motoros képességek fejelsztésének módszertana - Óra

7/23/2019 Motoros Képességek Fejelsztésének Módszertana - Óra

http://slidepdf.com/reader/full/motoros-kepessegek-fejelsztesenek-modszertana-ora 1/30

Motoros képesség fejlesztő módszertana

1. A motoros képességek fejlődésének értelmezését megalapozó tudományos felfogások, a

mozgást megalapozó biológiai keretek 1.1 A mozgásfejlődés értelmezési kereteinek változásai

- a mozgásfejlődés fogalmának értelmezésével több tudományterület foglalkozik (pl.

pszicol!gia" umánbiol!gia" testnevelés-tudomány stb.#

- különböző megközel$tésekben vizsgálták%vizsgálják annak törvényszer&ségeit"

jellemzőit" sajátosságait

- az egyes pszicol!giai irányzatok maguk is másképpen értelmezetik a

mozgásfejlődést

- fejlődéspszicol!gia ' korábban főleg a készségek tanulásának folyamatára elyezte a

angslyt" és azon tl is a (mozgás#koordináci! kialakulásában látta a folyamat

lényegét" vagyis alapvetően a mozgásminták kialakulásának és tökéletesedésének

szerepét tartotta fontosnak.

- más irányzat inkább a gyermeknek a környezettel val! viszonyára f!kuszált" és a

mozgásfejlődést a környezettel kölcsönatásban változ!" általános magatartás

részeként értelmezte. ()tern" *+, és etzelt" *+,*" idézi /armosi" 0**#

- umánbiol!gia ' korai szakaszában jobbára a testi fejlődés törvényszer&ségeire

f!kuszált.

- később a szomatikus és a motorikus fejlődést nem mint egymást!l független

területeke" anem együtt a gyermeki fejlődés egyik legfontosabb területeként

értelmezte.

- a testneveléssel kapcsolatban ' ebből a felfogásb!l kialakult irányzat ' arra keresi a

választ" ogy a motoros fejlettség szintjei" az életkori és teljes$tményszakaszok

sajátosságai ogyan elyezetők el egy rendszerben. (/armosi" 0**#

1.2 A mozgásfejlődés fogalmának értelmezései

- sokféle szempont alapján leet értelmezni" a laikusabb általános megközel$téstől

kezdve a különböző diszciplináris felfogásokig.

- a sokszempont értelmezés seg$t a fogalom soksz$n&ségének megértésében"

ugyanakkor egyértelm&s$teti az adott konte1tusban jellemző jelentés megértését.

*



1.2.1 A fejlődés általános felfogása

- legáltalánosabb felfogásban ' a fejlődés változások sorozata

- dialektikus felfogásban ' a fejlődés mindig valamilyen jnak a létrejöttét jelenti" egy

magasabb minőség megjelenését azon a m!don" ogy a mennyiségi változások

ugrásszer& minőségi változást eredményeznek

- j magyar le1ikon ' 23 fejlődés az élő szervezet élete során lejátsz!d! alaki"

szerveződési és m&ködésbeli változások összessége.4

- biol!giai le1ikon ' 23 fejlődés olyan" időben lejátsz!d! biol!giai folyamat" amelynek

megatározott iránya van. 5inőségileg különböző szakaszokra oszlik" és van időbeli

kezdete és befejezése.4

1.2.2. A mozgásfejlődés fogalma

- a mozgásfejlődés az emberi fejlődés részterülete.

- 6ot (*+7*# ' nevéez f&ződik a mozgásfejlődés legáltalánosabban vett megatározási

k$sérlete.

- 3zt sz&rte le" ogy a 2motorikus fejlődés vizsgálatáoz a térben és időben

megfigyelető emberi mozgások szabályozási és funkci!folyamatai tartoznak4

(ut!bbin 6ot a mozgás energetikai feltételeit értett# (/armosi" 0**#

- 5einel (*+88# ' a mozgásfejlődés a kondicionális és koordináci!s képességek" a

mozgásformák valamint a mozgáskészségek egyéni fejlődése az ember élete során (id.

5akszin" 00#.

- 9ádori (*+7:# ' a fenti felfogással nagyon asonl! szemléletben definiálja a

mozgásfejlődést" azonban értelmezésében megjelenik egy jabb szempontrendszer"

mely révén a nem és az életkor összefüggésében keretezi jra a képességekre és a

mozgáskészségre vonatkoz! korábbi megközel$téseket.

- 3 fentiek alapján /armosi (*+++# összefoglal!an megállap$tja" ogy a mozgásfejlődés

átfogja az ember sokrét& mozgásformáinak és mozgáskészségeinek ' kszás" mászás" járás" futás" ugrás" dobás" elkapás" ütés" rgás ' egyéni fejlődést" valamint a

kondicionális képességek illetve a koordináci!s képességek kialakulását" fejlődését.

1.3 Fejlődéselméleti megközelítések

- ;essel <érés elmélet< alapvetései ' az egyén fejlődése ' és $gy mozgásfejlődése során

is ' végigalad a törzsfejlődés szakaszain" azaz az öröklés megatároz!" és ebben az

idegrendszer m&ködésének van vezető szerepe.

0



- =andura (*+88" id. /armosi" 0**# felfogása ' a fejlődés a környezetez val!

alkalmazkodás" a szocializáci!s tanulás során a tanult magatartásformák egymásra

épülnek" és ezek egymást megerős$tik és elyettes$tik.

- /armosi (0**# <le$r! elmélet< ' az *+>-es évektől kezdve került a kutat!k

érdeklődésének középpontjába" és jelentőségét a mozgások minőségi jellemzőinek

le$rásában" és a teljes$tménynormák életkori csoportokra vonatkoztatott

megatározásában látják.

- ennek az elméletnek két irányzatát leet ma már megkülönböztetni?

- <normat$v le$r!< irányzat" melyek standardizált tesztek és életkori normák

bevezetésével igyekeztek a gyermekek motoros teljes$tményeit megismerni" az *+,-

es évektől kezdődően.

- <fejlődési fázis< irányzat" melynek keretében gyermekek alapvető mozgásformáinak

fejlődési fokok szerinti le$rását kész$tették el" illetve ezt követte a longitudinális

vizsgálatok eredményein alapul! alapvető mozgásformák fejlődési sorrendjének

részletes kidolgozása.

- @ean iaget kognit$v szempont fejlődéselmélet ' a fejlődést szakaszokra" fázisokra

osztja" és alapelve az adaptáci! két funkci!ja" az asszimiláci! és az akkomodáci!.

- asszimiláci! esetében az j ismeretet ' amennyiben az asonl! a már meglévő

ismeretekez ' beép$ti az egyén a korábbi ismeretei rendszerébe" azaz a sémákba.

- akkomodáci! során pedig a meglévő ismeretektől eltérő sajátosságokkal rendelkező"

j ismeret beillesztéséez a már meglévő sémán szükséges változtatnia.

