szakdolgozat - diploma.nyme.hudiploma.nyme.hu/4166/1/szakdolgozat_horváth_márk_2017.pdf · ezt...

SOPRONI EGYETEM

ERDŐMÉRNÖKI KAR

VADGAZDÁLKODÁSI ÉS GERINCES ÁLLATTANI INTÉZET

SZAKDOLGOZAT

Időjárási tényezők hatása a fácán tojástermelésére

Impact of weather conditions to egg production of hand-reared pheasant

Készítette: Horváth Márk

Sopron

2017

Kivonat


Szakdolgozatomban a Soproni Egyetemen végzett kisüzemű fácántenyésztési project

folyamán folytatott munkafolyamatokat, az időjárási tényezők befolyásolásának hatásait a

fácán tojástermelésére mutatom be. A vizsgálatban 2016-ban és 2017-ben is 5 fácán volier

állt rendelkezésünkre, ahol 1:7-es ivararány volt kialakítva a tyúkok részére. A vizsgált

tojástermelési ciklus április 1-től június 18-ig tartott. Ebben az intervallumban vizsgáltam

meg a hőmérséklet és a csapadék hatását és azok befolyásolását az általunk tartott fácánok

tojástermelésre.

Abstract

Impact of weather conditions to egg production of hand-reared pheasant

In my thesis I introduce a project of small-scale pheasant rearing at University of Sopron,

including the effects of diverse weather conditions. In the research, which was examined in

2016 and 2017, altogether 5 ’cages’ of pheasants were available, where a ratio of 1:7 to the

hens was provided. The period of egg production kept from 1st April to 18th June. In the

previously mentioned interval, we examined the possible effects of weather conditions,

including temperature and precipitation, on the egg product of pheasants.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ................................................................................................................ 2

1.1. TÉMAVÁLASZTÁS, CÉLKITŰZÉS ............................................................................................. 2

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................. 3

2.1. A FÁCÁN BIOLÓGIÁJA ÉS ÖKOLÓGIÁJA ................................................................................... 3

2.1.1. Felismerési jegyei ........................................................................................................................... 3

2.1.2. Élőhelye .......................................................................................................................................... 7

2.1.3. Szaporodása ................................................................................................................................... 7

2.1.4. Táplálkozása .................................................................................................................................. 9

2.1.5. Állományviszonyai........................................................................................................................ 10

2.1.6. Gazdasági jelentősége ................................................................................................................. 10

2.2. A FÁCÁN TENYÉSZTÉSÉNEK HAZAI IRODALMA ........................................................................ 11

3. ANYAG ÉS MÓDSZER ............................................................................................... 13

3.1. A MINTATERÜLET ELHELYEZKEDÉSE ÉS IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐI ..................................................... 13

3.2. TARTÁS ÉS TENYÉSZTÉSTECHNOLÓGIA ................................................................................. 13

3.2.1. Tojások kezelése, tárolása ........................................................................................................... 16

3.2.2. A keltetés munkafolyamatai ........................................................................................................ 17

3.2.3. Előnevelés .................................................................................................................................... 21

3.2.4. Középnevelés ................................................................................................................................ 23

3.3. KIÉRTÉKELÉS SORÁN ALKALMAZOTT STATISZTIKAI MÓDSZEREK, SZOFTVEREK ................................ 23

3.4. VIZSGÁLATOK ................................................................................................................ 23

4. EREDMÉNYEK ......................................................................................................... 24

4.1. A TOJÁSTERMELÉS ÉS AZ IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA ..................................................... 24

4.1.1. A hőmérséklet hatása a tojástermelés időszakában .................................................................... 25

4.1.2. A csapadék hatása a tojástermelés időszakában ........................................................................ 32

5. EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA .................................................................................. 35

6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK ......................................................................... 39

7. ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................... 40

8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ......................................................................................... 41

9. IRODALOM JEGYZÉK ............................................................................................... 42

10. MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 44

Ábrajegyzék

1. ábra A fácán lába, nyoma és csapája (Náhlik, 1991) ......................................................... 5

2. ábra A fácán testtájai (Nagy E. 1974)................................................................................ 6

3. ábra Mongol fácán (ÁRVA 2006) ................................................................................... 14

4. ábra Angol sötét vadászfácán (ÁRVA 2006) .................................................................. 15

5. ábra Tójatóbox ................................................................................................................. 15

6. ábra Az általunk használt keltetési napló ........................................................................ 18

7. ábra Az embrió fejlődése, elhalása (JÁNOSKA 2016) ................................................... 19

8. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltető gép kívülről .............................. 19

9. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgép belülről ............................... 20

10. ábra Asztali bújtató gép kívülről ................................................................................... 20

11. ábra Asztali bújtató gép belülről .................................................................................... 21

12. ábra Csibenevelő ketrec ................................................................................................. 22

13. ábra Fácán csibék........................................................................................................... 23

14. ábra 2016-os tojástermelési ciklus haranggörbéje ......................................................... 24

15. ábra 2017es tojástermelési ciklus haranggörbéje .......................................................... 25

16. ábra 2016-os hőmérséklet és tojás darabszám alakulása ............................................... 26

17. ábra 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulása ............................................... 27

18. ábra 2016-os és 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulás összesen ................ 27

19. ábra Napi tojástermelés tyúkokra leosztva .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

20. ábra Hét csoport szerinti hőmérséklet és átlag tojás darabszámHiba! A könyvjelző

nem létezik.

21. ábra Napok száma a 7 hőmérsékletű csoport szerint ... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

22. ábra 2016-os napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata .................................. 31

23. ábra 2017-es napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata ................................... 31

24. ábra 2016-os tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata ..................... 33

25. ábra 2017-es tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata ..................... 34

26. ábra Tojáseloszlás a havi csapadékösszeg függvényében (ÁRVA 2006) ..................... 36

27. ábra Tojáseloszlás a havi középhőmérséklet függvényében (ÁRVA 2006) ................. 36

Horváth Márk

SOE-EMK


2

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás, célkitűzés

A 2016 szeptemberében kezdődő szemeszterem során kapcsolódtam be a Soproni

Egyetemen folytatott apróvad tenyésztési projektbe, amelyet Dr. Jánoska Ferenc egyetemi

docens irányított. Mikor becsatlakoztam, akkor már egy éve folyt a projekt. Zárttéri

tenyésztés során fácán és fogoly törzsállományt tartottak, a tojt tojásokat tárolták, keltették,

a kikelt csibéket előnevelési fázisig nevelték. Szerettem volna én is részese lenni a

programnak, kutatásnak ezért is kerestem fel Jánoska Ferencet, aki bevett a projektbe. Így

a következő évi tojástermelési ciklusban és a további munkálatokban is részt vettem (2016.

szeptembertől). A fácántenyésztés jobban felkeltette az érdeklődésem ezért is választottam

ezt szakdolgozat témámnak.

Nagyon érdekelt a gondolat hogy vajon befolyásolja-e a fácánok tojástermelését az

időjárás, és ha igen akkor hogyan? A csapadékosabb, hűvösebb napokon több vagy

kevesebb a tojás? Esetleg a szárazabb melegebb napokon? Vagy esetleg nem is

befolyásolja?

Dolgozatom célja a projektben történt munkafolyamatok bemutatása, és az időjárási

tényezők befolyásolásának vizsgálata az általunk tartott fácán törzsek tojástermelési

ciklusának idején.

Horváth Márk

SOE-EMK


3

2. Irodalmi áttekintés

2.1. A fácán biológiája és ökológiája

A fácán biológiájának és ökológiájának áttekintésében FARAGÓ 2012 művét vettem

alapul.

A fácán (Phasianus colchicus) telepített vadfajunk, de telepítésének ideje a múlt homályába

vész. Egyes vélemények szerint a görögök, mások szerint a rómaiak hozták be Európába.

Őshonossága is felmerült. Sokak szerint a honfoglaló magyarok már itt találták e fajt.

Betelepítették Észak-Amerika, Hawaii, Új-Zéland és Ausztrália területére egyaránt. 1504-

ben már a tilalmazott vadfajok között találjuk.

36 Eurázsiai elterjedési területén összesen 33 alfaját írták le. Nálunk szabadterületen kevert

tulajdonságú, hibrid, ún. vadászfácán él. A századforduló környékén a terítéke nem érte el

a 100 ezer pld-t, de ettől kezdve az apróvad aranykorában fokozatosan emelkedett. Az ‘50-

es években a teríték 60-70 ezer példányra esett vissza. Ezt követően, a tenyésztési

programok eredményeképp, a fácán vált a legfontosabb apróvaddá. (Jánoska, 2011)

2.1.1. Felismerési jegyei

A fácánra az ivari dimorfizmus a jellemző, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot

visel; az elmúlt évszázadokban és évtizedekben a fácánnak számos alfaját telepítették,

illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon; ezek egymással kereszteződtek, így jött létre

az a hibrid, amit "vadászfácán"-nak nevezünk, a tiszta alfaji bélyegeket hordozó egyed

igen ritka. A fácán lábát, nyomát és csapáját az 1. ábra ábrázolja.

