tanitoi kezikonyv

Földvári Erika

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV

Útmutatóa tantárgyi integrációra épülõ tankönyvcsalád

anyanyelvi könyveinek használatához

1. évfolyam

Mozaik Kiadó – Szeged, 2009

Bevezetés

Az Útmutató célja, hogy bemutassa a tantárgyi integráción alapuló olvasókönyv és a hozzá kapcsolódómunkafüzetek alkalmazásának lehetõségeit.

A tankönyvbõl, füzetekbõl vett példák bemutatása illusztrálja, hogyan valósulhat meg a tanítási órákona képességfejlesztés; majd a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható feladatok, játékok adnak ötleteketa tananyag változatos elsajátításához. Az olvasókönyvi egységekhez készült óratervezetek egy-egylehetséges feldolgozási módot mutatnak be.

A tanítás során eltöltött évek alatt minden tanító gazdag módszertani kultúrára tesz szert, melyet a sajátszemélyiségének megfelelõen alakít. A könyvben szereplõ feladatok, játékok között vannak olyanok,amelyeket feltehetõen sokan ismernek, ám az olvasástanítás során egy újabb aspektusuk tárul fel.

Minden tanítási óra egyedi és megismételhetetlen, a tanító és a tanulócsoport közös munkája. Sem egykézikönyv, sem óratervek nem helyettesíthetik az igazi értékeket, a tanítók személyiségét, kreativitását ésa gyerekek fejlõdése iránti elkötelezettségét.

A tantárgyi integráció célja

A tantárgyi integráción alapuló szemlélet feladata az alapkészségek és kompetenciák kiemelt fejlesztése.A tantárgyi integráció jelen esetben azt jelenti, hogy a Kerettantervben meghatározott tantárgyi keretekés idõkeretek változatlanok, ezzel együtt a tananyagok közötti kapcsolatok hangsúlyosak. Az ismeret-szerzés folyamatában, a tananyag feldolgozásának módjában a kapcsolatok felismerése, az összefüggésekmegértése kerül elõtérbe. Meggyõzõdésünk, hogy ezen a módon tud az oktatás megfelelni az új kihívá-soknak, így valósulhat meg legjobban a kompetenciaalapú oktatás

Az ismeretelsajátítás folyamatában az élményeken, tapasztalatokon alapuló önálló ismeretszerzésképességének kialakítása, az érdeklõdés folyamatos fenntartása, a gyermekek tevékenykedtetésénekmegvalósulása, a kritikus szemlélet kialakítása a legfontosabb cél.

A tantárgyak közötti integráció egyaránt biztosítja a tanulók számára a természettudományi, azanyanyelvi ismeretek és a mûvészetek könnyebb megértését, az összefüggések felismerését. A manuálistevékenységek az alkotás örömét nyújtják a gyermekeknek, sikerélményt biztosítanak. Ez segíti atanulási, megismerési vágy folyamatosságát. Célunk a komplex ismeretszerzés megvalósítása, az önállógondolkodásmód kialakítása, a rendszerszerû tanulás megalapozása, az alkotási vágy és kreativitásfelkeltése és fenntartása az önálló feladatvégzések során. Az ember és a természet összhangjának hang-súlyozásával a természeti és a társadalmi környezetet tisztelõ, értékeit óvó életszemlélet és gyakorlatkialakítását tekintjük alapfeladatnak.

Az anyanyelvi oktatás célja az anyanyelv tudatos, pontos használata kommunikációs helyzetekben,a gondolatok, érzelmek adekvát kifejezésében. A szóbeli és írásbeli kifejezésmód megalapozása, fejlesztésea társakkal és a felnõttekkel való kommunikációs helyzetekben.

A tananyag összeállítása megfelel a kerettantervben (Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezetõés kezdõ szakaszára 1–4. évfolyam, OM 2004.) meghatározott fejlesztési feladatoknak, valamint akulcskompetenciák fejlesztésének.

Fejlesztési feladatok:

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása2. Olvasás, írott szöveg megértése3. Írás, szövegalkotás

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV I. ÉVFOLYAM 3

4. A tanulási képesség fejlesztése5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrõl6. Irodalmi kultúra, irodalmi mûvek értelmezése7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Kulcskompetenciák (az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája)

Tanulási technikák:tudatos és rutinszerû tanulási gyakorlatváltozó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése

Intelligens tanulás: a tanult anyag belsõ összefüggéseinek megértéseproblémamegoldó képességaz egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése

Alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekheza változások megértésének képessége a különbözõ tudáselemek összekapcsolásadöntési képességtervezésviselkedés és önkontrolla megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben

Eszközjellegû kompetenciák: nyelvi kompetenciák rugalmas és rutinszerû alkalmazása kommunikációs kompetenciák rugalmas és rutinszerû alkalmazásainformatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerû alkalmazása

Szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képességefelelõsségkonfliktuskezelõ képességkooperativitástársadalmi tapasztalatokra való reflektálás

Értékorientáció:a cselekvés normavezérelt mintáitársadalmi, demokratikus és egyéni értékekautonóm cselekvésmegbízhatóságtoleranciatársadalmilag elfogadott viselkedéskulturális bekapcsolódás

4 TANÍTÓI KÉZIKÖNYV I. ÉVFOLYAM

Taneszközök:

A tankönyvcsalád minden tagja teljes mértékben megfelel az életkori sajátosságoknak,a fokozatosság elvének,a tudományosság elvének,a kompetenciaalapú oktatás kritériumainaka tipográfiai és olvasáshigiéniai követelményeknek.

A tankönyvcsalád elemei:Ábécés olvasókönyvOlvasás munkafüzetÍrásvázoló – kisbetûkÍrásvázoló – nagybetûkÍrásfüzet – kisbetûkÍrásfüzet – nagybetûkBetûvetõ munkafüzet az olvasás és szövegértés gyakorlásáhozHívóképek a betûtanuláshozKörnyezetismeret munkatankönyvÉnek-zene munkatankönyvTudásszintmérõ feladatlapok – Szövegértés Tudásszintmérõ feladatlapok – KörnyezetismeretMozaik KerettantervTanmenetjavaslatRajzos kártyák

Az anyanyelvi oktatás jellemzõi

Az iskolába lépõ kisgyermek tanulási, ismeretszerzési tevékenységeiben rendkívül fontos az érzelmi azo-nosulás. Ezért választottunk egy fõszereplõ kisfiút, a neve Regõ.

Regõ rendezett családban él, a családtagok – a szülõk, nagyszülõk és a két gyerek, Regõ és a húga –harmonikus, egymást tisztelõ és segítõ kapcsolatban élnek. Regõ is most kezdi az iskolát, egyenrangú part-nerként õ a kisdiák társa, akivel együtt tanulhat meg írni, olvasni. Az elõkészítõ és a betûtanulási idõszakesemény képei Regõ életéhez kapcsolódnak, de olyan témákat érintenek, amelyek minden gyerek számá-ra természetes élethelyzetek. Ez biztosítja a spontán beszélgetésekre való lehetõséget, a hétköznapi kom-munikációhoz szükséges szókincs és magatartásmódok könnyed elsajátítását. A szöveggyûjteményben isfelbukkan a fõszereplõ, õ mutatja be a természeti változásokat, megismerhetjük a családja szokásait. Azolvasókönyv oldalain a Regõ által közölt információk kék színû szövegként jelennek meg.

Az olvasás és írás tanítása a hangoztató-elemzõ-összetevõ eljáráson alapul, eleinte a szavak, szó-kapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása szótagolva történik.

Az olvasókönyv témaválasztása igazodik az aktuális természeti változásokhoz, bemutatja az ezekhezszorosan kötõdõ tevékenységeket, szokásokat, hagyományokat, követi a gyermekek mindennapi életét. Ezlehetõséget teremt az egyéni élmények megjelenésére, alapot ad a gyermekek beszéltetésére, az olvasásikedv folyamatos fenntartására. A tanulók egyre bõvebb ismeretekhez jutnak, melyek majd természetesséválnak a mindennapi élethelyzetekben is. A szépirodalmi szövegek erkölcsi értéket közvetítenek, toleran-ciára, az egymás iránti felelõsség kialakítására nevelnek.

A témák feldolgozása a hagyományos idõkeretnek, tanóráknak megfelelõen történik. Az olvasókönyvtémáit kiegészítik, más szempontból közelítik meg a környezetismeret, az ének, a rajz és a technika tan-


tárgyak anyagai. Így valósulhat meg az ismeretek, tudáselemek összekapcsolása, a rendszerszerû gondol-kodás megalapozása.

A kisbetûk írásának tanulása párhuzamos az olvasástanítással. Ezért célszerû az órarendet úgy alakí-tani, hogy az olvasásórát közvetlenül kövesse az írásóra.

A kisgyermekek optimális fejlõdéséhez nélkülözhetetlen a szabad mozgás és a játék. Ezért nagyonfontosnak tarjuk sok játékos, mozgásos tevékenység minél gyakrabban történõ beiktatását a tanórák me-netébe. A tanórák tervezésénél mindig tartsuk szem elõtt, hogy a 6–7 éves gyermek legfeljebb 15 percesidõtartamban képes tartós figyelemre. Ezért sûrû idõközönként változtassunk a gyakorlatokon, hiszen aképességfejlesztés sokféle játékos, a gyerekek számára élvezetes módon valósítható meg.

A tananyag feldolgozásának szakaszai:

Az olvasás és írás elõkészítése

Az önálló olvasás és írás elsajátítása nagyon összetett feladat. Nagy türelemmel, következetesen, folya-matosan végzett gyakorlatokkal kell elõkészíteni a betûk olvasását és írását. A gyakorlás a tanulócsoportigényeihez igazodjon. Ha a tanulók haladása megakad, álljunk meg az észlelt hiányosságnál, és fordítsunktöbb idõt a nehézséget jelentõ feladatok megoldására. Különösen fontos, hogy a gyerekek folyamatosanobjektív visszajelzéseket kapjanak a munkájukról, a nehézségek leküzdésében, a hibák javításában a tanítótürelmes társ legyen.

Az anyanyelvi nevelés, az olvasástanítás alapja, hogy a gyerekek minél több lehetõséget kapjanak a be-szélgetésre, az élményeik és a gondjaik elmondására. Ezek a beszélgetések nagyon jól fejlesztik a szókin-cset, a szövegalkotási képességet, amely az önálló tanulás alapfeltétele. Ha a tanulók a kezdetektõlhozzászoknak a társaik és a pedagógus elõtti megszólaláshoz, a késõbbiekben nem jelentenek majd szá-mukra nehézséget a szóbeli feleletek, kiselõadások.

A kisgyermekek többsége örömmel nyilatkozik meg, ám néhányan zárkózottak, nehezen vonhatók bea beszélgetésekbe. A tanító legyen tapintatos ezekkel a tanulókkal, találja meg azokat a tevékenységeket,amelyek révén õk is egyre szívesebben vesznek részt a közös beszélgetésekben. A manuális tevékenységek,az érdeklõdési kör iránti tanítói kíváncsiság sokat lendíthet a kezdeti szorongásokon.

Az Ábécés olvasókönyv képsorai, eseményképei élmények, emlékek elmondására ösztönzik a tanuló-kat. Az elõkészítõ idõszakban a képek, feladatok tíz téma köré csoportosulnak. A bemutatkozástól kezdveegyre tágul a tér, a gyermekek mindennapjainak megfelelõen. Egy-egy téma feldolgozásához legalább kéttanítási óra szükséges, hogy eredményes lehessen a képességfejlesztés, alapozás. Ez az idõtartam kitolhatóa tanulócsoport haladási ütemének, igényeinek megfelelõen.

