival való kommunikációjának módja

• az osztályközösség kialakításában, összetartásában,

értékrendjének formálásában betöltött szerepe

• a házirend előírásainak betartása

• jelenléti fegyelme, a mulasztások igazolása

• a hetesi feladatok elvégzése

• az önként vállalt feladatok teljesítése

• a sport- és a kulturális versenyeken való részvétele

• közösségi, diákönkormányzati munkája, amely a példás magatartásnak nem

feltétele, de pozitív irányban befolyásolhatja a minősítést.

A tanuló magatartása:

• példás, ha

o iskolai viselkedése minden szempontból példamutató

o a házirend előírásait maradéktalanul betartja

o a jelenléti fegyelme kifogástalan (legfeljebb egy igazolatlan óra)

o az osztályközösségben pozitív, építő szerepet tölt be

o a hetesi és az önként vállalt feladatokat becsületesen végzi

o a viselkedése ellen az osztályozó konferencián egy pedagógus sem emel

kifogást

• jó, ha o iskolai viselkedése, az osztályközösségben betöltött szerepe alapvetően

megfelelő

o a házirend előírásai és a viselkedési normák ellen szándékosan és súlyosan

nem vét, vagy ha

71

o viselkedése ugyan kifogástalan, de jelenléti fegyelme nem megfelelő (néha

elkésik az órákról, és/vagy az igazolatlan óráinak száma 2 és 5 között van)

• változó, ha o a házirend rendelkezéseit nem szegte meg súlyosan, de órai viselkedése sokszor

kifogásolható, többször zavarja az órai munkát

o tanáraival és/vagy a társaival való kommunikációjának módja gyakran nem

megfelelő, időnként vét a viselkedési normák ellen, megnyilvánulásai néha

negatívak

vagy ha

o viselkedése ugyan megfelelő, de jelenléti fegyelmével komoly problémák

vannak (gyakran késve érkezik az órákra, és/vagy igazolatlan óráinak száma

6-8)

• rossz, ha

o igazgatói vagy tantestületi intőt kapott a házirend súlyos megszegése miatt o igazolatlan órái miatt igazgatói vagy tantestületi intőt kapott

o fegyelmi büntetést kapott

vagy ha

o a naplóban és az ellenőrzőben több tanári bejegyzés bizonyítja, hogy

viselkedésével komoly gondok vannak, az órai munkát rendszeresen zavarja

o társaihoz való viszonya, kommunikációjának módja az együttélés elemi

szabályait is sokszor sérti, megnyilvánulásaival az osztályközösséget negatív

irányban befolyásolja.

A szorgalom minősítésének elvei:

• a tanuló képességeihez mért teljesítménye, tanulmányi eredményei

• a jobb eredményért tett erőfeszítései

• a tanuláshoz való viszonya, motivációja

• az órai munkában való részvétele, aktivitása

• házi feladatok, felszerelés, füzetvezetés

• a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétele

• a kötelező tananyagon felüli, külön feladatok vállalása

• a tanulmányi versenyeken való részvétele, teljesítménye.

A tanuló szorgalma:

• példás, ha

o teljesítménye, tanulmányi eredményei kiemelkedően jók vagy

ha

o tanulmányi eredményei ugyan nem kiemelkedően jók, de példamutatóan sok

erőfeszítést tesz azért, hogy a tőle telhető legjobb eredményt érje el, és az

órai munkában, a külön feladatok vállalásában nagy aktivitást mutat

• jó, ha

72

o teljesítménye, eredményei egyenletesen, megbízhatóan jó színvonalúak

o az órákon becsületesen dolgozik, a házi feladatokat elkészíti vagy

ha

o erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból jó eredményt elérnie,

de érdemjegyei összhangban állnak képességeivel

vagy ha

o összességében csak közepes a teljesítménye, de bizonyos tantárgyakból

kiemelkedő eredményeket ért el (pl. tanulmányi verseny)

• változó, ha

o teljesítménye nem egyenletes színvonalú, eredményei lényegesen alatta

maradnak képességeinek

o nem kellően motivált, a tanuláshoz való viszonya és a tanórai munkája

hullámzó

vagy ha

o erőfeszítései ellenére sem sikerült minden tantárgyból elérnie az

elégséges szintet, de a többi tárgyból megbízhatóan jól teljesít

• hanyag, ha

o teljesítménye, eredményei képességeihez mérten is gyengék, egy vagy több

tárgyból elégtelen az osztályzata

o a tanulmányi teljesítménye rossz, erőfeszítéseket sem tesz, hogy teljesítse a

minimális követelményeket

vagy ha nincs elégtelen osztályzata, de több tantárgyból csak az elégséges

szintet érte el, pedig képességei alapján többre lenne képes

o teljesen motiválatlan, az órai munkában nem vesz részt, felszerelése

gyakran hiányos, a házi feladatot rendszeresen nem készíti el.

2.14 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elve

2.14.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos, kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van

szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni

tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi

kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a

vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési

kompetenciák fejlesztése.

73

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a

döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám

szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság

szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban az egyes közismereti tantárgyak tanórai

foglalkozásai.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és

a saját életükre vonatkozóan alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva

felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni

tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

2.14.2 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

• az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel

• a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

•

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább

egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a

testnevelési órákon a NetFit rendszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai

teherbíróképességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „NetFit” (fizikai fittség

mérése) alapmérései az alábbiak:

• Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.

• Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.

• Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.

• Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés

helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.

• Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének

mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.

• Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan.

• A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés

folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt

a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák,

ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető

azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke.

A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes

74

osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre

követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési

munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának,

edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le.

3. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI PROGRAMJA

3.1 Jogszabályi környezet

A hatályos jogszabályok előírják, hogy a pedagógiai programnak tartalmaznia kell a helyi

tanterv mellett szakmai programot is. A helyi tanterv és a szakmai program egymást

kiegészítő dokumentumok.

A szakmai programhoz kapcsolódó jogszabályok és azok rövidítései az alábbiak:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: Nkt.

• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről: Szt.

• 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról: 2011. évi CLV. törv. Szakk_hozzáj

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és

köznevelési intézmények névhasználatáról: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI,

• 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről: 150/2012. (VII. 6.) OKJ / Korm.

OKJ,

• 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről: 27/2012. NGM SZVK,

• 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről: 14/2013. NGM

Ker_tanterv.

• 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről: 30/2016. NGM.

3.2 Elméleti és gyakorlati képzés

3.2.1. Elméleti képzés

• Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában

folyik.

• A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és

gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési

törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint

kell megszervezni.

3.2.2. Gyakorlati képzés

• Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban

teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai

gyakorlati képzésből áll.

• Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai

gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása

75

kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a

tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

• Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és

vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.

• A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és

gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési

törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint

kell megszervezni.

3.3 Felvétel rendje a szakképző évfolyamra

• Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra

történő továbbhaladással kezdődik.

• Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott

szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági,

továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan

nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

• A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a

szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.

3.4 Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei

A tanulók szakiskolai felvételének feltételei

▪ Iskolai előképzettség.

▪ Egészségügyi és munka alkalmassági feltételek.

▪ Iskolaorvos munka alkalmassági vizsgálata méri fel a tanuló fizikai alkalmasságát, a

szakmaválasztás lehetőségét.

▪ Iskolánk tanulóit a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság vizsgálja, és javasolhatja szakiskolai felvételre, illetve a tantárgyi

értékelések alóli felmentését az érintett tanulók esetében.

▪ A enyhe értelmi fogyatékos tanuló az általános iskola 8 évfolyamának elvégzése után

léphet a speciális szakiskola 1/9. évfolyamába.

▪ A speciális szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni az egyéni,

aktuális pszichoszomatikus állapotokat, és az adott munkatevékenységre való

alkalmasságot.

• A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor

elkészítésénél előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, ezt

követően azt a jelentkező, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az

iskola székhelyének településén található, illetve akinek szülője, testvére az iskola

tanulója (volt).

• Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok

kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát

felajánl.

• Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján

rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók

76

részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző

osztályába történő felvételt.

3.5 Szakképző osztályok kialakításának elvei

A szakmák kiválasztásának alapelvei:

▪ Az általános iskolában jól begyakorolt, ismert munkafázisra épüljön.

▪ Közel álljon a gyermek érdeklődéséhez, motiválhatóságához.

▪ Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához.

▪ Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét.

▪ Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével.

A speciális szakiskola célja, feladata:

A speciális szakiskola célja: a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-oktató munka eredményeire

támaszkodva a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel együttműködve

nyújtson differenciált segítséget a szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a

felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk

rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak.

A célok érdekében a speciális szakiskola feladata:

• az alapfokon megszerzett műveltségi anyag szinten tartása és elmélyítése

• az iskola érték- és normaközvetítő funkciójának érvényesítése a nevelés során a

beilleszkedés elősegítése érdekében

• a tervszerű nevelő-oktatómunka során az alapképességek fejlesztése mellett a

mindennapi életben hasznosítható és továbbépíthető általános és szakmai ismeretek

nyújtása

• a tanulók felkészítése a munkavállalói szerepre, a munkahelyi, a szakmai

közösségekbe való bekapcsolódásra

Mindezt a tanulók eltérő fejlődéséből következő sajátos igények és lehetőségek

kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok figyelembevételével, a fejlődés eltéréseit

korrigáló feldolgozás útján végzi.

Ezeket a feladatokat a következő alapelvek alkalmazásával kell teljesíteni:

• A tanulási képesség sajátossága állandó, ezért a speciális nevelés során, az egyéni

bánásmód és egyéni haladás elvét szükséges alkalmazni.