A betelepített alfajok és felismerési jegyeik:

(1) közönséges fácán (Ph. c. colchicus): örv nélküli, barnás- zöld fejű, feketészöld nyakú,

a hát sárgás, a törzs rézvörös, zöldes és szürkés árnyalattal, a csőr zöldesszürke, lábai

világosszürkék. A fácán testtájait a 2. ábra ábrázolja.

Horváth Márk

SOE-EMK


4

(2) kínai örvösfácán (Ph. c. torquatus): a kakas felső oldala világosabb, hátának elülső

része sárgásbarna, fekete ék alakú sávokkal, a farktő sárgászöld, a szemöldök felett két

fehér csík húzódik, a nyakat éles fehér gyűrű díszíti, mely a toroktájon elkeskenyedik, s

egy kis megszakítást mutat.

(3) mongolfácán (Ph. c. mongolicus): nagy testű, széles fehér nyakörvű, csaknem fehér

szárnyfedőjű, a széles örv elől szélesen megszakított, mellének közepe és hasa oldalt

sötétzöld, alsó része középen feketésbarna,világos szivárványhártyája alapján könnyű

elkülöníteni más alfajtól.

(4) zöld vagy japánfácán (Ph. c. versicolor): a fejtető, a torok, a hát és a has hátsó része

fémes-zöld, a nyaka bíboribolya, a vállai vörösréz színűek, a hát felső részének tollai

feketék, szárnyfedőtollai kékesek, a farok zöldesszürke.

(5) angol sötét vadászfácán (Ph. c. var. tenebrosus): az elfogadott nézet szerint a

colchicus alfaj mutációja, nyakörve nincs, a szárnyfedő tollak sötétbarnák, a hát, a mell és

a has barnás ill. sötétzöld.

(6) formózai fácán (Ph. c. formosanus): kakasának nyakörve van, de mindkét ivar

világosabb alapszínű, ezüstösen csillogó tollakkal.

(7) törökfácán (Ph. c. var subalbidus): a vadászfácán félalbinó egyedeiből szelektálták ki.

(8) fehér fácán (Ph. c. var. albus): a vadászfácán albinó egyedeiből szelektálták ki, s

díszfácánként tenyésztik.

(9) pennsylvániai fácán (Ph. c. var. pennsylvanycus): a színezeten túl a tyúk és a kakas

közötti további különbség, hogy a kakasnak erős sarkantyúja van amely a kor

előrehaladtával növekszik és kormeghatározó bélyeg.

Méretei: (Phasianus colchicus)

Szárnyhossz – kakas (n=116): 252 (230-267) mm

Farok hossz – kakas (n=103): 489 (434-575) mm

Horváth Márk

SOE-EMK


5

Csőrhossz - kakas (n=60): 31,6 (27,5-37,0) mm

Csűd hossz - kakas (n=58): 70,8 (64-77) mm,

Testtömeg – kakas (n=25): 1356 (1145-1565) g

Szárnyhossz – tyúk (n=14): 224 (218-237) mm,

Farok hossz – tyúk (n=12): 260 (230-300) mm,

Csőrhossz - tyúk (n=12): 25,5 (23,0-28,0) mm,

Csűd hossz - tyúk (n=13): 60,4 (56-63,5) mm,

Testtömeg – tyúk (n=20): 1146 (1130-1290) g

Magyarországon

Testhossz kakasok (n=99): 852,9 (420-1030) mm,

Szárnyhossz kakasok (n=99): 251,9 (225-277) mm,

Farokhossz kakasok (n=98): 480,7 (230-620) mm,

Csőrhossz kakasok (n=98): 30,4 (21,2-37,5) mm,

Csüdhossz kakasok (n=99): 78,1 (52-92) mm,

Testtömeg kakasok (n=99): 1289,3 (980-1900) g,

1. ábra A fácán lába, nyoma és csapája (Náhlik, 1991)

Horváth Márk

SOE-EMK


6

2. ábra A fácán testtájai (Nagy E. 1974)

Horváth Márk

SOE-EMK


7

2.1.2. Élőhelye

A fácán, előszeretettel porfürdőzik, ezért szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400

m tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, előnyben részesíti a sík és enyhén lankás

vidékeket. Kedveli a déli kitettséget és a sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony

a hóréteg vastagsága és sok a napsütés. Optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés táj

(Nagy, 1984).

Általános nézet, hogy a fácán előnyben részesíti fészkelésére a fás vegetációval fedett

élőhelyeket, táplálkozni viszont főként a mezőgazdasági területekre jár; a fácán még a

fogolynál is jobban kötődik a fás vegetációkhoz, főként az erdősávokhoz. A téli

hónapokban 75-91%-ban itt figyelhető meg; jelentős az út, útpadka, árokpart, illetve

betakarításkor a tarlók fácáneltartó szerepe, ezek táplálkozó élőhelyként szolgálnak. A fás

vegetációk szerepe a madarak éjszakára való felgallyazása miatt is nagy szerepet játszik. A

fás vegetációk mellett a táblaszegélyek is fontos szerepet töltenek be a fácán esetében

(FARAGÓ,2012).

2.1.3. Szaporodása

Ivarérettség: Születésüket követő évben mind két nem egyaránt ivarérett.

Ivari kapcsolata: A szaporodási időszakon kívüli periódust a fácán vegyes ivarú

csoportokban tölti. A kakasok április közepére foglalják el egyedi territóriumukat, amit a

többi kakassal szemben védenek. A territóriumot évről évre újra használja. A fiatal

kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy megküzdenek érte. A

territórium nagysága az élőhely és az állománysűrűségtől függ, általában 2-3 ha.

Hasonlóan a fogolyhoz, a fácán is kedveli az állományszegélyeket. A legjobb

territóriumokat a domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó madár. Mindig a

tyúkok keresik fel a dürgő kakasokat, ők választanak párt maguknak, amit a kakas külső

megjelenése, aktivitása, valamint a dürgési hang gyakorisága motivál (FARAGÓ 2012).

Költési idő: A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április

közepén kezdődik. A dürgés májusig, júniusig is eltart, sarjúfészkek még júliusban és

augusztusban is lehetnek.

Horváth Márk

SOE-EMK


8

A fészek helye: A tyúk egyedül választja ki a fészek helyét. Általában a jól fedett, magas

növényzetű helyeket részesíti előnyben. Szederjei–Studinka (1962) az erdő- és

mezőgazdasági területek arányában vizsgálták 3 éven keresztül a fészkek elhelyezkedését.

Átlagos időjárású években a fészkek 70%-a volt erdőben, 30%-a mezőgazdasági területen,

míg hideg, csapadékos tavaszokon 90%-a volt erdőben. Ez arra utal, hogy a fácán előnyben

részesíti a fás vegetációt fészkelő helye megválasztásakor is. A mezőgazdasági területeken

költő madarak fészkeinek 50%-a őszi kalászosokban, 40%-a takarmánynövényekben,

10%-a réteken volt. Ha korán vetették az őszi kalászosokat és tavaszi növekedésük előbbre

tartott, akkor a fészkek 82%-a volt ebben az élőhely típusban. A kalászosok közül a

fészkek 50%-a volt rozsban, 25%-a búzában, 15%-a zabban és 5%-a árpában.

Fészek: A fészek földbe kapart, tenyérnyi kis mélyedés, mélysége átlagosan 5–6,

maximum 10–12 cm. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz

növényekkel, fűszálakkal, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk.

Tojásrakás: A tojásokat naponként rakja le. Formájuk az oválistól a rövid oválisig és a

rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, zöldes-barna színű, tompa fényű. Mérete

átlagosan 44-45 x 34-35mm.

Költésszám: Évente egyszer költ, az elpusztult fészekaljat a tyúk sarjúfészekkel pótolja,

előtte azonban újra párzik.

A fészekalj nagysága: A Ph. c. colchicus 15, a Ph. c. torquatus 14-18 tojást, az ún.

vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik a szabadban. Az egyéves tyúkok 10-15, a kétévesek

12-18, a háromévesek 8-14, a négyévesek 6-10 tojásos fészekaljat produkálnak (NAGY,

1984). Az első fészekalj rendszerint nagyobb, mint a sarjúfészkeké.

Kotlás: A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. A tojásokon csak a tyúk ül,

innentől kezdve nincs kapcsolat közte és a kakasok között. Napjainkban gyakori, hogy a

mesterségesen nevelt fácántyúk nem készít fészket, hanem eltojja a tojásait, nincs meg

benne a kotlási ösztön. Ha különösebb zavarás nem történik, a tojások a 23. napon

kikelnek. Hűvös időjárás vagy többszöri zavarás után 1-2 nappal is meghosszabbodhat a

kotlás. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a

fészket (FARAGÓ 2012).