Az iskolába lépõ gyermekek ösztönösen jól beszélik az anyanyelvünket. Erre építve kezdhetjük mega tudatos nyelvhasználat kialakítását. A hanganalízis, szintézis, a szótagolás elvégzésére szintén képesa tanulók jelentõs hányada. A tanulócsoport minden tagjában fejleszthetõ ez a képesség. Az olvasástanításelsõ szakaszában a szavakat hangokra bontjuk, érzékeltetjük a hangok pontos sorrendjét és pontos idõ-tartamát. Ez a tevékenység az egész év során folyamatosan jelen van, hiszen a helyesírás tanulásának elõ-készítése is ezen alapul.


1. Az olvasás és írás elõkészítése20 óra olvasás20 óra írás

szeptember

2. Kis és nagy nyomtatott betûk olvasásánaktanulása, kisbetûk írása

54 óra olvasás54 óra írás

október-január

3. Szövegek olvasása, nagybetûk írása74 óra olvasás74 óra írás

január vége-június

Jó, ha a tanító rendszeresen felolvas rövid meséket, mert így erõsödik az olvasás iránti motiváció, ésjól fejleszthetõ a szóbeli szövegértés.

Az olvasás elõkészítése

Fejlesztési feladatok, kompetenciák:

A beszéd, valamint a beszédészlelés és beszédértés megfigyelése, fejlesztése.Helyesejtési gyakorlatok folyamatos végzése.Egyéni élmények felidézése, elmondása.Figyelem a kortárs és a felnõtt beszélgetõtársakra.Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben.Törekvés a kifejezõ és mások számára érthetõ beszédre. A részkészségek kialakítása, fejlesztése.A tanítási órákon használt szókincs elsajátítása.Hangleválasztás, hangösszevonás.A szavak hangokra bontása, a hangok összeállítása szavakká.A hangok sorrendjének a megfigyelése a szavakban, hangok helyének jelölése.A szavak szótagoló mondása.A nyelvi tudatosság fejlesztése, szó, mondat, szöveg fogalmának ismerete.Motiváció az olvasás és írás elsajátítására.A nyelvi tudatosság fejlesztése: annak tudatosítása, hogy beszédünk mondatokból áll.Az írástanulás elõkészítése. A finommotorika, a szem-kéz koordináció fejlesztése.A helyes írásszokások kialakítása (helyes testtartás, ceruzafogás, füzetvezetés, írásfegyelem, ön-ellenõrzés).A betûelemek írása.

A részkészségek fejlesztése az oktatás bevezetõ szakaszában folyamatos feladat, ám az elsõ évfolyamelõkészítõ idõszakában kiemelten fontos, az olvasás és írás tanításának alapfeltétele.

A részkészségek felsorolását játékos feladatötletek egészítik ki. Ezek a játékok jól beilleszthetõk atanórák menetébe, élvezetessé teszik a fejlesztõmunkát.

a) Az általános részkészségek:

szóbeli és vizuális emlékezetfigyelemkoncentrációalakfelismerésjelfelismerésritmusmozgástájékozódás térben és síkongondolkodási alapmûveletek (megfigyelés, összehasonlítás, besorolás, osztályozás, válogatás, egyszerûkövetkeztetés)képzelet


A szóbeli és vizuális emlékezet fejlesztése

Az oktatás során a leggyakoribb, hogy a tanulóknak a tanítói elõadás, magyarázat alapján kell megérteniea tananyagot. A szóbeli emlékezet fejletlensége esetén kudarcra ítélt a tanulás.A képek, ábrák felidézéséhez a nélkülözhetetlen a vizuális emlékezet fejlesztése

Tárgyak rajzolása: Tegyünk az asztalra néhány tárgyat. Rövid megfigyelés után takarjuk le õket, ésa tanulók rajzolják le õket a sorrend megtartásával. A tárgyak száma folyamatosan bõvíthetõ.Kívánságlista: A tanulók rajzoljanak le öt olyan tárgyat, amit szeretnének ajándékba kapni. Tegyük ela lapot, majd az óra végén rajzoltassuk le ismét a kívánságokat. Hasonlítsák össze a két listát!Szósor visszamondása: Mondjunk egymást követõ szavakat, amelyeket a tanulóknak az elhangzottsorrendben vissza kell mondaniuk. A gyakorlást 3–4 szóval kezdjük, majd a szósor bõvíthetõ akár10–12 elemig.Bõvülõ mondat visszamondása: Mondjuk el a következõ mondatot: Elmegyek vásárolni, és veszekegy liter tejet. Szólítsunk fel egy tanulót, aki elismétli a mondatot, majd hozzátesz még egy szót: El-megyek vásárolni, és veszek egy liter tejet meg egy kiflit. Újabb játékosokkal folytatódik a felsorolás;mindenki megismétli az elhangzott listát, és hozzáteszi a saját ötletét. A játék addig folytatódik, amígsikerül végigmondani a felsorolást. A gondolkodási alapmûveleteket is fejleszthetjük, ha kikötjük, hogymilyen fajta árukat vásárolunk, pl.: pékárukat, tejtermékeket, háztartási cikkeket stb. Memoriterek visszamondása: Az olvasókönyvben minden témához kapcsolódik egy-egy vers vagyversrészlet. Tanuljuk meg közösen ezeket, majd kérjük a visszamondását.

A figyelem fejlesztése

Ritmikus sorok: Egyszerû vonalakkal, ábrákkal elkezdett szabályos sorokat kell folytatni.Tükörjáték: A padtársak egymással szembefordulnak, egy tükröt képzelnek maguk közé. Egyikõjüka tükör elõtt álló gyerek, társa a tükörkép. A tükörképnek pontosan követnie kell a társa mozdulatait.Változások felismerése:a) Válasszunk ki két tanulót! Egyikük pontosan figyelje meg a társa ruházatát. Ezután kimegy a

terembõl, a társa pedig megváltoztat a ruházatán két-három dolgot. A visszatérõ gyerek feladata aváltozások felismerése, megnevezése.

b) Ugyanez a játék a terem berendezésének változtatásával is játszható. Fontos, hogy a változások fel-sorolásakor használják a gyerekek a relációs szókincset, a tárgyak pontos megnevezését.

Összehasonlítás: Rajzokat, ábrákat hasonlítsunk össze formájuk, méretük, irányuk, helyzetük alapján.

Rajzolás:a) Figyeljenek meg a gyerekek egy egyszerû ábrát! Rajzolják le emlékezetbõl! b) Mutassunk egy kiválasztott tanulónak egy képet, amelyen legalább három ábra látható. Rövid meg-

figyelés után diktálással rajzoltassa le a társaival a képet!



Mozdulat felidézése szövegkövetéssel: Találjunk ki közösen a tanító által meghatározott szavakhozkapcsolódó egyszerû mozdulatokat! A tanító mondjon folyamatosan egy mesét vagy történetet! Ha el-hangzik az elõre megállapított szó, akkor a tanulóknak a megfelelõ mozdulatot kell mutatniuk.

A koncentráció fejlesztése

Bumm! Számoljanak a gyerekek egyesével 20-ig úgy, hogy minden ötödik szám helyett a Bumm! szótmondják.Felsorolás: Kép alapján soroljuk fel az õszi gyümölcsök nevét úgy, hogy a kiemelt gyümölcs nevéthangsúlyozzuk! A játék nehezebb változata, amikor a számokat kell felsorolni 1–4-ig úgy, hogy afelsorolásokban mindig a következõ szám legyen hangsúlyos! Számos más variációban is játszható:személynevek, tárgyak, állatnevek, termések felsorolásával.

Hívogató: Álljunk körbe! Minden tanuló azonos ritmusban érintse meg mindkét vállát, majd tapsoljon,végül érintse meg a térdét! A kezdõ játékos kiválasztása után tetszõleges sorrendben szólítják egymásta tanulók: pl.: Kati hívja Sárát. A mondatokat a ritmust megtartva, a mozgással kísérik.

Az alakfelismerés fejlesztése

Titokdoboz:a) Rejtsünk el egy dobozban dörzspapírból kivágott köröket, négyzeteket, háromszögeket! A gyerekek-

nek tapintás alapján kell felismerniük a formákat. Nevezzenek meg olyan tárgyakat, amelyekrejellemzõk a felismert formák.

b) A betûtanulás idõszakában is jól játszható, ha a dobozba a tanult betûket rejtjük.

A jelfelismerés fejlesztése

Óvodai jelek bemutatása: Beszélgetés a jelekrõl. Jelzõtáblák: Mutassunk közlekedési táblákat, bevásárlóközpontokban, üzletekben használt jelöléseket!Csoportosítsuk a jelzéseket!a) üzletekben látható: kijárat, mosdó, mozgólépcsõ, lift,b) közlekedési jelzõtáblák: gyalogátkelõhely, iskola, kórház, pihenõövezet, hotel, étterem, múzeumTantermi jelzések: Találjunk ki közösen a tanteremben használható jelzéseket pl. a tornazsákok helye,a váltócipõk helye, könyvespolc, rajzeszközök, uzsonnák helye.Jelpárosítás: Mutassunk olyan cégéreket, amelyekkel a hétköznapi helyzetekben találkozhatunk.Gyûjtsünk különféle tárgyakat a terembõl, majd rendeljük õket a megfelelõ cégérekhez! Pl.:cipész – cipõ.


Közlekedési jelek: Készítsük el néhány közlekedési jelzõtábla makettjét! Alakítsunk ki egy utcarész-letet játékautókkal, játékbábukkal. Játsszunk el közlekedési helyzeteket! Beszéljük meg a helyes gya-logos közlekedés szabályait.

A ritmus fejlesztése

Mondókák, kiszámolók: Elevenítsük fel az óvodában megismert mondókákat, kiszámolókat! Kísérjükaz elmondást ritmikus kézmozgással!Tapsolás: Tanítsunk meg jól ritmizálható verseket, kísérjük tapssal a szövegmondást!

Sarokemelés: Kísérjük a ritmikus versmondást sarokemeléssel.

Körjátékok: Játsszunk minél több körjátékot, mert jól fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzéket, a szabály-tudatot, és a közös élményt nyújtják az osztály számára. A legismertebbek: Bújj, bújj zöld ág, HoppJuliska, Benn a bárány, Tekeredik a kígyó. Ritmushangszerek: Termésekbõl készített ritmushangszerekkel kísérjék a versmondást, éneklést.

A mozgás fejlesztése

Mozgás utánzása: Válasszunk ki egy játékost! Utánozza valamelyik állat mozgását! A többiek találjákki, hogy melyik ez az állat!

Szoborjáték: A gyerekek szabadon mozognak a teremben. Jelzésre „szoborrá válnak”, megmereved-nek a legutolsó testhelyzetben.

Finommozgás:a) Tépjünk papírt, készítsünk az alakzatokból közösen egy képet!b) Szavak hangokra bontása után fûzzünk össze a hangok számának megfelelõ számú gemkapcsot.

A tájékozódás fejlesztése

A jobb és a bal megkülönböztetésének, felismerésének jól bevált gyakorlata, hogy a bal oldalt egy szív-vel jelöljük. Célszerû a pad bal oldalára is ragasztani egy kis szívet. Használjuk ezt a jelölést mindaddig,amíg a gyerekek nem biztosak az irányok felismerésében.

Testséma: Erõsítsük játékos feladatokkal a jobb és bal felismerését.a) Adjunk játékos utasításokat: Érintsd meg a bal kezeddel a jobb füled!b) Utasításokat adunk, de csak azokat szabad végrehajtani, amelyek így kezdõdnek: János bácsi azt

mondta... Az utasításokban szerepeljen a jobb és bal megnevezése.


Helymeghatározás:a) Válasszunk ki egy tanulót, és a többiek pontosan határozzák meg, hogy az osztályteremben melyik

az õ helye! Adjunk több viszonyítási pontot! Pl. Hányadik oszlop, hányadik hely, jobb vagy bal oldal.Használjuk a relációs szókincset: elõtt, mellett, mögött, között stb.

b) A pontos helymeghatározások után nevezzük meg az ott ülõt! Pl. Gondoltam egy társunkra, az elsõoszlop harmadik padjának jobb felén ül. Ki õ?