• Elsősorban praktikus ismereteket kell oktatni.

• A kommunikációs és szociális képességeket folyamatosan kell fejleszteni.

• Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat

indítani.

• Intézményünk törekszik a hiányszakmák indítására.

77

3.6 Szakképzési évfolyamok száma

• Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában,

ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki

teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

• A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi

végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez

kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma

kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő

felkészítést a 13-14. (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

3.7 A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények

A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott

szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően.

3.8 Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon

3.8.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

• A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy

tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve

hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal,

írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

• A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló

esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában

tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.

3.8.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:

• A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

• A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola

házirendjében meghatározottak szerint.

• Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt

és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes

gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az

évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés

keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a

gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

• Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való

igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati

képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem

teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem

haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát.

Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

78

• Ha a tanuló mulasztása a 3. pontban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan

mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő

tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja,

mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam

megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a

szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban

meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati

képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

• Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról

meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát,

de

a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy

b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai

gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását

pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati

követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a

gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés

kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola

nevelőtestülete dönt.

3.9 Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon

A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott

szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való

jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes

szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai

programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba

beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz.

3.10 Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj

A 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet értelmében a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj

célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első

szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók

támogatása.

A Regionális Fejlesztési Képzési Bizottság megyénként a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra

jogosító hiány-szakképesítésekre tesz javaslatot minden év március 31-ig.

Az ösztöndíjjal támogatott szakmák köre ennek értelmében évről évre változhat. Az

ösztöndíjat a hiányszakmában tanulóknak nem kell egyénileg megpályázni, az a Szabóky

Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott

feltételek teljesülése esetén „automatikusan jár” a tanuló részére (pl. megfelelő tanulmányi

eredmény, igazolt hiányzások stb.). A rendelet előírja az iskola kötelességeit is (pl.

adatkezelés, igénylés, utalás, elszámolás).

79

Szakiskolai felzárkóztató foglalkozás

Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló

a) a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben

aa) szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51, szakgimnáziumi

tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy

ab) valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott,

b) az adott tanévben

ba) évfolyamismétlésre kötelezés esetén,

bb) attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett

igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy

bc) az Nkt. 58. § (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés

esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól.

Ha szakgimnáziumi, szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulmányokat folytató ösztöndíjban

részesülő tanuló félévi értékelése során bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

vagy tanulmányi átlageredménye nem éri el a 2,51-et, vagy második félévi értékelése alapján

évfolyamot kell ismételnie, a tanulót felzárkóztató oktatásban kell részesíteni annak

érdekében, hogy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciák a megfelelő szintre

fejlesztésre kerüljenek, és ezáltal a tanuló ismételten jogosulttá válhasson az ösztöndíjra.

A felzárkóztató oktatást az Nkt.-ben meghatározott tanítási év időtartama alatt, heti két órában

és maximum négyfős csoportokban kell megszervezni. A felzárkóztató órákról foglalkozási

naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az oktatás időtartamát, tárgyát és az abban részt

vevő tanulók nevét.

3.11 A tanulókra vonatkozó munkavédelmi szabályok

A tanuló a gyakorlati képzési feladattal összefüggően munkavédelmi oktatásban kell

részesüljön. Iskolánk munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatás keretében gondoskodik arról,

hogy a tanulók, a gyakorlati képzés megkezdése előtt elsajátítsák a biztonságos munkavégzés

alapvető ismereteit. A munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatási kötelezettsége a gyakorlati

képzés teljes ideje alatt fenn áll. Ez a helyi szokásoknak megfelelő gyakorisággal ismétlődő

általános oktatások, valamint a szakmai gyakorlati oktatásba beépített, az adott gépre,

eszközre, munkaműveletre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok megtanításával jár. A

gyakorlati képzés során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavédelmi szabályok

betartására. A tanulók – életkori sajátosságaikra tekintettel – bizonyos eszközöket és gépeket

csak felügyelettel használhatnak. Minden alkalommal meg kell ismételni a munkavédelmi

oktatást, ha a szakoktató olyan új technológiát mutat be, illetőleg olyan gépet helyez üzembe,

amellyel a tanuló a gyakorlati képzés során még nem került kapcsolatba.

A 9. évfolyam tanműhelyes oktatásához a tanulókat a tevékenység jellegének megfelelően

egyéni védőeszközzel, munkaruházattal látja el a fenntartó. A képzési idő alatt iskolánk

gondoskodik a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatáról.

80

3.12 Felnőttoktatás

3.12.1 Az esti oktatás céljainak és feladatainak meghatározása:

A felnőttoktatás feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az

általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi

(általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve

ezek eredményeit.

Célja megteremteni az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú

továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét, rész-

szaképesítések megszerzése. Az iskola az „élethossziglani tanulás” egyik állomása, bázisa

legyen.

A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és

továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás

igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók

életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére.

Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot

nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

3.12.2 A felnőttoktatásra való jelentkezés, illetve az iskola magasabb évfolyamába való lépés

feltételei:

• A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén 21.

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

• A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében,

amelyben a 16. életévét betölti.

• Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében

meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a

nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett

felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7)

bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben,

évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait

azonos munkarendben.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak minden szaktantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

− az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

− az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.

− egy tanítási évben az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja

a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, ill. nappali munkarend szerinti

képzésben 250 óránál többet mulasztott.

− esti oktatásban a tanórai foglalkozások több mint 50 %-áról – igazoltan, és/vagy

igazolatlanul – távol maradt.

Megszűnik a tanulói jogviszonya

81

− a tanulónak, aki 10 óra igazolatlan mulasztás estén megszűnik a tanulói

jogviszony.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele:

− Az adott évfolyam minimális tantervi követelményeinek teljesítése valamennyi

tárgyból. Javítóvizsgát maximum 2 tárgyból tehet a tanuló.

− Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok útján szerzett

érdemjegyek alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány

kiállítása.

−

Más iskolából történő átvételről az igazgató dönt.

Az oktatás-nevelés szervezeti keretei

− Az oktatás esti oktatás munkarendje szerint folyik.

− Az esti munkarend szerinti oktatásnál, nagymértékben számítunk a tanulók önálló

ismeretszerzésére.

82

3.13 A szakképzés tartalma, óratervek

A) Képzés szerkezete OKJ szerinti szakképesítés oktatásához

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év

Ögy 140 140

10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év

Ögy 140 140

11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év

Összesen: 2343 óra 2582 óra

Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval

1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év

Ögy. 160 óra 160 óra

2. évfolyam 31,5 óra/hét 976 óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év

Összesen: 2270 óra 2505 óra

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

B, Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év

10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év

Ögy. 140 óra

11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év

Ögy. 140 óra

12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év

5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2729 óra

83

SZAKKÉPZÉST ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM

Tantárgyak 9. évfolyam

Életpálya kialakítása 2 óra

Kommunikáció,

tanulásmódszertan 2 óra

Alapvető számolás 2 óra

Szövegértés 4 óra

Digitális

kompetencia 2 óra

Testnevelés 5 óra

Sakklogika 3 óra

Sakkmatematika 2 óra

Mozgókép és

médiaismeret 4 óra

Munkapiac 1 óra

Gazdasági és

pénzügyi ismeretek 1 óra

Műhelygyakorlat 7 óra

Összesen: 35 óra

84

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉVFOLYAMAI

ASZTALOS 34 543 02

A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02

A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés

alapjai

1 1

85

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

1 1

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 2 2

Faipari szakmai

gyakorlat 7+1 8

10225-12

Asztalosipari

szerelés

Asztalosipari

szerelési ismeretek 1 1

Asztalosipari

szerelési gyakorlat 2+1 2 2 4+3 2+2,5

10226-12

Asztalosipari

termékek gyártása

Szerkezettan-

szakrajz és

technológia

4+0,5 4 4 4+0,5

Asztalosipari

szakmai gyakorlat 9 8,5+1,5 8 11

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési

ismeretek 1 1+1 2

Gépkezelési

gyakorlat 4+1,5 4 8

10229-12

Gyártáselőkészítési

feladatok

Faipari szakrajz 1+0,5 1

Gyártáselőkészítési

ismeretek 2 1 2 1

Osztályfőnöki 0,5 0,5

Összes óra 4,5+0,5 10+2 8+0,5 15+1,5 8,5+1 14,5+1,5 10,5+0,5 21+3 10,5+1 21+2,5

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5 31,5+3,5 160 31,5+3,5

86

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03

A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03

A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

140

140

0,5

160

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1 1

Elsősegély-

nyújtás

gyakorlata

1 1

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti

alapozó

feladatok

2 2

87

Gépészeti

alapozó

feladatok

gyakorlata

4+2 4

10166-12

Gépészeti kötési

feladatok

Gépészeti

kötések alapjai 2,5+0,5 1+1 2,5 1

Gépészeti

kötések

készítésének

gyakorlata

3,5 3+1 3,5+2,5 4

10165-12

Épületlakatos

feladatok

Épületlakatos

feladatok 4 3 1

Épületlakatos

feladatok

gyakorlata

9 1 8 3,5+2

10167-12 Magasban

végzett lakatos

feladatok

Magasban

végzett lakatos

feladatok

2 2

Magasban

végzett lakatos

feladatok

gyakorlata

3 3

10168-12

Szerkezetlakatos

feladatok

Szerkezetlakatos

feladatok 2 2,5+1 2+0,5 2,5+1

Szerkezet-

lakatos

feladatok

gyakorlata

4 12+1,5 4 12

0,5 0,5

Összes óra 6+0,5 8,5+2 7+1 16+1 7+1 16+1,5 11+1 20,5 9+1,5 22,5+2

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5 31,5+3,5 160 31,5+3,5

88

HEGESZTŐ 34 521 06

A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06

A szakképesítés megnevezése: Hegesztő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:

3 évfolyamos képzés esetén 3 év;

2 évfolyamos képzés esetén 2 év.