Horváth Márk

SOE-EMK


9

Csibenevelés: A naposcsibéknek kicsi a mozgáskörük, de ez fokozatosan növekszik, 8

hetes csibéket vezető tyúk már 10 ha-nál is nagyobb területet járhat be. Kéthetes korukban

a csibék már repkednek, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni, 8 hetes korban már

hosszan is képesek repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejlődésben a 6.

héten kezdődik meg igazán. Nagy et al. (1975), a fácáncsibék növekedésének és

fejlődésének vizsgálata során kimutatták, hogy a 3., a 6–7., a 9–10., továbbá a 14–15. héten

érzékelhetők ún. „kritikus pontok”, amikor a csontozat és a belső szervek fejlődésében

változások állnak elő. Utóbbi összefüggést mutat a táplálékváltással is. Októberre a

fiatalok elérik a felnőtt madarak testméretét és tollazatát (FARAGÓ 2012).

2.1.4. Táplálkozása

A csibék életének első 3(–4) hetében az állati eredetű táplálék kizárólagos jelentőséggel

bír. Az első héten a kisméretű, puha vázú rovarokat, második héttől már a kitinvázas

bogarakat is, sőt a normális táplálkozási stratégiának megfelelően lehetőleg minél nagyobb

példányokat fogyasztanak. A vizsgálatok szerint a leginkább fogyasztott taxonok a

levéldarázs alkatúak (Tenthredinoidea), a lepkék, hernyók (Lepidoptera) és a bogarak

(Coleoptera) voltak, ez utóbbiak csaknem fele részét az ormányosbogarak (Curculionidae)

családjának tagjai alkották; gyomortartalom vizsgálatok alapján a felnőtt madarak esetében

az állati eredetű táplálék csak az emészthető anyagokra vonatkoztatva 20,5% volt. A

növényi eredetű táplálékként a legnagyobb gyakoriságúak a mezei gyommagvaknak

(Carex spp., Chenopodium album, Convulvus arvensis, Polygonum aviculare, Polygonum

lapathifolium,Setaria glauca stb.) voltak (65,39%), a termesztett növények magvai

(35,81%) közül leggyakrabban a gabonafélék és a kukorica fordultak elő, de viszonylag

gyakran került elő hüvelyes is, mint a bab és a borsó. A galagonya, kökény, vadrózsa, a

gyalogbodza termését, a fekete csucsor bogyóit is gyakran fogyasztották (36,67%); fák

száraz magjai és termései (30,98%) közül, főleg az akác mag és tölgymakk fordult elő;

ugyancsak jelentős volt a fácánok gyökér, zöld levél- és szárrész fogyasztása (41,04%)

(FARAGÓ 2012).

-

Horváth Márk

SOE-EMK


10

2.1.5. Állományviszonyai

A fácán – lévén telepített vadfaj – kezdetben szerény mértékű terítékkel képviseltette

magát, hasznosításának éves értéke nem érte el az 50000 példányt (1800-as évek vége). A

két világháború között a legnagyobb teríték az 1937/1938-as vadászévben 327.000 pld

volt. Ettől kezdve folyamatosan nőtt az éves teríték és a tavaszi becslés értéke. A

legmagasabb becsült mennyiséget – 2.428.000 pld-t – 1978-ban jelentették, a legmagasabb

hasznosítás – 1.207.000 pld -, 1977-ben volt. 1979 óta fácánállományunk drasztikusan

csökkent annak ellenére, hogy a kibocsátás mértéke 1987-ig lényegében nem változott.

1986-tól kezdve az évente kibocsátott fácán mennyisége meghaladta a tavasszal becsült

törzsállomány nagyságát, ez tehát az az időszak, amikor a fácán teljesen a tenyésztéstől

függővé vált. A rendszerváltás után a vadgazdálkodók valós anyagi helyzete már nem tette

lehetővé a korábbi mértékű tenyésztést, ami a fácán törzsállomány visszaesését

eredményezte, a mélypont 1994-ben volt 627.000 példányos értékkel. Az élőhelyek

átalakulása – a kibocsátás csökkenése mellett is – a vad fácánállomány szerény mértékű

növekedését eredményezte, 1995-ben 785.000 pld-t, 1996-ban 821.00 pld-t, 1997-ben

645.000 pld-t, 1998-ban 764.000 pld-t, 1999-ben 686.000 pld-t, 2000-ben pedig 789.800

pld-t becsültek (FARAGÓ 2012).

2.1.6. Gazdasági jelentősége

Kukorica- és napraforgóvetésekben jelentős kárt tud okozni, magas állománysűrűség

mellett olyan mérvű lehet az okozott kár, amit már csak védekezéssel (zavarással) lehet

elhárítani. A fácán mindezek mellett legfontosabb apróvad fajunk, sok apróvadas

vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Az 1990-es évek terítéke az alábbi volt, 1994:

548.100 pld, 1995: 551.200 pld, 1996: 405.500 pld, 1997: 494.000 pld, 1998: 434.000 pld,

1999: 550.300 pld (FARAGÓ 2012).

Horváth Márk

SOE-EMK


11

2.2. A fácán tenyésztésének hazai irodalma

„Magyarországon a fácántenyésztésnek hagyományai vannak. Már az 1769-ben megjelent

Miskolczi „Egy jeles vadkert”, valamint Glossinger 1793-ban megjelent műveiben már a

fácán zárttéri tenyésztéséről olvashattunk.

Ezek a leírások említést tesznek arról is, hogy a fácántojások keltetésére és a csibék

felnevelésére a házityúk-kotlós eredményesen felhasználható.”

(NAGY E., 1971)

„A természetes élőhelyek csökkenése, valamint a vadászat iránti fokozott érdeklődés tette

szükségessé a fácán mesterséges tenyésztését. Az eredményes mesterséges szaporítást

lehetővé teszik a fácán faji sajátosságai.

Míg a szabad természetben egy fácántyúk után mintegy 10-13 db tojás és 1, 5-2, 5 db

felnőtt szaporulat, addig a zárt téri tenyésztésben 1 tyúk után 50 db tojás 31, 5 db 8 hetes

szaporulat érhető el.”

(KŐHALMY, 1994)

„Zárttéri tenyésztésen azt a tartás- és tenyésztéstechnikai eljárást értjük, amikor a szárnyas

apróvadat mesterséges környezetben tenyésztjük.

A zárttéri tenyésztés felhasználja a zootechnika és vadbiológia tudományos eredményeit.

Korszerű módszereivel a szabadban élő szárnyas apróvad szaporulatának többszörösét

tudja produkálni. A zárttéri tenyésztés célja a külső területek állománynövelése, a

természetben bekövetkező veszteségek pótlása és a megfelelő számú telepítési anyag

biztosítása.”

(NAGY, 1971)

Horváth Márk

SOE-EMK


12

„A természetes fejlődési folyamat megindulását különféle fizikai és mechanikai tényezők

segítik elő. Ezek bármelyikének hiánya vagy túlzott mértékű jelenléte, de még kedvezőtlen

arányban való részvétele is akadályozza az embrió fejlődésének életfolyamatait, és kihat a

csibék későbbi fejlődésére is. A keltetés fizikai tényezőihez soroljuk a hőmérsékletet, a

páratartalmat és a levegőt, míg a mechanikai tényezők közé a tojások, hűtését és forgatását

a keltetés ideje alatt.”

(NAGY, 1971)

„A megfelelő keltetőgép kiválasztása az eredményes keltetés lényeges alapfeltétele. A

keltetőgép típusának megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen mennyiségű

tojással számolhatunk a keltetési időszakban, valamint azt is, hogy a várható tojásokból

mennyi lesz a mentett, a kikaszált és a volierben termelt tojás.”

(NAGY E., 1971)

Horváth Márk

SOE-EMK


13

3. Anyag és módszer

3.1. A mintaterület elhelyezkedése és időjárási tényezői

A mintaterület:

A kutatás céljául szolgáló terület a Soproni Egyetem botanikus kertjében helyezkedik el, a

kis tó és a kertészet között. A terület bekerítését, ami egy 12m x 10m-es terület,

kialakítását, a berendezések elhelyezését és a munkálatokat nagy részben a zárttéri

apróvadtartás című tantárgy keretein belül a hallgatók végezték el. A terület karbantartását

pedig már mi, akik a projektben részt vettünk felügyeltük. Emellett a Felsőbüki utcában

lévő magánkertben találhatóak még további volierek.