Kincskeresés:a) Rejtsünk el egy egyszerû képet/rajzot a tanteremben! Egy játékost irányítsunk a helyes irányok és

a lépésszámok közlésével a kincs irányába! Ha megtalálja a képet, a táblára történõ rajzolással vagyelmagyarázással tudassa a többiekkel, hogy mit ábrázol.

b) Ha már tudnak olvasni a gyerekek, akkor utasításokat rejthetünk el, ezt kell a kiválasztott tanulónakvégrehajtatnia a többiekkel.

Lépegetõ: Tegyünk a padlóra rendezett sorokban és oszlopokban különbözõ színû lapokat! Az irányokés a lépésszámok közlésével adjunk szóbeli utasítást egy kiválasztott tanulónak a lapokon valóhaladáshoz! Az utolsó lépés után mondja meg, milyen színû lapra ért!Rakosgató: Egy vonallal jelöljük meg a padon az egyes tanulók területhatárát! Ezen belül jelöljük piroskoronggal a bal, kékkel a jobb oldalt! Adjunk utasításokat helymeghatározással: Tedd a piros ceruzáta padod bal szélére! Tedd a tolltartót a jobb szélére! Rajzolás irány meghatározásával: Adjunk minden tanulónak egy négyzetrácsos lapot, amelyen elõ-zõleg megjelöltük a kiinduló pontot. A tanulóknak az utasításainknak megfelelõen kell vonalakat raj-zolniuk, végül egy egyszerû ábra rajzolódik ki.Rajzolás helymeghatározással: Adjunk mindenkinek egy lapot, amelyre elõzõleg négy sorban és négyoszlopban egyforma négyzeteket rajzoltunk. Adjunk szóbeli utasításokat, hogy melyik négyzetbe(sor/oszlop, hányadik hely megnevezése) milyen ábrát rajzoljanak. Közösen ellenõrizzük a megoldá-sokat.

A gondolkodás fejlesztése

Összehasonlítás: Hasonlítsák össze a gyerekek az óvodai termüket és a tantermet! Beszéljék meg, hogymilyen különbségek voltak az óvodai termek között.Idõrend megállapítása: Eseményeket helyes idõrendbe kell állítani

Csoportosítás: Képek, tárgyak szétválogatása adott szempont alapján Pl. õszi gyümölcsök, háziállatok,hobbiállatok. Ehhez jól használhatók a játékkártyák.Eseménysor összeállítása mozdulatokkal: Játsszák el a gyerekek némán, csak mozdulatokkal areggeli cselekvéseket úgy, hogy az újabb mozzanatokat mindig újabb játékos mutatja.


A képzelet fejlesztése

Történetalkotás képrõl:a) Mutassunk képeket (bármelyik képes újságból kivágható)! Mondjanak a gyerekek ez alapján egy

rövid történetet! A legérdekesebbet jutalmazzuk.Rajzolás Hallgassunk mesét vagy megzenésített verset! Készítsenek a gyerekek illusztrációt.

b) Az anyanyelvi oktatás részkészségei:

beszédhanghalláshelyes hangképzéstiszta beszédbeszédlégzéshanganalízis, szintézisszem-kéz koordinációfinommotorikakommunikáció

A beszédhanghallás fejlesztése

Az eredményes tanulás egyik alapfeltétele az ép hallás. A tanítónak ezért a lehetõ leghamarabb meg kellbizonyosodnia arról, hogy a gyerekek képesek jól érzékelni a normál hangerõvel kimondott szavakat.

Az olvasás és írástanulási nehézségek egyik oka, hogy a tanulók nem tudják megkülönböztetni a zön-gés-zöngétlen hangpárokat, a rövid-hosszú hangokat. Ezek a tanulók képtelenek lesznek a tollbamondásutáni helyes írásra is. Ha idõben észrevesszük, és korrigáljuk a hibákat, sok kudarctól kímélhetjük megtanítványainkat.

Szófelismerés: Mondjunk szavakat közepes hangerõvel. A gyerekek rajzolják le a szavaknak megfelelõképeket!Telefonálás: Üljenek körbe a gyerekek. Az elsõ súgjon egy szót a társa fülébe, majd mindenki súgjatovább a szomszédjának. Az utolsó gyerek mondja ki hangosan a szót. Hasonlítsuk össze ezt az ere-detivel.Rezgés érzékelése: Ejtsenek ki a gyerekek zöngés-zöngétlen hangpárokat! Tegyék az ujjukat a nyakuk-ra, és állapítsák meg, hogy melyik hangnál éreztek, melyiknél nem éreztek rezgést.Csoportosítás: Mutassunk képeket, állapítsák meg a gyerekek, hogy a kép nevének kezdõhangja„rezeg” vagy sem. Jól használhatók a játékkártyák.Visszamondás: Mondjunk egyre bõvülõ szósorokat! A gyerekek mondják vissza a szavakat!Rendezzünk versenyt, ki tudott több szót megismételni.Állj elõ!a) A hangok képzése, hangzása alapján nevezzünk el gyerekeket állatnevekkel pl. kígyó – sz,

medve – m, méhecske – z. Mondjunk szavakat! Ha a szóban van sz, akkor a kígyó álljon fel!Mondja meg azt is, hogy a szó elején, a végén vagy a belsejében hallotta a hangot!

b) A játék nehezebb változatában egyidejûleg több hangra kell figyelni.Szólánc:a) Az egyik gyerek mond egy szót, ennek utolsó hangja lesz a következõ szó kezdõhangja, amelyet a

következõ játékosnak kell mondania.b) A játék nehezebb változatában szótagokkal játszunk.


Hangképzési gyakorlatok

Hangutánzás: Utánozzuk állatok, gépek, jármûvek, eszközök hangját!Hangutánzás: Képekhez, cselekvésekhez, mozgásokhoz kötõdõ hangok.

A hangoztatási gyakorlatok során kössük a hangokat cselekvésekhez. A javasolt asszociációk:

Hangösszevonás: hangösszevonás karmozgással kísérve. Elõször a magánhangzóhoz kapcsoljuk amássalhangzókat, majd megfordítjuk a sorrendet. Az elsõ hangot addig hangoztatjuk, amíg a karunkkalbalról jobbra egy ívet írunk a levegõbe Az olvasókönyvben egy tótágast álló gyerek rajza jelzi asorrend változását (olvasókönyv 6. oldal).

a – alma gy – ló o – meglepõdés u – majom utánzása

á – ásítás h – lehelés ó – csodálkozás ú – farkas üvöltése

b – elpattanó szappanbuborék i – iszik ö – pöfögõ autó ü – ül

c – cica hívása: cicc í – kismalac visítása õ – rámutatás û – viharos szél

cs – esõcsepp cseppenése j – fájdalom p – pipa pöfékel v – villamos

d – dobolás k – kakas r – autó motorja z – méhecske zümmögése

e – orvosnál torokvizsgálat l – lalázás s – erõs szél zs – repülõgép

é – én m – maci brummogása sz – kígyó sziszegése

f – fújás n – szirénázás t – óra ketyegése

g – gargalizálás ny – ajtó nyikorgása ty – traktormotorhangja


Légzõgyakorlatok

A helyes beszédlégzés kialakításához a vegyes mélylégzés technikájának elsajátítása szükséges. Hanyattfekve követhetõ a hasfal helyes mozgása.

A légzõgyakorlatok végzésére minden anyanyelvi órán idõt kell biztosítani. Léggömb fújása Egy levegõvétellel ki tud nagyobbra fújni egy léggömböt?Pingponglabdaa) Fújással továbbítsák a pingponglabdát a gyerekek a padtársuknak.b) Egy meghatározott célhoz kell fújással eljuttatni a labdát.Hangoztatás Egy levegõvétellel kell a hangokat hangoztatni minél hosszabb ideig tartó kifújással.Szövegmondás Egy levegõvétellel szósorokat, majd rövid szövegrészeket, verseket mondanak ela gyerekek.

A beszédértés fejlesztése

Válaszadás kérdésekre mondat alapján: Mondjunk el egy egyszerû mondatot pl.: Regõ labdávaljátszik. Tegyünk fel a mondathoz kapcsolódó kérdéseket: Mit csinál Regõ? Ki játszik a labdával? Miveljátszik Regõ? A pontos válaszokat mondják meg a gyerekek.Válaszadás kérdésekre szöveg alapján: Rövid terjedelmû mese elmondása után tegyünk fel kérdé-seket a szereplõkre, helyszínre, fõ cselekményre vonatkozóan. Kérdésfeltevés: Egy elhangzott mondathoz kapcsolódó kérdéseket mondjanak a gyerekek. Reprodukálás: Mondjunk el egy rövid történetet, a gyerekek feladata a visszamondás, reprodukálás.

Szem és kéz koordináció

A gyerekek nagy része sok idõt tölt a számítógép és a televízió elõtt. Emiatt a szemmozgásuk merevvéválik, ez viszont nehezíti az olvasás és írás tanítását. A szem függõleges és vízszintes irányú mozgását egy-aránt fejleszteni kell.

Léggömb a magasban: A gyerekek álljanak körbe. Egy jól felfújt léggömböt dobjunk fel! A gyerekekfinom ütögetéssel tartsák a magasban! Vonalkövetés: Rajzoljanak a gyerekek A4 méretû lapra a lapszéleket összekötõ függõleges, vízszintesés átlós egyeneseket!Labdapattogás: Szemmagasságból ejtsenek a padra a gyerekek egy pingponglabdát! Kövessék aszemükkel a pattogását!Papírdarab fújása: Szakítsunk egy kis darabot egy papírzsebkendõbõl, majd dobjuk fel! A gyerekek-nek szívószálon át történõ fújással kell a levegõben tartaniuk a papírdarabkát.Szemtorna: Végeztessünk függõleges és vízszintes irányú szemmozgásokat, társítsuk a képzelettel: Pl.:Képzeld magad elé, ahogy a magasból leesik egy tollpihe! Kövesd a szemeddel a mozgását! Képzeldel, ahogyan egy versenyautó elsuhan a pálya egyenes szakaszán! Kövesd a szemeddel a mozgását!Képzelj magad elé egy teniszmérkõzést! Kísérd szemmozgással a labda útját!