- felfogásában az asszimiláci!ra a játék" az akkomodáci!ra az utánzás nyjt j!

leetőséget. ()cleinerné" 08" /armosi" 0**#

- iaget a kognit$v fejlődést négy szakaszra osztotta?

o szenzomotoros szakasz (-0 év#

o m&veletek előtti szakasz (0-8 év#

o konkrét m&veleti szakasz (8-*0 év#

o formális m&veletek szakasza (*0 évtől#

- a szakaszok közül a mozgás szempontjáb!l legjelentőségteljesebbnek a szenzomotoros

(érzékszervi-mozgásos# szakasz tekintető.

- iaget szerint a fejlődés elsősorban az érzékelés és az egyszer& mozgásos viselkedés

koordináci!ja révén alakul.

A



- a gondolkodás teát cselekvésbe ágyazott" kialakulnak cselekvési sémák" amelyek a

környezet megismerése szempontjáb!l fontosak.

- Bzek seg$tségével a csecsemő fejlődése során felfedezi cselekvései és

következményeik közötti összefüggést (pl. az ágya fölé elyezett forg!-mozg! sz$nes

játék megmozdul" amikor kezeivel sikerül 2eltalálni4 azt#.

- a tevékenységei" mozgási sokszor ismétlődnek" egyfajta k$sérletezésnek is tekintetők"

melyek eredményei felismerésével kezd kialakulni benne az önmaga és környezete

különválasztása" differenciálása" azaz megkülönbözteti magát környezete többi

részétől.

- ebben a szakaszban történik iaget szerint a tárgyálland!ság kialakulásának kezdete is"

amikor felfedezi a gyermek" ogy a tárgyak akkor is léteznek" a az érzékszervei

számára nem ozzáféretőek.

1.4 Fejlődési modellek

- a fejlődés folyamaténak" jellemzőinek le$rására különböző modelleket alkalmaznak a

tudományos kutatások" elméletalkotás során

- árom főbb modell?

- fázismodell ' a mozgásfejlődés le$rására is j!l alkalmazat! modell

- fő elve" ogy a fejlődést szakaszokra osztja" melyek egymásoz kapcsol!d!

változások sorozatát jelentik. B modell seg$tségével is le$rat!.

- strukturális modell ' a képességek sajátos szerkezetet alkotnak" azaz

képességstruktrákr!l beszéletünk.

- a fejlődés során ez a szerkezet változik meg.

- a mozgás fejlődésnek le$rására nem szokás alkalmazni.

- Czsvát nevéez ellenben egy olyan strukturális diagnosztikai modell kötető" amely

a fázismodellel ötvözve megfelelet a mozgásfejlődés le$rására is.- Da azt feltételezzük" ogy a különböző fejlődési fázisokban a mozgás kivitelezéséez

szükséges képességek struktrája változik" m!dosul egymással val! kapcsolatuk"

akkor leetséges leet egy-egy fázisra jellemző sajátos motoros profilt le$rni.

- differenciáci!s modell ' megalkot!i szerint a két nem mozgásfejlődése nem $rat! le

ugyanazon modell seg$tségével" mer t a mozgásfejlődésben különbség mutatkozik a

nemek között. 3 kutat!k szerint ez a modell alkalmazat! speciálisan szelektált

csoportok mozgásfejlődésének le$rásáoz is (pl. sportol!k ' nem sportol!k#.

>



- a fentiek is j!l mutatják" ogy egyetlen közös" mindig" mindenkire érvényes fejlődési

modellt nem leet alkotni" melynek seg$tsévével egységesen leetne le$rni" értelmezni

a mozgás fejlődést" mert az emberi szervezet és a környezet bonyolult rendszereinek

összetettE

Ismétlésez

- a mozgásfejlődés umánbiol!giai értelmezése

- a fejlődés dialektikus felfogásában

- a mozgásfejlődés /armosi megállap$tása szerint

- a <le$r! elmélet< két irányzata

- iaget fejlődéselmélete

- asszimiláci!

- akkomodáci!

- fázismodell

,



2. A mozgásfejlődés feltételei

2.1 A mozgásfejlődés összetevői

5ozgásfejlődés alakulásáoz szükséges összetevők?

- genetikai potenciál

- strukturális sajátosságok

- a fejlődés örökletes elemei

- refle1ek és elemi mozgásminták

- mozgástapasztalatok

- mozgás (edzés# ' ingerek

- természeti környezet

- társadalmi és szociális viszonyok

2.1.1 A mozgásfejlődés !iol"giai feltételei

3 biol!giai feltételek közül elsősorban a mozgásszervrendszerez kapcsol!d! ismeretek

fontosak. Fét nagyobb alrendszer alkotja?

- tart!rendszer

- mozgat!rendszer

2.1.1.1 A tart" rendszer #mozgás $asszív rendszere%

- a csontvázrendszerrel áll szoros kapcsolatban

- a csontok" $zületek és szalagok együttesen alkotják

- a csontok fejlődése során bekövetkező változások? osszirány és keresztmetszeti

irány növekedés

- ez a folyamat nem egyenletes

- különbség van a fejlődés temp!jában (felgyorsul! és lelassul! növekedés#" valamint az

egyes csontok eltérő időpontban növekednek nagyobb mértékben

- a vázrendszer egyes részeinek csontosodása különböző időben történik?

o ujjpercek +-** év

o kéztőcsont? *-*A év

o kulcscsont" lapocka? 0-0, év

- lányoknál leet *-0 évvel korábban

- a méretváltozás is egyenetlen ' gyorsul!" lassul! peri!dusok

- kémiai összetétel is változik? kalcium" foszfor" magnézium tartalom növekszik"

csontok szilárdsága nő

- a csontváz teljes kialakulása 0-0> év között

:



2.1.1.2 A mozgat"rendszer #a mozgás aktív rendszere%

- az izmok valamint az idegek alkotják

- az izomrendszer a mozgásoz szükséges szervrendszer" amely azonban nem képes

m&ködni az idegrendszer megfelelő szervező funkci!ja nélkül

- az izomzat a születéstől kezdve a fejlődés során gyakran változik" mint felép$tését"

mind méreteit" mind pedig arányait tekintve

- a fejlődése nem egyenletes

- az egyes izmok" izomcsoportok a fejlődés különböző szakaszaiban eltérő m!don

növekednek

- a gyorsabb temp!j növekedés a fejlődés során először a lábizmoknál történik

- funkci!juk szempontjáb!l is különböző leet az izmok tömegének változása

9éány adat?

- jszülött korban az izomtömeg aránya a testtömeg 0AG-a

2.1.1.3 Az idegrendszer

- születéskor fejlődése kezdetén tart

- a myelinizáci!s folyamat még nem zárult le" a szinapszisok kialakulása" a mozgat!

idegsejtekkel val! kapcsolat még szintén folyamatban van

- a fejlődés az idegrendszer programozott differenciál!dása révén történik. Bnnek során

a funkci!k megerős$tik a megfelelő idegi kapcsol!dásokat" a meg nem erős$tetek pedig

kiolt!dnak.