Az időjárási tényezők:

A mintaterület a Soproni-medencében található, a mérsékelten nedves és a mérsékelten

száraz övezet határán. Mérsékelten hűvös éghajlatú terület. Évente 1800 óra körüli

napfénytartam, nyáron 690, télen 175 óra napsütés valószínű. Az évi átlaghőmérséklet 9,5-

9,8 °C, a vegetációs időszaké 16,0-16,5 °C körüli. Az évi középhőmérséklet meghaladja a

10,0 °C–ot évente 180-185 napig az április közepétől október közepéig tartó időszakban.

Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32-33 °C körül, a mínuszok átlaga -14,5,

-15,0 °C körül alakulnak. A csapadékmennyiség évente 640-660 mm, amelyből a

vegetációs időszaké 390-410 mm. 35-40 nap az átlagos hótakarós napok száma, az átlagos

maximális hó vastagság 20-25 cm. Az uralkodó szélirány ÉNy-i átlagosan 3,5 m/s sebesség

körüli.(Marosi és Somogyi 1990)

3.2. Tartás és tenyésztéstechnológia

Ideális tenyész anyagnak tekintjük a céljainknak megfelelő szaporodási és viselkedési

paraméterekkel rendelkező, olyan első éves, egészséges, jó kondíciójú egyedileg az adott

alfajra jellemző fenotipusos bélyegekkel rendelkező populációs szinten termelési

tulajdonságait tekintve homogén tojó- és kakas állományt, melyet a nagyobb mennyiségű

szaporulat elérése céljából tartunk zárt téren. Alfaját tekintve a hazánkban jelenleg

Horváth Márk

SOE-EMK


14

ismertek közül a mongolicus, vagy ahhoz közelálló fenotipusú állományokat tekintjük

ideálisnak mind tenyészökonómiai, mind pedig vadászati szempontból (EGYED 1983).

Mi a kisüzemű fácán tenyésztésünk során 2 alfajt tenyésztettünk. Mongol fácánt

(Phasianus colchicus mongolicus) (3-as ábra) és angol sötét vadászfácánt (Phasianus

colchicus var tenebrosus)(4-es ábra). A 2016-os évben 5 fácán családunk volt

törzsállományként, 3 mongol fácán, amelyből az egyik család 2 éves volt, a többi 1 éves,

és 2 angol sötét vadászfácán. A 2017-es évben szintén 5 fácán családunk volt, mind 1 éves,

amelyből 4 mongol fácán és 1 angol sötét vadászfácán volt. Az ivar arányt 1:7 arányban

alakítottuk ki a tyúkok javára. A fácán tenyésztés tojástermelés során a madaraknak azt a

tulajdonságát használjuk ki, hogy ameddig nem teljes a fészekaljuk, folyamatosan

produkálják a tojásokat. Azzal hogy a tojásokat naponta gyűjtjük, pontosan ezt idézzük elő.

Tojatóboxos (5-ös ábra) eljárást alkalmaztunk, így a tojatás a földön történt. Egy egyedre 2

m2 területet számítottunk, a tojatóboxok mérete 5x5 méteres. Egy tojatóboxba 1 tojótörzset

helyeztünk el. Etető- és itató helyeket alakítottunk ki, emellett ülőfát is helyeztünk fel

ahova a madarak éjszakára fel tudnak gallyazni.

3. ábra Mongol fácán (ÁRVA 2006)

Horváth Márk

SOE-EMK


15

4. ábra Angol sötét vadászfácán (ÁRVA 2006)

5. ábra Tójatóbox

Horváth Márk

SOE-EMK


16

A törzsállományt a tojatásra való előkészítése után március közepéig törzsesítettük. A

tojók optimális testtömege 1100-1150 g, a kakasoké 1500-1650 g. Az állatok

takarmányozására a tojástermelési ciklus előtt és közben kifejezetten fácán tojótápot

használtunk, napi adagolásban. Ebben a fácán számára minden szükséges tápanyag,

ásványi anyag megtalálható, ami a tojástermeléshez szükséges. Önitató rendszerrel itattuk

a madarainkat, amiket folyamatosan ellenőriztünk, mivel az ivóvíz különösen a meleg

nyári napokon rendkívül fontos a tojóállomány számára. Az állatok hosszabb ideig történő

szomjaztatása a termelés drasztikus csökkenéséhez vezet.

A tojástermelési időszak március utolsó hetétől június 30-ig tart. Tojásadataink 2016-ból

április 1-től június 31-ig, 2017-ből április 1-től június 18ig vannak. A tojásokat naponta

egyszer, a késő délutáni órákban gyűjtöttük, mert a tojások nagyobb része a kora délutáni

órákban produkálódnak. A tojásokra ceruzával felírtuk a törzs számát, és a dátumot, majd

papír tojástartó dobozban helyeztük el, ebben szállítottuk a hűtőbe. A szállítás során nagy

gondossággal kell eljárni hogy a tojáshéj ne repedjen, ne törjön meg, illetve a jégzsinór ne

szakadjon el. Amennyiben egy tojótörzsben túl sok a terméketlen tojás, akkor a hiba

feltehetően a kakasban van, ilyenkor ki kell cserélni a kakast.

3.2.1. Tojások kezelése, tárolása

Miután a tojásokat összegyűjtöttük, megtisztítottuk, fertőtlenítettük, hűtőkben lettek

elhelyezve mindaddig, amíg a keltető gépbe nem helyeztük őket. A tojásokat 13 °C-os

hőmérsékletű hűtőkben tároltuk, és naponta forgattuk őket. A fácántojás kívánatos tömege

25-25 (29-32) g, hossza 44-45 mm, szélessége 34-35 mm, a tojásindex (a tojás hosszának

és legnagyobb szélességének hányadosa) értéke 1,15-1,39 közötti. A keltetésre leginkább

alkalmas tojások héja, fényes, barnás és olajzöld színek között változatos árnyalatú. A

tojásokat kiválogattuk, csakis a keltetésre alkalmatlan tojásokat szelektáltuk ki. Ilyen ok

volt, ha a tojás repedt, törött, abnormális méretű vagy mészhiányos volt. Célunk a

megtermelt tojások legnagyobb szintű hasznosítása volt. A tojástermelési időszak végén,

több keltetésre alkalmatlan tojást találtunk.

Horváth Márk

SOE-EMK


17

3.2.2. A keltetés munkafolyamatai

A tojásokat a gépberakás előtt 4-6 órával kivettük a hűtőből, hogy a keltetési hőmérséklet

és a hűtési hőmérséklet között ne legyen nagy különbség. Ez fontos lépés, mert ha az

előmelegítési fázist kihagyjuk, jelentősen megnőhet a ”korai elhalást” mutató embriók

száma. A keltetésnek 2 szakasza van a fácánnál. 20 napig tart az előkeltetés és 4 napig a

bújtatás. MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgépeket használtunk (8-9-es

ábrák). A keltetés folyamán mi forgattuk a tojásokat egy görgős tálca segítségével, az adott

szakasznak megfelelően reggel, délben és este. A tojások forgatása azért fontos, mert ez

teszi lehetővé, hogy a tojássárgája és a fejlődő embrió központi helyen maradjon, így

biztosítva a szabályos vérkeringést az embrió teste, és a járulékos részei között. A

párologtatást a gép aljában elhelyezett vizes tálca biztosította, amire nagyon oda kellett

figyelni, hogy mindig megfelelő víz legyen benne. Az optimális hőmérséklet az előkeltetés

során 37,6-37,7 °C, a bújtatásnál 37,5 °C. A hőmérséklet nagyobb mértékű ingadozás nem

engedhető meg, mivel az embriók 41-42 °C-on elpusztulnak, 28°C alatt pedig megáll az

embrió fejlődése. Az előkeltetésnél 50-55%-os páratartalom a megfelelő, bújtatásnál pedig

a 70% körüli. A keltetés folyamán a 8. napon és a bújtatógépbe (10-11-es ábra) való

átrakás előtt a tojások lámpázáson estek át. Az első lámpázásnál a terméketlen, elhalt,

vérgyűrűs tojásokat szelektáltuk ki, a második lámpázáskor pedig csak az életképes

embriókat tartalmazó tojásokat raktuk a bújtató gépbe (7-es ábra). A keltetés folyamatát

keltetési napló szerint végeztük (6-os ábra). A terméketlen tojás átlátszó, a termékeny

tojásban jól látható a csíra erezetével együtt, az elhalt tojásban viszont kis sötét folt látható,

körülötte elhalt vérgyűrűvel.