Az elõkészítõ idõszak témakörei

A témák a tanulók mindennapi életéhez kapcsolódnak, segítik az óvodából az iskolába történõ átmenetet.Aktiválják a gyerekek meglévõ szókincsét, fejlesztik a kommunikációs készséget, alapot nyújtanak a sze-mélyiségfejlesztéshez. A feldolgozás lépései:

a) Az adott témához kapcsolódóan meghallgatjuk a tanulók egyéni élményeit. Megfigyeltetjük az ese-ményképeket, amelyek Regõ élményeihez, életéhez kapcsolódnak. A képek értelmezése után a gye-


rekek kérdésekre válaszolnak: Ki van a képen? Mit csinál? Hol készült a kép? Mi történhetett ezelõtt?Mi történhet ezután?

b) Hangoztatási gyakorlatok:Hangképzés minta alapján: Az olvasókönyvben fényképek adnak mintáta helyes szájtartásra (olvasókönyv 13. oldal).Hanganalízis-szintézis:Mit visz a kishajó? Feltesszük a kérdést: Mit visz a kishajó? Ezután mondunkegy kezdõhangot, a gyerekek olyan szavakat sorolnak fel, amelyek ezzela hanggal kezdõdnek, és valóban szállíthatók. (tárgyak, élõlények)Az olvasókönyvi tárgyképek alapján a szavakat bontsuk hangokra! Számolóko-ronggal jelöljük a hangok helyét! Mondjuk ki a szót helyesen! A gyerekek rajzoljanak az olvasókönyvi témákhoz kapcsolódó képeket! Bontsákhangokra a szavakat! Rajzoljanak a hangok számának megfelelõ köröket!Képek szétválogatása: Válogatás aszerint, hogy hol hallható az adott hang: aszó elején, a szó végén, a szó belsejében. Jól használhatók a játékkártyák.Szógyûjtés, képek rajzolása: Az adott hang a szó elején, a szó végén és a szó belsejében legyen. Amerikából jöttünk: Két játékos választ magának egy mesterséget. Bemutatkozással kezdik a játékot:Amerikából jöttünk, mesterségünk címere – és megmondják a mesterségük elsõ és utolsó hangját.Ezután mozgással imitálják a munkavégzést. A többieknek meg kell nevezniük a mesterséget.Hangszámlálás: Jelöljük számolókorongokkal a képek nevének hangjait. Az adott hangok helyét akorong megfordításával jelezzük.Titkos nyelv: Csak a szavak magánhangzóit hangoztatjuk pl. a-a. Szógyûjtés ennek megfelelõen pl.alma, ablak, lakat, csavar...Hangerõ: Mondókákat, verseket mondanak el a gyerekek egyre növekvõ és egyre csökkenõ hangerõvel.

c)Mondatalkotás a szavakkal:Az anyanyelvi nevelés fõ célja a nyelvi tudatosság fejlesztése; annak megtapasztalása, hogy a szavak-ból mondatokat építünk. A mondatalkotás a szókincsfejlesztés során is nagyon fontos. Nem várhatjukel a tanulóktól, hogy szómagyarázatokat, meghatározásokat fogalmazzanak. Az önállóan fogalmazottmondataik alapján viszont meggyõzõdhetünk arról, hogy tisztában vannak-e a használt szó jelentésével.Mindig értékeljük az elhangzott mondatokat, adjunk minél több pozitív visszajelzést.

d) Szituációs játékok:Adott helyzetnek megfelelõ szerepjátékban vesznek részt a gyerekek. A játék elõtt beszéljük meg,közösen rendezzük meg a jelenetet. Mondják el a gyerekek a véleményüket, javaslataikat. Szoktassukõket a megfelelõ szókincs használatára, a megfelelõ viselkedésmódok kialakítására.

e) Verstanulás:Tanuljuk meg közösen a megadott verseket, versrészleteket. Mondjuk el õket ritmikusan. Játsszunk aversekkel: Folytasd! Elkezd valaki egy verset, majd hirtelen egy társára mutat, akinek folytatnia kell. Ráismersz? Némán mondjuk a verset a megfelelõ ritmusban, a rímelõ szavakat mondjuk ki hangosan.Tapsolj! A verset a tapsolt ritmus alapján kell felismerni.


A témakörök kiemelt részfeladatai:

A témakörök a tanulók számára lehetõséget nyújtanak szituációs, dramatikus játékokra, kommunikációsgyakorlatokra.Lehetõséget biztosítanak a nevelési beszélgetésekre is.

Bemutatkozommemóriafejlesztéstestséma fejlesztése

Nevelési beszélgetés: Az udvarias bemutatkozás,társak, felnõttek megszólítása.

A kuckómjelfelismeréstájékozódás, relációs szókincs használatafigyelemfejlesztéskoncentráció fejlesztésememóriafejlesztés

Így jutok az iskolábajelfelismeréssorváltás gyakorlásaszabálytudat fejlesztése

Nevelési beszélgetés: Az iskolába történõmegérkezés.

Az iskolai termemtérérzékelés, relációs szókincs használatafigyelemfejlesztésösszehasonlítás, különbségek megnevezése

Nevelési beszélgetés: A tanterem rendje.

Az iskolám udvaratájékozódás a térbentérérzékelésszabálytudat kialakítása

Nevelési beszélgetés: Balesetmentes játékaz udvaron.

az én napomtájékozódás a síkonsorváltás gyakorlásaesemények helyes idõrendjeelõzmény, következmény felismerése

Nevelési beszélgetés: A helyes napirend.

Bevásárolunkösszehasonlítás, rendezés, csoportosításrész-egész kapcsolata, kiegészítés

Nevelési beszélgetés: Vásárlói magatartásmódok,kommunikációs helyzetek az üzletben, a piacon.

A születésnapomonfigyelemfejlesztésemlékezetfejlesztés

Nevelési beszélgetés: A helyes viselkedés vendég-ségben.

Kedvenceimtájékozódás a síkonalakfelismerés

Nevelési beszélgetés: Megfelelõ gondoskodás ahobbiállatokról.

Háziállatokcsoportosítás, rendezéstájékozódás a síkon

Nevelési beszélgetés: A helyes napirend.


Az írás elõkészítése

Fejlesztési feladatok, kompetenciák

Az írástanulás elõkészítése. A finommotorika, a szem-kéz koordináció fejlesztése.Nagy kézmozgások mindkét kézzel.A helyes írásszokások kialakítása, a szem és az írásmunka közötti helyes távolság megtartása.A helyes testtartás elsajátítása.A helyes ceruzafogás elsajátítása.Színezés, nagy felületû ábrák készítése.Az írásmozgás helyes iránytartásának kialakítása.A finommozgások fejlesztése.Az írásmozgás-koordináció fejlesztése.A szem-kéz koordináció fejlesztése.Az alakfelismerés fejlesztése.Az arányok érzékelése.A kézdominancia megállapítása.A betûelemek írása.

A kéz izomzatának erõsítése

Kéztorna: Nyissák ki a gyerekek a tenyerüket feszesen, majd szorítsák ökölbe!Zongorázás: Mozgassák az ujjaikat a levegõben, mintha egy zongora billentyûin skáláznának.Ujjtorna: Tegyék a gyerekek a padra a tenyerüket. Egymás után sorban egyenként emeljék fel, majdhelyezzék vissza az ujjaikat!Verses ujjgyakorlatok: a verssoroknak megfelelõen nyitják az ujjaikat a hüvelykujjtól kezdve.

a) Ez a malac piacra ment, b) Hüvelykujjam almafa, c) Egy, megérett a meggy.ez otthon maradt. mutatóujjam megrázta, Kettõ, csipkebokor-vesszõ.Ez kap finom pecsenyét, gyûrûsujjam hazavitte, Három, várom a párom.ez semmit se kap. kisujjam mind megette, Négy, biz oda nem mégy!Ez a kicsi visít nagyon megfájdult a hasa tõle. Öt, leesett a köd.ui, ui éhes vagyok. Hat, hasad a pad.

Hét, dörög az ég.Nyolc, szakad a polc.Kilenc, kis Ferenc.Tíz, tíz, tiszta víz,ha nem tiszta, vidd vissza,ott a szamár, megissza.

Rajz a hátra: A padtársak felváltva rajzoljanak egymás hátára egyszerû alakzatokat. Nevezzék mega rajzokat.Titokdoboz: Egy dobozba dörzspapírból kivágott betûelemeket rejtünk. A gyerekeknek tapintás utánkell felismerni, megnevezni ezeket.Gyurmázás: Betûelemek formázása gyurmából.Lánckészítés: Gemkapcsok összefûzése, betûelemek formázása az így kialakult láncból.


A vonalvezetés gyakorlatai

Rajzolás: Rajzoljanak a gyerekek minél többször szabadon.Színezés: Egyre kisebb méretû ábrákat színezzenek a gyerekek, társuljon a színezéshez valamilyenfeladat: pl. kakukktojás, szétválogatás.Másolás:a) Mutassunk egyszerû ábrákat, a gyerekek ezeket másolják le. Rajzolás elõtt a relációs szókincs

használatával sorolják fel, hogy mit fognak rajzolni, milyen elrendezés szerint.b) A tájékozódás tanulását is segíti, ha négyzetrácsos lapra dolgozunk, adott irányoknak megfelelõen

kell rajzolni.Kiegészítés: Elkezdett rajzokat egészítsenek ki a gyerekek. (Olvasás munkafüzet 10. oldal.)

Labirintus: Készítsünk egyszerû labirintusokat, pl.. állatok és élõhelyeik, állatok és táplálékaikalapján.

A betûelemek írása

A betûírás elõkészítése azoknak az egyszerû vonalaknak az írásával kezdõdik, amelyekbõl majd össze-állnak a betûink. A vázoláshoz, íráshoz az Írásvázoló – kisbetûk és az Írásfüzet – elsõ félév nyújt se-gítséget. Mindkét taneszköz három méretben íratja az elemeket, az arányokat négyzetrácsos alaponérzékelteti.

Jól motiválja a gyerekeket, ha közösen kitalálunk egy olyan történetet, amely a betûelemekhez kap-csolódik. Pl.: Regõ a szüleivel utazott az autóban, és figyelte a jelzéseket. A kilométerkövek egyenesenálltak az úton. A vasúti átjáróhoz közeledve sárga vízszintes vonalak figyelmeztettek a lassabb haladásra.A sorompó éppen lezáródott, amikor az átjáróhoz értek. Innét csak egyenesen vezetett az út, a jobbrafordulást jelzõtábla tiltotta....

A betûelemek írásának lépései:

1. Hasonló formák felismerése rajzokon.2. A tanítói minta utánzása a teljes kar nagy mozgatásával a levegõben azonos ritmusban.3. A tanítói minta utánzása az alkar nagy mozgatásával a levegõben azonos ritmusban.4. A tanítói minta utánzása a csukló mozgatásával a levegõben azonos ritmusban.5. A betûelem írása postairónnal A4 méretû lapra.6. A betûelem írása postairónnal írólapra.7. A betûelem írása a Vázolófüzetben, az adott méretben elõbb átírással, majd másolással.8. A betûelem írása az elõírt írásfüzetben az adott méretben elõbb átírással, majd másolással.9. Betûelemek írása látó-halló tollbamondás után a vonalas füzetbe.

10. Betûelemek írása emlékezetbõl a vonalas füzetbe.


A betûelemek nevei a tanítás sorrendjében:

álló egyenes hullámvonal

fekvõ egyenes kör

ferde egyenes félkörív

felsõ ívelés felsõ hurokvonal

alsó ívelés alsó hurokvonal

horogvonal fordított horogvonal


Kis és nagy nyomtatott betûk olvasásának tanulása,

a kisbetûk írása

1. Az olvasás tanítása

Az olvasástanítás a hangoztató-elemzõ-összetevõ eljáráson alapul. Szótagoló olvasással tanít, merta magyar nyelv sajátosságai alapján ez bizonyult a legeredményesebb módszernek. A kis- és nagybetûkolvasásának tanítása egyidejû. Ez azért indokolt, mert az iskolába lépõ gyermekek döntõ többsége már jár-tasságot szerzett a nyomtatott nagybetûk felismerésében. A hétköznapi életben a gyerekek nagy nyomtatottbetûvel írt szóval találkoznak (áruházak neve, rendszámok, reklámok stb.), minden szövegben, amelyetlátnak, a helyesírási szabályoknak megfelelõen nagy nyomtatott betûvel szerepelnek a mondatkezdésekés a tulajdonnevek. Sokan már olvasni és írni is tudnak nagy nyomtatott betûkkel.

Az olvasástanítás kudarckerülõ, mert minden feltételt biztosít az eredményes olvasáshoz.


Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a kis és a nagy nyomtatott betûk megismerése, majd biztosfelismerése a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével.A tanult betûk összeolvasása, a szótagoló olvasás elsajátítása.Szavak, szókapcsolatok, mondatok szótagoló hangos olvasása helyes hanglejtéssel.Egyszerû szövegek szótagoló hangos olvasása.A néma olvasás megalapozása.Az értelmezõ hangos olvasás folyamatos elsajátítása.Az olvasástechnika fejlesztése, a hibák javítása.Az olvasási kedv folyamatos fenntartása.A mondatok olvasása.

A betûsorrend

Az olvasókönyvek egyik legfontosabb ismérve, hogy milyen betûtanítási sorrendet alkalmaznak az olva-sástanítás során.