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti

alapozó feladatok 2

2

Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

4+2 4

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság

és

Munkavédelem 1 1

Elsősegélynyújtás 1 1

89

környezetvédelem gyakorlat

10180-12

A hegesztés

előkészítő és

befejező műveletei

Hegesztési

alapismeretek 1 2+1 2 1

Hegesztési alap-

gyakorlatok 2+0,5 3+1 1,5+1,5 3+2 3

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 2 2

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5 0,5

11453-12

Bevontelektródás

kézi ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek I. 4 3,5

Hegesztési

gyakorlatok I. 3 4 6 2

11455-12

Fogyóelektródás

védőgázas

ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek II. 3 3+0,5

Hegesztési

gyakorlatok II. 7 5,5+0,5 2

90

11456-12

Gázhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek III. 3 3

Hegesztési

gyakorlatok III. 7 8

11457-12

Volfrámelektródás

védőgázas

ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek IV. 2+1 2+0,5

Hegesztési

gyakorlatok IV. 7 8

Osztályfőnöki 0,5 0,5

Összes óra 4,5 10+2,5 9+1 14+1 7,5+1 15,5+1,5 12+1 19,5+2,5 8,5+1 23+2,5

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5 31,5+3,5 160 31,5+3,5

91

VILLANYSZERELŐ 34 522 04

A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04

A szakképesítés megnevezése: villanyszerelő

Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2 2

10007-12

Informatikai és

műszaki alapok

Műszaki

informatika

gyakorlat

2 2

Műszaki ismeretek 2,5 2,5

92

Műszaki

gyakorlatok 3 60 3 60

10023-12

Épületvillamossági

szerelés

Épületvillamossági

szerelés 1,5 3 2,5 2

Épületvillamossági

szerelés gyakorlata 3 60 15 100 16,5 80 4

Épületvillamossági

mérések gyakorlat 0,5+2,5 20 2+0,5 40 2+2 20 1+1

Vállalkozási

ismeretek 1 1

Ipari elektronika 1 1

Elektrotechnikai

számítások 1 1+1,5 0+1 1+1 1+0,5

10024-12

Villamos gépek és

ipari

elosztóberendezések

szerelése

Villamosipari

anyagismeret 0,5 1 0,5 1

Villamos gépek és

berendezések

3 3

Villamos műszaki

ábrázolás 1 1 1 1

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének

gyakorlata

14,5+1,5 14+1,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5

Összes óra 6 8,5+2,5 6+1,5 17+0,5 8,5+1 14,5+1,5 8+1,5 23,5+2 12,5+1 19+2,5

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5 31,5+3,5 160 31,5+3,5

93

ELADÓ 34 341 01 A szakképesítés azonosító száma: 34 341 01

Szakképesítés megnevezése: Eladó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6,5+0,5 8+2 140

7+1 16+1 140

7,5+0,5 15,5+2 11,0+0,

5

20,5+

3 160 11 20,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5 31,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

11992-16

Kereskedelmi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek 3 2+1 1+0,5 3,5+0,5 3,5+0

,5

Kereskedelmi gyakorlat 6 15 13,5+2 17,5+

2+3

17,5+

3

94

10027-16

A ruházati cikkek és a

vegyes iparcikkek

forgalmazása

Ruházati és vegyes

iparcikk áruismeret 2 2

10028-16

Az élelmiszerek és vegyi

áruk forgalmazása

Élelmiszer- és vegyi

áruismeret 1 2 1,5 2 2,5

10029-16

A műszaki cikkek

forgalmazása

Műszakicikk áruismeret 2,5 1,5 2 2

11691-16

Eladástan

Eladástan 0,5+0,5 0,5 1 1 1

Eladási gyakorlat 2+2 1+1 2 3 3

95

PÉK 34 541 05

A szakképesítés azonosító száma: 34 541 05

Szakképesítés megnevezése: Pék

A szakmacsoport száma és megnevezése: 21. Élelmiszeripar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVI. Élelmiszeripar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.

évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám heti óraszám

ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 8,5+1,5 6+1 140

8+1 15+1 140

9+0,5 14+2 13,0+1 18,5+2,5 160

14 17,5+3,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5+3,5 31,5+3,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

11945-16

Sütőipari alapismeretek

Sütőipari technológia I. 3 3

Szakmai gépek I. 2 2

Szakmai számítások I. 1,5+1,5 1+1

Szakmai gyakorlat I. 6+1 6+2,5

11837-16

Sütőipari ismeretek

Sütőipari technológia II. 3 2 1 5

Szakmai gépek II. 2 1 1,5 2

Szakmai számítások II. 1+1 1+0,5 2

Szakmai gyakorlat II. 12 10+2 12,5 10,5+3,5

96

11919-16

Élelmiszerelőállítási

alapismeretek

Mikrobiológia és higiénia 1 1

Munka- és környezetvédelem 1 1

Minőség-ellenőrzés gyakorlat 3+1 3

Gazdasági és fogyasztóvédelmi

ismeretek 1 1 2

Minőségirányítás 1 1

10942-16

Mézeskalács készítés

Mézeskalács készítés 1,5 2

Mézeskalács készítés gyakorlat 4 4

97

KŐMŰVES 34 582 14

A szakképesítés azonosító száma: 34 582 14.

Szakképesítés megnevezése: Kőműves

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 4,5+0,5 10+2 140

9,5+0,5 13,5+1,5 140

8+0,5 15+2 13 18,5+3,5 160

10,

5 21+3,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5+3,5 31,5+3,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

10101-12 Építőipari

közös tevékenység

Építőipari alapismeretek 1+0,5 2 0,5+0,5 3 0,5

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1+2 1

10275-16 Falazás,

vakolás

Falazás, vakolás 2,5 2,5+0,5 1 2,5 4

Falazás, vakolás

gyakorlat 6 5 5+1 6 8+2

10274-16 Beton és Beton és vasbeton 1 2 1 2 3

98

vasbeton szerkezetek szerkezetek

Beton és vasbeton

szerkezetek gyakorlat 3 3 5 6 8+1,5

10277-16 Szigetelések Szigetelés 2 2

Szigetelés gyakorlat 3,5+1,5 3,5+0,5

11725-16 Térburkolás Térburkolás 1 1

Térburkolás gyakorlat 2 2+3

11726-16 Kiegészítő

kőműves feladatok

Kiegészítő kőműves

feladatok 3 3

Kiegészítő kőműves

gyakorlat 5+1 5

99

FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 34 582 04

A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04

A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolaiképzés közismereti oktatással Szakközépiskolaiképzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5+0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2

2

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 1+1 2 0,5 3 0,5

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1+1 1+2

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése,

díszítése 1 3 2 2 2+1

Falfelület festésének,

díszítésének gyakorlata 5 8 6 10 9+2

100

10103-12

Mázolási munkák

fa-, fal-, fém és

speciális

felületeken

Mázolás 1 2 1+1 4 1,5+0,5

Mázolási munkák

gyakorlata 3 3+2 4+1,5 4+1,5 6

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 1 2 2 3 2

Tapétázási munkák

gyakorlata 1 3 5 4 8

Összes óra 4,5+1,5 10+1 9 14+2 8+1 15+1,5 12,5 19 +3,5 8,5+1,5 23 +2

Összes óra 14,5+2,5 140 23+2 140 23 31,5+3,5 160 31,5+3,5

101

PINCÉR 34 811 03

2017-től felmenő rendszerben

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 03

Szakképesítés megnevezése: Pincér

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18.. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII.. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 9,5+0,5 5+2 140

5,5+0,5 17,5+1,5 140

5,5+1 17,5+1,5 9,5+1,5 22+2 160

11+1 20,5+2,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5+3,5 31,5+3,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2+0,5 1+0,5 1+1 2+1 2+1

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 1,5 1 1 1,5+0,5 2

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában 0,5 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5

102

11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv

Pincér szakmai idegen

nyelv 1 1 2

11524-16 Felszolgálási

alapok

Felszolgálási alapok 4,5 3,5 1

Felszolgálási alapok

gyakorlat 5+2 4,5+1

11525-16 Felszolgáló

szakmai ismeretek

Felszolgálás 2 1 3

Felszolgálás üzemi

gyakorlat 17,5+1,5 17,5+1,5 17,5+1 20,5+2,5

103

SZAKÁCS 34 811 04.

2017-től felmenő rendszerben

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04.

Szakképesítés megnevezése:

A szakmacsoport száma és megnevezése: .18. . Vendéglátás -Idegenforgalom

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Vendéglátás

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 9,5+0,5 5+2 140

5,5+0,5 17,5+1,5 140

5,5+1 17,5+1,5 9,5+1,5 22+2 160

11+1 20,5

+2,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5+3,5 31,5+3,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2+0,5 1+0,5 1+1 2+1 2+1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános

élelmiszerismeret 1,5 1 1 1,5+0,5 2

11519-16Élelmiszerbiztonsági Élelmiszerbiztonságról 0,5 0,5

104

alapismeretek általában

Vendéglátás higiéniája 0,5 0,5

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1 1 2

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet 4,5 3,5

Ételkészítési ismeretek

alapjai gyakorlat I. 5+2

4,5+

1

Ételkészítési ismeretek

alapjai gyakorlat II. 15,5+1,5 17,5

12095-16 Ételkészítési

ismeretek

Ételkészítési ismeretek

elmélet 2 1 4

Ételkészítési ismeretek

gyakorlat 2

17,5+1,5

20,5

+2,5

105

CUKRÁSZ : 34 811 01

2017-től felmenő rendszerben

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01.