- a mozgásoz szükséges szervrendszerek kapcsolatai nem alakulnak ki véglegesen"

nem szilárdulnak meg : éves kor előtt

- a komple1" j!l koordinált mozgáskivitelezésez még további évekre van szükség

- ez egy folyamatos fejlődési folyamatot jelent" és a szervezet ' a mozgás esetében is '

az adott életkori és fejlődési szakasznak megfelelően optimalizált m&ködésre képes

2.1.2 A mozgásfejlődés körn&ezeti feltételei

- az a környezet a mozgásfejlődése alakulására is atást gyakorol

- leet facilitál! atás? támogatja az öröklött sajátosságok" adottságok

manifesztál!dását

- leet gátl! (vagy nem támogat!# atás? nem nyjtja a fejlődés során azokat a

leetőségeket" amelyek az öröklött elemek kibontakozását seg$tik elő

)zületési sorrend ' családnagyság

- a gyermek családban betöltött elye" a testvérek száma és azok neme nemelanyagolat! jelentőség&

8



- kiemelető megállap$tás" ogy a sportteljes$tmények szempontjáb!l a nagycsaládban

nevelkedő gyermekek nyjtanak jobb eredményeket

- a mozgásfejlődés kezdeti szakaszában az első gyermekek" későbbi szakaszában a

később született testvérek nyjtanak jobb motoros teljes$tményt

)zociális státusz

- korai kutatások foglalkoztak azzal" ogy az egyes társadalmi osztályokoz tartoz!

gyermekek motoros teljes$tménye ogyan alakul

- nem egybevág! eredményeik alapján nem leet egyértelm&en azt áll$tani" ogy az

als!bb vagy a magasabb társadalmi osztályokoz tartoz! családok gyermekei

nyjtanának jobb motoros teljes$tményt

- a <7-as és a <+-es évek fordul!ján azai kutatások vizsgálták

- egyrészt a családi környezetben és az intézményes környezetben (bölcsőde" !voda#

nevelkedett gyermekek motoros fejlettségét

- másrészt a családi környezet paraméterei és a motoros teljes$tőképesség közötti

összefüggéseket

- a bölcsődében nevelkedett gyermekek gyengébb fejlettségét találták

- azt is megállap$tották" ogy ezek a különbségek kb. fél év alatt kiegyenl$tődtek

- családi környezet paramétereiE vizsgálat mintája a *A-*> éves kor gyermekek

voltak" aol a családi környezet szerepe kismértékben pozit$v irányban befolyásolta a

teljes$tőképességet" és a családi környezet egyes részelemei (családnagyság" születési

sorrend# domináns" m$g más részelemei (szülők életkora" iskolázottsága# kevésbé

fontos szerepet játszottak a teljes$tmény alakulásában

5ozgástapasztalat

- rendk$vül fontos a minél többféle és minél nagyobb mennyiség& mozgásos tapasztalat

szerzése a kisgyermek számára

- ez változatos" önáll! tapasztalatszerzést tesz leetővé a csecsemő" a kisgyermekszámára

- kiemelető még ' változatos felsz$n biztos$tása a kszás" mászás időszakában (pl.

különböző felsz$n leet a szőnyeg" a padl!" a jár!lap" külső környezetben a füves

felsz$n" a kavicsos vagy omokos felsz$n stb.#

Hjszülött- és csecsemőkorban jellemző refle1ek

- refle1nek nevezzük az idegrendszer közvet$tése révén a szervezetre at! különböző

ingerek következtében törvényszer&en létrejövő adekvát (mozgás# választ

7



- a születéskor már jelen levő refle1ek? a táplálkozási és védőrefle1ek (a nyelés" a

szopás" a csuklás" a köögés" a tüsszentés" a szempillarefle1#.

- a refle1ek egy másik csoportja ' a születés pillanatában még nem váltat!k ki" de az

azt követő napokban" etekben kialakulnak

- fő jellemzőjük" ogy az idegrendszer érettségét mutatják" illetve a későbbi

összetettebb mozgásformák alapjául szolgálnak" ezek az gynevezett primit$v refle1ek

3 primit$v refle1ek?

- markolási refle1ek (t!nusos kézfog! refle1" más néven fog!refle1#

kivált! ingere? a gyermek tenyerét érő taktilis inger

ingerválasz? az ujjait összezárja" kivéve a üvelykujját

kiváltat!? -> ! közötti időszakban

- az egyik legkorábbi a refle1ek közül

- már a magzati életben is megfigyelető (,. !napt!l#

- fontos szerepet játszik a tudatos fogás kialakulásában

- k!ros fennmaradása gátolatja a manipuláci! fejlődést

- moro-refle1

kivált! ingere? leggyakrabban félig áton fekvő elyzetben a gyermek fejét irtelen

gyors temp!val süllyesztjük

ingerválasz? a felső végtagok abdukci!ja (széttárása# történik" majd ezt a karok

ölelésre emlékeztető

kiváltat!? ->-, !napos korig

- kb. A !napos kori magabiztosan kiváltat!

- iánya vagy aszimmetrikus megjelenése illetve , !napos kor után val! fennmaradása

patol!giás" egyrészt egyoldali bénulásra" kulcscsonttörésre utalat" másrészt a tovább

fennmaradása neurol!giai problémát jelezet

- talpi fog!refle1kivált! ingere? a talp ujjak alatti pontjának taktilis ingerlése

ingerválasz? a lábujjakban al$tás jön létre

kiváltat!? pár etes kort!l ' *0 !napos korig

- a talpi fog!refle1 közvetlenül a születés után nem váltat! ki" de néány nap után

megjelenik

- a fiziol!giás peri!dus után is kiváltat! refle1 akadályozatja a járás kialakulását"

fejlődést- =abinski-refle1

+



kivált! ingere? a talp oldals! élének a megkarcolása

ingerválasz? a nagylábujj átraajlik

kiváltat!? -*0 !napos korig

- a =abinski-refle1 egyéves életkor után val! fennmaradása neurol!giai eltérés jele

- a motoros kontroll területén az agykérgi irány$tásban jelentkező eltérés tünete

- széles körben alkalmazzák diagnosztikus jelzésként" slyos központi E(idegrendszer

károsodásI#

Jartási-refle1ek

o a testtartás szabályozásában játszanak szerepet

o a fej elyzete törvényszer&en megatározza a végtagok izmainak

t!nuseloszlását

o az idegrendszer érettségének" eltérő fejlődésének jelzésére is alkalmasak

- aszimmetrikus t!nusos nyaki refle1 (3J96#

kivált! ingere? a fej oldalra ford$tása

ingerválasz? az azonos (amerre a fejet ford$tottuk# oldali végtagokban ajl$tás" az

ellenoldali végtagokbanE

3z aszimmetrikus t!nusos nyaki refle1 azért fontos" mert a később kialakul! kszással történő

elyváltoztatás jeleként is értelmezető és a szem-kéz koordináci! fejlődésében is szerepe

van. 3z ,-: !nap után fennmarad! refle1 fejlődési késést jelezet.

atol!giás a 8 !napos kor után fennmarad! 3J96" mivel gátolja a forgást" akadályozza"

ogy a gyermek tárgyat két kézzel megfogva" maga elé ozza azt" $gy a manipuláci! fejlődése

is akadályozott leet" de a kéz szájoz emelését is elleetetlen$teti" $gy a táplálkozással

kapcsolatos manipulat$v tevékenység fejlődésében is problémát okoz.