Sokféle szempontot vettünk figyelembe, amikor meghatároztuk az általunk legoptimálisabbnak tartottsorrendet.1. A tanulók érdeklõdése, aktivitása akkor tartható fenn, ha mielõbb átélik az olvasás élményét. Ezért elõ-

ször a magyar nyelvben gyakori betûket tanítjuk, amelyekbõl összeállíthatók a tanulók által olvashatóegyszerû szavak.

2. Azokat a betûket tanítjuk elõször, amelyek helyes, tiszta kiejtése nem okoz nehézséget.3. A homogén gátlás kialakulását elõzi meg, hogy a képzési, hangzási, alaki hasonlóságot mutató betûket

egymástól távol tanítjuk. Ütköztetésükre csak akkor kerül sor, amikor a gyerekek gyakorlatot szerezteka hasonló betûk biztos felismerésében.A betûsorrend: á, m, l, z, e, t, s, a, b, í-i, r, v, ó-o, k, é, n, c, f, d, j, ú-u, sz, h, g, õ-ö, cs, p, û-ü, zs, ny,

ty, ly, gy, dz, dzs, w, x, y, qA magánhangzók esetében elõször a hosszú hangot hangoztatjuk, mert a hangoztatás így könnyebb. A

hosszú magánhangzók helyesírása gyakorta okoz nehézséget, ám ha elõbb ezzel a betûalakkal találkoznaka gyerekek, jobban bevésõdik az ékezetek jelölési módja.


A magyar ábécé minden betûjét megtanítjuk, hogy a hétköznapi gyakorlatban a gyerekek soha nekerüljenek olyan helyzetbe, amikor betûismeret hiányában nem tudnak elolvasni szavakat, ne érje õketkudarc.

Az olvasási nehézségek megelõzését szolgálja a tipográfia is. Jól olvasható, egyszerû vonalvezetésûbetûtípus segíti az olvasást. Az oldalszámokat rajzok veszik körül, hogy könnyen megtalálható legyen azaktuális oldal. Színes nyilakkal történõ jelölés biztosítja, hogy a tanulók az oldalakon ne tévedjenek el, akívánt szavakat olvassák.

A betûtanulást eseményképek segítik. A gyerekek számára ismert helyzeteket, átélt eseményeket áb-rázolnak, ezért közel állnak a gyermekek világához. A beszélgetések során használják azokat a szavakat,amelyek alkalmasak az új (hang) betû leválasztására, tanítására. A betûtanítás során olyan szavak olva-sására kerül sor, amelyeket minden tanuló megért, része a gyerekek aktív szókincsének.

A betûtanulás idõszakában a szavakat, szókapcsolatokat, mondatokat és egyszerû szövegeket szótagol-va olvastatjuk, majd folyamatos hangoztatással megismételjük. Figyeljünk a gyerekek egyéni haladásiütemére! A jól olvasókat ne kényszerítsük szótagoló olvasásra, a lassabban haladókat pedig ne hajszoljuk!

A betûtanítás algoritmusa

Motiváció az új betû tanulásához képalkotással.Egyéni élmények elmondása az aktuális témának megfelelõen.Beszélgetés az eseményképrõl.Az eseményképrõl a hívókép kiemelése.A hívókép nevébõl az elsõ hang leválasztása.A hang és betû összekapcsolása.A kisbetû és a nagybetû összehasonlítása.A megismert betûk felismerése versrészletben.Az új betû összeolvasása a már tanultakkal.Egy szótagból álló szavak olvasása (nyílt és zárt szótagok).Két szótagból álló szavak szótagoló olvasása (nyílt és zárt szótagok).Személynevek szótagolt olvasása.Szóalkotás az ismert betûkkel, kirakás betûkártyákkal.Mondatalkotás a szavakkal.Betûdifferenciálás.Szókapcsolatok olvasása.Szókapcsolatok alkotása az ismert betûkkel.Mondatalkotás a szókapcsolatokkal.Mondatok olvasása.Rövid szövegek olvasása.A szövegek értelmezése.

Motiváció az új betû tanulásához

Kass János Kossuth-díjas grafikusmûvész illusztrálta az olvasókönyvet. Egyszerûvonalvezetése, kedves figurái a gyermekek számára mintát adnak, kiválóan fej-lesztik esztétikai érzéküket. Maguk is nagy örömmel készítenek hasonló rajzokat.

Minden betû tanulását megelõzi egy asszociatív kompozíció, amely felkelti agyermekek érdeklõdését, hasonló alkotások készítésére serkenti õket. Így erõsödika motiváció, a kötõdés a betûtanulás iránt.


Beszélgetés az eseményképrõl

Az eseményképek aktuálisan kapcsolódnak az adottévszakhoz, hónaphoz, megteremtik a tantárgyi integ-ráció lehetõségét.

A képekrõl felelevenedõ spontán vélemények meg-hallgatása, megbeszélése után irányított beszélgetésselaktiválhatók a tanulók elõzetes ismeretei, szókincse;fejleszthetõk tovább az ismeretek.

A megbeszélés során megjelennek a szövegértésállandó kérdései: Mi az esemény helyszíne? Kik a képszereplõi? Mi a legfontosabb esemény? Mi lehetettaz elõzmény? Mi következhet?

A kérdések köre tovább bõvíthetõ.

Az eseményképrõl a hívókép kiemelése

A hívóképek mindig szorosan kapcsolódnak az eseményképekhez, az adott témához. Fontos szempont volt,hogy a szavak szófaja minden esetben fõnév legyen. Ez alól csak az í és az ö hívóképe az kivétel.

A hívókép nevébõl az elsõ hang leválasztása

A hívóképek neve:

á – ág í – írás d – dió p –pók

m – medve r – róka j – jégpalota ü –üveg

l – levél v – varjú u – ujj û –ûrhajó

z – zászló o – odú ú – út zs –zsák

e – esernyõ ó – ól sz – szánkó ny –nyúl

t – tücsök k – kakas h – hóember ty – tyúk

s – sün é – éjszaka g – gesztenye ly – lyuk

a – alma n – nagyító ö – öt dz –bodza

b – béka c – cipõ õ – õz zs – repülõ

i – iránytû f – furulya cs – csillag dzs –dzseki


A hang és betû összekapcsolása

A kis- és a nagybetû bemutatása után tudatosítjuk, hogy egy hanghoz összesen négy betûforma kapcso-lódik. A betûformákat megnevezzük: kis nyomtatott betû, nagy nyomtatott betû. A betûtanítás mindig akis írott betûalak bemutatásával zárul, elõkészíti az írástanulást.

A kisbetû és a nagybetû összehasonlítása

Figyeltessük meg a két betûforma közötti hasonlóságokat és különbözõségeket (méret, forma). A gyere-kek nevezzék meg ezeket.

A megismert betûk felismerése versrészletben

A versrészletekben bemutatható a két betûforma. A betûfelismerés mellett a tanulók azt is megtapasztal-ják, hogy a mondatok leírásakor a kezdõbetû mindig nagybetû.

Az új betû összeolvasása a már tanultakkal

A betûk összeolvasásának módja megegyezik a hangösszevonási gyakorlatok során elsajátított móddal,azaz elõször a magánhangzóhoz kapcsoljuk a mássalhangzókat, majd fordítva. Az összeolvasást segíti, haa tanulók az ujjukkal kísérik az összevonást jelölõ ívet. Ez a jelölés az olvasókönyvben fokozatosan el-marad.

Szótagolt szavak olvasása (nyílt és zárt szótagok)

Az olvasókönyvben a szavakat soronként olvastatjuk. Az olvasástechnika fejlesztése érdekében érdemesoszlopokban is olvastatni.

Személynevek szótagoló olvasása

A magyar jogrendnek megfelelõen anyakönyvezhetõ nõi és férfi neveket olvastatunk. Így a gyerekekmegtapasztalják a személynevek helyesírási jellemzõit.

Szóalkotás az ismert betûkkel, kirakás betûkártyákkal

Használjuk minden órán a tanulói betûkártyákat. Válasszunk ki öt-hat, már tanult betût, és a gyerekekalkossanak szavakat.

A betûfelismerés gyakorlása

Több évtizede bevált jó gyakorlat, hogy folyóiratokban, újságokban keresik ki a gyerekek az ismert be-tûket. Ezt kiegészíthetjük újabb feladatokkal.

Betûrács: Készítsünk egy rácsozott négyzetet, minden rácsba írjunk egyismert betût. A tanulók feladata, hogy megállapítsák, melyik betûbõl hánydarab szerepel az ábrában. Betûvadászat: Állítsunk össze egy oldalt, amelyen különféle típusú, külön-bözõ színû, de azonos betûk olvashatók. Írjunk közéjük más betûket! A gye-rekek feladata, hogy felismerjék, azonos színnel bekarikázzák az azonosbetûket.

á z l á

l l l á

m á m l

z á á z


Hang és betû: A hang és a betû közötti kapcsolat felismerését segítikaz elsõ betûk utáni feladatok. A képek nevét a már jól begyakorlottmódon korongokkal kirakjuk. Állapítsuk meg, hogy mely hangoknakmegfelelõ betût ismerjük már! Cseréljük ezeket a korongokat amegfelelõ betûkártyákra! (olvasókönyv 45. oldal) Helyjelölés: A hangoztatási gyakorlatok során rutint szereztek a gye-rekek az adott hangok helyének megállapításában. Ez a gyakorlat abetûk helyének jelölésével folytatódik. Gyûjtsünk olyan szavakat,amelyekben a tanult betû az elsõ helyen áll, az utolsó betû, az adott szóban fordul elõ. Gyûjtsünk olyanszavakat is, amelyeket nagy kezdõbetûvel írnánk. Adjunk lehetõséget arra, hogy minél többen elmond-hassák ötleteiket. Ezzel segítjük a nyelvi kreativitás kibontakozását.

Szavak, szókapcsolatok olvasása

A szavak, szókapcsolatok szótagoló olvasását mindig mondatalkotási gyakorlat követi. Ennek soránmegbizonyosodhatunk arról, hogy a gyerekek tisztában vannak az olvasottak jelentésével, emellett a szó-beli szövegalkotást is elõkészíthetjük.

Mondatok olvasása

Az elsõ betûk tanulásakor mondatalkotási gyakorlatokat végeztetünk úgy is, hogy a tanult betûket kellmondatokká kiegészíteni. A feladat jól elõkészíti a valódi mondatolvasást, mert jól érzékelhetõ a nagy kez-dõbetû és a mondatvégi írásjel. Mire a gyerekek valódi mondatokkal találkoznak, már lesz némi fogalmuka mondatról.

A lehetõ leghamarabb olvasnak a tanulók mondatokat. Megismerik az eltérõ mondatvégi írásjeleket,érzékeltetjük a helyes hanglejtést. A szóbeli szövegalkotási képességet fejlesztjük, ha a gyerekek olyanhelyzeteket sorolnak fel, olyan szituációs játékokat játszanak, amikor elhangozhatnak a mondatok.

Mondatvégi írásjelek megismerése: (olvasókönyv 54. oldal).

Mondatkiegészítés: Egészítsük ki úgy, hogy értelmes legyen! (olvasókönyv 38. oldal)


Olvassuk el a mondatokat! Ki melyiket mondhatta? A sportoló, az aggódó édesanya, a játékkereskedõ,az esztergályos. (olvasókönyv 46. oldal)

A kisbetûk írásának tanulása


Az írott kisbetûk alakításának és kapcsolásának elsajátítása.A helyes írásmozgás kialakítása.Az írástechnika fejlesztése.Az esztétikus íráskép kialakítása.Az olvasható, rendezett kézírás megalapozása.Az eszközszintû íráshasználat fokozatos kialakítása.A kiejtés és az írás azonosságainak és különbözõségeinek megfigyelése.A helyesírás alapozása tapasztalatokkal, ráismeréssel.Szavak írása belsõ beszéddel.