Szakképesítés megnevezése: cukrász

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. . Vendéglátás - Idegenforgalom

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Vendéglátás

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

Összesen 9,5+0,5 5+2

140 5,5+0,5 17,5+1,5

140 5,5+1 17,5+1,5 9,5+1,5 22+2

160 11+1 20,5+2,5

Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23,0+2,5 31,5+3,5 31,5+3,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2

11561-16

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2+0,5 1+0,5 1+1 2+1 2+1

11518-16

Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5 1 1 1,5+0,5 2

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

Élelmiszerbiztonságról

általában 0,5 0,5

106

alapismeretek Vendéglátás higiéniája 0,5 0,5

11521-16 Cukrász szakmai

idegen nyelv

Cukrász szakmai idegen

nyelv 1 1 2

11522-16 Cukrász szakmai

feladatok

Cukrász szakmai ismeretek 4 2 1 3,5 3,5

Szakrajz 0,5 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 5+2 4,5+2

Cukrász szakmai üzemi

gyakorlat 17,5+1,5 17,5+1,5 17,5 20,5+2,5

107

SZAKGIMNÁZIUM SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMA

VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ 54 811 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 811 01

Szakképesítés megnevezése: Vendéglátásszervező

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

1/13. 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 13 18

160

12 19

Összesen 31,0+4 31+4

Szakmai idegen nyelv 3,5 3,5

osztályfőnöki 0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

11561-16 Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó gazdálkodás

elmélete 1

A vendéglátó gazdálkodás

gyakorlata 3

11518-16 Élelmiszerismeret

Általános élelmiszerismeret 2

Élelmiszerek a gyakorlatban 1,5

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5

11520-16 Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete 2 4

Értékesítés gyakorlata 3,5 1

11538-16 Vendéglátás

marketingje

Marketing és kommunikáció a

gyakorlatban 1 2

Alkalmazott számítástechnika 1 3

108

Ügyvitel 1

11539-16 Vendéglátó

ételkészítés

Termelés elmélete 3 3

Termelés gyakorlata 3,5 9

11540-16 Idegen nyelv a

vendéglátásban

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

elmélete 3 1,5

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

gyakorlata 3 2

11541-16 Üzletvezetés a

vendéglátásban

Jogszabályok a vendéglátásban 1 1

Szervezés és irányítás a

vendéglátásban 1,5 1

109

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01.

Szakképesítés megnevezése: Erősáramú elektrotechnikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A szakmai képzés órakerete

Összesen 14+1 15+1

160

12 19

Összesen 29+2 31

Szakmai idegen nyelv 3,5 3,5

osztályfőnöki 0,5 0,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

10005-16 Villamosipari

alaptevékenység

Műszaki rajz 1+1

Elektrotechnika 5

Elektrotechnika gyakorlat 5+1

Elektronika 5

Elektronika gyakorlat 6,5

10003-16 Irányítástechnikai

alapok

Irányítástechnikai 2,5

Irányítástechnikai

gyakorlatok 3,5

Erősáramú szerelések

Erősáramú szerelési

gyakorlat 6

Géptan 2

Erősáramú mérések

Méréstechnika 1,5

Erősáramú mérések

gyakorlata 4

Erősáramú berendezések

üzeme

Műszaki dokumentáció

gyakorlat 3

Villamos gépek 3

Villamos művek 3

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat 6

110

SPORTEDZŐ (A SPORTÁG MEGJELÖLÉSÉVEL)

(az 51 726 01 REGENERÁLÓ BALNEOTERÁPIÁS MASSZŐR

mellék-szakképesítéssel)

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

5 3 7 5

140

2 2

140

4 1 11 20 18 11

0

11 20

Összesen 8 12 4 5 31 29 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

10323-12 Egészségügy és

elsősegély

Anatómiai-élettani

ismeretek fő szakképesítés 2 2 4

Egészségtan fő szakképesítés 2 2

Elsősegélynyújtás

gyakorlat fő szakképesítés 2 2

Funkcionális anatómia fő szakképesítés 2 2

Terhelésélettan fő szakképesítés 2 2

10324-12 Edzéselmélet és

gimnasztika

Edzéselmélet fő szakképesítés 2 1 1 4

Edzésprogramok

gyakorlat fő szakképesítés 2 2 1 1 6

Gimnasztika elmélet fő szakképesítés 1 1 1 1 4

Gimnasztika gyakorlat fő szakképesítés 1 1 1 3

11110-16 Egészségügyi

alapismeretek

Egészségügyi

alapismeretek

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

1

111

12051-16 Masszázs elméleti

alapjai I. Klinikumi alapismeretek

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

1

12053-16 Fizioterápia I.

Fizioterápia elmélet

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

1

Fizioterápia gyakorlat

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

2 1

12055-16 Regeneráló

balneoterápiás masszázs

Masszázs elmélet

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

1

Svédmasszázs gyakorlat

51 726 01

Regeneráló

balneoterápiás

masszőr

3 3

10322-12

Pedagógiai,pszichológiai és

kommunikációs alapok

Kommunikáció fő szakképesítés 0,5 0,5

Sportpedagógia fő szakképesítés 2 2

Sportpszichológia fő szakképesítés 2 2

10325-16 Szervezés és

vállalkozás alapjai

Gazdálkodási és

vállakozási ismeretek fő szakképesítés 1 1

Sportmenedzsment fő szakképesítés 1 1

10326-12 Sportági alapok

Sportági alapok elmélet fő szakképesítés 1 1

Sportági alapok gyakorlat fő szakképesítés 10 10

10327-12 Sportedzői

szakismeretek

Sportági szakismeretek

elmélet fő szakképesítés 1 1

Sportági szakismeretek

gyakorlat fő szakképesítés 10 10

112

FODRÁSZ

(az 52 815 03 FÉRFI FODRÁSZ-BORBÉLY

mellék-szakképesítéssel)

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

3 5 4 8

140

2 0

140

3 4,8 9 22 12 17,9

160

9 22

Összesen 8 12 2 7,8 31 29,9 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

11812-16 Borbély

Borbély szakmai

ismeretek

52 815 03

Férfi fodrász-borbély 1 0,5

Borbély anyagismeret 52 815 03

Férfi fodrász-borbély 1 0,5

Borbély szakmai

gyakorlat

52 815 03

Férfi fodrász-borbély 3 3,1

11728-16 Munkavédelem és

marketing

Munkavédelem és

marketing

52 815 03

Férfi fodrász-borbély 0,5

11707-16 Fodrász manuális

alapműveletek

Szakmai ismeretek fő szakképesítés 0,5 0,5

Alkalmazott biológia fő szakképesítés 1 1

Alkalmazott kémia fő szakképesítés 1 0,5 1,5

Művészeti ismeretek fő szakképesítés 0,5 0,5

Fodrász szakmai

gyakorlat 1. fő szakképesítés 3 1 4

11706-16 Férfi frizurakészítés Szakmai ismeretek fő szakképesítés 0,5 0,5

113

Anyagismeret fő szakképesítés 0,5 0,5

Művészeti ismeretek fő szakképesítés 1 1

Fodrász szakmai

gyakorlat 2. fő szakképesítés 1 5 1 7,1

11708-16 Fodrász vegyszeres

műveletek

Szakmai ismeretek fő szakképesítés 1 1 1,5 3,5

Anyagismeret fő szakképesítés 0,5 1 1,5 3

Fodrász szakmai

gyakorlat 3. fő szakképesítés 1 2 3,8 3 6,8 3

11705-16 Női frizurakészítés

Szakmai ismeretek fő szakképesítés 2 2

Anyagismeret fő szakképesítés 2 2

Művészeti ismeretek fő szakképesítés 1,5 1,5

Fodrász szakmai

gyakorlat 4. fő szakképesítés 19 19

11709-16 Szépségszalon

üzemeltetése

Munkavédelem és

marketing fő szakképesítés 1 1

11706-16 Férfi frizurakészítés

Sazkmai ismeretek 52 815 03

Férfi fodrász-borbély

Anyagismeret 52 815 03

Férfi fodrász-borbély

Művészeti ismeretek 52 815 03

Férfi fodrász-borbély 1

Fodrász szakmai

gyakorlat 2.

52 815 03

Férfi fodrász-borbély

11708-16 Fodrász vegyszeres

műveletek

Szakmai ismeretek 52 815 03

Férfi fodrász-borbély

Anyagismeret 52 815 03

Férfi fodrász-borbély

Fodrász szakmai

gyakorlat 3.

52 815 03

Férfi fodrász-borbély 2,5

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű

oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

114

SZAKISKOLA ÓRATERVEK (SPEC.)

KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Heti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 3+1

70

1+1

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában 1

Vendéglátás higiéniája 1

12904-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet 5 1,5

Ételkészítési ismeretek

alapjai gyakorlat 12+1 17,5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 9+1 12+1 3,5+1 17,5

Összes heti/ögy óraszám 21+2 70 21+1

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

115

BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ 31 521 01 részszakképesítés

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti

alapozó feladatok 2+1

70

Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata 4

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság

és

környezetvédelem

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 1

10180-12

A hegesztés

előkészítő és

befejező

műveletei

Hegesztési

alapismeretek 2 2+1

Hegesztési

alapgyakorlatok 3+1 6+1

11453-12

Bevontelektródás

kézi ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek I. 3 3

Hegesztési

gyakorlatok I. 5 10

Összes heti elméleti/gyakorlati

óraszám 8+1 13+1 5+1 16+1

Összes heti/ögy óraszám 21+2 70 21+2

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

116

FELNŐTTOKTATÁS ESTI MUNKAREND

HEGESZTŐ 34 521 06

A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06

A szakképesítés megnevezése: Hegesztő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:

3 évfolyamos képzés esetén 3 év;

2 évfolyamos képzés esetén 2 év.

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti

alapozó feladatok 1

Gépészeti

alapozó feladatok

gyakorlata

2

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 0,5

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 0,5

10180-12

A hegesztés előkészítő

és befejező műveletei

Hegesztési

alapismeretek 1 1

Hegesztési alap-

gyakorlatok 1,5 1

11497-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 0,75

117

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,25

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,25

11453-12

Bevontelektródás kézi

ívhegesztő feladatok

Hegesztési

ismeretek I. 1,75

Hegesztési

gyakorlatok I. 4 1

11455-12

Fogyóelektródás

védőgázas ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek II. 1,5

Hegesztési

gyakorlatok II. 4 1

11456-12

Gázhegesztő feladatok

Hegesztési

ismeretek III. 2

Hegesztési

gyakorlatok III. 4

11457-12

Volfrámelektródás

védőgázas ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

ismeretek IV. 2

Hegesztési

gyakorlatok IV. 5

Összes óra 6 12 6 12

Összes óra 18 160 18

118

ÉPÜLET ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03

A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03

A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

2 évfolyamos képzés esetén: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,25

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság

és

környezetvédelem

Munkavédelem 0,5

Elsősegély-

nyújtás

gyakorlata

0,5

10162-12

Gépészeti

alapozó feladatok

Gépészeti

alapozó

feladatok

1

Gépészeti

alapozó

feladatok

gyakorlata

2

10166-12

Gépészeti kötési

feladatok

Gépészeti

kötések alapjai 1 0,75

Gépészeti

kötések

készítésének

gyakorlata

1,5 2

119

10165-12

Épületlakatos

feladatok

Épületlakatos

feladatok 1,5 1,5

Épületlakatos

feladatok

gyakorlata

4,5 1,5

10167-12

Magasban végzett

lakatos feladatok

Magasban

végzett lakatos

feladatok

1

Magasban

végzett lakatos

feladatok

gyakorlata

1,5

10168-12

Szerkezetlakatos

feladatok

Szerkezetlakatos

feladatok 1 2,5

Szerkezet-

lakatos

feladatok

gyakorlata

3,5 7

Összes óra 6 12 6 12

Összes óra 18 160 18

120

FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 582 04

A szakképesítés azonosító száma: 34 582 04

A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,25

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

0,75

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari

alapismeretek 1,25 0,5

Építőipari

alapismeretek

gyakorlat

1

10104-12

Szobafestő,

díszítő munkák

Falfelület festése,

díszítése 1 1

Falfelület festésének,

díszítésének

gyakorlata

5 5

10103-12

Mázolási munkák

fa-, fal-, fém és

speciális

felületeken

Mázolás 2 1,5

Mázolási munkák

gyakorlata 3 3

10105-12

Tapétázási

munkák

Tapétázási munkák 1,5 2

Tapétázási munkák

gyakorlata 3 4

Összes óra 6 12 6 12

Összes óra 18 160 18

121

CUKRÁSZ 34 811 01 A szakképesítés azonosító száma: 34 811 01.

Szakképesítés megnevezése: Cukrász

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 6 12

160 6 12

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

11561-16

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,25

11521-16 Cukrász szakmai

idegen nyelv Cukrász szakmai idegen nyelv 1

11522-16 Cukrász szakmai

feladatok

Cukrász szakmai ismeretek 2 2

Szakrajz 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 3

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 9 12

122

SZAKÁCS 34 811 04

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 04

A szakképesítés megnevezése: Szakács

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6 12 160

6 12

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 1

11519-16Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,25

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 2

Ételkészítési ismeretek alapjai

gyakorlat I. 3

Ételkészítési ismeretek alapjai

gyakorlat II. 9

12095-16 Ételkészítési

ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet 2,5

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 12

123

PINCÉR 34 811 03

A szakképesítés azonosító száma: 34 811 03

A szakképesítés megnevezése: Pincér

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2.

évfolyam

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6 12 160

6 12

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

11561-16 Gazdálkodási

ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2 1

11518-16

Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1 0,5

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,25

Vendéglátás higiéniája 0,25

11523-16 Pincér szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1,5

11524-16 Felszolgálási

alapok

Felszolgálási alapok 2 0,5

Felszolgálási alapok gyakorlata 3

11525-16 Felszolgáló

szakmai ismeretek

Felszolgálás 2

Felszolgálás üzemi gyakorlat 9 12

124

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ 34 762 01

A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01

Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 14 7 160

14 7

Összesen 21 21

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

10569-16 Gondozási-ápolási

alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 2 2

Szociálpolitikai, jogi és etikai

ismeretek 2 2

Pszichológiai alapismeretek 3

Egészségügyi alapismeretek 3 0,5

Ápolási, gondozási alapismeretek 3

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 1

10570-16 A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1

Klinikai ismeretek 3

Ápolási gyakorlat 1

Gondozási ismeretek 2

A gondozási szükségletek

felmérésének gyakorlata 1

Monitorozó gyakorlat 1

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok

Szociális munka elmélete 3

Szociális munka gyakorlata 1

Szociális gondozás 3

Szociális gondozás gyakorlata 1 2

Mentálhigiéné 1

125

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 1

10572-16 Gondozási-ápolási

adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 0,5 1

126

NŐI SZABÓ 34 542 06

A szakképesítés azonosító száma: 34 542 06

Szakképesítés megnevezése: Női szabó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 6 12 160

6 12

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 0,75

10113-16 Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 0,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 1

10114-16 Ruhaipari

gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártás-előkészítés 0,5 0,5

Szakrajz 0,5 1

Szakrajz gyakorlat 1 0,5

Számítógépes ruhaipari gyártás-

előkészítés gyakorlat 0,5 0,5

10115-16 Textiltermékek

összeállítása

Textiltermékek szabásminta készítése 0,5

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,5 0,5

Textiltermékek gyártástechnológiája 0,5

Textiltermékek készítése gyakorlat 2

10118-16 Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 0,5

Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat 2

10120-16 Női ruhák készítése

és értékesítése

Női ruhák szerkesztése, modellezése 0,5 1

Női ruhakészítés gyártás-

technológiája 1 2

Női ruhák értékesítése 0,25 0,5

Női ruhák szerkesztése, modellezése

gyakorlat 1 1

127

Női ruhák készítése gyakorlat 5 9

10500-16 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,25

128

ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS 54 522 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01.

Szakképesítés megnevezése: Erősáramú elektrotechnikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40%

Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A szakmai képzés órakerete

Összesen 7 11

160

7 11

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 0,75

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

10007-16 Informatikai és

műszaki alapok

Műszaki ismeretek 1

Műszaki gyakorlat 1

10005-16 Villamosipari

alaptevékenység

Elektrotechnika 2

Elektrotechnika gyakorlat 4

Elektronika 2

Elektronika gyakorlat 4

10003-16 Irányítástechnikai

alapok

Irányítástechnikai 1,5

Irányítástechnikai

gyakorlatok 2

10018-16 Erősáramú

szerelések

Erősáramú szerelési

gyakorlat 3

Géptan 1

10017-16 Erősáramú mérések

Méréstechnika 1

Erősáramú mérések

gyakorlata 2

10016-16 Erősáramú

berendezések üzeme

Műszaki dokumentáció

gyakorlat 2

Villamos gépek 2

Villamos művek 2

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat 4

129

AUTÓSZERELŐ 54 525 02

A szakképesítés azonosító száma: 54 525 02

Szakképesítés megnevezése: Autószerelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 12 9

160

11 9

Összesen 21 20

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 0,75

10416-16 Közlekedéstechnikai

alapok szakmai

követelménymodul

Közlekedési ismeretek 1

Műszaki rajz 1

Mechanika 2

Gépelemek-géptan 2

Technológiai alapismeretek 2

Elektrotechnika-elektronika 4

10417-16 Közlekedéstechnikai

gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 7

Mérési gyakorlatok 2

10418-16 Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 0,5

Gazdasági ismeretek 0,5

Járműkarbantartás

gyakorlata 2

10421-16 Autószerelő feladatai

Gépjármű szerkezettan 4

Gépjármű-villamosságtan 3

Szerelési gyakorlat 5

10422-16 Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 2

Járműdiagnosztika

gyakorlata 2

130

FODRÁSZ 54 815 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 815 01

Szakképesítés megnevezése: Fodrász

A szakmacsoport száma és megnevezése: 19. Egyéb szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXX. Szépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A szakmai képzés órakerete