Horváth Márk

SOE-EMK


18

6. ábra Az általunk használt keltetési napló

Horváth Márk

SOE-EMK


19

7. ábra Az embrió fejlődése, elhalása (JÁNOSKA 2016)

8. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltető gép kívülről

Horváth Márk

SOE-EMK


20

9. ábra MINI-MAX Thermo Lux G-100-400 MD keltetőgép belülről

10. ábra Asztali bújtató gép kívülről

Horváth Márk

SOE-EMK


21

11. ábra Asztali bújtató gép belülről

3.2.3. Előnevelés

A keltetés 24. napján a kikelt, leszáradt csibéket (13-as ábra) előmelegített nevelő

ketrecekbe (12-es ábra) helyeztük. Az első kelési nap után még 2-3, akár 4 napon keresztül

is keltek ki csibék. A ketrecbe hullámpapírt fektettünk, ami először is segített abban, hogy

a csibék könnyebben tudjanak felállni, ne csússzon szét a lábuk, másodszor pedig a

takarításukat is megkönnyítette. Az első három hétben indítótáppal, ezután nevelőtáppal

takarmányoztunk. Az első héten enyhe kamillateát kaptak, amibe multi-vitamin oldatot is

raktunk, emellett szőlőcukrot oldottunk még benne. Az első héten naponta 2x cseréltük az

itatókat, később elég volt napi egyszer általánosan. Másfél, kéthetes koruktól kezdve pedig

már az önitató rendszert is képesek voltak használni. A kis önitatókba nagyobb kavicsokat

helyeztünk el, hogy a csibék ne tudjanak belefulladni, mert sajnos ez is előfordult. A

csibék számára a nevelés kezdetén 24 órás megvilágítást biztosítottunk, így a csibék

megtanulnak enni és inni. A későbbiekben 16 órás megvilágításra tértünk át. A sötétebb

környezetben a csibék kevésbé csipkedik, kezdik ki egymást, sokkal nyugodtabbak, és így

Horváth Márk

SOE-EMK


22

kisebb az esélye annak, hogy kialakul a kannibalizmus. Fontos az elhullott egyedek

azonnali eltávolítása a betegségek kialakulásának elkerülése érdekében.

12. ábra Csibenevelő ketrec

Horváth Márk

SOE-EMK


23

13. ábra Fácán csibék

3.2.4. Középnevelés

A fácáncsibéket 4 hetes korban szállítottuk át a nevelő ketrecekből abba a magán kertbe

ahol a törzsállomány fele volt. Itt voltak volierek kialakítva számukra. Itt a feladatunk a

napi etetés, itatás volt, és az esetleges elhullott egyedek összegyűjtése. Ebből a kertből egy

harmadik kertbe kerültek a madarak utónevelésre esetlegesen értékesítésre, ezt a

folyamatot már nem mi végeztük.

3.3. Kiértékelés során alkalmazott statisztikai módszerek, szoftverek

A diagramjaim elkészítéséhez Microsoft Excelt és Statistica programot használtam.

3.4. Vizsgálatok

A vizsgálataim során a hőmérsékletet és a csapadékot, mint időjárási tényezőt vizsgáltam

meg, hogy e két abiotikus tényező befolyásolja-e vagy nem a mi általunk zárttéren

tenyésztett fácánok tojástermelését.

Horváth Márk

SOE-EMK


24

4. Eredmények

4.1. A tojástermelés és az időjárási tényezők vizsgálata

A tojástermelésről 2016-ban április 1-től június 30-ig állnak rendelkezésre adatok, a 2017-

es évben pedig április 1-től június 18-ig. Az egységesség érdekében a 2016-os adatokat is

június 18-ig vizsgáltam. Az időjárási adatokat a soproni kurucdombi meteorológiai

állomásáról kaptam meg. Az időjárási tényezők közül a hőmérsékletet és a csapadék

mennyiséget vizsgáltam, hogy azok befolyásolják-e a tojástermelési ciklust.

14. ábra 2016-os tojástermelési ciklus haranggörbéje

0

5

10

15

20

25

30

26.márc 15.ápr 05.máj 25.máj 14.jún 04.júl 24.júl

Tojá

s d

arab

szám

Napok

Tojástermelési ciklus 2016

2016

Polinom. (2016)

Horváth Márk

SOE-EMK


25

15. ábra 2017es tojástermelési ciklus haranggörbéje

A két év tojástermelési ciklusának haranggörbéjét 2 grafikonon ábrázoltam (14-15-ös

ábra). Ezeken jól látszik, ahogy megkezdődik április elején a tojástermelés, majd április

közepén, május elején, május közepén termelődik a legtöbb tojás, és június elején, végén

egyre kevesebb lesz a tojás darab szám. 2016-ban a legtöbb tojás április 13.-án, április 27.-

én, május 6.-án és május 19.-én volt, 28 db. 2017-ben április 19.-én és április 30.-án volt a

legtöbb tojás, 25 és 26 db.

4.1.1. A hőmérséklet hatása a tojástermelés időszakában

A 2016-os vizsgált időszakban az átlagos középhőmérséklet 14,5 oC volt. A 2017 es

időszakban valamivel magasabb 14,9 oC volt.

A 2016-os időszakban összesen 1753 db tojást gyűjtöttünk. A 2017-es időszakban 1247

db-ot.

Látható, hogy a magasabb középhőmérséklettel rendelkező évben kevesebb tojás került

begyűjtésre. A 2017-es év június hónapjában csak 18 mérési nap volt, így a további

vizsgálatokat napi lebontásban folytattam.

0

5

10

15

20

25

30

26.márc 15.ápr 05.máj 25.máj 14.jún 04.júl

Tojá

s d

arab

szám

Napok

Tojástermelési ciklus 2017

2017

Polinom. (2017)

Horváth Márk

SOE-EMK


26

Adataim úgy rendeztem, hogy minden mérési naphoz tartozik egy napi tojás darabszám

egy napi középhőmérséklet és egy csapadék érték.

A napi tojás darabszámot ábrázoltam a napi középhőmérséklet függvényében és lineáris

regresszió egyenest illesztettem rá. A kapott diagram egy fordított azonosságra engedett

következtetni, miszerint a hőmérséklet növekedésével a napi darabszámok csökkennek.

Ezt az elemzést megtettem a két évet különválasztva és egyben is. A diagramokon látható,

hogy 2017-ben (17-es ábra) erősebben befolyásolta a hőmérséklet a tojástermelést (r2 =

0,4177,) 2016-ban (16-os ábra) pedig gyengébben, (r2 = 0,1905), tehát 2017-ben a

hőmérséklet erősebb hatást gyakorolt a tojásszám alakulására, mint 2016-ban. Ábrázoltam

emellett a két évet együtt (18-as ábra).

16. ábra 2016-os hőmérséklet és tojás darabszám alakulása

R² = 0,1905

0

5

10

15

20

25

30

0 5 10 15 20 25 30

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)

Hőmérséklet ( oC)

2016 hőmérséklet

Horváth Márk

SOE-EMK


27

17. ábra 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulása

18. ábra 2016-os és 2017-es hőmérséklet és tojás darabszám alakulás összesen

R² = 0,4177

0

5

10

15

20

25

30

0 5 10 15 20 25 30

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)


2017 hőmérséklet

R² = 0,1995

0

5

10

15

20

25

30

0 5 10 15 20 25 30

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)


Összes hőmérséklet

Horváth Márk

SOE-EMK


28

Megvizsgáltam továbbá, hogy ez a feltevés igaz marad e, ha a napi tojástermelést tyúkokra

osztom le (19-es ábra).

Az adatok elemzése során megállapítható, hogy 2017-ben alacsonyabb volt az egy tyúkra

eső tojástermelés (0,45/tyúk), mint 2016-ban (0,6/tyúk). Az egy tyúkra eső tojás

darabszámokat ábrázoltam a hőmérséklet függvényében mind a 2 évet egybevéve és az ez

által létrejött diagram is igazolja a hőmérséklet és darabszám összefüggésről képzett

feltevésem.

19. ábra Napi tojástermelés tyúkokra leosztva

2017-ben erőssebben befolyásolta a hőmérséklet a tojástermelést, 2016-ban pedig

gyengébben. 2017-ben a hőmérséklet erősebb hatást gyakorolt a tojásszám alakulására,

mint 2016-ban.

Ezek után a hőmérséklet tartományt hét csoportra osztottam, hogy megállapítható legyen

az, hogy mely hőmérséklet hogyan hat a tojástermelésre (20-as ábra). Az egyes

csoportokban lévő tojás darabszámok szórása is igen eltérő képet mutat. A napi tojás

darabszámokat ábrázoltam a 7 csoport függvényében. A diagramokról leolvasható, hogy az

első tartományban kiemelkedő a darabszám, míg az utolsó kettőben igen alacsony. A

diagramon látszik, hogy a tojástermelésre a 16 oC alatti hőmérséklet serkentően, míg 16 oC

R² = 0,1995

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

0 5 10 15 20 25 30

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)


Összes hőmérséklet

Horváth Márk

SOE-EMK


29

feletti gátlón hat. A 16 oC alatti csoportokban 20 fölötti darabszámot átlagoltak, viszont 16

oC felett 20 db alatt van, 19,5 oC felett pedig rohamosan csökken, 15 db alatti a darabszám.