A kézírás nagyon összetett, sokrétû tevékenység. Sikeres elsajátításához nélkülözhetetlen a figyelem,az emlékezet, a koncentráció, a síkon való pontos tájékozódás képességének egyidejû jelenléte. Szükségesaz írásmozgás helyes irányának ismerete, a betûk függõleges és vízszintes irányú kiterjedésének megfi-gyelése. A betûformák alakításának, írásának tanulását segíti az Írásvázoló és az Írásfüzet. A két füzetösszesen hat, egyre csökkenõ méretben íratja a betûket. Elõször négyzetrácsos alapra írnak a gyerekek,hogy jól érzékelhessék a betûk arányait. Az írástanulás lépései a két taneszközben: a betûminták átírása,a betûk másolása, a betûkapcsolások átírása, másolása, szavak írása, szókapcsolatok írása. Az Írásfüzetbenaz utolsó sorban van lehetõség a tanult betûelemek, betûk majd szavak diktálás utáni leírására. A vonal-rendszerben való tájékozódást megkönnyíti, a gyerekek számára érzékletessé teszi, ha eleinte a sor ele-jére rajzolunk egy fát. A lombkoronája a két vékony vonal között van, a vastag vonal és az elsõ vékonyvonal között a törzse, a vastag vonal alatt pedig a gyökere.

A vonalrendszerbe elõírt oldalak a tanítási órán elvégzendõ feladatokra és a javasolt házi feladatanyagára oszlanak. Az utolsó sorokban a következõ betû írását elõkészítõ sorminta szerepel.

A kötött álló betûformák írását tanítjuk. A kisbetûk írásának tanulása párhuzamosan történik az olva-sástanulással. A nagybetûk írására a második félévben kerül sor.


Az írástanítás algoritmusa:

.A nyomtatott és írott betûforma összehasonlítása.Az írott betûben felismerhetõ betûelemek megnevezése.A tanítói minta utánzása a teljes kar nagy mozgatásával a levegõben azonos ritmusban, diktálással.A tanítói minta utánzása az alkar nagy mozgatásával a levegõben azonos ritmusban.A tanítói munka utánzása a csukló mozgatásával a levegõben azonos ritmusban.A betû írása postairónnal, írólapra.A betû írása postairónnal, félbe hajtott írólapra.A betû írása a Vázolófüzetben, az adott méretben elõbb átírással, majd másolással.A betû írása az Írásfüzetben az adott méretben elõbb átírással, majd másolással.

.Betûkapcsolatok írása átírással, másolással az Írásfüzetben.Szavak írása másolással az Írásfüzetben.Szókapcsolatok írása másolással az Írásfüzetben.Szavak másolása írott és nyomtatott alakról a vonalas füzetben.Betûk írása látó-halló tollbamondás után.Szavak írása látó-halló tollbamondás, majd tollbamondás után.Betûk, szavak írása emlékezetbõl.Önellenõrzés, javítás.Az írásmunkák következetes, folyamatos javítása, javíttatása.

A betûalakítás automatikussá válását jól segíti a vonalvezetés automatikussá válása. Ezt úgy érhetjükel, ha a betûelemek és betûk írásakor mindig vezényeljük a vonalalakítást: pl. a t írása: a második vékonyvonaltól egyenesen levezetem a vonalat, az elsõ vékony vonal alatt ívelem jobbra, felemelem a ceruzám.A második vonal felett egy rövid fekvõ egyenest írok.

Az írástanulás folyamán nagyon fontos, hogy a gyerekek egy másik vonalas füzetben is dolgozzanak.Ennek három oka van: 1. a tanító írását nagyobb sikerélménnyel tudják másolni, mint a számítógéppelszerkesztett, tökéletes betûformákat; 2. közösen alkotott szavak írásával bõvül a gyermekek szókincse,növekszik az írás iránti motiváció; 3. az esztétikus, áttekinthetõ füzetvezetés szintén egy üres füzetbe valófolyamatos gyakorlással valósulhat meg.

Az elsõ évfolyamon a helyesírási készség fejlesztése egyidejûleg történik az írástanulással. Az elõké-szítõ idõszakban végzett nagy számú hangokra bontási, hangoztatási gyakorlat jól megalapozza a helyes-írást.

A betûtanulási idõszakban, majd ezt követõen ráismeréssel, tapasztalatokkal, a szavak írásának meg-beszélésével, írott és nyomtatott alakokról történõ másolással és tollbamondással és egyszerû szavak em-lékezetbõl történõ leírásával fejlesztjük a helyesírási készséget. A nagybetûs írásfüzet mintát, lehetõségetad a helyesírást fejlesztõ feladatokra. Ezek, illetve a mintájukra készített feladatok jól beépíthetõk azírásórák anyagába. A feladatok az elõírt írásfüzetben a helyesírási nehézségeknek megfelelõen kerültekcsoportosításra:

kis és nagy kezdõbetûk pótlása,szóvégi magánhangzók pótlása,j/ly-os szavak másolása,szavak szótagoló leírása,mondatírás adott szavakkal, a szórend változtatásával,mondatok kiegészítése,kérdések írása adott mondatokhoz,képek nevének önálló leírása.

Elengedhetetlen, hogy az írásmunkákat egyaránt folyamatosan javítsuk betûalakítás, betûkapcsolás éshelyesírás alapján. Mindig kérjük számon a hibajavítást is.


Szövegek olvasása, a nagybetûk írása

Rövid, a tanulók által jól érthetõ szövegeket olvastatunk, amelyek témája megfelel a korosztály érdeklõ-désének, fenntartja a tanulók olvasási kedvét. A szókészlet jelentõs hányada a tanulók aktív szókincsénekrésze. Az olvasmányok mindemellett lehetõséget nyújtanak a szókincs fejlesztésére. Az olvasmányok utánközvetlenül megtalálható azoknak a kifejezéseknek a magyarázata, amelyeknek jelentésével feltéte-lezhetõen nincsenek tisztában a tanulók.

A szemelvények szerzõi a magyar irodalom kiemelkedõ klasszikus és kortárs alakjai, ez biztosítja, hogya szövegek magas szintû irodalmi értéket képviselnek.

Az olvasmányok ismeretanyaga lehetõséget nyújt új ismeretek tanulására is. A feldolgozás során lehe-tõség nyílik a személyiségfejlesztésre, a helyes magatartásmódok kialakítására. Az egymás iránti türelemés tisztelet, a gyerekekkel és a felnõttekkel való kapcsolat, a hazaszeretet és a hagyománytisztelet, atermészet ismerete és védelme egyaránt megjelenik a szemelvényekben.

Az olvasóvá nevelést jól segíti, ha fenntartjuk a gyerekek könyvek iránti érdeklõdését. A gyermek-könyvi kínálat nagyon gazdag, a tanulók különféle mesekönyvekkel, ismeretterjesztõ könyvekkel rendel-keznek. Tegyük lehetõvé, hogy a gyerekek az olvasókönyvi témákhoz kapcsolódóan is bemutathassák egy-másnak saját könyveiket, olvasmányaikat. Szánjunk idõt arra legalább heti egy alkalommal, hogy beszél-jenek, beszélgessenek az otthoni olvasmányélményeikrõl. Az egymástól kapott információk motivációsereje hihetetlenül nagy, használjuk ki!

A szövegekhez számos olyan feladat kapcsolódik, amely dramatikus játékra vagy bábozásra szólít fel.A dramatizálás is fejleszti a szövegértõ képességet, emellett jelentõs személyiségformáló jellege is van.A zárkózott tanulók megnyilatkozását segíti, ha szerep vagy bábok mögé bújhatnak.


A hangos és a néma olvasás technikájának elsajátítása.A pontos, szöveghû olvasás elsajátítása.A szövegértõ olvasás megalapozása.Rövid, egyszerû szövegek néma olvasása.Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztõ szövegekkel.A szöveg szó szerinti megértésének bizonyítása a kérdésekre adott válaszokkal, egyszerû feladatokmegoldásával.Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton.A versek sajátosságainak megfigyelése.Az önálló tanulási képesség kialakítása.Az irodalmi szemelvényekben bemutatott alapvetõ erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minõségek(szép, csúnya) felismerése.Az aktív szókincs fejlesztése.

A természeti változások, a hagyományok és emberi kapcsolatok bemutatását magyar klasszikus ésmai szerzõk munkái teszik a gyerekek számára érdekessé, élvezetessé. Az olvasmányokhoz kapcsolódószómagyarázatok az aktív szókincs fejlesztésére, a szólások és közmondások az árnyaltabb szövegekmegértésének fejlesztésére adnak lehetõséget. A találós kérdések fejlesztik a gondolkodást.

A prózai szövegek eleinte szótagolva jelennek meg, majd márciusban térünk át a folyamatos olvasásra.Az olvasmányokat követõ feladatok lehetõvé teszik a személyiségfejlesztést, a kommunikáció fejlesztését,az ismeretek alkalmazását a valós élethelyzetekben.

Az utasítások, feladatok a szövegektõl eltérõ színben jelennek meg.A betûméret folyamatosan igazodik a tanulók gyakorlottságához.


A szövegértés fejlesztése

A szövegértés fejlesztése aprólékosan, kis lépésekben történik. A szöveggel kapcsolatos utasításainkmindig legyenek pontosak, konkrétak, egyetlen dologra vonatkozzanak, hiszen a gyerekek figyelmemég nem megosztott. Türelmesen várjuk ki a válaszaikat, ne sietessük a feladatmegoldást.

A szövegfeldolgozás szintjei:

a szavak jelentésének megértése mondatok megértése utasítások értelmezése, átfogalmazott utasítások felismeréseszövegrészek vizsgálataa szöveg egészének vizsgálatatájékozódás a szövegben

Az Ábécés olvasókönyvhöz kapcsolódik az Olvasásmunkafüzet, amely a legnagyobb hangsúlyt az elõ-készítési idõszakra helyezi. Iránygyakorlatok, részletek megfigyelésére, felidézésére vonatkozó feladatok,szemmozgást és finommozgást fejlesztõ gyakorlatok segítik az olvasás és írás elõkészítését.

A szövegfeldolgozási gyakorlatok nem érintik az olvasókönyv minden szövegét. A tanulócsoport elõ-rehaladásának megfelelõen a tanítók állíthatják össze az adott tanulócsoportok szövegértését legjobbanfejlesztõ feladatsorokat. Ehhez javasoljuk, hogy a tanulók folyamatosan dolgozzanak egy vonalas olva-sásfüzetben.

A szépirodalmi szövegek feldolgozása

A szépirodalmi szövegek olvasása során cselekmények, események kibontakozását kísérhetjük nyomon.A szövegértési feladatok ennek megfelelõen az események helyszínének, idõrendjének megállapítására,a fõszereplõ és a szereplõk bemutatására, cselekedeteik értékelésére, az erkölcsi értékek felismeréséreirányulnak.

A szövegfeldolgozás menete:

a téma elõkészítése a) beszélgetésselb) az illusztrációk, képek elemzésévela cím megismerése, a gyerekek által elképzelt tartalom megbeszélésea szöveg tanítói bemutatása a) a gyerekek spontán reakcióinak meghallgatása, b) az elsõdleges megértés igazolásaa szöveg néma olvasása mondatonkéntegyéni hangos olvasás mondatonkéntszavak és kifejezések értelmezésea mondatok értelmezésea megértés igazolása szövegrészenként (válaszadás kérdésekre, szereplõk megnevezése, szereplõktulajdonságainak felismerése, a lényeg megértése, tanulság megfogalmazása) szintetizálás, egy jól olvasó gyerek vagy a tanító olvasásadramatikus játék


Az ismeretterjesztõ szövegek feldolgozása

Az ismeretterjesztõ szövegek olvasása során információkat, összefüggéseket ismerhetünk meg, az önállótanulást alapozhatjuk meg.

