az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
DESCRIPTION
Agrárgazdaságtan IV. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban. Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd. Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban. Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Dr. Geszti Szilárd
egyetemi tanársegéd
Agrárgazdaságtan IV.
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége
A munka elsőrendű termelési tényező, minden érték teremtője
A munkaerő speciális termelési tényező mert élőrendszer, érzései vannak, és fontos a társadalmi funkciója, ezért kereslete kínálata eltér más termelési tényezőkétől.
Minél fejlettebb egy társadalom, a munka (humán tőke) mint termelési tényező, a annál fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaság jövedelem termelésében.
Kereslete, kínálata nem csökkenhet egy bizonyos szint alá, mert a társadalom működésképtelen lesz, „a mikro szereplők pedig éheznek”.
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
• A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők:
– Népesség nagysága
– Munkaerő bázis
– Korösszetétel
– Munkaerő minőségi összetétele
– Technológiai színvonal
– Ágazat jellemzők
– Migrációs folyamatok
– Reálbér nagysága
– Vásárlóérték
– Törvények
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Munkanélküli: Az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, de aki munkát keres. A munka kínálat meghaladja a munka keresletet.
Fajtái: átmeneti, ciklikus, strukturális
Mérése: munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta
Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva.
A mezőgazdaságban az élőmunkának speciális tulajdonságai vannak.
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Speciális sajátságok:
Területi regionális tagoltság , helyhez kötöttség
Családi gazdaság speciális, sajátos hatása
Munkaerő képzettségi eltérése
Munkaerőpiac hatásának késése és gyengülése
A falu és a város között lévő kulturális különbség hatása a munkaerőpiacra
A fizikai munka felhasználásának folyamatos foglalkoztatásának problémái
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
XIX. század közepe:
Lakosság fele mezőgazdasági népesség Kvalitása a korszak technológiai színvonalának megfelelő
(parasztgazdaságok, nagy bírtokok vezetőinél) Napszámosok cselédek alacsony képzettség (analfabétizmus) 1930-tól mezőgazdasági továbbképzés (arany, ezüstkalász) kis
és közepes parasztgazdaságok esetén Munkaerő túlkínálat Földosztás után 4.5 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban Korszerűsítéssel párhuzamosan csökken a mezőgazdaságban
dolgozók aránya
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban1970-1980:
Termelés technológia, gépesítés aránya nő. Árutermelés aránya nő. A mezőgazdaságban alkalmazottak száma csökken. A csökkenés mértéke évenként 1970-ig 50-60 ezer fő átlagosan,
1970-től 8-10 ezer főre csökken, 76-77 létszámcsökkenés stagnál. A magyar mezőgazdaságban a régi önellátó gazdálkodás
elemeinek a jelentősége csökken. A mezőgazdasági és ipari munkaerő szétválása.
Év
Aktív kereső népesség
Ebből: mezőgazdasági aktív kereső
100 mezőgazdasági aktív keresőre jutó népesség
Száma fő Száma fő Aránya % fő
1970 4980.2 1193.7 24.0 865
1975 5085.5 1032.2 20.3 1018
1980 5076.6 988.9 19.5 1085
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Okai:
Munkaidőalap csökken
Melléküzemágak (ipar) fejlődése
Társadalmi megbecsülése nő
Társadalmi juttatások kiegyenlítődnek: Az ipari foglalkoztatottak átlagkeresetének a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete 91-96 %-a
Javulnak a munkakörülmények
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
ÉvAktív keresők száma (1000 fő)
Aktív keresők aránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből (%)
A mező-gazdaságban
Ebből: alaptevékenységben
A mező-gazdaságban
Ebből: alaptevékenységben
1981 983.7 742.8 19.6 14.8
1982 1004,0 719.3 20.1 14.4
1983 1028.8 720.7 20.7 14.5
1984 1018.2 692.0 20.6 14.0
1985 981.1 660.6 20.0 13.4