)zimmetrikus t!nusos nyaki refle1 ()J96#

kivált! ingere? a fej előreajl$tása

ingerválasz? a felső végtagokban nyjtás" az als! végtagokban ajl$tás jön létre

kiváltat!? ,-: !napos korig

- az 3J96-től eltér abban" ogy a végtagok mozgása szimmetrikus

- ford$tott inger és mozgásválasz is ismert" amikor a fej átraajl$tásával a felső

végtagokban ajl$tás" az als! végtagokban nyjtás jelentkezik

- : !napos kor után fennmarad! )J96 problémákat okozat a manipuláci!

fejlődésében" a szem-kéz koordináci!nálE

*



3z elemi mozgásminták

- abban különbözik a refle1ektől"" ogy az ingerre adott válasz folyamatosan ismétlődő

mozgássorokb!l áll

- kiváltásukoz speciális ingerre van szükség

9éány formája?

- elemi kszás? kiváltásoz egy megfelelő (0,-AK-os# szögben beáll$tott lejtőre van

szükség" amelyen a csecsemőt fejjel a lejtő irányába elyezzük. 3 speciális inger

nyomán karjaival és lábaival ksz! mozgást végezEEEEE..

- elemi járás

- sz! refle1

**



. Motoros képességek

3.1 A motoros ké$ességek fejlesztésnek 'élrendszere

- a tanulásban akadályozott gyermekek körében igen sokrét&

- általános cél?

o a testi fejlődés seg$tése

o a praktikus mozgások fejlesztése

- ezen tl? a beszéd motoros kivitelezéséez" az iskolai tanulási folyamatokoz

szükséges finommotorikus tevékenységekEE

- a tanulásban akadályozott gyermekek körében gyakorta fordul elő fejlődésbeli

elmaradás" amely a mozgásfejlődés folyamatában is megmutatkozik

- cél? az ebből származ! neézségek kialakulásának megelőzése" csökkentése is

- későbbi társadalmi beválásuk" a munka világába val! beilleszkedésük szempontjáb!l

fontos a megfelelő fizikai állapot (5esterázi" *++7#

- a motoros képességek fejlesztésének kérdése" nem csupán a testnevelés !ra feladata

kell ogy legyen.

- ezen a területen is szükség van alapos elméleti és gyakorlati ismeretekre a

gy!gypedag!giai munkában" mely a fenti célokat tudja szolgálni" akár iskolai" akár

felnőttkori fejlesztő tevékenységről legyen sz!

3.2 A motoros ké$ességek felosztása

- a szakirodalom a motoros képességeket két nagy csoportba sorolja. 3

EEEEEEEEEEEEEEEEEEE.

3.2.1 A kondi'ionális ké$ességek

- a kondicionális képességek a motoros képességek azon csoportját jelentik" melyek

m&ködését elsődlegesen energerikai tényezők befolyásolják" alapozzák meg.

- ide tartozik?

o az erő

o az áll!képesség

o a gyorsaság

- 3z jabb felfogások a kondicionális képességek körébe sorolják az $zületi

mozgékonyság területét is

3.2.1.1 Az erő fejlődése és sajátosságai

- az erő tekintetében? a férfiak és a nők között különbözőségek és asonl!ságok

egyaránt azonos$tat!k

*0



asonl!ság?

- mindként nemre jellemző ogy a képesség fejlődése az életkorral páruzamokan

roamosan növekszik" és maEEEEEEEEEE..

különbözőség?

- a nők esetében valamelyest osszabb az az időszak" amikor az erő fejlettségi szintje

eléreti a legmagasabb szintet (ezt a szakirodalmi adatok *:-A év közötti időszakra

jelzik#.

- a nők esetében előtt érkezet el az az időszak" amikor az erő fejlettsége a legmagasabb

szintet éri el az adott személynél" de összességébenEEEE..

3.2.1.2. Az áll"ké$esség fejlődése és sajátosságai

- az áll!képesség azon folyamatok összessége" amelyek a szervezetünk biol!giai

egyenslyát biztos$tják nagyobb fizikai megtereléseknél

- beszéletünk aerob és anaerob folyamatokr!l

Bgy kis kitérő?

- a szervezetben kétfajta anyagcsere folyamat m&ködik? aerob és anaerob. 5ás sz!val

ez azt jelenti" ogy testünk két különböző m!don jut ozzá a mozgásoz szükséges

eregiáoz

- aerob? aerob edzés során a testmozgásoz (izommunkáoz# szükséges energia

előáll$tása nagy mennyiség& o1igén felasználásával történik. 3 szervezet a

rendelkezésre áll! eregia-tartalékokat (szénidrátok és zs$rok# o1igén seg$tségével

égeri el" s $gy biztos$tja az izmok számára szükséges energiát.

- 3erob folyamat játsz!dik le minden olyan mozgás közben" amely viszonylag csekély

vagy közepes erőkifejtést igényel (nincs liegés vagy kifulladás#

- anaerob? anaerob mozgásr!l akkor beszélünk" amikor az izommunkáoz szükséges

energia előáll$tásáoz (tápanyagok égetéséez# szervezet számára nem áll

rendelekezésre elegendő o1igén. 3 magas intenzitása miatt az anaerob tartománybantörténő mozgás csak rövidebb ideig tartat! fenn" amit pienési szakasz követ

- anaerob folyamat játsz!dik le minden olyan mozgás közben" amely intenz$v

erőkifejtést igényel (pl. légzésre val! koncentráci!" ziálás" kifulladás#

- fejlődése eltérő ütemben történik az életkori szakaszokat tekintve

- az anaerob áll!képesség a későbbi életszakaszokban (a gyermekkor után# fejlődik

jelentősebben" a fejlődési cscs a serdülőkor utánra teető

3z aerob áll!képesség a serdülőkor után jelenik meg- lányoknál *>-*: év" fiknál *7-0 év

*A



- a rendszeres fizikai mozgást nem végző felnőtteknél időskorukra a korábban elért

ma1. érték kb. a felére csökken

3.2.1.3 A g&orsaság fejlődése és sajátosságai

- a gyorsaság képességterület fejlődésével kapcsolatban a szakirodalom a két nagyobb

időszakot külön$t el

o * éves korig

o * évtől serdülő korig

- 3 kb. * éves korig terjedő időszak.

o a képességterületet intenz$v fejlődése jellemző

o mindkét nem esetében megjelenik egy rövidebb" átmeneti stagnálási szakasz" a

8-7 éves kor idejéno később a fejlődés $ve ismét emelkedik

- * éves kort!l kb. a serdülőkor kezdetéig terjedő időszak.

o jellemző a két nem közötti eltérés

o a lányok esetében serdülőkorig elérti és megaladja a képesség a késpbbi

felnőttkori szintet" $gy a serdülőkor után értelemszer&en csökkenő tendencia

figyelető meg

o

a fik esetében egyenletesebb a fejlődés de az előző szakaszoz mértenáltalában véve mérsékeltebb

o emiatt a lányok relat$v fejlettsége a gyorsaság területén végig előrébb tart"

mint a fiké

3.2.2 A koordiná'i"s ké$ességek

- a koordináci!s képességek csoportját azok a motoros képességek alkotják" amelyek

m&ködését a szabályozási folyamatok befolyásolják

- a koordináci!s képességek körébe korábban a szakirodalom azt az inkább általánosnak

mondat! képességkerületet sorolta" melyet ügyesség elnevezéssel illetünk

- a motoros tevékenységek sokkal inkább összetettek" többrét&ek

- azonban kutatások támutattak arra" ogy a motoros tevékenységek sokkal inkább

összetettek" többrét&ek annál" semogy ezzel az egy elnevezéssel összefoglalat!

lenne

a azai szakir. 'ban a koordináci!s képességek csoportjában megkülönbözteti?

