Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben

Szabó Bálint

• Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása

• Központi programok felülvizsgálata

• Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása

• Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek

• Szintvizsgák szervezése, koordinálása

• SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése

• Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban

A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása

2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása

3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe

4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

Fő aktivitási területek

A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban14 éves kor 15 éves kor 16 éves kor 17 éves kor 18 éves kor

HorvátországKoszovóTörökország

AlbániaAusztriaBosznia-HercegovinaCiprusCsehországGörögországÍrországLiechtensteinLuxemburgMontenegróPortugáliaSvájcSzerbiaSzlovénia

AngliaBulgária DániaÉsztországFinnországFranciaországIzlandLengyelországLettországMáltaMoldovaNorvégiaOlaszország RomániaSan MarinoSkóciaSpanyolországSvédországSzlovákia

LitvániaMacedóniaMoldovaUkrajnaOroszország

BelgiumHollandiaMagyarországNémetország

Egyedül Magyarország, ahol18 éves korig aziskolapadban kell ülniA tankötelezettség részképzésselis teljesíthető:

• Belgium- Németország- Hollandia

Problémák és következmények

• Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására

• Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják

• Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása

• A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

Problémák és következmények

• Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között

• A szakmai elmélet jelentős változáson ment át: gyakorlatorientáltabb lett

• Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket

• A szakmai elmélet úgy alakult, hogy azt rögtön ki kell próbálni a gyakorlatban

• A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja hogyan működik a valós gazdaság. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalni.

Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó

Minél több idő eltöltése az üzemben

Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel

480 óra éventeaz iskolában:320 óra szakmai160 óra közismereti

A tanulót a cégveszi fel!

Forrás: KSH, 15-74 év között

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya

16-18 év a legkritikusabb!

• 2002-2010 között általános iskolába járók száma:

112 000-108 000 lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)

• 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt,

ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagyalacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

Forrás: Eurostat

Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer

átlag 25 éves

Forrás: KSH

Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon

kőműves szobafestő

2517

óraszám

1596

2517

1596

Szakképesítések kiválasztása

• Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák

• A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma

• A szakmák munkaerő-piaci súlya

• A tanulók és vizsgázók száma

• Modulok kezelhetetlen száma és összetétele

• Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

A szakmai dokumentációk felülvizsgálata• Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség

• Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság

• 424 alap szakképesítés, 1 400 kimenet, 2 850 modul

• Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként

• Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul

• Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is

• Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása

• Szakmai követelménymodulok új struktúrája

Központi program• SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése

• Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás

• A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák

• A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása

• A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe

• Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika

• Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára

• A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

Fejlesztés politikai koncepció

• SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában

• Fejlesztői team-ek portfoliója

• Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők

• Elektronikus nyilvánosság

• Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga

• Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ-ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola

• Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

Fejlesztéspolitikai koncepció• Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment,• Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani

útmutatók,sztenderdek, sablonok kidolgozása

• Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice

• Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása

• A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése

• Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása

• Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése

• Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt!

• Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat

• Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben

• Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése

• Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni

• Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

OKJ felülvizsgálat

Szakképesítés OKJ-ban elfoglalt helyeRész-szakképesítésekElágazásokRáépülésekLehetséges törlések, összevonásokmin. óraszámok felülvizsgálataKözös modulok vizsgálata

4. Szakértői csoportok felállításaÖsszetétel:

4 fő (2 fő gazdálkodó; 2 fő pedagógus)/szakképesítés

Összesen: 184 szakértő

Szakértői ajánlások:

• Területi kamarák (gazdaság,pedagógusok)

• Érdekképviseletek, munkaadói szervezetek

• Szakmai szervezetek

• Felnőttképzők szövetsége

Fejlesztési irányvonalakGyakorlati óraszámok növeléseGazdasági igények szerinti tartalomSzakmai záróvizsga idejének csökkentése (960 perc/fő)Modulok számának maximalizálásaSzakmai tartalomfejlesztésTörlések, összevonásokKompetenciák számának csökkentése, szakmai

kompetenciák hangsúlyozásaSzintvizsga beszámíthatóságSzakmai tartalomban való duplikációk törlése Új központi program struktúraGyakorlati képzés helyszínének meghatározása

Köszönöm a figyelmet!szabo.balint@mkik.hu