Összesen 6 12

160

6 12

Összesen 18 18

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 0,75

11707-16 Fodrász manuális

alapműveletek

Szakmai ismeretek 0,5

Alkalmazott biológia 1

Alkalmazott kémia 1

Művészeti ismeretek 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat

1. 2

11706-16 Férfi frizurakészítés

Szakmai ismeretek 0,5

Művészeti ismeretek 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat

2. 3

11708-16 Fodrász vegyszeres

műveletek

Szakmai ismeretek 1

Anyagismeret 1

Fodrász szakmai gyakorlat

3. 7

11705-16 Női frizurakészítés

Szakmai ismeretek 2

Anyagismeret 1,5

Művészeti ismeretek 1

Fodrász szakmai gyakorlat

4. 14

11709-16 Szépségszalon

üzemeltetése

Munkavédelem és

marketing 0,5

131

GYAKORLÓ ÁPOLÓ 54 723 02

A szakképesítés azonosító száma: 54 723 02

Szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 13 6

160

11 13

Összesen 19 24

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 0,75

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,25

11110-16 Egészségügyi

alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek 3,75

Szakmai kommunikáció 1

11221-16 Alapápolás

Ápolástan-gondozástan 4

Ápolástan-gondozástan

gyakorlat

11222-16 Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó

ismeretek 1,5

Klinikumi szakismeretek 1,5 +1

Diagnosztikai és terápiás

alapismeretek 1 +2

Klinikumi gyakorlat 6

11151-16 Diagnosztikus és

terápiás beavatkozások felnőtt

betegnél

Diagnosztikus és terápiás

szakismeretek 3

Diagnosztikus és terápiás

beavatkozások 2

Klinikai gyakorlat 11

132

11152-16 Egészségnevelő és

fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés 2

Egészségnevelés-

egészségfejlesztés

gyakorlat

2

133

ÁPOLÓ 55 723 01

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 01

Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Ápoló

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Gyakorlati heti

óraszám

Összesen 11 11

Összesen 22

11113-16 Szakápolási feladatok Klinikumi é szakápolási ismeretek 11

Klinikai szakápolás gyakorlata 6

11114-16 Bővített

kompetenciájú betegellátás

Speciális ápolói beavatkozások

gyakorlata 3

Speciális ápolói beavatkozások klinikai

körülmények között 2

134

GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ 54 723 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 723 01

Szakképesítés megnevezése: Gyakorló mentőápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

1/13. 2/14.

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen A tantárgy

a fő

szakképe-

sítéshez

tartozik?

13 6

160

11 13

Összesen 19 24

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. igen 0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. igen 0,75

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság igen 0,25

11110-16 Egészségügyi

alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek igen 3,75

Szakmai kommunikáció igen 1

11221-16 Alapápolás

Ápolástan-gondozástan igen 4

Ápolástan-gondozástan

gyakorlat igen

11222-16 Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó

ismeretek igen 1,5

Klinikumi szakismeretek igen 1,5 +1

Diagnosztikai és terápiás

alapismeretek igen 1 +2

Klinikumi gyakorlat igen 6

11166-16 Sürgősségi

betegellátás

Oxiológia alapjai igen 2

Csecsemő és

gyermekgyógyászati

oxiológia

igen 1

Szülészet- nőgyógyászati

oxiológia igen 1

Toxicologia igen 0,5

Tömeges baleset - igen 0,5

135

katasztrófa ellátás

Sürgősségi ellátás

gyakorlata igen 10

11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika igen 1

11164-16 Logisztika

Betegszállítás igen 0,5

Irányítás igen 0,5

Logisztikai gyakorlat igen 3

136

MENTŐÁPOLÓ 55 723 11

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 11.

Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Mentőápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 év

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Gyakorlati heti

óraszám

Összesen 11 11

Összesen 22

11197-16 Szakápolástani

ismeretek

Praehospitalis ellátás 3

Intrahospitalis ellátás 1,5

Aneszteziológia és intenzív terápia 1,5

Sebészeti beavatkozások 1

Szakápolástani gyakorlatok 9

11198-16 Mentésszervezési és

oktatási feladatok

Mentésirányítás 1,5

Kommunikáció a mentésirányítában 1

Szakmódszertan 1,5

Mentésszervezési gyakorlatok 2

137

TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐ 35 841 02 A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35841 02

Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Tehergépkocsi-vezető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 év

Elméleti képzési idő aránya: 70%

Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

Szakmai

követelménymodulok

Tantárgyak

Elméleti

heti

óraszám

Össz

óraszám

ögy Gyakorlati

heti

óraszám

Össz

óraszám

Összesen 14 224 40 6 96

12062-16

Közlekedési ismeretek

Alapelvek a közlekedésben 1 16 0

Infokommunikáció 0,5 8 0

Közlekedés-földrajz 0,5 8 0

12064-16

Szerkezeti,

üzemeltetési

ismeretek

Gépjárművek szerkezettana 3 48 0

Gépjárművek szerkezettana gyakorlat 0

2 32

11976-16

Rakodás és

rakományrögzítés

Rakományok rögzítése a közúti

szállításban 2 32 0

Rakodás és rakományrögzítés a közúti

szállításban gyakorlat 0 0,5 8

11747-16

Egészség-, munka -és

tűzvédelem

Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek 0,5 8 0

Tehergépjárművek karbantartásának és

javításának speciális esetei, a nagytestű

járművek mozgatásának veszélyei

1 16

0

Tehergépjárművek karbantartásának és

javításának speciális esetei, a nagytestű

járművek mozgatásának veszélyei,

gyakorlat

0

0,5 8

12066-16

Előírások alkalmazása

Gépjárművezetők szociális szabályai,

tachográf ismeret 2 32

0

Felelősségi körök az árufuvarozásban 0,5 8 0

12063-16 Az angol vagy német nyelv alapjai 1 16

0

138

Szakmai idegennyelvi

ismeretek

(választható angol

vagy német)

Tehergépkocsivezetők munkavégzési

körülményeinek szakmai nyelvi

ismeretei

1 16

0

12065-16

Veszélyhelyzetek

Emberi tényezők, Elsősegély nyújtási

feladatok, egészségmegőrzés 0,5 8

0

Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban

gyakorlat 0 0,5 8

11977-16

Tehergépkocsi

vezetése

Alapoktatás 0 0,5 8

Vezetés forgalomban 0 1,5 24

Módszerátadó gyakorlat 0 0,5 8

139

AUTÓBUSZVEZETŐ 35 841 01

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 841 01

Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Autóbuszvezető

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 év

Elméleti képzési idő aránya: 70%

Gyakorlati képzési idő aránya: 30%

Szakmai

követelménymodulok

Tantárgyak Elméleti heti

óraszám

Össz

óraszám

ögy Gyakorlati

heti

óraszám

Össz

óraszám

Összesen 14 224 40 6 96

Összesen

11744-16

Közlekedési ismeretek

Alapelvek a közlekedésben 1 16 0

Infokommunikáció 0,5 8 0

Közlekedés-földrajz 0,5 8 0

11745-16

Szerkezeti, üzemeltetési

ismeretek

Gépjárművek szerkezettana 3 48 0

Gépjárművek szerkezettana

gyakorlat 0

2 32

11746-16

Személyszállítás,

utaskommunikáció

Személyszállítás, utaskommunikáció 2 32 0

Személyszállítás, utaskommunikáció

gyakorlat 0

0,5 8

11747-16

Egészség-, munka -és

tűzvédelem

Munkavédelmi és tűzvédelmi

ismeretek 0,5 8

0

Autóbuszok karbantartásának és

javításának speciális esetei, a

nagytestű járművek mozgatásának

veszélyei

1 16

0

Autóbuszok karbantartásának és

javításának speciális esetei, a

nagytestű járművek mozgatásának

veszélyei, gyakorlat

0

0,5 8

11748-16 Gépjárművezetők szociális szabályai,

tachográf ismeret 2 32

0

140

Előírások alkalmazása Felelősségi körök a

személyszállításban 0,5 8

0

11749-16

Szakmai idegennyelvi

ismeretek (válsztható)

Az angol vagy német nyelv alapjai 1 16 0

Autóbusz vezetők munkavégzési

körülményeinek szakmai nyelvi

ismeretei

1 16

0

11750-16

Veszélyhelyzetek

Emberi tényezők,

Elsősegélynyújtási feladatok,

egészségmegőrzés

0,5 8

0

Veszélyhelyzetek a közúti

forgalomban gyakorlat 0

0,5 8

11751-16

Autóbusz vezetése

Alapoktatás 0 0,5 8

Vezetés forgalomban 0 1,5 24

Módszerátadó gyakorlat 0 0,5 8

141

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb záró rendelkezések

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb

intézkedések

A pedagógiai program hatálya

A pedagógiai program személyi és területi hatálya kiterjed az egész iskolára, az iskola

külső rendezvényeire, az intézmény összes dolgozójára, diákjára, továbbá az itt

pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.

A pedagógiai program érvényességi ideje

− Az iskola 2018. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

pedagógia program alapján.

− A pedagógiai programban található helyi tanterv 2016. szeptember 1. napjától

felmenő rendszerben került bevezetésre.

− Ezen pedagógiai program érvényességi ideje hat tanévre – azaz 2013.március 31.

napjától 2019. március 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

tantestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:

− a pedagógusok szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a

pedagógiai programban megfogalmazott általános és tantárgyi célok és

követelmények megvalósulását.

− az évfolyamonkénti értékelések és záróvizsgák eredményein keresztül vizsgálni és

elemezni kell, hogy tanulóink milyen szinten teljesítik a tantervi követelményeket.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

➢ az iskola igazgatója;

➢ Iskolai érdekvédelmi szervezetek

➢ a nevelőtestület bármely tagja;

➢ a nevelők szakmai munkaközösségei;

➢ a szülői munkaközösség, iskolaszék (megalakulása esetén);

➢ az iskola fenntartója.

➢ A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az

igazgatónak javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató

jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell

bevezetni.