- kinesztetikus diff. kép.

- térbeli táj. kép.

*>



- egyenslyE..

3.2.2.1 A kinesztetik(s differen'iál" ké$esség

- az izmokb!l" inakb!l" $zületekből származ!" azaz a propriocept$v ingerek

feldolgozásán alapul

- a finoman szabályozott mozgások m&ködésében nyilvánul meg

- a képességnek leetnek időbeli és térbeli faktorai

- a fejlődését a korai életszakaszban ' kb. 8-7 éves korig ' a lass fejlődés jellemzi

- 7-* éves kor körül dinamikus fejlődés következik be" amit ismét lassabb fejlődési

szakasz következik és a serdülőkorral a változás le is zárul

- a nemek között számottevő különbséget ne találni a fejlődésben

3.2.2.2 )ér!eli tájékoz"d" ké$esség

- a térbeli tájékoz!d! képességet?

- a test térbeli elyzetének" megváltozásának érzékelése

- a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi

- j!l mérető pl. célba dobással" vagy a testelyzet mozgás közbeni megváltoztatásával

jár! mozgásformák seg$tségével

- a képességterület fejlődését mindkét nem esetében a kb. a serdülőkorig tart! intenz$v

változás jellemzi" majd az ezt követő életkori szakaszokban már csupán mérsékelt

fejlődés tapasztalat!

A.0.0.A 3z egyenslyoz! képesség

- az egyenslyoz! képesség tekintetében A nagyobb szakaszt leet elkülön$teni

o első szakasz? >-7 éves kor között lass fejlődés

o második szakasz? 7-*> év? a két nem fejlődése nem különbözik egymást!l"

azonban a szakasz végén a lányoknál visszaesés tapasztalat!

o armadik szakasz? jellemző marad a nemek közötti különbség" a fik

teljes$tménye ebben a szakaszban megaladja a későbbi" *7 év körüli szintet is

o a fejlődés nem zárul le a armadik szakasz végén "a fiatal felnőttkorig tart" a

legjobb teljes$tmény a 0-A vées kor közötti időszakra teető

o a későbbi életszakaszban ez a képesség megőrzi ezt a fejlettségi szintet"

egészen ,-,, éves korig

Férdések?

*,



- mi tartozik a kondicionális képességek körébeI

- az áll! képesség fejlődésének sajátosságai.

- mi tartozik a koordináci!s képességek körébeI

- az egyenslyoz! képesség.

>. 5ozgásfejlődés menete

Hjszülött kor (*-* nap#

- motoros válaszai az idegrendszer érettségének megfelelő elemi mozgásminták

- globális mozgásválaszra képes" kellemes és kellemetlen között tesz különbséget

- alkalmazkodását a születéskor már jelen lévő refle1ek teszik leetővé

- mozgását az n. irány$tatlan tömegmozgások jellemezik

- ezekEEEEEEEEEEE.

Lsecsemőkor (* nap ' * év#

/őbb jellemzők?

- megjelennek a koordinált mozgások

- kb. >-*0 ! között kialakul a célirányos fogás" az egyenes tartás" az önáll!

elyváltoztat! mozgás

- a koordináci! szempontjáb!l A elv érvényesül? kefalokaudális fejlődési irány (vagyis

először a fejez közelebbi izomcsoportok kezdik el m&ködésüket" majd a fejlődés

fokozatosan alad az als! végtagok felé#

- ellenoldali szimmetrikus együttmozgás

- minden mozgásnál nagy izomt!nus

5anipuláci!s mozgás fázisai?

- értenylás (eleinte még nem végződik megfogással#

- megfogás (kb. 8 !nap körül alakul ki#

- elengedés (tudatos elengedés ' a manipuláci! teljessé válik kb. *0 ! táján#3 manipuláci! előkész$ti az jabb mozgásformákat?

- rakosgatás

- dobás ' kedvelt játéka a tárgyak jár!káb!l val! kidobálása

- ütés ' a nem társul negat$v élmény ozzá (szülő rosszallása#" a j! alapja leet a

mozgásforma későbbi fejlődésének

Delyváltoztat! mozgások

@árás- mozgásos megismerésnek !riási teret ad ' nagy jelentőség& fejlődésM

*:



)zükséges ozzá az egyenes tartás kialakulása?

- fej" felsőtest" végtagok mozgásának szabályozása révén

- kb. 0 !? fej emelése" majd alkartámasz

- >-, !? átr!l asra majd vissza is fordul

- :-8 !? ason kszik

- 8-7 !? mászik

- **-*0 !? kapaszkodva feláll

- *0-*> !? járás

@ellemzők?

- széles alap

- kar egyenslyoz

- fejtartás enyén előrebillentett

- slypont többnyire a támaszkod! lábon

- kicsi" de szapora lépések

Blőnye még?

- a kezek felszabadulnak" növekszik a manipuláci!s gyakorlás leetősége

- az érett járás mozgásmintájának kialakulása a gyakorlás révén jön létre később

- stabilizál!dik? a lépésossz" a lépésgyakoriság" a lépéssebesség

- az utols! fázis? a sarkon-talpon val! gördülés kialakulása

3 mozgás fejlődésében jelentős szerepe van a környezeti leetőségeknek is?

- a fogás kialakulásának idején minél több tárgy a környezetében

- kszás" mászás fejlődése idején megfelelő talaj

- felállás idején kapaszkodási leetőségek

- a dobás gyakorlási időszakában pl. türelem (a játékok visszarakásáoz#

- mindennapos" rendszeres foglalkozás a gyerekkel (fürdés" tisztába tevés" játék stb.

során#

*8



+. 0+

Forai gyermekkor (*-A év#

- legfontosabb kialakul!" fejlődő mozgásformák? járás" fel- és lemászás" egyenslyozás"

leugrás" futás" ugrás" engeredés" gurulás" függeszkedés" zás" ordás és lend$tés"

különböző dobások és elkapás (kezdetei#

- ez a szakasz a funkci!játékok kora (pl. futnak" znak" tolnak a funkci! öröméért#.