A szövegfeldolgozás menete:a téma elõkészítése a) beszélgetésselb) az illusztrációk, képek elemzésévela cím megismerése, a gyerekek által elképzelt tartalom megbeszéléseaz elõzetes információk felelevenítésea szöveg tanítói bemutatása a) a gyerekek spontán reakcióinak meghallgatása b) az elsõdleges megértés igazolásaa szöveg néma olvasása mondatonkéntegyéni hangos olvasás mondatonkéntszavak és kifejezések értelmezésea mondatok értelmezésea megértés igazolása szövegrészenként (válaszadás kérdésekre, lényeg kiemelése, adatkeresés) szintetizálás, egy jól olvasó gyerek vagy a tanító olvasásaaz új információk beépítése az eddigi ismeretrendszerbe; pl. ábra készítése, kapcsolatok bemutatása

A szöveggel kapcsolatos gyakorlatok:

Tájékozódás a szövegben

A szövegben való pontos tájékozódás megkönnyíti az önálló tanulást, segíti a szöveg egészének gyorsáttekintését, elõkészíti a jegyzetelés tanulását. Mindennapi gyakorlással megszokják a gyerekek a szö-vegben való pontos tájékozódást, így szövegértési képességük is biztosabbá válik.

Titkos nyelv magánhangzókkal: A szöveg egyik mondatának csak a magánhangzóit írjuk le. A gye-rekeknek a teljes mondatot kell felolvasniuk.Titkos nyelv mássalhangzókkal: A szöveg egyik mondatának csak a mássalhangzóit írjuk le. A gye-rekeknek a teljes mondatot kell felolvasniuk.Szereposztás: A párbeszédes szövegek közül csak egy-egy szereplõ mondatait kell felolvasni.Lényeg felismerése: Az olvasmány egyik mondatát átfogalmazott formában mondjuk el. A gyerekek-nek a szöveg eredeti mondatát kell felolvasniuk.Helymeghatározás: A szöveg egyik mondatának helyét közöljük: pl. elsõ bekezdés 2. mondata. A gye-rekeknek a mondatot kell felolvasnia.Mi van elõtte és utána? Az olvasmányból kártyára (táblára) írunk egy lényeges mondatot. A gyere-keknek az ezt megelõzõ, majd az ezt követõ mondatot kell felolvasniuk.Válogató másolás: Egy kérdésnek/szempontnak megfelelõ mondatot kell lemásolni. (Olvasás-mun-kafüzet 52. oldal.)


A szójelentés és a szókincsfejlesztés gyakorlatai:

Mondjam vagy mutassam? Egy kártyára felírjuk a feldolgozott szöveg egyik kulcsszavát. Kiválasz-tunk egy játékost, aki egy számolókoronggal dob. Ha a korong a piros felére esik, akkor a játékos fela-data az, hogy elmutogassa a kártyán szereplõ szó jelentését társainak. Ha a kék felére, akkor körül kellírnia a feladványt.Párosítás:a) Szavakat és egyszerû magyarázatokat írunk kártyákra (táblára). A gyerekeknek párosítani kell az

összetartozókat.b) Több kártyával memóriajátékként is játszható.Kakukktojás: Írjunk fel a táblára egy olyan szóoszlopot, amelyek egy kivételével azonos jelentésûszavakból állnak. A gyerekek feladata az, hogy megtalálják a kakukktojást.Képhez szó: Tegyünk fel egy képet a táblára, írjunk mellé a képhez kötõdõ 6–8 szót. A gyerekekmondják el, hogy mi a kapcsolat egy-egy szó és a kép között. Szógyûjtés: Adjunk meg egy témát, a gyerekek egymás után mondjanak egy-egy ehhez kapcsolódószót. Aki olyan szót mond, amelyik már elhangzott vagy aki nem tud helyes szót mondani, az kiesika játékkörbõl.Mondatkiegészítés: Írjunk fel egy hiányos mondatot. A gyerekek keressenek minél több olyan szótvagy kifejezést, amellyel a mondat kiegészíthetõ a mondattartalom megváltozása nélkül.

A szövegrészek vizsgálata

Kérdéskártyák: Írjuk fel egy-egy kártyára a fõbb kérdéseket: Ki? Hol? Mikor? Mit csinált? Miért?Hogyan? a) A gyerekek felváltva húzzanak a kártyák közül, és az olvasmánynak megfelelõen válaszoljanak.b) Alkossunk egész mondatos kérdéseket a kihúzott kártyákkal az olvasmánynak megfelelõen.

Kérdésrendezés: Írjunk fel tetszõleges sorrendben a szövegrészhez/egészhez kapcsolódó kérdéseket.A gyerekek állítsák õket helyes sorrendbe.Kulcsszavak: Írjunk fel a táblára a szövegrészbõl/egészbõl válogatott szavakat. Állapítsák meg agyerekek, hogy melyik a kulcsszó. Kérjünk indoklást is.

Az egész szöveg megértésének vizsgálata

A szereplõk felismerése, megnevezése: (Olvasás munkafüzet 48. oldal).


Új ismeretek: új ismeretek, információk megismerése a szövegbõl. (Olvasás-munkafüzet 55. oldal)

A versek feldolgozása

Az elõkészítõ idõszaktól kezdve rengeteg versrészlet, vers szerepel az olvasókönyvben és a munkafü-zetben. Bár szótagolva olvasnak a gyerekek, a versek folyamatos írással jelennek meg. Ennek az az oka,hogy a versek ritmusa ne törjön meg, a ritmikus versmondást ne gátolja a szótagolás.

A versek olvasásakor az érzelmek, a hangulatok és az egyéni élmények átélése a leglényegesebb.Hagyjuk, hogy a gyerekek a saját érzéseikrõl, élményeikrõl beszéljenek az olvasott versek kapcsán. Nevegyük el a versolvasási kedvüket azzal, hogy agyonmagyarázzuk, elemezzük a verseket.

Javasoljuk, hogy a versrészletek olvasása után a gyerekek ismerjék meg a teljes verseket is.

A versfeldolgozás menete:

Elõkészítés, ráhangolódás a versolvasásra.A vers tanítói bemutatása – akkor igazán értékes, ha a verseket a tanító nem felolvassa, hanem élveze-tesen elmondja.A spontán reakciók, egyéni élmények meghallgatása.A vers hangulatának, mondanivalójának megbeszélése.Néma olvasás. Hangos olvasás (versszakonként).A versforma megfigyelése (versszakok, rímek, ritmus).A költõ rövid bemutatása.A vers bemutató felolvastatása egy jól olvasó gyerekkel.Verstanulás.Illusztráció készítése.

A versekhez kapcsolódó gyakorlatok

Hiányos vers: A tanult verset felírjuk a táblára úgy, hogy több szót kihagyunk. Ki kell egészíteni ahiányzó szavakkal.Vers felismerése rímek alapján: Felsoroljuk egy tanult vers rímelõ szavait. A gyerekek ráismerés utánmondják el a verset.Rímtenisz: Egy ismert vers elsõ sorvégi szavát mondjuk el. Rámutatással választjuk ki a következõjátékost, akinek az erre rímelõ szót kell megmondania, majd folytatódik a játék a vers végéig.

Hangos olvasás

A hangos olvasás nagyon fontos az önálló tanulás során. Sokan úgy tudnak eredményesen tanulni, ha han-gosan olvassák a szöveget maguknak. Ezért sem szabad elhanyagolni a gyakorlását.

Minden tanítási órán törekedjünk arra, hogy minden gyereknek egyaránt legyen alkalma a hangos ésa néma olvasásra is.


Gyakorlási módok:

Kórusolvasás: Minden gyerek egyszerre olvas; csak a lányok vagy csak a fiúk olvasnak.Dagadó olvasás: egy gyerek kezdi a hangos olvasást, majd egyenként kapcsolódnak hozzá a többiek.A következõ olvasót úgy válasszuk ki, hogy gyengéden megérintjük a vállát. Így nem zavarjuk meg agyerekek munkáját.Apadó olvasás: Az egész osztály együtt kezdi az olvasást, majd egy-egy gyerek elhallgat. Szintén érin-téssel jelöljük, hogy ki hagyja abba az olvasást. Csillagolvasás: Kijelölünk egy gyereket, õ lesz a csillag, aki kezdi az olvasást. Felszólítja egyik társáta folytatásra, majd újra övé a harmadik mondat. Ismét választ valakit, majd újra õ olvas. Egészen a szö-veg végéig folyatódik a váltogatás.Hibajavítás: Kiválasztunk egy nagyon jól olvasó gyereket, akit arra kérünk, hogy idõnként ejtsen hi-bákat. A többiek ceruzakoppanással jelzik, ha elvéti az olvasást. Nagyon hálásak a gyerekek, ha ma-gunkra vállaljuk a hibázó szerepét.Szerepek szerinti olvasás: Értelemszerûen szépirodalmi szövegek szereplõinek megfelelõ mondatokfelolvasása.

Olvasástechnikai gyakorlatok

Szópiramis: Egyre hosszabb szavakat írunk egymás alá. A gyerekek soronként olvassák el. (Olvasásmunkafüzet 50. oldal.)

Bõvülõ mondat: Egy-egy szóval bõvülõ mondatot olvastatunk.Felszabdalt mondat: A mondat szavait egymástól távol, egy sorban olvastatjuk.Töredezett mondat: A mondat szavait egymástól távol, több sorban olvastatjuk.Azonos szavak felismerése: Egy szóhalmazban egymáshoz hasonló szavak közül fel kell ismerni azazonos szavakat. (Olvasás-munkafüzet 46. oldal.)

Hibakeresés: Szavakat helytelenül írunk le (ékezetek, betûcsere), a hibákat kell felismerni, majd javí-tani.

A nagybetûk írásának tanulása

A nagybetûk írására a második félévben kerül sor. Erre az idõre a tanulók már tisztában vannak a mon-dat fogalmával, megtapasztalták, hogy a személyneveket és a mondatkezdõ betûket írjuk nagybetûvel. El-


sajátították a betûalakítás és a füzetvezetés technikáját, ezért a nagybetûk írásának tanítása nem igényeltúlzott elõkészítést.

A betûsorrend megválasztása a betûformák alapján történt. Az azonos vagy hasonló vonalvezetésû be-tûk írását tanítjuk egymás után.

A helyesírás tanítása tapasztalati úton történik, a mondatkezdõ betûk és a személynevek írása mellettmegjelennek az állatnevek és egyelemû, Magyarországra jellemzõ egyszerû földrajzi nevek.


A nagybetûk írása, a betûk kapcsolása.Személynevek, állatnevek, egyszerû földrajzi nevek írása másolással.Egyszerû mondatok írása.

Az írástanítás algoritmusa

1. az írott betûforma bemutatása, összehasonlítása a nyomtatott alakkal2. a betû írása nagymozgással a levegõben3. a betû írása nagy méretben írólapra4. a betû írása fél, majd negyed írólapra5. a betû átírása, majd írása a vázolófüzetben6. a betû átírása majd írása az elõírt füzetben, vonalrendszerben7. szavak, szókapcsolatok, mondatok írása az elõírt füzetben8. tollbamondás, a tanult betûk írása9. tollbamondás, szavak, szókapcsolatok írása

10. tollbamondás, mondatok írása11. szavak írása emlékezetbõl

A nagybetûk helyes alakítását is segíti a vezénylés. A nagybetûkhöz való betûkapcsolás is nehézséget okoz-hat, erre is fordítsunk külön figyelmet.

Könyv- és könyvtárhasználat

A könyv- és könyvtárhasználat módjának megismertetése az önálló tanulás tanításnak egyik fontoseleme. Alapszintû ismerete az elsõ évfolyamon kezdõdik.

A betûtanulás idõszakában már van utalás a könyvtárhasználatra. Egyszerûen megfogalmazott leírásmutatja be a könyvtár rendjét. A szöveg olvasása után szánjunk idõt az iskolai könyvtár megismerésére.Mutassuk meg, hogy a könyvek milyen besorolás alapján kerülnek a polcokra, hogyan találhatók meg.Azok a gyerekek, akik már jól tudnak olvasni, bizonyára szívesen beiratkoznak már elsõ alkalommal akönyvtárba. Segítsünk nekik a beiratkozásban, ajánljunk megfelelõ, könnyen olvasható könyveket akölcsönzéshez.