20. ábra Hét csoport szerinti hőmérséklet és átlagtojás darabszám

Hőmérséklet

(oC)

Átlagtojás

(db) Szórás

1-4,75 23,25 4,645787

4,75-8,5 20,67 1,669694

8,5-12,25 20,95 3,819915

12,25-16 20,46 5,606419

16-19,75 18,14 4,963948

19,75-23,5 13,52 6,036778

23,5-27,25 12,43 4,790864

A következő diagramon (21-es ábra) azt ábrázoltam, hogy hány olyan nap van, ami az

adott középhőmérsékletű kategóriába esik. Ez azt mutatja, hogy 2016-ban a 19,75 oC

fölötti hőmérsékletű napok száma alacsonyabb volt, mint 2017-ben. A 15 db tojás/nap

alatti kategóriában magasabb volt a 17, ez is közrejátszhat abban, hogy kevesebb volt a

tojás 2017-ben, mint 2016-ban, de ez csak nagyon minimálisan játszhatott közre.

0

5

10

15

20

25

30

1-4,75 4,75-8,5 8,5-12,25 12,25-16 16-19,75 19,75-23,5 23,5-27,25

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)

Hőmérséklet szerinti hét csoport ( oC)

Átlag tojás

Horváth Márk

SOE-EMK


30

21. ábra Napok száma a 7 hőmérsékletű csoport szerint

Érdekesség még, amit egyéb dolgok befolyásolhatnak, hogy 2016-ban 1753 db tojás, míg

2017-ben 1247 db tojás volt, tehát 500 db a különbség. 2017-ben átlag 15,78481 db, 2016-

ban átlag 22,18987 db volt a tojástermelés.

Szeretnék megemlíteni egy érdekességet, hogy 2017-ben, április 19.-én az átlag

középhőmérséklet 1 °C volt, és esett a hó. Ennek ellenére 25 db tojást szedtünk össze

aznap, ami kimagaslóan soknak számít.

A hőmérséklet tekintetében azt állapítottam meg a vizsgált adatok alapján, hogy a

hűvösebb napokon jobb a tojástermelés, mivel feltehetően a hőség a tojásrakási időszakban

jobban igénybe veszi az állatokat.

Lucas és Marcos (2013) szerint a környezeti feltételek megértése és ellenőrzése

kulcsfontosságú a sikeres baromfitermelés szempontjából. A hő stressz az egyik

legfontosabb környezeti stressz, amely kihat a baromfitermelésre világszerte. A hő

terhelés a csirkékre és a tojótyúkokra gyakorolt káros hatásai a növekedés csökkenésétől

a tojástermelésen keresztül, a baromfi és annak tojásminőségéig terjednek.

0

5

10

15

20

25

30

1-4,75 4,75-8,5 8,5-12,25 12,25-16 16-19,75 19,75-23,5 23,5-27,25

Tojá

sdar

absz

ám (

db

)

Hőmérséklet szerinti hét csoport ( oC)

2017 2016

Horváth Márk

SOE-EMK


31

23. ábra 2017-es napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata

22. ábra 2016-os napi tojás darabszám és a hőmérséklet kapcsolata

Horváth Márk

SOE-EMK


32

A pontosabb összefüggések vizsgálatához adataimat egy statisztikai programmal

(Statistica) elemeztem tovább. A programmal először a napi tojás darabszámokat a napi

középhőmérséklet függvényében vizsgáltam. A regressziós vizsgálat során látható, hogy a

p (sokasági korrelációs együttható) zérus, tehát a két érték korrelál egymással.

A vizsgálat alátámasztotta, hogy a 2017-es évben (23-as ábra) a csökkenés erőteljesebb a

2016-os évhez (22-es ábra) képest (r2=0,4263, r2=0,1905), továbbá a 20 oC feletti

csökkenést is igen jól megmutatja.

4.1.2. A csapadék hatása a tojástermelés időszakában

A hőmérséklettel szemben a tojás darabszámokat a csapadék függvényében vizsgálva (24-

es és 25-ös ábra) a p érték nem zérus így statisztikai kapcsolat nem bizonyítható a két érték

között.

Horváth Márk

SOE-EMK


33

24. ábra 2016-os tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata

Horváth Márk

SOE-EMK


34

25. ábra 2017-es tojás darabszám és a csapadék mennyiségének kapcsolata

A csapadékra külön, hogy befolyásolja-e a tojástermelést összefüggést nem találtam. A

csapadék a hőmérsékletet befolyásolja, általában csökkenti, ezért a csapadék feltehetően a

hőmérsékleten keresztül befolyásolja a tyúkok tojástermelését.

Horváth Márk

SOE-EMK


35

5. Eredmények megvitatása

Olyan szakirodalmat, amely konkrétan ezzel a kutatással foglalkozik nem találtam. Árva

Károly diploma munkájában, amelynek címe: A Lenesi Fácántelep (Gemenc Rt.)

tenyésztési és vadászati tevékenysége 1965-2005, találtam egy alcímet, ami a tojástermelés

és az időjárási tényezők vizsgálatával foglalkozik. Ő 1966 és 2005 közötti adatok alapján

vizsgálta meg a témát. A negyvenévi havi csapadékösszeg és középhőmérséklet

függvényében vizsgálta a havi tyúkonkénti tojásátlagot regressziós analízis módszerével

(26-os, 27-es ábra). A tyúkonkénti tojásátlagot ábrázolta a havi középhőmérsékletek,

illetve a havi csapadékösszegek függvényében. Az adathalmazokra görbéket illesztett,

majd kiíratta a görbék korrelációs együtthatóit. Vizsgálatainak eredményeképpen azt kapta,

hogy június hónapban mind a középhőmérsékletnél, mind a csapadékösszegnél a

korrelációs együttható értéke a másik két hónaphoz viszonyítva nagyon nagy (R2=0, 4571,

R2=0, 2252). Ez azt jelenti, hogy a középhőmérsékleteknél ez 45,71 %-os megegyezést

jelent, tehát a középhőmérséklet növekedésével csökkent a tyúkonkénti tojásátlag. Míg a

csapadékösszegnél 22,52%-al való egyezés azt mutatja, hogy a csapadék növekedésével

nőtt a tyúkonkénti tojásátlag is. A vizsgálatának eredménye azt mutatja, hogy az időjárási

tényezők a zárttéri tenyésztésben részt vevő fácántyúkok tojásátlagát jelentős mértékben

csak júniusban befolyásolja. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a fácántyúkok

természetes tojásrakási időszakában a június már nem tartozik bele, viszont a zárttéri

körülmények között tojótáp etetésével meg tudjuk hosszabbítani a tojásrakási időszakot

júniusra is. A mesterségesen meghosszabbított júniusi tojásrakásnál az állatokat a hőség

már jobban igénybe veszi, a tojásátlagok alacsonyabbak lesznek. Míg a hűvösebb,

csapadékosabb júniusban az állatok szervezetét az időjárás nem veszi annyira igénybe, és

ez pozitívan hat a tojásátlagok alakulására is. A hűvösebb csapadékosabb júniusban jobb

az állatok vízgazdálkodása, ami a tojásképződési folyamatban fontos szerepet játszik.

Horváth Márk

SOE-EMK


36

26. ábra Tojáseloszlás a havi csapadékösszeg függvényében (ÁRVA 2006)

27. ábra Tojáseloszlás a havi középhőmérséklet függvényében (ÁRVA 2006)

Horváth Márk

SOE-EMK


37

Mashaly és mtsai (2004) egy vizsgálatban, amelyben kereskedelmi tojótyúkokat

vizsgálták, meghatározták azt, hogy a magas hőmérséklet és a páratartalom káros hatásai

nem csak az élő állat teljesítményére és a tojás minőségére, hanem a tyúkok

immunfunkcióira is hatással vannak. Az eredményeik azt mutatják, hogy a hő feszültség

nem csak hátrányosan befolyásolja a termelési teljesítményt, de gátolja az immunrendszer

funkcióit is.

A testtömeg és a táplálékfogyasztás jelentős csökkenése a tyúkoknál a hő stressz esetében

jelentkezik. A tojástermelést, a tojás súlyát, a héj súlyát és vastagságát jelentősen

veszélyezteti a hő expozíció (Mashaly és mtsai 2004). Emellett a magas levegőhőmérséklet

növeli a tojástörést.

Ajakaiye és mtsai (2011) kísérletében, melynek célja a hő stressz hatásának vizsgálata a

tojás minőségi profiljában, a tojó tyúkok táplálkozását C és E vitaminokkal kiegészítve. A

vizsgálataik alapján azt az eredményt kapták, hogy az antioxidáns vitaminokkal

kiegészített tyúkok tápláléka, előnyös hatással van a hő stresszes tyúkok tojásának

minőségére. Tehát a nagy hőségnek kitett tyúkok tojásának minőségét adagolt C és E

vitaminokkal lehet feljavítani.