- sokféle mozgásvégreatás jelentős szerepe van a propriocepci!nak" azon belül a

kinesztetikus észlelésnek.

3 propriocepci! teszi leetővé" ogy csukott szemmel is észleljük testünk elyzetét és

mozgását térben és időben.#

@ellemzők *-0 éves kor között?

- kis erőkifejtés

- lass temp!

- sz&k térbeli terjedelem

- változékony mozgásritmus

- esetlen" szögletes mozgások

- a pr!bálgatás időszaka

- fel- és lemászás kb. A cm-es tárgyakon

- gyenge egyenslyoz! képesség

0-A éves kor között?

- fel- és lemászás már cs$pőmagasság tárgyakon

- kialakul a fel és lefelé lépkedés" a köztes terek átlépése

- fellépkedés? lépcsőn oldalazva" utánlépésekkel" kapaszkodva

o szabad fellépkedés utánlépéssel

o szabad fellépkedés váltott lépésekkel (kb. A. év közepe#

- lefelé lépkedés? egyik lábával tapogatva" lépcsőn cssztatva

o kapaszkodva

o utánlépésekkel

o váltott lépésekkel

- járás gyakorlása

- nő a lépésossz" csökken a lépésgyakoriság

- fejlődni kezd a futás mozgásforma ' fontos a kialakulásáoz a 2repülőfázis4 megléte.

*7



- Blső futásk$sérletek? cs$pő" térd csak enyén ajl$tottNa karmozgás zárt és sz&k

terjedelm&N a könyök alig ajl$tottN gyakori az egyensly megbomlása.

- a futás 0 feltétele? megfelelő láberő és dinamikus egyenslyoz! képesség

- ugrani még nem igen tud

- dobás? *",-0 éves kor körül" vállb!lN irány és elengedés neezen angol!dik össze

- elkapás? első k$sérletek *",-0 éves korban begurul a karjai közéN később mellkasoz

szor$tja (a pontosan dobtuk#.

- általánosságban? a fejlődés a durvább" nagyobb mozgások felől a finomabb

koordináltabb mozgások irányába aladM

Blső gyermekkor (>-8 év#

- két jelentős változás?

o !vodába lép

o iskolába kerül

o egyéniből csoportos

o egyediből szervezett foglalkoztatásba kerül

- 5ozgásra jellemző?

o a már megtanult mozgások tökéletesedése

o első mozgáskombináci!k megjelenése

- fejlődés A fő iránya? teljes$tményjavulás" mozgásvégreajtás minősége" az ismert

mozgások kombinálása

- ugyanazt a mozgást egyre több kombináci!ban alkalmazza" egyre több

feladatelyzetben. pl.? járásOmászás" járásOtolás" járásOfutásOszökkenés" stb.

- :-8 éves korra már A-, különböző elemet tartalmaz! kombináci!t is képesek

kivitelezni (a azok egymást követő elemek kombináci!i#.

/ejlődés a kond$cionális képességek területén?

- mozgás- és mozdulatgyorsaság nő

- testnagysággal arányos áll!képesség jelentősen fejlődik

/ejlődik a koordináci!s képességek területén?

- egyensly fejlődése kifejezett

- vizuális kontroll szerepe megnő

Bgyéb jellemzők?

- a nagy mozgásigény célratöréssel és kitartással párosul

*+



- fiknál a teljes$tményre törekvés növekedet a játékban" versenyben

- lányoknál inkább közepes intenzitás mozgást végeznek" több pienővel

Bz a fejlődési szakasz nem egységes időszak?

- A-> éveseknél még jellemzik a kisgyermekek mozgási sajátosságai

- ,-: éves korban jelentősebb változás tapasztalat!

3z egyes mozgásformák továbbfejlődésének jellemzői ebben az időszakban?

mászás?

- az életkor legkedveltebb mozgásformája

- , éves kor után fejlődik jelentősebben

- a mozgás folyamatosabb" gyorsabb" koordináltabb

járás?

- nagyobb fejlődés :-8 éves kor körül

o jellemző > éves korban váltott lépéssel jár

o lépcsőn ,-: éves korban az átlépés (akadályok# távolsága , cm körüli

- az időszak végére kialakul az egyéni járás

futás?

- lépésossz növekedése" gyakoriságának csökkenése jellemző

- fut!teljes$tmény javul :-8 éves korra alakul ki a j!l koordinált fut!mozgás

ugrás?

- fontos a gyakorlása ebben a korban

- ugr!iskolázás atásos leet

dobás?

- > éves korban uralkod! az egykezes felső dobás

- , éves kor körül fi!knál kialakul a arántterpeszből dobás" lányoknál még nem

elkapás?

- A éves kort!l már jelentősen fejlődik

- lassan elmarad a 2kosártartás4" de még mellkasoz szor$tanak

Jovább differenciál!dik a fejlődése?

- zás" tolás" függeszkedés" forgás" gurulás" ordás" egyenslyozás

/ontos szempontok?

- sokoldal" kellő ideig tart! mozgás leetőségének biztos$tása

- leetőség csoportban val! játszásra

- az egyangság elkerülése5ásodik gyermekkor (7-**%*0 év#

0



/őbb jellemzők?

- a nemek közötti különbségek egyre kifejezettebb megnyilvánulása

- nem egységes időszak

Blső felében (8-* év#

- fokozott mozgáskészség

- alacsonyabb teljes$tményre törekvési szint

- sok j mozgás elsaját$tása megfelelő sz$nvonalon

- mozgásritmus" -pontosság" -gazdaságosság javulása.

- differenciáci!s folyamat jellemző?

o alapvető mozgásformákb!l sajátos sportági tecnikák alakulnak ki (pl.? futás '

vágtatás" tart!s futás#"

- globális mozgásfeladatot sz!beli utas$tás alapján megért

- $zületi mozgékonyság nagy egyéni eltérést mutat

5ásodik felében

- készenlét mozgástanulása

- tanulási kedv" teljes$tmény növekedés

)erdülőkor (*0%*A-*,%*: év#

- jelentős egyéni különbség tapasztalat!?

o biol!giai érés kezdetében

o temp!jában

o befejeződésében

- 2serdülési növekedési lökés4

változás jelentkezik?

o testméretben

o testarányokban

- eredménye leet? a motorikus teljes$tmény egyes területein átmeneti visszaesése vagy

stagnálása

- gyakran eltérő motorikus teljes$tmény a nemek között?

o fik esetében többnyire gyorsulás

o a lányoknál lassulás tapasztalat! a fejlődésben

0*



- a motorikus magatartás két fő jellemzője ekkor? a korábbiakoz képest alacsony

teljes$tménykésztetésN növekvő individualitás a teljes$tményben (egyéni beáll$tottság"

érdeklődés atása#.

3 motoros képességek átstrukturál!dnak?

jelei?

- neézkesebb mozgásvégreajtás

- visszatérő mellékmozgások" merev" görcsös végreajtás (mozgáskoordináci!

neez$tettsége#

- csökkent motorikus alkalmazkod!képesség fokozott variabilitás a motoros

teljes$tményben

/ontos? a változások ideje alatt sok türelem" seg$tőkészség" b$ztatás" motiválás szükségesM

Psmétlés?