1986 933.1 623.4 19.1 12.7
1987 890.0 589.0 18.2 12.1
1988 860.0 569.3 17.8 11.8
1989 840.0 565.3 17.5 11.7
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Csökkenés oka:
Megszűnnek a mellékiparágak
Termelékenység nő
Technológiai fejlődés
Nyugdíjpolitika
Gyengül a mezőgazdaság jövedelempozíciója
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagkeresete (KSH)
Évek 1970 1975 1980
Szocialista ipar 2261 3069 4125
Állami gazdaságok 2263 2940 3975
Mg. termelőszövetkezetek 1875 2973 3735
Megnevezés
1970 1975 1980 1983 1983/1970
Folyó áron
ezer forint %
Anyagi ágak összesen 141 224 345 435 309
Ipar 219 351 566 713 326
Építőipar 139 200 300 362 260
Mezőgazdaság 72 120 207 258 358
Egy főre jutó bruttó termelési érték (folyó áron) KSH
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
Kistermelés munkaerő ráfordítása:
1.5 millió háztartásban folyik kistermelés (ország lakosságának 42%-a
Családtagok 70%-a vesz részt a családi termelésben (kb. 3 millió 150 ezer ember)
2.7 milliárd munkaóra = 1.2 millió dolgozó éves munkaideje
Háztartásonként napi 4.9 munkaóra + 1.5 óra házkörüli munka
75 %-kal meghaladja az állami gazdaságok és a szövetkezetek szektorának együttes munkaidő alapját
Termelékenysége nagyon alacsony
1. táblázat: A foglalkoztatottság alakulása a mezőgazdaságban (1992-2001)
A mezőgazdasági foglalkoztatottak
ebből
alkalmazott szövetkezet
tagja vállalkozó
segítő családtag Év
száma összesen 1000 fő 1000
fő %
1000 fő
% 1000
fő %
1000 fő
%
1992 460,1 193,4 42 176 38,2 69,5 15,1 18,9 4,1
1993 349,4 172,7 49,4 101,6 29,1 53,7 15,4 15,9 4,5
1994 327,6 167,0 50,9 80,7 24,6 55,2 16,8 13,8 4,2
1995 295,1 150,1 50,8 66,4 22,5 53,6 18,2 13,1 4,4
1996 302,4 162,0 53,6 60,3 19,9 59 19,5 12,9 4,3
1997 287,8 152,2 43,5 50,9 17,7 60,6 21,0 15,5 5,0
1998 278,8 158,6 56,9 42,3 15,2 57,2 20,5 13,1 4,7
1999 270,4 151,7 56,1 34,5 12,8 65,2 24,1 12,2 4,5
2000 251,7 144,1 57,2 29,2 11,6 62,9 25,0 10,0 4,0
2001 239,4 135,3 56,5 22,5 9,4 66,6 27,8 9,7 4,4
Változás mértéke
(%) 52 69,9 12,8 95,3 51,3
Forrás: KSH, 2002
A magyar gazdaság munkaerő-mérlege 1990 - 2004
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Munkavállalási korúak FoglalkoztatottReg. munkanélküli Nem munkaváll korú aktív
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
1. Táblázat: A mezőgazdaságban dolgozók nettó keresete a nemzetgazdaság más ágazatcsoportjaihoz viszonyítva (1990-2001)
Megnevezés 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2001
Nettó átlagkereset (Ft/ fő/ hó)
-mezőgazdaságban 8817 11710 18236 24809 34938 40774 45553
-iparban 10273 15495 23078 32402 47125 57650 62364
-gazdasági ágak átlagában 10108 15628 23049 31086 45675 55785 61309
A mezőgazdasági nettó kereset (%)
-ipari kereset %-ában 85,8 75,6 79,0 76,6 74,1 70,8 73,0
-a gazdasági ágak átlagának %-ában
87,2 74,9 79,1 79,8 76,5 73,1 74,3
Forrás: KSH, 2002
A reálkereset évenkénti változásának mértéke az 1990. és a megelőző évhez képest
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,1
1,2
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Az egy keresőre jutó reálbér, 1990=1,0 Az egy keresőre jutó reálbér, az előző év=1,0
A nettó átlagkeresetek és az inflációs ráta alakulása 1997 és 2004 között
1
1,2
1,4
1,6
1,8
2
2,2
2,4
2,6
2,8
3
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 IX.
A versenyszféra nettó átlagkeresete A költségvetési szféra nettó átlagkeresete
Az összes alkalmazott nettó átlagkeresete Az infláció indexe
Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban
2001-ben az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdaságban 2,2-szerese a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva,
a középfokú végzettségűek terén a mezőgazdaság lemaradása átlagosan 12 % (KSH, 2002).
A foglalkoztatottak 25 %-a 50 éven felüli, a 14-29 éves korosztály aránya 17,9 %, amely az ágazatok között a legalacsonyabb szinten van.
Alkalmazottként kevesen szeretnének a mezőgazdaságban elhelyezkedni
A mezőgazdasági munka elismertsége minimális