Az éghajlatváltozás hatásai ellentmondásosak. Nardone és mtsai (2010) tanulmányában

áttekintik az éghajlatváltozás állatokra gyakorolt hatását a globális felmelegedés elméletét

követve. Bár a globális felmelegedés hatása nem lesz mindenütt hátrányos, az aszály,

jelentős káros növekedése várható a világon a takarmányozás és az növénytermesztés

terén. A forró környezet károsítja a termelést (növekedés, hús és tejhozam és minőség,

tojás hozam, súly és minőség) és a reprodukciós teljesítményt, az anyagcserét és az

egészségi állapotot, valamint az immunválaszt. A magas környezeti hőmérséklet

befolyásolhatja mindkét nemben a gazdaságok reproduktív hatékonyságát, és ezáltal

negatívan befolyásolhatja a tejet, a hús- és tojástermelést, valamint az állatok szelekcióját.

Horváth Márk

SOE-EMK


38

Welter és mtsai (1967) azt találták, hogy a fehér leghorn tyúk akkor is tojt, amikor 32,5 ° C

állandó hőmérsékletnek volt kitéve (90 ° F), mint a változó természeti környezetben.

Különböző más dolgozók beszámoltak arról, hogy magas hőmérséklet, 29,5 ° C felett. (85

° F), a tojóházban csökkent a tojástermelés, a tojásméret és a tojás minősége.

Horváth Márk

SOE-EMK


39

6. Következtetések és javaslatok

Eredményeim alapján az eredményesebb gazdálkodás elérése érdekében azt tudom

megállapítani, javasolni, hogy olyan területeken, ahol az éghajlat és az időjárás

csapadékosabb és hűvösebb, jobb eredményeket lehet elérni a fácán zárttéri tartásával.

Nagyon fontos az alapvető dolgok betartása a tenyésztés során így például a

törzskiválasztás, a tojás összegyűjtése, a tojás kezelése, a keltetés, az elő-, közép-,

utónevelés, hiszen ha a szakirodalomban leírtak alapján járunk el, nagyobb eséllyel érjük el

a kívánt maximális eredményt.

Horváth Márk

SOE-EMK


40

7. Összefoglalás

A szakdolgozatomban a Soproni Egyetemen végzett kisüzemű fácántenyésztési projectet,

és azok munkafolyamatait, valamint az időjárási tényezők hatását az általunk tartott fácán

állományra írtam le és vizsgáltam. A kutatás két éven keresztül zajlott, melybe én 2017-

ben csatlakoztam. A vizsgálataimat a két évre áttekintve készítettem el. Mivel a

későbbiekben szeretnék majd fácántartással foglalkozni, ez ösztönzött arra, hogy a

projectben részt vegyek és minél több ismeretet elsajátítsak. Az anyag és módszer

fejezetben kitértem a mintaterület elhelyezkedésére, annak időjárási tényezőire. A tartás és

tenyésztéstechnológia alfejezetben bemutattam a tenyésztési lépéseket, munkákat, mint

például a tojásgyűjtés, a keltetés, előnevelés, utónevelés, takarmányozás, és az általunk

használt berendezések. A vizsgálataimban a tojástermelési ciklus napjain mért csapadék és

hőmérséklet alapján próbáltam összefüggést keresni arra, hogy e két abiotikus tényező

milyen befolyással bír a tyúkok tojástermelésére. Véleményem szerint a két évből leszűrt

adatok nem elegendőek ahhoz, hogy teljesen megállapíthassuk azt, hogy hogyan

befolyásolják a hőmérséklet és a csapadék a tojástermelést, viszont kiváló alapot adhat

egyéb kutatásokhoz. Amire dolgozatomban nem tértem ki, de érdekesnek találom, hogy a

takarmányozást is figyelemmel lehetne kísérni. Értem itt például a mennyiséget, a

különböző törzseknek különböző fajta takarmány adagolását.

A vizsgálataim eredményei azt mutatják, hogy a csapadék és a hőmérséklet a fácán zárttéri

tenyésztésében, úgy befolyásolja a tojástermelést, hogy a csapadékosabb hűvösebb

napokon a számszerűsített adataim alapján több volt a tojás. Ez inkább az áprilisi és májusi

hónapokra igaz, a június kilóg a sorból. Ennek az oka feltehetően az, hogy a fácántyúkok

természetes tojásrakási időszakába a június már nem tartozik bele, viszont zárttéri

tartásnál, tojótáp etetésével meghosszabbítjuk a tojásrakási időszakot júniusra is. A

meghosszabbított júniusi tojásrakásnál az állatokat jobban igénybe veszi a hőség, emiatt a

tojásátlagok alacsonyabbak lesznek. Az eredményeim azt mutatják, hogy a tojásátlagokra

pozitívan hat a hűvösebb, csapadékosabb időjárás. A hűvösebb, csapadékosabb időben

jobb a fácánok vízgazdálkodása, ami a tojástermelési folyamatban fontos szerepet tölt be.

Nagyon hasznosnak találtam a projektet, aminek részese voltam. Véleményem szerint több

tudományos kutatás alapjául is szolgálhat.

Horváth Márk

SOE-EMK


41

8. Köszönetnyilvánítás

Először is szeretnék köszönetet mondani konzulenseimnek Dr. Jánoska Ferencnek és

Keszler Györgynek, hogy munkájukkal és segítségükkel támogatták a szakdolgozatom

elkészülését. Külön köszönet Kiss Mártonnak az OMSZ munkatársának, akinek a

meteorológiai adatokat köszönhetem. Köszönettel tartozom a projectben részt vett

társaimnak, Kiss Jánosnak, Rafaj Marcellnek, Gaál Sándornak és Fischer Ferencnek. És

végül Tari Tamásnak tartozom köszönettel, aki a statisztikai elemzésekben nyújtott nekem

segítséget.

Horváth Márk

SOE-EMK


42

9. Irodalom jegyzék

Ajakaiye, J. J., Perez-Bello, A., and Mollineda-Trujillo, A. (2011): Impact of heat stress on

egg quality in layer hens supplemented with l-ascorbic acid and dl-tocopherol acetate.

Veterinarski Arhiv 81:119-132

Árva K. (2006): A Lenesi Fácántelep (Gemenc Rt.) tenyésztési és vadászati tevékenysége

1965-2005. diplomamunka, Sopron

Egyed I. (1983): Az intenzív fácántenyésztés és hasznosítás technológiája az állami erdő-

és vadgazdaságokban. MÉM, Budapest

Faragó S. (2012): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Jánoska F. (2011): Vadászattörténet. Egyetemi jegyzet, Sopron

Jánoska F. (2016): Zárttéri apróvadtenyésztés. Egyetemi jegyzet, Sopron

Kőhalmy T. (1994/szerk/): Vadászati Enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Lucas, J. L., Marcos, H. R. (2013): Impact of Heat Stress on Poultry Production.

Animals 3:356-369.

Marosi S. és Somogyi S. (szerk.1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA

Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest

Mashaly, M. M., Hendricks, G. L., Kalama, M. A., Gehad, A. E., Abbas, A. O., and

Patterson, P. H.(2004): Effect of Heat Stress on Production Parameters and Immune

Responses of Commercial Laying Hens. Poultry Science 83: 889–894

Nagy E. (1971): A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Nagy E. (1984): A fácán és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Náhlik A. (1991): Nyomkalauz II. Venatus Kiskönyvtár, Budapest

Horváth Márk

SOE-EMK


43

Nardone, B. R., Lacetera N., Ranieri, M. S., Bernabucci, U. (2010): Effects of climate

changes on animal production and sustainability of livestock systems. Volume 130,

1-3: 57–69

Welter, J. F., Boone, M. A., Barnett, B. D. (1967): The effects of temperature stress on

subsequent egg production of the fowl. Poultry Science, Volume 46, Issue 3: 646–650

Horváth Márk

SOE-EMK


44

10. Mellékletek

2017-es tojás darabszámok, és az adott napon mért hőmérséklet és csapadék adatok.