- sorolja fel az életszakaszokatM

- jellemezze a korai gyermekkort

- melyek a második gyermekkor főbb jellemzőiI

- jellemezze a serdülőkortM

00



*. :

(*.*A-án elmarad az !raM#

,. Janulásban akadályozott gyermekek eltérő motoros fejlődésmenet jelei" jellemzői '

sajátosságok

- mozgásfejlődésük atipikus sajátosságai több okb!l is neezen rendszerezetők

- az egyik ok az" ogy a tanulási akadályozottság megb$zat! m!don csak az iskoláskor

kezdete körül diagnosztizálat!" $gy az azt megelőző életszakaszban megjelenő

problémák retrospekt$v m!don azonos$tat!k egy-egy gyermek esetében.

- a másik oka az" ogy rendk$vül variábilis a tanulási akadályozottság esetén megjelenő

sajátosságok köre

- ezek igencsak változatos formáit ozatják létre a problémáknak" eltéréseknek"

atipikus jelenségeknek" folyamatoknak

- mindazonáltal az egyes életkori szakaszokban összefoglalat!k azok a jelzésérték&"

vagy nyilvánval!an problémát jelentő tünetek" amelyek az eltérő fejlődésmenet

következtében alakulnak ki

,.0 3 tanulási akadályozottságok jellemző leetséges fejlődési eltrérések" a funkcionális

m&ködés problémái

- a tanulási akadályozottság általában különböző képességek fejlődésének

lelassulásában" zavarában mutatkozik meg. Bzeket a következő területeken leet

tapasztalni.

- 3 kognit$v képességek területén?

o a vizuális és audit$v észlelési folyamatok

o a figyelem

o a rövid- és ossztáv emlékezet

o a problémalátás és 'megoldás

o a logikai m&veletek

o a koncentráci! ibái és iányosságai ismeretőek fel

3 motoros és orientáci!s képességek esetében?

- az izomt!nus

- az egyenslytartás

- a finom- és nagymozgások

- a térbeli és időbeli tájékoz!dás ibái és iányosságai

0A



3 kommunikáci!s képességek fejlődésében?

- a sz!kincs

- a beszédértés

- a sz!beli-$rásbeli közlés

- a szövegalkotás

- a metakommunikáci!

- a grammatikai szerkezetek

- az önkifejezés ibái és iányosságai

3z emocinális és szociális képességek fejlődésének zavarai?

- a motiválat!ság

- a tanulási viselkedés

- a szereptanulás

- az önértékelés

- az értékrend ibái és iányosságai terén

- az önirány$tás és az önértékelés zavarai szintén igen gyakran okoznak problémát

- a rigiditás" a labilitás vagy éppen a iányos énkép" az alul- vagy tlértékelés"

egocentrikus gondolkodás egyaránt neez$ti a tanulási és a szocializáci!s folyamatokat

3 mozgástanulás" a cselekvéses utánzás folyamata szempontjáb!l neézségeket jelent?

- a verbális utas$tások megértése" feldolgozása

- az audit$v szekvenciális emlékezeti m&ködés gyengesége

- a rövid ideig tart! koncentrált figyelem

- a könnyen elterelődő figyelmi teljes$tmény

- a rövid táv emlékezet gyengesége

- az időbeli és térbeli tervezés gyengesége

- a pontatlan vizuális differenciálás és szekvenciális mem!ria

3 fenti problémák megjelennek?- a mozgásfejlesztés

- a testnevelés tan$tása

- a testkultra kialak$tása során is

,.0.* 3z észlelés területével összefüggő mozgásproblémák

- maifesztál!datnak?

o az egyenslyészlelés neézségeibeno a taktilis kinesztetikus terület problémáiban

0>



o az audit$v" a vizuális észlelés és a mnesztikus funkci!k tekintetében

- az audit$v észlelésben tapasztalat! eltérések leetnek?

o az irányallás problémái

o

neézségek a angok differenciálásábano akár a angok differenciálásában

o akár a angok alak-áttér észlelésében" vagy az audit$v szerialitás terén" (a

angok sorrendjének felismerésében" azonos$tásában és reprodukálásában

kialakul! zavarok.#

- a vizuális észlelés problémái megnyilvánulatnak?

o az optikus differenciálás neézségeiben

o az alak-átér észlelés zavaraibano a forma- és térészlelés esetében tapasztalat! iányosságokban

o a sorrendiség nem megfelelő észlelésében

o de előfordulat lát!térkiesés is a problémák között

- a mnesztikus funkci!kban tapasztalat! probléma?

o a tart!s figyelem kialak$tásának" fenntartásának neézsége

o a dek!dolás folyamatában észlelető zavarok

o az emlékezeti m&ködés iányosságai" eez kapcsol!d!an megfigyelető a

munka-mem!ria csökkent kapacitása" a tart!s mem!riával val! gyenge

kapcsolata (neézkes felidézés" neez$tett bevésés" rögz$tés# is.

,.0.*.* 3z egyenslyi észlelés problémái

- leggyakrabban megmutatkoz! problémák alapvetően árom csoportra bontat!k

- ezek átterében alapvetően az ingerülettovább$t!dás folyamatának eltérései állnak

- (3yres" *+7>" Bnglbrect és E..#

o bizonytalano tlm&ködés

o alulm&ködés

- bizonytalan m&ködés (a probléma alapja a bizonytalan ingerülettovább$t!dás#

o a gyermek bizonytalan a neézségi erő észlelésében

o nem sz$vesen áll fel kis magaslatokra

0,



o bizonytalan a lépcsőn járás (abban az életkorban értékeljük problémaként"

amikor a tipikus fejlődésmenet szerint a lépcsőn járás már biztos" kialakult

mozgás jelent#

- tlm&ködés (az atipikus mozgás alapja a tl sok ingerület tovább$t!dása#

o gyorsul! vagy tart!s" egyenletes mozgás közben azonnal elszédül

o körintázni nem tud" mert azonnal elszédül

o kerüli a intázást

o ár$tja a ringatást

- alulm&ködés (a áttérben a tl kevés ingerülettovább$t!dás áll#

o nem érez veszélyt mozgás közben

o egyáltalán nem szédül forgás közbeno gyakran történik vele baleset

5ivel változatos megjelenési formái leetnek az egyenslyi észlelés területén

megjelenő problémáknak" fontos" ogy gy!gypedag!gus alaposan megismerje a

gyermek(ek# sajátosságait.

,.0.*.0 3 taktilis-kinesztetikus észlelés problémái

- a taktilis észlelés esetében két nagyobb problémakört külön$t el a szakirodalommelyek mögött a 2szervezőerő4 szintén az ingerülettovább$tás problémáiban

keresendő?

o tlm&ködés (a áttérben a tl sok" taktilis észlelésez kapcsol!d! ingerület

tovább$t!dása áll#

gyermek a taktilis ingereket erősen ár$tja

kellemetlennek érzi a taktilis ingereket (pl. érintés" simogatás#

o alulm&ködés (a problémákat a tl kevés" taktilis észlelésből származő ingerülettovább$t!dása jelenti#

az ingerekkel szemben ingerkereső viselkedés tapasztalat!

a taktilis távolságtartás iánya jellemzi (pl. mindent megragad" simogat"

ölel" fog#.