Központi intézkedés, vagy jogszabályváltozás esetén is szükségessé válik a program

felülvizsgálata és módosítása.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. az

iskola honlapján.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

tekinthető meg:

− az iskola fenntartójának székhelyén;

142

− az iskola nevelői szobájában

− az iskola könyvtárában;

− az iskola igazgatójánál, helyetteseinél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;

143

1.sz. melléklet

Az Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Programjának 1. sz. melléklete

A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók

funkcionális integrált oktatásának nevelési programja a

speciális szakiskolában.

144

I. Bevezetés

Iskolánkban 2006-2007-es tanévtől már megvalósítjuk a sajátos nevelési igényű

tanulók közül a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és

súlyosan akadályozott (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás…) tanulók integrált oktatását. A

differenciált foglalkoztatás, egyéni bánásmód, rehabilitációs foglalkozások hozzásegítik

tanulóinkat tanulási problémáik, nehézségeik enyhüléséhez.

Intézményünk nagy vonzáskörzettel rendelkezik, az általános iskolákból és a környező

településekről sok diák érkezik hozzánk. Közöttük egyre nagyobb létszámban vannak

olyanok, akik tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékosok.

A városunkban működő Móra Ferenc Általános Iskolában végzett tanulásban

akadályozott tanulóknak nagyon behatároltak a továbbtanulási lehetőségeik, mivel speciális

szakiskola legközelebb Kaposváron és Iregszemcsén van. A diákok szülei szeretnék, ha

gyermekeik lakóhelyükhöz minél közelebb tudnának középiskolai tanulmányokat folytatni,

hogy ne kelljen családjuktól távol lenni.

Az előbb felsoroltakat figyelembe véve, iskolánk a 2008-2009-es tanévtől

megvalósítja a tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását a

szakiskolai képzés 9-11. osztályában, és az Országos Képzési Jegyzék azon

szakképesítéseiben, melyekben azt a Szakmai és Vizsga Követelmény lehetővé teszi.

A 2012-2013-as tanévtől elkezdődött a speciális szakiskolai képzés, ahol enyhe

értelmi fogyatékos tanulók részleges integráció formájában tanulnak, - eltérő tanterv alapján;

külön osztályban, de az iskola épületében, az egyéb tevékenységekben a többi tanulóval

együtt.

II. Az integrált nevelést, oktatást meghatározó jogszabályok

▪ A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló:

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral

(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

(2011. évi CXC. tv).

▪ 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről

▪ A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 32/2012.

(X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklet.

▪ 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete

III. A Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának, pedagógiai

koncepciója

1. Céljaink

145

▪ Egy inkluzív, befogadó iskola fokozatos kialakításával lehetőség biztosítása a

tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók együttnevelésére az

iskola többi tanulójával.

▪ Az együttnevelés során az e csoportba tartozó sajátos nevelési igényű tanulók

tanulási nehézségeinek enyhítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges

képességeik, kompetenciáik fejlesztése, habilitációs, rehabilitációs

tevékenység és differenciált oktatás során.

▪ A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, negatív

diszkrimináció megszüntetése, az akadályozottságukból adódó hátrányok

csökkentése, szocializációjuk elősegítése, munkaerő-piaci értékük növelése.

2. Nevelő oktató munkánk feladatai

Az iskola

▪ Segítse elő a tanulók társadalmi beilleszkedését, önálló életvezetését.

▪ Alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció

elfogadott normáit és helyes formáit.

▪ Közvetítse a társadalmilag elfogadott értékeket.

▪ A tanulók teljes személyiségét fejlessze.

▪ Tanítsa meg az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit.

▪ Nyújtson szakma-előkészítő ismereteket.

▪ A speciális szakiskolai osztályban tanulók számára biztosítson az OKJ-ban

szereplő szakmák közül megszerezhető szakképesítéseket.

▪ Készítse fel a tanulókat a termelésben, gazdálkodásban való részvételre.

▪ Úgy készítse fel a tanulót, hogy a leendő munkahelyén jól megállja a helyét.

3. A tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrált

nevelésének, oktatásának alapelvei

▪ Az Európai Uniós integrációs törekvésekhez csatlakozva iskolánk is

lehetőséget kíván biztosítani az együttnevelésre.

▪ A tanulásban akadályozott tanulók integrációját, többiekkel való

együttnevelését csakis inkluzív, befogadó pedagógiai légkörben lehet

megvalósítani, ahol a pedagógusok és a tanulótársak elfogadják a másságot,

és segítenek a tanulóknak az iskolai és a társadalmi beilleszkedésben,

szocializációban. Nevelő munkánkban erre különös gondot fordítunk.

▪ Alapelvünk a személyre szóló fejlesztés, differenciált és egyéni bánásmód

biztosítása, a tanulók egész személyiségének fejlesztése, egyénekhez igazodó

nevelés megvalósítása, hogy ez által csökkenjenek a tanulási

akadályozottságból adódó hátrányok, tanulási kudarcok.

▪ Biztosítjuk a különböző ismeretek gyakorlatorientáltabb átadását.

▪ Tanulásban akadályozott tanulóink számára felzárkóztató rehabilitációs

foglalkozásokat szervezünk, amely a gyermekek sajátos nevelési igényéből

eredő hátrányaik leküzdéséhez szükségesek. A tanulók számára, a

fogyatékosság típusához és fokához igazodva (tanulásban akadályozott enyhe

értelmi fogyatékosság) egyéni fejlesztő programot készítünk, így lehetséges

nyomon követni a tanulók fejlődését.

▫ A tanulók nevelése, oktatása során törekedünk arra, hogy a fejlesztés a

számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg,

segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való

mind teljesebb beilleszkedésüket.

146

▫ A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanuláshoz szükséges

kognitív és egyéb képességek részleges vagy teljes kiesését,

fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű

fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és

eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást,

speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé.

4. A tanulásban akadályozott tanulók oktatásának egyedi sajátosságai

Tanulási akadályozottságról akkor beszélhetünk, ha a tanulás jelentős mértékű

korlátozottsága átfogó, súlyos és tartós magatartási és teljesítménybeli eltérésekhez

vezet.

Tanulásban akadályozottnak számítanak azok a gyermekek és fiatalok, akiknél:

fejlődésbeli hiányosságok, a központi idegrendszer sérülése, vagy szociokulturális

depriváció miatt bekövetkező csökkent intelligenciateljesítmények az iskolai tanulást

oly mértékben befolyásolják, hogy a tananyag felfogása, tárolása és feldolgozása nem

az életkornak megfelelő szinten történik.

A tanulásban akadályozott gyermek részére minden esetben hosszantartó

fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. Ezt a feladatot

gyógypedagógusok végzik elsősorban, de munkájukat más szakemberek is segítik

(szakorvosok, iskolapszichológus, szociálpedagógus, fejlesztő terapeuták, stb.).

A tanulásban akadályozottság BNO orvosi kódja F70. A tanulásban

akadályozott gyerekek intelligenciájának értéke 50-90 IQ között található.

Csoportjukat két alcsoportra oszthatjuk. Közülük az egyik csoport az enyhe értelmi

fogyatékos gyerekek, akiknek intelligencia értéke 50-70 IQ között van. A másik

csoportba tartoznak az iskola nehezen tanulói, határesetek, akik 70-90-es IQ-val

rendelkeznek.

A tanulásban akadályozott gyermekek fő jellemzői:

Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe,

különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy

funkciózavarával függ össze. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzők a téri

tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási

folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének

eltérései.

A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek

fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. A következő területeken lehet tapasztalni

ezeket a rendellenességeket:

▫ A kognitív képességek területén észlelési folyamatok (vizuális és

auditív észlelés), emlékezés (rövid és hosszú távú),

figyelemkoncentráció, logikai műveletek, problémalátás és megoldás

hiányosságai.

▫ Motoros és orientációs képességek területén egyensúlyérzékelés,

nagy- és finommozgás, térbeli és időbeli tájékozódás hibái.

▫ Emocionális és szociális képességek területén tanulási motivációk,

önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés problémái, hiányosságai.

▫ A kommunikációs képességek területén beszédértés, szókincs, szóbeli

közlés, hangképzés, grammatika, szövegalkotás, metakommunikáció

hiányosságai.

147

5. Az integrált oktatás megvalósításának módja

Az együttnevelés a szakiskola 9-11. osztályában és a szakmatanulás bizonyos

területein zajlik.

▪ A szakiskola 9-11. osztályaiban (a sajátos nevelési igényű tanulók

érdeklődésének megfelelően) maximum 2-3 tanulásban akadályozott tanulót

integrálunk be egy-egy osztályba, teljes integráció formájában. Ez azt jelenti,

hogy a tanulók az oktatási időszak egész ideje alatt együtt tanulnak az osztály

többi tanulójával, az ottlévő követelményeknek próbálnak megfelelni. Az

ismeretszerzés, oktatás módszerei azonban mások, alkalmazkodnak a

tanulásban akadályozott tanulók általános és egyedi jellemzőihez.

▪ Az integráció megvalósításának egyik fő színtere az osztály, ahol a tanulók

társaikkal együtt vesznek részt az oktatásban. Az osztályokban tanító

pedagógusok a tanulásban akadályozott tanulókkal egyéni bánásmóddal

differenciált feladatadással, személyre szóló differenciált módszerekkel

foglalkoznak. Biztosítják számukra a minél több érzékszerven keresztül

megtapasztalható ismereteket, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzést, a

sokrétű gyakorlást.