Hőmérséklet ( °C) Csapadék (mm) 2017 Összes Tojás Max> Min< Közép

01.ápr 7 23,3 8,7 16,1

02.ápr 9 29,8 7,0 17,2

03.ápr 15 22,0 8,7 15,3

04.ápr 13 17,8 8,9 13,0 0,6

05.ápr 11 15,9 10,0 12,2 1,9

06.ápr 20 12,6 6,2 8,7

07.ápr 18 10,2 5,2 8,0 0,4

08.ápr 12 15,3 8,7 11,6

09.ápr 17 19,7 5,2 12,3

10.ápr 18 22,6 5,2 14,8 0,1

11.ápr 20 17,7 6,8 11,8

12.ápr 20 16,8 2,1 10,8

13.ápr 20 15,4 8,4 11,5 0,3

14.ápr 16 17,9 7,9 11,7

15.ápr 17 17,5 7,6 12,7 0,5

16.ápr 21 12,7 6,5 9,6

17.ápr 19 14,4 4,1 8,7 9,0

18.ápr 21 11,3 2,5 5,6 0,1

19.ápr 25 3,2 0,0 1,0 9,1

20.ápr 17 3,7 0,0 1,6

21.ápr 22 11,5 0,5 6,1

22.ápr 19 15,5 5,0 10,1 0,5

23.ápr 21 11,8 3,7 7,6

24.ápr 23 16,7 2,5 10,1

25.ápr 24 23,1 5,2 15,2

26.ápr 21 18,7 7,9 13,6 0,4

27.ápr 22 8,5 5,3 6,6 8,4

28.ápr 18 6,6 4,3 5,3 5,2

29.ápr 21 14,4 2,6 8,1

30.ápr 26 16,9 2,2 10,2

Összesen 553

Horváth Márk

SOE-EMK


45

01.máj 21 17,6 8,7 12,2 1,1

02.máj 16 18,9 7,3 12,2

03.máj 23 19,1 6,4 10,0 6,3

04.máj 24 18,5 6,0 11,3 0,7

05.máj 21 15,9 8,8 12,5 0,8

06.máj 22 22,4 10,4 16,1

07.máj 21 20,3 11,2 15,1 0,1

08.máj 17 20,1 11,2 14,7 0,2

09.máj 18 11,2 3,2 7,5 0,3

10.máj 20 15,8 0,5 9,3

11.máj 11 23,8 5,2 15,1

12.máj 16 25,3 12,5 17,3 2,9

13.máj 16 24,2 10,6 17,1 0,1

14.máj 14 25,8 11,7 18,6 0,3

15.máj 17 22,0 14,0 17,1 0,2

16.máj 14 24,0 12,9 18,5

17.máj 18 24,8 13,5 18,9

18.máj 20 26,3 10,3 19,3

19.máj 14 27,7 13,0 20,8

20.máj 14 18,5 11,5 15,6 6,8

21.máj 20 18,7 11,4 14,9

22.máj 15 24,3 12,6 18,1

23.máj 13 24,8 13,6 17,4 7,2

24.máj 16 20,6 11,8 15,3 4,4

25.máj 11 18,8 10,1 14,2

26.máj 15 22,9 8,7 16,7

27.máj 11 25,4 14,2 19,7

28.máj 16 25,5 11,3 19,0

29.máj 15 28,9 11,8 21,8

30.máj 15 31,8 16,5 24,3

31.máj 15 29,7 18,9 23,1

Összesen 519

Horváth Márk

SOE-EMK


46

01.jún 11 27,5 17,5 21,4

02.jún 13 27,8 14,8 21,1

03.jún 16 29,5 15,7 22,7

04.jún 15 30,6 15,0 19,1 23,4

05.jún 10 24,9 13,1 19,2

06.jún 7 27,7 14,3 21,0 0,3

07.jún 13 18,4 13,4 15,6 0,2

08.jún 9 24,0 10,1 17,3

09.jún 10 27,1 10,8 20,0

10.jún 11 25,5 15,8 20,2 0,9

11.jún 10 27,2 14,8 20,8

12.jún 12 33,1 14,3 24,6

13.jún 7 29,8 18,5 23,8

14.jún 5 26,9 15,5 20,4

15.jún 4 29,7 12,9 21,5 32,0

16.jún 3 28,3 15,8 21,7 5,1

17.jún 10 20,8 13,4 16,2 0,1

18.jún 9 24,2 13,8 19,2

Összesen 175

Horváth Márk

SOE-EMK


47

2016-os tojás darabszámok, és az adott napon mért hőmérséklet és csapadék adatok.

Csapadék (mm)

Hőmérséklet (°C)

2016 Összes tojás Max> Min< Közép

01.ápr 8 18,6 7,2 13,7

02.ápr 18 14,6 5,2 9,4

03.ápr 14 21,6 6,5 14,2

04.ápr 16 24,6 12,2 17,0

05.ápr 23 26,1 8,7 17,0

06.ápr 18 19,7 11,6 15,4

07.ápr 27 19,9 11,4 14,8

08.ápr 26 13,4 11,7 7,1 9,4

09.ápr 22 9,4 7,2 8,2

10.ápr 21 12,7 6,1 9,3

11.ápr 26 16,3 9,0 9,6

12.ápr 25 15,3 5,2 10,7

13.ápr 28 22,3 6,2 14,2

14.ápr 26 15,1 8,4 12,3

15.ápr 24 19,4 4,4 12,7

16.ápr 25 24,6 6,5 15,7

17.ápr 25 23,9 11,9 17,5

18.ápr 20 0,6 12,9 9,2 10,6

19.ápr 24 16,0 8,8 11,8

20.ápr 22 16,0 5,5 11,1

21.ápr 24 20,2 3,0 12,0

22.ápr 23 21,8 7,6 14,4

23.ápr 24 2 18,6 9,6 13,1

24.ápr 22 11,5 4,5 7,2

25.ápr 22 10,0 2,5 5,5

26.ápr 21 4,2 16,5 0,2 9,3

27.ápr 28 9,4 8,1 1,4 4,4

28.ápr 23 8,4 -0,8 4,2

29.ápr 21 15,8 -0,4 8,1

30.ápr 12 19,0 2,7 11,5

Összesen 658

Horváth Márk

SOE-EMK


48

01.máj 23 16,3 16,1 6,3 10,8

02.máj 23 3,4 16,4 9,2 11,5

03.máj 25 7,5 18,0 10,4 13,2

04.máj 24 0,7 12,2 8,7 9,8

05.máj 22 16,6 7,5 12,0

06.máj 28 22,6 10,5 16,1

07.máj 24 23,6 8,3 16,1

08.máj 27 21,1 10,0 15,1

09.máj 24 22,0 8,6 15,8

10.máj 24 19,9 10,2 14,5

11.máj 27 11,7 17,7 12,1 14,2

12.máj 20 41,4 14,5 12,6 13,6

13.máj 26 14,7 19,2 10,5 13,9

14.máj 26 2,1 19,6 12,3 14,8

15.máj 24 14,4 6,5 10,5

16.máj 22 15,2 3,7 9,9

17.máj 24 14,8 6,8 10,8

18.máj 18 18,9 9,1 13,9

19.máj 28 6,5 22,4 7,6 14,0

20.máj 24 21,3 10,3 15,2

21.máj 21 24,6 11,6 18,2

22.máj 22 25,8 11,5 19,4

23.máj 24 12,7 27,0 11,2 19,6

24.máj 25 0,1 18,8 9,4 13,2

25.máj 23 22,0 13,5 17,3

26.máj 18 25,0 14,0 18,8

27.máj 22 27,0 13,4 19,7

28.máj 21 28,5 16,6 21,9

29.máj 22 0,5 28,5 17,0 22,4

30.máj 22 0,5 24,5 13,6 18,7

31.máj 20 0,1 23,6 12,9 17,3

Összesen 723

Horváth Márk

SOE-EMK


49

01.jún 23 0,2 24,4 12,5 17,4

02.jún 24 0,6 24,0 14,0 17,6

03.jún 21 5,2 24,8 13,5 18,2

04.jún 23 26,2 14,4 19,6

05.jún 18 0,8 23,6 15,1 18,5

06.jún 22 26,6 14,9 20,3

07.jún 20 23,9 12,3 18,4

08.jún 19 25,8 10,4 18,8

09.jún 17 2,6 26,1 14,2 18,5

10.jún 21 24,8 14,2 18,9

11.jún 21 5,7 23,5 14,1 17,9

12.jún 22 22,5 13,8 16,9

13.jún 17 0,2 24,5 13,3 18,7

14.jún 24 24,9 13,9 19,0

15.jún 20 3,1 22,6 14,6 17,0

16.jún 18 26,0 13,4 20,3

17.jún 22 25,3 15,2 20,5

18.jún 20 4,2 23,8 13,7 17,1

19.jún 19 9,0 23,2 14,7 18,7

20.jún 21 4,3 20,0 13,7 16,2

21.jún 23 27,2 11,9 20,0

22.jún 17 29,5 15,4 23,1

23.jún 18 31,6 17,2 25,1

24.jún 16 33,5 19,3 27,1

25.jún 14 1,3 32,6 19,7 27,3

26.jún 10 1,0 26,2 18,2 21,6

27.jún 11 1,7 20,7 14,7 18,1

28.jún 14 26,1 14,7 20,5

29.jún 8 31,7 13,9 23,5

30.jún 5 31,9 17,8 24,4

Összesen 548

szakdolgozat - diploma.nyme.hudiploma.nyme.hu/4166/1/szakdolgozat_horváth_márk_2017.pdf · ezt...

Documents