3 kinesztetikus észlelésben a kutat!k árom főbb problémakört jelen$tenek meg?

- a saját test észlelésének iányosságai

- a kinesztetikus észlelés iányosságai- az alak-áttér észlelésének iányosságai

0:



3 saját teszt észlelésének iányosságai?

- a gyermek saját magára" saját testére vonatkoz! észlelése gyenge

- fokozottabb ingeradás szükségeltetik a szokásos eredmény eléréséez

- erősen kell őt megfogni

- ő is erősen fog meg mást" másokat (tárgyakat és személyeket is#

3 kinesztetikus észlelés iányosságai?

- pontatlanul" ibásan észleli a gyermek saját testtartását

- végtagjai elyzetét nem vagy nem pontosan észleli (pl. csak vizuális kontroll seg$ti őt

abban" ogy asztalnál ülve választ adjon a kérdésre? 5ilyen elyzetben vannak a

lábaidI FeresztbenI FinyjtvaI#

- akadályok lépnek fel a mozgásutánzás terén (nem észleli pontosan a saját

mozgáskivitelezését" a végtagok" testrészek kiindul!E

3z alak-áttár észlelésének iányosságai

- nem megfelelő (pontatlan ibás téves# a taktilis ingerek észlelése

- nem megfelelő a taktilis ingerek lokalizálása

- a megérintjük valamely testrészét" nem vagy nem pontosan tudja azonos$tani az

érintés elyét

- a végtagok%testrészt

- az oldalt

,.0.0 3 motoros kivitelezés területével összefüggő mozgásproblémák

- a kivitelezés-végreajtás terén alapvetpen a motorikus finkci!kban" azon belül több

területen figyelető meg probléma a tanulásban akadályozott tanul!knál.

o izomt!nus problémái

o nagymozgások problémái

o finommotorika problémái

o cselekvéstervezés és irány$tás problémái

,.0.0.* 3z izomt!nus problémái

- az izomt!nus terén zavar jelentkezez" amikor ' tanulásban akadályozott tanul!knál

leginkább egy-egy izomcsoportot érintő ' ipot!n vagy ipert!n izomzat leet

jellemző

- ipot!n izomzat?

o az izomzat tőlzott gyengesége" petyüdtE

08



- ipert!n izomzat?

o tlságosan feszesek" merevek" esetleg görcsösek az izmok

o merev" görcsös" neezebben irány$tat! mozgás

o

fáradékonyság (neez$tett a mozgáskivitelezés" a rigid" ellenáll! izomzat miatt#o E

,.0.0.0 3 nagymozgások problémái?

- ezek az alábbi csoportokra osztat!k?

- k!ros refle1ek fennmaradása

- rosszul integrált refle1ek köre

- testtartás" állás és egyenslyreakci!k zavara

- megváltoz! egyenslyi elyzetet neezen kompenzálnak - a testtartási" állási és egyenslyi reakci!k zavarai? 3 megváltozott mozgás- vagy

egyenslyi elyzetre adat! kompenzáci!s válaszreakci!k nem vagy alig jelennek

meg (pl. a kibillentjük a gyermeket egyenslyi elyzetéből" akkor elesik#

- rosszul integrált refle1ek köre? előfordul" ogy az jszülöttkori refle1ek enm

integrál!dtak megfelelően" $gy az összetettebb mozgásformákEE..3J96 jelentését

megnézni

,.0.0.A 3 finommotorika problémái

- árom nagyobb területen külön$tetőek el ezek az eltérések?

o az ujjak" a kéz és a kar izmai

o szájkörnyéki izmok

o szemkörnyéki izmok

- 3z ujjak" a kéz és a kar izmai?

o gyakorta tapasztalat! eltérése a remegés (tremor#

o az izmok görcsössége" az ezekből eredő bizonytalan manipuláci!s tevékenység

o a gyenge" ipot!n izomzat következtébenE.

- a szájkörnyéki izmok?

o neez$tett funkcionális m&ködése artikuláci!s neézségeket ozat létre

o észlelető a nyelv ügyetlenségében

o neez$tett leet a fjás" fütyülés kivitelezése

- szemkörnyéki izmok?

o problémák főként? fi1álás" követő mozgás vagy a váltás folyamatánakzavaraiban nyilvánulnak meg

07



,.0.0.> 3 cselekvéstervezés és 'irány$tás problémái

- a végreajtásban a cselekvés tervezésének és irány$tásának is jelentős szerepe van

- ezen a területen is több probléma azonos$tat

o a testséma fejlődésének iányosságai

o a saját testen val! tájékoz!dás gyengesége

o a laterális dominancia kialakulatlansága

o a bilaterális motoros koordináci! gyengesége

o a testközépvonal keresztezésének zavara

- a testséma fejlődésének iányosságai?

o elégtelen testtudat

o bizonytalanság a testfelép$tés" a testfogalom körülo az emberrajzban gyakran felt&nő eltérés tapasztalat!

- a saját testen val! tájékoz!dás gyengesége?

o saját testrészeinek megmutatása" megnevezése terén tapasztalat! problémák

- a laterális dominancia kialakulatlansága?

o még nem egyértelm&" ogy a gyermek a jobb vagy a bal kezes asználja-e

inkább

o érzékszervek (szem" fül esetében is leet jelentősége a kialakultdominanciának

- a bilaterális motoros koordináci! gyengesége?

o a két testfél közötti mozgásos összeangoltságban jelentkező neézségek (pl.

járás" futás közben diszarmonikus mozgás#

o a végtagok rosszul koordinált együttm&ködése

o ritmikus mozgások utánzása (pl. tapsolás# neez$tett

- a testközépvonal keresztezésének zavara?o a test szaggitális s$kjának (középv.# átlépését igyekszik a gyermek elkerülni

o gyakran figyelető meg" ogy jobb oldalon jobb kézzel" baloldalon bal kézzel

manipulál

o máskor ülés közben testelyzete oldalra ford$tott" $gy kerüli el a középvonalon

val! átnylást

- az észlelés és a motoros kivitelezés területeit érintő problémák igen változatosak

0+



- felismerésük és annak eldöntése" ogy saját kompetencián belül megoldat!" vagy

más szakember (pl. neurol!gus" szakorvos" pszicol!gus stb.# bevonása is szükséges"

minden esetben a gy!gypedag!gus feladata.

- az eez szükséges diagnosztikus tevékenység egy része a gy!gypedag!gus

osztálytermi munkája során is kivitelezető

- a további gy!gypedag!giai diagnosztikai tevékenységre ezek után kerül sor" melyben

a tanulási képességet vizsgál! szakértői és reabilitáci!s bizottságok az illetékesek

elsősorban

motoros képességek fejelsztésének módszertana - Óra

Documents