▪ Az osztályban tanító pedagógusok a tanítás tanulás folyamatában arra

törekednek, hogy a tanulásban akadályozott tanulóknál az értelmi sérülésekből

eredő hátrányaik csökkenjenek. A tanulási nehézségek enyhítése céljából,

valamint az ismeretátadás és képességfejlesztés céljából a tanórákon a

következő szempontok érvényesülésére törekednek:

▫ lassabb ütemű, kis lépésekben történő haladás,

▫ következetesség, hézagnélküliség az ismeretek elsajátításában

(egyszerűtől a bonyolult felé, az ismerttől az ismeretlen felé történő

haladás),

▫ szemléletesség, szemléltetés kiemelt szerepe (természetes valóság,

makett, kép),

▫ cselekvéssel, tevékenységgel egybekötött ismeretelsajátítás,

▫ differenciálás, egyéni adottságokhoz való alkalmazkodás

(szükségletekhez igazodó segítségnyújtás, a feladatok mennyiségi és

minőségi differenciálása…),

▫ gyakori és intenzív ismétlés,

▫ változatos gyakorlás (az ismeretek megváltozott körülmények közötti

gyakorlása),

▫ a megismerő tevékenység, a különböző kognitív képességek (érzékelés,

észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek)

fejlesztése minden tantárgy keretében.

▪ A nevelés oktatás folyamatában olyan módszereket, tanulási technikákat

alkalmaznak a pedagógusok (kooperatív technikák, szabadtanulás…), amelyek

segítik a tanulókkal való differenciált foglalkozást, személyiségük egészének a

fejlődését.

▪ Az ellenőrzés az ismeretanyag minimum szintjén történik, szükség szerint

többletidőt, segédeszközt, optimális módszereket biztosítva a tanulásban

akadályozott tanulók számára.

▪ Az oktatáson kívül a nevelés területén is egyéni bánásmódot alkalmaznak a

tanulóknál. Segítik őket a társadalmi normák, együttélés szabályainak

elsajátításában, az egymáshoz való alkalmazkodás megtanulásában, érzelmeik

148

lereagálásában. Ezzel segítik a tanulók társadalmi beilleszkedését, a hétköznapi

életre való felkészítését.

▪ Mindezek megvalósítása nagyfokú empátiás készséget, toleranciát, befogadó

szeretetteljes attitűdöt kíván a pedagógusoktól és a diáktársaktól.

▪ A pedagógusok osztályban végzett munkáját szakemberekből álló team segíti:

▫ gyógypedagógus tanár, aki folyamatosan nyomon követi a tanulásban

akadályozott tanulók tanulmányait, igény szerint segíti tanácsaival,

óralátogatással, esetleg tanórai közös tanítással a pedagógusok munkáját,

▫ szükség esetén pszichológus, logopédus, mentálhigiénés szakember is

segítséget nyújt egy-egy problémásabb esetben

▪ A speciális szakiskolai osztályban tanulók speciális tanterv alapján, speciális

tankönyvekből tanulnak. Tanáraik az eddigiekben leírt módon oktatják őket is.

6. A tanulásban akadályozott tanulók számára biztosított rehabilitációs célú

foglalkozások sérülés specifikus feladatai

A tanulási akadályozottság megmutatkozik a különböző képességek

fejlődésének lelassulásában, zavaraiban. Más-más területeken tapasztalhatóak

rendellenességek, legtöbbször a kognitív képességek területén. A rehabilitációs célú

foglalkozások azt a célt szolgálják, hogy minden tanulónál sérülésétől függően a sérült

képességek javuljanak, eredeti egészséges állapotba, vagy ahhoz közeli állapotba

visszakerüljenek. Ezt sajátos eszközökkel és módszerekkel, a tanulók egyéni

sajátosságaihoz igazodva valósítja meg.

▪ A rehabilitációs tevékenység kiemelt feladatai:

▫ a megismerő tevékenység (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

gondolkodás) fejlesztése·az akaratlagos cselekvés szabályozására való

képesség kialakítása,

▫ az érzelmi-akarati szféra alakítása, kommunikációs készség fejlesztése a

beszéd formai és tartalmi oldalának formálásával,

▫ harmonikus személyiség kialakítása,

▫ a fizikum és pszichikum együttes fejlesztése a céltudatos feladat és

munkavégzés.

▪ A kiscsoportos foglalkozások feladatai:

▫ az alapvető pszichikus funkciók, képességek fejlesztése,

▫ a kognitív képességek területén a vizuális és auditív észlelés javítása,

▫ a rövid- és hosszú távú emlékezés, a bevésés, felidézés fejlesztése,

▫ figyelemkoncentráció, feladattartás erősítése,

▫ gondolkodási műveletek gyakorlása, logikai összefüggések

felfedeztetése, problémalátás fejlesztése, analógiai gondolkodás alakítása,

▫ motoros és orientációs képesség fejlesztése, egyensúlyérzékelés, nagy- és

finommozgások, térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése,

▫ emocionális és szociális képességek területén a tanulási motivációk,

motiválhatóság alakítása. Társas kapcsolatok kialakításának képessége,

önértékelés, értékrend, tanulási viselkedés alakítása,

▫ kommunikációs képességek területén a beszédértés, szókincs, szóbeli

közlés, grammatikai szerkezetek, szövegalkotás, önkifejezés

képességének fejlesztése.

7. A rehabilitációs célú foglalkozások folyamata

149

▪ A tanév kezdetekor a tanulásban akadályozott integrált tanulók megismerése,

tanulási akadályozottságuk mértékének és jellemzőinek feltérképezése történik.

▪ Ezután a tanulókról készített Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Rehabilitációs Bizottság által kiállított szakértői vélemények megismerése

következik.

▪ A szakértői bizottság által megjelölt fejlesztendő területeket alapul véve,

valamennyi tanuló esetében egyéni sajátosságaikhoz és fejlődési ütemükhöz

igazodó egyéni fejlesztési tervet készítünk, amely alapján szervezzük a

rehabilitációs foglalkozásokat.

▪ A tanulók maximum nyolcfős csoportokban vesznek részt rehabilitációs

foglalkozásokon.

▪ A rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások számának meghatározása a

Közoktatási törvény 52§ 6. bekezdésében foglaltak alapján történik: a tanuló

annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya

csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti

időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka.

▪ A sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus fejlesztése a habilitációs

és rehabilitációs foglalkozásokon az előző részben leírtak szerint történik. Az

ott megjelölt fejlesztési feladatainkat valósítjuk meg.

▪ A gyógypedagógus bármikor segítséget nyújt, ha ezt a szaktanár, vagy a tanuló

igényli (tanítási órákon, dolgozatíráskor, esetmegbeszéléskor).

8. A rehabilitációs célú foglalkozások eszközei

▪ Szakkönyvek:

A fejlesztés megvalósításához speciális szakkönyvek, fejlesztő kiadványok

szükségesek.

▪ Oktatást segítő CD-k, segédanyagok:

„a SZAKMA XXI. Század szakiskolája sorozat részei:

„Fejlesztő feladatok” mappa. „SZAKMA Módszertár” mappa. „Tanbox

és tantorony.

▪ Fejlesztő játékok: Puzzle, memória kártya.

9. Várható eredmények, előnyök

▪ A tanulásban akadályozott tanulók az integrált nevelés-oktatás során

megtanulnak beilleszkedni az osztályközösségbe, elsajátítják a közösségi

szokásokat, viselkedési módokat és normákat.

▪ Fejlődik önértékelésük, önbizalmuk. Az iskola elvégzése után könnyebbé válik

társadalmi szocializációjuk.

▪ A tanulásban, ismeretelsajátításban, tanuláshoz szükséges kompetenciák

elsajátításában mintát kapnak társaiktól.

▪ A csoportos és egyéni habilitációs és rehabilitációs fejlesztő foglalkozások

hatására enyhülni fognak a sajátos nevelési igényű tanulóink tanulási

nehézségei, tanulási zavarai.

▪ A gyógypedagógiai fejlesztés, a tanulás tanulásának segítése által javulni fog a

tanulásban nyújtott teljesítményük, tanulmányi eredményük.

▪ Az egyéni bánásmód, differenciált oktatás hatására esélyük lesz elérni az

iskolai követelmények minimumszintjét, ezt követően szakmai vizsgát

150

tehetnek. Ennek köszönhetően nagyobb eséllyel léphetnek ki a

munkaerőpiacra, mint a szakképzésből kiszoruló társaik.

IV. Az integrált oktatás erőforrás igénye

1. Humán erőforrások

Elsősorban az osztályokban tanító pedagógusok teszik lehetővé a tanulásban

akadályozott tanulók integrált oktatását, inkluzív felelősségteljes pedagógiai

munkájukkal.

A rehabilitációs foglalkozások megvalósításához négy gyógypedagógussal

rendelkezik az iskola. Ezen kívül külső szakemberek segítségét is igénybe tudjuk

venni szükség esetén (logopédus, pszichológus, mentálhigiénés szakember és a

nevelési tanácsadó vezetője).

2. Tárgyi feltételek

Fejlesztő terem, ami helyszínt biztosít a rehabilitációs foglalkozások

megtartásához.

A tanulók kiscsoportos fejlesztését segítik az előző részben felsorolt

szakkönyvek, oktató CD-k, pedagógiai segédanyagok, fejlesztő eszközök.

Az osztályokban zajló pedagógiai munkát, a tanulókhoz alkalmazkodó oktatást

segítik az informatikai és audiovizuális eszközök, melyekkel iskolánk megfelelően

ellátott. (számítógépek nagy számban, laptopok, projektorok, TV-k, CD-s magnók).

Dombóvár, 2019.08.31.

Jóváhagyta: Csapó Gábor

főigazgató

Dombóvár, 2019.08.31