A szöveggyûjteményben több utalás szerepel a könyvhasználatra, önálló gyûjtõmunkára. Eleintekísérjük el a gyerekeket az iskolai könyvtárba, adjunk segítséget a kutatómunkához.A tanév végén látogassunk el a városi könyvtárba. A gyerekek hasonlítsák össze a két könyvtár méretét,állományát, kölcsönzési rendjét.Folyamatosan kérjük a gyerekeket, hogy a saját, otthoni könyveikben keressenek az olvasottakhoz kap-csolódó kiegészítéseket, számoljanak be ezekrõl a társaiknak. Megkönnyíti a munkát, ha a tanterembenis megtalálható néhány kötet, amelyekben mesék, állatokat és növényeket bemutató szemelvények olvas-hatók. Jó példát mutatunk, ha a napi gyakorlatban többször használjuk együtt ezeket a könyveket.


Az osztályátlagtól eltérõ teljesítményû gyerekek foglalkoztatása

A tehetséggondozás lehetõségei

Gyakori, hogy az iskolába lépõ gyermekek közül néhányan ismerik a betûket, képesek szavak, monda-tok olvasására. Különös figyelmet kell rájuk fordítani, mert ha nem kapnak olyan feladatokat, amelyekkihívást jelentenek számukra, unják az órákat, elveszítik érdeklõdésüket, esetleg a magatartásukban je-lentkezik kellemetlen változás.

Jól bevált gyakorlat, hogy a tanító a fóliázott feladatlapokat készít. Alkoholos filctollal tudnak erre írnia gyerekek, majd a javítás után letörölhetõ a filctoll nyoma. Ennek elõnye, hogy a feladatlapokat többszöris fel lehet használni.

Fontos, hogy a feladatok kapcsolódjanak a tanóra anyagához, így minden tanuló együtt haladhat, és aképességeiknek megfelelõ feladatokat végezhet.

Néhány mintafeladat:

Rajzolj!három kör egymás mellettkét alma között egy körteegy ház elõtt egy autó

Rajzolj egy kört! Rajzolj bele három kis kört! Színezd a nagy kört pirosra! Mit rajzoltál? Húzd alá!gombot kereket labdát szitát

Húzd alá azokat a szavakat, amelyek kapcsolódnak a képhez! (olvasókönyv 81. oldal)állat madár odúvíz kakas kukorékolás

Húzd át azokat a szavakat, amelyek nem kapcsolódnak a képhez! (olvasókönyv 93. old.)állat vízpart sziszegésemlõs nyávogás pikkely

Jelöld x-szel, hogy mi van az egér kezében! (olvasókönyv 122. oldal)sajt bögre tálka pohár virág

Rajzolj nyilat a késõbbi történés felé! (olvasókönyv 126. old.)megbillent átvizesedett belázasodtam beleborultunk

Húzd alá azt a szót, amelyik a mondatba illik! (olvasókönyv 150. old.)A süni nyáron _________termesztett.almát borsót káposztát körtét

Jelöld az igaz állításokat zöld körrel, a hamisakat pirossal! (olvasókönyv 161. old.)A gyalu az asztalos szerszáma. __A gyöngytyúk vízben él. __Minden fiú bélyeget gyûjt. __A gyík farka letörhet. __

Keresd meg a betûrácsban az olvasmányhoz kapcsolódó szavakat! (olvasó-könyv 162. oldal)

t á r l ó

ó g é p r

m a g é á

k õ i k s


A felzárkóztatás lehetõségei

Az elõkészítõ idõszakban a gyerekek megfigyelésén túl szükséges az egyéni képességek objektív felmé-rése. Ehhez ajánljuk a Differenciált fejlõdésvizsgáló rendszer alapcsomagot. A csomaghoz kapcsolódómódszertani kézikönyvek nagy segítséget nyújtanak a felzárkóztatáshoz, a részképességek fejlesztéséhez.

Elõfordulhat, hogy a betûtanítási idõszakban mutatkozik meg a betûfelismerési vagy összeolvasásinehézség. Ebben az esetben a nehézséget okozó betûket újra kell tanítani, majd újabb gyakorlatokkalmegerõsíteni a felismerést. Az elsõ tanév végén még nem követelmény, hogy minden tanuló jól olvasson.Ez lehetõséget ad arra, hogy a lemaradó gyerekek az olvasási nehézségének leküzdésére több idõ jusson. Ha felmerül a diszlexia gyanúja, minél elõbb szakemberhez kell irányítani a gyermeket.

A tanítók munkáját jól segítõ DIFER Programcsomag (MOZAIK Kiadó, Szeged)

Differenciált fejlõdésvizsgáló rendszer alapcsomagMiskolcziné Radics Katalin – Dr. Nagy József: Írásmozgáskoordináció kézikönyvFazekasné Fenyvesi Margit - Dr. Nagy József: Beszédhanghallás kézikönyvFazekasné Fenyvesi Margit Hívókép- és szókártyagyûjteményDr. Nagy József – Dr. Zsolnai Anikó: Szocializáció kézikönyv

A tanulók munkáját segítik a DIFER Fejlesztõ Füzetek:

Kriston Bordi Zsuzsanna: Írás (írásmozgás, betûelemek írása)Kriston Bordi Zsuzsanna: Számolás (számfogalom)Kriston Bordi Zsuzsanna: Tájékozódás (irányok, relációs szókincs)

Tanulásszervezési technikák

A tanítási óra sikerét jelentõsen befolyásolják a jól megválasztott munkaformák. Az óraterv készítésekortörekedjünk a változatos tanulásszervezési technikák alkalmazására is.

Az elsõ évfolyamon alkalmazható szervezési formák: frontális osztálymunka, önálló munka, páros mun-ka, csoportmunka, kooperatív technika.

Önálló munka

Elõkészíti az önálló tanulást, önfegyelemre, önkontrollra szoktat.

Páros munka

Jól fejleszti az együttmûködési készséget, az önellenõrzést. Nagy a motivációs ereje.

Csoportmunka

A differenciált munkavégzésre nyújt kiváló lehetõséget.

A csoportalakítás módjai:a) Véletlenszerû csoportok: Pl. az óra anyagának megfelelõ képek, szókártyák választásával alakulnak

a csoportok.b) Képesség szerinti csoportok: A gyerekek képességei alapján a tanító alakítja a csoportokat. Lehe-

tõséget nyújt arra, hogy a gyerekek a számukra legmegfelelõbb feladatokat végezzék.c) Állandó csoportok: A tanév elején a tanító alakítja ki a csoportokat, eltérõ képességû gyerekek dol-

goznak együtt.


Szólista az olvasás gyakorlásához a betûtanulás sorrendjének megfelelõen

sálássástállestelássáltestemtesteslesettleesett

altaláállalámaaltatállattálattálaláztatláttamamámsaláta

sebbelbabalábabálabaltatálbabálbatáblabambabalett

tiíz

I, Í

B

A

Ssímiittímeimatiltlilateliitallibaásítamitízleltízessámlisemmibiztattiltásásításízletes

árrásírmárrestmertírásIrmaMártarámaelbírsírásteremmárisbirsalma

várvetversteveválla

V

R

villavasallevesvezetvártavirítvásárvarrásvasalásvisítás

tólóorrsomóralombbíróbáróórásollómoziitatóborsóvárosóriássárosvasalótelevízió

karkelkormákekekellázikkarórókakiviVikiViktor

K

O, Ó

iskolalakatkeret rakáskaromkáromkoroskárosmákosrakásraktárkosárakaratkosaraslakatosraktáros

ésévékrévréskézmézékeséleséletételesikéremréteskerék tévesélteskéréskevéstestvér

nesínlenken

N

É


névnézienniinnizenezenéltanártárnabennemárnabálnamálnazokni kanál nevesnemesbarnatalánsántítbarníttanítóénekesnevetés

kóccetarcérclécbérckorcráncmorcecetréceálcalécremércerecésvacakcérnacitromálarccímertálcamalac (röf-röf)Marica

C

matricacentiméter

fáfémfalfélfiókkofafilmkefefrissfiókaférfikiflifirkafillérfestésfazékfonálfestékforrásAfrikafeketevállfa elefántfelemásfilctoll

dódacadófeddombládadeliédendiákDóraDorkafedéldacosdarabmadár

D

F

medvedadusdobosrádió darálódallamdiafilmdenevérdámvadmandarindoromboldobostorta

jómájrojtbojtjobbmajomjátékjavíttojásfejesmájasvajastejesJónássajtosjácintajándékjutalomfájdalom

útúrtúlkútjuhIcuujjmustdarubúzafalu

U, Ú

J

Samuutcafutásfutóutasmókus varjúkutatóutazáskisujjújításuborkamutatóujj

szúteszszemszáj szénszélszedszólosztszékszálszállszarvszójaszódaeszikszaladszélesszólamszórásbeszél beszédszamárszalmatésztakészítszilvaszekérEszterszellemreszketszarvasszalámi

SZ


szalonnaszálldosszállodaszeretetszívesenszórakozikszalamandraszaloncukor

haháthashéthabhúshúzhalméh hajóaholruha ihatehetéhesóhajhintahétfõmálhaháthahatárhetesháromhíreséhezikhullámhóemberhajfonathahotázikhátitáska

gémjéggézfog

G

H

jegesgurulguríthidegmeleggágoggomba gallérfogásforgóforgásMargitgombócgurigagokartúthengertargoncamargarétasárgabarack

õrkörõszhõsfõztõrködesõzöldörülörömõröktetõfedõerdõredõötösszõlõszõkekörömkettõtejföltöltéskörtekendõõzikefõzeléktöltelék

Ö, Õ

cselcsízöcsicsontcsigabácsicsacsicsókakocsiecset csillag csengõcsillogcsevegcsacsogcsónakcsizmabölcsõBorcsanarancscsámcsogpogácsa articsóka

éppápúppók lapláppapnapkappénzpontpolcpercpárapipapeleapadpáraaprótapadcsipeszholnap

P

CShónapkalaplapát lepke papírpöcökpengõpadláspapucspárnapengeperec pipacspocokpohár puskapontospicikeszappankrampuszpillangópántlikapalacsintaparadicsom

ûzmûüstsütfügefésûülésküllõsüvegfûtésüdítõhûsítfürgerepültücsökcsücsülferdülperdülüstdobûrhajóüzenethegedûûrruha

Ü, Û


kényesfényeskonyhakunyhószõnyegkenyértenyérmenyétnyûgös zuhany mozdony függöny kormány nyalókasavanyúcseresznye gesztenyenyaraláskényelemgörögdinnye

kontykutya hattyúkesztyû gyertya lappantyúkulipintyó

ölyvpólya

LY

TY

kagyló nyugágyegyedülgyermekegyszerûgyámolít fagylalt

pedzedzõedzésbodzamadzagfogódzó

dzsipdzsemdzsúszdzsinndzsekilándzsabandzsadzsungelmaharadzsa

faxtaxixilofonlexikon

X

DZS

DZ

gólya pályapulykabagoly szabályveszélybélyeg ibolya perselymályvalyukaslyukasztóseregélynyavalyog

ágyjegyhegytölgyhölgyvölgygyöngygyufa fagyi egyesegyikmeggygyûrû gyûszûegyüttgyatragyertyaegyszer hagyma

GY

füllentünneplésküzdelemrepülõgép

pajzszsûridézsazsaludézsarózsa pázsitpézsmazsinórdarázs zsiráf mozsárzsibbadzsebkendõ

nyûínyenyvnyúlnyílfénykönyvfenyõenyhetanyabanya

NY

ZS

tanitoi kezikonyv

Documents